53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet

egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), c), d), e), g), h), j), n), o), p), q), r) pontjában,

a 4. és a 8. alcím, valamint a 2-6., és 12-14. melléklet tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 3. §, a 10. §, a 12. § 1. pontja, a 17. §, a 36. §, az 59. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R1.) 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb - az e bekezdésben foglalt kivétellel - a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelésoktatás teljes időtartamára engedélyezhető."

2. § Az R1. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban - az óvodavezető dönt."

3. § Az R1. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő iskolába akkor vehető fel, ha a szakiskola előkészítő kilencedik évfolyamát sikertelenül teljesítette."

4. § Az R1. 123. § (4) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése)

"9. kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,"

5. § Az R1. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola megnevezése tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv megjelölését."

6. § Az R1. 50. alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:

"137/A. § Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás."

7. § Az R1. a következő 50/A. alcímmel egészül ki:

"50/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok és az együttnevelést segítő pedagógusok

138/A. § Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok."

8. § Az R1. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.

(2) A nevelési-oktatási intézmény a többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja."

9. § Az R1. 147. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az intézményi látogatást követően a (8) bekezdés szerinti szakértői dokumentum rögzítését megelőzően az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértő számára."

10. § Az R1. a következő 154/A. §-sal egészül ki:

"154/A. § A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében - a 155. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni."

11. § Az R1. 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,

a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni,

b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője. A hivatal megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal részt venni az ellenőrzésben."

12. § Az R1.

1. 15. alcím címében a "szakközépiskola" szövegrész helyébe a "szakközépiskola, szakiskola" szövegrész, az "évfolyamára" szövegrész helyébe az "évfolyamára és a készségfejlesztő iskolára",

2. 75. § (3) bekezdés b) pontjában az "a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat" szövegrész helyébe az "az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat",

3. 150. § (3) bekezdésében az "elérhetővé teszi" szövegrész helyébe a "megküldi",

4. 74/A. alcím címében az "általános iskolában az erkölcstan" szövegrész helyébe az "általános iskolában az etika",

5. 182/A. §

a) (5) bekezdés b) pontjában az "erkölcstan" szövegrész helyébe az "etika",

b) (7) bekezdésében az "a tanuló számára erkölcstan" szövegrész helyébe az "a tanuló számára etika",

c) (7) bekezdés b) pontjában az "erkölcstan" szövegrész helyébe az "etika",

6. 182/B. §

a) (3) bekezdés b) pontjában az "erkölcstan helyett" szövegrész helyébe az "etika helyett",

b) (3) bekezdés b) pontjában az "erkölcstan órák számára" szövegrész helyébe az "etika órák számára",

c) (4) bekezdésében az "erkölcstan órával" szövegrész helyébe az "etika órával",

d) (7) bekezdésében a "vonatkozóan az erkölcstan" szövegrész helyébe a "vonatkozóan az etika",

e) (8) bekezdésében az "erkölcstan helyett" szövegrész helyébe az "etika helyett",

f) (10) bekezdésében az ""Erkölcstan/Hit- és erkölcstan"" szövegrész helyébe az ""Etika/Hit- és erkölcstan""

szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az R1.

a) 193. § (10) és (11) bekezdése,

b) 193. § (21)-(25) bekezdése.

2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása

14. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén mesterfokozatú tanári, gyógypedagógusi, konduktori, pedagógiai előadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógusi, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá - mindkét munkakörben - pedagógus-szakvizsgával rendelkezik."

15. § Az R2. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az Országos szaktanácsadói névjegyzéken nem szerepel a szakterületnek megfelelő kirendelhető szaktanácsadó, a Hivatal felkérhet olyan Pedagógus II., ennek hiányában Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógust is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte a Hivatal által szervezett, adott szaktanácsadói területhez kapcsolódó felkészítő képzést."

16. § Hatályát veszti az R2.

a) 12. § (4) bekezdése,

b) 26. § (5) bekezdése.

3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása

17. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Köznevelési Hídprogramhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá a készségfejlesztő iskolák és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat."

18. § Az R3. 11. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosítása

19. § (1) A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az R4. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az R4. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Az R4. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(5) Az R4. 7. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

5. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

20. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet alkalmazásában:

1. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tagintézményének vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes,

2. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez igazodó kötelezettség, amely alapján az Intézmény székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni a működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, vagy működési körzetében intézményes ellátásban részesülő gyermekeket, tanulókat,

3. gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

a) főiskolai szintű, alapfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

aa) a gyógypedagógus,

ab) a gyógypedagógiai tanár és

ac) a gyógypedagógiai terapeuta végzettség és szakképzettség,

b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség, valamint az a) pontban foglalt végzettség és szakképzettség együttes megléte,

bb) az okleveles gyógypedagógus és

bc) a gyógypedagógia-tanár végzettség és szakképzettség,

4. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, a székhelyintézménye szerint illetékes tankerületi központ (a továbbiakban: tankerületi központ) által fenntartott, járásonként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közszolgálati feladatellátás keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,

5. járás: a járás és a fővárosi kerület,

6. járási tagintézmény: olyan, járásonként szervezett feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban, valamennyi járásban, az adott járásra kiterjedő működési körzettel - az e rendeletben foglalt kivételekkel - az Nkt. 18. § (2) bekezdésében felsorolt összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és az e rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,

7. klinikai szakvizsga:

a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban együtt: MM és EÜM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia,

b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és

c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus],

d) az MM és EÜM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia,

e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és

f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [a d)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai gyermek szakpszichológus]

szakvizsga,

8. konduktor végzettség és szakképzettség:

a) főiskolai szintű, alapfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség:

aa) a konduktor,

ab) a konduktor-óvodapedagógus,

ac) a konduktor-tanító,

ad) a konduktor (óvodapedagógus) és

ae) a konduktor (tanító) végzettség és szakképzettség,

b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség: a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség és

ba) a konduktor,

bb) a konduktor-óvodapedagógus, vagy

bc) a konduktor-tanító

végzettség és szakképzettség együttes megléte,

9. megyei, fővárosi tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több járásra kiterjedő működési körzettel lát el,

10. országos tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely az egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat országos működési körzettel lát el,

11. óvoda- és iskola szakvizsga:

a) óvoda- és iskolapszichológia,

b) óvoda- és iskola-szakpszichológia

szakvizsga,

12. szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény, amely legfeljebb két szakszolgálati feladatot lát el,

13. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai irányítást és koordinálást végző, valamint megyei, fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található,

14. tagintézmény: az Nkt. 4. § 28. pontja szerinti intézményegység."

21. § Az R5. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed)

"i) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatra (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat)."

22. § (1) Az R5. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás."

(2) Az R5. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot."

23. § Az R5. 4. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti."

24. § Az R5. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete

a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,

b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,

c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra."

25. § Az R5. 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Intenzív ellátás a gyermek - a szülő gondozásba történő aktív bevonásával megvalósított - összefüggő, bentlakásos korai fejlesztése és gondozása, amelynek időtartama legalább egy, legfeljebb három hét. A (6) bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése szempontjából egy hét intenzív ellátás hat hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző intézmény biztosítja."

26. § Az R5. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járási szakértői bizottság feladata

a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,

b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,

c) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása,

d) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése."

27. § Az R5. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:

a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,

b) a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése,

c) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,

d) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok elvégzése,

e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása,

f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátására,

g) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése."

28. § Az R5. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § Az országos szakértői bizottság tevékenysége körében a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott feladatokat végzi."

29. § Az R5. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a vizsgálat a 13. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontja alapján indult, akkor a szakértői bizottság a 40. § (3) bekezdés b) pontja szerint közigazgatási hatósági eljárás megindítását köteles kezdeményezni."

30. § Az R5. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, továbbá a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés-oktatás igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja."

31. § Az R5. 17. § (1) bekezdés h) pont ha) és hb) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő)

"ha) óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda),

hb) általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola),"

(vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,)

32. § Az R5. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt kivétellel - a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. Amennyiben a szülő a 16. § (3) bekezdése alapján összeállított intézményjegyzékről köznevelési intézményt nem választ, a szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.

(6) A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az átvételt megtagadta. Ha postai úton kézbesített szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni."

33. § Az R5. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva -tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni."

34. § Az R5. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság

a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési intézménynek, továbbá

b) abban az esetben, ha a gyermek

ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,

bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,

bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak

megküldi."

35. § Az R5. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság

a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési intézménynek, továbbá

b) abban az esetben, ha a gyermek

ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,

bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,

bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak, valamint

c) abban az esetben, ha a szakértői véleményt a tankerületi szakértői bizottság készítette el a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, a megyei szakértői bizottságnak

megküldi."

36. § Az R5. 20. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

(2) Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelésioktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot."

37. § Az R5. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben a szakértői vélemény elkészítésére a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint került sor, a szakértői vélemény első hivatalból történő felülvizsgálatát a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell elvégezni a végrehajtás megkezdését követő első tanév során. A szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni."

38. § (1) Az R5. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység."

(2) Az R5. 25. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd-és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.

(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van."

39. § Az R5. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, - a 44. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a munkáltató előírja a szakvizsga - az Intézménynél történő foglalkoztatástól, vagy ha ez kedvezőbb, a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógusmunkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzésétől számított - öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét."

40. § Az R5. 34. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A tanévben a szakalkalmazotti közösség az Intézmény munkatervében meghatározott pedagógiai szakszolgálati célra hat munkanapot szakszolgálati feladatellátás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből két napot a teljes Intézmény, négy napot pedig a székhelyintézmény és a tagintézmények vonatkozásában kell felhasználni."

41. § Az R5. 13. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § Az oktatási központ az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés 16. pontja alapján, a szakszolgálati feladatellátás szakmai egységességének biztosítása érdekében, a miniszter szakmai iránymutatásával főigazgatói munkaközösséget működtet. A főigazgatói munkaközösség tagjai a tankerületi központok által fenntartott Intézmények intézményvezetői, akik a munkaközösség vezetőjét tagjaik közül választják. A főigazgatói munkaközösség üléseit legalább háromhavonta tartja. A főigazgatói munkaközösség az ügyrendjét maga alkotja meg."

42. § Az R5. 41. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező döntés rendelkező részének tartalmaznia kell:)

"c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat, továbbá a szülő tájékoztatását a szakértői vizsgálatra utazás költségei megtérítésének módjáról."

43. § Az R5. 17. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:

"45/B. § Ha a gyermek esetében a 25. § (3) bekezdése szerinti hároméveskori szűrésnek megfelelő szűrés 2017. szeptember 1. napja előtt nem történt, a gyermek ötéveskori szűrése a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul."

44. § Az R5. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

45. § Az R5. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

46. § Az R5. 7. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

47. § Az R5.

1. 2. §

a) a) pontjában az "Nkt. 7. § (1) bekezdés i) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 7. § (1) bekezdés l) pontja",

b) c) pontjában az "Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában" szövegrész helyébe az "Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-g) és j)-k) pontjában",

c) g) pontjában a "Központra" szövegrész helyébe a "tankerületi központra és az oktatási központra",

2. 3. § (3) bekezdésében a "tankerület" szövegrész helyébe a "járás",

3. 3. alcím címében a "korai fejlesztés, oktatás és gondozás" szövegrész helyébe a "korai fejlesztés és gondozás",

4. 4. § (1) bekezdésében a "gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás" szövegrész helyébe a "gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás",

5. 5. § (1) bekezdésében a "gyógypedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése" szövegrész helyébe a "gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése",

6. 7. §

a) (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja",

b) (1) bekezdés c) pontjában az "a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-)" szövegrész helyébe az "a mozgásszervi, az érzékszervi (a látási, a hallási)",

7. 10. §

a) (1) bekezdésében a "tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság)" szövegrész helyébe a "járási tagintézményének (a továbbiakban: járási szakértői bizottság)", a "járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre" szövegrész helyébe a "járásra",

b) (2) bekezdés b) pontjában a "tankerületre" szövegrész helyébe a "járásra",

8. 11. §

a) (1) bekezdésében a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási"

b) (2) bekezdésében a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási",

9. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási",

10. 13. § (1) bekezdésében az "A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására" szövegrész helyébe az "A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására",

11. 13. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a "gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat" szövegrész helyébe a "család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője",

12. 16. §

a) (1) bekezdésében a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási",

b) (3) bekezdés c) pontjában a "Központ" szövegrész helyébe a "tankerületi központ",

c) (3) bekezdés d) pontjában a "hivatal" szövegrész helyébe a "Hivatal",

d) (5) bekezdésében a "továbbá a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés-oktatás" szövegrész helyébe a "továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás",

13. 20. § (3) bekezdésében az

a) "E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is." szövegrész helyébe az "E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.",

b) "E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is." szövegrész helyébe az "E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.",

14. 24. § (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja",

15. 25. § (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja",

16. 26. § (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja",

17. 27. § (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja",

18. 28. §

a) (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés

g) pontja",

b) (2) bekezdésében a "Központ" szövegrész helyébe a "tankerületi központ",

c) (3) bekezdésében a "Központ" szövegrészek helyébe a "tankerületi központ"

d) (4) bekezdésében a "Központ" szövegrészek helyébe a "tankerületi központ"

19. 29. §

a) (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja",

b) (2) bekezdés a) pontjában a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási",

20. 30. § (1) bekezdésében az "Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja" szövegrész helyébe az "Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja",

21. 32. § (1) bekezdésében az "Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele" szövegrész helyébe az "A pedagógiai szakszolgálati intézményben a vezetői megbízás feltétele",

22. 39. § (1) bekezdés b) pontjában az "a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, az óvodai nevelés" szövegrész helyébe az "a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés",

23. 41. § (6) bekezdésében a "Szakmai Szolgáltató Intézmény" szövegrész helyébe a "Gyakorló Szakszolgálat"

24. 43. §-ában a "Szakmai Szolgáltató Intézmény" szövegrész helyébe a "Gyakorló Szakszolgálat",

25. 44/B. §

a) (1) bekezdésében a "tankerületek" szövegrészek helyébe a "járások", a "tankerületi" szövegrészek helyébe a "járási",

b) (2) bekezdésében a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási", a "tankerületben" szövegrész helyébe a "járásban",

c) (3) bekezdésében

ca) a "tankerületi" szövegrész helyébe a "járási",

cb) a "gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás" szövegrész helyébe a "korai fejlesztés és gondozás",

26. 5. mellékletében foglalt táblázat B:6 mezőjében a "Tankerületi tagintézményenként, ha a foglalkoztatottak száma a tizenöt főt eléri" szövegrész helyébe a "Tagintézményenként"

27. 7. mellékletében foglalt táblázatban a "Korai fejlesztés, gondozás, és a fejlesztő nevelés" szövegrész helyébe a "Korai fejlesztés és gondozás"

szöveg lép.

48. § Hatályát veszti az R5.

a) 4. alcíme,

b) 41. § (3) bekezdése,

c) 44. § (2) bekezdése,

d) 6. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. sora.

6. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet módosítása

49. § A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R6.)

1. 3. melléklet "Bevezető" alcím ötödik bekezdésében a "szakközépiskolában" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumban",

2. 4. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában a "Kollégiumi-Szakiskolai" szövegrész helyébe a "Kollégiumi-Szakközépiskolai",

3. 5. melléklet 1. pont hatodik bekezdésében a "szakközépiskolába" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumba",

4. 6. melléklete

a) címében a "Kollégiumi-Szakiskolai" szövegrész helyébe a "Kollégiumi-Szakközépiskolai",

b) 1. pont első bekezdésében a "Kollégiumi-Szakiskolai" szövegrész helyébe a "Kollégiumi-Szakközépiskolai",

c) 2. pont 2.4. alpont c) pontjában a "szakiskolai" szövegrész helyébe a "szakközépiskolai"

d) 3. pont

da) 3.2. alpont első bekezdésében a "szakiskolai életre" szövegrész helyébe a "szakközépiskolai életre", a "szakiskolákkal együttműködve a szakiskola" szövegrész helyébe a "szakközépiskolákkal együttműködve a szakközépiskola", második bekezdésében a "szakiskola" szövegrész helyébe a "szakközépiskola", a harmadik bekezdésében a "szakiskola" szövegrész helyébe a "szakközépiskolai",

db) 3.4. alpont harmadik bekezdésében a "szakiskolai tanárok" szövegrész helyébe a "szakközépiskolai tanárok",

dc) 3.8. alpont második bekezdésében a "szakiskola 9. évfolyamának" szövegrész helyébe a "szakközépiskola 9. évfolyamának", a harmadik bekezdésében a "szakiskola 10. évfolyamának" szövegrész helyébe a "szakközépiskola 10. évfolyamának"

dd) 3.9. alpontjában foglalt táblázat A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre megjelölésű sor Célok oszlopában a "szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára" szövegrész helyébe a "szakközépiskolákkal együttműködve a szakközépiskola 9. évfolyamára", A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre megjelölésű sor Célindikátor oszlopában a "szakiskola 9. évfolyamra" szövegrész helyébe a "szakközépiskola 9. évfolyamra", Pályaorientáció megjelölésű sor Célindikátor oszlopában a "szakiskola 9. évfolyamának" szövegrész helyébe a "szakközépiskola 9. évfolyamának"

szöveg lép.

50. § Hatályát veszti az R6. 8. §-a.

7. A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet módosítása

51. § A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartóra való tekintet nélkül

aa) az általános iskolákra,

ab) a gimnáziumokra,

ac) a szakgimnáziumokra,

ad) a szakközépiskolákra [a továbbiakban az ab)-ad) pont alattiak együtt: középiskola],

ae) a szakiskolákra [a továbbiakban az ac)-ae) pont alattiak együtt: szakképző iskola],

af) a készségfejlesztő iskolákra [a továbbiakban az ab)-af) pont alattiak együtt: középfokú iskola],

ag) az alapfokú művészeti iskolákra [a továbbiakban az aa)-ag) pont alattiak együtt: iskola],

ah) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre,

ai) a kollégiumokra,

aj) a többcélú intézmények iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra,

d) az oktatási központra és a tankerületi központokra,

e) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra,

f) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,

g) a pedagógusokra,

h) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre, valamint

i) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire."

52. § (1) Az R7. 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

(2) Az R7. 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

8. A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosítása

53. § A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R8.) 1. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A 7. melléklet azon alap- és mesterképzési szakokat határozza meg, amelyeken csak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott specializáció indítható.

(8) A 8. melléklet azon alap- és mesterképzési, valamint osztatlan szakokat határozza meg, amelyeken specializáció nem indítható."

54. § Az R8. 3. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:

"(1a) A 7. melléklet szerinti szak, felsőoktatási szakképzés kivételével a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, országosan egységes specializáción kívül az adott szakon, felsőoktatási szakképzésen az intézmény egyedi kérelme alapján további specializációt indíthat.

(1b) Ha a képzési és kimeneti követelmények nem tartalmaznak specializációra vonatkozó rendelkezéseket, akkor - a 8. melléklet szerinti szak, felsőoktatási szakképzés kivételével - a specializáció intézményi hatáskörben indítható."

55. § Az R8. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 2016/2017. tanévben, illetve e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény - feltéve, hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb - e rendelet alapján is teljesíthető."

56. § Az R8. 6. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

57. § (1) Az R8. a 13. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(1) Az R8. a 14. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

9. Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 7. §, a 12. § 2. pontja és az 51. § 2017. január 2. napján lép hatályba.

(3) A 26. § és a 35. § 2017. március 1. napján lép hatályba.

(4) Az 59. § 2017. augusztus 31. napján lép hatályba.

(5) A 24. §, a 38. § (2) bekezdése, a 43. §, a 47. § 3. és 4. pontja, 6. pont a) alpontja, 12. pont d) alpontja, 13. pont b) alpontja, 14-17. pontja, 18. pont a) alpontja, 19. pont a) alpontja, 20. pontja, 22. pontja és 27. pontja, továbbá a 48. § a), b) és d) pontja 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.

59. § Hatályát veszti a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet az 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelethez

1. Az R3. 11. mellékletében

a) az "enyhén értelmi" szövegrészek helyébe az "enyhe értelmi",

b) az "Enyhén értelmi" szövegrészek helyébe az "Enyhe értelmi",

c) a "középsúlyosan értelmi" szövegrészek helyébe a "középsúlyos értelmi",

d) a "speciális szakiskolák" szövegrészek helyébe a "szakiskolák",

e) a "speciális szakiskola" szövegrészek helyébe a "szakiskola",

f) a "speciális szakiskolai" szövegrészek helyébe a "szakiskolai",

g) a "speciális szakiskolában" szövegrészek helyébe a "szakiskolában",

h) az "Erkölcstan" szövegrészek helyébe az "Etika",

i) az "erkölcstan" szövegrészek helyébe az "etika",

j) az "erkölcstanórák" szövegrészek helyébe az "etikaórák",

szöveg lép.

2. Az R3. 11. melléklet 11.1. pont Osztályfőnöki órák kerettantervének a 7-8. évfolyam alcíme 2. táblázatának 5. sorában a "szakiskolák, speciális szakiskola" szövegrész helyébe a "szakiskola" szöveg lép.

3. Az R3. 11. melléklet Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára címet követő Tartalom alcíme a következő 11.4. ponttal egészül ki:

"11.4. Kerettanterv a készségfejlesztő iskolák számára

- 11.4.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.4. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.5. A készségfejlesztő iskola készségfejlesztő kerettanterve

- 11.4.5.1. Agyagtárgy készítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.2. Árufeltöltő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.3. Autómosó kisegítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.4. Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre képes tanulók részére készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.5. Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre nem képes tanulók részére készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.6. Háztartástan - életvitel készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.7. Irodatechnikai eszközök használata készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.8. Kert- és parkápoló készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.9. Kisegítő állatgondozó készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.10. Kisegítő takarító készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.11. Konyhai kisegítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.12. Mézeskalács-sütő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.13. Mosodai kisegítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.14. Palántanevelő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.15. Papírtermék készítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.16. Szövött-tárgy készítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.17. Textil- és fonalmentő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.18. Udvaros készségfejlesztő kerettanterv"

4. Az R3. 11. melléklete a következő 11.4. alponttal egészül ki:

"11.4. KERETTANTERV A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA

Értékelési elvek és eljárások

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás, amely a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését szolgálja, lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Az értékelés célja és feladata

Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Feladata, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra.

Az értékelés alapelvei

- Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányul.

- Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósul meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban.

- A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés.

- Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósul meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.

- Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

- Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.

- A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik.

Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanítási-tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás.

Értékelés

A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés A közismereti és elméleti tartalmak értékelése a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával történik. A gyakorlati évfolyamokon a készségfejlesztő kerettanterv oktatása során az oktatónak folyamatosan figyelemmel kell kísérni és szóban értékelni a tanulók gyakorlati munkavégzését.

Vizsga

A készségfejlesztő kerettanterv elméleti és gyakorlati vizsgával zárul. A képzés végén a tanuló előre összeállított tételsor alapján gyakorlati tevékenységet kísérően ad számot elméleti tudásáról. A gyakorlati vizsgán be kell mutatni egy készterméket vagy munkafolyamatot (lehet digitálisan rögzített is), amelyet a tanuló a legjobbnak tart saját munkái közül, egy elkezdett munkadarabon pedig folytatja a munkát, bemutatva gyakorlati ismereteit. A vizsgabizottság összetétele a gyakorlati tevékenységet oktató szakemberből, szakirányú végzettségű gyógypedagógusból és a bizottság elnökéből áll.

A Vizsgabizonyítvány minősítése:

- kiválóan megfelelt - a tanuló az elméleti és gyakorlati vizsgán képes az önálló munkavégzésre, egyéni ötleteit felhasználja, korrigálja hibáit, a pontos és kitartó munkavégzésre törekszik,

- jól megfelelt - a tanuló irányítás mellett képes a feladatok elvégzésére, munkájában körültekintő,

- megfelelt - a tanuló segítséggel el tudja végezni az adott tevékenységeket, ha szükséges, képes segítséget kérni,

- a képzésben részt vett - a tanuló segítséggel, balesetmentesen képes egyszerű munkafázist elvégezni.

11.4.1. AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 9-10. ÉVFOLYAMÁNAK KÖZISMERETI KERETTANTERVE

TANTERVI BEVEZETŐ

Célok és feladatok

Ebben a szakaszban - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamain - az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. A pedagógus feladata biztosítani az enyhe értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Az erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése; a mindennapi gyakorlatban az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhe értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt éleihez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya.

A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás fontosságára, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire.

A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját.

A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot.

A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye.

A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulónak is fel kell készülni a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében neki is rendelkeznie kell. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamán jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva, differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése.

A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni, racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat.

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv kommunikációs fordulatait, alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére.

Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhe értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége.

A digitális kompetenciaterületen a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhe értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét.

Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhe értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátításához, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló közös munkában, csoportban tud dolgozni.

Tantárgyak és óraszámok

MűveltségterületTantárgyHeti óraszám2 tanéves
óraszám
9. évfolyam10. évfolyam
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv és
irodalom
55360
Idegen nyelvIdegen nyelv22144
MatematikaMatematika55360
Ember és
társadalom
Etika1172
Állampolgári
ismeretek
1172
Ember a
természetben
Természetismeret2,52,5180
MűvészetekMűszaki rajz,
vizuális nevelés
22144
InformatikaInformatika22144
Életvitel és
gyakorlati
ismeretek
Pályaorientáció1172
Szakmai alapozó
ismeretek
44288
Testnevelés és
sport
Testnevelés és
sport
55360
Osztályfőnöki óra1172
Összesen31,531,52268
Szabadon
tervezhető
3,54,5288
Mindösszesen35362556

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét

Egységesség és differenciálás

Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé.

Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a tanulói sajátosságok - a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben -és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani - mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelés szervezeti formák esetén - a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás eredményeire kell építeni az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárásokat - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből kell levezetni. A fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; (b) az identitás és önismeret mint szocializációs cél; (c) párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság mint motiváció.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a készségfejlesztő iskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. Célja felkészíteni a tanulót a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, segíteni a közvetlen környezetében az emberi, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképesség kialakítását, a beszéd formai és tartalmi elemeinek, a tiszta artikulációnak, a kommunikációs biztonságérzetnek a fejlődését. A tanuló képességeihez mérten sajátítja el az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotást, alakítja a kultúrtechnikák gyakorlásával és használatával az alkalmazást. A pedagógus feladata elérni, hogy bővüljön a tanuló aktív és passzív szókincse a szakképzés, a felnőtt élet, a munkavállalás és munkavégzés, valamint a szakmai munka területén. Legyen képes a tanuló formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. Részben önállóan, részben tanári segítséggel tudjon elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket, váljon képessé írásos kifejezésformák befogadására, minél önállóbb értelmezésére. A tantárgy feladata a tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek építése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tantárgy tanulása során felkészül a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára, megtanulja a kommunikációs helyzetek során ezek értelmezését, továbbfejlődik véleményalkotási képessége. A tantárgy elsajátítása során kiemelt feladat az önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. Fontos az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása, fejlesztése. A tantárgy segíti a szereplési biztonság kialakítását, és támogatja, hogy a tanuló vegyen részt dráma-, szerep- és szituációs játékokban. Kiemelt szerepet kap a tanulási-tanítási folyamatban a pedagógus differenciáló munkája, a fejlesztési követelmények igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a gyakorlatorientált óravezetés, a hétköznapi élet elvárásainak megjelenése, a tantárgy tartalmának felnőtt életben betöltött mindennapi szerepének hangsúlyozása.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés terén. Lehetőséget teremt a pozitív és negatív példa felismerésére, napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetésére.

A nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelést segíti hazánk múltja, jelene megismerésének támogatásával írók, költők és más publicisták művein keresztül.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelésben fontos szerepet játszik a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

A tantárgy az önismeret és a társas kultúra területén a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeret fejlesztésére teremt lehetőséget a tanórai teljesítmények értékelése, a tanulói önértékelés jelenléte, a folyamatos visszajelzés gyakorlatának kialakítása. A saját személyiség fejlesztését szolgálják az improvizatív és irányított szerepjátékok, tanórai munkák.

A testi és lelki egészségre nevelés területét a tantárgy az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítésével, ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével, a saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával támogatja.

A családi életre nevelést az írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetésével, közös megfogalmazással, a véleménynyilvánítás gyakorlásával segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területen fontos a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés kialakítása irányított megbeszélés során irodalmi művek kapcsán, gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban.

A tantárgy a fenntarthatóság, környezettudatosság kialakulását különböző környezeti tényezők között a helyes szokásrend következetes alakításával éri el.

A pályaorientációt a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzésével, megbeszélésével, egy-egy cselekvési algoritmus kialakításával, gyakorlásával, folyamatok kipróbálásával segíti.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területen fontos az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörében.

A médiatudatosságra nevelést az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlásával segíti. A tanuló a tömegkommunikációs eszközök segítségével tájékozódik a napi eseményekről.

A tanulás tanítását az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása segíti, melyre támaszkodva lehet elérni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztéséhez hozzájárul a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve, az önkifejezés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésével. Gyakorlási lehetőséget teremt arra, hogy a tanuló kulturáltan, adekvát nyelvi eszközöket alkalmazva viselkedjen kommunikációs helyzetekben.

A szociális és állampolgári kompetencia területén a kellő önismeret és a másokra való odafigyelés alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést.

A hatékony, önálló tanulás kompetencia-területet az egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti, felkészít az egész életen át tartó tanulásra, az esetleges pályamódosítás szükségességére.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése fontos annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez. A nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárul az én- és világkép kialakulásához, a tanuló szükségleteinek felismeréséhez és kielégítéséhez.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,
értelmezése és alkotása
Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás1. Tanult beszédtechnikai elemek alkalmazása.
2. Szóban kapott utasítások megértése, követése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A szókincs gyarapítása mellett a meglévő nyelvhasználati
zavarok korrigálása, csökkentése, megszüntetése.
2. A metakommunikációs eszközök megismertetésével a
testbeszéd megértetése, használatával a szóbeli kifejezőkészség
erősítése.
3. A beszélő szándékának megértése.
4. A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes
válaszadás.
5. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.
6. A reproduktív beszéd képességének fejlesztése.
7. Tanult szövegek kifejező tolmácsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A tanuló egyéni képességeihez igazodóan
a. a helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása,
b. aktív és passzív szókincs fejlesztése,
c. társas kapcsolatokba a tanult elemek beépítése.
Ismeretek
1. Beszédtechnika:
a. a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás,
Testnevelés és sport:
légzéstechnika.
Osztályfőnöki óra:
kommunikációs
képesség.
b. megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín,
hangerő,
c. a pontos artikuláció.
2. Beszéd(meg)értés:
a. szavak,
b. mondatok,
c. szöveg szintjén.
3. Beszédkészség:
a. kifejezőképesség,
b. a kommunikáció céljának megfelelő beszéd.
Tanulói tevékenység
1. A levegőbeosztás, a szünettartás, az egyenletes hangadáshoz
szükséges kilégzés gyakorlása szövegolvasás, szabad beszéd
közben.
2. A hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem
kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének
megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes
hangerőfokozás és hangváltások kialakítása és gyakorlása.
3. Az artikulációs mozgások gyakorlása, a gondos szóvégejtés,
a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a
hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása és
gyakorlása.
4. A kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok,
érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése.
5. Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása,
analizáló-szintetizáló gyakorlatok végzése,
összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző
szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások.
6. Hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése
szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése,
szépirodalmi és köznyelvi szövegek összehasonlítása,
azonosságok és különbözőségek meghatározása,
szépirodalmi kifejezések gyűjtése, szólások, közmondások
beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség
formai és tartalmi elemei, percepció: verbális és vizuális
hang, szó, mondat, szöveg.
2. Vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet (rövid és hosszú
távú).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció,
összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
2. A tanulási képesség fejlesztéseÓrakeret
folyamatos
Előzetes tudásTanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Az ismerethordozók önálló használatának tanulása.
2. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő
szabadidős tevékenységek tanulása.
3. Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz.
4. Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő
felismerése az ismerethordozó, -terjesztő médiákból.
2. A tanuló érdeklődésének megfelelő könyv választása.
Ismeretek
1. Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei.
2. Tanulást segítő eljárások gyakorlása.
3. Szövegfeldolgozás.
4. Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.
Matematika:
adatgyűjtés.
Informatika: tények,
információk gyűjtése.
Tanulói tevékenység
1. Adatkeresés, adatgyűjtés.
2. Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés.
3. Lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján.
4. Összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása.
5. Kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Összefüggéslátás, összefüggések felismerése.
3. Önállóság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés,
lényegkiemelés, vázlat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
3. Anyanyelvi ismeretekÓrakeret
80 óra
Előzetes tudás1. Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud
kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.
2. Hangtani, szótani és mondattani alapismereteit alkalmazza.
3. Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályokat
ismer.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A kommunikációs készség fejlesztése.
2. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos
ismeretek segítségével.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Betűrendbe rendezés.
2. Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak
alkalmazása.
3. Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek,
tulajdonnevek) alkalmazása.
4. Jól olvasható egyéni íráskép kialakítása.
5. Környezetében meglévő jelzések, képi információk
Informatika:
helyesírás-ellenőrző
program.
megértése.
6. A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.
Ismeretek
1. Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése:
a. hangok, betűk (magánhangzók, mássalhangzók
csoportosítása);
b. szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév,
névmás) jellemzői;
c. mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű,
összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító).
2. A mondatok szövegben betöltött szerepe.
3. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok.
4. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag,
gyengédség).
5. Tájékoztatás, leírás stíluselemei.
6. Az írott beszéd felelőssége.
7. Pontos és szabatos megfogalmazás.
8. Helyesírás. A helyesírási szabályok felelevenítése,
tudatosítása:
a. tulajdonnevek írása,
b. mondatkezdés,
c. mondatvégi írásjelek,
d. szótagolás, szavak elválasztása,
e. rövid- és hosszú magánhangzók,
f. rövid- és hosszú mássalhangzók használata.
9. Helyesírási szótár használata.
10. Helyesírási ellenőrző program használata segítséggel
számítógépen írás alkalmával.
Tanulói tevékenység
1. Szavak betűrendbe rendezése, katalógus használata,
készítése.
2. Szavak szófajokba sorolása, fontosabb jellemzői,
helyesírásuk.
3. Igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint.
4. Mondatok alakítása tetszés szerint.
5. Mondatok helyesírása.
6. Veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési
táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése,
megnevezése.
7. Megfogalmazások különböző stíluselemekkel (szaknyelv,
argó, SMS stb.).
8. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, önellenőrzés.
9. Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos
javítása, értékelése.
10. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés javítás, gyakorlás
változatos formában.
11. Írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program
használatával.
12. Szövegek gyűjtése adott stílusban, szövegalkotás a kért
stílusban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Egyéni íráskép
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A magyar nyelv jellemzői, a magyar nyelv szépsége, a nyelv tisztasága, a
nyelv védelme, a nyelv fejlődése. Érzelem (öröm, bánat, harag,
gyengédség), indulatszó. Helyesírási szótár, helyesírás-ellenőrző
program.
Tematikai egység4. Írás, szövegalkotás - Fogalmazási ismeretekÓrakeret
100 óra
Előzetes tudás1. Mondanivaló megfogalmazásának igénye.
2. Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből
való írás, diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani
szabályok alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb
megállapítása.
3. A helyesírás fejlesztése.
4. Önellenőrzés fejlesztése.
5. Az írás eszközjellegű használatának fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak
ismerete.
2. Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján.
3. Hosszabb szövegből vázlat készítése - lényegkiemelés.
4. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése.
Ismeretek
1. Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás).
2. Rövid irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek
elolvasása, megbeszélése.
3. Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti
alakítása.
4. Szöveg alkotása kép alapján.
5. Szöveg alkotása adott témára.
6. Elbeszélés, élménybeszámoló készítése (saját tapasztalat
vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban.
7. Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemeinek,
jellemzőinek megismerése (magánlevél, hivatalos levél,
árajánlat, önéletrajz).
Tanulói tevékenység
1. Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció
fejlesztése.
Informatika:
helyesírás-ellenőrző
program, az internet
felelős használata.
Osztályfőnöki óra:
önismeret, önéletrajz.
Etika: állásfoglalás.
Pályaorientáció:
önéletrajz, űrlapok
kitöltése.
megfelelően.
2. Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása,
javítása.
3. Levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak,
hivatalnak, tanárnak, levél elolvasása után a stílus alapján
annak megállapítása, hogy ki a címzett.
4. A számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek
felelős alkalmazása (blog, sms, e-mail, csetelés).
5. Leírás készítése élő személyről (barátom, apám, tanárom),
helyről (iskolám, településem, erdő, szobám).
6. Történetek, filmek, irodalmi művek, események összegzése
szóban és írásban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Finommotorika.
2. Téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép
rendezése.
3. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs
használata önálló írás esetén.
4. Tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály,
fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés.
Tematikai egység5. Szövegek értő olvasásaÓrakeret
60 óra
Előzetes tudásSzövegolvasás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás
fejlesztése.
2. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
3. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés
megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelményekOsztályfőnöki óra:
1. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott
szöveg jellegének felismerése.
2. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással.
3. Szövegből - adott szempontok alapján - részletek kiemelése.
4. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény
megfogalmazása.
Ismeretek
1. Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások
felidézése.
2. Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi
összeállítások előadása közönség előtt.
3. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása:
köszöntő, búcsúztató).
Tanulói tevékenység
1. Szövegfelismerés (vers, regényrészlet, használati utasítás,
reklámszöveg), a stílusjegyek alapján.
2. Hírek, használati utasítások értelmezése.
3. Közösen olvasott alkotás elemzése formai és tartalmi
szempontok szerint.
4. Közös színházlátogatás, közösen kiválasztott film
megtekintése moziban, a látottak megbeszélése, a tartalom és
a témával kapcsolatos élmények elmondása.
5. Alkalomra előadással készülés (a kiválasztott anyag
elemzése, szereposztás, próba), és előadás szűkebb és tágabb
közönségnek.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális és auditív észlelés.
2. Figyelem.
3. Emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése.
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Kulcsfogalmak/Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás.
fogalmakSzómagyarázat.
Tematikai egység6. Kommunikáció - MédiaismeretÓrakeret
120 óra
Előzetes tudás1. Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.
2. Tájékozottság a médiafelületek köréről.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
2. Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak
megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
3. Az információszerzés színtereinek feltérképezése (rádió,
televízió, informatika).
4. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés
megalapozása.
5. A könyv és a média révén elért információforrás értékének
felismerése, az ezekből való tanulás megalapozása.
6. Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Látott, hallott, olvasott szöveg, műsorok értelmezése, műsor
elemzése elemi szinten, saját élmények alapján.
2. Szövegből - adott szempontok alapján - információk
kiemelése.
3. Lehetőség szerint rendszeres hírlap-, folyóirat-olvasás,
hírműsorok nézése, hallgatása.
4. A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának
mérlegelése.
5. A médiából szerzett információ, reklámok kritikával,
fenntartással fogadása.
Ismeretek
1. Művek, műsorok, azok részeinek csoportos vagy
kiscsoportos megtekintése, megbeszélése, elemzése,
projektszerű médiafigyelés és produktum készítése.
2. A kommunikáció formái: verbális, nonverbális (képi,
gesztus, testbeszéd, mimika).
3. A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs
források.
4. Könyvtárhasználat. Internethasználat az
információszerzésre.
5. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles,
pletyka, rágalom).
6. A média által sugárzott virtuális valóság és a valóság
viszonya.
7. A reklámok célja és természete.
Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából,
testbeszédből.
2. Kutatómunka adott információ megkeresésére.
Magyar nyelv és
irodalom: tárgyalt
irodalmi alkotások
megtekintése
színházban, moziban,
a látottak
megbeszélése.
Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Informatika: etikai
állásfoglalás.
Műszaki rajz, vizuális
nevelés:
médiafelületek
esztétikai
megjelenítése.
3. Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban.
4. Napilapok, folyóiratok cikkeiből, rádióadók, televízióadók
műsorából adott témák szerint keresés, tájékozódás.
5. Információk értékelése, mérlegelése.
6. Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.
7. Kísérlet a valóság és a virtuális valóság szétválasztására.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Önálló kritikai gondolkodás, médiaszövegek értelmezése.
2. Tolerancia empátia.
3. Nyitottság az információk iránt.
4. Személyes adatok védelme.
5. Vizuális és auditív észlelés, figyelem.
6. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
7. Verbális készség, aktivitás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás, virtuális
valóság, látszat, valóság, mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret,
hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus,
keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. a társalgásban részt tud venni;
2. képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni, képes
meggyőzni, érvelni, kérdezni, véleményt elfogadni, a közlés
kifejező és tájékoztató funkciójával élni;
3. könyvtárt használ megadott szempontok alapján;
4. képes a lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására (esetleg
tanári kérdések alapján);
5. képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni;
6. megadott szempontok alapján olvasható, áttekinthető
írásműveket készít, az írást kommunikációs célokra használja;
7. képes az olvasást az információszerzéshez és -átadáshoz
felhasználni.

IDEGEN NYELV

A tantárgy tanítása során az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében a négy nyelvi készség közül a hallás utáni értésen és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. Az írást és az olvasást a tanuló nem csak a hallás után tanultak megerősítésére használja, hanem megismer néhány egyszerű szövegfajtát is (jelentkezési lap, űrlap, rövid e-mail). Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Esélyegyenlőségük növelése érdekében használható és továbbfejleszthető idegennyelv-tudás elérése a cél, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja: megpróbálják megérteni és használni a gyakoribb, mindennapi kifejezéseket és az alapvető fordulatokat, amelyek fontosak a mindennapi szükségletek konkrét kielégítésében. A tantárgy tanítása során a hangsúly a beszédbátorság növelésére, az egyszerű közlések, kérdések idegen nyelvű kimondásának természetessé válására és a hallott szövegből az ismert szavak és kifejezések felismerésére, megértésére helyeződik. Fontos, hogy a tanuló merjen megszólalni idegen nyelven és az idegen nyelvű szövegeket próbálja értelmezni ismeretei alapján. Idegen nyelvi szempontból ez a fejlesztő szakasz, melynek során a tanulók már rendelkeznek alapvető idegen nyelvi nyelvtani és lexikai ismeretekkel, kialakult bizonyos fokú beszédbátorságuk. További feladat, hogy ezeket megerősítve, ezekre alapozva, ezt tovább kell mélyíteni és a lehetőségekhez mérten bővíteni. Erősíteni kell a tanulóban az idegen nyelv információt adó szerepét, tudatosítani kell, hogy nemcsak ismeretei, hanem társas kapcsolatai is bővülhetnek egy idegen nyelv ismerete által, s a nyelvtanulás folyamán egy másik ország népének kultúráját is megismerheti. E szakaszban az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának az alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák továbbfejlesztése, mindennapokban használható nyelvtudás megszerzésének elsajátíttatása, praktikus ismeretek nyújtása. Tovább erősödik a tanulók tudatos nyelvtanulása, motivációja, megalapozva ezzel a későbbi önálló nyelvtanulás lehetőségét.

Az idegen nyelv tanulása során fejlődik az erkölcsi, esztétikai érzék, a kötelességtudat, az együttműködő, kooperáló képesség, a magyarságtudat. A nyelvtanulás folyamatában nemcsak nyelvtani szabályokat sajátítanak el implicit módon, hanem a társas érintkezés szabályait is. Tovább erősödik és tudatosul a tanulóban a nyelvtanulás jelentősége későbbi életűére, pályaválasztásákra és esélyegyenlősége növelésére nézve.

A tantárgy tanítása során támaszkodik a más műveltségi területeken megszerzett ismeretekre, fejleszti a tanulók önismeretét.

A tantárgy a digitális kompetenciaterület fejlődését segíti a használt infokommunikációs eszközök jeleinek, utasításainak, szimbólumainak megértésével.

Tematikai egység1. Beszédszándékok - beszédértési készségÓrakeret
folyamatos
Előzetes tudás1. Idegen nyelvi beszédszándék, beszédbátorság kialakulása.
2. Hallási figyelem koncentrációja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Általános fogalmak, beszédszándék megismertetése utánzáson keresztül
történő nyelvtanítás előnyben részesítésével, a korábban tanultak
megerősítése, mélyítése, tovább-bővítése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Beszédészlelés fejlesztése.
2. A beszéd ritmusának, az intonációnak lehetőség szerint
minél pontosabb visszaadása. Szavak differenciálása.
3. Verbális emlékezet fejlesztése.
4. Idegen nyelvi gondolkodás fejlesztése.
5. Sorrendiség fejlesztése.
6. Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése.
7. Helyzetfelismerés, alkalmazkodás a beszédhelyzethez és
a beszédpartnerekhez.
8. Beszédbátorság megteremtése nagyszámú ismétléssel.
9. A figyelem terjedelmének növelése.
10. Emlékezet fejlesztése, megerősítése cselekvéssel.
11. Önismeret fejlesztése.
12. Önkontroll, önellenőrzés képességének fejlesztése.
Ismeretek
1. Beszédszándékok
Osztályfőnöki óra:
önismeret, reális
önkép, erkölcsi
tulajdonságok.
Magyar nyelv és
irodalom:
udvariassági formák,
vélemény kifejezése;
a kommunikáció
alapjai.
Testnevelés és sport:
mozgásfejlesztés.
Ember és természet:
környezetük
tárgyainak, élőlények
a. Kapcsolatfelvétel - napszaknak megfelelő
köszönés, érdeklődés a beszélgetőpartner iránt
b. Udvarias kérés
c. Tiltás kifejezése
2. Beszédértés
a. A hallottak utánmondása, ismétlése, majd közös
mondása.
b. Játékos, cselekvéshez kötött gyakorlatok
utánzása.
c. Nyitott párbeszédek (kérdés-felelet).
d. Szavak, kifejezések, mondatok ismétlése.
e. Egyéni megnyilvánulási lehetőségek.
f. Páros, csoportos, szituációs gyakorlatok.
Tanulói tevékenység
1. Alapvető udvariassági formák alkalmazása.
2. Vélemény megfogalmazása.
3. Kérdésekre egyéni, adaptált válasz adása.
4. A beszéd ritmusának, az intonációnak a megfigyelése és
utánzása, lehetőség szerint minél pontosabb visszaadása.
Szavak differenciálása (egyéni- és csoportverseny,
szerepjáték).
5. Irányított figyelem a beszélőre, részvételi szándék a
beszélgetéshez.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Hallási figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
neveinek ismerete,
velük kapcsolatos
ismeretek.
Társadalomismeret:
személyes adatok,
család, iskola.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Udvariassági formák, kérés, tiltás, szándék, akarat, vélemény, érzés.
Tematikai egység2. BeszédkészségÓrakeret
folyamatos
Előzetes tudás1. Bizonyos fokú beszédbátorság.
2. A beszéd megértése.
3. A tanuló környezetében, körülötte levő tárgyak, élőlények
megnevezése, cselekvések megnevezése, egyszerű utasítások,
kérdések megértése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Egyre biztosabb beszédkészség kialakítása, beszédbátorság
fokozatos növelése a tanulóknál a sikeres kommunikáció elérése
érdekében.
2. Olyan beszédhelyzetek megismertetése a tanulókkal, melyek a
mindennapi életben is előfordulnak.
Ismeretek/f ejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Beszédbátorság növelése.
2. Önellenőrzés, önkontroll képességének fejlesztése.
3. A mindennapi beszédhelyzet felismerésének elősegítése, a
minél hatékonyabb kommunikáció érdekében.
4. Koncentráció, emlékezet fejlesztése.
5. Auditív figyelem, észlelés, partnerhez alkalmazkodás
fejlesztése.
6. A tanuló motivációjának fenntartása, növelése.
Ismeretek
1. Nonverbális eszközökkel való reagálás a hallott közlésre.
2. A hallott szó, mondat, mondatok ismétlése, utánzása.
3. A közlésekből a tanuló próbálja kivenni, megérteni a számára
fontos információkat.
4. A tanult témákban a kérdések felismerése, megértése.
5. Néhány szóval válaszolni a tanult kérdésre.
6. Kérdésalkotások gyakorlása.
7. Dalok, mondókák tanulása.
8. Gyakorlatok ritmustartásra, ritmusváltásra.
Magyar nyelv és
irodalom:
mondatfajták a beszélő
szándéka szerint,
udvariassági formák.
Matematika:
sorrendiség, időbeli
sorrend, logikus
gondolkodás.
Testnevelés és sport:
helyes légzés,
mozgásfejlesztés,
válaszadás
cselekvéssel.
Természetismeret:
környezetének tárgyai,
eseményei, élőlények.
9. Környezete tárgyainak megnevezése.
10. Cselekvéshez kötött beszédfejlesztés.
Tanulói tevékenység
1. Próbálkozás az idegen nyelv hangjai többségének helyes
kiejtésével.
2. Megfelelő hangerővel, hanglejtéssel, hangsúllyal,
intonációval kiejtett szavak kialakítása.
3. A beszélő szándékának tükrözése intonációval.
4. Probléma jelzése, segítségkérés.
5. Rövid szövegrészeknél törekvés a mondatok sorrendiségének
megjegyezésére.
6. Javítás elfogadása, és törekvés az önkorrekcióra.
7. Feladattípusok: rövid párbeszédek, hallás utáni ismétlések,
memorizálás, eljátszás, nyitott dialógusok, drámajáték,
szerepjáték, audiovizuális anyagok megtekintése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Hallási figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Lassan, gyorsan, együtt, külön, halkan, hangosan, rövid, hosszú, utánzás,
ismétlés, ritmus, ritmusváltás, mutasd, csináld, mimika, gesztus, intonálás,
hangsúly, udvariasan.
Tematikai egység3. FogalomkörökÓrakeret
30 óra
Előzetes tudás1. A nyelv olyan szemantikai területei, melyek a kifejezéshez
különböző nyelvtani struktúrákat használnak.
2. Megfelelő anyanyelvi ismeretek és a korábbi évfolyamokon
tanult előzetes idegen nyelvi ismeretek.
A tematikai egységA nyelvtani anyag implicit módon való elsajátíttatása.
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Hallási figyelem, irányított figyelem fejlesztése.
2. Idegen nyelvi gondolkodás fejlesztése.
3. Verbális memória fejlesztése.
4. Térbeli viszonyok fejlesztése.
5. Időbeli viszonyok fejlesztése.
6. Mennyiségi viszonyok fejlesztése.
7. Sorrendiség, logikai sorrend fejlesztése.
Ismeretek
1. Időbeliség:
a. igeidők,
b. időhatározók.
2. Térbeliség:
a. helyhatározók;
b. irányhatározók.
3. Mennyiségek kifejezése:
a. anyagnevek,
b. egységek,
c. számok százas számkörben, kitekintés az ezres
számkörre,
d. főnevek többes száma, rendhagyó főnevek,
e. dátum kifejezése.
4. Modalitás:
a. képesség, udvarias kérés,
b. néhány múlt idejű kifejezés,
c. mondókákban megjelenő néhány múlt idejű ige,
d. kérdőszavak.
Magyar nyelv és
irodalom: szófajtan,
mondattan, dátum
kifejezése,
kérdőszavak.
Matematika:
ismeretek százas
számkörben, tő- és
sorszámnevek,
csoportosítás,
rendszerezés,
mértékegységek.
Testnevelés és sport:
irányok, testséma,
viszonyítási pontok.
Tanulói tevékenység
1. Nyelvtani fordulatok gyakorlása, automatizálása.
2. Mozgásos feladatok, utasítások adása, megértése,
végrehajtása, manipulálás tárgyakkal, képekkel, kép- és
szókártyákkal, csoportosítás, rendezés, párosítás.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Vizuális és auditív észlelés, figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
5. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyakoriság, pillanatnyi helyzet, kérés, képesség, udvariassági formák,
személyes névmás, jelen, múlt, kérdés, kérdőszó, hangsúly, intonálás,
ritmus, számok, időrend, sorrend, dátum, mértékegységek.
Tematikai egységTémakörök, szókincsÓrakeret
54 óra
Előzetes tudás1. A tanulók más tartárgyakban szerzett háttérismeretei.
2. Saját személyes adatok ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A meglévő ismeretek elmélyítése, automatizálása.
2. Nyelvtani ismeretek megerősítése a kommunikációs témakörökön
keresztül.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Lexikai elemek elsajátíttatása.
2. Aktív és passzív szókincs felépítése, bővítése egyéni képességek
függvényében.
3. Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása,
újabb kapcsolódási pontok kialakítása.
4. Önismeret fejlesztése, reális önkép kialakítása.
5. Egészséges életszemlélet formálása.
6. Nyelvi struktúrák és lexikai elemek integrálása.
Természetismeret:
élőlények,
környezetünk tárgyai,
a tanuló saját
lakóhelye.
Magyar nyelv és
irodalom:
párbeszédek,
7. Kommunikáció információt adó tulajdonságának erősítése.
8. Mozgásfejlesztés.
9. Térképismeret.
10. Testséma, térbeli tájékozódás, irányok.
11. Időbeliség, sorrendiség fejlesztése.
Ismeretek
1. Mindennapi életünk az iskolában: tárgyak, iskolai események,
személyek, az iskola helyiségei, tantárgyak nevei.
2. Mindennapi tevékenységek, használati tárgyak megnevezése.
3. Étkezés: élelmiszerek, ételek nevei, étkezési szokások,
vendégvárás.
4. Vásárlás: (üzletek nevei), néhány jellemző árucikk neve,
pénznemek, vásárlás.
5. Környezetünk:
a. időjárás, természeti jelenségek,
b. élővilág (a közvetlen környezet állatai, növényei),
c. tájékozódást segítő feliratok.
6. Én és a családom:
a. bemutatkozás ismétlése, bővítése.
b. lakóhelyem: a tanuló saját városának rövid
bemutatása, saját szobájának leírása.
Tanulói tevékenység
1. Aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése egyéni
képességek függvényében.
2. Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása,
újabb kapcsolódási pontok kialakítása (néhány mondatos szöveg
alkotása, megtanulása egy-egy témáról).
3. Témakörökkel kapcsolatos dalok, játékok, mondókák, szituációs
feladatok.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
kommunikációs
feladatok.
Informatika: internet
használata,
információ keresése,
szövegszerkesztés.
1. Motiváció.
2. Vizuális és auditív észlelés, figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
5. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Iskola, tárgy, élelmiszer, étkezés, üzlet, pénznem, vásárlás, gyűjtemény,
lakóhely, szoba.
Tematikai egységOlvasási készségÓrakeret
40 óra
Előzetes tudásA magyar ábécé ismerete, folyamatos olvasás anyanyelven.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Bevezetni a tanulókat az idegen nyelvi írás alapjaiba.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az idegen nyelv szerinti és a magyar ábécé összehasonlítása,
hasonlóságok és különbségek felismertetése.
2. A kiejtés és az írás közötti különbség tudatosítása.
3. A tanult szavak és kifejezések megerősítése olvasással.
4. Személyes adatok megerősítése.
5. Az e-mail formai elemeinek felismerése.
Ismeretek
1. Az ábécé megismertetése.
2. A tanult szavak, egyszerű mondatok és párbeszédek
utánmondása, majd egyéni olvasása.
3. Bemutatkozás leírása.
4. E-mail olvasása (fejléc, e-mail cím,).
Tanulói tevékenység
1. Az ábécé gyakorlása, szavak sorba rendezése.
2. A kiejtés és írás közötti eltérés, szabályszerűség keresése, az
Magyar nyelv és
irodalom: ábécé,
űrlapok, levélforma.
Informatika:
levelezés, e-mail,
szövegszerkesztés.
ismeretek rögzítése.
3. Idegen nyelvű e-mail küldése egymásnak, hibák javítása,
válasz küldése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció, bátor megszólalás.
2. Rövid- és hosszú távú emlékezet, olvasottak, látottak,
hallottak felidézése.
3. Passzív és aktív szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, kiejtés, szó, mondat, párbeszéd, nagybetű, tulajdonnév,
mondatvégi írásjel, dátum, aláírás, személyes adat, fejléc, téma, kitől,
kinek, megszólítás, elbúcsúzás.
Tematikai egységÍráskészségÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásA magyar ábécé betűinek ismerete, folyamatos írás anyanyelven, nagy-
és kisbetűk, írásjelek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Bevezetés az idegen nyelv írásába, elemi írástudás kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Figyelemkoncentráció fejlesztése.
2. Pontosságra, önellenőrzésre nevelés.
3. Olvasható íráskép kialakítása.
4. Tájékozódás táblázatokban, űrlapokon, kérdőíveken.
5. Megfelelő válaszok beírása a kérdőívekre.
6. Levélforma, e-mail forma alkalmazása, formai és tartalmi
elemek használata.
7. Sorrendiség.
8. Emlékezet fejlesztése.
9. A magyar és az idegen nyelv közötti hasonlóságok és
különbségek megfigyeltetése.
Ismeretek
1. A tanuló igyekezzen pontosan lemásolni a tanult szavakat,
kifejezéseket, egyszerű mondatokat.
2. Saját név leírása idegen nyelven.
3. Rövid e-mail írása minta alapján. (Irányított fogalmazás,
személyes adatok használata).
Tanulói tevékenység
1. Rövid írásbeli munkák készítése (feladatlap, képaláírás),
különös tekintettel az írásképre, olvashatóságra.
2. Levél, üdvözlőlap, e-mail írása, levélre válasz írása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Problémamegoldó képesség.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálhatósága.
4. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
5. Pontos munkavégzés.
Magyar nyelv és
irodalom: ábécé,
másolás, levél.
Informatika:
levelezés, e-mail
írása,
szövegszerkesztés,
netikett.
Kulcsfogalmak/Ábécé, sor, oszlop, fejléc, hasáb, nyomtatott betű, kisbetű, írott alak,
fogalmakaláírás, megszólítás, bekezdés, sorkihagyás, sor eleje, mondatvégi
írásjelek, mondattípusok, rövid levél, e-mail, képeslap, e-mail cím,
lakcím.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. esetében olyan fokú beszédbátorság kialakulása, hogy a tanult
szavakat, kifejezéseket a tanuló merje nemcsak önállóan
megismételni, hanem szituációkban és a valós élethelyzetekben is
alkalmazni.,
2. felismeri, hogy idegen nyelven máshogy írunk, és máshogy ejtjük ki a
szavakat; néhány feliratot elolvas, megért,
3. megpróbál nagyon rövid e-mailt írni,
4. próbál magáról 5-8 mondatban beszélni,
5. motiváltság az idegen nyelv tanulására, az önálló ismeretszerzésre,
6. ismeri a helyes viselkedést a hétköznapi helyzetekben,
7. ismeri a szavak és a kifejezések kulturális jelentését,
8. próbálkozik alapfokon elsajátítani a kultúra adott elemeihez tartozó
nyelvi elemeket.

MATEMATIKA

A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a pedagógusoknak az a törekvésük, hogy a tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatják A matematika tantárgy tanításának célja abban támogatni a tanulót, hogy alkalmazza a matematika eszköztárát a mindennapokban felmerülő feladatok, problémák megoldása során, saját élethelyzeteiben, kialakítani nyitottságát a matematika iránt, fejleszteni együttműködési hajlandóságát a sikeres közös munka érdekében társaival. A szükséges alapismeretek gyakorlása mellett, a gyakorlatias tudás megszerzése is előtérbe kerül. A tantárgy feladata a gondolkodási funkciók fejlesztése, a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése, megszilárdítása, a mérések és számítások alkalmazása mindennapi élethelyzetekben, az alkalmazásképes matematikai gondolkodás, a gyakorlati élet problémái elvont szintű megoldásának megalapozása. A logikus gondolkodás, a racionális érvelés és az ok-okozati összefüggések eredményeinek felismerése és elfogadása, a logikai, matematikai következtetések megismerése, gyakorlása a pedagógus által megtervezett élethelyzetekhez kötötten történik, a matematikai becslések pontosságának növelése, a mennyiségi, térbeli és időbeli változások felismerése, a hatások következtetése is tanulói tevékenységeken keresztül alakul.

A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák-jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.

Tematikai egységGondolkodási műveletekÓrakeret
100 óra
Előzetes tudás1. Kommunikációs készség.
2. Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Állítás megfogalmazása.
2. Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás.
3. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A logikai kifejezések alkalmazása.
3. Adatok ábrázolása, azok leolvasása.
4. Függvények jellemzése grafikon alapján.
5. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események
összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése,
valószínűségi esemény becslése.
Ismeretek
1. Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás,
konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás,
kritikai gondolkodás, következtetés, általánosítás,
ítéletalkotás.
2. Nyitott mondatok.
Tanulói tevékenység
1. Fogalmak értelmezése, rendszerezése.
2. Egyszerű feladatok a gondolkodás fejlesztésére.
3. Elemek elhelyezése adott halmazokba.
4. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata
(nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem
része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak).
5. Szövegelemzés, szövegértelmezés.
6. A logikai "és", "vagy" alkalmazása.
7. A "minden", "van olyan", "van, amelyik nem", "egy sem" helyes
Magyar nyelv és
irodalom: szókincs,
pontos fogalmazás.
alkalmazása.
8. Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről.
9. Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes
megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Matematikai összefüggések.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Logikus indoklás, érvelés, magyarázat, elempár, egyenes arányosság.
A "lehetetlen", "biztos", "lehetséges, de nem biztos", "véletlen",
"valószínűbb" logikai megfogalmazások tartalma.
A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.
Tematikai egységSzámtan. MűveletekÓrakeret
140 óra
Előzetes tudásAlapműveletek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való
használata.
2. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek
körében.
3. A zsebszámológép használata.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő
matematikai ismeretek biztos elsajátítása.
2. Biztos számfogalom a racionális számkörben.
3. A négy alapművelet biztonságos használata gyakorlati
matematikai probléma megoldásában.
4. Pontos és gyors számolás.
5. Zsebszámológép használata.
Magyar nyelv és
irodalom: pontos
fogalmazás és
szövegértés.
Szakmai alapozó
ismeretek,
pályaorientáció: a
6. Önmaga és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.
Ismeretek
1. Természetes számfogalom és mennyiségfogalom elmélyítése.
2. Számfogalom, számköri ismeretek.
3. Műveletek.
4. Szöveges feladatok.
Tanulói tevékenység
1. Törtekkel kapcsolatos felismerések, átalakítások,
összehasonlítások, átváltások, egyszerűsítés, bővítés, rendezés,
műveletvégzés: közönséges törtek, tizedes törtek.
2. Negatív számok értelmezése, elhelyezésének gyakorlása.
3. Természetes és racionális számok csoportosítása,
összehasonlítása, rendezése.
4. Összeg-, különbség-, szorzatalakok felismerése.
5. Műveletek végzése természetes számokkal.
6. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás,
7. egyjegyű osztóval osztás szóban.
8. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása.
9. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész
számmal, közönséges törttel.
10. A százalék fogalma.
11. Átlagszámítás több adatból (tanulmányi átlag, átlagéletkor).
12. Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek
alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
13. Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés,
megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés).
14. A zsebszámológép biztos használata, elsősorban ellenőrzésre.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Pontos munkavégzés.
2. Szóbeli kifejezőképesség.
szakmákkal
kapcsolatos
problémák
megjelenése a
feladatokban,
szövegekben.
Állampolgári
ismeretek: pénzügyi
és gazdasági
kultúrával kapcsolatos
problémák
megjelenése a
feladatok
megfogalmazásában.
3. Figyelem terjedelme, pontossága.
4. Emlékezet mobilizálása.
5. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
6. Összefüggés-felismerés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla,
hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés), százalék (%).
Tematikai egységMérésekÓrakeret
120 óra
Előzetes tudásSí-alapmértékegységek ismerete, átváltása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való
használata.
2. A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.
3. Arányos alaprajz készítése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérési rutinok
kialakítása.
2. A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem
előtt tartása.
3. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási
eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
4. Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel
terület és térfogat számítása.
5. Pontos, tiszta szerkesztésre törekvés megvalósítása.
Ismeretek
1. Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése.
2. Idő mérése.
3. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások.
4. Szerkesztési feladatok.
Tanulói tevékenység
1. Mérések végzése különböző mérőeszközökkel.
2. Becslés.
3. Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel.
4. Foglalkozásokhoz és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges
feladatok megoldása.
5. Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése,
átváltások.
6. Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel.
7. Testek, síkidomok tanult tulaj donságok alapján történő
rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése.
8. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével,
részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása.
9. A kör és alkotórészei.
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Osztályfőnöki óra:
takarékos, felelős
életvezetés,
pályaválasztással
kapcsolatos
ismeretek.
Műszaki rajz, vizuális
nevelés: a szükséges
mérések pontos
elvégzése, gyakorlati
alkalmazások.
Szakmai alapozó
ismeretek;
pályaorientáció: a
szükséges készségek
célirányos
alkalmazása,
gyakorlása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
4. Pontosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet.
Testhálózat (gyakorlati alkalmazásokkal összefüggésben). A
feladatvégzésekkel kapcsolatos fogalmak.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. képes alkalmazni a logikai kifejezéseket,
2. jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának
eldöntésében,
3. képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát,
4. jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján
mindkét irányban,
5. képes egyenes arányosság ábrázolására,
6. képes adatokból átlagszámításra,
7. felismeri a 10-es számrendszer helyi értékeit milliós számkörben,
8. képesség a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a
racionális számok körében,
9. képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, olvasható,
áttekinthető írásbeli munkát végezni,
10. zsebszámológépet pontosan használ,
11. egyszerűbb összefüggéseket biztosan felismer számok,
mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között,
12. a testek és síkidomok alkotórészeit felismeri,

ETIKA

A tantárgy kiemelt célja a készségfejlesztő iskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés.

A pedagógusnak abban van szerepe, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös, alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a készségfejlesztő iskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, a tanuló saját és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásukat, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti.

Tematikai egységAz ítélőképesség, az erkölcsi, etikai, esztétikai érzék
fejlesztése
Órakeret
folyamatos
Előzetes tudásAz egyéni és közösségi értékeket felismeri a tanuló, tud különbséget
tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Saját értékei ismerete, és törekvés véleményének kulturált, őszinte
megfogalmazására.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi
alaptulajdonságok felismerése, megnevezése.
2. Követendő példaképek választása.
3. Elítélendő magatartás felismerése.
4. Helyzetnek megfelelő kommunikációs forma és viselkedés
gyakorlása.
5. Kommunikációs és metakonimunikációs jelek összehangolása.
6. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő
véleményt.
Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni
élet során.
2. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás.
3. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok.
4. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő
összefüggésekben.
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Informatika: az
interneten fellelt
tartalmak elemzése,
értelmezése.
Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából,
testbeszédből,
2. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és
megfogalmazása, önjellemzés.
3. Társak, környezet jellemzése.
4. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az
emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
5. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önismeret.
3. Kritikai gondolkodás.
4. Értékazonosulás, értékválasztás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság,
bátorság, bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm,
szenvedés.
Tematikai egységVilágkép, világnézet, hitÓrakeret
10 óra
Előzetes tudásVallásokhoz kapcsolódó, történelmi jelenismereti, irodalmi és
művészeti elemi ismeretek.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Tények és vélemények elkülönítése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Különbség felismerése tény és vélemény, igaz és hamis állítások
között.
2. Tévhitek és előítéletek fogalmának tisztázása. (Mi járul hozzá
ezek fenntartásához, és mi segíti elő megszüntetésüket?)
3. Tisztelet, tolerancia, a másság tudomásul vétele és elfogadása.
Műszaki rajz, vizuális
kultúra: személyes
véleményt kifejező
vizuális megjelenítés
adott témában.
4. Ismeretek
5. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény, a jó és a rossz, a helyes
és a helytelen fogalmának tisztázása.
6. Nagy világvallások legjellemzőbb szimbólumai.
Tanulói tevékenység
1. Saját tapasztalat, vélemény megfogalmazása.
2. Tanulmányi séta, települése jellemző egyházi épületének
megtekintése kívül-belül, a szokások, illemszabályok
megismerése, betartása (öltözködés, viselkedés).
3. Különböző vallások szimbólumainak, ünnepeinek, előírásainak
gyűjtése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
Informatika:
anyaggyűjtés a
világvallások és
különböző kultúrák
találkozásairól (a Föld
különféle
térségeiben).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tény, vélemény, állítás, értékelés, tévhit, előítélet, meggyőződés,
világnézet, hit, vallás, erkölcsi tanítás, a különböző vallásokkal
kapcsolatos kifejezések.
Tematikai egységEgyén és közösségÓrakeret
18 óra
Előzetes tudásFormális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes
tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés
iránti igény kialakítása, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a
minél jobb pozíció megszerzésére:
Állampolgári
ismeretek: leány és
női, fiú és férfi
1. Saját csoportjaim.
2. A csoportokban történő állandó változások.
3. Szimpátiakapcsolatok - kötődések a csoporthoz.
4. Különböző csoportok - különböző viselkedési elvárások.
5. Helyes helytelen tevékenységek.
Ismeretek
1. Közösségek - erőt adó közösség.
2. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.
3. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok - hasonlóságok és
különbségek.
Tanulói tevékenység
1. Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott
csoportban.
2. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon
keresztül. Szerepem a közösségben.
3. Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot? Miképpen tudja a
csoport segíteni az egyént?
4. Szituációs játék: A jó és a rossz közötti választás, szabályhoz
kötődés és lelkiismeret, az előítélet és megnyilvánulási formái.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
szerepek a családban,
a társadalomban.
Osztályfőnöki óra:
mások megismerése,
megítélése és a
kommunikáció;
családi és iskolai
agresszió,
önzetlenség,
alkalmazkodás,
áldozatvállalás,
konfliktuskezelés,
problémafeloldás; a
kamasz helye a
harmonikus
családban; a
viselkedési normák és
szabályok szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség,
szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
Tematikai egységÉletvezetésÓrakeret
24 óra
Előzetes tudásAz egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek.
A tematikai egységA személyes jövőkép kialakulásának segítése.
nevelési-fejlesztési
céljai
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A testi és lelki egészség mibenléte és fontosságának felismerése
az ember életében.
2. Kiegyensúlyozott személyes életvitel és kialakuló
jövőelképzelés.
Ismeretek
1. A jövőkép (sikerek és kudarcok az emberi életpályán).
2. Öröm és bánat (az öröm és bánat forrásai), boldogulás,
boldogság (az életünkben megjelenő javak és lehetőségek).
Tanulói tevékenység
1. Különböző foglalkozások számbavétele.
2. Mindennapi feszültségoldás - hasznos és káros lehetőségek (a
feszültségoldás káros formái: gyógyszer, alkohol, drog,
agresszív viselkedés) számbavétele, káros hatások és azok
elkerülése, leküzdése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Megfigyelőképesség.
3. Tolerancia.
4. Értékazonosulás, értékválasztás.
Magyar nyelv és
irodalom: Az alapvető
sajtóműfajok egyszerű
jellemzőinek
tudatosítása; hírek,
események a
médiában.
A mozgóképi nyelv
alapjainak,
működésének
értelmezése.
Állampolgári
ismeretek:
tudományos és
technikai forradalom;
a világháló.
Szakmai alapozó
ismeretek:
pályaválasztás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jólét, öröm, bánat, elégedettség, boldogság, boldogulás, vágy, remény,
hiányérzet, elégedetlenség, boldogtalanság, drog, alkohol, függőség,
értelmes élet.
Tematikai egységPárkapcsolat és szerelemÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásA nemi éréssel és a szaporodással kapcsolatos érzelmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egymás iránti felelősség érzésének felkeltése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A serdülőkor jellemzőinek ismerete, a serdülőkorban
bekövetkező testi és lelki változások.
2. A férfi-nő (fiú-lány) párkapcsolati vonzódással kapcsolatos
pozitív és negatív tapasztalatok feldolgozása.
3. Szimpátiakapcsolatok - tapintatos lezárása, ízléses és tapintatos
hárítás formáinak megismerése.
4. Párkapcsolatokkal összefüggő viselkedésminták megismerése.
Ismeretek
1. Vonzódás, együtt járás, szerelem, párkapcsolat, érettség és
éretlenség.
2. A diákszerelem szépsége.
3. Házasság, család és otthonteremtés. A jó és a rossz házasság
ismertetőjegyei.
Tanulói tevékenység
1. Saját jövőbeni tervek megvitatása (családalapítás,
családtervezés).
2. Kiegyensúlyozott párkapcsolat ismertetőjegyeinek felismerése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önismeret.
3. Kritikai gondolkodás.
4. Értékazonosulás, értékválasztás.
5. Beleérző képesség.
Természetismeret;
osztályfőnöki óra:
nemi jellegek, a
menstruációs ciklus
folyamata;
másodlagos nemi
jellegek; lelki
tulajdonságok;
a fogamzásgátlás
módjai,
következményei,
az abortusz egészségi
és erkölcsi kérdései; a
fogamzás feltételei, a
szülés, születés főbb
mozzanatai.
Állampolgári
ismeretek:
életvezetés,
gazdálkodás.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód,
kondicionálás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nemi érés, vonzás, taszítás, szerelem, házasság, család, gyerekvállalás.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. megérti a tanuló, hogy az ember egyszerre biológiai és gondolkodó
lény, aki alkalmas tanulásra és mások elfogadására,
2. életkorának és képességeinek megfelelő szinten ismeri önmagát,
képes elemi szintű jártasság elsajátítására az etikai gondolkodás
alapkérdéseiben,
3. nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására,
4. képességeinek megfelelő szinten elképzeli saját jövőjét; tudja, hogy
céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie,
5. életkorának és mentális képességének megfelelő szinten tudja, hogy
minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár,
6. képes megkülönböztetni a helyes és helytelen emberi cselekedeteket,
7. a tisztelet, szeretet, megbecsülés fogalmáról elképzelésekkel
rendelkezik, melyet saját segítőkész magatartásával támaszt alá.

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

A tantárgy legfontosabb célja a tanulót felkészíteni a társadalom struktúrájában való eligazodásra, a közösségi környezet szervezeteinek, szabályainak megismerésére. A pedagógiai helyzetekben a tanuló tevékenység közben, szimulált helyzetekben ismeri meg a családi élethez, a munkavállaláshoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó intézmények szerepét, feladatait, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a demokratikus társadalmi intézményrendszert, a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai szervezeteket. Felismeri a felelősséget közösségi környezetének alakításában. Bővülnek ismeretei a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó önérvényesítés lehetőségeiről, a segítségkérés formáiról.

A tantárgy segítséget nyújt az erkölcsi nevelés terén a közösségi életben való aktív részvételre és véleménynyilvánításra ösztönzésben, a társadalmi igazságosság felismertetésében és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer igénybevételének bemutatásában.

Erősíti a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést az ország irányításában, védelmében, a társadalmi béke megőrzésében szerepet vállaló intézmények működésének megismertetésével, a társadalmi tevékenységekben való aktív részvétel támogatásával.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti a közösség aktív tagjává válást, a környezet iránti figyelem fontosságának, a segítségnyújtás és segítségkérés lehetőségének felismerését.

A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló felkészül a pénzkezeléssel és gazdálkodással összefüggő intézményrendszer igénybevételére.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tantárgy segítséget nyújt a hivatalos szervekkel való kommunikációban, az ügyintézéseknél használatos nyelvezet megismerésében, a személyes adatok gyakorlásában.

A digitális kompetenciaterületet erősíti a társadalmi kommunikációban használatos weboldalak, online adatlapok megismerése, a társadalmi, gazdasági élet eseményeinek nyomonkövetése az informatikai rendszereken keresztül.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületet támogatja az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlási lehetőségeinek bemutatása, a demokratikus intézményrendszer megismerése.

Tematikai egységTársadalmi szabályokÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásAlapvető szabályok a környezetünkben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A közösségi együttélés szabályai, a szabálytudat erősítése.
2. A szociális érzékenység, az együttműködés, a tolerancia
megnyilvánulásai magatartásában.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Jogok és kötelességek a társadalomban - az emberek együtt
éléséhez szükséges normák megismertetése.
2. Mindennapi ügyintézések modellezése (a lebonyolításhoz kötődő
kommunikációs és illemtani szabályok).
3. Az ügyintézés alapvető faktorainak számbavétele (ügyintézési
technikák lépésről-lépésre).
Ismeretek
1. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog.
2. A jog szerepe az emberek mindennapjaiban.
3. Az emberi alapjogok.
4. A gyermekek jogai, diákjogok.
5. Hivatalos ügyeink (ügyintézés).
6. Ügyintézés a világhálón.
Tanulói tevékenység
1. Beszélgetés az iskola házirendjéről - a diákokat megillető jogok,
a diákélethez kapcsolódó kötelességek.
2. A gyermekek helyzete a világban - beszélgetés, adatgyűjtés
különböző kontinensen élő gyermekek életéről, mindennapjairól.
Magyar nyelv és
irodalom:
kommunikáció,
fogalmazási
ismeretek.
Informatika: interaktív
taneszközök
használata,
ügyintézés a
világhálón.
Etika: illemszabályok,
társadalmi normák,
szolidaritás.
3. A mindennapi élethez kötődő hivatalos ügyek intézéséhez
szükséges információk gyűjtése.
4. Ügyintézési lehetőségek internetes felületről (egyszerűbb
alkalmazások összegyűjtése).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Erkölcsi érzék.
2. Kritikai gondolkodás,
3. Tolerancia elfogadás.
4. Beleérző képesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog, norma, normasértés,
illemszabály, ügyintézés, internet.
Tematikai egységÁllampolgári ismeretekÓrakeret
28 óra
Előzetes tudásTársadalmi szabályok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Állampolgári felelősség (az állampolgársághoz kapcsolódó
ismeretek).
2. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége.
3. Tájékozódási képesség helyi és országos társadalmi, közéleti szinten.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A törvényhozó és végrehajtó hatalom feladatainak
feltérképezése.
2. A tömegtájékoztatás jelentősége és eszközeinek megismerése.
3. Az információátadás torzulása a nyilvánosságban, a tény és a
vélemény közötti különbségek meghatározása.
Ismeretek
1. Demokratikus alapelvek. Állampolgári jogok és kötelességek.
2. Magyarország politikai intézményei.
3. Az állam feladatai (a belső rend, közrend védelme - rendőrség,
honvédelem, igazságszolgáltatás - ügyészség, bíróság,
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés,
fogalmazás.
Műszaki rajz, vizuális
nevelés: a témához
kapcsolódó
képzőművészeti
alkotások; építészet:
az Országház.
Informatika: interaktív
művelődésügy, köznevelés, egészségügyi ellátás).
4. A média és a nyilvánosság szerepe (televízió, rádió, internet).
5. A tömegtájékoztatáshoz kapcsolódó előnyök meghatározása.
Tanulói tevékenység
1. Információgyűjtés és csoportosítás az állampolgári jogok és
kötelezettségek területén (jelölt, választás, pártok szerepe,
képviselet).
2. Látogatás a Parlamentben, polgármesteri hivatalban.
3. Helyi önkormányzat, okmányiroda felkeresése, okmányok
igénylésének gyakorlása, okmányok csoportosítása.
4. Szituációs játék (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia,
riportkészítés).
5. Híradó megtekintése - beszélgetés a tanulócsoport számára
könnyen érthető hírekről.
6. Napi újságcikkekhez kapcsolódó szövegértési feladatok
megoldása.
7. A közösségi portálokon való jelenlét - beszélgetés az alkalmazás
előnyeiről és hátrányairól.
8. Kérdőívek, kérvények kitöltése.
9. Tablókészítés. Kooperatív technikák alkalmazása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Kritikai gondolkodás.
2. Kauzális gondolkodás.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
taneszközök
használata, világháló,
közösségi portál.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Államforma, köztársaság, királyság, demokrácia, demokratikus alapelvek,
jelöltjelöltállítás, választás, párt, kormány, törvényszék, Parlament,
híradó, média, vélemény, tény, közösségi portál, személyes adatok,
állampolgári jogok és kötelezettségek, házasság, család, okmány, irat,
űrlap, anyakönyv, igazolvány.
Tematikai egységPénzügyi és gazdasági kultúraÓrakeret
24 óra
Előzetes tudásÁllampolgári ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A tudatos pénzhasználat - a pénzügyi kultúra fejlesztése.
2. Felelősségérzet a közvetlen környezet és a jövő iránt.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A bevételek és kiadások modellezése havi lebontásban.
2. A pénz szerepe az emberek életében - historikus szemléletű
tabló készítése.
3. Különböző fizetési módok modellezése.
4. A pénzromláshoz kapcsolódó adatok gyűjtése.
5. A hitel és a visszaadott kölcsön összegének összehasonlítása.
Ismeretek
1. Állami bevételek (adók), állami kiadások (az állami
intézmények fenntartása).
2. A jövedelem szerepe a családban (bevételek és kiadások,
megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz).
3. A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya,
árfolyam, infláció).
4. Pénzintézetek és tevékenységük (bank, biztosító, hitel, kamat,
tőke).
5. Vállalkozói alapismeretek.
Tanulói tevékenység
1. A bevételtípusok megkülönböztetése, példákon keresztül
(naplóvezetés).
2. A megtakarítás és hitel - egyszerű gyakorlati példákon
keresztül.
3. Családi költségvetés készítése, a rezsiköltségek összehasonlítása
a háztartás kiadásainak tükrében (statisztikai adatok gyűjtése,
felhasználása, elemzése, következtetések levonása).
Magyar nyelv és
irodalom:
kommunikáció.
Matematika:
alapműveletek,
mértékváltások.
Informatika: interaktív
taneszközök
használata,
tájékozódás a
világhálón.
Etika: vállalt
kötelesség teljesítése,
felelős életvezetés.
Szakmai alapozó
ismeretek: munka és
jövedelem közötti
összefüggés.
4. A magyar fizetőeszközhöz kötődő bankjegyek és érmék
megkülönböztetése játékpénzek felhasználásával.
5. A különböző pénzek átváltása - a legegyszerűbb számítások
szintjén.
6. A bankok szerepe az emberek életében - információgyűjtés a
hitelről.
7. Vállalkozói formák számbavétele, a vállalkozás működésének
összetevői - elemi információk gyűjtése a témában.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek.
1. kritikai gondolkodás,
2. életvezetési képesség,
3. problémamegoldó gondolkodás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, rezsi, hitel, zsebpénz, pénz,
bankjegy, érme, pénzromlás, biztosító, bank, bankkártya, hitel, részlet,
törlesztés, árfolyam, kamat, tőke, vállalkozás.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és
korszerű formáiban,
2. tud a világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről,
3. ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének
tükrében,
4. fogalmi képet alkot a pénzről, a pénzintézetekről, azok
tevékenységeiről; utóbbiak lehetséges szerepéről az életpálya
felépítésének tükrében.

TERMÉSZETISMERET

A tantárgy tanításának célja fenntartani a tanulók természet iránti érdeklődését; olyan tanulókat nevelni, akik nyitottak a világra, a lehetőségeikhez képest felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait. A korábbi ismeretekre és tapasztalatokra építve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelése iránti érdeklődést. Törekszik az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretek beépítésére, a tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzésére. A tantárgy célja hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással kialakítani az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítését, a környezetvédő magatartást. Az érzelmi intelligencia mozgósításával formálni a természetbarát, ökologikus szemléletet, példák bemutatásán keresztül segíteni az összefüggések feltárását. A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodásnak a fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazása segíti a tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatását az emberi test működéséről, az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban támogatja, megkönnyíti a felnőtt életben való sikeres helytállást, megteremti a nyitottságot az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismeréséhez. A természetismeret tantárgy különösen fontos szerepet játszik a pozitív életvezetési stratégiák kialakításában, elfogadtatásában, az életvezetési készségek fejlesztésében.

A tantárgy érinti az elemi balesetvédelmi és munkaegészségügyi ismereteket, hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetését, az egészséges életmód előnyeinek tudatosítását, a megelőzés jelentőségének felismertetését. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatását.

Kiemelten fontos a tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő és -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése. A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében. Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás).

A hangtan eredményeit felhasználó - a mindennapi gyakorlatban alkalmazott - eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése, az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében történik.

A tudományosan megalapozott alapismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálását, a környezettudatos magatartás kialakítását segíti.

A mindennapi kémiai jellegű problémák támogatják az önálló véleményalkotást, annak tudatosítását, hogy környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. Kiemelt szerepet kap a baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a testi és lelki egészségre nevelés területén a környezet biológiai, fizikai, kémiai hatásainak felismerésével, a veszélyek elkerülésének bemutatásával és az anyagok biztonságos felhasználásának megismertetésével. Fontos szerepet tölt be a mindennapi gyakorlatban előforduló tevékenységekhez alkalmazott eljárások természettudományos hátterének megismertetésével, a nem látható és nem érzékelhető veszélyforrásokra történő figyelemfelhívással. Segíti a biztonságos önálló életvitelt, a felelős viselkedést a környezet megismertetésével.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezetbarát szemlélet alakításával, a természet megóvására és az anyagokkal való takarékosságra neveléssel jelenik meg.

A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlesztését segíti a gyakorlati életben előforduló folyamatok, jelenségek megértésével és alapvető óvatosság kialakításával az egészségvédelem, balesetvédelem és környezetvédelem érdekében.

Tematikai egységKörnyezetvédelem - Elő természet, növény, állatÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásÁtfogó ismeretek növényekről, állatokról.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A meglévő ismeretek több szempontú rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A tanulmányok során megismert növények és állatok
tulajdonságainak és hasznosságának számbavétele.
2. Az állattartás és növénygondozás felelősségének átérzése.
3. A természet szépségének, célszerűségének megélése.
4. Szöveges és képi információk értelmezése.
Ismeretek
1. Élőlények és környezetük.
2. Ökológiai alapismeretek.
3. A globalizáció és modernizáció hatásai az élő természetre.
4. Személyes tapasztalatok növényekről, állatokról.
5. Szűkebb- és tágabb környezet bejárása, felmérése.
6. Környezetszennyezés. Környezeti ártalmak feltérképezése.
7. Környezetvédelem - környezetmegóvás.
8. Háztartási hulladék, szerves-, szervetlen anyagok, szelektív
gyűjtés, komposztálás.
9. Szennyezőanyagok. Szennyezésmegelőzés.
Szennyezésmentesítés.
10. Vegyi anyagok: talajszennyezés, vízszennyezés, légszennyezés.
Tanulói tevékenység
1. Gyűjtőmunka, megfigyelés, összehasonlítások.
2. Csoportosítás.
3. Beszámoló.
4. Egyéni és csoportos tananyag-feldolgozás.
5. Tanulmányi kirándulás.
Magyar nyelv és
irodalom: szókincs,
szóbeli és írásbeli
szövegalkotás.
Állampolgári
ismeretek:
takarékosság.
Etika: közösségi
érdekek.
Informatika:
gyűjtőmunka a
világhálón.
Pályaorientáció;
szakmai alapozó
ismeretek:
környezetvédelem,
takarékosság.
6. Szelektív hulladékgyűjtés.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önállóság.
3. Praktikus készség.
4. Passzív és aktív szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Természetes és mesterséges környezet, civilizációs ártalom,
környezetvédelem, ökoszemlélet, evolúció, törzsfejlődés, mutáció,
genetika, környezetszennyezés.
Tematikai egységEgészségvédelem.
Élő természet - az ember
Órakeret
40 óra
Előzetes tudásAz emberi testről tanult ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Összefüggések keresése az életmód és az egészségi állapot között.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az emberi test működéséről eddig tanult ismeretek bővítése.
2. A tanuló saját egészségi állapotának reális ismerete.
3. Saját és a környezete egészségének védelmében szükséges
teendők megismerése.
4. Az egészségügyi dokumentumok, a gyógyszerek megfelelő
elhelyezésének, tárolásának fontossága, az ezzel kapcsolatos
teendők ismerete.
5. Az orvosi utasítások betartásának fontossága, teendői
egészsége védelmében.
6. Önálló életvitelre alkalmas, praktikus készségű fiatal elméleti
felkészítése.
Ismeretek
1. Az emberi test felépítése.
Etika: életvezetési és
életmódbeli
ismeretek.
Pályaorientáció,
szakmai alapozó
ismeretek: egészségi
alkalmasság,
megfelelő egészségi
állapot.
Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és
lelki egészség.
2. Szervek, érzékszervek funkciója és működése.
3. Egészség - betegség.
4. Általános orvosi vizsgálatok: vérnyomásmérés,
vércukorszint-mérés, pulzusvizsgálat.
5. Kórelőzmény ismerete, számon tartása, dokumentálása, ezek
szerepe a gyógyulás sikerességében.
6. Egészségvédelem és rehabilitáció.
7. Vitaminok, sport és mozgás szerepe az egészséges
életmódban.
8. Felkészülés a családi életre, szex, szerelem, testiség.
9. Családtervezés, fogamzásgátlás.
10. Nemi betegségek.
11. Káros szenvedélyek, függőség. (Dohányzás,
alkoholfogyasztás, droghasználat veszélyei).
Tanulói tevékenység
1. Intézménylátogatások (szakorvosi rendelő, laboratórium).
2. Megfigyelés, önmegfigyelés.
3. Egyszerűbb vizsgálatok (vérnyomás mérése, vércukor,
vizeletvizsgálat, hallásvizsgálat) elvégzése, a kapott
eredmény megbeszélése.
4. Beszélgetés (meghívott előadó, konzulens) közösen
választott témáról.
5. Kutatómunka és csoportos kutatómunka.
6. Egyéni esetmegbeszélés.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önállóság.
3. Komplex gondolkodás.
4. Praktikus ismeretek.
5. Verbális készség.
6. Empátia.
Testnevelés és sport:
egészségmegőrző
mozgások, testi
higiéné.
Állampolgári
ismeretek:
egészségügyi
intézményrendszer.
7. Önfegyelem.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Öröklés, anamnézis, oltási könyv, védőoltás, ismétlő oltás, gyógyítható -
gyógyíthatatlan betegség, gyógyszerkísérlet, cseppfertőzés, szexuális úton
terjedő fertőzés, kábító- és tudatmódosító szer, diszkréció.
Tematikai egységEgészségtan - Környezet-egészségtani és
munka-egészségtani ismeretek
Órakeret
30 óra
Előzetes tudásElőzetes általános biológiai, fizikai és földrajzi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi környezet
iránti igény kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az emberi test és jellemzőinek megismerése.
2. Az egészséges környezet jellemzőinek megismerése.
Ismeretek
1. Egészségtan. Az egészség megóvása.
2. Hazánk egészségügyi ellátórendszere, társadalombiztosítás
(feltételei).
3. Járóbeteg-ellátás: háziorvosi ellátás, szakrendelések.
4. Szűrővizsgálatok és akut egészségügyi ellátások.
5. Bejelentkezés szakrendelésre, beutaló, időpont kérése
telefonon, személyesen.
6. Munkaalkalmassági vizsgálat.
7. Környezetegészségtani, munkaegészségtani ismeretek.
8. A környezet testi-lelki hatása az egészségre.
9. A lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a
közlekedési eszközök higiénéje.
10. Gyógyszerfogyasztás és annak veszélyei (gyógyszerek
tájékoztatójának elolvasása, megértése), az utasítás
betartásának fontossága.
11. Fertőzések és járványok.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés.
Állampolgári
ismeretek:
egészségügyi
intézményrendszer,
egészségmegőrző és
korrigáló
segédeszközök.
Pályaorientáció,
szakmai alapozó
ismeretek: egészségi
alkalmasság,
megfelelő egészségi
állapot.
Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és
lelki egészség.
12. Mentálhigiéné.
13. Egészséges életmód fontossága, egészségkárosító hatások.
14. Prevenciós tevékenységek.
15. Baleseti sérülések és azok ellátása otthon és a munkahelyen.
16. Elsősegélynyújtás.
Tanulói tevékenység
1. Intézménylátogatás.
2. Kutatómunka.
3. Egyéni és csoportos témafeldolgozás.
4. Órai csoportos és egyéni megfigyelések.
5. Család egészségi állapotának feltérképezése.
6. Elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok,
mentőláda használata.
7. Egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek összefoglalása,
gyűjtőmunka, tablókészítés.
8. Egészségvédelmi ismeretek összegyűjtése, tablókészítés a
közösségi színtereken alkalmazott helyes viselkedésről
(köhögés - zsebkendőbe, kézmosás fontossága, fertőzések
elkerülése - higiénia).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önállóság.
3. Verbális kommunikáció.
4. Passzív és aktív szókincs.
5. Komplex gondolkodás.
6. Praktikus készség.
Testnevelés és sport:
egészségmegőrző
mozgások, testi
higiéné.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Immunitás, genetika, mentálhigiéné, prevenció, vércsoport, magas
vérnyomás, cukorbetegség, recept, betegtájékoztató, járóbeteg-ellátás,
szakrendelés, elsősegélynyújtás, vészhívás, prevenció, mentálhigiéné,
közösségi szemlélet.
Tematikai egységKémiai alapismeretekÓrakeret
30 óra
Előzetes tudásÁtfogó ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Új, alapvető ismeretek beépítése, tantárgyi alapozás.
2. A természetben előforduló fontos nyagok és vegyületek
megismertetése.
3. Praktikus ismeretek nyújtása a háztartási és egyszerű
munkafolyamatokban használt vegyi anyagokkal kapcsolatosan.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása.
2. Elemek és vegyületek összekapcsolódása, összefüggései.
3. Egészséges veszélyérzet és óvatosság kialakítása a kémiai
anyagokkal szemben.
4. Tudatosság és meggondoltság a mindennapi tevékenységekben.
5. Praktikus helyzetekben az elméleti tudásanyag beazonosítása és
adaptációja.
6. Kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák
felismerése.
Ismeretek
1. A legfontosabb elemek és vegyületek nevének és kémiai jelének
megismerése (oxigén, víz, szénvegyületek).
2. Anyagszerkezeti ismeretek (az anyag tulajdonságai érzékenyen
reagálnak a szerkezeti változásokra).
3. Halmazállapot-változások.
4. Folyékony, gáz és szilárd elemek és vegyületek.
5. A háztartásban előforduló kémiai anyagok ismerete.
Matematika: a
gondolkodás
fejlesztése.
6. Háztartásban alkalmazott oldatok hígítási arányai, háztartásban
alkalmazott keverékek komponenseinek aránya.
7. Mérgező anyagok.
8. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén,
szénvegyületek, kőolaj, alkohol.
9. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor,
répacukor.
10. Tápanyagok: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok.
11. Természetes anyagok a háztartásban és a munkakörnyezetben.
12. Szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése,
életünkben betöltött szerepe, gazdaságos felhasználása.
13. Reakciósebesség, reakcióhő.
14. Környezeti és háztartási anyagok.
15. Építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész, oltott
mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg.
16. Műanyagok, műanyaghulladék-kezelés, újrahasznosítás.
Tanulói tevékenység
1. Szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése.
2. Anyaggyűjtés, rendszerezés, tulajdonságok megfigyelése.
3. Meglévő ismeretek rendszerezése, csoportosítása.
4. Gyűjtőmunka, rendszerezés.
5. Összefüggések felfedezése, tapasztalatok megfogalmazása.
6. A használt anyagok számbavétele, csoportosítása az alkalmazás
területei szerint (háztartás, ipar).
7. A használt anyagok rendszerezése a környezetre gyakorolt
hatások alapján (környezetbarát, káros).
8. A használt anyagok elemzése jellegzetes tulajdonságaik alapján
(párolog, erős, jellegzetes szagú, szagtalan, megkeményedik,
cseppfolyósodik levegő hatására).
9. A használt anyagok rendszerezése az egészségre kifejtett hatás
alapján (káros az egészségre, életveszélyes, ártalmatlan).
10. A természetes anyagok és a mesterségesen előállított anyagok
rendszerezése tulajdonságaik, használatuk, hasznosságuk
alapján.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
2. Verbális és vizuális emlékezet.
3. Differenciáló készség.
4. Verbális kommunikáció.
5. Passzív-aktív szókincs.
6. Matematikai összefüggések.
7. Önállóság.
8. Precizitás.
9. Komplex gondolkodás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Oldat, oldhatóság, keverék, arány, sav, erózió, korrózió, mérgező anyag,
vegyület, környezettudatosság, lúg, balesetvédelem, műanyag,
újrahasznosítás. Tápanyag (olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok).
Tematikai egységHétköznapok kémiája - kísérletezésÓrakeret
20 óra
Előzetes tudás1. Alapvető kémiai ismeretek.
2. Kísérletezés szabályai, megfigyelések szóbeli megfogalmazása,
konklúzió felismerése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Összefüggések felfedezése.
2. Tapasztalatok felhasználása a mindennapi életben.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi
gyakorlat összekapcsolása.
Ismeretek
1. Verbális fejlesztés, szaknyelv elemi kifejezéseinek
megismerése, használata.
Matematika:
gondolkodás
fejlesztése.
Informatika:
anyaggyűjtés a
világhálón.
2. Vízkeménység, vízkő.
3. Levegő, szén-monoxid, kén-monoxid.
4. Savak és lúgok a háztartásban, sav-bázis reakciók.
5. Szóda, szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és
mosogatószerek.
6. Fertőtlenítőszerek.
7. Penész.
8. Rozsdásodás.
9. Alkoholok.
10. A konyhai munkák higiénikus és szakszerű elvégzése, a
veszélyforrásokra figyelemmel (romlandó, szavatosság, tápérték
elvesztése).
11. Elővigyázatossági szabályok megismerése a kísérletekkel és a
háztartásban előforduló szerekkel kapcsolatosan.
12. Alapvető balesetmegelőzési szabályok ismerete és betartása.
13. Kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák
felismerése.
14. Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás.
Tanulói tevékenység
1. Szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése.
2. Célirányos megfigyelések, eredmények elemzése (szag, állag,
szín megváltozása).
3. Megfigyelések, mérések csoportmunkában és önállóan.
4. A tanuló fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek,
folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele,
megfogalmazása szóban és írásban.
5. Tanulmányi séta üzletekben, a feltüntetett adatok elemzése
(összetétel, szavatosság, tárolhatóság).
6. Konklúziók verbális kifejezése.
7. Elővigyázatossági szabályok megismerése az élelmiszerek, a
háztartási szerek használatánál, tárolásánál, a
hulladékkezelésnél.
Pályaorientáció,
szakmai alapozó
ismeretek:
környezetvédelem,
takarékosság,
tűzvédelem,
munkafolyamatokkal
kapcsolatos ismeretek.
Állampolgári
ismeretek:
takarékosság.
8. Verbális fejlesztés, szakmai kifejezések használata.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Megfigyelőképesség.
3. Elemzés.
4. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
5. Összefüggés-felismerés - komplex gondolkodás.
6. Kooperációs készség.
7. Precizitás.
8. Motiváció.
9. Praktikus készség.
10. Kreativitás.
11. Óvatosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Oldat, oldhatóság, reakciósebesség, reakcióhő, keverék, képlet, arány,
sav, erózió, korrózió, mérgező anyag, vegyület, veszélyes hulladék,
környezettudatosság, lúg, balesetvédelem, műanyag, szelektív
hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Tápanyag (olajok, zsírok, fehérjék,
vitaminok).
Tematikai egységFizikai alapismeretekÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásÉrdeklődés a környezet jelenségei iránt.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben
felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban.
2. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által
nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése.
3. A gyakorlati életben fontos ismeretek átadása a hang- és fénytan
körében.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló
tudásbővítés anyagokról.
Matematika:
összefüggések
felismerése.
2. A fizika mindennapi hasznosságának felismertetése.
Ismeretek
1. A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú
terjedése.
2. Tükrök: sík, domború, homorú.
3. A szemüveg.
4. Az emberi szem és a látás.
5. Színek. A fehér fény színeire bontása. Szivárvány.
6. A hang mint hullám. Rezonancia.
7. Hangszerek. Visszhang.
8. Mágneses hatás megfigyelése.
9. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése.
10. A testek elektromos állapota.
11. Az elektromos áram, áramkör praktikus ismeretei.
12. Áramforrások: elem, akkumulátor.
13. Az áram mágneses hatása (elektromos motorok).
14. Az elektromos és a mágneses mező kölcsönhatásai.
15. Elektromágneses indukció (dinamó, generátor, transzformátor).
16. Soros és párhuzamos kapcsolás mindennapi háztartási példákkal.
17. Az elektromos feszültség.
18. Az elektromos munka, teljesítmény, ellenállás.
19. Élettani hatások.
20. Sugárzás, és annak veszélyei, hasznos és káros sugárzás,
sugárvédelem.
21. Megújuló energiaforrásaink: víz-, szél-, nap-, geotermikus
energia.
Tanulói tevékenység
1. Megfigyelések.
2. Mérések, méréseredmények leolvasása.
3. Köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok csoportos és
egyéni megoldása.
Állampolgári
ismeretek:
egészségmegőrzés.
Műszaki rajz, vizuális
nevelés: a színek
természete.
4. Mérések, becslések.
5. Egyszerű kísérletek végzése (áramkör, elemek töltése,
akkumulátorok működésének megfigyelése).
6. Kutatás egyénileg és csoportmunkában.
7. Példák gyűjtése a fizikai jelenségekről (mágnes, sugárzás:
röntgen, egészségügyi terápiák, atomhulladék).
8. Mágneses vonzás megfigyelése, próbálgatása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Precizitás.
3. Vizuális és auditív figyelem.
4. Verbális memória és praktikus ismeretek kooperálása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fény, fényforrás, természetes és mesterséges fény, tükrök, tükröződés,
fényvisszaverődés, elektromos töltés, anód, katód, feszültség,
áramerősség, ellenállás, elektromos és mágneses mező, atomenergia,
sugárzás, sugárzásvédelem.
Tematikai egységMindennapok fizikája - kísérletezésÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásFizikai alapismeretek.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben
felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban.
2. A napi problémák megoldásához szükséges, a fizika tudománya által
nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló
tudásbővítés az anyagokról.
2. A fizika mindennapi hasznosságának felismertetése.
3. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a
környezetünkben lezajló kölcsönhatásokról.
Ismeretek
1. A fény- és hangtani ismeretek összekapcsolása az emberi
érzékszervek működésével (látás, hallás).
2. A hang terjedése, vezető közegek összehasonlítása.
3. Elektromosság a mindennapi élethelyzetekben: egyszerű
háztartási és munkahelyi berendezések működése.
4. Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak
megismerése a háztartásban és a munkahelyen előforduló
elektromos gépek, berendezések biztonságos használatának
érdekében.
5. Az égés feltételei, tűzoltás.
6. A hullámmozgás, a hullámok terjedése.
7. Az elektromos és a mágneses mező kölcsönhatásai.
8. Sugárzás. Fizikai és vegyi anyagok káros hatásai. Sugárzás elleni
védekezés.
9. Víz-, szél-, nap- és geotermikus energia.
Tanulói tevékenység
1. Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése.
2. Mérések, méréseredmények leolvasása.
3. Megfigyelések, ismeretek a háztartásban meglévő elektromos
eszközök használatának, kezelésének, és a fogyasztás
nagyságának összefüggéseiről, valamint a takarékos használat
módjáról.
Pályaorientáció,
szakmai alapozó
ismeretek:
balesetvédelem,
környezetvédelem,
takarékosság,
tűzvédelem, egészségi
alkalmasság,
megfelelő egészségi
állapot.
Állampolgári
ismeretek:
egészségügyi
intézményrendszer,
egészségmegőrző és -
korrigáló
segédeszközök.
Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és
lelki egészség.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Kreativitás.
4. Megfigyelőképesség.
5. Praktikus készség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromosság, áramerősség, feszültség, munka, terhelés, ellenállás,
fénytörés, fénysebesség, hangsebesség, hullám, hullámmozgás,
rezonancia, mágneses tér, sugárzás, megújuló energia.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. jó rendszerezőképességének, gyakorlatiasságának kialakítása,
2. egészségtudatos életszemléletének kialakítása, követése,
3. higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi
környezet iránti igényének kialakulása,
A tanuló
1. képes az általános és egyéni egészségi állapotát megismerni, azt
felelősségteljesen kifejezni és megóvni,
2. a kémiai jelrendszert elemi szinten ismeri,
3. a mérgező anyagokról ismeretekkel rendelkezik,
4. képes a balesetmegelőzési szabályokat és eljárásokat alkalmazni a
kémiai anyagok felhasználása során,
5. ismeri a fény egyenes vonalú terjedését, a fény terjedésének
jellemzőit,
6. ismeri az elektromosság fontosságát a gyakorlati életben,
7. az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági
szabályokat alkalmazza, ismeri a baleset-megelőzési szabályokat,
8. ismeri az elektromos jelenségeket és az elektromos áram hatásait a
háztartásban és a munkahelyen előforduló elektromos gépek,
berendezések biztonságos használata érdekében,
9. képes a fizikában tanultak széles körű kiterjesztésére az ember
egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők,
hatások megelőzésére.

MŰSZAKI RAJZ, VIZUÁLIS NEVELÉS

A rajzolás a vizuális megismerés és közlés lényegmegragadó alapeszköze. A rajztanítás célja, hogy fejlessze a tanulók látáskultúráját, finommotorikáját; érzelmeikre és értelmükre hatva hozzájáruljon személyiségük fejlődéséhez. Az ábrázolás célja, hogy megfelelő térszemléletet alakítson ki a tárgyak és azok síkbeli ábrázolásának összekapcsolásával, fokozatosan fejlessze a látvány megfigyelésén alapuló, komoly koncentrációt igénylő rajzolást, festést. A rajztanítás feladata a vizuális kultúra alapértékeinek közvetítése, a vizuális kulturáltság megszerzéséhez szükséges ábrázoló-alakító, eszközhasználati, technikai képességek fejlesztése, alkotó, cselekvő magatartás és szemléletmód kialakítása. A tantárgy segít megérteni az arányok jelentőségét, meghatározni a tárgyak formai karakterét. A tanuló megérti és megpróbálja megjeleníteni a téri helyzeteket, képessé válik a vizuális kommunikáció dekódolására, értelmezni próbálja a vizuálisan rögzített közléseket. A rajztanítás során fejlődik a tanuló finommotorikai képessége, a szem-kéz koordináció és a megfigyelő képesség, amely mind megalapozza a szakmai gyakorlatban alkalmazott technikákat. A tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, "más minőségű" intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. A tanuló a képek, látványok nézegetése során tapasztalatokat gyűjthet, azokat megfogalmazza, választ témához illő képeket, anyagokat, fejlődik a kreativitása. Felismeri és értelmezi a környezetben, lakásban, öltözékben megjelenő üzenethordozó tárgyak, formák, színek jelentőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és a társas kultúra területén a vizuálisan megjelenő ismertetőjegyek, megkülönböztető jelzések megismerésével, az önálló ízlésvilág kialakításának segítésével. A médiatudatosságra nevelést a tömegkommunikációs eszközök divatformáló hatásának felismerésével és az irányzatok közötti választás támogatásával alakítja. Segíti az önálló, tudatos stílus kialakítását.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterületet fejleszti a kreativitás, az alkotókedv folyamatos fenntartásával, a tevékenységekkel szerzett vizuális tapasztalatokra biztatással, a környezet és az alakító tevékenység eredményeinek megfigyelésével.

Tematikai egységVizuális kommunikáció - az alkotó és a befogadó
tevékenységben
Órakeret
44 óra
Előzetes tudás1. Tudatos színkeverés temperával, vízfestékkel.
2. Vázlatszerű ábra készítése.
3. Egyszerű alaprajz értelmezése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A mindennapi élet vizuális jelzéseinek értelmezése és orientációs
felhasználása.
2. Testek látványszerű ábrázolása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A rajzolás területeinek áttekintése (szabadkézi rajz, vázlatrajz,
műszaki rajz helye és szerepe).
2. Vizuális közlések - szöveg és kép együttes hatásának
tanulmányozása.
3. A színhasználat (a színek hatása, jellemzői) jelentőségének
tudatosítása.
Ismeretek
1. Művészi alkotásokkal kapcsolatos fogalmak (stílusok,
megjelenési formák).
2. Hétköznapok vizuális megjelenési területei, esztétikai hatása
(öltözködés, tárgyi kultúra, lakberendezés, utcai látvány, reklám,
plakát, felirat, graffiti, média felületei).
3. Színek szerepe és hatásának tudatos alkalmazása.
Informatika: adott
információ és
illusztráció keresése a
világhálón.
Produktum készítése
adott témára
(meghívó, plakát,
logó, prezentáció), az
elkészült munka
kinyomtatása.
Tanulói tevékenység
1. A művészi alkotásokról szerzett ismeretek áttekintése (kiállítás,
albumok).
2. Anyaggyűjtés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében (üzletek
kínálata, saját ruhatár, utcakép, plakát, reklám, szórólap), a
gyűjtött anyag elemzése, adott témára anyag készítése (plakát,
meghívó, tabló), versenyeztetése és értékelése.
3. Logó tervezése szabadon választott technikával.
4. Reklámok - realitások és marketingfogások elemzése.
5. A használati tárgyak esztétikai értékeinek (használhatóság,
szépség) megvitatása.
6. Egyszerűbb tárgyak ábrázolása (szabad rajz, festmény, kollázs,
makett).
7. Színhasználattal kapcsolatos tanulmányok készítése (főszín,
kiegészítő szín, színkör).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Formamegfigyelés képessége.
2. Térlátás képessége.
3. Színlátás és harmónia.
4. Vizuális kommunikációs képesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vázlatrajz, makett, színdinamika, színkör, kiegészítő szín, főszín, logó,
harmónia, kollázs, grafiti, prezentáció, marketing.
Tematikai egységMűszaki rajz készítésének alapjaiÓrakeret
100 óra
Előzetes tudás1. A közvetlen környezet tárgyainak funkció szerinti csoportosítása.
Tapasztalati úton szerzett ismeretek mértani testekről, forma
ábrázolása (megközelítő hasonlósággal).
2. Vázlatszerű ábra készítése.
3. Egyszerű alaprajz értelmezése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A térlátás alakítása és erősítése.
2. Képalkotási képesség fejlesztése, testek látványszerű ábrázolása.
3. Műszaki rajz készítése változatos témákban (testek felülete, alaprajz,
szabásminta).
4. A célnak megfelelő mérőeszközök, mértékegységek és rajzeszközök
megválasztása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A szabadkézi rajz és az ábrázoló geometria alapelemeinek
megismerése.
2. A szabványos vonalfajták, vonalvastagságok, szabványírás
megismerése.
3. Különös formájú tárgyak látványszerű ábrázolása, eltérő célú
műszaki rajz készítése.
Ismeretek
1. Térhatások, téri elemek.
2. Kísérlet a látvány ábrázolására.
3. Nézetábrázolás képsík rendszerben.
4. Szabványok.
5. Mérési alapismeretek (méretmegadás, méretarány).
6. Szerkesztések.
Tanulói tevékenység
1. Mérések (mérési gyakorlatok, hosszúságmérés,
eszközkiválasztás, mérési pontosság), becslés.
2. Szabványos vonalfajták, szabványírás gyakorlása.
3. Testek axonometrikus ábrázolása (kocka, téglatest, hasáb, gúla,
henger), alaprajz, egyszerű szabásminta megszerkesztése
(feladatnak megfelelően).
4. Makett, modell készítése változatos anyaghasználattal
(méretarányra figyelemmel).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Formaészlelés-formareprodukció.
2. Térészlelés és térrendezés képessége.
3. Lényegkiemelés képessége.
4. Formamegfigyelés képessége.
5. Térlátás és differenciált térrendezés képessége.
Matematika: mértani
testek, mérések,
átváltások,
felületszámítási
ismeretek.
Pályaorientáció: a
szakmákhoz
szükséges feladatok
végzése.
Szakmai alapozó
ismeretek:
tájékozódás,
anyaggyűjtés a
meglátogatott
munkahelyeken.
6. Tárgytervezés és tárgyalkotás képessége.
7. Környezettudatosság, a természeti és épített környezet
védelme.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mértani forma, kocka, henger, hasáb, gúla, kúp, tengely, modell, makett,
torzítás, szimmetria, aszimmetria, szabványosítás, SI mértékrendszer,
axonometria, méretmegadás, méretarány.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. képes a műalkotások kompozíciós elemeinek célzott megfigyelésére,
tudatos színkeverésre temperával, vízfestékkel,
2. képes és motivált a személyes tárgyak és környezet esztétikus
alakítására,
3. tapasztalati ismeretekkel rendelkezik a mértani testekről, képes a
formaábrázolásra (megközelítő hasonlósággal), vázlatszerű ábra
készítésével, tárgy, egyszerű makett készítésével az általa választott
technikával,
4. ismeretekkel rendelkezik a szabványokkal, szerkesztésekkel
kapcsolatban,
5. képes mérésre, a mértékegység és mérőeszköz megválasztásával, a
mérési pontosság jelentőségét ismeri,
6. képes egyszerű szakrajzot (alaprajzot, szabásmintát) értelmezni,
elkészíteni.
7. törekszik munkája igényes kivitelezésére.

INFORMATIKA

Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerése a tanulókat hozzásegíti a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Az informatika tantárgy célja tudatosítani az informatikai eszközök szerepét, fontosságát az élet különböző területein. Az önálló számítástechnikai produktum (pl. rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élménye, az alkotás élményének biztosítása motiválja a tanulókat, a gyakorlat során egyre tudatosabban használják az informatikai eszközöket. A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az ismeretek elsajátítása során a tanulók megismerik és gyakorolják az informatikai eszközök tudatos használatát, rajzos-szöveges dokumentumok létrehozását, átalakítását, formázását. Megismerik a hatékony, céltudatos információszerzést az internetről, információ küldését és fogadását csoportos kommunikációs eszközök segítségével, internetes portálok, szöveges és képi információforrások használatát, tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazását. A tanulók képessé válnak adatgyűjtésekre - játék az adatokkal, csoportosítások, rendezések, összehasonlítások.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társas kultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére.

A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával.

Tematikai egységSzámítógép alkalmazásaÓrakeret
100 óra
Előzetes tudás1. Kommunikációs készség. Problémamegoldó képesség.
2. Érdeklődés az elektronikus információhordozók iránt.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A számítógép-használat nyújtotta lehetőségek felismerése és
alkalmazása a mindennapi tevékenységekben.
3. Az etikai szabályok ismerete és szem előtt tartása a világháló
használatakor.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A balesetmegelőzés szabályainak betartása.
2. Számítástechnikai eszközök kezelése.
3. Az iskolában használatos operációs rendszer ismerete,
segédprogramok használata.
4. A számítógép használata a tanulásban, az ismeretszerzésben.
5. Szövegszerkesztési ismeretek.
6. Hardver eszközök fajtái, jellemzői.
Ismeretek
1. Dokumentumkészítés.
2. Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató,
szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD, DVD-lejátszó).
3. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret.
4. A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és
egészségügyi fenntartások.
Tanulói tevékenység
1. A géphasználat során felmerülő fogalmak értelmezése,
rendszerezése.
2. Az általában használatos dokumentumformák, szoftverek
alkalmazása.
3. Ikonok használata, egyszerű szöveg és rajzkészítés.
4. Hálózatra kapcsolódás, kapcsolat bontása.
5. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott
tantárgyi feladathoz, adott tartalmak, képek megkeresése
keresőprogram segítségével, adatok értelmezése, felhasználása
(menetrend, térkép).
6. Nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél
elkészítése (nyomtatása).
Magyar nyelv és
irodalom: pontos
szövegírás
jelentősége,
helyesírás.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
7. Levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, az
udvariassági formulák ismerete és használata.
8. A számítógéphez csatolható eszközök használata.
9. Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes
adatbázisaival.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Érzékszervi megismerések.
2. Térbeli és időbeli tájékozódás.
3. Irányított, tartós, tudatos figyelem, emlékezet tartóssága,
mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Finommotorika, gyors, pontos, koordinált mozgásos
reagálóképesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatos fogalmak (szakkifejezések).
Tematikai egységA számítógép használata során felmerülő etikai és
technikai kérdések
Órakeret
44 óra
Előzetes tudásA számítógép használata során fellépő problémák feltérképezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A számítógépet és tartozékait kíméletesen, szakszerűen használni.
2. Balesetmentes, költségkímélő alkalmazás.
3. A világhálóról szerzett és az általa feltett információt kritikával,
fenntartással, felelősséggel kezelni.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakszerű eszközhasználat.
2. Egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek.
3. A világháló használata a káros oldalak mellőzésével.
4. Önkorlátozás a számítógép használatának időtartamában.
Ismeretek
1. A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása.
Osztályfőnöki óra:
káros hatások
kivédése.
Etika: adatvédelem,
intimitás, tartózkodó
viselkedés a virtuális
térben is.
2. Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése.
3. A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi
feladatok.
4. Káros szokások kialakulásának megelőzése.
Tanulói tevékenység
1. A gép és a perifériák megfelelő használata.
2. Az egészségkímélő géphasználat feltételeit számba venni, és
alkalmazni.
3. Etikai kódex közös összeállítása. A tilalmak számbavétele,
indoklása.
4. A számítógép-függőség kialakulásának megelőzése.
5. Az agresszivitást erősítő játékok kerülése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség.
2. Figyelem terjedelme, pontossága.
3. Emlékezet mobilizálása.
4. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
5. Összefüggés-felismerés, algoritmikus, problémamegoldó
gondolkodás.
Testnevelés és sport:
egészségvédelem,
állóképesség
megőrzése,
finommotorika.
Magyar nyelv és
irodalom: helyesírás,
szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatos fogalmak (közösségi oldal,
blog, csetelés, illegális letöltésjogdíj).
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. képes a számítógépet biztonságosan, megfelelően működtetni,
2. képes a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan
használni,
3. képes célnak megfelelő produktumokat készíteni,
4. értékeli a szövegszerkesztő program előnyeit, érzékeli a
szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát,
5. képes saját és mások személyiségi, intim szféráját megvédeni,
6. képes önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére.
7. ismeri és képes használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtár
állományait, és egyéb szolgáltatásait,
8. ismeri és tudatosan használja a számítógép káros hatását csökkentő
egyszerű mozgásgyakorlatokat.

PÁLYAORIENTÁCIÓ

A tantárgy fontos szerepet játszik a tanulók reális önismeretének és önbizalmának kialakításában, a tanulók aktív részvételével a munkavállalói kompetenciák és a munkavégzéssel kapcsolatos motiváció fejlesztésében. A tantárgy kiemelt célja a sikeres pályaválasztáshoz és életpálya-építéshez szükséges személyes aktivitások megtervezése, a motivációban szerepet játszó egyéni képességek és készségek felismerése, tudatosítása, a tanulásból a munka világába való átmenet előkészítése. A tantárgy célja, hogy a tanulóban felkeltse az érdeklődésének, fizikai és értelmi képességének megfelelő, lakóhelyén reálisan elérhető munkakör és munkavégzés iránti érdeklődést, segítse a választott munkaterülethez szükséges kompetenciák megismerését, igényelje ezek fejlesztését. A pályaorientáció támogatja a tanulót abban, hogy megismerje a betölthető foglalkozásokat és megpróbálja azokat összeegyeztetni saját személyiségével, ambícióival, lehetőségeivel. Megismeri és elsajátítja a munkavállalással és munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések, adminisztrációs teendők alapjait, felismeri ezek fontosságát.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén a munkahelyi demokrácia és munkavállalói lehetőségek bemutatásával, az önismeret és társas kultúra területén az egyéni képességekhez mért pályaválasztás és szakmatanulás lehetőségeinek felismertetésében.

A pályaorientáció feladata a munka világának bemutatása a lehető legszélesebb körben és az egyéni lehetőségek, a választott képzés megismertetése, megszerettetése. Fontos a munka fontosságának és a megtermelt értékeknek a felismerése, a munkavégzés megbecsülésére nevelés. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén lényeges a munkavállalás és a munkavégzés szerepének felismerése a megélhetés megalapozásában, a munkahelyi feladatok ellátása és a munkahely megtartásának fontosságára nevelés. A tanulók megismerik a munka világának hazai és európai sajátosságait, jellemzőt, értékeit, a munkaerőpiac lehetőségeit, a különböző kultúrák munkavállalást, egyéni életutat befolyásoló hatását.

A tantárgy az anyanyelvi kompetenciaterületet a munka világával kapcsolatos ismeretek körével, a szakmai nyelv megismertetésével segíti. Támogatja a munkahelyi kommunikáció megismerését, az önkifejezést a vállalt és ellátott feladatokkal kapcsolatban. A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejődését segíti a társadalmi munkamegosztás szerkezetének és okainak megismertetésével, a munkakörök egymásra utaltságának bemutatásával és az egyéni munkavállalói fontosság érzésének kialakításával. Fejleszti az önismeretet a munkaképesség, pályaalkalmasság és egyéni életpálya lehetőségének feltárásával. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás formáit bővíti a munkahelyi kommunikáció elvárt szabályainak és lehetőségeinek gyakorlásával.

Tematikai egységMunkavállalói ismeretekÓrakeret
32 óra
Előzetes tudásMunkavállalás iránti igény.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Munkahely-kereséssel, munkavállalással, munkavégzéssel összefüggő
ismeretek rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Munkaerőpiacon való érvényesüléséhez szükséges
viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők.
2. Munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munkaerő-
piaci szervezetek nyújtotta lehetőségek, támogatási formák,
juttatások, szolgáltatások.
3. A munka világának hazai és európai sajátosságai, jellemzői,
értékei, a munkaerőpiac lehetőségei.
4. Az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos
pályakorrekcióra való felkészülés.
5. Életpálya tudatos tervezése, az álláskeresési technikák
megismertetése, gyakoroltatása, elsajátítása.
Ismeretek
1. Munkahelykeresési ismeretek, munkafelvétel,
2. Munkavállalással kapcsolatos ügyintézési ismeretek,
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban,
prezentáció készítése.
3. Munkaegészségügyi ismeretek,
4. A munkahelyek szerkezete, felépítése,
5. Munkahelyi viselkedés, munkahelyi kapcsolatok,
6. A munkavégzés szervezése.
Tanulói tevékenység
1. Látogatás munkaügyi központba, ismerkedés az ügyintézéssel.
2. Munkafelvételi adatlapok kitöltése, hivatalos adatok, iratok,
erkölcsi bizonyítvány (TAJ-szám, adószám, bankszámlaszám,
képzettség adatai).
3. Önéletrajz készítése, állásinterjú gyakorlása.
4. Munkaegészségügyi vizsgálaton történő részvétel. Munkaruha,
védőruha, védőeszközök fontosságának megbeszélése.
5. Munkavállalói jogok és kötelességek megbeszélése.
6. Munkahelyi adminisztráció (jelenléti ív, fizetési jegyzék,
munkahelyi igazolás, szabadságkérés, betegállomány igazolása).
7. Munkahelyi kapcsolatok, problémakezelés gyakorlása
(munkavezető, munkatársak, beosztottak szerepe).
8. Iskolai időbeosztás és munkahelyi időbeosztás
különbözőségének megbeszélése (szabadság, munkaidő, szünet,
ebédidő, táppénz, túlóra, helyettesítés).
9. Munkahelyváltással, munkakörváltással kapcsolatos ismeretek
megbeszélése (felmondás, munkanélküliség, munkanélküli
segély, álláskeresési lehetőségek, közmunka).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Alkalmazkodás, szociabilitás,
2. Önállóság.
3. Motiváció.
4. Szabálykövetés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Munkahely, munkaidő, szabadság, betegállomány, táppénz, segély,
munkabér, bérjegyzék, felmondás és más, a munkavállalással kapcsolatos
fogalmak, kifejezések.
Tematikai egységPályaorientációÓrakeret
40 óra
Előzetes tudásSzakmaválasztás és szakmaelsajátítás iránti érdeklődés.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A választható szakmák, munkatevékenységek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Reális önismeret és személyes jellemzők megismerése.
2. Személyes pályaalkalmasság feltárása.
3. Társas képességek megismerése.
4. Egyéni képesség és érdeklődés összehangolása.
5. Szakmák rendszerének, sajátosságainak megismerése.
6. Munkakedv felkeltése a reálisan választható szakmák és a
képzési kínálat függvényében.
Ismeretek
1. Az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységének, a
pályák, munkakörök sajátosságainak, a különböző
szakmacsoportok tevékenységformáinak megismerése.
2. Különböző életpálya-lehetőségek bemutatása, pályatükrök
megismerése, az egyéni alkalmasság és a munkatevékenység
közötti megfelelés bemutatása.
3. Szakmai szerep kiválasztása, megfogalmazása, egyéni
életpálya reális megtervezése.
4. Munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját
alkalmasság mérlegelésének szempontjai.
5. Munkahelyi egészségvédelem szempontjai.
Tanulói tevékenység
1. Jól ismert szakmák jellemzőinek gyűjtése, szülők
munkájának és a környék munkalehetőségeinek bemutatása.
2. Információk gyűjtése a szakmákról, a munka világáról, hazai
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Természetismeret:
egészségügyi
alkalmasság (látás,
hallás, állóképesség).
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban.
és európai sajátosságokról.
3. Egyéni pályaalkalmasságról, fizikai erőnlétről,
terhelhetőségről, ügyességről tapasztalatok gyűjtése.
4. Munkaerőpiaci lehetőségek, munkavállalást és egyéni
életutat befolyásoló hatások gyűjtése, megbeszélése.
5. Az egészséges munkahelyi környezet kritériumainak
gyűjtése.
6. Az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos
pályakorrekcióra való felkészülés érdekében az életpálya
tudatos tervezésének, az álláskeresési technikák
elsajátításának megismerése, gyakorlása.
7. Elvégzett munka eredményeinek megtekintése, a munka
értékének és szépségének felismerése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Esztétikai érzék,
2. Önismeret,
3. Motiváció,
4. Precizitás,
5. Önállóság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szakmák és munkakörök megnevezései, a fizikai és mentális alkalmasság
kifejezései.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló képes kiválasztani a szakmák és munkakörök rendszeréből a
képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységet, motiválttá
válik a szakma ismereteinek elsajátítása és a felnőttkori munkavégzés
iránt.

SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK

A tantárgy célja az egyéni életpálya-elképzelések, az egészségügyi, fizikai és pszichikai tényezők alapján - a pályaválasztási döntés segítése. Megismerteti a tevékenységek munkakörülményeit, a munkahelyek szerkezetét, az álláslehetőségeket, a különböző foglalkozásokat, tevékenységformákat. A feltételek függvényében egy vagy több szakterületen gyakorlatorientált, általános gyakorlati ismereteket nyújt. Az oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlatban is megismerkednek a kiválasztott tevékenység jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a munkahelyeken, műhelyekben elvárt viselkedés megismertetésével, az önismeret és társas kapcsolati kultúra területén a munkatársi kapcsolatokban szokásos együttműködési képességek kialakításával, a munkavezetővel és a kollégákkal történő kapcsolattartás gyakorlásával.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a munkaképesség és állóképesség fejlesztése és megtartása érdekében a saját személyre vonatkozó ismeretek nyújtásával segíti a tanulókat. Megismerteti az egyes foglalkozások egészségügyi, fizikai és pszichikai kockázatait, ezek elkerülésének lehetőségeit és a sérülések, károsodások megelőzésének fontosságát.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti felismerni a munkavégzéssel összefüggő veszélyek elkerülését segítő technikákat, megalapozza a műhelyekben szükséges, szerszámokkal, tevékenységekkel kapcsolatos óvatosságot, odafigyelést a saját és a munkatársak épségét veszélyeztető tényezők és folyamatok elkerülésére. Az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a szakmai nyelv gyakorlásával, a munkatársakkal és munkavezetővel szükséges önkifejezés segítésével és a munkafeladatok és utasítások megértésének támogatásával segíti. Elősegíti helyzethez illő szóhasználattal az információ kérését szóban és írásban, segít a vélemény, kritika, vita kulturált nyelvi formában történő megfogalmazásában.

A szociális és állampolgári kompetencia területén erősíti az együttműködést, a munkafegyelem kialakulását, a felelősségvállalást, a társadalmi cselekvőképesség növelését, a szabálykövető magatartás elfogadását, az erőfeszítést, a monotóniatűrést a munkafolyamatokban, élethelyzetekben. Fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosító, szilárd szokásrendszert alakít ki.

Tematikai egységÁltalános munkahelyi tűz- és balesetvédelemÓrakeret
folyamatos
Előzetes tudásÓvatos magatartás kialakulása a nem ismert tárgyakkal és gépekkel
kapcsolatban.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A munkahelyek és műhelyek használata rendjének és szabályainak
megismerése, az önmaga és társai érdekében szükséges védő-, óvó
előírások megismerése, fontosságuk felismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tűz- és balesetvédelmi előírások, műhelyhasználat rendjének
megismerése.
2. Alapvető óvatosság kialakulása.
3. Műhelyben elvárt viselkedés szabályozása.
4. Tűz és baleset esetén szükséges teendők, mentések,
értesítendők körének megismerése.
Ismeretek
1. Veszélyes gépek, eszközök, tevékenységek.
2. Veszélyes alapanyagok, energiaforrások.
3. Munkaruha, védőruha, munkacipő, védő és óvó eszközök.
4. Elsősegélynyújtási alapismeretek, elsősegélyláda helye a
műhelyben, tartalma.
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban,
prezentáció készítése.
5. Egészségvédelem a műhelyben, munkahelyen.
Tanulói tevékenység
1. Beszélgetés a tűz veszélyeiről, a munkagépek és
munkaeszközök balesetet, sérülést okozó lehetőségeiről.
2. Baleseti sérülés ellátásának szimulálása, elsősegélyláda
tartalmának összeválogatása, alkalmazásának gyakorlása.
3. Tűzvédelmi gyakorlat.
4. Segélyhívások, segítségkérés helye, szimulálása, mentők,
tűzoltók, rendőrség, segélyvonal.
5. Különböző típusú munkavégzéshez alkalmas és nem
alkalmas munkaruha, védőruha válogatása.
6. Munkatevékenységekhez védő és óvó felszerelések
kiválasztása.
7. Védőfelszerelés helyes használatának bemutatása,
kipróbálása.
8. Munkaeszközök helyes megfogásának, átadásának
gyakorlása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Óvatosság.
3. Kooperációs készség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Baleset, veszély, elsősegély, mentőláda, műhelyben használt eszközök,
anyagok neve.
Tematikai egységKözlekedési ismeretekÓrakeret
folyamatos
Előzetes tudásTömegközlekedési eszközök önálló, magabiztos igénybevétele.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A műhelyek és munkahelyek tömegközlekedéssel történő megközelítése
lehetőségeinek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A munkahely és lakóhely közötti önálló közlekedés
biztonságosan és célszerűen.
2. Tömegközlekedési eszközök biztonságos és célszerű
igénybevétele.
3. Menetrend alapján menetidő, átszállások ismerete.
4. Közlekedéshez szükséges menetidő és útvonal tartása.
Ismeretek
1. Menetrend.
2. Átszállási lehetőségek.
3. Tömegközlekedési eszközök útvonala.
4. Lakóhely közlekedése.
5. Lakcím és munkahely, műhely címének pontos ismerete.
6. Bérletek, jegyek időbeli és térbeli hatályosságának ismerete.
Tanulói tevékenység
1. Útvonalak tervezése, baleset esetén kerülőutak tervezése.
2. Közlekedési igazolványok, bérletek és jegyek szükség
szerinti beszerzése.
3. Menetidő kipróbálása, pontos érkezés a munkahelyre.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Figyelem.
2. Önállóság.
3. Együttműködési készség.
4. Pontosság.
5. Óvatosság.
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban,
prezentáció készítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Közlekedési eszközök neve, menetrend, menetidő, átszállás, jegyek,
bérletek elnevezése, útvonal.
Tematikai egységMűhelygyakorlatokÓrakeret
288 óra
Előzetes tudásTűz- és balesetvédelmi ismeretek, motiváltság a munkavégzésre.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Munkahelyen, műhelyben végezhető segítő feladatok, részmunkák
végzése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Munkahelyi műhelyben helyes viselkedési szabályok
kialakítása.
2. Egy szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek,
készségeinek, képességeinek fejlesztése.
3. A szükséges általános elméleti elemekkel való
összekapcsolás.
4. A műhelyben szokásos és elvárt higiénés szokások
elsajátítása.
5. A képzés céljától függően felkészítés az Országos Képzési
Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés, rész-
szakképesítés vagy munkába állást, életkezdést segítő
ismeretek elsajátítására.
Ismeretek
1. A műhely helységeinek, eszközeinek, rendjének,
tisztántartásának megismerése, megnevezése.
2. A munkahely és műhely elvárt higiénés rendjének
megismerése.
3. Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése,
megnevezése.
4. Munkafolyamat menetének megismerése.
5. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges
viselkedésformák elsajátítása.
Tanulói tevékenység
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban,
prezentáció készítése.
1. A műhely elvárt és szükséges higiénés rendjének betartása.
2. Az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök helyes fogási,
használati módjának gyakorlása.
3. Szükséges munkaruha, védőruha, munkacipő helyes
viselésének gyakorlása, gondoskodás a tisztántartásról.
4. A munkaműveletek kipróbálása, a helyes munkavégzési
szokások kialakulásának megalapozása.
5. Szerszámok tisztántartásának, szerszámok, anyagok tárolási
szokásainak betartása.
6. Munkavégzés közben a szükséges pihenőidő betartása.
7. Helyes testtartás és fogások gyakorlása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Praktikus készség.
2. Kooperációs készség.
3. Pontosság, precizitás.
4. Irányított figyelem, óvatosság.
5. Önállóság, önismeret.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műhelyben használt helyiségek, eszközök, anyagok nevei.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló
1. az intézmény szakmai képzésének megfelelő területen jártas lesz a
gyakorlati műhelyekben és munkahelyeken, elsajátítja a képzés során
használatos alapvető segítő munkák és részfeladatok elemeit,
2. tájékozott lesz a munkavégzés során elvárt teljesítménnyel és saját
képességeivel kapcsolatban.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Az enyhe értelmi fogyatékos fiatalok középfokú nevelésében-oktatásában jellemző a tudatos és rendszeres öntevékenység, önképzési igény valamennyi műveltségi terület, így a testnevelés és sport esetében is. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. Középfokú oktatásban részesülő enyhe értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció - a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelés órákon, vagy szabados sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására.

A matematikai kompetencia fejlesztése indirektmódon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg.

A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és balesetmegelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy.

A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, a komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra.

Tematikai egységMotoros képességfejlesztés - edzettség, fittségÓrakeret
72 óra
Előzetes tudás1. Bemelegítési technikák alkalmazása.
2. Négy-nyolc ütemű gyakorlatok végrehajtása.
3. Függeszkedés bordásfalon, kötélen, gyűrűn.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
2. Testépítés természetes eszközökkel, egészségvédelemmel.
3. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Minőségelvű motoros tevékenységek tökéletesítése.
2. Sportági tevékenységre épülő kondicionális és koordinációs
képességfejlesztés.
3. Vízi biztonság megteremtése, a víz, mint az egyik őselem
gyógyhatásainak tudatosítása.
Ismeretek
1. A fittség és az edzettség kritériumai.
2. A terhelés élettani és pszichés értelmezése.
3. A nyolc évfolyamon tanultak elmélyítése, készségszintre
emelése.
4. Gimnasztika.
5. Egyensúlygyakorlatok.
6. Küzdőgyakorlatok.
7. Zenére végzett gyakorlatok.
8. Légző gyakorlatok.
Tanulói tevékenység
1. Differenciált, egyéni edzésterv készítése - segítséggel.
2. Négy-nyolc ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és
tornaszerekkel (labda, kötél, gyűrű, zsámoly, tornapad).
3. Szereken történő célirányos mozgások: függeszkedések,
mászások.
4. Önállóan végzett bemelegítés (8-10 gyakorlatnyi).
Magyar nyelv és
irodalom: az
anyanyelv kifejező,
informáló, felhívó
funkcióinak
alkalmazása közlés,
megbeszélés,
rábeszélés formáiban.
Természetismeret:
emberi test,
egészséges életmód.
5. Bemelegítő mozgásanyag tervezése és kivitelezése.
6. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
7. Testépítés - minden izomcsoport harmonikus fejlesztése a gerinc
és az ízületek védelmével.
8. Tesztek, felmérések kizárólag diagnosztikus célzattal:
a. motoros (Cooper),
b. kardio-respiratorikus,
c. állóképesség,
d. erő,
e. izomerő,
f. állóképesség,
g. testösszetétel.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Döntési képesség.
2. Térkihasználási képesség.
3. Transzferhatások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Speciális kifejezések az edzésekkel kapcsolatban.
Tematikai egységMotoros készségfejlesztés - mozgástanulásÓrakeret
72 óra
Előzetes tudás1. Alakzatváltozásokban való együttműködés.
2. Egyensúlygyakorlatok végrehajtása egyensúlyvesztés nélkül.
3. Erőfeszítésre és kitartásra való képesség fejlesztése.
4. A tanult mozgáselemek önálló végrehajtására.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Természetes mozgásformák továbbfejlesztése.
2. Sportágak technikai elemeinek megismerése.
3. Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás,
kreativitást fejlesztő motoros tanulás.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Térbeli és energiabefektetésre vonatkozó tudatosság
fejlesztése.
2. Tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek
fejlesztése.
Ismeretek
1. Új sportági ismeretek és rendszerek alapjai.
2. Mozgásos tapasztalatszerzés a néptánc, a történelmi táncok,
társastánc és modern mozgáselemek tárából.
3. Rendgyakorlatok.
4. Torna.
5. Támaszgyakorlatok.
6. Mászás, vándormászás.
7. Függeszkedés, lendülés.
8. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc.
9. Atlétikai elemek:
a. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések,
hajítások.
Magyar nyelv és
irodalom: az
anyanyelv kifejező,
informáló, felhívó
funkcióinak
alkalmazása közlés,
megbeszélés,
rábeszélés formáiban.
Természetismeret:
Emberi test.
Helyes higiénés
szokások.
Balesetvédelem.
Etika: versenyszellem,
nyertes elismerése,
szabályok betartása.
b. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú
állórajttal.
10. Tánc: népi és régi stílusú táncok, új stílusú táncok, sportjellegű
táncok megismerése.
11. Úszás.
12. A vízből mentés elemi szabályai.
Tanulói tevékenység
1. Természetes mozgások végrehajtása (sportág-specifikus
jelleggel).
2. Technikai és taktikai elemek véghezvitele (egyéni szintű)
cselekvési biztonsággal.
3. Szervezést elősegítő gyakorlatok: rendgyakorlatok, alakzatok
felvétele, menetelések, ellenvonulások, nyitódások, zárkózás,
szakadozások.
4. Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba
járás közben.
5. Nyitódás, felzárkózás, felfejlődés, szakadozás.
6. Soralkotások egyes és többes vonalban, oszlopban menetelés
alakzatfelvétellel.
7. Támaszgyakorlatok, függés és egyensúlygyakorlatok talajon,
padon, tornaszekrényen, gerendán, gyűrűn, bordásfalon.
8. Mászás kötélen, vándormászás bordásfalon.
9. Függeszkedés, lendülés, lengés, hintázás szereken.
10. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc gyakorlása.
11. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
12. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal,
verseny, időmérés.
13. Tudatos, gyakorlati alapú tapasztalatszerzés a hazai és külföldi
sportjátékok technikai és taktikai készletéből.
14. Tánc, művészeti előadás és más mozgásformák alkalmazása az
önreflexió és önkifejezés érdekében.
15. Tánctanítás, tutorálás mozgásos programokban, gyakorlatokban.
16. Úszás: gyors, mell, hátúszás saját tempóban, a pillangóúszás
elemei, indulási és beérkezési technikák, vízi sportjátékok.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Instrukcióra gyors, pontos reagálás képessége.
2. Imitációs és elemző képesség.
3. Alkalmazkodási képesség.
4. A mozgás örömének átélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Balesetvédelemmel és baleset-megelőzéssel kapcsolatos fogalmak,
támasz, átfordulás, tigrisbukfenc, ugróerő, lendület, gyorsítás, lassítás,
rajtolás, átlépő technika, hajítás, dobás, lökés, vetés, start, fejes, forduló, a
vízből mentés fogalomtára.
Tematikai egységJátékÓrakeret
104 óra
Előzetes tudás1. A játékok, feladatok szakszavainak értelmezése és azoknak
megfelelő cselekvés.
2. A labda céltudatos irányítása.
3. A sportjátékok szabályainak betartása.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Együttműködés, kooperáció elősegítése.
2. Versenyszellem és a sportszerűség kialakítása és fenntartása.
3. Élethosszig űzhető szabadidős tevékenységek megismertetése és
megkedveltetése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a
megismerésben, az értékelésben, az asszertivitásban, a
sportszerűségben és a sikerorientáltságban.
2. Testnevelési és sportjátékok stratégiai és taktikai elemeinek
megismerése, szabályainak rendszere, szabálykövetés és
kritikai értelmezés.
3. Csapatépítés.
Magyar nyelv és
irodalom: az
anyanyelv kifejező,
informáló, felhívó
funkcióinak
alkalmazása közlés,
megbeszélés,
rábeszélés formáiban.
4. Sportági előkészítő kreativitás és kooperativitás fejlesztése.
5. Inklúzióra, társadalmi integrációra előkészítés, érzékenyítés.
6. Érzelmek és motivációk szabályozásának megvalósítása.
7. Játékszabályok által döntésképesség és szabálytudat
kialakítása.
8. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas
játéktevékenységben.
9. Személyes és társas folyamatok megélése.
10. A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata.
Ismeretek
1. Dobó- és elfogójátékok.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel.
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés védővel szemben.
4. Átadások helyben és mozgás közben.
5. Célba rúgó és célba dobó játékok.
6. Kosárlabda.
7. Labdarúgás.
8. Röplabda.
9. Kézlabda.
10. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel.
11. Szabadidős teremjátékok.
Tanulói tevékenység
1. Dobó és elfogó játékok játszása.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel (kidobós).
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés, védővel szemben,
átadások helyben és mozgás közben, célba rúgó és célba dobó
játékok.
4. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel (esések,
gurulások, szabadulások).
5. Szabadidős teremjátékok: gombfoci, asztali foci, darts,
asztalitenisz, asztali hoki.
6. Preventív játékok és tevékenységek vízben.
7. Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és
reprodukciója.
8. Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálytudat
2. Kooperativitás.
3. Asszertivitás.
4. Kudarc és győzelem sportszerű megélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékok neve és szabályai, büntetődobás, büntetőrúgás, oldal-bedobás,
sarokrúgás, szerelés, becsúsztatás, ívelés, feladás, sáncolás, csatár,
középpályás, védő, kapus, kapáslövés, önvédelem, esés, gurulás,
szabadulás.
Tematikai egységVersenyzésÓrakeret
72 óra
Előzetes tudás1. Együttműködés a csapattársakkal, versenytárssal.
2. Az egyszerűsített sportági versenyszabályok betartása.
3. A labdakezelési ismeretek gyakorlati alkalmazása.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló
versenyzésre: sor- és váltóversenyek és egyszerűsített sportági
versenyek esetében.
2. Olimpikonok, paralimpikonok tiszteletére nevelés.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Sportági versenyek, versenytapasztalatok megszerzése a
diáksport, élsport és szabadidősport terén.
2. Sportszerűség fogalmi jelentésének ismerete.
3. Az olimpia és sporttörténet nagy alakjai, emblematikus
személyiségei, híres magyar és nemzetközi sportolók
megismertetése a múltból és a jelenből.
4. Példakép (választás, a választás megindokolása).
Magyar nyelv és
irodalom:
viszonyszavak; a
versenyekhez,
sporthoz kapcsolódó
szakkifejezések
tartalma,
szókincsbővítés.
Ismeretek, indoklások
1. Egyénileg, párban és csoportosan végrehajtott
versenyfeladatok, a sportági versenyek szabályainak,
technikájának és taktikájának elemei.
2. Sorversenyek. Váltóversenyek. Futóiskola. Ugróiskola.
Dobóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó verseny.
Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás,
kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok szabályainak
megismerése.
3. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok.
4. Küzdősportok elemei.
5. Az olimpiák története - sportidolok, paralimpia.
Tanulói tevékenység
1. Sportági versenyek - szükség szerinti egyszerűsített
szabályokkal - gyakorlása. Váltóversenyek.
2. Futóiskola - futóversenyek (gyors, kitartó, gát, staféta).
3. Ugróiskola - magasugrás, távolugrás.
4. Dobóversenyek (célba, távba különféle eszközökkel).
5. Sorversenyek. Váltóversenyek. Dobóversenyek. Kötélugró
verseny. Kosárra dobó verseny. Labdavezetési verseny. Kidobó
játék. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok
szabályszerű, csapatok közötti játéka.
6. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok (bigézés,
karikahajtás, dióleső, tojásba vágás, csizmadobáló).
7. Úszóverseny egyszerűsített szabályokkal.
8. Küzdősportok elemei - birkózás, keleti küzdősportok elemei.
9. Sor- és váltóversenyek szabályainak ismerete és betartása.
10. Egyszerűsített sportági versenyek ismerete és végrehajtása az
írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával.
11. Példakép keresése híres magyar és nemzetközi sportolók és
csapatok közül (képek, eredmények, versenyek látogatása,
Természetismeret:
egészséges életmód.
Informatika: képek,
eredmények keresése
honlapokon.
Etika: önismeret -
testi és lelki egészség.
kulturált szurkolás).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálykövetés, szabálytartás.
2. Egészséges versenyszellem.
3. Kooperáció.
4. Koordináció.
5. Döntési és reagáló képesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A játékok neve és szabályai; erőszakos, kíméletes, sportszerű, "fair play",
esélyegyenlőség, teljesítmény, olimpikon, paralimpia.
Tematikai egységPrevenció, életvezetés, egészségfejlesztésÓrakeret
40 óra
Előzetes tudás1. A gyakorolt mozgáselemek, szabadidős tevékenységek ismerete.
2. Egyszerű relaxáció gyakorlatok irányítás melletti elvégzése.
3. Az egészséges életmód alapelemeinek ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra,
gészségtudatosságra nevelés.
2. Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása.
3. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés.
4. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepe.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Igénykeltés a mozgásban gazdag életformára, a terhelés
alakítására és kontrolljára való képesség kialakítása.
2. Optimális testtömeg és fittség paramétereinek kialakítása,
illetve fenntartása.
3. A relaxáció és stresszoldás mint a lelki egészség
megőrzésének egyik eszköze.
4. Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus,
higiénia, médiatudatosság, szenvedélybetegségek hatásai a
testi-lelki egészségre.
5. Primer prevenció és az életvezetés kapcsolatrendszere:
Magyar nyelv és
irodalom: gyermek- és
ifjúsági irodalmi
alkotások az egészség-
betegség témaköréből.
szokások, egészségfejlesztés, egészségtudatosság.
6. Egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel és a
szabadidős tevékenységek megvalósításában.
7. Biztonság és környezettudatosság.
8. Rendszeres testmozgás, sport egészségmegőrző hatása.
9. Önkontroll, önuralom.
10. Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtásának
képessége - a védő-óvó intézkedések ismerete és gyakorlata
(napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat).
11. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének
megteremtése.
12. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges
gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatásával.
Ismeretek
1. Otthon is végezhető testgyakorlatok.
2. Táncok különféle műfajai.
3. Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata.
4. Relaxációs gyakorlatok.
5. Egészséges életmód alapelemei - étkezés, ruházat, pihenés,
mozgás, a káros anyagok kerülése, betegségek megelőzése,
prevenció, védőoltások szerepe.
6. Természetben űzhető sportok (balesetvédelem:
kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem
elsajátítása).
7. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
8. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt
helyen.
9. Könnyített testnevelés.
Tanulói tevékenység
1. Egészségfejlesztő motoros tevékenységformák - egyénileg,
párban, csapatban.
2. Otthon is végezhető testgyakorlatok (aerobic, talajtorna).
3. Relaxációs gyakorlatok: légzőgyakorlatok,
figyelemösszpontosító és lazító testtartások.
4. Természetben űzhető sportok: labdajátékok, futóversenyek, túra,
kocogás, tájfutás - balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros
sugarai elleni védelem rendszeres elvégzése (krémezés, ruházat,
ellenőrzés).
5. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
6. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt
helyen.
7. Könnyített testnevelés: a tanulók egyéni állapotához,
elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok (a gyógytestnevelővel való
konzultáció szerint, a tantervben foglalt, nem ellenjavallt
gyakorlatok, feladatok végrehajtása).
8. Testtartás-javító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok
megoldása sporteszközök alkalmazásával.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Egészségtudatosság.
2. Mozgásigény.
3. A körülményekhez való alkalmazkodás.
4. A természet szeretete, fenntartható fejlődés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Higiéné, relaxáció, edzettség, fittség, túra, bioritmus, gyógytestnevelés,
korrekció, napsugárzás, UV-A és UV-B, kullancs, médiatudatosság,
prevenció, drog, önuralom, önkontroll, testtartás, tájfutás, tájoló, térkép,
terep, önkarbantartás, tréning, örömtréning.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló képes
1. a menet- és ütemtartásra hosszabb távú egyenletes, lassú futásra,
2. a hatékony mozgásszabályozásra, két-három mozgáselem
összekapcsolására a gyakorlatok során,
3. a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más
körülmények között is alkalmazni,
4. a szergyakorlatok teljesítésére, önálló végrehajtására képessége szerint,
5. az ugróerő és súlypontemelkedés tudatos szabályozására,
6. a tánc és a közös mozgás élményének átélésére,
7. önállóan bemelegíteni,
8. a sportot életritmusába beépíteni,
9. legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni,
10. versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és azoknak
megfelelően cselekedni,
11. a labdát céltudatosan irányítani,
12. a labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket
felismerni,
13. a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban,
versenyekben,
14. higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni,
15. a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi
és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos
magatartásformákat.

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

Az osztályfőnöki óra sajátos szerepet tölt be a tantárgyak rendszerében. Tartalmai, tevékenységei közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni - a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével - a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatait, a szabálytudat erősítését. Fontos, hogy hozzájáruljon - az egyéni szükségletek mentén - az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata erősíteni - a terápiás eljárások alkalmazásával - az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést, biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. A tantárgy tudatosítja az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, bemutatja a közvetlen környezet humán értékeit. Az osztályfőnöki óra feladata, hogy kapaszkodókat adjon a serdülőkor testi-lelki változásaihoz - a tanuló számára lehetőséget adjon a saját élmények, vélemények megvitatására. Riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával - saját élmény eseti bekapcsolásával - adjon pontos képet és iránymutatást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. A tanulók saját tapasztalatokat szereznek - események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával - a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására, a tanuló tapasztalatokat gyűjt a munka világáról, a szakmákról. A tantárgy feladata továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése - szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően -, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében.

A tantárgy az erkölcsi nevelés terén, irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül támogatást nyújt pozitív és negatív példák felismerésére, pozitív mintakövetésre; nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területén hazánk múltjának, jelenének megismerésére az írók, költők szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén szerepet játszik az olvasott szövegekben a közéletiség felismerésében, a múlt irodalmában a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követésében.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területen fontos szerepet tölt be a tantárgy, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeretet fejleszti a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel, segíti a saját személyiség megismerését az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával.

A testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerésével ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben, ezek felismerésével, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával vesz részt.

A családi életre nevelést az irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása erősíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet támogatja a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán, illetve ezek gyakoroltatása szituációs játékokban, szerepjátékokban.

A fenntarthatóság, környezettudatosság terület egyre tudatosabbá válik a helyes szokásrend következetes alakítása során különböző életterekben (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.).

A pályaorientáció területét támogatja a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzésével, megbeszélésével, saját lehetőségek és motivációk összevetésével.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területen komplex ismereteket nyújt az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek bemutatásával a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörökben.

A médiatudatosságra nevelést segíti az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek, infokommunikációs eszközök igénybevételének gyakorlásával.

A tanulás tanítása területet támogatja az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárásával, egyénre szabott értékeléssel, az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztésével.

A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció hangsúlyos, a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve kell szerepet kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, a társadalmi beilleszkedést a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni.

Tematikai egységBeilleszkedés - AlkalmazkodásÓrakeret
24 óra
Előzetes tudásHelyes értékválasztás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Reális pályatervezés.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A szabályok elfogadása.
2. Helyes napirend kialakítása.
3. Az önálló tanulás egyre nagyobb aránya.
4. Felkészülés a szakmatanulásra.
5. Érzelmi azonosulás, megértés az elődök tettei iránt.
6. Szolidaritás a rászorulókkal szemben.
7. Aktív részvétel a lakóközösség és iskolaközösség életében.
Ismeretek
1. Tanulói jogok és kötelezettségek. Házirend.
2. Tűz- és balesetvédelem.
3. Napirend. Tanórán kívüli elfoglaltságok.
4. Tanulás és tudás.
5. Új tantárgyak megismerése.
6. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Szakmai alapozó
ismeretek:
pályaválasztással
kapcsolatos ismeretek.
Pályaorientáció:
pályaválasztással
kapcsolatos ismeretek.
(kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).
7. Helyismeret.
8. Közvetlen lakókörnyezetben, iskola szervezésében végezhető
önkéntes munka végzése.
Tanulói tevékenység
1. A házirenddel kapcsolatos kérdések megvitatása (kérdések
megfogalmazása).
2. A szabályok megvitatása.
3. Időbeosztás, órarend. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok
mérlegelésével.
5. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban
(pályaorientáció, alkalmasság).
6. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok
együttműködésének tapasztalatairól.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.
8. A lehetőségek és képességek felmérése, saját képességek
tudatosítása a pályaválasztás érdekében (tesztek, pályaválasztási
tanácsadó).
9. Kutatómunka a közvetlen környezet múltjáról (könyvtári
kutatómunka, helytörténeti múzeum, kiállítás megtekintése).
10. Tanulmányi kirándulás, intézménylátogatás, kapcsolatfelvétel a
rászorulók megsegítése érdekében (gyermekintézmény,
idősgondozás, állatgondozás, parkgondozás, ünnepi műsor
előadása).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
Informatika:
tájékozódás a
világhálón.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan
hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt,
közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív tevékenység,
hatékony tanulás, önellenőrzés, rátermettség, viszonzás nélkül, szívesen.
Tematikai egységÖnismeret - Testi és lelki egészségÓrakeret
28 óra
Előzetes tudás1. A tanuló saját jó és rossz tulajdonságainak ismerete.
2. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Mondanivaló árnyalt közlése szóban és írásban.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. Törekvés a káros szokások kijavítására.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Reális önismeret.
2. Sérelmeiről beszél a tanuló.
3. A kritika elviselése, kiállás a saját vélemény mellett.
4. Hatékony és konstruktív részvétel a szűkebb környezet életében.
5. A káros szenvedélyek kialakulásának elkerülése.
6. Segítségkérés módjának és helyének megismerése.
7. Segélykérő telefonszámok ismerete.
Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés.
2. Lelki bántalmak, sérelmek következményei.
3. Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem?
4. Az emberi természet megnyilvánulása, a helyes életvezetés
kialakítása.
5. Negatív tulajdonságok számbavétele.
6. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásuk
megelőzése.
7. Dohányzás (aktív - passzív).
8. Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).
Tanulói tevékenység
1. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése (külső- és
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Természetismeret:
egészséges életmód.
belső tulajdonságok), fénykép nézegetése: régi - új, mi
változott?
2. Önjellemzés készítése és megismertetése a társakkal (önkritika).
3. Javaslatok és tervkészítés a hibajavításra.
4. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn bemutatása
helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
5. Ellenszenv, rokonszenv, őszinteség, hazugság, választás, döntés,
helyzetek megoldása, a választott megoldás indoklása.
6. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott
jellemzés elfogadása vagy elutasítása.
7. Saját élmények a felmerülő témával kapcsolatban (szóbeli
beszámolók).
8. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról,
hogyan lehet kikerülni a fenti helyzeteket (alkohol, cigaretta és
drog visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód
segítségével.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs
használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok
alkalmazása.
3. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
4. Szerialitás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Konfliktuskezelés, egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély,
függőségkerülés, elhárítás, önjellemzés, önkritika, tervkészítés,
feszültségoldás, megelőzés, realitás.
Tematikai egységAktuális témákÓrakeret
20 óra
Előzetes tudásA tanuló saját környezetének ismerete, az események számontartása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
1. Egyéni és társadalmi ünnepek ismerete, számontartása.
2. Mások ünnepeinek megismerése, elfogadása (tolerancia),
céljaiünneplésének a tisztelet megadása.
Aktív részvétel az intézmény és lakóhely életében.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szűkebb és tágabb közösségének ismerete.
2. Aktivitás, együttműködés.
Ismeretek
1. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.
2. A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.
Tanulói tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak,
történetének megismerése.
2. A választott szakma története, hagyományai, alkotásai, eszközei
körében tájékozódás.
3. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás.
4. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
5. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az
ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó,
plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi
műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban,
írásban az eseményről).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata
önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
3. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
4. Szerialitás.
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban,
prezentáció készítése,
plakát, meghívó az
ünnepekre.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatos fogalmak köre.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló képes
1. iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni,
2. a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni,
3. meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan
együttműködni beszédpartnerével,
4. iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni,
5. a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni,
6. meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan
együttműködni beszédpartnerével,
7. a környezet és az értékek megismerése alapján az azonosulásra,
elfogadás és szolidaritásra az aktuális helyzetekben,8. felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a
közösség életében,
9. megismerni az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket
gyűjteni, dokumentálni.

11.4.2. AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 11-12. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE

TANTERVI BEVEZETŐ

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült közismereti kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek.

Célok és feladatok

A készségfejlesztő iskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerőpiaci és társadalmi integrációra. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a készségfejlesztő iskolai képzésben kiemelt célja támogatni a gyakorlati ismeretek elsajátítását, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata.

A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt, elfoglalható helyéről.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a tanuló részvételét a helyi civil társadalom életében azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhe értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énkép, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültség, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről - a felnőttkori önmaga megvalósításáról - akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására.

A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire.

A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját.

A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban.

A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és a megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést.

A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében.

A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye.

A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében.

A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában.

A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkaerőpiaci és a társadalmi integráció elérése érdekében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerőpiaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere -fejlesztésük egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. A 11-12. évfolyamon jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése.

A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas és a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat.

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére.

Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhe értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége.

A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhe értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészül a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét.

Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhe értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni.

Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

Tantárgyak és óraszámok

Műveltségi területTantárgy neve11-12. évfolyam
(átlag heti
2 tanéves
óraszám
időkeret)
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv és
irodalom
172
MatematikaMatematika2144
Ember és
társadalom
Etika172
InformatikaInformatika172
Testnevelés és sportTestnevelés és sport5360
Osztályfőnöki óra172
Közismeret összesen11792
További szabad közismereti időkeret2144
Készségfejlesztő kerettantervek201440
Szabad készségfejlesztő időkeret2144

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét

Egységesség és differenciálás

Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás egy olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a tanulói sajátosságok - a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, az önálló munkavégzés és az együttműködés terén való fejlettsége, helyzete a társas kapcsolatrendszerben - és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszközegyüttesként kell megjelennie. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. A pedagógus együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. Erre lehet építeni az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből vezethetők le.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

11-12. évfolyam

A magyar nyelv és irodalom tantárgy az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával képessé várjanak a társadalmi kommunikációra, az önkifejezésre. Legfontosabb célok:

1. A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra.

2. Rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédkészséggel.

3. A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása,

4. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó - képességekkel adekvát - szövegalkotás,

5. Alakuljon ki eszköztudás a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával.

6. Jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és -végzés valamint a szakmai munka területén

7. Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés.

8. Tudjon folyamatosan hangosan vagy némán olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni

9. Legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére.

10. Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására.

A tantárgy feladatai a következők:

1. A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése.

2. A kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése.

3. Az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása.

4. A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata.

5. A véleményalkotási képesség továbbfejlesztése.

6. Önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban.

7. Motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása.

8. Az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése.

9. A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.

10. Szereplési biztonság kialakítása.

11. A tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban.

A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben:

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek és más írásos szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése. Napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetése.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők és más publicisták szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segítem a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával.

A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítése ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével. Saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása.

Családi életre nevelés: írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.).

Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzése, megbeszélése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak, többek közt a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás témakörökben.

Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása.

A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését.

A tantárgy szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében:

Anyanyelvi kommunikáció területén a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy segíteni tudja a kellő önismeret alakításával a társadalmi beilleszkedést.

A tantárgy sajátos fejlesztési céljai: a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez.

A tanítás során fontos szempont a nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárulni az énkép és a világkép kialakulásához, szükségleteik felismeréséhez és kielégítéséhez. A tantárgy célja, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről.

A magyar nyelv és irodalom tanítása során elérhető a kulturált, megfelelő nyelvi eszközöket alkalmazó viselkedés kommunikációs helyzetekben.

Tematikai egység/Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezéseÓrakeret
Fejlesztési célés alkotásafolyamatos
Előzetes tudás1. Szóban kapott utasítások megértése, követése.
2. Események elmesélése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A szókincs gyarapítása mellett nyelvi kifejezőképesség fejlesztése.
2. A testbeszéd, mimika megértése, használatával a szóbeli
kifejezőkészség erősítése.
3. A beszélő szándékának megértése.
4. A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes
válaszadás.
5. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.
6. A reproduktív beszéd képességének fejlesztése, memoriterek
tanulása.
7. Tanult szövegek kifejező tolmácsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása.
2. Aktív és passzív szókincs fejlesztése.
3. Társas kapcsolatok kommunikációjába a tanult elemek beépítése.
Ismeretek
1. Beszédtechnika:
a. a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás,
b. megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín,
hangerő,
c. a pontos artikuláció,
d. a kifejező képesség, a kommunikáció céljának megfelelő
beszéd.
2. Beszéd(meg)értés:
a. szavak,
b. mondatok,
c. szöveg szintjén.
3. Beszédkészség
Testnevelés és sport:
légzéstechnika.
Osztályfőnöki óra:
kommunikációs
képesség.
Tanulói tevékenység
1. A levegőbeosztás, a szünettartás, az egyenletes hangadáshoz
szükséges kilégzés kialakítása és gyakorlása szövegolvasás
közben.
2. A hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem
kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének
megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes
hangerőfokozás és hangváltások kialakítása és gyakorlás.
3. Az artikulációs mozgások gyakorlása, a gondos szóvégejtés, a
pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a
hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása.
4. A kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok,
érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése.
5. Főfogalom alá rendezés, az "egész" részeinek felsorolása, a
"rész" hozzárendelése az egészhez, hibás szókapcsolatok
javítása, új fogalmak, szókapcsolatok tartalmának megismerése
az értelmező szótár vagy rokon értelmű szavak alkalmazásával.
6. Mondatpárok készítése, a mondat elemeinek cseréje, az
eseményhez tartozó mondat kiválasztása, hibás elemek cseréje,
feladat, utasítások végrehajtása.
7. A mondat sorrendjének megállapítása, a hiányzó "láncszem"
felismerése, kérdések, válaszok megfogalmazása a szöveghez,
dramatizálás.
8. Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizáló-szintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző
szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások,
fogalomalkotások.
9. Szavak és szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, szavak
és szókapcsolatok szövegkörnyezetbe helyezése, rokon értelmű
szavakból szósorok alkotása, a hangulati és a fokozati
különbségek megállapítása, hangutánzó és hangulatfestő szavak
keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások
véleményezése, a szépirodalmi és a köznyelvi szövegek
összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek
meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése, szólások,
közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).
10. Vers- és prózamondás gyakorlása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség
formai és tartalmi elemei.
2. Percepció: verbális és vizuális hang, szó, mondat, szöveg.
3. Vizuális és akusztikus figyelem.
4. Emlékezet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció,
összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom, analógia, analízis-szintézis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A tanulási képesség fejlesztéseÓrakeret
folyamatos
Előzetes tudás1. Iskolai könyvtár használata.
2. Tanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Az önművelés igényének szinten tartása.
2. Önálló könyvtárhasználat előkészítése. "Szabadpolcok" önálló
használatának megtanulása.
3. Ismeretnyújtás a könyvtár felépítéséről, működéséről, előző években
szerzett információk rendszerezése, gyakorlása.
4. Az ismerethordozók önálló használatának tanulása.
5. Az egyéni érdeklődésen alapuló, önművelő és szükségletkielégítő
szabadidős tevékenységek tanulása.
6. Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz.
7. Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő
felismerése az ismerethordozó/terjesztő médiákból.
2. Érdeklődésnek megfelelő könyv választása.
Matematika:
adatgyűjtés.
Informatika: tények,
Ismeretek
1. Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei.
2. Tanulást segítő eljárások gyakorlása.
3. Szövegfeldolgozás.
4. Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.
Tanulói tevékenység
1. Iskolai könyvtár rendszeres látogatása. Önálló könyvkölcsönzés
megadott szempontok alapján (memoriterek keresése, kötelező
olvasmány kikölcsönzése).
2. Adatkeresés, adatgyűjtés.
3. Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés.
4. Lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján.
5. Összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása.
6. Kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Összefüggéslátás, összefüggések felismerése.
3. Önállóság.
információk gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés,
lényegkiemelés, vázlat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Anyanyelvi ismeretekÓrakeret
20 óra
Előzetes tudás1. Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud
kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.
2. Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályok ismerete.
3. Tanult helyesírási szabályokat igyekszik alkalmazni.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A magyar nyelv rendszeréről és elemeiről meglévő ismeretek
elmélyítése.
2. A kommunikációs készség fejlesztése.
3. Az elfogadható színvonalú helyesírás megalapozása.
4. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek
segítségével.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Betűrendbe rendezés.
2. Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak
alkalmazása.
3. Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek,
tulajdonnevek) alkalmazása.
4. Tanári útmutatás alapján szöveget alkot a tanuló, a
szövegeket kiegészíti, módosítja.
5. Beszédhangok rendszerével, szófajokkal, mondatalkotással
kapcsolatos ismeretek.
6. A magyar helyesírás szabályainak alkalmazása.
7. Jól olvasható egyéni íráskép.
8. Környezetében meglévő jelzéseket, képi információkat
megérteni.
9. A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.
Ismeretek
1. A mondatok szövegben betöltött szerepe.
2. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok.
3. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag,
gyengédség).
4. Tájékoztatás, leírás stíluselemei.
5. Az írott beszéd felelőssége.
6. Pontos és szabatos megfogalmazás.
7. Helyesírás. A helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása:
a. tulajdonnevek írása,
b. mondatkezdés,
c. mondatvégi írásjelek,
d. szótagolás, szavak elválasztása,
Informatika:
helyesírás-ellenőrző
program.
e. rövid- és hosszú magánhangzók,
f. rövid- és hosszú mássalhangzók használata.
g. Hibakeresés, hibajavítás.
h. Helyesírási szótár használata.
i. Helyesírási ellenőrző program használata segítséggel
számítógépen írás alkalmával.
j. Köznyelv, irodalmi nyelv, szaknyelv, zsargon, argó, kortársi
nyelv használata.
Tanulói tevékenység
1. Szavak szófajokba sorolása, szófajok fontosabb jellemzői,
helyesírásuk.
2. Igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint.
3. Mondatok helyesírása, mondatbővítés, szűkítés, összevonás.
4. Veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési
táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése.
5. Megfogalmazások különböző stíluselemekkel (többek közt
szaknyelv, argó, sms)
6. Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos
javítása, értékelése.
7. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos
formában.
8. Írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program
használatával.
9. Szövegek gyűjtése adott stílusban, szövegalkotás a kért
stílusban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Érzelmek kifejezésére szolgáló szavak (öröm, bánat, harag, gyengédség).
Szöveg, mondatfajták, szavak fajtáinak nevei.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Írás, szövegalkotás - Fogalmazási ismeretekÓrakeret
20 óra
Előzetes tudás1. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.
2. Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből való
írás, diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani szabályok
alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Mondanivaló árnyalt közlése, az írásbeli kifejezőképesség és az írás
eszközjellegű használatának fejlesztése.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. Elfogadható színvonalú helyesírás.
4. Önellenőrzés fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak
ismerete.
2. Néhány mondatos szöveg önálló alkotása vázlat alapján.
3. Hosszabb szövegből vázlat készítése - lényegkiemelés.
4. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló
készítése.
5. Önéletrajz írása tartalmi és formai követelményeknek
megfelelően (kézírásos, számítógépen írott). Az írás közben
felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén tanári
segítséggel.
6. A tanuló saját és mások írásmunkáinak ellenőrzése, javítása
a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően.
Ismeretek
1. Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás).
2. Irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek elolvasása,
megbeszélése.
3. Szövegértés, szövegalkotás.
4. Vázlat készítése (lényegkiemelés, szövegbővítés).
5. Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció
fejlesztése.
Informatika:
helyesírás-ellenőrző
program, az internet
felelős használata.
alakítása.
6. Szöveg alkotása, leírás készítése kép vagy adott téma
alapján.
7. Elbeszélés, élménybeszámoló (saját tapasztalat vagy látott
esemény alapján) szóban vagy írásban.
8. Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemei, jellemzői
(magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz).
9. Önéletrajz írásának gyakorlása (tartalmi és formai elemek
megismerése).
Tanulói tevékenység
1. Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak
megfelelően.
2. Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása.
3. Ismert szövegről vázlat készítése (lényegkiemelés),
vázlatpontok alapján szöveg bővítése (bőbeszédűség, felesleges
körülmény kiszűrése) a célközönségnek megfelelően.
4. Levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak,
tanárának stb., levél elolvasása után annak megállapítása stílus
alapján, hogy kinek íródott.
5. A számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős
alkalmazása (blog, SMS, e-mail, csetelés).
6. Saját önéletrajz írása (munkahelyi pályázat, ösztöndíj, segély
kérése) a célnak megfelelően.
7. "Önéletrajz" írása ismert irodalmi szereplőről (pl. János vitéz).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Finommotorika.
2. Téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép
rendezése.
3. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata
önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
4. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
5. Figyelem.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály,
fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír jellemzés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi szöveg olvasásaÓrakeret
10 óra
Előzetes tudás1. Szövegértő olvasás.
2. Tanult irodalmi művek felidézése, ismert memoriterek elmondása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás
fejlesztése, szövegfeldolgozás alakítása.
2. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
3. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés
megalapozása.
4. Minél több alkotást megismerni, megszeretni.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott
szöveg jellegének felismerése.
2. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással.
3. Szövegből - adott szempontok alapján - részletek
kiemelése.
4. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény
megfogalmazása.
5. A megismert irodalmi alkotások előadásában képességek
szerinti feladatvállalás.
Ismeretek
1. Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások
felidézése.
2. A szépirodalmi alkotások megjelenési formái (vers, próza,
dráma, mese, mítosz, monda, regény, novella, elbeszélés).
3. Művek és alkotók megismerése (korosztálynak megfelelő
irodalmi alkotások, filmek, színdarabok választása).
Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
4. Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi
összeállítások előadása közönség előtt.
5. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása:
köszöntő, búcsúztató).
Tanulói tevékenység
1. DVD-, CD- és élő előadásban elhangzó művek megismerése
nyomán az élmények, érzések, hangulatok, indulatok
kifejezésével reagálás.
2. Közös színházlátogatás, közösen kiválasztott film
megtekintése moziban, a látottak megbeszélése, a tartalom
és a témával kapcsolatos élmények elmondása.
3. Alkalomra társaival előadással készülés (a kiválasztott anyag
elemzése, szereposztás, próba); előadás szűkebb és tágabb
közönségnek.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
4. Emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás.
Szómagyarázat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kommunikáció - MédiaismeretÓrakeret
22 óra
Előzetes tudás1. Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.
2. Ismert médiafelületek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
2. Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak
megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
3. Az információszerzés színtereinek feltérképezése (rádió,
televízió, informatika).
4. Média által elérhető információforrás értékének felismerése, az
ezekből való tanulás megalapozása.
5. Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Látott, hallott, olvasott mondatok, szöveg értelmezése.
2. A szövegből - adott szempontok alapján - információ
kiemelése.
3. Lehetőség szerint rendszeresen hírlap, folyóirat olvasása,
hírműsorok nézése, hallgatása.
4. A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának
mérlegelése.
5. Az eltérő vélemény meghallgatása, megvitatása, ha indokolt,
elfogadása.
6. Számítógép mint információs eszköz használata, a kapott
ismeretek értelmezése.
7. A médiából szerzett információk, reklámok kritikával,
fenntartással fogadása.
Ismeretek
1. A kommunikáció formái: verbális, nonverbális (képi,
gesztus, testbeszéd, mimika).
2. A hiteles információhoz jutás színterei: felnőttek, hírlapok,
kommunikációs források.
3. Szövegelemzés. A hír, információ hitelességének tisztázása
(cáfolat, megerősítés).
4. Könyvtárhasználat. Internethasználat az
információszerzéshez.
5. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles,
pletyka, rágalom).
6. A média által sugárzott virtuális valóság és a valóság
viszonya.
7. A reklámok célja és természete.
Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Informatika: etikai
állásfoglalás.
8. Kreatív szövegalkotás, részvétel helyi újság, rádió
műsorának készítésében (cikk írása, olvasói levél).
Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából,
testbeszédből.
2. Kutatómunka adott információ megkeresésére.
3. Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban.
4. Napilapok, folyóiratok, rádióadók, televízióadók közül
választás.
5. Információk értékelése, mérlegelése.
6. Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
4. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás. Virtuális
valóság, látszat, valóság. Mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret.
Hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus,
keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni,
2. képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni
beszédpartnerével, véleményt elfogadni,
3. képes a lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására (esetleg
tanári kérdések alapján),
4. képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható,
áttekinthető írásműveket készíteni,
5. tudja az írást kommunikációs célokra használni,
6. képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni.
7. képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni.
8. képes a könyvtárhasználatra megadott szempontok alapján.
9. fogékony a művészeti élményekre.

MATEMATIKA

11-12. évfolyam

A matematika tantárgy szerepe a szakma elsajátításhoz nélkülözhetetlen alapismeretek megszilárdítása, a matematikai műveletvégzések pontosságának növelése, készségszintű műveletvégzés elérése a racionális számok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, szerkesztési alapismeretek elsajátítása. Szabványmértékegységek megismerése és alapszintű alkalmazása, mértékváltások megerősítése.

A tantárgy segíti az önálló életvitel megalapozását a pénzügyi ismeretek elsajátításával, a munkabér, a háztartási költségvetés összefüggéseinek megismerésével. Lehetőséget teremt a háztartásban, kertben, közlekedésben a gyakorlati élethez szükséges mérések és számítások elvégzésére, a mennyiségek, az idő meghatározására.

A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására.

A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében.

A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel.

A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Gondolkodási műveletekÓrakeret
25 óra
Előzetes tudás1. Kommunikációs készség.
2. Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Logikai alapon állítás megfogalmazása.
2. Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás.
3. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A logikai kifejezések alkalmazása.
3. Adatok leolvasása.
4. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események
összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése, valószínűségi
esemény becslése.
5. Szöveges feladatok lejegyzése nyitott mondattal, összes
megoldás megkeresése adott alaphalmazon.
Ismeretek
1. Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás,
konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás, kritikai
gondolkodás, következtetés, ítéletalkotás.
2. Összefüggések.
3. Valószínűség.
4. Nyitott mondatok.
Tanulói tevékenység
1. Fogalmak értelmezése, rendszerezése.
2. Egyszerű feladatok a gondolkodás fejlesztésére.
3. Elemek elhelyezése adott halmazokba.
4. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata
(nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem
része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak).
5. Szövegelemzés, szövegértelmezés.
6. A logikai "és", "vagy" alkalmazása.
7. A "minden", "van olyan", "van, amelyik nem", "egy sem"
helyes alkalmazása.
8. Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről.
9. Eredmények megfigyelése, adatok lejegyzése, rendszerezése.
Biztos, lehet, lehetetlen leolvasása oszlopos diagramról.
Magyar nyelv és
irodalom: szókincs,
pontos fogalmazás.
10. Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.
11. Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes
megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Matematikai összefüggések.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Logikus, indoklás, érvelés, magyarázat.
A "lehetetlen", "biztos", "lehetséges, de nem biztos", "véletlen",
"valószínűbb" logikai megfogalmazások tartalma.
Halmaz, alaphalmaz.
A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Számtan. MűveletekÓrakeret
64 óra
Előzetes tudásAlapműveletek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való
használata.
2. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek
körében.
3. A zsebszámológép használata.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő
matematikai ismeretek biztos elsajátítása.
2. Biztos számfogalom a racionális számkörben.
3. A négy alapművelet biztonságos használata matematikai
probléma megoldásában.
4. Pontos és gyors számolás.
5. Zsebszámológép használata.
6. Saját és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.
Ismeretek
1. Természetes számfogalom és mennyiségfogalom
elmélyítése.
2. Számfogalom, számköri ismeretek. Negatív számok.
3. Műveletek. Összeg-, különbség-, szorzatalakok.
4. Szöveges feladatok.
Tanulói tevékenység
1. Törtek: közönséges törtek, tizedes törtek, átváltások,
egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés.
2. Természetes és racionális számok csoportosítása,
összehasonlítása, rendezése.
3. Műveletek természetes számokkal.
4. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás,
egyjegyű osztóval osztás szóban.
5. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása.
6. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság.
7. Műveletek racionális számokkal.
8. Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása egész számmal és
tizedes törttel, osztás egész számmal.
9. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása
a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban.
10. A százalék fogalma. Egyszerű százalékérték számítások
(kamatok, árleszállítás, adó).
11. Fizetések, vásárlások részletre.
12. Átlagszámítás több adatból (tanulmányi átlag, átlagéletkor).
13. Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek
alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
14. Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés,
megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés).
15. A zsebszámológép biztos használata, elsősorban ellenőrzésre.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Pontos munkavégzés.
2. Szóbeli kifejezőképesség.
3. Figyelem terjedelme, pontossága.
4. Emlékezet mobilizálása.
5. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
6. Összefüggés-felismerés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla,
hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés). Százalék (%).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
MérésekÓrakeret
55 óra
Előzetes tudásMértékegységek átváltása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A matematika elemi fogalmainak használata a mindennapi életben.
2. A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos
végzése.
2. A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem
előtt tartása.
3. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási
eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
4. Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel
terület és térfogat számítása.
5. Pontos, tiszta szerkesztés.
Ismeretek
1. Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése.
2. Idő mérése.
3. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások.
Magyar nyelv és
irodalom;
osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
4. Szerkesztési feladatok.
Tanulói tevékenység
1. Mérések végzése különböző mérőeszközökkel.
2. Becslés.
3. Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel.
4. Mértékegységek.
5. Átváltások.
6. Foglalkozásokhoz és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges
feladatok megoldása.
7. Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése.
8. Szakmaorientált feladatvégzések szabványos
mértékegységekkel.
9. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása
tanult tulajdonságok alapján.
10. Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő
rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése.
11. A kör és alkotórészei.
12. Az átmérő és a sugár kapcsolata.
13. Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton.
14. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása
következtetéssel, majd mért adatok alapján.
15. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása,
összefüggések megállapítása.
16. Szöveges feladatok végzése.
17. Szerkesztések. Tanult szerkesztések gyakorlása (méretarányos,
szabványos jelölésekkel).
18. Összefüggések műveletek, mértékek, helyi értékek között.
19. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet. A felmerülő szakkifejezések.
Testhálózat (gyakorlati alkalmazások kapcsán). A feladatvégzésekkel
kapcsolatos fogalmak, koordinátarendszer.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. képes összefüggéseket biztosan felismerni számok, mennyiségek,
mértékegységek, geometriai alakzatok között,
2. ismeri a testek és síkidomok alkotórészeit,
3. jártas a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben,
4. képes arányos alaprajzot készíteni,
5. képes alkalmazni a logikai kifejezéseket,
6. jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának
eldöntésében,
7. képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát,
8. jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján
mindkét irányban,
9. képes egyszerű adatokból átlagszámításra,
10. ismeri a 10-es számrendszert milliós számkörben,
11. képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a
racionális számok körében,
12. képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, zsebszámológépet
pontosan használni,
13. képes az olvasható, áttekinthető írásbeli munkára.

ETIKA

11-12. évfolyam

A tantárgy kiemelt célja a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógus szerepe az, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések feloldásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és a mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollálásának segítése, erősítése, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a készségfejlesztő iskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társaskultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és az egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együttélés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásuk fontosságának felismerését, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismertetésével segíti.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az ítélőképesség, az erkölcsi és az esztétikai érzék
fejlesztése
Órakeret
36 óra
Előzetes tudásA tanuló legyen képes egyéni és közösségi értékeket felismerni, tudjon
különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és
a rút között.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A tanulók törvénytisztelő, türelmes magatartásának, mások
elfogadásának megalapozása.
2. A saját értékek felismerése, törekvés erősítése véleményének
kulturált megfogalmazására.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben
emberi alaptulajdonságok felismerése, megnevezése.
2. Követendő példaképek választása.
3. Elítélendő magatartás felismerése.
4. Helyzetnek megfelelő kommunikációs forma és viselkedés
gyakorlása.
5. Kommunikációs és metakommunikációs jelek
összehangolása.
6. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő
véleményt.
Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az
egyéni élet során.
2. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás.
3. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok.
4. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő
összefüggésekben.
Magyar nyelv és
irodalom;
osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából,
testbeszédből.
2. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és
megfogalmazása, önjellemzés.
3. Társak, környezet jellemzése.
4. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az
emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
5. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása.
6. Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság,
bátorság, bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm,
szenvedés.
Tematikai egységEgyén, közösség, társadalomÓrakeret
19 óra
Előzetes tudásFormális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes
tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés
iránti igény kialakítása, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a
minél jobb pozíció megszerzésére.
2. Saját közösségek.
3. A közösségekben, társaságokban történő állandó változások.
4. Barátságok, kapcsolatok.
5. Különböző közösségek - különböző viselkedési elvárások.
6. Annak felismerése, hogy mit helyes és mit nem helyes tenni az
adott közösségben.
7. Társadalmi normák, kívánatos, elfogadható, elfogadhatatlan
magatartás.
Ismeretek
1. Közösségek - erőt adó közösség.
2. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.
3. Együttérzés másokkal.
4. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok - hasonlóságok és
különbségek.
5. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek.
Tanulói tevékenység
1. Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott
csoportban.
2. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon
keresztül. Szerepem a közösségben.
Osztályfőnöki óra:
leány és női, fiú és
férfi szerepek a
családban, a
társadalomban; mások
megismerése,
megítélése és a
kommunikáció;
családi és iskolai
agresszió, önzetlenség,
alkalmazkodás,
áldozatvállalás,
konfliktuskezelés,
problémafeloldás; a
kamasz helye a
harmonikus családban;
a viselkedési normák
és szabályok szerepe.
3. Az egyén és a csoport közti segítségnyújtás lehetőségei.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség,
szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
Tematikai egységAktuális társas helyzetekÓrakeret
17 óra
Előzetes tudásIskolai közösség és társas magatartás szabályainak ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önismeret fejlesztése, konfliktusok feloldása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Barátságok, kapcsolatok kialakítása.
2. Konfliktusok, ellentétek okainak felismerése.
3. Tapintat kialakítása mások érzéseivel kapcsolatban.
4. Feszültségek feloldása.
Ismeretek
1. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés.
2. Megértés más viselkedésével kapcsolatban.
3. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.
Tanulói tevékenység
Szituációs játékok: A jó és a rossz közötti választás, szabályhoz
kötődés és lelkiismeret, az előítélet és megnyilvánulási formái.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
Osztályfőnöki óra:
leány és női, fiú és
férfi szerepek a
családban, a
társadalomban; mások
megismerése,
megítélése és a
kommunikáció; családi
és iskolai agresszió,
önzetlenség,
alkalmazkodás,
áldozatvállalás,
konfliktuskezelés,
problémafeloldás; a
kamasz helye a
harmonikus családban;
a viselkedési normák
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
és szabályok szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség,
szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. a követendő magatartásminta kiválasztására,
2. empátiára, toleranciára a társadalmi, etnikai, nemi
különbözőségekkel szemben,
3. saját véleményének kialakítására, mások véleményének tiszteletben
tartására,
4. alkalmazkodni a közösséghez,
5. idegenekkel szemben megfelelő távolságtartásra, a túlzott bizalom
elkerülésére.

INFORMATIKA

11-12. évfolyam

A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulónak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társaskultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére.

A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Számítógép alkalmazásaÓrakeret
57 óra
Előzetes tudás1. Kommunikációs készség.
2. Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A számítógép-használat nyújtotta lehetőségek felismerése, és
alkalmazása a mindennapi tevékenységekben.
3. Az etikai szabályok ismerete és szem előtt tartása a világháló
használatakor.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A balesetmegelőzés szabályainak betartása.
2. Számítástechnikai eszközök kezelése.
3. Az iskolában használatos operációs rendszer ismerete,
segédprogramok használata.
4. A számítógép használata a tanulásban, az ismeretszerzésben.
5. Szöveg- és ábraszerkesztési ismeretek.
6. Adatbázis- és táblázatkezelés egyszerűbb eseteinek ismerete.
7. Hardvereszközök fajtáinak, jellemzőinek megismerése.
8. Hálózati alapismeretek.
9. Szórakoztató, fejlesztő szabadidős célú felhasználás
megismerése.
Ismeretek
1. Dokumentumkészítés.
2. Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató,
szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD-, DVD-
lejátszó).
3. Hálózati alkalmazások, keresőprogram használata.
Magyar nyelv és
irodalom: pontos
szövegírás
jelentősége,
helyesírás.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
4. A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és
egészségügyi fenntartások.
5. Játékprogramok.
Tanulói tevékenység
1. A géphasználat során felmerülő fogalmak értelmezése,
rendszerezése.
2. Az általában használatos dokumentumformák, szoftverek
alkalmazása.
3. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés.
4. Hálózatra kapcsolódás, kapcsolat bontása.
5. Adott tartalmak, képek megkeresése keresőprogram
segítségével, adatok értelmezése, felhasználása (menetrend,
térkép).
6. Levelezőprogram használata, levélküldés, -fogadás, az
udvariassági formulák ismerete és használata.
7. A számítógéphez csatolható eszközök használata.
8. Produktumok készítése közös munkával (az osztály életéről,
kirándulásról).
9. Játékprogramok mértékletes használata.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Finommotorika.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szakkifejezések a számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatban (pl. e-mail,
vírus, belépésjelszó, megnevezések).
Tematikai egység
Fejlesztési cél
A számítógép használata során felmerülő etikai és
technikai kérdések
Órakeret
15 óra
Előzetes tudásA számítógép használata során fellépő problémák feltérképezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. A számítógépet és tartozékait kíméletesen, szakszerűen használni.
2. Balesetmentes, költségkímélő alkalmazás.
3. A világhálóról szerzett információt kritikával, fenntartással, a tanuló
által feltett információt felelősséggel kezelni.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakszerű eszközhasználat.
2. Egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek.
3. A világháló használata a káros oldalak mellőzésével.
4. Megfontolt tartalmak elhelyezése a világhálóra.
5. Önkorlátozás a számítógép használatának időtartamára.
Ismeretek
1. A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása.
2. Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése.
3. A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi
feladatok.
4. Káros szokások kialakulásának megelőzése.
Tanulói tevékenység
1. A gép és a perifériák megfelelő használata.
2. Az egészségkímélő géphasználat feltételeit számba venni, és
alkalmazni.
3. Etikai kódex közös összeállítása. A tilalmak számbavétele,
indoklása.
4. A számítógép-függőség kialakulásának megelőzése.
5. Az agresszivitást erősítő játékok kerülése.
6. Meggondolt, körültekintő kapcsolatteremtés, vásárlás a
világhálón.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek:
1. Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség.
2. Figyelem terjedelme, pontossága.
Osztályfőnöki óra:
káros hatások.
Testnevelés és sport:
egészségvédelem,
állóképesség
megőrzése,
finommotorika.
Magyar nyelv és
irodalom: helyesírás,
szókincs.
3. Emlékezet mobilizálása.
4. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
5. Összefüggés-felismerés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szakkifejezések a számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatban (pl.
közösségi oldal, blog, csetelés, illegális letöltésjogdíj).
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos
ciklus végén
A tanuló képes
1. a biztonságos, önálló eszközhasználatra,
2. az igénynek megfelelő tartalom keresésére és önálló felhasználására,
3. a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni,
4. a célnak megfelelő produktumokat készíteni,
5. önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére,
6. saját és mások személyiségi jogainak, intim szférájának
megvédésére.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

11-12. évfolyam

A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. A középfokú oktatásban részesülő enyhe értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelésórákon, vagy szabados sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására.

A matematikai kompetencia fejlesztése indirekt módon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg.

A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és balesetmegelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás fejlesztése valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Motoros képességfejlesztés - edzettség, fittségÓrakeret
72 óra
Előzetes tudás1. Bemelegítési technikák alkalmazása.
2. Négy-nyolc ütemű gyakorlatok végrehajtása.
3. Függeszkedés bordásfalon, kötélen, gyűrűn.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
2. Testépítés természetes eszközökkel, egészségvédelemmel.
3. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Minőségelvű motoros tevékenységek tökéletesítése.
2. Sportági tevékenységre épülő kondicionális és koordinációs
képességfejlesztés.
3. Vízi biztonság megteremtése, a víz mint az egyik őselem
gyógyhatásainak tudatosítása.
Ismeretek
1. A fittség és az edzettség kritériumai.
2. A terhelés élettani és pszichés értelmezése.
Magyar nyelv és
irodalom: az
anyanyelv kifejező,
informáló, felhívó
funkcióinak
alkalmazása közlés,
megbeszélés,
rábeszélés formáiban.
Osztályfőnöki óra:
3. A korábbi nyolc évfolyamon tanultak elmélyítése,
készségszintre emelése.
4. Gimnasztika.
5. Egyensúly-gyakorlatok.
6. Küzdőgyakorlatok.
7. Zenére végzett gyakorlatok.
8. Légző gyakorlatok.
Tanulói tevékenység
1. Differenciált, egyéni edzésterv készítése - segítséggel.
2. Négy-nyolc ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és
tornaszerekkel (labda, kötél, gyűrű, zsámoly, tornapad).
3. Tornaszereken történő célirányos mozgások: függeszkedések,
mászások.
4. Önállóan végzett bemelegítés (8-10 gyakorlatnyi).
5. Bemelegítő mozgásanyag tervezése és kivitelezése.
6. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
7. Testépítés - minden izomcsoport harmonikus fejlesztése a
gerinc és az ízületek védelmével.
8. Tesztek, felmérések kizárólag diagnosztikus célzattal:
a. motoros (Cooper),
b. kardio-respiratorikus,
c. állóképesség,
d. erő,
e. izomerő,
f. állóképesség,
g. testösszetétel.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Döntési képesség.
2. Térkihasználási képesség.
3. Transzferhatások.
egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/Speciális kifejezések az edzésekkel kapcsolatban.
fogalmak
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Motoros készségfejlesztés - mozgástanulásÓrakeret
114 óra
Előzetes tudás1. Alakzatváltozásokban való együttműködés.
2. Egyensúly-gyakorlatok végrehajtása egyensúlyvesztés nélkül.
3. Erőfeszítésre és kitartásra való képesség fejlesztése.
4. A tanult mozgáselemek önálló végrehajtása.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Természetes mozgásformák továbbfejlesztése.
2. Sportágak technikai elemek megismerése.
3. Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás,
kreativitást fejlesztő motoros tanulás.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Térbeli és energiabefektetésre vonatkozó tudatosság fejlesztése.
2. Tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek
fejlesztése.
Ismeretek
1. Új sportági ismeretek és rendszerek alapjai.
2. Mozgásos tapasztalatszerzés a néptánc, a történelmi táncok,
társastánc és modern mozgáselemek tárából.
3. Rendgyakorlat.
4. Torna.
5. Támaszgyakorlatok.
6. Mászás, vándormászás.
7. Függeszkedés, lendülés.
8. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc.
9. Atlétikai elemek:
a. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
b. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú
állórajttal.
10. Tánc: népi és régi stílusú táncok, új stílusú táncok, sportjellegű
Magyar nyelv és
irodalom: az
anyanyelv kifejező,
informáló, felhívó
funkcióinak
alkalmazása közlés,
megbeszélés,
rábeszélés formáiban.
Osztályfőnöki óra:
Helyes higiénés
szokások.
Balesetvédelem.
Etika:
versenyszellem,
nyertes elismerése,
szabályok betartása.
táncok megismerése.
11. Úszás.
12. A vízből mentés elemi szabályai.
Tanulói tevékenység
1. Természetes mozgások végrehajtása (sportágspecifikus
jelleggel).
2. Technikai és taktikai elemek véghezvitele (egyéni szintű)
cselekvési biztonsággal.
3. Szervezést elősegítő gyakorlatok: rendgyakorlatok, alakzatok
felvétele, menetelések, ellenvonulások, nyitódások, zárkózás,
szakadozások.
4. Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba
járás közben.
5. Nyitódás, felzárkózás, felfejlődés, szakadozás.
6. Soralkotások egyes és többes vonalban, oszlopban menetelés
alakzatfelvétellel.
7. Támaszgyakorlatok, függés és egyensúlygyakorlatok talajon,
padon, tornaszekrényen, gerendán, gyűrűn, bordásfalon.
8. Mászás kötélen, vándormászás bordásfalon.
9. Függeszkedés, lendülés, lengés, hintázás szereken.
10. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc gyakorlása.
11. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
12. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal,
verseny, időmérés.
13. Tudatos, gyakorlati alapú tapasztalatszerzés a hazai és külföldi
sportjátékok technikai és taktikai készletéből.
14. Tánc, művészeti előadás és más mozgásformák alkalmazása az
önreflexió és önkifejezés érdekében.
15. Tánctanítás, tutorálás mozgásos programokban, gyakorlatokban.
16. Úszás: gyors-, mell-, hátúszás saját tempóban, a pillangóúszás
elemei, indulási és beérkezési technikák, vízi sportjátékok.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Instrukcióra gyors, pontos reagálás képessége.
2. Imitációs és elemző képesség.
3. Alkalmazkodási képesség.
4. A mozgás örömének átélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Balesetvédelemmel és balesetmegelőzéssel kapcsolatos fogalmak,
támasz, átfordulás, tigrisbukfenc, ugróerő, lendület, gyorsítás, lassítás,
rajtolás, átlépő technika, hajítás, dobás, lökés, vetés, start, fejes, forduló, a
vízből mentés fogalomtára.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
JátékÓrakeret
72 óra
Előzetes tudás1. A játékok, feladatok szakszavainak értelmezése és azoknak
megfelelő cselekvés.
2. A labda céltudatos irányítása.
3. A sportjátékok szabályainak betartása.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. Együttműködés, kooperáció elősegítése.
2. A versenyszellem és a sportszerűség kialakítása és fenntartása.
3. Élethosszig űzhető szabadidős tevékenységek megismertetése és
megkedveltetése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a
megismerésben, az értékelésben, az asszertivitásban, a
sportszerűségben és a sikerorientáltságban.
2. Testnevelési és sportjátékok stratégiai és taktikai elemeinek
megismerése, szabályainak rendszere, szabálykövetés és
kritikai értelmezés.
3. Csapatépítés.
4. Sportági előkészítő kreativitás és kooperativitás fejlesztése.
5. Inklúzióra, társadalmi integrációra előkészítés, érzékenyítés.
6. Érzelmek és motivációk szabályozásának megvalósítása.
7. Játékszabályok által döntésképesség és szabálytudat
Magyar nyelv és
irodalom: az
anyanyelv kifejező,
informáló, felhívó
funkcióinak
alkalmazása közlés,
megbeszélés,
rábeszélés formáiban.
kialakítása.
8. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas
játéktevékenységben.
9. Személyes és társas folyamatok megélése.
10. A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata.
Ismeretek
1. Dobó- és elfogójátékok.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel.
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés védővel szemben.
4. Átadások helyben és mozgás közben.
5. Célba rúgó és célba dobó játékok.
6. Kosárlabda.
7. Labdarúgás.
8. Röplabda.
9. Kézilabda.
10. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel.
11. Szabadidős teremjátékok.
Tanulói tevékenység
1. Dobó és elfogó játékok játszása.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel (kidobós).
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés, védővel szemben,
átadások helyben és mozgás közben, célba rúgó és célba dobó
játékok.
4. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel (esések,
gurulások, szabadulások).
5. Szabadidős teremjátékok: gombfoci, asztali foci, darts,
asztalitenisz, asztali hoki.
6. Preventív játékok és tevékenységek vízben.
7. Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és
reprodukciója.
8. Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálytudat.
2. Kooperativitás.
3. Asszertivitás,
4. Kudarc és győzelem sportszerű megélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékok neve és szabályai, büntetődobás, büntetőrúgás, oldalbedobás,
sarokrúgás, szerelés, becsúsztatás, ívelés, feladás, sáncolás, csatár,
középpályás, védő, kapus, kapáslövés, önvédelem, esés, gurulás,
szabadulás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
VersenyzésÓrakeret
72 óra
Előzetes tudás1. Együttműködés a csapattársakkal, versenytárssal.
2. Az egyszerűsített sportági versenyszabályok betartása.
3. A labdakezelési ismeretek gyakorlati alkalmazása.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló
versenyzésre: sor- és váltóversenyek, illetve egyszerűsített sportági
versenyek esetében.
2. Olimpikonok, paralimpikonok tiszteletére nevelés.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Sportági versenyek, versenytapasztalatok megszerzése a
diáksport, élsport és szabadidősport terén.
2. Sportszerűség fogalmi jelentésének ismerete.
3. Az olimpia- és sporttörténet nagy alakjai, emblematikus
személyiségei, híres magyar és nemzetközi sportolók
megismertetése a múltból és a jelenből.
4. Példakép (választás, a választás megindokolása).
Ismeretek
1. Egyénileg, párban és csoportosan végrehajtott
versenyfeladatok, a sportági versenyek szabályainak,
Magyar nyelv és
irodalom:
viszonyszavak; a
versenyekhez,
sporthoz kapcsolódó
szakkifejezések
tartalma,
szókincsbővítés.
Osztályfőnöki óra:
egészséges életmód.
technikájának és taktikájának elemei.
2. Sorversenyek. Váltóversenyek. Futóiskola. Ugróiskola.
Dobóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó verseny.
Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás,
kosárlabda, kézilabda, zsinórlabdajátékok szabályainak
megismerése.
3. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok.
4. Küzdősportok elemei.
5. Az olimpiák története - sportidolok, paralimpia.
Tanulói tevékenység
1. Sportági versenyek - szükség szerinti egyszerűsített
szabályokkal - gyakorlása. Váltóversenyek.
2. Futóiskola - futóversenyek (gyors, kitartó, gát, staféta).
3. Ugróiskola - magas-, távolugrás.
4. Dobóversenyek (célba, távba különféle eszközökkel).
5. Sorversenyek. Váltóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó
verseny. Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás,
kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok szabályszerű,
csapatok közötti játéka.
6. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok (bigézés,
karikahajtás, dióleső, tojásba vágás, csizmadobáló).
7. Úszóverseny egyszerűsített szabályokkal.
8. Küzdősportok elemei - birkózás, keleti küzdősportok elemei.
9. Sor- és váltóversenyek szabályinak ismerete és betartása.
10. Egyszerűsített sportági versenyek ismerete és végrehajtása az
írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával.
11. Példakép keresése híres magyar és nemzetközi sportolók és
csapatok közül (képek, eredmények, versenyek látogatása,
kulturált szurkolás).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálykövetés, szabálytartás.
Informatika: képek,
eredmények keresése
honlapokon.
Etika: önismeret -
testi és lelki egészség.
2. Egészséges versenyszellem.
3. Kooperáció.
4. Koordináció.
5. Döntési és reagáló képesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A játékok neve és szabályai; erőszakos, kíméletes, sportszerű, "fair play",
esélyegyenlőség, teljesítmény, olimpikon, paralimpia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztésÓrakeret
30 óra
Előzetes tudás1. A gyakorolt mozgáselemek, szabadidős tevékenységek ismerete.
2. Egyszerű relaxációs gyakorlatok irányítás melletti elvégzése.
3. Az egészséges életmód alapelemeinek ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztés
céljai
1. Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra,
egészségtudatosságra nevelés.
2. Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása.
3. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés.
4. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepe.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Igénykeltés a mozgásban gazdag életformára, a terhelés
alakítására és kontrolljára való képesség kialakítása.
2. Optimális testtömeg és fittség paramétereinek kialakítása és
fenntartása.
3. A relaxáció és stresszoldás mint a lelki egészség
megőrzésének egyik eszköze.
4. Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus,
higiénia, szenvedélybetegségek hatásai a testi-lelki
egészségre.
5. Primer prevenció és az életvezetés kapcsolatrendszere:
szokások, egészségfejlesztés, egészségtudatosság.
6. Egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel és a
szabadidős tevékenységek megvalósításában.
7. Biztonság és környezettudatosság.
Magyar nyelv és
irodalom: gyermek- és
ifjúsági irodalmi
alkotások az egészség-
betegség témaköréből.
8. Rendszeres testmozgás, sport egészségmegőrző hatása.
9. Önkontroll, önuralom.
10. Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtásának
képessége - a védő-óvó intézkedések ismerete és gyakorlata
(napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat).
11. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének
megteremtése.
12. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges
gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással.
Ismeretek
1. Otthon is végezhető testgyakorlatok.
2. Táncok különféle műfajai.
3. Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata.
4. Relaxációs gyakorlatok.
5. Egészséges életmód alapelemei - étkezés, ruházat, pihenés,
mozgás, a káros anyagok kerülése, betegségek megelőzése,
prevenció, védőoltások szerepe.
6. Természetben űzhető sportok (balesetvédelem:
kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem
elsajátítása).
7. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
8. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt
helyen.
9. Könnyített testnevelés.
Tanulói tevékenység
1. Egészségfejlesztő motoros tevékenységformák - egyénileg,
párban, csapatban.
2. Otthon is végezhető testgyakorlatok táncos elemei (aerobic,
talajtorna).
3. Relaxációs gyakorlatok: légzőgyakorlatok,
figyelemösszpontosító és lazító testtartások.
4. Természetben űzhető sportok: labdajátékok, futóversenyek, túra,
kocogás, tájfutás - balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros
sugarai elleni védelem rendszeres elvégzése (krémezés, ruházat,
ellenőrzés).
5. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
6. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt
helyen.
7. Könnyített testnevelés: a tanulók egyéni állapotához,
elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok (a gyógytestnevelővel való
konzultáció szerint, a tantervben foglalt, nem ellenjavallt
gyakorlatok, feladatok végrehajtása).
8. Testtartásjavító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok
megoldása sporteszközök alkalmazásával.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Egészségtudatosság.
2. Mozgásigény.
3. A körülményekhez való alkalmazkodás.
4. A természet szeretete, fenntartható fejlődés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Higiéné, relaxáció, edzettség, fittség, túra, bioritmus, gyógytestnevelés,
korrekció, napsugárzás, UV-A és UV-B, kullancs, prevenció, drog,
önuralom, önkontroll, testtartás, tájfutás, tájoló, térkép, terep,
önkarbantartás, tréning, örömtréning.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló képes
1. a menet- és ütemtartásra hosszabb távú egyenletes, lassú futásra,
2. a hatékony mozgásszabályozásra, két-három mozgáselem
összekapcsolására a gyakorlatok során,
3. a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más
körülmények között alkalmazni.
4. a szergyakorlatok képesség szerinti teljesítésére, önálló
végrehajtására,
5. az ugróerő és a súlypont emelkedésének tudatos szabályozására
6. a tánc és a közös mozgás élményének átélésére,
7. önállóan bemelegíteni,
8. a sportot életritmusába beépíteni,
9. legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni,
10. versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és képes az
azoknak megfelelő cselekvésre,
11. a labdát céltudatosan irányítani,
12. a labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket
felismerni,
13. a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban,
versenyekben,
14. higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni,
15. a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni,
nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az
egészségtudatos magatartásformákat.

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

11-12. évfolyam

Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Tartalmaik, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni - a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével - a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatát, a szabálytudatot. Hozzájárulni - az egyéni szükségletek mentén - az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata, hogy erősítse - a terápiás eljárások alkalmazásával - az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Adjon képet a serdülőkor testi-lelki változásairól - tudatosítsa a saját élményeket, véleményeket. Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával - saját élmény eseti bekapcsolásával - pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek használatának veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. Szerezzenek a tanulók saját tapasztalatokat - események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával - a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a tanuló a munka világáról, a szakmákról. Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése - szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően - a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében.

A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében:

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése, pozitív mintakövetés.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

Az önismeret és a társaskultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség megismerése, fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával.

A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerése ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben. Ennek felismerése, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása.

Családi életre nevelés: irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház).

Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzése, megbeszélése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak többek közt a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás témakörökben.

Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása.

A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését.

A kulcskompetenciák közül a tanításában hangsúlyosak az alábbiak:

Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

Szociális és állampolgári kompetencia: a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést.

Hatékony, önálló tanulás: egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti ennek a kompetenciának a fejlesztését.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beilleszkedés - AlkalmazkodásÓrakeret
12 óra
Előzetes tudásHelyes értékválasztás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Reális pályatervezés, osztályközösség megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A szabályok elfogadása.
2. Helyes napirend kialakítása.
3. Érzelmi azonosulás az elődök tetteivel.
4. Szolidaritás a rászorulókkal szemben.
Magyar nyelv és
irodalom; testnevelés
és sport: egészséges
életmód.
5. Aktív részvétel a lakóközösség és az iskolaközösség életében.
6. Bekapcsolódás a helyi öntevékeny csoportok munkájába
(szakkör, énekkar, tánccsoport).
Ismeretek
1. Tanulói jogok és kötelességek.
2. Házirend.
3. Tűz- és balesetvédelem.
4. Napirend.
5. Tanórán kívüli elfoglaltságok.
6. Tanulás és tudás.
7. "A tanulás tanulása", az egyén szerepe.
8. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok.
9. Bevált és új tanulási módszerek kialakítása.
10. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése
(kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).
Tanulói tevékenység
1. A házirenddel, munkarenddel kapcsolatos kérdések megvitatása
(kérdések megfogalmazása).
2. Időbeosztás, órarend.
3. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok
mérlegelésével.
5. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban.
6. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok
együttműködésének tapasztalatairól.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
Kulcsfogalmak/Egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan
fogalmakhiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt,
közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív tevékenység.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Önismeret - Testi és lelki egészségÓrakeret
21 ora
Előzetes tudás1. Saját jó és rossz tulajdonságok ismerete.
2. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztés
céljai
1. Mondanivaló árnyalt közlése szóban és írásban,
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. Törekvés a káros szokások kijavítására.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Reális önismeret.
2. Sérelmeiről beszél a tanuló.
3. A kritika elviselése, kiállás a saját vélemény mellett.
4. Hatékony és konstruktív részvétel a szűkebb környezet
életében.
5. A káros szenvedélyek felismerése, kialakulásuk elkerülése.
6. Segítségkérés módjának és helyének megismerése.
7. Segélykérő telefonszámok ismerete.
Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés.
2. Lelki bántalmak, sérelmek következményei.
3. Feszültségoldás.
4. Egymás megítélése.
5. Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés
kialakítása.
6. Negatív tulajdonságok számbavétele.
7. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése,
kialakulásának megelőzése.
8. Dohányzás (aktív - passzív).
9. Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció
fejlesztése.
10. Fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat.
11. Fertőző betegségek (AIDS, hepatitis).
12. Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya, sportfogadás).
13. A különböző, prevencióval foglalkozó szervezetek és technikák
megismerése.
Tanulói tevékenység
1. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése.
2. Önjellemzés készítése, és megismertetése a társakkal
(önkritika).
3. Javaslatok és tervkészítés a "hibajavításra".
4. (Külső és belső tulajdonságok számbavétele) fénykép
nézegetése: régi - új, mi változott?
5. Feszültségoldásra alkalmazott módszerek megosztása társakkal.
6. A feszültségoldás önpusztító formáinak kerülése (módszerek a
lelki egyensúly visszaállítására).
7. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn, bemutatásuk
helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
8. Ellenszenv, rokonszenv, őszinteség, hazugság, választás,
döntés, helyzetek megoldása, a választott megoldás indoklása.
9. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott
jellemzés elfogadása, vagy elutasítása.
10. Saját élmények a témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók).
11. Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a
negatív hatásokról.
12. Megelőzés.
13. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról,
hogyan lehet kikerülni ezeket a helyzeteket (alkohol, cigaretta
és drog visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód
segítségével.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata
önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
2. Emlékezet - rövidtávú: diktálás utáni írás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Konfliktuskezelés, egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély,
függőségkerülés, -elhárítás, önismeret, önjellemzés, önkritika,
tervkészítés, hibajavítás, feszültségoldás, megelőzés, reális, pozitív és
negatív változás, önpusztítás, prevenció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Aktuális témákÓrakeret
39 óra
Előzetes tudásA tanuló saját környezetének ismerete, az események számontartása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
1. Egyéni és társadalmi ünnepek ismerete, számontartása.
2. Mások ünnepeinek megismerése, elfogadása (tolerancia),
ünneplésének a tisztelet megadása.
3. Aktív részvétel az intézmény és a lakóhely életében.
4. Osztályközösség alakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szűkebb és tágabb közösség ismerete.
2. Aktivitás, együttműködés.
Ismeretek
1. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.
2. A közösség építése érdekében a tanuló saját teendőinek
feltérképezése.
Tanulói tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak,
történetének megismerése.
2. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás.
3. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
4. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az
ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó,
plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Informatika:
tájékozódás,
adatgyűjtés a
világhálón adott
témával kapcsolatban,
prezentáció készítése,
plakát, meghívó az
ünnepekre.
műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban,
írásban az eseményről).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs
használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok
alkalmazása.
3. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
4. Szerialitás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel, osztályközösséggel kapcsolatos fogalmak
köre.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló képes
1. iskolai és gyakorló műhelyben végzett munkáit a tanult szabályok
szerint végezni,
2. meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan
együttműködni beszédpartnerével,
3. a környezet és az értékek megismerése alapján azonosulni, elfogadni
és szolidárisan viselkedni az aktuális helyzetekben,
4. felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a
közösség életében,
5. megismeri az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket
gyűjteni, dokumentálni.

11.4.3. A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 9-10. ÉVFOLYAMÁNAK KÖZISMERETI KERETTANTERVE

TANTERVI BEVEZETŐ

Célok és feladatok

A készségfejlesztő iskola 9-10. közismereti évfolyamai az általános iskolai nevelés-oktatás koncepcionális folytatása. A nevelés-oktatás célja az általános iskolában elsajátított életkezdéshez, pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek megerősítése, a gyengébb vagy sérült funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető munkatevékenységek iránti motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges kompetenciák, magatartásformák kialakítása, a gyakorlati képzés sikerének megalapozása. A tanuló megismeri a gyakorlati évfolyamok munkatevékenységeit, felkészül a gyakorlati ismeretek és tevékenységek elsajátításának megkezdésére. A képzés során a tanuló megismeri, fokozatosan magáévá teszi és elfogadja a reális, képességeit, érdeklődését, lehetőségeit figyelembe vevő, számára elérhető életperspektívát, kialakítja életcéljait. Megismeri és alkalmazza a segítségkérés és elfogadás aktuális helyzethez szükséges formáit, társas kapcsolataiban és kommunikációjában kialakul a megfelelő önbizalomra épülő bátorság, a helyes önértékelésen alapuló közösségi magatartás. Az eltérő tanulási képességek miatt szükséges az egyéni megsegítés és bánásmód alkalmazása, folyamatosan szem előtt tartva a gyakorlati felkészítés eredményességének megalapozását. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati tevékenységekkel és a munkavállalással kapcsolatosan a kommunikáció fejlesztésére a beszéd értése és a beszédprodukció, illetve alternatív kommunikációs eszközök területén egyaránt. A tevékenységek elsajátításának érdekében fontos a nagymozgásos fejlesztés a megfelelő állóképesség kialakulásához, a finommotoros koordináció fejlesztése a sikeres munka- és feladatvégzéshez. A készségfejlesztő iskola olyan nyitott szellemiségű, befogadó intézmény, amelyben minden tanuló számára lehetővé válik a képességeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, a munkatevékenységekben rejlő sikerélmény biztosítása, az eltérő adottságok elfogadása és a tanulói közösség ösztönző erejének, lendületének kiaknázása.

Fejlesztési területek - nevelési célok

A tanuló a készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamain erkölcsi nevelés területén megismeri a felnőtt életet strukturáló szabályrendszereket, a szabályok betartásának fontosságát. Felismeri a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló értelmi és érzelmi motívumokat, megkülönbözteti a kívánatos és a nem megfelelő viselkedési formákat a társas érintkezésben. Folyamatosan alakulnak ismeretei a társait érintő érzelmi kapcsolatokról, megéli és tudatosan irányítja saját érzéseit, kiemelten a türelem, az együttérzés, a segítőkészség területén. A képzés során fejlődnek a tanuló ismeretei a nemzeti öntudat és hazafias nevelés területén a társadalom szerkezetéről, a hétköznapi életben végzett munkatevékenységek társadalmi hasznosságáról, a közös nemzeti értékteremtésben az egyének munkavégzési feladatáról. Erősödik szűkebb környezetével és közösségével való együttműködése. Aktívan részt vesz társadalmi rendezvényeken és külsőségeiben is megjeleníti a társadalmi ünnepek, megemlékezések szimbólumait.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén a tanuló felkészül a felnőtt élettel összefüggő állampolgári és demokratikus jogok és kötelességek gyakorlására, megismeri a támogatott döntéshozatal lehetőségét. Iskolai keretek között felkészül a döntések meghozatalában való felelősségre, igyekszik saját jogainak és érdekeinek megfelelő keretek között érvényt szerezni és ebben segítséget igénybe venni.

Az önismeret és társas kapcsolati kultúra terén a képzés lehetőséget nyújt a felnőtt életben betöltendő feladatokkal kapcsolatos reális énkép és önismeret kialakulására, a vágyak és lehetőségek összehangolására. Bővül a társas kapcsolatok szintje, folyamatosan alakul a reális énkép, felismeri az elsajátítható kompetenciák mértékét. Erősödik a fiatalokban a kritikus helyzetek felismerésének képessége és a megoldás érdekében a megküzdési stratégiák alkalmazása. Képessé válik saját emlékeinek feldolgozására, kialakul az ön- és az énazonosság tudata.

A testi és lelki életre nevelés során a készségfejlesztő iskolai képzés közismereti tantárgyai között túlsúlyban lévő testnevelés kiemelten fontos szerepet játszik a helyes életmódra nevelésben, a felnőttként követendő életvitel megalapozásában. A képzés során folyamatosan szem előtt kell tartani a megfelelő állóképesség kialakulásához szükséges erőnlét biztosítását, a munkafolyamatok során esetlegesen kialakuló tartási és mozgásos rendellenességek megelőzését. A tanuló megismeri a testi erőnlét, az egészség és a lelki egyensúly közötti összefüggéseket, tőle telhető módon és mértékben igyekszik a károsító, veszélyeztető hatásokat elkerülni.

A családi életre nevelést a középfokú oktatás időszakában megerősíti, hogy a tanuló megismeri a felnőtt életében megtapasztalható családi kapcsolatokat, felkészül a családban elfoglalt helyének és képességeinek megfelelő részvételre a családi munkamegosztásban. Megismeri a hétköznapi élethelyzetek lehetőségeit családban, lakóotthonban, bővülnek ismeretei az együttéléssel, családi kapcsolatokkal járó konfliktusok kialakulásáról és a megoldások lehetőségéről.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a tanuló ismeretei bővülnek a közösségek tagjainak különbözőségéről, igényli az önkéntes segítségnyújtást a rászorulóknak, átéli a személyes fontosság érzését. Kialakul felelősségérzete a rábízott feladatokkal kapcsolatban, körültekintően jár el tevékenységeiben.

A készségfejlesztő iskolai képzés során erősödik a tanulóban a fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezete megóvására való igény, megismeri és elkerüli a környezetet károsító tevékenységeket. Odafigyel hétköznapjaiban az anyagokkal, energiával történő takarékosságra, igényeit a szükségletekhez és lehetőségeihez hangolja.

A 9-10. évfolyamok során a pályaorientációt segíti a tanuló szűkebb és tágabb környezetének megismerése, saját képességeinek, érdeklődésének kritikus értékelése, kialakul a tanulóban a számára megfelelő gyakorlati munkavégzés, a munkadarab létrehozásának igénye. Motiválttá válik az elérhető munkatevékenységek elsajátítására, gyakorlására és a folyamatos munkavégzésre. Örömét leli a munkával létrehozott érték megteremtésében.

A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló megismeri a társadalmi munkamegosztás alapjait, a munkabér és más támogatások beosztásának fontosságát, a gazdálkodással összefüggő ügyintézések formáit. Tovább formálódnak ismeretei a pénz értékéről, a beosztó családi költségvetés betartásáról.

A készségfejlesztő iskolai tanuló a médiatudatosságra nevelés eredménye képpen gyakorlottan használja az elektronikus információ hordozókat, képes tevékenységeihez, szórakozásaihoz a megfelelő felhasználás alkalmazására. Óvatosan kezeli a médiumok felhasználásában az információk hitelességét, vigyáz személyiségének védelmére. A szabadidő eltöltése során ügyel a média túlsúlyának elkerülésére.

A képzés során a tanulás tanítása területen a tanuló felkészül az iskolai oktatás alatt elsajátított ismereteinek felnőtt életkorban történő folyamatos megújítására, kialakul igénye az önművelésre. Megerősödik benne, hogy a környezet változásait figyelemmel kell kísérni. Felismeri, hogy érdeklődésének kielégítése folyamatosan új ismeretekhez juttatja, amelyek megkönnyítik számára az életben történő eligazodás

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

A készségfejlesztő iskolai közismereti képzés az anyanyelvi kommunikáció terén támogatja a felnőtt élet során a munkavállaláshoz, a felnőtt társas kapcsolatokhoz és a társadalmi szerepvállaláshoz szükséges kommunikációs formák rögzülését, a közösséggel és környezettel kapcsolatos véleményalkotást. Tovább fejlődik a beszédértése és egyre pontosabbá, változatosabbá válik a beszédprodukció. Képes közölni, verbális vagy nem verbális módon, átélt érzelmeit és az eseményekhez kapcsolódó véleményét. Társas kommunikációs kapcsolatokban aktív, a kommunikációt az információszerzés eszközeként használja, minél kevésbé alkalmaz fölösleges echoláliákat.

A képzés során a matematikai kompetencia területen az alapfokú oktatásban elsajátított logikai, matematikai ismeretek rendszerezése történik. A tanuló kognitív képességeinek megerősítése a problémamegoldás területén a minél nagyobb önállóság elérését célozza és támogatja. Készségszintűvé válik a hétköznapokban és a munkatevékenységekben egyaránt fontos szerepet játszó mértékegységek használata és a téri tájékozódás. Felismeri az idő, és a pénz szükségszerű beosztásának elveit, törekszik ezek betartására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen a tanuló megismeri a hétköznapokban előforduló legfontosabb természeti jelenségeket és a leggyakoribb technikai eszközök szerepét, működését. Képes egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésére és értelmezésére. Tudatosul az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása. Az elvárható óvatossággal mozog környezetében, képes a változásokat megfigyelni és megmutatni vagy megfogalmazni. Tisztában van a legfontosabb egészség- és balesetvédelemmel összefüggő ismeretekkel, ezeket betartja és helyesen alkalmazza.

A digitális kompetenciaterület fejlesztésével készségszintűvé válik a napi tevékenységek során alkalmazott infokommunikációs eszközök használata. A tanuló óvatosan és magabiztosan kezeli a hétköznapokban előforduló, háztartásban, a munkához, és a szórakozáshoz használt elektronikus eszközöket. Különösen figyel a médiatartalmak megválogatására, a kapcsolatokban személyiségének védelmére.

A tanuló képessé válik szociális és állampolgári kompetenciáinak megélésére, a családi munkamegosztásban a felnőtt szerep betöltésére, közösségi környezetében igényeinek, jogainak érvényesítésére, kötelezettségeinek teljesítésére. Megismeri és támogatott döntéshozatallal igénybe veszi a demokratikus államszervezet intézményeit.

A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetenciaterület fejlesztésével a tanuló kiismeri magát a társadalmi kapcsolatrendszer elemi szintjén, képes egyre önállóbb interakciók kezdeményezésére. Megismeri képességének terét, elfogadja, összehangolja igényeit, vágyait és lehetőségeit.

Kialakul a tanulóban az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterületen a környezetének és megjelenésének igényességére törekvés, tudatosul önálló ízlésvilága, mindennapjaiba beépül a praktikummal párosuló esztétikum és harmónia.

A hatékony, önálló tanulás iránti igény kialakításával a képzés során a tanuló minden elsajátított eszköz és módszer igénybevételével felkészül a felnőtt élet mindennapjaiban szükséges alkalmazkodásra és önfejlesztésre. Folyamatosan igényli az új lehetőségek megismerését, kíváncsi a változásokra és érdeklődik környezete iránt.

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés - oktatás -
fejlesztés területei
Tantárgy9 - 10. évfolyam
9. évfolyam10. évfolyam2 tanéves
óraszám
Anyanyelv és
kommunikáció
Kommunikáció55360
Társadalmi környezetSzámolás-mérés55360
Társadalmi ismeretek1172
Etika1172
Osztályfőnöki óra1172
Életvitel és gyakorlati
ismeretek
Életvitel és gyakorlat44288
Gyakorlati képzés
előkészítése
22144
Természeti környezetKörnyezet- és
egészségvédelem
22144
MűvészetekÉnek-zene1,52126
Ábrázolás-alakítás22144
InformatikaInformációs eszközök22144
használata
TestnevelésTestnevelés55360
Szabad időkeret3,54270
Összesen35362556

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét

Egységesség és differenciálás

A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés és kompetenciastruktúra szerint a gyakorlati tevékenységek kiválasztására. A 9-10. évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok kitűzésével kell elérni.

Tantárgyi kerettantervek értelmezése

Tematikai
egység/Fejlesztési cél
Az egyes műveltségterületi tantárgyak
nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit
nevezi meg. A tematikai egység - az adott
tantárgyi terület sajátosságaitól függően -
lehet konkrét téma: pl. Mértékegységek,
méretek, pénz, de képességterület is: pl.
Összefüggések felismerése. A tevékenységre
Órakeret
épülő műveltségterületek tantárgyaiban a
tematikai egységek fejlesztési célként
jelennek meg.
Előzetes tudásA témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához
szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek
megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos,
kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két
évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok,
feladatok alapján.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
Ismeretek
Tevékenységek
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak
megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően
Ismeretekben vagy
tevékenységekben
hasonló tartalmú
tantárgyak tematikai
egységeinek jelzése,
konkrét
tudáselemekkel
részletezve
Kulcsfogalmak/fogalmakA tematikai egységben előforduló műveltség kulcsfogalmak, illetve a
fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi összetevőinek
jelzése.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus végére
Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb
tudás- és képességelemek.

Kommunikáció

A készségfejlesztő iskolai évfolyamokon a kommunikáció tantárgy felkészít a minél önállóbb életvezetéshez és egyszerű munkafolyamatok elsajátításához szükséges elsődlegesen verbális és az egyéni sajátosságoktól függően nonverbális információk, utasítások, megértésére és az adekvát, a feladathelyzetekben szükséges beszédprodukció vagy alternatív kommunikációs csatorna alkalmazására. A tantárgy tanulása során az általános iskolai ismeretekre alapozva, az elsajátított képességek szintjéből kiindulva kell különös hangsúlyt fektetni a minél érthetőbb kommunikáció kialakítására. Verbális kommunikáció esetén cél a helyes hangképzés, a minél érthetőbb beszéd, a megfelelő tartalmi mondanivaló fejlesztése, az olvasott és hallott tartalom megértésének gyakorlása, elmélyítése. A nonverbális kommunikációs csatornák alkalmazásában lehetőség szerint törekedni kell a minél pontosabb, árnyaltabb kifejezésmódok kidolgozására, a gyakorlatban lehető legegyszerűbben alkalmazható, jól érthető formában kidolgozott rendszerre. A tantárgy célja, hogy a tanulók nyitottá váljanak kommunikációs feladatok megoldására, minél nagyobb motiváció alakuljon ki a környezettel történő kapcsolatteremtésre, pozitív tapasztalatokkal éljék meg kommunikációs kompetenciájukat. Folyamatosan legyen a tanulónak igénye a környezet megismerésére, a kíváncsiság legyen része mindennapi gondolatainak, alakuljon ki, hogy a kommunikáció a megismerés egyik fontos eszköze. A tantárgy tanulása során fejlődjön a verbális kommunikáció és a metakommunikáció összhangja. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulóban fejlődjön az igény arra, hogy környezete közléseit, információit megértse és önmagát megértesse környezetével. A tanuló képességeihez mérten kapcsolódjon be társas érintkezésekbe, alkalmazza kommunikációs ismereteit, alkalmazkodjon a különféle beszédhelyzetekhez. Kommunikációs helyzetekben ismerje fel a kapott egyszerű információk lényegét, tudja a kapott ismereteket megfelelően értelmezni és képes legyen véleményt alkotni, élményeit megosztani. Próbálja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges ismereteit írásos kommunikációval is bővíteni, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó olvasási és írási feladatokat elvégezni. Egyre bővebb szókinccsel legyen képes érzéseit, kívánságait, problémáit kifejezni.

A tantárgy tanítása különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a szabályok megértésének és a társadalmilag elfogadott viselkedési normák alkalmazásának támogatásával, a közösségi lét és kommunikáció összhangjának erősítésével, a verbális és nem verbális kommunikációs jelzések összhangjának elősegítésével.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén elősegíti a közvetlen környezet megismerését, a nemzeti jelképek, ünnepek kommunikációs szokásrendszerének, jelentőségének és értékeinek megértését.

A tantárgy az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén szerepet játszik a nyomtatott és elektronikus sajtó híreinek megismertetésén, figyelésén keresztül a demokratikus intézményrendszer működésének és eseményeinek értelmezésében, a demokratikus jogok és kötelezettségek gyakorlásának támogatásában.

Az önismeret és társaskultúra fejlesztését a saját tapasztalatok társakkal történő megosztásával, a más személyekkel kapcsolatos események iránti érdeklődés felkeltésével támogatja.

A családi életre nevelés területét az együtt élés szabályainak, a családi eseményeken történő viselkedésnek a megerősítésével, a családi és párkapcsolatok fontosságának tudatosításával szolgálja.

A testi és lelki egészségre nevelés fejlesztési területet az érzelmi élettel és az egészséges életmóddal kapcsolatos kommunikációs kultúra megismerésével segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet a gyakorlati tevékenységek veszélyeinek és a balesetek elkerülésének felismertetésével támogatja. Elmélyíti a fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismereteit a tevékenységekhez szükséges eszközök, anyagok és energia felhasználásával kapcsolatos tudatosság irányításával.

A pályaorientáció területét a tantárgy a gyakorlati munkavégzés szabályainak, lehetőségeinek, fontosságának bemutatásával és az egyéni érdeklődés felismertetésével segíti. A gazdasági és pénzügyi nevelés fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a felnőtt társadalom munkaalapú berendezkedését, a családi munkamegosztás fontosságát. Médiatudatosságra nevelés területén a tantárgy segít elsajátítani az audiovizuális eszközök helyes és mértékletes alkalmazásának szabályait, a média alkalmazását információszerzésre.

A tanulás tanítása fejlesztési területen a tantárgy segíti a változások megismerésében a kommunikációs technikák alkalmazásának elsajátítását.

A kommunikáció tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a környezet megismerésében, a társas kapcsolatok alakításában lényeges kommunikációs eszközök gyakoroltatásához és a közösségi élethez nélkülözhetetlen közlési és információszerzési igény fejlesztéséhez.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen segíti a különböző helyzeteknek megfelelő viselkedési, önálló véleménykialakítási és képviseleti formák alkalmazását.

A tantárgy az esztétikai és művészeti tudatosság kompetencia fejlődését a kellően tudatos, igényes kommunikáció alkalmazásának támogatásával éri el.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődését a tantárgy a kíváncsiság, az érdeklődés fenntartásával és az információszerzés lehetőségének segítésével éri el.

Tematikai egység1. Anyanyelv. Beszédfejlesztés.Órakeret: 60
Előzetes tudásÉrthető, tagolt beszéd. Gondolatok, érzések szóbeli kifejezése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Ismerkedni saját lakóhelyével, eligazodni a környező utcák
térképén, felismerni a nevezetes épületeket és funkcióit.
2. Társalgásba bekapcsolódni, véleményét bátran elmondani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Folyamatosan, megfelelő szókinccsel beszélni.
2. Beszédét rokon értelmű szavakkal színesíteni.
3. Ismereteit és önállósága fokát bővíteni.
4. A környező utcák térképén eligazodni.
5. Nevezetes épületeket (ország, főváros, saját település) felismerni
és azok funkcióit ismerni.
6. Saját lakását segítséggel leírni és lerajzolni.
7. Tárgyakat ésszerűen elrendezni a lakásban.
Ismeretek
1. Beszédtechnika javítása. Légző-, fújó-, szívógyakorlatok.
2. Nyelvi kifejezésformák használata az olvasás, írás, beszéd során.
3. Szókincsfejlesztés.
Társadalmi ismeretek:
lakóhely, közlekedés,
lakóhelyhez
kapcsolódó történelmi
ismeretek,
Környezet-ismeret:
élettelen környezet,
felszíni formák,
Életvitel és gyakorlat:
személyes
szükségletek,
4. Meglévő ismeretek bővítése különböző témakörökben az olvasás
segítségével (egészségügyi-, háztartási ismeretek).
5. Szabadidő tervezése (aktív pihenés), családi események, ünnepek.
6. Tapasztalatszerzés a településen (utcán). (Budapest térképe).
7. Az iskola környékéről térkép készítése.
8. Lakás alaprajza, helyiségek.
9. Használati tárgyak praktikus elhelyezése a lakásban.
Tevékenység
1. Artikulációs gyakorlatok, a kiejtés javítása.
2. A tanult nyelvtani kifejezések, fordulatok alkalmazása.
3. Nyelvtani fogalmakról tanultak elmélyítése (szó, mondat, hang,
betű, mondatfajták egyes és többes szám, jelen és múlt idő).
4. Szógyűjtés adott hanggal, szótaggal, szóvégi hanggal.
5. Szavak gyűjtése (szófajok szerint azonos alakú, többjelentésű
szavak, szinonim fogalmak, ellentétpárok).
6. A szövegértés folyamatos ellenőrzése változatos témákban
(Egészségmegőrzés, káros szenvedélyek kialakulásának
megelőzése).
7. Tisztítószerek, élelmiszerek, háztartási gépek használati utasítása,
8. ételreceptek, prospektusok, közlekedési fogalmak, menetrend,
műsorújság. Virágápolással kapcsolatos tartalmainak értelmezése.
9. Családi alkalmakkal, ünnepi események tervezésével,
ajándékozással kapcsolatos tapasztalatok megosztása.
10. Séta, nevezetességek, kirakat nézése (alkalmas ajándék keresése).
11. Budapest térképének tanulmányozása, ismerős helyek keresése.
12. Helyek bejárása, saját útvonal megrajzolása.
13. Lakás, otthon (alaprajz jellemzők: helységek, saját lakrész,
szépítése).
14. Berendezés megfigyelése különböző látószögekből.
15. Tárgyak csoportosítása (funkció, összehasonlítás).
háztartási ismeretek,
gondozás, vásárlás,
Ábrázolás - alakítás:
festés, rajzolás a
témákkal
kapcsolatban,
Ének-zene:
alkalomnak megfelelő
dalkincs
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés,
szövegírás,
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
Aktuális nyelvtani fogalmak és szabályok, felmerülő fogalmak
tisztázása, értelmezése. Időpont, időtartam, késés, pontosság,
szükséges holmik, luxuscikkek, nevezetes helyek (Vár, Parlament),
útkereszteződés, mellékutca, járdasziget, egyirányú utca, vizes
helyiségek, lakószobák, mellékhelyiségek, szerszámok, eszközök,
háztartási gépek, dísztárgyak.
Tematikai egység2. Olvasás - írásÓrakeret: 100
Előzetes tudás1. A nagybetűk helyes használata mondatkezdéskor, és mondaton
belül.
2. A leírtak valóságtartamának vállalása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az olvasottakat röviden összefoglalni.
2. Mondatot helyesen leírni, az esetleges hibákat kijavítani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Egyszerű, tagolt szöveget olvasni, az olvasottakat röviden
összefoglalni, értelmezni.
2. Olvasási technikáját fokozatosan javítani.
3. Rendezett külalakkal, olvashatóan írni, egyszerű hibákat
megtalálni, javítani.
4. Szavakat csoportosítani és azokat leírni.
5. Törekedni a pontos és tempós munkára.
6. Valós eseményeket néhány mondattal megfogalmazni.
7. Rövid történet, irodalmi alkotást elolvasni, a szereplőket
önállóan jellemezni, történetet kérdések segítségével
elmondani.
8. A feladatot és a kérdéseket megérteni, a helyes választ jelölni
(utasítás szerint x vagy aláhúzás).
9. Adott űrlap kérdéseire megfelelő válaszokat beírni, törekedni
a feladat önálló megoldására.
10. Megfelelő tevékenységet hozzárendelni az időpontokhoz.
11. Képeslapot, levelet írni (lap vásárlásától a feladásig, borítékot
Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt
életre,
Életvitel és gyakorlat:
a mindennapi
gyakorlatot segítő
szövegek olvasása,
értelmezése,
Alakítás-ábrázolás:
esztétikai érzék
fejlesztése,
Információs eszközök
használata: levél írása,
nyomtatása, elküldése,
megcímezni önállóan vagy segítséggel).
Ismeretek
1. Olvasás gyakorlása, újságolvasás.
2. Rövid novella, vers, mese olvasása.
3. Petőfi: János Vitéz. A mű feldolgozásai (színházi, rajzfilm).
4. Szabadon választott irodalmi mű közös feldolgozása (a
tanulók képességei szerint választott hosszabb irodalmi
alkotás).
5. Mondat értelmezése.
6. Írás gyakorlása. (írás tempójának fokozása).
7. Az írás külalakjának, rendezettségének tudatos javítása.
8. Személyi adatok ismerete, helyes leírása.
9. Kérdőív, tesztlap kitöltése.
10. Önálló fogalmazás írása.
11. Levél, üdvözlőlap önálló megírása, megcímzése.
12. Keltezés értelmezése és helyes leírása.
13. Napirend leírásajegyzet, emlékeztető, esetleg napló készítése
(naptárban).
14. Hallott szövegből szavak gyűjtése, írása.
15. Önellenőrzés. Hibák megtalálása és javítása.
Tevékenység
1. Hangos olvasás megfelelő intonációval, kifejezően.
2. Olvasási tempó változtatása (lassú, gyors).
3. Néma olvasás.
4. Kereső olvasás (adatok, témák, ismeretek).
5. Egymás kézírásának olvasása.
6. Egybeírt mondat szavakra bontása.
7. Mese, történet folytatása, végvariációk alkotása adott történetből.
8. A tartalom meghallgatása, szemelvények (1-1 versszak) önálló
olvasása, megtanulása.
9. Beszámolás az olvasottakról.
10. Dramatizálás.
11. Az olvasottak kiegészítése saját tapasztalatokkal.
12. Másolás, írás, diktálás után.
13. Űrlap kitöltése személyi adatokkal.
14. Szavak írása másolással, tollbamondással időre.
15. Levél közös megfogalmazása hiányzó osztálytársnak. Rövid
üdvözlet küldése osztálytársnak (papír alapú, e-mail, sms).
16. Egy nap eseményeinek önálló leírása néhány mondatban (napló,
naptári bejegyzés).
17. Elemi szövegelemzés (élethelyzetek, érzelmek, emberi
kapcsolatok felismerése, megértése).
18. Személyére vonatkozó kérdések elolvasása, helyes válasz 1-1
szóban.
19. Általános tájékozottságra, irányuló kérdésekre helyes válasz
kiválasztása, jelölése.
20. Megadott időpontokhoz tevékenységek írása, időrendbe állítás
keltezés alapján.
21. Rövidebb szöveg áttekintése, saját munka összehasonlítása a
társakéval.
22. Hírek gyűjtése az ország különböző tájairól (események,
szereplők, helyszínek).
23. Ételrecept felolvasása, hozzávalók kigyűjtése a szöveg alapján
(saját tapasztalat megosztása társaival, kóstoló, kínálás).
24. Szabadidő kulturált eltöltése, a könyvtár használata (kölcsönzés,
könyv, CD, DVD), saját hobbi megtalálása, a magányos és társas
alkalmak egészséges arányának megkeresése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Olvasási technikával kapcsolatos kifejezések. Ismeretlen fogalmak
értelmezése, régi és népies kifejezések. Betűforma, sorköz, szóköz,
kihagyás, mondat, írásjelek, igazolvány, személyi szám,
állampolgárság, aláírás felelőssége lakcím, kerület, irányítószám,
napló, beszámoló, e-mail, sms, megszólítás, tartalom, aláírás, címzés,
bélyeg, postaláda, feladás, életkor, kedvenc étel, legjobb barát,
különböző témakörök, legkedvesebb időtöltés, munka, pihenés,
szórakozás, elfoglaltság, jókívánság, elköszönés, dátum, megye,
város, község, falu, tanya, országhatár, perc, másodperc, idő,
gyorsaság, külalak, lényeges és lényegtelen hibák, főzés, sütés,
párolás, saját könyv, kölcsönzés, határidő, könyvtári kölcsönzőjegy.
Tematikai egység3. Médiaismeret. Nem verbális információ
értelmezése.
Órakeret: 64
Előzetes tudás1. Piktogramok és írott utasítások megértése és követése.
2. A vágyak és lehetőségek közötti különbség érzékelése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Látott történetet megérteni, erkölcsi ítéletet alkotni.
2. Reálisan programot tervezni és egyeztetni.
3. Saját véleményét udvariasan megfogalmazni (az őszinteség és az
udvariasság szükségessége egyedi helyzetekben).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
Pontok
Fejlesztési feladat
1. Könyveket (információhordozókat) rendeltetésszerűen,
kíméletesen használni.
2. Elemi ismeretek szerezni a megismert történelmi korokról.
3. Egyszerűbb szövegeket önállóan elolvasni és értelmezni.
4. Érzelmileg a versekre, művészeti alkotásokra hangolódni
(irodalom, film, képzőművészet, zene, színház).
5. Nemzeti jelképeket ismerni, jelentőségét megérteni.
6. Néhány közmondást, szólást adekvátan használni.
7. Egyszerűbb keresztrejtvényt megoldani, megfelelő szavakat
önállóan megtalálni és beírni.
8. Eligazodni a tv-újságban, a teletext információi és a műsorok
között.
9. Közlekedési táblákat és jelentésüket biztosan ismerni.
10. A piktogramok információit ismerni, és betartani.
Társadalmi ismeretek:
ünnepekkel
kapcsolatos ismeretek,
színházi előadások,
koncertek, filmek
megtekintése,
kultúrált viselkedés,
Környezet és
egészségnevelés:
egészségnevelés,
érzékszervek védelme,
Életvitel és gyakorlat:
piktogramok,
Ismeretek
1. Klasszikus költőink verseinek hallgatása, olvasása (Himnusz,
Szózat, Nemzeti dal, rövidebb részletek megtanulása).
2. A gyermekek élete a különböző korokban (Kincskereső
kisködmön, Pál utcai fiúk, illetve napjainkban játszódó
novellák, illetve filmrészletek).
3. Történelmi regék, mondák megismerése (olvasás,
megtekintés, eljátszás).
4. Kapcsolat a könyvvel. Képregény, szimbólumok.
5. Szólások, közmondások, szlogenek, reklámszövegek
értelmezése.
6. Könyv, folyóirat, újság, lexikon különbsége. Újságolvasás.
7. Játék a betűkkel (játékos feladatok írásban), hiányos mondatok
kiegészítése, keresztrejtvény.
8. Tv, Videó, DVD műsorának közös megtekintése (ifjúsági
filmek, filmsorozatok epizódjai).
9. A valóság és a médiában ábrázolt helyzetek (hihető-hihetetlen)
elkülönítése.
10. Érzelmek megértése nem verbális jelzésekből, az érzelmek
megfogalmazása és őszinte vállalása (arckifejezések,
gesztusok értelmezése).
11. TV-műsorújság átnézése, állandó műsorok időpontja.
12. Ételreceptek, használati utasítások olvasása szükség szerint.
13. Közlekedési táblák gyalogosokra vonatkozó jelzései.
14. Tágabb környezetben használatos piktogramok megtalálása és
értelmezése (mosdó, lift közintézményekben, számítógép,
mobiltelefon jelzései, kezelési utasítások).
Tevékenység
1. Könyv vásárlása, megbecsülése, saját könyv, kölcsönzés.
2. Olvasmányok közös olvasása, megtárgyalása.
3. A szövegek értelmezése, átfogalmazása, történetbe foglalása.
4. Szemelvények, történetek olvasása, meghallgatása, megnézése
szabadidő eltöltése,
vásárlás, főzés,
Információs eszközök
használata: filmek,
filmrészletek
megtekintése,
Ábrázolás-alakítás:
kiállítások, tárlatok
látogatása,
Ének-zene:
zenehallgatás,
felvételről.
5. Versek hallgatása. A füstbe ment terv című vers közös elolvasása.
6. A teljes művek végighallgatása, az 1. szakasz pontos megtanulása,
éneklése.
7. Történet elmesélése ábrák (képsorozatok) segítségével, képi
ábrázolások értelmezése (időrend, összefüggések).
8. Audiovizuális eszközök szakszerű használata (bekapcsolás,
hangerő szabályozása).
9. Fim(részlet) megtekintése, megbeszélése.
10. A filmekben látottakat és a valóság viszonya, példák gyűjtése,
csoportosítása (az utánzás veszélyeinek tudatosítása).
11. Következtetések, reakciók (képek, mozgóképek értelmezése, saját
viselkedés elemzése videofelvétel, fotó alapján), helyes, helytelen
differenciálása.
12. Hosszabb, bővített mondatba megfelelő állítmány kiválasztása,
beírása.
13. Tv-újság olvasgatása, adott műsorok keresése időpont és cím
alapján. (Teletextről műsor kiválasztása, megkeresése).
14. Programfüzet átnézése (kulturális és szabadidő programok, helyi
programok).
15. Gyűjtés, értelmezés.
16. Vásárlási lista összeállítása recept alapján.
17. Eszközök használata a használati utasítás szerint.
18. Tanulmányi séta során táblák gyűjtésejelentése.
19. Piktogramok gyűjtése, értelmezése (ki talál többet, mit jelent?).
20. Levélben kapott feladat néma elolvasása, elvégzése.
21. Keresztrejtvény közös megfejtése.
22. Versenyek, játékok (kvíz, szójáték, kitalálós, most mutasd meg).
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
mesebeli lények (kitalált lények), tv-csatornák játék- és
ismeretterjesztő filmek, vetélkedők, valóság, fantázia. Felmerülő
ismeretlen fogalmak tisztázása, régi korok, történelmünk nagyjai,
mozi, színház, koncert, néző múzeumok, szabadtéri programok,
meghatározások, szó kiegészítése, folytatása, rokon értelmű szavak
címzett, piktogramok és jelentésük. (Veszélyt jelző piktogramok,
színek, rövid feliratok). Rokonértelmű szavak, múlt-, jelen- és jövő
idő, ismeretlen szavak magyarázata, irigy, jószívű, segítőkész, vers,
rím, ritmus, ismeretlen kifejezések magyarázata, versek szavainak
értelmezése, megbeszélése, a teletext címszavai.
Tematikai egység4. Társas kapcsolatok.
Konfliktuskezelési technikák.
Órakeret: 100
Előzetes tudás1. Saját cselekedet helyes megítélése.
2. Elemi udvariassági szabályok ismerete és spontán alkalmazása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az alkalomnak megfelelően viselkedni, a felnőtt felügyelet
időleges megszüntetési körét bővíteni (kirándulás,
klubfoglalkozás).
2. Beilleszkedni és alkalmazkodni kisebb és nagyobb közösségekbe.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Röviden, lényegre törően, jól artikuláltan telefonálni.
2. Saját és mások viselkedését helyesen megítélni.
3. Megbízható, őszinte kapcsolatokat kialakítani.
4. Az önértékelést és helyzetfelismerést folyamatosan erősíteni.
5. Véleményt megfogalmazni, megvédeni és vállalni (külön
figyelemmel a családon belüli- és a munkahelyi erőszak
érzékelésére, elhárítására).
Ismeretek
1. Telefonálás (vonalas és mobil készüléken).
2. Kapcsolatteremtési módok különböző szituációban (példák
gyűjtése a mindennapok eseményeiből).
3. Viselkedési helyzetek megoldása (példák gyűjtése és a
megoldási javaslatok megbeszélése).
Társadalmi ismeretek:
társas kapcsolatok,
lakóhelyi, közlekedési
helyzetek, felkészülés
a felnőtt életre,
Életvitel és gyakorlat:
személyes szükséglet,
háztartási teendők,
gondozás, vásárlás,
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés,
4. Az együttélés szabályai.
5. A társadalmi együttélésre jellemző kifejezések és szólások,
közmondások megértése (rövid történetekkel illusztrálva a
szólásokat, közmondásokat).
6. Szabadidőben végzett tevékenységek viselkedési szabályai.
7. Illemszabályok nyaraláskor.
8. Mindennapos élethelyzetek, viselkedési szokások
feldolgozása.
9. Különböző társadalmi szerepek elfogadása, összehasonlítása.
10. A korlátozottság elfogadása, saját lehetőségek felmérése,
vágyak megtervezése, függés előnyei.
11. Beszélgetés és helyzetgyakorlatok különböző témákról,
különböző személyekkel.
12. Munkahelyi viselkedési szokások és problémás szituációk
megbeszélése.
13. Családi kapcsolatok.
14. Párkapcsolatok.
15. Elfogadhatatlan helyzetek érzékelése, erőszak kezelése.
Tevékenység
1. Telefonbeszélgetés gyakorlása mesterségesen kialakított, és valós
helyzetekben (tárcsázás, üdvözlés, beszélgetés, ismerőssel,
idegennel).
2. Tájékozódás a telefonkönyvben.
3. Helyzetgyakorlatok (buszon maradt a táskád, a busz elmegy/,
levél, csomag feladása a postán/, gyógyszer vásárlása/, rendőrségi
igazoltatás/, rendkívüli közlekedési változáskor segítség kérése az
utazási cél eléréséhez, utazásnál, vásárlásnál ki viszi a csomagot/
ha nincs elég hely, ki üljön le /autóban ki hova üljön /öltözködés,
tisztálkodás, köszönés, hangoskodás, alkalmazkodás, milyen
közös programot szervezzenek).
4. Helyzetgyakorlatok (valaki elvesz a táskádból valamit/, valaki
helytelenül bánik a háziállatával/, falra firkálást lát/, kicsik játékát
filmrészletek,
Gyakorlati képzés
előkészítése:
munkavállalás,
munkahelyi
viselkedés,
zavarják/, késik a megbeszélt helyszínről/, le kíván szállni
járműről, de áll valaki az ajtóban/, rosszindulatú megjegyzést
tesznek jelenlétében valakire, hogyan reagáljon).
5. Milyen ember, - akinek a szeme sem áll jól/, - lógatja az orrát/, -
vigyorog, mint a vadalma /(további példák gyűjtése, értelmezése).
6. Milyen a viszony, ha - együtt vannak sülve-főve.
7. Mit jelent - lóg a nyakán, - kellemetlenül érintette az eset, -
megrázó élmény, - eltávolodtak egymástól, - távol kerültek
egymástól.
8. A környezet hierarchikus felépítésének megtanulása, különböző
viszonyulási módok gyakorlása, alkalmazása, (családi viszonyok,
főnök, beosztott).
9. Önmaguk elhelyezése a rendszerben, alá - fölérendeltség
megértése, elfogadása.
10. Irányított beszélgetés, segítségkérés lehetősége, biztonság (Késve
érkezés a munkahelyre, nincs kedve munkába menni, a rábízott
feladatot nehézsége miatt nem tudja megoldani, elrontotta a
munkadarabot, kigúnyolja munkatársa, beteg, szabadságra megy,
nem talál valamit, megkapja a fizetését és társai inni,
szerencsejátékozni hívják, otthon lakik, kell-e hazaadnia a
fizetéséből).
11. Párkapcsolatok, barátság, szerelem (a kapcsolatok helyes és
helytelen kezelése) példákon keresztül helyzetelemzés,
állásfoglalás.
12. Milyen az igazi barát, mi engedhető meg az iskolában, mikor van
a testi szerelem ideje, partnercserék, betegségek, védekezés,
házasság.
13. A hazajárás ideje, munkamegosztás otthon, egyedüllét
szükségessége, annak közlési módja (viselkedés az aktuális
családi körülményeknek megfelelően).
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
Az előforduló szavak, kifejezések értelmezése. Nyilvános telefon,
telefonkártya, telefonszám, mobil telefon, előfizetés, a beszélgetés
díja, takarékosság. A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és
bővítésük újabbakkal. Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához
szükséges formulák (térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon).
A tárgyalt helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak
tisztázása. Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény,
önzetlenség, hűség, ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend,
napirend, kötelességtudó, megbízható.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. igényli az olvasást,
2. képes az olvasott szöveg megértésére, a tartalom rövid
összefoglalására, a tanulságok levonására,
3. képes olvasható írásra rendezett külalakkal,
4. képes egyszerű hibákat megtalálni, javítani,
5. képes kapcsolataiban megbízható és őszinte viselkedés
tanúsítására, saját maga és mások helyes megítélésére,
6. képes nyilvános helyen feltűnés nélküli beilleszkedésre.
7. a tanultak önálló alkalmazására jó helyzetfelismeréssel,
8. a kommunikációs eszközök és sajtótermékek kínálatából
korosztályának, érdeklődésének megfelelő tartalmak
kiválasztására.

Számolás-mérés

A számolás-mérés tantárgy megerősíti az általános iskolában elsajátított ismereteket, készségeket és megalapozza a minél önállóbb életkezdéshez és a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges számolási, számítási és mérési ismereteket. A tantárgy tananyagának elsajátítása során folyamatosan törekedni kell a mindennapi élethez, önellátáshoz, munkatevékenységekhez gyakorlatba ágyazottan kapcsolódó feladatmegoldásokra, kerülni kell a túlzott elméletieskedést, fontos a műveletek tapasztalati megerősítése különböző mérő- és szemléltető eszközökkel. Nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati oktatást megalapozó hossz-, súly-, terület-, kerület-, térfogatmérések megtapasztalására, a több, kevesebb mennyiségek felismerésére és a szükséges tevékenységhez az elégséges mennyiség meghatározására, az alapanyagok beosztásának megalapozására. A számolási műveletek gyakorlásán és az alapvető logikai feladatok megoldásán túl a tantárgy feladata a felnőtt lét megismerését segítő térbeli és időbeli tájékozódási ismeretek bővítése, a mindennapi feladatok tervezéséhez szükséges szempontok figyelembevételével. A térbeli tájékozódás segítése érdekében fontos a közvetlen környezetben és a tágabb környéken történő eligazodás segítése, a közlekedési útvonalak feltérképezése. Az időbeosztás és az idővel történő gazdálkodás állandó gyakorlása, a rendszeresség és a tervezés fontosságának hangsúlyozása elősegíti az önszabályozás kialakulását. A számolás-mérés tantárgy tanítása lehetőséget ad a családi pénzbeosztás szempontjainak megismerésére, a munkabér értékének felismertetésére, a jövedelmek beosztásának tervezésére, a vásárlások során a fontos és nem szükséges áruk elkülönítésére, a fölösleges költekezés és túlköltés megelőzésére.

A számolás-mérés tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés terén a szabályok betartására, a kitartásra és pontosságra neveléssel, a takarékosság szempontjainak felismertetésével és a mennyiségek igazságos elosztására és arányos beosztására nevelésével.

A családi életre nevelés terén felkészít a lakókörnyezetben történő eligazodásra, a havi, heti és napirend munka, tanulás, pihenés, szórakozás ésszerű beosztására és családi jövedelem beosztásának megismerésére és tervezésére. A fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területen támogatja a takarékos, beosztó életvitel tervezésének és kivitelezésének elveit.

Pályaorientáció területén segíti a munkavégzéshez kapcsolódó mérési tevékenységek és számítási műveletek megismerését és elősegíti a szükséges segédeszközök tervezését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területén felkészít a minél önállóbb életvitelhez szükséges gazdálkodási és takarékossági feladatok ellátására. A tanulás tanítása területen segíti az önálló tervezéshez, gondolkodáshoz szükséges adatok felismerését és gyűjtését.

A kulcskompetenciák fejlesztése során az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a számolási és mérési tevékenységek, adatok, mértékegységek helyes megnevezésének tudatosításával erősíti.

A matematikai kompetencia fejlesztéséhez a tantárgy a matematikai nyelvezet és gondolkodás alapjainak valamint az alapvető mérési, számolási tapasztalatok és összefüggések megismertetésével járul hozzá.

A természettudományos és technikai kompetencia fejlődését a természet által meghatározott egyszerű fizikai paraméterek, természeti jelenségek megismertetésével támogatja. A számolás-mérés tantárgy a digitális kompetenciaterület fejlődését segíti a különböző mérőeszközök helyes alkalmazásának elsajátításával és a számolási műveletekhez a különféle digitális eszközök bevonásával.

A tantárgy a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődésében az önálló ismeretszerzés és minél önállóbb következtetések levonásának támogatásával járul hozzá.

Tematikai egység1. Térbeli és időbeli tájékozódásÓrakeret: 80
Előzetes tudás1. A rendelkezésre álló idő beosztása.
2. Eligazodás az időpontok között (dátumok).
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A térbeli, időbeli tájékozódást fejleszteni.
2. Helyesen értelmezni a mindennapi életben használt földrajzi
kifejezéseket, és spontán beszédben helyesen használni a
tanultakat.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Otthonosan és felelősségteljesen mozogni az iskola és otthona
környékén.
2. Ismerni az otthon - iskola útvonalát, eligazodni a környező
utcákban.
3. Alapvető térképismereteit (égtájak, földrészek és néhány
ország megmutatása) bővíteni.
4. Eligazodni Magyarország térképén.
5. Megérteni az időbeliség, és az időtartamok közti
Kommunikáció:
szókincs-bővítés,
Társadalmi ismeretek:
lakóhely, közlekedés,
történelmi ismeretek,
Környezetismeret:
nagyságrendbeli különbségeket.
6. Időpontot pontosan meghatározni kétféle óra alapján.
7. Az időt hasznosan eltölteni, és jól kihasználni.
8. Tájékozódni tágabb időhatárokon belül.
9. Érdeklődni történelmi események, és személyek iránt.
Ismeretek
1. Tájékozódás az otthon és az iskola környékén.
2. Alapvető földrajzi ismeretek, térképolvasás, jelzések
értelmezése.
3. Magyarország térképe.
4. Idő. Az időfogalom szűkebb és tágabb kiterjedése (múlt -
jelen - jövő).
5. Az óra, napirend, heti beosztás.
6. Időegységek a naptól az évig (év, évszakok, hónapok).
7. Ismerkedés régmúlt korokkal (történelmi időszakok).
Tevékenység
1. Tájékozódás szűkebb környezetben: az iskola minden
helyiségének, dolgozójának, azok munkamunkahelyeinek
megismerése, lehetőség szerint azok felkeresése, az ott kapott
megbízatások önálló teljesítése.
2. Az iskola címének elmondása, leírása.
3. Lakóhely, iskola megmutatása a település térképén. (Budapest
térképén).
4. Járművek, útvonalaik tanulmányozása térképen, (BKV térképen),
egyes útvonalak bejárása, felidézése a térképen.
5. Saját lakcím leírása, bejelölése a térképen, egymás
"meglátogatása" (útvonal meghatározása).
6. Égtájak nevei, értelmezésük (Településünktől északra,
Budapesttől északra).
7. A földgömb. Magyarország és Budapest térképének
tanulmányozása, piktogramok, színjelzések értelmezése.
élettelen környezet,
felszíni formák,
Gyakorlati képzés
előkészítése:
munkavégzéssel
kapcsolatos időbeli
ismeretek,
8. Távolságok becslése, lemérése, átszámítása. Autóutak,
vasútvonalak "bejárása". Piktogramok értelmezése.
9. Látogatás a Planetáriumban, csillagok, bolygók, a Nap, a Föld
fogalma, a földgömb tanulmányozása, tengerek, óceánok,
földrészek helyének meghatározása.
10. Híradások, események helyszínének megkeresése.
11. A Föld különböző tájairól albumok, képes újságok lapozgatása,
helyszínek megkeresése térképen.
12. Időegységek, időtartamok becslése, mérése, időpontok fontossága
(nyitva tartások, menetrend, TV-műsor).
13. Időegységek a másodperctől az évszázadig.
14. Digitális és hagyományos óra jelzéseinek egyeztetése.
15. Naptári év, tanév meghatározása évszakok periodikus váltakozása.
16. Születési év és jelen év különbségéből az életkor kiszámítása.
17. Az év felosztása egy oldalas naptárban nap, hét, hónap, évszak év
váltása minden variációban tevékenységek időtartamának
meghatározása (mennyi ideig tart az iskolaév, a tavaszi szünet, az
ebéd, egy mondat leírása, egy fogmosás).
18. Napi tevékenységek időtartamai.
19. Napirend készítése a tevékenységekre fordított időtartamokkal
(összesen 24 óra), eseményekhez megfelelő időegység
megválasztása.
20. Jelenlegi időpont helyes megállapítása.
21. Időtartamok kiszámítása a kezdési és befejezési időpontból (egy
éves időtartam érzékelése tavaly ilyenkortól mostanáig, a szünidő
hosszát kiszámítani utolsó és első tanítási nap alapján).
22. Téli és nyári időszámítás.
23. Beszélgetés régi korokról (történelmi évszámok, értelmezésük).
24. Régi épületek, bútorok, ruhák, szerszámok megfigyelése.
25. Múzeumlátogatások, feliratok, magyarázatok olvasása,
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
helyiségek, munkakörök, település, megye, kerület, utca, házszám,
középületek, lakóépületek, közterületek, égtájak, földrészek,
országok, természeti képződmények, időpontok meghatározása
többféle módon (fél 8, 7.30,19.30), másodperc, stopperóra,
munkaidő, szabadidő, szabadidős tevékenységek, 1 évvel ezelőtt, 1 év
óta, 1 év múlva kifejezések értelmezése, régi, ócska, antik, műemlék,
időszalag, tömegközlekedés, BKV, átszállás, közlekedési csomópont
távolsági és tömegközlekedési eszközök, Északi sark, Déli sark,
Egyenlítő, földrészek, országok nevei, időegységek nevei, időtartam,
tanév, naptári év, évad, szezon, tanítási szünet, szünidő, honfoglalás,
király, szabadságharc, háborúk
Tematikai egység2. MűveletekÓrakeret: 104
Előzetes tudásSzámológép használat. Összeadás alkalmazása a mindennapi életben.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Képességeinek megfelelő mértékben elvégezni a műveleteket,
becslési, önellenőrzési képességét fejleszteni.
2. A feladat megoldását megtervezni, és helyesen kiszámolni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Megbecsülni, kiszámítani és ellenőrizni a műveletek
eredményét.
2. Felismerni az ellentétes műveletek összefüggéseit.
3. Felismerni a számok nagyságrendjét, alaki, - és helyi értékek
különbségét megérteni.
4. Egyéni képességek szerint elolvasni a számokat és reálisan
megkülönböztetni nagyságrendjüket.
5. A feladatot logikusan átgondolni és a megfelelő művelet
kiválasztani.
6. Helyesen megfogalmazni a választ a szöveges feladatban
feltett kérdésre.
7. Megbízhatóan alkalmazni a számológépet, az eredményt
becsléssel ellenőrizni.
Kommunikáció:
szókincs, szövegértés,
Társadalmi ismeretek:
személyi szükséglettel,
felnőtt élettel
kapcsolatos témák,
közlekedés,
Életvitel és gyakorlat:
vásárlás, piktogramok,
Ismeretek
1. Műveletek 100-as körben (egyéni képességekre fokozott
figyelemmel).
2. Számkör bővítése.
3. Számológép használata (ellenőrzés, önellenőrzés).
4. Szöveges feladatok (megoldási terv készítése, az eredmény
értelmezése, válasz megfogalmazása).
Tevékenység
1. A tanult műveletek végzése egyre nagyobb önállósággal egy és
kétjegyű számokkal.
2. Saját színvonalukon önálló számolás, közös ellenőrzés, önálló
javítás.
3. Összetett, több műveletet tartalmazó feladatok végzése, tagok
felcserélése összeadásnál.
4. Összeadás és kivonás - az ellentétes műveletek fogalma,
ellentétes műveletek összefüggéseinek felismerése.
5. Szorzás, osztás fogalma, előfordulása a mindennapi életben.
6. Szorzás a számológéppel, ellenőrzése összeadásokkal, osztással.
7. Számok, műveleti jelek hibátlan beütése, az eredmény ellenőrzése
fordított művelettel.
8. Nagy számok kiolvasása, ezres, 10- és 100 ezres számjegyeinek
megszámlálása, nagyságrendjük megállapítása, teljes számok
elolvasása.
9. Helyértékek megállapítása. 0-t tartalmazó számok kiolvasása, 1, 2,
3, és négyjegyű számok elolvasása, írása diktálás után,
számjegyek egymás alá írása, nagyságrendek megállapítása.
10. Árak nézegetése árjegyzékekben a "túró rúditól az Audiig".
11. Számok olvasása, nagyságrendek összehasonlítása.
12. Alaki- és helyi érték differenciálása.
13. Telefonszám lejegyzése, elolvasása.
14. Szöveges feladatok megbeszélése, szükséges műveletek
megállapítása, elvégzése, ellenőrzése, a kapott eredmény
értelmezése, eredmény szöveges megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
egyesek, tízesek, százasok helye, maradék hozzáadása, számok nevei
tízezertől, olcsó, drága, akció, leértékelés, sorrend, ellenőrzés,
becslés, kitörlés javítás, kérdés tisztázása, megválaszolása szóban
plusz és mínusz jelentése, a számolásnál és a mindennapi életben,
tízezer, százezer, millió, szám, számjegy sorszám fogalmak
különbsége, számológép-számítógép különbsége, tervezés,
végrehajtás, válasz megfogalmazása
Tematikai egység3. Mértékegységek, mérések, a pénzÓrakeret: 140
Előzetes tudásPénzhasználat. Pontosság.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A pénzzel kapcsolatos felelős gondolkodást kialakítani.
2. Takarékosság szükségességét megérteni, elfogadni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Kiválasztani és helyesen alkalmazni a megfelelő mérőeszközt,
pontosan mérni.
2. A pénz gondos kezelését, megőrzésének módját ismerni.
3. Differenciálni a szükséges és a luxuscikkeket.
Ismeretek
1. Mérési gyakorlatok, mértékegységek, mérések.
2. A pénz, pénzkezelés, banki ismeretek.
Tevékenység
1. Különböző típusú mérésekhez megfelelő eszköz kiválasztása,
mértékegység meghatározása.
Kommunikáció:
szókincs-bővítés,
olvasás, írás,
Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt
életre,
Környezet-ismeret:
emberi test,
Életvitel és gyakorlat:
2. Mérőeszközök használatának megfigyelése különböző üzletekben.
3. Mérőeszközök helyes használata.
4. Egymás testmagasságának mérése, összehasonlítása.
5. Egymás testsúlyának becslése, mérése, adatok feljegyzése,
mérések megismétlése fél év után, változás kiszámolása.
6. Mennyiségek növelése, csökkentése, értékek önálló megállapítása,
leírása.
7. Súly- és térfogat-mérések a tankonyhán.
8. A napi gyakorlatban használt mennyiségekkel kapcsolatos
fogalmak megismerése (csipetnyi só, csepp ecet, borsónyi, diónyi,
morzsányi, ujjnyi, hajszálvékony). Hosszúságmérés a szövéssel
kapcsolatos nagyságrendben.
9. Mért adatok összehasonlítása, szemmérték ellenőrzése méréssel,
optikai "csalódások" ellenőrzése (egyenlő, pedig eltérőnek
látszik).
10. Papírpénzek, érmék felismerése, megnevezése, értékük
összehasonlítása.
11. Összegek kiszámolása, váltások.
12. Különböző jövedelemforrások számbavétele.
13. Jövedelmek, megélhetési költségek, "rezsi", villany-, gáz-
telefon-, ebéd-befizetés, BKV- bérlet nagyságrendje,
összehasonlítása.
14. Számlák befizetésének, pénz feladásának megfigyelése.
15. Vásárlások.
16. Üzletekben, katalógusokban árak megfigyelése.
17. "Mit vehetnél ennyi pénzből?" becslés, javítás.
18. Hasonló áruk keresése több katalógusban.
19. "Melyik olcsóbb?" Árak és mennyiségek összefüggése.
20. Akciós árak, az eredeti és a leszállított ár különbségének
kiszámítása.
21. Termékek árainak becslése, ellenőrzése "mennyit tévedtél?"
22. Hirdetésekben, plakátokon összegek keresése.
23. Különböző szolgáltatások árai.
háztartási munka,
vásárlás, takarékosság,
Gyakorlati képzés
előkészítése:
munkavállalás,
munkabér, rezsi
elemei,
24. Pénz beosztása. Szükséges és szükségtelen áruk.
25. Egyszerűbb banki fogalmak megismerése (bankszámla,
bankkártya, átutalás, kamat).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
személy- és konyhai mérleg, mérőszalag, vonalzó, bank, bankkártya,
csekk, készpénzjövedelem, adósság, hitel, kölcsön, részletfizetés,
takarékosság, több, kevesebb, pontosan annyi, nőtt, hízott, fogyott,
papírpénzek felismerése, címletükről és színükről, megtakarítás,
bank, posta, csekk, bankkártya, ellenőrző szelvény
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. számok (nagy számok) kiolvasására, nagyságrendjük
érzékelésére,
2. mérések, mértékegységek alkalmazására,
3. több művelettel végezhető szöveges feladatok megértésére,
szükséges műveletek elvégzésére,
4. időegységek adekvát használatára
5. a számológép megbízható alkalmazására,
6. a pénz fontosságának megértésére, beosztására, megóvására.

Etika

A tantárgy kiemelt célja a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Az emberi tulajdonságok bemutatása, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése. Az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. Az érzelmek kimutatása megfelelő formáinak elsajátítása, mások érzelmeinek megértése. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igény felkeltése, az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására nevelés. Önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, saját belső tulajdonságok fejlesztése.

Kiemelt feladat a családi iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben. Az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társaskultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészsége nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak megértését és tiszteletben tartásuk fontosságát, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti.

Tematikai egység1. Egyén, közösség, társadalomÓrakeret: 20
Előzetes tudásA családban, valamint a formális és informális, iskolai
közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Ismerni a helyes viselkedés formáit, fordulatait.
2. Tisztázni és rendszerezni vonzalmait, kapcsolatait, és megnevezni
azok típusát.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
Pontok
Fejlesztési feladat
1. Kapcsolati hálót felrajzolni, saját helyzetét rögzíteni, törekvés a
minél jobb pozíció megszerzésére (Saját közösségek - család,
iskolai közösségek, munkahely):
2. A közösségekben, társaságokban történő állandó változásokat
áttekinteni, tudatosítani, azokhoz alkalmazkodni.
a. Barátságok, kapcsolatok.
b. Különböző közösségek - különböző viselkedési
elvárások.
c. Mit helyes és mit nem helyes tenni az adott
közösségben?
3. Társadalmi normákat ismerni, elfogadni, a kívánatos, az
elfogadható és az elfogadhatatlan magatartást felismerni.
Ismeretek
1. Közösségek - erőt adó és negatív hatású közösség körének
áttekintése.
2. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség helye az
egyén viselkedésében.
3. Együttérzés másokkal, saját helyzet reális értékelése.
4. Páros- és közösségi kapcsolatok körének áttekintése -
hasonlóságok és különbségek számbavétele.
5. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek tartalmának
tisztázása.
6. Erőszak, bántalmazások megelőzésének, elkerülésének, segítség
kérésének módja.
Tevékenység
1. Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott
csoportban.
2. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon
keresztül.
3. Saját kapcsolati háló megrajzolása (családban, iskolai
Kommunikáció:
olvasás-írás,
szókincsbővítés,
konfliktuskezelés,
Társadalmi ismeretek:
szituációs gyakorlatok,
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés,
filmrészletek,
Gyakorlati képzés
előkészítése:
munkavállalás,
munkahelyi
viselkedés,
közösségben).
4. A közösségi élet szabályainak (törvények, házirend, napirend,
munkarend) megismerése, cselekvés ezeknek megfelelően
(hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot, miképpen tudja a
csoport segíteni az egyént).
5. A társadalom tagjainak sokszínűségének áttekintése, ezek
elfogadása (férfi - nő, nemzetiségek saját környezetükben - más
népek tagjai: bőrszín, nyelv, vallási különbözőségek saját
tapasztalatok ezzel kapcsolatban).
6. Szerepjáték, kapcsolat létesítése, viták rendezése, kapcsolat
lezárása (szakítás), abúzus, zaklatás eseteinek felismerése,
segítség kérésének lehetőségei.
7. Bizalmi kapcsolat kialakításának lehetőségei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás,
engedelmesség, törvény, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény,
előítélet, tévhit.
A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és bővítésük
újabbakkal.
Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges formulák
(térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon).
A tárgyalt helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak
tisztázása.
Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény, önzetlenség, hűség,
ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend, napirend,
kötelességtudó, megbízható.
Tematikai egység2. Önismeret. Testi és lelki egészségÓrakeret: 30
Előzetes tudás1. Külső és belső tulajdonságok köre, saját jó és rossz tulajdonságok
ismerete.
2. Őszinteség a kapcsolatokban.
Tantárgyi fejlesztési1. Érzelmeit megfelelően kezelni. Lényeges és lényegtelen
célokkörülményt egyre biztosabban megállapítani.
2. Az önismeretet, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés
iránti igényt kialakítani, fejleszteni.
3. Törekvés a káros szokások kijavítására.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
Pontok
Fejlesztési feladat
1. A jó és a rossz tulajdonságokat felismerni.
2. Önmagát és társait jellemezni (reális önismeret).
3. Felelősséggel viselkedni (a kritika elviselése, kiállás a saját
vélemény mellett, sérelmeiről beszélni).
4. Hatékonyan és konstruktívan részt venni a szűkebb környezet
életében.
5. Megfogalmazni a kapcsolatokra vonatkozó igényét.
6. Ismerni és használni az udvariassági formákat.
7. Az egészséges életmód pozitív hatásaira rámutatni.
8. A káros szenvedélyek körét ismerni, kialakulásukat elkerülni.
Segítségkérés módját és helyét megismerni. Segélykérő
telefonszámokat ismerni.
Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés (jó- és rossz tulajdonságok, mi
jellemző rám, külső megjelenés, ujjlenyomat, hangszín, a vérből
megállapítható azonosság DNS).
2. Iskolai, munkahelyi, lakóhelyi kapcsolatok, osztálytársak, barátok,
(milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem)
3. Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés
kialakítása. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése,
kialakulásának megelőzése. (Dohányzás (aktív - passzív).
Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta). Fiatalkori
bűnözés, kábítószer-használat. Fertőző betegségek (AIDS,
Kommunikáció:
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
Médiaismeret non-
verbális
kommunikáció,
Osztályfőnöki óra:
beilleszkedés,
alkalmazkodás,
Környezet-
ismeret: az emberi
testtel kapcsolatos
ismeretek,
Életvitel és gyakorlat:
személyes szükséglet,
vásárlás,
Ábrázolás-alakítás:
portré, önarckép
készítése,
hepatitis). Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya,
sportfogadás).
4. Viták, érdekek, ellentétek megoldása békés úton, ha szükséges
segítség igénybevételének módja. (A különböző, prevencióval
foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.)
5. Beilleszkedés, alkalmazkodás, egymás tisztelete és segítése.
6. Az "ÉN" kapcsolódása: szoros és felszínes kapcsolatok közötti
különbségek észrevétele (a kapcsolatok kétoldalúak, a partner
szándékától is függnek). Lelki bántalmak, sérelmek
következményei. Feszültségoldás.
7. Szeretet, szerelem érzése.
8. Helyes viselkedés: - Érzelmi kapcsolatok férfi és nő között.
9. Párkapcsolatok. Házasság. Családi felelősség, kötöttség.
10. Közlekedés és vásárlás közbeni kommunikáció, és viselkedés.
11. Udvariassági formák ismerete és használata.
12. A napi fogyasztásban fellelhető áru, szaküzlethez történő
hozzárendelése (különös tekintettel az egészségre kedvező hatású
élelmiszerekre).
Tevékenység
1. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése. Irányított,
beszélgetés, rajzolás.
2. Önjellemzés készítése, és megismertetése a társakkal (önkritika).
3. Külső és belső tulajdonságok számbavétele, fénykép nézegetése:
régi - új, mi változott. A tulajdonságok csoportosítása különböző
szempontok szerint (megváltoztatható tulajdonság: hajszín,
állandó, csak egy emberre jellemző tulajdonság: ujjlenyomat).
4. Önbírálat, mások bírálata, a kritika elfogadása, vélemény
megvédése szituációs gyakorlatok a témával kapcsolatban
(rendezetlen külsővel jelentél meg az iskolai ünnepélyen, a
kulturált étkezés szabályait nem vetted figyelembe az
osztálykiránduláson).
5. Javaslatok és tervkészítés a "hibajavításra".
6. Családi kapcsolatok (szülők, nagyszülők tisztelete miben
nyilvánulhat meg).
7. Képek, könyvek, videofilmek megtekintése. Beszélgetés,
csoportosítás, szituációs játék. Felvétel készítése
helyzetgyakorlatokról, a felvételek megtekintése és megbeszélése.
8. Érzelmi kapcsolatok feltérképezése, munkatársi, baráti, szeretet,
szerelmi kapcsolatok (rokonszenv, ellenszenv, őszinteség,
hazugság, választás, döntés, helyzetek megoldása, a választott
megoldás indoklása).
9. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott
jellemzés elfogadása, vagy elutasítása, párválasztás.
10. Saját élmények a témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók).
11. Filmrészletek irodalmi szemelvények a témával kapcsolatban (Te
mit tennél, azonosulás a szereplővel, ítéletalkotás, helyes,
helytelen felismerése).
12. Saját tapasztalatok az egészségi állapot, jó - rossz hangulat hatása
a közérzetre.
13. Tudatosság a negatív hatások kivédése érdekében (önmegfigyelés,
önfegyelem, önkritika), megtörtén, és szimulált esetek közös
megbeszélése.
14. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn, bemutatásuk
helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
15. Feszültségoldásra alkalmazott módszerek megosztása társakkal.
16. Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a
negatív hatásokról.
17. A feszültségoldás önpusztító formáinak kerülése (módszerek a
lelki egyensúly visszaállítására). Megelőzés.
18. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról,
hogyan lehet ezeket elkerülni (alkohol, cigaretta és drog
visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód segítségével.
19. Segítséggel vásárlás gyakorlása (szituációs játékok,
helyzetgyakorlatok) alkalmazható kommunikációs formák
(udvariassági formák).
20. Napirend összeállítása (aktivitás, pihenés, egészséges életmód:
táplálkozás, sport)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
jellemzés, tulajdonság, viselkedés, közérzet, hangulat, bírálat,
dicséret, szeretet, szerelem, bolt, szaküzlet, bevásárlóközpont, áruház,
forgalomban lévő pénzek, élelmiszer árak, ruházati cikkek ára, kocsi,
lakás ára és a fizetés viszonya, rokon - ismerős, családfa,
ujjlenyomatvétel, rendőrség, vérvizsgálat, titkolás - beismerés, illik -
nem illik, bocsánatkérés, megbocsátás, tiszteletlenség, vita,
veszekedés, gyűlölet, tettlegesség, elfogadás, elutasítás, udvarlás,
szakítás, visszautasítás, viszonzatlan érzelmek, törvényes, tartós, futó
kapcsolat, következmények vállalása, konfliktuskezelés,
egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély,
függőségkerülés, -elhárítás, önismeret, önjellemzés, önkritika,
tervkészítés, hibajavítás, feszültségoldás, megelőzés, reális, pozitív és
negatív változás, önpusztítás, prevenció
Tematikai egység3. Az ítélőképesség, az erkölcsi- és az
esztétikai érzék fejlesztése
Órakeret: 15
Előzetes tudásAz egyéni és közösségi értékek felismerése, különbtétel a jó és a
rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és a rút között.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A törvénytisztelő, türelmes magatartást megalapozni, törekedni
mások elfogadására.
2. Saját értékeket felismerni, a pozitív tulajdonságokat erősíteni,
véleményét kulturáltan megfogalmazni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi
alaptulajdonságokat felismerni, megnevezni.
2. Saját és mások viselkedését helyesen megítélni.
Kommunikáció:
olvasás-írás,
médiaismeret,
3. Követendő példaképeket választani.
4. Elítélendő magatartást felismerni.
5. Helyzetnek megfelelő kommunikációs formákat és viselkedést
gyakorolni.
6. Kommunikációs és metakommunikációs jeleket összehangolni.
7. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő
véleményt.
Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni
élet során (életkori sajátosságok).
2. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok feltérképezése.
3. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés formáinak ismerete.
4. Megértés más viselkedésével kapcsolatban.
5. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.
6. Verbális és nem verbális jelek (mimika, testtartás, testbeszéd)
felismerése és tudatos alkalmazása.
7. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő
összefüggésekben.
Tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából,
testbeszédből.
2. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és
megfogalmazása, önjellemzés.
3. Társak, környezet jellemzése.
4. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az
emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
5. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása,
felvállalása az adott csoportban.
6. Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása.
7. Adott alkalomnak megfelelő külső megjelenés (ápoltság,
öltözködés) jelentősége, annak pozitív és negatív hatása.
konfliktuskezelés,
Társadalmi ismeretek:
társas kapcsolatok,
lakóhelyi, közlekedési
helyzetek, felkészülés
a felnőtt életre,
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés,
filmrészletek,
Gyakorlati képzés
előkészítése:
munkavállalás,
munkahelyi
viselkedés,
8. Csoportos beszélgetés:
9. párkapcsolatok, barátság, szerelem
10. milyen az igazi barát, mi engedhető meg az iskolában, mikor van
a testi szerelem ideje, partnercserék, betegségek, védekezés,
házasság
11. a hazajárás ideje, munkamegosztás otthon, egyedüllét
szükségessége, annak tapintatos közlési módja.
12. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon
keresztül:
13. Szerepem a közösségben, törekvés a reális helyzetfelismerésre,
14. Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot,
15. Miképpen tudja a csoport segíteni az egyént.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és bővítésük
újabbakkal. Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges
formulák (térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon).
A tárgyalt helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak
tisztázása. Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény,
önzetlenség, hűség, ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend,
napirend, kötelességtudó, megbízható, együttérzés, szolidaritás
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. törvénytisztelő, türelmes magatartásra mások elfogadására,
2. saját értékeinek ismeretére, véleményének kulturált
megfogalmazására,
3. az önismeret, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti
igény kialakítására, fejlesztésére, törekszik a káros szokások
kijavítására,
4. a helyes viselkedés formáinak, fordulatainak alkalmazására az,
érzelmeinek megfelelő kezelésére.

Társadalmi ismeretek

A társadalmi ismeretek tantárgy célja az általános iskolában elsajátított ismeretekre építve a felnőtt élet mindennapjait átszövő történelmi, állampolgári és lakóhelyi ismeretek elmélyítése, pontosítása. A tantárgy tanulása során a tanuló egyre differenciáltabban megismeri az állampolgárságával, személyi okmányaival kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, a társadalmi együttéléssel kapcsolatos szabályrendszert. Felismeri az állampolgárságához kapcsolódó és a mindennapi társadalmi életben előforduló tevékenységeknél a szükséges és elégséges segítségigénylési lehetőségeket, képes támogatott módon döntéseket hozni, képviselni saját véleményét, igényeit. A lakóhely és a közvetlen környezet közlekedési lehetőségeinek megismerése megteremti az alapját a készségfejlesztő iskola külső helyszínein történő feladatvégzéshez szükséges, fokozatosan egyre önállóbb közlekedés előkészítésének. A gyalogos, a kerékpáros és tömegközlekedési lehetőségek és szabályok feltérképezésével a tantárgy segíti az optimális útvonal és a biztonságos lehetőség kiválasztását. Az alapvető történelmi ismereteken keresztül a tanuló felismeri a jelenkor társadalmi ünnepeinek fontosságát, a jelképek jelentőségét, példamutató elődeink tetteinek értékét. Elmélyül igénye a megfelelő külsőségek mellett az ünnepségeken történő aktív részvétel iránt, átérzi a hagyományokra épülő aktuális történések fontosságát.

A tantárgy fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelés terén a társadalmi együttélés szabályainak betartására törekvő magatartás támogatásával, az alkalmazkodás, a közösségi felelősségvállalás tudatosításával.

Emlékezetes elődeink pozitív példájának megismerésén keresztül hozzájárul a nemzeti öntudat, hazafias nevelés céljainak megvalósításához.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési területet támogatja a személyes adatok védelmének, az állampolgári jogok és kötelezettségek igénylésének megerősítésével, a demokratikus intézményrendszeren belüli eligazodás segítésével.

Az önismeret és társaskultúra fejlesztésének területén a tantárgy részt vesz a lakókörnyezet, a társas közlekedés és a társadalmi megmozdulások, ünnepek egyre differenciáltabb megismertetésében, az ezekkel összefüggő szabályrendszerek betartásának segítésében.

A családi életre nevelés területén a tantárgy nagy hangsúlyt helyez a családi élettel kapcsolatos, a demokratikus intézményrendszerhez köthető adminisztratív ügyintézések megismertetésére, az ezekhez szükséges segítség igénybe vételének lehetőségére.

A médiatudatosságra nevelés fejlesztési terület támogatását szolgálja a tantárgy társadalmi eseményekhez köthető tartalmak keresésére, figyelemmel kísérésére ösztönző tartalma.

A tantárgy fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztésében a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tartalmak alkalmazásának támogatásával, a környezet hagyományainak és a fontos társadalmi eseményeknek a megismertetésével.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését a tantárgy a tanulók igényeinek és kötelezettségeinek gyakorlásához szükséges támogatott döntéshozatali lehetőség megismertetésével és alkalmazására ösztönzéssel segíti, erősíti a lehetőségek közötti választás mérlegelésének gyakorlását.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaterület fejlődését a környezetben történő biztos eligazodás, a szabályok ismeretében és alkalmazásában való gyakorlat támogatja.

Tematikai egység1. Személyi adatok. Állampolgári
ismeretek
Órakeret: 10
Előzetes tudásSzemélyes dokumentumok fontosságának felismerése és körültekintő
használata. Jogok, feladatok, kötelességek tartalma.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Adatait pontosan ismerni.
2. "Felnőttség" felelősségét megélni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Megtanulni, és leírni, (lemásolni) nevét, legfontosabb
Kommunikáció:
személyi adatait, érteni, hogy a személyes adatok kiadása, és
az aláírás felelősséggel jár.
2. Ismerni a közeli hozzátartozók adatait (nevek, címek, az iskola
neve, címe).
3. Állampolgári jogainak és kötelességeinek néhány területét
ismerni.
4. Az "igazolvány" használatának szabályait ismerni, és
betartani.
5. Törekvés a jog- és kötelesség szerinti életvezetésre.
Ismeretek
1. Személyes adatok, az azonosítás módja, igazolása
(ujjlenyomat).
2. A személyi adatok körének folyamatos, bővítése, gyakorlása.
3. Nyomtatványok, adatlapok kitöltése személyi adatokkal,
aláírással.
4. Rokonsági fokok megismerése.
5. Rá vonatkozó törvények, szabályok ismerete, azok
betartásának szükségessége.
6. Állampolgári jogok és kötelességek megismerése,
rendszerezése.
7. Egyszerűbb összefüggések felismerése.
8. Annak ismerete, hogy mire jogosít a személyi igazolvány
(útlevél)?
9. Önérvényesítés. Jogok és kötelességek ismerete.
Tevékenység
1. Hivatalos személyi dokumentumok (születési anyakönyvi kivonat,
diákigazolvány, személyi igazolvány, TAJ kártya, adókártya)
nézegetése, használatával kapcsolatos ismeretek rendszerezése,
használatával kapcsolatos ismeretek.
2. Szituációs játékok az adatok gyakorlására (személyi
dokumentumok használata).
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
Médiaismeret non-
verbális
kommunikáció,
Információs eszközök
használata: internet
tartalmak
Etika: Társadalmi
együttélés
Osztályfőnöki óra:
felkészülés a felnőtt
életre
3. Űrlapok kitöltése, aláírás megfelelő nagyságú betűkkel (pl. útlevél
igényléséhez).
4. Másolás, írás, adatlapokkal való ismerkedés, memorizálás.
5. Családfa készítése.
6. Az állam funkcióinak számbavétele (önkormányzat, nyugdíj,
parlament).
7. Állampolgári jogok és kötelességek számba vétele (választások,
adófizetés, törvények, igazságszolgáltatás, rendvédelem,
honvédelem).
8. Az állam szerepével kapcsolatos szemelvények, cikkek olvasása,
riportok megtekintése, helyszínek meglátogatása (önkormányzat,
rendőrség, okmányiroda, posta).
9. Szerepjáték: választás, különböző funkcióra (ki alkalmas rá az
osztályban, a vezető kötelességei, a beosztott feladatai).
10. Rá vonatkozó szabályzatok megismerése (házirend, napirend), a
szabályzatok összeállításában aktív részvétel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, személyes
adatok, állampolgár, sajátkezű aláírás, családi és utónév,
állampolgárság, személyi igazolvány száma, telefonszám, TAJ
kártya, rokon - ismerős, családfa, önkormányzat hivatalai, parlament,
törvény, különböző szabályzatokkal kapcsolatos fogalmak, saját
érdek, választó, képviselet, képviselő, tájékozódás, tapasztalatszerzés,
próbálkozás, tanács, tanácsadó
Tematikai egység2. Lakóhelyismeret - Közlekedésre nevelésÓrakeret: 20
Előzetes tudásFigyelmes, körültekintő közlekedés.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Honismeretét fejleszteni, minél több konkrét ismeretet szerezni.
2. Ismerni a közlekedés legfontosabb szabályait.
3. A közlekedéshez szükséges jelzéseket felismerni és figyelembe
venni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Egyszerűbb térképen tájékozódni kis segítséggel.
2. A domborzati térkép szín és jelrendszerét érteni.
3. Megtalálni térképen a lakóhelyét.
4. Ismerni budapesti nevezetességeket.
5. Ismerni az útvonalat és járműveket, amikkel az iskolába jár.
6. Személyes tárgyait, (poggyászát) számon tartani, és magával
vinni az utazáshoz szükséges iratait.
7. Gondolatait néhány mondatban elmondani.
8. Betartani a viselkedési normákat.
9. Érteni a piktogramokat, megismerni a megállót, állomást
jelentő táblákat.
10. Ismerni a közlekedési csomópontok jellemzőit.
11. A közlekedéséhez szükséges jelzéseket felismerni, és
figyelembe venni.
12. Megtanulni, és alkalmazni a kerékpáros közlekedés szabályait.
Ismeretek
1. A főváros és lakóhelye nevezetességeinek, földrajzi
jellemzőinek, élővilágának megismerése, térképismeret
kialakítása, fejlesztése.
2. Magyarországról tanult földrajzi ismeretek összefoglalása,
rendszerezése (felszíni formák, ipari- és mezőgazdasági
termelés, nevezetességek, megyék, városok, környező
országok, Európai Unió).
3. A különféle közlekedési eszközökön az utazás feltételeinek
megismerése, az utazás megvalósítása segítséggel (menetrend,
tájékoztató).
4. Az utazással kapcsolatos piktogramok megismerése.
5. A közlekedés szereplőinek felelőssége.
6. A gyalogos közlekedés szabályainak pontos ismerete és
Kommunikáció:
szókincsbővítés,
olvasás, írás,
Számolás-mérés:
tájékozódás,
Környezet-ismeret:
földrajzi ismeretek,
élettelen környezet,
egészség- megőrzés,
Életvitel és gyakorlat:
piktogramok, képi
információk,
Ábrázolás-alakítás:
rajzolás, festés, térbeli
formák alkotása,
betartása.
7. A járművek vezetéséhez szükséges feltételek ismerete és
betartása (jogosítvány, és képzettség nélkül nem vezethet
járművet).
8. Kerékpározás közben kötelező a közlekedési szabályok
betartása.
Tevékenység
1. Különböző léptékű térképeken tájékozódás, adott helyszín
megkeresése, meghatározása a szokásos közlekedési útvonalak
áttekintése.
2. Idegenforgalmi kiadványok, fotóalbumok, nézegetése, atlasz,
feladatlap, tankönyvhasználat.
3. Munka homokasztalon vagy színes gyurmával, terepasztal
használata, filmek megtekintése és megvitatása.
4. Tanulmányi kirándulás (a tágabb lakókörnyezet megismerése).
5. Prospektusok, szórólapok, plakátok gyűjtése, tablók készítése.
6. Tankönyvhasználat, feladatlapok kitöltése, utazás különféle
járműveken.
7. Szituációs gyakorlatok.
8. A szabályok biztos ismerete és gyakorlása.
9. Mi a teendő, ha leáll a közlekedés valamilyen okból?
10. Alternatív közlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés a
"KRESZ" parkban, illetve gyér forgalmú utcán.
11. Képek válogatása, csoportosítása (épületek funkciója, kora
szerint).
12. Közlekedés fokozott önállósággal, az utazások megtervezése, a
szükséges eszközök, előkészítése, ellenőrzése indulás előtt
(igazolvány, pénz, bérlet, lakáskulcs, útravaló).
13. Közlekedési táblák, jelzések ismerete.
14. Helyzetgyakorlatok, filmek megtekintése, a szituációk
megbeszélése.
15. Tanulmányi séta.
16. Balesetek megelőzése, szabályok betartása, ill. felelőtlen
közlekedés következményeivel kapcsolatos film megtekintése és
megbeszélése.
17. Önálló közlekedés adott helyre, adott helyről.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
ország, haza, főváros, nagyváros, lakóhely, domborzati, gazdasági,
utca térkép, nevezetesség, turista, idegenforgalom, külföld, belföld,
nemzeti büszkeség, Európai Unió (zászló, Himnusz), uniós jogok
(munkavállalás, utazás), közlekedési szabály, segítség kérése,
érvényes jegy, érvényes bérlet, megállók, állomások, pályaudvarok,
információ, piktogramok, kicsinyítés, helymeghatározás, tájékozódás,
körültekintés, megfontoltság, menetrend, menetidő, késés, útravaló,
poggyász, helyjegyjelzőtábla, KRESZ, kötelező betartani, büntetés,
felelőtlen - felelős, közlekedési táblák, tájékoztató táblák felismerése,
megnevezése, szabályos - szabálytalan, szabálysértés, büntetés,
kerékpárral, kerékpározással kapcsolatos megnevezések, fogalmak
Tematikai egység3. Történelmi ismeretek -
Társadalmi ünnepek
Órakeret: 35
Előzetes tudás1. Az ünnepek ismétlődése.
2. Régi korok embereinek tisztelete és emlékük ápolása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az ünnepek tartalmát és jelentőségét ismerni.
2. A körülötte zajló politikai és társadalmi eseményeket figyelemmel
kísérni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Tájékozódni a régmúlt, és a jelen eseményeiben.
2. A tanult történelmi eseményeket és személyeket ismerni.
3. Ismerni az ünnepek tatalmát és jelentőségét.
4. Külsőségeiben és tartalmában is képes ünnepelni.
Kommunikáció:
olvasás - írás,
médiaismeret,
5. Segítséggel észre venni a környezetében lévő tárgyak,
eszközök körében is a változást (számítógép, telefon,
háztartási gépek korszerűsödése).
Ismeretek
1. A tanult történelmi ismeretek felszínen tartása (történelmi
korok régmúlttól napjainkig).
2. Tájékozódás az időszalagon.
3. A történelmi korokhoz kapcsolható helyszínek, épületek
megismerése, az eseményhez kapcsolható személyek,
népcsoportok megnevezése.
4. Piramisok - fáraók - egyiptomi kultúra, Róma - pápaság -
kereszténység - templomok, szobrok, képek, ünnepek,
5. Hősök tere - szobrok, a magyarság híres vezérei, királyai, a
kapcsolódó események.
6. Parlament - az országgyűlés tagjainak munkája, választása, az
ország működése, törvényhozás).
7. Közlekedési Múzeumban a közlekedési eszközök fejlődése,
változása (esetleg utazás "nosztalgia járművön".
8. Múzeum, skanzen meglátogatása (felkészülés a látnivalókról,
melyik korban készült pl. épület, milyen munkát végeztek az
ott élő emberek, milyen volt a ruházatuk stb.)
9. Napjainkban lezajló társadalmi események figyelemmel
kísérése (választások: képviselők - országgyűlési-,
önkormányzati-, európai parlamenti).
10. Ünnepek csoportosítása.
11. Szokások, normák (öltözködés, terítés, történelmi-,
naptárismeret).
Tevékenység
1. Képválogatás adott eseményekkel kapcsolatban, történelmi
személyek felismerése tetteik, tulajdonságaik alapján.
2. Könyvek, feladatlapok használata.
Számolás-mérés:
tájékozódás időben és
térben,
Ének-zene:
ünnepekhez, korokhoz
kapcsolódó ének,
zene,
Információs eszközök
használata: meghívó,
plakát készítése,
nyomtatása,
anyaggyűjtés a
hálózatról,
3. Irányított beszélgetés.
4. Történelmi eseményekről, személyekről filmrészletek, filmek,
leírások megismerése, a kapcsolódó ismeretek rendszerezése,
összefoglalása.
5. Adott korokkal kapcsolatos jelmezek, jellegzetes tárgyak
készítése, szerepjáték.
6. Az ipar, közlekedés régi eszközeiről képek, rajzok gyűjtése, tabló
készítése.
7. Albumok, szórólapok, képek, internetről gyűjtött anyag.
Tanulmányi kirándulás.
8. Néhány országosan ismert vezető nevének, funkciójának ismerete.
9. Az érintett személyek felismerése, megnevezése.
10. Aktív részvétel ünnepeken (műsor készítése, szerep vállalása,
dekoráció készítése, az elkészült műsor, szereplés rögzítése, a
felvétel megtekintése és véleményezése, hibák és a jól sikerült
részek bírálata).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
történelem, nemzet, haza, vallás, összetartozás, emlékezet,
hagyomány, politikai berendezkedéssel kapcsolatos fogalmak
(parlamentáris demokrácia, nemzeti jelképeink), egyházi, nemzeti,
állami, családi, társadalmi, ünnepek, történelem, nemzet, haza, vallás,
összetartozás, emlékezet, hagyomány, politikai berendezkedéssel
kapcsolatos fogalmak: (alkotmány, parlamentáris demokrácia),
feltaláló, kísérlet, elavult, egyházi, nemzeti, állami, családi,
társadalmi ünnepek
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Annak tudatosítása, hogy a személyes adatok kiadása, és az aláírás
felelősséggel jár, személyes dokumentumait épségben kell őriznie.
Ünnepeink ismerete külsőségeiben és tartalmában, az ünnepi
alkalmakra készülés lelkesen és aktívan.
A közlekedési és a balesetvédelmi szabályok ismerete, és annak
elfogadása, hogy tudás, és engedély nélkül járművet vezetni tilos!

Osztályfőnöki óra

Az osztályfőnöki óra célja az osztályba járó tanulók közösségének kialakítása, fejlesztése, a csoporthoz tartozás, identitás tudatosítása. Az osztályfőnöki óra a pedagógiai folyamatban kiemelt helyet foglal el, céljai és feladatai a nevelési-oktatási folyamat teljes spektrumára kiterjednek. A tantárgy célja a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, személyiségük stabilizálása a lehetséges életpálya elérésének céljai érdekében. A tantárgy tematikája segíti a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztését főként az osztályban megélt saját élmények, tapasztalatok alapján. A tantárgy fotós szerepe a társadalmi beilleszkedés támogatása, az élet különböző területeire érvényes szabályok rendszerezése, a felnőtt élet megkezdésének előkészítése. Az osztályfőnöki óra lehetőséget ad az iskolai közösségi programokhoz történő kapcsolódás előkészítésére, tervezésére, az ünnepélyeken, megemlékezéseken a csoport szerepvállalására.

Az osztályfőnöki óra fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelés területén a szabálykövető magatartás fejlesztésében és kiterjesztésében, a cselekedetek előre tervezésében és a következmények előzetes felmérésében, a választások erkölcsi meggyőződés szerinti mérlegelésében.

A tantárgy az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén felkészít az állampolgári jogok és kötelezettségek tartalmának mélyebb megismerésére, a napi élettel kapcsolatos felelős ügyintézésre.

Az önismeret és társaskultúra fejlesztése területén a tantárgy hozzájárul az emberi kapcsolatok alakításához és megtartásához nélkülözhetetlen korrekt magatartás, empátia és a reális énkép fejlődéséhez.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a tanuló megismeri és egyre önállóbban, belülről fakadóan alkalmazza a felnőtt élethez kapcsolódó lakókörnyezeti és munkahelyi egészségvédelem, balesetvédelem szempontjait, tudatosan törekszik testi épségének és érzelmi egyensúlyának megőrzésére.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a közösségi élet színtereit és felismeri szerepét a közösségért végzett munkában, kialakul az igény a kölcsönös segítés iránt.

A fenntarthatóság és környezettudatosság területén a tantárgy segít a személyes élet tevékenységeinek idő-, anyag-, és energiatakarékos tervezésére és lebonyolítására.

A tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen fejleszti a tanulók egymás közötti és a felnőtt élet valamennyi területét lefedően is a kapcsolatfelvételhez, információ átadáshoz és informálódáshoz szükséges kommunikációs formákat, fejlődik a közösségi életben szükséges beszédértése, beszédprodukciója.

A digitális kompetenciaterületen az informatikai és infokommunikációs eszközök használata fejlődik és differenciálódik az eszközök célszerű és tudatos alkalmazásának gyakorlásával.

A szociális és állampolgári kompetenciaterület a tantárgy tanulása során a családi és társadalmi munkamegosztás ismeretei körében bővül, a tanuló egyre jobban felkészül saját életének alakítására és az aktív részvételre közösségi életben.

Tematikai egység1. Aktuális témákÓrakeret: 15
Előzetes tudásSaját környezetének ismerete, az események számontartása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Osztályközösséget alakítani.
2. Egyéni és társadalmi ünnepeket ismerni, számon tartani, mások
ünnepeit megismerni, elfogadni, ünneplésének a tiszteletet
megadni (tolerancia).
3. Aktívan részt venni az intézmény és a lakóhely életében.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Szűkebb és tágabb közösségét megismerni, annak életét,
történéseit figyelemmel kísérni.
Társadalmi ismeretek:
Ünnepek,
2. Aktivitást és együttműködést tabusítani.
3. Megegyezéssel programokat tervezni, a közös eseményeken aktív
részvétel.
4. Saját véleményt megfogalmazni, és azt bátran képviselni.
5. Toleráns viselkedést tanúsítani, vitázni, az álláspontot rugalmasan
megváltoztatni meggyőzés hatására.
Ismeretek
1. A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.
2. A közösség életében adódó aktuális, váratlan események
kezelési módjának elsajátítása.
3. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete, és
felkészülés a közösség alkalmaira (ünnepélyek, külső
programok).
4. Tágabb közösségről szóló hírek, események követése, a
megfelelő alkalmakon aktív (passzív) részétel.
Tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak, történetének
megismerése.
2. Tervek készítése (naptáron bejelölni az alkalmakat), jelmez
készítése, öltözék megválasztása, a közös élmények
megbeszélése, az elkészült fotók, felvételek közös megtekintése, a
látottak megvitatása.
3. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az
ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó,
plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi
műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban, írásban
az eseményről).
4. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás.
5. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
6. A közösség életében felmerülő probléma megfogalmazása,
véleményalkotás, vita (programválasztás, viselkedési, öltözködési,
színházi előadások,
koncertek, filmek
megtekintése,
kultúrált viselkedés,
Életvitel és gyakorlat:
piktogramok,
szabadidő eltöltése,
Ajándékozás,
Információs eszközök
haszn.: fotók,
események
dokumentálása,
Ábrázolás-alakítás:
kiállítások, tárlatok
látogatása,
igazmondási konfliktusok).
7. Újságcikkekben, napi híradóban, magazinműsorban olvasott,
hallott, látott esetek megbeszélése, saját ítélet megfogalmazása.
8. Egyéni tapasztalatok, vélemények gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel, osztályközösséggel kapcsolatos
fogalmak köre.
Tematikai egység2. Felkészülés a felnőtt létreÓrakeret: 10
Előzetes tudás1. Jogok, feladatok, kötelességek tartalma.
2. Célorientáltság.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A viselkedéskultúrát kialakítani.
2. "Felnőttség" felelősségét megélni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Reális önismeretre és valós helyzetértelmezésre törekedni.
2. Tudatosan cselekedni, erőfeszítést tenni a kívánt cél elérése
érdekében. Norma, normakövetés (példakép).
3. Mindennapi tevékenységeiben fontossági sorrendet felállítani.
4. Megérteni a munkafegyelem tartalmát.
5. Ismerni és betartani az általános balesetvédelmi szabályokat.
6. Téves vélemény-, megalapozatlan bizalom káros
következményeit figyelembe venni (becsapottság, kihasználás,
megkárosítás, rossz hatások).
7. A pénz kezelésének fontosságát ismerni, gazdálkodásában a
könnyelműséget kerülni.
8. A pihenés szükségességét és formái ismerni.
Ismeretek
Kommunikáció:
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
médiaismeret,
Környezetismeret:
egészséges életmód,
egészség-megőrzés,
Életvitel és gyakorlat:
személyes
szükségletek, teendők,
háztartási és gondozási
teendők,
1. A felnőtt lét előnyei, hátránya.
2. Kötelességek, szabályok (munkahelyi-, lakóhelyi előírások,
balesetvédelmi, tűzrendészeti szabályok).
3. Időbeosztás (munka, pihenés, szórakozás helyes aránya).
4. Napi rutin tudatos alakítása az egyéni lehetőségeknek
megfelelően.
5. A felnőtt élettel kapcsolatos élethelyzetek számbavétele.
6. Lakás (lakásfenntartás költségei, takarékosság, lakás
tisztántartása, bezárása).
7. Személye körüli teendők (higiénia, öltözködés, kulturált
megjelenés, egészséges étkezési szokások, idegenekkel
távolságtartás, az intim szféra tiszteletben tartása).
8. Pályaválasztás, munkavállalás, munkahely (munkavégzéssel
kapcsolatos teendők, alkalmazkodás, figyelem fontossága,
fizetés beosztása, banki szolgáltatás körültekintő igénybe
vétele.
9. Pihenés, szórakozás, szabadság (kulturált időtöltés, megfelelő
társaság kiválasztása, káros szenvedélyek kerülése).
10. Helyes - helytelen (viselkedési szokások kialakulása,
szenvedélyek kialakulása, - dohányzás, italozás,
játékfüggőség, kábítószer fogyasztás).
Tevékenység
1. A kívánatos tulajdonságok tudatos kialakítása, fejlesztése,
szituációs gyakorlatok.
2. Szembesülés reális és irreális tervekkel (vágyak és a lehetőségek
tudatosítása).
3. Írott és íratlan szabályok (iskolai szabályok, közlekedési
szabályok, játékszabályok) betartása, megszegése,
következmények (példák saját élményekből, filmekből).
4. Videofilm megtekintése, megbeszélése, helyes, nem helyes
felismerése.
5. Személyes higiénia napi rutinja, heti teendők (hajmosás), havi
Gyakorlati képzés
előkészítése:
pályaválasztás,
munkavállalás,
életvezetés,
munkatársi
kapcsolatok,
(hajvágás) számbavétele, tudatosítása.
6. Lakás tisztántartása, rendje (napi-, heti-, havi teendők) és
biztonsága (bezárása, idegenek távoltartása), szomszédokkal
szembeni viselkedés, egymás segítése.
7. Saját napirend összeállítása.
8. A tervezett élet előnyeinek tudatosítása. (A mai napra tervezett
feladatok és tevékenységek az e havi, ez évi, későbbi terve
végiggondolása tervezése.)
9. Különböző munkakörökhöz szükséges tulajdonságok
számbavétele.
10. Képességlista készítése a számba jövő munkakörökről (pl. a
takarító: pontos, kitartó, megbízható, rendszerető).
11. Különböző munkahelyek megismerésére tanulmányi séták (pl.
boltok, raktárak, konyhák, műhelyek stb. megtekintése).
12. Beszélgetés, szituációs játék, képek nézegetése, csoportosítása.
13. Megcélzott szakma szerinti képességek intenzívebb fejlesztése
(pl.: tevékenység egyre hosszabb ideig, rendszeresség fejlesztése,
megtartó emlékezet fejlesztése, utasítások megjegyzése,
végrehajtása).
14. Pihenés: kirándulás, testedzés, tánc, kézműves tevékenységek,
egyedül, együtt a családdal, társaságban.
15. Egészségmegőrzés, kondicionálás lehetőségei (életmód,
életvezetés).
16. Egészségkárosító szokások számbavétele (prospektusok gyűjtése,
szituációs gyakorlatok), a visszautasítás gyakorlása.
17. A pénz értékének tudatosítása. A takarékosság lehetőségeinek
megbeszélése.
18. Helyzetgyakorlatok, tanulmányi séta bankban, számlanyitáshoz
szükséges adatok és kapcsolatos teendők és veszélyek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
munkafegyelem, baleset, figyelem, létfeltétel, táplálkozás, lakás,
ruházkodás, a pénz értéke, törvény, szabály, igazságszolgáltatás,
büntetés, saját érdek, választó, képviselet, képviselő, személyi
igazolvány, határátlépés, állampolgár, sajátkezű aláírás, tájékozódás,
tapasztalatszerzés, próbálkozás, tanács, tanácsadó, kötelesség,
mulasztás, tévedés, hiba kijavítása, elnézés kérése, bank,
folyószámla, átutalás, fedezet, takarékoskodás, titkos kód,
bankkártya, kölcsön, kezes, ápoltság, taszító, vonzó, sminkelés, káros
szokás, egészségmegőrzés, mértékletes, lustaságjóleső fáradtság,
szenvedély, visszautasítás
Tematikai egység3. Beilleszkedés, alkalmazkodásÓrakeret: 12
Előzetes tudásHelyes értékválasztás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Az osztályközösség tagjait megismerni. Saját képességeit ismerni,
jövőjét reálisan tervezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A szabályokat elfogadni.
2. Helyes napirendet kialakítani.
3. Érzelmileg azonosulni az elődök tetteivel.
4. Szolidaritást tanúsítani a rászorulókkal szemben.
5. Aktívan részt venni a lakóközösség és az iskolaközösség
életében.
6. Bekapcsolódni a helyi öntevékeny csoportok munkájába
(szakkör, énekkar, tánccsoport).
Ismeretek
1. Tanulói jogok és kötelességek.
2. Házirend.
3. Tűz- és balesetvédelem.
4. Napirend.
5. Tanórán kívüli elfoglaltságok.
6. Tanulás és tudás.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
médiaismeret,
Környezetismeret:
egészséges életmód,
egészség-megőrzés,
Életvitel és gyakorlat:
személyes
szükségletek, teendők,
háztartási és gondozási
teendők,
Gyakorlati képzés
7. Bevált és új tanulási módszerek kialakítása ("a tanulás
tanulása", tanulási technikák megismerése).
8. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi
kapcsolatok.
9. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek
feltérképezése (többek között kézügyesség, kitartás,
pontosság, megbízhatóság).
Tevékenység
1. A házirenddel, munkarenddel kapcsolatos kérdések megvitatása
(kérdések megfogalmazása).
2. Időbeosztás, órarend.
3. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok
mérlegelésével.
5. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok
együttműködésének tapasztalatairól.
6. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.
előkészítése:
pályaválasztás,
munkavállalás,
életvezetés,
munkatársi
kapcsolatok,
Kulcsfogalmak/
fogalmak
egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan
hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt,
közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív
tevékenység
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. az osztályközösség és viselkedéskultúra alakítására,
2. saját képességeinek ismeretére, jövőjének reális tervezésére,
3. aktívan részt venni az intézmény és a lakóhely életében.

Életvitel és gyakorlat

A tantárgy célja, hogy az általános iskolában elsajátított ismeretekre építve megerősítse a tanulókban a minél önállóbb életvitelhez szükséges életvezetési és háztartási ismereteket, rávezessen a környezet rendezésének, tisztán tartásának fontosságára, bővüljenek ismeretei a test védelmével, működésével, tisztán tartásával kapcsolatban, ismerje meg a családi és más együttélések esetében a kölcsönös támogatás lehetőségét. A tantárgy tanulása során a tanuló ismeretei rendszereződnek a testápolás, a személyes higiéné és a környezet tisztán tartásának fontossága témakörében. Nagy hangsúlyt helyez a tantárgy az esztétikus, praktikus megjelenés iránti igény kialakítására. A feladathelyzetekben és egyéb szabadidős tevékenységek végzésében törekszik a célszerűséget és kényelmet egyszerre szolgáló körülmények megteremtésében. A háztartási munkák ellátásához kapcsolódóan a tantárgy tanulása során egyre differenciáltabban megjelenik a lakás és az iskolai környezet által megkívánt megfelelő biztonság és óvatosság a gépek, berendezések használatában, a vegyszerek alkalmazásában. Kitérünk a balesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekre és az esetlegesen bekövetkező balesetek esetén szükséges teendőkre. A tantárgy tanulásában nagy hangsúly helyeződik a segítségnyújtás különböző területeire, a csecsemő- és beteggondozásra és az idősek ellátására. A háztartási ismeretek keretében a tantárgy ráirányítja a figyelmet a háztartással kapcsolatos beszerzésekkel kapcsolatban a körültekintő tájékozódás, az igények ismeretében történő informálódás, a megfontolt választás és az esetleges panaszkezelés kérdéseinek fontosságára. Minden érintett területen kiemelten foglalkozik a mindennapi élet során kívánatos egészséges életmód szemléletének figyelembe vételével.

A tantárgy tanulása során az erkölcsi nevelés területén egyre differenciáltabban érvényesül a mindennapi családi életben és munkatársi közösségekben szükséges másokra történő odafigyelés, együtt érző, empatikus magatartás, a mások szükség szerinti segítésének igénye.

Önismeret és társas kultúra területén a testalkatához, tevékenységeihez illő megjelenéshez szükséges információk alapján fejlődik a tanulók énképe, önismerete. Társai visszajelzése lehetőséget ad önbizalmának, önértékelésének reális fejlődésére.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a személyes és környezeti higiéné iránti igény egyre erősebbé válik, tudatosul a betegségek megelőzésében és leküzdésében fontos tevékenységek rendszerességének szükségszerűsége.

A felelősségvállalás területén a tanuló ismeretei bővülnek az együtt érző, segítő magatartás, az elfogadás vonatkozásában. A pedagógus felelőssége, hogy lehetőséget teremtsen az önkéntes segítségnyújtás igényének kialakulására, amely segíti a személyes fontosság megélését.

A fenntarthatóság és környezettudatosság területét a tantárgy a fogyasztóvédelmi szokások és érdekvédelem megismertetésével támogatja. A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet játszik a tantárgy a vásárlói tervezés és tudatosság alakításával.

A kulcskompetenciák fejlesztésében a tantárgy fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen, bővülnek a tanuló ismeretei a háztartáshoz kapcsolódó nonverbális kommunikációs jelek, piktogramok értelmezésében.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületen a készségfejlesztő iskolás tanulóknál gyakorlati természetű ismeretek elsajátítására van lehetőség, a mindennapi életben előforduló és a háztartásban vagy egyszerű munkafolyamatok végzésénél megfigyelhető jelenségek megismertetésével és az alkalmazások lehetőségének bemutatásával. A tanuló egyre tájékozottabbá válik a hétköznapokban előforduló és alkalmazott vegyszerek, anyagok biztonságos használatában, a gépi berendezések működéséhez szükséges elővigyázatos magatartással.

A digitális kompetenciaterületen a tanulók egyre magabiztosabban kezelik a háztartásban előforduló gépeket, berendezéseket, értelmezik a működtetéshez szükséges jelzéseket.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen a tantárgy hozzájárul a családi és társadalmi munkamegosztás feladataiban való eligazodáshoz, segíti az ebben való részvétel lehetőségének megtalálását.

Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik a tanulók ízlésvilága, képesek lesznek önmaguk kulturált, egyéni igényeket figyelembe vevő megjelenésének és környezetük rendezettségének kialakítására. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődik a közösségi munkavégzésben történő részvétel során.

Tematikai egység1. Személyes szükséglettel kapcsolatos
teendők.
Órakeret: 50
Előzetes tudás1. Rendszeresség.
2. A tisztálkodás rutinszerű elvégzése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Tudni, hogy az ápolt, jó megjelenésért mit kell tennie.
2. Egyszerű esetben önmagát ellátni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Testápolás.
2. Egyszerű esetben önmagát ellátni.
3. Reális, megvalósítható igényt kialakítani az öltözködéssel
kapcsolatban.
4. Tudni, hogy az ápolt, jó megjelenésért mit kell tennie.
5. Irányítással előkészíteni a mosást, ismerni a mosószerek
hatásait, az öblítés fázisait.
6. Alkalmazni a nagytakarítás műveleteit.
7. Kultúrtörténeti ismeretét fejleszteni.
Ismeretek
1. Önkiszolgálás, testápolás, öltözködés fázisai, eszközei.
2. Jó megjelenés, ápoltság.
3. Ruhaválogatás az évszaknak megfelelően.
4. Divat, a divat változásai.
5. Saját ruhanemű gondozása, ruhajavítás.
6. Irányítással a mosás előkészítése, mosóporok hatása, öblítés
fázisai (zokni, zsebkendő, fehérnemű).
7. Személyes környezete gondozása.
8. Irányítással a terem, konyha, műhely kitakarítása a
nagytakarítás műveleteinek alkalmazásával, eszközhasználat.
Tevékenység
1. Beszélgetés az ápoltságról az eddig tanultak alapján (fürdőszobai
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Társadalmi ismeretek:
személyes
szükségletek,
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Környezetismeret:
emberi test,
egészséges életmód
Testnevelés: test
karbantartása,
kondicionálás
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés
berendezések és tisztálkodási szerek rendeltetésszerű használata).
Hajápolás, kéz- és lábápolás.
2. A ruhadarabok csoportosítása és felsorolása megadott szempontok
alapján.
3. Beszélgetés a divatról, milyen divatos ruhadarabok alkotják a mai
fiatalok ruhatárát, a divat változásai.
4. Régi és mai fényképek nézegetése, az ott látott alakok öltözetének
megbeszélése.
5. Beszélgetés a jó megjelenésű, jól öltözött emberről. Sminkelés.
6. Szerepjáték - "Divatbemutató"
7. Kisebb javítások elvégzése (pl. gombfelvarrás, fércelés, tűbefűzés,
szegőöltés).
8. Fehérnemű, zokni, zsebkendő kézi mosása
9. Eddig tanult tevékenységek alapján a különböző helyiségek
nagytakarításához szükséges munkafolyamatok gyakorlása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tisztálkodással kapcsolatos eszközök, divat, modell, divattervező,
márka korosztályok, korszakok, smink és ápoltság, borotválkozó
eszközök, borotválkozás, áztatás, mosás, öblítés, teregetés, szájszag,
testszag, dezodorálás, Az eddig használt fogalmak bővítése a
nagytakarításra vonatkozóan.
Tematikai egység2. HáztartásÓrakeret: 90
Előzetes tudásBaleset elkerülése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Kiválasztani és használni a munkának megfelelő eszközöket és
gépeket.
2. Munkát kitartóan végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Törekedni a balesetek-megelőzésére.
Kommunikáció:
2. Kiválasztani a munkának megfelelő eszközöket és gépeket.
3. Önállóan teríteni, mosogatni, törölgetni, rendet rakni, a
használt készülékek funkcióját és használatát ismerni.
4. Adott munkát kitartóan végezni.
5. Ruhaneműit kíméletesen használni és gondozni.
6. Szabadidejét hasznosan eltölteni, az elkészült munkadarabnak
örülni.
Ismeretek
1. Balesetvédelmi ismeretek, és a balesetek megelőzése.
2. Konyhai munkák:
a. A konyha berendezése, a berendezések funkciója,
rendeltetésszerű használata.
b. Irányítással a megfelelő eszközök, konyhai gépek
kiválasztása.
c. Egyszerű ételek, saláták, édességek, sütemények
készítése.
d. Konyhai gépek szakszerű használatának módja
(fokozódó önállósággal).
e. Mikrohullámú készülék használata, ételmelegítés.
f. A konyha tisztántartása, az élelmiszerek higiénikus
kezelése.
3. Fürdőszoba és toalett tisztántartása és rendeltetésszerű használata.
4. Háztartási munkák:
a. Mosogatás.
b. Mosás. Szárítás (nagyobb terjedelmű, eltérő
tulajdonságú ruhanemű).
c. Vasalás.
d. Ruhanemű tárolásának módja (védelem a portól,
kártevőktől - ruhamoly).
5. Textilmunkák.
a. Varrás, hímzés, díszítő eliárások (gyöngyfűzés, kötés,
horgolás) megismerése.
olvasás, írás,
médiaismeret
Társadalmi ismeret:
személyes szükséglet,
felkészülés a felnőtt
életre
Környezetismeret:
egészséges életmód
Ábrázolás-alakítás:
esztétikus alkotások
készítése
Gyakorlati képzés
előkészítése:
munkafegyelem,
életvezetés
b. Kisebb javítások elvégzése (gombfelvarrás, fércelés,
tűbefűzés, szegőöltés).
6. Dekoráció, alkalmi csomagolás, ünnepi készülődés a személves
megjelenésben és a környezetben.
Tevékenység
1. Szerepjáték: balesetveszélyes helyzetek szimulálása, teendők
baleset esetén.
2. A már ismert tevékenységek gyakorlása, szükség szerinti
alkalmazása.
3. Ismerkedés a tűzhellyel, mosogatóval, hűtőszekrénnyel, mikro-
hullámú sütővel.
4. Tárolás a konyhában (élelmiszer alapanyagok, edények).
5. Tevékenység során eddig tanult kisgépek használata fokozott
önállósággal (turmixgép, kenyérpirító, habverő, hámozó kés).
6. A tisztaság fontossága, és ennek tudatosítása, tisztítószerek
használatának szabályai (maró anyagok, fertőtlenítő szerek).
7. Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése a textilek gondozása
során, a biztonságos munkavégzés (mosáshoz ruhák
szétválogatása, kézi- és gépi mosás, teregetés, hajtogatás, vasalás).
8. Képek, prospektusok, használati utasítások értelmezése.
9. A balesetek elkerülésének fontossága.
10. Eddigi tevékenységek gyakorlása, szükség szerinti elemi
alkalmazása.
11. Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése, a biztonságos
munkavégzés feltételei (mosáshoz ruhák szétválogatása, kézi- és
gépi mosás, teregetés, hajtogatás, vasalás, vízhőmérséklet, vasaló
hőmérséklete).
12. Képek, prospektusok, használati utasítások gyűjtése, kézimunka
megismerése, alapöltések, egyszerű munkafolyamatok
megismerése, gyakorlása, kisebb darabok elkészítése.
13. Az alkalomnak megfelelő eszközök és anyagok változatos
alkalmazása (farsangi, karácsonyi, iskolai rendezvény,
születésnapi, anyák napi ünneplés, vendéglátás,).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Eddigi fogalmak használata, bővítése: szakácskönyv, hozzávalók,
mértékek, mérőeszközök, maró anyag, fertőtlenítés, hőfok, éget,
perzsel, gőzölés, kártevő, vegyszer
Tematikai egység3. Gondozási feladatokÓrakeret: 40
Előzetes tudásMagabiztosság és az empátia képességének megléte.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Az elemi segítségnyújtás módjait ismerni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Családjában beteget ápolni könnyebb betegség esetén.
2. Cselekvéssorokat ismerni (elmondani), melyek a betegápolás
során előfordulnak.
3. Félelmét leküzdeni.
4. A csecsemők ápolását, gondozását megtanulni.
5. Az elemi segítségnyújtás módjait ismerni.
Ismeretek
1. Teendők beteglátogatás során a kórházban, betegszobában,
otthon.
2. Csecsemőápolási ismeretek (fokozott figyelem, az utasítások
betartása).
3. Idősgondozással kapcsolatos feladatok.
4. Teendők hirtelen rosszullét esetén (hányás, ájulás, vérzés,
epilepsziás roham).
5. Teendők baleset esetén.
6. Az egészségügyi ellátórendszer megismerése.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Társadalmi ismeretek:
önismeret, társas
kapcsolatok, lakóhely,
közlekedés
Környezetismeret:
emberi test,
egészséges életmód,
Információs eszközök
használata: internetről
tartalmak,
7. Teendők számbavétele az egészségmegőrzés érdekében.
Tevékenység
1. Beszélgetés, filmek megtekintése.
2. Szituációs gyakorlatok: segítség kérése, telefonálás, társalgás
különböző korosztályok tagjaival (viselkedés orvosi vizsgálat és
kórházi látogatás során, látogatás idősek otthonában, ajándékozás,
kedveskedés a gondozottaknak).
3. Orvosi rendelők felkeresése, vizsgálatok, szűrések céljának
tudatosítása, az egészség megőrzése is állandó odafigyelést
igényel, teendők ennek megfelelően (védőoltás, szűrővizsgálatok,
tüdőszűrés, vércukormérés).
4. Szerepjáték: csecsemőápolás (fürdetés, etetés, öltöztetés,
sétáitatás).
Kulcsfogalmak/fogal
mak
lázcsillapítás, folyadékpótlás, nyugalom, egészséges napirend, alvás,
pihenés, munka, sport, ájulás, görcs, roham, segélykérés, telefonálás,
orvosi utasítás, látogatás, ápolás, rászorultság, gyógyszerekkel
kapcsolatos ismeretek
Tematikai egység4. Vásárlás - FogyasztóvédelemÓrakeret: 50
Előzetes tudásMegfontoltan, kulturáltan vásárolni.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Vásárlásokat megtervezni a vágyak és a lehetőségek
mérlegelésével.
2. A fizetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése.
3. Szavatosság fogalmának értelmezése.
4. Személyre szóló ajándékot készíteni (alkalom szerinti
csomagolás, átadás).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladatKommunikáció:
1. Körültekintően vásárolni.
2. Egyéni szint alapján egy vagy néhány dolgot önállóan
vásárolni.
Ismeretek
1. A konyhai tevékenységekhez szükséges áruk megvásárlása,
fokozódó önállósággal.
2. Vásárlás közben figyelembe veendő szempontok tudatosítása.
3. Szavatosság az árucikkeken, eltarthatóság módja.
4. Eltérő árucikkek vásárlása.
5. A vásárlás megtervezése, üzlet kiválasztása.
6. Viselkedési formák alkalmazása, közlekedés.
Tevékenység
1. Ismert üzletben egyéni vásárlás megbeszélés alapján lehetőleg
önállóan (bevásárló lista, költségvetés).
2. Aruk megkeresése és a megfelelő kiválasztása a meglévő
kínálatból valós helyzetben.
3. A fizetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése.
4. A szavatosság fogalmának értelmezése.
5. A reklamáció, panasz lehetőségeinek megismerése.
6. A vásárolt termékek praktikus, előrelátó szállítása.
7. Tárolás hűtőszekrényben (romlandó, eltartható).
8. Jelzések megkeresése és értelmezése (összetétel, szavatosság, ár).
9. Cipő, ruhanemű, ajándék vásárlása (bevásárló lista, költségvetés,
méret, célszerű szín, anyag kiválasztása), csomagolás.
10. Szerepjáték.
11. Tanulmányi séta, vásárlás, különböző típusú üzletekben.
12. A vásárlással, fizetéssel, viselkedéssel, közlekedéssel kapcsolatos
fogalmak további bővítése (csarnok, piac, kisebb- és nagyobb
bevásárló helyek, raktáráruházak, prospektusok, szórólapok árai
és a valóságos árukon lévő tájékoztatók, üzletház, raktár, éjjel-
nappal nyitva, nyitva tartás, pénztár, polc, gondola, reklám, plakát,
olvasás, írás, média-
ismeret
Számolás-mérés:
tájékozódás,
műveletek, mérések,
pénzhasználat
Társadalmi ismeretek:
lakóhely, közlekedés,
társas kapcsolatok,
felkészülés a felnőtt
életre
Környezet-
ismeret: egészséges
életmód
ár, számla, visszajáró, szatyor, nehezebb-könnyebb).
13. Eligazodás az árucsoportok között, csoportosítás, válogatás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A vásárlással, fizetéssel, viselkedéssel, közlekedéssel kapcsolatos
fogalmak további bővítése. Tárolási fogalmak bővítése, szavatosság,
dátumjelzés,
5. Tematikai egységPiktogramok értelmezéseÓrakeret: 30
Előzetes tudásKörültekintés, megfontoltság. Lényeges és lényegtelen
körülményeket megkülönböztetni.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Árucikkek jelzéseit összegyűjteni, értelmezni. A piktogramok
jelzéseit megérteni, és tudatosítani, hogy az egészség megőrzése
érdekében szükséges figyelembe venni (szavatosság, összetétel)
azokat.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Jelzéseket és az azokban rejlő információkat felismerni.
2. Figyelembe venni minél több ismert jelzést.
3. Ismeretlen jelzésre rákérdezni, annak jelentését megismerni.
4. A jelzéseket megfelelően csoportosítani.
Ismeretek
1. Élelmiszereken található jelek.
2. Tisztítószereken található jelek.
3. Ruhaneműkön található jérzések.
4. Tartós fogyasztási cikkeken található jelzések értelmezése (pl.
szállítás módja, üzembe helyezés).
5. A környezetben megtalálható rajzos utasítások és rövid
feliratok értelmezése (utcai tájékoztató jelzések, postai,
Kommunikáció:
olvasás, írás,
Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt
életre
Környezet-ismeret:
egészséges életmód
Ábrázolás-alakítás:
festés, rajzolás, makett
készítése
kórházi, gyógyszertárijátszótéri, különböző, munkahelyi,
szórakozóhelyekhez kapcsolódó).
Tevékenység
1. Egyszerű rajzos feladatlapot megoldani.
2. Értelmezés, alkalmazás, gyűjtés magyarázat, csoportosítás.
3. Tanulmányi sétán eltérő árucikkeken lévő jelzések megfigyelése,
ismerős jelzések keresése, értelmezése.
4. Megadott jelzés megkeresése ismeretlen környezetben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
mélyhűtött élelmiszer, levespor, ételízesítők, konzerv,
csomagolóanyag, fém, üveg, kerámia, tűzhely, veszélyes, összetétel,
alapanyag, természetes szál, műszál, kártevők, védelem, vegyszeres
tisztítás, csomagolás, törékeny, üzembe helyezés, állítva szállítható,
felirat, tábla, címke, jelzés, tilos, javasolt, szabályos használat,
büntetés, maró anyag
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. a rendszeres testápolásra, környezetének, ruházatának rendben
tartására,
2. a háztartási és gondozási feladatok elvégzésére segítséggel
(irányítással),
3. a tisztító szerek takarékos és szakszerű használatára
4. vásárlásainak megtervezésére,
5. az árucikkeken található tájékoztató jelzések ismeretére és
figyelembe vételére.

Gyakorlati képzés előkészítése

Célok, feladatok

A gyakorlati képzés előkészítése tantárgy célja a fiatalok megismertetése a munka világával, a felnőttkori munkavégzés lehetőségeinek feltárása, a munkatevékenységek elsajátítása iránti igény kialakítása. A tantárgy tanulása során a diákok megismerkednek a környezetükben előforduló munkakörökkel, a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességekkel, munkakörnyezettel, eszközökkel, elvárásokkal. Elsődlegesen fontos a tanulók számára pályaválasztásukhoz kapcsolódóan a képességeikhez, érdeklődésükhöz és lehetőségeikhez illeszkedve és az intézményi kínálatot figyelembe véve a megfelelő munkatevékenységek kiválasztása és a minél önállóbb életvezetést lehetővé tevő életpálya tervezése. A tanulók megismerkednek a gyakorlati évfolyamok feladathelyzeteivel, bővülnek a munkatevékenységek körében eddig szerzett ismereteik, kialakul a munkavégzéshez szükséges motiváció, fejlődik a társadalmi munkamegosztásban elérhető helyük iránti igény. A tanuló magatartásában éretté válik a csoportos munkavégzés szabályrendszerének, a munkatársi kapcsolat, a munkavezető és alkalmazott viszonyának megismerésére. A tanuló a tantárgy tanulása során megismerkedik a munkavállaláshoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségekkel, a munkaidő és pihenőidő rendjével, a munkavállalással együtt járó kötelezettségekkel és jogkörökkel, a segítségkérés eszközeivel.

A tantárgy az erkölcsi nevelés területén támogatja az etikus munkahelyi, tanműhelyi viselkedés szabályainak megismerését, a munkafeladatok elosztásának igazságos szempontjait, a vállalt feladatok végrehajtási és befejezési igényének erősödését.

Önismeret és társas kultúra területén a tanuló számára egyértelművé válik egyéni életlehetőségének formája, kirajzolódik a minél önállóbb, támogatott életvitelnek, egyszerű munkafeladatok végrehajtásának és munkatevékenység vállalásának lehetősége. A tanuló képessé válik csoportban végzett munkatevékenység folytatására, erősödik önbizalma a gyakorlati tevékenységek sikeres elvégzése iránt.

A testi és lelki egészségre nevelés terén a felnőtt élet tevékenységeire történő felkészülés erősíti önértékelését, lelki egyensúlyát a felnőtt lét megélésének érzésével.

A tanuló tapasztalatai és ismeretei bővülnek a társadalmi és munkahelyi munkamegosztás és munkahelyi kapcsolatok, kötelezettségek terén, különös tekintettel a munkahelyi óvó- és védőintézkedések betartásának fontossága szempontjából.

A kulcskompetenciák terén a tantárgy kiemelt szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a munkavállaláshoz és munkavégzéshez kapcsolódó fogalmak megismertetésével, szélesedik szókincse a gyakorlatban szükséges anyag, eszköz megnevezésekkel és a munkahelyi utasítások tartalmának megértésével.

A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejlődését a társadalmi munkamegosztás megismerése, saját szerepének, saját fontosságának megélése támogatja.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói és a hatékony önálló tanulás kompetenciaterület fejlődése érdekében a tanuló megtanulja a tevékenységeihez, elképzeléseihez szükséges segítséget megfelelő formában kérni és elfogadni. Képes érdeklődése szerint kérdezni és kíváncsi a környezetében történtekre és a lehetőségekre.

Tematikai egység1. A munka világa, pályaválasztás.Órakeret: 40
Előzetes tudás1. Kitartó munkavégzés.
2. A munkavégzés örömének átélése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
A feladat - munkavégzés minőségét, idejének hosszát, tempóját az
egyéni képességeknek megfelelő mértékben javítani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Megérteni, hogy a feladat és a munkavégzés természetes és
fontos örömforrás, az életkor növekedésével a felnőtté válás
során.
2. Ismerni és elmondani a leggyakoribb foglalkozásokban magát,
a végzett tevékenységet.
3. Hiányosságait képes javítani.
4. A munka világát rendezetten látni.
5. Megérteni, hogy mindenkinek szüksége van pihenésre
(szüleinek is).
6. Önállóan elfoglalni magát.
Ismeretek
Kommunikáció: társas
kapcsolatok, olvasás,
írás, médiaismeret
Társadalmi ismeretek:
önismeret, lakóhely,
közlekedés,
felkészülés a felnőtt
létre
Környezetismeret:
emberi test,
1. A tanulás és munka közötti hasonlóság és különbség.
2. Az érdemjegy, bizonyítvány és fizetés értelme, jelentése.
3. A feladatvégzés, a munkatevékenység idejének növelése.
4. A feladat, munka, minőségének javítása.
5. Tanulás és munka, képességek és pályaválasztás közötti
összefüggés.
6. Tehetség, lehetőség, szorgalom, kitartás kérdése.
7. Önismeret.
8. Az egyes foglalkozáshoz szükséges tulajdonságok számbavétele,
hiányok regisztrálása, célkitűzés.
9. Nemek közötti fizikai és életfeladatbeli különbségek viszonya a
pályaválasztáshoz.
10. A munka nehézsége és öröme.
11. A munka és munkabér.
12. A munka és pihenés harmonikus egysége.
Tevékenység
1. Felnőttek és tanulók hétköznapjainak feldolgozása, beszélgetés,
szerepjáték keretében.
2. Valamilyen, a csoportnak és a jövőbeni szakmatanulásnak
megfelelő gyakorlati tevékenység (szövés, gyöngyfűzés,
kézimunka)
3. Önértékelő feladatlapok kitöltése, megbeszélése.
4. Tankönyv leckéinek feldolgozása kérdés, felelet típusú
beszélgetés keretében.
5. A meglévő és hiányzó tulajdonságok listázása egyes szakmák
szerint (pl.: kézügyesség, pontosság, kitartás, felületesség, rossz
látás, stb.).
6. Családról hozott fényképek nézegetése és beszélgetés a
családtagok feladatairól.
7. "Amerikából jöttem" pantomim játék alkalmazása.
8. Fizetés, pihenés, kikapcsolódás.
9. Aktív pihenés.
egészséges életmód
Életvitel és gondozási
ismeretek: személyes
teendők, háztartás,
vásárlás, fogyasztó-
védelem, piktogramok
értelmezése
Testnevelés: mozgás-
és kondíciófejlesztés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
hétköznap, munkanap, munkaszüneti nap, ünnepnap, fizetés,
munkabér, bevételjövedelem, kiadás, jutalom, oklevél, kitüntetés,
bizonyítvány, minőség, mennyiség, tempó, hibás, hibátlan, gondos,
összecsapott, sikeres, sikertelen, hanyag, lelkiismeretes, figyelem,
pontosság, igényesség, szorgalom, kitartás, siker, hibázás,
tökéletlenség, egyéni különbözőségek, adottságok, alkalmasság,
fejlődés, nemekre jellemző feladatok, foglalkozások, életfeladatok,
kifáradás, pihenés, nyugalom, önálló, elfoglaltság, segítség,
megelégedettség.
Tematikai egység2. Tájékozódás a munkavégzés területeiről.Órakeret: 40
Előzetes tudásA munkavégzés felelőssége. Érdeklődés, nyitottság.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A kapott feladatot határidőre elkészíteni.
2. Tudatosan készülni a felnőtt létre és a munkavállalásra.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Kitartó, elfogadható munkát végezni.
2. A feladatra készülni, és aktívan részt venni a gyűjtőmunkában.
3. Önismeretét alakítani.
4. A tapasztaltakat lényegre törően megfogalmazni, munkájáról
reális képet adni, és hosszabb ideig emlékezni rá.
5. A munkáról pozitív képet kialakítani.
Ismeretek
1. Eszközhasználat, kézügyesség fejlesztése, kisebb darabok
elkészítése egyre nagyobb önállósággal (gyöngyfűzés, varrás,
kötés, agyagozás, stb.).
2. Az intézményben meglévő munkahelyek, tevékenységek
feltérképezése.
3. A számba vett munkahelyeken rövidebb idő eltöltése,
Kommunikáció: társas
kapcsolatok, olvasás,
írás, médiaismeret
Társadalmi ismeretek:
önismeret, lakóhely,
közlekedés,
felkészülés a felnőtt
létre
Környezetismeret:
egészséges életmód
Életvitel és gondozási
irányítással, aktív munkával, (karbantartókkal, kerti munkával,
konyhai feladatokkal /terítés, leszedés/, óvodában egyéni
foglalkozás a kicsikkel, fénymásolás, iratrendezés,
iratmegsemmisítés stb.)
4. A tapasztalatokról szóbeli beszámoló a társaknak.
5. Közvetlen környezetében lévő felnőttek munkájának
feltérképezése.
6. A kapott foglalkozások rendszerezése a szükséges képességek
szerint (pl. jó kézügyességre van szüksége, gyorsaságot
igényel stb.) egyéni alkalmasság mérlegelése.
7. Mi szeretnék lenni?
8. Milyen munkát szeretnék végezni?
9. Munkahelyek, foglalkozások számbavétele, rendszerezése.
10. Tanulmányi kirándulások különböző munkahelyek
megtekintésére (pl. kertészet, üzlet, raktár, műhely, stb.).
11. Az intézményben folyó munkavállalói program megismerése,
a program résztvevőivel beszélgetés.
Tevékenység
1. Több-kevesebb segítséggel önállóan feladatot végezni.
2. Tanulmányi séta néhány intézményben.
3. Az ott dolgozó felnőttek munkájának megismerése.
4. Kérdések alapján adatgyűjtés (mi a feladata, milyen eszközöket
használ, milyen képességekre van szüksége munkájához?).
5. Az intézményben lévő munkahelyeken adott idő eltöltése aktív
munkával (lehetőség szerint erőfeszítést igénylő, tényleges
munkát végezzen a tanuló).
6. A feladat rövid ismertetése, milyen feladatot tudott végezni,
milyen eszközöket használhatott, hogy érezte magát a
munkavégzés közben.
7. Saját környezetből adatgyűjtés, rövid ismertetés elmondása.
8. Foglalkozások és képességek egymás mellé rendelése.
9. Tablók készítése a munkahelyekről, foglalkozásokról.
ismeretek: személyes
teendők, háztartás,
vásárlás,
fogyasztóvédelem,
piktogramok
értelmezése
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés, rövid
leírások készítése,
kinyomtatása
Testnevelés: mozgás-
és kondíció fejlesztése
10. Tanulmányi sétán tapasztaltak megfogalmazása.
11. A látottak megfigyelése, alkalmanként aktív bekapcsolódás a
munkavégzésbe.
12. Önértékelés.
13. Összehasonlítás, mérlegelés.
14. Prezentációk, fotók, beszélgetések a különböző munkahelyekről,
foglalkozásokról.
15. Kérdések megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az elvégzett munkafolyamatok és eszközök megnevezése. A
felmerülő ismeretlen kifejezések, fogalmak tisztázása. Felmerülő
fogalmak tisztázása. Teljesítmény, kitartás, következmény, a
megismert fogalmak tisztázása.
Tematikai egység3. Fiatal felnőttek életvezetése, munkatársi
kapcsolatai.
Órakeret: 50
Előzetes tudás1. Beilleszkedés a közösségbe.
2. Vágyak és a lehetőségek közelítése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A legfontosabb társadalmi elvárásokat, normákat megérteni, és a
különféle kapcsolatokban megfogalmazni.
2. Véleményt, alkotni a helyes és helytelen viselkedésről.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Önismeretét fejleszteni, önmagát és társait elfogadni
gyengeségeivel együtt (képességeit megismerni, jó és rossz
tulajdonságok között dönteni).
2. A tananyagot megérteni.
3. Aktívan részt venni a szerepjátékokban.
4. Tudatosítani, hogy rokonai között kell egy bizalmasának lenni,
akinek elmondja titkait, félelmeit, akinek kikéri tanácsát.
Kommunikáció: társas
kapcsolatok, olvasás,
írás, médiaismeret
Társadalmi ismeretek:
önismeret, lakóhely,
közlekedés,
Ismeretek
1. Munkaalkalmasság.
2. A munkavállaláshoz szükséges feltételek számbavétele:
alkalmasság, életkor, egészségi állapot, erőnlét, szükséges
okmányok (bizonyítvány, személyi igazolvány, TAJ kártya,
adókártya).
3. Munkaszerződés, bér, utasítások elfogadása.
4. Alá- és fölérendeltség a munkahelyen.
5. Munkahelyi kötelességek.
6. Jogok a munkahelyen.
7. A munkahelyi beilleszkedéshez fontos tulajdonságok
megnevezése.
8. Munkatársak elfogadása, alkalmazkodás egymáshoz.
9. Baráti viszony - kollegiális viszony, szerelmi viszony (rokoni,
baráti, szerelmi, munkatársi kapcsolatok) jellemzői.
10. Kamaszok és fiatal felnőttek közötti életviteli eltérések: fizikai
szempontból, kötelezettségek, szórakozás, kapcsolatok
mélysége terén.
11. Kamaszok és fiatal felnőttek érzelmi világa és személyisége
közötti eltérések.
12. Út a felelős gondolkodásig, a jövőbeni életfeladat
függvényében.
13. Kamaszok és felnőttek irreális és reális vágyai és céljai.
14. Képességbeli korlátok felismerése elfogadása.
15. Normák, elvárások, életkori különbségek a fenti
kapcsolatokban.
16. Saját reális elvárások, vágyak megvalósulásához szükséges
aktív tevékenységek rendszerezése.
Tevékenység
1. Munkatevékenységek gyűjtése, csoportosítása: képes elvégezni,
nem képes elvégezni.
felkészülés a felnőtt
létre
Környezetismeret:
emberi test,
egészséges életmód
Életvitel és gondozási
ismeretek: személyes
teendők, háztartás,
vásárlás, fogyasztó-
védelem, piktogramok
értelmezése
Testnevelés: mozgás-
és kondíciófejlesztés
2. Okmányok megismerése.
3. Szerepjáték: munkahely keresése, új munkatárs befogadása,
beilleszkedés idegen közegben (viselkedés, öltözködés).
4. Beosztott - vezető számára meglévő kötelességek és jogok széles
körű megismerése.
5. Segítőkész, hanyag, szorgalmas, tiszteletlen, nagyhangú, pontos
stb.. a hasznos és kerülendő tulajdonságok kiválasztása,
megnevezése.
6. A kapcsolatok tartalmának megvitatása.
7. Tankönyv leckéinek feldolgozása.
8. Kérdés felelet típusú beszélgetés súlypontos alkalmazásával.
9. Drámapedagógiai módszer alkalmazása: apró történetek, életszerű
szituációk eljátszása (szerepjátékok).
10. Képes folyóiratok, áru katalógusok nézegetése közben csoportos
beszélgetés.
11. Sorolja fel és csoportosítsa azokat az embereket, akiket jól ismer,
a hozzájuk fűződő kapcsolata alapján.
12. Képek gyűjtése, ragasztása, megbeszélése.
13. Ismerkedés gyakorlása (szerepjáték).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Képes vagyok rá, ill. nem tudom. Kötelező, kötelesség fogalmak
tisztázása. Jog, jogosult, jogszerű fogalmak tisztázása. A
tulajdonságok tartalmának tisztázása. TAJ-szám, adóazonosító jel,
testi fejlettség, fizikai erőnlét, egészséges életmód, tanulás, munka,
szabadidő, kapcsolatok, kötődések váltakozása, tartóssága, egoizmus
kérdése, jól-, rosszul esik, én és a másik, sértődés, megbocsátás,
összeveszés, kibékülés, egymás szabadsága. Önismeret. A
megvalósítható cél és a sikerélmény összefüggése. Emberek
szerethetősége nem függ gazdagságuktól, tehetségüktől. Rokonság,
barátság, szerelem, munkatárs, (kolléga) osztálytárs, osztályközösség,
társaság, szurkolók, rajongók, társasági ember, magányos ember,
buli, ismerkedés színterei, rokonszenv, ellenszenv, idegen különféle
csábításai, bizalom.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. látóköre bővül, közösségi és közéleti kapcsolatai erősödnek,
2. követi a társadalmi beilleszkedés, kulturált magatartás, az
egészséges életmód elveit,
3. képes a környezetében megismerhető szakmák és
munkalehetőségek feltérképezésére,
4. lehetőség szerint (a valós helyzethez hasonló) a
munkavállaláshoz kapcsolódó adminisztratív és egyéb
tennivalókat (interjú, öltözködés, önéletrajz) kipróbál.

Környezet- és egészségvédelem

A környezet- és egészségvédelem tantárgy célja az általános iskolában elsajátított ismeretek koncepcionális folytatásaként tovább mélyíteni a tanulók ismereteit az emberi szervezet működésével kapcsolatban. A tanulók fokozatosan, egyre önállóbban figyelik meg és értékelik testük működését, felismerik az egészségre káros, veszélyes helyzeteket, védik egészségüket és ismerik a betegség esetén követendő magatartásformákat. A tantárgy kiemelten foglalkozik az egészséges életmód témakörével, a felnőtt élet legfontosabb természetes testi, lelki folyamataival, a kulturált megjelenés, ápoltság és egészségmegtartás fontosságával. A tantárgy tanítása során különösen hangsúlyos az élő és élettelen természeti környezet összefüggéseinek, folyamatainak elmélyítése, kapcsolatának dinamikája az emberi környezettel. A tantárgy tanítása során eléri, hogy a tanulók felismerjék mindennapi életükben az élő és élettelen környezet hatásait szervezetükre, feladataikra, munkájukra.

A tantárgy nagy szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a természetben és az emberi létezésben előforduló másság megismerésében, elfogadásában.

Önismeret és társas kultúra fejlesztési területen az egészséges lelki egyensúly megtartásában fontos szerepet játszó érzelmi, hangulati jelek felismerésében, kontrolljának alakításában.

Testi és lelki egészségre nevelés területén támogatja a tanuló egészséges életmódra törekvését, amely alapját képezi a kiegyensúlyozott felnőtt életnek és megteremti a káros szenvedélyek kerülésének tudatosulását.

A fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismeretei bővülnek az élő és élettelen természet szépségeinek és egyensúlyának megismerése közben, amely hangsúlyozza az önálló élettér kialakításának és megóvásának igényét.

A tanulók az anyanyelvi kompetenciaterületen önmaguk és környezetük megfigyelésével fejlődnek a szervezetet érő külső és belső hatások, igények megfogalmazásában, jelzésében.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületen mélyülnek a tanulók ismeretei a gyakorlatias természettudományos, különösen a mindennapi háztartásban vagy egyszerű munkavégzésben fontos jelenségek körében.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén a tanuló nyitottá válik az őt körül vevő környezet szépségeinek befogadására.

Tematikai egység1. Az emberi testÓrakeret: 40
Előzetes tudás1. Reális testkép.
2. Empátia.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Felismerni, (magán) megmutatni testrészeit, segítséggel a tanult
belső szervek helyét.
2. A betegséggel szembeni félelmet leküzdeni.
3. Felnőttekhez, orvosához bizalommal fordulni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Megnevezni és megmutatni érzékszerveit, azok kíméletes
használatát, a segédeszközök megfelelő alkalmazását.
2. Felismerni magán a testrészeket, segítséggel a tanult belső
szerveket.
3. Kérdésre kiválasztani és megnevezni a kérdezett csontot
(csigolya, borda), megmutatni magán a főbb izmokat.
4. Megmutatni magán a szívét, a vérnyomásmérőt ismerni, a
Kommunikáció:
szókincsbővítés,
olvasás, írás,
médiaismeret,
telefonálás
Társadalmi ismeretek:
vérnyomásmérést eltűrni.
5. Ismerni, hogy a tüdő a mellkasban foglal helyet, a
tüdőszűrésen szükség szerint részt venni.
6. Segítséggel feleleveníteni a táplálék útját.
7. A vesék, húgyhólyag, vizelet szerepét (méregtelenítés)
megérteni.
8. Ismerni, hogy az agy a koponyában van, sportolás közben a
fejet óvni kell.
9. A testen megjelenő állandó változást tudomásul venni.
10. Az orvosi beavatkozással szembeni félelmet leküzdeni.
11. Tudni, hogy a gyógyszereket csak az orvosi és gyógyszerészi
utasításnak megfelelően szabad bevenni (mennyiségi és
időbeli utasítások).
12. Ismerni a balesetveszélyes helyzeteket, és tudatosan kerülni
azokat.
13. Tudni, hogy a szükséges odafordulás, segítségnyújtás
természetes és ez kötelességünk.
Ismeretek
1. Testrészeink.
2. Testünk vázrendszere, a gerinc.
3. Testünk izomrendszere.
4. Belső szerveink.
5. A szív.
6. A tüdő.
7. Az emésztőrendszer.
8. Akiválasztás.
9. Az agy a gondolkodás szerve.
10. Érzékszerveink és védelmük.
11. Az emberi test változásai az idő múlásával (méhen belüli élet a
születésig, életkorszakok szerinti változások újszülött,
csecsemő, kisgyermek, kamaszkor, fiatal felnőtt,.....időskor).
12. Betegségek (gyermekkori fertőző betegségek, szervi
önismeret, adatok,
társas kapcsolatok,
felkészülés a felnőtt
életre
Életvitel és gyakorlat:
személyi szükséglettel
kapcsolatos teendők
Ábrázolás-alakítás:
portré (festés, rajz),
makett
Testnevelés: testkép,
test karbantartása,
edzése
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés
betegségek pl. vérnyomás, gyomorbetegség, cukorbetegség
stb.)
13. Orvosi ellátás rendszere, körzeti - szakorvosi - kórházi
betegellátás.
14. Gyógyszerek szerepe. A gyógyszerek haszna és veszélyei.
15. Az öngyógyszerezés elkerülése, gyógyszerek tárolása.
16. Balesetvédelem - balesetek elkerülése - teendők balesetek
esetén, elsősegélynyújtás, sebkötözés.
17. Orvosi ügyelet, mentőkocsi.
18. Veszélyes helyzetek elkerülése.
19. Biztonságos sportolás és munka.
Tevékenység
1. Három fő testrész megnevezése, bemutatása.
2. A csontváz, izom, tüdő, szív, gyomor felismerése.
3. Csontvázon a koponya, gerincoszlop, bordák és végtagcsontok
bemutatása.
4. A gerinc megkeresése a csontvázon, egy csigolya megmutatása
külön.
5. A tanult főbb izmok megmutatása először szemléltetőeszközön,
majd saját magán.
6. A szív helyének bemutatása magán, pulzusmérés, a
vérnyomásmérő bemutatása.
7. A tüdő helyének megmutatása, beszélgetés a levegő útjáról (a
dohányzás káros hatása).
8. Beszélgetés a táplálék útjáról és az emésztésről.
9. A vesék és a húgyhólyag bemutatása szemléltető figurán (ábrán).
10. Az agy helyének megbeszélése a koponyában, beszélgetés az
agyról (gondolkodás szerve).
11. Beszélgetés az érzékszervekről, és azok védelméről (a
segédeszközök funkciója, használata, karbantartása - szemüveg,
hallókészülék, fogpótlás).
12. Játékos gyakorlatok a fül, illetve szem kiiktatásával.
13. Képek és makettek a fejlődési folyamatról, a magzati lét
megvitatása, az élet fontosságának megértése.
14. A különböző életkori szakaszok jellemzői, a sebezhetőség, és
segítségre szorulás hangsúlyozása: - csecsemő tehetetlen,
táplálásra, állandó törődésre szorul, - iskoláskor tanulás, edzett
test, fokozódó terhelés, - felnőttkor: munkabírás, gondoskodás a
családról és önmagáról, - öregkor ellátást, törődést igényel.
15. A tanult ismeretek rendszerezése.
16. Könyvek, szórólapok beszerzése, tanulmányozása a
betegségekről, tünetek megbeszélése, emlékek felidézése saját
betegségről.
17. Orvosi rendelőkben tanulmányi séta, eszközök megtekintése,
kipróbálása (vérnyomásmérés, vércukor vizsgálat, tüdőszűrés).
18. A gyógyszerek szedéséről pontos ismeretek a használati- és orvosi
utasítások megtartásának fontossága.
19. Munkahelyi játszótéri, háztartási és közlekedési balesetek
bemutatása, példák saját tapasztalatból, ill. filmek.
20. Szerepjáték (orvosi vizsgálat, panasz megfogalmazása, baleset,
telefonálás, teendők baleset esetén).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
fej, törzs, végtagok, tüdő, szív, gyomor, belek, végbél, koponya,
gerincoszlop, arckoponya, gerinc, csigolya, agykoponya, borda,
végtag, csontok, izomszív, vérkeringés, alacsony és magas
vérnyomás, tüdő, légzés, táplálkozás, emésztés, vesék, húgyhólyag,
vizelet, méregtelenítés, agy, szem (látás), szemüveg, fül (hallás),
hallókészülék, orr (szaglás) veszélyhelyzetek (füst). Magzat,
magzatvíz, embrió, újszülött, csecsemő, fogalmak és a felmerülő
megnevezések. Betegségek megnevezése, terápiák megnevezése.
Orvosi vizsgálattal kapcsolatos fogalmak, eszközök, eljárások
megnevezése. Gyógyszerezéssel kapcsolatos megnevezések és
fogalmak (kapszula, kúp, tabletta, injekció, mérgező, veszélyes,
adagolás), vérzéscsillapítás, elsősegély, veszélyes - veszélytelen -
biztonságos,
Tematikai egység2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmódÓrakeret: 30
Előzetes tudás1. Serdülőkori változások elfogadása.
2. Az egészséges táplálkozás és a testi egészség közötti összefüggés
felismerése
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Tudatosítani, hogy a testi tulajdonságok változása természetes.
2. Az egészség megőrzése érdekében a helyes táplálkozást és a
kapcsolatos ismereteket, teendőket kívánatos szem előtt tartani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Magát és csoporttársait testalkat szempontjából jellemezni.
2. Tudni, hogy a fertőző betegségek bizonyos tünetekkel
járhatnak.
3. Tudni, hogy a menstruáció természetes folyamat és ilyenkor
még nagyobb gondot kell fordítani a tisztálkodásra.
4. Megismerni a legszükségesebb kozmetikumokat, és
megtanulni azok helyes használatát.
5. Ismerni, hogy a jó étrend a "mindenből egy keveset" elven
alapul.
6. Irányítással összeállítani korosztályának megfelelő, tápláló,
egészséges heti étrendet (reggeli, ebéd, vacsora).
7. Tudni, hogy vannak szervezetünkre veszélyes anyagok,
melyek fogyasztását kerülni kell.
8. Ismerni, hogy a szenvedélybetegség nemcsak saját magukat a
betegeket, hanem a környezetét is tönkreteszi.
9. Tudni, hogy a gyógyszereket az előírásnak megfelelően kell
tárolni és alkalmazni.
Ismeretek
1. A fertőző betegségek tünetei, megelőzés, kezelés, gyógyítás.
2. Serdülőkori változások: nemek közti különbségek. Lányok
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Társadalmi ismeretek:
önismeret, személyi
adatok, társas
kapcsolatok,
felkészülés a felnőtt
életre
Életvitel és gyakorlat:
személyes szükséglet,
gondozás, vásárlás,
háztartási munkák
Testnevelés: testkép,
test karbantartása,
edzése, kondicionálás
Információs eszközök
(havi ciklus), fiúk (nemi érése).
3. Lelki változások.
4. Testápolás
5. Testi higiénia (pattanásos bőr, hajzsírosodás). Fog és
szájápolás. Hajápolás. Körömápolás- a körömvágás veszélyei.
(Észrevenni, ha rendezetlen a körme és segítséget kérni körme
levágásához.)
6. A táplálkozás és a mozgáskultúra hatása az egészségre.
7. Táplálkozás - zöldség és gyümölcsfogyasztás.
8. Táplálkozás - tejtermékek.
9. Táplálkozás - húsfogyasztás.
10. Táplálkozás - édességek.
11. Elhízás - diéta. Testedzés.
12. Táplálkozási szokások. Küzdjünk az elhízás ellen diétával és
testmozgással.
13. Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, bódító hatású
szerek, játékfüggőség, testképzavarok) kialakulásának
megelőzése.
14. Gyógyszerek kettős hatása, a túlzott gyógyszerfogyasztás
hátrányai.
15. A gyógyszerek megfelelő tárolása (szavatosság, zárható
tárlóhely).
16. Élelmiszerekben lévő tartósítószer (érzékenység feltárása,
tudatosítása - liszt-, tejérzékenység).
17. Egészségünkre veszélyes anyagok tudatos kerülése.
Tevékenység
1. Beszélgetés az eddig tanult fertőző betegségekről s azok tüneteiről
(láz, kiütés, hányás).
2. Beszélgetés: - a női és férfi test különbségéről, - női nem, hím
nem (a nemek közötti eltérések), hormonális változások. A felnőtt
kor, testünk változásai.
3. Fényképek válogatása adott szempontok szerint.
használata:
anyaggyűjtés
Gyakorlati képzés
előkészítése: kulturált
megjelenés,
állóképesség
4. Beszélgetés az érzékenységről, sértődékenységről, hirtelen támadt
haragról (összefüggések megtalálása a táplálkozás, a hangulat, a
közérzet között). Szerepjáték.
5. Az ápolt külső feltétele az ápolt fogazat, a frissen mosott, szépen
megfésült haj (bőrünk, hajunk megfigyelése, figyelemfelhívás az
ápolásra).
6. Látogatás illatszerboltban, fodrásznál, kozmetikai szalonban.
7. Serdülőkori, kamaszkori tisztálkodási szokások felsorolása.
8. Testápoló szerek felismerése, kiválasztása.
9. Képek válogatása, csoportosítása külső megjelenés szerint (ideális
alkat, kövér, beteg, sovány), életmód szerint (kirándul, sportol,
heverészik).
10. Látogatás csarnokban, piacon, gyümölcs, zöldség csoportosítása a
vitamin, hasznos tápanyagtartalom és felhasználási módok
alapján.
11. Tejtermékek felismerése és megnevezése gyakorlatban az árusító
helyen, felhasználási módok, a fogyasztás előnyei, a termékekben
lévő pozitív tartalom miatt.
12. Húsáruk felsorolása (miből készül, húsfeldolgozás, konyhai
elkészítés), a különböző húsféleségekre jellemző tulajdonságok
(csirkehús - könnyű, nem hizlal, zsíros sertéshús - vigyázni kell,
mert túlzott fogyasztása káros az egészségre stb.) csoportosítása.
13. Szavatosság, elkészítési módok.
14. Kedvenc ételek hozzávalói, elkészítési módja, ételreceptek
(táplálkozási zavarok).
15. Beszélgetés az édességek fajtáiról, előnyeikről, hátrányaikról
(hízás, fogszuvasodás).
16. Beszélgetés az elhízásról, gyomorrontásról.
17. Az eddig tanultak átismétlése, étrend készítése.
18. Az elhízás elleni gyógymódok felsorolása.
19. Beszélgetés a dohányzás, alkohol, kábítószer hatásairól, a túlzott
gyógyszerfogyasztásról, és azok következményeiről.
20. Beszélgetés a tartósítószerről, mint veszélyforrásról (tartósítószer-
allergia).
21. Séta gyógyszertárban, gyógynövényüzletben.
22. Plakátok, szórólapok, tájékoztató füzetek gyűjtése adott témával
kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
fertőzés, tünet, védőoltás, menstruáció (és a témával kapcsolatos
fogalmak), tisztálkodás, kozmetikumok, pattanás, bőrápolás,
arcszesz, sampon, fogkefe (krém), fodrász, körömolló, reszelő,
étrend, zsírszegény táplálkozás, édesség, elhízás, edzőterem,
testmozgás, diéta, dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer,
gyógyszer, recept, gyógyszertár, patika, zöldség-gyümölcs, piac,
csarnok, zöldséges, főzelék, nyers, párolt, sütött, főzött, vitamin, friss
tej, tartós tej, hús, felvágott, nyers, főtt, sült, füstölt, friss hús,
tartósítás, szavatosság, romlott, cukorbetegség, örömforrás,
mértékletesség, étvágy, étvágytalanság, hízásra való hajlam, helyes
táplálkozás, megelőzés, tartósítószer, konzerv allergia, természetes
tartósító anyagok, természetes konzerválás,
Tematikai egység3. Élő természet - Élőlények és
környezetük
Órakeret: 30
Előzetes tudás1. A sokféleség és a másság elfogadása. Az élő természet
védelemének szükségessége, és ezzel kapcsolatos feladatai.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Ismerni a növények és állatok élőhelyeit, táplálkozását, hasznát.
2. Felelősséget érezni a gondozására bízott növényekért, állatokért.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A természet sokszínűségéről ismereteket szerezni.
2. Tájékozódni a tanult ismeretek alapján kis segítséggel a
térképen, könyvekben.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
3. Tájékozottság a növények és állatok élőhelyei, táplálkozása,
haszna körében, segítséggel következtetéseket levonni a
növények, állatok életmódja alapján.
4. Felelősséget érezni a gondozására bízott növényekért és
állatokért.
5. Lehetőségei szerint óvni környezete élővilágát.
6. Változatos táplálkozás szükségességét megérteni.
Ismeretek
1. Növények, állatok, emberek jellemző tulajdonságai
(földrészeken élő emberek bőrszín és arcforma alapján
különböznek csak tőlünk).
2. A környezet hatása az élőlényekre, összefüggések felfedezése.
3. Szárazföldi-, vízi életmód (édesvízi - sósvízi) növények és
állatok legfontosabb jellemzői az életmód alapján.
4. A föld tájainak növényei, állatai, sarkvidék, hegyvidék,
sivatag, őserdő, stb.
5. Növények és állatok tartásának szabályai (hobby állatok).
6. Az ember szerepe az élő természet megóvásában.
7. Az élő természetről tanult ismeretek rendszerezése.
8. Összefüggések felismerése, következtetések levonása.
9. A környezet és az élőlények egymásra gyakorolt hatása.
10. Tápláléklánc.
11. Az ember környezetre gyakorolt hatása.
12. Környezetvédelem.
13. Védett környezet. Nemzeti parkok.
14. Környezetvédő programok.
Tevékenység
1. Fotóalbumok, videók, TV műsorok megtekintése megfigyelési
szempontok adásával a tapasztalatok megbeszélése,
következtetések levonása.
2. Csoportosítás, rendszerezés, következtetés: pl. szárazföldi:
Társadalmi ismeretek:
önismeret, társas
kapcsolatok
felkészülés a felnőtt
életre
Életvitel és gyakorlat:
személyes szükséglet,
gondozás, vásárlás,
háztartási munkák
Testnevelés:
kondicionálás,
kirándulás
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés
Gyakorlati képzés
előkészítése: kulturált
megjelenés,
állóképesség
tüdővel lélegzik, vízi: kopoltyúval lélegzik, a tápláléknak
megfelelő fogazat, csőr alakult ki, a táplálékszerzéshez szükséges
alkat pl. zsiráfnak hosszú a nyaka, magasról kell a táplálékot
legelni, vízi állatok bőre síkos, hogy az úszás könnyebb legyen
stb.
3. Tájak és jellegzetes élőlények (összefüggés az éghajlat és a
növény- és állatvilág között).
4. Képes "tápláléklánc" összeállítása.
5. Anyaggyűjtés, beszélgetés, csoportosítás, válogatás.
6. Tanulmányi séta és kirándulás a szűkebb lakóhely és az ország
eltérő adottságú tájain (pl. hegyvidék, síkság, ipari, ill.
mezőgazdasági területek).
7. A tapasztalatok rendszerezése.
8. Képek készítése, gyűjtése adott témákra, az élmények
megjelenítése (rajzok, festmények, tablók).
9. Tanulmányi séták (állatkert, erdő, park, kertészet, botanikus kert,
a vadas park, állatkereskedés, tanya, házi kert).
10. Rajzos írásos és egyéb alkotás "élménybeszámoló" készítése
élmények alapján (képes albumok), adott szempontok szerinti
csoportosítások, képrendezések, tablók készítése.
11. Feladatlapok megoldása.
12. Személyes beszámolók a házi kedvencek tartásáról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
bőrszín, arcberendezés, növényevő, húsevő, hasznos, kártevő,
mérgező, tápláléklánc, Nemzeti park, állatvédelem, állatorvos,
felelősség, veszély, védőoltás,
Tematikai egység4. Élettelen környezet - környezeti
ártalmak
Órakeret: 30
Előzetes tudás1. Egyszerű összefüggések felismerése.
2. Személyes felelősség a környezetért.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A tisztaságra vigyázni, környezetének védelmét, szépítését
megtanulni. Alapszinten ismerni a víz szerepét a háztartásban és
az élet egyéb területein. Környezetében tisztaságot és rendet
tartani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A víz éltető és romboló hatásait ismerni.
2. Az iható és nem iható vízre vonatkozó feliratokat,
ábrázolásokat (az "ivóvíz" és a" nem ivóvíz" jelző feliratokat
felismerni) és a kapcsolatos teendőket ismerni.
3. Tudni, hogy a szélnek különböző fokozatai vannak, ez lehet
romboló és az embert segítő erő.
4. Ismerni és elmondani, hogy milyen szabályokat kell betartani
a háztartásban keletkező tűz megelőzésére.
5. Tudni, hogy vannak elemi csapások, amikkel szemben
tehetetlen az ember, és vannak olyanok, aminek saját maga az
okozója.
6. Ismerni, hogy vannak a világnak olyan pontjai, ahol gyakoriak
a földrengések, vulkánok.
7. Megtanulni szűkebb- és tágabb környezetében tisztaságot,
rendet tartani.
8. Környezetében lévő fűtőberendezés, háztartási gépek
rendeltetésszerű, balesetmentes, környezetkímélő használatát
elsajátítani.
9. Észrevenni az elhasználódott levegőt, és megtanulni a
szellőztetést.
10. Levegőzésre alkalmas helyeket és a közelben lévő
kirándulóhelyeket ismerni lakóhelyén.
11. A szelektív hulladékgyűjtés szabályait és annak fontosságát
ismerni.
Ismeretek
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Társadalmi felkészülés
a felnőtt életre
Életvitel és gyakorlat:
személyes szükséglet,
gondozás
Ének-zene: dalok,
zene a természetről
Ábrázolás-alakítás:
természet-ábrázolás,
rajz, festmény, térbeli
alkotások
Testnevelés:
kondicionálás,
kirándulás
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés
1. A természet erői: víz, szél, tűz.
2. Természeti katasztrófák, földrengés, vulkánok.
3. Küzdelem a természet erői ellen.
4. Tiszta víz (ivóvíz - szennyezett víz, a szennyezett víz
fogyasztásának veszélyessége).
5. Tiszta levegő (légszennyezők - megelőzés).
6. Tiszta környezetünk.
7. Szelektív hulladékgyűjtés- veszélyes hulladékok.
8. Hulladék újrahasznosítás.
Tevékenység
1. Beszélgetés képek alapján a víz szerepéről, veszélyeiről
életünkben (körforgás- rajzos feladatlap kitöltése).
2. Felolvasás vagy beszélgetés kapcsán a tűz kultúrtörténeti
vonatkozásainak meghallgatása.
3. Tankönyv képeinek értelmezése.
4. Beszélgetés a szellő - szél - orkán - szélvész különbségeiről.
5. Beszélgetés a természeti katasztrófákról, a földrengés lényegének
alapszintű bemutatása.
6. Egy tűzhányó bemutatása képről, elemi szintű magyarázattal
kísérve.
7. Beszélgetés a természeti és az ember által okozott katasztrófákról.
8. A tankönyv képeinek értelmezése.
9. Biztonsági intézkedések a természeti katasztrófák elkerülése
érdekében.
10. Tankönyvi ábrák segítségével a tiszta víz kritériumainak
megállapítása.
11. Tankönyvi ábrák segítségével a tiszta levegő ismérveinek
felsorolása.
12. Beszélgetés, tabló készítése a víz, a levegő tisztán tartásáról, a
szennyezés káros hatásairól.
13. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.
14. Hulladékok csoportosítása.
Gyakorlati képzés
előkészítése: a
természet erőinek
szerepe életünkre, a
nehézségek leküzdése
15. Néhány példa említése az újra felhasznált hulladék feldolgozására.
16. Beszélgetés a környezetünk tisztábbá tételéről, gyakorlati
megfigyelés az iskolában, szemétszedés.
17. Példák ismertetése az újra felhasznált hulladék feldolgozására,
képek, termékek gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
víz, árvíz, szellő, szél, orkán, szélvész, hurrikán, katasztrófa,
földrengésjelző, földrengés, vulkán, láva, tűzhányó,
környezetvédelem, tiszta (iható) víz, ásványvíz, esővíz, ipari víz,
szennyvíz, tiszta levegő, friss és használt levegő, szellőztetés,
légkondicionálás, mezőgazdaság, aszály, öntözés, árvíz, hóolvadás,
jégeső, tűz, ősember, kemence, kályha, tábortűz, tűzvész, tűzoltás,
tűzvédelem, karácsonyfa tűz, elektromos tűz. Természeti
katasztrófák: földrengés, árvíz, tornádó, tájfun, lavina, erdőtűz,
ciklon, szélvihar, villámcsapás, aszály, éhínség, Ember által okozott:
vegyi katasztrófa, atomkatasztrófa, tűzvészek, természeti
katasztrófák, óvintézkedések. Légszennyeződés, gőz, gáz, pára.
Környezetvédelem, zöldek, aktivisták, tüntetés. Hulladékok
csoportosítása, hulladék újrahasznosítása, papír, fém, műanyag alapú
hulladékok.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló ismeri
1. az emberi test felépítését, működését, az egészségmegőrzés
módját és szükségességét,
2. az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód jelentőségét,
3. alapszinten a háztartásokban és az élet egyéb területein a víz
szerepét és a természet erőit, hatását,
4. a természetvédelem alapjait,
5. a tiszta, egészséges környezet megteremtése érdekében
szükséges teendőket.

Ének-zene

A tantárgy célja a ritmus, a zene, az ének, az együtt éneklés segítségével a tanulók számára közösségi élmény szerzése, az érzelmek kifejezésének, az ünnepek hangulatának megélése. A művészeti tantárgyak tanításának fontos célja a mindennapi életben előforduló zenével, énekléssel összefüggő helyzetekben tudjanak eligazodni. Ismerjék meg a magyar nép és más nemzetek dalait, a klasszikus műveket és az igényes kortárs zenét. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem az ismeretszerzés célját szolgálja, hanem törekszik a pozitív zenei élmények, gyakorlati tapasztalatok és a művészeti alapkultúra megszerzésére. A tanóra élményforrásai elsősorban a közös éneklés, egyszerű hangszeres zenélés és az elmélyült zenehallgatás. A tanóra célja az esztétikai és érzelmi élmény nyújtás, a zene iránti érdeklődés felkeltése, az éneklés, énekes játékok megkedveltetése, valamint a zenei képességek fejlesztése, zenei ízlésformálás, gátlásoldás. A zenei nevelés hatással van a testi, szellemi fejlődésre, gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, hozzájárul a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A zenei befogadói kompetenciák fejlesztése törekszik az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyára, amelyben a jól megválasztott, igényes hangzású művek figyelmes meghallgatásának kell érvényesülnie, ezzel megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása.

Tematikai egység1. Népdalok - Ünnepkörök dalaiÓrakeret: 24
Előzetes tudásBiztos szöveg és dallamtudás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az éneklés, és a zene örömét átérezni.
2. A nemzeti ünnepeinket ismerni, a Himnuszt, a Szózatot felismerni
és énekelni, az ünnep jelentőségét átérezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Együttműködni a daltanulásban.
2. Az alkalomnak megfelelő dalt előadni.
3. Az ünnep jelentőségét átérezni.
4. A Himnuszt és a Szózatot felismerni, énekelni.
5. Részt venni közös táncban, a lépéseket utánozni.
Kommunikáció:
olvasás, írás
Társadalmi ismeretek:
történelmi ismeretek,
ünnepek, felkészülés a
Ismeretek
1. Magyar dalok.
2. Magyar táncok.
3. Más népek dalai.
4. Családi, egyházi, társadalmi ünnepek dalai.
5. Nemzeti ünnepeink dalai.
Tevékenység
1. Daltanulás: ismerkedés hazai és más népek dalaival.
2. Jeles ünnepekkel kapcsolatos dalok tanulása.
3. Megemlékezés a Nemzeti ünnepekről, Himnusz, Szózat, toborzók
éneklése.
4. Kétlépéses csárdás, galopp táncolása.
felnőtt életre
Kulcsfogalmak/fogal
mak
Az adott dalban található ismeretlen szavak, szófordulatok. Csárdás,
galopp, nép, ország, nemzet, nyelv, cseh, szlovák, angol, francia,
orosz, ír, német, lengyel. Történelmi eseményekkel kapcsolatos
fogalmak. A dalban található ismeretlen szavak, szófordulatok.
Tematikai egység2. Ritmus- és hallásfejlesztésÓrakeret: 38
Előzetes tudás1. Ritmushangszerek használata éneklés közben. Megosztott
figyelem.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Pontosan, szépen átélten, kifejezően énekelni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Dalokat a tempó és dinamika pontos visszaadásával énekelni.
2. Ismerni és használni a ritmushangszereket.
3. Az ismert dalok dallamát ritmushangszerrel kísérni.
4. Észrevenni a dalokban a hangmagasságbeli különbségeket.
Testnevelés:
gimnasztikai
gyakorlatok
5. Részt venni a közös táncban, a ritmust érezni a lépéseket
utánozni.
Ismeretek
1. Ritmikai és dinamikai gyakorlatok.
2. Ritmushangszerek használata.
3. Tempóérzékeltető gyakorlatok.
4. Ritmushangszerek használata.
5. Hang- és hallásfejlesztés.
6. Táncok.
7. Táncok eltérő zenére.
Tevékenység
1. A szép éneklés gyakorlása a dinamikai változások
figyelembevételével.
2. Ritmus, dallamtöredék alapján dal felismerése - versenyek, analóg
feladatok adása egymásnak.
3. Szöveg, dallam, ritmus egységének érzékeltetése.
4. Dallam és tempó követése.
5. Hangmagasság differenciálása.
6. Ritmushangszerek megszólaltatása, megnevezése,
megkülönböztetése.
7. Dalok összekapcsolása dal, szöveg, zene, ritmus szerint.
8. Egyszerű táncok előadása, ének, lépés ritmusának összehangolása.
9. Diszkó tánc, régi korok táncai (keringő, csárdás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halkan, erősen, közép erősen, nagyon erősen. Szöveg, dallam, ritmus,
hangszín, hangerő, skálázás, halk, lágy, zümmögő, hangos, élénken,
lassan, gyorsan, cintányér, dobok, triangulum, maracas, agogo,
bongó, dobok, csörgődob, érintés, bújás, körtánc, pörgés, forgás,
kifordulás, guggolás,
Tematikai egység3. ZenehallgatásÓrakeret: 32
Előzetes tudásAlkalomnak megfelelő zene választása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Megismerni zenei stílusokat, mások zenei ízlését tiszteletben
tartani.
2. A zenei ízlést alakítani, fejleszteni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Zenét figyelmesen hallgatni.
2. A már tanult dallamokat felismerni.
3. A különböző feldolgozásokban az azonosságokat felismerni.
4. Hallott dallamrészlet felismerése.
Ismeretek
1. Népdal.
2. Műdal.
3. Dallamok, dallamrészletek felismerése.
4. Tánczene hallgatása más-más feldolgozásban.
5. Dallamok, feldolgozások, komolyzenei részletek
meghallgatása.
6. Közismert komolyzenei részletek meghallgatása. (Egy
kiállítás képei. Örömóda. Passió. Péter és a farkas).
7. Zenés darabok megismerése (Macskák, A dzsungel könyve,
István a király, János vitéz)
Tevékenység
1. Népdalok hallgatása, csokorba gyűjtése (dalok felismerése
dallamuk alapján).
2. Műdal hallgatása (ismert előadó hangjának felismerése, kedvenc
dalok megtanulása, együtténeklés az előadóval).
3. Táncdal, tánczene hallgatása különböző feldolgozásban.
4. Dallamok meghallgatása, feldolgozások összehasonlítása.
Kommunikáció:
médiaismeret, nem
verbális
kommunikáció
Információs eszközök
használata:
zenehallgatás,
filmrészletek
Ábrázolás-alakítás:
élmények alapján kép
készítése
5. A zene hatásának megbeszélése.
6. Zenés darabok megtekintése, történetének megismerése,
szereplők, jellemző dallamok a műből.
7. Dalrészletek és darabok, szereplők csoportosítása (összetartozók).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dalban szereplő népies kifejezések magyarázata. A dalban szereplő
ismeretlen szavak, szófordulatok, táncdal, tánczenekar, szólóének,
dallam, feldolgozás, részlet énekes, énekszólam, hangszerkíséret,
vonósnégyes, karmester, szimfónia, hangszerek nevei, zeneszerzők,
előadók, szólamok, ritmus, tánc, hangzás, szólóének, magasabb,
mélyebb dallamjárás
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
1. Zenei ízlés alakítása. Az éneklés és zenélés közösség formáló
erejének megtapasztalása, szabadidejének az aktív és passzív
zenéléssel tartalmassá tétele.
2. Tíz- tizenöt dalt (a dal hangulatának megfelelően, lehetőleg
tisztán, pontos ritmusban, helyes szövegkezeléssel, formálással)
egyénileg, vagy közösen előadni.

Ábrázolás - alakítás

A tantárgy célja:

1. Alapozza meg a funkcióöröm motivációs hátterével a különböző ábrázoló- alakító tevékenységekben az alkotóképességet.

2. Alakuljon ki és fejlődjön a kreatív önkifejezés igénye a vizuális művészetek eszköztárának felhasználásával.

3. Fejlődjön a tanulók képzelőereje, fantáziája.

4. Figyeljék és ismerjék meg pontosan környezetüket, fejlődjön a figyelem, feladattudat, észlelés és finommotorika.

5. Tapasztalati élményeik alapján tevékenykedjenek szívesen, fejlődjön alkotásvágyuk.

6. Alakuljon ki a tanuló pozitív énképe a felfedezések és a siker örömével fejlődjön, önismerete.

7. A tantárgy szemléletformáló hatása által fejlődjön a tanuló esztétikai érzéke.

8. Tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyeltetése, építészeti és művészeti értékek megismertetése.

9. Az ábrázolás-alakításhoz szükséges eszközök, anyagok megismertetése és megnevezése, a munkavégzés során az anyagokról szerzett tapasztalatok összegyűjtése.

10. Tantárgyi ismeretek bővítése, ismerkedés a műalkotásokkal, tantárgy-specifikus jártasságok, készségek fejlesztése.

11. Hagyományápolás, népszokásokról, nevezetes napokról való ismeretek folyamatos bővítése.

Fejlesztési (terápiás) feladatok:

Készségek:

Koordinált mozgáskészség (szem-kéz koordináció), és alakítási készségek fejlesztése.

Képességek, attitűdök:

1. Formaalkotási képességek, kompozíciós képesség.

2. Vizuális ritmus képzése, tárgykészítés képessége.

3. Képzeteket felidéző ábrázolási képesség.

4. Képolvasás, képi közlés képessége.

5. Plasztikus formaalakítás. Finommozgás fejlesztése.

Pszichikus funkció:

1. Vizuális, taktikus percepció. Figyelemfejlesztés.

2. Érzelmi fejlesztés: motiváció, örömérzés keltése alkotó tevékenység révén.

3. Emlékezet, alkotó képzelet, forma- és térészlelés, gondolkodás fejlesztése.

Gondolkodási műveletek:

1. Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás.

2. Variálás, kombinálás. Analízis-szintézis.

3. Asszociáció, általánosítás, absztrakció, következtetés, ítéletalkotás.

Gondolkodás fajták:

1. Perceptív, cselekvéses, analógiás, asszociatív, algoritmikus, kreatív, logikus.

2. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelésben a hagyományok, a közösségi múlt jellemzőinek megismerésén keresztül, az alapvető kötődés kialakításával a tanuló környezetéhez.

Tematikai egység1. Vizuális ábrázolásÓrakeret: 40
Előzetes tudás1. Saját alkotás létrehozásának öröme.
2. Érzelmek megjelenése az alkotásokban.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Önállóan használni a festés eszközeit.
2. Élményeit vizuálisan, adekvát színhasználattal megörökíteni,
törekedni a valósághű ábrázolásra.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Önállóan használni a festés és a rajzolás eszközeit.
2. Segítséggel megfigyelni a színek egymásra gyakorolt hatását.
3. Irányítással elsajátítani a színkeverés alapjait.
4. Megfigyeléseit visszaadni rajzos formában.
5. Illusztráció készítésénél segíteni a szöveg és kép közötti
összefüggés megértését.
6. Közös tevékenységben együttműködni.
Ismeretek
1. Festés
2. Rajzolás-színezés
Tevékenység
1. A színkeverés (kék-sárga, piros-sárga, kék-piros).
2. A komplementer színek egymásra gyakorolt hatásának
megfigyelése alkotásokon.
3. Ünnepi dekoráció készítése (közös munka).
4. Festés zenére, szabadon - a hangok és színek kifejezőerejének
Kommunikáció: társas
kapcsolatok
Társadalmi ismeretek:
személyes adatok,
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Számolás-mérés:
tájékozódás
Környezet-ismeret:
emberi test, élő és
élettelen természet,
növények, állatok
hangsúlyozásával (nagyméretű papíron).
5. Saját élmények megörökítése színek hangulati kifejezőerejének
alkalmazásával.
6. Közös élmények (tábor, kirándulás) megörökítése -
csoportmunka.
7. A látható valóság rajzolásának tökéletesítése, rajzolás modell
után:
a. gyümölcsök, virágok,
b. tájábrázolások,
c. portré (fej),
d. emberalak,
e. mozdulatok pontos megfigyelése és lerajzolása.
8. Illusztráció készítése különböző irodalmi alkotásokhoz (vers,
mese).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Színek. Színek egymásra gyakorolt hatásával kapcsolatos fogalmak
(derítés, tompítás, kiemelés). Ünnepek szimbólumainak ismerete
(Mikulás-csizma, Március 15. kokárda). Az illusztrált mű vagy
esemény témája alapján. Színek, tónusok. Érzések, érzelmek,
hangulatok. Ritmus, hangerő, hangmagasság. Ünnepek szimbólumai.
Az ábrázolandó élőlények, tárgyak, részeinek megnevezése.
Arányokkal kapcsolatos fogalmak. Térbeli elrendezéssel kapcsolatos
fogalmak.
Tematikai egység2. Komplex alakító tevékenységekÓrakeret: 60
Előzetes tudásÖnálló alkotás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az anyagokat és tulajdonságaikat minél részletesebben
megismerni.
2. Változatos anyag-megmunkálási technikákat megtanulni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Irányítással felismerni a különböző anyagfajtákat, megnevezni
jellemző tulajdonságait.
2. Irányítással elkészíteni különböző tárgyakat.
Ismeretek
1. Anyagvizsgálat.
2. Tárgyak (játékok, képek) készítése.
Tevékenység
1. Anyagok válogatása anyagfajták és használhatóság szerint.
2. Marionett baba készítése (agyagfej és végtagok, textil test,
fagyöngy).
3. Só-liszt plakettek készítése, festése, kisülése.
4. Agyagtálak, poharak készítése, díszítése.
5. Ünnepi asztaldekoráció készítés: gyertyatartó, váza, szalvétatartó
agyagból.
6. Edényalátét készítés: festett csempe.
7. Gombmozaik készítés.
8. Fonalkompozíció ragasztással.
9. Különböző műanyag flakonokból babaház, madáretető, stb.
kialakítása kivágással.
10. Terménybáb készítés.
11. Kéreg-termény kompozíció.
12. Szárított növény festése mártással, ebből ikebana készítés háncs,
kéreg felhasználásával (asztaldísz, kép).
13. Díszszalvéta pecsételéssel, nyomdázással.
14. Díszterítő festés sablonnal, vagy nyomómintával.
15. Poháralátét készítés, vágás, ragasztás vagy festés.
16. Ünnepi papírdekoráció.
17. Papírhajtogatás: díszboríték
18. Papírkompozíció: üdvözlő kártya.
Kommunikáció: társas
kapcsolatok
Társadalmi ismeretek:
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Számolás-mérés:
tájékozódás,
mérések
Környezet-ismeret:
emberi test, élő és
élettelen természet,
növények, állatok,
élettelen természet
Kulcsfogalmak/Természetes anyagok (természetben megtalálható formában és
fogalmakfeldolgozott állapotban, pl.: kéreg, termény, papír, léc). Mesterséges
anyagok (műanyagok). Az elkészítés részfolyamataival kapcsolatos
fogalmak. Az elkészített tárgy megnevezése, funkciója. A különböző
anyagfajták megnevezése. Jellemző tulajdonságaikra vonatkozó
fogalmak (üveg, fa, fém, műanyag, textil, stb.). Gyakori felhasználási
területeik. Az elkészítés részfolyamataival kapcsolatos fogalmak. Az
elkészített tárgy megnevezése, funkciója.
Tematikai egység3. Népünk művészeteÓrakeret: 20
Előzetes tudásNépművészeti alkotások felismerése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A népi hagyományokat megismerni.
2. A népművészet ágazatait számba venni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Irányítással népművészeti alkotásokat szemlélni.
2. Irányítással népszokásainkat megismerni.
Ismeretek
1. Népművészeti alkotások fajtái.
2. A népművészetben lévő változatosság, sokszínűség (kor, szín,
korosztály, anyag, technika) megismerése.
3. Ismerkedés népszokásainkkal (szüreti bál, aratással
kapcsolatos szokások, vásárok, esküvők).
Tevékenység
1. Népművészeti albumok és gyűjtemények megtekintése.
2. Alkotók megfigyelése munka közben.
3. Nevezetes ünnepek "Jeles napok" jellegzetes magyar
népszokásokkal kapcsolatos tárgyak, ábrázolások gyűjtése,
készítése (viselet).
Kommunikáció: társas
kapcsolatok,
olvasás, írás
Társadalmi ismeretek:
földrajzi és történelmi
ismeretek, felkészülés
a felnőtt életre
Számolás-mérés:
tájékozódás
Környezet-ismeret:
élettelen természet,
növények, állatok
4. Régi falusi hétköznapok, munkavégzéssel kapcsolatos eszközök
(tájház, skanzen), ünnepi alkalmak során használt öltözék, tárgyak
(pl. pásztorbot, furulya, szövőszék, fonások, stb.) gyűjtése,
néprajzi tárgyú filmek megtekintése.
5. Tanulmányi kirándulás, helyi kiállítások, gyűjtemények
meglátogatása, látogatás a Néprajzi Múzeumban, néprajzi tárgyú
kiállításokon.
6. (Alkalomhoz kötődött kirakodó vásár meglátogatása, élmények
megbeszélése - Mesterségek ünnepe.)
Információs eszközök
használata:
anyaggyűjtés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hímzés, faragás, fazekasság, szövés, fonás, mézeskalács,
bőrmívesség. Néphagyományokhoz kapcsolódó fogalmak.
Tematikai egység4. Elemi ismeretek művészeti alkotásokrólÓrakeret: 10
Előzetes tudásSzínek és érzelmek közötti kapcsolat felfedezése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Művészeti alkotásokat megismerni.
2. Múzeumi látogatások tapasztalatait, élményeit társaival
megosztani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
Művészeti alkotásokat érdeklődéssel szemlélni (irányítással).
Ismeretek
1. Művészeti alkotások megtekintése.
2. Az ábrázolt személyek, események, érzelmek "felfedezése" a
művekben.
Tevékenység
1. Múzeumlátogatás.
Kommunikáció:
olvasás, írás
Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt
életre,
viselkedés, közlekedés
2. Albumok, kiadványok, reprodukciók szemlélése, a művek által
nyújtott gondolatok, érzelmek, vélemények közlése.
3. Lehetőség szerint: művészek megfigyelése alkotás közben
(műterem-látogatás, utcai művészek megfigyelése munka
közben).
Kulcsfogalmak/fogal
mak
Egyszerű esztétikai fogalmak. Művészeti tevékenységekhez
kapcsolódó fogalmak (festő, grafikus, szobrász, dombormű).
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. képes esztétikus dísz- és használati tárgyak létrehozására,
2. képes életkorának megfelelő szintű jártasság megszerzésére, a
technikai eljárásokban (rajzolásban, festésben, mintázásban,
tárgykészítésben),
3. képes személyes és közös élmények, érzelmek, emlékek
megjelenítésére képi formában,
4. megismeri a művészi alkotások, népművészeti tárgyak, helyi
hagyományok alapjait.

Információs eszközök használata

A tantárgy célja:

1. Felkelteni a tanuló érdeklődését a számítógépek és az irodatechnikai eszközök iránt.

2. Bemutatni az eszközök sokszínűségét, gyakorlati alkalmazhatóságát a tanulásban, a játékban és a munkában.

3. Ismerni a számítógép üzemeltetési rendjét, egészségügyi és balesetvédelmi szabályait.

4. Használni az irodai munkában előforduló eszközöket.

5. Teremtsen lehetőséget a számítógép használata az egyéni ütemű tanulásra, az utasítások pontos végrehajtására.

6. Az informatikai eszközöket tudatosan, célnak megfelelően használni.

7. A számítógép részeinek, működésének megismerése.

8. Grafikával, szöveggel kapcsolatos feladatok értelmezése, megoldása.

9. Különböző típusú játékprogramok használatának elsajátítása egyéni szintekhez mért nehézségi fokon.

10. Irodatechnikai készülékek működésének megismerése.

11. A számítógép részeinek, működésének megismerése.

12. Grafikával, szöveggel kapcsolatos feladatok értelmezése, megoldása.

13. Irodatechnikai készülékek megismerése, a megismert készülékek szabályos működtetése.

14. Különböző típusú játékprogramok használatának elsajátítása, egyéni szintekhez mért nehézségi fokon.

Tematikai egység1. Számítógép-kezelésÓrakeret: 20
Előzetes tudás1. Tájékozódás a billentyűzeten.
2. Vizualitás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
A számítógép használathoz kapcsolódó erkölcsi és jogi szabályozókat
szintjének megfelelő mélységben ismerni és alkalmazni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A számítógépet és a megismert eszközöket fokozódó önállósággal
kezelni.
2. A számítógép képernyőjén leggyakrabban megjelenő jeleket és a
rendszeresen használt szakkifejezéseket, rövidítéseket ismerni.
3. Kapcsolódni az internetre (segítséggel), tartalmakat keresni.
4. A felállított szabályokat tiszteletben tartani.
5. Az egészséget kímélve használni a számítógépet.
Ismeretek
1. A meglévő ismeretek rendszerezése és bővítése aktuális
problémákkal.
2. Rendszeresen használt szakkifejezések, rövidítések.
3. Hálózatra kapcsolódás (iskolai hálózat - internet).
4. Közösségi oldalak használata.
5. Levelezés.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret társas
kapcsolatok
Társadalmi ismeretek:
személyes adatok,
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Számolás-mérés:
tájékozódás, pénzügyi
ismeretek
Környezetismeret:
6. Csetelés (telefonálás számítógép használatával).
7. Etikai elvek rögzítése.
8. A számítógép használata során szükséges egészségügyi szabályok
ismerete és azok betartása.
Tevékenység
1. A számítógép használatának rendje (üzembe helyezés, munka
végi teendők, mentés, kilépés, áramtalanítás, gép megvédése a
szennyeződésektől - por, hő, folyadék).
2. Teendők váratlan helyzetekben.
3. A kifejezések mögötti tartalmak rövid lényegének megértése,
kipróbálása a gyakorlatban (mentés - mentett, nem mentett
tartalom keresése, könyvtár fogalma - saját könyvtár, más
könyvtára, jelszó - a jelszó lényege, jelentősége).
4. A hálózat korlátolt, ellenőrzött használata (néhány címszó
keresése - saját iskola honlapja, időjárás jelentés, műsorújság).
5. Közösségi oldalakra kapcsolódás segítséggel, a kapcsolódás,
adatok felrakása, kapcsolat létesítése.
6. E-mail cím létesítése, levelezés társakkal.
7. A lehetséges (meglévő) technikával egyéb kapcsolat létesítése,
fogadás, elutasítás.
8. Óvatosság a kapcsolatok létesítése során.
9. Közös szabályrendszer felállítása, a korlátok elfogadása és
betartása (személyiségi jog, intim szféra, időkorlátok elfogadása).
10. Saját adatok korlátozott, megfontolt használata, a kapott
információk valóságtartalmának mérlegelése.
11. Ismeretlen honlapok használatának elutasítása.
12. Az interneten keresztül történő vásárlások, pénzes játékok
elutasítása.
13. Szem kímélése (távolság a képernyőtől, hangerő szabályozása,
hosszabb ideig tartó munka megszakítása mozgással, néhány
mozgásforma elsajátítása és gyakorlása)
egészségvédelem
Testnevelés: mozgásos
korrekció, relaxálás
Ábrázolás-alakítás:
képalkotás, esztétikai
fejlesztés
Kulcsfogalmak/A számítógépen lévő rövidítések, feliratok és azok értelmezés" egér,
fogalmakbillentyű, kattintás,
Tematikai egység2. IrodatechnikaÓrakeret: 30
Előzetes tudásBiztos készülékhasználat.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az eszközöket célszerűen és biztonságosan működtetni.
2. A megismert számítógép perifériákat célszerűen használni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Telefonálni (vezetékes, mobil és számítógépes lehetőségek
megismerése).
2. CD-, DVD-lejátszót, MP3-t kezelni.
3. A fényképezőgépet használni (digitális fényképezés, telefonnal
fényképezés).
4. Fénymásolás segítséggel, fénymásolást figyelemmel kísérni (a
papírtöltés és az elkészült munka észlelése).
5. Nyomtatás (segítséggel).
Ismeretek
1. Telefon, mobiltelefon használata ("okostelefon").
2. Ismerős számot hívni, röviden, lényeget közölni. Segélykérő
telefonszámot ismerni.
3. CD- és DVD-lejátszó használata segítséggel. (CD/DVD a
számítógépen.)
4. MP3 és más forgalomban lévő készülék megfelelő használata.
5. A készüléket szakszerűen használni.
6. Fényképezőgép (telefon fényképező funkciója) használata
(digitális fényképezés).
7. Fénymásolás (segítséggel).
8. Nyomtatás (segítséggel).
Kommunikáció:
olvasás, írás
médiaismeret társas
kapcsolatok
Társadalmi ismeretek:
személyes adatok,
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Számolás-mérés:
tájékozódás, pénzügyi
ismeretek
Környezet-ismeret:
egészség-védelem
Tevékenység
1. CD- (DVD-) lejátszóba lemez behelyezése, kivétel a lejátszóból,
tokba helyezés, a tárolás módja.
2. CD-lemezek kiválasztása, lejátszása.
3. Telefonkészülékek.
4. A készülék működtetése (töltés, tárolás), a kulturált játék és
zenehallgatás szabályainak elsajátítása (időtartam, hangerő).
5. Telefonhívás kezdeményezése, elköszönés, a telefonálás időbeli
és pénzügyi vonatkozásainak tudatosítása.
6. Fényképkészítés gyakorlása természetes fényben és vakuval.
7. Az elkészült képek megszemlélése a képernyőn, a fotók
minőségének bírálata (jól sikerült, nem jól sikerült), a kiválasztott
kép kinyomtatása.
8. Másolás a készülék (önálló) beállítása nélkül.
9. Kisebb feladatok teljesítése, adott oldalak lemásolása.
10. A nyomtató előkészítése a nyomtatáshoz (papírmennyiség
ellenőrzése).
11. Az előzetesen elkészített dokumentum (levél, önéletrajz,
meghívó) kinyomtatása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromos hálózat, elem, halk - hangos, tárolás, hőérzékeny,
porvédelem, tisztítás, karcolás, CD (DVD), szabályos működés,
érzékeny a hőre, karcolásra, CD-lemez, kiad, betesz, film,
filmbefűzés, vaku, másolás, fényérzékeny, átállítás, nagyítás,
kicsinyítés, nyomtatás, papírtöltés, üzemmód, egyoldalas, kétoldalas,
Tematikai egység3. DokumentumkészítésÓrakeret: 40
Előzetes tudásPróbálkozás, egyéni megoldások keresése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Igényes munkát végezni.
2. Dokumentumot készíteni, kinyomtatni megfelelő helyre eljuttatni
(e-mailt elküldeni, plakátot kitenni).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Egyszerű számítógépes rajzot készíteni (segítséggel).
2. Egyéni ötletek, tervek alapján újabb alkotásokat készíteni.
Ismeretek
1. Egyszerű szerkesztőprogramok közül adott program alkalmazása.
2. Szöveg- és ábrakészítés.
3. Egyéni alkotás készítése.
4. Az elkészült dokumentum elhelyezése a könyvtárban.
Tevékenység
1. Egyszerű rajzok, ábrák, szövegrészletek alkotása a számítógéppel.
2. Szöveg változtatása formai (betűtípus, nagyság, sortávolság,
bekezdés), tartalmi (hibák javítása, szövegrészek törlése).
3. Dokumentum szerkesztése, ábra rajzolása, kép beillesztése
(képes- rajzos-szöveges alkotások készítése előre megbeszélt
témában - plakát készítése iskolai ünnepélyre).
4. Önéletrajz, levél írása.
5. Színválasztás, színezés, törlés, tiszta lap kérése.
6. A célnak megfelelően a szöveg stílusának, nagyságának
változtatása (levél barátnak, tanárnak, szülőnek).
7. Az elkészült dokumentum mentése, elhelyezése a könyvtárban, a
dokumentum visszakeresése, újbóli megnyitása, a tartalom
módosítása.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret társas
kapcsolatok
Társadalmi ismeretek:
személyes adatok,
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Környezet-ismeret:
egészség-védelem,
Ábrázolás-alakítás:
képalkotás, esztétikai
fejlesztés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betű- és számbillentyű rajzlap, vonal, ecset, színek, pontos másolás,
magánjellegű adatok, önéletrajz,
Tematikai egység4. JátékprogramokÓrakeret: 40
Előzetes tudásBiztos téri ismeretek. Türelem.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A játékfüggőséget elkerülni.
2. A játékot következetesen végig játszani, az eredményt elfogadni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
• A megismert játékot egyre jobb eredménnyel teljesíteni.
Ismeretek
1. Eltérő típusú játékprogramok megismerése.
2. A játékok körét bővíteni.
Tevékenység
1. A játék többféle irányítása szerinti (navigálás az egérrel,
billentyűvel, külső eszközzel).
2. Stratégiai játékok (hosszabb ideig, egyre bővülő tartalommal).
3. Stratégiai játékok játszása a géppel, hálózat segítségével, társsal
(sakk, memory, pasziánsz).
4. Tananyaghoz szorosabban kapcsolódó oktató játékok (egyre
nagyobb önállósággal részt venni a játékban).
5. Képek készítése (néhány kocka rajzfilm) segítséggel.
Kommunikáció:
olvasás, írás, társas
kapcsolatok
Társadalmi ismeretek:
személyes adatok,
önismeret, felkészülés
a felnőtt életre
Környezet-ismeret
egészség-védelem
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A megismert játék elnevezése, a játszáshoz szükséges fogalmak
ismerete.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. a környezetében meglévő számítástechnikai eszközök
rendeltetésszerű, balesetmentes használatára,
2. a technikai fejlődés által biztosított lehetőségek sikeres
alkalmazására (segítséggel, irányítással),
3. szabadidejének tartalmas eltöltésére az információs eszközök
alkalmazásával, a számítógépes függőség kialakulásának
elkerülésére,
4. az egészség megóvásának szem előtt tartására az eszközök
használata során.

Testnevelés

A tantárgy elsődleges célja a rendszeres mozgás, testedzés és az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Térbeli irányok, viszonyfogalmak használata. Az általános iskolai testnevelés során kialakított és begyakorolt mozgáselemek rögzítése, pontosítása, tudatosítása, alapmozgások gyakorlása. Ritmus és sorrend megtartása mozgásos feladatokban. Mozgásos tevékenységgel a tartási hibákat korrigálni, a motorikus képességek fejlesztése, az egészséges testi fejlődés biztosítása, testi fejlődés zavarainak korrekciója. A sportjátékokhoz szükséges elemi és tájékozódási képességek /figyelem/ fejlesztése. A munkatevékenység során szükséges ügyesség, erő, állóképesség, kitartás, edzettség, bátorság, akarat fejlesztése. Sportversenyek elemeinek elsajátítása, labda-biztonság növelése, felkészülés iskolai sportversenyekre. Gimnasztikai alapformájú gyakorlatok rögzítése. Növekvő elem és ütemszámú mozgássorok elsajátítása.

A tantárgy az erkölcsi nevelés területén fontos szerepet játszik a szabályok, szabályosság ismeretének megerősítésében, a magatartásszabályozás befolyásolásában.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén segíti az önismeret, önelfogadás képességét, a segítségnyújtásra és elfogadásra való törekvést.

A testi és lelki egészségre nevelés területén segíti az egészséges testmozgás és a fizikai aktivitás iránti igény folyamatosságát.

A testnevelés tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a verbális utasítások megértéséhez, a mozgások bemutatás vagy szóbeli irányítás alapján minél pontosabban és differenciáltabban történő kivitelezéséhez.

A tantárgy tanulása során fontos a tanulók figyelmének ráirányítása a harmonikus mozgás szépségeire és a mozgásművészet vagy a sportmozgások esztétikumának felismerésére.

Tematikai egység1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódásÓrakeret: 24
Előzetes tudás1. Egymáshoz való alkalmazkodóképesség.
2. Az együttmozgás élménye.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Vezényszavakat ismerni és követni.
2. Gyakorlatokat társakhoz és alkalomhoz illően fegyelmezetten
végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Önállóan sorakozni, az irányokat ismerni.
2. A gyakorlatokat egyre pontosabban végrehajtani
Ismeretek
1. Sorakozás
2. Járások
3. Menetelés
4. Testfordulatok
Tevékenység
1. Sorakozó magasság szerint.
2. Járás egysoros, kétsoros, háromsoros oszlopban, nyitódás,
záródás, helyben járás, jelre elindulás, megállás.
3. Járás lábujjhegyen, sarkon.
4. Sarkon jobbra, balra fordulatok vezényszóra.
5. (Irányítással)
6. Menetelés helyben járással, igazodás, sorbontás jobb, baloldal
érzékelése.
7. Vezényszavak megértése.
8. Menetelés zenére, ritmustartás, ritmusváltás adott jelre.
Társadalmi ismeret:
ünnepek,
felkészülés a felnőtt
életre
Ének-zene: ritmus
gyakorlatok, dal- és
zenekíséret
Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
nyit, zár, jobb, bal, igazodás, sorbontás, magas, alacsony
Tematikai egység2. Gimnasztikai gyakorlatokÓrakeret: 70
Előzetes tudás1. Biztos mozgáskoordináció.
2. Utasítás pontos végrehajtása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Adott ritmust átvenni és követni.
2. Megtanult mozgáselemeket kitartóan végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Az alapgyakorlatokat huzamosabb ideig végezni.
2. Egyszerű utasításokat megérteni.
3. Kéziszereket megfelelően használni.
Ismeretek
1. Két-három mozgáselem összekapcsolása.
2. Kéziszer- és szabadgyakorlatok.
3. Szakkifejezések megértése és alkalmazása.
Tevékenység
1. Begyakorolt mozgáselemek összekapcsolása, helyben futás magas
térdemelés, terpeszállás törzshajlítás, bokaérintés.
2. Négy ütemre végzett gyakorlatok: (alapállás, ugrás terpeszbe, kar
oldalsó középtartásba, taps fej fölött, vissza alapállásba, mellső
középtartásba, oldalsó középtartásba, terpesz, stb.)
3. Szalag, babzsák, labda, medicinlabda, súlyzó, buzogány, karika,
alkalmazásával végzett négyütemű gyakorlatok vezényszavak,
számolás, zene segítségével.
4. Begyakorolt gyakorlatsorok zenére, a testtartás, és ütemtartás
figyelembe vételével.
Ének-zene: ritmus-
gyakorlatok, dal- és
zenekíséret
Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
négyütemű gyakorlat, terpeszállás, oldalsó középtartás, mellső
középtartás, magas tartás, négyütemű gyakorlat, kéziszerek
megnevezése,
Tematikai egység3. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos
feladatok
Órakeret: 80
Előzetes tudás1. Erőnlét fejlesztése.
2. A mozgás összerendezettsége.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Gyakorlatokat kitartóan végezni, a hibákat javítani.
2. Izmokat erősíteni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Szóbeli utasításokat megérteni.
2. Egyre hosszabb ideig együttműködni a tartásjavító és
izomerősítő gyakorlatokban.
Ismeretek
1. Guggolás
2. Kúszás
3. Mászás
4. Függeszkedés
5. Távolugrás
6. Guruló átfordulás előre, hátra
7. Állórajt, futás
8. Egyensúlyozó járás.
Tevékenység
1. Guggoló járás,
2. kúszás padok között,
3. bordásfal gyakorlatok (függeszkedés),
4. egy lábról elrugaszkodás távolugrás nekifutásból,
5. sorozatban guruló átfordulások (guruló átfordulás előre
Környezetismeret:
egészségmegőrzés
sorozatban, háttal sorozatban guruló átfordulás, hátra),
6. állórajtból versenyfutás,
7. helyben rugózásból elrugaszkodás,
8. mászás kötélen, bordásfalon,
9. kúszás akadályok között, mászás akadályon át,
10. 30-60 m-es versenyfutás állórajtból,
11. egyensúlyozás talajon, padon (gerendán) pad merevítőjén.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
gyakorlatok megnevezése, sorozat, állórajt, tevékenységek
megnevezése, méter,
Tematikai egység4. Labdás gyakorlatokÓrakeret: 60
Előzetes tudás1. Önzetlen játék.
2. Céltudatosság.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Egyre pontosabban labdát vezetni, célba juttatni (kézzel, lábbal).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Szabályokat megérteni, betartani.
2. Labdát vezetni egyre biztosabban.
Ismeretek
1. Kislabda dobás
2. Átadások
3. Labdavezetés
Tevékenység
1. Kislabda dobás, álló helyzetből.
2. Célba dobás (kosár, kapu, céltábla).
3. Egykezes, kétkezes mellső átadások, különböző
Ének-zene: ritmus
gyakorlatok
Környezet-
ismeret: egészség-
megőrzés
feladathelyzetekben.
4. Váltott kézzel járás körben akadályok megkerülése,
labdavezetések.
5. Labdavezetés (ügyesebb) lábbal cél felé, akadályok megkerülése.
6. Dobóterpeszből kidobás, célba dobás, alsó felső dobás, lassú futás
közben labdavezetés az ügyesebb kézzel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
gyakorlatok megnevezése, váltott kéz, dobóterpesz, labdavezetés,
Tematikai egység5. Sportjátékok elemeiÓrakeret: 90
Előzetes tudás1. Szabálykövetés. Csapatszellem fontossága.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Sportjátékokat játszani, mások játékát figyelemmel kísérni.
2. Rendszeresen sportolni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Betartani a sportjátékok elemi szabályait, és az eszközöket
rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.
2. A szabályokat minél pontosabban betartani.
Ismeretek
1. Kosárlabda, röplabda, zsinórlabda
2. Pingpong
3. Labdarúgás
4. Tollaslabda, szivacslabda.
5. Kidobós
6. Úszás (vízbiztonság)
7. Roller, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya, szánkó használata
8. Teke, kugli, biliárd
9. Kondicionáló gépek minél szélesebb körű alkalmazása
Számolás-mérés:
tájékozódás,
műveletek végzése
Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés
Ének-zene: ritmus
gyakorlatok, dal- és
zenekíséret
Tevékenység
1. Alapállás - megindulás - megállás, labdavezetés, kosárra dobás,
védekezés,
2. pingpongozás, átütés, szerválás, ütögetés, adogatás,
3. alapállás, megindulás, megállás, labdavezetés, átadás, kapura
lövés, labda védése,
4. szivacslabda, tollaslabda ütögetés, átütés a háló másik oldalára.
5. Az időjárásnak megfelelő sporteszközök használata, az eszközök
rendeltetésszerű használata, karbantartása, tárolása.
6. Egyéni- és csapatversenyek rendezése, kulturált szurkolás
(eredményhirdetés, cím megvédése, visszavágó).
7. Úszás, néhány úszásnem mozdulatai, az úszás ritmusa, légzés
javítása.
8. Kondicionáló gépek célszerű és szakszerű használata, az erőnlét-
és életmódjavító gyakorlatsorok elsajátítása és napirendbe építése.
Kulcsfogalmak/fogal
mak
sportágak megnevezése, kosárpalánk, kosár, kosárlabda, szerva,
szerválás, kapu, gól, tevékenységek megnevezése, kétkezes mellső
átadás
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanulók képes
1. a mozgásos tevékenységek rendszeres végzésére, az egészséges
testi fejlődés, edzettség, teherbíró képesség, az alapvető fizikai
képesség szintjének emelése érdekében,
2. sporteszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatára,
3. sportjátékok játszására (egyszerűsített) szabályokkal,
sportmérkőzések figyelemmel kísérésére.

11.4.4. A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 11-12. ÉVFOLYAMÁNAK KÖZISMERETI KERETTANTERVE

TANTERVI BEVEZETŐ

Célok és feladatok

A készségfejlesztő iskola tanulói számára készült kerettanterv célja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő gyakorlati tevékenységek kiválasztása, a minél teljesebb körű felkészítés az iskola utáni gyakorlati feladatok ellátására. Az évfolyamok közismereti tantárgyai a 9-10. évfolyamokon elért tudásra építenek, azt megerősítik a gyakorlati képzés céljainak és feladatainak függvényében. A képzés célja, hogy kialakítsa a tanulóban az igényt a felnőtt életben szükséges tevékenységek elsajátítása, ellátása és minél önállóbb gyakorlása iránt, támogassa a gyakorlati műhelyekben elengedhetetlen praktikus készségek, figyelem, fegyelem, motiváció, pontosság, türelem kialakulását. A képzés feladata a munkafolyamat ellátásának, a munkatevékenységeket támogató készségeknek tudatos, célorientált fejlesztése, a kitartás megalapozása. A képzés során törekedni kell az egyéni képességstruktúra feltérképezésére és minél teljesebb körű fejlesztésére az eltérő szükségletek alapján. A gyakorlati oktatás során szem előtt kell tartam a hétköznapi életben előforduló felhasználások bemutatását, a gyakorlatias elsajátítást, a tevékenységek szükségességének példáit a felnőtt életben előforduló helyzetekben. A képzés alatt minél több lehetőséget kell adni a szituációs helyzetekben történő megértésre, gyakorlásra. A készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamain a gyakorlati tevékenységek elméleti ismereteit, alapjait is a gyakorlatban, folyamatos bemutatás, ismétlés, gyakorlás keretében célszerű elsajátíttatni. Törekedni kell az egyéni különbségekből, sajátos nevelési igényből adódó tevékenységválasztásra és az egyéni életutak alakulásában szerepet játszó lehetőségek minél teljesebb körű felismertetésére és elfogadására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavégzéshez szükséges szociális készségek, kommunikáció, a közösségi magatartás, a kölcsönös segítés, a csapatszellem fejlesztésére. Mindezek eléréséhez fontos a tevékenykedésre, az aktív felnőtt életre ösztönző, cselekvéseken alapuló, a szellemi és fizikai aktivitásra ösztönző, motivált légkör megteremtése.

Fejlesztési területek, nevelési célok

A készségfejlesztő iskolai tanuló a gyakorlati évfolyamokon az erkölcsi nevelés területén szociális kapcsolataiban felkészül a munkahelyi közösségbe történő beilleszkedésre, megismeri a munkatársi kapcsolatok kialakításához szükséges alapelveket. Képes társas kapcsolataiban a közösségi magatartás alapvető formáinak megtartására, alkalmazására, fejlődik feladatainak elvégzéséhez szükséges kötelességtudata. Megismeri és elfogadja az egyéni különbségekből adódó praktikus lehetőségeket, kialakul az egymás segítése iránt érzett igény.

Nemzeti öntudat és hazafias nevelés területén a tanuló érdeklődik környezete szokásai és hagyományai iránt, bővülnek ismeretei a társadalom és az őt körül vevő közösség ünnepeiről, jeles helyszíneiről. Kötődik és aktívan részt vesz a helyi megemlékezéseken, felismeri a haza legfontosabb értékeit és szimbólumait.

A tanuló az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén megismeri és iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus döntési szabályokat, igényli a saját hétköznapi életét meghatározó körülmények megismerését, a befolyásoló tényezőket figyelembe vevő választás lehetőségét, az önálló döntés szabadságát, aktívan részt vesz a közösség döntéshozatalában. Törekszik a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásformák, jogok és kötelezettségek betartására.

A tanuló önismeretének és társas kapcsolati kultúrájának fejlesztése során megismeri és elfogadja reális életlehetőségeit, kialakul igénye a felnőtt élet kapcsolatai iránt, tudatosan gyakorolja a különböző helyzetekben szokásos viselkedésformákat. Fejlődik önbizalma, önértékelése, felismeri az érzelmi élet fontosságát és irányíthatóságát. Személyes kapcsolataiban kerüli a túlzott bizalmaskodást, kialakul magatartásában a felnőttes mértéktartás.

A tanuló tudatosan törekszik a testi és lelki egészségre nevelés területén az egészséges életmód szabályainak betartására, ismeri és kerüli a káros hatásokat. Megalapozódik a munkatevékenységek megkezdéséhez szükséges fizikai és lelki alkalmasság, fejlődik a kitartás, a tevékenységek végig vitelének igénye.

A készségfejlesztő iskolai évfolyamokon a tanulóban mélyül a családi életben elfoglalt szerepének ismerete, társas kapcsolataiban felismeri az érzelmi kötődések és kapcsolatok új formáit. Megismeri felnőtt élete családi életlehetőségeit, a családi, lakóotthoni együttélések alternatíváit. Gyakorolja a konfliktushelyzetek megoldásának lehetőségeit, törekszik a nézeteltérések kulturált megoldására, a kialakult kompromisszumokat elfogadja.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a tanulóban megerősödik a másokra való odafigyelés igénye, szívesen törekszik közösségében a segítségnyújtásra. Felismeri gyakorlati tevékenységében az önmaga és mások testi és lelki épségének megóvása érdekében szükséges körültekintő magatartás fontosságát.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás tovább tudatosítja a tanulóban az egyén és a környezet egymásra hatásának jelentőségét, a környezet kímélésének fontosságát. Felkészít a munkatevékenységek végzése közben és a mindennapi felnőtt élet tevékenységeiben felmerülő környezeti hatások megértésére, a káros jelenségek elkerülésére, az elvárható óvatosság és mértéktartás szem előtt tartására.

A pályaorientációs fejlesztés során a tanuló felkészül a gyakorlati képzést követően a számára elérhető munkatevékenységben történő részvételre, amelynek része az alapvető képességek és készségek feltérképezése mellett az egyéni motivációk és elképzelések összehangolása. A képzés fő felelőssége a tanuló érdekében a pályaorientáció terén egyénre szabott megoldásokkal az érdeklődés, az alkalmasság és lehetőségek függvényében a megfelelő képzési profil kialakítása.

Gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló ismeretei bővülnek a felnőtt társadalom munkamegosztásának rendjéről, a családban elvárható feladatokról és a személyes felelősségi körébe tartozó lehetőségekről. Tudatosul az anyagokkal és energiával történő takarékosság fontossága, az életvitel tervezésének, a gazdálkodásnak a jelentősége a mindennapi életben.

A médiatudatosságra nevelés során a tanuló elsajátítja az elektronikus információhordozók célszerű és szükségszerű felhasználását, felismeri a virtuális valóság és "igazi" valóság közötti eltéréseket, fenntartással fogadja a médiahíreket. Megismeri a munkatevékenységekhez szükséges információk elérésének lehetőségeit.

Tanulás tanítása terén a tanuló igényli a gyakorlatba ágyazott ismeretelsajátítást, elfogadja a folyamatos önképzés szükségességét a változó világhoz történő alkalmazkodás érdekében.

Fejleszti és alkalmazza az önképzésben az iskolai pályafutása során elsajátított tanulási technikákat. Megőrzi kíváncsiságát a környezet változásai iránt és igyekszik a változásokat beépíteni ismereteibe, alkalmazni az új lehetőségeket.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

A készségfejlesztő iskola az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztése során eléri, hogy a tanuló bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, alkalmazza társas kapcsolataiban az elsajátított érintkezési formákat. Fejlődik beszédértése, főleg a gyakorlatban szükséges nyelvi kompetenciák terén, beszédprodukciójában igyekszik a pontos, érthető információk átadására. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fő felelőssége a beszédbátorság fejlesztésén, az alternatív kommunikációs eszközök minél pontosabb használatán, a megértés és az önmaga megértetésének támogatásán van.

A matematikai kompetenciaterület fejlesztése során a tanuló gyakorolja a mindennapi élethelyzetekben lényeges logikai, matematikai ismereteket, elsajátítja és a gyakorlati feladatok elvégzésénél alkalmazza a szükséges matematikai ismereteket. Fontos a kompetenciaterület ismereteinek folyamatos, gyakorlati tevékenységekkel történő megerősítése az elméletieskedés elkerülése. A tanuló ismeretei elmélyülnek az őt körülvevő világ térbeli és időbeli viszonyairól.

A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlődésére jellemző, hogy a tanuló érdeklődik a környezet jelenségei iránt, képessé válik megfigyelésekre és a történések pontos megfogalmazására. Különösen nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati képzéssel összefüggő természeti és technikai ismeretek támogatására.

A tanuló képes a digitális kompetencia terület fejlesztésének eredményeként az infokommunikációs eszközök megfelelő segítségnyújtás melletti alkalmazására, felismeri a digitális technika értékeit. Megfelelő mértéktartással, a személyes információk megóvásával, kontrollálva használja az informatikai eszközöket a tanulásban és szabadidejében.

Szociális és állampolgári kompetenciaterületen tanuló felismeri helyét és szerepét szűkebb környezetében, képes a környezet kapcsolatrendszerében elhelyezni önmagát. Megerősödik a másokra való odafigyelés és a segítőkészség igénye, fejlődik toleráns, elfogadó magatartása.

Igényli a közösség életében való aktív részvételt, iskolai környezetben gyakorolja a döntési helyzeteket. Megalapozódnak ismeretei az állam és az önkormányzat demokratikus intézményrendszeréről, tájékozott az ügyintézések és segítségnyújtó ellátások elérhetőségéről.

A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló megismeri és megtapasztalja a tevékenységek megkezdéséhez és elvégzéséhez szükséges erőfeszítés értékét, kialakul a munkatevékenységek befejezése iránti igény.

Az esztétikai és művészeti tudatosság terén tovább fejlődik a tanuló önálló ízlésvilága, kialakul az igény a társadalmi normákon belül a saját stílusra környezetében, megjelenésében.

Különösen nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati ismeretekhez szükséges szín- és formaismeret terén szükséges differenciálásra, tapasztalatokra, megfigyelésekre.

Hatékony, önálló tanulás területen a tanuló motiválttá válik és képességeinek megfelelő mértékben megismeri és alkalmazza az önálló ismeretszerzés eszközeit, megfigyeli és igyekszik értelmezni környezete jelenségeit, a környezetében élők tevékenységét. Képes segítséget kérni és megfelelő formában elfogadni, próbálja és meri kérdéseit megfogalmazni.

Egységesség és differenciálás

A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés és kompetenciasfruktára szerint a felnőtt életben betölthető eltérő lehetőségek megismerésére, kiválasztására. Az gyakorlati évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok kitűzésével kell elérni.

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés - oktatás -
fejlesztésterületei
Tantárgy1112
HetiHeti2 éves
Anyanyelv és
kommunikáció
Kommunikáció22144
Társadalmi környezetSzámolás-mérés1,51,5108
Etika1172
Osztályfőnöki1172
Természeti környezetKörnyezet és
egészségvédelem
1172
TestnevelésTestnevelés55360
Szabadon választott1,51,5108
Közismeret összesen1313936
Gyakorlati tevékenységKészségfejlesztő
kerettantervek
20
óra/hét
20
óra/hét
1440
Szabad készségfejlesztő időkeret22144
Készségfejlesztő időkeret összesen22221 584
Összesen35352 520

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét

Kommunikáció

A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain a kommunikáció tantárgy felkészít a minél önállóbb életvezetéshez, az egyszerű munkafolyamatok elsajátításához és a munkavállaláshoz szükséges elsődlegesen verbális és az egyéni sajátosságoktól függően nonverbális információk, utasítások, megértésére és az adekvát, a feladathelyzetekben szükséges beszédprodukció vagy alternatív kommunikációs csatorna alkalmazására. A tantárgy tanulása során az előkészítő évfolyamokon elsajátított ismeretekre alapozva, az egyéni képességek szintjéből kiindulva kell különös hangsúlyt fektetni a minél érthetőbb kommunikáció kialakítására. Verbális kommunikáció esetén cél a helyes hangképzés, a minél érthetőbb beszéd, a megfelelő tartalmi mondanivaló fejlesztése, az olvasott és hallott tartalom megértésének gyakorlása, elmélyítése. A nonverbális kommunikációs csatornák alkalmazásában lehetőség szerint törekedni kell a minél pontosabb, árnyaltabb kifejezésmódok kidolgozására, a gyakorlatban lehető legegyszerűbben alkalmazható, jól érthető formában kidolgozott rendszerre. A tantárgy célja, hogy a készségfejlesztő iskolai tanulók nyitottá váljanak kommunikációs feladatok megoldására, minél nagyobb motiváció alakuljon ki a környezettel történő kapcsolatteremtésre, pozitív tapasztalatokkal éljék meg kommunikációs kompetenciájukat. Folyamatosan legyen a tanulónak igénye a környezet megismerésére, a kíváncsiság legyen része mindennapi gondolatainak, alakuljon ki, hogy a kommunikáció a megismerés egyik fontos eszköze. A tantárgy tanulása során fejlődjön a verbális kommunikáció és a metakommunikáció összhangja. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulóban fejlődjön az igény arra, hogy környezete közléseit, információit megértse és önmagát megértesse környezetével. A tanuló képességeihez mérten kapcsolódjon be társas érintkezésekbe, alkalmazza kommunikációs ismereteit, vegyen részt a különféle beszédhelyzetekben. Kommunikációs helyzetekben ismerje fel a kapott egyszerű információk lényegét, tudja a kapott ismereteket megfelelően értelmezni és képes legyen véleményt alkotni, élményeit megosztani. Próbálja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges ismereteit írásos kommunikációval is bővíteni, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó olvasási és írási feladatokat elvégezni. Egyre bővebb szókinccsel legyen képes érzéseit, kívánságait, problémáit kifejezni.

A tantárgy tanítása különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a szabályok megértésének és a társadalmilag elfogadott viselkedési normák alkalmazásának támogatásával, a közösségi lét és kommunikáció összhangjának erősítésével, a verbális és nem verbális kommunikációs jelzések összhangjának elősegítésével.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén elősegíti a közvetlen környezet megismerését, a nemzeti jelképek, ünnepek kommunikációs szokásrendszerének, jelentőségének és értékeinek megértését.

A tantárgy az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén szerepet játszik a nyomtatott és elektronikus sajtó híreinek megismertetésén, figyelésén keresztül a demokratikus intézményrendszer működésének és eseményeinek értelmezésében, a demokratikus jogok és kötelezettségek gyakorlásának támogatásában.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztését a saját tapasztalatok társakkal történő megosztásával, a más személyekkel kapcsolatos események iránti érdeklődés felkeltésével támogatja.

A családi életre nevelés területét az együtt élés szabályainak, a családi eseményeken történő viselkedésnek a megerősítésével, a családi és párkapcsolatok fontosságának tudatosításával szolgálja.

A testi és lelki egészségre nevelés fejlesztési területet az érzelmi élettel és az egészséggel, életmóddal kapcsolatos kommunikációs kultúra egyre árnyaltabb alkalmazásának elérésével segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet a gyakorlati tevékenységek veszélyeinek és a balesetek elkerülésének felismertetésével támogatja.

Elmélyíti a fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismereteit a tevékenységekhez szükséges eszközök, anyagok és energia felhasználásával kapcsolatos tudatosság irányításával.

A pályaorientáció területét a tantárgy a gyakorlati munkavégzés és a munkavállalás szabályainak, lehetőségeinek, fontosságának bemutatásával és az egyéni érdeklődés felismertetésével segíti.

A gazdasági és pénzügyi nevelés fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a felnőtt társadalom munkaalapú berendezkedését, a családi munkamegosztás, a munkabér és más jövedelmek ésszerű beosztásának fontosságát. Médiatudatosságra nevelés területén a tantárgy segít elsajátítani az audiovizuális eszközök helyes és mértékletes alkalmazásának szabályait, a média alkalmazását információszerzésre. A tanulás tanítása fejlesztési területen a tantárgy segíti a változások megismerésében a kommunikációs technikák alkalmazásának elsajátítását.

A kommunikáció tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a környezet megismerésében, a társas kapcsolatok alakításában lényeges kommunikációs eszközök gyakoroltatásához és a közösségi élethez nélkülözhetetlen közlési és információszerzési igény fejlesztéséhez.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen segíti a különböző helyzeteknek megfelelő viselkedési, önálló véleménykialakítási és képviseleti formák alkalmazását. A tantárgy az esztétikai és művészeti tudatosság kompetencia fejlődését a kellően tudatos, igényes kommunikáció alkalmazásának támogatásával éri el.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődését a tantárgy a kíváncsiság, az érdeklődés fenntartásával és az információszerzés lehetőségének segítésével éri el.

Tematikai egység1. Anyanyelv. Beszédfejlesztés.Órakeret: 40
Előzetes tudás1. Kommunikációs igény és képesség. Részvétel társalgásban,
másokra figyelés, témafelvetés, saját véleményalkotás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Verbális kommunikáció fejlesztése: szókincsét, nyelvhelyességét
bővíteni. Nonverbális kommunikáció fejlesztése: képek,
szimbólumok, piktogramok felismerése és használata,
metakommunikáció alkalmazásának fejlesztése
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Növelje ismereteit és kommunikációs késztetését
2. Képességeinek megfelelő szókinccsel és nyelvi formátumban
beszéljen.
3. Ismerje fel a településén meglévő és országosan ismert
nevezetes épületeket (saját település, főváros, ország) és tudja
azok funkcióit.
4. Bővítse saját lakásával a lakásfenntartással kapcsolatos
ismereteit.
Ismeretek
1. Nyelvi kifejezésformák használata a beszéd, képolvasás,
olvasás, írás során.
2. Szókincsfejlesztés.
3. Meglévő ismeretek bővítése különböző témakörökben az
olvasás segítségével (egészségügyi-, háztartási ismeretek,
munkaügyek).
4. Szabadidő tervezése (aktív pihenés), családi események,
ünnepek.
5. Tapasztalatszerzés a településen (utcán), közlekedési
útvonalak.
6. Az iskola (munkahely, általa látogatott intézmények)
környékéről térkép készítése.
7. Lakás használatával kapcsolatos praktikus ismeretek
(fogyasztásmérő, szemétszállítás időpontjai, postaláda
használata).
Tevékenység
1. Artikulációs gyakorlatok, a kiejtés javítása.
2. A tanult nyelvtani kifejezések, fordulatok alkalmazása.
3. Szavak gyűjtése (szófajok szerint azonos alakú, többjelentésű
szavak, szinonim fogalmak, ellentétpárok).
4. A szövegértés folyamatos ellenőrzése változatos témákban
Környezet- és
egészségvédelem:
élettelen környezet,
térképhasználat,
környezetvédelem
(Egészségmegőrzés, káros szenvedélyek kialakulásának
megelőzése, tisztítószerek, élelmiszerek, háztartási gépek
használati utasítása, ételreceptek, prospektusok, közlekedési
fogalmak, menetrend, műsorújság, háztartási fogyasztásmérők
számlái, a fogyasztásmérő leolvasása, biztonsági lezárása,
hibabejelentés).
5. Családi alkalmakkal, ünnepi események tervezésével,
ajándékozással kapcsolatos tapasztalatok megosztása.
6. Séta, nevezetességek, kirakat nézése (alkalmas ajándék keresése).
7. Térképének tanulmányozása, ismerős helyek keresése, (alternatív)
útvonalak tervezése, helyek bejárása, saját útvonal megrajzolása.
8. Lakás, otthon (helységek, saját lakrész, szépítése), vendégfogadás
(alkalmazkodás a lakókörnyezethez, kulturált zenehallgatás).
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
Aktuális nyelvtani fogalmak és szabályok, felmerülő fogalmak
tisztázása, értelmezése. Háztartási energia mérőóra, fogyasztás,
számla.
Tematikai egység2. Olvasás - írásÓrakeret: 60
Előzetes tudásMegfelelő betűméretű, könnyen érthető nyomtatott szöveg olvasása,
olvasható, rövid szöveg írása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Olvasás útján információt szerezni, egyszerűbb rövid szöveget írni,
figyelemmel a formai követelményekre (dátum, aláírás, címzés).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Olvasási technikáját fokozatosan javítani.
2. Olvashatóan írjon, az egyszerű hibákat találja meg és javítsa
ki.
3. Valós eseményeket néhány mondattal mondjon el.
4. Rövid történet, irodalmi alkotást olvasson el, a szereplőket
önállóan jellemezze, történetet képek/kérdések segítségével
mondjon el.
5. Adott űrlap kérdéseire megfelelő válaszokat írjon be,
törekedjen a feladat önálló megoldására.
6. Tudjon képeslapot, levelet írni (lap vásárlásától a feladásig,
borítékot megcímezni önállóan vagy segítséggel).
Ismeretek
1. Olvasás gyakorlása, újságolvasás.
2. Rövid novella, vers, hírlapi tudósítás olvasása.
3. Hallott, olvasott szöveg értelmezése.
4. Írás gyakorlása (írás tempójának fokozása).
5. Az írás külalakjának, rendezettségének tudatos javítása.
6. Személyi adatok ismerete, helyes leírása.
7. Kérdőív, tesztlap kitöltése.
8. Önálló fogalmazás (önéletrajz, motivációs levél) írása.
9. Levél, üdvözlőlap önálló megírása, megcímzése.
10. Keltezés értelmezése és helyes leírása.
11. Napirend leírása, jegyzet, emlékeztető, esetleg napló készítése
(naptárban).
12. Önellenőrzés. Hibák megtalálása és javítása.
Tevékenység
1. Hangos olvasás megfelelő intonációval, kifejezően, néma olvasás,
szövegértés.
2. Egymás kézírásának olvasása.
3. Másolás, írás, diktálás után.
4. Űrlap kitöltése személyi adatokkal.
5. Szavak írása másolással, tollbamondással
6. Levél közös megfogalmazása hiányzó osztálytársnak, rövid
üdvözlet küldése (papír alapú, e-mail, sms).
7. Egy nap eseményeinek önálló leírása néhány mondatban (napló,
naptári bejegyzés).
8. Elemi szövegelemzés (élethelyzetek, érzelmek, emberi
kapcsolatok felismerése, megértése).
9. Személyére vonatkozó kérdések elolvasása, helyes válasz 1-1
szóban.
10. Általános tájékozottságra, irányuló kérdésekre helyes válasz
kiválasztása, jelölése.
11. Megadott időpontokhoz tevékenységek írása, időrendbe állítás
keltezés alapján.
12. Rövidebb szöveg áttekintése, saját munka összehasonlítása a
társakéval.
13. Hírek gyűjtése az ország különböző tájairól (események,
szereplők, helyszínek).
14. Szabadidő kulturált eltöltése, a könyvtár használata (kölcsönzés,
könyv, CD, DVD), saját hobby megtalálása, a magányos és társas
alkalmak egészséges arányának megkeresése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Olvasási technikával kapcsolatos kifejezések. Ismeretlen fogalmak
értelmezése, régi és népies kifejezések, betűforma, sorköz, szóköz,
kihagyás, mondat, írásjelek, igazolvány, személyi szám,
állampolgárság, aláírás felelőssége, lakcím, kerület, irányítószám,
napló, beszámoló, e-mail, sms, megszólítás, tartalom, aláírás, címzés,
bélyeg, postaláda, feladás,
életkor, kedvenc étel, legjobb barát, legkedvesebb időtöltés, munka,
pihenés, szórakozás, elfoglaltság, jókívánság, elköszönés, dátum,
megye, város, község, falu, tanya, országhatár, perc, másodperc, idő,
gyorsaság, külalak, lényeges és lényegtelen hibák, saját könyv,
kölcsönzés, határidő, könyvtári kölcsönzőjegy,
Tematikai egység3. Médiaismeret. Nem verbális információ
értelmezése.
Órakeret: 30
Előzetes tudásSaját vélemény, felmerülő kérdések udvarias megfogalmazása,
kommunikáció aktív befogadása
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Szabadidejét változatos tartalommal megtervezni.
2. Médiatartalmak és eszközök időbeli és tartalmi korlátokkal
történő használata.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
Pontok
Fejlesztési feladat
1. Könyveket és más információhordozókat rendeltetésszerűen,
kíméletesen, célorientáltan használjon.
2. Legyen képes a médiából szerzett ismereteket korának és
képességeinek megfelelően, az egészségre, érzékszervekre,
környezetre vonatkozóan adekvátan értelmezni és használni.
3. Tudjon érzelmileg művészeti alkotásokra ráhangolódni
(irodalom, film, képzőművészet, zene, színház).
4. Képességeinek megfelelően tudjon fényképezni, videózni,
hangfelvételeket készíteni és visszajátszani.
5. Törekedjen a változatos, kulturált szabadidő eltöltésre
(olvasás, zenehallgatás, rejtvényfejtés, internet használat).
6. Igazodjon el a tv-újságban, a teletext információi és a műsorok
között.
7. A mindennapi eligazodásnál használatos piktogramok
információit ismerje, használja, a piktogramok utasításait
tartsa be.
8. A médiában megjelenő tartalmakkal (hírek, riportok,
reklámok) legyen kritikus.
Ismeretek
1. Könyv, folyóirat, újság, lexikon különbsége. Újságolvasás.
2. Tv, Videó, DVD műsorának közös megtekintése (ifjúsági filmek,
filmsorozatok epizódjai).
3. A valóság és a médiában ábrázolt helyzetek (hihető-hihetetlen)
elkülönítése.
Környezet- és
egészségvédelem:
érzékszervek védelme
Etika: Látott és hallott
tartalmak tanulságai,
ítélőképesség
4. TV-műsorújság átnézése, állandó műsorok időpontja.
5. Tágabb környezetben használatos piktogramok megtalálása és
értelmezése (mosdó, lift közintézményekben, számítógép,
mobiltelefon jelzései, kezelési utasítások).
Tevékenység
1. Könyv vásárlása, megbecsülése, saját könyv, kölcsönzés.
2. Audiovizuális eszközök szakszerű használata (bekapcsolás,
hangerő szabályozása).
3. Film(részlet) megtekintése, megbeszélése.
4. A filmekben látottak és a valóság viszonya, példák gyűjtése,
csoportosítása (az utánzás veszélyeinek tudatosítása).
5. Reklámok, egyes televízió műsorok (valóság-show) mögöttes
tartalmának kritikus értelmezése.
6. Tv-újság olvasgatása, adott műsorok keresése időpont és cím
alapján. (Teletextről műsor kiválasztása, megkeresése).
7. Programfüzet átnézése (kulturális és szabadidő programok, helyi
programok).
8. Következtetések, reakciók (képek, mozgóképek értelmezése, saját
viselkedés elemzése videofelvétel, fotó alapján), helyes, helytelen
differenciálása.
9. Eszközök használata a használati utasítás szerint.
10. Fényképek készítése és visszanézése (arckifejezések értelmezése).
11. Piktogramok gyűjtése, értelmezése (ki talál többet, mit jelent?).
12. Levélben kapott feladat néma elolvasása, elvégzése.
13. Keresztrejtvény közös megfejtése.
14. Versenyekjátékok (kvíz, szójáték, kitalálós, most mutasd meg..).
15. TV-bemondó szerepjáték
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
mesebeli lények (kitalált lények), tv-csatornák, játék- és
ismeretterjesztő filmek, vetélkedők, valóság, fantázia. Felmerülő
ismeretlen fogalmak tisztázása, régi korok, történelmünk nagyjai,
mozi, színház, koncert, múzeumok, szabadtéri programok,
meghatározások, szó kiegészítése, folytatása, rokon értelmű szavak,
címzett, piktogramok és jelentésük, (veszélyt jelző piktogramok,
színek, rövid feliratok), múlt-, jelen- és jövő idő, ismeretlen szavak
magyarázata, irigy, jószívű, segítőkész, vers, rím, ritmus, ismeretlen
kifejezések magyarázata, versek szavainak értelmezése,
megbeszélése
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. az olvasott szöveg megértésére, a tartalom rövid
összefoglalására, a tanulság levonására.
2. rendezett külalakkal, olvashatóan írni, az egyszerű hibákat
megtalálni, javítani,
3. a tanultakat jó helyzetfelismeréssel önállóan alkalmazni,
4. a kommunikációs eszközök és sajtótermékek kínálatából
érdeklődésének megfelelő értékes tartalmakból ismeretet
szerezni.

Számolás-mérés

A számolás-mérés tantárgy a készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain megerősíti a 9-10. évfolyamokon és a gyakorlati tevékenységek során elsajátított ismereteket, készségeket és megalapozza a minél önállóbb életkezdéshez, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához és a munkavállaláshoz szükséges számolási, számítási és mérési ismereteket. A tantárgy tananyagának elsajátítása során folyamatosan törekedni kell a mindennapi élethez, önellátáshoz, munkatevékenységekhez gyakorlatba ágyazottan kapcsolódó feladatmegoldásokra, kerülni kell a túlzott elméletieskedést, fontos a műveletek tapasztalati megerősítése különböző mérő- és szemléltető eszközökkel. Nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati oktatást megalapozó hossz, súly, terület, kerület, térfogatmérések megtapasztalására, a több, kevesebb mennyiségek felismerésére és a szükséges tevékenységhez az elégséges mennyiség meghatározására, az alapanyagok beosztásának megalapozására. A számolási műveletek gyakorlásán és az alapvető logikai feladatok megoldásán túl a tantárgy feladata a felnőtt lét megismerését segítő térbeli és időbeli tájékozódási ismeretek bővítése, a mindennapi feladatok tervezéséhez szükséges szempontok figyelembevételével. A számolás-mérés tantárgy tanítása lehetőséget ad a családi pénzbeosztás szempontjainak megismerésére, a munkabér értékének felismertetésére, a jövedelmek beosztásának tervezésére, a vásárlások során a fontos és nem szükséges áruk elkülönítésére, a fölösleges költekezés és túlköltés megelőzésére.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés terén a szabályok betartására, a kitartásra és pontosságra neveléssel, a takarékosság szempontjainak felismertetésével és a mennyiségek igazságos elosztására és arányos beosztására nevelésével.

A családi életre nevelés terén felkészít a lakókörnyezetben történő eligazodásra, a havi, heti és napirend munka, tanulás, pihenés, szórakozás ésszerű beosztására és családi jövedelem beosztásának megismerésére és tervezésére.

A fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területen támogatja a takarékos, beosztó életvitel tervezésének és kivitelezésének elveit.

Pályaorientáció területén segíti a munkavégzéshez kapcsolódó mérési tevékenységek és számítási műveletek megismerését és elősegíti a szükséges segédeszközök tervezését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területén felkészít a minél önállóbb életvitelhez szükséges gazdálkodási és takarékossági feladatok ellátására.

A tanulás tanítása területen segíti az önálló tervezéshez, gondolkodáshoz szükséges adatok felismerését és gyűjtését.

A kulcskompetenciák fejlesztése során az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a számolási és mérési tevékenységek, adatok, mértékegységek helyes megnevezésének tudatosításával erősíti.

A matematikai kompetencia fejlesztéséhez a tantárgy a matematikai nyelvezet és gondolkodás alapjainak valamint az alapvető mérési, számolási tapasztalatok és összefüggések megismertetésével járul hozzá.

A természettudományos és technikai kompetencia fejlődését a természet által meghatározott egyszerű fizikai paraméterek, természeti jelenségek megismertetésével támogatja.

A számolás-mérés tantárgy a digitális kompetenciaterület fejlődését segíti a különböző mérőeszközök helyes alkalmazásának elsajátításával és a számolási műveletekhez a különféle digitális eszközök bevonásával.

A tantárgy a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődésében az önálló ismeretszerzés és minél önállóbb következtetések levonásának támogatásával járul hozzá.

Tematikai egység1. Térbeli és időbeli tájékozódásÓrakeret: 10
Előzetes tudásMegbízható tájékozódás saját magán, maga körül, ismert térben és az
időben.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Térbeli relációk pontosítása, használata szempontváltásnál is.
2. Térbeli tájékozódás fejlesztése elvont szinten a makettektől a
térképig.
3. Eltérő kijelzőről időpontot megbízhatóan leolvasni.
4. Törekvés a pontosságra, a végzett tevékenységhez szükséges
időtartamot reálisan megbecsülni, és az adott tevékenységet
optimális időkeretekben végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Tudjon otthonosan és felelősségteljesen mozogni az iskola és
otthona környékén, ismerni az otthon - iskola útvonalát,
eligazodni a környező utcákban.
2. Képességeinek megfelelő formátumú térképen legyen képes
eligazodni.
3. Értse meg az időbeliség és az időtartamok közti
nagyságrendbeli különbségeket.
4. Időpontot pontosan határozzon meg kétféle óra alapján.
5. Fontos és időpazarló tevékenységek, időbeosztás.
Kommunikáció:
szókincs-bővítés
Környezet- és
egészségvédelem:
élettelen környezet,
felszíni formák
Ismeretek
1. Tájékozódás az otthon és az iskola környékén.
2. Alapvető földrajzi ismeretek, térképolvasás, jelzések
értelmezése.
3. Magyarország térképe.
4. Idő. Az időfogalom szűkebb és tágabb kiterjedése (múlt -
jelen - jövő). Az idő múlása, korosodás.
5. Az óra, napirend, heti beosztás.
6. Időegységek a naptól az évig (év, évszakok, hónapok).
7. Ismerkedés régmúlt korokkal (történelmi időszakok).
Tevékenység
1. Tájékozódás szűkebb környezetben: az iskola minden
helyiségének, dolgozójának, azok munkamunkahelyeinek
megismerése, lehetőség szerint azok felkeresése, az ott kapott
megbízatások önálló teljesítése.
2. Járművek, útvonalaik tanulmányozása térképen (BKV térképen),
egyes útvonalak bejárása, felidézése a térképen. Távolságok
megtételének lehetőségei, módjai, eszközei (gyalog,
tömegközlekedéssel, autóval, hajóval, vonattal, repülőgéppel -
piktogramok az internetes térképeken.)
3. Saját lakcím leírása, bejelölése a térképen, egymás
"meglátogatása" (útvonal meghatározása), távolságok becslése,
lemérése, átszámítása.
4. Magyarország és Budapest térképének tanulmányozása,
piktogramok, színjelzések értelmezése, híradások, események
helyszínének megkeresése.
5. Időegységek, időtartamok becslése, mérése, időpontok fontossága
(nyitva tartások, menetrend, TV-műsor).
6. Időegységek a másodperctől az évszázadig.
7. Digitális és hagyományos óra jelzéseinek egyeztetése.
8. Naptári év, tanév meghatározása évszakok periodikus váltakozása.
9. Születési év és jelen év különbségéből az életkor kiszámítása.
10. Az év felosztása egy oldalas naptárban nap, hét, hónap, évszak év
váltása minden variációban tevékenységek időtartamának
meghatározása (mennyi ideig tart az iskolaév, a tavaszi szünet, az
ebéd, egy mondat leírása, egy fogmosás).
11. Napi tevékenységek időtartamai, napirend készítése a
tevékenységekre fordított időtartamokkal (összesen 24 óra),
eseményekhez megfelelő időegység megválasztása.
12. Jelenlegi időpont helyes megállapítása.
13. Időtartamok kiszámítása a kezdési és befejezési időpontból (egy
éves időtartam érzékelése tavaly ilyenkortól mostanáig, a szünidő
hosszát kiszámítani utolsó és első tanítási nap alapján).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
helyiségek, munkakörök, település, megye, kerület, utca, házszám,
középületek, lakóépületek, közterületek, égtájak, földrészek,
Időpontok meghatározása többféle módon (fél 8, 7.30, 19.30).
másodperc, stopperóra, munkaidő, szabadidő, szabadidős
tevékenységek, 1 évvel ezelőtt, 1 év óta, 1 év múlva kifejezések
értelmezése. régi, ócska, antik, műemlék, időszalag,
tömegközlekedés, BKV, átszállás, közlekedési csomópont, távolsági
és tömegközlekedési eszközök, időegységek nevei, időtartam, tanév,
naptári év, évad, szezon, tanítási szünet, szünidő
Tematikai egység2. MűveletekÓrakeret: 30
Előzetes tudás1. Kialakult mennyiség - és számfogalom
2. Megbízható számjegyírás- és olvasás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Egyszerű szöveges feladatot megoldani, ehhez a megfelelő
műveletet kiválasztani és az adott kérdésre válaszolni.
2. Tudatosítani, hogy a személyéhez kapcsolható számjegyek
állandóak (születési dátum, személyi szám), használatakor az
ellenőrzés és pontosság elengedhetetlen.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A műveletek eredményét legyen képes megbecsülni,
kiszámítani és ellenőrizni.
2. Ismerje fel az ellentétes műveletek összefüggéseit.
3. Ismerje fel a számok nagyságrendjét, alaki és helyi értékek
különbségét megérteni.
4. Tudja egyéni képességek szerint elolvasni a számokat és
reálisan megkülönböztetni nagyságrendjüket.
5. Legyen képes a feladatot logikusan átgondolni és a megfelelő
művelet kiválasztani.
6. Legyen képes helyesen megfogalmazni a választ a szöveges
feladatban feltett kérdésre.
7. Megbízhatóan alkalmazza a számológépet, az eredményt
becsléssel ellenőrizze.
Ismeretek
1. Műveletek 100-as körben (egyéni képességekre fokozott
figyelemmel).
2. Számkör bővítése.
3. Számológép használata (ellenőrzés, önellenőrzés).
4. Szöveges feladatok (megoldási terv készítése, az eredmény
értelmezése, válasz megfogalmazása).
Tevékenység
1. A tanult műveletek végzése egyre nagyobb önállósággal egy és
kétjegyű számokkal. Tízesátlépés, helyiérték gyakorlása.
2. Képességekhez mért önálló számolás, közös ellenőrzés, önálló
javítás.
3. Összetett, több azonos műveletet tartalmazó feladatok végzése,
tagok felcserélése összeadásnál.
4. Összeadás és kivonás - az ellentétes műveletek fogalma,
ellentétes műveletek összefüggéseinek felismerése.
5. Szorzás, osztás fogalma, előfordulása a mindennapi életben.
Kommunikáció:
szókincs, szövegértés
6. Szorzás a számológéppel, ellenőrzése összeadásokkal, osztással.
7. Számok, műveleti jelek hibátlan beütése, az eredmény ellenőrzése
fordított művelettel.
8. Nagy számok kiolvasása, ezres, 10-és 100 ezres számjegyeinek
megszámlálása, nagyságrendjük megállapítása, teljes számok
elolvasása.
9. Alaki- és helyi érték differenciálása.
10. Helyiértékek megállapítása. 0-t tartalmazó számok kiolvasása, 1,
2, 3, és 4 jegyű számok elolvasása, írása diktálás után, számjegyek
egymás alá írása, nagyságrendek megállapítása.
11. Árak nézegetése árjegyzékekben a "Túró Ruditól az Audiig".
12. Számok olvasása, nagyságrendek összehasonlítása.
13. Telefonszám lejegyzése, elolvasása.
14. Szöveges feladatok megbeszélése, szükséges műveletek
megállapítása, elvégzése, ellenőrzése, a kapott eredmény
értelmezése, eredmény szöveges megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
egyesek, tízesek, százasok helye, maradék hozzáadása, számok nevei
tízezertől, olcsó, drága, akció, leértékelés, sorrend, ellenőrzés,
becslés, kitörlés, javítás, kérdés tisztázása, megválaszolása szóban
plusz és mínusz jelentése, a számolásnál és a mindennapi életben,
tízezer, százezer, millió, szám, számjegy sorszám fogalmak
különbsége, számológép-számítógép különbsége, tervezés,
végrehajtás, válasz megfogalmazása
Tematikai egység3. Mértékegységek, mérések, a pénzÓrakeret: 25
Előzetes tudás1. Mennyiségfogalom kialakulása.
2. Mérőeszközök, mértékegységek alapfokú ismerete
3. A megfelelő mérőeszköz megválasztása.
4. Bankjegyek és pénzérmék ismerete.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Adott mennyiség minél pontosabb kimérése.
2. Banki alapfogalmak, tevékenység megismerése. A felelős
pénzhasználat tudatosítása.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Válassza ki és használja a megfelelő mérőeszközt, mérjen
pontosan.
2. Ismerje a pénz gondos kezelését, megőrzésének módját (bank).
Ismeretek
1. Mérési gyakorlatok, mértékegységek, mérések.
2. A pénz, pénzkezelés, banki ismeretek.
Tevékenység
1. Különböző típusú mérésekhez megfelelő eszköz kiválasztása,
mértékegység meghatározása, mérőeszközök helyes használata.
2. Hosszúság-, súly- és térfogat-mérések gyakorlása.
3. A napi gyakorlatban használt mennyiségekkel kapcsolatos
fogalmak megismerése (csipetnyi só, csepp ecet, borsónyi, diónyi,
morzsányi, ujjnyi, hajszálvékony). Hosszúságmérés a gyakorlati
tevékenységgel kapcsolatos nagyságrendben.
4. Papírpénzek, érmék felismerése, megnevezése, értékük
összehasonlítása.
5. Összegek kiszámolása, váltások.
6. Különböző jövedelemforrások számbavétele.
7. Jövedelmek, megélhetési költségek, "rezsi", villany-, gáz-,
telefon-, ebéd-befizetés, BKV-bérlet nagyságrendje,
összehasonlítása.
8. Számlák befizetésének, pénz feladásának megfigyelése.
9. Vásárlások, üzletekben, termékek árainak becslése, ellenőrzése
"mennyit tévedtél?".
10. Katalógusokban árak megfigyelése, hasonló áruk keresése több
Kommunikáció:
szókincs-bővítés,
olvasás, írás
katalógusban.
11. Árak és mennyiségek összefüggése. Becslésjavítás.
12. Akciós árak, az eredeti és a leszállított ár különbségének
kiszámítása.
13. Hirdetésekben, plakátokon összegek keresése.
14. Különböző szolgáltatások árai.
15. Pénz beosztása. Szükséges és szükségtelen áruk.
16. Egyszerűbb banki fogalmak megismerése (bankszámla,
bankkártya, átutalás, kamat, meghatalmazás, kód).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
mértékegység, személy- és konyhai mérleg, mérőszalag, vonalzó,
deciliter, liter, bank, bankkártya, csekk, készpénz, jövedelem,
adósság, hitel, kölcsön, részletfizetés, takarékosság, több, kevesebb,
pontosan annyi, papírpénzek felismerése, címletükről és színükről,
megtakarítás
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. mértékegységeket, azok alkalmazását,
2. képes több művelettel végezhető szöveges feladatok
megértésére, szükséges műveletek elvégzésére,
3. képes az időegységek adekvát használatára,
4. képes a számológép megbízható alkalmazására,
5. tisztában van a pénz fontosságával, beosztásával.

Etika

Az Etika tantárgy célja a készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain a tanulók közösséghez való viszonyának, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A tantárgy alapvető célja a közösségi, tágabb értelemben társadalmi értékek közvetítése, az általánosan elfogadott normák belső szabályozóvá válásának elősegítése. Középpontjában a tanulók formálódó személyisége áll. Az Etika tantárgy magába foglalja az ember életének minden fontos viszonyulását önmagához, társaihoz, környezetéhez, ezek alapozzák meg értékrendjét, amelynek mentén döntéseit meghozza. Az erkölcsi nevelés célja, hogy a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztésével támogassa mindennapi életük, életvezetésük és értékrendjük formálását, segítse őket véleményük kialakításában és magatartásuk szabályozásában. Az erkölcsi nevelés legfontosabb területei az önálló, felelős döntési képesség, a másokkal való együttérzés, empátia és a közösség tagjai közötti igazságosság és méltányosság. Az Etika tantárgy ezeken a területeken azonban nem elsősorban ismeret, hanem sokkal inkább fejlesztés központú, ahol a fejlesztés célja a jelentéstartalmak gazdagítása, képességeknek megfelelő szinten történő tudatosítása, megtapasztalása. A tananyagtartalom személyes élményekre, a hétköznapi életből merített és arra visszacsatolható tapasztalatokra épít és nem elméletieskedő ismeretekre. A tantárgy az erkölcsi nevelés területén lehetőséget nyújt a felnőtt élet legfontosabb kérdéseinek megvitatására, megértésére, különös tekintettel a kitartás, a mértéktartás, a munkatevékenységek megbecsülése. A társakkal való együttműködés segíti az elfogadás, a segítő készség, a türelem készség szintűvé érését, a környezethez való alkalmazkodást.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén segít felismerni a családi és közösségi kapcsolatok ápolásának fontosságát, más emberek tulajdonságainak értékelését.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén segíti a különbözőségek megismerését, az igazságosság és az egyéni igények figyelembe vételének egyensúlyát.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén támogatja a tanulók önismeretének fejlődését, a közösség értékeinek megismerését, a különböző élethelyzetekben elvárt, kívánatos viselkedési formákat.

A családi életre nevelés fejlesztési területen a tantárgy segíti a családi kapcsolatok ismeretének elmélyítését, a családi élet harmóniájának, dinamikájának feltárását, a családi és baráti kapcsolatok azonosításának képességét.

Testi és lelki egészségre nevelés területén a tantárgy fokozottan előtérbe helyezi az emberi lét optimális lelki egészségéhez szükséges társas, közösségi kapcsolatainak megismertetését, a konfliktusok megoldásának, az érzések és érzelmek felismerésének és védelmének fontosságát.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén előtérbe helyezi az empatikus, segítő magatartás kialakulását, az eltérő szükségletek szerinti eltérő támogatás elfogadását.

Fenntarthatóság, környezettudatosság területén a tantárgy tanulása segíti a természeti és épített környezet megóvására törekvő magatartás tudatosulását.

Pályaorientáció terén hozzájárul a személyes pályaválasztás, a családi munkamegosztás és minél önállóbb életvitel lehetőségének összehangolásához.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tantárgy segíti a mértékletes, tudatos életvitelre törekvő magatartás fejlődését.

Médiatudatosságra nevelés területén segíti a különböző médiumok által bemutatott kapcsolati és viselkedésformák értelmezését, a kívánatos és elkerülendő helyzetek felismerését.

A tantárgy az anyanyelvi kompetenciaterületen segíti az érzések, érzelmek megfogalmazásának pontosítását, a metakommunikáció és verbális kommunikáció jelzéseinek megértését.

A digitális kompetenciaterületen segíti a valóságos és virtuális kapcsolatok és történések elkülönítését, a kapcsolatok és a személyiség megfelelő védelmét az infokommunikációs eszközök alkalmazásakor.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen segíti a közösségi beilleszkedéshez, a közösségi léthez szükséges ismeretek és magatartásformák megerősödését, tudatosulását.

Tematikai egység1. Egyén, közösség, társadalomÓrakeret: 20
Előzetes tudásA környezet elvárásainak megfelelő viselkedés.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A tágabb környezet, a társadalom elvárásainak megfelelő
viselkedés alakítása.
2. Legyen képes az aktuális helyszínnek megfelelően szerepek
változtatására.
3. Ismerje fel a pozitív hatásokat és értékeket, utasítsa el a
negatívakat.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
Pontok
Fejlesztési feladat
1. Ismerje fel és alkalmazza tudatosan a társadalomban elismert
viselkedésiformákat és szabályokat
2. Épüljenek be a viselkedésébe a meglévő kapcsolatok
ápolásának technikái, elvárásai, az új, pozitív kapcsolatok
létesítésének igénye. Ismerje a kapcsolatalakítás lehetőségeit,
szocializált formáit
3. Ismerje fel és kerülje el a számára hátrányos, negatív hatású
viselkedést és közösségeket
4. Legyen képes a konfliktusok kialakulásának megelőzésére,
ismerje a kialakult konfliktusok megoldásának lehetőségeit.
5. Tudjon bizalmi kapcsolat kialakítani erre megfelelő
személlyel, sajátítsa el segítség kérésének formáit.
6. Legyen képes asszertivitásra.
Ismeretek
1. Jó és rossz, kellemes és kellemetlen, durva, erőszakos, illetve
kedves és baráti viselkedés. Miért fontos a jót választani?
2. Közösségek - erőt adó és negatív hatású közösség körének
áttekintése.
3. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség helye
az egyén viselkedésében. Hogyan képviseld az érdekeidet?
4. Együttérzés másokkal, saját helyzet reális értékelése.
5. Páros- és közösségi kapcsolatok körének áttekintése -
hasonlóságok és különbségek számbavétele.
6. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek tartalmának
tisztázása.
7. Erőszak, bántalmazások megelőzésének, elkerülésének,
szükség esetén segítség kérésének módjai, formái.
Tevékenység
Kommunikáció:
olvasás-írás,
szókincsbővítés,
konfliktuskezelés
Osztályfőnöki óra:
beilleszkedés,
alkalmazkodás,
konfliktus-kezelés
1. A közösségi élet szabályainak (törvények, házirend, napirend,
munkarend, részvétel a közlekedésben, szórakozóhelyen)
megismerése, cselekvés ezeknek megfelelően.
2. A közösség szabályainak be nem tartása, ennek következményei
(rövid történetek elemzése, saját tapasztalat megfogalmazása).
3. Bizalmi kapcsolat kialakításának lehetőségei.
4. Szerepjáték, kapcsolat létesítése, viták rendezése, kapcsolat
lezárása (szakítás), abúzus, zaklatás eseteinek felismerése,
segítség kérésének lehetőségei.
5. Önálló vélemény megfogalmazása, vállalása az adott csoportban.
6. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon
keresztül.
7. A társadalom tagjai sokszínűségének áttekintése, ezek elfogadása
(férfi - nő, nemzetiségek saját környezetükben - más népek tagjai:
bőrszín, nyelv, vallási különbözőségek, saját tapasztalatok ezzel
kapcsolatban).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás,
engedelmesség, törvény, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény,
előítélet, tévhit, alkalmazkodás. A már tanult udvariassági formák.
Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges formulák
(térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon). Családtag, munkatárs,
alkalmazott, házirend, napirend, teljesítmény Önzetlenség, hűség,
ragaszkodás, érettség, felelősség, kötelességtudás, megbízhatóság és
ezek ellentétei
Tematikai egység2. Önismeret. Testi és lelki egészségÓrakeret: 20
Előzetes tudás1. Kialakult énkép, elnagyolt, de reális önismeret
2. Érzelmek megfelelő kezelése. Számára fontos illetve lényegtelen
körülmények felismerése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Önismeret finomítása
2. Helyes életvezetési szokásokat kialakítása.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
Pontok
Fejlesztési feladat
1. A jó és a rossz tulajdonságokat felismerésére legyen képes
2. Tudja önmagát és társait jellemezni (reális önismeret).
3. Tudjon felelősséggel viselkedni (a kritika elviselése, kiállás a
saját vélemény mellett, sérelmeiről beszélni).
4. Legyen képes hatékonyan és konstruktívan részt venni a
szűkebb környezet életében.
5. Fogalmazza meg a társas kapcsolatokra vonatkozó igényét.
6. Ismerjen és használjon udvariassági formákat.
7. Az egészséges életmód pozitív hatásaira rámutatni.
8. Ismerje a káros szenvedélyek körét ismerni, legyen képes
azokat elkerülni. Szükség esetén ismerje a segítségkérés
módját és helyét, ismerje a segélykérő telefonszámokat.
Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés (jó- és rossz tulajdonságok),
külső megjelenés, ujjlenyomat, hangszín
2. Iskolai, munkahelyi, lakóhelyi kapcsolatok, osztálytársak,
barátok.
3. Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés
kialakítása. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése,
kialakulásának megelőzése. Dohányzás (aktív - passzív).
Káros közösségek hatása (galeri, szekta). Alkoholizmus,
fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat. Fertőző betegségek
(AIDS, hepatitis). Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép,
kártya, sportfogadás).
4. Viták, érdekek, ellentétek megoldása békés úton, ha szükséges
segítség igénybe vételének módja. A különböző, prevencióval
foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.
5. Beilleszkedés, alkalmazkodás, egymás tisztelete és segítése.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
Médiaismeret non-
verbális
kommunikáció
Osztályfőnöki óra:
beilleszkedés,
alkalmazkodás
Környezet-
ismeret: az emberi
testtel kapcsolatos
ismeretek
6. Udvariassági formák ismerete és használata.
7. Az "ÉN" kapcsolódása: szoros és felszínes kapcsolatok közötti
különbségek észrevétele (a kapcsolatok kétoldalúak, a partner
szándékától is függnek). Lelki bántalmak, sérelmek
következményei. Feszültségoldás.
8. Szeretet, szerelem érzése.
9. Helyes viselkedés: érzelmi kapcsolatok férfi és nő között.
10. Párkapcsolatok. Házasság. Családi felelősség, kötöttség,
őszinteség.
Tevékenység
1. Külső és belső tulajdonságok számbavétele, a tulajdonságok
csoportosítása különböző szempontok szerint (megváltoztatható
tulajdonság: hajszín, állandó, csak egy emberre jellemző
tulajdonság: ujjlenyomat).
2. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése, önjellemzés
készítése (önkritika).
3. Önbírálat, mások bírálata, a kritika elfogadása, vélemény
megvédése szituációs gyakorlatok a témával kapcsolatban, miben
kellene változtatni, javaslatok és tervkészítés a "hibajavításra".
4. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott
jellemzés elfogadása, vagy elutasítása.
5. Érzelmi kapcsolatok feltérképezése, családi, munkatársi, baráti,
szerelmi kapcsolatok (rokonszenv, ellenszenv, őszinteség,
hazugság, választás, döntés, helyzetek megoldása, a választott
megoldás indoklása).
6. Saját élmények a témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók).
7. Filmrészletek irodalmi szemelvények a témával kapcsolatban.
Azonosulás a szereplővel, ítéletalkotás, helyes, helytelen
felismerése).
8. Saját tapasztalatok az egészségi állapot, jó - rossz hangulat hatása
a közérzetre.
9. Tudatosság a negatív hatások kivédése érdekében (önmegfigyelés,
önfegyelem, önkritika), megtörtént és szimulált esetek közös
megbeszélése.
10. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn, bemutatásuk
helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
11. Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a
negatív hatásokról.
12. A feszültségoldás önpusztító formáinak kerülése (módszerek a
lelki egyensúly visszaállítására). Megelőzés.
13. Feszültségoldásra alkalmazott módszerek megosztása társakkal.
14. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról,
hogyan lehet ezeket elkerülni (alkohol, cigaretta és drog
visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód
segítségével).
15. Helyes napirend összeállítása (aktivitás, pihenés, egészséges
életmód: táplálkozás, sport).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
önismeret, önjellemzés, jellemzés, tulajdonság, viselkedés, közérzet,
hangulat, bírálat, dicséret, szeretet, szerelem, rokon - ismerős,
családfa, titkolás - beismerés, illik - nem illik, bocsánatkérés,
megbocsátás, tiszteletlenség, vita, veszekedés, gyűlölet, tettlegesség,
elfogadás, elutasítás, udvarlás, szakítás, visszautasítás, viszonzatlan
érzelmek, törvényes, tartós, futó kapcsolat, következmények
vállalása, csalódás, egészségmegőrzés, szabálykövetés,
játékszenvedély, függőségkerülés, önkritika, tervkészítés, hibajavítás,
feszültségoldás, megelőzés, reális, pozitív és negatív változás,
önpusztítás
Tematikai egység3. Az ítélőképesség, az erkölcsi- és az
esztétikai érzék fejlesztése
Órakeret: 25
Előzetes tudás1. Saját és mások értékeinek felismerése, a pozitív tulajdonságok
erősítése, vélemény kulturált megfogalmazása.
Tantárgyi fejlesztési1. Külső szemlélőként a körülményekre figyelemmel véleményt
célokalkotni. A negatív, destruktív hatásokat kerülni, elutasítani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Az irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben
emberi alaptulajdonságokat ismerje fel és nevezze meg.
2. Saját és mások viselkedését helyesen ítélje meg helyesen,
ismerje fel az elítélendő magatartást.
3. Tudjon választani követendő példaképeket és megindokolni a
választást.
4. Helyzetnek megfelelő kommunikációs formákat és viselkedést
gyakoroljon.
5. Kommunikációs és metakommunikációs jeleket legyen képes
összehangolni.
6. Tudja a másik személyt meghallgatni, a kérdést megvitatni, ha
indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.
Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az
egyéni élet során (életkori sajátosságok).
2. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok feltérképezése.
3. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés formáinak ismerete.
4. Megértés más viselkedésével kapcsolatban.
5. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.
6. Verbális és nem verbális jelek (mimika, testtartás, testbeszéd)
felismerése és tudatos alkalmazása.
7. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő
összefüggésekben.
Tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából,
Kommunikáció:
olvasás-írás,
médiaismeret,
konfliktuskezelés
testbeszédből.
2. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az
emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
3. Egyre kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása, vállalása
az adott csoportban.
4. Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása.
5. Adott alkalomnak megfelelő külső megjelenés (ápoltság,
öltözködés) jelentősége, annak pozitív és negatív hatása.
6. Csoportos beszélgetés:
a. párkapcsolatok, barátság, szerelem,
b. milyen az igazi barát, mi engedhető meg az iskolában, mikor
van a testi szerelem ideje, partnercserék, betegségek,
védekezés, házasság,
c. a hazajárás ideje, munkamegosztás otthon, egyedüllét
szükségessége, annak tapintatos közlési módja.
7. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon
keresztül.
8. Szerepem a közösségben, törekvés a reális helyzetfelismerésre.
9. Az egyén és a csoport kapcsolata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és bővítésük
újabbakkal. Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges
formulák (térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon). A tárgyalt
helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak tisztázása.
Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény, önzetlenség, hűség,
ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend, napirend,
kötelességtudó, megbízható, együttérzés, szolidaritás,
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló
1. ismeri saját tulajdonságait, azokat elvárásainak megfelelően
tudja alakítani,
2. képes szűkebb és tágabb környezetébe beilleszkedni, törekedni
hasznos, közösségépítő tulajdonságainak kialakítására,
érzelmeinek megfelelő kezelésére,
3. képes a felé irányuló negatív hatások felismerésére és
elutasítására, szükség esetén segítség kérésére (személyesen,
telefonon) megbízható, ismerőstől, támogató szervezettől.

Osztályfőnöki óra

A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain az osztályfőnöki óra célja a gyakorlati csoportokba járó tanulók közösségének kialakítása, fejlesztése, a csoporthoz tartozás, identitás tudatosítása. Az osztályfőnöki óra a pedagógiai folyamatban kiemelt helyet foglal el, céljai és feladatai a nevelési-oktatási folyamat teljes spektrumára kiterjednek. A tantárgy célja a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, személyiségük stabilizálása a lehetséges életpálya elérésének céljai érdekében. A tantárgy tematikája segíti a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztését főként az osztályban megélt saját élmények, tapasztalatok alapján. A tantárgy fontos szerepe a társadalmi beilleszkedés támogatása, az élet különböző területeire érvényes szabályok rendszerezése, a felnőtt élet megkezdésének előkészítése. Az osztályfőnöki óra lehetőséget ad az iskolai közösségi programokhoz történő kapcsolódás előkészítésére, tervezésére, az ünnepélyeken, megemlékezéseken a csoport szerepvállalására.

Az osztályfőnöki óra fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelés területén a szabálykövető magatartás fejlesztésében és kiterjesztésében, a cselekedetek előre tervezésében és a következmények előzetes felmérésében, a választások erkölcsi meggyőződés szerinti mérlegelésében.

A tantárgy az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén felkészít az állampolgári jogok és kötelezettségek tartalmának mélyebb megismerésére, a napi élettel kapcsolatos felelős ügyintézésre.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén a tantárgy hozzájárul az emberi kapcsolatok alakításához és megtartásához nélkülözhetetlen korrekt magatartás, empátia és a reális énkép fejlődéséhez.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a tanuló megismeri és egyre önállóbban, belülről fakadóan alkalmazza a felnőtt élethez kapcsolódó lakókörnyezeti és munkahelyi egészségvédelem, balesetvédelem szempontjait, tudatosan törekszik testi épségének és érzelmi egyensúlyának megőrzésére.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a közösségi élet szintereit és felismeri szerepét a közösségért végzett munkában, kialakul az igény a kölcsönös segítés iránt.

A fenntarthatóság és környezettudatosság területén a tantárgy segít a személyes élet és a munkavégzés tevékenységeinek idő-, anyag-, és energiatakarékos tervezésében és lebonyolításában.

A tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen fejleszti a tanulók egymás közötti és a felnőtt élet valamennyi területét lefedően is a kapcsolatfelvételhez, információ átadáshoz és informálódáshoz szükséges kommunikációs formákat, fejlődik a közösségi életben szükséges beszédértése, beszédprodukciója.

A digitális kompetenciaterületen az informatikai és infokommunikációs eszközök használata fejlődik és differenciálódik az eszközök célszerű és tudatos alkalmazásának gyakorlásával.

A szociális és állampolgári kompetenciaterület a tantárgy tanulása során a családi és társadalmi munkamegosztás ismeretei körében bővül, a tanuló egyre jobban felkészül saját életének alakítására és az aktív részvételre közösségi életben.

Tematikai egység1. Aktuális témákÓrakeret: 20
Előzetes tudás1. Intézménye és lakóhelye életében az aktív részvétel formáinak és
alkalmainak ismerete.
2. Elöljárók és funkcióik
Tantárgyi fejlesztési
célok
Az alkalomnak megfelelő külső megjelenést és viselkedési módokat
alkalmazni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Ismerje meg a szűkebb és tágabb környezetét, annak életét, kísérje
figyelemmel az ott történteket.
2. Tudatos aktivitást és együttműködést alakítani ki.
3. Másokkal egyeztetve vegyen részt programok szervezésében,
közös eseményeken aktívan vegyen részt és viselkedjen
megfelelően.
4. Fogalmazza meg és fejtse ki saját véleményét, és képviselje azt
bátran.
5. Tanúsítson toleráns viselkedést, vitázzon, az álláspontját legyen
képes meggyőzés hatására rugalmasan megváltoztatni.
Ismeretek
1. A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.
2. A közösség életében adódó aktuális, váratlan események kezelési
módjának elsajátítása.
3. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete, és felkészülés
a közösség alkalmaira (ünnepélyek, külső programok).
4. Tágabb közösségről szóló hírek, események követése, a megfelelő
alkalmakon aktív (passzív) részvétel.
Tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) történetének megismerése,
hagyományainak ápolása.
2. Tervek készítése az aktuális időszak várható alkalmairól (naptáron
bejelölni az alkalmakat), jelmez készítése, öltözék megválasztása,
a közös élmények megbeszélése, az elkészült fotók, felvételek
közös megtekintése, a látottak megvitatása.
3. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az
ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó,
plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi
Kommunikáció:
olvasás, írás
Etika: testi és lelki
egészség,
ítélőképesség
fejlesztése
műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban, írásban
az eseményről).
4. Tanulmányi séta, kirándulás, Múzeumlátogatás.
5. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
6. A közösség életében felmerülő probléma megfogalmazása,
véleményalkotás, vita (programválasztás, viselkedési, öltözködési,
igazmondási konfliktusok).
7. Újságcikkekben, napi híradóban, magazinműsorban olvasott,
hallott, látott esetek megbeszélése, saját ítélet megfogalmazása.
8. Egyéni tapasztalatok, vélemények gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel, osztályközösséggel, tágabb
közösséggel kapcsolatos fogalmak köre.
Tematikai egység2. Felkészülés a felnőtt létreÓrakeret: 20
Előzetes tudásAktív részvétel a csoport szabályainak betartásával a közös, csoportos
munkában.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Együttműködés erősítése, felelősségtudat mélyítése, bizalomérzetét
kialakítása a közös célokért dolgozókkal.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Törekedjen reális önismeretre és valós helyzetértelmezésre.
2. Cselekedjen tudatosan, tegyen erőfeszítéseket a kívánt cél
elérése érdekében.
3. Normakövetés (példakép).
4. Állítson fel a mindennapi tevékenységeiben fontossági
sorrendet, ismerje a pihenés szükségességét és formáit.
5. Értse meg a munkafegyelem tartalmát.
6. Ismerje és tartsa be az általános balesetvédelmi szabályokat.
7. Tartsa szem előtt a téves vélemény, és a megalapozatlan
Kommunikáció:
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
médiaismeret
bizalom káros következményeit (becsapottság, kihasználás,
megkárosítás, rossz hatások).
8. Ismerje a pénz kezelésének fontosságát, gazdálkodásában a
kerülje a könnyelműséget.
Ismeretek
1. A felnőtt lét előnyei, hátránya.
2. Kötelességek, szabályok (munkahelyi-, lakóhelyi előírások,
balesetvédelmi, tűzrendészeti szabályok).
3. Időbeosztás (munka, pihenés, szórakozás helyes aránya).
4. Napi rutin tudatos alakítása az egyéni lehetőségeknek
megfelelően.
5. A felnőtt élettel kapcsolatos élethelyzetek számbavétele.
6. Lakás (lakásfenntartás költségei, takarékosság, lakás
tisztántartása, bezárása).
7. Személye körüli teendők (higiénia, öltözködés, kulturált
megjelenés, egészséges étkezési szokások, idegenekkel
távolságtartás, az intim szféra tiszteletben tartása).
8. Pályaválasztás, munkavállalás, munkahely (munkavégzéssel
kapcsolatos teendők, alkalmazkodás, figyelem fontossága,
fizetés beosztása, banki szolgáltatás körültekintő igénybe
vétele.
9. Pihenés, szórakozás, szabadság (kulturált időtöltés, megfelelő
társaság kiválasztása, káros szenvedélyek kerülése).
10. Helyes - helytelen (viselkedési szokások kialakulása,
szenvedélyek kialakulása, - dohányzás, italozás,
játékfüggőség, kábítószer fogyasztás).
Tevékenység
1. A kívánatos tulajdonságok tudatos kialakítása, fejlesztése,
szituációs gyakorlatok.
2. Szembesülés reális és irreális tervekkel (vágyak és a lehetőségek
tudatosítása).
3. Írott és íratlan szabályok (iskolai szabályok, közlekedési
szabályok, játékszabályok) betartása, megszegése,
következmények (példák saját élményekből, filmekből).
4. Videofilm megtekintése, megbeszélése, helyes, nem helyes
felismerése.
5. A személyes higiénia napi rutinja, heti teendők (hajmosás), havi
(hajvágás) számbavétele, tudatosítása.
6. Lakás tisztántartása, rendje (napi-, heti-, havi teendők) és
biztonsága (bezárása, idegenek távoltartása), szomszédokkal
szembeni viselkedés, egymás segítése.
7. Saját napirend összeállítása.
8. A tervezett élet előnyeinek tudatosítása (a mai napra tervezett
feladatok és tevékenységek az e havi, ez évi, későbbi terve
végiggondolása tervezése.)
9. Különböző munkakörökhöz szükséges tulajdonságok
számbavétele.
10. Beszélgetés, szituációs játék, képek nézegetése, csoportosítása.
11. Megcélzott szakma szerinti képességek intenzívebb fejlesztése
(pl.: tevékenység egyre hosszabb ideig, rendszeresség fejlesztése,
megtartó emlékezet fejlesztése, utasítások megjegyzése,
végrehajtása, stb.).
12. Pihenés: kirándulás, testedzés, tánc, kézműves tevékenységek,
egyedül, együtt a családdal, társaságban.
13. Egészségmegőrzés, kondicionálás lehetőségei (életmód,
életvezetés).
14. Egészségkárosító szokások számbavétele (prospektusok gyűjtése,
szituációs gyakorlatok), a visszautasítás gyakorlása.
15. A pénz értékének tudatosítása. A takarékosság lehetőségeinek
megbeszélése.
16. Helyzetgyakorlatok, tanulmányi séta bankban, számlanyitáshoz
szükséges adatok és kapcsolatos teendők és veszélyek.
Kulcsfogalmak/Munkafegyelem, baleset, figyelem, létfeltétel, táplálkozás, lakás,
fogalmakruházkodás, a pénz értéke, törvény, szabály, igazságszolgáltatás,
büntetés. Saját érdek, választó, képviselet, képviselő, személyi
igazolvány, határátlépés, állampolgár, sajátkezű aláírás, tájékozódás,
tapasztalatszerzés, próbálkozás, tanács, tanácsadó, kötelesség,
mulasztás, tévedés, hiba kijavítása, elnézés kérése, bank,
folyószámla, átutalás, fedezet, takarékoskodás, titkos kód,
bankkártya, kölcsön, kezes, ápoltság, taszító, vonzó, sminkelés, káros
szokás, egészségmegőrzés, mértékletes, lustaság, jóleső fáradtság,
szenvedély, visszautasítás,
Tematikai egység3. Beilleszkedés, alkalmazkodásÓrakeret: 25
Előzetes tudásÖnmaga és csoporttársai belső értékeinek felismerése és
megfogalmazása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
A csoportszabályokat elfogadni eltérő csoporthelyzetekben is, azok
betartásával részt venni a közös tevékenységekben.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Fogadja el a szabályokat, az esetleges vitákat kulturált
formában rendezze.
2. Ismerjen meg és próbáljon ki konfliktuskezelési technikákat,
megoldási módokat.
3. Képes legyen saját életének szervezésére, igényeinek
megfelelő helyes napirend kialakítására.
4. Tanúsítson szolidaritást a rászorulókkal szemben.
5. Aktívan vegyen részt a lakóközösség és az iskolaközösség
életében.
6. Kapcsolódjon be a helyi öntevékeny csoportok munkájába
(szakkör, énekkar, tánccsoport).
Ismeretek
Kommunikáció:
olvasás, írás,
szókincsbővítés,
médiaismeret
Környezet- és
egészségvédelem:
egészséges életmód,
egészség-megőrzés
1. Tanulói jogok és kötelességek.
2. Házirend, tűz- és balesetvédelem, közlekedési szabályok.
3. Napirend.
4. Bevált és új tanulási módszerek kialakítása ("a tanulás
tanulása", tanulási technikák megismerése).
5. Tanórán kívüli elfoglaltságok köre, helyi lehetőségek.
6. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi
kapcsolatok.
7. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek
feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság,
megbízhatóság stb.).
8. Kapcsolataiban megjelenhető konfliktusok kulturált kezelése,
rendezett lezárása.
Tevékenység
1. A házirenddel, munkarenddel kapcsolatos kérdések megvitatása
(kérdések megfogalmazása).
2. Időbeosztás, órarend.
3. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok
mérlegelésével.
5. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok
együttműködésének tapasztalatairól.
6. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.
8. Felmerülő napi problémák (szimulált helyzetek) megbeszélése,
saját megoldási javaslat, vitakultúra fejlesztése, agresszív fellépés
leszerelése (árulkodás - segítség kérés közötti különbség
tisztázása).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan
hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt,
közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív
tevékenység.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. aktuális közösségeiben a tanult szabályok szerinti
munkavégzésre,
2. a környezet és az értékek megismerése alapján azonosulni,
elfogadni és szolidaritást vállalni adott helyzetekben,
3. saját véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni
beszédpartnerével, kulturáltan törekedni annak meggyőzésére.

Környezet és egészségvédelem

A környezet és egészségvédelem tantárgy célja a készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain az előkészítő évfolyamokon elsajátított ismeretek koncepcionális folytatásaként tovább mélyíteni a tanulók ismereteit az emberi szervezet működésével kapcsolatban. A tanulók fokozatosan, egyre önállóbban figyelik meg és értékelik testük működését, felismerik az egészségre káros, veszélyes helyzeteket, védik egészségüket és ismerik a betegség esetén követendő magatartásformákat. A tantárgy kiemelten foglalkozik az egészséges életmód témakörével, a felnőtt élet legfontosabb természetes testi, lelki folyamataival, a kulturált megjelenés, ápoltság és egészségmegtartás fontosságával. A tantárgy tanítása során különösen hangsúlyos az élő és élettelen természeti környezet összefüggéseinek, folyamatainak elmélyítése, kapcsolatának dinamikája az emberi környezettel. A tantárgy tanítása során eléri, hogy a tanulók felismerjék mindennapi életükben az élő és élettelen környezet hatásait szervezetükre, feladataikra, munkájukra.

A tantárgy nagy szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a természetben és az emberi létezésben előforduló másság megismerésében, elfogadásában.

Önismeret és társas kultúra fejlesztési területen az egészséges lelki egyensúly megtartásában fontos szerepet játszó érzelmi, hangulati jelek felismerésében, kontrolljának alakításában.

Testi és lelki egészségre nevelés területén támogatja a tanuló egészséges életmódra törekvését, amely alapját képezi a kiegyensúlyozott felnőtt életnek és megteremti a káros szenvedélyek kerülésének tudatosulását.

A fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismeretei bővülnek az élő és élettelen természet szépségeinek és egyensúlyának megismerése közben, amely hangsúlyozza az önálló élettér kialakításának és megóvásának igényét.

A tanulók az anyanyelvi kompetenciaterületen önmaguk és környezetük megfigyelésével fejlődnek a szervezetet érő külső és belső hatások, igények megfogalmazásában, jelzésében.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületen mélyülnek a tanulók ismeretei a gyakorlatias természettudományos, különösen a mindennapi háztartásban vagy egyszerű munkavégzésben fontos jelenségek körében.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén a tanuló nyitottá válik az őt körül vevő környezet szépségeinek befogadására.

Tematikai egység1. Az emberi testÓrakeret: 20
Előzetes tudás1. Saját test ismerete, férfi-nő különbségek
2. Felnőttekhez, orvosához bizalommal fordulás.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Saját testének jelzéseit figyelni, érzéseit megbízhatóan közölni, a
változást jelezni, segítséget kérni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Nevezze meg a testrészeit és azok funkcióit, azok kíméletes
használatát, a segédeszközök (szemüveg, hallókészülék, stb.)
megfelelő alkalmazását.
2. Vegye észre a testének működésében megjelenő eltéréseket,
megfigyeléseit közölje.
3. Figyelje meg és vegye tudomásul a testen megjelenő állandó
változásokat.
4. Küzdje le az orvosi beavatkozással szembeni félelmet.
Kommunikáció:
szókincsbővítés,
olvasás, írás,
médiaismeret,
telefonálás
Testnevelés: testkép,
test karbantartása,
5. Tudja, hogy a gyógyszereket csak az orvosi és gyógyszerészi
utasításnak megfelelően szabad bevenni (mennyiségi és
időbeli utasítások).
6. Ismerje a balesetveszélyes helyzeteket, és tudatosan kerülje
azokat.
7. Tudja, hogy a szükséges odafordulás, segítségnyújtás
természetes és ez kötelességünk.
Ismeretek
1. Érzékszerveink és védelmük.
2. Testműködés normál és kóros formái, fellépő zavarok jelzései
(rosszullét, vérnyomás eltérése, fájdalom).
3. Betegségek (gyermekkori fertőző betegségek, szervi
betegségek szívpanaszok, vérnyomás, gyomorbetegség,
cukorbetegség)
4. Az emberi test változásai az idő múlásával (méhen belüli élet a
születésig, életkorszakok szerinti változások újszülött,
csecsemő, kisgyermek, kamaszkor, fiatal felnőtt, időskor).
5. Orvosi ellátás rendszere, körzeti - szakorvosi - kórházi
betegellátás.
6. Gyógyszerek szerepe. A gyógyszerek haszna és veszélyei.
7. Az öngyógyszerezés elkerülése, gyógyszerek tárolása.
8. Balesetvédelem - balesetek elkerülése - teendők balesetek
esetén, elsősegélynyújtás, sebkötözés.
9. Orvosi ügyelet, mentőkocsi.
10. Veszélyes helyzetek elkerülése.
11. Biztonságos sportolás és munka.
Tevékenység
1. Beszélgetés az érzékszervekről és azok védelméről (a
segédeszközök funkciója, használata, karbantartása - szemüveg,
hallókészülék, fogpótlás).
2. Játékos gyakorlatok a fül, illetve a szem kiiktatásával.
edzése
3. Képek és makettek a fejlődési folyamatról, a magzati lét
megvitatása, az élet fontosságának megértése.
4. Megtörtént esetek (élmények) elmesélése, ezek megoldási módjai.
5. Könyvek, szórólapok beszerzése, tanulmányozása a
betegségekről, tünetek megbeszélése, emlékek felidézése saját
betegségről.
6. Orvosi rendelőkben tanulmányi séta, eszközök megtekintése,
kipróbálása (vérnyomásmérés, vércukor vizsgálat, tüdőszűrés).
7. A gyógyszerek szedéséről pontos ismeretek a használati- és orvosi
utasítások megtartásának fontossága.
8. A különböző életkori szakaszok jellemzői, a sebezhetőség, és
segítségre szorulás hangsúlyozása: - csecsemő tehetetlen,
táplálásra, állandó törődésre szorul, - iskoláskor tanulás, edzett
test, fokozódó terhelés, - felnőttkor: munkabírás, gondoskodás a
családról és önmagáról, - öregkor ellátást, törődést igényel.
9. A tanult ismeretek rendszerezése.
10. Munkahelyi, játszótéri, háztartási és közlekedési balesetek
bemutatása, példák saját tapasztalatból, ill. filmek.
11. Szerepjáték (orvosi vizsgálat, panasz megfogalmazása, baleset,
telefonálás, teendők baleset esetén).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betegségek megnevezése, terápiák megnevezése.
Orvosi vizsgálattal kapcsolatos fogalmak, eszközök, eljárások
megnevezése. Gyógyszerezéssel kapcsolatos megnevezések és
fogalmak (kapszula, kúp, tabletta, injekció, mérgező, veszélyes,
adagolás), vérzéscsillapítás, elsősegély, veszélyes - veszélytelen -
biztonságos.
Tematikai egység2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmódÓrakeret: 20
Előzetes tudásAz egészség, az egészséges életmód, a kíméletes életmód és az
egészséges táplálkozás közötti összefüggés.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Környezeti veszélyek elkerülésének és az egészséges életmód
kialakítási igényének tudatosítása.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Az egészséges életmód komplexitásáról szerezzen tudást.
2. Ismerje és alkalmazza, hogy a jó étrend a "mindenből egy
keveset" elven alapul.
3. Legyen korosztályának megfelelő, tápláló, egészséges heti
étrendet (reggeli, ebéd, vacsora).
4. Tudja, hogy vannak szervezetünkre veszélyes anyagok,
melyek fogyasztását kerülni kell, hogy a szenvedélybetegség
nemcsak saját magukat a betegeket, hanem a környezetét is
tönkreteszi.
5. Tudja, hogy a gyógyszereket az előírásnak megfelelően kell
tárolni és alkalmazni.
Ismeretek
1. A táplálkozás és a mozgáskultúra hatása az egészségre.
2. Táplálkozás - zöldség- és gyümölcsfogyasztás, tejtermékek,
húsfogyasztás, édességek.
3. Elhízás - diéta, testedzés (küzdjünk az elhízás ellen diétával és
testmozgással).
4. Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, bódító hatású szerek,
játékfüggőség, testképzavarok) kialakulásának megelőzése.
5. Gyógyszerek kettős hatása, a túlzott gyógyszerfogyasztás
hátrányai.
6. A gyógyszerek megfelelő tárolása (szavatosság, zárható
tárlóhely).
7. Élelmiszerekben lévő tartósítószer (érzékenység feltárása,
tudatosítása - liszt-, tejérzékenység).
8. Egészségünkre veszélyes anyagok tudatos kerülése.
Tevékenység
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Testnevelés: testkép,
test karbantartása,
edzése, kondicionálás
Önismeret
1. Összefüggések megtalálása a táplálkozás, a hangulat, a közérzet
között, beszélgetés az érzékenységről, sértődékenységről, hirtelen
támadt haragról.
2. Az ápolt külső feltétele az ápolt fogazat, a frissen mosott, szépen
megfésült haj (bőrünk, hajunk megfigyelése, figyelemfelhívás az
ápolásra).
3. Látogatás illatszerboltban, fodrásznál, kozmetikai szalonban.
4. Serdülőkori, kamaszkori tisztálkodási szokások felsorolása.
5. Testápoló szerek felismerése, kiválasztása.
6. Képek válogatása, csoportosítása külső megjelenés szerint (ideális
alkat, kövér, beteg, sovány), életmód szerint (kirándul, sportol,
heverészik).
7. Látogatás csarnokban, piacon, gyümölcs, zöldség csoportosítása a
vitamin, hasznos tápanyagtartalom és felhasználási módok
alapján.
8. Tejtermékek felismerése és megnevezése gyakorlatban az árusító
helyen, felhasználási módok, a fogyasztás előnyei, a termékekben
lévő pozitív tartalom miatt.
9. Húsáruk felsorolása (miből készül, húsfeldolgozás, konyhai
elkészítés), a különböző húsféleségekre jellemző tulajdonságok
(csirkehús - könnyű, nem hizlal, zsíros sertéshús - vigyázni kell,
mert túlzott fogyasztása káros az egészségre stb.) csoportosítása.
10. Szavatosság, elkészítési módok.
11. Kedvenc ételek hozzávalói, elkészítési módja, ételreceptek
(táplálkozási zavarok).
12. Beszélgetés az édességek fajtáiról, előnyeikről, hátrányaikról
(hízás, fogszuvasodás).
13. Beszélgetés az elhízásról, gyomorrontásról.
14. Az eddig tanultak átismétlése, étrend készítése.
15. Az elhízás elleni gyógymódok felsorolása.
16. Beszélgetés a dohányzás, alkohol, kábítószer hatásairól, a túlzott
gyógyszerfogyasztásról, és azok következményeiről.
17. Beszélgetés a tartósítószerről, mint veszélyforrásról (tartósítószer-
allergia).
18. Séta gyógyszertárban, gyógynövényüzletben.
19. Plakátok, szórólapok, tájékoztató füzetek gyűjtése adott témával
kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
fertőzés, tünet, védőoltás, menstruáció (és a témával kapcsolatos
fogalmak), tisztálkodás, étrend, zsírszegény táplálkozás, édesség,
elhízás, konditerem, testmozgás, diéta, dohányzás, alkoholfogyasztás,
kábítószer, gyógyszer, recept, gyógyszertár, patika, zöldség-
gyümölcs, piac, csarnok, zöldséges, főzelék, nyers, párolt, sütött,
főzött, vitamin, friss tej, tartós tej, hús, felvágott, tartósítás,
szavatosság, romlott, elhízás, cukorbetegség, örömforrás,
mértékletesség, étvágy, étvágytalanság, diéta, hízásra való hajlam,
helyes táplálkozás, megelőzés, konzerv allergia,
Tematikai egység3. Élő természet - Élőlények és
környezetük
Órakeret: 10
Előzetes tudásAz élővilág sokszínűségének ismerete, a növények és állatok
hasonlóságai, különbözőségei.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Ismerje a növények és állatok élőhelyeit, táplálkozását, hasznát.
2. Érezzen felelősséget a növényekért, állatokért.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Szerezzen további ismereteket a természet sokszínűségéről.
2. Tájékozódjon a tanult ismeretek alapján kis segítséggel a
térképen, könyvekben a növények és állatok élőhelyei,
táplálkozása, haszna témákban
3. Segítséggel vonjon le következtetéseket a növények, állatok
életmódja alapján.
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Testnevelés:
kondicionálás,
4. Érezzen felelősséget a gondozására bízott növényekért és
állatokért.
5. Lehetőségei szerint óvja környezete élővilágát.
6. Értse meg a változatos táplálkozás szükségességét.
Ismeretek
1. Növények, állatok, emberek jellemző tulajdonságai (különböző
földrészeken élő emberek csak bőrszín és arcforma alapján
különböznek egymástól).
2. A környezet hatása az élőlényekre, összefüggések felfedezése.
3. Szárazföldi-, vízi életmód (édesvízi - sósvízi) növények és állatok
legfontosabb jellemzői az életmód alapján.
4. A föld tájainak növényei, állatai, sarkvidék, hegyvidék, sivatag,
őserdő, stb.
5. Növények és állatok tartásának szabályai (hobby állatok).
6. Az ember szerepe az élő természet megóvásában.
7. Az élő természetről tanult ismeretek rendszerezése.
8. A környezet és az élőlények egymásra gyakorolt hatása.
9. Tápláléklánc.
10. Az ember környezetre gyakorolt hatása.
11. Környezetvédelem.
12. Védett környezet. Nemzeti parkok.
13. Környezetvédő programok.
Tevékenység
1. Fotóalbumok, videók, TV műsorok megtekintése megfigyelési
szempontok adásával a tapasztalatok megbeszélése,
következtetések levonása.
2. Csoportosítás, rendszerezés, következtetés pl. szárazföldi: tüdővel
lélegzik, vízi: kopoltyúval lélegzik, a tápláléknak megfelelő
fogazat, csőr alakult ki, a táplálékszerzéshez szükséges alkat pl.
zsiráfnak hosszú a nyaka, magasról kell a táplálékot legeim, vízi
állatok bőre síkos, hogy az úszás könnyebb legyen stb.
kirándulás
3. Tájak és jellegzetes élőlények, (összefüggés az éghajlat és
növény- állatvilág között)
4. Képes "tápláléklánc" összeállítása.
5. Anyaggyűjtés, beszélgetés, csoportosítás, válogatás.
6. Tanulmányi séta és kirándulás a szűkebb lakóhely, és az ország
eltérő adottságú tájain (pl. hegyvidék, síkság, ipari, ill.
mezőgazdasági területek).
7. A tapasztalatok rendszerezése.
8. Képek készítése, gyűjtése adott témákra, az élmények
megjelenítése (rajzok, festmények, tablók).
9. Tanulmányi séták (állatkert, erdő, park, kertészet, botanikus kert,
a vadas park, állalkereskedés, tanya, házi kert).
10. Rajzos írásos és egyéb alkotás "élménybeszámoló" készítése
élmények alapján (képes albumok), adott szempontok szerinti
csoportosítások, képrendezések, tablók készítése.
11. Feladatlapok megoldása.
12. Személyes beszámolók a házi kedvencek tartásáról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
bőrszín, arcberendezés, felmerülő új fogalmak és megnevezések,
növényevő, húsevő, hasznos, kártevő, mérgező, tápláléklánc, nemzeti
park, állatvédelem, állatorvos, felelősség, veszély, védőoltás
Tematikai egység4. Élettelen környezet - környezeti
ártalmak
Órakeret: 10
Előzetes tudásAz élettelen környezet sokszínűsége, a tárgyak tulajdonságai.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. A tanuló vigyázzon a tisztaságra, tanulja meg környezetének
védelmét, szépítését.
2. Alapszinten ismerje meg a víz szerepét a háztartásban és az élet
egyéb területein. Tartson környezetében tisztaságot és rendet.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Ismerje az iható és nem iható vízre vonatkozó feliratokat,
ábrázolásokat (az "ivóvíz" és a" nem ivóvíz" jelző feliratokat)
és a kapcsolatos teendőket
2. Ismerje és tudja elmondani, hogy milyen szabályokat kell
betartani a háztartásban keletkező tűz megelőzésére.
3. Tudja, hogy vannak elemi csapások, amikkel szemben
tehetetlen az ember és vannak balesetek, aminek saját maga az
okozója.
4. Tanuljon meg szűkebb- és tágabb környezetében tisztaságot,
rendet tartani.
5. Képességeihez mérten sajátítsa el a környezetében lévő
fűtőberendezés, háztartási gépek rendeltetésszerű,
balesetmentes, környezetkímélő használatát.
6. Vegye észre, ha elhasználódott a levegő, és tanulja meg a
szellőztetést.
7. Ismerjen lakóhelyén levegőzésre alkalmas helyeket és
közelben lévő kirándulóhelyeket.
8. Ismerje a szelektív hulladékgyűjtés szabályait és annak
fontosságát.
Ismeretek
1. A természet erői - víz- szél - tűz.
2. Tiszta víz (ivóvíz - szennyezett víz, a szennyezett víz
fogyasztásának veszélyessége).
3. Tiszta levegő (légszennyezők - megelőzés).
4. Tiszta környezetünk.
5. Szelektív hulladékgyűjtés- veszélyes hulladékok.
6. Hulladék újrahasznosítás.
Tevékenység
1. Beszélgetés képek alapján a víz szerepéről, veszélyeiről
életünkben (körforgás- rajzos feladatlap kitöltése).
Kommunikáció:
olvasás, írás,
médiaismeret
Testnevelés:
kondicionálás,
kirándulás
2. Beszélgetés a természeti katasztrófákról, a földrengés lényegének
alapszintű bemutatása.
3. Beszélgetés a természeti és az ember által okozott katasztrófákról.
4. A tankönyv képeinek értelmezése.
5. Biztonsági intézkedések a természeti katasztrófák elkerülése
érdekében.
6. Tankönyvi ábrák segítségével a tiszta víz kritériumainak
megállapítása.
7. Tankönyvi ábrák segítségével a tiszta levegő ismérveinek
felsorolása.
8. Beszélgetés, tabló készítése a víz, a levegő tisztán tartásáról, a
szennyezés káros hatásairól.
9. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.
10. Hulladékok csoportosítása.
11. Néhány példa említése az újra felhasznált hulladék feldolgozására.
12. Beszélgetés a környezetünk tisztábbá tételéről, gyakorlati
megfigyelés az iskolában, szemétszedés.
13. Példák ismertetése az újra felhasznált hulladék feldolgozására,
képek, termékek gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
környezetvédelem, tiszta (iható) víz, ásványvíz, esővíz, ipari víz,
szennyvíz, tiszta levegő, friss és használt levegő, szellőztetés,
légkondicionálás, víz, mezőgazdaság, aszály, öntözés, árvíz,
hóolvadás, jégeső, tűz, ősember, kemence, kályha, tábortűz, tűzvész,
tűzoltás, tűzvédelem, karácsonyfa tűz, elektromos tűz, természeti
katasztrófák, földrengés, árvíz, tornádó, tájfun, lavina, erdőtűz,
ciklon, szélvihar, villámcsapás, aszály, éhínség, légszennyeződés,
gőz, gáz, pára, szellőztetés, környezetvédelem, zöldek, aktivisták,
tüntetés, hulladékok csoportosítása, hulladék újrahasznosítása, papír-,
fém-, műanyag- alapú hulladékok.
A tanuló
1. ismeri az emberi test működését, az egészségmegőrzés módját és
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
szükségességét,
2. ismeri az egészséges táplálkozás (ételek) és az egészséges
életmód (káros szokások hatása) jelentőségét,
3. ismeri a természet, az általa ismert növény- és az állatvilág
megóvásának jelentőségét,
4. alapszinten ismeri a természet erőit, hatását, a víz szerepét,
5. képes a tiszta, egészséges környezet megteremtése érdekében
szükséges teendők szűkebb és tágabb lakóhelyén elvégezni.

Testnevelés

A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain a testnevelés tantárgy célja a minél önállóbb felnőtt élet tevékenységeinek megalapozásában a munkavégzéshez és az egészséges életmód folytatásához szükséges erőnlét, állóképesség, mozgásos ügyesség fejlesztése. A tantárgy segíti az egészséges testi fejlődést, a motoros képességek fokozatos ügyesedését, korrigálja az esetlegesen jelen lévő tartási és mozgási rendellenességeket. A fejlesztés játékos mozgásformákon alapul, és illeszkedik az egyéni képességekhez. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros kondicionális, a koordinációs és helyzetfelismerő képességek fejlesztése. A tantárgy támogatja a komplex személyiségfejlesztés megvalósulását szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. A tantárgy terápiás célja, hogy az értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a gyakorlati évfolyamokon való helytállásra.

A tantárgy az erkölcsi nevelés területén fontos szerepet játszik a szabályok, szabályosság ismeretének megerősítésében, a magatartásszabályozás befolyásolásában.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén segíti az önismeret, önelfogadás képességét, a segítségnyújtásra és elfogadásra való törekvést.

A testi és lelki egészségre nevelés területén segíti az egészséges testmozgás és a fizikai aktivitás iránti igény folyamatosságát.

A testnevelés tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a verbális utasítások megértéséhez, a mozgások bemutatás vagy szóbeli irányítás alapján minél pontosabban és differenciáltabban történő kivitelezéséhez.

A tantárgy tanulása során fontos a tanulók figyelmének ráirányítása a harmonikus mozgás szépségeire és a mozgásművészet vagy a sportmozgások esztétikumának felismerésére.

Tematikai egység1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódásÓrakeret: 24
Előzetes tudás1. Kialakult testkép, kommunikációs befogadó készség.
2. Motiváltság az együttműködésre.
3. A mozgás igénye.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Szabályokat betartani, utasításokat minél pontosabban követni.
2. Testi fejlesztés, téri irányok, eligazodás térben.
3. Helyes életmód kialakításának elmélyítése.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Felszólításokra adekvátan cselekedjen: sorakozás,
irányváltoztatások, testrészek mozgatása (egyéni képességeknek
megfelelően)
2. Törekedjen a gyakorlatok minél pontosabb kivitelezésére
3. Legyen számára örömforrás a mozgás
Ismeretek
1. Sorakozás
2. Járások
3. Menetelés
4. Testfordulatok
Tevékenység
1. Sorakozó magasság szerint.
Környezet- és
egészségvédelem:
egészségmegőrzés
2. Járás egysoros, kétsoros, háromsoros oszlopban, nyitódás,
záródás, helyben járás, jelre elindulás, megállás.
3. Járás lábujjhegyen, sarkon.
4. Sarkon jobbra, balra fordulatok vezényszóra.
5. Menetelés helyben járással, igazodás, sorbontás jobb, baloldal
érzékelése.
6. Vezényszavak megértése.
7. Menetelés zenére, ritmustartás, ritmusváltás adott jelre.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
nyit, zár, jobb, bal, igazodás, sorbontás, magas, alacsony
Tematikai egység2. Gimnasztikai gyakorlatokÓrakeret:
Előzetes tudásAdott ritmus átvétele és követése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Alapgyakorlatokat pontos végzése, hibák javítása. Izmok erősítése.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Legyen képes az alapgyakorlatokat huzamosabb ideig végezni.
2. Értse meg az egyszerű utasításokat.
3. Tudja a kéziszereket megfelelően használni.
Ismeretek
1. Két-három mozgáselem összekapcsolása.
2. Kéziszer- és szabadgyakorlatok.
3. Szakkifejezések megértése és alkalmazása.
Tevékenység
1. Begyakorolt mozgáselemek összekapcsolása, helyben futás magas
Környezet- és
egészségvédelem:
egészségmegőrzés
térdemelés, terpeszállás, törzshajlítás, bokaérintés.
2. Négy ütemre végzett gyakorlatok: (alapállás, ugrás terpeszbe, kar
oldalsó középtartásba, taps fej fölött, vissza alapállásba, mellső
középtartásba, oldalsó középtartásba, terpesz, stb.)
3. Szalag, babzsák, labda, medicinlabda, súlyzó, buzogány, karika,
alkalmazásával végzett négyütemű gyakorlatok vezényszavak,
számolás, zene segítségével.
4. Begyakorolt gyakorlatsorok zenére, a testtartás és ütemtartás
figyelembevételével.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
négyütemű gyakorlat, terpeszállás, oldalsó középtartás, mellső
középtartás, magas tartás, négyütemű gyakorlat, kéziszerek
megnevezése.
Tematikai egység3. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos
feladatok
Órakeret:
Előzetes tudás1. Erőnlét fejlesztése.
2. A mozgás összerendezettsége.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Gyakorlatok kitartó végzése, a hibák javítása.
2. Izmok erősítése.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A szóbeli utasításokat értse meg és kövesse
2. Legyen képes egyre hosszabb ideig együttműködni a tartásjavító
és izomerősítő gyakorlatokban.
Ismeretek
1. Guggolás
2. Kúszás
3. Mászás
Környezet- és
egészségvédelem:
egészségmegőrzés
4. Függeszkedés
5. Távolugrás
6. Guruló átfordulás előre, hátra
7. Állórajt, futás
8. Egyensúlyozó járás.
Tevékenység
1. Guggoló járás,
2. kúszás padok között,
3. bordásfal gyakorlatok (függeszkedés),
4. egy lábról elrugaszkodás távolugrás nekifutásból,
5. sorozatban guruló átfordulások (guruló átfordulás előre
sorozatban, háttal sorozatban guruló átfordulás, hátra),
6. álló rajtból-versenyfutás,
7. helyben rugózásból elrugaszkodás,
8. mászás kötélen, bordásfalon (irányítással),
9. kúszás akadályok között, mászás akadályon át,
10. 30-60 m-es versenyfutás állórajtból,
11. egyensúlyozás talajon, padon (gerendán) pad merevítőjén,
Kulcsfogalmak/
fogalmak
gyakorlatok megnevezése, sorozat, állórajt, tevékenységek
megnevezése, méter
Tematikai egység4. Labdás gyakorlatokÓrakeret:
Előzetes tudás1. Önzetlen játék.
2. Céltudatosság.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Egyre pontosabban labdát vezetni, célba juttatni (kézzel, lábbal).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Legyen képes a szabályok megértésére és a szabálykövetésre
2. Tudjon egyre biztonságosabban labdát vezetni, elkapni, célba
dobni.
3. A játék jelentsen örömforrást számára
Ismeretek
1. Kislabda dobás
2. Átadások
3. Labdavezetés
Tevékenység
1. Kislabda dobás álló helyzetből.
2. Célba dobás (kosár, kapu, céltábla).
3. Egykezes, kétkezes mellső átadások, különböző
feladathelyzetekben.
4. Váltott kézzel járás körben akadályok megkerülése,
labdavezetések.
5. Labdavezetés (ügyesebb) lábbal cél felé, akadályok megkerülése
(irányítással)
6. Dobóterpeszből kidobás, célba dobás, alsó felső dobás.
7. lassú futás közben labdavezetés az ügyesebb kézzel.
Környezet- és
egészségvédelem:
egészségmegőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
gyakorlatok megnevezése, váltott kéz, dobóterpesz, labdavezetés,
Tematikai egység5. Sportjátékok elemeiÓrakeret:
Előzetes tudás1. Szabálykövetés. Csapatszellem fontossága.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Sportjátékokat játszani, mások játékát figyelemmel kísérni.
2. Rendszeresen sportolni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Legyen képes betartani a sportjátékok elemi szabályait és az
eszközöket rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.
2. A szabályokat minél pontosabban tartsa be.
3. Legyen képes a veszteség okozta frusztrációt kezelni.
Ismeretek
1. Kosárlabda, röplabda, zsinórlabda
2. Pingpong
3. Labdarúgás
4. Tollaslabda, szivacslabda
5. Kidobós
6. Úszás (vízbiztonság)
7. Roller, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya, szánkó használata
8. Teke, kugli, biliárd
9. Kondicionáló gépek minél szélesebb körű alkalmazása
Tevékenység
1. Alapállás - megindulás - megállás, labdavezetés kosárra dobás,
védekezés,
2. pingpongozás, átütés, szerválás, ütögetés, adogatás,
3. alapállás, megindulás, megállás, labdavezetés, átadás, kapura
lövés, labda védése,
4. szivacslabda, tollaslabda ütögetés, átütés a háló másik oldalára,
5. az időjárásnak megfelelő sporteszközök használata, az eszközök
rendeltetésszerű használata, karbantartása, tárolása,
6. egyéni- és csapatversenyek rendezése, kulturált szurkolás
(eredményhirdetés, cím megvédése, visszavágó),
7. úszás, néhány úszásnem mozdulatai, az úszás ritmusa, légzés
javítása.
8. kondicionáló gépek célszerű és szakszerű használata, az erőnlét-
és életmódjavító gyakorlatsorok elsajátítása és napirendbe építése.
Számolás-mérés:
tájékozódás,
műveletek végzése
Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés
Kulcsfogalmak/fogalsportágak megnevezése, kosárpalánk, kosár, kosárlabda, szerva, kapu,
makgól, tevékenységek megnevezése, kétkezes mellső átadás, szerválás
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló képes
1. mozgásos tevékenységek rendszeres végezésére, az egészséges
testi fejlődés, edzettség, teherbíró képesség, az alapvető fizikai
képességek szintjének emelése érdekében,
2. sporteszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatára,
3. sportjátékok játszására (egyszerűsített) szabályokkal,
sportmérkőzések figyelemmel kísérésére.

11.4.5. A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA GYAKORLATI KERETTANTERVE

A készségfejlesztő kerettantervek heti 4, 8, illetve 12 óraszámra lettek kidolgozva. A gyakorlati évfolyamokon a készségfejlesztő kerettantervek oktatására heti 20 óra (a hozzá tartozó szabad időkerettel) áll rendelkezésre. Ezen időtartamot kell az intézménynek a készségfejlesztő kerettantervek oktatásával kitöltenie, azaz a tanulónak a gyakorlati évfolyamokon egy 2-5 készségfejlesztő kerettantervből álló képzési egység elsajátítására van lehetősége.

Ennek egyetlen korlátja, hogy nem oktatható egy egységben a

- Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre képes tanulók részére és a

- Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre nem képes tanulók részére

megnevezésű készségfejlesztő kerettanterv.

A készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamai eltérő készségfejlesztő kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.

A készségfejlesztő kerettantervek sikeres elvégzése részszakképzettséget, illetve szakképzettséget nem tanúsít.

11.4.5.1. AGYAGTÁRGY KÉSZÍTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ KERETTANTERV

A készségfejlesztő kerettanterv az agyagtárgy készítés alapvető technikáinak készségszintű elsajátításával megvalósuló, társadalmilag elfogadott esztétikai értéket hordozó, művészeti, tárgyalkotó tevékenységet foglalja magába.

Célok

1. A tanuló váljon alkalmassá használati termékek (háztartási- és dísztárgyak) előállítására, és mint betanított munkás ebben közreműködjön.

2. Fejlessze a produktív munkavégzést megalapozó személyes, szociális és szakmai kompetenciákat.

3. Alakítsa ki és ápolja a kreatív önkifejezés igényét.

4. Segítse elő az alkotótevékenység során szerzett én-kompetencia élmény által a pozitív önértékelést, támogassa az alkotásban rejlő elaborációs lehetőségek által az érzelmek és feszültségek feldolgozását.

5. Keltse fel a művészetek, kiemelten a kerámiakészítés és a népművészet iránti érdeklődést, és bővítse az ezekkel kapcsolatos ismereteket.

Feladatok

1. A képességek függvényében az agyagtárgy készítő eljárások minél teljesebb megtanítása.

2. A művészeti ismeretek bővítése, az alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.

3. Az agyagtárgy készítő tevékenységekhez kapcsolódó jártasságok, készségek fejlesztése.

4. Önszabályozási, együttműködési és alkalmazkodási stratégiák fejlesztése.

5. Gondolkodási műveletek, forma- és térészlelés, figyelem, emlékezet, tervezés, rugalmasság, alkotó képzelet fejlesztése.

6. Az önkifejezési törekvések támogatása, motiváció felkeltése az önálló alkotótevékenység iránt.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Erkölcsi nevelés: A tanuló elsajátítja a műhelyben szükséges óvatos viselkedési- és együttműködési szabályokat, megismeri a műhely rendjének fontosságát, toleránssá válik önmagával és társaival szemben.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: a készségfejlesztő kerettanterv keretében a tanuló megismerkedik a nemzeti hagyományokkal, a népi iparművészet alapjaival, a használati eszközökkel, díszítő elemekkel.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése: a képzés során a tanuló képessé válik saját alkotói kompetenciájának megélésére, átéli a tárgyak létrehozásának örömét.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: a készségfejlesztő kerettanterv elsajátítása közben a tanulók megismerkednek a természetben előforduló alapanyagok felhasználhatóságával, az anyagokkal, energiával való takarékossággal. A készségfejlesztő kerettanterv tananyagtartalma segíti a megfelelő óvatosság kialakulását az alapanyagok egészség- és környezetkárosító hatásainak kivédésére.

A készségfejlesztő kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében

Anyanyelvi kommunikáció: az agyagtárgy készítéshez kapcsolódó speciális kifejezésekkel bővül a szókincs, ezáltal változatosabbá válik a beszédprodukció.

Matematikai kompetencia: a gyakorlati tevékenységek szükségessé teszik a minél önállóbb probléma-felismerést és megoldást, a mennyiségek kezelését, hozzájárul a téri- és időbeli tájékozódás fejlődéséhez.

Természettudományos és technikai kompetencia: a tanuló ismeretei fejlődnek a munkafolyamatok során az alkalmazott eszközök funkciójának megismerésével, a változások követésével, az anyagátalakulás folyamatának megfigyelésével, az egészség- és balesetvédelmi ismeretek elsajátításával.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A képzés támogatja a tanulók kreativitásának, esztétikai érzékének, önálló ízlésvilágának fejlődését. Képessé válnak tapasztalataik, élményeik kreatív kifejezésére, az esztétikum és praktikum összhangjának tervezésére. Lehetőségük adódik a kulturális sokszínűség megismerésére. A művészi önkifejezésen keresztül gazdagodik a személyiségük, önismeretük, kialakul belső igényességük, és megélik az önálló forma, szín választásán keresztül saját alkotói kompetenciájukat.

Elvárt teljesítmény

A tanuló képességeihez mérten igyekezzen elsajátítani a kerámiakészítés alapvető technikai fogásait és elméleti ismereteit. Az alkotótevékenység során a munka- és balesetvédelmi szabályok betartása mellett törekedjen az adekvát alapanyag- és eszközhasználatra és a produktív együttműködésre. Az elkészítendő tárgyakban törekedjen a forma-funkció és egyéni elképzelései összhangjának megjelenítésére.

1. Anyagismeret: a tanulónak ismernie és tudnia kell:

a. az agyag és egyéb szakmai alapanyagok eredetét, előkészítését a gyakorlati tevékenységben történő felhasználáshoz,

b. a munka során használt eszközök, szerszámok megnevezését, funkcióját,

c. a kerámiakészítés fázisait,

d. az edényformákat és azok funkcióit,

e. az alapvető színező anyagokat és eljárásokat.

1. Az agyagtárgy-készítő szakmai ismereténél a tanulónak ismernie kell:

a. a hagyományos tárgykészítés módjait, technikáit,

b. kerámiatörténeti alapismereteket,

c. az agyag-előkészítés műveletét,

d. különböző alakítási technikákat,

e. a mintázásban használt eszközöket, eljárásokat és a mintázás lehetőségeit,

f. a tervezésben az alapvető tervezési ismereteket (anyag- és eszközszükséglet),

g. forma- és színkompozíciós ismereteket.

1. Esztétika, néprajzi, népművészeti alapismeretek tanulása során a tanulónak tudnia kell:

a. az esztétika fogalmát, jelentőségét a tárgykészítésben,

b. néprajzi motívumok ismeretét,

c. alapvető népművészeti ismereteket,

d. különböző tájak, korok jellegzetes forma- és mintakincseit.

1. Gyakorlati követelményeknél a tanulónak ismernie és tudnia kell

a. a különböző formaalakító eljárásokat

i. lapedény készítés,

ii. applikált edénykészítés,

iii. formába préselt edénykészítés,

iv. marokedény készítés,

v. korongolt edénykészítés,

b. szakszerűen elvégezni a szükséges előkészítő műveleteket,

c. a különböző díszítési eljárásokat,

d. a mintázási lehetőséget kihasználva változatos, egyedi termékek kivitelezését,

e. a megfelelő technika kiválasztását a tervek elkészítése után,

f. a munkafolyamatok helyes sorrendjének kialakítását

g. a befejező műveletek szakszerű elvégzését,

h. az elkészített tárgyban keletkezett hibák felismerését, szükség esetén kijavítását,

i. a használt vegyi anyagok szakszerű, egészségkímélő kezelését,

j. a kemence használata során a szakszerű és óvatos munkavégzést.

1. Munkavédelmi alapismeretek:

a. védőfelszerelések, munkaruházat ismerete,

b. a műhely tisztántartásának, portalanításának biztosítása,

c. a balesetveszélyes hulladékok szakszerű eltávolítása.

1. Elsősegélynyújtás alapismeretek:

a. szúrás, vágás, égés kezelése,

b. kéziszerszám okozta sérülés kezelése,

c. mentőláda ismerete, helyes használata.

Az agyagtárgy-készítő szakmai program oktatásának tárgyi feltételei

A szakmai képzéshez három, a funkció szerint elkülönített helyiség szükséges: műhely, raktár, kemencetér.

A létszámnak megfelelően felszerelt világos, jól szellőztethető, tágas tanműhely szükséges, a tanulók testméretének és az ergonómiai szempontoknak is megfelelő kényelmes székekkel, munkaasztalokkal felszerelve.

Eszközigény

1. Lakkozatlan felületű agyagbegyúró asztal

2. Elektromos kemence és tartozékai (polcok, állványok)

3. Fazekaskorong, asztali korongok

4. Mintázófák, gyűrűk, fakések

5. Vágódrótok

6. Rajztáblák, gyúródeszkák, sodrófák

7. Különböző méretű műanyag tálak, tölcsérek, fedeles vödrök, tároló dobozok

8. Fakanalak, merőkanalak, szűrők, sziták

9. Ecsetek különböző méretben

10. Fazekas agyag, samottos agyag (finom és durvaszemcséjű)

11. Engóbok (földfesték), mázak, színtestek

12. Mázazó, égető fogók

13. Védőruházat - hőálló kesztyűk, gumikesztyűk, maszk

14. Tisztálkodó- és takarítóeszközök

Szemléltető eszközök

1. A népi fazekasság, a kerámia ipar és kerámiaművészet bemutatására albumok

2. A tananyagban szereplő technikákkal készült tárgyak (az alkotás fázisainak bemutatására)

3. Szakkönyvek, tankönyvek, szaklapok, fényképek, képeslapok

Audiovizuális eszközök

1. Számítógép, interaktív tábla

2. DVD-, CD-lejátszó

3. fényképezőgép, kamera

4. Diavetítő, diafilmek

A tanterv teljesítéséhez javasolt óraterv

Évfolyamok11-12.
Heti órakeret8
2 éves órakeret576
Ebből kötött518
Szabadon tervezhető órakeret58

A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret

Témakör / Évfolyam11-12.11.12.
1. Tárgyalkotó eljárások200100100
2.Díszítő eljárások1909595
3.Anyag- és eszközismeret562828
4. Művészeti alapismeretek522626
5. Munkavédelem201010
Szabadon tervezhető órakeret582929
Tematikai egység1. Tárgyalkotó eljárásokÓrakeret: 200
Előzetes tudás1. Elemi ismeretek a tárgyalkotási technikákról, festésről,
mintázásról.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Esztétikus, használható agyagtárgyakat készíteni minél kevesebb
segítséggel. Saját elképzeléseket megvalósítani az alkotómunka
során.
Követelmények- Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Minél nagyobb önállósággal megtervezni a munkafolyamatot
és kiválasztani a szükséges alapanyagokat, eszközöket.
2. A tárgyalkotó eljárásokat megkülönböztetni.
3. Az agyagtárgy-készítő technikákat az elkészítendő tárgyakhoz
rendelni.
4. Az agyag alakításának lehetőségeit figyelembe venni önálló
elképzelései megvalósításánál.
5. Legyen képes a közös tevékenységben együttműködni, ha
szükséges, tudjon segítséget kérni.
6. Növekvő önállósággal, irányítás mellett készítse el a
különböző tárgyakat.
7. Egyéni ötleteket, elképzeléseket megvalósítani az
alkotómunka során.
Ismeretek
1. Lapedények készítésének
2. Apró elemekből applikált edények
3. Figurális kerámia
4. Korongozás gyakorlása
5. Agyagtárgyak szárításának, előkészítésének égetéshez
Tevékenység
1. Az agyag előkészítése begyúrása.
2. A megfelelő agyagtípus kiválasztása és előkészítése -
méretezése, begyúrása, levegőtlenítése.
3. Különböző formájú, funkciójú lapedények készítése, pl.: tálak,
tányérok, lapvázák, dobozok.
4. Az agyag nyújtása, méretre vágása, a darabok összeillesztése
agyagpépes rögzítéssel.
5. Golyó gyúrása, agyaggyöngyök készítése.
6. Golyós préseléssel különböző formájú, funkciójú tárgyak
készítése.
Kommunikáció:
anyanyelv,
beszédfejlesztés
Számolás-mérés:
Térbeli és időbeli
tájékozódás
Etika: egyén,
közösség, társadalom;
önismeret; az
esztétikai érzék
fejlesztése
7. Építés golyókból agyagpépes rögzítéssel.
8. Agyaghurka sodrása, felrakása, különböző formájú, funkciójú
tárgyak készítése.
9. Csigás elemek készítése, felrakása, különböző formájú,
funkciójú tárgyak készítése.
10. Hengerkorongolás gyakorlása, benyomás, felhúzás
próbálgatása.
11. Kombinált elemekből épített tárgyak
12. Szivacsolás, simítás, sorja eltávolítás.
13. Tárgyak megjelölése névjeggyel, monogrammal.
14. Szivacsolás zsengélés előtt.
15. Portalanítás mázazás előtt.
16. A tanult technikák szabadon választott kombinációjával
készített agyagplasztikák, agyagbábok, állatfigurák,
emberalakok, népi gyermekjátékok, ékszerek készítése.
17. Agyagtárgyak készítése a tanult elemek és eljárások különféle
kombinációjával: hasas, szűkülő nyakú edények készítése,
építése golyókból, agyaghurkából, szalagokból, csigás
elemekből, ezek variációiból agyagpépes rögzítéssel,
különféle formába préselt edények
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Eszköz, anyag, technika megnevezése. Az elkészített tárgy
megnevezése és funkciója.
Az elkészítés részfolyamatával kapcsolatos fogalmak.
Korongozás, lapedény, szivacsolás, monogram, mázazás, csigás elem.
Tematikai egység2. Díszítő eljárásokÓrakeret: 190
Előzetes tudásElemi ismeretek a tárgyalkotási technikákról, festésről, mintázásról,
az agyag tulajdonságairól, formázhatóságáról.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Tetszetős kerámiatárgyakat létrehozni változatos díszítő technikák
alkalmazásával.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Az agyag halmazállapotának, lágyságának megfelelő díszítő
technika kiválasztása.
2. A díszítő technika megfelelő alkalmazása - eszközválasztás,
nyomaték, festékek, mázak kikeverése, felhordása megfelelő
vastagságban irányítással.
Ismeretek
1. Nyers, puha agyagon alkalmazható díszítő eljárások
2. Első égetés előtti díszítő eljárások
3. Nyers, száraz agyagon alkalmazható díszítő eljárások
4. Égetett agyagtárgyakon alkalmazható díszítő eljárások
Tevékenység
1. Pecsételés apró tárgyakkal, természetes anyagokkal.
2. Agyagtárgyak díszítése karcolással, vájással.
3. Agyagtárgyak díszítése rátett, domborműves technikával.
4. Textíliák, érdes felületű anyagok agyagra préselése.
5. Áttört díszítés szaggatóformával és szabad kézzel.
6. A kész agyagtárgyak díszítése kavicsolással és földfestékkel.
7. Az égetett agyagtárgyak díszítése mázazása különböző
módszerekkel-ecsettel, mártással, csorgatással, sablonnal stb.
Kommunikáció:
anyanyelv,
beszédfejlesztés
Számolás-mérés:
térbeli és időbeli
tájékozódás
Etika: az esztétikai
érzék fejlesztése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A díszítő eljárás és a szükséges eszközök elnevezése.
Tematikai egység3. Anyag- és eszközismeretÓrakeret: 56
Előzetes tudásÁbrázolás-alakítás alapanyagainak, eszközeinek, felhasználási
technikáinak ismerete.
Tantárgyi fejlesztésiAgyagtárgy készítés során az alapanyagok és eszközök
célokrendeltetésszerűen tudja használni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Legyenek ismeretei a különböző agyagtípusok
tulajdonságairól, felhasználási területeiről.
2. Néhány gyakran alkalmazott eszköz neve, adekvát használata,
tisztán tartása.
3. Engóbok, mázak kikeverése, megfelelő felhordása az
agyagtárgyakra irányítással.
Ismeretek
1. Agyagtípusok és felhasználási területük
2. Az alkotómunka során használt eszközök, funkciójuk,
rendeltetésszerű használatuk
3. Engóbok, mázak
Tevékenység
1. A különböző agyagtípusok tulajdonságainak megtapasztalása.
2. Felhasználási területek, hasonlóságok, különbségek
megfigyelése.
3. Agyag tárolása, megóvása a kiszáradástól.
4. Az agyag megmunkálása során bekövetkező halmazállapot
változások megtapasztalása.
5. Az agyagalakíthatóság határainak megtapasztalása.
6. Ismerkedés az alakítás, mintázás, díszítés, korongozás, égetés
eszközeivel, funkcióikkal, rendeltetésszerű használatukkal,
tárolásuk, ápolásuk módjával.
7. A földfestékek és mázak alapvető tulajdonságainak, használati
lehetőségeinek megtapasztalása és felhordási lehetőségek
kipróbálása.
Kommunikáció:
anyanyelv,
beszédfejlesztés
Számolás-mérés:
Térbeli és időbeli
tájékozódás
Etika: egyén,
közösség, társadalom;
önismeret; az
esztétikai érzék
fejlesztése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Agyagtípusok elnevezése, pl: fazekas, samott, porcelán
Az eszközök elnevezése, pl.: mintázófa, spatula, szobrászgyűrű,
metsződrót
Tematikai egység4. Művészeti alapismeretekÓrakeret: 52
Előzetes tudásNépszokások, népi hagyományok, művészeti ágak ismerete.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Megismerni a különböző kerámiatárgyakat, funkciójukat, a
motívumokat felhasználni az alkotómunka során.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Műalkotások differenciálása művészeti ágak szerint.
2. Irányítással szemléljen művészeti alkotásokat.
3. Ismerje meg a népi kismesterségek jellemző vonásait és
néhány népszokást.
4. Ismerkedjen a különböző népek kerámiáival, felhasználási
területeivel.
5. Differenciálja a népművészet tárgykultúráját anyag és funkció
szerint.
6. Növekvő önállósággal alkalmazzon néhány jellegzetes díszítő
motívumot.
Ismeretek
1. Betekintés különböző korok és kultúrák tárgyalkotó és
emberábrázoló művészetébe
2. Népünk művészete
3. A kerámiakészítés története, a kerámia felhasználási területei
4. Különböző népek kerámiái
5. A forma és funkció kapcsolata agyagtárgyaknál
Kommunikáció:
anyanyelv,
beszédfejlesztés
Számolás-mérés:
Térbeli és időbeli
tájékozódás
Etika: egyén,
közösség, társadalom;
önismeret; az
esztétikai érzék
fejlesztése
Tevékenység
1. Múzeumlátogatás, nevezetes épületek, tájházak, alkotóházak
megtekintése.
2. Művészeti albumok, kiadványok szemlélése.
3. Különböző művészeti ágak jellemző alapanyagainak,
munkaeszközeinek és technikáinak megfigyelése.
4. Lehetőség szerint: alkotók megfigyelése munka közben.
5. Ismerkedés népszokásainkkal, az ünnepekhez kapcsolódó
hagyományokkal, tárgyakkal.
6. Tájegységekre jellemző díszítő motívumok rajzolása,
alkalmazása agyagtárgyakon
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Művészeti tevékenységek és egyszerű esztétikai fogalmak.
Népi kismesterségek és jellemző alapanyagaik: népi faragóművészet,
bőrmívesség, hímzés, csipke, mézesbábosság, hímes tojás, fonás,
szövés, fazekasság.
Népszokások jellemző momentumainak megismerése: húsvéti,
farsangi, karácsonyi népszokások.
Díszítőmotívumok, tájegységek elnevezése.
Művészeti tevékenységek és egyszerű esztétikai fogalmak.
Neves alkotókjellegzetes alkotások-festészet, szobrászat, grafika,
építészet
Tematikai egység5. MunkavédelemÓrakeret: 20
Előzetes tudásHáztartástan alapismeretek (takarítás, személyi higiénia,
eszközhasználat).
Tantárgyi fejlesztési
célok
Az agyagtárgyak készítése során balesetek, balesetveszélyes
helyzetek elkerülésével tevékenykedni, alkotásokat létrehozni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Munka- és balesetvédelmi szabályokat megismerni és
betartásukra törekedni.
2. Felismerni a balesetveszélyes helyzeteket és szükség esetén
segítséget kérni.
Ismeretek
1. A biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen munka- és
balesetvédelmi szabályok megismerése.
2. Munka- és védőruha funkciója
3. A kemence használata, a használat veszélyessége.
a. Segítségkérés módjainak, eszközeinek ismerete.
Tevékenység
1. Az agyag, festékek, mázak biztonságos használatának
alapvető szabályainak elsajátítása szemléltetés, magyarázat
útján és az alkotómunka folyamatában (pl.: por keletkezésének
megakadályozása festékkeverés közben, festék, máz és
agyagpor belélegzésének elkerülése).
2. A balesetek megelőzéséhez szükséges tennivalók
szemléltetése és gyakorlása (pl. kiömlött víz feltakarítása,
festék azonnali eltávolítása, agyagtömbök mozgatása, törött,
repedt kerámia kezelése, érintésvédelem).
3. Segítségkérés, problémamegoldás gyakorlása szituációs
játékok segítségével.
4. Foglalkozások utáni kézápolás.
Kommunikáció:
anyanyelv,
beszédfejlesztés
Számolás-mérés:
Térbeli és időbeli
tájékozódás
Etika: egyén,
közösség, társadalom;
önismeret; az
esztétikai érzék
fejlesztése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Munka- és balesetvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Segítségkérés módjainak ismerete.

11.4.5.2. ÁRUFELTÖLTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ KERETTANTERV

Célok

1. Az árufeltöltő tevékenységek bemutatása, megtanítása, gyakorlása, a szükséges készségek elsajátítása és önálló - részben önálló - alkalmazása.

2. Készítse fel a fiatalokat arra, hogy egyéni megsegítéssel legyenek képesek felnőttként munkát vállalni, a munkaerőpiacon segítséggel eredményesen helytállni.

Feladatok

1. A gyakorlat biztosítsa a tanulók munkatapasztalat-szerzését, a munkahelyi környezet megismerését.

2. A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák a munkaviszonyból származó kötelezettségekeit és az ehhez fűződő jogaikat.

3. A tanulók sajátítsák el az áruk rendszerezésének, rendezésének gyakorlatát és ismerjék fel tevékenységük fontosságát.

A készségfejlesztő kerettanterv szerepe a fejlesztési területeken:

Pályaorientáció: Ismerje a fiatal azt a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. Legyen képes huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és eszközök kiválasztásával. Tudjon utasításokat végrehajtani. Törekedjen a kitartó, folyamatos munkavégzésre.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése: A magatartást szabályozó viselkedésformákat kialakítása, megszilárdítása. A különböző élethelyzetek megismerése. Elvárás, hogy a fiatal fokozatosan, képességeihez mérten meg tudjon felelni a rá váró feladatok elvégzésére. Alakuljon ki önismerete annyira, hogy segítséggel képes legyen társaival megfelelően együtt dolgozni. Tudja emberi kapcsolataiban az egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljön a vitákban. Legyen képes bizalommal fordulni szűkebb, és tágabb környezetéhez amennyiben segítségre van szüksége.

Felelősségvállalás: Szükséges, hogy végzett munkáját szeresse, tevékenysége eredményét képes legyenek magáénak érezni, érzelmileg kötődjön társaihoz, tanáraihoz, nevelőihez, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számára. Kialakítandó a rend igénye, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képessége. Elvárt a tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások figyelembevétele. A társakkal való együttműködés elvárható szinten legyen jelen mindennapi munkavégzésében.

A testi és lelki egészségre nevelés: Sajátítsa el a fiatal az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket, az alapvető higiéniai szokásokkal együtt. Mindennapi élete és munkája során törekedjen az egészséges és a tiszta, környezetszennyezéstől mentes életmód megjelenítésére, megtanulására és közvetítésére. Feladat a mindennapi élethez alapvetően nélkülözhetetlen munka- és egészségvédelmi ismeretek, szokások elsajátítása mellett a testi fejlettség és ellenálló képesség kialakítása és fenntartása. Fontos, hogy kialakuljanak az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások. A fiatal képességeinek megfelelően vigyázzon egészségére, kerülje a káros szokások kialakulását.

A készségfejlesztő kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében

Anyanyelvi kommunikáció

A tantárgy támogatja a szókincs bővülését a gyakorlati tevékenységek, eszközök, munkafolyamatok területén, javul a szóbeli utasítások megértése.

Matematikai kompetencia

A tevékenységek támogatják a téri elrendezés felismerésének képességét és a téri tájékozódás javulását. Bővül a csoportosítási, számolási képesség, a változások felismerésének reakcióideje csökken.

Természettudományos és technikai kompetencia

A gyakorlati tevékenység során a tanulók elsajátítják az esztétikus és biztonságos téri elrendezés képességét, felismerik az árurendezés szempontjait.

Esztétikai és művészeti tudatosság

Az árufeltöltés gyakorlata megismerteti a tanulókat a kereskedelemben elengedhetetlen pontos, precíz esztétikus bemutatás és a vásárlói igények és ízlés kielégítésének igényével.

Tárgyi feltételek:

Intézményi belső gyakorlathoz többfunkciós polcrendszer és tárolók, csomagoló és mozgató eszközök, gyakorló eladótér szükséges. A gyakorlat során biztosítani kell minél többféle árucikk és göngyöleg megismerését iskolai tanműhelyben és sokféle valódi eladótérben és raktárban.

Eszközigény:

1. Munkavédelmi felszerelések (munkaköpeny, védőkesztyű, munkacipő, stb.).)

2. Különféle árucikkek

3. Polcrendszerek

4. Anyagmozgató eszközök (talicska, bevásárló kocsi, "béka"...)

5. Takarító eszközök és anyagok

6. Szemléltető eszközök

7. Szakkönyvek, tankönyvek, képes lapok

8. Audiovizuális eszközök

9. Számítógép, interaktív tábla

10. Fényképezőgép, kamera

A képzés végére elvárt teljesítmény:

1. A tanuló képessé válik a munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok betartására.

2. Megismeri a különféle árucikkeket, termékeket, képes csoportosítani őket, a kereskedelmi céloknak megfelelően elhelyezni a bemutató térben vagy raktárban.

3. Segítséggel, de a képzés során egyre önállóbban képes utasításoknak megfelelően, a szabályosságot betartva dolgozni.

4. Megismeri az elvárt udvariassági szabályokat, alkalmazkodni képes a munkahelyi hierarchiához.

A tanterv teljesítéséhez javasolt óraterv

Évfolyamok11-12.
Heti órakeret4
2 éves órakeret288
Ebből kötött260
Szabadon tervezhető órakeret28

A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret

Témakör / évfolyam11-
12.
11.12.
1. Általános Ismeretek844
2. Tájékozódás, árurendszerezés1688
3. Munkavállalói ismeretek1688
4. Munka-, baleset-, és környezetvédelmi ismeretek1688
5. Áruismeret1025151
6. Árufeltöltési ismeretek1025151
Szabadon tervezhető órakeret281414
Tematikai egység1. Általános ismeretekÓrakeret:
8 óra
Fejlesztési célA tanulók részére áru feltöltő tevékenység bemutatása, megtanítása,
gyakorlása. Az ehhez szükséges készségek elsajátítása.
Előzetes tudásA tanulók előzetes ismerete az árufeltöltésről, az áruk ismeretéről.
Előzetes felmérés elkészítése.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Legyen képes a tanuló az alapvető munkavédelmi és baleset
megelőzési szabályok betartására. Kommunikáció fejlesztése egyéni
célok alapján.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Az árufeltöltési munka szerteágazó, sokoldalú
tevékenységeinek megismerése.
2. Változatos feladatok a tanulók számára az ismeretek
elsajátításához.
Kommunikáció:
Nem verbális
jelzések ismerete.
Számolás-mérés:
Térbeli és időbeli
Ismeretek
1. Általános áru- és rendszerezési ismeretek
2. Balesetvédelem
3. Anyagismeret
4. Termékek sokféleségének ismerete
5. Helyismeret, tájékozódás az eladótéren.
6. Védőruhák, védőeszközök megismerése.
7. Biztonsági szabályok elsajátítása, megismerése.
tájékozódás.
Osztályfőnöki óra:
Balesetvédelmi
szabályok betartása,
elővigyázatos
magatartás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
eszközök, áru, eladótér, balesetvédelem, anyagismeret, védőruha
kötény, köpeny, gumikesztyű, védősapkavédőcipő
Tematikai egység2. Tájékozódás, árurendszerezésÓrakeret:
16 óra
Fejlesztési célTájékozódási feladatok fokozatos megismerése, kiterjesztése.
Előzetes tudásHelyismeret felelevenítése a korábbi tapasztalatok útján.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Termékek sokféleségének ismerete. Az áruk elhelyezése
csoportosítási szempontok alapján.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Kijelölt helyek megtalálása.
2. Egymás segítése munkavégzés közben.
3. Önálló munkavégzésre való felkészítés felnőtt
segítségével.
4. Az eladótér megismerése, átlátása. Tájékozódás
fejlesztése. Áruismeret fejlesztése.
5. Többféle üzlet megismerése.
6. Üzletek közötti azonosságok és különbségek felismerése.
a. Tanulmányi séta a különböző nagyságú és
Számolás-mérés
"Térképismeret"
Tájékozódás a
környezetben.
Etika:
Munkahelyi
viselkedés és
kapcsolatok.
profilú üzletekben
Ismeretek
1. Tájékozódási feladatok megismerése.
2. A tanultak játékos gyakorlása:
a. makettek
b. képek
c. valós áruk
3. A termékek ismeretének rendszerezése.
4. Az áruk sokfélesége.
5. Tájékozódás az eladótérben, az eladótér megismerése,
elhelyezkedése.
6. Az áruk elhelyezésének fontossága, területi elhelyezés
megismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
eladótér, térkép, makett, áru, üzlet, különbség, hasonlóság, azonosság
Tematikai egység3. Munkavállalói ismeretekÓrakeret:
16 óra
Fejlesztési célKapcsolódás más gyakorlati tevékenységi területekkel.
Előzetes tudásTanulmányi séták. Gyakorlatok alkalmazása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Az eladótérben alkalmazott kapcsolattartási és udvariassági szabályok
megismerése és alkalmazása
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Udvariassági szabályok fejlesztése.
2. Kapcsolattartás vezetőkkel, kollégákkal, vásárlókkal.
Ismeretek
1. Kapcsolattartás fontossága.
Etika:
Társas kapcsolatok
fontossága.
Kommunikáció:
2. Udvariassági szabályok betartása.Másokkal történő
együttműködés.
Osztályfőnöki óra:
Kötelességek és
szabályok betartása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Munkavállalás, szerződés, önéletrajz, magázás-tegezés, jelenléti ív,
munkaidő, pihenő idő, munkabeosztás, szabadság
Tematikai egység4. Munka-, baleset-, és környezetvédelmi
ismeretek
Órakeret:
16 óra
Fejlesztési célA raktárhelyiségek megismerése
Előzetes tudásA raktárban használt eszközök
Tantárgyi fejlesztési
célok
A raktárhelységek fontossága, az ott használt eszközök megismerése.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Raktárhelységek fontossága.
2. A helységben tartott áruk osztályozása, elhelyezése.
3. Speciális balesetvédelemi oktatás fontossága.
4. Veszélyekre való figyelem felhívása.
5. Áruismeret fejlesztése.
6. A nyugodt harmonikus, de pontos munkavégzés fontossága.
7. A gyakorlott eszközhasználat segít a munka közbeni balesetek
megelőzésében. Az elvégzendő munka lépéseinek a begyakorlása.
8. Az áruk célszerű elhelyezése.
9. Időrend-munkarend fontossága
a. Védőruha fontossága a raktárhelységekben.
b. Helyzetgyakorlatok alkalmazása, az áruk
Környezet és
egészségvédelem:
Balesetvédelem.
Számolás-mérés
Területek
megismerése.
"Térképismeret"
Osztályfőnöki óra:
Munkavédelem.
Eszköz használat,
szabályismeret.
elhelyezésével kapcsolatban,
c. Az áruk gyors és pontos elhelyezése
Ismeretek
1. Tájékozódás a raktárhelységekben.
2. Balesetvédelem, és megelőzés fontossága.
3. A raktárakban használt eszközök:
a. létrák
b. targoncák
c. emelők
d. kocsik
e. rekeszek
f. konténerek
g. raklapok
4. Eszközismeretek.
5. A szabályok betartása amelyek, csak gyakorlás során rögzülnek.
6. Az áruk tisztaságának, csomagolásának ellenőrzése.
7. Lejárati idő.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
raktárhelység, raktározás, áru osztályozása, rövid ideig eltartható
élelmiszerek, konzerv, rizs, liszt, cukor, fűszerek, konténerek,
rámpák, raklapok, rekeszek, targoncák, létrák, emelők,
eszközök, munkavédelem, törékeny cikkek, üveg, porcelán,
eszközhasználat, szabályok
Tematikai egység5. ÁruismeretÓrakeret:
102 óra
Fejlesztési célKépességeinek megfelelően legyen képesek munkájukban részbeni
önállóságra, irányított munkavégzésre.
Előzetes tudásIsmeretek az árukról, az áruk osztályozása, csoportosítása.
Tantárgyi fejlesztési
célok
Tájékozódás az eladótérben.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Az eladótér megismerése, átlátása.
2. Tájékozódás fejlesztése.
a. Tanulmányi séta a különböző nagyságú és profilú
üzletekben
Ismeretek
1. Élelmiszerek osztályozása:
a. napi cikkek
b. rövid ideig eltartható élelmiszerek
2. Napi cikkek:
a. gyümölcs, zöldség
b. tojás
c. tej-tejtermékek
d. hús-húskészítmények
e. cukrászati termékek
f. kenyér pékáru, kétszersült
g. mélyhűtött termékek
3. Élelmiszerek:
a. rövid ideig eltartható élelmiszerek:
b. konzervek,
c. rizs, liszt, cukor csomagolása
d. fűszerek
4. Rövid ideig eltartható élelmiszerek:
a. kávé
b. tea
c. cukorka
d. csokoládé
e. italok
5. Hosszabb ideig eltartható fogyasztási cikkek:
a. törékeny cikkek
Számolás-mérés
Térben való
tájékozódás.
Kommunikáció:
Nem verbális jelek
értelmezése.
b. üveg és porcelán áruk
c. vegyi anyagok
d. tisztítószerek
e. kozmetikai termékek
f. papírból készült termékek, írószerek
6. Külön elbánást nem igénylő cikkek:
a. textil termékek
b. fából készült termékek
c. fémből készült termékek
d. műanyag áruk
Kulcsfogalmak/
fogalmak
üzletek, áruk, élelmiszerek, eladótér, napi cikkek, rövid ideig
eltartható élelmiszerek
Tematikai egység6. Árufeltöltési ismeretekÓrakeret:
102 óra
Fejlesztési célA munkavégzéshez kapcsolódó naponta elvégzendő tevékenységek,
ezek szakszerű pontos végzése.
Előzetes tudásAz áru csomagolásánakcsomagolásának ismerete.
Tantárgyi fejlesztési
célok
1. Az áru kihelyezése.
2. Kihelyezés előtt a tisztaság fontossága.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. A munkafeladatok tudatos begyakorlása.
2. A munkafolyamatokban használt saját eszközök fontossága,
megismerése.
3. A rend és tisztaság fontosságának megismerése.
4. A takarítási munkák fontossága.
5. Az áruk esztétikus, célszerű elhelyezése.
a. Eszközök ismerete.
Osztályfőnöki óra:
Idővel való
gazdálkodás, a
tervezés fontossága
munkánk során.
Munkabeosztás
fontossága:
- napi
b. Helyzet gyakorlat végzése, játékos gyakorlatokkal
modellezés.
Ismeretek
1. Az időrend megtervezése a munkánk során. Az eladótér
sokszínűsége. Az eladótér tisztántartása, higiénia fontossága.
2. Aruk csomagolásának minősége, ismerete.
3. A csomagolás sérüléseiből adódó feladatok elvégzése.
- heti szinten.
Környezet és
egészségvédelem:
Tisztaság fontossága.
Esztétika szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
tisztaság, rendszeretet, hús-húskészítmények, cukrászati termékek,
pékáruk, mélyhűtött termékek, csomagolás sérülése, csomagolás,
esztétikus áru, célszerűség, időbeosztás, áru, időrend, napi cikkek,
tejtermékek, gyümölcs, zöldség, tojás, higiénia, tisztaság,
munkafolyamat

11.4.5.3. AUTÓMOSÓ KISEGÍTŐ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ KERETTANTERV

Célok

1. Az autómosó tevékenységek bemutatása, megtanítása, funkciók begyakorlása,

2. a szükséges készségek elsajátítása.

3. Az egyéni képességek szerinti differenciálás, a kisegítő tevékenységek személyi képességekhez való igazodása mellett.

4. A tanulók munkavállalói alapismereteinek kibontakoztatása.

5. A gyakorlatok során ismerkedjen meg a munkaerő-piaci lehetőségekkel.

6. Alapozzon meg a tanulókban olyan, hasznosítható szakmai tudást, amellyel a munkaerőpiacon sikeressé válhat, elősegíti társadalmi integrációjukat.

Feladatok

1. Elmélyíteni, kiegészíteni a megszerzett általános műv