827/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet

az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet és egyes vagyongazdálkodást érintő kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés e), g), k) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés e) pontjában felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. és 11. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5., 6. és 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 7. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 172. § (1) bekezdés c) pontjában és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 35. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

"c) csomagban történő értékesítés: egymástól elkülönülő egynemű vagy egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, de gazdasági, jogi vagy funkcionális egységet képező vagyontárgyak együttes értékesítése;"

(2) A Vhr. 1. § (7) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet alkalmazásában:)

"n) kikiáltási ár:

na) a kivezetésre szánt állami vagyon körébe nem tartozó vagyonelemek esetén: legalább az árverés vagy elektronikus árverés útján értékesítésre kerülő vagyontárgy vagyonértékelésen alapuló, hirdetményben közzétett becsült forgalmi értéke (a továbbiakban: becsérték) vagy - ha e rendelet ezt lehetővé teszi - annak árengedménnyel csökkentett összege,

nb) a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemek esetén: legalább az árverésen vagy az elektronikus árverésen értékesítésre kerülő vagyontárgy korrigált forgalmi értéke;"

(3) A Vhr. 1. § (7) bekezdése a következő q)-s) ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

"q) kivezetésre szánt állami vagyon: a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti vagyonelemek és követelések;

r) korrigált forgalmi érték: a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelem Vtv. 42/H. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított értéke;

s) villámár: a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelem licitálást lehetővé tevő értékesítése esetén az a vagyontárgy korrigált forgalmi értékét meghaladó ár, amelynek vevő általi megfizetése esetén sor kerülhet a vagyonelem azonnali értékesítésére."

(4) A Vhr. 1. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Nem minősül a Vtv. 42/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó kis értékű ingóságnak

a) a drágakő, a nemesfém és az azokból készült tárgy,

b) a lőfegyver, a lőszer és egyéb fegyver, a haditechnikai eszköz,

c) a kulturális javak körébe tartozó ingóság,

d) a régészeti lelet, valamint

e) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § e) pontja szerinti védett természeti érték.

(9) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kis értékű vagyonelemek köréből nem minősítheti kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak

a) a jogszabály alapján állami tulajdonban tartandó vagyonelemet,

b) az állami feladatok ellátásához, központi költségvetési szervek elhelyezési vagy egyéb igényeihez, állami beruházásokhoz közvetlenül vagy közvetve felhasznált, ilyen feladatok ellátását segítő vagy arra alkalmas állami tulajdonú vagyonelemet,

c) az MNV Zrt. állami vagyongazdálkodási feladatai, célkitűzései, állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásai teljesítéséhez szükséges vagyonelemet,

d) a Kormány vagyonpolitikai, vagyongazdálkodási döntéseinek megvalósításához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vagyonelemet,

e) annak a gazdasági társaságnak a társasági részesedését, amelynek tulajdonába, rendelkezési jogkörébe olyan vagyonelem tartozik, amely az állam számára stratégiai jelentőséggel bírhat,

f) azt a társasági részesedést vagy pénzügyi eszközt, amely olyan többletjogot testesít meg, amely az állam számára stratégiai jelentőséggel bírhat, vagy

g) az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott támogatási program keretében beszerzett, fenntartási kötelezettséggel terhelt vagyonelemet a fenntartási időszak időtartamának lejártáig."

2. § A Vhr. I. Fejezete a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a III., a III/A., az V. és a VII-X. Fejezetben, valamint a Mellékletben foglalt rendelkezések - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem alkalmazhatóak.

(2) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a 47/A-47/O. §-ban foglalt rendelkezéseket a II/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

3. § A Vhr. 2/A-2/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2/A. § (1) Ha a tulajdonjognak az állam javára történő visszterhes megszerzésére irányuló jogügylet tárgyát képező dolog a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 10. pontja szerinti kulturális javak körébe tartozó tárgy értéke eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot, a tulajdonosi joggyakorló 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértésének megadását kezdeményező kérelem benyújtását megelőzően a kulturális javak értékét a 2/B. § és a 2/C. § szerinti értékbecsléssel kell megállapítani, vagy az ajánlatban szereplő értéket a 2/C. § (2) bekezdése szerinti szakértővel ellenőriztetni kell (a továbbiakban együtt: szakértői értékbecslés), kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását, az árverésen történő vételt, továbbá a közgyűjtemény költségvetéséből a fenntartó által jóváhagyott vásárlási szabályzat alapján, továbbá az Országgyűlés Hivatala által történő beszerzéseket.

(2) Ha a jogügylet tárgyát képező dolog kulturális javak körébe tartozása vonatkozásában bármely fél részéről kétség merül fel, a kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet tárgyát képező dolog kulturális javak körébe tartozása tárgyában a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kiadott nyilatkozatot.

(3) Ha a jogügylet tárgyát képező dolog a kulturális javak körébe tartozik, a tulajdonjog tisztázása és a későbbi visszakövetelési és más jogigények elkerülése érdekében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter adatszolgáltatását kell kérni. Az adatszolgáltatás tárgya a kulturális javak előtörténetének ellenőrzése, különösen a védett, a jogellenesen eltulajdonított és a jogellenesen kivitt kulturális javakról a Kötv. 71. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjai alapján vezetett központi nyilvántartásokban.

2/B. § (1) A kérelmező a kulturális javak szakértői értékbecslésének elvégeztetését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) kezdeményezi.

(2) Ha egyazon jogügylet több kulturális javak körébe tartozó tárgyat is érint, az azonos típusú kulturális javakra - különösen az alkotó azonos művészeti ágban alkotott műveire - vonatkozóan a megkeresésben kezdeményezni kell, hogy azok értékmeghatározására egy szakértői értékbecslés keretében kerüljön sor.

2/C. § (1) A szakértői értékbecslés elvégeztetésére a miniszter 15 munkanapon belül kijelöli azt az állami muzeális intézményt, amelynek gyűjtőköre kiterjed a 2/A. § (1) bekezdése szerinti kulturális javak körébe tartozó tárgyakra és ezekre vonatkozóan szakmai adatbázisokkal is rendelkezik. A kijelölt muzeális intézmény a szakértői értékbecslés elvégeztetésével összefüggő közreműködői feladatokat ellenérték nélkül végzi. A feladat ellátására a miniszteri kijelölés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül háromtagú bizottságot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: bizottság) jelöl ki.

(2) A szakértői értékbecslés elvégzésére 10 és 100 millió forint összeg közötti várható érték esetén egy, 100 millió forint felett várható érték esetén két szakértői értékbecslést kell elkészíttetni. A szakértői értékbecslés elkészítésére a bizottság a kijelölését követő 10 munkanapon belül választja ki a szakértőket. A szakértői értékbecslés elkészítésére olyan igazságügyi szakértőt vagy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. §-a szerinti kulturális névjegyzékbe felvett kulturális szakértőt kell kiválasztani, aki az adott feladatra - a hatósági nyilvántartás adatai szerint - szakterületi és értékbecslési ismerettel rendelkezik. A szükséges szakértelemmel rendelkező, nyilvántartásba vett igazságügyi vagy kulturális szakértő hiányában más, megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető. Indokolt esetben a második szakértői értékbecslés elkészítésére a nemzetközi műkereskedelem területén tevékenykedő, a székhelye szerinti állam nyilvántartásába felvett aukciós ház is kiválasztható.

(3) A szakértői értékbecslés elkészítésére az eladótól, a vevőtől és egymástól független személyt, vagy szervezetet kell kiválasztani, ezek a személyek - szervezet esetében a vezető tisztségviselők - nem lehetnek egymás Ptk.-ban meghatározottak szerinti hozzátartozói, nem lehetnek tulajdonostársak ugyanabban a gazdasági társaságban, továbbá nem állhatnak egymással alá-fölérendeltséget eredményező foglalkoztatási jogviszonyban.

(4) A bizottság által kiválasztott szakértővel a szakértői értékbecslés elkészítésére vonatkozó megbízási szerződést a miniszter köti meg.

(5) A szakértői értékbecsléseket egymástól függetlenül, az eladó árajánlatának pénznemében - ilyen ajánlat hiányában forintban - kell elkészíteni.

(6) A szakértői értékbecslésben a szakértőnek ki kell térnie a szakértői módszereinek ismertetésére, a kulturális javak meghatározására, a kulturális javakra vonatkozó szakirodalmi és egyéb hivatkozásokra, valamint az értékmeghatározás alapját képező adatok részletezésére, különösen az ismert forgalmi értékekkel történő összehasonlításra. A szakértőnek a szakértői értékbecslést adatokra, tényekre alapítva, hivatkozásaiban ellenőrizhető módon kell elkészítenie.

(7) A bizottság a szakértői értékbecslést vagy értékbecsléseket, a muzeális intézményhez történő beérkezését követő 10 munkanapon belül - az értékmeghatározásra vonatkozó, indokolással ellátott támogató vagy elutasító véleményével együtt - megküldi a miniszternek, aki ezeket a dokumentumokat megküldi a szakértői értékbecslés elvégeztetését kezdeményező részére.

(8) A kulturális javak állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötése előtt a 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés kezdeményezésekor a kérelmező az állami tulajdonosi joggyakorló részére a (7) bekezdés és 2/A. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat is csatolja. Ha az előzetes egyetértés egyéb feltételei is fennállnak, a tulajdonosi joggyakorló az előzetes egyetértést tartalmazó nyilatkozatában szerepeltetni köteles a kulturális javak értékének a szakértői értékbecslés vagy értékbecslések szerint megállapított összegét, a muzeális intézmény értékmeghatározásra vonatkozó véleményét, valamint az arra vonatkozó javaslatot, hogy a kulturális javak tulajdonjogának állam javára történő megszerzésére legfeljebb milyen összegű ellenérték fejében kerülhet sor."

4. § A Vhr. a 2/C. §-t követően a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

"II/A. FEJEZET

A KIVEZETÉSRE SZÁNT ÁLLAMI VAGYONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése és hasznosítása

2/D. § A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) a kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonelem állami tulajdonból való kivezetése (a továbbiakban: kivezetés) érdekében az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében, valamint a Vtv. 2. § (1a) bekezdésében és 42/H. § (1) bekezdésében foglaltak mérlegelésével - a vagyontárgy típusára figyelemmel - dönthet a vagyontárgy

a) értékesítéséről,

b) tulajdonjogának ingyenes átruházásáról,

c) hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről vagy hulladékként történő hasznosításáról vagy

d) megsemmisítéséről vagy megszüntetéséről.

2/E. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon Nvtv. 11/A. §-a és a Vtv. 2. § (1a) bekezdése szerinti hasznosítására irányuló szerződésben rögzíteni kell a használó - ellenőrizhető, tételes leltárral alátámasztott - adatszolgáltatási kötelezettségét az MVH tulajdonosi joggyakorlói feladatkörében elkészítésre kerülő beszámolójának megalapozásához, valamint beruházás vagy káresemény esetén a számviteli rendezéshez szükséges adatok, információk szolgáltatásának kötelezettségét, egyebekben a 14. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

A szolgáltatott adatok teljeskörűsége, megfelelősége, valósághűsége, alátámasztottsága és a használó saját számviteli nyilvántartásaival és beszámolójával való egyezősége a használó felelőssége.

(2) A kivezetésre szánt állami vagyon használójára, valamint a használati jogviszonyra nézve az MVH mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata a használó által történő külön elfogadás nélkül is kötelező, a 20. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az MVH által megkötött szerződésben erről külön nem kell rendelkezni.

2/F. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése esetén az MVH vizsgálja a vevő átláthatóságát, jogosult továbbá - ha annak előírására sor került - az adott értékesítési mód vonatkozásában a biztosíték adását és annak megfelelőségét ellenőrizni.

(2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonelem értékesítése előtt megállapítja a vagyonelem forgalmi értékét, továbbá - ha az az MVH által választott értékesítési módra tekintettel szükséges - a korrigált forgalmi értékét is.

(3) Az MVH dönthet villámár alkalmazásáról ingatlan árverés, elektronikus árverés, ingóság helyszíni értékesítése, továbbá minden olyan értékesítési eljárás során, amely a vételár kialakítása tekintetében licitálást biztosít.

(4) Ha az MVH megállapítja, hogy valamely kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó ingatlan forgalmi értéke meghaladja a Vtv. 42/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti 25 millió forintot, az ingatlan értékesítését legalább forgalmi értéken kell megkísérelnie.

Elektronikus árverés

2/G. § A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése során a Vtv. 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló elektronikus árverési rendszerként - a Vtv. 42/J. § (3) bekezdése szerint - az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer is igénybe vehető. Ebben az esetben az MVH a kikiáltási árat a korrigált forgalmi értéken vagy azt meghaladó értéken állapítja meg, a 2/F. § (4) bekezdése szerinti esetben az értékesítés forgalmi értéken, egyebekben a VII. Fejezet elektronikus árverésre vonatkozó szabályai szerint történik, azzal, hogy a 47/N. §és a 47/O. § (1) bekezdése szerinti árlejtés nem alkalmazható és eredménytelen árverést követően nem kell megismételt árverést tartani.

Egyszerűsített pályázat

2/H. § (1) Az MVH egyszerűsített pályázat útján történő értékesítés során nyilvános pályázatot ír ki, vagy az általa ismert érdekelteket ajánlattételre hívja fel (a továbbiakban: zártkörű felhívás).

(2) A nyilvános pályázati felhívást az MVH

a) közzéteszi a honlapján,

b) ingatlan értékesítése esetén - ha annak fizikai feltételei fennállnak - kifüggeszti az érintett ingatlanra is, valamint

c) a helyben szokásos egyéb módon közzéteszi.

(3) A nyilvános pályázat meghirdetési időpontja az MVH honlapján való közzététel napja.

(4) Zártkörű felhívás esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon legalább két, egymástól független érdekeltet kell írásban vagy elektronikus úton felhívni az ajánlattételre. Zárkörű felhívás esetén a felhívás tényét nyilvánosságra kell hozni az MVH honlapján az ajánlattételre történő felhívás napján.

(5) A pályázati felhívás tartalmát az MVH a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését és szükség szerint az ajánlati árként elvárt, - a 2/F. § (4) bekezdése kivételével - legalább a korrigált forgalmi értéket elérő vételárat,

b) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára és a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat, valamint az MVH által előkészített szerződéstervezetet,

c) az ajánlatok benyújtásának módját és határidejét,

d) az ajánlati kötöttség időtartamát és az annak esetleges meghosszabbítására, valamint a biztosíték fenntartására vonatkozó előírásokat,

e) az MVH azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a 2/K. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint eredménytelennek nyilvánítsa, valamint

f) az MVH azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a 2/K. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön.

(6) A pályázati felhívás előírhatja, hogy az ajánlat benyújtásakor az ajánlattevő az MVH által előkészített szerződéstervezet elfogadásáról is nyilatkozzon.

(7) A pályázónak a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható információ, valamint biztosítható a helyszíni szemle lehetősége olyan módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, az ajánlatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot. A pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást az MVH köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.

(8) Az MVH jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles tájékoztatást közzétenni, zártkörű felhívás esetén a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni.

2/I. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető. A pályázati biztosíték mértékét az MVH az értékesítési szabályzatában foglaltak alapján határozza meg. A pályázati biztosítékot a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kell átutalni az MVH által megjelölt letéti számlára vagy a pályázati felhívásban meghatározott módon az MVH rendelkezésére bocsátani.

(2) Az MVH a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén az ajánlattevők részére, továbbá az ajánlatok elbírálását követően a nem nyertes ajánlattevők részére köteles visszafizetni a visszavonásról szóló tájékoztató közzétételének, vagy az eredménytelenség megállapításának vagy az eredmény közlésének napjától számított tizenöt napon belül.

(3) Az ajánlattevő a pályázati biztosítékot elveszti, ha az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése vagy a vételár megfizetése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült bármely okból meghiúsult.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a pályázati biztosíték - ha az beszámításra alkalmas - a vételárba beszámít, egyéb esetben azt az MVH visszafizeti az eljárás eredményének közlése napjától számított tizenöt napon belül.

2/J. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben a pályázati felhívásban meghatározott módon nyújthatják be.

(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal - ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirattal - igazolni képviseleti jogosultságát, valamint annak mértékét. Elektronikus úton történő benyújtás esetén az igazolás módját az MVH ettől eltérően is meghatározhatja.

(3) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát különösen

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, valamint

b) a vételár összegére

vonatkozóan.

(5) Ha a pályázati felhívás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

(6) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak vagy jogszabályba ütközik. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban vagy annak további szakaszában nem vehet részt.

(7) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést az MVH-tól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől vagy a pályázati eljárás eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

2/K. § (1) A benyújtott pályázatok elbírálásának eljárásrendjét az MVH szabályzatban állapítja meg, azzal, hogy az elbírálási határidő a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártának napjától számított hatvan nap, amelyet az MVH az eljárásrendjében meghatározott indokolt esetben 10 nappal meghosszabbíthat.

(2) Az MVH a pályázat eredményét az elbírálást követő nyolc napon belül postai vagy elektronikus úton közli valamennyi ajánlattevővel, továbbá a nyilvános pályázat eredményét a honlapján közzéteszi.

(3) Az MVH a szerződést a pályázat nyertesével köti meg.

(4) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az MVH a szerződéstől elállt, vagy azt a felek megszüntették vagy felbontották, úgy az MVH jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni.

(5) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett érvényes ajánlat,

b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban és a jogszabályokban foglalt feltételeknek,

c) a nyilvános pályázat közzétételét, valamint a zártkörű felhívás nyilvánosságra hozatalát követően, de még a pályázat elbírálását megelőzően az MNV Zrt. a Vtv. 42/F. § (1) bekezdése alapján a vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának átadását kezdeményezte, vagy

d) az MVH a (6) bekezdésben megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

(6) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, továbbá ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő vagy az MVH érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

Egyéb értékesítési módok

2/L. § (1) Az MVH-nak a Vtv. 42/I. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéb értékesítési módok alkalmazása esetén biztosítania kell, hogy

a) az értékesítési szándék a nyilvánosság számára széles körben megismerhető legyen, és

b) az értékesítésre - a 2/F. § (4) bekezdése kivételével - legalább a korrigált forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó ellenértéken kerüljön sor.

(2) Az adott vagyontárgy jellegének megfelelő piaci értékesítési gyakorlat figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti értékesítés történhet különösen online piactér, országos értékesítési hálózat vagy a helyben elérhető értékesítési lehetőségek igénybevételével, továbbá webáruház használatával, ingóság helyszíni értékesítésével vagy ingatlan árverés útján történő értékesítésével.

Ingóság helyszíni értékesítése

2/M. § (1) Ingóság helyszíni értékesítése esetén az MVH - a nyilvánosság számára előre meghirdetett időpontban és helyen - a helyszínen megtett, legmagasabb vételárat ajánló ajánlattevő részére értékesíti a vagyonelemet.

(2) Ingóság helyszíni értékesítése esetén a vételárat az ajánlattevő - választása szerint - megfizetheti:

a) készpénzt helyettesítő fizetési eszköz útján az értékesítés helyszínén azonnal,

b) banki átutalással legkésőbb az ajánlattételtől számított 3 munkanapon belül, vagy

c) postai csekken történő befizetéssel az ajánlattételtől számított 3 munkanapon belül.

(3) Az ingóság helyszíni értékesítése során a vételár helyszíni megfizetésének feltételeit az MVH biztosítja.

(4) Ingóság helyszíni értékesítése előzetes regisztrációhoz köthető, amely során az ajánlattevő nyilatkozik az MVH adatkezelési szabályzatának elfogadásával kapcsolatban.

(5) Ingóság helyszíni értékesítése esetén a vételár helyszíni megfizetését követően a vevő a megvásárolt vagyontárgyakat a helyszínről haladéktalanul elszállítja kivéve, ha a vagyontárgy fizikai jellemzőire figyelemmel speciális szállítóeszköz igénybevétele indokolt. Ebben az esetben a vevő az értékesítést követő három munkanapon belül szállítja el az ingóságot.

(6) Ha az ingóság helyszíni értékesítése esetén a vevő a vételárat a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti fizetési mód igénybevételével egyenlíti ki, a vételár megfizetés tényét annak megtörténtét követő 3 munkanapon belül hitelt érdemlően igazolja és ezzel egyidejűleg a megvásárolt vagyontárgyat a helyszínről elszállítja.

(7) Ha a vevő a fizetési vagy az elszállítási kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, akkor az MVH - az értékesítési szabályzatában meghatározott esetekben - az értékesítési szabályzatban megállapított mértékű kötbért érvényesít a vevővel szemben.

(8) Amennyiben a vevő a fizetési vagy elszállítási kötelezettségét legkésőbb a helyszíni értékesítést követő nyolc munkanapon belül nem teljesíti, úgy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére irányuló eljárásokból két évre kizárhatja.

Ingatlan árverés

2/N. § (1) Az ingatlan árverési eljárás során az árverésre bocsátott ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére a licitálás útján a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.

(2) Ha a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tesznek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3) Árverési biztosíték kikötése esetén az árverési biztosítékot a nyertes árverezőt terhelő vételárba be kell számítani. A nem nyertes árverezők részére az árverési biztosíték összegét az MVH az árverés napját követő tizenöt napon belül visszafizeti.

(4) Az árverési hirdetmény közzétételének legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt az MVH honlapján, az árverezésre kerülő ingatlanon történő kifüggesztéssel, valamint a helyben szokásos módon kell közzétenni. Az árverési hirdetmény közzététele időpontjának az MVH honlapján történő közzététel napját kell tekinteni.

(5) A hirdetményben fel kell tüntetni

a) az árverést kiíró megnevezését,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő ingatlan helyrajzi számát, címét, kikiáltási árát, valamint az ingatlanra vonatkozó esetleges korlátozásokat, így különösen az elővásárlási jogot,

d) a vételár megfizetésének határidejét és módját,

e) árverési biztosíték kikötése esetén az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,

f) az árverésen történő részvétel feltételeit,

g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,

h) az arra vonatkozó információt, hogy az árverésre kerülő ingatlant mikor lehet megtekinteni, arról hogyan lehet további információhoz jutni, és

i) mindazon további információt, amit az árverés kiírója szükségesnek tart.

(6) A nyilvános árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja folytatja le, aki az árverésről - a licitálásban kialakult végső sorrendet is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít.

(7) Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(8) Árverési biztosíték kikötése esetén az árverésen - az egyéb feltételeknek való megfelelés mellett - az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és határidőben letétbe helyezte.

(9) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő ingatlan kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.

(10) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az ingatlant a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

(11) Az árverési vevő az árverésre bocsátott ingatlanon - az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén - a vételár megfizetésével szerezhet tulajdonjogot.

(12) Ha a nyertes árverező a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszíti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viseli az árvereztető ebből fakadó költségeit.

(13) Az árverésen történő értékesítésre a 2/H. § (8) bekezdésében és a 2/K. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

Katalógus

2/O. § Ha a Vtv. 42/I. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítési eljárás - a 2/G. § szerint lefolytatott elektronikus árverést is ideértve - az adott vagyonelem tekintetében bármely okból nem volt eredményes, és annak megismétlése nem indokolt, akkor az MVH az adott vagyonelemet katalóguson keresztül is értékesítheti. A katalógus legalább három hónapon keresztül elektronikusan elérhetően listázva tartalmazza az abba bekerülő vagyonelemeket, amelyek vételáraként az adott vagyonelem korrigált forgalmi értéke 75%-ának megfelelő, száz forintra felfelé kerekített összeget kell meghatározni.

Az értékesítésre vonatkozó további szabályok

2/P. § (1) Az értékesítési eljáráshoz kapcsolódó értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

a) az ajánlatot tevő természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

b) az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

c) annak a gazdálkodó szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben az ajánlatot tevő közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, vagy amelynek a tulajdonosa, tagja,

d) az a)-c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója, és

e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az értékesítési eljáráshoz kapcsolódó értékelésében vagy elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Az értékesítési eljárásban az ajánlatot tevő - ha az értékesítési mód jellegéből eredően az MVH eltérő szabályt nem határoz meg - a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. Ez a tilalom nem zárja ki a pénzügyi teljesítéssel összefüggésben, több személy együttes ajánlata esetén az együttes ajánlattételben érintettekkel, valamint az ajánlatot tevő meghatalmazott jogi képviselőjével, vagy az ajánlat elkészítéséhez az ajánlatot tevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.

(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésével összefüggő további szabályokat az MVH az értékesítési szabályzatában állapítja meg. Az értékesítési szabályzatot az MVH igazgatósága fogadja el és a miniszter hagyja jóvá. Az értékesítési szabályzat nyilvános, azt közzé kell tenni az MVH honlapján.

2/Q. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, önálló vagyonelemként átvett követelések közül a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelés kizárólag nyilvántartási értéken vagy azt meghaladó értéken ruházható át, egyebekben annak érvényesítéséről - az átütemezéséről szóló döntést is ideértve - az MVH az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-ában foglaltak figyelembevételével gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelések körébe nem tartozó, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó követelések (e § alkalmazásában a továbbiakban: követelés) tekintetében az MVH jogosult a Vtv. 42/G. § (3) bekezdése szerint eljárni, azzal, hogy a követelés értékesítése esetén a vételárnak el kell érnie a követelés várhatóan megtérülő összegét.

(3) Pályázat útján történő értékesítés esetén a 2/H-2/K. §-ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a nyilvános pályázati felhívást az MVH honlapján kell közzétenni,

b) a pályázati felhívásban az ajánlati árként elvárt vételárnak - ha megjelölésre kerül - el kell érnie a (2) bekezdés szerinti összeget,

c) a pályázati felhívásban elő kell írni a Vtv. 42/G. § (6) bekezdése szerinti feltétel teljesítésének követelményét, és

d) helyszíni szemle biztosítására nem kerül sor.

(4) A követelés elektronikus értékesítési felületen történő értékesítése esetén is biztosítani kell az ajánlattevők azonos versenyfeltételek melletti részvételét az értékesítési eljárásban, és követelések csomagban történő értékesítése esetén a Vtv. 42/G. § (6) bekezdése szerinti jogosultaknak legalább 30 napos ajánlattételi határidőt kell biztosítani.

(5) A követelés Vtv. 42/G. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kötelezett személye a követelés állami tulajdonba kerülése időpontját követően nem változott, kivéve, ha a követelés a jogutódra öröklés vagy a kötelezett jogi személy átalakulása, egyesülése vagy szétválása útján szállt át.

(6) A követelés Vtv. 42/G. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedéséről a kötelezett által előterjesztett indokolt kérelem alapján akkor dönthet az MVH, ha a kérelemben foglalt indokok fennállását a kötelezett hitelt érdemlő módon igazolja. Az MVH-t a kérelemben foglaltak nem kötik, a követelés elengedése ügyében a Vtv. 42/G. § (3) bekezdésében foglalt szempontok és a követelés várhatóan megtérülő összege figyelembevételével, az engedménypolitikájában foglaltak szerint dönt, azzal, hogy az MVH a kérelmet indokolás nélkül elutasíthatja.

(7) A követelés Vtv. 42/G. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedésére kizárólag azoknak a követeléseknek a vonatkozásában van lehetőség, amelyek érvényesítését a jogosult igazolhatóan megkísérelte.

(8) A (6) bekezdés szerinti teljes elengedésére legfeljebb az 1 millió forint tőkeösszeget meg nem haladó követelések esetén kerülhet sor.

(9) Az MVH engedménypolitikáját is tartalmazó követeléskezelési szabályzatát az MVH igazgatósága fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályok

2/R. § (1) A Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelem tulajdonjogának ingyenes átadására vonatkozó kezdeményezését az MVH-hoz írásban - ideértve az elektronikus úton benyújtott kezdeményezést is - nyújtja be.

(2) A benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell, továbbá ahhoz csatolni szükséges

a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt vagy a segítendő feladatot,

b) a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonjog átruházása érdekében felmerülő közvetlen költségek - ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának, ingóság elszállításának költségét - megtérítését,

c) védettség (különösen örökségvédelmi, védett természeti terület, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, azaz Natura 2000) fennállása esetén az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek vállalását,

d) helyi önkormányzat kezdeményezése esetén a képviselő-testület (közgyűlés) határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza,

e) egyház és egyházi jogi személy ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányuló kezdeményezése esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter szakpolitikai javaslatát,

f) közhasznú szervezet esetén az illetékes bíróság 30 napnál nem régebbi igazolását a közhasznúság fennállásáról,

g) a kezdeményező civil szervezet létesítő okiratát,

h) a karitatív tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozatot, és

i) a Vtv. 42/O. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogosult esetén az Nvtv. 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követően az MVH megvizsgálja, hogy a kezdeményezés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Ennek keretében

a) ellenőrzi annak alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,

b) megvizsgálja, hogy az érintett vagyonelem a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozik-e,

c) megvizsgálja, hogy az igényelt vagyonelem tulajdoni viszonyai rendezettek-e, és ingatlan esetében azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,

d) megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamely, a tulajdonjog átruházását vagy a kérelmező általi megszerzését kizáró vagy korlátozó feltétel, és

e) megvizsgálja, hogy az érintett vagyonelem vonatkozásában érkezett-e további kezdeményezés és az összhangban áll-e az MVH vagyonelem vonatkozásában tervezett intézkedéseivel.

(4) Az MVH a (3) bekezdés szerinti vizsgálatot a kezdeményezés beérkezésétől számított 60 napon belül folytatja le. Ha a kezdeményezés hiányossága orvosolható, az MVH a teljesítésre nyitva álló határidő megjelölésével annak kiegészítésére hívja fel az igénylőt.

(5) Az MVH a vizsgálat eredményétől függően dönthet a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról vagy a kezdeményezés elutasításáról. A kezdeményezést az MVH elutasítja, ha

a) az nem felel meg a jogszabályban előírt követelményeknek,

b) a jogosulttal szemben kizáró ok áll fenn,

c) a jogosult kérelmét - más, a Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosult kezdeményezésére tekintettel - nem támogatja, vagy

d) az adott vagyonelem tekintetében - a 2/D. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - egyéb kivezetési módot támogat.

(6) Ingyenes tulajdonba adás esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tulajdonjog átruházását a vagyonelem birtokba adását tanúsító átadás-átvételi jegyzőkönyv is tanúsíthatja.

(7) Ha a jogosult az igényelt vagyonelemet nem veszi át, nem szállítja el, vagy a tulajdonba adás költségeit nem téríti meg, az MVH két évre kizárhatja a jogosultat a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására irányuló eljárásokból.

(8) Az MVH az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az átadott vagyonelem, a vagyonelemet megszerző jogosult és a jogosult kezdeményezésében meghatározott felhasználási cél megjelölésével a honlapján nyilvánosságra hozza.

2/S. § (1) A Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosultak részére az MVH a honlapján vagy az e célra kialakított, világhálón elérhető felületen közzéteszi az ingyenes tulajdonba adásra kínált, a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemeket és meghatározza az ajánlattételi időszak kezdő és záró időpontját.

(2) Az MVH előírhatja, hogy a Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosultak az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó kezdeményezésüket az e célra létrehozott, a világhálón elérhető informatikai rendszer útján, a rendszerbe történő regisztrációt követően, az ajánlattételi időszak kezdő napjától tehetik meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ingyenes tulajdonszerzés érdekében a Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak az informatikai rendszerbe történő első belépéskor regisztrálnia kell.

(4) A Vtv. 42/O. § (1) bekezdése szerinti jogosult a regisztráció során nyilatkozik

a) a felület felhasználási szabályzatának és az adatkezelési szabályzatának elfogadásáról és

b) arról, hogy átlátható szervezetnek minősül.

(5) Az (1) bekezdés szerinti felületen szereplő, kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó kezdeményezést az informatikai rendszerben a 2/R. § (2) bekezdése szerinti információk megadásával és dokumentumok csatolásával kell benyújtani. A benyújtott kezdeményezésről az MVH a 2/R. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a felkínált vagyonelemekre vonatkozó ajánlattételi időszak zárónapját követő 15 napon belül dönt.

(6) A regisztrációhoz kötött eljárás során is alkalmazni kell a 2/R. § (6)-(8) bekezdését.

2/T. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásakor alkalmazandó értékhatár

a) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben

aa) Budapesten, Pest megyében, megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban fekvő ingatlan esetén 1 000 000 forint,

ab) az aa) alpontba nem tartozó egyéb ingatlan esetén 750 000 forint,

b) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben 300 000 forint,

c) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben 100 000 forint

egyedi nyilvántartási érték.

(2) A Vtv. 42/O. § (2) bekezdése alapján a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházását a törvényben megjelölt kedvezményezettek írásban kezdeményezhetik az MVH-nál. Ha a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának megszerzésére több személy is jogosult, az MVH az átruházást megelőzően felhívást intéz a jogosultakhoz

a) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben közvetlen felhívás megküldésével, ha a tulajdonostársak, tulajdonosok vagy jogosultak személye és elérhetősége egyszerűen megállapítható és közvetlen megkeresésük nem jelent aránytalan terhet az MVH részére, e feltételek teljesülése hiányában az MVH honlapján közzétett és az érintett állami tulajdonú ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtáblájára, továbbá - ha annak fizikai feltételei fennállnak - az érintett ingatlanra is kifüggesztett felhívással;

b) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a társaságnak és - ha a társaság tagjainak személye és elérhetősége egyszerűen megállapítható és közvetlen megkeresésük nem jelent aránytalan terhet az MVH részére -a társaság tagjai részére küldött közvetlen felhívással, e feltételek teljesülése hiányában az MVH honlapján közzétett felhívással;

c) a Vtv. 42/O. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ingatlan címére megküldött írásbeli vagy az ingatlanban helyben megtett szóbeli felhívással.

(3) Ha a Vtv. 42/O. § (2) bekezdése alapján a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átadását a (2) bekezdés szerinti felhívás alapján az MVH-nál több, a tulajdonjog megszerzésére jogosult kezdeményezi, az MVH a tulajdonjogot arra az igényét önállóan bejelentő személyre vagy igényüket együttesen bejelentő személyekre ruházza át, akit a jogosultak közül az MVH sorsolással kiválaszt. A sorsoláson az érintett személyek közvetlenül vagy képviselőik útján vehetnek részt. A sorsolásról felvett jegyzőkönyvet a sorsolásban érintett személyek részére meg kell küldeni.

