1/2023. (I. 12.) BM rendelet
egyes ivóvíz-használattal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 22. és 26. pontja szerinti feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (3) bekezdés n) pont na) és nb) alpontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása
1. § (1) A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az Európai Bizottság rendszeres tájékoztatása érdekében Magyarország vízgyűjtő területein magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust - az Európai Bizottság 2008/105/EK irányelv 8b. cikke alapján hozott végrehajtási határozatával elfogadott, kétévente frissített megfigyelési listán (a továbbiakban: megfigyelési lista) szereplő anyagok monitorozását - kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak a megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni."
(2) Az R1. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A (6) bekezdés szerinti európai bizottsági végrehajtási határozatot, annak megjelenését követő 5 munkanapon belül, az országos illetékességű vízvédelmi igazgatási szerv a honlapján közzéteszi."
2. § Az R1. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ez a rendelet a 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8b. cikke szerinti bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
3. § Hatályát veszti az R1. 8. melléklete.
2. A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet módosítása
4. § A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § E rendelet alkalmazásában
a) aeroszol: a gáznemű közegben nem ülepedő, szabad szemmel nem látható, folyadék vagy szilárd részecskéket (10-500 nanométer) finom eloszlásban tartalmazó diszperz rendszer;
b) használati melegvíz rendszer: egy létesítményben élő, dolgozó vagy azt látogató személyek melegvíz használati igényét biztosító melegvíz-előállító, -tároló és -elosztó hálózatok összessége;
c) legionellosis: a Legionella által okozott megbetegedések összefoglaló neve;
d) Legionella: vizes környezetekben és talajban gyakran előforduló baktériumnemzetség, amely az épített vízrendszerekben emberi egészségkockázatot jelentő mértékben elszaporodhat;
e) Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg: azon 20-50 °C közötti hőmérsékletű víz és az azt tartalmazó berendezések vagy rendszerek, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges;
f) Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmény: olyan közintézmény, valamint munkahelyként szolgáló épület, amelyben Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg található;
g) fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közeg: a nedves hűtőtornyok hűtővize, a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben üzemelő aeroszol előállító melegvizű medencék (különösen pezsgőmedencék, élménymedencék, hidroterápiás kezelők) vize, az egészségügyi intézmények és a bölcsődék kivételével a szociális intézmények ivó- és használati melegvize, a magánszálláshelyek és falusi szálláshelyek kivételével a szálláshelyek ivó- és használati melegvize, a sportközpontok ivó- és használati melegvize, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek ivó- és használati melegvize;
h) fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények: olyan létesítmények, amelyekben a g) pontban felsorolt közeg valamelyike található;
i) monitoring: a vízhőmérséklet mérése vagy a Legionella-koncentráció - speciális esetekben a 22 °C-on számolt telepszám - vizsgálata;
j) nedves hűtőtorony: olyan berendezés, amelyben a felmelegedett víz légárammal szemben haladva lehűl, miközben a víz egy része a környezeti levegőbe párolog, és a lehűtött víz jellemzően valamilyen hőcserélőhöz kerül visszavezetésre, ahol ismét felmelegszik;
k) vízhőmérséklet mérése: a végkifolyókon végzett hőmérsékletmérés, amelyet kalibrált vízhőmérővel kell végezni meleg víz esetén a víz egyperces, hideg víz esetén annak kétperces kifolyatását követően."
5. § (1) Az R2. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kockázatbecslést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) által kiadott módszertani útmutató szerinti gyakorisággal felül kell vizsgálni. Ha a létesítmény üzemeltetésében olyan változás következik be, amely a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg paramétereit érinti, a kockázatbecslést a változást követően 30 napon belül ismételten el kell végezni.
(3) A kockázatbecslési dokumentáció kötelező tartalmi elemeit az NNK módszertani útmutatója tartalmazza."
(2) Az R2. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A nem közforgalmú létesítmények Legionella kockázatának megítéléséhez és a kockázat csökkentési lehetőségeiről az NNK lakossági tájékoztató anyagot készít, és azt a honlapján közzéteszi."
6. § (1) Az R2. 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Azon Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények esetén, ahol az NNK által kiadott 5. § (3) bekezdése szerinti módszertani útmutató szerinti értékelés magas kockázatot állapít meg valamely közegre, az adott közegre monitoringot kell végezni az útmutatóban meghatározott gyakorisággal.
(2) A fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közegből minden esetben kötelező monitoring vizsgálatot végezni dokumentált módon, a (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) Ivó- és használati melegvízből Legionella-csíraszám-meghatározást évente egyszer kell végezni a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésű vizsgálati ponton, de épületenként legalább egy, a melegvíz előállítás helyétől távol eső végkifolyón vagy az expozíció szempontjából leginkább releváns ponton. A vizsgálatot az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet alapján jogosultsággal rendelkező laboratórium végezheti."
(2) Az R2. 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A használati melegvíz hőmérsékletét havonta kell ellenőrizni a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésű vizsgálati ponton."
(3) Az R2. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Legionella-csíraszám meghatározásához a mintavételt akkreditált módon kell végezni az EN ISO 19458 szabvány "a)" mintavételi céljával összhangban."
7. § Az R2. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az NNK a honlapján minden év február 15-ig közzéteszi a frissített módszertani útmutatót."
8. § Az R2. a következő 13. §-sal egészül ki:
"13. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
9. § Az R2. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
10. § Az R2.
a) 7. § (2) és (3) bekezdésében a "2. mellékletben" szövegrész helyébe a "2. melléklet 2. táblázatában" szöveg,
b) 9. § (2) bekezdésében a "levél" szövegrész helyébe az "útmutató" szöveg
lép.
3. A közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet módosítása
11. § (1) A közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendelet hatálya a közcélú ivóvízművek és közcélú szennyvízelvezető, -tisztító művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetőjével, mint víziközmű-szolgáltatóval - ideértve a víziközművek üzemeltetéséhez kapcsolódó részfeladatot kiszervezett tevékenységként ellátó szervezeteket is -, valamint az 50 fő feletti és 10 m3/napnál több ivóvizet szolgáltató, közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízművek üzemeltetőjével szemben a vízjogi engedélyezés és a vízügyi felügyelet során támasztott szakmai követelményekre, a területi vízügyi igazgatási szerv részére teljesítendő adatszolgáltatás tartalmára, valamint az üzemeltetés során elvégzendő vízmennyiségi és vízminőségi vizsgálatok körére terjed ki."
(2) Az R3. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízművek esetében nem kell alkalmazni a 3. § (1) bekezdés c) és f) pontját, a 4. § (2) bekezdését és a 7. § (2) bekezdés c) pontját."
12. § (1) Az R3. 2. § 1. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában
üzemeltető:)
"d) a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű üzemeltetője, vagy ennek hiányában tulajdonosa."
(2) Az R3. 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
"3. közcélú ivóvízmű: a település közüzemi ivóvízellátását szolgáló víziközmű, valamint a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű;"
(3) Az R3. 2. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"20. közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott ivóvízmű."
13. § (1) Az R3. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közcélú ivóvízmű üzemeltetője köteles a víz minőségét valamennyi üzemelő és ideiglenesen üzemen kívül helyezett vízkivételi műnél, valamint a vízkezelési technológia során is ellenőrizni. A vizsgálatok gyakoriságát és tartalmát - így különösen az összetevők, komponensek körét, a pontos mintavételi helyeket, vizsgálati gyakoriságot - az üzemeltetési szabályzatban vagy az üzemeltetési utasításban és az ivóvízbiztonsági tervben rögzíteni kell. Az ivóvízbiztonsági tervben a vizsgálati gyakoriságok és tartalom tekintetében elfogadható az üzemeltetési utasításra vagy az üzemeltetési szabályzatra vonatkozó pontos hivatkozás is."
(2) Az R3. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat adatait nyilván kell tartani, és az adatszolgáltatást évente a területi vízügyi igazgatási szerv részére - a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével - a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíteni kell. A területi vízügyi igazgatási szerv mint adatellenőrző és adatérvényesítő szervezet a tárgyévet követő év május 31-ig továbbítja az érvényesített adatokat az országos vízügyi igazgatási szervnek, amely az országosan összesített adatokat a tárgyévet követő év július 31-ig felterjeszti a vízgazdálkodásért felelős miniszter számára."
14. § Az R3. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vízkezelés során végzendő vizsgálatokra, az üzemeltetési monitoringra vonatkozó, az üzemeltetési szabályzatban vagy az üzemeltetési utasításban és az ivóvízbiztonsági tervben rögzítendő vizsgálati tervnek alkalmasnak kell lennie a technológia irányításához és ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatására és rögzítésére. A vizsgálati terv összeállításakor figyelembe kell venni az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet előírásait."
15. § Az R3. 17. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felszín alatti vízkivételi művel rendelkező vízbázis esetén:)
"e) a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű esetén 2025. január 12-ig"
(kell az első alapállapot-vizsgálatot elvégezni.)
16. § Az R3. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A meglévő közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű üzemeltetője az üzemeltetési szabályzatot jóváhagyásra 2025. január 12-ig terjeszti be a területi vízügyi hatósághoz."
17. § Az R3.
a) 5. § (1) bekezdésében az "ellátásért felelős" szövegrész helyébe az "ellátásért felelős, a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű esetén a tulajdonos" szöveg,
b) 9. § (2) bekezdésében a "közüzemi" szövegrész helyébe a "közcélú" szöveg,
c) 18. § (2) bekezdésében a "víziközmű" szövegrész helyébe a "víziközmű és közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű" szöveg,
d) 19. § c) pontjában az "1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi" szövegrész helyébe az "(EU) 2020/2184 (2020. december 16.) parlamenti és tanácsi" szöveg
lép.
18. § Hatályát veszti az R3. 19. § g) pontja.
4. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet módosítása
19. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
5. Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.
21. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
22. § Hatályát veszti az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet az 1/2023. (I. 12.) BM rendelethez
"2. melléklet a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelethez
1. A Legionella parametrikus értékének meghatározása ivó- és használati melegvízre
| A | B | C | D | |
| 1. | Paraméter | Parametrikus érték* | Mértékegység | Vizsgálati módszer |
| 2. | Legionella | 1000 | Telepképző egység (TKE)/l | MSZ EN ISO 11731 [A kockázatalapú igazoló monitorozás céljából, valamint a tenyésztési módszerek kiegészítésére más módszerek, például az ISO/TS 12869 szabvány, gyors tenyésztési módszerek, nem tenyésztésen alapuló módszerek és molekuláris alapú módszerek - különösen a mennyiségi meghatározásra alkalmas polimeráz láncreakció (qPCR) - is alkalmazhatók.] |
* Fertőzések vagy járványok esetén a parametrikus érték alatt mért érték esetén is meg kell erősíteni a fertőzés forrását, és azonosítani kell a Legionella fajt.
2. Kockázatkezelés**
| A | B | C | D | E | F | G | |
| 1. | Létesítmény/közeg megnevezése | Figyelmeztető szint | Figyelmeztető szint esetén szükséges intézkedések | Beavatkozási szint | Beavatkozási szint esetén szükséges intézkedések | Azonnali beavatkozási szint | Azonnali beavatkozási szint esetén szükséges intézkedések |
| 2. | Ivó- és használati melegvíz | A Legionella- koncentráció parametrikus érték feletti legalább egy mintában, de kevesebb, mint a minták 50%-ában, és egyben sem magasabb a parametrikus érték tízszeresénél | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése | A Legionella- koncentráció a parametrikus értéknél magasabb több, mint a minták 50%-ában vagy a parametrikus érték tízszerese feletti legalább egy mintában | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás; Újbóli hasonlóan magas csíraszám esetén kockázatcsökkentő beavatkozás | A Legionella- koncentráció a parametrikus érték tízszerese feletti a minták több mint 50%-ában | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; azonnali kockázatcsökkentő beavatkozás***; Azonnali újramintázás |
| 3. | Ivó- és használati melegvíz a fekvőbeteg- ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató érzékeny osztályain*** | A Legionella- koncentráció a parametrikus érték 10 %-a feletti legalább egy mintában, de kevesebb, mint a minták 50%-ában, és egyben sem magasabb a parametrikus értéknél | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése | A Legionella- koncentráció a parametrikus érték 10 %-ánál magasabb több, mint a minták 50%-ában vagy parametrikus érték feletti legalább egy mintában | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás, fokozott kórházhigiénés felügyelet a tüdőgyulladásos esetek vonatkozásában | A Legionella- koncentráció parametrikus érték feletti a minták több mint 50%-ában | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás, fokozott kórházhigiénés felügyelet a tüdőgyulladásos esetek vonatkozásában; Azonnali kockázatcsökkentő beavatkozás*** vagy az érintett kórterem/ osztály bezárása |
| 4. | Aeroszol előállító meleg vizű medencék (>30 °C) | A Legionella- koncentráció egyszeri 100 TKE/l feletti eredménye (medencevíz) | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése | A Legionella- koncentráció ismételt 100 TKE/l feletti vagy egyszeri 1000 TKE/l feletti eredménye (medencevíz/ szűrt víz) | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás, szűrő után is; 20 m3 víztérfogatúnál kisebb medence tisztítása és fertőtlenítése | A Legionella- koncentráció ismételt 1000 TKE/l feletti eredménye (medencevíz/ szűrt víz) | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali kockázatcsökkentő intézkedés***; Azonnali újramintázás, szűrő után is; Medence tisztítása és fertőtlenítése; Medence üzemeltetésének felfüggesztése a figyelmeztető szintet meg nem haladó vizsgálati eredmények eléréséig |
| 5. | Nedves hűtőtorony | A Legionella- koncentráció 1000 TKE/l feletti eredménye vagy a Legionella- koncentráció nem értékelhető a nem Legionella- szervezetek túlzott növekedése miatt | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése | A Legionella- koncentráció 10 000 TKE/l feletti vagy a 22 °C-os telepszám 500 000 TKE/ml feletti eredménye | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás; Újbóli hasonlóan magas csíraszám esetén azonnali kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása, a figyelmeztető szintet meg nem haladó vizsgálati eredmények eléréséig | A Legionella- koncentráció 100 000 TKE/l feletti vagy a 22 °C-os telepszám 5 000 000 TKE/ml feletti eredménye | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás; Azonnali kockázatcsökkentő intézkedés***, szükség esetén a rendszer leállítása |
| 6. | Egyéb, Legionella- fertőzési kockázatot jelentő közegek | A Legionella- koncentráció 1000 TKE/l feletti legalább egy mintában, de kevesebb, mint a minták 50%-ában, és egyben sem magasabb 10 000 TKE/l-nél | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése | A Legionella- koncentráció 1000 TKE/l-nél magasabb több, mint a minták 50%-ában vagy 10 000 TKE/l feletti legalább egy mintában | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás | A Legionella- koncentráció 10 000 TKE/l feletti a minták több mint 50%-ában | Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Kockázatcsökkentő beavatkozás***; Azonnali újramintázás | ||
| 7. | Egészségügyi ellátás során alkalmazott berendezések, amelyek működése során aeroszol képződés lehetséges, különösen a fogászati kezelőegységek és a párásítók*** | A Legionella- koncentráció egyszeri 100 TKE/l feletti eredménye | Berendezés tisztítása és fertőtlenítése, valamint a fertőtlenítést követő újramintázás | ||||||
| ** Ha a létesítményhez igazoltan legionellosis megbetegedés vagy járvány köthető, a Legionella-csíraszám értéktől függetlenül az azonnali beavatkozási szintnek megfelelő intézkedéseket kell elvégezni. *** A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott módszertani útmutató alapján. | |||||||||
"