45/2019. (XII. 18.) MNB rendelet

a Magyar Nemzeti Bank egyes hatósági döntéseivel kapcsolatos hatáskörgyakorlás, valamint a hatáskör gyakorlója helyettesítésének részletes szabályairól

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173/A. §-ában, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7)-(9) bekezdésében, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 18. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében és 31. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § E rendeletet

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39-41. §-ában meghatározott törvények, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és szervezetek (a továbbiakban együtt: felügyelt szervezet), valamint tevékenységek feletti, az MNB tv. 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

b) - a külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat kivételével - az MNB tv. 4. § (8) bekezdése szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

c) az MNB tv. 4. § (7) bekezdése szerinti makroprudenciális feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

d) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 18. § (1) bekezdése, 30. § (1) bekezdése és 31. § (1) bekezdése szerinti feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban

hozott hatósági döntések meghozatala és - az MNB tv. eltérő rendelkezése hiányában - aláírása során kell alkalmazni.

2. Hatósági döntések meghozatala

2. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti, következő esetekben:

a) felügyeleti biztos hitelintézethez való kirendelése és visszahívása,

b) helyreállítási tervvel kapcsolatban nemzetközi felügyeleti együttműködés során kiadandó együttes döntésről készült határozat,

c) a belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításának engedélyezése,

d) az MNB tv. 171. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott makroprudenciális, valamint az MNB tv. 172. § (1) bekezdése szerinti MNB rendelet hatósági ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokban intézkedés alkalmazása,

e) a hitelintézet, harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe alapításának és a működés, tevékenység engedélyezésére, az engedély módosítására és visszavonására vonatkozó határozat, ide nem értve, ha a döntés alapját képező eljáráshoz szanálási hatáskörben hozott döntés is kapcsolódik,

f)[1]

g)[2] a hitelintézetek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezésére, továbbá a hitelintézetben történő befolyásoló részesedés megszerzésére és a befolyásszerzés módosításának engedélyezésére vonatkozó határozatok, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; ide nem értve, ha a döntés alapját képező eljáráshoz szanálási hatáskörben hozott döntés is kapcsolódik,

h)[3] a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet átfogó vizsgálatának lezárására és célvizsgálat intézkedéssel történő lezárására vonatkozó határozatok, ide nem értve ezen intézmények biztosításközvetítői tevékenységének, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet által végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vizsgálata keretében hozott döntést, továbbá, ha a vizsgált intézmény szanálás alatt áll a döntés meghozatalakor, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása tárgyában folytatott célvizsgálat intézkedéssel történő lezárására vonatkozó határozatot, amennyiben a bírság összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot,

i) a piacfelügyeleti eljárás vagy fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás keretében 50 millió forintot meghaladó személyi vagy 50 millió forintot meghaladó intézményi bírság kiszabását tartalmazó határozat, ide nem értve, ha a bírság megfizetésére kötelezett szanálás alatt álló felügyelt szervezet,

j)[4] a fizetési rendszer működtetése tevékenység engedélyezése, valamint ezen engedély módosítása és visszavonása,

k)[5] a fizetési rendszer működtetése tevékenység, valamint a központi szerződő fél és a központi értéktár ellenőrzése során intézkedés, kivételes intézkedés és bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,

l) a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása,

m) a hitelező által bejelentett kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók és a referenciakamatlábak elutasítása,

n) az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetben való részvétel engedélyezése, az eltérés engedélyezése és az engedélyezés feltételeinek megállapítása,

o) az a)-n) pontban nem nevesített minden olyan egyéb ügy, melyben a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) szerint illetékes szervezeti egység irányításáért felelős alelnök, ügyvezető igazgató írásbeli kezdeményezése alapján a PST a döntés meghozatalát magához vonja.

(2) A monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnök hoz döntést - az (1), (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:[6]

a) a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,

b) az irányítása alatt álló szervezeti egység SZMSZ szerinti felügyeleti feladata ellátásához az MNB tv. 48. § (3) bekezdése szerinti rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésére vonatkozó határozat.

(3) A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök hoz döntést - az (1), (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a)[7] az átfogó, cél-, téma-, utóvizsgálatot lezáró határozat és eljáráson kívül hozott határozat, ide nem értve a hitelintézet által végzett befektetési szolgáltatási vagy biztosításközvetítői tevékenység vizsgálata keretében, a kizárólag fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban és eljáráson kívül, rendkívüli adatszolgáltatást elrendelő, valamint a teljesítési határidő meghosszabbítása tárgyában hozott döntést, továbbá a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása tárgyában folyamatos felügyelés során hozott döntést,[8]

aa) a 2. § (1) bekezdés h) pontja alá nem tartozó, az éves beszámoló alapján 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, valamint

ab) az előző év december 31-i felügyeleti adatszolgáltatás alapján 50 milliárd forintnál nagyobb éves díjbevétellel rendelkező biztosító

esetében,

b) a felügyelt szervezetek - a közvetítők kivételével - működési, tevékenységi engedélyének hivatalból történő visszavonásáról szóló határozat,

c) intézkedést, kivételes vagy rendkívüli intézkedést tartalmazó alábbi döntések:

ca) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti kivételes intézkedést tartalmazó döntés, kivéve az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést,

cb) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 291. § (1) bekezdés d), i), n), r), s) pontja, valamint a q) pont qa), qd)-qg) alpontja szerinti döntések,

cc)[9] az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 65. § (3) bekezdés c), d) és i)-m) pontja, valamint 68. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntések,

cd) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. § (1) bekezdés c) és i)-m) pontja szerinti döntések,

ce) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 64. § (1) bekezdés c) és i)-n) pontja szerinti döntések,

cf) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 164. § (1) bekezdés h), j), k), n), r) és u) pontja szerinti döntések,

cg) a kollektív befektetési formákról és kezelőkről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 169. § (1) bekezdés h), j)-m) és q) pontja szerinti döntések,

ch) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (1) bekezdés d), h), i), l) és q) pontja szerinti döntések, kivéve egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos döntések,

ci)[10] a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 69. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szolgáltató működési, tevékenységi engedély felfüggesztésével kapcsolatos döntés, továbbá a Pmt. 69. § (1) bekezdés f), g) és i) pontja szerinti döntések,

cj) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 73. § (2) bekezdés c) pontja és 75. § (1) bekezdés c) pontja szerinti döntések,

d) a tőzsdei forgalmazás felfüggesztésével kapcsolatos határozatok, ide nem értve egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztését és annak visszaállítását,

e) az MNB tv. 49/D. §-a szerinti ideiglenes intézkedést magában foglaló végzések,

f) hatósági szerződéssel kapcsolatos döntés,

g)[11] a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. Fejezetében a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére biztosított beavatkozási hatáskörben hozott határozat,

h) belső tőkemegfelelés értékelési folyamat felülvizsgálata keretében meghatározott tőkekövetelményről, belső likviditásmegfelelés értékelési folyamat felülvizsgálata keretében meghatározott likviditás megfelelésről vagy modell validációról szóló nemzetközi felügyeleti együttműködés során kiadandó együttes döntésről készült határozat,

i) az (1) bekezdés e)-i) pontja alapján a PST döntési jogkörébe nem tartozó valamennyi határozat.

(4)[12] A nemzetközi kapcsolatokért, készpénzlogisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért, digitalizációért és hitelösztönzésért felelős alelnök hoz döntést - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) a pénzfeldolgozási és a készpénzforgalmazási tevékenység, e tevékenységek vonatkozásában a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai és a d) pont szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett intézkedés, kivételes intézkedés és bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,

b) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása tevékenység, e tevékenység vonatkozásában a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai és a (8) bekezdés d) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett kivételes intézkedés és az éves beszámoló alapján 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézettel szemben kezdeményezett bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,

c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési rendszer működtetése tevékenységnek, a központi szerződő félnek és a központi értéktárnak az ellenőrzése során az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett, az MNB tv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés alkalmazása,

d) a pénzfeldolgozási és a készpénzforgalmazási tevékenység felügyeletének ellátásához az MNB tv. 48. § (3) bekezdése szerinti rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésére vonatkozó határozat.

(5) A pénzpiaci szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt intézmény felügyeletének keretében, a Pénzpiaci jogérvényesítési főosztály által előkészített döntés, kivéve az eljárást megszüntető, az eljárást felfüggesztő, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő és az idéző végzést, továbbá az egyidejűleg, azonos adattartalommal, több felügyelt szervezet számára rendkívüli adatszolgáltatást elrendelő határozatot,

b) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt pénzpiaci szervezet felügyeletének keretében hozott fogyasztóvédelmi tárgyú, 5 000 000 Ft-ot meghaladó bírságösszeget tartalmazó határozat,

c)[13] a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása tárgyában folytatott, cél-, téma-, rendkívüli cél- és utóvizsgálatban, valamint folyamatos felügyelés gyakorlása keretében hozott döntés, kivéve a (13) és (17) bekezdésben foglalt végzést.

(6) A tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) piacfelügyeleti eljárás keretében hozott, 5 000 000 Ft-ot meghaladó bírságösszeget tartalmazó határozat,

b) a tőzsdei kibocsátókat érintő - a tájékoztatási kötelezettség ellenőrzésére irányuló - ellenőrzési eljárás, illetve folyamatos felügyelés gyakorlása keretében hozott, 5 000 000 Ft-ot meghaladó bírságösszeget tartalmazó határozat, ide nem értve az egyidejűleg egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazását is felfüggesztő határozatot,

c) az MNB tv. 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján személyes felelősség tárgykörében indított célvizsgálatban hozott határozat,

d)[14] az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt tőkepiaci intézmények - ideértve a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteket, e tevékenységük vonatkozásában -, biztosítók, pénztárak, valamint a tőkepiaci közvetítők felügyelésének keretében hozott, kivételes és rendkívüli intézkedést nem tartalmazó határozat, amennyiben a kiszabott bírságösszeg az 5 000 000 Ft-ot meghaladja,

e) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke alapján hozott döntés,

f)[15] az irányítása alá tartozó szervezeti egység által kezdeményezett - ezen szervezeti egység feladatellátáshoz szükséges -, a felügyelt szervezet részére rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatást előíró határozat, kivéve az egyidejűleg, azonos adatartalommal, több felügyelt szervezet számára rendkívüli adatszolgáltatást elrendelő határozatot,

g) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által folytatott hatósági eljárásban hozott, 2 000 000 Ft-ot meghaladó összegű eljárási bírságot tartalmazó döntés,

h)[16] az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök, valamint pénzpiaci független közvetítők, továbbá a hitelintézetek által végzett biztosításközvetítői tevékenység felügyelésének keretében hozott, kivételes és rendkívüli intézkedést nem tartalmazó határozat, valamint a jelen pontban nevesített közvetítők működési, tevékenységi engedélyének hivatalból történő visszavonásáról szóló határozat,

i) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke alapján hozott döntés.

(7) Az engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

1. a hitelintézet, a Bit. szerinti alkusz és többes ügynök, valamint a Hpt. szerint engedélyköteles közvetítő kivételével a felügyelt szervezet tevékenységi, működési engedélyének kérelemre történő visszavonása,

2. tőzsde alapításának, tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése, valamint a központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése,

3. befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató állomány-átruházásának engedélyezése,

4.[17] a tőzsde, a központi értéktár és a központi szerződő fél, a befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő szabályzatának, szabályzat-módosításának jóváhagyása,

5.[18] befektetési vállalkozás és egyéb tőkepiaci intézmény tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése,

6.[19] befektetési vállalkozásban és egyéb tőkepiaci intézményekben történő minősített befolyásszerzés és a befolyásszerzés módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,

7. tőkepiaci intézményeknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti engedélyezési, jóváhagyási eljárásai,

8.[20]

9. a Hpt. 17. §-a szerinti betétállomány és a Hpt. 17/A. §-a szerinti szerződésállomány átruházásának engedélyezése,

10. hitelintézet esetében devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedésszerzés és a befolyásszerzés módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,

11. magyarországi székhelyű hitelintézet fióktelepének, leányvállalatának harmadik országban történő létesítésének engedélyezése,

12. pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénzkibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, tevékenységi köre módosításának engedélyezése,

13. pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénzkibocsátó intézmény által fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állománya átruházásának engedélyezése,

14. pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénzkibocsátó intézmény tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásának engedélyezése,

15. lakástakarékpénztár szerződéses állománya más lakástakarékpénztárra történő átruházásának engedélyezése,

16.[21]

17. jelzálog-hitelintézet átalakítása vagy felszámolása esetén a kibocsátott jelzáloglevelekkel és a megkötött derivatív ügyletekkel kapcsolatos szerződésből származó jogok és kötelezettségek átruházásának engedélyezése,

18.[22]

19. harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének betétállománya átruházásának engedélyezése,

20.[23] a hitelintézeteknek a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezési, jóváhagyási eljárásai,

21. pénzügyi vállalkozás alapításának, működésének, tevékenységi köre módosításának engedélyezése,

22. pénzügyi vállalkozás átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése,

23. pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és a befolyásszerzés módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,

24. biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése,

25. belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító alapításának engedélyezése,

26. belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban fióktelep létesítésének engedélyezése,

27. biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének, módosításának, megszüntetésének engedélyezése,

28. biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek engedélyezése,

29. a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységének, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenysége megkezdésének engedélyezése,

30. harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásának engedélyezése,

31. teljes vagy részleges belső modell alkalmazásának, a belső modell jelentős módosításának, a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat módosításának, a standard modellhez való visszatérés, a standard modellen belül biztosítóspecifikus elemek alkalmazásának engedélyezése,

32. a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásának engedélyezése,

33. belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő részesedés megszerzésének engedélyezése,

34. biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító szövetkezetben történő minősített befolyás megszerzésének engedélyezése,

35. biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyás módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,

36. biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése,

37. különleges célú gazdasági egység létrehozásának engedélyezése,

38. a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben meghatározott információk közzététele mellőzésének, más közzététel alkalmazásának vagy az arra történő hivatkozás engedélyezése,

39. a Bit. 6. mellékletében rögzített eszközkategóriáktól, valamint a Bit. 222. és 223. §-ában meghatározott korlátoktól való eltérés engedélyezése kisbiztosítók részére,

40. az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése,

41. a biztosító egyesület alapszabályának a tagi vagyonrész terhére történő kifizetésekről szóló szabályai módosításának engedélyezése, ha az egyesület a tagi vagyonrészeket a szavatoló tőke számításakor figyelembe veszi,

42. a viszontbiztosítás biztonsági tőkébe történő beszámításának engedélyezése biztosító egyesület részére,

43. az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés módosításának, korábbi felmondásának, az alárendelt kölcsöntőke előzetes visszafizetésének engedélyezése,

44. a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához szükséges, a Bit. 237. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedély,

45. a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 9. és 10. §-a, illetve a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a különleges célú gazdasági egységek létrehozásának felügyeleti jóváhagyására, a felügyeleti hatóságok között a különleges célú gazdasági egységek tekintetében folytatott együttműködéssel és információcserével kapcsolatos eljárásokra, valamint a különleges célú gazdasági egységek általi adatszolgáltatás formátumának és tábláinak meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2015. március 19-i (EU) 2015/462 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti illeszkedési kiigazítás alkalmazásának engedélyezése,

46. az önsegélyező pénztár kivételével az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: önkéntes pénztár) tevékenysége megkezdésének engedélyezése,

47. átalakulás során, az önsegélyező pénztár kivételével a jogutód önkéntes pénztár részére engedély a tevékenység megkezdéséhez,

48. az önkéntes pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének engedélyezése,

49. önkéntes pénztári választható portfóliós rendszer bevezetésének és módosításának engedélyezése,

50. önkéntes pénztári tevékenység lezárásának engedélyezése,

51. az önkéntes pénztár esetében ideiglenes tagzárlat, a tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,

52. magánnyugdíjpénztár átalakulása során a jogutód pénztár részére a tevékenység megkezdésének engedélyezése,

53. a szolgáltatási szabályzat hatálybalépésének és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének engedélyezése magánnyugdíjpénztár esetén,

54. magánnyugdíjpénztári tevékenység lezárásának engedélyezése,

55. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdésének engedélyezése,

56. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagfelvétele ideiglenes szüneteltetésének, tevékenysége szüneteltetésének engedélyezése,

57. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény állománya átruházásának engedélyezése,

58. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése,

59. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által az Európai Unió más tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításának, vagy az Európai Unió más tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben részesedés megszerzésének engedélyezése,

60. egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésével, annak visszaállításával kapcsolatos határozat, ideértve az egyidejűleg bírságot is tartalmazó határozatot,

61. az 5 milliárd forintot meghaladó nyilvános értékpapír-kibocsátással kapcsolatos határozatok.

(8)[24] A pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) a fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet üzletszabályzata, szabályzata és ezek módosítása hatálybalépésének jóváhagyása,

b) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) szerinti kijelöléssel és annak visszavonásával kapcsolatos eljárásban hozott határozat,

c) a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása tevékenység, e tevékenység vonatkozásában a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai és a d) pont szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett, 10 millió forintot meghaladó bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,

d) az irányítása alatt álló szervezeti egység SZMSZ szerinti felügyeleti feladata ellátásához az MNB tv. 48. § (3) bekezdése szerinti rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésére vonatkozó határozat.

(9) A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó, a feladatköre alapján illetékes igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti, az (1), (3), (5)-(7), (13)-(15) és (17) bekezdésben nem nevesített esetekben.

(10) A Készpénzlogisztikai igazgatóságot vezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása iránti eljárásban hozott végzések,

b) a pénzfeldolgozási és készpénzforgalmazási tevékenység, a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint a (4) bekezdés c) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének a vezetése alatt álló szervezeti egység általi ellenőrzésével kapcsolatos végzések, ideértve az eljárási bírság kiszabását, az ellenőrzés alapján előírt, meghatározott cselekmény teljesítésére való kötelezettség teljesítésének halasztása iránti kérelemről való döntést, valamint az ellenőrzés alapján kiszabott bírság mérséklése és elengedése iránti kérelem visszautasítását is.

(10a)[25] A Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságot vezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása tevékenység, e tevékenység vonatkozásában a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai és a (8) bekezdés d) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett intézkedés és legfeljebb 10 millió forint bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,

b) az (1) bekezdés j) pontja, valamint a (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozatok meghozatalára irányuló eljárásokban hozott végzések,

c) a (4) bekezdés c) pontjában foglalt döntés kivételével

ca) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása tevékenységnek,

cb) a fizetési rendszer működtetése tevékenységnek,

cc) a központi szerződő félnek,

cd) a központi értéktárnak,

ce) a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai és a (8) bekezdés d) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének

a vezetése alatt álló szervezeti egység általi ellenőrzésével kapcsolatos végzések, ideértve az eljárási bírság kiszabását, az ellenőrzés alapján előírt, meghatározott cselekmény teljesítésére való kötelezettség teljesítésének halasztása iránti kérelemről való döntést, valamint az ellenőrzés alapján kiszabott bírság mérséklése és elengedése iránti kérelem visszautasítását is,

d) az MNB mint a Tvt. szerinti kijelölő hatóság által vezetett nyilvántartás alapján hatósági bizonyítvány kiállítása.

(11) A Statisztikai igazgatóságot vezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a)[26] a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint a (2) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés d) pontja és a (8) bekezdés d) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése alapján, a vezetése alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett intézkedés, kivételes intézkedés alkalmazása,

b)[27] a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint a (2) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés d) pontja és a (8) bekezdés d) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének a vezetése alatt álló szervezeti egység általi ellenőrzésével kapcsolatos végzések, ideértve az eljárási bírság kiszabását, az ellenőrzés alapján előírt, meghatározott cselekmény teljesítésére való kötelezettség teljesítésének halasztása iránti kérelemről való döntést, valamint az ellenőrzés alapján kiszabott bírság mérséklése és elengedése iránti kérelem visszautasítását is.

(12) A Jogi igazgatóságot vezető igazgató hoz az 1. § a) pontja szerinti döntést a bírságköveteléssel kapcsolatos halasztásra vagy részletfizetésre irányuló kérelem vonatkozásában.

(13)[28] A tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató, illetve a pénzpiaci szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egység illetékes főosztályvezetője, illetve illetékes önálló osztály vezetője hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) az általa irányított főosztály, önálló osztály feladatkörébe tartozó alábbi végzések:

aa) idéző végzés, tanút írásbeli vallomástételre felhívó végzés,

ab) zárt adatkezelést elrendelő vagy azt elutasító végzés,

ac) nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra felhívó végzés,

ad) megkeresést tartalmazó végzés,

b) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban a nyilatkozattételre, hiánypótlásra felhívó végzések, teljesítési határidő meghosszabbítása tárgyában hozott végzések,

c) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása tárgyában folytatott cél-, téma-, rendkívüli cél- és utóvizsgálatban az adat- és dokumentumbekérő végzésben meghatározott teljesítési határidő meghosszabbítása tárgyban hozott végzés, hiánypótlásra felhívó végzés.

(14)[29] A Közvetítők prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeleti önálló osztálya vezetője hoz döntést a feladatkörébe tartozó, az 1. § a) pontja szerinti, a 2. § (6) bekezdés d) és h) pontja alá nem tartozó egyéb, kivételes és rendkívüli intézkedést nem tartalmazó döntések esetében.

(15)[30] Az engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egység illetékes főosztályvezetője, illetve a Felügyeleti Koordinációs Központ főosztályvezetője hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti, az általa irányított főosztály feladatkörébe tartozó következő esetekben:

a) az eljárást kérelemre megszüntető végzés,

b) a megkeresés iránti végzés,

c) hatáskör hiánya miatti áttételt elrendelő végzés,

d) a hiánypótlást elrendelő végzés,

e) a kérelemre induló fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban a kérelmet visszautasító, valamint az eljárást megszüntető végzések,

f) a Bszt. szerinti függő ügynök, további közvetítő és a Kbftv. szerinti közvetítő, további közvetítő nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntés, ideértve az ezen eljárást hivatalból megszüntető döntést is,

g) Hpt. szerinti kiemelt közvetítő igénybevétele kapcsán hozott döntés, ideértve az ezen eljárást hivatalból megszüntető döntést is,

h) hatósági bizonyítvány és másodlat kiállítása.

(16) Az Általános jogi főosztály vezetője hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:

a) a felügyeleti díj tartozást és késedelmi pótlék tartozás megállapító határozat,

b) a felügyeleti díj és bírság, valamint késedelmi pótlék tartozás meg nem fizetése miatt végrehajtás elrendelésével és megszüntetésével kapcsolatos végzés,

c) a felügyeleti díj és annak késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék megfizetésének halasztása, részletfizetése iránti kérelemre indult eljárásban a hiánypótlást elrendelő végzés, a kérelem elbírálásáról szóló, valamint a kérelemre indult eljárást megszüntető, a felügyeleti díj és annak késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék mérséklése és elengedése iránti kérelmet visszautasító végzés,

d) a bírság késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék megfizetésének halasztása és részletfizetés iránti kérelemre indult ügyben a hiánypótlást elrendelő végzés,

e) a bírság késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék megfizetésének halasztása és részletfizetés iránti kérelem elbírálásáról szóló végzés, kivéve, ha ez utóbbi kérelem a bírság megfizetése halasztására vagy részletekben történő teljesítésére is irányul.

(17)[31] A vizsgálatvezető hoz döntést - a (10) bekezdés b) pontjában, a (10a) bekezdés c) pontjában és a (11) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - az 1. § a) pontja szerinti, a felügyelt szervezettel kapcsolatos felügyelet gyakorlása során, az ellenőrzési eljárás, fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás vagy felügyeleti ellenőrzés, illetve a helyszíni kutatás során végzés formájában történő adatbekérés esetében.

(18) Amennyiben a döntés több olyan tárgykört érint, amellyel kapcsolatban a döntés meghozatala az (1)-(17) bekezdés szerint egyidejűleg különböző személyek vagy szerv hatáskörébe tartozik, akkor a döntéshozatalra jogosult

a) a PST érintettsége esetén a PST,

b) - különböző vezetési szinten álló, vezetői hatáskörrel rendelkező személyek érintettsége esetén - az SZMSZ szerint a magasabb vezetési szinten álló személy,

c) - azonos vezetési szinten álló, vezetői hatáskörrel rendelkező személyek érintettsége esetén, illetve amennyiben a b) pont alapján nem határozható meg a döntéshozatalra jogosult személy - a felügyelt szervezet felügyeletéért SZMSZ szerint felelős szervezeti egység tekintetében vezetői hatáskörrel rendelkező személy.

3. § (1) A PST hoz döntést az 1. § b) pontja szerinti következő esetekben:

a) a független vagy ideiglenes vagyonértékelés jóváhagyása,

b)[32] a szanálási feltételek fennállta tényének megállapítása,

c) a szanálási biztos kirendelése és visszahívása,

d) az áthidaló intézmény feletti irányítás gyakorlása körében hozott döntések,

e) áthidaló intézmény működésének meghosszabbítása, megszüntetése,

f) a szanálási vagyonkezelő feletti tulajdonosi jogok gyakorlása körében hozott döntések,

g) a hitelezői feltőkésítést követő reorganizációs terv elkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos döntések,

h) a szanálás megszüntetése,

i) a szavatolótőkére, leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény és a teljesítésére adott határidő meghatározása, illetve a követelmény alóli mentesítés,

j) a szanálhatóság értékelésére irányuló eljárás szanálhatóság jelentős akadályának megállapításával történő lezárása,

k)[33] a jogsértés folytatásától való eltiltás, a vezetői állású személyek legfeljebb hat hónapig terjedő felfüggesztése, pénzbírság kiszabása, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megsértése esetén, egyes nyereségkifizetések megtiltása szankció alkalmazása,

l)[34] engedélyezési eljárás során az engedélyezés tárgyában hozott érdemi döntés,

m)[35] a szanálási hatósági feladatok ellátásához szükséges, a (2) bekezdésben nem nevesített döntések.

(2) A Szanálási igazgatóság igazgatója hoz döntést az 1. § b) pontja szerinti, az (1) bekezdésbe nem tartozó következő esetekben:

a) a szanálási vagyonértékelés lefolytatására irányuló eljárás megindítása és független értékelő kirendelése,

b) egyéb szakértő kirendelése,

c) a szakértői díj megállapítása,

d) a szanálási költségek szanálás alá vont intézménnyel való megtéríttetése,

e) a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére irányuló eljárás megindítása, szanálhatósági akadályok hatósági úton történő elhárítása,

f) a szanálhatóság értékelésére irányuló eljárás szanálhatóság jelentős akadályának megállapítása nélkül történő lezárása,

g) rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség előírása,

h)[36]

i) a szanálási hatóság által folytatott vizsgálatot akadályozó jogsértő magatartástól való eltiltás és bírság alkalmazása,

j) az intézkedést nem tartalmazó végzés, így különösen határidő-hosszabbításról rendelkező, eljárást felfüggesztő, eljárást megszüntető végzés,

k) a hiánypótlásra felhívó végzés,

l) a feladatkörébe tartozó idéző végzések, a zárt adatkezelést elrendelő, valamint a belföldi jogsegélyre felhívó végzés, továbbá a hatósági bizonyítvány,

m) az információkérésre, iratbetekintésre irányuló kérelem tárgyában hozott döntés,

n) az értékelés elvégzésének tűrésére és az értékelésben való közreműködésre kötelezésre irányuló döntés,

o) a szanálhatósági akadály kiküszöbölésére irányuló felhívás.

4. § A PST hoz döntést az 1. § c) pontja szerinti, következő esetekben:

a)[37] a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer képzésére és tartására kötelezés, valamint annak évenkénti felülvizsgálata,

b) rendszerkockázati tőkepuffer képzésére és tartására kötelezés, valamint annak évenkénti felülvizsgálata.

5. § (1) Az engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgató hoz az 1. § d) pontja szerinti döntést a bizalmi vagyonkezelő tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése, az engedély visszavonása esetében.

(2) A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó, a feladatköre alapján illetékes igazgató hoz döntést az 1. § d) pontja szerinti, az (1) és (3) bekezdésben nem nevesített esetekben.

(3) Az engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egység illetékes főosztályvezetője hoz döntést az 1. § d) pontja szerinti, az általa irányított főosztály feladatkörébe tartozó következő esetekben:

a) az eljárást kérelemre megszüntető végzés,

b) a megkeresés iránti végzés,

c) hatáskör hiánya miatti áttételt elrendelő végzés,

d) a hiánypótlást elrendelő végzés,

e) hatósági bizonyítvány kiállítása.

f)[38] a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem tárgyában hozott döntés.

3. Hatósági döntések aláírása

6. § (1) A döntéshozó személy jogosult az általa hozott döntés aláírására.

(2) A döntéshozó akadályoztatása vagy a 2-5. §-ban a döntéshozatalra kijelölt munkakör betöltetlensége esetén a helyettesítésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

4. Helyettesítésre vonatkozó szabályok

7. § (1) A hatáskörgyakorlásra jogosult vezető akadályoztatása esetén

a) az alelnököt az ügyvezető igazgató, amennyiben több ügyvezető igazgatót felügyel, az általa kijelölt ügyvezető igazgató, ügyvezető igazgató által nem felügyelt, SZMSZ szerint illetékes szervezeti egység esetén az igazgató,

b) az ügyvezető igazgatót az általa vagy az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt igazgató vagy - az igazgatói munkakör betöltetlensége esetén - főosztályvezető,

c) az igazgatót az általa vagy az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt, vezetői hatáskörrel rendelkező személy,

d) a főosztályvezetőt az általa vagy az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt osztályvezető, illetve ennek hiányában az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője,

e) az önálló osztály vezetőjét az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt főosztályvezető, osztályvezető, illetve ennek hiányában az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője,

f) az osztályvezetőt az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője,

g) a vizsgálatvezetőt az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője

helyettesíti.

(2) A hatáskörgyakorlásra jogosult vezetői munkakör betöltetlensége esetén, helyettes kijelölésének, megbízásának hiányában, továbbá a hatáskörgyakorlásra jogosult és helyettese egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén, az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezető a hatáskör gyakorlója.

(3) A hatáskörgyakorlásra az (1) és (2) bekezdés alapján kijelölt, illetve megbízott személy ezen jogkörét másra nem delegálhatja.

5. Hatáskörgyakorlásra vonatkozó további rendelkezések

8. §[39] (1) A döntés módosítására, visszavonására, kiegészítő döntés meghozatalára és aláírására az adott döntés meghozatalára és aláírására eredetileg hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv jogosult.

(2) A döntés kijavítása tárgyában a feladatköre alapján illetékes igazgató vagy - igazgatói szint hiányában - ügyvezető igazgató hoz döntést.

6. Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

10. §[40] E rendeletet mindazon hatósági ügyekben alkalmazni kell, amelyekben a hatálybalépés napján az MNB végleges döntést nem hozott.

11. §[41]

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke