2024. évi LXXVII. törvény

a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról

1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 4/E. §-sal egészül ki:

"4/E. § A 18 év alatti személyek táboroztatása rendjének fenntartásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködhet."

2. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 7. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, közegészségügyi szempontú nyilvántartásba vételhez kötött termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok bejelentéséről, az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, ivóvíz-biztonsági engedély alapján forgalomba kerülő termékek, vízkezelésre szolgáló berendezések ivóvíz-biztonsági engedélyéről, valamint a fürdővíz előállítása során a vízzel érintkezésbe kerülő bejelentésköteles anyagok, termékek bejelentéséről és a fürdővíz-biztonsági engedélyhez kötött fürdővízvízkezelési eljárások engedélyeiről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(2) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok, valamint a fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) a bejelentés nyilvántartási számát,

b) a forgalmazó és a gyártó nevét,

c) a termék, anyag nevét, valamint

d) a termék, anyag rendeltetését.

(3) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelésére szolgáló berendezések ivóvíz-biztonsági engedélyei, valamint a fürdővíz-kezelési eljárások engedélyei vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az ivóvíz-biztonsági engedély számát,

b) a forgalmazó és a gyártó nevét, valamint

c) az engedélyezett termék, technológia rendeltetését."

3. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 13/C. §-sal egészül ki:

"13/C. § (1) Ha a 4. § (5) bekezdés c) pont ca) alpontja hatálya alá tartozó élelmiszerek forgalomba hozatalával összefüggésben fennálló egészségi ártalom vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészség veszélyeztetésének megszüntetésére más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre, az egészségügyi államigazgatási szerv

a) előírhatja a kapcsolódó termékre utaló tartalom eltávolítását az online interfészről vagy megkövetelheti a végfelhasználóknak szóló kifejezett figyelmeztetés megjelenítését az online interfészre való belépéskor, vagy

b) ha a kötelezett az a) pont szerinti kötelezésnek nem tesz eleget, úgy megkövetelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól, hogy korlátozza az online interfészre való belépést (a továbbiakban együtt: ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel).

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az egészségügyi államigazgatási szerv legfeljebb 365 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az egészségügyi államigazgatási szerv hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv (3) bekezdés szerinti határozatának kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv (3) bekezdés szerinti határozatát megküldi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH).

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(7) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti időtartam letelte előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka már nem áll fenn,

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban, vagy

c) azt az egészségügyi államigazgatási szerv határozatával szemben kezdeményezett közigazgatási perben eljáró bíróság által biztosított azonnali jogvédelem indokolja.

(8) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdése szerinti határozatot megküldi az országos tisztifőorvosnak, aki e § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt honlapján közzéteszi annak a honlapnak az elérhetőségét, amelynek tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv véglegessé vált döntésével ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt rendelt el."

4. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő közegészségügyi szempontú nyilvántartásba vételhez kötött termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok bejelentésével, az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, ivóvíz-biztonsági engedély alapján forgalomba hozható termékek, vízkezelésére szolgáló berendezések ivóvíz-biztonsági engedélyezésével, valamint a fürdővízzel közvetlenül érintkezésbe kerülő bejelentésköteles anyagok, termékek bejelentésével és a fürdővíz-biztonsági engedélyhez kötött fürdővíz-vízkezelési eljárások engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye sommás eljárásnak."

5. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

a) 4/B. § (2) bekezdésében a "6" szövegrész helyébe a "3" szöveg,

b) 4/B. § (2a) bekezdésében az "a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg

lép.

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

6. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (2c) bekezdés a) pontjában a "népkonyha kivételével" szövegrész helyébe a "népkonyha, valamint a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek részére nyújtott nappali ellátás kivételével" szöveg lép.

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

7. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,"

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:

nem követhet el)

"bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178-180. §), a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), kerítés, (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,"

8. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

a) a nevelési-oktatási intézmény,

b) a technikum, szakképző iskola [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény],

c) a gyermekotthon,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 44/B. § (1) bekezdés e) pontja szerint nyújtott napközbeni gyermekfelügyelet (a továbbiakban: napközbeni gyermekfelügyelet), ha a szolgáltatás nyújtására nem a szolgáltatást nyújtó vagy a szülő, törvényes képviselő otthonában kerül sor,

e) a nevelési-oktatási intézmény által szervezett foglalkozás, valamint

f) a 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása (a továbbiakban együtt: táboroztatás)

rendjének fenntartását - a nevelési-oktatási intézmény és a gyermekotthon területén, továbbá a napközbeni gyermekfelügyelet és a nevelési-oktatási intézmény által szervezett foglalkozás helyszínén - iskolaőrség útján biztosíthatja.

(2) Az iskolaőrséget az érintett nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon vagy a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtója igényeinek megfelelően úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon alkalmazottai, valamint a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtója törvényben meghatározott feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését.

(3) Az iskolaőr a rend fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést."

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az ügyészség jóváhagyása nélkül kérhet adatszolgáltatást

a) az (1) bekezdés c) vagy e) pontjában meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől a velük szerződésben álló személy kilétére és a személyazonosító adataira vonatkozóan, valamint

b) a központi bankszámla-nyilvántartást vezető nyilvántartó szervtől, a központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozóan."

10. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

"e) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, valamint banktitoknak minősülő adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

ea) élet, testi épség, emberi szabadság vagy vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

eb) nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

ec) gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,

ed) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

ee) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

ef) pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, információs rendszer vagy adat megsértése, online hálózaton elkövetett csalás, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,"

11. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/S. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja a megbízhatósági vizsgálat során - a feladatai ellátása, a vizsgálat előkészítése és lefolytatása céljából - betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szervnek az általa üzemeltetett járművekre vonatkozó adataiba, valamint a járművek menetleveleibe. A vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell."

12. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdés 18. pontjában az "az általános és középiskola" szövegrész helyébe az "a nevelési-oktatási intézmény, a technikum, szakképző iskola, a gyermekotthon, a 10/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti napközbeni gyermekfelügyelet, a nevelési-oktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola által szervezett foglalkozás, valamint 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása" szöveg,

b) 10/A. § (5) bekezdésében a "nevelési, oktatási intézmény" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet, a táboroztatás" szöveg,

c) 10/B. § nyitó szövegrészében a "nevelési-oktatási intézménnyel" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézménnyel, a gyermekotthonnal, a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtójával, a táboroztatóval" szöveg,

d) 10/B. § e) pontjában a "nevelési-oktatási intézmény" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtója, a táboroztató" szöveg,

e) 10/C. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában a "nevelési, oktatási intézmény" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet, a táboroztatás" szöveg

lép.

4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 44/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerint nyújtott napközbeni gyermekfelügyelet rendjének fenntartásában, ha a szolgáltatás nyújtására nem a szolgáltatást nyújtó vagy a szülő, törvényes képviselő otthonában kerül sor, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködhet."

14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Gyermekotthon" alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:

"59/A. § A gyermekotthon rendjének fenntartásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködhet."

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Általános szabályok" alcíme a következő 136/C. §-sal egészül ki:

"136/C. § A Biztos Kezdet Gyerekház és a tanoda szolgáltatás fenntartója a tanulói teljesítménymérések céljából átadja a köznevelési és a szakképzési intézmény részére a szolgáltatást igénybe vevő gyermek természetes személyazonosító adatait és a szolgáltatás igénybevételének időtartamára vonatkozó adatot."

5. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

16. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

"u) az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott összefüggés megállapításához szükséges szakhatósági állásfoglalás kialakítása,"

17. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 16/C. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató a véradásból véglegesen kizártság tényének megismerése, valamint a donor egészségi állapotának megőrzése és ellenőrizhetősége, továbbá a levett plazma minőségének biztosítása érdekében a véradást megelőzően

a) a Donor Regiszterből ellenőrzi, hogy a donort bármely egészségügyi szolgáltató a véradásból véglegesen kizárta-e,

b) a Donor Regiszterben foglalt, valamint a donor által átadott, illetve a donor vizsgálatával nyert egészségügyi adatok alapján ellenőrzi, hogy van-e a donor plazmaferezis eljárás megkezdését kizáró egészségügyi ok.

(7) A (6) bekezdésben foglalt célból az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató

a) a (6) bekezdés a) pontja szerinti adatot,

b) a donorra vonatkozó (2) bekezdés szerinti, egy évnél nem régebbi adatokat

a Donor Regiszterből lekérdezheti."

18. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Egészségügyi Tudományos Tanács részére abban az esetben is továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, ha az

a) a 4. § (2) bekezdés u) pontjában foglalt szakhatósági állásfoglalás teljesítéséhez szükséges,

b) az Ebtv. 18. § (8) bekezdésén, valamint ezzel összefüggésben az Ebtv. 70. § (1) bekezdés b) pontján alapuló megtérítésre irányuló eljárás lefolytatásához indokolt."

(2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Egészségügyi Tudományos Tanács a 4. § (2) bekezdés u) pontjában foglalt szakhatósági állásfoglalás elkészítése céljából

a) kezeli az (5) bekezdésben meghatározott adatokat,

b) a feladata ellátása során, az ehhez szükséges mértékű egészségügyi adathoz az EESZT útján is hozzáférhet."

19. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A működtető az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatainak ellátása céljából, a feladat ellátása szükségességének mértékéig - ha törvény eltérően nem rendelkezik, a feladat végrehajtásának idejéig - kezeli a 35/F. § (1) bekezdésében foglalt adatokat, az érintett az érintett EESZT-ben képzett azonosítóját, a szolgáltatások nyújtásához szükséges eszköz azonosítót, továbbá az érintett halálának idejét."

20. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 10. § (1) bekezdésében az "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)" szövegrész helyébe az "az Ebtv." szöveg lép.

6. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

21. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"f) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató: olyan magántulajdonban álló egészségügyi szolgáltató, amely olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára, amelyet állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató, vagy az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ nem, vagy olyan kis mértékben végez, amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására."

22. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti eljárását az (1c) bekezdés szerinti vélemények beérkezéséig, legfeljebb azonban a kérelem beérkezésétől - ha hiánypótlásra került sor, a hiánypótlás teljesítésétől - számított 60 napig felfüggeszti."

23. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszer árhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására az egészségbiztosító szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az]

"d) nem áll semmilyen, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban olyan orvossal, aki a szolgáltatót működtető társaságban vezető tisztségviselő vagy abban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik, és

e) nem rendelkezik járóbeteg-szakellátás nyújtására vonatkozó érvényes működési engedéllyel."

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti szerződés nem köthető olyan szolgáltatóval, amelynek ugyanazon szolgáltatás árhoz nyújtott támogatással történő nyújtására korábban kötött szerződése legalább két alkalommal, a szolgáltató súlyos szerződésszegése miatt az egészségbiztosító által felmondásra került, a második alkalommal történő felmondástól számított 10 évig."

24. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján egyedülállónak minősül."

25. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nem üzemi baleset az a baleset, amely)

"b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt,

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, vagy"

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem üzemi baleset az a baleset, amely)

"d) szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be."

26. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 66. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét köteles megtéríteni

a) a foglalkoztató és egyéb bejelentésre kötelezett szerv, ha az egészségügyi szolgáltatás jogalap nélküli igénybevétele, a biztosítási jogviszony megszűnésére, szünetelésére vonatkozóan az egészségbiztosítás jogviszonynyilvántartásába történő bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye,

b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vett magánszemély, ha a magánszemély vagy törvényes képviselője valótlan nyilatkozata alapján szerez jogosultságot térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra, és utólag megállapítják, hogy nem Magyarországon volt jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az érintett szerv vagy személy a (2a) bekezdésben meghatározott körülménynek az egészségbiztosítási szerv általi tudomásszerzésétől számított öt éven belül kötelezhető az egészségügyi szolgáltatás költségének megtérítésére. Nincs helye megtérítésnek, ha az érintett egészségügyi szolgáltatás nyújtásától számított 15 év már eltelt."

27. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Ákr. 125. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a 68. § szerinti követelés érvényesítése a 18. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul, akkor a megtérítésre irányuló eljárás során a szakhatóság közreműködésével felmerült költséget a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési meghagyásban kötelezett személy viseli."

28. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény "Visszafizetési és megtérítési kötelezettség" alcíme a következő 68/C. §-sal egészül ki:

"68/C. § (1) Aki társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, de az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség fennállása miatt E. Alapból finanszírozott szolgáltatónál egészségügyi szolgáltatást vett igénybe, köteles a Magyarország területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti térítési díjat az egészségügyi szolgáltató részére megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatásról kibocsátott számla alapján és a szolgáltató fizetési felszólításának eredménytelenségét követően a követelést a szolgáltató székhelye szerinti egészségbiztosító érvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettet az egészségügyi ellátás térítési díjaként előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege nem éri el az 1000 forintot."

29. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67-68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal,

d) a 68/C. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat."

30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (4) bekezdés szerinti kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató alatt a Magyar Honvédség vonatkozásában a Magyar Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervét kell érteni."

31. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 30. § (2) bekezdés b) pontjában a "feltételeknek, és" szövegrész helyébe a "feltételeknek," szöveg,

b) 37. § (8) bekezdésében a "gyógyszer, gyógyászati segédeszköz" szövegrészek helyébe a "gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati ellátás" szöveg és a "gyógyszert, gyógyászati segédeszközt" szövegrész helyébe a "gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást" szöveg,

c) 70. § (2) bekezdésében a "gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított" szövegrész helyébe a "gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől, valamint a 68/C. §-on alapuló követelés az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség fennállása miatt igénybe vett egészségügyi szolgáltatástól számított" szöveg

lép.

7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

32. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény "Mentés" alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:

"96/A. § (1) Az állami mentőszolgálat a segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése érdekében a hívóval folytatott kommunikációt és a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni köteles.

(2) Az állami mentőszolgálat az (1) bekezdés szerinti adatokat a segélyhívás fogadásától számított öt évig kezeli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a törvényben meghatározott szerveken túl - az érintett beteg ellátása érdekében az egészségügyi ellátóhálózat érintett beteget ellátó egészségügyi szolgáltatója részére továbbíthatók.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő adatok nem képezik az egészségügyi dokumentáció részét."

33. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett - a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel - végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,]

"e) aki az adott szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartásba történő felvételét első alkalommal kéri, és az egészségügyi szakképesítése megszerzésének, illetve jogszabály szerinti magyarországi elismerésének vagy honosításának napja óta több mint 8 év eltelt, és a kérelem benyújtásakor az adott szakképesítés tekintetében fennálló továbbképzési kötelezettségét nem teljesítette és az alól nem mentesült, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb három évig."

34. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

"b) a 115. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti egészségügyi ágazati szakmai képzések keretében megszerzett szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve, továbbá a 110. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés teljesítése során az egészségügyi tevékenység önálló végzésére feljogosító kompetenciára vonatkozó adat,"

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

"j) az egészségügyi dolgozóval szemben törvény alapján etikai eljárás keretében kiszabott véglegessé vált büntetés ténye a büntetést kiszabó határozat véglegessé válása napjának és elévülése időpontjának megjelölésével együtt,"

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A (4) bekezdés b), c), e), f), k), m) és o) pontja, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve, illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve, valamint g) pontjából az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének kezdő és befejező dátuma, valamint a működési nyilvántartás 113/A. § (5) bekezdése szerinti felfüggesztésének kezdő és befejező dátuma bárki számára megismerhető adat.

(6) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot az etikai eljárás keretében kiszabott büntetés elévülése napján, az n) pont szerinti adatot az adat beérkezésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli."

35. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján a működési nyilvántartásból törölt, és az Eütv. 113/A. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett sem végezhet."

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A működési nyilvántartást vezető szerv felfüggeszti a működési nyilvántartását

a) annak a személynek, akinek kötelező kamarai tagságát az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény szerint illetékes egészségügyi szakmai kamara felfüggesztette, a kamarai tagság felfüggesztésének időtartamára,

b) annak a kötelező kamarai tagságát kérelme alapján szüneteltető egészségügyi dolgozónak, aki jogszabály alapján egészségügyi tevékenység végzésére a szüneteltetés időtartama alatt nem jogosult, a kötelező kamarai tagság szüneteltetésének időtartamára,

c) annak a személynek, akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására átmenetileg alkalmatlannak nyilvánított, az egészségügyi tevékenység végzésére való alkalmassági felülvizsgálat lefolytatásáig."

36. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § Az egészségügyi szolgáltató

a) több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően az ellátás adatait összefoglaló zárójelentést,

b) járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor, a beteg ellátásával és gyógykezelésével kapcsolatos összefoglaló adatokat tartalmazó ambuláns ellátási lapot

készít, és azt - a 14. § (1) bekezdésben foglalt eset kivételével - a beteg kérésére a betegnek átadja."

37. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában)

"c) egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek a reprodukciós eljárásban részt vevő férfival fennálló házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületését megelőzően megszűnt,"

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)

"e) emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás: a meddőség kezelésére, orvosi indikáció alapján, meghatározott időben és számban, egymással összefüggő kezelési sorozatot alkotó kúraszerű ellátás."

38. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Reprodukciós eljárás - egyedülállóvá vált nő esetén annak folytatása - a házastársak vagy élettársak együttes, illetve - a 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában, valamint a letétbe helyezett embrióval kapcsolatos rendelkezési jog keretei között - az egyedülállóvá vált nő és egyedülálló nő írásbeli kérelmére végezhető. A 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában az egyedülállóvá vált nő kérelme esetén a reprodukciós eljárás a kúraszerű beavatkozás befejezéséig tart. A kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak."

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők - tájékoztatásukat követően tett - együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve - egyedülállóvá vált nő esetén - a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. A 171. § (4) bekezdés szerinti női ivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó - a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően tett - írásbeli beleegyező nyilatkozata vagy a 171. § (4) bekezdésében meghatározott együttes írásbeli nyilatkozat. A reprodukciós eljárás kezdete a beleegyező nyilatkozatok aláírásának napja."

39. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 189. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pszichiátriai betegnek kártalanítás jár, ha önkéntes, sürgősségi vagy kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelése során a szabadságát alaptalanul korlátozták, illetve elvonták. A kártalanítás kizárólag a szabadság korlátozásának, illetve elvonásának a ténye és a tartama miatti hátrányok orvoslására szolgál."

40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény "Közös eljárási szabályok" alcíme a következő 201/C. §-sal egészül ki:

"201/C. § (1) A kártalanítást igénylő 189. § (3) bekezdése szerinti kártalanítási igénye kártalanítási perben érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.

(3) A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó

a) önkéntes gyógykezelés esetén a bíróság 197. § (7) bekezdése szerinti, az intézeti gyógykezelés indokoltságát elutasító,

b) sürgősségi gyógykezelés esetén a bíróság 199. § (3) bekezdése szerinti, a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését elutasító,

c) kötelező gyógykezelés esetén a bíróság 200. § (1) bekezdése szerinti, a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelését elutasító

jogerős határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. Amennyiben az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a határidő a Kúria érdemi határozatának közlésétől számít. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az a)-c) pont szerinti határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell az érintettet a kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről.

(4) A kártalanítási perben a szabadság alaptalan korlátozása, illetve elvonása miatt bekövetkezett kár, illetve nem vagyoni sérelem miatt járó kártalanítás követelhető.

(5) Ha a kártalanítást igénylő a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, örököse az érintett halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) A kártalanítási perben a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) A kártalanítás a (3) bekezdés a)-c) pont szerinti határozatok jogerőre emelkedésével válik esedékessé.

(8) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(9) A keresetlevelet a kártalanítást megalapozó határozatot hozó első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni. A keresetlevelet a bíróság annak beérkezését követő harminc napon belül érdemi vizsgálat nélkül a gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárás ügyirataival együtt a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye, ha külföldön van, az elsőfokon eljárt, a perre hatáskörrel rendelkező törvényszéknek küldi meg.

(10) A kártalanítási perben nem járhat el az a bíró, aki a 189. § (3) bekezdése szerinti szabadság korlátozó, illetve elvonó önkéntes, sürgősségi vagy kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésében eljárt."

41. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/F. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az Állami Egészségügyi Tartalék feltöltésén felül a védekezéshez beszerzett, az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során.

(2) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt az Állami Egészségügyi Tartalék feltöltésén felül a védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer, fertőtlenítőszer, orvostechnikai eszköz és egyéni védőfelszerelés (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet) - jogszabályban meghatározottak szerint -

a) a védekezéshez szükséges mértékben, és

b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból térítésmentesen átruházható.

(3) Az egészségügyi készlet (2) bekezdés szerinti átruházásáról

a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén a Kormány,

b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén a miniszter

dönt.

(4) Egészségügyi válsághelyzetnek nem minősülő összehangolt védelmi tevékenység idején a (2) bekezdés szerinti egészségügyi készlet térítésmentes átruházásáról a Kormány dönt.

(5) A védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén

a) egészségügyi válsághelyzet idején a miniszter,

b) egészségügyi válsághelyzetnek nem minősülő összehangolt védelmi tevékenység idején a Kormány kijelölt tagja vagy szerve

javaslata alapján a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt."

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (1), (3), (4) és (5) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású - ideértve a honvédelmi és a rendvédelmi - egészségügyi intézmények, illetve a kritikus infrastruktúrákat működtető szervezetek orvostechnikai eszközökkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni."

42. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 243. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szervet, szövetet és sejtet - ivarsejt kivételével - kizárólag]

"d) kutatás, valamint"

[céljából lehet külföldre, illetve külföldről Magyarország területére szállítani, ha nemzetközi egyezmény vagy megállapodás azt lehetővé teszi. Szervnek az a) pont szerinti célból történő külföldre szállításának további feltétele az, ha Magyarország területén nincs megfelelő recipiens.]

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 243. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Szervet, szövetet és sejtet - ivarsejt kivételével - kizárólag]

"e) tárolás"

[céljából lehet külföldre, illetve külföldről Magyarország területére szállítani, ha nemzetközi egyezmény vagy megállapodás azt lehetővé teszi. Szervnek az a) pont szerinti célból történő külföldre szállításának további feltétele az, ha Magyarország területén nincs megfelelő recipiens.]

43. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. §-a következő (19)-(28) bekezdéssel egészül ki:

"(19) Az Eszjtv. 1. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Nemzeti Dialízis Központ Korlátolt Felelősségű Társaságra, és a Dialízis Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságra (a továbbiakban együtt: Társaság) és a Társaság foglalkoztatottjaira az Eszjtv. rendelkezéseit 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

(20) 2025. január 1-jével a Társaságnál létrejövő egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2024. december 31-én a Társaságnál munkaviszonyban áll (a továbbiakban: érintett). Az Eszjtv. 1. § (2) bekezdésétől eltérően az érintett jogviszonyára az Eszjtv. rendelkezéseit - a (19)-(28) bekezdésben foglalt eltérésekkel - 2025. január 1-jétől alkalmazni kell.

(21) A Társaság az érintetteket legkésőbb 2025. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról és az új jogviszony tartalmáról egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja. Ezen egyoldalú jognyilatkozatot az Eszjtv. 2. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek kell tekinteni. Ha az érintett a (20) bekezdés szerint átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, arról az egyoldalú jognyilatkozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozhat.

(22) Ha az érintett a (21) bekezdés szerinti határidőn belül akként nyilatkozik írásban, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva a nyilatkozattételt követő első munkanappal megszűnik.

(23) A határozott időre szóló munkaszerződés azzal azonos lejáratú, a részmunkaidőre szóló azzal azonos részmunkaidőre szóló egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé alakul át.

(24) Ha e törvény alapján az érintett vonatkozásában jogviszonyváltásra kerül sor, a Társaságnál létesülő egészségügyi szolgálati jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye a Társaságnál létesült új jogviszonyának fennállásáig - ide nem értve az Eszjtv. 7. § (3a) bekezdése szerinti esetet - nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőzően irányadó munkabérének, és a jogszabályon, valamint munkáltatói döntés alapján járó rendszeres juttatásainak együttes összege.

(25) A (20) bekezdés szerinti jogviszonyátalakulás nem minősül jogviszony megszűnésnek az Mt. 125. §-a alkalmazása szempontjából.

(26) A (20) bekezdés szerinti jogviszonyátalakulás során

a) a ki nem adott szabadság, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli egyéb mentesítés nem váltható meg, arra a volt munkavállaló az új jogviszonyban jogosult, azzal, hogy az ilyen szabadságot az Mt. 123. §-ától eltérően 2026. december 31-ig kell kiadni, megváltásával kapcsolatos igény elévülésével kapcsolatos esetben az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályai az irányadók,

b) a 2024. december 31. utáni időszakot érintő munkaidőkeret nem zárható le,

c) az Eszjtv. 13. § (5) bekezdését alkalmazni kell.

(27) Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban

a) a munkaviszonyhoz kapcsolódó alkalmasság-vizsgálat, illetve a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényessége továbbra is fennáll,

b) tovább folyik a megszűnt munkaviszonyban kikötött, 2024. december 31. napja utáni időszakot érintő próbaidő, felmentési idő, munkaidőkeret időtartama, megkezdett szabadság, fizetés nélküli szabadság, valamint egyéb, a munkaviszonnyal összefüggő határidő,

c) változatlanul hatályos a megszűnt munkaszerződésben tett, 2025. január 1-jét megelőző időszakot érintő kirendelés és egyéb jognyilatkozat, munka irányításával összefüggő jognyilatkozat, a felek által megkötött tanulmányi szerződés, az önként vállalt többletmunkáról szóló és egyéb megállapodás, és a vezetői megbízás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában.

(28) Az érintett az egészségügyi szolgálati jogviszonyához kapcsolódó összeférhetetlenséget 2025. február 28-ig köteles megszüntetni."

44. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/O. §-sal egészül ki:

"244/O. § E törvénynek a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 189. § (3) bekezdését és 201/C. §-át a 2025. március 1-jét követően meghozott, a 201/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjai szerinti kártalanítást megalapozó határozatok tekintetében lehet alkalmazni."

45. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 97/A. §-ában az "álló szakképzett egészségügyi dolgozó" szövegrész helyébe az "álló, a miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő személy" szöveg,

b) 143. §-ában az "az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet," szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási szerveket" szöveg,

c) 168. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A beavatkozás megkezdését" szövegrész helyébe az "A reprodukciós eljárás megkezdését" szöveg,

d) 243. § (6) bekezdés c) pontjában a "megállapítása, továbbá" szövegrész helyébe a "megállapítása," szöveg,

e) 244/C. § (3) bekezdésében az "e §-ban" szövegrész helyébe az "az (1)-(18) bekezdésében" szöveg

lép.

8. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

46. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely]

"c) helyi és helyközi közforgalomban közlekedő közforgalmú, valamint magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön."

47. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

a) 7/G. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "egy adott elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon, vagy egy adott típusú elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon" szövegrész helyébe az "egy adott elektronikus cigaretta, dohányzást imitáló elektronikus eszköz vagy utántöltő flakon" szöveg,

b) 7/G. § (2) bekezdésében az "az elektronikus cigaretta és utántöltő flakon gyártó és importáló" szövegrész helyébe az "az elektronikus cigaretta, dohányzást imitáló elektronikus eszköz és utántöltő flakon gyártó és importáló" szöveg és az "az elektronikus cigarettát és utántöltő flakont" szövegrész helyébe az "az elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt és utántöltő flakont" szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4. § (3) bekezdése.

9. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

49. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:

(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"53. lőszer ideiglenes átvétele: az átadás és az átengedés esetét ide nem értve a lőszernek közvetlenül a tartására jogosulttól a továbbadás céljából megvalósuló, ellenérték nélküli megszerzése;

54. lőszer továbbadása: az átadás és az átengedés esetét ide nem értve az ideiglenes átvétel keretében megszerzett lőszernek közvetlenül a tartására jogosult részére történő, ellenérték nélküli rendelkezésre bocsátása."

50. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A lőszer ideiglenes átvétele keretében - az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a lőfegyverhez tartozó (használható) lőszertől különböző lőszer is megszerezhető."

51. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény a 11/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"A lőszer ideiglenes átvételének, továbbadásának szabályai

11/B. § (1) A 3. § (2b) bekezdése alapján kizárólag vadászlőfegyverhez, illetve sportlőfegyverhez tartozó lőszer szerezhető meg, abban az esetben, ha

a) a vadászlőfegyverhez tartozó lőszert megszerző személy rendelkezik lőfegyver tartására jogosító engedéllyel és érvényes vadászjeggyel, illetve

b) a sportlőfegyverhez tartozó lőszert megszerző személy rendelkezik a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.

(2) A 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszer legfeljebb 1 évig tárolható; ha e határidőn belül annak továbbadására nem került sor, a 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszert haladéktalanul le kell adni a rendőrségen.

(3) A 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszer egyidejűleg tárolt mennyisége nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott mennyiséget.

(4) A (2) bekezdés alapján tárolt lőszer nem használható, nem szerelhető szét, nem vihető ki az ország területéről és - a továbbadás kivételével - nem idegeníthető el.

11/C. § (1) A lőszer ideiglenes átvételéről, illetve továbbadásáról a Kormány rendeletében meghatározott adatokat tartalmazó magánokiratot kell készíteni.

(2) A lőszer ideiglenes átvételéről készült magánokiratot a lőszert megszerző személy az okirat kiállításától számított öt évig köteles megőrizni.

(3) A lőszer továbbadásáról készült magánokirat 1-1 példányát a (2) bekezdésben meghatározott személy, valamint a lőszert tőle megszerző személy - jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető - az okirat kiállításától számított öt évig köteles megőrizni."

52. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény "A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI" alcíme a következő 18/K. §-sal egészül ki:

"18/K. § (1) A polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítés megszerzéséhez kapcsolódó képzési tevékenység (e § alkalmazásában a továbbiakban: képzési tevékenység) szervezését és lebonyolítását engedélyező szerv a képzési tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a jogosult nevét,

b) a jogosult lakcímét - szervezet esetében a székhelyét -, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét,

c) a jogosult képviselőjének nevét és tisztségének megnevezését,

d) a jogosult részére engedélyezett képzési tevékenység megjelölését, valamint

e) a jogosultnak a felnőttképzési államigazgatási szerv általi nyilvántartásba vétel során generált nyilvántartásba vételi számát és az e § szerinti nyilvántartásba történő felvétele időpontját.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezett változást a jogosult tizenöt napon belül köteles bejelenteni a képzési tevékenység szervezését és lebonyolítását engedélyező szervnek.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, valamint az e § szerinti nyilvántartásból való törlés időpontjára és okára vonatkozó adatokat a jogosultnak az e § szerinti nyilvántartásból való törlésétől számított 5 évig meg kell őrizni.

(4) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában meghatározott adatokat - a jogosultnak az e § szerinti nyilvántartásból való törléséig - a képzési tevékenység szervezését és lebonyolítását engedélyező szerv nyilvánosan elérhetővé teszi."

53. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 2. § 19. pontjában a "lőfegyver, lőszer" szövegrész helyébe a "lőfegyver, - a lőszer ideiglenes átvétele, valamint a lőszer továbbadása kivételével - lőszer" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a "(2a) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2a) és a (2b) bekezdésben" szöveg,

c) 22. § (1) bekezdés a) pontjában a "használatát, a" szövegrész helyébe a "használatát, a 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszer, egyidejűleg tárolható mennyiségét és a lőszer ideiglenes átvételéről, továbbadásáról készült magánokirat adattartalmát, a" szöveg

lép.

10. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

54. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény "Gyógyszerellátás" alcíme a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § (1) A gyógyszer beszerzését, raktározását, szállítását, forgalmazását, betegre szabott, automatizált gyógyszerosztását és a beteg részére történő átadását egyaránt magában foglaló, változó helyszínen végzett járóbeteg-szakellátáshoz és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátáshoz kapcsolódó gyógyszerellátási tevékenységet végezni a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, e tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gyógyszert csak olyan gazdálkodó szervezettől szerezhet be, amely rendelkezik gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységre jogosító hatósági engedéllyel. Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző gyógyszerellátást az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyógyszerkörben nyújthat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Kormány rendeletében meghatározott adattartalommal és mellékletekkel kell a gyógyszerészeti államigazgatási szervhez benyújtani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeknek. Az (1) bekezdésben meghatározott engedély kiadásának további feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel. Az engedélyesnek teljesítenie kell a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által az engedélyben előírt adatszolgáltatási, illetve mintabeküldési kötelezettséget.

(5) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tárgyában a kérelem beérkezéséről számított kilencven napon belül dönt. Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kormányrendeletben meghatározott határozott időre adja ki. Az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban előírt, valamint az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott követelmények betartását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv ellenőrzi. Az ellenőrzésre a 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti engedéllyel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettség, valamint az engedély módosításának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Az engedély módosítása tárgyában a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt."

55. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"k) a 13. § (1) bekezdés szerinti gyógyszerellátási tevékenység engedélyezésének eljárási szabályait"

(rendeletben szabályozza.)

(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)

"o) a gyógyszertár általi gyógyszer-kiszolgáltatás formáit és szakmai szabályait, a 13. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerellátás keretében a gyógyszerátadás szakmai szabályait, illetve a gyógyszerészi gondozás szabályait,"

(rendeletben szabályozza.)

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)

"x) a 13. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerellátási tevékenység végzésének személyi és tárgyi feltételeit, valamint szakmai szabályait,"

(rendeletben szabályozza.)

56. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény

a) 17. § (1) bekezdésében a "valamint a gyógyszerek nagykereskedelmében és a lakossági gyógyszerellátásban részt" szövegrész helyébe a "valamint a gyógyszerek nagykereskedelmében, a lakossági gyógyszerellátásban, a 13. § (1) bekezdése szerinti tevékenységben, részt" szöveg,

b) 17. § (3) bekezdésében a "felfüggeszti a gyógyszer érintett gyártási tételének forgalmazását, elrendeli annak a forgalomból történő kivonását, illetve visszahívását" szövegrész helyébe az "a gyógyszer előny/kockázat arányának, valamint a további biztonságos és hatásos alkalmazhatóság értékelését követően dönt a gyógyszer érintett gyártási tételére vonatkozó forgalmazás felfüggesztésének szükségességéről vagy annak a forgalomból történő kivonásának, illetve visszahívásának elrendeléséről" szöveg,

c) 25/C. § (7) bekezdésében az "az Európai Unió" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

11. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

57. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 23. § (3) bekezdésében a "változásáról 90 napon" szövegrész helyébe a "változásáról a kérelem hiánytalan beérkezését követő 90 napon" szöveg lép.

12. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

58. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy

b) törvényben meghatározott kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladat, vagy

c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d) a helyi vagy azon túlmutató közösségi - így különösen - egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, építészeti örökség védelmével összefüggő, természet-, környezet- és állatvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy

e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt."

(2) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

"e) a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, valamint azon eseteket, ha a munkavállalói felmondásra azért kerül sor, mert a munkavállaló körülményeiben önhibáján kívül bekövetkezett változás a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi vagy az a munkavállaló számára aránytalan sérelemmel járna,"

13. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

59. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állam - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy a munkáját, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézmény által szervezett foglalkozás helyszínén a tanulmányait biztonságos, az emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse."

60. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A (9) bekezdéstől eltérően a digitális bizonyítványokra vonatkozó iratállományt nem kell átadni. A jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmény esetén a fenntartó, a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén a hivatal az arra jogosult kérelmére a tanulmányi rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott digitális bizonyítványt továbbítja a kérelmező részére."

61. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az (5) bekezdés szerint elrendelt rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a 3 tanítási napot, akkor e körülményről a rendkívüli szünetet elrendelő személy vagy szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a köznevelésért felelős minisztert, aki a 3 tanítási napot meghaladó rendkívüli szünetet követően, azt felváltva tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el. A miniszter a tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatásról szóló döntés azonnali végrehajtását rendelheti el. A döntés közlése elektronikus úton is történhet."

62. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván a tanulmányi rendszerében:)

"c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, ennek keretében az, hogy a gyermek igénybe vette-e és milyen időtartamban a Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásait,"

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván a tanulmányi rendszerében:)

"i) azt, hogy a tanuló igénybe vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti tanoda szolgáltatásait, és milyen időtartamban."

63. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az óvodai és iskolai nyomtatványok - az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el. Az állami vizsga teljesítéséről szóló bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában és meg kell őrizni. A 7. § (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott köznevelési intézmények rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni."

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az iskolai bizonyítvány az iskola igazgatójának elektronikus aláírásával ellátott digitális biztonsági okmány formájában kerül kiállításra. A digitális biztonsági formában kiállított bizonyítvány közokiratnak minősül. A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben - miniszteri rendeletben meghatározott ideig - kell megőrizni azzal, hogy a hosszú távú megőrzéséről is gondoskodni kell.

(6b) A tanulmányi rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott digitális bizonyítványról kizárólag az arra jogosult tanuló vagy a tanuló szülőjének - a tanulmányi rendszeren keresztül is előterjeszthető - kérelemére hiteles papír alapú másolatot (a továbbiakban: díszpéldány) kell kiállítani. A díszpéldányon fel kell tüntetni a tanulmányi rendszer által generált és nyilvántartott egyedi azonosítót és azt, hogy a papír alapú hiteles másolat a digitális bizonyítvány hiteles másolata. A papír alapú hiteles másolatot eredeti aláírásával hitelesítenie kell a kiállítónak és az intézmény igazgatójának, továbbá a díszpéldányt az intézmény hivatalos körbélyegzőjével el kell látni. A díszpéldány első példánya ingyenes, a második példányért kormányrendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni."

64. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott képzés és továbbképzés vehető figyelembe. A Kormány rendeletben állapítja meg a továbbképzés szervezését végző szervet vagy szerveket. A pedagógus-továbbképzési programok szervezése - a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerére vonatkozó előírások kivételével - nem tartozik a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá."

65. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Az egyházi jogi személy, nemzetiségi önkormányzati és a magánfenntartó a (8) bekezdés szerinti kezdeményezés elfogadása, valamint az alapítói és tulajdonosi joggyakorlásban történő változásra vonatkozó megállapodás alapján március utolsó napjáig kérheti a köznevelésért felelős minisztertől a fenntartóváltás, valamint a fenntartó alapítói és tulajdonosi joggyakorlásában bekövetkező változtatás engedélyezését. A kérelemről a köznevelésért felelős miniszter április utolsó munkanapjáig dönt. A miniszteri engedély hiányában a változtatásra nem kerülhet sor.

(8b) Az egyházi jogi személy vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartót érintő kérelem esetén a köznevelésért felelős miniszter az egyházpolitikáért és nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes véleményének kikérésével és figyelembevételével hozza meg e döntés ét. A vélemény hiányában a döntés nem hozható meg.

(8c) Belső egyházi jogi személy vallási közösségen belüli fenntartóváltására a (8a) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni."

66. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. alcíme a következő 89/A. §-sal egészül ki:

"89/A. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alatt álló intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott (az e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) illetménye részben vagy egészben európai uniós forrásból kerül finanszírozásra, a foglalkoztatott foglalkoztatásával összefüggő - az a) és b) pontban meghatározott célhoz szükséges - személyes adatot

a) az európai uniós forrás kezelése és felhasználása, illetve a kapcsolódó fenntartási kötelezettség teljesítése, valamint

b) az a) pontban foglaltak ellenőrzése, továbbá az azzal összefüggésben elrendelt intézkedés végrehajtása, az azzal összefüggésben indított szabálytalansági eljárás és a szabálytalansági döntéssel szemben kezdeményezett jogorvoslati eljárás lefolytatása

céljából az érintett európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló jogszabály szerint az európai uniós forrás vonatkozásában kijelölt kedvezményezett (az e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) a célok elérése érdekében szükséges mértékben kezeli.

(2) A kedvezményezett az e § szerinti adatkezeléshez a hivatalt adatfeldolgozóként bevonhatja.

(3) A közpénzek felhasználásának állami, illetve európai uniós ellenőrzését végző személy, szervezet, az irányító hatóság, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ (az e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ellenőrző szerv az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból és az intézkedéshez szükséges mértékben kezelheti az (1) bekezdés szerinti, a foglalkoztatott foglalkoztatásával összefüggő személyes adatot.

(4) Az ellenőrző szerv az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból a kedvezményezettet, a kedvezményezett az (1) bekezdés a) pontja) szerinti célból vagy az ellenőrző szerv megkeresése alapján a hivatalt, valamint a foglalkoztatott munkáltatóját adatszolgáltatás vagy betekintés biztosítása érdekében megkeresheti.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti megkeresés eltérően nem rendelkezik, és a megkeresés ezen az úton teljesíthető, az adatszolgáltatást

a) a hivatal a Köznevelés Információs Rendszerében, illetve

b) a munkáltató az általa vezetett foglalkoztatotti alapnyilvántartásban

kezelt, az (1) bekezdés szerinti cél eléréséhez szükséges személyes adatok szolgáltatásával vagy az ezekbe való betekintés biztosításával teljesíti.

(6) Az e § alapján személyes adat az (1) bekezdésben meghatározott európai uniós forráshoz kapcsolódó projekt pénzügyi zárásáig kezelhető azzal, hogy e személyes adatokat azok kezelője a forrásra vonatkozó iratmegőrzési kötelezettség tartamáig tárolja."

67. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanítási év első napjáig a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - a hivatalnak, vagy ha a tanuló már Magyarországon működő iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának és a hivatalnak kell bejelenteni. Amennyiben a tanuló a tanítási év közben költözik külföldre és kezdi meg külföldön a tanulmányait, úgy a magyar köznevelési intézményben töltött utolsó tanítási napját megelőző ötödik napig kell a bejelentést megtenni."

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 91. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a gyermek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti vagy olyan országban él, ahol nincs óvodába járási kötelezettség, az óvodaköteles gyermek szülője köteles azt bejelenteni a hivatalnak a nevelési év első napjáig, az óvodával már jogviszonyban álló gyermek szülője a hivatalnak és az óvoda igazgatójának az utolsó óvodai nevelésben töltött napot megelőző ötödik napig. Szünetel az óvodai jogviszonya annak, aki óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti vagy olyan országban él, ahol nincs óvodába járási kötelezettség, a szülő által bejelentett naptól."

68. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a pedagógus-továbbképzés rendszerét, a továbbképzés szervezését végző szervet vagy szerveket, a pedagógus-továbbképzés programjának, a továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"g) az egyes eltérő évfolyamszámú köznevelési intézmények közötti átjárhatóság biztosításához szükséges részletszabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

69. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. alcíme a következő 99/M. §-sal egészül ki:

"99/M. § (1) E törvénynek a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 57. § (6)-(6b) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2025/2026. tanévben

a) az iskolák - az előkészítő évfolyammal szervezett nevelés-oktatást végző iskolák kivételével - első évfolyamán, az előkészítő évfolyammal szervezett nevelést-oktatást végző iskolák kezdő évfolyamán,

b) a gimnázium - a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével - kilencedik évfolyamán,

c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán, a nyolcévfolyamos gimnázium esetében az ötödik évfolyamán,

majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) Az iskoláknak az (1) bekezdésben fel nem sorolt évfolyamain a bizonyítványok kiállítására az 57. § 2025. augusztus 31. napján hatályos szabályait kell alkalmazni."

70. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. alcíme a következő 99/N. §-sal egészül ki:

"99/N. § A 2024. december 31-én pedagógus továbbképzés szervezésére jogosult alapítási engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet továbbképzési programja az engedélyben meghatározott időpontig a Kormány rendeletében meghatározottak szerint továbbképzésként megszervezhető."

71. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 21. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "magán köznevelési intézmény" szövegrész helyébe a "magán köznevelési intézmény, a nemzetiségi önkormányzat által, továbbá az egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény" szöveg,

b) 73. § (4) bekezdésében a "kell" szövegrész helyébe a "lehet" szöveg,

c) 75. § (1) bekezdésében az "a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe az "a hivatal" szöveg,

d) 78. § (12) bekezdésében a "rendkívüli állapot, szükségállapot" szövegrész helyébe a "különleges jogrend" szöveg,

lép.

14. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

72. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő

a) tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, vagy

b) tagja a 33. § (6) bekezdése szerint megtett hozzájáruló nyilatkozatát visszavonta,

és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni."

73. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 54/A. §-sal egészül ki:

"54/A. § Ha a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egységnél kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött szolgálati beosztások vannak, az 54. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az 54. § (4) bekezdésétől eltérően a felajánlható szolgálati beosztást az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti elem helyett a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv más szervezeti egységeinél kell keresni,

b) az 54. § (6) bekezdésétől eltérően a hivatásos állomány tagját beleegyezésével a rendvédelmi szerv lakóhely szerint illetékes szervezeti egységének rendelkezési állományába kell helyezni,

c) a szolgálati beosztás felajánlása során az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szempontok figyelembevételével kell eljárni."

74. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a 72. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"43/A. Céljuttatás"

75. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 72. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltatói jogkör gyakorlója - a hivatásos állomány tagjával kötött megállapodása alapján - rendkívüli, célhoz köthető feladatot (e § alkalmazásában a továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg a hivatásos állomány tagja részére, amelynek teljesítése a szolgálati feladatok ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja. A célfeladat megállapításakor a munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért írásban, a hivatásos állomány tagját az illetményén felül megillető céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzata terhére. A hivatásos állomány tagja a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolta.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg - az állományilletékes parancsnok egyetértésével - a hivatásos állomány más szervezeti egységnél vagy rendvédelmi szervnél foglalkoztatott tagja részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a hivatásos állomány tagja részére.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti céljuttatás a hivatásos állomány tagját megillető jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe nem számít bele.

(6) Az (1)-(4) bekezdés szerinti, céljuttatással ellentételezett célfeladat szolgálatteljesítési időn kívüli ellátása nem minősül túlszolgálatnak."

76. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell, kivéve azt az esetet, ha az új illetmény vagy munkabér változás előtti és változás utáni összege is meghaladja az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeget. Nem változik a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően az egészségügyi szabadság szabályai szerint vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett a jogosult részére távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra."

77. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szolgálati viszony a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy f) pontja, a 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a rendvédelmi szerv a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát is, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezményekkel is meg kellett volna fizetni."

78. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 118. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba első alkalommal történő kinevezéskor a hivatásos állomány tagját a vezetői besorolási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni. Ha a besorolása a korábbi beosztásához képest alacsonyabb rendfokozatot vagy beosztási illetményt eredményezne, a hivatásos állomány tagját a második vezetői fizetési fokozatba kell besorolni és részére a korábbi rendfokozatának megfelelő rendfokozatot megállapítani, abban az esetben is, ha a 9. mellékletben az adott vezetői fizetési fokozathoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb."

79. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 275. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A hivatásos állomány tagja a saját adatai tekintetében a személyügyi alapnyilvántartásába és az annak alapjául szolgáló iratokba jogosult betekinteni."

80. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 280. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításakor fizetési várakozási időben eltöltött időként kell figyelembe venni az (1) bekezdés a)-e), valamint i) pontjában meghatározott időket."

81. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) Nem lehet iskolaőr,

a) aki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 24/A. alcímében meghatározott, a munkaviszony létesítésére vonatkozó különös feltételeknek nem felel meg,

b) aki a rendvédelmi szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) akinek az életvitele nem kifogástalan."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

"(15a) Az iskolaőr foglalkoztatási jogviszonyára a 29. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy

a) hivatásos állományba jelentkezőn az iskolaőrnek jelentkezőt,

b) szolgálati viszonyon munkaviszonyt,

c) hivatásos állomány tagján az iskolaőrt,

d) állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját

kell érteni."

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. §-a a következő (26a) bekezdéssel egészül ki:

"(26a) Az iskolaőr foglalkoztatási jogviszonyát a munkáltató haladéktalanul, azonnali hatállyal megszünteti, ha az iskolaőr életvitele nem kifogástalan. Ebben az esetben az iskolaőr végkielégítésre nem jogosult."

82. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 54. § alkalmazása helyett az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta vagy

b) a hivatásos állomány tagja a 33. § (6) bekezdése szerint megtett hozzájáruló nyilatkozatát visszavonta."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 330. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti felmentés esetében a 87. § (4) bekezdés b) pontjában és a 90. § (6) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni kell."

83. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 350. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A 140. § (6)-(24) bekezdése szerinti önként vállalt túlszolgálat és a 289/L. § (10)-(28) bekezdése szerinti önként vállalt túlmunka elrendelésére 2025. december 31-ig van lehetőség."

84. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 374. §-al egészül ki:

"374. § A 2025. január 1-jét megelőző időponttól megállapított árvák kiegészítő támogatását 2025. január 1-jétől - a Tny. 62. §-ában foglalt emelésen túl - a belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvénnyel módosított 261/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjának alapulvételével is meg kell emelni."

85. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

86. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

1. 2. § 5. pontjában a "változik;" szövegrész helyébe a "változik, nem minősül továbbá átszervezésnek - a szolgálati beosztás lényeges tartalmának módosítása nélkül - a szolgálati beosztás megnevezésének módosítása;" szöveg,

2. 71. § (1) bekezdés a) pontjában az "ellátásával," szövegrész helyébe az "ellátásával, vagy" szöveg,

3. 71. § (2) bekezdésében az "A helyettesítés" szövegrész helyébe az "A helyettesítésre irányuló megbízás harminc napnál rövidebb nem lehet és" szöveg és az "Az egyhavi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges." szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés szerinti megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges." szöveg,

4. 71. § (6) bekezdésében a "visszamenőleg, a megbízás első napjától jár." szövegrész helyébe a "jár, visszamenőleg a megbízás első napjától." szöveg,

5. 86. § (2) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében az "-, és" szövegrész helyébe a "-, vagy a 33. § (6) bekezdése szerint megtett hozzájáruló nyilatkozatát visszavonta, és" szöveg,

6. 86. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "54. §-ban" szövegrész helyébe az "54. vagy 54/A. §-ban" szöveg,

7. 86. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az "54. §-ban" szövegrész helyébe az "54. vagy 54/A. §-ban" szöveg,

8. 104. § (5) bekezdésében a "lefolytatása céljából," szövegrész helyébe a "lefolytatása céljából, a megbízhatósági vizsgálat előkészítése vagy lefolytatása során," szöveg,

9. 261/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "50%-a," szövegrész helyébe a "100%-a," szöveg,

10. 261/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "25%-a," szövegrész helyébe az "50%-a," szöveg,

11. 261/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "10%-a." szövegrész helyébe a "20%-a." szöveg,

12. 287/C. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében a "nevelési-oktatási intézmények" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmény, a technikum, a szakképző iskola, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet, a 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény)" szöveg,

13. 287/C. § (16) bekezdésében a "(15) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "(15) bekezdés a) és b) pontja szerinti" szöveg,

14. 287/C. § (22) bekezdés nyitó szövegrészében a "nevelési, oktatási intézményben" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézményben" szöveg,

15. 287/C. § (29) bekezdésében az "oktatási-nevelési intézményt" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézményt" szöveg,

16. 289/P. § (4) bekezdés a) pontjában a "10" szövegrész helyébe a "12" szöveg,

17. 330. § (1) bekezdésében az "54. §" szövegrész helyébe az "54. § és 54/A. §" szöveg,

18. 350. § (4) bekezdésében a "2024" szövegrész helyébe a "2025" szöveg és a "választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A" szövegrész helyébe a "szabadidő vagy díjazás illeti meg. Az ellentételezés formájáról - a szolgálatszervezés érdekeire figyelemmel, a hivatásos állomány tagja igényének, a pihenéshez való jog, a szolgálatteljesítés és a pihenőidő egyensúlya biztosításának, valamint a költségvetési forrásokkal való felelős gazdálkodás követelményének figyelembevétele mellett - az állományilletékes parancsnok dönt. A" szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 71. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy" szövegrész,

b) 71. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 71. § (3) bekezdése,

d) 343. § (4) bekezdése.

88. § Nem lép hatályba a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 369. §-a.

15. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása

89. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 10. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az állami mentőszolgálat az (1) bekezdés szerinti ellátás körében a központi ügyeleti hívószámra érkezett, az általa fogadott hívások esetén a telefonos kommunikációt, valamint a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait - az ellátás nyomon követése, az ellátás szervezése, az ellátás és az egységes telefonos időpontfoglalási központ minőségének ellenőrzése céljából - visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni köteles.

(4) Az állami mentőszolgálat a (3) bekezdés szerinti adatokat a hívás fogadásától számított öt évig kezeli.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott adatok - a törvényben meghatározott szerveken túl - az érintett beteg ellátása érdekében az egészségügyi ellátóhálózat érintett beteget ellátó egészségügyi szolgáltatója részére továbbíthatók.

(6) A (3) bekezdésben szereplő adatok nem képezik az egészségügyi dokumentáció részét azzal, hogy amennyiben az (1) bekezdés szerinti ellátás körében a központi ügyeleti hívószámon keresztül telemedicina ellátásra is sor került, a telemedicina ellátás adatait - a (3) bekezdésben szereplő rögzített felvételen túl - az egészségügyi dokumentáció részeként a rá vonatkozó törvényi szabályok szerint is kell kezelni.

(7) Az állami mentőszolgálat által biztosított egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás esetén a személyes közreműködés hatósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni."

90. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:

"26. § A 2025. január 1-jét megelőzően az állami mentőszolgálat által biztosított egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás esetén a személyes közreműködés hatósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért kifizetett igazgatási szolgáltatási díjat a nyilvántartásba vételt lefolytató egészségügyi államigazgatási szerv 2025. március 1-jéig visszatéríti."

16. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

91. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

17. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény módosítása

92. § Nem lép hatályba a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 188. §-a.

18. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

93. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 67. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:

(A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy)

"19. a nevelő-oktató munka során az ismeretek átadását a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek, továbbá az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tansegédletek használatával közvetítse."

94. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 75. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel)

"a) a pedagógiai munkáért, valamint a nevelő-oktató munka során a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek, továbbá az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tansegédletek használatáért,"

95. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Köznevelési intézményben foglalkoztatott - az alábbi feladatok ellátásával megbízott - pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére kell elrendelni)

"e) az a)-d) pontban foglaltakon felül heti egy, több tevékenység ellátása esetén összesen legfeljebb heti kettő óra időtartamban

ea) a gyakornok mentorálását,

eb) nem gyakorló köznevelési intézményben a pedagógusjelöltek mentorálását, illetve

ec) a teljesítményértékelési fejlesztési eszközként meghatározott pedagógusmentorálást."

96. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kötött munkarendben foglalkoztatott számára a munkáltató rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést rendelhet el. Rendkívüli munkaidő

a) a munkáltató által előírt munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,

b) a munkaidőkereten felüli munkaidő, továbbá

c) az ügyelet tartama."

97. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell a hónapban irányadó általános munkarend szerinti óraszámmal, általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén annak időarányos részével."

98. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 105. § (6) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A szakmai gyakorlatot a Kormány rendeletében állapítja meg. A szakmai gyakorlati időbe bele kell számítani)

"n) egészségügyi szolgálati jogviszonyban"

(töltött időt.)

(2) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 105. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be."

99. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 106. § (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót távolléti díj illeti meg)

"j) a felmentési idő alatt a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára,

k) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - járó munkavégzés alóli mentesülés időtartamára,

l) minden olyan időre, amelyre az 5. § szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés hiányában, annak mértéke meghatározása nélkül díjazás fizetését írja elő."

100. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

a) 50. § (1) bekezdés b) pontjában a "munkáltatónál nincs" szövegrész helyébe a "munkáltatónál vagy a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál nincs" szöveg,

b) 50. § (2) bekezdésében a "munkakör felajánlásának" szövegrész helyébe a "munkakör, illetve óraadói megbízás felajánlásának" szöveg, a "munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről." szövegrész helyébe a "felajánlott lehetőség igénybevételéről, ideértve, ha lehetőség van rá, a munkavégzés két típusa közötti választást is." szöveg és a "munkakör-felajánlási lehetőséget" szövegrész helyébe a "felajánlott lehetőséget" szöveg,

c) 74. § (3) bekezdésében a "foglalkoztatotti jogviszonyban álló" szövegrész helyébe a "foglalkoztatotti jogviszonyban, vagy a köznevelési intézmény fenntartójánál kormányzati szolgálati jogviszonyban álló" szöveg,

d) 79. § (4) bekezdés b) pontjában a "vezetői feladatok" szövegrész helyébe a "vezetői és pedagógus munkakörébe tartozó egyéb feladatok" szöveg,

e) 82. § (2) bekezdés b) pontjában az "esetén." szövegrész helyébe az "esetén, továbbá ha az eseti helyettesítés időtartama a (3) bekezdés szerinti két hetet meghaladja." szöveg,

f) 91. § (1) bekezdésében az "az apasági" szövegrész helyébe az "az áthelyezés esetét, az apasági" szöveg,

g) 105. § (4) bekezdés a) pontjában az "áthelyezés vagy" szövegrész helyébe az "áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy" szöveg,

h) 106. § (10) bekezdésében a "(6) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésben" szöveg,

i) 132. § (6) bekezdésében az "az Mt. 71-76. §-a" szövegrész helyébe az "az Mt. 36-40. § és 71-76. §-a" szöveg,

j) 133. § (9) bekezdés c) pontjában a "jogosító okirat megnevezését" szövegrész helyébe a "jogosító okirat, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezését" szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

a) 82. § (4) bekezdésében a "mértékéig bármely okból, annak" szövegrész,

b) 105. § (6) bekezdés a) pontjában az "egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szövegrész,

c) 106. § (6) bekezdés a) pontjában az "ügyeleti, készenléti átalánydíj," szövegrész,

d) 106. § (8) bekezdésében az "A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazás meghatározott időszakra járó részének számításánál a díjazásnak az így egy hónapra megállapított összegét osztani kell 174-gyel és szorozni kell a meghatározott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával." szövegrész.

19. Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítása

102. § Nem lép hatályba az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 31. §-a.

103. § Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 35. §-ának az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/N. §-át megállapító rendelkezése a "2025. március 1-jéig" szövegrész helyett a "2026. március 1-jéig" szöveggel lép hatályba.

20. Záró rendelkezések

104. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. december 30-án lép hatályba.

(2) Az 1-4. §, az 5. § a) pontja, a 7-8. §, a 10-12. §, a 4-6. alcím, a 32-38. §, a 41-43. §, a 45. §, a 8-12. alcím, az 59. §, a 61. §, a 62. §, a 64-67. §, a 68. § (1) bekezdése, a 70. §, a 71. §, a 77. §, a 78. §, a 81. §, a 84. §, a 85. §, a 86. § 1-4., 8-16. pontja, a 87-88. §, a 15-17. alcím, a 93. §, a 94. §, a 96-101. §, a 19. alcím és az 1-3. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 5. § b) pontja, a 9. §, a 39-40. §, a 44. §, a 73. §, a 86. § 6., 7. és 17. pontja 2025. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 60. §, a 63. §, a 68. § (2) bekezdése, a 69. §, a 95. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

105. § A 7. §, a 8. §, a 9. § és a 12. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2024. évi LXXVII. törvényhez

1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) Központi szerv vezetője és központi szerv vezetőjének helyettese című pontjában foglalt táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:

2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) Központi szerv vezetője és központi szerv vezetőjének helyettese című pontjában foglalt táblázat B:3 mezője helyébe a következő mező lép:

2. melléklet a 2024. évi LXXVII. törvényhez

"12. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

1. Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategóriákhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

1.1. "A" munkaköri kategória

1.2. "B" munkaköri kategória

2. Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

2.1. "C" munkaköri kategória

2.2. "D" munkaköri kategória

2.3. "E" munkaköri kategória

3. Felsőfokú tábla a felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó alapilletmények alsó és felső határaihoz

3.1. "F" munkaköri kategória

3.2. Vezetői munkaköri osztály

"

3. melléklet a 2024. évi LXXVII. törvényhez

1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklet I. Tanulói nyilvántartás része a következő k) alponttal egészül ki:

(A tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló alábbi személyes adatait tartalmazza:)

"k) annak tényét és időtartamát, hogy a tanuló igénybe vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti tanoda szolgáltatásait,"

2. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklet VI. A tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartása része a következő g) alponttal egészül ki:

(Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az országos pedagógiai mérések sikeres lebonyolítása céljából működteti az országos mérések adatbegyűjtő és -kezelő informatikai rendszerét. A tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartása - személyazonosításra alkalmatlan módon - az alábbi személyes adatokat tartalmazza:)

"g) annak tényére és időtartamára vonatkozó adatok, hogy a tanuló, korábban az óvodai nevelésben való részvétele alatt igénybe vette a Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatásait, továbbá, hogy a tanuló igénybe vette vagy veszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti tanoda szolgáltatásait,"