61/2020. (XII. 30.) ITM rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2a) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben

a következőket rendelem el:

1. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosítása

1. § Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés vagy a hőszivattyús rendszer;

2. effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

3. elektromos töltőpont: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. § 6. pontja szerinti fogalom;

4. energiamegtakarítási célú felújítás: a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelem utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása, vagy a meglévő épület eredeti állapotának fenntartását célzó azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely gazdaságossági szempontból megvalósítható, ideértve a szakaszos felújítást is;

5. épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

6. épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épülettechnikai rendszerek valamely eleme;

7. épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;

8. fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, melynek révén növelhető a hőmérséklet;

9. hasznos alapterület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti alapterület;

10. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet;

11. hőfejlesztő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyagok kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;

12. hőszivattyú: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből - különösen a levegőből, a vízből vagy a talajból - hőt vezet át az épületbe vagy az ipari alkalmazásba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik, továbbá amely képes a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;

13. jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;

14. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;

15. kazán: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt a fűtőközegnek adja át;

16. közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;

17. lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület;

18. légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

19. meglévő épület: a felújítási munkák megkezdését megelőzően hatósági döntés vagy tudomásulvétel alapján használatba vett, vagy legalább 10 éve használatban lévő épület;

20. nem lakáscélú épület: a hivatali vagy irodaépület, az ellenérték fejében várakozó- vagy parkolóhely értékesítésére szolgáló építmény, a fedett piacot kivéve a kereskedelmi épület, így különösen a bevásárlóközpont, önálló üzlet, lakossági fogyasztásicikk-javító hely, szervizállomás, a tábort kivéve a szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület, az oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, sportra és közművelődésre használt épület;

21. összesített energetikai jellemző: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket, az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait, az épülettechnikai berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást;

22. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

23. szellőző rendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés;

24. távfűtés vagy távhűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, meleg víz vagy hűtött folyadék formájában, egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok fűtése vagy hűtése céljából."

2. § Az R. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Meglévő épületek jelentős felújítása esetén az építészeti-műszaki tervdokumentációban vizsgálni kell a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a (2) bekezdés szerint, és ennek eredményét ismertetni kell a műszaki leírásban. A vizsgálatnak a tűzbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, az egészséges beltéri légállapotra vonatkozó, valamint a földrengésállósági követelmények teljesülésére is ki kell terjednie."

3. § (1) Az R. 6. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Új épület létesítése során)

"d) az épületnek meg kell felelnie a 8. mellékletben meghatározott követelményeknek."

(2) Az R. 6. § (6) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

[Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell felelnie]

"b) a 8. mellékletben meghatározott követelményeknek."

(3) Az R. 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Meglévő épületek esetén a több mint húsz parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületeknek meg kell felelnie a 8. mellékletben meghatározott követelményeknek."

4. § Az R. a következő 6/C. §-sal egészül ki:

"6/C. § E rendeletnek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról szóló 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 8. melléklet 1. és 2. pontját a MódR. hatálybalépéskor folyamatban levő új épület létesítése során, valamint meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, a 2020. december 31-ét követően megnyitott az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési naplóval rendelkező építkezéseknél kell alkalmazni."

5. § Az R. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 2. §, az 5. § (3) bekezdése, a 6. § (2) bekezdés d) pontja, a 6. § (6) bekezdés b) pontja, a 6. § (6a) bekezdése, a 6/A. §, az 1. melléklet V. pont 8. és 9. alpontja, a 3. melléklet V. pontja, a 6. melléklet IV. pont 3. és 4. alpontja, a 7. melléklet és a 8. melléklet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjának, valamint Mellékletének való megfelelést szolgálja."

6. § (1) Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 6. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. 7. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) Az R. a 4. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

7. § Az R.

a) 6. § (4) bekezdésében a "gépészeti" szövegrész helyébe az "épülettechnikai" szöveg,

b) 1. melléklet V. rész címében, 1. melléklet V. rész 1. táblázata címében, a 2. melléklet I. rész 3. pont 3.1. alpontjában, a 2. melléklet XII. részében, a 4. melléklet II. rész 6. pontjában, a 4. melléklet III. rész 5. pontjában, az 5. melléklet III. rész 5. pont 5.1. és 5.2. alpontjában, valamint a 6. melléklet III. rész 2. pont 2.1. és 2.2. alpontjában az "épületgépészeti" szövegrész helyébe az "épülettechnikai" szöveg,

c) 1. melléklet V. rész 2. pont 2.2. alpontjában a "rendszer esetén," szövegrész helyébe a "rendszerrel" szöveg,

d) 4. melléklet II. rész 7. pontjában, a 4. melléklet III. rész 3. pontjában, a 4. melléklet IV. részébe foglalt táblázatban az "épületgépészeti" szövegrészek helyébe az "épülettechnikai" szöveg,

e) 5. mellékletében foglalt 1. táblázat 21. sorában a "Talajon fekvő padló (új épületeknél)" szövegrész helyébe a "Új épületeknél a talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)" szöveg

lép.

2. A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosítása

8. § A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Büat. 9. § (2) bekezdésének alkalmazásában a forgalmazó

a) a motorhajtóanyag típusára,

b) a motorhajtóanyag mennyiségére,

c) az üvegházhatásúgáz-intenzitására,

d) a termelésoldali kibocsátás csökkentésekre,

e) a származási helyre és

f) a beszerzési helyre

vonatkozó adatokat az 5. mellékletben meghatározott fogalommeghatározások és számítási módszer használatával évente, az Európai Bizottság számára az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által rendelkezésre bocsátott ReportNet eszközök vagy a 6. mellékletben meghatározott minta alapulvételével, az ott nem szerepeltethető információk egyedi úton történő megküldésével jelenti az állami adó- és vámhatóságnak."

9. § Az NFM rendelet 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 8. § az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

10. § Hatályát veszti az NFM rendelet 8. § (6) bekezdésében a "vagy a 6. melléklet szerinti sablon" szövegrész.

3. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 4. pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

12. § Az 1. alcím az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

13. § A 2. alcím az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelethez

1. Az R. 1. melléklet V. rész 2. pontja a következő 2.4. alponttal egészül ki:

"2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni."

2. Az R. 1. melléklet V. rész 4. pont 4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1. Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az újépületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők. Ha az épületben több eltérő tulajdonú épületrész található, javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés vagy költségmegosztó készülékek alkalmazása."

3. Az R. 1. melléklet V. része a következő 8. ponttal egészül ki:

"8. Épülettechnikai rendszerek értékelése

Épülettechnikai rendszernek, mint az energiafogyasztást befolyásoló termékek összességének a telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a megváltoztatott résznek, az épület jelentős felújításával együtt járó telepítése, cseréje vagy korszerűsítése esetén a rendszer egészének általános energiahatékonyságát az energiafogyasztást befolyásoló termék energiacímkézéséről és termékismertetővel való ellátásáról szóló 210/2018. (XI. 20.) Korm. rendeletnek, valamint az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet és más, a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseinek megfelelően értékelni kell. Az értékelés eredményét a beszállító vagy a kereskedő a termékre vonatkozó adatlappal és a termékre helyezett címkével, távértékesítés esetén az épülettechnikai rendszerre vonatkozó adatlap és a címke elektronikus változatának rendelkezésre bocsátásával dokumentálja és továbbítja az épület tulajdonosának, hogy azok az e fejezetben előírtaknak való megfelelés ellenőrzése során, valamint az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából rendelkezésre álljanak és felhasználhatók legyenek."

4. Az R. 1. melléklet V. része a következő 9. ponttal egészül ki:

"9. Épületfelügyelet

9.1. Ha a műszaki feltételek lehetővé teszik, a nem lakáscélú épületekben a 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket 2025. január 1-jéig fel kell szerelni épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel, amely alkalmas

9.1.1. az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, regisztrálására, korrekciójára, és elemzésére;

9.1.2. az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének jelzésére, a kezelőszemélyzet tájékoztatására, az energiahatékonyság javításának lehetőségeire;

9.1.3. összekapcsolt épülettechnikai rendszerek esetében a kommunikációra, és épülettechnikai rendszerekkel való átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.

9.2. Abban a lakóépületben, amelyben a 9.1. alpont szerinti teljesítményű fűtési rendszer, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszer, légkondicionáló rendszer, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszer működik, a rendszer soron következő jelentős felújítása alkalmával olyan épületautomatizálási és -szabályozási rendszert kell létesíteni, amely

9.2.1. biztosítja a folyamatos épületfelügyeletet, méri az épület rendszerhatékonyságát, jelzi a kezelő személyzetnek a rendszer jelentős hatékonyság csökkenését és a karbantartásigényt, valamint

9.2.2. ellenőrzi és optimalizálja az energiatermelést, -tárolást, -elosztást és -felhasználást."

2. melléklet a 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelethez

1. Az R. 6. melléklet IV. rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, a közelben előállított vagy az országos hálózatból vett elektromos áram összetevője. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló energia részarány legfeljebb 25 kWh/m2-év lehet. A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke a következő képlettel határozható meg:

Esus min = 0,25 • EP méretezett

ahol

Esus min: a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke,

EP méretezett: a 2. melléklet XII. része szerint meghatározott, az épület számított összesített energetikai jellemzője."

2. Az R. 6. melléklet IV. rész 4. pontja a következő 4.3. alponttal egészül ki:

"4.3. Az épület hűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe. Hőszivattyú esetén hűtési üzemmódban a helyiségből elvont, a külső légtérbe leadott hő nem vehető figyelembe megújuló energiaforrásként."

3. Az R. 6. melléklet IV. része a következő 5. ponttal egészül ki:

"5. Abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek az 1. pont szerinti minimális megújuló energia részarány teljesítésére nem adottak, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető. A minimálisan elvárt megnövelt energiahatékonyság-szintet a IV. 2. táblázat szerint kell biztosítani.

IV.2. táblázat: A megnövelt költség-hatékonyság követelményértékei

1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2/a-val való megnövelése megengedett.

A III. rész 2. pontja szerinti egyéb rendeltetésű épületek esetében a megnövelt költség-hatékonyság követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a következő feltétel teljesül:

"

3. melléklet a 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelethez

Az R. 7. melléklet 1. pont 1.9. alpontjában foglalt táblázat a következő 18. sorral egészül ki:

4. melléklet a 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelethez

"8. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez

Az elektromobilitás elősegítése

1. Az új építésű vagy jelentős felújítás alá vont és tíznél több parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületek esetében az 1.1. és 1.2. alpontban foglaltak szerint legalább egy elektromos töltőpontot, továbbá minden ötödik parkolóhelyen olyan elektromos csatlakozást biztosító létesítményt (az elektromos kábelek továbbvezetésére szolgáló szerkezetet) kell telepíteni, amely lehetővé teszi elektromos járművek részére alkalmas töltőpontok későbbi időpontban való telepítését, ha

1.1. a parkoló az épületen belül helyezkedik el, és - a jelentős felújítás alá vont épületek esetében - a felújítási munkálatok a parkolóra vagy az épület elektromos infrastruktúrájára is kiterjednek; vagy

1.2. a parkoló közvetlenül az épület mellett helyezkedik el, és - a jelentős felújítás alá vont épületek esetében -a felújítási munkálatok a parkolóra vagy a parkoló elektromos infrastruktúrájára is kiterjednek.

2. Az új építésű és a jelentős felújítás alá vont, tíznél több parkolóhellyel rendelkező lakóépületek esetében a 3.1. és 3.2. alpontban foglaltak szerint minden parkolóhelyen olyan elektromos fogadócsatlakozást biztosító létesítményt (az elektromos kábelek továbbvezetésére szolgáló szerkezetet) kell telepíteni, amely lehetővé teszi elektromos járművek részére alkalmas töltőpontok későbbi időpontban való telepítését, ha

2.1. a parkoló az épületen belül helyezkedik el, és - a jelentős felújítás alá vont épületek esetében - a felújítási munkálatok a parkolóra vagy az épület elektromos infrastruktúrájára is kiterjednek; vagy

2.2. a parkoló közvetlenül az épület mellett helyezkedik el, és - a jelentős felújítás alá vont épületek esetében -a felújítási munkálatok a parkolóra vagy a parkoló elektromos infrastruktúrájára is kiterjednek.

3. Meglévő épületek esetén a több mint húsz parkolóhellyel rendelkező, nem lakáscélú épületek esetében 2025. január 1-jétől legalább egy elektromos töltőpontot kell telepíteni, ha a parkoló az épületen belül helyezkedik el, vagy a parkoló közvetlenül az épület mellett helyezkedik el."