134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet

a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1)[4] Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe a központi költségvetésből Magyarország területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz.

(2) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

1. új lakás:

a)[5] az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély köteles,

b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és

ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy

bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet,

2. tetőtér-beépítés: a lakás tetőterében vagy padlásterében végzett építési engedélyköteles munka, amely az eredeti tetőszerkezet elbontásával vagy elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti,

3. emeletráépítés: meglévő épület - belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő - épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében,

4.[6] hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően,

5.[7] támogatott személy: aki

a)[8] az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a kamattámogatás nyújtására szerződést köt és

b) a támogatást igénylő házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve ha a kérelem benyújtását megelőzően kötött vagyonjogi szerződés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik és ezt a hitelintézet részére a vagyonjogi szerződés bemutatásával igazolják,

6. egyedülálló személy: az a személy, akinek nincs élettársa, és

a) hajadon,

b) nőtlen,

c) özvegy,

d) elvált,

e) özvegy bejegyzett élettárs vagy

f) elvált bejegyzett élettárs,

7.[9] komfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b)[10] a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) egyedi fűtési móddal

rendelkezik,

8.[11] korszerűsítés: a lakás használatának javítása céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig,

9. fiatal: az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki

a) nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét,vagy

b) házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét,

10. többgyermekes: az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki

a) nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét,vagy

b) házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét,

11. gyermek: aki az építő, vásárló eltartottja és

a) a 16. életévét még nem töltötte be,

b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,

c)[12] a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg,

12.[13] eltartott: az építtető, vásárló eltartottjának minősül

a) a gyermek,

b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa, ha

1. megváltozott munkaképességű személy,

2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

3. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak,

4. háztartáson belül gondoz állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy

5. háztartáson belül gondoz az a)-c) pontban említett hozzátartozót, aki megváltozott munkaképességű személy,

c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának, illetve bejegyzett élettársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személynek minősül,

13. együttköltöző: aki az építő, vásárló eltartottja, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a támogatott személlyel az új lakásba együtt költözik be,

14. állampapírhozam:

a)[14] a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga,

b)[15] az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga,

15. referenciahozam: az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga,

16. ellenszolgáltatás: a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás,

17. építési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:

a) a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építmények és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,

e) a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),

i) az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint

j) a telek ára,

18. ügyleti kamat: a támogatott által fizetendő, a kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás.

19.[16] megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.

20.[17] nem támogatott személy hiteladós: az e rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés olyan adóstársa, aki a támogatott személyek legalább egyikének a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója és a (7) bekezdés szerinti feltételeket teljesíti,

21.[18] igénylő: olyan támogatott személy, aki az e rendelet szerinti kamattámogatás igénybevétele iránt kérelmet nyújtott be a hitelintézethez, azonban a kamattámogatással érintett kölcsönszerződésének megkötésére még nem került sor.

22.[19] lakás: a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén - ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

23.[20] kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal, Pest vármegye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala,

24.[21] összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b)[22] a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti teljes közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) központi fűtési móddal

rendelkezik.

25.[23] építési engedély: új lakás építése vagy meglévő bővítése esetén az építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, vagy a 2024. szeptember 30. napját követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul vette;

26.[24] használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.

(3)[25] Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben, a magyar építészetről szóló törvényben, illetve a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

(4) A kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét

a)[26] a 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, (7) és (9) bekezdésében meghatározott esetben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján az állami adóhatóság,

b)[27] az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a kormányhivatal

ellenőrzi.

(5) Nem minősül új lakás felépítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása.

(6)[28] Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből kamattámogatást igényelhet:

a) a magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c)[29] a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,

d)[30] a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy

e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.

(7)[31] Nem támogatott személy hiteladós az e rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban

a) nyilatkozik és vállalja az 5. § (1) bekezdésben foglaltakat és

b) vállalja, hogy

ba) a kölcsönszerződés lejártáig nem támogatott személy hiteladósként további, e rendelet szerint kamattámogatással érintett kölcsönszerződésben nem szerepel és

bb) az e rendelet szerinti kamattámogatásos kölcsönnel érintett lakásban lakóhelyet nem létesít.

c)[32] hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére

A kamattámogatások célja

2. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel

a) a fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy

aa)[33] új, összkomfortos lakás felépítéséhez,

ab) új lakás vásárlásához,

b) a nagykorú támogatott személy lakás korszerűsítéséhez

kamattámogatást vehet igénybe.

(2) Lakás építéséhez vagy vásárlásához kamattámogatás akkor nyújtható, ha

a) az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak

aa) lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs,

ab) az aa) alpontban meghatározott jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban,

ac) önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, és

b)[34] az eladó az igénylőnek nem - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozója, továbbá nem élettársa.

c)[35] jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó eladó esetén az igénylő az eladóval nem áll tulajdonosi kapcsolatban.

(3) Lakás korszerűsítéséhez kamattámogatás akkor nyújtható, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak a korszerűsítendő lakást kivéve

a) lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs,

b) az a) pontban meghatározott jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban,

c) önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs.

(4)[36] E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

(5) A (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni.

(6) A (2) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontja, továbbá a (3) bekezdés a)-b) pontja nem alkalmazható arra a lakásra,

a) amelyben az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,

b) amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) amely a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltöző családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik.

(7)[37] A kamattámogatás igénybevételéhez - a menekült, az oltalmazott valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.

(7a)[38] A kamattámogatás igénybevételéhez - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével - a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít.

(8)[39] Nem kell a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az igénylő a menekült jogállásával rendelkező személy.

(9)[40] Házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylők esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár, a (7) bekezdésben foglaltakat nem kell igazolni.

(10)[41] A (7a) bekezdés szerinti nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.

(11)[42] Ha a támogatott személy a kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített lakását

a)[43] építés esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított,

b) vásárlás esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésétől számított,

c) korszerűsítés esetén a korszerűsítési munkák befejezésétől számított

egy éven belül elidegeníti, úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Ptk. szerint számított kamataival együtt visszafizetni.

(12)[44] A kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy - új lakás építése vagy korszerűsítés esetén - az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

3. §

(1) A kamattámogatás nyújtásának feltétele, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket - a korszerűsítés kivételével - az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együttköltöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető:

a) az értékesített lakást terhelő és a lakás eladása érdekében egyösszegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

b) a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,

c) a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével,

d)[45] a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával,

e)[46] a kamattámogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg,

f) olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,

g) a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével.

(2) A kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük.

(3) A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg.

(4) Korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

A kamattámogatások jogosultsági feltételei és mértéke

4. §

(1) Kamattámogatást vehet igénybe

a) a fiatal és a többgyermekes támogatott személy

aa) Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot,

ab) egyéb településeken a 20 millió forintot

meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására,

b) a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére.

(2) Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön összege[47]

a) lakás építése, új lakás vásárlása esetén

aa) Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb a 12,5 millió forint,

ab) egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint,

b) lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint

lehet, azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerűsítési költséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást.

(4)[48] A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást - amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást - a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a (3) bekezdés szerinti időtartamra, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

5. §

(1) A támogatott személyeknek az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelniük:

a)[49] az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, illetve e rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési, -korszerűsítési, vagy az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján lakásépítési vagy -vásárlási célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy

b) ha az a) pontban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van,

ba) együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik,

bb)[50] azzal, hogy a ba) pont szerint vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül.

(2) A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértéke e rendelet rendelkezései szerint legfeljebb az állampapírhozamnak, ennek hiányában a referenciahozamnak a 110%-a, növelve 3 százalékponttal.

(3) A kamattámogatás mértéke

a) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén

aa) hat vagy ennél több gyermek esetében az állampapírhozam 70%-a, ennek hiányában a referenciahozam 70%-a,

ab) öt gyermek esetében az állampapírhozam 64%-a, ennek hiányában a referenciahozam 64%-a,

ac) négy gyermek esetében az állampapírhozam 59%-a, ennek hiányában a referenciahozam 59%-a,

ad) három gyermek esetében az állampapírhozam 55%-a, ennek hiányában a referenciahozam 55%-a,

ae) két gyermek esetében az állampapírhozam 52%-a, ennek hiányában a referenciahozam 52%-a,

b) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetében az állampapírhozam 50%-a, ennek hiányában a referenciahozam 50%-a,

c) lakás korszerűsítése esetén az állampapírhozam 40%-a, ennek hiányában a referenciahozam 40%-a,

azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendő, az a)-c) pont szerint számított kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6% alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe, ami az ügyleti kamat 6%-os mértékének eléréséhez szükséges.

(4) Amennyiben a kölcsön törlesztése során

a) a többgyermekes támogatott személy háztartásában élő eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, vagy

b) a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt,

úgy a kamattámogatást a 6. § (6) bekezdés szerinti értesítéstől számított második naptári hónaptól kezdődően a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani.

(5) A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(6) Az állampapírhozamot és a referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi azzal, hogy azokat a közzététel naptári hónapját követő hónap első napjától azon kölcsönszerződésekre kell alkalmazni,

a) amelyeket a közzététel naptári hónapját követő hónap első napját követően kötöttek meg,

b) amelyek esetében az ellenszolgáltatás a közzététel naptári hónapját követő hónap első napját követően megváltozik.

Pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés

6. §

(1)[51] Ha az igénylő e rendelet szerinti kamattámogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.

(2) A támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani.

(3)[52] A kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását új lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása, korszerűsítés esetén a hitelcél megvalósulása előtt kell kérni a hitelintézettől.

(4) Ha a kérelmező a (3) bekezdésben említett időpontig nem élt a kamattámogatás igénylésének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt.

(5) A (2) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:

a)[53] személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványból nem állapítható meg, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését vagy szülői felügyeletének rendezését és lakóhelyének kijelölését a jogerős ítélet bemutatásával,

b) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával,

c)[54]

d)[55] a huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, EU tartózkodási kártyával,

e) a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal,

f) az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal,

g) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal,

h) a bejelentett lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal,

i) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal.

j)[56] a 2. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával.

k)[57] saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal.

l)[58] több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból a kamattámogatott kölcsönnel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy tulajdonszerzésének mértéke nem állapítható meg, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási megállapodással.

m)[59] az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

ma)[60] a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése szerinti, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által előállított visszaigazolással, vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított, a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatait feltüntető visszaigazolással,

mb) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe vagy az építész tervező által az egyszerű bejelentés mellékleteként az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti munkarészekből álló egyszerű bejelentési dokumentációval és

mc) az igénylőnek az egyszerű bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet részére benyújtott mb) alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe, illetve az elektronikus építési naplóba feltöltött dokumentumokkal.

n)[61] a 2024. szeptember 30-át követően tett, új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal és az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációval.

(6) Az 5. § (4) bekezdés szerinti gyermekszám-növekedésről

a)[62] a Kincstár a családtámogatási adatbázist is magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban szereplő adatok alapján az adósnak - a családtámogatási ellátás igénylésének vagy az azzal összefüggő adatközlésnek részeként is előterjeszthető - kérelmére elektronikusan értesíti, vagy

b)[63] az adós a személyazonosító igazolvány vagy a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával, illetve az örökbefogadást, illetve a kiskorú gyermek elhelyezését vagy szülői felügyeletének rendezését és lakóhelyének kijelölését bizonyító okiratok bemutatásával írásban értesíti

a folyósító hitelintézetet.

(7)[64] Ha

a) a kamattámogatások igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben meghatározott, legfeljebb három évben - vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított időtartamban - megszabott meghatározott határidőig nem készülnek el,

b) az építtető az építési szándékától elállt,

c)[65] a használatbavételi engedély megszerzése előtt a szerződés teljesítése más, az építtetőnek felróható okból hiúsul meg, vagy

d)[66] a használatbavételi engedély megszerzése előtt az építtető e rendelet szerint támogatott és már igénybe vett kölcsönt visszafizeti,

a kamattámogatást a nyújtásáról kötött szerződés alapján a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított kamattámogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.

7. §

(1) A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére

a)[67] a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő,

aa) új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, az (5) bekezdésben foglaltaknak is megfelelő számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla), vagy

ab)[68] lakás építése vagy építtetése, korszerűsítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, épülő (de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy - amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet - a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat, és

b) a támogatott személy és az együttköltöző írásban hozzájárul ahhoz, hogy

ba)[69] természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal vagy az állami adóhatóság részére,

bb)[70] az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.

(1a)[71] Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

(2)[72] Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén a vételárat is tartalmazó árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

(3)[73] A támogatott kölcsönök igénybevételének feltétele a támogatott személynek a kölcsönszerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a kölcsön folyósítását, illetve az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül a támogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban mindazon személyek lakóhelyet, hontalan esetében szálláshelyet létesítenek, akiknek együttköltözését vagy együttlakását a kölcsönkérelem benyújtásakor vállalták.

(4)[74] A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését a Kincstár ellenőrzi. A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem teljesülése esetén a Kincstár tájékoztatja erről a kormányhivatalt, és megküldi az ügy iratait.

(5) A kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában - bejelentkezése alapján - az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. Építésiengedély-köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el.

(6) A hitelintézet az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig, de legalább a támogatott kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi.

(6a)[75] Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely 2. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás igénybevétele céljából mutatták be a hitelintézetnél.

(7) Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(8)[76] A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.

(9) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja az igénybe vett kamattámogatás az igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését.

8. §

(1)[77] Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott kamattámogatáshoz, akkor az igénylő a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

(2)[78] A folyósító hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatást közvetítő ügynökére is, aki e rendelet szerinti támogatásokra való jogosultság bírálatát, valamint a támogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy ügynöke úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A hitelintézet felelőssége nem terjed ki a 3. § (4) bekezdése szerinti megfelelőségi igazolás ellenőrzésére.

(3)[79]

(4)[80]

(4a)[81]

(5)[82]

(6)[83]

(7)[84]

(8)[85] A hitelintézet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet ügynöke vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról az ügynök ad írásbeli tájékoztatást. A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól.

(9)[86] Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján - a kormányhivatal megkeresésére - a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(9a)[87] Az igénylő a támogatásra jogosító feltételeknek történő megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(9b)[88] A támogatásra jogosító feltételeknek történő megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.

(10)[89] Amennyiben végleges határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötését és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg. A végleges határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.

(11)[90] A kormányhivatal a támogatottnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a kamattámogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének - visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. szerinti kamat. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.

(12)[91] A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárást nem folytathat le, kivéve a részletfizetés engedélyezését. A kamattámogatás (11) bekezdés szerinti, részletekben történő visszafizetése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.

(13)[92] Az e rendelet szerinti kamattámogatásból eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.

9. §

(1)[93] A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik. A tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. A kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni.

(2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszűnik, és két hónapon belül nem kap az (1) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a kéthónapos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam nem nyújt kamattámogatást.

10. §

(1) A kamattámogatott kölcsönök nyújtását, folyósítását és a törlesztés megállapítását, valamint a kamattámogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a hitelintézetek végzik.

(2)[94] A kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerződés megszűnéséig - a 2. § (11) bekezdése szerinti esetet kivéve - változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.

(3) Kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre.

(4) Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható.

(5) Ha a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos lakástámogatási jogszabály alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli, és hitelintézet utóbb a lakás korszerűsítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, vagy helyi önkormányzati támogatást folyósít, valamint, ha utóbb lakás-takarékpénztári áthidaló-, vagy lakáskölcsön folyósítására kerül sor, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének a hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.

(7)[95] Az e rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. A támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a kölcsönt igénybe vevő támogatott személy, sem az állam nem visel.

(8)[96] Amennyiben a kamattámogatott kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél nem forintban került kibocsátásra, úgy a kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloglevelet a számviteli szabályoknak mindenben megfelelő deviza csereügylet útján forintosítsa, és a támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a kölcsönt igénybe vevő támogatott személy, sem az állam ne viseljen.

(9)[97]

(9a)[98][99]

(9b)[100]

(10) E rendelet szerint támogatott kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.

(11)[101] A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (12)-(16) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(12)[102] A hitelintézet - a támogatás időtartama alatt - a kölcsön ellenszolgáltatásának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ellenszolgáltatás az 5. § (2) bekezdése szerint változik.

(13)[103] A hitelintézet által - az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján - érvényesített ellenszolgáltatás módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

(14)[104] Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ellenszolgáltatás mértéke az e rendelet alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ellenszolgáltatás, csökkentve

a) az adott kölcsönszerződésre az e rendelet szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ellenszolgáltatás, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ellenszolgáltatásának a különbözetével,

b) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az e rendelet szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ellenszolgáltatásnak és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ellenszolgáltatásának a különbözetével.

(15)[105] Az ellenszolgáltatás mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (12)-(14) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.

(16)[106] Az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet

a) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy

b) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább

ba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy

bb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe.

A központi költségvetéssel való elszámolás szabályai[107]

10/A. §[108]

(1) A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja.

(2) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint, a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában - legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva - az eAdaton megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a Kincstár részére.

(3) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről - így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról - a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.

(4) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését - az (5) bekezdésben és a 10/F. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve - az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a "Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások" elnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.

(5) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás Kincstárhoz történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(6) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (2) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(7) Ha a Kincstár a hitelintézet utólagos ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú "Különleges bevételek" számlára megfizetni.

(8) A Kincstár a (3) bekezdés szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.

(9) Ha a Kincstár a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(10) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.

Adatszolgáltatás[109]

10/B. §[110]

(1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik, következő adatait:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím,

c) adóazonosító jel,

d) a gyermek neve, személyi azonosítója és adóazonosító jele.

(2) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti formában teljesíti havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez - a támogatott személy hozzájárulása alapján - elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult, a felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról.

10/C. §[111]

(1)[112] A hitelintézet a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.

(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött a kamattámogatások igénybevételére irányuló szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által az elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.

10/D. §[113]

A hitelintézet a folyósított kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.

10/E. §[114]

A kamattámogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

10/F. §[115]

(1) A 10/A. § (10) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.

(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 10/B. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 10/C. § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.

(3) A Kincstár a 10/B. § szerinti adatszolgáltatás, valamint - a miniszter kezdeményezésére - a 10/C. § szerinti adatszolgáltatás

a) nem teljesítése esetén a támogatás vagy

b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás

10/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti, hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti.

(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

10/G. §[116]

(1) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére.

(2) Az e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell azzal, hogy

a) az összesített elszámolás és adatszolgáltatás az összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza,

b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak,

c) az összesítő hitelintézet felel a hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért,

d) az összesítő hitelintézetet az összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott - a Kincstár által az elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott - támogatási összeg 1,5‰-ének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, melyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól.

Záró rendelkezések

11. §

(1)[117] Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kincstár képviseli.

(2)[118] A kamattámogatásokat az állami költségvetés Lakástámogatások előirányzatából kell finanszírozni.

(3)[119] Ha a (2) bekezdés szerinti előirányzat terhére az a rendelet alapján nyújtott kamattámogatásra tekintettel teljesítendő költségvetési kiadás az adott évben várhatóan meghaladja a 3 milliárd forintot, a miniszter haladéktalanul előterjesztést nyújt be közvetlenül a Kormány ülésére a kölcsönkérelmek befogadásának az adott évre vonatkozó felfüggesztéséről.

(4)[120] A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a miniszter.

(4a)[121] A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.

(4b)[122] A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.

(4c)[123] A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.

(5)[124] A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(6)[125] A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

12. §

(1) Ez a rendelet 2009. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezései szerint támogatás nyújtható

a) azokra a lakásépítésekre is, amelyek esetében az építési engedélyt 2005. január 31-ét követően adták ki,

b) azokra az új lakást érintő lakásvásárlásokra is, amelyekre az adásvételi szerződést 2009. július 1-jét követően kötötték meg.

13. §[126]

E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)

a)[127] 13. §-ával megállapított 1. § (2) bekezdés 11. pont c) alpontját, 12. és 19. pontját, 14. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (7) bekezdését, 17. § a) pontjával megállapított 2. § (8) és (9) bekezdését, valamint 17. § c) pontjával megállapított 6. § (3) bekezdését - a Kincstár által véglegesen vagy a bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével - a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,

b) 14. §-ával megállapított 2. § (2) és (7a) bekezdését valamint 17. § b) pontjával megállapított 2. § (10) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

14. §[128]

Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 9. § a) pontjával megállapított 1. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontját, 9. § b) pontjával megállapított 2. § (4) bekezdését, 9. § c) pontjával megállapított 2. § (11) bekezdés a) pontját, 9. § d) pontjával megállapított 6. § (3) bekezdését, 9. § e) pontjával megállapított 6. § (7) bekezdés c) és d) pontját, 9. § f) pontjával megállapított 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját, 9. § g) pontjával megállapított 7. § (2) bekezdését és 9. § h) pontjával megállapított 7. § (8) bekezdését a 2013. január 1-jét követően befejezett építkezésekre is alkalmazni kell.

15. §[129]

E rendeletnek a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.)

a) 11. §-ával megállapított 2. § (12) bekezdését a Módr1. hatálybalépésének időpontját követően megkötésre kerülő kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni,

b) 12. §-ával megállapított 4. § (4) bekezdését a Módr1. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni.

16. §[130]

(1) E rendeletnek a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) 4. §-ával megállapított 10. § (11)-(16) bekezdését a Módr2. hatálybalépését megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell.

(2) Az Fhtv. 33. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönszerződések esetében a hitelintézetnek az Általános Szerződési Feltételeit és az azt magukba foglaló üzletszabályzatát 2015. július 1-jei hatállyal kell módosítani.

17. §[131]

(1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr3. által megállapított

a) 4. § (4) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,

b) 10. § (9a) és (9b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 10. napjáig, írásban tájékoztatja.

18. §[132]

E rendeletnek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet által megállapított 10. § (9a) és (9b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2017. január 15. napjáig írásban tájékoztatja.

19. §[133]

(1) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokat és elszámolásokat a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.) hatálybalépését követően a Módr4. által megállapított 10/A-10/G. §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni.

(2) A hitelintézet 2020. június 30. napjáig az e rendelet szerinti kamattámogatásoknak a 2019. évre vonatkozó, a Módr4. hatálybalépésének napjáig a központi költségvetés által megtérített összegéről az eAdaton található útmutató szerinti formában adatot szolgáltat a Kincstárnak.

20. §[134]

(1) Ha a

a) 6. § (3) bekezdésében,

b) 8. § (9) bekezdésében vagy

c) 9. §-ában

foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

(2)[135] Ha a támogatott személy a 2. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény, vagy az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban együtt: fizetési moratórium), a 4. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.

(3) A hitelintézetnek a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.

(4) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

21. §[136]

(1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2023. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépésükkor fennálló támogatási jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr5.-tel megállapított 7. § (4) bekezdését a hatálybalépése időpontját követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök