49/2011. (XII. 20.) BM rendelet

a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 81. § g) pontjában,

a 28. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 17. pontjában,

a 29-30. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományban szolgálatot teljesítő tagjaira, (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelmi hivatásos állományú), valamint a polgári védelmi szervezetek állományának szolgálati tevékenységére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) alaki szabályok: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója által kiadott, a katasztrófavédelmi hivatásos állomány, a polgári védelmi szervezetek állománya, valamint a különböző kötelékek egységes megjelenésének, egyöntetű mozgásának és fegyelmezett magatartásának biztosítására vonatkozó szabályok,

b) alárendelt: az a katasztrófavédelmi hivatásos állományú, aki - szolgálati helyére tekintet nélkül - valamely elöljáróhoz a szolgálati beosztás, megbízás vagy vezetői rendelkezés alapján, akár ideiglenes jelleggel is, be van osztva,

c) beavatkozó egység: a kárterületen a tűzoltási, műszaki és egyéb mentési, kárelhárítási feladatokat ellátó egység,

d) belső szolgálat: olyan készenléti jellegű szolgálat, amelyet a beosztotti állomány a készenléti szerre történő beosztása mellett, meghatározott helyen és időben lát el,

e) beosztás: meghatározott feltételekhez kötött olyan hivatali kategória, amely meghatározza a hivatásos állomány tagjának a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetben betöltött helyét, ellátandó szolgálati feladatainak körét, elöljárói vagy alárendeltségi viszonyát,

f) egység: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tűzoltási, műszaki és egyéb mentési, kárelhárítási feladatok ellátására szervezett létszáma és rendszeresített felszerelése,

g) elöljáró: munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, állományilletékes parancsnok, elöljáró parancsnok, szolgálati elöljáró,

h) felettes szerv: irányítási és ellenőrzési joggal rendelkező szerv,

i) feljebbvaló: az a katasztrófavédelmi hivatásos állományú, aki magasabb rendfokozattal rendelkezik, és az alacsonyabb rendfokozatú személlyel nem áll elöljárói viszonyban,

j) intézkedés: a vezetés-irányítás eszközeként a szolgálat teljesítésével, szakmai tevékenységgel vagy azok logisztikai feladataival összefüggő cselekvés, eljárás, magatartás módjára, végrehajtására vonatkozó írásban adott rendelkezés,

k) polgári felettes: az a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy, aki a hivatásos állomány tagjának szervezetszerű felettese, akivel szemben a katasztrófavédelmi hivatásos állományú beosztott,

l) rangidős: elöljáró-alárendelt viszonyban nem lévő, azonos rendfokozatú katasztrófavédelmi hivatásos állományúak esetén az, aki az azonos rendfokozatot előbb érte el, egy időben történő elérés esetén aki idősebb, vagy az a személy, akinek a katasztrófavédelmi hivatásos állományú utasítás vagy megbízás alapján - akár ideiglenes jelleggel is - alá van rendelve,

m) szolgálati csoport: a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentési feladat ellátására szervezett napi készenléti létszáma,

n) szolgálati feladat: az elöljáró által meghatározott, a szolgálatteljesítés során végrehajtandó tevékenységek, feladatok összessége,

o) szolgálati okmány: a készenléti beosztás ellátásával kapcsolatos okmány, továbbá az állományilletékes parancsnok által szolgálati okmánynak minősített egyéb okmány,

p) szolgálati út: a szolgálati ügyek intézésének azon módja, mely során az utasítások, szolgálati ügyiratok a szolgálati elöljárótól az alárendelthez vagy a jelentések, kérelmek és panaszok az alárendelttől az alá-fölérendeltségi viszonynak megfelelő egymásra épülő rendben az intézkedésre jogosult elöljáróhoz jutnak,

r) ügyeleti szolgálat: a tűz- és káresetek, egyéb rendkívüli események jelzésének fogadására és a szükséges intézkedések megtételére, az együttműködő szervekkel való állandó kapcsolattartás biztosítására, az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítésére, a vezetők tájékoztatására létrehozott - váltásos szolgálati időrendben - megszakítás nélkül folyamatosan működő híradó-ügyeletesi, ügyeletesi, főügyeletesi szolgálat,

s)[2] rendfokozat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 15. § (1) bekezdése alapján viselt besorolás szerinti vagy a Hszt. 346. § (2) bekezdése alapján viselt címzetes rendfokozat; ha a hivatásos állomány tagja címzetes rendfokozatot visel, e rendelet rendelkezéseinél a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.

I. FEJEZET

A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEK SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

3. §[3] A katasztrófavédelmi hivatásos állományúak a Hszt.-ben meghatározott, szolgálati viszonyban álló tűzoltói és polgári védelmi állományviszonyú tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok és tiszthelyettesek.

3. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú kötelezettségére, szolgálatellátására, magatartására vonatkozó általános szabályok

4. § A katasztrófavédelmi hivatásos állományú köteles

a) feladatát a katasztrófavédelem szervezetében meghatározott függelmi viszonyok rendszerében teljesíteni,

b) gondoskodni a rábízott felszerelések, eszközök rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról, védelméről, közvetlen környezete rendjéről, tisztaságáról,

c) fokozott gondossággal és ésszerű takarékossággal bánni a rábízott és a szolgálati tevékenységhez kapcsolódó anyagi javakkal, minden törvényes eszközzel megakadályozni annak károsodását, pazarlását,

d) tiszteletben tartani munkatársai és beosztottjai emberi méltóságát,

e) szolgálati, munkaköri, szakmai feladatait beosztásának megfelelően, a legjobb tudása szerint ellátni,

f) az esküjében, fogadalmában vállalt, jogszabályokban, munkaköri leírásában előírt, valamint az elöljárói által meghatározott utasítást teljesíteni,

g) a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a valóságnak megfelelően jelenteni,

h) a szolgálat ellátásához, az esküjében, fogadalmában vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezni és fenntartani, melyhez a munkáltató segítséget nyújt,

i) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó alaki szabályokat betartani,

j) a szolgálati feladatainak ellátása során hivatali, ügyeleti, készültségi, készenléti és készenléti jellegű szolgálatot teljesíteni.

5. § (1) A hivatali munkaidő meghatározásáról az állományilletékes parancsnok - az elöljáró parancsnok tájékoztatásával - intézkedik az irányítása alatt álló szervezet vonatkozásában.

(2) Az ügyeleti szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a feladatkörébe tartozó intézkedések megtételéhez szükségesek.

(3) Az ügyeleti szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományút feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem lehet.

(4) A készenléti jellegű beosztás esetén a katasztrófavédelmi hivatásos állományú 24 órás váltásos munkarendbe tartozó beosztásban, állandó készenléti helyzetben a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.

(5) Készenléti szolgálat esetén a katasztrófavédelmi hivatásos állományú a hivatali munkaidején túl a szolgálatteljesítés helyén kívül áll készenlétben és szükség esetén a szolgálati beosztásához előírt feladatra köteles jelentkezni.

4. Állományhoz tartozás igazolása

6. § A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a szolgálati feladatai ellátása során, polgári öltözetben - a szolgálati feladatok ellátása során az érintett személy kérésére egyenruhában is - köteles bemutatkozni, nevét, rendfokozatát, beosztását közölni és szolgálati igazolványát felmutatni.

5. Polgári felettes

7. § (1) A polgári felettessel szemben a beosztottak részéről kötelező érvényű mindaz a szolgálati érintkezési előírás, ami az elöljárót megilleti.

(2) A polgári felettes számára meghatározott feladatkörben tett intézkedéseit beosztottjai kötelesek végrehajtani.

(3) Hatásköre csak beosztottjaira terjed ki, a hivatásos állomány más tagjával nem áll rangidős vagy feljebbvalói viszonyban.

6. Elöljárói viszonyba lépés

8. § (1) Ha egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt katasztrófavédelmi hivatásos állományúak együtt látnak el szolgálatot és a parancsnok nincs kijelölve, a szolgálati elöljáró:

a) a felsőbb szintű hivatásos katasztrófavédelmi szerv beosztottja, ennek hiányában

b) a magasabb beosztású katasztrófavédelmi hivatásos állományú,

c) azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú,

d) azonos rendfokozat esetén az a katasztrófavédelmi hivatásos állományú, aki régebben viseli az adott rendfokozatot,

e) ha azonos ideje viselik a rendfokozatot, akkor az életkorban idősebb katasztrófavédelmi hivatásos állományú.

(2) A feljebbvaló elöljárói viszonyba köteles lépni, ha

a) a katasztrófavédelmi hivatásos állományú fegyelemsértő vagy jogszabálysértő tevékenységet folytat,

b) a katasztrófavédelmi hivatásos állományú közterületen, nyilvános helyen a katasztrófavédelem tekintélyét sértő cselekményt követ el,

c) a helyszínen intézkedő katasztrófavédelmi hivatásos állományú segítése érdekében erre szükség van.

(3) Az elöljárói viszonyba lépést minden, a helyszínen tartózkodó és az utasítások végrehajtásában érintett személy tudomására kell hozni.

(4) Amennyiben az elöljárói viszonyba lépés szolgálati feladat végzésekor történik, akkor az elöljáró a megkezdett feladat végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

(5) Az elöljárói viszonyba lépés tényét az érintettek haladéktalanul, akadályoztatásuk esetén annak elhárulását követően azonnal kötelesek jelenteni szolgálati elöljáróik felé szóban, majd az esetet követő első szolgálati napjukon írásban is. Az írásbeli jelentésnek tartalmaznia kell a közvetlenül érintett személyek nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, az eset rövid leírását.

7. A szolgálati elöljáró kötelességei

9. § (1) A Szolgálati elöljáró irányítja, vezeti, szervezi, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és alárendeltjei munkáját, megadja a feladatok ellátásához a szükséges információkat, figyelembe veszi és mérlegeli az alárendeltek javaslatait, biztosítja a munkavégzés feltételeit.

(2) A 72 óra időtartamot meghaladóan kitelepült beavatkozó egység parancsnokát és a váltás rendjét a BM OKF főigazgatója határozza meg.

(3) A 72 óra időtartamot meghaladóan kitelepült beavatkozó egység kijelölt parancsnoka az egység teljes személyi állományának szolgálati elöljárója.

(4) A szolgálati elöljáró hatáskörében:

a) megismeri, beosztottjaival megismerteti, betartja és betartatja a szolgálati viszonyra, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységére, működésére vonatkozó jogszabályokat, egyéb előírásokat, megteszi a szükséges intézkedéseket a kiemelkedő munkát végzők elismerésére és a fegyelmezetlenséget elkövetők felelősségre vonására,

b) szervezi, irányítja, ellenőrzi alárendeltjei munkáját, megteremti a szolgálat ellátásának feltételeit, meghallgatja és mérlegeli alárendeltjei javaslatait,

c) biztosítja a szolgálati érdek mindenkori érvényesülését,

d) fellép a hivatásos katasztrófavédelmi szerv mint szervezet és mint munkahely, továbbá az alárendeltjei jogainak és jogos érdekeinek védelmében,

e) megismeri és figyelemmel kíséri közvetlen alárendeltjei személyiségét, képességeinek, adottságainak, emberi tulajdonságainak változását, munkáját befolyásoló körülmények alakulását, megteszi a szükséges intézkedéseket a szolgálatellátás terén jelentkező hátráltató tényezők csökkentésére,

f) személyes helytállásával pozitív példát mutat a szolgálati feladat ellátásában, a fegyelmezett magatartásban, a szakmai ismeretek elsajátításában, valamint a társadalmi elvárás szerinti erkölcsi normák betartásában,

g) mindenkor tiszteletben tartja alárendeltjei személyiségi jogait és emberi méltóságát,

h) elöljárói tevékenysége során nyomon követi az irányítása alá tartozó szervezet létszámát, eszközeit, felszereléseit, azok állapotát, használhatóságát, és törekszik a szervezet optimális működtetésére,

i) gondoskodik a vezetése alá tartozó szervezet objektumai tekintetében a szükséges felülvizsgálatok elvégzéséről, az állagmegóvásról,

j) intézkedik a vezetése alá tartozó szervezeti egységek épületeinek körletrendjéről, objektumainak szükség szerinti őrzéséről, a helyiségek rendeltetésszerű használatáról és tisztán tartásáról, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv elhelyezési objektuma környezete összképének, tisztaságának javítása érdekében végrehajtható tevékenységekről, valamint a napirend meghatározásáról,

k) intézkedik a szervezet tulajdonában lévő szerek, felszerelések, eszközök védelméről, állapotuk megóvásáról, rendeltetésszerű használatukról, lehetőségei szerint gondoskodik a technika korszerűsítéséről,

l) intézkedik a továbbképzés, önképzés, számonkérés folyamatos végrehajtásáról, az ezekre vonatkozó feltételek megteremtéséről,

m) intézkedik a katasztrófavédelmi hivatásos állományú lakóhelyének, tartózkodási helyének, elérhetőségének nyilvántartásáról, annak naprakészen tartásáról,

n) intézkedik a szolgálati okmányoknak az iratkezelési szabályok szerinti kezeléséről, elhelyezéséről úgy, hogy azok a nap 24 órájában - valamennyi szolgálati csoport okmányai vonatkozásában - ellenőrzéskor rendelkezésre álljanak és naprakészek legyenek.

(5) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú szolgálati feladatainak ellátásához az elöljárójától tájékoztatást kérhet, annak kérdést tehet fel. Az elöljáró a kért információkat biztosítja, és a szükséges felvilágosítást megadja.

8. Az alárendelt jelentési kötelezettsége

10. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a tűzesetekkel, műszaki mentésekkel, katasztrófavédelmi és polgári védelmi ügyekkel összefüggő intézkedéséről, megfigyeléséről és a mások által közöltekről köteles elöljárójának jelentést tenni. A szóban tett jelentést az elöljáró utasítására az alárendelt köteles írásba foglalni. A jelentést tevő felelősséggel tartozik a jelentés valóságtartalmáért.

(2) Az alárendelt a közvetlen szolgálati elöljárónak szóban jelenti

a) a szolgálati feladat, utasítás végrehajtását, a végrehajtást gátló körülményeket,

b) kitüntetését, jutalmazását, ha azt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta,

c) ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az általa végzett tevékenységet ellenőrizte az arra jogosult elöljáró,

d) a szabadságról történt bevonulását,

e) balesetét, megbetegedését, felgyógyulását, amennyiben a jelentésre kötelezett személyt egészségi állapota korlátozza a jelentés megtételében, akkor meg kell tennie minden tőle elvárható intézkedést az értesítés érdekében,

f) ha tartózkodási helyét nem a szolgálatellátás érdekében vagy a szolgálati elöljáró utasítására vagy lakóhelyét a szolgálati időn kívül tartósan elhagyja,

g) ha elháríthatatlan külső ok miatt a szolgálati vagy vezénylési helyén az előírt időben nem tud megjelenni.

(3) Az alárendelt a közvetlen szolgálati elöljárónak írásban jelenti

a) családi állapotának változását,

b) ha ellene büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, továbbá annak lezárását,

c) lakhelyének, elérhetőségének változását.

(4) Az alárendelt szolgálati időben a közvetlen szolgálati elöljárónak haladéktalanul, de legkésőbb szolgálatának letelte előtt, szolgálati időn kívül az eseményt követő szolgálati napon jelenti a jogszabály által előírt jelentési kötelezettség alá eső változásokat, továbbá - a változástól számított 8 hivatali munkanapon belül - írásban a személyügyi nyilvántartás adatkörébe tartozó adataiban bekövetkezett változásokat.

9. A parancs, utasítás, intézkedés adásának és végrehajtásának rendje

11. § (1) A parancsot, utasítást, intézkedést a szolgálati út megtartásával kell kiadni. A szolgálati út csak indokolt, halaszthatatlan esetben mellőzhető.

(2) Ha az új parancs, utasítás a katasztrófavédelmi hivatásos állományút akadályozza a korábban kapott parancs, utasítás végrehajtásában, azt jelenti az új parancsot, utasítást adó elöljárónak. Ha az utóbbi elöljáró ennek ellenére fenntartja az általa adott parancs, utasítás végrehajtását, azt végre kell hajtani és a végrehajtást, továbbá az előző parancs, utasítás végrehajtásának meghiúsulását jelenteni kell a korábbi parancsot, utasítást adó elöljárónak. A későbbi parancs, utasítás kiadásáról és végrehajtásáról az azt kiadó elöljáró tájékoztatja a korábbi parancsot, utasítást kiadó elöljárót.

(3) A parancs, utasítás végrehajtását jelenteni kell az azt kiadó elöljárónak.

(4) A kiadott szóbeli parancs, utasítás végrehajtására való készséget, a feladat megértését az alárendelt "értettem" szóval jelzi az elöljárónak.

(5) Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást.

12. § (1) Távbeszélőn adott utasítás jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

(2) Ha a katasztrófavédelmi hivatásos állományú kapcsolata megszakad az elöljárójával, utasítás hiányában köteles a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések előírásai szerint önállóan eljárni. Az utasítást az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint hajtja végre.

(3) A parancsot, utasítást kiadónak kell biztosítania a parancsban, utasításban foglaltak végrehajthatóságának feltételeit.

10. A jelentkezés, jelentés rendje

13. § (1) Az alárendelt az alábbi tisztségeket, beosztásokat betöltők felé jelentkezik és a szolgálati, szakmai elöljáró által kért információkat jelenti:

a) a köztársasági elnöknek,

b) a miniszterelnöknek,

c) a belügyminiszternek,

d) a Belügyminisztérium államtitkárának,

e) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának (a továbbiakban: BM OKF főigazgatója), főigazgató-helyettesének, ügyeletes főigazgatójának, az országos tűzoltósági főfelügyelőnek, az országos polgári védelmi főfelügyelőnek, az országos iparbiztonsági főfelügyelőnek,

f) a területi jogállású katasztrófavédelmi szerv igazgatójának, igazgató-helyettesének,

g) az állományilletékes parancsnoknak és helyettesének,

h) az elöljáró által ellenőrzésre feljogosított katasztrófavédelmi hivatásos állományúnak, ha azonos vagy magasabb rendfokozatú.

(2) Az elöljárónál a szerv vezetője és annak beosztottjai jelentkezni kötelesek.

(3) Az alárendelt a szolgálati elöljárónál, feljebbvalónál köteles jelentkezni és szükség esetén jelentést tenni, az elöljárónak, feljebbvalónak az általa kért információt megadni.

(4) A jelentkezés alkalmával az alárendelt jelenti vezetéknevét, rendfokozatát, beosztását, és röviden azt, amit elöljárója tudomására akar hozni.

(5) Ünnepi rendezvény, állománygyűlés vagy parancsnoki értekezlet kivételével jelentkezéskor, jelentéskor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha az elöljáró ismeri a jelentőt vagy a jelentkező személyt.

(6) Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben fogadja az ellenőrzést végző személyt. A felettes szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője jelentkezik, ha az ellenőrző nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felettes szervtől érkező katasztrófavédelmi hivatásos állományú jelentkezik, ha alacsonyabb beosztású és rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.

14. § (1) Az elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket vagy az alacsonyabb rendfokozatúakat a név ismeretében a megszólított személy számára egyértelműen vagy vezetéknevükön és rendfokozatuk megnevezésével, férfiak esetén az "úr", hölgyek esetében az "asszony" vagy "kisasszony" szóval, a név ismeretének hiányában rendfokozatával és az "úr", "asszony" vagy "kisasszony" szóval szólítják meg. Ha a hölgyek családi állapotát, nevét nem ismerik, akkor az "úrhölgy" megszólítás is alkalmazható.

(2) Az alárendeltek az elöljáróikat a beosztás vagy rendfokozat és az "úr", "asszony", "kisasszony", "úrhölgy" megszólítással szólítják meg.

(3) Az elöljárók és feljebbvalók, valamint az alárendeltek - amennyiben nem ismerik egymást és egyértelműen nem állapítható meg legalább a rendfokozat - szolgálati érintkezés alkalmával a nem ismert információk beszerzése érdekében tisztázzák az érintett katasztrófavédelmi hivatásos állományú megszólítását. A kezdeményező fél bemutatkozása (név, rendfokozat, beosztás) után a megszólított személy mutatkozik be. További szolgálati érintkezés az elöljárói, feljebbvalói viszonyoknak megfelelően történik.

(4) A távollévő elöljárót, feljebbvalót vagy alárendeltet vezetéknevével és rendfokozatával, ennek ismerete nélkül a vezetéknévvel és az "úr", "asszony", "kisasszony", "úrhölgy" megszólítással kell mások előtt megnevezni.

(5) Távbeszélőn történő érintkezés alkalmával először a hívást fogadó, majd a hívó fél köteles a nevét és rendfokozatát közölni, ezt követően amennyiben jelentkezési kötelezettség áll fenn, úgy azt az arra kötelezettnek kell teljesíteni.

15. § (1) Az ügyeleti, kapuügyeleti szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú vagy a szolgálati csoport parancsnoka az érkező elöljárónak - amennyiben az aznapi szolgálat kezdete óta először találkoznak - jelenti a napi eseményeket, továbbá az elöljáró által kért információkat. A híradó szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú jelentkezés céljából nem hagyhatja el a híradóhelyiséget.

(2) Az ügyeleti szolgálatot ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú a kívülről érkező hívások fogadásánál szolgálati helyének megnevezését, napszaknak megfelelő köszöntést, elöljárói, feljebbvalói viszony esetén jelentkezést köteles végrehajtani.

(3) A nem készenléti szolgálati gépjármű használatát, állomáshelyének elhagyását, beérkezését a gépkocsivezető katasztrófavédelmi hivatásos állományú haladéktalanul jelenti a szolgálati elöljárónak.

11. Tiszteletadás

16. § (1) Az egyenruhát viselő katasztrófavédelmi hivatásos állományú és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv egységei az alaki szabályok szerint teljesítenek tiszteletadást.

(2) Az egyenruhát viselő katasztrófavédelmi hivatásos állományú a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak a kölcsönös udvariasság alapján teljesít tiszteletadást, amelyet az alacsonyabb rendfokozatú kezdeményez.

(3) A szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú tiszteletadást teljesít az általa személy szerint ismert vagy magát azonosító polgári ruhás elöljárónak. Az elöljárónak a tiszteletadást fogadnia kell.

(4) Kötelező a tiszteletadás az alakzaton kívül önállóan egyenruhát viselő katasztrófavédelmi hivatásos állományú részéről

a) rendezvényeken a Magyar Himnusz, a Szózat, az Európai Unió Himnusza, továbbá más államok himnuszának elhangzása alatt,

b) Magyarország állami lobogójának,

c) síremlékek, emlékművek előtt, kegyeleti tiszteletadás alatt,

d) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt,

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek,

f) eskü-, illetve fogadalomtétel alatt.

(5) Nem kell tiszteletadást teljesíteni

a) a temetési menetben,

b) tűzoltás, műszaki mentés közben,

c) katasztrófaelhárítási és felszámolási tevékenység közben,

d) tűz- és káresethez való kivonulás vagy bevonulás közben,

e) gyakorlat és tűzoltóverseny feladat-végrehajtása közben,

f) fizikai munkavégzés közben,

g) az étkezdében (rendeltetésszerű használat esetén),

h) a tisztálkodó helyiségben,

i) hálóban a takarodótól az ébresztőig,

j) a készenléti szolgálati idő alatt a közvetlen készenléti szolgálati elöljáró felé, amennyiben a szolgálatváltáskor a tiszteletadás megtörtént,

k)[4] színház-, mozi-, hangversenyterem, sportpálya nézőterén, társadalmi rendezvényeken és vallási közösség által végzett vallásos szertartásokon,

l) szolgálati és magángépjárművek utasterében és kerékpározás közben,

m) tömegközlekedési eszközökre történő fel- vagy leszállás közben vagy ha az balesetveszélyt jelent.

(6)[5] A kapuügyeleti szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú a hivatásos katasztrófavédelmi szerv épületébe be- és kilépő személyek felé minden esetben tiszteletadást teljesít. A civil személyek felé felállással, udvarias, a napszaknak megfelelő köszöntéssel, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai felé a 13. § (1) bekezdésben foglaltak szerint jelentkezik.

12. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú magatartása szolgálatban és szolgálaton kívül

17. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú szolgálatellátásra a meghatározott időben, pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta öltözetben, ápoltan köteles megjelenni.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú - beosztására való tekintet nélkül - köteles másokkal szemben a társadalmi együttélési és udvariassági szabályokat betartani.

(3) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú hivatali, ügyeleti, készenléti, készenléti jellegű és készültségi szolgálati ideje alatt, tudatállapot-módosító szert (különösen alkoholt, bódító szert), nem fogyaszthat, azok hatása alatt szolgálatba nem léphet. A katasztrófavédelmi hivatásos állományút fegyelmi felelősség terheli, ha önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát. Ha az ittas állapot, vagy gyógyszeres kezelés miatti bódult állapot a szabadidőben történt berendelés közlése előtt alakult ki, a fegyelmi felelősség nem állapítható meg. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a szolgálatellátás ilyen akadályát köteles jelenteni.

(4) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a szolgálat ellátásához nem szükséges tárgyakat, vagyoni értéket képviselő okiratokat szolgálati helyére csak saját felelősségére viheti. Ezek használata csak a szolgálati elöljáró engedélyével és az általa meghatározott időben és módon történhet.

(5) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a rábízott szolgálati okmányokat köteles megőrizni és azokat az előírások szerint kezelni.

18. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a rendelkezésére bocsátott szolgálati rádiótelefont kizárólag szolgálati ügy intézésére használhatja azzal, hogy rendezvényen a rádiótelefon használatához az elöljárója előzetes engedélyét kell kérnie.

(2) A magántulajdonú rádiótelefon szolgálati idő alatt nem használható

a) a szervezetnél végrehajtott ellenőrzés során,

b) értekezletek, hivatalos ünnepségek alkalmával,

c) szolgálatváltáskor, képzések ideje alatt,

d) gyakorlatok, helyismereti foglalkozások során,

e) tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófa-elhárítási és felszámolási tevékenység, valamint riasztás, vonulás közben, kivéve, ha a rendszeresített hírközlő eszközök egyike sem használható, és az információcsere elmaradása beláthatatlan következményekkel járna,

f) egyéb, a szolgálati elöljáró által meghatározott esetben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a katasztrófavédelmi hivatásos állományú a magántulajdonú rádiótelefonját kikapcsolt vagy néma üzemmódú állapotban - saját felelősségére - magánál tarthatja. A helyszíni műveletirányító, a gyakorlat vezetője a (2) bekezdés d)-f) pontban meghatározott esetekben eltérést engedélyezhet.

13. A szolgálati feladatokkal kapcsolatos nyilvános szereplés rendje

19. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv nyilatkozatra felhatalmazott tagja a média részére a saját feladatkörében, munkaköri leírásában meghatározottak szerint - a minősített adatok, a személyes adatok, valamint a személyiségi és kegyeleti jogok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett - adhat nyilatkozatot, amit utólag a közvetlen szolgálati elöljárójának jelentenie kell.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv káreseti tevékenysége során nyilatkozatot a helyszíni műveletirányító - a helyszínen tartózkodó szolgálati elöljáró - adhat, amelyhez a szerv vezetőjének előzetes engedélye nem szükséges, de azt utólag a nyilatkozatot adó személy elöljárójának jelenteni kell.

(3) Nyilatkozatot tehetnek az állományilletékes parancsnok által kijelölt személyek, azonban nyilatkozattételre nem kötelezhetők, kivéve az, akinek a nyilatkozattétel hivatalból kötelessége.

20. § (1) Amennyiben egy káresemény felszámolásával kapcsolatos intézkedésben egyidejűleg több hatóság, közreműködő szerv vesz részt, nyilatkozni csak az azokkal történt egyeztetést követően lehet, a helyszíni műveletirányító engedélyével.

(2) Az utólagos jelentési kötelezettség alól mentesül a katasztrófavédelmi hivatásos állományú, amennyiben a közszolgálati magazin vagy hírműsorban való rendszeres vagy alkalomszerű szereplését, továbbá írott sajtóban való megjelenését az állományilletékes parancsnok előzetesen engedélyezte.

(3) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú egyéb nyilvános szereplések alkalmával az állományilletékes parancsnok egyetértésével az általa meghatározott feltételek szerint képviselheti a hivatásos katasztrófavédelmi szervet. A szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A nyilatkozatot adó katasztrófavédelmi hivatásos állományú felelősséggel tartozik nyilatkozata valóságtartalmáért, továbbá a feladatkörét meghaladó tartalmú nyilatkozatért.

(5)[6] Tűzoltói, polgári védelmi és katasztrófavédelmi adatok felhasználásával készített szakirodalmi, valamint valóságos ügyeket feldolgozó irodalmi alkotást a katasztrófavédelmi hivatásos állományú előzetes engedéllyel jelentethet meg. Az ilyen műveken a szerző nevén kívül a rendfokozatát is fel lehet tüntetni. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú rendszeresen vagy időszakosan megjelenő lapok, sajtótermékek szerkesztője vagy munkatársa csak engedéllyel lehet. Az engedély megadására az állományilletékes parancsnok, területi jogállású hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományát érintően az igazgató, a BM OKF-en szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú esetében a BM OKF főigazgatója jogosult.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szervet érintő nyilvános közléseket - az állami tisztséget betöltők kivételével - kizárólag katasztrófavédelmi hivatásos állományú tehet.

14. Ajándék, jutalom elfogadása

21. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú szolgálattal összefüggésben jutalmat vagy kivételes esetben ajándékot csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével fogadhat el.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú az elöljáró vagy az általa megbízott személy által átadott dicséretet, jutalmat, ajándékot az átvétel után, az "A Hazámat szolgálom" kifejezéssel köszöni meg.

(3) Beavatkozás alkalmával alkoholmentes ital, étel helyszíni fogyasztásra elfogadható.

15. Felvilágosítás adás, közreműködés kérés

22. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a szakmai kérdésben hozzá fordulónak - amennyiben megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik - felvilágosítást nyújt.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítéséhez természetes személy, jogi személy közreműködését kérheti. A közreműködés kezdeményezésekor ismertetni kell annak jogi alapjait és megtagadásának jogi következményeit.

16. Az elhelyezési objektum rendje

23. § (1) Az elhelyezési objektum helyiségeinek, szabad területeinek rendeltetését, használatuk szabályait, az illetékes vezető határozza meg. Több szerv által közösen használt elhelyezési objektum esetén az elöljáróknak intézkedniük kell a közös használatú helyiségekre vonatkozó szabályokról. A használati szabályokat az érintett katasztrófavédelmi hivatásos állományúnak meg kell ismernie.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú felelős az elhelyezési objektum rendjének fenntartásáért, a használatára bízott eszközök, felszerelések, berendezések megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért.

(3) Az elhelyezési objektumba történő ki- és belépést, a szolgálati időn kívüli ott-tartózkodás rendjét az elöljáró szabályozza. A személyes tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell.

(4) Az állami tűzoltóságok elhelyezési objektuma a tűzoltólaktanya, amely bejáratait éjszaka és rossz látási viszonyok között meg kell világítani.

(5) A tűzoltólaktanya személybejárati homlokzatát el kell látni éjjel is jól látható "TŰZOLTÓSÁG" felirattal, amelynek láthatóságát folyamatosan biztosítani kell.

17. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú intézkedési kötelezettsége

24. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú az azonnali beavatkozást igénylő tűzeset, közvetlen tűz- vagy robbanásveszély, valamint egyéb káreset észlelése esetén - feltéve, hogy beavatkozásra alkalmas állapotban van szolgálati idején kívül is - köteles a beavatkozó egység megérkezéséig a szakmai felkészültségének megfelelően és a rendelkezésére álló felszereléseivel beavatkozni, az általa ismert szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni vagy kezdeményezni és közreműködni azok megtételében.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi jogszabályok megsértésének vagy bűncselekményre utaló körülmény észlelése esetén, valamint a tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi előírások érvényre juttatása érdekében köteles kezdeményezni vagy megtenni a szükséges intézkedést.

17/A. Kényszerítő eszköz alkalmazása a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által, valamint az alkalmazást követő jelentés kivizsgálása[7]

24/A. §[8] (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: ellenőr) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 24/A. §-a szerinti kényszerítő eszközt a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása, továbbá az ellenőrzés helyszínére történő kiérkezés és onnan a szolgálati helyre történő visszaérkezés során tarthat magánál.

(2) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazására kiképzett ellenőrt lehet.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon - a következő sorrendben - meg kell előznie:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával, valamint

b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

24/B. §[9] (1) A megfogás, a leszorítás vagy más, az ellenőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) - a Kat.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén - akkor alkalmazható, ha az ellenőr erőfölénye, az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható.

(2) A testi kényszer alkalmazása során az ellenőr - a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, illetve a támadás elhárítása érdekében elengedhetetlenül szükséges mértékben - önvédelmi fogásokat is alkalmazhat.

(3) Nem minősül testi kényszernek, amikor az ellenőr - jogszerű intézkedése során, az intézkedés biztonságos végrehajtása érdekében - a felé kartávolságon belülre lépő, illetve a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

24/C. §[10] (1) Az ellenőr önvédelmi célból akkor alkalmazhat rendőrbotot, ha a támadás másként nem hárítható el.

(2) A rendőrbot alkalmazásakor

a) az ütésnek lehetőleg a támadó végtagot kell érnie, valamint

b) kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.

24/D. §[11] A vegyi eszközt az ellenőr az intézkedés megkezdésekor - szükség esetén - készenlétbe helyezi, és felkészül a Kat. 24/A. § (2) bekezdése szerinti alkalmazására.

24/E. §[12] A rendőrbotot és a vegyi eszközt nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

24/F. §[13] (1) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani.

(2) A bilincselés ellenőr által alkalmazható módjai:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,

b) kezek előre vagy - ha az célszerű - hátra bilincselése,

c) lábak egymáshoz bilincselése vagy

d) tárgyhoz bilincselés.

(3) Az ellenőr a bilincselésnek az adott körülmények között legcélirányosabb módját választja meg azzal, hogy

a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor,

b) a lábak egymáshoz bilincselése akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák, feltételezhető, hogy önmagában vagy másban bilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni,

c) a tárgyhoz bilincselés akkor indokolt, ha a kezek előre vagy hátra bilincselése nem kivitelezhető, vagy a személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése más módon nem biztosítható.

(4) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

(5) Intézkedése során az ellenőr saját magához mást nem bilincselhet.

24/G. §[14] (1) A Kat. 24/D. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálás során az intézkedést foganatosító szerv vezetője

a) meghallgatja azt, akivel szemben az intézkedést vagy a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt, és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy - ide nem értve az ellenőrt - a meghallgatásához hozzájárult,

b) tisztázza az ellenőr jelentésében észlelt esetleges ellentmondásokat, továbbá

c) a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja ki az intézkedés vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét abban az esetben, ha az a) pontban foglaltak alapján hozzájárulásra jogosult személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja.

(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a jogszerűség, ezzel összefüggésben a szükségesség, arányosság és a szakszerűség követelményeinek megtartásáról. Ha megállapítása szerint az intézkedés vagy a kényszerítő eszköz alkalmazására jogszabálysértő módon került sor - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - az intézkedő ellenőr ellen fegyelmi vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez.

18. Együttműködés rendje

25. § (1) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a jogszabályok, együttműködési megállapodások által meghatározott esetekben feladatait a Magyar Honvédség, az állami, az egészségügyi, a rendvédelmi szervek (a továbbiakban: társszervek), valamint a civil és karitatív szervezetek tagjaival, képviselőivel együttműködve látja el.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományúnak - a társszervekkel való együttműködéskor a közös feladat végrehajtása során - a hatáskör és illetékesség szabályait betartva, a szolgálati elöljáró utasítása és irányítása figyelembevételével, önállóan kell a feladatát végrehajtania.

(3) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a szolgálati feladatainak ellátása során észlelt, más szerv hatáskörébe tartozó ügyben - a feladatkörét meghaladó esetben a szolgálati elöljárója útján - értesíti a hatáskörrel rendelkező szervet és tájékoztatja a tudomására jutott adatokról.

(4) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a társszervek tagjaival történő kapcsolattartás során a kölcsönös megbecsülés érvényre juttatásával tart fenn jó viszonyt.

(5) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú a szakmai feladatainak körébe tartozó esetekben segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező szervek tevékenységéhez.

19. Ruházat viselésének rendje

26. § (1) Az egyenruha viselésére jogosult vagy kötelezett katasztrófavédelmi hivatásos állományú rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati és felszerelési cikket viselhet.

(2) A készenléti jellegű beosztás ellátása során engedélyezett öltözet az állományilletékes parancsnok által meghatározott öltözet.

(3) A készenléti állományba tartozó egyenruhás ruhanormába sorolt katasztrófavédelmi hivatásos állományú - a társasági öltözet viselésének esetét kivéve - szolgálati ideje alatt ékszert nem viselhet. Társasági öltözet viselése esetén gyűrűt, továbbá nem látható helyen egyéb ékszert viselhet.

(4) A készenléti állományba nem tartozó egyenruhás normába sorolt katasztrófavédelmi hivatásos állományú - a hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú kivételével - szolgálati ideje alatt nem fedett testfelületén divat- és testékszert nem viselhet. A hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú ékszert a munkavédelmi szabályok figyelembevételével hordhat.

(5) A vegyes vagy polgári ruhás ruhanormába sorolt katasztrófavédelmi hivatásos állományú vagy az engedély alapján polgári ruhát viselő egyenruhás normába sorolt katasztrófavédelmi hivatásos állományú öltözetének ápoltnak, kulturáltnak, a testülethez méltónak kell lennie.

(6) A készenléti jellegű beosztást ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú elhelyezési objektumon belüli szolgálati öltözetére vonatkozó előírások:

a) a szolgálati elöljáró engedélyezheti az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő cipő és zokni viselését,

b) póló viselése az elhelyezési épületen belül engedélyezett,

c) szabadban végrehajtásra kerülő szerelési és más gyakorlat során (amennyiben ezt az időjárási viszonyok lehetővé teszik) az öltözet: gyakorlónadrág derékszíjjal, a szolgálati elöljáró által meghatározott felsőruházat, sisak, mászóőv, védőcsizma, munkavédelmi kesztyű,

d) szabadban végrehajtásra kerülő, zárt térre irányuló, illetve légzőkészülék használatával végrehajtott szerelési gyakorlatkor a teljes védőfelszerelés használata kötelező,

e) gyakorlatok, valamint helyismereti foglalkozás tartása esetén a gyakorlatvezető, szolgálati elöljáró engedélyezheti az egyéni védőeszközök közül a bevetési ruha viselésének mellőzését abban az esetben, ha a gyakorlaton résztvevők ruházata egységes.

27. § (1) Tűzesethez, káresethez történő riasztáskor rendszeresített védőöltözet alatt viselhető ruházatról a munkavédelmi, egészségügyi szempontok figyelembevételével az állományilletékes parancsnok határoz.

(2) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú olyan ápolt hajat és bajuszt viselhet, amely a védőfelszerelések és eszközök használatában nem akadályozza.

(3) Egyenruhás normába sorolt készenléti jellegű beosztást ellátó katasztrófavédelmi hivatásos állományú szakállt nem viselhet, kivéve, ha beosztásából adódóan, szolgálati feladatainak ellátása során nem használ légzésvédelmi felszerelést és ezt a szolgálati elöljáró engedélyezi.

(4) Vegyes ruhás ruhanormába sorolt katasztrófavédelmi hivatásos állományú részére rövid, ápolt szakáll viselését a szolgálati elöljáró engedélyezheti, ha a katasztrófavédelmi hivatásos állományú életvédelmi felszerelések használatára szolgálati feladatainak ellátása során nem kötelezhető.

20.[15]

28. §[16]

21. A külföldi szolgálatteljesítés sajátos szabályai

29. § (1) A külföldi szolgálatteljesítés esetén a katasztrófavédelmi hivatásos állományút terhelő többletkötelezettségek teljesítése külön előmeneteli és anyagi elismeréssel jár.

(2) A külföldi szolgálat teljesítéséhez már a hazai felkészülés során is előírhatók a felkészülő által vállalt, hazai beosztása feladataitól eltérő eseti, illetve többletfeladatok.

(3) A katasztrófavédelmi hivatásos állományú nem katasztrófa, káresemény helyszínén teljesített külföldi szolgálata során

a) legjobb tudása szerint képviseli Magyarországot és a katasztrófavédelmet, valamint a nemzeti és szolgálati érdeket,

b) a szolgálatteljesítéshez szükséges mértékben ismeri a fogadó országban szolgálati tevékenysége tekintetében érvényesülő két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokat, a fogadó ország fontosabb jogszabályait és szokásait, hivatásos állományra vonatkozó szabályozókat,

c) törekedik a fogadó ország nyelvének a napi életben történő használathoz szükséges ismeretére, a helyi lakossággal való közvetlen és tárgyilagos kapcsolat kialakítására, fenntartására,

d) folyamatos kapcsolatot tart a külföldi szolgálatba kiküldéséért felelős szervezeti egységgel és azt szolgálatteljesítésének eseményeiről rendszeresen tájékoztatja, az attól kapott feladatokat végrehajtja,

e) kapcsolatot tart hazánk külföldi diplomáciai képviseletével,

f) szakterületén a hazai és külföldi szabályokat ismerve képviseli a katasztrófavédelem szakmai elöljárói jogkörrel rendelkező szerveit és elősegíti azok együttműködését a szakterület szerint illetékes külföldi szervezetekkel,

g) részt vesz a fogadó külföldi katasztrófavédelmi szervezet és a magyar nemzeti delegációk programjának tervezésében, előkészítésében és eredményes lebonyolításában,

h) szövetséges és európai uniós egységekben szolgálatát ezek szolgálati rendjének figyelembevételével teljesíti,

i) diplomáciai szolgálatban érvényesíti a belügyi és katasztrófavédelmi szakterületen érvényesülő irányelveket, a nemzetközi jog és a két- vagy többoldalú szerződések előírásait, a protokolláris szokásoknak való megfelelést,

j) tanulmányi, oktatási, képzési és tudományos feladatok végzésekor felkészül és eleget tesz a fogadó szerv által meghatározott követelményeknek és a szerzett ismereteket a katasztrófavédelemben hasznosítja,

k) konferenciákon, kereskedelmi, kulturális, sport-, hagyományőrző és egyéb rendezvényeken, amelyek programjain részt vesz, betartja a szolgálati érintkezés, a hivatásos állomány tagjainak udvariassági és a minősített adat védelmének szabályait.

30. § A katasztrófavédelmi hivatásos állományú katasztrófa, káresemény helyszínén teljesített külföldi szolgálata során

a) általánosan ismeri és érvényesíti a vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi megállapodások, a nemzetközi humanitárius jog, a fogadó ország fontosabb jogszabályai és szokásai, a nemzetközi szervezetek polgári védelmi és tűzoltó missziókra vonatkozó szabályai, a műveletirányító egység által kiadott műveleti szabályok adott magyar tagokra is vonatkozó előírásait és a részére adott tájékoztatóban, valamint szolgálati munkaköre leírásában foglaltakat,

b) elöljáróként gondoskodik arról, hogy a vonatkozó szabályokat alárendeltjei - a feladatukhoz és beosztásukhoz szükséges mértékben - megismerjék,

c) beosztásának megfelelően ismeri az együttműködő erők szervezetét, felszerelését, tevékenységeinek elveit, tevékenységi körzetében a terep és az időjárás, a helyi lakosság jellemzőit, értékelésük módszereit, képes azokról jelentések és tájékoztatások megtételére,

d) gondoskodik a katasztrófára vagy a káreseményre, az egységnek nem alárendelt más erőkre, azok eszközeire, a tevékenység körzetében található lakosságra vonatkozó és további, a döntés elhatározásához megismerendő, személyes adatnak nem minősülő adatok beszerzéséről, jelentéséről,

e) elöljáróként folyamatosan gondoskodik egysége készenlétének fenntartásáról, a készenléti feladatok és szolgálatok begyakorlásának megszervezéséről, az irányító egységgel való folyamatos szolgálati kapcsolattartásról, részére adatok és javaslatok előkészítéséről, az attól kapott parancsok végrehajtásáról, az alakulat katasztrófavédelmi megszervezéséről,

f) elöljáróként katasztrófavédelmi tevékenységen kívüli időszakban biztosítja és végrehajtja a napirendet: a kiképzési feladatokat, a készenléti, ügyeleti felkészítést, eligazítást, a személyi állomány jogállására vonatkozó speciális jogszabályok szerinti pihentetését, étkeztetését,

g) beosztása szerint tervezi, szervezi, végrehajtja az egység objektumainak, eszközeinek, veszélyes anyagainak, egyéb javainak őrzését, védelmét,

h) következetesen betartja az egységet érintő információ és minősített adat védelmére vonatkozó rendszabályokat,

i) végzi a katasztrófa vagy a káresemény helyszínén ellátandó feladatokat az irányító egység által meghatározott cél, tartalom és tevékenységi formák keretei között, szükség esetén ezt az együttműködő erők tagjaival közösen hajtja végre, ezen tevékenységi előírások korlátozottsága esetén vagy váratlan döntési helyzetben rugalmasan, önálló tevékenységet kezdeményezve jár el,

j) válságos körülmények között se hagyja el a helyét parancs nélkül, ne hagyja cserben bajtársait, vagy azokat a személyeket, akiket rábíztak, vagy akik védelmére parancsot kapott.

II. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ÁLLOMÁNYÁNAK SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

31. § A polgári védelmi szervezetekre vonatkozó, a II. fejezetben nem szabályozott kérdésekben az I. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.

32. § (1) A polgári védelmi szervezetek állománya a polgári védelmi szervezet elöljáróiból és a polgári védelmi szervezetbe beosztottakból áll. A polgári védelmi szervezet teljes állományának irányítója a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kijelölt katasztrófavédelmi hivatásos állományú tagja.

(2) A polgári védelmi szervezet elöljárója (a továbbiakban: elöljáró) a polgári védelmi szervezetbe beosztottak tevékenységének irányítására és utasítás adására jogosult. A polgári védelmi szervezet elöljárója az utasításadás jogát megbízólevéllel vagy elosztó határozattal igazolja.

(3) A polgári védelmi szervezetbe beosztott (a továbbiakban: beosztott) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár, valamint polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy, aki polgári védelmi szervezetbe polgári védelmi feladat ellátása céljából beosztásra kerül.

(4) A polgári védelmi szervezet teljes állománya irányítójának jogaira és kötelességeire az elöljáróra vonatkozó jogok és kötelességek az irányadók.

(5) A polgári védelmi szervezetekkel kapcsolatos kérdésekben a közvélemény tájékoztatására a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult.

22. Az elöljáró jogai és kötelességei

33. § (1) Az elöljáró jogosult

a) figyelemmel kísérni beosztottai munkavégzését,

b) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való kapcsolattartásra.

(2) Az elöljáró köteles

a) megkövetelni a szolgálati tevékenységet szabályozó rendelkezések betartását, átadni a polgári védelmi munkában szerzett tapasztalatait,

b) védeni beosztottai jogait és jogos érdekeit,

c) gondoskodni beosztottai egészségének védelméről,

d) gondoskodni a feladat ellátásához szükséges technikai eszközökről,

e) ismerni a vezetése alá tartozó szakalegységek létszámát, a felszerelés mennyiségét és állapotát,

f) távolléte esetére kijelölni helyettesét, ha kijelölt vagy megbízott helyettese nincs,

g) ellenőrizni a kiadott parancsok, utasítások végrehajtását,

h) megkövetelni a beosztottaktól a fegyelemre, a rendre, az öltözködési szabályokra, valamint a magatartásra, az udvariasságra vonatkozó előírások megtartását.

23. A beosztott jogai és kötelességei

34. § (1) A beosztott jogosult

a) nemzetközi szerződésen alapuló, az országhatáron túli mentési feladatok ellátásában részt venni,

b) a polgári védelmi szervezetbe történő beosztásra iskolai végzettségének megfelelően,

c) a polgári védelmi szervezet alkalmazása során a jogszabályokban előírt pihenőidőre,

(2) A beosztott köteles

a)[17] feladat ellátására fizikailag, pszichológiailag alkalmas állapotban, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben megjelenni,

b) a polgári védelmi feladat végrehajtása érdekében a jogszabályban és az elöljáró utasításaiban foglalt feladatokat végrehajtani,

c) jelenteni, ha a feladat végrehajtásával összefüggésben ajándékot ajánlanak fel és visszautasítani azt,

d)[18] a polgári védelmi szervezetek alkalmazása idején a Kat. 72. § (5) bekezdésében meghatározott igazolványt magánál tartani,

e) a feladat ellátása során a polgári védelmi tevékenységhez kapcsolódó védőfelszereléseket és a munkaeszközöket rendeltetésszerűen használni,

f) tiszteletben tartani munkatársai emberi méltóságát,

g) a polgári védelmi feladatok végrehajtására vonatkozó információkat a valóságnak megfelelően jelenteni,

h) jelenteni a közvetlen elöljárónak az utasítás végrehajtását, az akadályozó körülményeket, valamint ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét.

24. Az utasítás adásának és végrehajtásának rendje

35. § (1) A polgári védelmi szervezetek tevékenysége irányításának alapvető eszköze az utasítás.

(2) Az utasítást adónak biztosítania kell az abban foglaltak végrehajthatóságának feltételeit és a szükséges mértékben ellenőriznie kell a végrehajtást.

(3) Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy a beosztott pontosan megértette-e az utasítást.

(4) Az utasítást a polgári védelmi szervezetek állománya a legjobb tudása szerint hajtja végre.