49/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet

az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (3) bekezdésében, valamint a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. §-ában és az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] E rendelet alkalmazásában

1. ágazat: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium), valamint az ágazathoz tartozó szervezetek,

2. ágazathoz tartozó szervezetek: az emberi erőforrások miniszterének (a továbbiakban: miniszter) irányítása, felügyelete, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervek,

3.[2]

4.[3]

5. honvédelmi intézkedési terv: a honvédelmi intézkedési terv készítésére kötelezett szervezetre vonatkozó, különleges jogrendi időszakban végrehajtandó feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó ellátási egységek összességét megállapító dokumentum,

6. honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszak: a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet vagy a váratlan támadás,

7. ismertető jelvény: a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet 2. §-ában meghatározott, "A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló Egyezmény" (a továbbiakban: Egyezmény) 6. és 16. cikkében meghatározott ismertető jelvény,

8. KMR: különleges működési rend, amely a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban az ágazat működése érdekében bevezetett különleges működési rendszabályok rendszere,

9.[4]

10. közgyűjtemény: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 9. pontjában ekként meghatározott fogalom,

11.[5]

12. kulturális javak: a Kötv. 7. § 10. pontjában ekként meghatározott fogalom,

13.[6]

14. sportlétesítmény: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § s) pontjában ekként meghatározott fogalom,

15.[7]

16. védett kulturális javak: a Kötv. 46. §-ában foglaltak alapján védelemben részesült, közgyűjteményekben lévő kulturális javak.

(2) Az e rendeletben foglaltakat a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltatók tekintetében nem kell alkalmazni.

2. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje

2. § A miniszter

a) koordinálja az ágazat védelmi tervezési rendszerének kialakítását, működtetését a gazdaságfelkészítés rendszerében,

b) koordinálja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: NATO) felajánlott civil képességekkel és a befogadó nemzeti támogatással (a továbbiakban: BNT) kapcsolatos ágazati feladatokat,

c) gondoskodik a BNT képesség katalógusához szükséges adatszolgáltatás honvédelmi miniszter részére történő megküldéséről,

d) koordinálja a minisztérium nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon, valamint az egyéb honvédelmi gyakorlatokon való részvételét,

e) szervezi a NATO vagy az Európai Unió műveleti területen történő szakmaifeladat-ellátását a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 18. § (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti honvédelemben közreműködő szervek megkeresésén keresztül, és

f) gondoskodik a honvédelmi felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásáról és az abban biztosított költségvetési források felhasználásáról szóló beszámoló tervezetének, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok és költségvetési igények összeállításáról a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hvt.vhr.) 18. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében.

3. A honvédelmi intézkedési terv

3. § (1) A minisztérium és a Hvt. 18. §-a alapján honvédelemben közreműködő, az ágazathoz tartozó szervezetek a honvédelmi intézkedési tervet a Hvt.vhr.-ben és a 4. §-ban meghatározottak szerint kötelesek elkészíteni.

(2) A honvédelmi intézkedési tervet a Hvt.vhr.-ben és a 4. §-ban meghatározottak szerint kötelesek elkészíteni

a)[8]

b) a Hvt. 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti honvédelemben közreműködő szervek közül

ba) az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, védett kulturális javakat kezelő közgyűjtemények, ha alapleltárukban vagy külön nyilvántartásukban kulturális javak szerepelnek,

bb)[9]

bc) az 1. melléklet 2. alcímében felsorolt szervek és

c) a Hvt.vhr. 30. §-a alapján kijelölt sportlétesítmények fenntartói.

4. § (1) A honvédelmi intézkedési tervet a Kormány által meghatározott, a védelmi igazgatás tervrendszerének bevezetéséről szóló kormányhatározat szerinti koncepció előírásainak megfelelően kell előkészíteni.

(2) A honvédelmi intézkedési tervnek kötelezően tartalmaznia kell a KMR-nek megfelelően, a honvédelemben közreműködő szerv sajátosságainak figyelembevétele mellett a működési szabályokról rendelkező részt, valamint a személyi és anyagi erőforrásokat bemutató mellékleteket.

(3) A honvédelmi intézkedési tervet úgy kell előkészíteni, hogy azt valamennyi honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban alkalmazni lehessen.

(4) A 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az egészségügyi válsághelyzeti terv honvédelmi intézkedési tervnek minősül.

(5) A minisztérium honvédelmi intézkedési terve tartalmazza a BNT-re vonatkozó részterveket is.

(6)[10]

5. § (1)[11] Az ágazathoz tartozó szervezetek és a 3. § (2) bekezdésében meghatározottak a honvédelmi intézkedési tervet, illetve azok aktualizált változatát minden év október 31-ig megküldik a miniszter részére tájékoztatás céljából.

(2) A honvédelmi intézkedési terv rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról a 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerv vezetője gondoskodik.

(3) A 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a honvédelmi intézkedési terv végrehajtására kijelölt személyi állomány a honvédelmi intézkedési tervet megismerje és felkészüljön annak végrehajtására.

(4)[12]

4. A meghagyással kapcsolatos általános feladatok

6. § Meghagyásba bevont szerv

a) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv,

b) az 1. mellékletben meghatározott szerv és

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete szerinti állami felsőoktatási intézmény.

7. § Az ágazatban a Hvt.vhr. alapján meghagyásba bevont szerv és a 6. §-ban meghatározott szerv a meghagyással kapcsolatos feladatait az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek, valamint a 8. és 9. § szerint teljesíti.

8. § (1) A honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében a meghagyásba bevont szerveknek a meghagyási jegyzékeiket a központi és területi szerveikre, valamint a közvetlen fenntartásukban lévő intézményekre kiterjedően kell elkészíteniük.

(2) Minden olyan változásról, ami jelentős mértékben befolyásolja a rendkívüli állapot vagy a megelőző védelmi helyzet idején ellátandó feladatok végrehajtását, a meghagyásba bevont szervek vezetői soron kívül tájékoztatják a minisztert.

9. § (1) A hadkötelezettség bevezetését követően a meghagyásba bevont szerv

a) a munkaköröket tartalmazó nyilvántartást és a - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által visszaigazolt - meghagyási névjegyzéket a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban szükséges működésüket alátámasztó okmányokhoz, illetve a részükre meghatározott feladatokat tartalmazó tervekhez, intézkedésekhez csatolja,

b) a meghagyási névjegyzék visszaigazolását követő 30 napon belül tájékoztatja az állományába tartozó hadkötelesek teljes - ezen belül a meghagyásra felterjesztett és ténylegesen meghagyott személyek - létszámáról a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás koordináló szakmai szervét és a minisztériumnak a miniszter honvédelmi feladatai koordinálására kijelölt hivatali egységét, és

c) a név szerinti meghagyás tényét - a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve visszaigazolását követő 30 napon belül - közli az érintettel, továbbá tájékoztatja a meghagyással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

(2) A meghagyási tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, végrehajtásáért a meghagyásba bevont szerv vezetője a felelős.

10. § A meghagyásba bevont szervekről a minisztériumnak a miniszter honvédelmi feladatai koordinálására kijelölt hivatali egysége tájékoztatást küld

a) a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás koordináló szakmai szerve és

b) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve

részére.

5. A Befogadó Nemzeti Támogatás és a Nemzeti Intézkedési Rendszer

11. § (1)[13] A BNT keretein belül a minisztérium a képesség katalógus alapján biztosítja a NATO-vezetésű erők Magyarország területén való elhelyezésének, átvonulásának, illetve alkalmazásának egyéb természetű támogatását.

(2)[14]

(3)[15]

12. §[16]

13. § (1)[17]

(2) A miniszter által kiadott tervezési útmutató alapján az (1) bekezdésben meghatározott szervek a NIR-feladatok végrehajtásnak elősegítése érdekében tervet készítenek, mely része a szervezetek honvédelmi intézkedési terveinek.

(3) A NIR meghatározott intézkedéseinek elrendelését és végrehajtását a miniszter koordinálja. A feladatok végrehajtásában való közreműködésre a miniszter felkérheti az általa irányított és felügyelt szerveket, illetve a kormányhivatal vezetőjét.

6.[18]

14. §[19]

15. §[20]

16. §[21]

17. §[22]

18. §[23]

19. §[24]

20. §[25]

21. §[26]

22. §[27]

7. A kulturális ágazat honvédelmi feladatai

23. § (1) A védett kulturális javak megóvásáról helyben kell gondoskodni.

(2) A védett kulturális javakat több megye területén kezelő közgyűjteményeknek a honvédelmi intézkedési terveiket megyénkénti bontásban kell elkészíteniük.

24. § (1) A közgyűjteményre vonatkozó honvédelmi intézkedési tervnek a 4. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a védett kulturális javak helyben, a közgyűjteményben történő megóvására vonatkozó előírásokat, a csomagolással, áthelyezéssel, elrejtéssel védendő kulturális javak jegyzékét, a csomagolóanyag-, eszköz- és munkaerő-szükségletet, az őrzéshez szükséges létszámot, valamint az ismertető jelvény anyagszükségletét és annak használatára vonatkozó, az Egyezmény 17. cikke szerinti szabályokat, valamint a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakot követő helyreállítás időszakának feladatait.

(2) A közgyűjtemény védett kulturális javainak védett gyűjtőhelyen tárolása a fővárosi és megyei védelmi bizottság kijelölése alapján tervezhető, ha a védett gyűjtőhely megfelel azok tárolására vonatkozó feltételeknek, és a szállításra, őrzésre, szakmai felügyeletre vonatkozó feltételek megvalósíthatók. A honvédelmi intézkedési tervnek a védett gyűjtőhelyen tárolni tervezett és a közgyűjteményben maradó védett kulturális javak megóvására vonatkozó feladatokat az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell tartalmaznia.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint összeállított személyi- és anyagszükséglet intézményi lehetőségeket meghaladó részét a honvédelmi intézkedési tervben külön jegyzékben kell gyűjteni és meg kell küldeni a 23. §-ban meghatározott közgyűjteménynek vagy az irányító szervnek.

(4) A védett kulturális javak védett gyűjtőhelyre történő szállításra, tárolásra és helyben megóvásra tervezését a kulturális javak nemzetközi, országos vagy regionális jelentősége, értéke, tárolási-szállítási igényének, valamint a védett gyűjtőhely és a helyben megóvás lehetőségeinek figyelembevételével kell megvalósítani. Védett gyűjtőhelyen tárolásra elsősorban a pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű kulturális javak tervezhetők.

25. § A KMR bevezetése során figyelembe kell venni a következőket:

a) a védett kulturális javakat a mentés során úgy kell becsomagolni, hogy szállításkor ne sérülhessenek meg és a tárolás időtartama alatt megőrizzék állagukat, továbbá azonosságuk könnyen megállapítható legyen,

b) a védő- és csomagolóanyagoknak védelmet kell nyújtaniuk a mechanikai sérülés, a nedvesség, a vegyi hatások ellen,

c) a csomagolóanyag kiválasztásánál a kevésbé gyúlékony anyagokat kell előnyben részesíteni,

d) a védett kulturális javak a kijelölt gyűjtőhelyre csak zárt vagy zárttá tehető közúti járművön, vagy zárt vasúti tehervagonban szállíthatók,

e) a gyűjtőhelyre szállítást úgy kell megtervezni, hogy 24 óra alatt megvalósítható legyen,

f) a védett kulturális javak tárolására óvóhelyek, épületek alatti - legalább szükségóvóhely védőképességű - pincék terei, megfelelően kialakított barlangok, tárolók vehetők igénybe, ha azok az egyéb védelmi-szakmai előírásoknak megfelelnek,

g) a hosszabb ideig tartó tárolás idejére biztosítani kell a tárolt javaknak megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, a természetes vagy mesterséges szellőztetést,

h) a szállításhoz, gyűjtőhelyi megóváshoz megfelelő őrzést és szakmai felügyeletet kell biztosítani.

26. § (1) A megyei hatókörű városi múzeum

a) javaslatot tesz a megye területén lévő muzeális intézmények véleményének figyelembevételével a fővárosi és megyei védelmi bizottság számára a gyűjtőhelyek kijelölésére,

b) összesíti a KMR bevezetéséhez kapcsolódó anyag-, eszköz- és létszámszükségletet, az ismertetőjelvény-igényt, és megküldi a fővárosi és megyei védelmi bizottságnak,

c) együttműködik a fővárosi és megyei védelmi bizottsággal, a megye területén lévő muzeális intézmények bevonásával szakmai szempontból részt vesz a KMR időszakára igényelt szolgáltatások tervezése és igénybevétele koordinálásában, és

d) közgyűjteményként ellátja az őrzött kulturális javainak megóvására vonatkozó feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat

a) a fővárosi székhelyű muzeális intézmények vonatkozásában a Budapesti Történeti Múzeum, a b) pontban meghatározott muzeális intézmények kivételével,

b) az országos múzeumok, országos szakmúzeumok vonatkozásában az irányító szerv,

c)[28] a megyei hatókörű városi könyvtár illetékességi területén lévő könyvtárak vonatkozásában a megyei hatókörű városi könyvtár, a d) és e) pontban meghatározott könyvtárak kivételével,

d) az országos szakkönyvtárak vonatkozásában az irányító szerv az e) pontban meghatározott könyvtárak kivételével,

e)[29] a fővárosi székhelyű felsőoktatási könyvtárak, a fővárosi székhelyű iskolai könyvtárak, valamint az Országos Idegennyelvű Könyvtár vonatkozásában - a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK) tagintézményeként működő - Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK),

f) az általános levéltárak és a szaklevéltárak vonatkozásában az országos hatáskörű levéltári tevékenységet végző szerv,

g)[30] az olyan közgyűjtemények esetében, amelyek alapleltárában vagy külön nyilvántartásában kulturális javak szerepelnek, a kép- és hangarchívumok vonatkozásában az OSZK

látja el.

27. § (1) A 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja hatálya alá tartozó, az 1. mellékletben nem szereplő közgyűjtemények a fővárosi és megyei védelmi bizottságnál kezdeményezik a közgyűjteményekben őrzött védett kulturális javak őrzését, tárolását, gondozását, szállítmánykísérését.

(2) A sajátos tárolási feltételek biztosítását végző szervezetek a fővárosi és megyei védelmi bizottságnál kezdeményezhetik a meghagyásba bevonásukat.

8.[31]

28. §[32]

9.[33]

29. §[34]

10.[35]

30. §[36]

31. §[37]

32. §[38]

11. A sport ágazat honvédelmi feladatai

33. § A miniszter a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében jogszabálytervezetet készít elő

a) a sportlétesítmények speciális működésére vonatkozóan és

b) a sportlétesítmény üzemeltetőjének adatszolgáltatási kötelezettségéről.

12. Záró rendelkezések

34. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

35. §[39] A 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szervek az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 2018. június 30-ig kötelesek teljesíteni.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 49/2016. (XII. 28.) EMMI rendelethez

1. Az emberi erőforrások minisztere által a kulturális ágazat vonatkozásában meghagyásba bevont szervek

1.[40]

2. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

3.[41]

4. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

5. MNM KK[42]

6. Magyar Nemzeti Levéltár

7.[43]

8. Néprajzi Múzeum

9. Országos Idegennyelvű Könyvtár

10.[44]

11.[45]

12.[46]

13.[47]

14. Szabadtéri Néprajzi Múzeum

15. Szépművészeti Múzeum

16. Hagyományok Háza

17. Magyar Állami Operaház

18. Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.

19. Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt.

20. NKÖV Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft.

21. Pesti Magyar Színház

2.[48]