41/2025. (XII. 30.) EM rendelet

az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet módosításáról

[1] A jogszabály módosítása az energiahatékonysági intézkedések hatékonyabb megvalósítása érdekében pontosít a szabályokon, valamint rögzíti a lakossági intézkedések esetén beépítendő építési kulcstermékek körét.

[2] Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 45. § h) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet [a továbbiakban: 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzéket (a továbbiakban: jegyzék) az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az építési kulcstermékek körét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az egyes építési kulcstermékek elérhetőségét az energiapolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi."

2. § A 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet a következő 4. §-sal egészül ki:

"4. § Az egyes építési kulcstermékek elérhetőségét az energiapolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján első alkalommal 2026. január 1-jéig teszi közzé."

3. § (1) A 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Lantos Lajos Csaba s. k.,

energiaügyi miniszter

1. melléklet a 41/2025. (XII. 30.) EM rendelethez

"1. melléklet a 18/2025. (VII. 31.) EM rendelethez

Az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzék

I. rész

Bevezető

1. Változók jegyzéke

2. Általános fogalomjegyzék

3. Általános módszertanok

3.1. Eltérések kezelése:

A jegyzék adatlapokban meghatározott módszertantól a jegyzék alapján történő számítás esetén semmilyen esetben sem lehetséges eltérni.

3.2. Hőfokhíd korrekció:

Annak érdekében, hogy az intézkedést megelőző és az azt követő fűtési időszakok energiafogyasztása összehasonlító legyen, az energiamegtakarítás számítása során a külső hőmérsékletek (meteorológia) fűtési fogyasztásra tett hatását hőfokhíd korrekciót alkalmazva kell eliminálni. Egy konkrét fűtési időszak számlával alátámasztott fűtési energiafogyasztását az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer "meteo" elnevezésű adatlapjaként megadott-, az országra jellemző órás léghőmérsékleti adatok alapján képzett átlagos év fűtési hőfokhídjára kell átszámolni.

A hőfokhidak meghatározásához a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (https://odp.met.hu) időjárási portál adatait javasolt használni. A hőfokhíd számításához a vizsgált ingatlanhoz legközelebb eső mérőállomás által mért napi átlaghőmérsékleteket kell használni.

3.2.1. Ezt felhasználva számlával igazolt időszak éves fűtési hőfokhídja:

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer "meteo" elnevezésű adatlapjaként megadott-, az országra jellemző órás léghőmérsékleti adatokból képzett éves hőfokgyakoriságok:

3.2.2. Az átlagos év fűtési hőfokhídja az - országra jellemző - éves hőfokgyakoriságok alapján alapján:

3.2.3. Egy adott év - számlákkal alátámasztott - fűtési energiafogyasztásából az átlagos évre sztenderdizált fűtési fogyasztást a standard időszak éves fűtési hőfokhídjának ismeretében az alábbi módon kell számolni:

4. Éves energiafogyasztás igazolása- bázis energiafogyasztás meghatározásához

Annak érdekében, hogy az elszámolás során ösztönözve legyen, hogy a végsőenergiafelhasználó valós energiamegtakarítása kerüljön figyelembevételre, a legtöbb jegyzék adatlap esetén 2 féle számítási metódus került meghatározásra. Amelyik jegyzék adatlap esetén részletes és egyszerűsített számítási metódus is meghatározásra kerül, ott a részletes számítási metódust kizárólag az újrahitelesítés esetén kell alkalmazni.

4.1. Részletes számítási metódus

A részletes számítási metódus célja, hogy részletesebb adatigény mellett a valósághoz leginkább közelítő energiamegtakarítást lehessen meghatározni. A részletes számítás esetén az intézkedés adatlapjától függően az energiafogyasztást 2 módon lehetséges alátámasztani:

4.1.1. Mérés oldali validáció

A mérési validáció célja, hogy energiaszámlákkal, bizonylatokkal a valós energiafogyasztást tudjunk meghatározni, ezáltal biztosítva az elszámolás megalapozottságát. Az 1.1-1.6. jegyzék adatlapok esetén a mérés oldali validációhoz a vizsgált épület összes energianemének fogyasztása tekinthető a bázis fogyasztásnak, míg a II. részben kizárólag a fűtési energianem esetében szükséges az éves fogyasztás számlákkal/bizonylatokkal történő alátámasztása. A releváns energianemek éves fogyasztásának számlákkal történő igazolását az alábbi módon lehet elvégezni:

a) Az energia átváltási tényezőket az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 6. Melléklete alapján vagy a 2.1.4.1. és a 2.5.4.1. táblázatok táblázat alapján szükséges figyelembe venni.

b) Vezetékes közüzemi energianemek (pl. földgáz, villamos energia) esetén az alábbi dokumentumok fogadhatóak el:

◦ Éves elszámoló bizonylat (12 hónap +- 15 nap időszakról)

◦ Egybefüggő 12 hónapra (+- 15 nap időszakra) vonatkozó, diktálás alapú bizonylatok (mérőóraállást tartalmazó számla esetén elegendő az első és az utolsó hónapokról);

◦ Egybefüggő fűtési szezonra (+- 15 nap időszakra) vonatkozó, diktálás alapú bizonylatok (mérőóraállást tartalmazó számla esetén elegendő a szeptember és május hónapokról);

◦ Energiakereskedőtől kapott hivatalos adatszolgáltatás/tájékoztatás az 1 éves (+- 15 nap) energiafelhasználásra vonatkozóan.

c) Egyéb energianemek esetén eseti bizonylatokkal, melyeknél az első, és utolsó figyelembe vett bizonylat teljesítési dátuma között max. 365 nap telt el.

d) Az igazoláshoz a beruházás kezdete előtti 2 évnél régebbi teljesítési dátumú bizonylatok nem használhatók fel.

e) A bizonylatokon a fogyasztási helynek minden esetben egyeznie kell a beruházás helyszínével. f) Egy konkrét fűtési időszak számlával alátámasztott fűtési energiafogyasztását az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer "meteo" elnevezésű adatlapjaként megadott-, az országra jellemző órás léghőmérsékleti adatok alapján képzett átlagos év fűtési hőfokhídjára kell átszámolni.

4.1.2. Épületenergetikai tanúsítvány szerinti validáció

Amennyiben a vizsgált épület éves energiafogyasztásának alátámasztására nem állnak rendelkezésre számlák vagy bizonylatok, úgy az a)-c) pontok szerinti esetekben, vagy számla, illetve bizonylat rendelkezésre állásától függetlenül a d) pont szerinti esetben a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szerint kiállított hiteles épületenergetikai tanúsítványban szereplő, számított végsőenergia-fogyasztási értékek is felhasználhatók a bázis energiafogyasztás meghatározásához:

a) a vizsgált épület középület, vagy

b) a vizsgált épület társasház vagy szövetkezeti ház, vagy

c) a vizsgált épület családi ház, és részben vagy egészben szilárd tüzelőanyagot használ a fűtéshez - az újrahitelesítés esetét kivéve - , vagy

d) az épület típusától függetlenül az intézkedés végrehajtásához az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (a továbbiakban: EKR) történő hitelesítés mellett egyéb, alternatív szakpolitikai támogatás vagy pályázat is igénybevételre került és a vonatkozó pályázati felhívás vagy jogszabály az energetikai tanúsítvány készítését előírja.

4.2. Egyszerűsített számítási metódus

Amelyik jegyzék adatlap lehetővé teszi, ott az egyszerűsített számítási metódust lehet alkalmazni a végfelhasználási energiamegtakarítás megállapítására, kivéve az újrahitelesítést, amely esetben az adott intézkedéshez tartozó részletes számítási metódus az alkalmazandó.

5. Tömbösítés

A tömbösítés olyan adminisztratív és szakmai eljárás, amely során több, azonos vagy hasonló típusú energiahatékonysági intézkedés kerül összevonásra együttes hitelesítés céljából az EKR keretén belül. Ez az eljárás lehetővé teszi a tömegesen végrehajtott intézkedések egységes értékelését, és elősegíti a hitelesítési folyamat hatékonyságát anélkül, hogy az adatok pontossága vagy a szakmai megalapozottsága csökkenne.

Tömbösítés alkalmazásához, ide értve a komplex, illetve kombinált intézkedések tömbösített elszámolását is, az alábbi feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük.

Azonos az intézkedés, komplex, illetve kombinált elszámolás esetén az egyes részintézkedések:

a) típusa;

b) élettartama;

c) vonatkozásában a felmerülő korai csere időszaka;

d) éves avulási értéke;

e) befejezési éve;

f) vonatkozásában igénybe vett alternatív szakpolitikai támogatás.

Az egy tömbösítés keretében hitelesíthető intézkedések száma: legfeljebb 100 db.

6. Hitelesítői ellenőrzés

6.1. A hitelesítés szakmai követelményei

A hitelesítő szervezet feladata meggyőződni arról, hogy az audit során felhasznált adatszolgáltatásban szereplő adatok teljeskörűek, pontosak és megbízhatóak. E célból a hitelesítési folyamatnak előre meghatározott, objektív ellenőrzési módszertanra kell épülnie.

6.2. Ellenőrzés menete és szabályai

6.2.1. Jegyzékszámítás esetén

A hitelesítés során az összes alátámasztó dokumentum ellenőrzése kötelező.

6.2.2. Tömbösítés esetén

a) Teljes állomány meghatározása

A hitelesítés és az energetikai számítás elvégzéshez szükséges összes végső felhasználó összes adatát alátámasztó dokumentumokat tekintjük teljes állománynak.

b) Mintavételezés, helyszíni ellenőrzés

A tárgyévben megvalósított egyes intézkedések teljes állományából véletlenszerűen ki kell választani intézkedés típusonként 10%-os mintát, de minimum 1 intézkedést, amely helyességéről helyszíni ellenőrzés során szükséges meggyőződni.

c) Hibahatár kritériuma

Az ellenőrzés akkor tekinthető sikeresnek, ha a mintában szereplő adatok legfeljebb 2%-os hibaarányt mutatnak. Amennyiben ez az arány meghaladja a 2%-ot:

ca) új ellenőrzést kell lefolytatni egy új mintán (10%), amely nem lehet azonos az előzővel.

cb) ha ez az ismételt minta is 2%-nál magasabb hibaarányt mutat, a teljes állományt újra kell vizsgálni. A hitelesítés a teljes állomány ellenőrzése után végezhető el.

cc) Az ellenőrzés során feltárt új eredményeket az auditáló szervezet felhasználhatja.

6.2.3. Ellenőrző személy

a) Az ellenőrzésre jogosult személy lehet:

aa) Energetikai tanúsító,

ab) Szakirányú végzettséggel rendelkező személy, aki rendelkezik az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 11. mellékletében meghatározott szakirányú végzettséggel, ac) Építési műszaki ellenőr.

b) Az ellenőrzésre jogosult személy nem lehet az érintett beruházó vagy végső felhasználó.

c) Továbbá az ellenőrző személynek kötelessége:

ca) írásban nyilatkozni arról, hogy megfelel a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek, valamint

cb) írásos nyilatkozatot tenni a saját függetlenségéről, azaz arról, hogy sem a végső felhasználóval, sem az intézkedés vállalkozó kivitelezőjével nem áll fenn közvetlen vagy közvetett közös érdeke.

6.2.4. Dokumentációs kötelezettség

Az ellenőrzést végző szakember köteles a teljes ellenőrzési folyamatot részletesen dokumentálni. Ennek keretében az ellenőrzést végző szakember minden, helyszínen ellenőrzött végső felhasználó esetében jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelyet az ellenőrzést végző szakember és a végső felhasználó is aláírásával lát el. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a végső felhasználó adatait (név, cím, születési hely, idő), illetve az intézkedés adatait (megnevezés, helyszín, hrsz.), a teljes ellenőrzési folyamat összegzését, illetve szükség esetén a végső felhasználó megállapításait. A jegyzőkönyv mellett fotódokumentációt szükséges készíteni az ingatlanról és az intézkedés tárgyát képező rendszerekről/felületekről, amelyekről megállapítható, hogy az intézkedés valóban megvalósult. Ez a dokumentáció elengedhetetlen része a hitelesítési anyagnak.

7. Újrahitelesítés

A jelen jegyzék hatálybalépése előtt hitelesített intézkedések újrahitelesíthetők, amennyiben a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a vonatkozó jegyzék adatlap részletes számítási metódusa alapján újra meghatározásra kerül.

Az újrahitelesítés során a részletes számítási metódus a kötelezően alkalmazandó módszertan, a bázis energiafogyasztás a 4.1. alpontjai szerint állapítható meg.

Korábban hitelesítésre került, tömbösített energiamegtakarítások kizárólag tömbösítve hitelesíthetőek újra, azzal, hogy egy tömbösítés keretében az e mellékletben meghatározott tömbösítési maximum alkalmazandó. Tömbösített megtakarítások esetében minden egyes végrehajtott intézkedésnek külön-külön meg kell felelnie a jelen jegyzékben meghatározott feltételeknek. Amennyiben a tömbösített intézkedések közül bármelyik nem felel meg a jegyzék feltételeinek, az ahhoz tartozó elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mennyiségét az újrahitelesítés során nulla értékkel szükséges elszámolni. Az újrahitelesítés során az intézkedés előtti állapotról készítendő fotóktól el lehet tekinteni. Az újrahitelesítésre az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdése szerinti hitelesítésre meghatározott időkorlát vonatkozik.

8. Mappa struktúra

Hivatali ellenőrzés során a jegyzék hatálybalépése után készített hitelesítések esetében az alábbi struktúrában szükséges az alátámasztó dokumentumokat benyújtani (tömbösítés során minden végső felhasználó esetén külön-külön szükséges rögzíteni):

8.1. 01 Adminisztratív dokumentumok

011 Intézkedés kezdete

Kezdő dátumot alátámasztó dokumentum(ok)

012 Intézkedés zárása

Záró dátumot alátámasztó dokumentum(ok)

Számviteli bizonylat(ok)

013 Egyéb adminisztratív dokumentumok, nyilatkozatok

8.2. 02 Végső felhasználói adatszolgáltatás

021 Fényképek

022 Mérés oldali validáció/Energetikai Tanúsítvány

023 Műszaki alátámasztó dokumentumok

8.3. 03 Auditor számítások

A végfelhasználási energiamegtakarítás [GJ/év] számítása.

8.4. 04 Hitelesítési dokumentációk

Tanúsítvány hitelesített energiamegtakarításról

Hitelesítési jegyzőkönyv, vagy a hitelesítés menetét leíró dokumentum

9. Komplex és Kombinált intézkedésként elszámolható projektek

9.1. Komplex elszámolás:

Több energiahatékonysági intézkedés együttes elvégzése esetén az egyes jegyzék adatlapok komplex intézkedésként számolhatók el. A lehetséges kombinációk a komplex intézkedések mátrixában találhatóak, melyben "X" jelöli a komplex elszámolás keretében elszámolható intézkedéseket. A komplex elszámolás akkor alkalmazható, ha az intézkedések más energiahatékonysági szakpolitikával nem kerülnek kombinálásra az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (3) és (4) bekezdése alapján. A 9.1.1. a)-c) pontjaiban szereplő támogatások vagylagosak, egymással nem halmozhatóak.

9.1.1. Az energiahatékonysági projektek komplex végrehajtásának ösztönzése érdekében az alábbi támogatások alkalmazhatóak:

a) Több intézkedés komplex végrehajtása esetén a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bejelenthető egyedi intézkedésekből létrejött végfelhasználási energiamegtakarítás összegét 10% értékkel lehetséges növelni, kivéve a b) és c) pontban foglaltakat.

b) Az 1.2. (Nyílászáró korszerűsítés és csere), 1.4. (Családi ház nyílászáró csere normatív számítással) és az 1.6. (Társasház nyílászáró csere normatív számítással) jegyzék adatlapok más jegyzék adatlapokkal történő kombinálása esetén a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bejelenthető egyedi intézkedésekből létrejött végfelhasználási energiamegtakarítás összegét 25% értékkel lehetséges növelni, amennyiben az intézkedéssel érintett ingatlan valamennyi nyílászárója lecserélésre kerül.

c) Az 1.1., (Homlokzat és tetőszerkezet utólagos korszerűsítése), 1.3. (Családi ház utólagos hőszigetelése normatív számítással) és az 1.5. (Társasház utólagos hőszigetelése normatív számítással) jegyzék adatlapokon szereplő homlokzat szigetelés más jegyzék adatlapokkal történő kombinálása esetén a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bejelenthető egyedi intézkedésekből létrejött végfelhasználási energiamegtakarítás összegét 25% értékkel lehetséges növelni, amennyiben az intézkedéssel érintett ingatlan valamennyi földfelszín feletti oldalfala szigetelésre kerül. Ezen intézkedéseknek a b) pontban foglalt intézkedésekkel történő kombinálása esetén a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bejelenthető egyedi intézkedésekből létrejött végfelhasználási energiamegtakarítás összegét abban az esetben lehet 25% értékkel növelni, amennyiben az intézkedéssel érintett ingatlan valamennyi nyílászárója lecserélésre kerül.

d) A bázis időszak minden intézkedés esetén az első intézkedés megkezdését megelőző időszak, így ugyanazon kezdeti állapothoz képest lehet meghatározni az energiamegtakarítás mértékét.

9.1.2. Elszámolási feltételek:

a) A beruházási helyszínek egyezése

b) Az első és az utolsó intézkedés üzembe helyezése között ne teljen el több, mint 365 nap

c) A komplex intézkedések mátrixában minden érintett jegyzék adatlap egymással kombinálható

d) Komplex elszámolás esetén külön állapítandó meg a megtakarítás, de összesen egy hitelesítés készül, azonban a megtakarítás megállapítására szolgáló dokumentumokat és a hitelesítési dokumentációt ugyanazon belső azonosító jelölje.

9.1.3. Komplex intézkedés megvalósítása esetén a komplex intézkedés élettartama az egyes részintézkedések élettartama közül a leghosszabb.

9.1.4. Komplex intézkedés megvalósítása esetén a komplex intézkedés megvalósulásának időpontja az utolsó részintézkedés megvalósításának időpontja.

9.2. Kombinált elszámolás:

A komplex elszámoláson belül további kedvezményre jogosultak azon az intézkedés típusok, melyek "Kombinált" intézkedésként is elszámolhatók. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendelet 1. § 5a. pontja szerint kombinált épület korszerűsítésnek minősül az a korszerűsítés, amikor az épület korszerűsítése során az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítésénél és az épülettechnikai rendszerek energetikai korszerűsítésénél meghatározott intézkedés típusok közül mindkét típusból legalább egyet-egyet megvalósítanak, azzal, hogy a kombinált épület felújítási intézkedésekből származó megtakarítást a kiinduló állapot és a korszerűsítéssel, cserével elért új állapot energiafogyasztásának különbségeként kell meghatározni.

Jelen jegyzékben szereplő intézkedések közül tehát kettő, vagy több intézkedés egyidejű végrehajtása esetében az intézkedésekhez tartozó esetleges európai uniós energetikai minimumkövetelményektől el lehet tekinteni az energiamegtakarítások meghatározása során. Az egymással kombinálható intézkedéseket a "Kombinálható intézkedések mátrixa" tartalmazza.

A Komplex elszámolás pontban rögzített elszámolási feltételek ezen intézkedésekre is vonatkoznak.

9.2.1. Kombinált intézkedés megvalósítása esetén a kombinált intézkedés megvalósulásának időpontja az utolsó részintézkedés megvalósításának időpontja.

9.3. A komplex/kombinált intézkedésként elszámolni kívánt intézkedésekből származó energiamegtakarítás felvezetése a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába:

A komplex/kombinált intézkedésként elszámolni kívánt intézkedésekből származó energiamegtakarítást a hitelesítő szervezet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által erre rendszeresített űrlapon vezeti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.

10. Komplex intézkedések mátrixa

11. Kombinálható intézkedések mátrixa

II. resz

Egyes energiahatékonyságot javító intézkedések

1.Épületek határoló szerkezeteire vonatkozó energiahatékonysági intézkedések

1.1. Homlokzat és tetőszerkezet utólagos korszerűsítése

1.1.1. Intézkedés leírása és alkalmazása Külső és belső határoló épületszerkezetek, például homlokzat, tető, födémek és lábazat utólagos hőszigetelése, amelyek fűtött és fűtetlen tereket választanak el, ezáltal csökkentve a fűtési hőigényt.

a) Alkalmazás feltételei:

aa) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

ab) építőipari kivitelezői regisztrációs számmal rendelkező vállalkozó kivitelező általi építőipari kivitelezési tevékenység,

ac) az érintett épületszerkezetnek a korszerűsítést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti átlagos hőátbocsátási tényező követelménynek.

b) Alkalmazást kizáró feltételek:

ba) nincs.

1.1.2. Intézkedés jellemzői

1.1.3. Számítás paraméterei

A korszerűsítéssel érintett épületszerkezet rétegrendjét, anyagait és vastagságait meg kell határozni és dokumentálni, szükség esetén helyszíni felmérés alapján.

1.1.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

1.1.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

1.1.4. Részletes számítási metódus

A korszerűsítéssel érintett épületre vagy épületrészre TÉ jogosultságú energetikai tanúsítónak az eredeti szerkezet helyszíni méretei, az anyagok és hőtechnikai paraméterek figyelembevételével ki kell számolnia a fűtési hőigényt a beruházás megkezdésekor hatályos, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott számítási módszerrel, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követően. A számítással meghatározott energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti nettó fűtési energia igény különbségéből adódó, a rendszerhatásfok-tényezők figyelembevételével számított éves végső energia-megtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

1.1.5. Energiafogyasztás igazolása

1.1.5.1. A 4.1. alpontjai alapján.

1.1.5.2. A beruházás során elszámolható energiamegtakarítás felső határértékei az épület beruházás előtti éves energiafogyasztásának (bázis energiafogyasztás) igazolt mértékéhez viszonyítva az alábbiak szerint korlátozottak:

a) padlásfödém és/vagy tetőszigetelés: maximum 20% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva,

b) homlokzati hőszigetelés: maximum 60% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva.

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az 1.1.4. és 1.1.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

1.2. Nyílászáró korszerűsítés és csere

1.2.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Az intézkedés keretében elszámolható a nyílászárók cseréje az alábbi, hőtechnikai szempontból előnyös megoldások alkalmazásával:

a) hőszigetelő üvegezésű nyílászárók beépítése,

b) meglévő ablak korszerűsítése hőszigetelő üvegezés (és szükség szerint új ablakszárny) beépítésével.

1.2.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) építőipari kivitelezői regisztrációs számmal rendelkező vállalkozó kivitelező általi építőipari kivitelezési tevékenység,

c) RAL szabvány szerinti beépítés ablakcsere esetén,

d) a korszerűsített vagy kicserélt szerkezetnek a korszerűsítést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti átlagos hőátbocsátási tényező követelménynek.

1.2.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) nincs.

1.2.2. Intézkedés jellemzői

1.2.3. Számítás paraméterei

A korszerűsítéssel érintett eredeti nyílászáró anyagát, az eredeti üvegezés jellemzőit dokumentálni kell. A nyílászáró általános műszaki állapota, valamint a vasalatok működőképessége alapján, értékelni kell a légáteresztés, légzárás mértékét. Ez alapján meg kell határozni az eredeti nyílászáró hőátbocsátási tényezőjét [U].

1.2.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

(1) Amennyiben az új nyílászárók méretei és darabszámai eltérnek a lecserélt nyílászárókétól, akkor azokat is fel kell tüntetni.

1.2.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

1.2.4. Részletes számítási metódus

A korszerűsítéssel érintett épületre vagy épületrészre TÉ jogosultságú energetikai tanúsítónak az eredeti szerkezet helyszíni méretei, az anyagok és hőtechnikai paraméterek figyelembevételével ki kell számolnia a fűtési hőigényt a beruházás megkezdésekor hatályos, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott számítási módszerrel, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követően.

A számítással meghatározott energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti nettó fűtési energia igény különbségéből adódó, a rendszerhatásfoktényezők figyelembevételével számított éves végső energia-megtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

1.2.5. Energiafogyasztás igazolása

1.2.5.1. A 4.1. alpontjai alapján.

1.2.5.2. A beruházás során elszámolható energiamegtakarítás felső határértékei az épület teljes beruházás előtti éves energiafogyasztásának (bázis energiafogyasztás) igazolt mértékéhez viszonyítva az alábbiak szerint korlátozottak:

a) nyílászáró csere: maximum 10% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva.

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az 1.2.4. és 1.2.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

1.3. Családi ház utólagos hőszigetelése normatív számítással

1.3.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Családi ház határoló szerkezeteinek utólagos hőszigetelése, mely magában foglalhatja a homlokzat, padlásfödém és lapostető szerkezetek hőszigetelő réteggel történő ellátását.

1.3.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) végrehajtás helyszíne családi ház, beleértve a sorházat, ikerházat,

b) építőipari kivitelezői regisztrációs számmal rendelkező vállalkozó kivitelező általi építőipari kivitelezési tevékenység,

c) az érintett épületszerkezetnek a korszerűsítést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti átlagos hőátbocsátási tényező követelménynek,

d) az intézkedés által érintett határoló szerkezet a kiindulási állapotban szigeteletlen, vagy csak az építőipari kivitelezési tevékenység idején megvalósított hőszigeteléssel rendelkezik, azaz utólagosan beépített, a határoló szerkezettől elválasztható hőszigetelés az intézkedés megelőzően nem került beépítésre,

e) az intézkedés által érintett határoló szerkezet az 1.3.4 pontban felsorolt szerkezettípusok valamelyikébe sorolható:

ea) a szigetelés hőellenállása nagyobb, mint a minimális hőellenállás (R [m2K/W]), amennyiben a külső homlokzati falakon thermo vakolat vagy thermo bevonat alkalmazása történik, akkor a rétegek hőellenállásának az összegét kell figyelembe venni a minimális értékhez,

eb) a nem fúvott szigetelések esetén a szigetelés hővezetési tényezője nem nagyobb, mint 0,039 [W/mK],

f) padlás és lapostető hőszigetelés esetén a szigetelést táblás és tekercses termékek esetében minimum 2 rétegben kell fektetni átfedéssel,

g) padlás szigetelésnél kötelezően beépítendő minimum Sd20 m-es párafékező réteg a hőszigetelés alá, míg szálas és fújt szigetelések esetén maximum Sd 0,03m páraáteresztő por elleni védő fólia használata kötelező a szigetelésre átfedéssel fektetve,

h) homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében ha a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője 0,038 W/mK vagy annál jobb, akkor minimum 15 cm szigetelés alkalmazása felel meg, míg 0,032 W/mK vagy annál jobb szigetelő képességű anyag használatánál a 12cm-es vastagság elegendő.

1.3.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) nem számolható el ferdetető szigetelésével megvalósuló.

1.3.2. Intézkedés jellemzői

1.3.3. Számítás paraméterei

1.3.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

Az adatokat szerkezettípusonként, szigetelési rendszer típusonként szükséges rögzíteni.

1.3.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

1.3.4. Számítási metódus

1.3.4.1. Részletes számítási metódus

A korszerűsítéssel érintett épületre vagy épületrészre TÉ jogosultságú energetikai tanúsítónak az eredeti szerkezet helyszíni méretei, az anyagok és hőtechnikai paraméterek figyelembevételével ki kell számolnia a fűtési hőigényt a beruházás megkezdésekor hatályos, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott számítási módszerrel, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követően.

A számítással meghatározott energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti nettó fűtési energia igény különbségéből adódó, a rendszerhatásfok-tényezők figyelembevételével számított éves végső energia-megtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

1.3.4.2. Egyszerűsített számítási metódus

1.3.4.2. táblázat Egyszerűsített számításnál alkalmazható fajlagos energiamegtakarítások

Az egyszerűsített számítási metódus esetén az 1.3.5. alapján az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

1.3.5. Energiafogyasztás igazolása

1.3.5.1. A 4.1. alpontjai alapján.

1.3.5.2. A beruházás során elszámolható energiamegtakarítás felső határértékei az épület teljes beruházás előtti éves energiafogyasztásának (bázis energiafogyasztás) igazolt mértékéhez viszonyítva az alábbiak szerint korlátozottak:

a) padlásfödém és/vagy tetőszigetelés: maximum 20% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva,

b) homlokzati hőszigetelés: maximum 60% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva.

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az 1.3.4.1. és 1.3.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

A hitelesítő szervezet az adott hitelesített energiamegtakarítás alapját képező szigetelési beruházások 10%-ánál, de legalább 1 db beruházás vonatkozásában köteles a helyszínen ellenőrizni a megvalósulást, annak műszaki tartalmát, továbbá a fűtöttségi állapotát és fűtési módját.

1.4. Családi ház nyílászáró csere normatív számítással

1.4.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Családi ház nyílászáró cseréje, mely magában foglalhatja:

a) hőszigetelő üvegezésű nyílászárók beépítését,

b) újabb réteg nyílászáró beépítését, amely fokozza a hőszigetelést és a légzárást.

1.4.1.1 Alkalmazás feltételei:

a) végrehajtás helyszíne családi ház, beleértve a sorházat, ikerházat,

b) építőipari kivitelezői regisztrációs számmal rendelkező vállalkozó kivitelező általi építőipari kivitelezési tevékenység,

c) RAL szabvány szerinti beépítés,

d) a beépített épületszerkezetnek a korszerűsítést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti átlagos hőátbocsátási tényező követelménynek,

e) az intézkedés által érintett nyílászáró az 1.4.4. pontban felsorolt szerkezettípusok valamelyikébe sorolható.

1.4.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) nincs.

1.4.2. Intézkedés jellemzői

1.4.3. Számítás paraméterei

1.4.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek: Az adatokat szerkezettípusonként, szigetelési rendszer típusonként szükséges rögzíteni.

(1) Amennyiben az új nyílászárók méretei és darabszámai eltérnek a lecserélt nyílászárókétól, akkor azokat is fel kell tüntetni.

1.4.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

1.4.4. Számítási metódus

1.4.4.1. Részletes számítási metódus

1.4.4.1. táblázat: nyílászáróknál alkalmazható fajlagos energiamegtakarítások

A részletes számítási metódus esetén az 1.4.5. alapján az energiafogyasztás igazolása is szükséges. Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az 1.4.4. és 1.4.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

1.4.4.2. Egyszerűsített számítási metódus

Egyszerűsített számítási metódus esetén is az 1.4.4.1 táblázat alapján szükséges meghatározni az adott szerkezettípusra vonatkozó fajlagos energia-megtakarítás mértékét. Ebben az esetben az 1.4.5. alapján az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

1.4.5. Energiafogyasztás igazolása

Az energiafogyasztás igazolására csak az 1.4.4.1. számítási metódus esetén van szükség a 4.1. alpontjai szerint.

A beruházás során elszámolható energiamegtakarítás felső határértékei az épület teljes beruházás előtti éves energiafogyasztásának (bázis energiafogyasztás) igazolt mértékéhez viszonyítva az alábbiak szerint korlátozottak:

a) nyílászáró csere: maximum 10% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva.

1.5. Társasház utólagos hőszigetelése normatív számítással

1.5.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Társasház és szövetkezeti ház határoló szerkezeteinek utólagos hőszigetelése, mely magában foglalhatja a homlokzat, padlásfödém és lapostető szerkezetek hőszigetelő réteggel történő ellátását.

1.5.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) végrehajtás helyszíne társasház vagy szövetkezeti ház,

b) építőipari kivitelezői regisztrációs számmal rendelkező vállalkozó kivitelező általi építőipari kivitelezési tevékenység,

c) az érintett épületszerkezetnek a korszerűsítést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti átlagos hőátbocsátási tényező követelménynek,

d) az intézkedés által érintett határoló szerkezet a kiindulási állapotban szigeteletlen, azaz utólagosan beépített, a határoló szerkezettől elválasztható hőszigetelés az intézkedés megelőzően nem került beépítésre,

e) az intézkedés által érintett határoló szerkezet az 1.5.4 pontban felsorolt szerkezettípusok valamelyikébe sorolható:

ea) a szigetelés hőellenállása nagyobb, mint a minimális hőellenállás (R [m2K/W]) - amennyiben a külső homlokzati falakon thermo vakolat vagy thermo bevonat alkalmazása történik, akkor a rétegek hőellenállásának az összegét kell figyelembe venni a minimális értékhez -,

eb) a nem fúvott szigetelések esetén a szigetelés hővezetési tényezője nem lehet nagyobb mint 0,039 [W/mK].

f) padlás és lapostető hőszigetelés esetén a szigetelést táblás és tekercses termékek esetében minimum 2 rétegben kell fektetni átfedéssel,

g) padlás szigetelésnél kötelezően beépítendő minimum Sd20 m-es párafékező réteg a hőszigetelés alá, míg szálas és fújt szigetelések esetén maximum Sd 0,03m páraáteresztő por elleni védő fólia használata kötelező a szigetelésre átfedéssel fektetve,

h) homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében ha a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője 0,038 W/mK vagy annál jobb, akkor minimum 15 cm szigetelés alkalmazása felel meg, míg 0,032 W/mK vagy annál jobb szigetelő képességű anyag használatánál a 12cm-es vastagság elegendő.

1.5.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) nem számolható el a ferdetető szigetelésével megvalósuló padlástér-szigetelés az e pont szerinti számítással.

1.5.2. Intézkedés jellemzői

1.5.3. Számítás paraméterei

1.5.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

Az adatokat szerkezettípusonként, szigetelési rendszer típusonként szükséges rögzíteni.

1.5.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

1.5.4. Számítási metódus

1.5.4.1. Részletes számítási metódus A korszerűsítéssel érintett épületre vagy épületrészre TÉ jogosultságú energetikai tanúsítónak az eredeti szerkezet helyszíni méretei, az anyagok és hőtechnikai paraméterek figyelembevételével ki kell számolnia a fűtési hőigényt a beruházás megkezdésekor hatályos, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott számítási módszerrel, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követően.

A számítással meghatározott energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti nettó fűtési energia igény különbségéből adódó, a rendszerhatásfok-tényezők figyelembevételével számított éves végső energiamegtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

1.5.4.2. Egyszerűsített számítási metódus

1.5.4.2. táblázat: Egyszerűsített számításnál alkalmazható fajlagos energiamegtakarítások

Az egyszerűsített számításnál az 1.5.5. szerinti energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

1.5.5. Energiafogyasztás igazolása

1.5.5.1. A 4.1. alpontjai alapján.

1.5.5.2. A beruházás során elszámolható energiamegtakarítás felső határértékei az épület teljes beruházás előtti éves energiafogyasztásának (bázis energiafogyasztás) igazolt mértékéhez viszonyítva az alábbiak szerint képlettel számítható:

a) padlásfödém- és/vagy tetőszigetelés:

b) homlokzati hőszigetelés:

A hitelesítő szervezet az adott hitelesített energiamegtakarítás alapját képező szigetelési beruházások 10%-ánál, de legalább 1 db beruházás vonatkozásában köteles a helyszínen ellenőrizni a megvalósulást, annak műszaki tartalmát, továbbá a fűtöttségi állapotát és fűtési módját.

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az 1.5.4.1. és 1.5.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

1.6. Társasház nyílászáró csere normatív számítással

1.6.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Társasház vagy szövetkezeti ház nyílászáró cseréje, mely magában foglalhatja:

a) hőszigetelő üvegezésű nyílászárók beépítését,

b) újabb réteg nyílászáró beépítését, amely fokozza a hőszigetelést és a légzárást.

1.6.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) végrehajtás helyszíne társasház vagy szövetkezeti ház,

b) építőipari kivitelezői regisztrációs számmal rendelkező vállalkozó kivitelező általi építőipari kivitelezési tevékenység,

c) RAL szabvány szerinti beépítés,

d) az érintett épületszerkezetnek a korszerűsítést követően meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti átlagos hőátbocsátási tényező követelménynek,

e) az intézkedés által érintett nyílászáró az 1.6.4. pontban felsorolt szerkezettípusok valamelyikébe sorolható.

1.6.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek: a) nincs.

1.6.2. Intézkedés jellemzői

1.6.3. Számítás paraméterei

1.6.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

Az adatokat szerkezettípusonként, szigetelési rendszer típusonként szükséges rögzíteni.

(1) Amennyiben az új nyílászárók méretei és darabszámai eltérnek a lecserélt nyílászárókétól, akkor azokat is fel kell tüntetni.

1.6.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

1.6.4. Számítási metódus

1.6.4.1. Részletes számítási metódus

1.6.4.1 táblázat: Nyílászáróknál alkalmazható fajlagos energiamegtakarítások

A részletes számítási metódus esetén az 1.6.5. alapján az energiafogyasztás igazolása is szükséges. Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az 1.6.4. és 1.6.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

1.6.4.2. Egyszerűsített számítási metódus

Egyszerűsített számítási metódus esetén is az 1.6.4.1 táblázat alapján szükséges meghatározni az adott szerkezettípusra vonatkozó fajlagos energia-megtakarítás mértékét. Ebben az esetben az 1.6.5. alapján az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

1.6.5. Energiafogyasztás igazolása

Az energiafogyasztás igazolására csak az 1.6.4.1. számítási metódus esetén van szükség. Ebben az esetben kötelező a bevezetőben rögzített "Éves energiafogyasztás igazolása - bázis energiafogyasztás meghatározásához" fejezet 4.1.1. szerinti mérés oldali validáció elvégzése.

A beruházás során elszámolható energiamegtakarítás felső határértékei az épület teljes beruházás előtti éves energiafogyasztásának (bázis energiafogyasztás) igazolt mértékéhez viszonyítva az alábbiak szerint korlátozottak:

a) nyílászáró csere: maximum 10% végfelhasználási energiamegtakarítás a bázishoz viszonyítva.

2. Épülettechnikai rendszerek korszerűsítése

2.1. Gázkazán cseréje hőszivattyúra

2.1.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

A meglévő gázüzemű hőtermelő rendszer fűtési célú kiváltása hőszivattyús hőtermelő berendezéssel.

2.1.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) lecserélt berendezés hagyományos vagy kondenzációs gázkazán, gázkonvektor

c) intézkedést követően a szekunder fűtési, illetve hőellátó rendszer alacsony (35/28 °C), maximum közepes (55/45 °C) vízhőmérsékletű.

2.1.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) a beépített hőszivattyú nem felel meg a rá vonatkozó minimumkövetelménynek.

2.1.2. Intézkedés jellemzői

2.1.3. Számítás paraméterei

2.1.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.1.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.1.4. Számítási metódus

2.1.4.1. Részletes számítási metódus

Tekintve, hogy a hőszivattyúkra vonatkozik EU-s energiahatékonysági minimum követelmény:

a) az eredeti berendezés élettartama lejárta előtt "korai csere" módszer,

b) élettartamának lejártát követően "késői csere" módszer alkalmazandó.

A számítás során a 4.1. alpontjai szerint határozható meg az épület hőigénye. A 4.1.1. alapján történő fűtési célú, számlákkal alátámasztott fogyasztás meghatározásához először a 4.1.1-ben leírt módon kell meghatározni az épület fűtési energianemének végsőenergia-fogyasztását. A fűtési energianemre vonatkozó számlákból meghatározott éves végsőenergia-fogyasztási mennyiségeket csökkenteni kell, amennyiben az épületben az adott energianemet a fűtésen kívül egyéb igények kielégítésére is felhasználják. A csökkentett, fűtési célú végsőenergia-fogyasztás számítása:

Amennyiben az adott energianemet kizárólag fűtési célra használják, úgy a gcsökkentés tényező értéke 1.

2.1.4.1. táblázat: Az energianemek számlákkal igazolt éves fogyasztását csökkeni tényezők.

Az Ealap,fűtési fűtési célú végsőenergia-igényből a számlák által vizsgált időszak külső hőmérséklete szerinti korrekcióval szükséges meghatározni egy általános fűtési időszakra vonatkozó fűtési végsőenergia-fogyasztást. A hőfokhíd korrekciót a bevezető 3.2. pontjában részletezett módon kell végrehajtani 20°C-os belső hőmérsékletre.

A hőfokhíd korrekcióval meghatározott Efűtési,általános általános fűtési idényre meghatározott éves fűtési célú végsőenergia-fogyasztás és a hőelőállító berendezés teljesítménytényezője alapján lehet az épület általános fűtési hőigényét meghatározni. Ez az alábbi egyenlettel számítható:

Ahol:

A hőelőállító berendezések teljesítménytényezőjének meghatározásához az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 1. függelékének 8.3 fejezetében található táblázatok adatait kell használni.

A 4.1.2. alapján a fűtés nettó hőigénye hiteles energetikai tanúsítványból is figyelembe vehető.

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás korai csere esetén:

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás késői csere esetén:

2.1.4.2. Egyszerűsített számítási metódus

Amennyiben az érintett ingatlan fűtési energianemére nem állnak rendelkezésre energiaszámlák, vagy energetikai tanúsítvány, úgy az épület fűtési hőigénye ebben az esetben az alábbi egyenlettel számítható:

Az épület fajlagos nettó éves fűtési energiaigényének (qf) meghatározásához 2.1.4.2. táblázatban szereplő értékeket szükséges használni:

2.1.4.2. táblázat: Az egyes ingatlan típusok fajlagos nettó éves fűtési energiaigényei

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás korai és késői csere esetén a részletes számítási metódusban leírt módon történik ebben az esetben is, viszont az egyszerűsített számítás esetén nem szükséges az energiafogyasztás igazolása.

2.1.5. Energiafogyasztás igazolása

Az éves energiafogyasztás igazolását a 2.1.4.1. pontja szerinti részletes számítási metódus használata esetén szükséges elvégezni a 4.1. pont szerint.

2.2. Csatlakozás távhőellátó hálózathoz

2.2.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Az intézkedés az elavult fűtési rendszerrel rendelkező épület távhőhálózatra kapcsolásával valósul meg.

2.2.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) társasház, szövetkezeti ház vagy középület esetében alkalmazható.

2.2.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) az alap fűtési energianem távhő,

b) a fűtésben történt új energiahordozó bevonása az intézkedést megelőző 3 fűtési időszakban,

c) az épület funkciója, kihasználtságának mértéke változott,

d) az intézkedést megelőző 3 fűtési időszak korrigált fűtési energiafogyasztásai, Ei fűtési korr nem térhetnek el ±15%-nál nagyobb mértékben az Erégi fűtési bázis energiafogyasztástól. Ha az Ei fűtési korr valamelyik értéke meghaladja az Erégi ±15%-át, abban az esetben a fűtési bázis energiafogyasztás, Erégi értékét egyedi auditban kell meghatározni.

2.2.2. Intézkedés jellemzői

2.2.3. Számítás paraméterei

2.2.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.2.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.2.4. Részletes számítási metódus

Mivel erre az intézkedésre nem vonatkozik minimum követelmény, ezért a számítás során a kiinduló állapothoz képest szükséges meghatározni a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét a beruházást megelőző hőellátó rendszer életkorától függetlenül.

Az elszámolható megtakarítás az intézkedések megvalósítását követően az intézkedést megelőző három fűtési időszak mért és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2. függelék 1.2.1 pontjában található általános, külső hőmérsékletére korrigálni kell.

Ha az intézkedés előtti időszakok energiafogyasztásának mérése a használati melegvíz (a továbbiakban: HMV) hőigényét, vagy gáztűzhelyek földgázfogyasztását is tartalmazza, a havi fűtési energiafogyasztást a teljes havi energiafogyasztásnak az intézkedés megvalósítását megelőző, a fűtési időszakokon kívüli 5 hónap (május - szeptember) átlagfogyasztásával történő csökkentésével kell meghatározni.

A megtakarítás meghatározásához a fűtési mért energiafogyasztási értékeket a 2.2.4.2. táblázatban felvett fűtési külső átlaghőmérsékletek figyelembevételével, és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 2. függelékének 1.2.1 pontjában található általános, havi külső hőmérsékletére korrigálni kell (1.1 táblázat adatai szerint 4,6 °C).

Az elszámolható megtakarítás feltétele, hogy a bázis érték meghatározásánál figyelembe vett időszakban a fűtésben nem történt a fűtési energiafogyasztást befolyásoló intézkedés megvalósítása, a fűtésben nem történt új energiahordozó bevonása, valamint az épület funkciója, kihasználtságának mértéke nem változott.

Fűtési energiafogyasztás: Azokban a fűtési rendszerekben, ahol a fűtésre hasznosított energia önálló mérővel van mérve, a teljes mért energiamennyiséget, azaz a tárgyi fűtési időszakot megelőző és azon átívelő május - április hónapokban mért energiát teljes mértékben fűtési energiafogyasztásnak kell tekinteni.

Éves nem fűtési jellegű energiafogyasztás: Azokban a fűtési rendszerekben, ahol a HMV melegítésére hasznosított hőenergia, vagy a gáztűzhelyek földgázfogyasztása a fűtésre hasznosított energiával együtt van mérve, a tárgyi fűtési időszakot megelőző május - szeptember hónapokban mért energiát teljes mértékben nem fűtési jellegű energiafogyasztásnak kell tekinteni. Ezen időszakok havi átlagát kell tekinteni a nem fűtési jellegű havi energiaigényének, a havi átlag tizenkétszeresét az éves nem fűtési jellegű energiafogyasztásnak.

A távhőellátóhoz csatlakozott épületek fűtési energiaigényét épületenként kell meghatározni a fűtési energianem éves fogyasztását alátámasztó bizonylatok alapján.

A beruházást megelőző hőellátó rendszer energiahatékonysági tényezőjét hiteles épületenergetikai tanúsítvány vagy az üzemeltető nyilatkozata alapján kell meghatározni. Míg a távhőellátó hálózatét a távhőszolgáltatási szerződés vagy adatszolgáltatás alapján. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a 2.2.4.4. táblázat alapján szükséges meghatározni az energiahatékonysági tényezőket.

Az intézkedés előtti havi energiafogyasztást a 2.2.4.1. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.2.4.1. táblázat: Az intézkedést megelőző években a havi energiafogyasztás

* A nem fűtési jellegű energiafogyasztás meghatározása: a tárgyi fűtési időszakot megelőző május - szeptember hónapokban mért energiafogyasztások havi átlagát kell tekinteni a nem fűtési jellegű havi energiaigényének, és ezen havi igény tizenkétszeresét kell tekinteni az éves nem fűtési jellegű energiafogyasztásnak.

**A tárgyi fűtési időszakok fűtési energiafogyasztás meghatározása: a tárgyi fűtési időszakot megelőző és azon átívelő május - április hónapokban mért éves összes energiafogyasztást az éves nem fűtési jellegű energiafogyasztással csökkentve kell a mért fűtési energiafogyasztásnak tekinteni, Ei fűtési mért , GJ/év.

Az intézkedést megelőző fűtési időszakokban az intézkedés helyszíne szerinti havi külső átlaghőmérsékleteket a 2.2.4.2. táblázat szerint kell felvenni, illetve ezen adatokból a fűtési időszakok átlaghőmérsékletét megállapítani.

2.2.4.2 táblázat:A fűtési időszakokban a külső átlaghőmérsékletek, °C

2.2.4.3 táblázat:

A fűtési időszakokban a külső átlaghőmérsékletek és energiafogyasztások

***Az intézkedést megelőző 3 fűtési időszak korrigált fűtési energiafogyasztásai, Ei fűtési korr nem térhetnek el ±15%-nál nagyobb mértékben az Erégi fűtési bázis energiafogyasztástól. Ha az Ei fűtési korr valamelyik értéke meghaladja az Erégi ±15%-át, abban az esetben a fűtési bázis energiafogyasztás, Erégi értékét egyedi auditban kell meghatározni.

2.2.4.4. táblázat:

Hőellátó rendszer hatékonysági tényezője különböző hőtermelő és fogyasztói rendszer esetén

Az intézkedést megelőző i-edik fűtési időszakhoz tartozó korrigált fűtési energiafogyasztás értékeit az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

Tb [°C] a számítást minden esetben 20 °C-s belső hőmérsékletre kell elvégezni.

Az intézkedést megelőző 3 fűtési időszakhoz tartozó fűtési bázis energiafogyasztás értékét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

Az alap fűtési rendszer és a távhőellátó rendszer energiaigényének különbségéből számítható az éves energiamegtakarítás (∆E) a csatlakozott épületekre (n):

2.2.5. Energiafogyasztás igazolása

A 2.2.4. pontban részletezett számítás során a hőigény kizárólag valós fogyasztási adatok alapján kerülhet meghatározásra. A 2.2.3.2. táblázatban található módon az éves energiafogyasztás igazolására elfogadható a szolgáltató által kiállított számlák vagy igazolás vagy fogyasztásmérési adat.

2.3. Használati melegvíz ellátás támogatása napkollektorral

2.3.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Energiamegtakarítási intézkedésként a meglévő használati melegvíz (a továbbiakban: HMV) ellátó rendszer napkollektorral történő kiegészítése, korszerűsítése számolható el.

2.3.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) 2.3.4.1. táblázatban felsorolt funkciójú, kizárólag lakó- és középület kategóriába tartozó épület esetében hajtható végre.

2.3.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) a meglévő HMV ellátó rendszer energianem távhő,

b) a meglévő HMV ellátó rendszer energianem villamos energia.

2.3.2. Intézkedés jellemzői

2.3.3. Számítás paraméterei

2.3.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.3.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.3.4. Részletes számítási metódus

A napkollektorok telepítésével elérhető végfelhasználási energiamegtakarítás meghatározása során az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben foglaltakat szükséges alkalmazni.

2.3.4.1. Éves nettó HMV hőigény meghatározása

Elsőként a használati melegvíz (továbbiakban: HMV) fajlagos nettó éves hőenergia igényét szükséges meghatározni, melyhez az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 2. függelékében található 2.2 táblázattal összhangban a 2.3.4.1. táblázat ad iránymutatást.

2.3.4.1. táblázat:

Különböző funkciójú épületekre vonatkozó alapadatok a HMV hőigény meghatározásához

(1) Lakóépületekre a megadott érték alkalmazása kötelező. A nettó igény 20%-a konyhai fogyasztás, 80%-a fürdőszobai fogyasztás (a megosztás eltérő típusú rendszer esetén releváns).

A fenti táblázatban található fajlagos értékek fogyasztásával, a különböző épületek funkciójának függvényében meghatározható a vizsgált épület nettó éves hőenergia igénye.

Családi ház és egyéb lakóépület fűtött alapterület szerint:

HMV rendszert használók száma szerint:

Különböző funkciójú épületek egy főre vetített fajlagos értékei szerint:

Kórházi, szálláshelyi ágyak, éttermi székek száma szerint:

Ipari konyha (menza) adagok szerint:

Egy HMV rendszeren belüli különböző funkciójú HMV fogyasztások esetén a megfelelő képletekkel számított éves nettó hőenergia igények összeadhatók.

2.3.4.2. Meglévő rendszer éves hőenergia fogyasztása

Az előzőekben kiszámított éves nettó hőenergia-igény segítségével meghatározható a meglévő hőellátó rendszer hőenergia fogyasztása az alábbi képlet segítségével:

A fenti képletekben található "x" és "y" értékeket a 2.3.4.2.1, illetve 2.3.4.2.2. táblázatokból szükséges meghatározni.

2.3.4.2.1. táblázat:

Indirekt fűtésű tároló tárolási hővesztesége a nettó melegvíz-készítési hőigény százalékában, x

2.3.4.2.2. táblázat:

Az elosztás hővesztesége a nettó melegvíz készítési hőigény százalékában, y

2.3.4.3. Napkollektorok által termelt éves hőenergia meghatározása

Az elért végfelhasználási energiamegtakarítás kiszámításához elengedhetetlenül szükséges meghatározni a telepített napkollektorok által maximálisan megtermelhető hőenergia mennyiségét, melyhez az alábbi képletet szükséges felhasználni:

A "w" korrekciós tényező képletében szereplő tényezők:

Az am és ym értékek meghatározásához a 2.3.4.3.1. ábra ad iránymutatást.

2.3.4.3.1. Ábra: A w teljesítménycsökkentő tényező meghatározása

A fenti képletben szereplő Qkoll,max értéke [kWh/év] mértékegységben a 2.3.4.3.2., illetve 2.3.4.3.3. táblázatból olvashatók ki, a telepített kollektorok típusának, a rendszer alapterület, valamint a bruttó kollektorfelület függvényében.

2.3.4.3.2 táblázat: Kollektortermelés ideális tájolás és hajlásszög esetén síkkollektorokra

2.3.4.3.3. táblázat: Kollektortermelés ideális tájolás és hajlásszög esetén vákuumcsöves kollektorokra

2.3.4.4. Elért végfelhasználási energiamegtakarítás meghatározása

Az elért végsőenergia-megtakarítás meghatározása során az alábbi összefüggéseket kell alkalmazni:

Először meg kell állapítani a napkollektorokkal termelt energia hasznosítható részét.

, ahol

A fentiek ismeretében a nem napenergiával melegített HMV, Qnonsol a HMV igény, QHMV,koll,nélkül és a napkollektorral termelt energia különbsége

2.3.4.6. táblázat

A névleges terhelési profilokhoz tartozó referencia hőfelhasználások és a vízmelegítési referencia hatásfokok

2.3.5. Energiafogyasztás igazolása

Lakóépületek esetén az energiafogyasztás igazolása 4.1. alpontjai szerint lehetséges. Az elérhető végfelhasználási energiamegtakarítás ebben az esetben nem lehet nagyobb, mint a vizsgált ingatlan igazolt végősenergia-fogyasztásának 20%-a.

Nem lakó és szállás jellegű épületek esetében az igazolás csak 4.1.1. szerint lehetséges, az alábbiak szerint:

Az elért végfelhasználási energiamegtakarítás nem lehet nagyobb, mint a beruházást megelőző év (bázisév) május - szeptember hónapok számlákkal igazolt földgáz és/vagy egyéb energianemre vonatkozó (például tűzifa) fogyasztás átlagának tizenkétszerese.

Az elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2.3.4. és a 2.3.5. pontok alapján számított értékek közül a kisebbik.

2.4. Keringető szivattyú cseréje

2.4.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a meglévő állandó fordulatszámú szivattyúk cseréje korszerű, elektronikus szabályozású szivattyúra.

2.4.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) kazánházi, hőközponti főköri szivattyú,

c) fűtőköri szekunder oldali szivattyú,

d) használati melegvíz cirkulációs szivattyú,

e) hűtési központ főköri szivattyú,

f) hűtőköri szekunder szivattyú.

2.4.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) nincs.

2.4.2. Intézkedés jellemzői

2.4.3. Számítás paraméterei

2.4.3.1. Az intézkedéssel érintett tömszelence nélküli szivattyúk rögzítendő műszaki paraméterei:

2.4.3.2. Az intézkedéssel érintett száraztengelyű szivattyúk rögzítendő műszaki paraméterei:

2.4.4. Alátámasztó dokumentumok:

2.4.5. Részletes számítási metódus

A szivattyú cseréje által elért végfelhasználási energiamegtakarítás számításánál figyelembe kell venni a régi szivattyú élettartamát:

a) Amennyiben a régi, lecserélendő szivattyú még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a régi szivattyú élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó a Bizottság 641/2009/EK (EU) rendeletében előírt minimum követelményekhez kell hasonlítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafogyasztása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia fogyasztásnál.

Lecserélt, régi berendezés várható élettartam lejárta előtti időszakban számított éves energiamegtakarítás

A régi szivattyú és az új szivattyú energiaigényének különbségéből számítható éves energia-megtakarítás (∆Ekorai):

A lecserélt, régi tömszelence nélküli szivattyúk várható élettartam lejártát követő időszakban számított éves többlet energiamegtakarítás:

Az éves többlet energiamegtakarítás az alábbi összefüggéssel számítható:

ahol:

A lecserélt, régi száraztengelyű szivattyúk várható élettartam lejártát követő időszakban számított éves többlet energiamegtakarítás

Az éves többlet energiamegtakarítás az alábbi összefüggéssel számítható:

2.4.6. Energiafogyasztás igazolása

Az intézkedésben érintett eszközök műszaki paraméterei és jegyzék adatai alapján az energiamegtakarítás pontosan számítható, ezért az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

2.5. Split klímaberendezések fűtési célú alkalmazása részleges fűtés kiegészítés esetén

2.5.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Meglévő fűtési rendszer kiegészítése elektronikus szabályozású hűtő-fűtő split klímával. Az intézkedés során több egység telepítése, vagy multi-split rendszer telepítése is elszámolható.

2.5.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakóépület esetében alkalmazható,

b) a kültéri egység névleges fűtési teljesítménye nem nagyobb, mint 12 kW.

2.5.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) a beépített split berendezés nem felel meg a rá vonatkozó minimumkövetelménynek,

b) az alap fűtési hőtermelő hőszivattyú vagy split klíma,

c) a beépített split berendezés SCOPúj értéke nem éri el a 4,00-s értéket,

d) a fűtési rendszer alap hőforrása távhő.

2.5.2. Intézkedés jellemzői

2.5.3. Számítás paraméterei

2.5.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.5.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.5.4. Számítási metódus

Mivel az intézkedésnél berendezés "csere" nem történik, ez esetben nem alkalmazható a "korai csere" és "késői csere" definíciója. Ennek megfelelően a számítás során a kiinduló állapothoz képest szükséges meghatározni a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét.

2.5.4.1. Részletes számítási metódus

Első lépésben a 4.1. alpontjai alapján meg kell határozni, hogy a vizsgált épületnek, vagy lakásnak mekkora az éves fűtési célú végsőenergia-fogyasztása. A 4.1.1. alapján történő fűtési célú, számlákkal alátámasztott fogyasztás meghatározásához először a 4.1.1-ben leírt módon kell meghatározni az épület, vagy lakás éves, fűtési energianemének végsőenergia-fogyasztását. A számlákból meghatározott éves végsőenergia-fogyasztási mennyiségeket csökkenteni kell, amennyiben az épületben az adott energianemet a fűtésen kívül egyéb igények kielégítésére is felhasználják.

A csökkentett, fűtési célú végsőenergia-fogyasztás számítása:

Amennyiben az adott energianemet kizárólag fűtési célra használják, úgy a gcsökkentés tényező értéke 1.

2.5.4.1. táblázat: Az energianemek számlákkal igazolt éves fogyasztását csökkentő tényezők.

Az Ealap,fűtési fűtési célú végsőenergia-igényből a számlák által vizsgált időszak külső hőmérséklete szerinti korrekcióval szükséges meghatározni egy általános fűtési időszakra vonatkozó fűtési végsőenergia-fogyasztást. Az általános fűtési idényt az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer "meteo" elnevezésű adatlapjaként megadott-, az országra jellemző órás léghőmérsékleti adatok alapján - a bevezető fejezetben részletezett módon - számolt standard év fűtési hőfokhíd értéke jellemzi.

Szintén a bevezető 3.2. pontjában részletezett módon meghatározható a számlákkal alátámasztott, vizsgált időszak éves fűtési hőfokhídja:

Tb [°C] a számítást minden esetben 20 °C-s belső hőmérsékletre kell elvégezni.

A számlákkal alátámasztott vizsgált időszak és a standard időszak hőfokhídjának ismeretében meghatározható egy standard fűtési időszakban fogyasztott végső-energia mennyiség a bevezető 3.2. pontjában részletezett hőfokhíd számítás szerint:

A meghatározott Efűtési,általános általános fűtési idényre meghatározott éves fűtési célú végsőenergia-fogyasztás és a hőelőállító berendezés teljesítménytényezője alapján lehet az épület általános fűtési hőigényét meghatározni. Ez az alábbi egyenlettel számítható:

Ahol:

A hőelőállító berendezések teljesítménytényezőjének meghatározásához az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 1. függelékének 8.3 Hőtermelők teljesítménytényezője és villamos segédenergia igénye fejezetében található táblázatok adatait kell használni.

Amennyiben csak egy hőtermelő van, akkor Ck,súlyozott = Ck. Abban az esetben, ha az energiaszámlák nem állnak rendelkezésre, a 4.1.2. fűtés nettó hőigénye hiteles energetikai tanúsítványból is figyelembe vehető. Ebben az esetben több hőtermelő súlyozását nem lehetséges elvégezni, így a leghatékonyabb hőtermelőt kell figyelembe venni a számolás során.

Az épület standard évre meghatározott Qhőigény nettó fűtési hőigényét a további számításokhoz szükséges a külső hőmérsékletek függvényében felosztani. Ehhez a 2.5.4.1.1. táblázatban szereplő egyenleteket és értékeket kell alkalmazni. Az elszámolható (rásegített) fűtés éves energiaigényének meghatározásakor Tbiv= -2°C bivalens hőmérsékletet kell feltételezni.

2.5.4.1.1. táblázat: Az egyes külső hőmérsékletekhez tartozó fűtési energiaigények meghatározása.

Tb [°C] a számítást minden esetben 20 °C-s belső hőmérsékletre szükséges elvégezni.

Tekintve, hogy a fenti táblázat nem csúcskihasználási órákkal számol, így a split klíma által egy fűtési szezonban kiváltható elméleti maximális hőigény értékét az alábbi 2100 h/év csúcskihasználási óraszám segítségével is szükséges korlátozni:

A split klíma által kiváltható, jelen jegyzék szerint figyelembe vehető hőigényt a további számítások során az alábbi egyenlettel lehet meghatározni:

Az intézkedés által elszámolható éves végfelhasználási energiamegtakarítás mennyisége, a részletes számítási metódus során az alábbi képlettel határozható meg:

tc [h/év] a számítást minden esetben a 206/2012/EU Rendelet alapján 350 h/év hűtési csúcskihasználási óraszámmal szükséges elvégezni.

2.5.4.2. Egyszerűsített számítási metódus

Amennyiben az érintett ingatlan fűtési energianemére nem állnak rendelkezésre energiaszámlák, vagy energetikai tanúsítvány, úgy az ingatlanban üzemelő hőtermelő berendezések teljesítménytényező értéke a számítás során nem felhasználható. Ebben az esetben az energiamegtakarítás számításhoz az ingatlan nettó fűtési hőigénye vehető figyelembe. Az épület fűtési hőigénye ebben az esetben az alábbi egyenlettel számítható:

Az épület fajlagos nettó éves fűtési energiaigényének (qf) meghatározásához 2.5.4.2. táblázatban szereplő értékeket szükséges használni:

2.5.4.2. táblázat: Az egyes ingatlan típusok fajlagos nettó éves fűtési energiaigényei

Az egyszerűsített számítás során a részletes metódushoz hasonló módon a

2.5.4.1.1. táblázat alapján kell meghatározni a

értékét, majd a QE,max, és QE,figyelembevett értékeit.

Az intézkedés által elszámolható éves végfelhasználási energiamegtakarítás mennyisége az egyszerűsített számítási metódussal:

tc [h/év] a számítást minden esetben a 206/2012/EU Rendelet alapján 350 h/év hűtési csúcskihasználási óraszámmal szükséges elvégezni.

2.5.5. Energiafogyasztás igazolása

Az éves energiafogyasztás igazolását a 2.5.4.1. szerinti részletes számítási metódus használata esetén szükséges elvégezni 4.1. alpontja alapján.

2.6. Hűtési split klímaberendezések cseréje

2.6.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Meglévő split klíma berendezés cseréje korszerű, elektronikus szabályozású split klíma berendezésre, melynek a kültéri egység névleges hűtési teljesítménye nem nagyobb, mint 12 kW.

2.6.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakóépület esetében alkalmazható,

b) a kültéri egység névleges fűtési teljesítménye nem nagyobb, mint 12 kW.

2.6.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) a beépített split klíma nem felel meg a rá vonatkozó minimumkövetelménynek.

2.6.2. Intézkedés jellemzői

2.6.3. Számítás paraméterei

2.6.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.6.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.6.4. Számítási metódus

A hűtési split klíma csere intézkedésből elszámolható energiamegtakarítás korai csere esetén:

tc [h/év] a számítást minden esetben a 206/2012/EU Rendelet alapján 350 h/év hűtési csúcskihasználási óraszámmal szükséges elvégezni.

2.6.4. táblázat: A split klíma berendezések terhelési profil faktora a split klíma szabályozhatóságának függvényében

A hűtési split klíma csere intézkedésből a lecserélt berendezés élettartamán túl elszámolható többlet energiamegtakarítás (∆Etöbblet):

tc [h/év] a számítást minden esetben a 206/2012/EU Rendelet alapján 350 h/év hűtési csúcskihasználási óraszámmal szükséges elvégezni.

2.6.5. Energiafogyasztás igazolása

Az intézkedésben érintett berendezések műszaki paraméterei és jegyzék adatai alapján az energiamegtakarítás megfelelően közelíthető, ezért az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

2.7. Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemeltetési paraméterek optimalizálása

2.7.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

A légkezelő rendszerek meglévő ventilátor cseréje korszerű, elektronikus szabályozású ventilátorra, továbbá az üzemeltetési paraméterek (fajlagos légmennyiségszállítás és üzemidő) beszabályozása, optimalizálása beruházással.

2.7.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 2. függelékének 2.1. táblázatában felsorolt épületkategóriák esetében alkalmazható.

2.7.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek: a) nincs.

2.7.2. Intézkedés jellemzői

2.7.3. Számítás paraméterei

2.7.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.7.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.7.4. Részletes számítási metódus

2.7.4.1. Ventilátorok minimális hatásfoka (nref,ven) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1253/2014/EU bizottsági rendelet) alapján:

a) 30 kW és ennél nagyobb villamos teljesítménynél nref,ven = 63,1%,

b) 30 kW alatti villamos teljesítménynél a 2.7.4.1. táblázat tartalmazza:

2.7.4.1. táblázat A ventilátor minimális referencia hatásfoka 30 kW alatti villamos teljesítménynél

ahol a névleges felvett elektromos teljesítmény a ventilátormeghajtók - ideértve bármely motorszabályzó tartozékot - tényleges villamosenergia-felvétele.

2.7.4.2. A régi berendezés várható élettartamának (10 év) végéig számított éves energiamegtakarítás:

a) ∆pLT - ha a térfogatáram egyenlő vagy nagyobb, mint 7200 [m3/h]

aa) hővisszanyerős légkezelőknél: 1200 [Pa],

ab) nem légkezelős egységeknél: 400 [Pa] (csőhálózatba telepített ventilátor),

b) nrégi,ven - a régi ventilátor - motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló - statikus hatásfoka szállított légáram és nyomásesés mellett [-],

c) Abban az esetben, ha nincsen adat, akkor az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 1. függelékének 10.8. táblázata alapján vehető fel:

ca) 1000 [m3/h] alatt: nrégi = 40%,

cb) 1001-10.000 [m3/h] között: nrégi = 55%,

cc) 10.000 [m3/h] felett: nrégi = 70%,

d) faktív,- Függetlenül, hogy régi rendszerre vagy új rendszerre vonatkozóan, az értéke az alábbiak valamelyike lehet

da) állandó fordulatszám esetén: faktiv,állandó = 1,0

db) szabályozójelről történő vezérlésnél: faktív,szab. = a 2.7.4.2. táblázat alapján.

2.7.4.2 táblázat: a ventilátor fordulatszám-szabályozására vonatkozó állandó a motor vezérlés típusúnak és a szellőzés térfogatáram szabályozásának függvényében

A régi berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás:

2.7.4.3. Az EU-s követelményértéknek megfelelő referencia ventilátor és az új ventilátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Etöbblet):

a) nApLTi Rendszer áramlási ellenállási értéke [Pa] (paraméterezve),

b) Ha a térfogatáram egyenlő vagy nagyobb, mint 7200 [m3/h]

ba) hővisszanyerős légkezelőknél: 1200 [Pa]

bb) nem légkezelős egységeknél: 400 [Pa] (csőhálózatba telepített ventilátor),

c)Ha a térfogatáram kisebb, mint 7200 [m3/h]:

ca) hővisszanyerős légkezelőknél: 1500 [Pa],

cb) nem légkezelős egységeknél: 500 [Pa] (csőhálózatba telepített ventilátor),

d)faktív,: Függetlenül, hogy régi rendszerre vagy új rendszerre vonatkozóan, az értéke az alábbiak valamelyike lehet:

da) állandó fordulatszám esetén: faktiválandó = 1,0,

db) szabályozójelről történő vezérlésnél: faktív,szab. = a 2.7.4.2.. táblázat alapján.

2.7.5. Energiafogyasztás igazolása

Az intézkedésben érintett eszközök műszaki paraméterei és jegyzék adatai alapján az energiamegtakarítás megfelelően közelíthető, ezért az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

2.8. Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő beépítése

2.8.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

A szellőztetőrendszerbe beépített hővisszanyerő képes az elszívott levegő hőtartalmának hasznosítására a szellőző levegő hőmérsékletének előfűtésével vagy előhűtésével, amellyel végfelhasználási energiamegtakarítás érhető el. Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető:

a) a meglévő szellőztetőrendszerbe történő hővisszanyerő beépítése, és,

b) a meglévő szellőztetőrendszerben lévő régi hővisszanyerő cseréje esetén.

2.8.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 2. függelékének 2.1. táblázatában felsorolt épületkategóriák esetében alkalmazható.

2.8.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) a beépített hővisszanyerők minimális hővisszanyerési hatásfoka (nref) nem éri el az 1253/2014 EU bizottsági rendeletben foglaltakat, b) a beépített hővisszanyerők ellenállása nem haladhatja meg az MSZ EN 13053:2006 szabványban rögzített maximális ellenállás értékét.

2.8.1.3. Intézkedés jellemzői

2.8.2. Számítás paraméterei

2.8.2.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.8.2.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.8.3. Számítási metódus

A hővisszanyerő beépítésével elérhető végfelhasználási energiamegtakarítás megállapítása során egy részletes, és egy egyszerűsített számítási metódus is alkalmazható.

Egyszerűsített esetben a tlt lakóépületek esetében megegyezik a fűtési/hűtési idény hosszával, minden más esetben pedig az épület fűtési/hűtési idényben lévő összesített nyitvatartási idejének felel meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 2. függelékének 2.1 táblázata szerint.

2.8.3.1. Egyszerűsített számítási metódus

A régi berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás egyszerűsített metódus alapján:

A régi hővisszanyerési hatásfok és az új hővisszanyerési hatásfok különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Ekorai). A fűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal:

Amennyiben korábban nem volt beépítve hővisszanyerő berendezés: nrégi = 0 [%] A hűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal:

Amennyiben korábban nem volt beépítve hővisszanyerő berendezés: nrégi = 0 [%]

A hővisszanyerő beépítésével jelentkező többlet nyomásesés következtében kialakuló többlet ventilátor munka egyszerűsített metódussal:

Korai csere esetén a hővisszanyerő beépítésével elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal:

A szükséges légcsereszám az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető számítási módszer 2. függelékének 2.1 táblázatából számítandó. Lakóépületekre a megadott nszüks érték használata kötelező. Nem lakóépületekre a táblázatban szereplő VLT/Ak értékből a területtel szorozva meghatározható VLT értéke, amiből a szükséges légcsereszám:

A légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési/hűtési szezonra szintén a táblázat alapján számítandó.

A régi berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal.

Az új hővisszanyerési hatásfok és a referencia hővisszanyerési hatásfok különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Etöbblet): Energetikai intézkedés keretében elszámolható energiamegtakarításnak (AEtöbblet) a 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti minimális hővisszanyerési hatásfok (nref) követelmények feletti része tekinthető. A számítás megegyezik a korai cserénél leírtakkal, egyetlen eltérés, hogy a régi hővisszanyerő berendezés hatásfokát a referenciaértékkel vesszük figyelembe.

A fűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal:

A hűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal:

A hővisszanyerő beépítésével jelentkező többlet nyomásesés következtében kialakuló többlet ventilátor munka egyszerűsített metódussal:

A régi berendezés élettartamán túl számított éves végfelhasználási energiamegtakarítás egyszerűsített metódussal:

2.8.3.2. Részletes számítási metódus

A régi berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás részletes metódus:

A részletes számítási metódus alkalmazásához órás gyakoriságú mérési adatok szükségesek a szellőző és elszívott levegő hőmérsékletére és térfogatáramára vonatkozóan.

A fűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás részletes metódussal:

Amennyiben korábban nem volt beépítve hővisszanyerő berendezés: nrégi = 0 [%] A hűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás részletes metódussal:

Amennyiben korábban nem volt beépítve hővisszanyerő berendezés: nrégi = 0 [%]

A hővisszanyerő beépítésével jelentkező többlet nyomásesés következtében kialakuló többlet ventilátor munka részletes metódussal:

Korai csere esetén a hővisszanyerő beépítésével elszámolható végfelhasználási energiamegtakarítás részletes metódussal:

A régi berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás részletes metódus szerint:

A számítás megegyezik a korai cserénél leírtakkal, egyetlen eltérés, hogy a régi hővisszanyerő berendezés hatásfokát a referenciaértékkel vesszük figyelembe.

A fűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás részletes metódussal:

A hűtési időszakban elérhető energiamegtakarítás részletes metódussal:

A hővisszanyerő beépítésével jelentkező többlet nyomásesés következtében kialakuló többlet ventilátor munka részletes metódussal:

A régi berendezés élettartamán túl számított éves végfelhasználási energiamegtakarítás részletes metódussal:

2.8.4. Energiafogyasztás igazolása

Az intézkedésben érintett eszközök műszaki adatai és a műszaki paraméterek mérési adatai alapján az energiamegtakarítás pontosan számítható, ezért az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

2.9. Világításkorszerűsítés

2.9.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Az energiahatékonysági beruházás a régi világítótestek leszerelését, az elektromos hálózat áramköri szerelvényeinek felújítását és az új LED világítótestek felszerelését foglalja magában.

2.9.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) középületek esetén az új világítási rendszer megfelel az MSZ EN 12464 szabvány előírásainak.

2.9.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) - az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítés esete,

b) tartalékvilágítás nem számolható el.

2.9.2. Intézkedés jellemzői

2.9.3. Számítás paraméterei

2.9.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.9.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.9.4. Részletes számítási metódus

A számítás során figyelembe kell venni a régi világítási rendszer, illetve világítótest hátralévő élettartamát, és a számítás során a "korai csere" metódust szükséges alkalmazni.

A régi világítótestek típusonkénti villamos teljesítményigényének számítása, az előtétveszteség figyelembevételével:

A régi világítótestek előtétjeinek energiahatékonysági kategóriáját a számítás során egységesen B1 besorolásúnak szükséges tekinteni. A gyakrabban előforduló világítótest típusok és előtét hatásfok adatait a bizottság 245/2009/EK rendelet 16. és 17. táblázata tartalmazza.

2.9.4.1. Tipizált éves világítási rendszer működési idők:

a) Lakóépületek esetén:

aa) Gyakran használt helyiségek (nappali, hálószoba, konyha stb.)

aaa) tm,j =800 [h/év],

ab) Ritkán használt helyiségek (fürdőszoba, mellékhelyiség, gardrób stb.)

aba) tm,j =400 [h/év],

b) Irodaépületekben:

ba) tm,j = 2224 [h/év] (1 műszak + takarítási idő),

c) Közvilágítás:

ca) tm,j = 4000 [h/év],

d) Folyamatos megvilágítást igénylő intézmények (pl. állami hivatalok, oktatási épületek):

da) tm, j = tnyitva [óra/hét] x 51 [hét/év] + 180 [óra/év] ,

e) Ük = Üzemviteli korrekciós tényező:

ea) Szabályozható beltéri világítás: automatikusan szabályozható a kültéri természetes világítás függvényében, akkor -> Ükij = 0,77,

eb) Soronként kapcsolható beltéri világítás: soronként kapcsolható a kültéri természetes világítás függvényében, akkor -> Ükij = 0,83,

ec) Mozgás-, vagy jelenlét érzékelő rendszerbe illesztése: ha a világítási csoport mozgás- vagy jelenlétérzékelővel van felszerelve, akkor -> Ükij = 0,7,

ed) Szabályozott közvilágítás-korszerűsítés: amennyiben az új LED-es közvilágítás szabályozható, akkor -> Ükij = 0,8,

ee) Amennyiben fentiek egyikének sem felel meg a besorolás: Ük = 1.

A számítást a LED világítótestek típusai szerint külön-külön szükséges elvégezni.

2.9.4.2. Régi berendezés várható élettartam lejárta előtti időszakban számított éves energiamegtakarítás ("korai csere"):

A régi világítási rendszer és az új LED világítási rendszer teljesítményigényének különbségéből számolható éves energiamegtakarítás. [GJ / év]

2.9.4.3. Régi berendezés várható élettartam lejártát követő időszakban számított éves többlet energiamegtakarítás:

Az elszámolható energiamegtakarítás az előző pontban meghatározott minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia fényhasznosítási tényezővel számított energiaigény és az új LED világítótestek egyenkénti fényhasznosítási tényezőből számított energiaigény különbségéből számítható többlet energiamegtakarítás.

2.9.5. Energiafogyasztás igazolása

Az intézkedésben érintett eszközök műszaki paraméterei és jegyzék adatai alapján az energiamegtakarítás pontosan számítható, ezért az energiafogyasztás igazolása nem szükséges.

2.10. Gépészeti elemek utólagos hőszigetelése

2.10.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

Meglévő fűtési vagy HMV és cirkulációs elosztó rendszerek gépészeti elemeinek (pl. csővezetékek, elzáró szerelvények, hőcserélők stb.) utólagos hőszigetelése.

2.10.1.1. Alkalmazás feltételei:

a) lakó- vagy középület esetében alkalmazható,

b) a felhelyezett szigetelés gyártói adatlapja legalább 5 hőmérsékleten kimért hővezetési tényezőt vagy polinommal számítható hővezetési tényező egyenletet kell tartalmazzon,

c) az intézkedés önmagában nem, csak más intézkedéssel történő kombinálása során számolható el,

d) a fűtési rendszer alap hőforrása távhő.

2.10.1.2. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) az érintett rendszerelem nem mentesül az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. mellékletének 3.3.2. követelményei alól,

b) hűtési rendszerek utólagos szigetelése esetén nem alkalmazható,

c) nem alkalmazható családi házak esetében,

d) nem alkalmazható DN300 névleges méretet meghaladó elemeknél.

2.10.2. Intézkedés jellemzői

2.10.3. Számítás paraméterei

2.10.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.10.3.2. Alátámasztó dokumentumok:

2.10.4. Számítási metódus

Mivel berendezés "csere" ennél az intézkedésnél nem történik, ez esetben nem alkalmazható a "korai csere" és "késői csere" definíciója. Ennek megfelelően a számítás során a kiinduló állapothoz képest szükséges meghatározni a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét.

Az elért energiamegtakarítás meghatározásakor elemenként szükséges elvégezni a számítást. Minden eleme esetében vagy az egyszerűsített metódust, vagy a részletes metódust kell alkalmazni, melyhez mindenképpen szükséges a felületi hőmérsékletek és a környezeti hőmérséklet megállapítása.

2.10.4.1. Egyszerűsített metódus

Egyszerűsített metódus esetében az alábbi táblázatokban foglalt értékekkel kell számolni. A táblázatok tartalmazzák csővezetékek, különböző szerelvények, karimák és hőcserélőkre vonatkozó elérhető fajlagos megtakarítás értékeket. A táblázatokban DN méret és hőmérsékletkülönbség (környezeti és felületi hőmérséklet különbsége) függvényben találhatóak meg az előírt szigetelés alkalmazásával elérhető megtakarítások. Köztes értékek esetén lineáris interpolációval határozható meg az elérhető megtakarítás, vagy a kisebb értéket kell figyelembe venni.

2.10.4.1.1. táblázat: Csővezetékek esetében figyelembe veendő megtakarítás értékek (W/m) mértékegységben kifejezve

2.10.4.1.2. táblázat: Karimás szerelvények (elzáró szerelvény, iszapleválasztó szerelvény stb.) esetében figyelembe veendő megtakarítás értékek (W/db) mértékegységben kifejezve.

2.10.4.1.3. táblázat: Hegesztett szerelvények (elzáró szerelvény, iszapleválasztó szerelvény stb.) esetében figyelembe veendő megtakarítás értékek (W/db) mértékegységben kifejezve

2.10.4.1.4. táblázat: Rövid szerelvények (pillangó szelep, biztonsági szelep stb.) esetében figyelembe veendő megtakarítás értékek (W/db) mértékegységben kifejezve

2.10.4.1.5. táblázat: Karimák esetében figyelembe veendő megtakarítás értékek (W/db) mértékegységben kifejezve.

2.10.4.1.6. táblázat: Sík felületek esetében figyelembe veendő megtakarítás értékek (W/m2) mértékegységben kifejezve

Az elért energiamegtakarítás az egyes elemeken adódó energiamegtakarítások összegeként számítható, az alábbi képlet szerint.

2.10.4.2. Részletes metódus:

Részletes metódus alkalmazása estén az alábbi képlettel szükséges megállapítani a kiindulási fajlagos hőveszteséget:

Részletes metódus esetében amennyiben a (csatlakozó) csőméret DN méret alapján kerül megállapításra, úgy az alábbi táblázatban szereplő külső átmérő értékeket kell figyelembe venni.

2.10.4.2.1. táblázat: DN méretekhez tartozó külső átmérők

A hőleadó felület megállapítására szerelvények, csővezetékek és hengeres elemnek esetében az alábbi képletek alkalmazandóak:

2.10.4.2.2. táblázat: Felületszámítási képletek

Annak érdekében, hogy a megállapított kiindulási fajlagos hőveszteség pontosan letudja írni hengeres felületek és gépészeti szerelvények esetében a környezeti levegő légsebességét és az elem pozícióját, az alábbi korrekciókat szükséges elvégezni a megadott esetekre:

a) Csak természetes áramlás, vízszintes pozíció és fűtött tér esetén:

aa) DN15 méret esetén:

ab) DN20 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

b) Csak természetes áramlás, függőleges pozíció és fűtött tér esetén:

ba) DN15 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

c) Csak természetes áramlás, vízszintes pozíció és fűtetlen tér esetén:

ca) DN15 méret esetén:

cb) DN20 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

d) Csak természetes áramlás, függőleges pozíció és fűtetlen tér esetén:

da) DN15 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

e) Kényszerített áramlással rendelkező belső terek, vízszintes pozíció esetén:

ea) DN15 méret esetén:

eb) DN20 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

f) Kényszerített áramlással rendelkező belső terek, függőleges pozíció esetén:

fa) DN15 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

g) Szabadban futó, vízszintes pozíció esetén:

ga) DN15 méret esetén:

gb) DN20 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

h) Szabadban futó, függőleges pozíció esetén:

ha) DN15 mérettől DN300 mérettel bezárólag:

Hengeres testek esetén az elért energiamegtakarítás az egyes elemek elérhető energiamegtakarítás összegéből adódik, mely az alábbi képlet alapján számítható.

Szerelvények hőszigetelésével elérhető energiamegtakarítás az alábbi képletek segítségével számítható.

2.10.4.2.3. táblázat: Megtakarítási tényező számítása különböző szerelvénytípusokra

2.10.5. Energiafogyasztás igazolása

Az energiafogyasztás igazolását az alábbiak szerint szükséges elvégezni:

2.10.4.1. egyszerűsített számítási metódus esetén, kimutatott energiamegtakarítás nem haladhatja meg az alábbi fajlagos értékekből visszaszámolt éves hőigény 7,5%-át. Az éves hőigény az alábbiak szerint számolható:

2.10.4.2. részletes számítási metódus esetén, a kimutatott energiamegtakarítás nem haladhatja meg a 4.1. alpontjai alapján alátámasztott éves fűtési energiafogyasztásnak a 7,5%-át.

2.11. Szekunder oldali fűtés rekonstrukció

2.11.1. Intézkedés leírása és alkalmazása

2.11.1.1. Energiahatékonyságot növelő intézkedés keretében a meglévő és elavult hő-ellátó rendszer átfogó korszerűsítése valósul meg. A fűtési rendszer szekunder oldali felújításra vonatkozó intézkedés részeként az alábbiakat szükséges elvégezni:

a) a fűtési elosztórendszer egycsövesről kétcsöves, vagy legalább egycsöves átkötőszakaszos rendszerré történő átalakítása,

b) ha a meglévő szabályzó-szelepek nem biztosítják az egyedi hőleadók dinamikus szabályozását, akkor a hőleadók egyedi szabályozását biztosító radiátorszelepek (manuális vagy programozható távolról vezérelhető termosztatikus radiátorszelepek) és automatikus működésű állítóművek (pl. "termofejek") beszerelése kötelező az összes hőleadóra, azzal, hogy amennyiben a hőleadó nagy vízterű öntöttvas tagos radiátor, akkor a radiátor cseréjét is kötelező elvégezni,

c) az épület fűtési rendszerének hidraulikai egyensúlyát biztosító szerelvények (különösen a "strangszabályozók") felszerelése és hidraulikai beszabályozási terv szerinti beszabályozása (kötelező intézkedés, amennyiben a szabályzó szelepek már korábban beépítésre kerültek a beszabályozási terv felülvizsgálata és a beszabályozottság ellenőrzése és ezek megfelelőségének igazolása szükséges),

d) a hőleadókra fűtési költségmegosztók elhelyezése, a rendszerhez tartozó adatgyűjtők felszerelésével és a rendszeres leolvasás, elszámolás biztosítása (kötelező intézkedés),

e) a külső határoló szerkezet mellé telepített összes hőleadónál hőtükör telepítése (abban az esetben, ha az érintett épület nem rendelkezik külső homlokzati hőszigeteléssel)

2.11.1.2. Középületek esetében a fűtési rendszer szekunder oldali rekonstrukciója az alábbiak alapján:

a) a hőleadók egyedi szabályozását biztosító radiátorszelepek (manuális vagy programozható távolról vezérelhető termosztatikus radiátorszelepek) és automatikus működésű állítóművek (pl. "termofejek") beszerelése az összes hőleadóra, azzal, hogy amennyiben a hőleadó nagy vízterű öntöttvas tagos radiátor, akkor a radiátor cseréjét is kötelező elvégezni.

b) az épület fűtési rendszerének hidraulikai egyensúlyát biztosító szerelvények (beszabályzó szelepek) felszerelése és hidraulikai beszabályozási terv szerinti beszabályozása (kötelező intézkedés, amennyiben a szabályzó szelepek már korábban beépítésre kerültek a beszabályozási terv felülvizsgálata és a beszabályozottság ellenőrzése és ezek megfelelőségének igazolása szükséges),

c) a külső határoló szerkezet mellé telepített összes hőleadónál hőtükör telepítése (abban az esetben vehető figyelembe, ha az érintett épület nem rendelkezik külső homlokzati hőszigeteléssel).

2.11.1.3. Alkalmazás feltételei:

a) saját központi hőtermelővel rendelkező vagy távfűtött társasházak, szövetkezeti házak vagy középületek esetében hajtható végre,

b) kizárólag hidraulikailag beszabályozott, vagy az intézkedés során beszabályzásra kerülő fűtési rendszer esetén alkalmazható,

c) költségmegosztók telepítése intézkedés önmagában csak akkor elszámolható, amennyiben a szekunder fűtési rendszer rendelkezik szabályozási lehetőségekkel.

2.11.1.4. Alkalmazást kizáró feltételek:

a) a bázis érték meghatározásánál figyelembe vett időszakban a fűtésben történt a fűtési energiafelhasználást befolyásoló intézkedés megvalósítása,

b) a fűtésben történt új energiahordozó bevonása,

c) az épület funkciója, kihasználtságának mértéke változott,

d) az intézkedést megelőző 3 fűtési időszak korrigált fűtési energiafelhasználásai, Ei fűtési korr nem térhetnek el ±15%-nál nagyobb mértékben az Erégi fűtési bázis energiafelhasználástól. Ha az Ei fűtési korr valamelyik értéke meghaladja az Erégi ±15%-át, abban az esetben a fűtési bázis energiafelhasználás, Erégi értékét egyedi auditban kell meghatározni.

2.11.2. Intézkedés jellemzői

2.11.3. Számítás paraméterei

2.11.3.1. Rögzítendő bemeneti műszaki paraméterek:

2.11.3.2. Alátámasztó dokumentumok: