2022. évi LXIX. törvény
a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról
1. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
1. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRPtv.) 24/N. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
"(14) Ha a társaság a KMRP vagy a KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány számára társasági hozzájárulást fizet, vagy visszafizetendő forrást nyújt, a társaság ügyvezetése, testületi ügyvezetés esetén az ügyvezető testület valamennyi tagja, felügyelőbizottság működése esetén a felügyelőbizottság valamennyi tagja az erről szóló döntés előkészítésében és meghozatalában - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a KMRP-ben való részvétele esetén, továbbá akkor is részt vehet, ha a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje. Az ügyvezetés által hozott döntés a társaság ügyvezetőire, illetve felügyelőbizottságának tagjaira nézve nem lehet kedvezőbb a KMRP többi résztvevőjéhez, illetve a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjéhez képest."
2. § Az MRPtv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. § (1) Ha a társaság a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvénnyel beiktatott 24/N. § (14) bekezdése hatálybalépése napját megelőzően már bírósági nyilvántartásba bejegyzett KMRP vagy KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány, vagy a 4. § szerint megalakítandó KMRP részére társasági hozzájárulás biztosításáról (a továbbiakban: korábbi társasági hozzájárulás) döntött, további társasági hozzájárulás biztosítására a KMRP vagy az annak keretében létrehozott vagyonkezelő alapítvány kérelmére kerülhet sor.
(2) A társaság az (1) bekezdés szerinti további társasági hozzájárulásról szóló - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:227. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban hozott - döntésében a korábbi társasági hozzájárulásról szóló határozatától eltérő feltételeket is meghatározhat, ide értve azt is, hogy a társasági hozzájárulás teljesítését feltételhez nem köti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti további társasági hozzájárulás mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg a korábbi társasági hozzájárulásról szóló döntésben egy naptári évre meghatározott összeg, hosszabb időszakra meghatározott korábbi társasági hozzájárulás esetén annak összege egy naptári évre eső arányos részének száz százalékát. Ha több korábbi társasági hozzájárulásról szóló döntés került meghozatalra, a további társasági hozzájárulás összege meghatározásának alapja a korábbi társasági hozzájárulásról szóló első döntésben meghatározott összeg, tekintet nélkül ezen döntés későbbi módosítására vagy visszavonására. A további társasági hozzájárulás mértéke e törvény hatálybalépése napjáig még ki nem fizetett, de korábbi társasági hozzájárulásról szóló döntéssel érintett KMRP vagy a KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány esetében egy üzleti évben sem haladhatja meg a KMRP és az azt kezelő vagyonkezelő alapítvány adott üzleti évi működési, finanszírozási kiadásai, ráfordításai összegét."
2. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni. Az internetes honlappal rendelkező pénztár a tagot a belépési nyilatkozatban vagy a tagsági okiratban tájékoztatja arról, hogy a pénztár honlapján az alapszabály elérhető. Az alapszabályt a tag kérésére, illetve internetes honlappal nem rendelkező pénztár esetében díjmentesen, nyomtatott formában is ki kell adni."
4. § (1) Az Öpt. 18. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)
"p) a közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés) működését, küldöttközgyűlés esetén a küldöttek megválasztásának szabályait, az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályait;"
(2) Az Öpt. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Internetes honlappal rendelkező pénztár az alapszabályát honlapján közzéteszi."
5. § Az Öpt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közgyűlést az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása céljából évente össze kell hívni. A közgyűlés, küldöttgyűlés - ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is - összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat - amennyiben rendelkezik ilyen felülettel - az internetes honlapján is közzéteszi. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés) elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható."
6. § Hatályát veszti az Öpt.
a) 2. § (3) bekezdésének i) pontjában a "teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban" szövegrész,
b) 50/E. § (7) bekezdésében a "hiteles" szövegrész.
3. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
7. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 8. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdésekkel egészül ki:
"(5b) Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett jelzáloghitel követelésen alapított jelzálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha
a) a jelzálog-hitelintézetnek a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelése a hitelintézettel szemben a refinanszírozási jelzáloghitel futamideje alatt nem haladja meg a követelésen alapított jelzálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből (a továbbiakban az ingatlan jelzálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész együtt: eredeti jelzáloghitel) még fennálló követelés mértékét,
b) az eredeti jelzáloghitelből eredő követelés az azt elzálogosító hitelintézet által dokumentált eljárás alapján nem minősül a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségnek vagy átstrukturált követelésnek, és
c) az (5a) bekezdés b)-c) és e)-f) pontjaiban foglalt feltételek maradéktalanul teljesülnek.
(5c) A jelzálog-hitelintézet által nyújtott refinanszírozási jelzáloghitel folyósításának feltétele, hogy az (5b) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő, hitelintézet által nyújtott eredeti jelzáloghitelekből eredő követeléseken - a refinanszírozási jelzáloghitel biztosítékaként - a jelzálog-hitelintézet javára a jelzálogjog érvényesen létrejöjjön."
(2) A Jht. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a visszavásárló, illetve a különvált zálogjog fedezetével nyújtott refinanszírozási jelzáloghitelt felvevő hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási- vagy kölcsönszerződésből, vagy szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak esedékessé válásától számított tizenöt napon belül nem egyenlítette ki, az ezt követő nappal, továbbá, ha a Felügyelet a hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és kapcsolódó kölcsönrész, továbbá valamennyi különvált zálogjog fedezetével nyújtott eredeti jelzáloghitel a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményezőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti értesítési kötelezettsége hatályával tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető jelzáloghitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet könyvvizsgálója által jóváhagyott, elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített. A törvényi engedményezés alapján átszállt eredeti jelzáloghitelek esetében a jelzálog-hitelintézet kiadja a hitelintézetnek az eredeti jelzáloghitel alapján fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel korrigált és könyvvizsgáló által jóváhagyott, összesített tőkekövetelés azon részét, amellyel az eredeti jelzáloghitelek alapján fennálló összesített tőkekövetelés a refinanszírozási jelzáloghitelek alapján fennálló tőkekövetelés összegét meghaladja."
(3) A Jht. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a jelzáloghitel követelésen alapított jelzálogjog fedezetével nyújtott refinanszírozási jelzáloghitelt felvevő hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött kölcsönszerződésből vagy szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak esedékessé válásától számított tizenöt napon belül nem egyenlítette ki, az ezt követő nappal, továbbá, ha a Felügyelet a hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi, a jelzálog-hitelintézet javára elzálogosított jelzáloghitel követelés tekintetében a kielégítési jog megnyílik és a jelzálog-hitelintézet e tényről jogosult egyoldalúan a zálogkötelezetteket értesíteni és a követelés teljesítését a maga javára követelni. Az elzálogosított követelést biztosító, ingatlanon alapított jelzálogjog tekintetében a jelzálog-hitelintézetet törvény alapján megillető alzálogjog tekintetében a jelzálog-hitelintézet - amennyiben e jelzálogjogot alapító szerződés szerinti kielégítési jog megnyílik - jogosult a zálogjogosult jogait gyakorolni mindaddig ameddig a refinanszírozási jelzáloghitelből követelése áll fenn."
8. § A Jht. 5. § (1) bekezdésében a "különvált jelzálogjog" szövegrész helyébe a "különvált vagy jelzáloghitel-követelésen alapított jelzálogjog" szöveg lép.
4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
9. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Állampapír vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír, vagy az Európai Unió tagállamának központi bankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertetőt és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni."
(2) A Tpt. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az Európai Unió tagállamának központi bankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetében."
10. § A Tpt. "Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések" alcíme a következő 348. §-sal egészül ki:
"348. § A központi szerződő fél közgyűlése legalább kétharmados szótöbbséggel határozhat arról, vagy módosíthatja az alapszabályt úgy, hogy az alaptőke felemeléséről határozó közgyűlést annak napját megelőzően legalább tíz nappal össze lehessen hívni az (EU) 2021/23 rendelet 18. cikke szerinti intézkedés elrendelésének vagy a 22. cikke szerinti szanálási feltételek teljesülésének elkerülése érdekében."
11. § A Tpt. 223. § (7) bekezdésében az "elnököt választ" szövegrész helyébe az "elnököt és legalább egy alelnököt választ" szöveg lép.
5. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
12. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § Pénzügyi eszköz - ideértve annak megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott formáját is -
a) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátáskereskedelmi egységhez vagy más származtatott eszközhöz, pénzügyi indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
e) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint - nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt - pénzben kiegyenlíthető,
f) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, azon szervezett kereskedési rendszerben kereskedett nagykereskedelmi energiatermék kivételével, amelyet a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően természetben kell kiegyenlíteni (ténylegesen le kell szállítani),
g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározottaknak megfelelően nem kereskedelmi célt szolgál,
h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,
i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint - nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt - pénzben kiegyenlíthető,
k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 8. cikkében meghatározott származtatott ügylet,
l) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, amely olyan részegységekből áll, amelyek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény előírásainak megfelelnek."
13. § A Bszt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 44. § (1b) és (3)-(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban, 69. §-ban és 69/A. §-ban megállapított követelmények nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra, kivéve, ha a szakmai ügyfél elektronikus formátumban vagy papíron arról tájékoztatja a befektetési vállalkozást, hogy élni kíván a 44. § (1b) és (3)-(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban, 69. §-ban és 69/A. §-ban biztosított jogokkal."
6. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
14. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 36/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fogyasztó jogosult
a) a fizetési számláról legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel együttes összegének százötvenezer forintot meg nem haladó részét a pénzforgalmi szolgáltatótól díjtól és költségtől mentesen igénybe venni, és
b) a forintban vezetett fizetési számla pozitív egyenlege terhére legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal a Hpt. 6. § (4) bekezdés e) pontja szerinti cash-back szolgáltatást Magyarországon nyújtó kedvezményezettől a fizetési művelet részeként készpénz átvételére azzal, hogy a készpénzátvétel együttes összegének negyvenezer forintot meg nem haladó részéig a pénzforgalmi szolgáltató díjat, költséget nem számíthat fel.
(2) Ha a fizetési számláról adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel, illetve a cash-back szolgáltatás igénybevételével történő készpénzátvétel összege együttesen a százötvenezer forintot, illetve negyvenezer forintot meghaladja, a pénzforgalmi szolgáltató a készpénzfelvételnek a százötvenezer forintot, illetve a készpénzátvétel negyvenezer forintot meghaladó összege után számíthat fel díjat vagy költséget."
15. § A Pft. VII. fejezete a következő 36/E. §-sal egészül ki:
"36/E. § A fogyasztó díjtól és költségtől mentesen jogosult benyújtani a fizetési számlája terhére a Magyar Nemzeti Bank elnöke által - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján - kiadott rendeletben meghatározott egységes adatbeviteli megoldás útján vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízást."
16. § A Pft.
a) 36/A. § (3) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pontja",
b) 36/A. § (4) bekezdésében a "készpénzfelvételt" szövegrész helyébe a "készpénzfelvételt, valamint cash-back szolgáltatás díj és költségmentes igénybevételét",
c) 36/A. § (5) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében a "készpénzfelvételt" szövegrész helyébe a "készpénzfelvételt, illetve cash-back szolgáltatást",
d) 36/A. § (8) bekezdésében a "készpénzfelvételre" szövegrész helyébe a "készpénzfelvételre, illetve cash-back szolgáltatásra"
szöveg lép.
7. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
17. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) a következő 8/B. §-sal egészül ki:
"8/B. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, Magyarország nem támogatja az Európai Unió saját forrás felső korlátainak rendkívüli és átmeneti megemelését, ha annak célja az Európai Unió nevében történő tőkepiaci hitelfelvételhez szükséges fedezet vagy garancia biztosítása.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében az Áht. 95. §-a nem alkalmazható."
18. § A Gst. 14. alcíme a következő 52. §-sal egészül ki:
"52. § E törvénynek a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvénnyel megállapított 8/B. §-t nem kell alkalmazni a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a magyar állam nevében vállalt, vagy a magyar államot bármilyen módon érintő kötelezettségei tekintetében."
8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
19. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. §-a a következő (40) bekezdéssel egészül ki:
"(40) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) és l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."
20. § Az MNBtv. 135. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az MNB a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatásán alapuló adatokat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó szerv erre irányuló megkeresése alapján - az érintettekkel kapcsolatba nem hozható módon - a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó szerv részére átadja."
21. § Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
"2.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről, a tevékenységi engedélyben bekövetkezett valamennyi változásról, a fióktelep összes eszközéről és kötelezettségéről a rendszeres beszámolóknak megfelelően, valamint annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a fióktelep tartozik,"
22. § Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:
(A 40. §)
"24. (40) bekezdése a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
23. § Hatályát veszti az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.15. alpontja.
9. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
24. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság felszámolása esetén
a) ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatoló tőke elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő,
b) szavatoló tőke instrumentumnak nem minősülő alárendelt adósság instrumentumokat az 575/2013/EU rendeletben meghatározott járulékos tőkeelemből eredő tartozást megelőzően és a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni,
c) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kiegészítő alapvető tőkeelemből eredő tartozást az elsődleges alapvető tőkeelemből eredő tartozást megelőzően, valamint a járulékos tőkeelemből eredő tartozást követően szükséges kielégíteni.
(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjába sorolódnak a hitelintézet legalább többségi befolyással rendelkező, természetes személynek nem minősülő tagjainak a hitelintézettel szemben fennálló, az OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betételhelyezésből eredő követelések."
25. § A Hpt. 228. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A hitelintézet a 213. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülését a Magyar Államkincstár által a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig honlapján közzétett adatbázisból minden évben ellenőrzi. A hitelintézet a betétállományában nyilvántartja azokat a betéteket, amelyek a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelően az OBA által biztosítottak."
26. § A Hpt. 234. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A díjfizetési alap meghatározásánál nem kell figyelembe venni százezer eurónál nagyobb összegben azokat a betéteket, amelyekre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik."
27. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/H. §-sal egészül ki:
"304/H. § A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvénnyel megállapított 228. § (9) bekezdést 2024. január 1-től kell alkalmazni azzal, hogy 2023. december 31-ig a 228. § (9) bekezdés 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alkalmazandóak."
28. § A Hpt. 223. § (5) bekezdésében az "alelnököt" szövegrész helyébe a "legalább egy alelnököt" szöveg lép.
10. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
29. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 143. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig
a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,
b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére
- annak írásbeli kérelmére - adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja."
(2) A Bit. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő - (5) bekezdés szerinti - adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve - ha a 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja - a 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli."
11. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
30. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 132. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az Alap irányító testülete az igazgatótanács, amely az Alappal kapcsolatos döntéseknél a következő összetételben jár el:)
"d) a hitelintézetek érdekképviseleti szervezete által kijelölt személy."
(2) A Szantv. 132. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A hitelintézetek érdekképviseleti szervezete által kijelölt személy az igazgatótanács ülésén kizárólag az (5) bekezdés f) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásakor vehet részt."
12. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
31. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 104/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi informatikai központi szolgáltató a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervek részére közszolgáltatásként nyújtja a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásáról szóló kormányrendelet szerinti közszolgáltatásokat, ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője ezek igénybevételét a rendészetért felelős miniszternél kezdeményezi.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - a rendészetért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően -
a) közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből történő átadással a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy
b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közfeladatot ellátó szervnek kell biztosítani.
(5) Ha a Kormány nem jelöl ki rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót, a (3) és (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Kormány az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítja."
32. § (1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"v) a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások körét és a rendvédelmi informatikai közszolgáltatások nyújtásának részletes szabályait."
(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
"j) a rendvédelmi informatikai központi szolgáltatót."
13. Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2023. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 12. §, a 19. § és a 22. § 2023. március 23-án lép hatályba.
(3) A 14. § és a 16. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
34. § Ez a törvény a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke