2022. évi L. törvény

Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról

1. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása

1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3/A. § (4) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés m) pontjában a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg lép.

3. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

3. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban - adatlapokon, illetve elektronikusan tárolva - kezeli:)

"b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével és a külföldi lakóhely változás bejelentésével kapcsolatos iratokat, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelmeket;"

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:

"21/C. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági feladatai ellátása céljából a következő adatokat jogosult átvenni a nyilvántartást kezelő szervtől: a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje, valamint a személyazonosító igazolvány és az útlevél okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka."

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"p) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, e hatósági hatáskörében ellátandó feladatai végrehajtásához."

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak."

8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/N. §-sal egészül ki:

"24/N. § A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv a kérelmező személyazonosságának, valamint személyi adatainak és vezetői engedélye adatainak ellenőrzése céljából térítésmentesen igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat."

9. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni."

10. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 34. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A családi állapot igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is előterjeszthető."

11. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a " , valamint" szövegrész helyébe a "céljából." szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében a "hatóságiigazolvány-kiadási" szövegrész helyébe a "hatósági igazolvány kiadására irányuló" szöveg,

c) 24. § (2a) bekezdésében a "vezetőiengedély-kiállítás" szövegrész helyébe a "vezetői engedély-kiállítás" szöveg,

d) 24. § (3) bekezdésében az "okmányazonosítóját." szövegrész helyébe az "okmányazonosítóját és az okmány kiadásának és érvényességének adatait." szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 9. § (3) bekezdés c) pontjában az " , adatváltozással, adathelyesbítéssel" szövegrész,

b) 21. § b) pontja.

5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Mindenki felelős önmagáért.

(2) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, őt - a képességeik és lehetőségeik szerint, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rokontartásra vonatkozó szabályai szerinti sorrendben - a hozzátartozók segítik.

(3) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes és a hozzátartozók (2) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességüket nem teljesítik, az egyén lakóhelye szerinti települési önkormányzat jogszabályban meghatározott feltételek szerinti gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, és a hozzátartozók a (2) bekezdés szerinti, a települési önkormányzat pedig a (3) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességet nem teljesítik, az államnak jogszabályban meghatározott feltételek szerinti kötelezettsége áll fenn.

(5) Az állam és a települési önkormányzat a szociális gondoskodás feltételeinek biztosításával összefüggő feladatainak ellátása során együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel.

(6) A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működési kereteinek biztosítása az állam és a települési önkormányzat feladata e törvényben meghatározott módon."

14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmény nem állami vagy egyházi fenntartója 2025. december 31-ig az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított új támogatott lakhatási férőhelyek számával csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézményei férőhelyeinek számát.

(5) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított, a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó új támogatott lakhatási férőhelyek számával 2025. december 31-ig országos szinten csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek számát."

15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy a képzésre a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen kijelölt szerv által vezetett jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás online felületén jelentkezik.

(6) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás célja az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy továbbképzésre, vezetőképzésre való jelentkezésének biztosítása, valamint a továbbképzés, vezetőképzés elvégzését igazoló dokumentáció kiállításának elősegítése.

(7) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás tartalmazza az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy

a) 92/F. § (1) bekezdése szerinti adatait,

b) állampolgárságát,

c) nemét,

d) lakó- és tartózkodási helyét és

e) működési nyilvántartási számát.

(8) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásból törölni kell annak a személynek az adatait, aki

a) elhunyt,

b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll, vagy

c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel."

16. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 3. § (8) bekezdés b) pontjában az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész helyébe a "Ptk." szöveg,

2. 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

3. 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

4. 17. § (4) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

5. 17. § (4a) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

6. 24/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósításához" szövegrész helyébe a "Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósítására kijelölt jogi személy, a Program megvalósításához" szöveg,

7. 24/C. § (2) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,

8. 24/C. § (3) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,

9. 24/C. § (4) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,

10. 24/C. § (5) bekezdésében a "SZIN Nonprofit Kft." szövegrész helyébe a "Program megvalósítására kijelölt jogi személy" szöveg,

11. 25. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

12. 25. § (5) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

13. 25. § (5) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

14. 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

15. 35. § (4) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

16. 37. § (4) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

17. 50. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének 10%-át" szöveg és az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

18. 54. § (1) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

19. 54. § (1) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

20. 92/K. § (4a) bekezdésében a "meghatározottak" szövegrész helyébe a "meghatározott adatok" szöveg,

21. 114. § (2) bekezdés c) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

22. 115. § (6) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

23. 117. § (7) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

24. 117/A. § (1) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg,

25. 132. § (1) bekezdés n) pontjában a "hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság, a 24/C. § szerinti jogi személy" szöveg

lép.

6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

17. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

a) 50/D. § (2) bekezdés j) pontjában a "nyugdíjminimum havi" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg,

b) 50/D. § (2) bekezdés k) pontjában a "nyugdíjminimum napi vagy havi összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap összege harmincad részének" szöveg

lép.

7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya)

"f) szerződéses határvadászokból"

(állhat.)

19. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény "A rendőrség szervezete és irányítása" alcíme a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

"6/A. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az 1. § (2) bekezdés 10-11. és 13. pontjában meghatározott feladatok ellátásáról a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, szerződéses határvadász jogviszonyban foglalkoztatott tagja (a továbbiakban: határvadász) útján is gondoskodhat.

6/B. § (1) A határvadász az e törvény szerinti feladatai ellátása során

a) a IV. Fejezetben foglaltak szerint jár el, ide nem értve a szolgálati időn kívüli intézkedési kötelezettségét,

b) - a 34. § és 34/A. §-ban, a 38-40. §-ban, a 45-45/A. §-ban, a 46. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 46/A. és 46/B. §-ban meghatározott intézkedések kivételével - az V. Fejezet szerinti rendőri intézkedéseket foganatosítja, valamint azon rendőri intézkedések során, amelyek foganatosítására nem jogosult, a végrehajtó rendőr tevékenységét biztosíthatja,

c) jogosult a VI. Fejezet szerinti kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2) A határvadász intézkedése vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása elleni jogorvoslatra a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni."

20. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott]

"i) a szerződéses határvadász jogviszonyban"

[foglalkoztatott.]

21. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést akkor követhet el, ha megalapozottan feltehető, hogy az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére alkalmas, valamint az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.

(4) A 7/A. § (2) bekezdése alkalmazása során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni."

22. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A terrorizmust elhárító szerv)

"h) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az azonnali és összehangolt reagálás érdekében - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig, a miniszter folyamatos tájékoztatása mellett - elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét."

23. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V. Fejezete a 46/F. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Célzott ellenőrzés elrendelése

46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.

(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.

(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása

46/H. § Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személyre vagy tárgyra a Schengeni Információs Rendszerben célzott ellenőrzésre irányuló érvényes figyelmeztető jelzés szerepel, annak végrehajtása érdekében a 46/C. § szerinti szabályok alkalmazásával intézkedik.

Biztonsági feltartóztatás

46/I. § (1) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.

(2) A rendőr szükség esetén intézkedik az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzéssel érintett személy védelem alá helyezéséről és intézményi elhelyezéséről.

(3) A rendőr az intézkedésről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő szervet, külföldi figyelmeztető jelzés esetén a SIRENE Irodát.

(4) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján áldozattá válás kockázata miatt utazás megakadályozásával járó külföldi figyelmeztető jelzés van érvényben.

(5) A rendőr a (4) bekezdés szerinti intézkedésről haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, szükség esetén intézkedik az érintett személy védelem alá helyezéséről.

Ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése

46/J. § (1) A rendőrség - az ismeretlen elkövetők azonosítása céljából - a nyomozás alatt álló terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített ujjnyomat vagy tenyérnyomat teljes vagy hiányos sorozatait tartalmazó figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben, ha megalapozottan feltehető, hogy az ujj- vagy tenyérnyomat a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származik és az egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisokban való keresés nem vezetett eredményre.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezése céljából a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől jogosult a daktiloszkópiai adatok átvételére.

Az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzések végrehajtása

46/K. § Ha az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (SIS AFIS) a 46/J. § szerint bevitt figyelmeztető jelzés kapcsán találatot jelez, a rendőr megállapítja és rögzíti az ismeretlen személlyel szemben elrendelt figyelmeztető jelzés alanyának természetes személyazonosító adatait és tájékoztatja a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet. A rendőr az ismeretlen elkövető természetes személyazonosító adatainak megismerését követően megkeresi a SIRENE Irodát a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk beszerzése céljából."

24. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1)-(1b) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként csak államigazgatási szervvel vagy az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal köthető megbízási szerződés."

25. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv e törvény szerint általa folytatott titkos információgyűjtés keretében jelzés elhelyezését rendelheti el a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban."

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2b) bekezdés szerinti jelzésben az adatváltozásról, illetve az érintett személyre vonatkozó adattovábbítási vagy adathozzáférési kérelemről értesítés adását kérheti, melyet a jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv köteles teljesíteni."

(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a rendőrség más adatállományból bűnüldözési célból adatot vesz át, erről az érintett tájékoztatására - a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével - a 91/B. § rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről - a rendőrség bűnüldözési vagy bűnmegelőzési feladata teljesítésének biztosítása érdekében - a rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet, illetve más személyt vagy szervet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv köteles az adatigényléssel, illetve a jelzés elhelyezésével egyidejűleg tájékoztatni az adatszolgáltatót."

26. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg)

"aa) a kísérés, az előállítás és az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek egyes tételeit, azok mértékét, valamint a költségek elrendelő szerv részére történő igazolásának részletes szabályait, továbbá"

27. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 103/A. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény]

"d) 5-6/B. §-a,"

[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]

28. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 4/A. § (3) bekezdés e) pontjában a "tisztjelöltekből" szövegrész helyébe a "tisztjelöltekből, valamint" szöveg,

b) 7. § (1a) bekezdés h) pontjában a "munkaviszonyban" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban, és" szöveg,

c) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "szabálysértést, valamint" szövegrész helyébe a "szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, valamint" szöveg,

d) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a teljesítményfokozó" szövegrész helyébe az "a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178-180. §), a teljesítményfokozó" szöveg, az "a hivatali" szövegrész helyébe az "a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali" szöveg és az " , az" szövegrész helyébe az " , a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az" szöveg,

e) 91/C. § (5) bekezdésében a "szerv vezetője" szövegrész helyébe a "szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője" szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a "valamint" szövegrész,

b) 7. § (1a) bekezdés g) pontjában az "és" szövegrész.

8. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

30. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

1. 11. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

2. 11. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

3. 11. § (2) bekezdés c) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

4. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

5. 11. § (2) bekezdés e) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

6. 11. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

7. 11. § (4) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

8. 12. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

9. 12. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

10. 12. § (2) bekezdés c) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

11. 12. § (2) bekezdés d) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

12. 12. § (2) bekezdés e) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

13. 13. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

14. 14. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

15. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

16. 14/A. § záró szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

17. 15. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

18. 15/A. § záró szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

19. 16. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

20. 16. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg

lép.

9. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

31. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az állami feladatok:)

"s) a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés biztosítása minden természetes személy számára."

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés c), d) és s) pontja szerinti feladatokat a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás alapján az érintett miniszterek közreműködésével látja el."

32. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

"k) az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdővíz minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférésre, továbbá a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok;"

(rendeletben történő megállapítására.)

33. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény:)

"b) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;"

(való megfelelést szolgálja.)

10. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

34. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) a (6) bekezdésben foglalt kivétellel jogi személyek."

(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek az agglomerációs központok önálló feladat- és hatáskörrel, valamint állománytáblázattal rendelkező telephelyei."

35. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény "Az Országos Parancsnokság" alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § Az Országos Parancsnokság az 5. §-ban meghatározott egyes gazdasági feladatait a gazdasági ellátó szerv útján látja el."

36. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az intézetek öt agglomerációt képeznek, az agglomerációs központ vezetőjét, valamint az egyes agglomerációs központ alá tartozó intézeteket az országos parancsnok jelöli ki.

(4) Az országos parancsnok kijelölése alapján a gazdasági társaságok az agglomerációba tartozó intézetekkel együttműködve az agglomerációba bevonhatók."

37. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az intézetet vagy intézményt a parancsnok, főigazgató főorvos, főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt: parancsnok) vezeti, aki

a) felelős az intézet vagy intézmény feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért,

b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit,

c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket,

d) felelős az intézet vagy intézmény gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért,

e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett,

f) képviseli az intézetet vagy intézményt.

(2) Az agglomerációs központ vezetője jogosult

a) az országos parancsnok megbízása alapján, annak keretei között az 5. § b) pontjában foglalt jogkörök gyakorlására,

b) törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátására, továbbá

c) az a) pontban és a 8/A. §-ban meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben, az irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges mértékben a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint törvényben meghatározott személyes adatokat kezelni."

38. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény "A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények" alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § Az agglomerációs központ vezetője felelős helyi jogállású intézetek esetén a 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ellátásáért."

11. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

39. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont a) pontjában a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg,

b) 1. számú melléklet 7. pont 7.29. alpont c) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg

lép.

12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

40. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult

1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez, a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez;

2. az Nytv. alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez;

3. a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához;

4. elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;

5. a külképviseleti hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult;

6. az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;

7. a katonai igazgatás szervei és a Magyar Honvédség központi irattárazási feladatait ellátó honvédelmi szervezet kijelölt szerve, továbbá a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt a tényleges állomány vonatkozásában az állományilletékes honvédelmi szervezet a törvény szerinti hadköteles nyilvántartás vezetéséhez, az önkéntes tartalékos és kiképzett hadköteles állomány katonai szolgálata tervezése érdekében, a háborús veszteség-nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a honvédelmi ágazatban használt okmányok kezelésével kapcsolatban;

8. a választási szerv a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő, az országos nemzetiségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;

9. a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez;

10. a polgármester (főpolgármester), a népiülnök-választási eljárásban a választójogosultság ellenőrzéséhez;

11. az idegenrendészeti szerv és a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

12. a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljáráshoz;

13. a bűntettesek nyilvántartását kezelő szerv;

14. a körözést elrendelő, a körözési eljárást lefolytató és a körözési nyilvántartást vezető szerv a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

15. a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;

16. az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében;

17. a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartási és közlekedési igazgatási eljáráshoz;

18. a lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző kincstár, lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter feladatai ellátásához;

19. a szabálysértési hatóság, valamint a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

20. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott földhasználati összesítő igénylése céljából az ingatlanügyi hatóság, az ügyész, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv;

21. a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetéséhez belső azonosítóként, törvényben meghatározottak szerint a polgár azonosításához;

22. a gondnokoltak nyilvántartását és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

23. az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben;

24. a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célra;

25. az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához;

26. az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez;

27. a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez;

28. az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához."

41. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"6. az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve törvényben meghatározottak szerint;"

42. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § A személyi azonosító továbbítására jogosult:

1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;

2. a 32. § 2. pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;

3. az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez;

4. a népszavazási kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést szervező az összegyűjtött aláírásoknak a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a helyi választási bizottság részére történő átadásakor;

5. a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv, e kötelezettsége teljesítésekor;

6. a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, az európai polgári kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;

7. a polgármester (főpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez;

8. a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek (főpolgármesternek) teljesített adatszolgáltatáskor;

9. az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére;

10. a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi szervek egymás között, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére;

11. a 32. § 7. pontjában felsorolt szervek egymás között az ott meghatározott feladataik ellátásához;

12. a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező hazai hatóságnak;

13. a nyilvántartási szerv és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott adattovábbítás teljesítése céljából, ha az adattovábbítást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;

14. a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;

15. a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási szervhez történő továbbításakor;

16. a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;

17. az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;

18. az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében;

19. az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő;

20. feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához;

21. a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

22. a 32. § 6. és 21. pontjában felsorolt szervek egymás között, az ott meghatározott feladataik ellátásához;

23. a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással összefüggésben a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;

24. a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

25. az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez;

26. a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez;

27. az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához."

43. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1a)-(1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.

(1b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.

(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.

(1d) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít az erdészeti hatóság részére az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról."

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a kötvénynyilvántartó szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról."

(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1g)-(1k) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1g) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, továbbá az egészségügyi dolgozó elhalálozásának tényéről és időpontjáról.

(1h) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az általános hatáskörű útlevélhatóság részére rendszeres adatátadást teljesít a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.

(1i) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére rendszeres adatátadást teljesít az Nytv. 33/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.

(1j) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.

(1k) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a vasúti közlekedési hatóság részére rendszeres adatátadást teljesít az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartásban szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozása helyéről és idejéről."

(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1l) bekezdéssel egészül ki:

"(1l) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv részére rendszeres adatátadást teljesít az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról."

(5) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek,

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár,

d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,

e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,

f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,

g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv, valamint kizárólag az érintett elhalálozása, vagy a nyilvántartásból történő kikerülésének egyéb oka, és időpontja adatok vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv,

i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,

j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,

k) az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltató,

l) az (1) bekezdés n) pontja szerinti SZIN Nonprofit Kft.,

m) az (1) bekezdés i) pontja szerinti bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv,

n) a (2) bekezdés f) pontja szerinti gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv kivételével, az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."

(6) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek,]

"o) a (2) bekezdés h) pontja szerinti ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szervei"

[kivételével, az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]

13. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

44. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 4. § z) pontja,

b) 24/A. § k) pontja,

c) 42/A. §-a,

d) 47. § (6) bekezdés b) pontja.

14. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

45. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg lép.

15. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

46. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meg nem haladó mértékű részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén a megelőlegezett gyermektartásdíj összege az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb összegben is megállapítható."

47. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek)

"b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének hatvanhétszeresét, azzal, hogy szociális vetítési alapként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes szociális vetítési alap összegét kell figyelembe venni."

48. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 33. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)

"i) - ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el - a törvényes képviselet ellátásának módjáról, egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő kirendelésének lehetőségéről, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségéről és panaszjoga gyakorlásáról."

49. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha

a) az otthont nyújtó ellátás megszűnésének oka az, hogy a gyermek betöltötte a 18. életévét,

b) az utógondozói ellátás megszűnésének oka az, hogy a fiatal felnőtt betöltötte az utógondozói ellátásra jogosító életkort, vagy

c) az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek különleges ellátási szükséglete a 3. életévének betöltése miatt szűnik meg,

a gyermek, fiatal felnőtt jogosultsága, ellátási szükséglete a meghatározott életkor betöltését követő napon szűnik meg."

50. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Gyermekek átmeneti otthona" alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. § A gyámhatóság a családjában nevelkedő, emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket, ideértve azt a gyermeket is, aki esetében fennáll a veszélye annak, hogy emberkereskedelem áldozata, a védelembe vételével egyidejűleg, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére legfeljebb hat hónapra elhelyezi az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek ideiglenes befogadására kijelölt, speciális terápiás ellátást biztosító gyermekek átmeneti otthonában. Az elhelyezés az intézményvezető javaslatára és a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére további hat hónappal meghosszabbítható."

51. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 56. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ellátására nevelési ellátmány illeti meg.

(2) A különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek után a nevelőszülőt magasabb összegű nevelési ellátmány illeti meg.

(3) A nevelőszülő a nevelési ellátmányt a gyermek teljes körű, a fiatal felnőtt szükség szerinti ellátására köteles fordítani.

(4) A nevelési ellátmány a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, költőpénzére, egészségügyi ellátására, valamint a lakásfenntartási költségeinek kiegészítésére fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.

(5) A gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmány és családi pótlék fogadása érdekében létesített bankszámla és az ahhoz kapcsolódó bankkártya költségei a nevelési ellátmányból is fedezhetőek."

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A nevelési ellátmány és a különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek után járó magasabb összegű nevelési ellátmány legalacsonyabb összegét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg."

52. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás)

"b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását, valamint biztosítja a feltételeket a gyermekvédelmi gyámi feladatok ellátásához és a gyermekvédelmi gyámnak a gyermek gondozási helyével történő együttműködéséhez,"

53. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia)

"c) a nevelőszülő, a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,"

54. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha)

"a) a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,"

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A gyermekvédelmi gyám együttműködik a gyermek gondozási helyét biztosító nevelőszülővel, gyermekotthonnal vagy más gondozási hellyel."

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A gyermek az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt nevelőszülő gyámi feladatainak ellátásával kapcsolatban a gyermekvédelmi gyámhoz fordulhat, aki a gyermek jelzését, panaszát köteles kivizsgálni."

55. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása" alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:

"85/A. § A gyermekvédelmi gyám a gyermek érdekének érvényesítése és gyámi feladatai ellátása érdekében a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekvédelmi gyámi módszertan) alkalmazásával jár el."

56. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A gyermekvédelmi gyám hozzájárulhat a gyermek képmásának és hangfelvételének elkészítéséhez, valamint felhasználásához, ha

a) az nem ellentétes a gyermek érdekével, és

b) ahhoz az ítélőképességének birtokában lévő gyermek hozzájárult."

57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"133/B. § A gyámhatóságnak a kapcsolattartás megvonására és a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó döntése az Ákr. 84. §-a alapján azonnal végrehajtható."

58. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A 15. § (1)-(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]

"k) a miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter."

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (3a) bekezdése a következő e)-h) ponttal egészül ki:

(A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben)

"e) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő 5. § t) pontja szerinti adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelének, a nevelőszülői tevékenységre való alkalmasság vizsgálatára, felülvizsgálatára és a működtető döntésére vonatkozó adatoknak, dokumentumoknak a rögzítése a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben,

f) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban elhelyezett, illetve a gyermekvédelmi szakértői bizottság által elhelyezni javasolt gyermekek számának a rögzítése a szakellátott gyermekek nyilvántartásának alrendszerében,

g) a nevelésbe vett gyermekeket fogadó nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek ellátását biztosító nevelőszülőnél és gyermekotthonban lévő üres férőhelyek rögzítése a gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében,

h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője által kijelölt, az eseti gyámi, gyermekvédelmi gyámi és helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyek 5. § t) pontja szerinti adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelének a rögzítése a gyermekvédelmi gyámi alrendszerben"

(történik.)

59. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) A 15. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdése szerinti ellátást nyújtó szolgáltatók az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartási kötelezettségüknek a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben történő adatrögzítéssel tesznek eleget."

60. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 139/B. §-sal egészül ki:

"139/B. § (1) A nevelőszülői hálózat működtetője az 55. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettségének a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszerében tesz eleget.

(2) A nevelőszülői alkalmassági alrendszerben szereplő adatokat

a) a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmatlanságának megállapításáról szóló döntés napjától számított, vagy

b) nevelőszülő esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő

15 év elteltével törölni kell.

(3) A szolgáltatói nyilvántartásba be nem jegyzett nevelőszülői hálózat fenntartója a nevelőszülőnek jelentkező személyek alkalmassági vizsgálatának lefolytatása céljából ideiglenes belépési jogosultságot igényel a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréhez. Ha a jogosultság igénylését követő 6 hónapon belül a fenntartó nem nyújt be kérelmet a nevelőszülői hálózat szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzése iránt, a fenntartó ideiglenes belépési jogosultságát és a fenntartó által a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben rögzített adatokat törölni kell."

61. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"141. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője tartja nyilván a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer 135. § (3a) bekezdés f)-h) pontja szerinti alrendszereiben az ott meghatározott adatokat."

62. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"k) a gyermekvédelmi szakellátásban és a javítóintézetben foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, a képzés- és a vizsgaszervezés szabályaira, valamint a gyermekvédelmi gyámok számára szervezett központi oktatási program szervezésére, szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat,"

63. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188/E. §-sal egészül ki:

"188/E. § (1) Az 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti nevelési ellátmány legalacsonyabb összege 2023. évben havi

a) 53 437 forint átlagos szükségletű gyermek,

b) 62 344 forint különleges szükségletű gyermek,

c) 66 798 forint speciális vagy kettős szükségletű gyermek, és

d) 53 437 forint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegű nevelési ellátmány 2023. január 1-jétől a teljes január hónapra jár abban az esetben, ha a nevelőszülő a nevelési ellátmányra való jogosultság egyéb feltételeinek megfelel."

64. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 4. § (3) bekezdésében a "házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet" szövegrész helyébe a "házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 tanácsi rendelet" szöveg,

2. 19. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének a 180%-át" szöveg,

3. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének 165%-át" szöveg,

4. 19. § (7) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

5. 19. § (7) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

6. 20/B. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

7. 26. § (1) bekezdés a) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg,

8. 26. § (1) bekezdés b) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg,

9. 26. § (1) bekezdés c) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg,

10. 49. § (4) bekezdés c) pontjában a "nevelési díj és a külön ellátmány" szövegrész helyébe a "nevelési ellátmány" szöveg,

11. 49. § (5) bekezdésében a "nevelési díj és külön ellátmány" szövegrész helyébe a "nevelési ellátmány" szöveg,

12. 54/A. § (4) bekezdésében a "gyermeklétszámtól" szövegrész helyébe a "gyermeklétszámtól - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint -" szöveg,

13. 55. § (5) bekezdés c) pontjában a "nevelési díj, az ellátmány" szövegrész helyébe a "nevelési ellátmány" szöveg,

14. 68. § (1) bekezdésében a "gyermeket védelembe" szövegrész helyébe a "gyermeket azonnal végrehajtható határozatával védelembe" szöveg,

15. 68. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "- védelembe" szövegrész helyébe az "- azonnal végrehajtható határozatával védelembe" szöveg,

16. 72. § (1a) bekezdésében az "értesíti a gyámhatóságot" szövegrész helyébe az "értesíti a család- és gyermekjóléti központot, a gyámhatóságot" szöveg,

17. 74/A. §-ában a "gyámhatóság gyámot" szövegrész helyébe a "gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

18. 79. § (3) bekezdés a) pontjában a "szintjére," szövegrész helyébe a "szintjére, véleményére," szöveg,

19. 87. § (1) bekezdés c) pontjában a "gyermek iskolai" szövegrész helyébe a "gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai" szöveg,

20. 93. § (3) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

21. 93. § (3) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

22. 98. § (5) bekezdésében a "bekezdésben meghatározott" szövegrész helyébe a "bekezdés szerinti" szöveg,

23. 101. § (2) bekezdés k) pontjában a "módszertanát, valamint" szövegrész helyébe a "módszertanát, a gyermekvédelmi gyámi módszertant, valamint" szöveg,

24. 101. § (2) bekezdés l) pontjában a "gyermekotthonokat" szövegrész helyébe a "gyermekotthonokat, az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekeket fogadó gyermekek átmeneti otthonát" szöveg,

25. 102. § (1d) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

26. 133. § (5) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

27. 133/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

28. 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében az "intézet jogosult" szövegrész helyébe az "intézet, valamint a védőnő jogosult a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz szolgáltatás igénybevételével" szöveg,

29. 137. § (2) bekezdésében a "működési nyilvántartásának" szövegrész helyébe a "jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásának, valamint működési nyilvántartásának" szöveg,

30. 142. § (4) bekezdésében a "135. § (3) bekezdés b) és c) pontja" szövegrész helyébe a "135. § (3) bekezdés a) és b) pontja" szöveg,

31. 147. § (5) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb összege" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összege" szöveg,

32. 153. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb összegének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összege" szöveg,

33. 165. § (1) bekezdésében a "2022." szövegrészek helyébe a "2024." szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 98. § (2) bekezdés c) pontjában a "személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti természetes" szövegrész,

b) 128. § (3) bekezdés c) pontjában az "és a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok" szövegrész,

c) 132. § (6) bekezdésében a "vagy annak végrehajtása" szövegrész,

d) 132. § (7) bekezdésében az " , a kapcsolattartás végrehajtásával" szövegrész,

e) 133/C. §-a.

16. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

66. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.

17. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

67. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény "Fertőző betegség elleni védettség igazolása" alcíme a következő 74/L-74/S. §-sal egészül ki:

"74/L. § (1) Ha a Kormány a 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor rendeletben határozott a fertőzés igazolásának módjáról [a továbbiakban: 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállása], az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 órás időtartamban - az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti, a Kormány által a köznevelésért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv), valamint

b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti szakképzési államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakképzési szerv)

számára az adat megismerhetővé tételének napján a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzéssel megfertőződött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(2) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége tényének megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan

a) a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében,

b) a szakképzési szerv az Szkt. 111. §-a szerinti szakképzés információs rendszerében

TAJ számot kezel.

74/M. § (1) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerinti, valamint az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerinti informatikai rendszernek (a továbbiakban együtt: Rendszer) a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele céljából alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szülő vagy a törvényes képviselő, továbbá a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élő személyek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) TAJ számát, telefonszámát és elektronikus levelezési címét - az érintett önkéntes, tájékoztatáson alapuló, az elszámoltathatóság alapelvét figyelembe vevő módon megtett hozzájárulása alapján - a szülő vagy a szülő kérésére a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény rögzíthesse. A köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény, a köznevelési szerv vagy a szakképzési szerv nem kötelezheti a szülőt e § szerinti adatainak átadására.

(2) Az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállítása érdekében napi rendszerességgel, a (4) bekezdés szerinti intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 órás időtartamban - az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a Rendszer üzemeltetője számára az adat megismerhetővé tételének napján fertőzött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége tényének megismerhetőségét teszi lehetővé a Rendszer üzemeltetője számára, akikre vonatkozóan a szülő vagy törvényes képviselő az (1) bekezdés szerint a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élő személyek TAJ számát a Rendszerben rögzítette.

(4) A Rendszer üzemeltetője az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat - ha a (2) bekezdés szerinti összevetés alapján az érintett tekintetében a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzéssel való megfertőződés tényére vonatkozó adat kimutatható -

a) a járványügyi intézkedések megtétele céljából továbbítja a járványügyi szerv részére,

b) a fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési vagy szakképzési intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából megismerhetővé teszi a köznevelési, illetve a szakképzési szerv számára,

azzal, hogy az adatkezelés során olyan titkosítási módszert kell alkalmazni, hogy az adatkezelésre előírt feltételek teljesüljenek.

74/N. § (1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor, a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára - az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel

a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló, vagy

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló

személyek TAJ számát, akik a munkakörükbe tartozó - így a köznevelési intézmény esetében különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más - feladatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény területén látják el.

(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig - de legfeljebb 48 órás időtartamban - az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára az adat megismerhetővé tételének a 74/C. § (1) bekezdés szerinti fertőzéssel fertőzött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.

(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan TAJ számot a köznevelési intézmény, valamint a szakképzési intézmény a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.

(4) A köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a 74/C. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálya alatt kezeli.

(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény a köznevelési szervet, illetve a szakképzési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény területén látja el.

74/O. § (1) Az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján az oltottsággal vagy védettséggel rendelkező személyeknek a fertőzés elleni védőoltás tényére vagy a védettségi időtartamra vonatkozó adatát.

(2) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek védettségének ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében TAJ számot kezel.

74/P. § (1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállása esetén a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára - az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel

a) az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, vagy

b) a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló

személyek TAJ számát, akik a munkakörükbe tartozó - különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más - feladatokat a köznevelési intézmény területén látják el.

(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel az érintettek TAJ számának összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján a 74/C. § (1) bekezdés szerinti fertőzés elleni védőoltás tényére vagy a védettség időtartamára vonatkozó adatát.

(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek adatainak megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan TAJ számot a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.

(4) A köznevelési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a 74/C. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálya alatt kezeli.

(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény a köznevelési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény területén látja el.

74/Q. § (1) A köznevelési vagy szakképzési államigazgatási szerv az általa a 74/L-74/P. § alapján kezelt adatok közül a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - érdekében feltétlenül szükséges, a köznevelési vagy szakképző intézmény által megjelölt érintettekre vonatkozó adatokat átadja köznevelési vagy szakképző intézménynek azzal, hogy azokat a köznevelési vagy szakképző intézmény kizárólag az intézkedés vagy intézkedés sorozat meghozatala idejéig, de legfeljebb három hónapig kezeli.

(2) Az (1) bekezdés szerint átadott adatokat

a) a köznevelési vagy szakképző intézmény vezetője,

b) a gyermek óvodapedagógusa, a tanuló osztályfőnöke

ismerheti meg.

(3) A köznevelési vagy szakképző intézmény az (1) bekezdés szerint kizárólag

a) az általa foglalkoztatottról,

b) tanulójáról,

c) általa ellátott vagy gondozott gyermekről

kérhet adatokat.

74/R. § (1) Ha a 74/Q. § (1) bekezdés szerinti fertőzöttségi vagy védettségi adatok informatikai rendszer útján nem vagy csak jelentős késedelemmel érhetőek el, a köznevelési vagy szakképző intézmény azok megküldését közvetlenül

a) az általa foglalkoztatottól,

b) nagykorú tanulójától vagy

c) a gyermek törvényes képviselőjétől

is kérheti azzal, hogy megjelöli a megkeresés okát, az adatkezelés várható időtartamát, illetve az azzal kapcsolatos várható intézkedéseit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a köznevelési vagy szakképző intézmény az intézkedés vagy intézkedés sorozat idejéig kezeli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a 74/Q. § (2) bekezdése szerinti személy ismerheti meg.

74/S. § A 74/Q. § (1) bekezdése, valamint a 74/R. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítás során úgy kell eljárni, hogy a különleges adatokat kizárólag az arra jogosult személy ismerhesse meg."

68. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(19) Nem alkalmazandóak

a) az (1)-(17) bekezdésben foglaltak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltató,

b) a (2)-(17) bekezdésben foglaltak a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a vármegyei irányító intézmény kategóriával azonos besorolású, e törvény szerint egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató)

fenntartására, irányítására."

69. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (4)-(7) bekezdés az egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség megszűnése esetén a megszűnést követő hat hónapig (a továbbiakban: zárónap) is alkalmazható. Az (5) bekezdés szerinti megállapodás - ha a települési önkormányzat vagy az állami mentőszolgálat ennél rövidebb határidőben nem állapodik meg - a zárónapig marad hatályban."

70. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/F. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az egészségügyi válsághelyzet fennállása alatt az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel beszerzett vagy rendelkezésre tartott, az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközöknek, fertőtlenítőszereknek, gyógyszereknek és egyéni védőeszközöknek az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő értékesítése esetén

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető,

b) az egészségügyi készlet a megszűnt egészségügyi válsághelyzetet megalapozó járványügyi védekezéssel összefüggő közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból, az ahhoz szükséges mértékben térítésmentesen átruházható.

(7) A (6) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról

a) egészségügyi szolgáltatói kör és egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén a miniszter,

b) külföldre történő kiadás esetén a miniszter javaslata alapján a Kormány nyilvános kormányhatározatban

dönt.

(8) A (7) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények orvostechnikai eszközökkel, fertőtlenítőszerekkel, gyógyszerekkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni."

71. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"244/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egészségügyi szolgáltatónak minősülő Magyar Honvédség Egészségügyi Központból, 2023. január 1. napjával kiválással jön létre a miniszter irányítása alatt egy új egészségügyi szolgáltató (e § alkalmazásában a továbbiakban: új egészségügyi szolgáltató), amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egészségügyi szolgáltatóként végzett, egyes feladatait. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról a miniszter gondoskodik. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (2) bekezdésétől eltérően, az Eszjtv.-t az új egészségügyi szolgáltatóra 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A honvédelemért felelős miniszter 2022. december 15. napjáig határozatban megállapítja azon egészségügyi munkakörű katonák és honvédelmi alkalmazottak által - az (1) bekezdés szerinti kiválást megelőzően - betöltött beosztásokat és munkaköröket, amelyek szükségesek a Magyar Honvédség egészségügyi feladatai ellátásához.

(3) 2023. január 1-jével, az új egészségügyi szolgáltatónál létrejövő egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át annak a honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, aki 2022. december 31-én a 155. § (19) bekezdés b) pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál olyan munkakört tölt be, amely nem tartozik a (2) bekezdés szerint meghatározott munkakörök közé. Az Eszjtv. 1. § (2) bekezdésétől eltérően az érintett személyek jogviszonyára az Eszjtv. rendelkezéseit - e §-ban foglalt eltérésekkel - 2023. január 1-jétől alkalmazni kell.

(4) A jogviszony (3) bekezdés szerinti átalakulására a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 25. §-át - e §-ban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(5) A jogviszony (3) bekezdés szerinti átalakulására nem alkalmazandó a Haj.tv. 25. § (2), (5) és (8) bekezdése.

(6) Az új egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés szerinti érintetteket legkésőbb 2023. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról és az új jogviszony tartalmáról egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja. Ezen egyoldalú jognyilatkozatot az Eszjtv. 2. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek kell tekinteni. Ha az érintett a (3) bekezdés szerint átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, arról az egyoldalú jognyilatkozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozhat.

(7) Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti határidőn belül akként nyilatkozik írásban, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény alapján a nyilatkozattételt követő első munkanappal megszűnik.

(8) A határozott időre szóló honvédelmi alkalmazotti kinevezés azzal azonos lejáratú, a részmunkaidőre szóló kinevezés azzal azonos részmunkaidőre szóló egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé alakul át.

(9) Ha az egészségügyi szolgáltatási feladatokkal összefüggő jogutódlás során az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszonyváltásra kerül sor, úgy az átvevő új egészségügyi szolgáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye - az új egészségügyi szolgáltatónál létesült új jogviszonyának fennállásáig - nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege, kivéve, ha valamely speciális foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály szerint járó illetménypótlék, illetményelem megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony létrejöttét követően már nem áll fenn.

(10) A honvédelmi szervezettel 2023. január 1-jét megelőzően honvédelmi alkalmazottként kötött tanulmányi szerződésben a honvédelmi szervezet jogutódja az új egészségügyi szolgáltató.

(11) A (3) bekezdés szerinti átalakulás nem minősül a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68/H. § (3) bekezdése szerinti, a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból történő jogviszony-megszűnésnek.

(12) A (3) bekezdés szerinti átalakulás nem minősül jogviszony megszűnésnek az Mt. 125. §-a alkalmazása szempontjából.

(13) Az e § hatálybalépését megelőzően lakás építéséhez, vásárlásához vállalt állami készfizető kezesség esetén a hitelszerződésben foglaltakat - a (3) bekezdés szerinti jogviszonyváltástól függetlenül - a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell teljesíteni.

(14) A (3) bekezdés szerint megszűnő honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban

a) a ki nem adott szabadság, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli egyéb mentesítés nem váltható meg, arra a volt honvédelmi alkalmazott az új jogviszonyban jogosult, azzal, hogy az ilyen szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülésével kapcsolatos kérdésekre az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályai az irányadók,

b) a 2022. december 31. utáni időszakot érintő munkaidőkeret nem zárható le, és

c) az érintett munkáltatók között, valamint a honvédelmi alkalmazott és 2023. január 1-jét megelőző munkáltatója között elszámolás nem történik, a fennmaradó követelések és tartozások az új jogviszonyban érvényesíthetők.

(15) Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban

a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó alkalmasság-vizsgálat, illetve a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényessége továbbra is fennáll,

b) továbbfolyik a megszűnt honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban kikötött, 2022. december 31. napja utáni időszakot érintő próbaidő, felmentési idő, munkaidőkeret időtartama, megkezdett szabadság, fizetés nélküli szabadság, valamint egyéb, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő határidő,

c) változatlanul hatályos a megszűnt honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban tett, 2023. január 1-jét megelőző időszakot érintő kirendelés és egyéb jognyilatkozat, munka irányításával összefüggő jognyilatkozat, a felek által megkötött tanulmányi szerződés, az önként vállalt többletmunkáról szóló és egyéb megállapodás, a vezetői és magasabb vezetői megbízás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában.

(16) A megszűnt honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban kötött, 2022. december 31. napja után teljesítendő, áthelyezésről szóló háromoldalú megállapodás az új jogviszonyban részes felekre és az átvevő félre is kötelező.

(17) Ha 2023. január 1-jén munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tárgyában folyik, a honvédelmi alkalmazotti kereset elbírálásánál az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(18) Az új egészségügyi szolgáltató működéséhez szükséges, 2023. január 1-jén még rendelkezésére nem álló szolgáltatások legkésőbb 2023. június 30. napjáig honvédelmi szervezet közreműködésével biztosíthatók. A felmerült költségeket az új egészségügyi szolgáltató teljes egészében megtéríti a honvédelmi szervezetnek."

72. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

"n) határozza meg a honvédelmi egészségügyi szolgáltató minősítési rendszerére vonatkozó szabályokat."

73. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 114. § (2) bekezdés c) pontjában az "a szakképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg,

b) 116/D. § (3) bekezdés a) pontjában az "a szakképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg,

c) 155. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Munka Törvénykönyve" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

d) 155. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Munka Törvénykönyve" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

e) 229. § (3) bekezdésében az "a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg,

f) 232/G. § (3) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

g) 232/G. § (4) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

h) 247. § (2) bekezdés i) pont nyitó szövegrészében az "a szakképzésről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Szkt." szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 156/B. §-a és az azt megelőző alcím címe,

b) 244/I-244/M. §-a, és

c) 247. § (1a) bekezdés m) pontja.

18. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

75. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A diplomata-útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely legfeljebb a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet."

76. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, aki a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a külügyi szolgálati útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A külügyi szolgálati útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely a megbízás időtartamára vonatkozó érvényességi idővel állítható ki azzal, hogy a 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az útlevél érvényessége legfeljebb az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet."

77. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását)

"b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben

ba) a büntetés-végrehajtási jogviszony időtartama alatt, illetve megszűntét követően a külföldre utazási korlátozás fennállásáig a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,

bb) a büntetés-végrehajtási jogviszony létrejöttét megelőzően az általános hatáskörű útlevélhatóság,"

(hajtja végre.)

78. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)

"o) az ideiglenes magánútlevél esetében az a)-b) pont szerinti adatokat, az okmány számát, az ellenőrző sorszámot, a kiállítás idejét és okát, az érvényesség idejét és az utazás célországát,"

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)

"p) a 7. § (7a) bekezdésében foglalt esetben a nemzetiségi névadatot."

79. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:)

"a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének, továbbá az anyakönyvvezető közreműködői tevékenysége felett,"

80. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 30. § (1) bekezdésében a "befejezéséig jogosult" szövegrész helyébe a "befejezéséig, papíralapú dokumentumok esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak való felterjesztéséig jogosult" szöveg,

b) 31. § (1) bekezdésében a "tizenöt évig" szövegrész helyébe a "tizenöt - ideiglenes magánútlevél esetében egy - évig" szöveg

lép.

19. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

81. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az alapvető jogok biztosa a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben meghatározott független mechanizmus érvényesülése érdekében részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását."

20. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

82. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

a) 12. § (3) bekezdés d) pontjában az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

c) 26. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg,

d) 31. §-ában az "érvényes öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe a "hatályos szociális vetítési alap" szöveg

lép.

21. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

83. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ügyfél a vezetői engedély elektronikus pótlása iránti kérelme személyesen, ügyintézői közreműködés nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. A közlekedési igazgatási hatóság ebben az esetben írásban tart kapcsolatot az ügyféllel."

84. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető vagy járművezető-jelölt,)

"ai) "Gépjármű-vezetői képesítési igazolványának" sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára, érvényességi idejére, kiállító országára, valamint az azon szereplő vezetői engedély számára, típusára, kiállító országára vonatkozó adatokat, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódot és annak érvényességi idejét."

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető vagy járművezető-jelölt,)

"ak) kényszergyógykezelésének fennállására vonatkozó adatot az okmánykiadás feltételei ellenőrzésének időpontjában,"

85. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásához informatikai adatkapcsolat útján, közvetlen lekérdezéssel, térítésmentesen jogosult megismerni és átvenni az alvázszámmal vagy rendszámmal azonosított jármű 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait."

86. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pont hc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót értesíti:

a vizsgaközpont elektronikusan, haladéktalanul)

"hc) a "Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány" sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról, érvényességi idejéről, kiállító országáról, valamint az azon szereplő vezetői engedély számáról, típusáról, kiállító országáról, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódról és annak érvényességi idejéről,"

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vezetői engedély kiadása, cseréje, meghosszabbítása, pótlása, honosítása és visszahonosítása során, a közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a közlekedésbiztonsági alkalmasság vizsgálata céljából, informatikai adatkapcsolat útján, térítésmentesen adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartási rendszerből kizárólag azon adatra vonatkozóan, hogy az adatigénylés időpontjában a járművezető vagy a járművezető-jelölt kényszergyógykezelés hatálya alatt áll-e."

87. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján)

"c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a természetes személyazonosító adatokat, az úti okmány azonosító adatokat, az érvényes tartózkodási engedély számára, sorozatszámára és érvényességi idejére (kezdete és vége) vonatkozó adatokat, valamint a szálláshely címadatokat,"

88. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"b) a közúti közlekedési ügyekben, valamint a közúti közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóságok a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat és iratokat;"

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"n) a helyi önkormányzat, illetve a várakozásdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére általa megbízott, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjában, valamint a díj és a pótdíj behajtása, és a várakozási hozzájárulás kiadása iránti kérelem elbírálása érdekében a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 9/D. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat;"

(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti szolgáltató automatikus információátvétel útján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás céljából térítésmentesen a 8. § (1) bekezdés ac) és ad) pontjában megjelölt adatokat, valamint az engedély típusát és okmányazonosító jelét."

(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nyilvántartásból adatot, iratot igényelhet - a 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével - a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához."

89. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3d) A nyilvántartó a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésben, a 9/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a 9/B. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok térítésmentes, informatikai adatkapcsolat útján történő közvetlen átadását biztosítja a jármű tulajdonjogának és az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali szolgáltatás igénybevételével történő létrehozásához szükséges ellenőrzéséhez és az automatizált eljárás lefolytatásához."

90. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

1. 4/A. § (1) bekezdésében az "automatikus döntéshozatali" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

2. 4/A. § (2) bekezdésében az "automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról" szövegrész helyébe az "automatizált eljárásban történő (a továbbiakban: automatizált) kiállításáról" szöveg,

3. 4/A. § (3) bekezdésében az "automatikus" szövegrészek helyébe az "automatizált" szöveg,

4. 4/B. §-ában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

5. 4/C. §-ában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

6. 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

7. 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

8. 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

9. 6. § (1) bekezdés b) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

10. 6. § (1) bekezdés c) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

11. 6/B. § (2) bekezdésében az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

12. 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

13. 8. § (3) bekezdésében az "és aj)" szövegrész helyébe az " , aj) és ak)" szöveg,

14. 19. § (2) bekezdés g) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

15. 24. § (3b) bekezdésében az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg,

16. 24. § (3c) bekezdés f) pontjában az "automatikus" szövegrész helyébe az "automatizált" szöveg

lép.

91. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 14. § (2) bekezdés j) pontja,

b) 15. § (3) bekezdés c) pontja,

c) 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja.

22. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

92. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegét" szöveg,

b) 5. § (3) bekezdésében a "nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg

lép.

23. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

93. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)

"g) szolgálati jogviszonyban, szolgálati viszonyban,"

24. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

94. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesztv.) szerinti személy- és vagyonőr a tevékenységét abban az esetben kezdheti meg, ha az Erfesztv.-ben meghatározott alkalmazási feltételeknek eleget tesz. E személyek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható."

95. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény "A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység megkezdése és folytatása" alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Az elveszett vagy eltulajdonított igazolvány körözését az igazolvány kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv rendeli el."

96. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)

"c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja

ca) a 6. § (3) bekezdés c) pontja vagy

cb) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés e) pontja

szerinti esetben."

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadása megtagadásának

a) a 6. § (2) bekezdése szerinti oka,

b) a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka vagy

c) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti oka

nem áll fenn."

97. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara)

"l) valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az Erfesztv. 22. § (4) bekezdés a) pontja szerinti panaszt,"

98. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt - ha a panasszal érintett intézkedés során e törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására került sor - az intézkedés helye szerint illetékes, az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el harmincöt napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint."

99. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 65. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül)

"a) a 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 15. §-ban, a 16. § (1) bekezdésében, a 18-32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

b) a 14. §-ban és a 16. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése."

100. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében a "- vagy más alkalmas módon -" szövegrész.

25. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

101. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdésében az "a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)" szövegrész helyébe az "az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. § (1) bekezdése szerinti új egészségügyi szolgáltató" szöveg lép.

26. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

102. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Harmtv. 86/H. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen terjeszti elő.

(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha

a) az EGT-állampolgár vagy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és

b) a harmadik országbeli állampolgár a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik."

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Harmtv. 86/H. § (7) bekezdését az EGT-állampolgár által előterjesztett (3) bekezdés szerinti kérelmek esetén az idegenrendészeti hatóság nem alkalmazza."

27. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

103. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A 43. § (2) bekezdése alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha a kiutasított a kiutasítás elrendelését követően a magyar hatóságok döntése alapján befogadottként vagy menekültként került elismerésre, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesült."

104. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított viseli."

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a kiutasított nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelő hatóság megelőlegezi."

105. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés d) pontja szerinti, az őrizetben lévő személyt érintő vizsgálatba beleértendő az őrizetben lévő jogszabályban meghatározott kitoloncolás feltételei körébe tartozó, a célországba történő beutazásához, illetve a tranzitországokon történő átutazásához szükséges egészségügyi vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok kikényszeríthetőek, és a harmadik országbeli állampolgárt nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga."

106. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, illetve tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik."

107. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen - elektronikus regisztrálást követően - elektronikus úton jelenti be."

108. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A harmadik országbeli állampolgár (4) bekezdés szerinti hozzájárulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet részére a hiánypótlást, valamint a kérelem tárgyában hozott döntést megküldi."

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő - elektronikus regisztrálást követően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen -

a) a nemzeti és EK letelepedési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem,

b) a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem.

(6b) Ha a (6) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően lehet benyújtani."

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A (4) bekezdésben meghatározott kérelmet a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő."

109. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

"q) a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,"

(részére továbbíthat adatot.)

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

"t) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,"

(részére továbbíthat adatot.)

110. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 110/C. §-sal egészül ki:

"110/C. § (1) 2023. január 1-jén vagy azt követően indult, valamint a megismételt, a meghívólevéllel és a látogatási célú tartózkodási engedéllyel összefüggő eljárásokban a következő (2)-(6) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A meghívó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére - Magyarország területén történő tartózkodása időtartamára - szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi.

(3) A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt meghívólevelekben a záradékolás időpontjában hatályos jogszabályok szerinti jogok és kötelezettségek érvényesek. A hatóság által záradékolt meghívólevél az érvényességi ideje alatt, az abban szereplő érvényességgel idegenrendészeti hatósági ügyben felhasználható.

(4) A 2023. január 1. előtt látogatás céljából kiadott tartózkodási engedély az abban szereplő érvényességi ideig érvényes.

(5) A meghívó a (2) bekezdés szerinti kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.

(6) A jogi személy meghívó e törvény által meghatározott jogai és kötelezettségei annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó e törvény által meghatározott kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti örökösét terhelik."

111. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 86/J. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "ügyfél írásban hozzájárul" szövegrész helyébe az "ügyfél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul" szöveg,

b) 86/J. § (7) bekezdés b) pontjában az "ujjnyomata rögzítése legkésőbb" szövegrész helyébe az "ujjnyomata rögzítése és az aláírásminta megadása legkésőbb" szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 2. § l) pontja,

b) 25. §-a,

c) 50. § (4) bekezdés b) pontja,

d) 65. § (1) bekezdés a) pontja,

e) 72. §-a,

f) 86/A. § a) pont ad) alpontja,

g) 86/B. § (1) bekezdés b) pontja,

h) 86/C. § (2) bekezdése,

i) 86/J. § (10) bekezdés b) pontjában az "aláírását és az" szövegrész,

j) 111. § (1) bekezdés f) pontja.

28. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

113. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 27. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Ha egy külföldi hatóság olyan pénzbírságot kiszabó határozat tekintetében kezdeményezi a végrehajtás átadását, amelyben a pénzbírság alapjául szolgáló cselekmények közül az egyik cselekmény a magyar jogszabályok szerint szabálysértésnek, a másik cselekmény közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül és az átadott pénzbírság nem osztható meg, a külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye."

114. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A külföldi határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha az elkövető írásbeli eljárás esetén nem kapott a kibocsátó állam jogának megfelelően, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást az ügyben a jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség határidejéről."

29. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

115. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a kérelmet annak érdemi megvizsgálása nélkül végzéssel elutasítja, ha)

"c) a kérelem olyan személytől származik, aki a kérelem előterjesztésére nyilvánvalóan nem jogosult."

116. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a személyes meghallgatásról szóló értesítés hatóság általi kiküldése, valamint a kézbesítés eredményéről szóló postai igazolás visszaérkezése között eltelt időtartam."

117. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - a külföldinek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(6) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - a külföldinek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát."

118. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)-c) és f) pontján alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát."

119. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:)

"k) az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, valamint a részére a menekültügyi hatóság által nyújtott ellátás és támogatás típusát, mértékét, időtartamát;"

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat ellenőrzés eredményét a menekültügyi hatóság haladéktalanul továbbítja a szakhatóságként eljáró rendőrségi szerv és polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére."

30. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

120. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény

a) 5. § (1a) bekezdésében a "rendőr Magyarország" szövegrész helyébe a "rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország" szöveg,

b) 5. § (1b) bekezdésében a "rendőr Magyarország" szövegrész helyébe a "rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország" szöveg

lép.

31. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

121. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát]

"e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatósági tevékenysége ellátásához."

32. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

122. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:)

"bb) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékes, vagy"

33. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

123. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/E. §-sal egészül ki:

"30/E. § A Módtv2.-vel módosított 7. § (3) bekezdése szerinti létszámnak való megfelelés érdekében a Módtv2.-nek a 7. § (3) bekezdését módosító 30. § (2) bekezdése hatálybalépését követő első alkalommal az MMA rendes és levelező tagjainak megválasztását - a 30/D. §-ban meghatározott kivétellel - a 7. § (4)-(8) bekezdésétől, valamint 8. § (1) bekezdésétől eltérően a 30/F. §-ban és a 30/G. §-ban meghatározott eljárási szabályok szerint kell lefolytatni."

124. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/F. §-sal egészül ki:

"30/F. § (1) Az akadémikus - az MMA elnöke felhívására és az általa megjelölt határidőn belül - ajánlást tehet egy rendes és egy levelező tag megválasztására. Az akadémikus csak olyan személyt ajánlhat, aki

a) megfelel az e törvény által a rendes vagy levelező taggal szemben támasztott követelményeknek, és

b) művészeti vagy művészetelméleti tevékenységét - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - azon tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja, amely tagozatban az ajánló akadémikus a szavazati jogát gyakorolja.

(2) A Művészetelméleti Tagozatban szavazati jogot gyakorló akadémikus bármely művészeti ágra és tagozatra vonatkozóan benyújthat levelező tagságra való ajánlást, feltéve, hogy a levelező tagságra ajánlott művész az ajánló akadémikus által megjelölt tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja munkáját.

(3) Érvénytelen az ajánlás, ha az akadémikus

a) egy tagi státusz kategóriájában egynél több főt ajánl, vagy

b) olyan ajánlást tesz, amely nem felel meg az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) Az ajánlást az Alapszabály szerinti ajánlólapon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell

a) a szakmai indokolást,

b) az ajánlott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a tagválasztási eljárásban való részvételhez, és megválasztása esetén elfogadja a tagságra vonatkozó előírásokat,

c) levelező tagságra való ajánlás esetén az ajánlott személy szakmai életrajzát és a legjelentősebb műveiről készült jegyzéket.

(5) Érvényes, de hiányos ajánlás esetén egy alkalommal hiánypótlásnak van helye.

(6) A tagozat által támogatott tagjelölt - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az a személy lehet,

a) akire nézve az ajánlás érvényes, hiánytalan, és megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá

b) akinek tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.

(7) Művészetelméleti szakember - a (6) bekezdés a) pontjának megfelelő, nem a Művészetelméleti Tagozatban tett - levelező tagságra történő ajánlása esetén a tagozat szavaz arról, hogy támogatja-e az ajánlásnak a Művészetelméleti Tagozat részére a (8) bekezdés szerinti szavazás lefolytatása céljából való átadását. A tagozat a legtöbb szavazatot elnyert legfeljebb két jelölt ajánlását adhatja át a Művészetelméleti Tagozatnak. Szavazategyenlőség esetén a döntés érdekében a szavazás korlátlanul ismételhető.

(8) A Művészetelméleti Tagozat által támogatott levelező tagjelöltté az a személy válik,

a) akinek ajánlása megfelel a (6) bekezdés a) pontjának, és

b) akinek levelező tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.

(9) A tagozat által támogatott tagjelöltek közül - a (6) bekezdés b) pontja és a (8) bekezdés b) pontja szerinti szavazás során megszerzett szavazatok száma alapján, tagi státusz szerinti kategóriánként - az első tíz személy válik regisztrált tagjelöltté. Ha az első tíz helyen szavazategyenlőség miatt tíznél több támogatott tagjelölt áll, valamennyien regisztrált tagjelöltté válnak."

125. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/G. §-sal egészül ki:

"30/G. § (1) Az elnökség meghatározza a felvehető rendes tagi létszámkeretet arra figyelemmel, hogy a Nemzet Művésze címmel nem rendelkező rendes tagok létszáma ne haladja meg a 245 főt.

(2) Az elnökség a regisztrált rendes tagjelöltek művészeti és szakmai kiválósági szempontok alapján való értékelését követően - az (1) bekezdés szerinti létszámkeret figyelembevétele mellett - a jelen lévő tagjai egyszerű többségi szavazatával dönt arról, hogy mely személyek rendes taggá választását kezdeményezi, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Az elnökség a közgyűlés elé terjesztendő rendes tagjelöltek létszámának és a levelező tagok törvényi létszámhatárának figyelembevételével meghatározza a felvehető levelező tagi létszámkeretet, és a levelező tagok felvételére nézve is lefolytatja a (2) bekezdés szerinti eljárást.

(4) A rendes és a levelező taggá választásról - közvetlen és titkos, listás szavazással, jelenlévő szavazati jogú tagjainak egyszerű többségével - a közgyűlés dönt oly módon, hogy a levelező tagokat a rendes tagok megválasztását követően kell megválasztani. A rendes és levelező tagsági jogviszony kezdőnapja a közgyűlésnek a rendes és a levelező taggá választásról hozott döntését követő nap. A megválasztott tag - a 20. § (3) bekezdésének megfelelően - nyilatkozik arról, hogy mely tagozat munkájában kíván szavazati joggal és tanácskozási joggal részt venni."

126. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény

a) 28/A. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

b) 28/L. § (4) bekezdésében az "az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg

lép.

34. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

127. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapvető jogok biztosa - a civil társadalom, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek bevonásával - biztosítja a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: Fogyatékosságügyi Egyezmény) 33. cikk 2. pontja szerinti független mechanizmus feladatainak teljesítését."

128. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a következő III/D. Fejezettel egészül ki:

"III/D. FEJEZET

AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS INTÉZKEDÉSEI A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI EGYEZMÉNY SZERINTI FÜGGETLEN MECHANIZMUS KERETÉBEN

39/N. § Ha az alapvető jogok biztosa a Fogyatékosságügyi Egyezmény szerinti független mechanizmus (a továbbiakban: fogyatékosságügyi független mechanizmus) feladatainak teljesítése körében jár el, eljárására a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

39/O. § (1) Az alapvető jogok biztosa feladatainak teljesítése érdekében rendszeresen vizsgálja - a 18. § (1)-(7) bekezdésére tekintet nélkül, beadvány és felmerült visszásság hiányában is - a fogyatékossággal élők jogainak a Fogyatékosságügyi Egyezménynek való megfelelés szerinti érvényesülését.

(2) Az alapvető jogok biztosa a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően természetes személy alapvető jogával kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytat, ha a fogyatékossággal élő személy nem képes jogai védelmében fellépni vagy beadvány benyújtása aránytalan nehézséget jelentene számára.

(3) Az alapvető jogok biztosa jogosult kezelni eljárása keretében a fogyatékossággal élő személynek a vizsgálat szempontjából releváns egészségügyi adatait.

(4) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata keretében betekinthet a fogyatékossággal élő személyt e minőségében érintő bírósági eljárás irataiba, a szakértői véleményekbe, valamint azokról másolatot kérhet.

(5) Az alapvető jogok biztosa:

a) véleményezi a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatokat fogalmaz meg a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására,

b) részt vesz a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtését célzó Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program), valamint az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek előkészítésében, ennek körében az előkészítést segítő javaslatokat fogalmaz meg, továbbá véleményezi a Program, valamint az Intézkedési Tervek tervezeteit,

c) figyelemmel kíséri a Program végrehajtását, ennek körében véleményezi a Program, illetve az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek végrehajtásáról szóló beszámolókat,

d) véleményezi a Fogyatékosságügyi Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést,

e) javaslatokat, ajánlásokat tesz a Kormány tagjai számára a fogyatékos személyeket érintő kormányzati döntésekre, programokra, közreműködik azok előkészítésében,

f) együttműködik az Országos Fogyatékosságügyi Tanáccsal a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátása során.

(6) Az alapvető jogok biztosa a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítéséről évente átfogó jelentést készít, amelyet a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

39/P. § (1) Az alapvető jogok biztosa a 39/O. § (5) és (6) bekezdés szerinti feladatainak ellátását a fogyatékossággal élő személyek jogait érintően kiemelkedő elméleti tudással vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szaktekintélyekből, illetve a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek delegáltjaiból álló, a civil társadalmat reprezentáló Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) segíti.

(2) A Tanácsadó Testület munkájában nem vehet részt az, aki az adott időpontban vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt.

(3) A Tanácsadó Testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A tagok a Tanácsadó Testületben való részvételük kapcsán felmerült igazolt költségeik - ideértve a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács, a kommunikációs segítő, a valós idejű feliratozó alkalmazásával kapcsolatos költségeket is - megtérítését kérhetik.

(4) A Tanácsadó Testület működésének költségeit - ide nem értve a tagok delegálásával kapcsolatos költségeket -, valamint a delegált tagok költségtérítését az alapvető jogok biztosa a Hivatal költségvetéséből biztosítja.

(5) A Tanácsadó Testület ülései nem nyilvánosak, azokon az alapvető jogok biztosa, a Tanácsadó Testület tagjai, a meghívottak, és szükség szerint személyi segítő, jelnyelvi tolmács, kommunikációs segítő, valós idejű feliratozó vehetnek részt.

(6) A Tanácsadó Testület tagjai jogosultak megismerni véleményük kialakítása érdekében a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, valamint - a feladatuk ellátásához szükséges mértékben - az alapvető jogok biztosa a kezelésében levő iratokba betekintést enged számukra. A Tanácsadó Testület tagjai a személyes adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.

(7) A Tanácsadó Testület ügyrendjét, üléseinek meghívóját és a napirendi javaslatot, valamint a meghozott állásfoglalások összefoglalóját a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

(8) A Tanácsadó Testület létrehozására és működésére vonatkozó további szabályokat az alapvető jogok biztosa normatív utasításban határozza meg.

39/Q. § (1) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátását a Hivatal elkülönült szervezeti egysége végzi. Az elkülönült szervezeti egység gondoskodik a Tanácsadó Testülettel kapcsolatos titkársági teendők ellátásáról is.

(2) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai körében az alapvető jogok biztosa személyesen és az e feladat teljesítésére általa felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.

(3) Az alapvető jogok biztosának a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai teljesítésére a fogyatékosságügyi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkező, legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia.

(4) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.

(5) A 21. §, a 22. §, a 26. §, a 27. § (1) bekezdése, a 39/B. §, a 39/O. § (3)-(5) bekezdése szerinti jogosultságok az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés szerinti felhatalmazása alapján eljáró munkatársait is megilletik, illetve a 25. § szerinti együttműködési kötelezettség velük szemben is fennáll.

(6) Az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés alapján felhatalmazott munkatársa a feladatai teljesítése körében - ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik - a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.

(7) Az alapvető jogok biztosa, valamint a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársa részére történő információközlés miatt senkit sem érhet hátrány."

129. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (2c)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2d) Tevékenysége során a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a "rendészeti főigazgató" címet viseli.

(2e) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2f) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.

(2g) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2h) Tevékenysége során a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője az "egyenlő bánásmódért felelős főigazgató" címet viseli."

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (2i)-(2m) bekezdéssel egészül ki:

"(2i) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2j) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.

(2k) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2l) Tevékenysége során a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a "fogyatékosságügyi feladatok ellátásáért felelős főigazgató" címet viseli.

(2m) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni."

(3) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3d)-(3f) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3d) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt - az alapvető jogok biztosának egyetértésével - a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.

(3e) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3c) bekezdésben, a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3d) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.

(3f) A biztoshelyettes, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője és a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség, illetve álláshely nincs betöltve, a (3a)-(3d) bekezdés szerinti kinevezési és felmentési jogot, valamint a (3e) bekezdés szerinti munkáltatói jogot az alapvető jogok biztosa gyakorolja."

(4) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:

"(3g) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában."

130. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3) bekezdésében a "(3a)-(3c)" szövegrész helyébe a "(3a)-(3d)" szöveg lép.

35. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

131. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:)

"m) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyási engedélyezésével, a gyártás ellenőrzésével és azzal összefüggő szankcionálással kapcsolatos hatósági feladatok irányítását."

132. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény III. Fejezete a következő 18/B. alcímmel egészül ki:

"18/B. A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyása, a gyártás ellenőrzése és bírság kiszabása

24/E. § (1) A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti sommás eljárásnak nincs helye.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártásának jóváhagyását követően ellenőrzi a jóváhagyási engedélyében és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírások betartását.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az ellenőrzés során a gyártásból mintát vehet, és elrendelheti annak soron kívüli vizsgálatát.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az előírások megsértése esetén a gyártási típus jóváhagyási engedéllyel rendelkezővel, a gyártóval, a forgalmazóval szemben kormányrendeletben meghatározott intézkedést alkalmazhat, és közigazgatási bírságot szabhat ki, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

(5) Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét kormányrendelet állapítja meg.

(6) A kiszabott bírság megfizetésére a hatóság legfeljebb 12 havi részletekben történő teljesítést, illetve legfeljebb 6 hónapra történő fizetési halasztást is engedélyezhet a (7) bekezdésben foglaltak alapján.

(7) A kötelezett a bírság megfizetésére nyitva álló határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény felderítése a gyártási típus jóváhagyási engedély érvényességének lejártától számított 5 évet követően történik."

133. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"t) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyási engedélyezésére, az engedélyben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírások megtartásának hatósági ellenőrzésére, a gyártásból történő mintavételre és annak soron kívüli vizsgálatára, valamint az előírások megsértőivel szemben intézkedések megtételére, az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegének megállapítására, továbbá a bírságolással összefüggő hatósági feladatokra vonatkozó részletes szabályokat."

134. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

a) 5. alcím címében az "Ágazati" szövegrész helyébe a "Katasztrófavédelmi" szöveg,

b) 7. §-ában az "ágazati" szövegrészek helyébe a "katasztrófavédelmi" szöveg,

c) 71. § (7a) bekezdésében a "kormányzati" szövegrész helyébe a "katasztrófavédelmi" szöveg

lép.

135. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 71. § (7a) bekezdésében az "önkormányzati" szövegrész.

36. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

136. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]

"e) a jogosult a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadász vagy iskolaőri feladat ellátására irányuló jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig."

137. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatásait, és

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadásznak és iskolaőrnek az e jogviszonyából származó jövedelmét."

138. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontjában a "minősül." szövegrész helyébe a "minősül, vagy" szöveg lép.

139. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész.

37. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

140. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XIX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XIX/A. FEJEZET

A KÁRTALANÍTÁS, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÁRTALANÍTÁS ÉS A VISSZAFIZETÉS

100/A. A kártalanítási eljárás, a kártalanítás jogalapja

133/A. § (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a továbbiakban: kártalanítási per) érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.

(3) A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, az ezek kiszabását megelőzően elrendelt, hetvenkét órát meghaladó őrizetért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán

a) az eljárást vele szemben megszüntették,

b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták,

c) az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy

d) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt.

(4) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.

133/B. § (1) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős döntés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.

(3) Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti az (1) bekezdés szerinti döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.

100/B. Az egyszerűsített kártalanítás

133/C. § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.

(2) Egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem ugyanabban az eljárásban egy alkalommal terjeszthető elő a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél.

(3) Az ugyanabban az eljárásban ismételten előterjesztett egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül a kérelem benyújtóját erről tájékoztatja.

(4) A kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési ügy irataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek küldi meg.

(5) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 133/A. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.

(6) Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.

(7) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.

(8) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye.

(9) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

133/D. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 133/E. és 133/F. § szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.

(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.

(3) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a 133/C. § (4) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.

100/C. Kártalanítási per

133/E. § (1) Kártalanítási igényként a szabadság alaptalan korlátozása, elvonása vagy alaptalanul elvégzett közérdekű munka miatt bekövetkezett

a) kár megtérítése, illetve

b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj

követelhető.

(2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.

133/F. § (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza

a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,

b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,

c) a kártalanítási igény összegét,

d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és

f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.

(3) A keresetlevelet - a 133/D. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél kell előterjeszteni.

(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy annak beérkezését követő tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési eljárás ügyirataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.

100/D. A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok

133/G. § Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylőt a szabálysértési hatóság, illetve a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kár megtérítésére kötelezte, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a szabálysértéssel okozott kárt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni.

100/E. A visszafizetés

133/H. § (1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az elkövetőnek vissza kell fizetni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették vagy a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták.

(2) Ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján a pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezés alacsonyabb mértékű, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell az elkövetőnek visszafizetni a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.

(3) A visszafizetést

a) az eljárást megszüntető bíróság vagy szabálysértési hatóság,

b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonó helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy,

c) a helyszíni bírságot megállapító döntést a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján hatályon kívül helyező bíróság, továbbá

d) az alacsonyabb mértékű pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezésről rendelkező bíróság, szabálysértési hatóság, illetve helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy

rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak."

141. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"h) meghatározza az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat."

142. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1) bekezdés a)-d)" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a)-f)" szöveg,

b) 72. § (7) bekezdésében az "Az elővezetés költségének" szövegrész helyébe az "Az elővezetés - a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt - költségének" szöveg,

c) 117. § (2) bekezdésében a "23. § (1) bekezdés b), illetve d)" szövegrész helyébe a "23. § (1) bekezdés b), d) illetve f)" szöveg,

d) 147. § (1) bekezdésében a "képviselője által" szövegrész helyébe a "képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által" szöveg,

e) 250. § (2) bekezdés f) pontjában az "egyetértésével a" szövegrész helyébe az "egyetértésével - ide nem értve az előállítás és elővezetés költsége mértékének megállapítását - a" szöveg és az "elővezetés, valamint az előállítás" szövegrész helyébe az "előállítás, valamint elővezetés" szöveg

lép.

143. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 169/A. alcíme,

b) 169/C. alcíme.

38. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

144. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"n) kritikus munkakör: az üzemeltető által azonosított azon munkakör, amelynek ellátásával biztosított a létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működése."

145. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]

"h) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatait."

(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja]

"d) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státusza igazolásának biztosítása."

(3) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (4) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

"l) polgári védelmi kötelezettség megállapítása esetén a helyi önkormányzat polgármesterének a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státuszának igazolása céljából."

146. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonsági összekötő személy rendszeres szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat."

147. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

39. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

148. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a magyar megjelölés a 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti figyelmeztető jelzést érinti, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése alapján kiadott, kikérdezési célú figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez."

40. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

149. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

a) 131. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegét" szöveg,

b) 131. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap" szöveg

lép.

41. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

150. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)

"c) közokiratok tekintetében

ca) a büntetőeljárásban körözött közokirat esetén a bűncselekmény büntethetőségének, a szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a szabálysértés büntethetőségének elévülési idejéig,

cb) a nem büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének lejártáig, vagy ha a közokiratnak nincs érvényességi ideje, illetve az bármely okból nem állapítható meg, a körözés elrendelésétől számított 5 évig,"

(kezeli.)

151. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült, az Rtv. alapján igazolt költség megtérítésének szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége megállapítására vonatkozó szabályokat,"

42. A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény módosítása

152. § A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 7. § (8) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.

43. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

153. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 217. § (1c) bekezdésében a "mindenkori öregségi nyugdíjminimum" szövegrész helyébe a "szociális vetítési alap összegének" szöveg lép.

44. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

154. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 86. § (5) bekezdésében az "Az elővezetés költségének" szövegrész helyébe az "Az elővezetés - a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt - költségének" szöveg,

b) 434. § (5) bekezdésében a "szabályait." szövegrész helyébe a "szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége mértékének megállapítását." szöveg

lép.

45. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

155. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A 124/A. alcím rendelkezéseit az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel szerződéses jogviszonyban álló szerződéses határvadászra is alkalmazni kell."

156. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"24a. szerződéses határvadász: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó személyi állományának tagja, aki három éves határozott időre szóló szerződésben vállalja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 10., 11. és 13. pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódó rendvédelmi feladatok (a továbbiakban együtt: határvadász feladat) ellátását;"

157. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény tanulója, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a tanulói, valamint a hallgatói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, a tanuló, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni."

158. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,]

"b) a tanuló esetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője,"

[állapítja meg.]

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,]

"d) a rendvédelmi tisztjelölt esetében a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv országos parancsnoka"

[állapítja meg.]

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve - meg kell semmisíteni, ha

a) nem létesül szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

b) a szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül."

159. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá. A hivatásos állomány tagja az (5) bekezdés szerinti díjazásra akkor jogosult, ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásával jelentős többletmunkát végez és a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem eseti jellegű."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult.

(6) A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás az egybefüggően harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(7) E § alkalmazásában tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból - ide nem értve a 143-146. §, a 289/O. és 289/P. § szerinti szabadság miatti helyettesítést - harminc napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztását vagy abból adódó feladatait, vagy előre láthatóan harminc napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni."

160. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)

"g) a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül."

161. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § A hivatásos állomány tagja, valamint

a) az állományilletékes parancsnok,

b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy

c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi, igazságügyi alkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésében."

162. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles)

"a) a hivatásos állomány tagjának a szolgálati beosztásából eredő feladatait, valamint a szolgálati beosztáshoz nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott feladatokat a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,"

163. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 102. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles)

"b) a szolgálati beosztásából eredő, valamint - a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül - a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,"

164. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja)

"e) adatelemzéshez és statisztikai lekérdezésekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani."

165. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 63. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:

"107/A. § (1) Az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszert informatikai rendszer támogatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer működtetéséért a rendészetért felelős miniszter felel.

(3) A rendészetért felelős miniszter és az Országgyűlés elnöke a munkáltatói jogainak gyakorlása, valamint munkáltatói intézkedés megtétele céljából az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez hozzáférni jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerben az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok eredményét a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv - a 107. § (1) bekezdés szerinti célból - tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja át."

166. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 135/A. §-sal egészül ki:

"135/A. § (1) A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési idő határozható meg

a) a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban,

b) azokban a szolgálati beosztásokban, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatszervezés esetén a 134. § (1) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de az alkalmazott szolgálati idő keretben heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg."

167. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 140. §-a a következő (6)-(24) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A hivatásos állomány tagja - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a 139. §-ban meghatározott túlszolgálat időtartamán kívül eső időszakban önkéntes elhatározása alapján, a képzettségének, végzettségének, elméleti és gyakorlati felkészültségének megfelelő túlszolgálatot vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt túlszolgálat). Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának az e törvényből eredő szolgálatteljesítési kötelezettsége fennáll.

(7) A rendvédelmi szerv vezetője és helyettesei, valamint a szervezeti egység vezetője és helyettesei önként vállalt túlszolgálatot nem vállalhatnak.

(8) Az önként vállalt túlszolgálat éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a 139. § (2)-(4) bekezdése szerinti időtartam.

(9) Az önként vállalt túlszolgálat ellentételezéseként - a 140. § (3) bekezdésétől eltérően - a hivatásos állomány tagját díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlszolgálat időtartamára a kinevezés szerinti szolgálati beosztási illetmény alapulvételével számított távolléti díj 150%-a, pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlszolgálat esetén a távolléti díj 200%-a jár, amelyet a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésre vonatkozó, a miniszter rendeletében meghatározott rendben kell kifizetni.

(10) A hivatásos állomány tagja önként vállalt túlszolgálat vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

(11) Az önként vállalt túlszolgálatról az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagja megállapodást köt. A megállapodás megkötését a hivatásos állomány tagja kezdeményezheti.

(12) A megállapodás a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal is megköthető, az ilyen megállapodásról a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatni szükséges. A ténylegesen teljesítendő önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulására a (21) és (22) bekezdést alkalmazni kell. Az önként vállalt túlszolgálat során az eredeti szolgálati beosztásba nem tartozó szolgálati feladatok ellátása nem minősül a szolgálati beosztás módosításának, valamint helyettesítésre megbízásnak.

(13) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást írásba kell foglalni, és annak egy példányát - amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokkal kerül sor a megállapodás megkötésére - a személyügyi anyaggyűjtőben kell helyezni. A megállapodást

a) határozatlan időre vagy

b) határozott időre, legalább a hivatásos állomány tagjára irányadó szolgálatteljesítési időkeret tartamára

lehet megkötni.

(14) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodásban

a) meg kell határozni egész órában kifejezve a hivatásos állomány tagja által önként vállalt túlszolgálat mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - előre nem tervezett rendkívüli szolgálatteljesítésre igénybe vehető önként vállalt túlszolgálat időtartamát,

b) meg kell határozni az önként vállalt túlszolgálatért járó díjazást.

(15) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást a hivatásos állomány tagja a tárgyév június 30. napjával, valamint a tárgyév december 31. napjával, illetve szolgálati időkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjával mondhatja fel.

(16) A hivatásos állomány tagja a (15) bekezdéstől eltérő időpontban is felmondhatja a megállapodást, ha annak teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.

(17) Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatról nyilvántartást vezet, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

a) a hivatásos állomány azon tagjának nevét, rendfokozatát, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét és az adóazonosító jelét, akivel önként vállalt túlszolgálatról megállapodást kötött,

b) az a) pont szerinti foglalkoztatott által vállalt túlszolgálat órakeretét,

c) a ténylegesen elrendelt szolgálatteljesítési időt.

(18) Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatra szóló megállapodásról és a ténylegesen teljesített önként vállat túlszolgálatról tájékoztatást ad a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv alapellátó orvosa részére.

(19) Az alapellátó orvos vezetője az önként vállalt túlszolgálatot

a) a hivatásos állomány egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, szolgálatteljesítési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel, vagy

b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján

korlátozhatja vagy megtilthatja.

(20) A rendvédelmi szerv vezetője a tárgyévet követő január 31-ig statisztikai célú tájékoztatást ad a miniszter részére a tárgyévben:

a) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megkötött megállapodások számáról,

b) a megállapodások alapján ténylegesen teljesített önként vállalt túlszolgálat mértékéről,

c) a (19) bekezdés alapján elrendelt korlátozások, illetve tiltások számáról és azok okáról.

(21) Az önként vállalt túlszolgálat keretében történő szolgálatteljesítésre elsősorban az eredeti szolgálati helyen kerül sor. Ha a szolgálatteljesítésre az eredeti szolgálati helytől eltérő szolgálati helyen vagy a (12) bekezdés szerint a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal kötött megállapodás alapján kerül sor, az önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtagadása miatt a hivatásos állomány tagja kártérítési igényt nem támaszthat.

(22) Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szolgálati helyen a 139. § szerinti túlszolgálat elrendelése szükséges, az önként vállalt túlszolgálat nem teljesíthető, amelyről a hivatásos állomány tagját és az önként vállalt túlszolgálattal érintett szervezeti egységet az állományilletékes parancsnok soron kívül tájékoztatja.

(23) Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának

a) szolgálatteljesítési helye azon szervezeti egység székhelye (telephelye) szerinti közigazgatási terület, amely az önként vállalt túlszolgálat keretében foglalkoztatja,

b) szolgálati elöljárója az a) pont szerinti szervezeti egység szolgálati elöljárója azzal, hogy a túlszolgálat keretében ellátandó feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkáltatói intézkedések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változatlan.

(24) Az önként vállalt túlszolgálat vállalásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg."

168. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 145/A. és 145/B. §-sal egészül ki:

"145/A. § A hivatásos állományba tartozó nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap - pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

145/B. § A hivatásos állomány tagja részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár."

169. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 148. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni."

170. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"157. § (1) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 50-1070%-a közötti értékben állapítja meg.

(2) A hivatásos pótlék mértékének megállapításánál

a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő - az életet, testi épséget, egészséget fenyegető - kockázatot,

b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,

c) a szolgálatteljesítés külső körülményeit,

d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét, valamint

e) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket

kell figyelembe venni."

171. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 237. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonti meghallgatása során elismerte."

172. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 240. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést

a) a kártérítési eljárás alá vont indokolással ellátott kérelmére a méltánylást érdemlő személyi körülmények esetén mérsékelheti,

b) a kártérítésre kötelezett indokolással ellátott kérelmére utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 240. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legkésőbb a kártérítésre kötelező határozattal szemben nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig terjeszthető elő. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kártérítési határozat végrehajtását vagy önkéntes teljesítését követően kérelem nem terjeszthető elő."

173. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. A kártérítési igényt elbíráló határozattal szemben a károsult bírósághoz fordulhat."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig, vagy ha a perben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, e felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Ha az előzetes kérdés tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig felfüggeszthető."

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben megállapított határidőbe a felfüggesztés időtartama nem számít be."

174. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 284. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 15. §, az 52-72. §, a 78. és 79. §, a 86-95. §, a 96-98. §, a 111-133. §, a 154-167. §, valamint a 169-178. §."

175. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Távolléti díj fejében a rendvédelmi tisztjelölt részére az alapilletmény, a tanulmányi díj, valamint az illetménypótlék együttes összegének távollét idejére számított időarányos átlaga jár."

176. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/E. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya, ha)

"e) a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül."

177. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/I. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha)

"c) a felmentésére a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelése vagy nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlansága miatt került sor."

178. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fizetési fokozatokhoz tartozó illetmény 12. mellékletben meghatározott felső határának változása esetén a rendvédelmi alkalmazott alapilletményét - a 362/H. § d) pontja alapján megállapított illetményének változatlanul hagyása mellett - legfeljebb a felső határig lehet emelni, az emelés mértékével a korrekciós díjat csökkenteni kell."

179. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/L. §-a a következő (10)-(28) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A rendvédelmi alkalmazott - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel - a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti munkaidőn túl önkéntes elhatározása alapján, a képzettségének, végzettségének, elméleti és gyakorlati felkészültségének megfelelő további túlmunkát vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt túlmunka). Az önként vállalt túlmunka csak az e törvényben meghatározott túlmunkán kívül rendelhető el és időtartama alatt a rendvédelmi alkalmazott az e törvényből eredő munkavégzési kötelezettsége fennáll.

(11) A szervezeti egység vezetője és helyettesei önként vállalt túlmunkát nem vállalhatnak.

(12) Az önként vállalt túlmunka éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a (8) bekezdés szerinti időtartam.

(13) Az önként vállalt túlmunka ellentételezéseként - a 289/N. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően - a rendvédelmi alkalmazottat díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlmunka időtartamára a távolléti díj 150%-a, pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlmunka esetén a távolléti díj 200%-a jár, amelyet a túlmunka pénzbeli ellentételezésre vonatkozó, a miniszter rendeletében meghatározott rendben kell kifizetni.

(14) A rendvédelmi alkalmazott önként vállalt túlmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

(15) Az önként vállalt túlmunkáról a rendvédelmi szerv és a rendvédelmi alkalmazott megállapodást köt. A megállapodás megkötését a rendvédelmi alkalmazott kezdeményezi.

(16) A megállapodás a rendvédelmi szerven belül bármely más szervezeti egység vezetőjével is megköthető, az ilyen megállapodásról a munkáltatói jogkör gyakorlót írásban tájékoztatni szükséges. A ténylegesen teljesítendő önként vállalt túlmunkához a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetőjének előzetes hozzájárulására a (25) és (26) bekezdést alkalmazni kell. Az önként vállalt túlmunka során az eredeti munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása nem minősül az igazgatási jogviszony módosításának.

(17) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást írásba kell foglalni, és - amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlóval kerül sor a megállapodás megkötésére - a személyügyi anyaggyűjtőbe kell helyezni. A megállapodást

a) határozatlan időre vagy

b) határozott időre, legalább a rendvédelmi alkalmazottra irányadó munkaidőkeret tartamára

lehet megkötni.

(18) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodásban

a) meg kell határozni egész órában kifejezve a rendvédelmi alkalmazott által önként vállalt túlmunka mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - előre nem tervezett rendkívüli túlmunkára igénybe vehető önként vállalt túlmunka időtartamát,

b) meg kell határozni az önként vállalt túlmunkáért járó díjazást.

(19) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást a rendvédelmi alkalmazott a tárgyév június 30. napjával, valamint a tárgyév december 31. napjával, illetve munkaidőkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjával mondhatja fel.

(20) A rendvédelmi alkalmazott a (19) bekezdéstől eltérő időpontban is felmondhatja a megállapodást, ha annak teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.

(21) A rendvédelmi szerv az önként vállalt túlmunkáról nyilvántartást köteles vezetni, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

a) azon rendvédelmi alkalmazott nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét és az adóazonosító jelét, akivel önként vállalt túlmunkáról megállapodást kötött,

b) az a) pont szerinti foglalkoztatott által vállalt túlmunka órakeretét,

c) a vállalt órakeret terhére ténylegesen elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát.

(22) A rendvédelmi szerv az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodásról és a ténylegesen elrendelt önként vállat túlmunkáról tájékoztatást ad a rendvédelmi alkalmazottat foglalkoztató szervezeti egység egészségügyi szolgálata részére.

(23) Az egészségügyi szolgálat vezetője az önként vállalt túlmunkát

a) a rendvédelmi alkalmazott egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, szolgálatteljesítési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel vagy

b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján

korlátozhatja vagy megtilthatja.

(24) A rendvédelmi szerv vezetője a tárgyévet követő év január 31-ig statisztikai célú tájékoztatást ad a miniszter részére a tárgyévben:

a) az önként vállalt túlmunkára irányuló megkötött megállapodások számáról,

b) a megállapodások alapján ténylegesen elrendelt önként vállalt túlmunka mértékéről,

c) a (23) bekezdés alapján elrendelt korlátozások, illetve tiltások számáról és azok okáról.

(25) Az önként vállalt túlmunka keretében történő munkavégzésre elsősorban az eredeti szervezeti egységnél kerül sor. Ha a munkavégzésre az eredeti munkavégzési helytől eltérő munkavégzési helyen vagy a (15) bekezdés szerint a rendvédelmi szerven belül bármely más szervezeti egység vezetőjével kötött megállapodás alapján kerül sor, az önként vállalt túlmunkához a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtagadása miatt a rendvédelmi alkalmazott kártérítési igényt nem támaszthat.

(26) Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szervezeti egységnél a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti munkaidőn túl túlmunka elrendelése szükséges, az önként vállalt túlmunka nem teljesíthető, amelyről a rendvédelmi alkalmazott és az önként vállalt túlmunkával érintett szervezeti egységet a munkáltatói jogkör gyakorló soron kívül tájékoztatja.

(27) Az önként vállalt túlmunka időtartama alatt a rendvédelmi alkalmazott

a) munkavégzési helye azon szervezeti egység székhelye (telephelye) szerinti közigazgatási terület, amely az önként vállalt túlmunka keretében foglalkoztatja;

b) közvetlen vezetője az a) pont szerinti szervezeti egység vezetője azzal, hogy az önként vállalt túlmunka keretében ellátandó feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkáltatói intézkedések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változatlan.

(28) Az önként vállalt túlmunka vállalásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg."

180. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"124/A. A szerződéses határvadász jogviszonya

319/A. § (1) Ezen alcím hatálya a szerződéses határvadászra (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: határvadász) terjed ki.

(2) A határvadászra e törvénynek a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) szolgálati viszonyon az ezen alcím szerinti szerződéses jogviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján a határvadászt,

c) kinevezésen a jogviszonyt létesítő szerződés megkötését,

d) állományilletékes parancsnokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv azon szervezeti egységének vezetőjét, amely a jogviszonyt létesítő szerződést megkötötte,

e) szolgálati beosztáson a határvadász beosztást,

f) szolgálati elöljárón a határvadásszal szemben parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyt,

g) szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályon a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályt

kell érteni.

(3) A határvadászra a 13. § (1) bekezdése, a 13. § (3)-(7) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2) bekezdése, a 32-33. §, a 36-40. §, a 44-82. §, a 83-100. §, a 106-107. §, a 111-131. §, a 133. §, a 142-143. §, a 147-148. §, a 153-153/A. §, a 154-162. §, a 166. §, a 171. § (1) bekezdés c)-d) pontja, a 171. § (1) bekezdés f)-h) pontja, a 171. § (2) bekezdése, a 172-174/A. §, a 175. § (2)-(7) bekezdése, a 177. §, a 177/A. §, a 179. § (1) bekezdés h) pontja, a 180. §, a 265-266. §, a 277-290. §, a 317/A-317/D. §, a 320-339. § nem alkalmazható.

(4) A határvadászra a 82/A-82/K. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határvadász a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és rendvédelmi egészségkárosodási járadékra kilenc év szerződéses jogviszony után jogosult.

(5) A határvadászra a 134. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de a heti szolgálatteljesítési idő négyhavi átlagban a heti 48 órát nem haladhatja meg.

(6) A határvadász esetében a 135. § (1) bekezdésétől eltérően - amennyiben a folyamatos szolgálatteljesítéshez, a helyszíni váltás biztosításához szükséges - a napi szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a napi tizenkét órát, de a napi szolgálatteljesítési idő tizenhat óránál nem lehet hosszabb.

319/B. § (1) A szerződéses jogviszony az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a határvadász között létrejött különleges jogviszony a határvadász feladat ellátása érdekében, amelyben mindkét felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A határvadász a szerződéses jogviszonyból fakadó kötelezettségeit - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász részére a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben és ezen alcímben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.

319/C. § (1) Szerződéses jogviszony azzal az önként jelentkező, legalább alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, de az ötvenötödik életévét még nem töltötte be,

b) aki vállalja, hogy az e törvény szerinti határvadász vizsgát sikeresen teljesíti,

c) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,

d) aki megfelel a miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásnak megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek,

e) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szerződéses jogviszony létesítését megelőzően ellenőrizhetik,

f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,

g) aki tudomásul veszi és elfogadja a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket, valamint

h) akinél nem állnak fenn a szerződéses jogviszony létesítését kizáró, a 41. § szerinti körülmények.

(2) A szerződéses jogviszony létesítésekor az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltételeket az érintett igazolja.

(3) A kifogástalan életvitel-ellenőrzés - a 42. és 43. § szerinti - szabályait a határvadász esetében az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kifogástalan életvitel ellenőrzésére kizárólag a szerződéses jogviszony létesítését megelőzően kerülhet sor,

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által kijelölt személy (a továbbiakban: kezdeményező) kezdeményezi,

c) a kifogástalan életvitel-ellenőrzést az arra felhatalmazott szerv a kezdeményezéstől számított 10 napon belül lefolytatja,

d) a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezésekor az arra felhatalmazott szerv határozathozatal nélkül, kizárólag az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállásáról vagy azok hiányáról tájékoztatja a kezdeményezőt,

e) a kifogástalan életvitel-ellenőrzés eredményétől függetlenül a szerződéses jogviszony - az állományilletékes parancsnok döntése alapján - létrehozható.

319/D. § (1) A jogviszony szerződéssel, hároméves határozott időtartamra jön létre (a továbbiakban: szerződéses állományba vétel).

(2) A szerződéses jogviszonyba kinevezett határvadász esküt tesz, amelynek szövege a következő:

"Én .............................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; Magyarország államhatárának védelme érdekében kötelezettségeimet betartom, hivatásomat, a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!"

(3) Ha a határvadász az eskü letételét megtagadja, a szerződéses jogviszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eskü letételéig a határvadász nem állítható szolgálatba.

(5) A szerződéses jogviszony létesítéséről szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szerződéses jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szerződéses jogviszony kezdetét, a határvadász szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a munkaköri leírást a határvadász részére legkésőbb a szolgálat első napján át kell adni egy példányban.

(7) A munkáltatói jogkört gyakorló a tájékoztatási kötelezettségét a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározottak szerint teljesíti.

(8) A szerződéses jogviszony létesítésekor hat hónapos próbaidőt kell kikötni.

(9) A határvadász a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(10) A próbaidő alatt a szerződéses jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(11) A szerződéses jogviszony közös megegyezéssel meghosszabbítható, legfeljebb további hároméves időtartamra.

(12) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a meghosszabbított szerződéses jogviszony közös megegyezéssel a hosszabbítást követően - legfeljebb a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszűnését követő harmadik év végéig - meghosszabbítható határozott időtartamra.

319/E. § (1) A határvadász szolgálati érdekből határvadász beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe határvadász feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor.

(3) Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből, illetve a határvadász kérelmére a (2) bekezdésben foglalt korlátozásoktól el lehet térni.

319/F. § (1) A szerződéses jogviszony megszűnik

a) a határvadász halálával,

b) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha az érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,

c) a határozott idő leteltével, ha annak meghosszabbítására nem került sor,

d) a határvadász hivatásos állományba vételével.

(2) A szerződéses jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződés felbontásával,

d) azonnali hatályú lemondással,

e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés felbontásának esetei:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés,

b) a határvadász feladat megszűnése,

c) a beosztás betöltésére alkalmatlanná válás,

d) nem megfelelő szolgálatteljesítés,

e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előírt képzési és ismeretmegújító vizsgakötelezettség nem teljesítése,

f) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása,

g) a 185. § (1) bekezdés h) pontja szerinti fenyítés kiszabása,

h) a szerződéses jogviszony létesítését kizáró, a 41. § (1) bekezdése szerinti körülmények beállta,

i) méltatlanná válás.

(4) A szerződéses jogviszony az állományilletékes parancsnok és a határvadász közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti, és azt indokolni nem kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szerződéses jogviszony megszüntetésének napját, a határvadásznak és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a szerződéses jogviszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szerződéses jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

(6) A határvadász a szerződéses jogviszonyáról - a hadiállapot vagy a szükségállapot idejét kivéve - lemondhat.

(7) A (6) bekezdés szerinti lemondás esetén a lemondási idő két hónap, de a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak, a lemondási idő azonban nem terjedhet túl a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződésben meghatározott határozott időtartamon.

(8) Aki a szerződéses jogviszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a volt határvadász részére a szolgálat alapján a szerződéses jogviszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

(9) Ha a szolgálati elöljárója részéről a határvadászt a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szerződéses jogviszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet.

(10) A (9) bekezdés szerinti azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a határvadásznak kell bizonyítania. Az ok megalapozatlansága esetén a határvadász köteles a (7) bekezdés szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász részére a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződésből hátralévő időtartamra járó alapilletményt köteles fizetni.

(11) A 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződés

a) (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti felbontása esetén, vagy

b) (3) bekezdés c) pontja szerinti felbontása esetén, ha az alkalmatlanság nem a határvadásznak felróható okból következett be,

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a hátralévő időtartamra járó alapilletmény 50%-át köteles kifizetni a határvadász részére.

319/G. § (1) A határvadász a határvadász feladatai ellátását akkor kezdheti meg, ha - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által meghatározott határidőn, de legfeljebb a szerződéses jogviszony létesítésétől számított kilencven napon belül - sikeres határvadász vizsgát tett

a) a törvényben részére meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, azok gyakorlati alkalmazásából,

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben - az államhatár védelméhez, valamint a hivatalos személy jogállásához kapcsolódóan - meghatározott rendelkezések ismeretéből,

c) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezések ismeretéből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsga elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a határvadász a rendészetért felelős miniszter által rendeletben meghatározott képzésen sajátít el. A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az e törvény szerinti képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A határvadász az (1) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően évente ismeretmegújító képzésen és vizsgán köteles részt venni, amelynek során a jogszabályi változásokból és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.

319/H. § (1) A határvadász az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határvadász ezred kötelékében, a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződés szerinti szervezeti egységnél szerződéses állományként, tisztesi rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot.

(2) A határvadász rendfokozata

a) a szerződéses állományba vétel napjától egy évig határvadász őrvezető,

b) a második évtől határvadász tizedes,

c) a harmadik évtől határvadász szakaszvezető.

319/I. § (1) A határvadásznak meg kell felelnie a rendészetért felelős miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az alkalmassági feltételeket a határvadász tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) A határvadász kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve - a fizikai alkalmasság vizsgálatakor - a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a határvadász az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő tűzésével az adott vizsgálatot meg kell ismételni.

(5) Ha a határvadász a megismételt vizsgálaton sem felelt meg a követelményeknek, a 319/F. § (3) bekezdés c) pontja szerint kell eljárni.

(6) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a határvadász alkalmasságának minősítése,

b) a szerződéses jogviszony létesítéséhez, fenntartásához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(7) A (6) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó adat.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember, továbbá e szakemberekből álló bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható.

(9) A határvadász jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.

(10) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott adat a szerződéses jogviszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére továbbítható.

(12) A (6) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat és az egészségügyi adat a szerződéses jogviszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szerződéses jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szerződéses jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(13) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról - kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével - az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.

319/J. § (1) A 109. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése akkor lehetséges, ha az nem ellentétes az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladataival, vagy nem veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tekintélyét.

(2) A határvadász a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni.

319/K. § (1) A határvadász évente az e szakasz szerinti alapszabadságra és pótszabadságra, továbbá a 144-146. § szerinti pótszabadságra jogosult.

(2) A határvadász e törvényben meghatározott feltételekkel szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.

(3) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szülési szabadság idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett - az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett - az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - naptári napi összegének a harmincszorosa.

(5) A határvadász alapszabadsága évi huszonöt munkanap.

(6) A határvadászt évente pótszabadság illeti meg:

a) a szerződéses állományba vétel napjától egy évig 1 munkanap,

b) a második évtől 2 munkanap,

c) a harmadik évtől 3 munkanap.

(7) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(8) A betegszabadság tartamára a távolléti díj 100%-a jár.

(9) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.

(10) Év közben kezdődő szerződéses jogviszony esetén a határvadász a betegszabadság arányos részére jogosult.

319/L. § (1) A határvadász a szerződéses jogviszonya alapján alapilletményre, a (8) bekezdés szerinti pótlékra és határvadász szolgálati pótlékra jogosult. A határvadász szolgálati pótlék mértékét és folyósításának rendjét a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(3) Az alapilletménynek el kell érnie a garantált bérminimum összegét.

(4) A határvadász az állományilletékes parancsnok döntése alapján idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegennyelv-tudás a határvadász feladatának ellátásához szükséges.

(5) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(6) Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a,

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a,

c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a.

(7) Ha a határvadász ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a határvadász magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) A határvadász a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételekkel és folyósítási rend szerint a következő pótlékra jogosult:

a) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5%-a, valamint

b) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, kiemelt készenlét esetén 1%-a.

(9) A (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék a határvadász részére a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.

319/M. § (1) A határvadász szerződéses jogviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésére a XV. Fejezetet - az e §-ban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A határvadász 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértése esetén a 181. § (3) és (4) bekezdése, a 184. § (4) bekezdése, a 185. § (1) bekezdés d)-g) pontja, valamint a 215. § nem alkalmazható."

181. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 336/A. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A személyi illetményben részesülők nem jogosultak a 158. § (1) bekezdése szerinti teljesítményjuttatásra.

(7) A (6) bekezdés szerinti állomány esetében a 158. § (3) és a (3a) bekezdése nem alkalmazandó.

(8) Amennyiben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja részére személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár."

182. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

"9a. meghatározza a nemzeti szakértőként a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyára és sajátos jogállására vonatkozó szabályokat,"

183. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:

meghatározza)

"d) az önként vállalt túlszolgálat vállalásának és elszámolásának rendjét,"

184. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

"o) az önként vállalt túlmunka vállalásának és elszámolásának rendjét."

185. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 342/E. §-sal egészül ki:

"342/E. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a szerződéses határvadászok tekintetében rendeletben határozza meg

1. a ruházati ellátási normát, a rendszeresített egyenruha és egyenruházati termékek, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,

2. a szolgálati igazolvány adattartalmát és a szolgálati jelvénnyel történő ellátás rendjét,

3. mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható a szerződéses határvadász abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint megállapítsa ezen korlátozás feltételeit és a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,

4. a személyügyi igazgatás rendjét,

5. a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait,

6. azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a határvadász beosztáshoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, és a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait,

7. a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

8. az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének keretszabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

9. a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,

10. a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,

11. a rendvédelmi egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,

12. a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,

13. a határvadász képzés részletes tartalmi elemeit, a határvadász vizsga részletes tartalmi feltételeit, a vizsgaszabályzatot, valamint a határvadász képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét, a határvadász képzés más rendészeti képzésbe történő beszámításának rendjét,

14. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

15. a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,

16. a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a határvadászra irányadó munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját,

17. az illetmény és pótlékok megállapításának és folyósításának rendjét,

18. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és visszatérítési kötelezettség esetén az elengedés részletes rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit,

19. a határvadász kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismerésben részesítés feltételeit és rendjét,

20. a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, valamint a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

21. a fegyelmi eljárás rendjét,

22. a kártérítési felelősséggel kapcsolatos eljárások részletes szabályait,

23. a szociális és kegyeleti gondoskodás rendjét,

24. a szolgálati panasz elbírálásának rendjét."

186. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 343. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 370. § 2024. január 1-jén lép hatályba."

187. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 363/B. §-sal egészül ki:

"363/B. § A 336/A. § (1) bekezdése szerinti személyi illetményben részesülő hivatásos állomány tagjának 2022. évi teljesítményértékelésére és minősítésére 2023. évben nem kerül sor."

188. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 370. §-sal egészül ki:

"370. § Hatályát veszti a 140. § (6)-(24) bekezdése, a 289/L. § (10)-(28) bekezdése, a 341. § (1) bekezdés 20. pont d) alpontja és a 342/A. § (1) bekezdés o) pontja."

189. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

1. 34. § (2) bekezdésében a "jogviszonyból vagy" szövegrész helyébe a "jogviszonyból, szerződéses határvadász jogviszonyból vagy" szöveg,

2. 42. § (9) bekezdés a) pontjában az "az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról" szövegrész helyébe az "a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről" szöveg,

3. 42. § (9) bekezdés b) pontjában az "az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról" szövegrész helyébe az "a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről" szöveg,

4. 43. § (1) bekezdésében az "az ösztöndíjas hallgatót" szövegrész helyébe az "a tanulót" szöveg és a "tanulót" szövegrész helyébe a "rendvédelmi tisztjelöltet" szöveg,

5. 43. § (7) bekezdésében az "az ösztöndíjas hallgatónak" szövegrész helyébe az "a tanulónak" szöveg és a "tanulónak" szövegrész helyébe a "rendvédelmi tisztjelöltnek" szöveg,

6. 69. § (1) bekezdés c) pontjában az "intézményeibe nemzeti" szövegrész helyébe az "intézményeibe, valamint nemzetközi szervezetbe nemzeti" szöveg,

7. 82/J. § (4) bekezdésében a "járadékra" szövegrész helyébe a "keresetkiegészítésre" szöveg,

8. 280. § (1) bekezdés a) pontjában a "viszonyban töltött" szövegrész helyébe a "viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban töltött" szöveg,

9. 280. § (2) bekezdés a) pontjában a "szervnél vagy" szövegrész helyébe a "szervnél szolgálati viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban vagy" szöveg,

10. 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában a "jogviszonyba, katonai" szövegrész helyébe a "jogviszonyba, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba, katonai" szöveg,

11. 288/G. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "meghosszabbodik." szövegrész helyébe a "meghosszabbodik. E tekintetben a 289/H. § szerinti szolgálati időt kell figyelembe venni." szöveg,

12. 288/G. § (3) bekezdésében az "alkalmazott nemzetbiztonsági" szövegrész helyébe az "alkalmazott nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy nemzetbiztonsági" szöveg,

13. 288/R. § (3) bekezdésében az "alapján kell" szövegrész helyébe az "alapján, a szolgálati idő figyelembevételével kell" szöveg,

14. 289/H. § a) pont ab) alpontjában a "szolgálati" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati" szöveg,

15. 289/I. §-ában az "a 149-151" szövegrész helyébe az "a 142. § (2) bekezdését, 144. § (4) bekezdését, a 149-151" szöveg,

16. 291. § (1) bekezdésében az "állománya tagjainak" szövegrész helyébe az "állománya tagjainak, szerződéses határvadász tagjainak" szöveg,

17. 317/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "bekezdése alapján" szövegrész helyébe a "bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján" szöveg,

18. 317/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "bekezdése alapján" szövegrész helyébe a "bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján" szöveg,

19. 317/C. § (4) bekezdésében a "bekezdésében foglalt" szövegrész helyébe a "bekezdésében és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt" szöveg,

20. 336/A. § (1) bekezdésében a "tagjának az" szövegrész helyébe a "tagjának, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vezényelt hivatásos állomány tagjának az" szöveg,

21. 343. § (3) bekezdésében a "2023" szövegrész helyébe a "2024" szöveg,

22. 350. § (4) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2023" szöveg

lép.

190. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 1. § (4) bekezdés c) pontjában az "ösztöndíjas hallgatóira," szövegrész,

b) 43. § (5) bekezdése.

46. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

191. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 5. § 47. pont a) alpontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

b) 5. § 47. pont b) alpontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

c) 45. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap összege" szöveg,

d) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

e) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

f) 72. § (1) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke" szövegrészek helyébe az "a szociális vetítési alap összegének" szöveg,

g) 1. melléklet 3. pont e) alpont ef) pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg

lép.

192. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 43. pontja.

47. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

193. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"g) arcképelemző tevékenység: az arcképelemző rendszer informatikai jellegű összehasonlító elemzésén alapuló, az elemzést végző személy elemző és kiértékelő tevékenységével kapcsolatos eljárások összessége,"

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"k) igénybevételre jogosult szerv: az arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szerv,

l) arcképelemző tevékenységet végző szerv: az arcképelemző tevékenység ellátásáért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv,"

(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"p) hozzáférésre felhatalmazott személy: az igénybevételre jogosult szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy,"

194. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

"t) az ETIAS nemzeti egységnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása."

195. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

"u) a SIRENE Irodának a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (2a) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása."

196. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A központi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban a központi szerv által végzett adatkezelésekről, illetve az igénybevételre jogosult szervekről és az igénybevételre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról, valamint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző rendszer működtetésére jogosult felhasználóiról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az adatközlésre kötelezett szerv és a központi szerv

aa) megnevezését,

ab) székhelyét, levelezési címét,

ac) elektronikus levélcímét, telefonszámát,

b) az igénybevételre jogosult szerv

ba) megnevezését,

bb) levelezési címét,

bc) telefonszámát,

bd) elektronikus levélcímét, valamint

be) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

c) a hozzáférésre felhatalmazott személy

ca) nevét,

cb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

cc) beosztását,

cd) szervezeti egységét,

ce) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

cf) egyedi azonosítóját.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az arcképelemző rendszer működtetésére jogosultak tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az arcképelemző tevékenységet végző szerv

aa) megnevezését,

ab) levelezési címét,

ac) telefonszámát,

ad) telefaxszámát,

ae) elektronikus levélcímét,

af) hozzáférési jogosultsága típusát, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját;

b) az arcképelemző rendszer használatával elemző-kiértékelő tevékenységet folytató személy

ba) nevét,

bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

bc) beosztását,

bd) szervezeti egységét,

be) hozzáférési jogosultsága terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját,

bf) hozzáférési jogosultságához rendelt felhasználói azonosítóját.

(4) A központi szerv a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a jogosultság törlésétől számított húsz évig kezeli.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,

c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok."

197. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 6. § (2) bekezdés c) pont ca)-ce) alpontjában meghatározott adatokat."

198. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására jogosult szerv eljárása során jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, az útiokmány-nyilvántartásban, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során az eljáró személy által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával az automatizált arcképmás-összehasonlítást igénybe venni az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése érdekében."

199. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § Az ETIAS nemzeti egység jogosult - a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból - az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében."

200. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. CLXXXVIII. törvény 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/B. § (1) Az ETIAS nemzeti egység jogosult - a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból - az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.

(2) A SIRENE Iroda jogosult - a 3. § (3) bekezdés u) pontjában meghatározott célból - az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerekben rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében."

201. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 9/E. alcímmel egészül ki:

"9/E. Összehasonlító ellenőrzés elemzői támogatása

12/E. § (1) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásokból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmások alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.

(2) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilokat az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja. Az összehasonlítást követően az arcképelemző tevékenységet végző szerv az összehasonlítás eredményét kiértékeli.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiértékelés akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmások megfeleltethetők egymásnak vagy a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn. A (2) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül átadja az arcképelemzői tevékenység eredményét.

(4) A (2) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemző tevékenység nem végezhető el. A (2) bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző szervnek.

(6) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt a (2) bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli."

202. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 15/A. alcímmel egészül ki:

"15/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés

22/A. § A 3. § (3) bekezdés t) pontja és a 9/B. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

203. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22/A. § E törvény

a) 3. § (3) bekezdés t) pontja és 9/B. § (1) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 3. § (3) bekezdés u) pontja és 9/B. § (2) bekezdése az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

204. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében az "arcképmásból" szövegrész helyébe az "arcképmást a profilképzés sikeressége érdekében előkészíti, majd abból" szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében az "arcképmásból" szövegrész helyébe az "arcképmást a profilképzés sikeressége érdekében előkészíti, majd abból" szöveg,

c) 12. § (5b) bekezdésében az "egymással." szövegrész helyébe az "egymással, vagy a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn." szöveg

lép.

205. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontjában az "irányításáért felelős szerv" szövegrész.

48. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

206. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

"e) az elővezetés végrehajtásával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésére,"

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

49. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

207. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 5. pontjában az "előlegezésének a" szövegrész helyébe az "előlegezésének, valamint a büntetőeljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával, illetve a terhelt előállításával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésének - ide nem értve az elővezetés költsége mértéke megállapítását - a" szöveg lép.

208. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (3) bekezdés b) pontja.

50. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása

209. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb" szövegrész helyébe az "a szociális vetítési alap" szöveg lép.

51. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

210. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (4) bekezdésében az "ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait" szövegrész helyébe az "a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével" szöveg lép.

52. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása

211. § Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 31. § (5) bekezdésében az "az idegenrendészetért és menekültügyért" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg lép.

53. A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény módosítása

212. § (1) Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 6. §-a.

(2) Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 45. §-a.

54. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

213. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 267. §-ában a "2022. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2023. december 31-ig" szöveg lép.

55. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása

214. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (9) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A (8) bekezdés alkalmazásában egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni]

"n) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban"

[töltött időt.]

215. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 9. § (4) bekezdésében az "a 8. § (9) bekezdés a)-l)" szövegrész helyébe az "a 8. § (9) bekezdés a)-l) és n)" szöveg lép.

56. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása

216. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

"4/A. A szerepkör-tanúsító szolgáltatóval való kapcsolat

14/A. § (1) A KSZDR a Kormány rendeletében meghatározott rendben átadja a foglalkoztatott egyes személyéhez köthető, valamint egyes szervezeti adatok körébe tartozó adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a szerepkör-tanúsító szolgáltató részére.

(2) A szerepkör-tanúsító szolgáltató részére átadásra kerülő adatokat a 8. melléklet tartalmazza."

217. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"16. a szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a szerepkör-tanúsító szolgáltató részére átadásra kerülő adatok átadásának rendjét."

218. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az 55. § 2024. január 1-jén lép hatályba."

219. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény a 2. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

57. Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény módosítása

220. § Hatályát veszti az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény 45. § (6) bekezdésében az "és (8)" szövegrész.

221. § Nem lép hatályba az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvény 11. § (8) bekezdése.

58. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása

222. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 97. § (1) bekezdése.

59. Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény módosítása

223. § Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 91. § (13) bekezdésében az "az idegenrendészetért és menekültügyért" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szöveg lép.

224. § Hatályát veszti az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 91. § (11) bekezdése.

225. § Nem lép hatályba az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény 21. §-a.

60. Az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény módosítása

226. § Hatályát veszti az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény 53. § (5) bekezdése.

227. § Nem lép hatályba az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény 2. alcíme.

61. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása

228. § (1) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A (8) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg."

(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény 248. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A (9) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg."

62. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

229. § Hatályát veszti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó szerződéses határvadászokra vonatkozó szabályokról szóló 244/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet.

63. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

230. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 253/2022. (VII. 15.) Korm. rendelet.

64. A veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

231. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeinek egyes szabályaitól való eltérésről szóló 344/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet.

65. Záró rendelkezések

232. § (1) Ez a törvény - a (2)-(13) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 189. § 21. és 22. pontja, az 54. alcím és a 218. § 2022. december 30-án lép hatályba.

(3) Az 1-3. alcím, az 5. alcím, a 6. alcím, a 21. §, a 28. § c) és d) pontja, a 8. alcím, a 10. alcím, a 11. alcím, a 14. alcím, a 46-50. §, az 52-62. §, a 64. § 1-9., 12. és 14-33. pontja, a 65. §, a 16. alcím, a 68. §, a 72. §, a 74. § a) és c) pontja, a 78. §, a 19. alcím, a 20. alcím, a 84. §, a 86. §, a 87. §, a 90. § 13. pontja, a 91. § a) és b) pontja, a 22. alcím, a 24-27. alcím, a 33. alcím, a 34. alcím, a 40. alcím, a 42. alcím, a 43. alcím, a 164. §, a 165. §, a 169. §, a 181. §, a 187. §, a 189. § 10., 15. és 20. pontja, a 46. alcím, az 50. alcím, az 52. alcím, a 216. §, a 217. §, a 219. §, az 57. alcím, a 223. §, a 61. alcím, a 64. alcím és a 2. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 51. § (1) bekezdése, a 63. § és a 64. § 10., 11. és 13. pontja 2023. január 2-án lép hatályba.

(5) A 9. alcím és a 131-133. § 2023. január 12-én lép hatályba.

(6) A 18-20. §, a 27. §, a 28. § a) és b) pontja, a 29. §, a 30. alcím, a 36. alcím, a 155-163. §, a 166-168. §, a 170-180. §, a 182-186. §, a 189. § 1-9., 11-14. és 16-19. pontja, a 190. §, az 51. alcím, a 62. alcím és a 63. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 89. § és a 90. § 1-12. és 14-16. pontja 2023. június 30-án lép hatályba.

(8) A 26. §, a 140. §, a 141. §, a 142. § b) és e) pontja, a 146. §, a 151. §, a 44. alcím, a 48. alcím, a 49. alcím és a 225. § 2023. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 13. alcím 2023. október 1-jén lép hatályba.

(10) Az 51. § (2) bekezdése, a 188. §, a 195. §, a 200. § és a 203. § 2024. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 41. §, a 43. § (6) bekezdése, az 58. alcím és a 60. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.

(12) A 23. §, a 39. alcím és az 53. alcím a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(13) A 194. §, a 199. § és a 202. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(14) A 194. §, a 199. § és a 202. § hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(15) A 23. §, a 39. alcím és az 53. alcím hatálybalépésének naptári napját a rendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

233. § E törvény

a) 19. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 22. §-a, 23. §-a, 26. §-a, 28. § b), c) és d) pontja, 29. § b) pontja, 212. § (1) bekezdése és 225. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 108. §-a, 111. §-a, 112. § f) és i) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján,

c) 115. §-a és 117. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,

d) 134. § c) pontja és 135. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

234. § A 32. § és a 33. § az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

235. § A 23. §, a 39. alcím és az 53. alcím a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

236. § A 28. alcím a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

237. § A 194. §, a 199. § és a 202. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

238. § A 195. §, a 200. § és a 203. §

a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2022. évi L. törvényhez

1. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 26a. sorral egészül ki:

2. melléklet a 2022. évi L. törvényhez

"8. melléklet a 2020. évi CLXII. törvényhez

A szerepkör-tanúsító szolgáltató részére a szerepkör-tanúsítvány kiállítása érdekében a KSZDR által átadásra kerülő adatok köre

1. Személyes adatok

1.1. név (előtag, családi név, utónév)

1.2. születési családi név, születési utónév

1.3. születési hely és idő

1.4. anyja születési neve (családi név és utónév)

1.5. személyazonosító igazolvány száma

2. Elérhetőségi adatok

2.1. telefonszám

2.2. e-mail cím

3. Jogviszonnyal kapcsolatos adatok

3.1. jelenlegi jogviszony típus megnevezése

3.2. jelenlegi munkakör megnevezése (amennyiben a jogviszonyban értelmezhető)

3.3. álláshelyen ellátandó feladat megnevezése (Kit.)

3.4. jelenlegi beosztás és besorolás megnevezése

3.5. jogviszony kezdete

3.6. KSZDR azonosító (egyedi nyilvántartási azonosító)

4. Munkáltató szervezet adatai

4.1. jelenlegi szervezet megnevezése

4.2. jelenlegi szervezeti egység megnevezése"