(4) Ha a Vtv. 42/O. § (2) bekezdése alapján a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átadását több jogosult együttesen kezdeményezi, akkor a kivezetésre szánt állami vagyon a jogosultak megállapodása szerint közös tulajdonba adható.

A kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó további rendelkezések

2/U. § Az MVH nem köteles a kivezetésre szánt állami vagyon egészére biztosítási szerződést kötni, de a kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó egyes vagyonelemekre - a vagyonelemek sajátosságaira figyelemmel - köthet biztosítási szerződést.

Az MNV Zrt. és az MVH közötti együttműködés

2/V. § (1) Az MNV Zrt. és az MVH az állami tulajdonú vagyonelemeket érintő tulajdonosi jogok és kötelezettségek átadása kapcsán kölcsönösen együttműködik, egymást folyamatosan tájékoztatják. Az átadó az átadásra kerülő vagyonelemre vonatkozó rendelkezésre álló adatokat és az ahhoz kapcsolódó jogokra, terhekre és követelésekre vonatkozó információkat - a vagyonelemre vonatkozó tulajdonosi joggyakorlói intézkedést igénylő ügyek megjelölésével - az átadási felületen átadja. Az átadó a vagyonelem feletti tulajdonosi joggyakorlás átszállását követően is átadja a tudomására jutott, átadott vagyonelemmel összefüggő információkat az átvevő részére. Az átadó az átadással érintett vagyonelemekhez kapcsolódó rendelkezésre álló dokumentumok egyszerű másolatait bocsátja az átvevő rendelkezésére.

(2) Az állami vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel -az MNV Zrt. és az MVH jogosult a vagyonelemekkel összefüggésben átadóként kezelt személyes adatok egymás közötti átadására és átvevőként azok további, változatlan célból történő kezelésére.

(3) Az MNV Zrt. és az MVH jogosult az átadás tárgyát képező vagyonelemekkel összefüggésben az átadást megelőző egy éven belül készült és az átadáskor is érvényes, független szakértő által készített vagyonértékelések, értékbecslések, tanulmányok, szakértői anyagok átadására, átvevőként azok megismerésére, valamint az elkészítéskor meghatározott célból történő felhasználására, ahhoz harmadik személy külön hozzájárulása nem szükséges.

2/W. § (1) A Vtv. 42/D-42/F. §-a alapján az államháztartási számviteli nyilvántartások rendezése céljából az átadó legkésőbb a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának időpontját követő 30 napon belül átadja az átvevő részére az átadással érintett - követelésnek és kötelezettségnek nem minősülő - vagyonelemeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek átadására - a vagyonelem tulajdonosi joggyakorlás átszállását megelőző napon érvényes bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az elszámolt értékvesztés, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó - tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor.

(3) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az átadó a mérlegben nyilvántartott vagyonelem bruttó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az elszámolt értékvesztést, az időbeli elhatárolást a 412. Nemzeti vagyon változása, az értékhelyesbítést a 415. Eszközök értékhelyesbítésének forrása könyvviteli számlával, a mérlegen kívül nyilvántartott vagyonelem bruttó értékét a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámlával a nyilvántartásából kivezeti, az átvevő ugyanezen nappal az államháztartási szabályok alapján a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartásába bevezeti az átadásra kerülő vagyonelemek (2) bekezdés szerinti értékét a hatályos számviteli politikájának megfelelően.

(4) Az átadó és az átvevő államháztartási számviteli nyilvántartásainak rendezése céljából az átadó legkésőbb a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának időpontját követő 30 napon belül átadja az átvevő részére az átadással érintett vagyonhoz kapcsolódó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket.

(5) A (4) bekezdés szerinti követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek átadására - a tulajdonosi joggyakorlás átszállását megelőző napon érvényes bekerülési értéket, az elszámolt értékvesztést is tartalmazó - tételes, aláírt leltár felvétele mellett kerül sor.

(6) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az átadó a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek bekerülési értékét, az elszámolt értékvesztést a térítés nélküli átadás szabályai szerint, a mérlegen kívül nyilvántartott követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek bruttó értékét a 0. Nyilvántartási számlával szemben a nyilvántartásából kivezeti, az átvevő ugyanezen nappal az államháztartási szabályok alapján a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartásába bevezeti az átadásra kerülő követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (5) bekezdés szerinti értékét a hatályos számviteli politikájának megfelelően.

2/X. § (1) Az átadásra kerülő vagyonelemek birtokátruházására a Vtv. 42/D. §-a és 42/E. §-a szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától számított 60 napon belül, a Vtv. 42/F. §-a szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától számított 30 napon belül kerül sor. A kárveszély a birtokátruházás napján száll át.

(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az átadásra kerülő vagyonelemekkel kapcsolatban felmerülő költségek és kötelezettségek - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az (1) bekezdés szerinti birtokátruházás napjáig az átadó tulajdonosi joggyakorlót terhelik, a birtokátruházás napjától kezdődően a felmerülő költségeket és kötelezettségeket az átvevő tulajdonosi joggyakorló teljesíti. Az átadásra kerülő vagyonelemekhez kapcsolódó bevételek - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjáig az átadó tulajdonosi joggyakorlót, ezt követően az átvevő tulajdonosi joggyakorlót illetik meg.

(3) A kivezetésre szánt állami vagyonhoz kapcsolódó hagyatéki kiadások a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától az MVH-t terhelik, a hagyatéki bevételek a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjától az MVH-t illetik meg.

2/Y. § Az MVH rábízott vagyonával kapcsolatos - megállapodásban rögzített - feladatainak ellátásában az MNV Zrt. közreműködik."

5. § A Vhr. 14. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A kormányhivatalok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, valamint a Nemzeti Földügyi Központ együttműködik az MNV Zrt.-vel és az MVH-val, részükre - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - az MNV Zrt. és az MVH nyilvántartásainak hiteles adattartalmát alátámasztó adatot szolgáltat. A kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek adatait kezelő szervek - így különösen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter - együttműködik az MNV Zrt.-vel és részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - adatot szolgáltat."

6. § A Vhr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A Vtv. 5/C. § (1) bekezdése szerinti közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt a tulajdonosi joggyakorló döntésétől függően nyilvántarthatja egy vagyonelemként is, azzal, hogy a vagyonelem analitikus nyilvántartásának biztosítania kell a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény minden elemének tételes nyilvántartását. A közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény vagyonelemei körének a tulajdonosi joggyakorló döntése eredményeként történő változása esetén a bekerülő vagyonelemre az adott közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény nyilvántartási szabályait kell alkalmazni, a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményből kikerülő vagyonelemet pedig a kikerülést követően - kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján másik, ugyanazon tulajdonosi joggyakorló által nyilvántartott, gyűjtemény részévé válik - önálló vagyonelemként kell nyilvántartani.

(2) A Vtv. 5/C. § (1a) bekezdése szerinti hagyatéki gyűjteményt a tulajdonosi joggyakorló döntésétől függően nyilvántarthatja egy vagyonelemként is, azzal, hogy a vagyonelem analitikus nyilvántartásának biztosítania kell a hagyatéki gyűjtemény minden elemének tételes nyilvántartását. A hagyatéki gyűjtemény vagyonelemei körének a tulajdonosi joggyakorló döntése eredményeként történő változása esetén a bekerülő vagyonelemre az adott hagyatéki gyűjtemény nyilvántartási szabályait kell alkalmazni, a hagyatéki gyűjteményből kikerülő vagyonelemet pedig a kikerülést követően - kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján másik, ugyanazon tulajdonosi joggyakorló által nyilvántartott, gyűjtemény részévé válik - önálló vagyonelemként kell nyilvántartani."

7. § A Vhr. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a nyertes árverező neki felróható okból a 47/E. § (3a) bekezdése szerint az árverési biztosíték összegét nem egészíti ki, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot vagy a 47/E. § (3a) bekezdése szerint az árverési biztosíték kiegészített összegét elveszti, és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viseli az árvereztető ebből fakadó költségeit."

8. § A Vhr. 47/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem köthető szerződés olyan személlyel, aki a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll a (2) bekezdés alapján az EAR-ból kizárt árverezővel."

9. § (1) A Vhr. 47/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Értékpapír és társasági részesedés árverése esetén a nyertes ajánlattevő - ha az általa tett legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlat összege magasabb mint a kikiáltási ár - szerződéskötésre csak abban az esetben jogosult, ha az eredményhirdetést követően az MNV Zrt. által megküldött felhívásban meghatározott határidőn belül az általa befizetett ajánlati biztosíték összegét kiegészíti a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlat összegéből az árverés során az árverési biztosíték összegének megállapítására alkalmazott arányszám figyelembevételével kiszámított, annak ezer forintra felfelé kerekített összegére, feltéve, hogy a befizetendő különbözet összege eléri a százezer forintot."

(2) A Vhr. 47/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az eredményes árverés lezárását követően az árverési biztosítékot - a 47. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a szerződést kötő árverező esetében a vételárba be kell számítani, a további árverezőknek pedig az ajánlati kötöttség lejártától számított tizenöt napon belül vissza kell fizetni."

10. § (1) A Vhr. 47/M. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az árverésre kerülő vagyontárgy árverési vevője a lezárt licitnapló szerint a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező, ha pedig képviselőként árverezett, az a személy, akinek a képviseletében ajánlatot tett. Ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező a 47/E. § (3a) bekezdése szerint árverési biztosíték kiegészítésére irányuló felhívásnak nem tesz eleget, a szerződéskötési kötelezettségét bármely okból nem teljesíti, vagy a szerződés megkötését követően a vételár teljes összegét nem fizeti meg, és ezáltal az értékesítés meghiúsul, akkor az MNV Zrt. jogosult a licitnapló szerinti második legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel - vagy a második legmagasabb ajánlatot tevő árverező részére történő értékesítés meghiúsulása esetén a harmadik legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel - megkötni az adásvételi szerződést.

(2) Az MNV Zrt. az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy a szerződéskötés érdekében a megadott időpontban és helyszínen jelenjen meg, valamint a vételárnak az árverési biztosítékon vagy a 47/E. § (3a) bekezdése szerint kiegészített árverési biztosítékon felüli részét az MNV Zrt.-nek az árverési hirdetményben foglaltak szerint teljesítse."

(2) A Vhr. 47/M. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 47/E. § (3a) bekezdése szerint az árverési biztosíték összegének kiegészítését, a szerződéskötést vagy a vételárfizetést elmulasztó árverező a megismételt árverésekben nem vehet részt."

11. § A Vhr. 54. §-a a következő (18)-(21) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet és egyes vagyongazdálkodást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 827/2021. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 2/S. § (1) bekezdése alapján az MVH első alkalommal 2022. július hónapjában tesz közzé vagyonelemeket.

(19) Az átadásra kerülő vagyonelemek birtokátruházására a Vtv. 69/E. §-a szerinti esetben - a felépítmény nélküli ingatlanok kivételével - 2022. március 31. napjáig, az MVH és az MNV Zrt. által közösen egyeztetett ütemezés alapján kerül sor. A felépítmény nélküli ingatlanokat a 2/Y. § szerinti megállapodásban rögzített módon és ütemezés szerint kell átadni az MVH részére. A kárveszély a birtokátruházás napján száll át. Az átadásra kerülő vagyonelemekkel kapcsolatban felmerülő költségek és kötelezettségek - a (21) bekezdés szerinti hagyatéki kiadások kivételével - a birtokátruházás napjáig az MNV Zrt.-t, a birtokátruházás napjától kezdődően az MVH-t terhelik. Az átadásra kerülő vagyonelemekhez kapcsolódó bevételek 2021. december 31. napjáig az MNV Zrt.-t, 2022. január 1. napjától az MVH-t illetik meg.

(20) A Vtv. 69/E. § (3) bekezdése alapján az államháztartási szabályok szerint a rábízott vagyonról vezetett számviteli nyilvántartásainak rendezése céljából az átadó legkésőbb 2022. június 30. napjáig átadja az átvevő részére a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemeket. A kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített - követelésnek és kötelezettségnek nem minősülő - vagyonelemek - az államháztartási szabályok alapján a rábízott vagyonról vezetett - nyilvántartásának rendezésére vonatkozóan a 2/W. § (2) és (3) bekezdése, míg a kivezetésre szánt állami vagyonhoz kapcsolódó követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásának rendezése tekintetében 2/W. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(21) A kivezetésre szánt állami vagyonhoz kapcsolódó hagyatéki kiadások 2022. január 1. napjától az MVH-t terhelik, a hagyatéki bevételek 2022. január 1. napjától az MVH-t illetik meg."

12. § A Vhr.

a) 1. § (2) bekezdésében az "a Polgári Törvénykönyv" szövegrész helyébe az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)" szöveg,

b) 1. § (7) bekezdés g) pontjában a "piaci érték" szövegrész helyébe a "forgalmi érték" szöveg,

c) 2. § (1) bekezdésében a "hozzáárulását" szövegrész helyébe a "hozzájárulását" szöveg,

d) 2. § (1a) bekezdés a) pontjában az "elővásárlási jog gyakorlásának" szövegrész helyébe az "elővásárlási jog vagy vételi jog gyakorlásának" szöveg,

e) 47/C. (2) bekezdés a) és b) pontjában az "egy évig" szövegrész helyébe a "két évig" szöveg,

f) 47/C. (2) bekezdés c) és d) pontjában a "két évig" szövegrész helyébe a "három évig" szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a Vhr. 47/E. § (5) bekezdése.

2. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása

14. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével - az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott esetet kivéve - az NFK elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács, az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Tanács a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH) közösen dönt."

15. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 50/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, az MNV Zrt., az MVH, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság együttműködik az NFK-val."

3. A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

16. § A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az ingatlanok felett az államot megillető tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) közösen, illetve azon egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok felett, amelyek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) tulajdonosi joggyakorlása alatt állnak, az NFK és a OKFŐ közösen, az Nfatv. és a Vagyontv., az államháztartásról szóló törvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok szerint gyakorolják (közös tulajdonosi joggyakorlás)."

17. § A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a szerződést az állam nevében az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH köti meg az általuk előzetesen egyeztetett - egy vagy több okiratba foglalt - szerződéses feltételekkel. Az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH részéről ügyvédi közreműködés esetén közösen megbízott ellenjegyző jogi képviselő is eljárhat."

18. § A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ingatlan egyéb hasznosítása esetén az állam nevében a szerződést - a (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH köti meg az általuk előzetesen egyeztetett szerződéses feltételekkel."

19. § A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ellenőrzési jogosultság jogalapját vagy az adatszolgáltatási kötelezettség fennállását a megkeresett, tulajdonosi jogok közös gyakorlására jogosult szervezet vitatja, akkor az ellenőrzésre jogosult személy vagy szerv az NFK esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter, az MNV Zrt. és az MVH esetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyását kérheti az ellenőrzés végrehajtásához."

20. § A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 3. § (1), (2), (5) és (6) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 5. § (1), (2) és (8) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 11. § (2) bekezdésében az "az NFK és az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdés b) pontjában, 4. § (4) bekezdésében és 5. § (5) bekezdésében az "az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "az MNV Zrt. vagy az MVH" szöveg,

c) 3. § (6) bekezdésében, 4. § (2) és (3) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében és 11. § (1) bekezdésében az "Az NFK és az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "Az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH" szöveg,

d) 5. § (7) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében az "az NFK és az MNV Zrt." szövegrészek helyébe az "az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH" szöveg,

e) 7. § (1) bekezdésében az "az MNV Zrt. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt. vagy az MVH az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján" szöveg,

f) 9. § (1) és (2) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésében az "az NFK vagy az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "az NFK vagy az MNV Zrt. vagy - a Vagyontv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az NFK vagy az MVH" szöveg,

g) 12. § (1) bekezdésében az "Az NFK vagy az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "Az NFK, az MNV Zrt. vagy az MVH" szöveg,

h) 12/A. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában az "a GYEMSZI-t" szövegrész helyébe az "az OKFŐ-t" szöveg,

i) 12/A. § (4) bekezdésében az "a GYEMSZI" szövegrész helyébe az "az OKFŐ" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 7. § (2) bekezdésében az "a," szövegrész,

b) 11. § (1) bekezdésében az "az NFK és az MNV Zrt." szövegrész.

4. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

22. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt,

a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,

b) a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktfr.) szerinti tagja tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve - a kötelezettségvállalás és a teljesítésigazolás kivételével - a Ktfr. 150. §-a alapján az MNV Zrt.,

c) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1a) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az 58. § szerinti érvényesítés és az 59. § szerinti utalványozás tekintetében az MNV Zrt., minden további kezelőszervi feladat tekintetében a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),

d) az a), b) és c) pontba nem tartozó tulajdonosi joggyakorlókhoz tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az érintett tulajdonosi joggyakorló."

23. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére)

"b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén

ba) a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,

bb) az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv alkalmazásában álló személy,

bc) az 1/D. § (1) bekezdés c) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, az MVH alkalmazásában álló személy,"

(írásban jogosult.)

24. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére - az (5) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie."

(2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az 1/D. § (1) bekezdés c) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén az érvényesítő a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, az MNV Zrt. alkalmazásában álló személy."

25. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 59. § (1a) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén utalványozásra a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv az 1/D. § (1) bekezdés c) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén utalványozásra az MNV Zrt. alkalmazásában álló személy jogosult."

26. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"163. § (1) Az Áht. 100. § (1) bekezdése szerinti, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó vagyon elfogadásáról a követelést érvényesítő állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve az MVH egyetértése esetén jogosult dönteni. Ha a követelést az állami adóhatóság érvényesíti, a megszerzett vagyon társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megosztásáról értesíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveit.

(2) Az állami adóhatóság az általa érvényesített követelések alapján megszerzett vagyon Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MVH részére történő átadásakor a vagyon nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonylatokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei rendelkezésére bocsátja. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei ennek alapján a vagyont nyilvántartásba veszik, és gondoskodnak az MVH adatszolgáltatása alapján a változások átvezetéséről.

(3) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötése során a vagyon átadójának abban az esetben is a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei minősülnek, ha a vagyontárgyak elfogadásáról az (1) bekezdés alapján az állami adóhatóság döntött.

(4) Az MVH az átvett vagyonról analitikus nyilvántartást vezet, továbbá azt évenként értékeli és ennek eredményeképp az értékvesztési, értéknövekedési adatokat megküldi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének."

27. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

28. § (1) Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv egyedi megállapodásban meghatározott térítés ellenében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglalt keretek között:

a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.),

b) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

c) a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK),

d) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) megkeresésére az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikus dokumentumként adja át a megkeresőnek."

(2) Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az MNV Zrt. és az MVH részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:

a) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

b) a tulajdoni lap III. részén bejegyzett jogosult kiskorúságának ténye, gondnokság alá helyezésének ténye,

c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye."

6. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

29. § Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az E. Alap javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, ingatlan, egyéb vagyon értékesítését és az értékesítésig történő hasznosítást - a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével - megállapodás alapján kizárólag a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság végezheti."

7. A filmalkotások közvetett támogatásának céljából fenntartott letéti számlán gyűjthető összeg mértékéről szóló 439/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítása

30. § A filmalkotások közvetett támogatásának céljából fenntartott letéti számlán gyűjthető összeg mértékéről szóló 439/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ában a "2021." szövegrész helyébe a "2022." szöveg lép.

8. Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

31. § Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya a részben vagy egészben központi költségvetési forrásból - ideértve az európai uniós forrásokat is -, a Kormány vagy a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó gazdasági társaság kivételével - az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság által megvalósított építésiengedély-köteles, valamint a bruttó 20 millió forintos bekerülési értéket meghaladó nem építésiengedély-köteles építési beruházásokra (a továbbiakban együtt: Beruházás) terjed ki."

9. A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

32. § A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések engedélyezése és végrehajtása során e rendelet előírásai szerint jár el:)

"d) - a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó gazdasági társaság kivételével - azon gazdasági társaság, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik,"

10. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet módosítása

33. § A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kommunikációs beszerzés, a szervezetfejlesztési beszerzés és a szponzoráció megvalósítása során e rendelet előírásai szerint köteles eljárni)

"c) - a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó gazdasági társaság kivételével - azon gazdasági társaság, amelyben az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyást gyakorol,"

11. Záró rendelkezések

34. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

35. § Hatályát veszti a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló 406/2016. (XII. 10.) Korm. rendelet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 827/2021. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. melléklet 9. sora helyébe a következő rendelkezés lép: