556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről[1]

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 21. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatos intézkedések

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik[5]

a)[6] a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kihirdetése napján vagy

b) a támogatási rendszerbe 2021. január 1-jétől bevont fenntartók esetén a január 15-ig megkötött egyéni munka-, illetve fejlesztési szerződés alapján

a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak, és jogviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig fennállt.

5. §[7]

5/A. §[8]

6. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján vagy az akkreditált munkáltatók Mmtr. szerinti támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az Mmtr. 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,

b) az Mmtr. 8. § (1) bekezdés f) pontját, 11/A. § (4) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, és 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,

c) az Mmtr. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján, vagy az akkreditált munkáltatók Mmtr. szerinti támogatására 2021. január 1-jétől jogosult munkáltató esetén a 2021. január 15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóként az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban is fennállt,

d) az állásidő alkalmazása esetén az Mmtr. 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.

7. § (1)[9]

(2) A gyámhatósági eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt Magyarországon tartózkodó ügyfelek esetében is személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatot.

(3)[10]

(4)[11]

8. § (1) Ha a gyámhatóság vagy az arra jogosult egyéb szerv a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben helyezte el, továbbá ha a gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről döntött, a gondozási hely - a járványügyi hatóság eltérő döntése hiányában - köteles a gyermeket az intézménybe befogadni. Ha a járványügyi hatóság döntése szükségessé teszi, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul új gondozási helyet javasol a gyermek számára a befogadása érdekében. Az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel megszüntetése vagy megszűnése esetén a gyermek gondozási helyről történő elbocsájtásáról kell gondoskodni.

(2) Ha a gyermek érdekét a gondozási helye súlyosan veszélyezteti vagy egyéb okból a gyermek súlyos veszélyeztetettségének megszüntetése céljából a gyermekvédelmi gyám a gyermek azonnali gondozási helyének megváltoztatása érdekében intézkedik, az új gondozási hely - a járványügyi hatóság eltérő döntése hiányában - köteles a gyermeket befogadni.

(3) Az engedély nélkül eltávozott gyermeket a kijelölt gondozási helynek vagy annak a gyermekotthonnak, ahova őt a rendőrség szállította - ideértve az általános védelmi intézkedés keretében történő ideiglenes hatályú elhelyezést és szállítást is -, be kell fogadnia. Ha a járványügyi hatóság gondozási helyre vonatkozó döntése szükségessé teszi, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat haladéktalanul új gondozási helyet javasol a gyermek számára a befogadása érdekében.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedések során a gyermek számára szükséges járványügyi elkülönítést, a gyermek számára biztosítandó kapcsolattartást és a gyermek gondozási helyről történő elbocsájtását a járványügyi hatóság döntésének figyelembevételével kell megvalósítani.

9. §[12]

10. §[13]

11. §[14]

12. §[15]

13. §[16] Ha a fogyatékossági támogatás, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az Szt. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig felfüggesztheti.

14. §[17]

2. A szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendje

15. § (1)[18]

(2) A nappali ellátást nyújtó intézmények - ide nem értve a nappali melegedőt - 2020. augusztus 1-jétől e rendelet hatálybalépéséig a 2020. augusztus 1-jén engedélyezett és befogadott férőhely szám alapján jogosultak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra, ha az a fenntartóra nézve kedvezőbb.

(3)[19]

(4) Alapszolgáltatások esetén a napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni.

(5)[20]

15/A. §[21]

16. §[22]

17. §[23]

3. A veszélyhelyzet ideje alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések

18. §[24]

4. A bölcsődében ellátott, valamint a köznevelési és szakképző intézményekben jogviszonnyal rendelkező gyermekek részére intézményi gyermekétkeztetés biztosítása a zárvatartás és a digitális oktatás időszakában

19. § (1) A települési önkormányzatoknak, illetve a köznevelési és szakképző intézmények nem állami fenntartóinak a szülő, más törvényes képviselő kérelmére - elvitel vagy kiszállítás formájában - a Gyvt. 21/A. és 21/B. §-a szerinti, kiemelten az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítaniuk a bölcsődéket, a köznevelési és szakképző intézményeket érintően elrendelt zárvatartás, digitális oktatás esetén.

(2) Ha a gyermek a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, és annak zárva tartása alatt a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat biztosítja, a nem ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést biztosíthatja.

5. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 21. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

21. §[25]

22. §[26]

23. §[27]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök