567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet

a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében szükséges, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes rendelkezésekről[1]

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 15. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A munkahelyi gyermekfelügyelet

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató személyek (a továbbiakban: szülő) gyermekei számára a napközbeni felügyeletet (a továbbiakban: munkahelyi gyermekfelügyelet) abban az esetben, ha a gyermek által látogatott köznevelési intézményben rendkívüli szünet, vagy tantermen kívüli digitális oktatás került elrendelésre. Amennyiben a foglalkoztató vállalja a munkahelyi gyermekfelügyelet megszervezését, a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.

(2) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából jogosult igénybe venni. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy gyermekénél betegségre utaló tünetekről nincs tudomása.

(3) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítja a foglalkoztató.

(4) A munkahelyi gyermekfelügyelet megszervezése kiscsoportos formában, szükség esetén vegyes életkori csoportokban történik.

(5) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a foglalkoztató gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott, és a tevékenységét segítő minisztérium honlapján közzétett tájékoztatónak megfelelően biztosítja.

(6) A munkahelyi gyermekfelügyelet megszervezését legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni a települési önkormányzat polgármesterének, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek, továbbá a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak. A polgármester a bejelentésről tájékoztatja a minisztert.

(7) A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.

2. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

2. § Ha a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

a) 5/A. § (2a), (2b), (2d), (5) és (13) bekezdésében,

b) 5/C. § (1) és (2) bekezdésében,

c) 18. § (13) bekezdésében,

d) 19. § (4) bekezdésében,

e) 20. § (1) bekezdésében,

f) 21. § (4), (7a), (11) és (12) bekezdésében,

g) 21/A. § (1) és (4) bekezdésében,

h) 21/C. § (2)-(5) bekezdésében,

i) 24. § (5) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően járna le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

3. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

3. § Ha a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet

a) 6. § (3) bekezdésében,

b) 8. § (9) bekezdésében,

c) 9. §-ában

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően járna le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

4. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

4. § (1) Ha az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.)

a) 4. § (1a) bekezdésében,

b) 11. §-ában,

c) 12. § (3) bekezdésében,

d) 13. § (2) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően járna le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

(2)[2] Az R1. 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén - ide nem értve az R1. 4. § (1f) bekezdés b) pont ba) alpontjában szereplő jogviszony szünetelését, amely nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az R1. 4. § (1f) bekezdés b) pontjában meghatározott 180 napos időszakba nem számítható be - a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

(2a)[3] Ha a (2) bekezdés szerinti megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 90 napot az R1. 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazása során a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt az R1. 4. § (1f) bekezdés b) pont ba) alpontjában szereplő jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

(3) Amennyiben az R1. 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet kezdetét követően telik le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.

5. Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

5. § Ha az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet

a) 2. § (6) bekezdésében,

b) 3. §-ában,

c) 4. § (5) bekezdésében,

d) 8. § (2) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően járna le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

6. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

6. § (1) Ha az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.)

a) 16. §-ában,

b) 23. § (2) bekezdésében,

c) 26. § (2) bekezdésében,

d) 28. § c) pontjában,

e) 30. § (3) bekezdésében,

f) 31. § (4) bekezdésében,

g) 37. § (1) bekezdésében,

h) 39. § (1) bekezdésében az igénylőre nézve,

i) 45. § (2) bekezdésében,

j) 49. § (1) bekezdésében,

k) 50. § (3) bekezdésében,

l) 51. § (2) bekezdésében,

m) 57. § (12) bekezdésében,

n)[4] 59. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (9) vagy (10) bekezdésében,

o) 60. § (4) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

(2) A támogatás iránti kérelem - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha az R2. 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől az 1. § szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak alatt töltötte be a 40. életévét.

(3) Ha az R2. 30. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve b) pont ba) alpontjában, vagy az R2. 31. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve b) pont ba) alpontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.

(4)[5]

(5)[6] Az R2. 30. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az R2. 31. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén - ide nem értve az R2. 30. § (1) bekezdés b) pont ba), bb) és bd) alpontjában, valamint az R2. 31. § (1) bekezdés b) pont ba), bb) és bd) alpontjában és (2) bekezdésében szereplő jogviszony szünetelését, amely nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az R2. 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott 180 napos, az R2. 31. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott 2 éves, valamint az R2. 31. § (2) bekezdése szerinti 180 napos időszakba nem számítható be - a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

(6)[7] Ha az (5) bekezdés szerinti megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít - ideértve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válást is -, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 180 napot - az R2. 9. § a) vagy b) pontja szerinti összegben igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetében 90 napot - az R2. 30. és 31. §-a alkalmazása során a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt az R2. 30. § (1) bekezdés b) pont ba), bb) vagy bd) alpontjában, valamint az R2. 31. § (1) bekezdés b) pont ba), bb) vagy bd) alpontjában szereplő jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

7. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

7. § (1) Ha a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)

a) 14. § (3) bekezdés k) pontjában, m) pont mb) alpontjában vagy (10) bekezdésében,

b) 15. § c) pontjában,

c) 20. § (4), (7) vagy (10) bekezdésében,

d) 26. § (1) vagy (2) bekezdésében,

e) 28. § (1) bekezdésében az igénylőre nézve,

f) 37. § (2) bekezdésében,

g) 39. § (12) bekezdésében,

h) 41. § (1) bekezdés b) pontjában,

i)[8] 43. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (9) vagy (10) bekezdésében,

j) 44. § (4) bekezdésében

k)[9] 51/K. § (1) bekezdésében vagy

l)[10] 51/N. § (1) és (2) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

(2) A támogatás iránti kérelem - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha az R3. 5. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől az 1. § szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időtartam alatt töltötte be a 40. életévét.

