130/2018. (VII. 23.) Korm. rendelet

az Európai Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységében részt vevő állami foglalkoztatási szerv feladatairól, valamint más szervezetek e tevékenységben történő részvételének feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium),

b)[1] az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal),

c)[2] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalára (a továbbiakban: járási hivatal),

d) arra a szervezetre, amely az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: EURES) hálózata tevékenységében EURES-tagként vagy EURES-partnerként részt vesz vagy részt kíván venni,

e) arra a munkavállalóra és munkaadóra, aki vagy amely az EURES hálózatának szolgáltatásait igénybe veszi,

f) a munkaadók és munkavállalók magyarországi érdekképviseleteire.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. EURES-adatbázis: a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében meghatározott, az EURES-hálózat által gyűjtött és kezelt állásajánlatokat, álláspályázatokat és önéletrajzokat tartalmazó közös informatikai platform,

2. EURES Nemzeti Koordinációs Iroda: a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, Magyarország részéről kijelölt szervezet,

3. EURES-partner: az a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szervezet, amelyet Magyarországon e rendelet szabályai szerint EURES-partnerként tartanak nyilván,

4. EURES-portál: Európai Foglalkoztatási Mobilitási Portál, amely online szolgáltatási eszközök használatával az Európai Bizottság és az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködési hálózatként működik abból a célból, hogy tanácsadással, tájékoztatással szolgáljon, valamint munkaerő-felvételi vagy munkaközvetítési szolgáltatást biztosítson a munkáltatók és a munkavállalók számára, továbbá az Európai Unió minden olyan polgárának, aki gyakorolni kívánja az Európai Unión belül a munkaerő szabad mozgásának jogát,

5. EURES-szolgáltatás: a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22-27. cikkében meghatározott szolgáltatások,

6. EURES-tag: az a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, amelyet Magyarországon, e rendelet szabályai szerint EURES-tagként tartanak nyilván,

7. EURES ügyfélszolgálati pont: a Magyarországon nyilvántartott EURES-tag, valamint EURES-partner által kijelölt, a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (4) bekezdésében meghatározott kapcsolattartó pont,

8. Európai Koordinációs Iroda: a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezet,

9. vagyoni biztosíték: az EURES-tag által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézmény) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.

II. FEJEZET

AZ EURES MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE

3. EURES Nemzeti Koordinációs Iroda

3. § (1) A Kormány a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet magyarországi alkalmazásának biztosítására EURES Nemzeti Koordinációs Irodaként a minisztériumot jelöli ki.

(2) A minisztérium Magyarország részéről ellátja az EURES Nemzeti Koordinációs Irodának a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott feladatait.

(3) A minisztérium

a) szervezett módon biztosítja a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. és 18. cikke szerinti állásajánlatok, álláspályázatok, valamint önéletrajzok továbbítását az EURES-portálra, valamint elősegíti az Európai Unió tagországaiból Magyarországra érkező adatállomány fogadását,

b) segítséget nyújt az EURES-tag és az EURES-partner részére az állásajánlatokkal kapcsolatos panaszok, problémák kezelésének módjára vonatkozóan,

c) együttműködik a tagállamok EURES nemzeti koordinációs irodáival, valamint az Európai Koordinációs Irodával,

d) felügyeli az EURES-tagok és EURES-partnerek EURES-adatbázishoz való jogosultsági (hozzáférési) szintjeit és az adatcsere-folyamatot,

e) a munkaadók és munkavállalók magyarországi érdekképviseleteivel való rendszeres egyeztetés útján bevonja azokat az EURES-hálózattal való együttműködési folyamatba,

f) figyelemmel kíséri, ellenőrzi az EURES-tagnak és az EURES-partnernek a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet és e rendelet alkalmazásával kapcsolatos tevékenységét, intézkedik annak érdekében, hogy az megfeleljen a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint e rendelet szabályainak.

4. EURES-tagként működő szervezetek

4. § (1) A Kormány a kormányhivatalt, valamint a járási hivatalt EURES-tagként jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek teljesítik az EURES-tag 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségeit, és megfelelnek a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott közös kritériumoknak.

5. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken kívül más szervezet EURES-tagként akkor folytathat tevékenységet, ha

a) a szervezet megfelel az EURES-taggá válás (2) bekezdésben meghatározott feltételeinek, és

b) a minisztérium a szervezetet EURES-tagként nyilvántartásba veszi.

(2) Az EURES-taggá válás feltételeinek való megfelelés körében a minisztérium - a 8. § (1) bekezdése szerinti, nyilvántartásba vétel iránti kérelemre - vizsgálja, hogy a kérelmező szervezet

a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éve bejelentett magán-munkaközvetítőként vagy három éve nemzetközi munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó szervezetként működik,

b) kérelmében vállalja a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az EURES-tag számára előírt valamennyi kötelezettség teljesítését, ideértve a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt valamennyi feladat ellátását,

c) a kérelem benyújtásának időpontjában

ca) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás alatt,

cb) szerepel az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában,

cc) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - követelményének,

d) rendelkezik legalább egy, az EURES ügyfélszolgálati pont működtetéséhez tanácsadásra alkalmas irodával, amelynek használati jogát igazolni tudja,

e) rendelkezik információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel, valamint a 2017/1257 bizottsági végrehajtási határozat 3. és 8. cikkében meghatározott technikai háttérrel, álláskeresői és állásajánlati adatbázissal,

f) személyi állományában rendelkezik legalább egy fővel, aki alkalmas az EURES-tag feladatainak ellátására, és rendelkezik az ahhoz szükséges, az 1. mellékletben meghatározott szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal, továbbá nyelvtudással,

g) biztosítja az ügyfelek által, a tevékenységével összefüggésben benyújtott panaszok kivizsgálását, és annak szabályait panaszkezelési szabályzatban rögzíti,

h) rendelkezik ötmillió forint összegű, letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal és ezt igazolja, és

i) nyilatkozik arról, hogy EURES-tagként a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontja alapján biztosítandó EURES-szolgáltatások nyújtását a munkavállalók részére díjmentesen vállalja.

5. Vagyoni biztosíték

6. § (1) Vagyoni biztosítékként csak olyan letét fogadható el, amelyre a vonatkozó letéti szerződést határozatlan időre kötötték, és amely tekintetében a következő feltételek teljesülnek:

a) a letét kizárólag az EURES-tagként folytatott tevékenység során keletkezett, a munkavállaló, a munkát kereső vagy a minisztérium részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,

b) a pénzügyi intézmény az a) pont szerinti kártérítést a munkavállaló, a munkát kereső vagy a minisztérium részére, az EURES-tag kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján a letét terhére fizeti meg,

c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a pénzügyi intézmény a minisztériumot, valamint az EURES-tagot három napon belül írásban tájékoztatja.

(2) Az EURES-tagnak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a minisztérium felé igazolnia kell.

(3) Ha a minisztérium az EURES-tagot a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Ha a munkavállaló, a munkát kereső vagy a minisztérium kérelmére az EURES-tag által okozott kár megállapítása iránt bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a minisztérium a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

6. EURES-partnerként működő szervezetek

7. § (1) EURES-partnerként gazdasági társaság, szövetkezet, felsőoktatási intézmény, egyház, egyház által fenntartott szervezet, gazdasági kamara, valamint munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet folytathat tevékenységet, ha

a) a szervezet megfelel az EURES-partnerré válás (2) bekezdésben meghatározott feltételeinek, és

b) a minisztérium a szervezetet EURES-partnerként nyilvántartásba veszi.

(1a)[3] EURES-partnerként Magyarországon székhellyel, telephellyel, kihelyezett irodával rendelkező nemzetközi szervezet, kormányközi szervezet folytathat tevékenységet, ha

a) a szervezet megfelel az EURES-partnerré válás (2) bekezdés a), c)-g) pontjában meghatározott feltételeinek,

b) a szervezet a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik a Magyarország Kormánya és a szervezet között kötött, a szervezet magyarországi jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló, aláírt, hatályos jogszabályban kihirdetett megállapodással és alapító okirattal,

c) a minisztérium a szervezetet EURES-partnerként nyilvántartásba veszi.

(2) Az EURES-partnerré válás feltételeinek való megfelelés körében a minisztérium - a 8. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemre - vizsgálja, hogy a kérelmező szervezet

a) kérelmében vállalja a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az EURES-partner számára előírt kötelezettség teljesítését, ideértve a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt, legalább egy, de legfeljebb két feladat ellátását,

b) a kérelem benyújtásának időpontjában

ba) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési vagy felszámolás eljárás alatt,

bb) szerepel az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában,

bc) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - követelményének,

c) rendelkezik legalább egy, az EURES ügyfélszolgálati pont működtetéséhez tanácsadásra alkalmas irodával, amelynek használati jogát igazolni tudja,

d) rendelkezik információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel, valamint a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a), illetve b) pontjában előírt feladatok vállalása esetén a 2017/1257 bizottsági végrehajtási határozat 3. és 8. cikkében meghatározott technikai háttérrel, álláskeresői és állásajánlati adatbázissal,

e) személyi állományában rendelkezik legalább egy fővel, aki alkalmas az EURES-partneri feladatok ellátására, és rendelkezik az ahhoz szükséges, az 1. mellékletben meghatározott szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal, továbbá nyelvtudással,

f) biztosítja az ügyfelek által, a tevékenységével összefüggésben benyújtott panaszok kivizsgálását, és annak szabályait panaszkezelési szabályzatban rögzíti, és

g) nyilatkozik arról, hogy EURES-partnerként a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontja alapján biztosítandó EURES-szolgáltatások nyújtását a munkavállalók részére díjmentesen vállalja.

III. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

7. Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

8. § (1)[4] Az EURES-tagként vagy EURES-partnerként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint elektronikus úton kell benyújtani a minisztériumhoz. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező szervezet megnevezését, cégjegyzékszámát vagy - ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletre jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) EURES-tagként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén a magán-munkaközvetítői tevékenység leírását, annak meghatározását, hogy a szervezet eddigi tevékenysége belföldre vagy külföldre irányult,

d) az EURES-tagként vagy EURES-partnerként folytatandó tevékenység helyét vagy helyeit, valamint az irodahelyiség(ek) címét, telefonszámát,

e) az EURES-tagként vagy EURES-partnerként vállalt tevékenység leírását,

f) a kérelmező szervezet rendelkezésére álló adatbázis technikai leírását és

g) a kérelmező szervezet nyilatkozatait az 5. § (2) bekezdés c)-i) pontjában vagy a 7. § (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltak teljesítéséről.

(1a)[5] A 7. § (1a) bekezdésében meghatározott szervezetek EURES-partnerként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az E-ügyintézési tv. szerint elektronikus úton kell benyújtani a minisztériumhoz. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező szervezet megnevezését, a Magyarország Kormánya és a szervezet között kötött, a szervezet kiváltságairól és mentességeiről szóló, aláírt, hatályos jogszabályban kihirdetett megállapodás jogszabály számát, valamint alapító okiratát magyar és angol nyelven,

b) a képviseletre jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) az EURES-partnerként folytatandó tevékenység helyét vagy helyeit, valamint az irodahelyiség(ek) címét, telefonszámát,

d) az EURES-partnerként vállalt tevékenység leírását,

e) a kérelmező szervezet nyilatkozatait a 7. § (2) bekezdés a), c)-g) pontjában foglaltak teljesítéséről.

(2) A minisztérium a szervezet EURES-tagként vagy EURES-partnerként történő nyilvántartásba vételéről tizenöt napon belül tájékoztatja az Európai Koordinációs Irodát.

8. Az EURES-tagok és EURES-partnerek nyilvántartása

9. § (1) A minisztérium az EURES-tagokról és az EURES-partnerekről folyamatos sorszámmal ellátott, külön nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza

a) az EURES-tag vagy EURES-partner nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét, adószámát, cégjegyzékszámát vagy - ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletre jogosult személyek nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) az EURES-tag tekintetében a vagyoni biztosíték mértékét,

d) az EURES-tagként vagy EURES-partnerként a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nyújtott EURES-szolgáltatások megkezdésének, megszűnésének időpontját,

e) az EURES-tagként vagy EURES-partnerként a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nyújtott EURES-szolgáltatások megnevezését.

(2a)[6] A 7. § (1a) bekezdésében jelölt szervezetek esetében a nyilvántartás tartalmazza

a) az EURES-partner nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét, kihelyezett irodáját, adószámát,

b) a képviseletre jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) az EURES-partnerként a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nyújtott EURES-szolgáltatások megkezdésének, megszűnésének időpontját,

d) az EURES-partnerként a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nyújtott EURES-szolgáltatások megnevezését.

(3) A minisztérium által vezetett nyilvántartás a (2) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító és a cégnyilvántartásban szereplő adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

9. Az EURES-tag és EURES-partner EURES tevékenységének megszűnése

10. § (1) Az EURES-tag vagy az EURES-partner EURES tevékenysége megszűnik az EURES-tag vagy az EURES-partner nyilvántartásból való törlésével.

(2) Az EURES-tagot vagy az EURES-partnert a minisztérium törli a nyilvántartásból, ha az EURES-tag vagy az EURES-partner

a) kéri a nyilvántartásból való törlését,

b) jogutód nélkül megszűnt,

c) megszegte a 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az e rendelet által előírt kötelezettségét.

(3) A minisztérium a szervezet nyilvántartásból való törléséről a törlést követő tizenöt napon belül tájékoztatja az Európai Koordinációs Irodát.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

12. § (1) Ez a rendelet

a) a szervezetek EURES-taggá és -partnerré válásának engedélyezéséhez szükséges, a nemzeti rendszerek és eljárások leírására szolgáló formanyomtatványról szóló, 2017. július 11-i (EU) 2017/1255 bizottsági végrehajtási határozatnak,

b) az EURES-hálózattal kapcsolatos nemzeti munkaprogramokra vonatkozó uniós szintű információcserére szolgáló formanyomtatványokról és eljárásokról szóló, 2017. július 11-i (EU) 2017/1256 bizottsági végrehajtási határozatnak, valamint

c) az EURES-portálon az állásajánlatok, az álláspályázatok és az önéletrajzok megfeleltetését lehetővé tevő egységes rendszerhez szükséges technikai standardokról és formátumokról szóló, 2017. július 11-i (EU) 2017/1257 bizottsági végrehajtási határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról szóló, 2016. április 13-i (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

13. §[7]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 130/2018. (VII. 23.) Korm. rendelethez

Szakképesítésként, szakmai gyakorlatként elfogadható képesítések, gyakorlatok:

a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében

1. egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán szerzett oklevél,

2. egyetemek állam- és jogtudományi karán szerzett oklevél,

3. egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon szerzett oklevél,

4. egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél vagy

5. egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány vagy

b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

1. az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

2. munkaköri követelmények meghatározása,

3. a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

4. munkaerő-kiválasztás,

5. munkaerő-közvetítés,

6. munkaerő-felvétel,

7. a belső utánpótlás tervezése,

8. a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

9. teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

9.1. bérezési alapelvek kialakítása,

9.2. hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

10. teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

11. munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

12. személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése vagy

13. munkakörülmények vizsgálata vagy

c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat vagy

d) középfokú szakképesítések közül:

1. munkaerőpiaci ügyintézői, munkaerőpiaci menedzseri, munkaerőpiaci szolgáltatási ügyintézői, munkaerőpiaci szervezői, elemzői szakképesítés,

2. munkaerőpiaci szolgáltatói, ügyintézői részszakképesítés,

3. személyügyi gazdálkodói és fejlesztői szakképesítés,

4. személyügyi ügyintézői részszaképesítés vagy

5. bármely középfokú szakképesítés, amely az e pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.