55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet

a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 10. pontjában,

a 7-8. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 9. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § Az e rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek esetében kell alkalmazni, amelyek beszerzése, működtetése, üzemeltetése hazai vagy európai uniós támogatási forrásból valósul meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. apríték kazán: szilárd biomassza alapanyagú apríték elégetésével hőenergiát előállító berendezés;

2. biomassza, valamint biogáz tüzelésű hőenergia-termelő berendezés: biomasszából vagy biogázból tüzeléssel vagy közvetlenül más kémiai, fizikai eljárással hőenergiát előállító berendezés;

3. biomassza, valamint biogáz tüzelésű energiatermelő berendezés: biomasszából vagy biogázból tüzeléssel vagy közvetlenül más kémiai, fizikai eljárással hő- és villamos energiát előállító berendezés;

4. faelgázosító kazán: a hasábfa fűtőanyag hevítését és elgázosítását követően keletkező fagáz szabályozott körülmények között történő elégetésével hőt előállító, biomassza alapú energiatermelő berendezés;

5. helyiségfűtő hőszivattyús berendezés: olyan hőfejlesztő berendezés, amely vízalapú központi fűtési rendszert lát el hővel a kívánt beltéri hőmérséklet zárt térben, épületben, lakóházban vagy helyiségben való elérése és fenntartása érdekében, és amely egy vagy több hőfejlesztő berendezést foglal magába;

6. hőszivattyús vízmelegítő: olyan vízmelegítő, amely a levegőből, a vízből vagy a talajból nyert környezeti hőt használja kizárólag meleg ivó- vagy szanitervíz fűtésére;

7. kombinált hőszivattyús berendezés: helyiségfűtő berendezés, amely meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, és külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;

8. kristályos napelem: vízmentesre kialakított nagy tisztaságú kristályos cellákból összeállított napelem;

9. napelem: olyan félvezető eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével;

10. napkollektor: a napsugárzás energiáját közvetlenül hőenergiává alakító eszköz;

11. pellet kazán: ipari tömörítési eljárással biomassza alapanyagokból készített, 25 milliméternél nem nagyobb átmérőjű fűtőanyag eltüzelésével hőenergiát előállító biomassza energiatermelő berendezés;

12. sík kollektor: olyan napkollektor, amely egy hőszigetelő dobozszerkezetbe épített sík hőelnyelő felületre erősített csőrendszer, és aminek felszínét különböző, a sugárzást áteresztő burkolattal fedik;

13. standard mérési körülmények: a hőszivattyús fűtőberendezések mért hőteljesítményének, szezonális helyiségfűtési hatásfokának, vízmelegítési hatásfokának és hangteljesítményszintjének átlagos éghajlati viszonyok melletti megállapításakor uralkodó üzemi körülmények;

14. szezonális jóságfok: a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK európai parlamenti es tanácsi irányelv 5. cikke szerinti számításában a tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról szóló 2013. március 1-i 2013/114/EU bizottsági határozat szerinti érték;

15. távfelügyelet: berendezések által generált riasztási események megfigyelése és fogadása;

16. vákuumcsöves kollektor: minden olyan napkollektor, ami a konvektív hőveszteséget vákuum segítségével csökkenti;

17. vékonyrétegű napelem: vékonyréteg-technológiával előállított napelem.

(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a villamos energiáról szóló törvény, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény és ezek végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint kell értelmezni.

3. A műszaki követelményekre vonatkozó szabályok

3. § (1) A támogatást igénylő villamosenergia-termelő a támogatás igénybevételéhez köteles a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 2016. április 14-i 2016/631/EU bizottsági rendeletben, továbbá a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó Elosztói Szabályzatban és Üzemi Szabályzatban meghatározott csatlakozási feltételekre vonatkozó követelményeknek megfelelni.

(2) Megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha teljesülnek

a) biomassza, valamint biogáz tüzelésű hőenergia-termelő berendezés esetében az 1. melléklet;

b) hőszivattyúval termelt megújuló energia hasznosítása esetében a 2. melléklet;

c) napenergia termikus célú hasznosítása esetében a 3. melléklet;

d) napenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében a 4. melléklet;

e) szélenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében az 5. melléklet;

f) vízenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében a 6. melléklet;

g) biomassza, valamint biogáz tüzelésű energiatermelő berendezés esetében a 7. melléklet;

h) geotermikus energia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében a 8. melléklet

szerinti műszaki követelmények.

(3) A beruházási támogatásra, valamint beruházási támogatásnak nem minősülő egyéb támogatás keretében a támogatás igénybevételére vonatkozó pályázati kiírásban az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknél szigorúbb feltételek is előírhatók.

4. Záró rendelkezések

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

5. §[1]

6. §[2] Ez a rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 15. cikk (2) és (6) bekezdésének, valamint a 29. cikk (11) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

7. §[3]

8. §[4]

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Biomassza, valamint biogáz tüzelésű hőenergia-termelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények

1. Hatásfok követelmények:

1.1. A kazán névleges hőteljesítményéhez tartozó hatásfok legalább 85%.

1.2. A hatásfok igazolása a felhasználandó tüzelőanyag és a működtetés jellemző adatainak figyelembevétele mellett értendő.

2. Egyéb követelmények:

2.1. Faelgázosító kazán esetében:

2.1.1. hamutároló;

2.1.2. biztonsági termosztát;

2.1.3. túlfűtés elleni biztonsági szelep;

2.1.4. biztonsági hőcserélő 50 kW kimenő névleges hőteljesítmény felett.

2.2. Pellet kazán és apríték kazán esetében:

2.2.1. hamutároló;

2.2.2. automatikus adagoló;

2.2.3. pellet kazánnál automatikus begyújtás, apríték kazánnál automatikus begyújtás, illetve tűztartás;

2.2.4. fűtőanyag-tároló töltöttségi felügyelete, vagy figyelőablak;

2.2.5. biztonsági termosztát;

2.2.6. túlfűtés elleni biztonsági szelep;

2.2.7. biztonsági hőcserélő 50 kW kimenő névleges hőteljesítmény felett;

2.2.8. automatikus kazántisztítás (rostély és füstjárat);

2.2.9. külön primer és szekunder levegőszabályozás;

2.2.10. teljesítmény szabályozás legalább 3 fokozatban, vagy fokozat nélküli vezérlés;

2.2.11. a fűtőanyag boltozódását gátló berendezés;

2.2.12. a fűtőanyag-tároló felé a visszaégést gátló műszaki megoldás.

2.3. Nem háztartási célú felhasználás esetén rendelkezik a névleges teljesítményhez tartozó égéstermék kibocsátásra vonatkozó értékek akkreditált vizsgáló laboratórium által igazolt dokumentációjával, amely tartalmazza az alábbiakat:

2.3.1. szilárd égéstermék tömegáram;

2.3.2. maximális füstgázhőmérséklet;

2.3.3. füstgáz áramlási sebessége;

2.3.4. füstgázcsonk átmérője;

2.3.5. füstgáz koncentráció tartalma, oxigén, CO2, NOx, és CO, valamint a szilárd részecske koncentráció tartalma;

2.3.6. füstgáz térfogatáram (m3/h).

2.4. A szilárd biomasszával működő kazánok levegőbe történő por (szilárd anyag) kibocsátása nem haladhatja meg 1-5 MWth közötti névleges bemenő hőteljesítmény esetén az 50 mg/m3, 5-20 MWth közötti névleges bemenő hőteljesítmény esetén a 30 mg/m3, 20 MWth-ot meghaladó névleges bemenő hőteljesítmény esetén a 20 mg/m3 értéket. A por kibocsátási értékek 273,15 °K hőmérsékletű és 101,3 kPa nagyságú nyomású száraz füstgázra vonatkoznak, 6%-os vonatkoztatási oxigéntartalom mellett. Az 1 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseknek meg kell felelniük a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2015. április 28-i 2015/1189/EU Bizottsági rendelet II. melléklet 1. és 2. pontban meghatározott követelményeknek.

2.5. Rendelkezik a gyártó által kiállított, a berendezés teljesítményére vonatkozó nyilatkozattal.

2.6. Rendelkezik telepítési, üzemeltetési és karbantartási útmutatóval.

2.7. 1 MW együttes kimenő névleges hőteljesítmény felett távfelügyeleti rendszerbe kapcsolás kötelező, melynek műszaki bemutatása, igazolása szükséges.

2.8. 500 kW feletti kimenő névleges hőteljesítmény felett a kazán automatikus kihamuzó rendszerrel rendelkezik.

2. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Hőszivattyúval termelt megújuló energia hasznosításának műszaki követelményei

1. Jóságfok és hatásfok követelmények

1.1. Szezonális jóságfok és vízmelegítési hatásfok minimum értékei, a használat jellege és az energiaforrás függvényében:

* A hőszivattyús vízmelegítő berendezések vízmelegítési hatásfoka (ηwh) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2013. február 18-i 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: 812/2013/EU bizottsági rendelet) VIII. melléklet 3. pontja szerint meghatározott érték.

** A helyiségfűtő hőszivattyús berendezések, valamint a kombinált hőszivattyús berendezések vízmelegítési hatásfoka (ηwh) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2013. február 18-i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: 811/2013/EU bizottsági rendelet) VII. melléklet 5. pontja szerint meghatározott érték.

2. Berendezésre vonatkozó követelmények

2.1. A 811/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 812/2013/EU bizottság rendelet hatálya alá tartozó, legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő hőszivattyús berendezések és kombinált hőszivattyús berendezések, valamint a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű hőszivattyús vízmelegítők rendelkeznek a berendezésre vonatkozó, a rendeletekben meghatározott Energiacímkékkel és Adatlapokkal. A SCOP szezonális fűtési jóságfok, a SPER szezonális primerenergia-hányados és ηwh értékek tekintetében az adatlapon szereplő, standard mérési körülményeken megadott értékek a mérvadóak energiaforrástól és a használat jellegétől függően.

2.2. A 811/2013/EU biztossági rendelet vagy a 812/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó berendezések rendelkeznek az EN 14825 szabvány szerint számított SCOP szezonális fűtési jóságfok tényezőt tanúsító, független tanúsító intézet által kiállított tanúsítással. A SCOP szezonális fűtési jóságfok, SPER szezonális primerenergia-hányados értékek tekintetében a tanúsításban megjelölt értékek a mérvadóak az energiaforrástól függően.

2.3. Talaj-víz és víz-víz hőszivattyús berendezések alkalmazása esetén az éves hőenergia igényeket min. 65%-ban a hőszivattyúnak kell biztosítania.

2.4. Levegő-víz hőszivattyús berendezések alkalmazása esetén az éves hőenergia igényeket min. 50%-ban a hőszivattyúnak kell biztosítania.

2.5. A helyiségfűtő hőszivattyús berendezések és kombinált hőszivattyús berendezések működési tartománya igazodjon az MSZ 04-140/3-87 szabvány szerinti, vagy ezzel egyenértékű számítással meghatározott magyar éghajlati viszonyokhoz, a fűtési rendszer tervezett hőmérsékletéhez, valamint a használat jellegéhez. A berendezésnek a használat tényleges helyén a szabvány szerinti méretezési külső hőmérsékleten is üzemelnie kell.

2.6. A hőszivattyús vízmelegítők kivételével a berendezéseknek gyárilag rendelkeznie kell, vagy fel kell azokat szerelni a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 813/2013/EU bizottsági rendeletnek és a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérsékletszabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 811/2013/EU bizottsági rendelet végrehajtása keretében kiadott 2014. július 3-i 2014/C 207/02 bizottsági közleményben meghatározott, II-III. vagy V-VIII. osztályokba tartozó időjárás-kompenzációs hőmérséklet-szabályzóval, mely a berendezés áramlási hőmérsékletét szabályozza a külső hőmérséklet figyelembe vételével. Az alkalmazott szabályzónak rendelkeznie kell a gyártó által kiadott osztálybesorolás tanúsítással.

3. Egyéb követelmények

3.1. Kizárólag víz közvetítőközeggel működő fűtési rendszerre való csatlakozás támogatható.

3. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Napenergia termikus hasznosítására vonatkozó műszaki követelmények

1. Fajlagos energiatermelési követelmények

1.1. Az éves megtermelt energia

1.1.1. sík kollektor esetében nagyobb, mint 550 kWh/m2;

1.1.2. vákuumcsöves kollektor esetében nagyobb, mint 650 kWh/m2.

2. Berendezésre vonatkozó követelmények

2.1. Rendelkezzen az alábbi minősítések valamelyikével:

2.1.1. Solar Keymark;

2.1.2. DIN-CERTO.

2.2. Hőmérséklettűrés: -50 °C-tól +180 °C-ig +/- a környezeti hőmérséklet.

2.3. A tárolt víz hőmérséklete legfeljebb 95 °C.

2.4. Automatikus rendszervezérléssel rendelkezik.

2.5. Az MSZ EN 12975-1 szabvány napkollektorokra vonatkozó előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek megfelel.

2.6. Az MSZ EN 12976-1 szabvány napenergia hasznosító rendszerekre vonatkozó előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek megfelel.

2.7. Rendelkezik a gyártó által kiállított, a berendezés teljesítményére vonatkozó nyilatkozattal.

2.8. Rendelkezik telepítési, üzemeltetési és karbantartási útmutatóval.

4. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Napenergia villamosenergia-termelés célú hasznosítása esetére vonatkozó műszaki követelmények

1. Hatásfok követelmények (minimális)

1.1. kristályos napelem: 15%;

1.2. vékonyrétegű napelem: 7%.

2. Berendezésekre vonatkozó követelmények

2.1. A napelem megfelel az MSZ EN 61730 szabványsorozat előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek, továbbá

2.1.1. az MSZ EN 61215 szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek kristályos napelem esetén;

2.1.2. az MSZ EN 61646 szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek vékonyrétegű napelem esetén.

2.2. A fotovillamos rendszerhez telepített invertereknek meg kell felelniük az MSZ EN 62116 szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek;

2.3. A napelemes rendszer létesítésére, ellenőrzésére és dokumentálására vonatkozóan meg kell felelni az alábbi szabványok előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki követelményeknek:

2.3.1. MSZ HD 60364-7-712,

2.3.2. MSZ HD 60364-6,

2.3.3. MSZ EN 62446.

2.4. Biztosítani kell legalább negyedórás időfelbontású, termelt és a hálózati csatlakozási ponton kiadott energia mérések elkülönített kialakítását, aminek alkalmasnak kell lennie az elszámolási és valós idejű termelés figyelésére.

2.5. Rendelkezik telepítési, üzemeltetési és karbantartási útmutatóval.

5. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Szélenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosításának műszaki követelményei

1. Csúcskihasználási óraszám követelmények

1.1. Az éves csúcskihasználási óraszám 50 kW feletti névleges toronyteljesítmény esetén meghaladja a 2500 óra/év értéket;

1.2. Az 1.1. pontban szereplő éves csúcskihasználási óraszám értékét a következő módon kell kiszámítani:

1.3. Az 1.2. pontban foglalt képlet alkalmazásában:

1.3.1. tsz: csúcskihasználási óraszám;

1.3.2. Eév: éves megtermelt energia (kWh/év);

1.3.3. PBT: beépített névleges teljesítmény (kW).

2. Berendezésre vonatkozó követelmények

2.1. Kialakítása az MSZ EN 61400-1 szabvány előírásai vagy azzal egyenértékű műszaki követelmények szerint történt.

6. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Vízenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosításának műszaki követelményei

1. Hatásfok követelmények

1.1. A vízturbina mechanikai hatásfoka: legalább 85%.

1.2. A vízturbina 1.1. pontban szereplő mechanikai hatásfokát a következő képlet szerint kell kiszámítani:

1.3. Az 1.2. pontban foglalt képlet alkalmazásában:

1.3.1. η: a turbina mechanikai hatásfoka;

1.3.2. P: a vízturbina hasznos teljesítménye (a turbina a kimenő tengelyén átadott teljesítmény);

1.3.3. ρ*g*Q*H: a vízturbina bevezetett teljesítménye (a folyadék által a turbinának átadott teljesítmény).

1.4. Az 1.3.3. pontban foglalt szorzat alkalmazásában:

1.4.1. ρ: a víz sűrűsége (kg/m3);

1.4.2. g: nehézségi gyorsulás (9,81 m/s2);

1.4.3. Q: a turbinán időegység alatt átáramló víz-mennyiség (m3/s);

1.4.4. H: hasznosítható esésmagasság (m);

ahol H=Hg-hny Hg = a geodetikus esés (m) és hny= berendezés hidraulikus vesztesége (m).

2. Berendezésre vonatkozó követelmények

2.1. A turbinalapát és a "vezető lapátok" állásszögének vízesés és vízmennyiség függvényében történő fordulatszám tartása végett a turbinavezérlés rendelkezzen digitális szabályozással.

7. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez[5]

A biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energia megfelelési követelmények

1. A biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energiának meg kell felelnie az alább felsorolt egy vagy több követelménynek:

1.1. 50 MW-nál alacsonyabb teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben állítják elő;

1.2. ha 50 és 100 MW közötti teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben állítják elő, akkor az előállítás nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel történik, vagy ha pedig csak villamos energiára épülő létesítményben, akkor az megfelel az (EU) 2017/1442 bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEEL-ek) kapcsolódó energiahatékonysági szintnek;

1.3. ha 100 MW feletti teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben állítják elő, akkor az előállítás nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel történik, vagy ha pedig csak villamos energiára épülő létesítményben, akkor az legalább 36%-os nettó elektromos hatásfokot ér el;

1.4. biomassza-szén-dioxid-leválasztás és -tárolás mellett állítják elő.

2. Csak villamos energiára épülő létesítmények csak akkor támogathatók, ha fő tüzelőanyagként nem fosszilis tüzelőanyagokat használnak, és ha a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerinti értékelés azt állapítja meg, hogy nem áll rendelkezésre költséghatékony lehetőség a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési technológia alkalmazására.

3. Az e melléklet szerinti követelmények nem alkalmazandók az Európai Bizottság által 2021. december 25-ig jóváhagyott támogatási rendszerek keretében nyújtott támogatások esetében, ha az erőműegység üzembehelyezése vagy biomasszából előállított tüzelőanyag felhasználására való átalakítása 2021. december 25-ig megtörténik.

4. Az 1. pont nem alkalmazandó az olyan létesítményekből származó villamos energiára, amelyek tekintetében a tagállamok külön értesítést tesznek a Bizottság felé azon az alapon, hogy bizonyíthatóan kockázatok állnak fenn a villamosenergia-ellátás biztonságára nézve. A Bizottság az értesítés vizsgálatát követően, az abban szereplő elemek figyelembevételével határozatot hoz.

5. Az e melléklet szerinti követelmények csak a 2021. december 25. után működésbe lépő vagy biomasszából előállított üzemanyag használatára 2021. december 25. után átalakított létesítmények esetében alkalmazandók, ha a megtermelt energia az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdés első albekezdés a) és b) pontjában kitűzött cél eléréséhez figyelembevételre kerül.[6]

8. melléklet az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelethez

Geotermikus energia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosításának műszaki követelményei

1. Hatásfok követelmények

1.1. Minimum energetikai hatásfok villamosenergia-termelés esetén, bármely alkalmazott hűtési technológiával: 10%.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott hatásfokérték az erőműegység névleges villamosenergia-termelése esetén értendő az alábbi körülmények mellett:

1.2.1. 15 °C környezeti hőmérséklet;

1.2.2. 1,013 bar környezeti nyomás;

1.2.3. 60% relatív páratartalom.

1.3. Az 1.1. szerinti energetikai hatásfokot a következő szerint kell meghatározni:

1.4. Az 1.3. pontban foglalt képlet alkalmazásában:

1.4.1. Pe: az erőműegység névleges villamos teljesítménye (kWe);

1.4.2. m: a geotermikus fluidum névleges tömegárama (kg/s);

1.4.3. Δh: a geotermikus fluidum kezdeti és végső entalpiájának különbsége (kJ/kg).