(3) Ha az R3. 14. § (1) bekezdés c) pontjában vagy a 19/E. § (1) bekezdésében, illetve (2) bekezdés a) vagy b) pontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.

(4)[11]

(5)[12] Az R3. 14. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 19/E. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén - ide nem értve az R3. 14. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) vagy cd) alpontjában, valamint az R3. 19/E. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontjában és az R3. 19/E. § (2) bekezdés b) pont ba), bb) vagy bd) alpontjában szereplő jogviszony szünetelését, amely nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az R3. 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott 180 napos, az R3. 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott 1 éves, valamint az R3. 19/E. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 2 éves időszakba nem számítható be - a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

(6)[13] Ha az (5) bekezdés szerinti megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb, a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesít - ideértve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válást is -, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 180 napot - az R3. 11. §-a szerinti összegben igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetében 90 napot - az R3. 14. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 19/E. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt az R3. 14. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) vagy cd) alpontjában, valamint az R3. 19/E. § (1) bekezdés a), b), d) pontjában vagy (2) bekezdés b) pont ba), bb), bd) alpontjában szereplő jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

(7)[14] A 11/A. alcím szerinti határidőkön belül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 3. alcímét az R3. 51/J. § (2) bekezdése tekintetében is a 11/A. alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

8. A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

8. § Ha a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet

a) 6. § (8) bekezdésében,

b)[15] 10. § (1) vagy (3) bekezdésében,

c) 12. § (1a) vagy (1b) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

9. A veszélyhelyzet ideje alatt az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, valamint a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatás érvényesítéséhez szükséges intézkedések

9. § (1) Az a személy, aki

a) az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § (1) bekezdésében,

b) a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. §-ában

meghatározott életkort a veszélyhelyzet ideje alatt tölti be, az R4., illetve az R5. szerinti állami támogatásra jogosult a (2), illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben.

(2) Jogosult az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés a) pontja szerinti személy, akinél

a) az első sikeres komplex nyelvvizsgáról, illetve az R4. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti esetben a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap,

b) az R4. 1. § 1. pont c) alpontja szerinti esetben az egyenértékűséget igazoló érettségi bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja vagy

c) az R4. 1. § 1. pont d) alpontja szerinti esetben honosítási határozat kiállításának napja

a 2021. június 30-ig terjedő időszakra esik.

(3) Jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a 2021. június 30-ig terjedő időszakra esik.

10. § Az R4. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti esetben, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása közötti legfeljebb 1 éves időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, az állami támogatás az R4. 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően teljes összegben jár, ha a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap a 2021. június 30-ig terjedő időszakra esik.

10. A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

11. § (1) A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.)

a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában,

b) 8. § (1) bekezdésében,

c) 9. § (2) bekezdés c) és d) pontjában,

d) 14. § (6) bekezdésében,

e) 15. § (9) bekezdésében,

f) 16. § (3) bekezdésében,

g)[16] 19. § (4) bekezdésében

h) 22. § (2) bekezdésében

i)[17] 31. §-ában

foglalt, a veszélyhelyzet kezdetét követően lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak.

(2) A kölcsönkérelem - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a feleség a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől az 1. § szerinti veszélyhelyzet végéig terjedő időszak alatt töltötte be a 41. életévét.

(3)[18]

(4)[19] Az R6. 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén - ide nem értve az R6. 4. § (1) bekezdés c) pont ca) vagy cb) alpontjában szereplő jogviszony szünetelését, amely nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az R6. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott 3 éves időszakba nem számítható be - a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

(5)[20] Ha a (4) bekezdés szerinti megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 180 napot az R6. 4. § (1) és (2) bekezdés c) pontja alkalmazása során a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt az R6. 4. § (1) bekezdés c) pont ca) vagy cb) alpontjában szereplő jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

11. A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések

12. § Ha a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

11/A. A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések[21]

12/A. §[22] (1) Ha az R7.

a) 8. § (1) bekezdésében,

b) 9. § (3) bekezdés e) pontjában,

c) 10. § (3) bekezdésében

foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

(2) Ha az R7. 3. § (3) bekezdés a) pontjában, illetve b) pont bc) alpontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.

(3) Az R7. 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén - ide nem értve az R7. 3. § (3) bekezdés b) pont ba), bc) vagy bd) alpontjában szereplő jogviszony szünetelését, amely nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az R7. 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott 1 éves időszakba nem számítható be - a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít - ideértve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személlyé válást is -, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 180 napot az R7. 3. §-a alkalmazása során a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)-i) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt az R7. 3. § (3) bekezdés b) pont ba), bc) vagy bd) alpontjában szereplő jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

12. A családtámogatási ellátásokhoz és egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó eljárási rendelkezések

13. § Ha a családtámogatási ellátások vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak az abban meghatározott határidőben nem tesz eleget, akkor az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig felfüggesztheti.

13. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

15. §[23]

16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megkezdett eljárási cselekményekre

is alkalmazni kell.

17. §[24] E rendeletnek az egyes veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2021. (II. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4. § (2) és (2a) bekezdését, 6. § (1) bekezdés n) pontját, (5) és (6) bekezdését, 7. § (1) bekezdés i), k), l) pontját, (5)-(7) bekezdését, 8. § b) pontját, 11. § (1) bekezdés g) és i) pontját, (4) és (5) bekezdését, valamint 11/A. § alcímét a Módr. hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök