Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2022. évi I. törvény

az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági hozzájárulásra vonatkozó rendelkezést

a) a bányászati joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek jogutódlása,

b) a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaságok tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházása,

c) a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek 25%-át meghaladó mértékű visszterhes és ingyenes átruházása, valamint

d) a bányászati jog eredeti szerzésmód keretében történő megszerzése

esetében is alkalmazni kell."

2. § A Bt. a következő 50/H. §-sal egészül ki:

"50/H. § (1) A 6. § (4) bekezdése szerinti hatósági hozzájárulást a 2021. július 9-ét követően a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek visszterhes és ingyenes átruházásával történő szerződéskötése esetén megadottnak kell tekinteni, ha az átruházási folyamat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv8.) megállapított 6. § (4) bekezdése hatálybalépésének napjáig lezárult.

(2) E törvénynek a Módtv8.-cal megállapított 6. § (4) bekezdését a Módtv8. hatálybalépésekor folyamatban lévő bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek visszterhes és ingyenes átruházási folyamataira is alkalmazni kell."

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

3. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22/B. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

a) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy

b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg."

(2) A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha

a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat,

b) kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget."

(3) A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az (1) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá."

4. § (1) A Tao. törvény 22/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

a) Budapesten 30 százalékának,

b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget."

(2) A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)

"c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság - kivéve, ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került, azzal, hogy e kivételt az adózó akkor is figyelembe veheti, ha beruházásának, felújításának megkezdésekor e kivétel nem volt hatályos -, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;"

5. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (101) és (102) bekezdéssel egészül ki:

"(101) A 22/B. § (19) bekezdésétől eltérően a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe azzal, hogy a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi Módtv.) megállapított 22/B. § (1a), (2a) és (9) bekezdése, 30/A. § és 31. § (3) bekezdése hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, még nem engedélyezett kérelmek esetében e törvénynek a 2022. évi Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(102) A 2022. évi Módtv.-vel megállapított 22/E. § (2) bekezdését első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni."

6. § A Tao. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1-14. és 17. cikke, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."

7. § A Tao. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ez a törvény az Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2021/C 153/01) című bizottsági közlemény hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."

8. § Hatályát veszti a Tao. törvény

a) 4. § 33a., 35a. és 36. pontja,

b) 22/B. § (1) bekezdés k) és l) pontja,

c) 22/B. § (1b) bekezdése,

d) 29/A. § (61) bekezdése,

e) 29/D. § (9) bekezdése.

3. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

9. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény) 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményei és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységek esetén egyes, az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban, az elnök rendeletében meghatározottak szerint a benyújtandó műszaki dokumentáció nyelve magyar vagy angol nyelvű."

10. § Az Atomtörvény 17/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 20. §-ban, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek információt és adatokat szolgáltatnak az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés 5. és 15. pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint a 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez."

11. § Az Atomtörvény 68. § (12) bekezdése a következő 11-18. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az elnök, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"11. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók speciális szakmai képzését, továbbképzését és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak körét;

12. a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait;

13. a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait;

14. az atomenergia-felügyeleti szerv által a 11/A. § (3a) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban az angol nyelven benyújtandó műszaki dokumentációk körét;

15. az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat;

16. az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettesét;

17. az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértékét, valamint a díjbeszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat;

18. a radioaktívhulladék-tároló és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket."

12. § Az Atomtörvény 19/C. § (2) bekezdésében a "főigazgatója" szövegrész helyébe az "elnöke" szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az Atomtörvény

a) 8. § (3) bekezdésében "a Kormánynak és" szövegrész és

b) 67. § t) és v) pontja.

4. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

14. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az 1. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

"I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK"

15. § Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha az adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt és annak felhasználását.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.

(3) Az egyházi jogi személy a részére gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységének támogatása érdekében a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadására.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adomány összegét és felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet."

16. § Az Eftv. a 2. §-t követően a következő fejezetcímmel és alcímcímmel egészül ki:

"II. FEJEZET

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ANYAGI FELTÉTELEI

1. A járadékra és a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlására vonatkozó szabályok"

17. § Az Eftv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult - törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.

(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a (3) és (4) bekezdés szerint további kiegészítő támogatásra jogosult.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó egy százalékáról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül."

18. § Az Eftv. az 5. §-t megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"2. A vallási közösségek hitéleti tevékenységének és közfeladat-ellátásának állami támogatására vonatkozó szabályok"

19. § Az Eftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik.

(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza."

20. § (1) Az Eftv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik."

(2) Az Eftv. 6. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a központi költségvetés tervezésekor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a köznevelési, szakképzési, egészségügyi, illetve a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.

(3) A köznevelési, szakképzési és szociális kiegészítő támogatás összegének számításához az állami fenntartóként részt vevő szervek és a helyi önkormányzatok adott ágazati működési és felújítási kiadásainak összegét csökkenteni kell az intézmény kötelező közfeladattal összefüggésben realizált, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti bevételeivel, továbbá a szociális szolgáltatások, a köznevelés és a szakképzés esetén az olyan, a központi költségvetésből, valamint európai uniós forrásból származó támogatással, amelyhez a közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő állami szervek, az önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.

(4) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképzési intézmény után a bevett egyháznak járó kiegészítő támogatást az oktatásért felelős miniszter számára a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról készített éves jelentés, valamint a szakképző intézmények esetén a szakképzési információs rendszer egyházi intézményre vonatkozó adatai figyelembevételével kell kiszámítani.

(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó állami és önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre."

(3) Az Eftv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a (2) bekezdésben foglalt közszolgáltatásokat több bevett egyház kizárólagos részvételével működő - e rendelkezés hatálybalépése előtt alapított - alapítvány vagy egyesület látja el, akkor az - az (1) bekezdés alkalmazásában - a bevett egyház által történő közszolgáltatás-nyújtásnak minősül. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás - az alapítvány vagy egyesület és a Kormány között kötött külön megállapodás alapján - közvetlenül az alapítvány vagy egyesület részére kerül folyósításra."

21. § (1) Az Eftv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül."

(2) Az Eftv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hittanoktatás költségeihez."

(3) Az Eftv. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul a szolgálati helynek minősülő magyarországi településen hitéleti szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékához, a lezárt zsidó temetők fenntartásához és a használatban lévő zsidó temetők felújításához, a jelentős zsidó múlttal rendelkező magyarországi vidéki és külhoni települések zsidó kulturális életének reorganizációjához, a határon túli magyar gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek feladatvégzéséhez, a kórházlelkészi szolgálat támogatásához, továbbá a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatásához.

(4) A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg."

22. § (1) Az Eftv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani."

(2) Az Eftv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót az állam egy összegben téríti meg a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. Ha a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciós elszámolás összege negatív előjelű, akkor a korrekció az annak megállapítását követő - a 3. § (1) bekezdése szerinti -első negyedévben rendelkezésére bocsátott járadék összegéből kerül levonásra."

23. § Az Eftv. a 10. §-t követően a következő III. Fejezettel egészül ki:

"III. FEJEZET

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK FELSŐOKTATÁSI KÖZFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Közös szabályok

10/A. § (1) A vallási közösségek felsőoktatási tevékenysége közfeladatnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felsőoktatási közfeladat) minősül.

(2) Az állam elismeri a vallási közösségek által létrehozott, felsőoktatási közfeladatokat ellátó vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények társadalmi értékteremtő szerepét, támogatja közfeladat-ellátásukat és céljaik megvalósítását. Az állam biztosítja a vallási közösségek felsőoktatási intézményeinek működéséhez szükséges jogszabályi környezetet, ideértve az Ehtv.-ben biztosított szervezeti és működési függetlenséget.

(3) Az állam a vallási közösségek hitéleti képzéseinek tartalmát semmilyen módon nem befolyásolhatja.

4. A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódó hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozás szabályai

10/B. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit az Ehtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, a felsőoktatási közfeladatok finanszírozási követelményeit meghatározó stratégiai keretmegállapodással, vagy az ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodással rendelkező bevett egyházakra, belső egyházi jogi személyeikre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megállapodással rendelkező bevett egyház), és az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekre kell alkalmazni.

(2) A megállapodással rendelkező bevett egyházak és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények, vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények - beleértve az ezen intézmények által fenntartott kollégiumokat (internátusokat) és diákotthonokat is - (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény) által ellátott felsőoktatási tevékenység közfeladat.

(3) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye az általa ellátott felsőoktatási közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult.

(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye által ellátott felsőoktatási közfeladathoz és fejlesztéséhez az állam legalább az állami intézményekkel azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani.

(5) Az állam az állami intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű támogatásokat biztosít a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye számára.

(6) A központi költségvetés tervezésekor előresorolt tényező a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladat-ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételek biztosítása.

(7) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a felsőoktatási közfeladat a megállapodással rendelkező bevett egyháztól vagy felsőoktatási intézményétől nem vonható el, és a felsőoktatási intézmények a felsőoktatási közfeladat ellátásával az átfogó megállapodásban vagy stratégiai keretmegállapodásban és a hatályos közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel nem hagyhatnak fel.

(8) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladatának és ehhez kötődő tevékenységeinek finanszírozását az állam

a) vagyonjuttatással,

b) támogatással,

c) adománnyal, illetve

d) közfeladat-finanszírozási szerződéssel

biztosíthatja a felsőoktatási közfeladat magasabb szintű ellátása érdekében.

(9) A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladat-finanszírozási szerződésének első alkalommal történő megkötése során a megállapodással rendelkező bevett egyház és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozása az alábbi támogatások szerint kerül megállapításra:

a) bázis alaptámogatás (átfogó megállapodásban rögzített képzési támogatás),

b) egyházi felsőoktatási kiegészítő támogatás (átfogó megállapodásban rögzített tudományos, fejlesztési, speciális támogatás), amely magában foglalja

ba) a kiegészítő alaptámogatást,

bb) a minőségi bázistámogatást,

bc) a kiegészítő minőségi támogatást, valamint

bd) az infrastruktúra támogatást,

c) az egyházi felsőoktatási intézmények közötti finanszírozási szintentartást biztosító támogatás,

d) az állam által fenntartott intézmények számára meghatározott bérfejlesztéssel megegyező támogatás,

e) hallgatói juttatások,

f) teljesítményalapú és minőségalapú támogatások.

(10) Ha a felsőoktatási közfeladat ellátása stratégiai keretmegállapodáson, vagy ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodáson alapul, abban szabályozni kell az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei által ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét.

(11) A bevett egyházakkal megkötött átfogó vagy stratégiai keretmegállapodásban rögzített alaptámogatás és egyházi kiegészítő támogatás összege nem csökkenhet a megállapodásban meghatározott támogatási összeg alá, és azok összegét nem érintik a minőségi és teljesítmény alapú támogatások elérhető további összegei.

10/C. § (1) A közfeladat-finanszírozási szerződés a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) és a megállapodással rendelkező bevett egyház között létrejövő olyan 6 éves szerződéses intervallumokból álló jogviszony, amely a megállapodással rendelkező bevett egyház, valamint annak felsőoktatási intézménye által közvetlenül végzett felsőoktatási közfeladat finanszírozását, és az egyházi felsőoktatási intézmény működéséhez kapcsolódó finanszírozás feltételrendszerét részletezi, figyelemmel a felsőoktatási közfeladatok és egyéb, a közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzített feladatok teljes körére. A közfeladat-finanszírozási szerződés megkötésekor a miniszter a közfeladat-finanszírozási szerződés időtartamára vállalhat többéves vagy a költségvetési éven túli év előirányzatát terhelő kötelezettségvállalást.

(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés az érintett felsőoktatási közfeladat hosszú távú biztosítása érdekében rendezi

a) a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei finanszírozásának alapvető elveire és biztosítékaira vonatkozó részletszabályokat,

b) a megállapodással rendelkező bevett egyház, annak felsőoktatási intézménye és az állam együttműködésének rendjét,

c) a megállapodással érintett felsőoktatási közfeladat-ellátás vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét,

d) a felsőoktatási közfeladat-ellátás időszakos közös értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó részletszabályokat,

e) a szükséges részletszabályokat, különösen a bevett egyházzal kötött megállapodásban foglalt felsőoktatási közfeladatot érintő finanszírozási rendelkezéseket, a hallgatói juttatásokat, a teljesítmény-minőség arányos finanszírozást és a felsőoktatási bérfejlesztés feltételeit, amelyek együttesen az egyházi fenntartásból adódó értékminőséget, értékteremtő finanszírozást biztosítják, valamint

f) az oktatási (alap), kutatási (minőségi), kiemelt ágazati cél indikátorok meghatározását, figyelembe véve a megállapodással rendelkező bevett egyházi felsőoktatási intézmények társadalmi küldetését.

(3) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő stratégiai keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározásra kerülő támogatás mértéke nem lehet alacsonyabb az átfogó megállapodásban annak módosítását megelőzően rögzített - és a felek megállapodása szerint valorizált - mértéknél.

(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye egyéb közfeladatai ellátásának biztosítása a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározottak szerint történik.

(5) A közfeladat-finanszírozási szerződés tartalmától egyoldalúan eltérni csak a megállapodással rendelkező bevett egyház vagy felsőoktatási intézménye javára lehet.

(6) Ha az állam a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, vagy azt nem köti meg, a megállapodással rendelkező bevett egyház jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében.

(7) A megállapodással rendelkező bevett egyház köteles az általa fenntartott felsőoktatási intézményben az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók részére térítésmentesen biztosítani a közfeladatfinanszírozással fedezett szolgáltatásokat a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel.

(8) Az állam a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye útján ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának összegét a közfeladat-finanszírozási szerződésben is meghatározottan, negyedéves ütemezés szerint, a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja.

(9) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, az átfogó megállapodás módosítását megelőzően meghatározott támogatások valorizációja a módosítás előtti átfogó megállapodásban rögzítettek szerint történik.

(10) A közfeladat-finanszírozási szerződésben biztosított támogatásokat - ide nem értve a (9) bekezdés szerinti esetet - a közfeladat-finanszírozási szerződés hatálybalépését követő évtől évente, a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével, de legalább 3%-kal (a továbbiakban: minimális indexálási mérték) valorizálni kell. Az elszámolás keretében vizsgálni szükséges, hogy a minimális indexálási mértékhez képest a Központi Statisztikai Hivatal tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértéke magasabb-e, azzal, hogy pozitív eltérés esetén a különbözet összegének biztosítását a közfeladat-finanszírozási szerződés rendezi.

(11) A közfeladat-finanszírozási szerződés a (10) bekezdésben foglaltakon túl a felek közös akaratával írásban módosítható.

(12) A közfeladat-finanszírozási szerződések lejáratát követően, a közfeladat-finanszírozási szerződések hatálya alatt belépő magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók tekintetében az oktatási tevékenység bázis alaptámogatása és kiegészítő alaptámogatása tekintetében a közfeladat-finanszírozási szerződések az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók hallgatói jogviszonyának időszakára hatályban maradnak.

(13) Az új közfeladat-finanszírozási szerződés megalapozása érdekében az egyeztetett indikátorok teljesülését a közfeladat-finanszírozási szerződés lejárata előtt 240 nappal értékelik a szerződő felek, és az elért eredmények ismeretében kerül sor a következő 6 évet finanszírozó közfeladat-finanszírozási szerződésben ezen közfeladatok indikátorainak és kapcsolódó finanszírozásának a megállapítására.

(14) A közfeladat-finanszírozási szerződés kizárólag közös megegyezéssel szüntethető meg.

(15) A közfeladat-finanszírozási szerződés szerint biztosítandó támogatás összegét a megállapodással rendelkező bevett egyház és felsőoktatási intézménye köteles elkülönítetten nyilvántartani, továbbá a támogatás teljes összegét a közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény és annak közfeladatai, illetve a megállapodással rendelkező bevett egyház ezzel kapcsolatos közfeladatai támogatására fordítani.

(16) Egyéb, a megállapodással rendelkező bevett egyház, vagy felsőoktatási intézménye által vállalt és az állam által elismert egyedi feladatokra tekintettel kapott finanszírozás esetében az egyedileg meghatározandó határidők és elvek alapján számolnak el a felek.

(17) Ha a közfeladat-finanszírozással kapcsolatosan tervezett jogszabályi változások a megállapodással rendelkező bevett egyházakat hátrányosan érintenék, az állam erről köteles velük előzetesen egyeztetni.

(18) Az állam által nyújtott 10/B. § (8) bekezdés a) és d) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat."

24. § Az Eftv. a 11. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

"IV. FEJEZET

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK"

25. § Az Eftv. a 12. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

"V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK"

26. § Az Eftv. a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § (1) A megállapodással rendelkező bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozásával kapcsolatos szerződések, támogatások tekintetében az e törvénynek az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított III. Fejezetében foglalt rendelkezéseit a 2022. év tekintetében kell először alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv. által megállapított 6. § (6) bekezdését a 2023. év tekintetében kell először alkalmazni."

27. § Az Eftv. a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § A 4. §, az 5. §, a 6. § (1) és (6) bekezdése, a 7. § (1)-(4) bekezdése, a III. Fejezet és a 13. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

28. § Az Eftv. 3. § (2) bekezdésében a "költségvetésben" szövegrész helyébe a "központi költségvetésben" szöveg, a "költségvetés" szövegrész helyébe a "központi költségvetés" szöveg lép.

5. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

29. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

6. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

30. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 107. § (3) bekezdésében az "iskolaszövetkezet és a nyugdíjas szövetkezet" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, a nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg lép.

7. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

31. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

"o) állapítsa meg az élelmiszermentéssel kapcsolatos részletes szabályokat."

8. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

32. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 18. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha az állam tulajdonában álló és haszonbérbe adással hasznosított ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett terület cserével történő megszerzéséhez szükséges, az NFK a haszonbérleti szerződés lejárati idő előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet. A kompenzáció összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani."

33. § Az NFAtv. 32. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"g) a 18. § (8a) bekezdése szerinti kompenzáció meghatározásának szabályait."

9. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

34. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény, az Alaptörvény módosítása és a jogszabály megsemmisítéséről, a jogszabály hatálybalépésének ideiglenes felfüggesztéséről, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatáról, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásáról, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Alkotmánybíróság elrendelheti más határozatának vagy végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét is. Az Alkotmánybíróság határozatait és végzéseit az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban is közzé kell tenni."

35. § Az Abtv. 45. § (1) bekezdésében az "a hivatalos lapban" szövegrész helyébe az "a Magyar Közlönyben vagy az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban - amennyiben ez utóbbi esetben történő közzétételre a Magyar Közlönyt megelőzően kerül sor -" szöveg lép.

10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

36. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város, az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város, valamint az a város, amelyet a 3. melléklet megyei jogú városként határoz meg."

37. § Az Mötv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 146/I. §-sal egészül ki:

"146/I. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megyei jogú várossá nyilvánított település törvényben meghatározott megyei jogú városi jogállásából származó feladatait a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően, a megyei jogú város közgyűlésének alakuló ülésétől látja el.

(2) A Módtv2.-vel megyei jogú várossá nyilvánítás - a törvény szerinti feladatok ellátásának a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásáig való változatlansága miatt - nem érinti az érintett település képviselő-testületét és a megye közgyűlését, arra tekintettel időközi önkormányzati választás kitűzése nem szükséges."

38. § Az Mötv. a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

39. § Az Mötv. 145. § (1) bekezdésében a "146/H. §" szövegrész helyébe a "146/H. §, a 146/I. §" szöveg, a "2. melléklet" szövegrész helyébe a "2. és a 3. melléklet" szöveg lép.

11. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

40. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés e) pontjában a "tevékenység" szövegrész helyébe a "tevékenység, távszerencsejáték szervezése kivételével" szöveg lép.

12. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

41. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 8. § (3a) bekezdésében a "nyilvántartásba." szövegrész helyébe a "nyilvántartásba, ide nem értve azt az esetet, ha a szakértő törlésére a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt került sor." szöveg lép.

13. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

42. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 5/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Integrációs Szervezet tagjának egyetemleges felelőssége az Integrációs Szervezetből történő kilépésével a kilépést megelőzően keletkezett kötelezettségek tekintetében megszűnik, továbbá a kilépést követően a volt tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet és annak tagjai helytállási kötelezettsége a volt tag által vállalt kötelezettségekre nem terjed ki."

43. § Hatályát veszti az Szhitv. 11/F. § (5) bekezdés b) pontjában a "vagy az 5/A. §-ban meghatározott egyetemleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget," szövegrész.

14. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

44. § (1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Gnytv.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"b) a rendőrség a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat

ba) a fegyverengedély-ügyi és a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggő hatósági engedélyezési feladatok ellátása céljából,

bb) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek hatósági engedélyezésével és ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátása céljából,

bc) a rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati igazolványával és szolgálati jelvényével összefüggő hatósági feladatainak az ellátása során,"

(2) A Gnytv. 6. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"m) az ingatlanügyi hatóság a hatósági eljárásaiban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat."

15. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

45. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 111. §-a következő w) ponttal egészül ki:

(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)

"w) az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokról szóló kormányrendelet szerint megvalósított árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre és háromszázmillió forint becsült értéket el nem érő építési beruházásra;"

46. § A Kbt. 169. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzés elleni kereseti kérelmet a végzés kézbesítésétől számított öt napon belül kell a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtani. A keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. A 156. § (4) bekezdése szerinti végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés hatályosulására halasztó hatálya van.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését engedélyező végzés ellen benyújtott kereseti kérelemmel érintett eljárás ügyszámának, tárgyának, a keresetlevelet benyújtó megnevezésének és a kereseti kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.

(5) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzéssel szembeni keresetről a bíróság tíz napon belül határoz.

(6) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzéssel szemben indult közigazgatási perben a végzést a bíróság megváltoztathatja.

(7) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha a végzés megtámadására nyitva álló jogorvoslati határidő valamennyi jogorvoslatra jogosult tekintetében eredménytelenül telt el. A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik az eredménytelenül eltelt jogorvoslati határidő napjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről."

47. § A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"24. az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos, szükség esetén e beszerzések sajátosságai miatt e törvénytől eltérő szabályait."

48. § A Kbt.

a) 111. § c) pontjában a "3. melléklet szerinti" szövegrész helyébe a "3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését szolgálja, a 3. melléklet szerinti" szöveg,

b) 131. § (7) bekezdésében a "Közbeszerzési Döntőbizottság" szövegrész helyébe a "Közbeszerzési Döntőbizottság - vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság -" szöveg,

c) 156. § (4) bekezdésében a "jogorvoslatnak nincs helye" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslatnak van helye" szöveg,

d) 156. § (5) bekezdésében a "végzésének" szövegrész helyébe a "végzésének, vagy annak megtámadása esetén a közigazgatási perben hozott bírósági határozatnak" szöveg,

e) 169. § (1) bekezdésében az "Ákr." szövegrész helyébe az "Ákr., illetve e törvény" szöveg, és a "kereseti kérelmet" szövegrész helyébe a "kereseti kérelmet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -" szöveg

lép.

16. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása

49. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ápjt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Európai Unió pénzügyi alapjaihoz, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése (a továbbiakban: tartalmi értékelés), valamint az Európai Unió pénzügyi alapjai és a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve által támogatott projektek megvalósításához kapcsolódó közbeszerzések ellenőrzése közfeladat. A támogatási kérelmek tartalmi értékelését és az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzését (a továbbiakban: közbeszerzési értékelés) az állami projektértékelői jogviszonyban állók látják el."

50. § Az Ápjt. 11. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"f) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv vonatkozásában azon tartalmi értékelések körét, amelyek tekintetében az állami projektértékelő tartalmi értékelést végez."

17. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény módosítása

51. § (1) A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: SZFEtv.) 2. alcíme a következő 3/F. §-sal egészül ki:

"3/F. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében - az állam tulajdonában álló, a 3. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerül.

(2) Az Alapítvány az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlant terhelő kötelezettségeket a 3/G. § (1) bekezdése szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak és az ingatlanon található "Kronos" című szobor (a továbbiakban együtt: ingóságok) e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel."

(2) Az SZFEtv. 2. alcíme a következő 3/G. §-sal egészül ki:

"3/G. § (1) A 3/F. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.

(2) A 3/F. § (3) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

52. § Az SZFEtv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

53. § Az SZFEtv.

a) 3/C. § (1) bekezdésében a "3. melléklet szerinti" szövegrész helyébe a "3. mellékletben foglalt táblázat 1-3. sora szerinti" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a "3/E. §," szövegrész helyébe a "3/E. §, a 3/F. §," szöveg

lép.

18. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása

54. § (1) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CVI. törvény) a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. Csatlakozás a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványhoz

9/A. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványhoz (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: Alapítvány) való csatlakozás érdekében, azzal a feltétellel, hogy az Alapítvány egy éven belül módosítsa alapító okiratát a KEKVAtv. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében.

(2) Az állam képviseletében ezen alcím alkalmazása során a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter jár el."

(2) A 2020. évi CVI. törvény 7/A. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre."

55. § A 2020. évi CVI. törvény 11. § (2) bekezdésében a "9. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "9. § (1) bekezdése, a 9/B. §" szöveg lép.

19. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

56. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

20. Záró rendelkezések

57. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 54. § (2) bekezdése az e törvény kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.

(3) A 44. § (1) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(4) A 3. alcím, a 10. alcím és a 2. melléklet 2022. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 11. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 44. § (2) bekezdése 2023. február 1-jén lép hatályba.

58. § (1) A 10. § és a 11. § az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 17. §, a 19. §, a 20. § (1) és (3) bekezdése, a 21. §, a 23. § és a 26. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 34. § és a 35. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 36. §, a 37. § és a 38. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 40. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) Az 51. § (1) bekezdése, az 52. §, az 53. § a) pontja, az 54. § (2) bekezdése, az 56. § valamint a 3. és a 4. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2022. évi I. törvényhez

1. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép:

(AB
A nemzeti emlékhely megnevezéseA nemzeti emlékhely lehatárolása)
1.Budapest I. kerület, VárnegyedA várfalon belüli közterületek közül a Szentháromság tér,
a Dísz tér és a Szent György tér, valamint
a Budai Vár (Királyi Palota) épülete
cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2.
a Várkert Bazár épülete
cím: 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6.
a Sándor-palota épülete
cím: 1014 Budapest, Szent György tér 1.
a Mátyás-templom épülete
cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.
a volt József-kaszárnya épülete
cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 9.
a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete
cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.

2. melléklet a 2022. évi I. törvényhez

"3. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez

Törvény erejénél fogva megyei jogú város

1. Baja

2. Esztergom"

3. melléklet a 2022. évi I. törvényhez

1. Az SZFEtv. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 4. sorral egészül ki:

(ABCD
TelepülésHelyrajzi számA magyar állam tulajdoni
hányada
Megnevezés)
4Budapest74881/1kivett épület

4. melléklet a 2022. évi I. törvényhez

1. A KEKVA tv. 1. melléklet B) pontjában foglalt táblázat a következő 4. sorral egészül ki:

(AB
1A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítvány megnevezése
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladata)
4.Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány1. a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos
ismeretek többszintű oktatása kialakításának és fejlesztésének
támogatása;
2. a társadalom környezettudatossága fejlesztésének
támogatása;
3. a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének
és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői
és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatása,
a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer
kialakításának támogatása;
4. a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépésnek,
az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjainak
támogatása.

Tartalomjegyzék