67/2021. (XII. 30.) ITM rendelet

egyes megújuló energia tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. § a) pontja tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben,

a 7. § b) és c) pontja tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról szóló 1/2012. (I. 20.) NFM rendelet módosítása

1. § (1) A megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról szóló 1/2012. (I. 20.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"2. bruttó végső energiafogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat energiafogyasztása, ideértve az energiaágazat villamosenergia- hő- és közlekedési célú üzemanyag-termelésre és hőtermelésre fordított villamos energia és hő fogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és átviteléből származó veszteségeket, és ide nem értve az átalakítási veszteségeket;"

(2) Az R. 1. § (1) bekezdés 8b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"8b. megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség: a megújulóenergia-támogatási rendszer keretében meghatározható olyan követelmény, amely az energiatermelőket arra kötelezi, hogy a termelésük egy meghatározott arányban megújuló forrásokból származó energiából álljon, az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy az általuk szolgáltatott energia egy meghatározott arányban megújuló forrásokból származó energiából álljon, vagy a fogyasztókat arra kötelezi, hogy fogyasztásuk egy meghatározott arányban megújuló forrásokból származó energiából álljon, ideértve az olyan programokat is, amelyek lehetővé teszik az említett követelményeknek a VET szerinti zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;"

(3) Az R. 1. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"9. megújuló forrásból előállított energia: nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szélenergia, napenergia (naphő és fotovoltaikus napenergia) és geotermikus, hidrotermikus, valamint légtermikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok továbbá a biogázok energiája;"

2. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztása a megújuló forrásból Magyarország területén - a termelő-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló - megtermelt villamos energia mennyiségének felel meg, amelynek kiszámításánál nem vehető figyelembe az országban a korábban felszivattyúzott vizet használó szivattyús energiatárolók által újratermelt villamos energia."

(2) Az R. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Harmadik állammal történő közös beruházásokra irányuló megállapodás esetében a megújuló forrásokból harmadik államban előállított villamos energiát abban az esetben kell Magyarország nemzeti célértékének a meghatározása során figyelembe venni, ha

a) a villamos energiát az Európai Unióban használják fel az (5) bekezdésben meghatározottak szerint;

b) a villamos energiát a harmadik állammal történő közös beruházás keretében 2009. június 25-ét követően üzembe helyezett létesítmény vagy ezen időpontot követően felújított, megnövelt kapacitású létesítmény termeli;

c) a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség a létesítményre adott beruházási támogatáson kívül nem részesült támogatásban valamely harmadik állam támogatási rendszere keretében; és

d) a villamos energiát a nemzetközi joggal összhangban állították elő egy olyan harmadik államban, amely részes fele az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményének vagy más nemzetközi emberi jogi egyezménynek vagy szerződésnek."

(3) Az R. 3. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Magyarország és harmadik államok közötti rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a harmadik államokban előállított és felhasznált villamos energia a megújuló forrásból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a meghatározása során akkor vehető figyelembe Magyarországon, ha:)

"a) a rendszerösszekötő vezeték építése, amely a VET szerinti hálózatfejlesztési terv részeként kerül megépítésre, 2026. december 31-ig megkezdődik;

b) a rendszerösszekötő vezetéket 2030. december 31-ig nem lehet üzembe helyezni, de 2032. december 31-ig a rendszerösszekötő vezeték üzembe helyezhető;"

3. § Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hőszivattyúk és távhűtési rendszerek alkalmazásával fűtésre és hűtésre használt környezeti és geotermikus energiát hozzá kell számítani az (1) bekezdés szerinti összeghez, ha a végső energia-kibocsátás mértéke jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energia-bevitel mértékét. E rendelet alkalmazásában a megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a 3. mellékletben meghatározott módszerrel és a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerinti számításában a tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról szóló, 2013. március 1-i 2013/114/EU európai bizottsági határozattal összhangban kell kiszámítani. A számítás során figyelembe kell venni valamennyi végfelhasználói ágazat energiafogyasztását."

4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségét a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései mellett a (2)-(6) bekezdés figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A közlekedési ágazatban a megújuló forrásokból előállított energia teljes fogyasztását a közlekedési célú bioüzemanyagok, biomasszából előállított tüzelőanyagok és nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagok összegeként kell kiszámítani.

(3) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem lehet figyelembe venni azokat a bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat, és biomasszából előállított tüzelőanyagokat, amelyek a Büat. és a Korm. rendelet szerinti fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelményeket nem teljesítik.

(4) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem lehet figyelembe venni azokat a biomasszából előállított tüzelőanyagokat, amelyek felhasználása 2021. december 25-e után üzembe helyezett vagy biomassza felhasználására 2021. december 25-ét követően átalakított erőműben történik és a felhasználás nem felel meg a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti követelményeknek.

(5) A közlekedésre fordított energia teljes fogyasztásának kiszámításához a közlekedési célú üzemanyagoknak a Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő energiatartalmát kell figyelembe venni. A Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának meghatározásához az európai szabványügyi szervezet (ESO) az üzemanyagok nettó fűtőértékének kiszámítására vonatkozó, megfelelő szabványát - ha ilyen ESO-szabvány nem került elfogadásra, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) megfelelő szabványát - vagy a szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldását használják.

(6) A bruttó végső energiafogyasztás kiszámításakor a légiközlekedés során felhasznált energia mennyisége a bruttó végső energiafogyasztás arányában nem tekintendő többnek, mint 6,18%.

(7) A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségének meghatározása során figyelembe kell venni az Európai Bizottság által elfogadott módszertant a megújuló forrásokból származó hidrogénnek az üzemanyagok teljes összetételében képviselt arányának kiszámítására vonatkozóan."

5. § Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1., 4., 6. pontjának, 7-13. cikkének, 15. cikk (2) bekezdésének, 29. cikk (11) bekezdésének, I., II. és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja."

6. § Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosítása

7. § Hatályát veszti a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet

a) 8. § (4) bekezdése,

b) 5. melléklet II. alcím 2., 3., 4. és 6. pontja,

c) 6. melléklet 3., 4., 5. pontja és a Formátummal kapcsolatos megjegyzések 7. és 8. pontja.

3. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatálya.

9. § (1) E rendelet

a) 1. alcíme a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 2. alcíme a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti számítási módszerek és jelentéstételi követelmények meghatározásáról szóló, 2015. április 20-i (EU) 2015/652 tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 2. alcíme az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 67/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez

"1. melléklet az 1/2012. (I. 20.) NFM rendelethez

Nemzeti célértékek a megújuló forrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára

Nemzeti átfogó célérték

"