515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól

A Kormány a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A VÍZI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA ÉS A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK LÉTESÍTÉSÉRŐL, ÜZEMELTETÉSÉRŐL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az I. fejezet alkalmazásában

a) általános rend alapján történő kitűzés: a téli kitűzés feltételeinek megszűnésekor végrehajtott kitűzés,

b) kitűzési terv: a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve,

c) nagyvízi kitűzés: az a kitűzés, amelyet a hajózási nagyvízszintnél (HNV) magasabb vízszinteknél kell végrehajtani,

d) téli kitűzés: a kitűzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitűzés, amelyet a másodlagos jégzajlást követő legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani,

e) üzemeltető: aki a jel kihelyezéséről gondoskodni köteles,

f) vízi közlekedés irányítása: az a tevékenység és eszközrendszer, amely a tiltó, kötelező, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztető és kiegészítő jelzésekkel, eszközökkel, valamint a radarhajózás kiegészítő jelzéseivel meghatározza a vízi közlekedés rendjét, és tájékoztat a hajózás biztonságát befolyásoló körülményekről, valamint veszélyeztető akadályokról,

g) vízi közlekedés rendjének szabályozási terve (a továbbiakban: szabályozási terv): a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 25 nap.

2. A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek tervezési és létesítési engedélyezési eljárása

2. § (1) A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelekkel kapcsolatban a hajózási hatóság jár el.

(2) A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a vízügyi hatóságnak, a vízügyi igazgatási szervnek, valamint a vízi út fenntartójának.

(3) Külön jogszabály alapján engedélyezhető olyan irányító jel alkalmazása is, amely valamely nyomvonalas létesítménynél, vízi közlekedést befolyásoló tárgynál, vagy vízen végzett tevékenység során a vízi közlekedés biztonsága érdekében szükséges.

(4) Az irányító jel tervének mellékleteként a következőket kell három példányban benyújtani az engedélyező hajózási hatósághoz:

a) az irányító jel kihelyezésének céljára, illetve rendeltetésére vonatkozó leírás,

b) a jel elhelyezésének és technikai kivitelezésének terve,

c) a jel műszaki leírása, vagy az azt meghatározó jogszabályhelyre történő hivatkozás,

d) a jel megvilágításának terve, ha azt jogszabály vagy az engedélyező hajózási hatóság előírja,

e) a jelen elhelyezendő azonosító tábla felirata.

(5) A kérelemnek a kérelmező telefon számát, e-mail-címét, illetve telefaxszámát is tartalmaznia kell.

(6) A vízügyi hatóság a szabályozási tervet tárgyév január 31. napjáig beépíti a jóváhagyásra előkészített hajóút kitűzési tervbe.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott jel kihelyezéséről a vízi közlekedés résztvevőit az engedélyes hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény kezdeményezésével tájékoztatja. Az engedélyes tájékoztatási kötelezettsége teljesül akkor is, ha a tájékoztatás a kihelyezést szükségessé tevő eljárásról szóló hirdetmény, illetve az eljárásról szóló közlemény részeként jelenik meg.

(8) Az irányító jel megszüntetésére akkor kerül sor, ha szükségtelenné válik.

(9) Az engedélyben foglalt körülmények megváltozása esetén az irányító jelek kihelyezését, illetve a szabályozási tervet módosítani szükséges.

(10) A megszüntetett vagy áthelyezett jel felhagyott helyét rendezett állapotban kell hátrahagyni.

(11) A megszüntetett jelet a szabályozási terv elfogadását követően, illetve kérelemre megszüntetésre kerülő jelnél a határozat jogerőre emelkedését követően, el kell távolítania a kihelyezőnek vagy jogutódjának, kivéve, ha a hajózási hatóság más határidőt állapít meg.

3. A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek üzemeltetési engedélyezési eljárása

3. § (1) A létesítési engedély alapján kihelyezett jel üzemeltetéséhez szükséges engedély (üzemeltetési engedély) iránti kérelem tartalmazza

a) a folyamatos üzemeltetés feltételeinek és a jelzések karbantartási módjának leírását,

b) a jel fenntartási tervét.

(2) Az üzemeltetés akkor engedélyezhető, ha a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégítik, és az üzemeltetési feladatok ellátása.

(3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

(4) Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, intézkedik a megfelelő állapot helyreállítása iránt vagy az engedélyt visszavonja.

(5) A vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken a kitűzést - az időszakos kihelyezés kivételével - a téli kitűzés jeleinek bevonásától a téli kitűzés jeleinek következő kihelyezéséig folyamatosan, éjszaka és nappal fenn kell tartani.

(6) Nagyvízi kitűzésnél a jelek megrongálódásának elkerülése érdekében az általános rend szerinti kitűzésnek a hajóút széleit jelző jelei azonos színű és alakú karókkal vagy úszókkal helyettesíthetők.

4. A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek fennmaradási engedélyezési eljárása

4. § (1) Ha a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a hajózási hatóság arra - az üzemeltető kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak. A fennmaradási engedély megadásáról, illetve megtagadásáról szóló határozatát a hajózási hatóság közli a vízügyi hatósággal és a vízi út fenntartójával.

(2) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által megállapított határidőn belül elhárítható.

(3) A hajózási hatóság a hatósági ellenőrzés keretében

a) megvizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

b) a feltételek megléte esetén értesíti az üzemeltetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 30 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.

(4) Ha az üzemeltető a (3) bekezdés b) pontja szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel eltávolítását rendeli el.

(5) A fennmaradási engedély egyben a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre vonatkozó üzemeltetési engedély is, ha ennek feltételei fennállnak.

(6) A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet az engedélyesnek

a) az engedély időbeli hatályának elteltével 8 napon belül, illetőleg az engedély visszavonásáról szóló határozatban megállapított határidőig,

b) ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítette, az engedélyben az átalakításra megállapított határidőtől számított 8 napon belül,

c) ha a szabálytalanul létesített jel a hajózás biztonságát veszélyezteti, az erről hozott határozatban megállapított határidőig

kártalanítási igény nélkül le kell bontania.

(7) Ha a szabálytalanul létesített vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre fennmaradási engedély nem adható, illetve az üzemeltető nem kéri fennmaradási engedély kiadását, a hajózási hatóság elrendeli

a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy

b) ha a jel fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a jel 8 napon belüli kártalanítási igény nélküli eltávolítását.

5. Hajóút kitűzésének tervezése és engedélyezése

5. § (1) Hajóút kitűzése esetén kitűzési tervet kell készíteni.

(2) A kitűzési terv engedélyezését a vízi út fenntartója kérelmezi a vízügyi hatóságtól

(3) A kitűzési terv tartalmi elemei:

a) a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet 9. § (3) bekezdésében meghatározott kitűzési rendek közti átállás feltételeinek meghatározása,

b) a kitűző jelek jegyzéke, amely tartalmazza a jelek azonosítóját, folyón folyamkilométer szerint megjelölt helyét, illetve tavon a jel koordinátáit,

c) a vízterület mederfelvételének térképi rajza,

d) vízi úton található létesítmények és hajózási akadályok jegyzéke, amely tartalmazza a létesítmények, illetve hajózási akadályok jellemző adatait,

e) vízi úton található létesítmények nézeti rajza adataik ábrázolásával, amelyen a kitűző és a hajózást irányító jelek is feltüntetésre kerülnek,

f) a kitűző jelek helyszínrajza a mederfelvételt tartalmazó térképen a HKV-nek megfelelő vízállásnál.

(4) A kitűzési tervet a tárgyév január 31. napjáig - a szabályozási tervvel összevontan - a vízi út fenntartója készíti el.

(5) Határvizeken hajóút kitűzési tervére a (3) bekezdésben foglaltak tekintetében az illetékes határvízi bizottság döntésének megfelelő határidőket kell alkalmazni.

(6) A kitűzés módosítása esetén a kitűzési terv készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A vízi út, illetve a létesítmény fenntartója köteles napra kész kitűzési tervet vezetni, amelyen fel kell tüntetni a jóváhagyott kitűzési tervhez képest végzett módosításokat.

(8) A kitűzési tervben szereplő jel bevonása a kitűzési terv módosítása mellett történik. A bevonásról az engedélyező hatóság dönt.

(9) A terv engedélyese a kitűzési terv módosításáról köteles a hajózási hatóságot értesíteni. A hajózási hatóság a vízi közlekedés résztvevőit tájékoztatja a változásról.

6. § (1) Az üzemeltető köteles a vízi utat a kitűzési tervnek megfelelően kitűzni és a hajózási hatóságnak írásban vagy elektronikus úton nyilatkozni arról, hogy a kitűzést a kitűzési terv alapján végezte.

(2) Az üzemeltetési engedélyezési eljárás az üzemeltető kérelmére indul.

(3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

(4) Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, az engedélyt visszavonja, vagy kezdeményezi az engedély visszavonását.

6. Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség

7. § (1) A vízi utak kitűző és irányító, valamint a tájékoztató jeleinek és a vízállásjelentésnek az adatai közérdekű adatok.

(2) A jelekre vonatkozó közérdekű adatok kiszolgáltatásáért a kitűző, illetve az irányító jelek üzemeltetője felel.

(3) A kitűzési terv és a szabályozási terv engedélyezője a II. és III. fejezetben meghatározottakon kívül köteles biztosítani a tervbe való betekinthetőséget, és kérelemre arról 30 napon belül költségtérítés ellenében másolatot kiadni. Hatóságok részére a másolat kiadása térítésmentes.

II. FEJEZET

A BELVÍZI UTAKON KÖZLEKEDŐ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

7. Általános rendelkezések

8. § (1) E fejezet hatálya azokra a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet [a továbbiakban: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet] 1. mellékletében meghatározott belvízi utakon közlekedő vagy tartózkodó, nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményekre terjed ki:

a) amelyeket a magyar lajstromban tartanak nyilván, valamint

b) amelyeknek a magyar lajstromba vételét kezdeményezik.

(2) E fejezetnek az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának és megfelelőségének a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2-4. és 9. mellékletében foglalt feltételeire vonatkozó rendelkezései, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjednek azokra az úszólétesítményekre is, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, de Magyarország területén közlekednek vagy tartózkodnak.

(3) A hajózási hatóság Magyarország belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben annak hatálya az adott zónára kiterjed, és azt

a) Duna menti állam vagy olyan állam hatósága állította ki, amellyel Magyarország nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott,

b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki,

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban állították ki,

d) a Duna Bizottság tagállamában állították ki, vagy

e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban belvízi áruszállításra használt legalább 20 tonna hordképességű és

ea) 20 méternél rövidebb, vagy

eb) 100 m3-nél kisebb hosszúság (1), szélesség (B) merülés (T) szorzatú

hajó esetében 5 évnél nem régebben állították ki.

(4) A Magyar Honvédség úszólétesítményeire jogszabály e fejezettől eltérően rendelkezhet.

9. § (1) E fejezet alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott fogalmak mellett a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. és 9. mellékletében foglalt fogalommeghatározások, illetve a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 87. §-ában foglalt fogalmak az irányadók.

(2) E fejezet alkalmazásában

a) kereskedelmi szolgáltató úszómű: szálloda, étterem, bemutatóterem, bérelhető irodahelyiségek, szálláshely biztosítása, vagy egyéb gazdasági-szolgáltatási tevékenység céljából üzemeltetett úszómű, amelynek a befogadóképessége legalább 12 fő;

b) úszólétesítmény átépítése: az úszólétesítmény testének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek az átalakítása, amely az úszólétesítmény

ba) főméreteiben,

bb) szerkezeti elemeiben,

bc) vízkiszorításában (hordképességében),

bd) főgépteljesítményében,

be) térbeosztásában,

bf) stabilitásában vagy

bg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban

változást eredményez;

c) úszólétesítmény építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új úszólétesítmény jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez korábbi úszólétesítmény egyes részeit használják fel).

8. Az úszólétesítmény üzembe helyezése

10. § (1) Az úszólétesítmény építési, illetve átépítési tervét - az üzemképességi követelményeknek megfelelő kivitelezés biztosítása érdekében - a megrendelő vagy az építő köteles - az építés, illetve átépítés megkezdése előtt legalább 2 hónappal, két példányban - a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. Úszólétesítmény építése, illetve átépítése csak jóváhagyott tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.

(2) Úszólétesítmény, valamint úszólétesítmény szerkezetének, gépi berendezésének, propulziós művének és villamos-berendezésének, továbbá azok elemeinek terveit hajózási műszaki szakterületen működő szakirányú gépészmérnök közlekedési szakértő készítheti el. A szakértői jogosultságot a hajózási hatóság a szakértői tevékenység folytatásáról nyilvántartást vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből közvetlenül vagy megkeresés útján ellenőrzi. A jogosulatlan személy által készített terv jóváhagyására irányuló kérelmet a hajózási hatóság visszautasítja.

(3) Az építési napló bejegyzései alapján megállapított hiányosság vagy a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 4. §-ában meghatározott feltételeknek való meg nem felelés esetén a hajózási hatóság a munkát a hiányosság megszüntetéséig leállíttathatja, illetve visszabontathat.

11. § (1) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt, továbbá átépítése után ellenőrzi az úszólétesítmény jóváhagyott terv szerinti építését, az úszólétesítmény berendezésének és felszerelésének üzembiztos működését, továbbá azt, hogy az úszólétesítmény megfelel-e a munka-, a tűz-, az egészségvédelmi, a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak.

(2)[1] Átépítés esetén - az üzembe helyezés előtti ellenőrzést követően - a hajózási hatóság a hajó műszaki jellemzőit tartalmazó új uniós belvízi hajóbizonyítványt állít ki, vagy a meglévő bizonyítványt módosítja. A hajózási hatóság az új bizonyítvány kiadását a korábbi bizonyítványt kiállító tagállam hatóságával is közli.

(3) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt megállapítja az úszólétesítmény működési területét, üzemeltetési feltételeit, megengedett legkisebb szabad oldalmagasságát, megengedett legnagyobb vízkiszorítását (hordképességét), a belvízi hajó és menetben lévő önjáró úszómunkagép üzemmódját. Megállapítja továbbá az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt - vagy már a tervjóváhagyásnál vagy az üzemképesség vizsgálatával egyidejűleg - az úszólétesítmény hajózásra alkalmasságához szükséges legkisebb személyzeti létszámot és e létszám szakképzettség szerinti összetételét.

(4) Külföldről beszerzett úszólétesítmény bizonyítványát a hajózási hatóság a tulajdonos kérelmére adja ki. A bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap. A kérelem tartalmazza a (3) bekezdésben foglalt adatokat és az azokat alátámasztó rajzokat és számításokat. Ha hajózásbiztonsági okok nem indokolják, a hajózási hatóság a rajzok és számítások benyújtásától részben vagy egészben eltekinthet.

(5) A hajózási hatóság típusengedélyben igazolja, hogy az adott motortípus, motorcsalád vagy motorcsoport a motorokból származó gáz-halmazállapotú káros anyagok és légszennyező részecskék kibocsátása (emisszió) tekintetében a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 3. mellékletében foglalt műszaki követelményeknek megfelel.

11/A. §[2] (1) Az uniós belvízi hajóbizonyítványt a hajózási hatóság adja ki a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendeletnek megfelelően. A hajózási hatóság az eljárás során ellenőrzi, hogy az adott vízi jármű rendelkezik-e már hatályos bizonyítvánnyal.

(2) A vízi járművekre az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően adja ki a hajózási hatóság; e szemle, továbbá a (4) bekezdésben és a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 13. § (7)-(11) bekezdésében meghatározott műszaki szemlék során ellenőrzi, hogy a vízi jármű megfelel-e a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklete szerinti műszaki követelményeknek.

(3) Olyan jelentősebb átalakítások vagy javítások esetében, amelyek a szerkezeti épség, hajózási vagy kormányképességi tulajdonságai vagy sajátos jellemzői tekintetében hatással lehetnek a vízi jármű 2. melléklet szerinti műszaki követelményeknek való megfelelésére, a vízi járművön az esetleges újabb utat megelőzően el kell végezni a műszaki szemlét.

(4) A hajózási hatóság részben vagy teljesen eltekint attól, hogy egy adott vízi járművet műszaki szemlének vessen alá, ha valamely jóváhagyott hajóosztályozó társaság által kiadott érvényes igazolásból egyértelműen megállapítható, hogy a vízi jármű részben vagy mindenben megfelel a 2. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(5) A hajózási hatóság folytatja le a szemle kezdeményezésére, valamint a szemle helyének és idejének meghatározására vonatkozó eljárásokat. A hatóság meghatározza, hogy mely okmányokat kell benyújtani.

(6) A 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet hatálya alá nem tartozó vízi jármű számára - a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője kérésére - a hajózási hatóság uniós belvízi hajóbizonyítványt ad ki, ha a vízi jármű megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(7) A hajózási hatóság ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt ad ki:

a) a hajózási hatóság engedélyével uniós belvízi hajóbizonyítvány beszerzése céljából egy adott helyre utazni szándékozó vízi járműveknek;

b) olyan vízi járműveknek, amelyek uniós belvízi hajóbizonyítványa elveszett, megsérült vagy ideiglenesen visszavonásra került a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 12. § (3) és (4) bekezdése vagy 2. melléklete szerint;

c) olyan vízi járműveknek, amelyek uniós belvízi hajóbizonyítványa elkészítése folyamatban van a sikeres szemlét követően;

d) olyan vízi járműveknek, amelyek nem teljesítették a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. mellékletének megfelelően az uniós belvízi hajóbizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes feltételt;

e) olyan mértékben sérült vízi járműveknek, hogy azok már nem felelnek meg az uniós belvízi hajóbizonyítványuk követelményeinek;

f) olyan úszóműveknek vagy egyéb úszólétesítményeknek, amelyek esetében a különleges szállítási műveletekért felelős hatóságok a különleges szállítási művelet végrehajtására a tagállamok hajózási hatóságainak vonatkozó előírásai szerint abban az esetben adnak ki engedélyt, ha azok rendelkeznek ilyen ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal;

g)[3] a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. mellékletétől az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. és 26. cikkének megfelelően eltérő vízi járművek, a vonatkozó uniós végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig.

(8) Ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt akkor állít ki a hajózási hatóság, ha a vízi jármű, az úszómű vagy az egyéb úszólétesítmény hajózásra alkalmas. A hajóbizonyítványt a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. mellékletében meghatározott minta szerint kell kiállítani.

(9) Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványnak tartalmaznia kell a hajózási hatóság által a szemle során meghatározott, az uniós belvízi hajóbizonyítvány megszerzéséhez szükséges feltételeket.

(10) Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvány időbeli hatálya:

a) a (7) bekezdés a), d), e) és f) pontja szerinti esetekben egyetlen adott út, amelyet egy hónapot meg nem haladó időn belül kell végrehajtani;

b) a (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben egy előre meghatározott időtartam;

c) a (7) bekezdés g) pontja szerinti esetekben hat hónap.

(11) Az újonnan épített vízi járművek számára kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványok időbeli hatályát a hajózási hatóság határozza meg, és az nem haladja meg

a) a személyhajók és a gyorsjáratú hajók esetében az öt év;

b) az egyéb vízi járművek esetében a tíz év

időtartamot.

(12) Az uniós belvízi hajóbizonyítványban fel kell tüntetni annak időbeli hatályát, amelyet a hajózási hatóság a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak alapján és az úszólétesítmény műszaki állapotától, korától és üzemeltetési körülményeitől függően határoz meg.

(13)[4] Az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. és 26. cikke alapján elfogadott uniós végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, alkalmazandó eltéréseket és az egyenértékűségek elismerését a hajózási hatóság bejegyzi az uniós belvízi hajóbizonyítványba.

12. § Az üzembe helyezéshez szükséges, valamint az időszakos megfelelőséget tanúsító bizonyítvány kiadását, ideértve a típusbizonyítvány kiadását, az úszólétesítmény tulajdonosának a hajózási hatóságtól írásban vagy elektronikus úton a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 8. melléklet függeléke szerinti adattartalmú, a hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell kérnie. Az ügyintézési határidő 10 nap.

12/A. §[5] A hajózási hatóság nyilvántartást vezet az általa kiadott vagy megújított valamennyi bizonyítványról. A nyilvántartásban szerepelnie kell a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 5. mellékletében meghatározott minták szerinti információknak.

III. FEJEZET

A HAJÓZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK RENDJE

13. § (1) E fejezet rendelkezéseinek hatálya a Vkt. 51. §-a alapján hajózási hatósági engedélyhez kötött hajózási tevékenységre terjed ki.

(2) Az ország határain kívül magyar lobogójú úszólétesítménnyel, valamint az ország területén nem magyar lobogójú úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenységre e fejezet előírásait annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

14. § (1) A hajózási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt (a továbbiakban: hajózási engedély) a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemben tartójának kérelmére adja ki. Ha az üzemben tartó nem azonos az úszólétesítmény tulajdonosával, a kérelem benyújtásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet írásban vagy elektronikus úton kell a hajózási hatósághoz benyújtani. Az ügyintézési határidő 30 nap.

15. § (1)[6] Hajózási tevékenység végzésére - a 14. §-ban említett hajózási engedélyen kívül -

a) a kabotázs-engedély,

b) a harmadik lobogós forgalomban való részvételre adott engedély,

c) a harmadik országos forgalomban való részvételre adott engedély,

d) a nyaralóhajó bérbeadására adott engedély,

e) a különleges szállításra adott engedély, a hajózási kísérletre adott engedély, továbbá

f) a munkavégzési engedély (a továbbiakban együtt: egyedi engedély) is jogosít.

(2) Az egyedi engedélyt a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemben tartójának kérelmére adja ki.

(3) Az egyedi engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) a kérelmező telefonszámát,

b) az úszólétesítmény fajtáját, lajstromszámát, nevét, jelét, továbbá

c) azt, hogy az úszólétesítmény milyen lobogó alatt közlekedik.

(4) Az egyedi engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidő

a) harmadik országos és harmadik lobogós engedély esetén 5 nap,

b) a kabotázsengedély esetén 15 nap,

c)[7] nyaralóhajó bérbeadására, különleges szállításra, hajózási kísérletre vagy munkavégzésre vonatkozó engedély esetén - teljes eljárásban - 30 nap.

15/A. §[8] (1) Nyaralóhajó bérbeadása olyan turisztikai célú szolgáltatást nyújtó hajózási tevékenység, amelynek során a hajózási engedéllyel, valamint a hajózási hatóság egyedi engedélyével rendelkező hajózási vállalkozás a nyaralóhajót üzemelteti és bérbe adja.

(2) Nyaralóhajó bérbeadására vonatkozó egyedi engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a nyaralóhajóra megkötött érvényes biztosítási kötvény másolatát, amely fedez minden harmadik fél számára okozott olyan kárt, amelyet a nyaralóhajó okoz, valamint a hajóút felszabadításának költségét is megtéríti,

b) a nyaralóhajó használati útmutatóját,

c) a nyaralóhajózásra igénybe venni kívánt vízterület hajózási térképét,

d) annak leírását, hogy a nyaralóhajó üzemeltetője hogyan és milyen technikai megoldással biztosítja az alábbiakat:

da) a nyaralóhajó és az üzemeltető közötti kétirányú szóbeli kommunikáció,

db) a nyaralóhajónak a bérbeadás időtartama alatt történő folyamatos nyomon követése, helyzetének pontos meghatározása,

dc) a nyaralóhajó biztonsága érdekében előírt 0-24 órás ügyelet,

dd) vészhelyzet esetén, a nyaralóhajón bajbajutott személyek kimentése,

e) az üzemeltető által meghatározott, a nyaralóhajózásra kijelölt vízterületre vonatkozó, a nyaralóhajó közlekedésének korlátozásait tartalmazó leírást (vízállás, időjárás, hajózást akadályozó létesítmények stb.),

f) a bérleti szerződés mintáját,

g) a (4) bekezdésben foglalt nyaralóhajó-kártya mintáját,

h) az elméleti oktatás tematikáját,

i) a gyakorlati oktatás tematikáját,

j) az oktatók névsorát, képesítését,

k) az eljárási díj befizetésének igazolását.

(3) Nyaralóhajó bérbeadása abban az esetben engedélyezhető, ha a hajózási hatóság megállapítja, hogy a nyaralóhajó a Vkt. 87. § 29a. pontjában rögzített műszaki paramétereknek megfelel, és a kérelmező

a) nyaralóhajó-használati útmutatója kiterjed az alábbiakra:

aa) a nyaralóhajó indulás előtti ellenőrzése,

ab) a gépi berendezések használata, működtetése,

ac) a gáz- és elektromos rendszerek használata, működtetése,

ad) tűzmegelőzésére, tűzvédelemre vonatkozó előírások,

ae) környezetvédelmi előírások, valamint tájékoztatás a hulladékleadási- és szennyvíztartály-ürítési pontokról,

af) biztonsági intézkedések lékesedés, vízbetörés esetén,

ag) a nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen alkalmazandó főbb víziközlekedési szabályok, a hajózást irányító jelzések, a főbb hajózási létesítmények,

ah) zsilipelési útmutató,

ai) a nyaralóhajó alaprajza, amelyen feltüntetésre került a tűzvédelmi eszközök, az egyéni mentőeszközök, a gáz- és üzemanyag elzáró-szelepek pontos helye,

aj) a nyaralóhajó és az üzemeltető 0-24 órás ügyelete közötti kapcsolattartás módja,

b) rendelkezik a nyaralóhajózásra kijelölt vízterület hajózási térképével,

c) a nyaralóhajó és az üzemeltető között biztosított a kétirányú szóbeli kommunikáció, mely feltétel kielégíthető telefonkészülékkel is, amennyiben a működési terület lefedettsége megfelelő,

d) biztosított a bérbeadás időtartama alatt a nyaralóhajó folyamatos nyomon követése olyan pontossággal, hogy az a mentési művelet szükségessége esetén késlekedés nélkül megtalálható legyen,

e) a bérbeadó honlapján elektronikusan elérhetővé teszi a bérbevevő számára az elméleti oktatás anyagát olyan nyelven, amelyet megért,

f) az üzemeltető 0-24 órás (nem kötelezően helyhez kötött) ügyelete biztosított, a nyaralóhajó biztonsága érdekében az alábbiak szerint:

fa) a nyaralóhajó földrajzi helyzete késlekedés nélkül azonosítható,

fb) az ügyeletes számára folyamatosan biztosított a nyaralóhajózás biztonságos feltételeit meghatározó körülmények nyomon követése (vízjárás, időjárás, hajózási létesítmények üzemzavarai stb.), aki így veszély esetén tájékoztatni tudja a nyaralóhajó személyzetét, szükség esetén a mentőszolgálatot,

fc) a nyaralóhajón bajba jutott személyek mentésére alkalmas kisgéphajó biztosított akként, hogy a mentés elrendelésétől számított 30 percen belül elindulnak a helyszínre.

(4) Nyaralóhajó képesítés nélküli vezetéséhez előírt elméleti oktatás tematikája tartalmazza az alábbiakat:

a) a nyaralóhajó használati útmutatójának bemutatása,

b) a nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen alkalmazandó víziközlekedési alapismeretek (legalább a kitérési szabályok, hajók nappali jelzései, víziút, hajóút jelzései),

c) a nyaralóhajózásra kijelölt vízterület sajátosságai, hajózást nehezítő akadályok, különös tekintettel a nem szabadon közlekedő (köteles) kompokra, hajóhidakra és a zsilipre,

d) a kedvezőtlen időjárási események bekövetkezése esetén alkalmazandó intézkedések (legalább az áradás, illetve árvíz, vihar idején alkalmazandó intézkedések, a hajón található életmentő felszerelések használata),

e) a nyaralóhajó és az üzemeltető közötti kétirányú szóbeli kommunikáció eszközeinek használata.

(5) Nyaralóhajó képesítés nélküli vezetéséhez előírt gyakorlati oktatás tematikája tartalmazza az alábbiakat:

a) a nyaralóhajó előkészítése indulásra, műszaki ellenőrzés,

b) elindulás úszóműről, partról, bójáról más hajótól,

c) hajózás lassú menetben, iránytartás, fordulás,

d) vízből mentés,

e) kitérési és biztonsági szabályok alkalmazása, betartása,

f) hátramenet és hátrameneti fordulás,

g) horgonyzás,

h) kikötés úszóműhöz, parthoz, bójához más hajóhoz vagy horgonyra állás,

i) a nyaralóhajó és az üzemeltető közötti kétirányú szóbeli kommunikáció eszközeinek használata,

j) nyaralóhajó képesítés nélküli vezetéséhez előírt elméleti képzés során alkalmazott oktató rendelkezik legalább az alábbi képesítésekkel:

ja) kisgéphajó-vezetői képesítés,

jb) a nyaralóhajózásra kijelölt vízterületre, vagy azon belül a kérelemben megjelölt vízterületre vonatkozó I. szintű vonalvizsga,

k) nyaralóhajó képesítés nélküli vezetéséhez előírt gyakorlati képzés során alkalmazott oktató rendelkezik legalább kisgéphajó-vezetői képesítéssel,

l) a nyaralóhajózás üzemeltető által rögzített korlátai, mely tartalmazza a nyaralóhajózásra kijelölt vízterületek sajátosságait (vízállások, szélsebesség, időjárás, korlátozások stb.), és megfelel a hajózás-biztonsági előírásoknak.

(6) Nyaralóhajó bérbeadására jogosult hajózási vállalkozás abban az esetben adhat bérbe nyaralóhajót, ha

a) a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. melléklet II. rész A. Általános szabályok 1. Fejezet 1.02 cikk 8. pontjában meghatározott minimális személyzet biztosított,

b) a nyaralóhajó használati útmutatója olyan nyelven is biztosított, amelyet a nyaralóhajó személyzetének magyarul nem beszélő tagja megért,

c) a nyaralóhajó-kártya kiállításra került, az alábbi adattartalommal:

ca) a nyaralóhajó személyzetének és utasainak a Vkt. 21. § (2) bekezdése szerinti utasnyilvántartásban rögzített adatai, megjelölve a kötelező elméleti és gyakorlati oktatásban részesült személyeket,

cb) a nyaralóhajó vezető egészségi alkalmasságának érvényességi ideje,

cc) az üzemeltető neve, székhelye,

cd) a nyaralóhajó nyilvántartási száma,

ce) az indulás helyszíne, időpontja,

cf) az érkezés helyszíne, időpontja,

cg)[9] szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosított nyaralóhajó esetén a hajó nyilvántartási száma és neve, a szállásadó neve és telefonszáma, valamint üzemeltetési engedély-száma,

d) a kötelező elméleti és gyakorlati oktatás megtörtént, amelyet az oktató aláírásával igazol, megjelölve annak helyszínét és időpontját, továbbá az oktatásban részt vevő írásban nyilatkozik arról, hogy minden szükséges ismeretet elsajátított.

15/B. §[10] (1) A hajózási hatóság a tengeri halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 35/2020. (X. 7.) ITM rendeletben (a továbbiakban: ITM rendelet) foglalt rendelkezésekre figyelemmel tengeri kereskedelmi halászati tevékenység folytatásához hajózási engedélyt ad ki.

(2) Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy egy adott hajó kereskedelmi halászatot folytat-e, a kérdésben az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szervezeteivel, - amennyiben vannak - a halászhajó-tulajdonosok és a halászok képviseleti szervezeteivel folytatott konzultációt követően, a hajózási hatóság dönt.

(3) A hajózási hatóság - az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szervezeteivel, különösen - amennyiben vannak - a halászhajó-tulajdonosok és a halászok képviseleti szervezeteivel folytatott - konzultációt követően, a halászok biztonságának és egészségének, a hajó méretének, az orvosi ellátás és az evakuálási lehetőségek rendelkezésre állásának, az út időtartamának, a műveleti területnek és a halászati művelet típusának a figyelembevételével mentességet adhat az ITM rendelet 5. §-ában foglaltak alkalmazása alól.

(4) A (3) bekezdésben említett kivételek nem alkalmazhatóak a 24 méteres és annál hosszabb hajókon dolgozó vagy az általában három napnál hosszabb időt a tengeren töltő halászokra. Sürgős esetekben a hajózási hatóság engedélyezheti, hogy a halász az orvosi igazolás beszerzéséig a szóban forgó halászhajón dolgozzon, amennyiben a halász rendelkezik lejárt orvosi igazolással.

(5) A hajózási hatóság a hajózási engedélyben meghatározza azokat a pontos körülményeket, amelyek feljogosítják az ITM rendelet 6. § (7) bekezdése hatálya alá tartozó halászokat a hazautaztatásra, továbbá a hajón töltendő szolgálati időszak azon maximális hosszát, amelynek alapján az említett halászok jogosultak a hazautaztatásra, valamint azokat a célállomásokat, ahová a halászok a hazautaztatás keretében küldhetők.

(6) Ha a halászhajó-tulajdonos nem gondoskodik az (5) bekezdésben előírt hazautaztatásról, a hajózási hatóság intézkedéseket tesz az érintett halász hazautaztatásának megszervezése érdekében, és jogosult annak költségeit a halászhajó-tulajdonossal megtéríttetni.

(7) A hajózási hatóság jóváhagyja az e rendelet 15/C. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt szabályzatokat.

15/C. §[11] (1) A halászhajó tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles a hajózási tevékenység engedélyezése iránti kérelméhez csatolni

a) a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a halászhajón végzett munkával kapcsolatos kockázatok megelőzésére, kockázatértékelésre és -kezelésre vonatkozó szabályzatot,

b) a halászok által használandó halászeszközök egyes típusainak kezeléséről, valamint a végrehajtandó halászati műveletekkel kapcsolatos tudnivalókról szóló útmutatót,

c) a 18 évnél fiatalabb halászok biztonságával és egészségével összefüggésben a halászhajó-tulajdonosok, halászok és egyéb érintettek kötelezettségeit tartalmazó szabályzatot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok megelőzésére, kockázatértékelésre és -kezelésre vonatkozó szabályzat elkészítésében a halászok vagy szükség esetén képviselőik részt vesznek.

III/A. FEJEZET[12]

A HAJÓZÁSI HATÓSÁGOK ÁLTAL ALKALMAZOTT EGYES SZANKCIÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

15/D. §[13] (1) A munkáltató köteles a hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságának soron kívüli vizsgálatát kezdeményezni, ha az egészségi alkalmasságot kizáró vagy korlátozó bármilyen körülményt észlel. Soron kívüli vizsgálatot a hajózási szolgálatot teljesítő személy maga is kérhet.

(2) A hajózási hatóság a hajózási szolgálatot teljesítő, illetve a kedvtelési célú vízijárművet vezető személyt a hajózás biztonságát veszélyeztető egészségi állapot észlelésének esetében határidő tűzésével soron kívüli vizsgálatra hívhatja fel, és az alkalmasság újbóli megállapításáig a hajózási szolgálat ellátását, illetve a kedvtelési célú vízijármű-vezetését - a szolgálati könyvbe való bejegyzéssel, illetve a kedvtelési célú vízijármű-vezetői bizonyítvány bevonásával - megtilthatja.

(3) Ha a hajózási hatóság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményét sérelmesnek tartja, az egészségi alkalmasság vizsgálatának lezárásától számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél fellebbezést nyújthat be a vizsgálat eredményének megváltoztatása érdekében.

(4) Az élelmezéssel kapcsolatos munkakörben foglalkoztatott hajózási dolgozót az e rendeletben és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló rendeletben meghatározott vizsgálatok nem mentesítik az ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozóra más jogszabályban előírt orvosi vizsgálat alól.

15/E. §[14] (1) A hajózási hatóság a hajózási hatóság hajósorvosi vizsgálatokra jogosult orvosokról vezetett nyilvántartásába vett orvos tevékenységét felfüggeszti, ha az orvos a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló rendeletben előírt követelményeknek nem tesz eleget.

(2) A hajózási hatóság törli a nyilvántartásából azt az orvost, aki a tevékenysége felfüggesztését követő 3 hónapon belül nem igazolja, hogy megfelel a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.

15/F. §[15] (1) A 11/A. § (3) bekezdése szerinti műszaki szemlét követően a vízi jármű meglévő uniós belvízi hajóbizonyítványát a vízi jármű megváltoztatott műszaki jellemzőire tekintettel vissza kell vonni, és újat kell kiállítani, ha az eredeti hajóbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőknek már nem felel meg. Ha az új bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták vagy megújították, a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül tájékoztatni kell.

(2) A hatályos uniós belvízi hajóbizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonja, ha a vízi jármű már nem felel meg a bizonyítványban foglalt műszaki követelményeknek.

15/G. §[16] A hajózási hatóság az általa kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha

a) az okmány kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága bizonyosodik be,

b) az okmány hamis vagy azt meghamisították,

c) a tengeri hajó parancsnoka olyan személyt alkalmaz, aki nem az STCW Egyezmény által előírt képesítéssel, illetve érvényesítéssel rendelkezik, vagy

d) az illetékes hajózási hatóság vizsgálata megállapítja, hogy a víziközlekedési baleset (havária) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezet veszélyeztetése az érvényes képesítő okmánnyal rendelkező személy hozzá nem értése, mulasztása miatt történt.

15/H. §[17] (1) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja, ha

a) megállapítja, hogy a hajózási engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett,

b) a hajózási engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn,

c) az engedélyes az engedélyezett hajózási tevékenységet megszünteti,

d) az engedélyes a hajózási tevékenységet a hajózási engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja.

(2) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének vagy a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendelet 14. § (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében meghatározott meghirdetési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá abban az esetben is, ha az engedélyes akadályozza a hajózási hatóságnak a hajózási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását.

(3) A hatóság a hajózási engedélyt nem vonhatja vissza a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendelet 4. § (3) bekezdésében említett felmentés ideje alatt arra az okra hivatkozással, amelyre a felmentést megadta.

IV. FEJEZET

AZ EGYES FOLYÉKONY TÜZELŐ- ÉS FŰTŐANYAGOK KÉNTARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

9. Általános rendelkezések

16. § E fejezet előírásait a kőolaj-feldolgozó iparban felhasználandó folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kivételével

a) a folyékony tüzelő- és fűtőanyagokra és

b) a tengeri hajózásban használatos üzemanyagokra

kell alkalmazni.

17. § E fejezet alkalmazásában:

a) hajózási hatóság: a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság,

b) kibocsátás-csökkentési módszer: bármely olyan, a hajóba szerelt alkatrész, anyag, eszköz vagy berendezés, vagy egyéb eljárás, alternatív tüzelő- vagy üzemanyag vagy megfelelési módszer, amelyet az alacsony kéntartalmú, az ezen jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok helyett használnak, és amely ellenőrizhető, számszerűsíthető és kikényszeríthető,

c) kikötőben tartózkodó hajó: az EGT-állam kikötőjében tartózkodó hajó, amelyet a berakodás, kirakodás, valamint az utasok ki- és beszállása idejére biztonságosan kikötnek, beleértve azt az időt is, amelyet nem a rakományhoz kapcsolódó műveletekkel töltenek,

d) mintavételező szervezet: az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló jogszabály szerint mintavételezéssel, elemzéssel és adatszolgáltatással megbízott szervezet,

e) tengeri hajózásban használatos tüzelőanyag: bármely ásványolaj eredetű folyékony tüzelőanyag, amelynek rendeltetése a hajón történő felhasználás, vagy amelyet a hajón használnak fel, beleértve az ISO 8217 meghatározás szerinti tüzelőanyagot is, amely magában foglal minden olyan ásványolaj eredetű folyékony tüzelőanyagot, amelyet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belsőégésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendeletben említett motorokban, valamint a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott belvízi hajókon vagy kedvtelési célú vízi járműveken használnak fel, amikor ezek a vízi járművek a tengeren tartózkodnak,

f) tengeri hajózásban használatos dízelolaj: bármely olyan tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyag, amely az ISO 8217 I. sz. táblázatában a DMB fokozatra meghatározott tartományba esik, a kéntartalomra való hivatkozás kivételével,

g) tengeri hajózásban használatos gázolaj: bármely olyan tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyag, amely az ISO 8217 I. sz. táblázatában a DMX, DMA és DMZ fokozatra meghatározott tartományba esik, a kéntartalomra való hivatkozás kivételével.

10. A hajózási hatóság eljárása

18. § (1) Ha a hajózási hatóság azt állapítja meg, hogy egy hajó nem felel meg az az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet [a továbbiakban: 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet] tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagokra vonatkozó előírásainak, akkor a hajózási hatóság felhívja a hajó felelős vezetőjét, hogy

a) mutassa be a feljegyzéseket arról, hogy milyen intézkedéseket tett e szabványok betartása érdekében; és

b) bizonyítsa, hogy útiterve szerint megkísérelte az 53/2014. (XII. 13.) NFM rendeletnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos megfelelő tüzelő-, illetve üzemanyag beszerzését, és hogy - amennyiben az a tervezett beszerzési helyen nem volt beszerezhető - intézkedéseket tett annak megállapítására, hogy hol találhatók az ezen rendeletnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő-, illetve üzemanyag beszerezhetőségének alternatív forrásai, valamint hogy legjobb erőfeszítései ellenére sem sikerült az ezen rendeletnek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő-, illetve üzemanyaghoz jutnia, mert ilyen megvásárolható, tengeri hajózásban használatos tüzelő-, illetve üzemanyag nem állt rendelkezésre.

(2) Ha a hajó felelős vezetője rendelkezésre bocsátja az (1) bekezdésben felsorolt információkat, akkor a hajózási hatóság figyelembe vesz minden érdemleges körülményt és bemutatott bizonyítékot a megfelelő további lépések megállapítása érdekében, ideértve azt is, hogy eltekint az ellenőrző intézkedésektől.

19. § (1) A hajózási hatóság az 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 8. § (2) és (3) bekezdésnek megfelelően jóváhagyja, hogy a magyar lobogó alatt közlekedő hajó, illetve Magyarország területén lévő kikötőben, horgonyzóhelyen és vízi utakon tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó az EGT-államokban elfogadott kibocsátás-szabályozási módszereket használjon az 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 5. § és 7. § követelményeinek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok helyett.

(2) Azok a hajók, amelyek az (1) bekezdésben említett kibocsátáscsökkentési módszereket alkalmazzák, folyamatosan legalább azzal azonos mértékű kén-dioxidkibocsátás-csökkentést kell elérniük, amelyet az 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 5. § és 7. § követelményeinek megfelelő, tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok használatával el lehet érni. Az ekvivalens kibocsátási értékeket az 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet 1. mellékletével összhangban kell meghatározni.

20. § A hajózási hatóság - más EGT-állam hatóságaival együttműködve - hagyja jóvá magyar lobogó alatt közlekedő hajón a kibocsátás-csökkentési módszerek kísérleti alkalmazását.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

22. §[18] E rendelet

a) 11/A. és 12/A. §-ai a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 14. és 15. §-a a belföldi vagy nemzetközi vízi fuvarozási szakmához jutásról, valamint a szakma folytatásához szükséges oklevelek, vizsgabizonyítványok és egyéb képesítések kölcsönös elismeréséről szóló, 1987. november 9-i 87/540/EGK tanácsi irányelvnek,

c) 15/B. §-a az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. december 19-i (EU) 2017/159 tanácsi irányelvnek,

d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök