71/2015. (XI. 3.) FM rendelet

a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés g) pontjában,

a 14. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában,

a 15. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az 1-13. § és a 15. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.[1] állandó gyepterület és állandó legelő: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerinti állandó gyepterület és állandó legelő;

2. blokkazonosító: a fizikai blokk egyedi és egyértelmű megjelölésére szolgáló, betűvel vegyes számsorozat;

2a.[2] egyéb tájképi elem: az Egységes kérelem rendelet 1. § 13. pontja szerinti egyéb tájképi elem;

3.[3] egységes kérelem: az Egységes kérelem rendelet 1. § 14. pontja szerinti támogatási kérelem;

4. felszínborítási fedvény: a felszínfedettség jellegzetességeinek figyelembevételével egymástól elkülönített, különböző mezőgazdasági hasznosítású vagy egyéb jellegzetességeiben eltérő területek;

5. fizikai blokk: a földterülethez kapcsolódó támogatási eljárások céljára kialakított, a mezőgazdasági művelés szempontjából több éven keresztül állandó, terepen azonosítható határokkal rendelkező összefüggő földterület;

6. kataszteri fedvény: az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból évente egy alkalommal, csökkentett adattartalommal előállított, olyan nem közhiteles digitális térinformatikai adatrendszer, amely tartalmazza

a) poligonokból álló térinformatikai fedvényként a földrészlet-határokat, a földrészletek helyrajzi számát, a település nevét, valamint megye-, település-, és fekvéskódját, és

b) pontokból álló térinformatikai fedvényként a földrészletek egy belső pontját, a földrészletek helyrajzi számát, a településkódját, valamint a belső pontok Egységes Országos Vetületi rendszerű koordinátáját;

6a.[4] kis vizes élőhely: az a nem termelő tájképi elem, amely

a) vízborítottsággal rendelkezik, vagy vízjárta terület vagy vízvisszatartásra használják,

b) nem minősül kis tónak, halastónak vagy víztározónak,

c) medre nem lehet bélelt vagy szilárd burkolatú,

d) üde lágyszárú növényzet, illetve part menti vegetációra jellemző növényfajok jelenlétét mutatja, és

e) minimum 5000 négyzetméter területű;

7.[5] környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 1. § 4. pontja szerinti terület;

8.[6] mezőgazdasági parcella: egy mezőgazdasági termelő által bejelentett, egybefüggő földterület, amely nem terjed ki egynél több terményre, illetve földtakaróra, azzal, hogy a mezőgazdasági parcella részét képezheti a rajta elhelyezkedő nem termelő tájképi elem és egyéb tájképi elem;

9. nagyon nagy felbontású űrfelvétel: a földfelszínt 1,5 méter felbontásnál finomabban ábrázoló űrfelvétel;

10.[7] nem támogatható terület: az a terület, amely nem felel meg a támogatható terület e rendeletben meghatározott fogalmának, továbbá - figyelemmel az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra - az elsődlegesen nem mezőgazdasági céllal hasznosított alábbi területek:[8]

a)[9] repülőtér leszállópályája és a repülőtér működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó kiszolgáló létesítmények területe, ideértve az ezeket körülvevő biztonsági védőövezet határait, valamint a füves kifutópályával rendelkező repülőterek leszállópályáját és annak a rendeltetésszerű használatát biztosító egyéb füves területeket is,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 15. pontja szerinti műtárgy területe és a műtárgy rendeltetésszerű működését biztosító terület, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 4. pontja szerinti árvízvédelmi mű, 2. § 40. pontja szerinti vízvédelmi terület, valamint 37. §-a és 38. §-a alapján árvízvédelmi földtöltésként kialakított árvízvédelmi vonal teljes, a töltéskoronától a körömpontokig terjedő területe,

c)[10] az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 50. § (7) bekezdés a) pontja szerinti, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő "Állami terület 1." megnevezésű művelés alól kivett terület, vagy az Inyvhr. 50. § (8) bekezdése szerinti, a "honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület" megnevezésű művelés alól kivett terület, kivéve a Támogatási törvény 44. § (7) bekezdésében nevesített valamely földhasználati szerződés alapján hasznosított területek, amelyeknek mezőgazdasági hasznosítása fizikailag is - a HM nyilvántartása szerint - biztosított,

d) távvezeték alatti terület, valamint a b) pont szerinti műtárgy építése céljából létesített erdészeti nyiladékok, amennyiben a terület megfelel az 1307/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott fogalmaknak,

e) szórakozási vagy szabadidős tevékenységre használt területek (különösen golfpálya, futballpálya, lovas akadálypálya), valamint a kastélyparkok fás-bokros területei,

f) halas- és horgásztó, lőtér, valamint ezek rendeltetésszerű használatát biztosító területek,

g)[11] állandó trágyalerakók területe;

h)[12] karácsonyfa ültetvények;

10a.[13] nem termelő tájképi elem: az Egységes kérelem rendelet 1. § 54. pontja szerinti tájképi elem;

11.[14] ortofotó: az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet céljainak megfelelő pontosságú méretek és területek meghatározására alkalmas, ortogonális vetítési rendszerű, térképszerűen átdolgozott légifelvétel;

12.[15]

13. speciális tulajdonságokkal rendelkező terület: olyan nem támogatható terület, amelyre az egyes földterület használathoz kapcsolódó támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok alapján támogatás igényelhető;

14.[16] támogatható terület: az Egységes kérelem rendelet 1. § 70. pontja szerinti terület;

15.[17] tárgyév: az a naptári év, amelyben az ügyfél változásvezetésre vonatkozó bejelentést tesz;

16. távérzékeléses ellenőrzés: a támogatási kérelmekben szereplő adatok valódiságának, valamint a támogatási feltételek teljesítésének vizsgálata az űr- és légifelvételek objektív adatainak kiértékelésével;

17. tematikus réteg: a térinformatikai rendszer részét képező, logikailag összetartozó adatokat tartalmazó részhalmaz;

18.[18] változásvezetés: a 8. § (1) bekezdése szerinti adatoknak a tényleges helyszíni állapottól való eltérése miatt - a hatóság hivatalos tudomásszerzése vagy az ügyfél bejelentése alapján - indult, a nem helytálló adatok módosítására irányuló eljárás.

19.[19] védett tájképi elem: az Egységes kérelem rendelet 1. § 75. pontja szerinti tájképi elem.

2. § (1)[20] A MePAR az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően létrehozott, a földterület használatához kapcsolódó, az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. címében, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott támogatások eljárásainak kizárólagos, országos földrajzi azonosító és információs rendszere.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a MePAR adattartalmát kell használni.

(3)[21] A földterület-azonosítás hivatkozási alapja a fizikai blokk. A mezőgazdasági parcellát a fizikai blokkon belül kell meghatározni.

(4) A MePAR fizikai blokkrendszer térképi megjelenítésének képi háttere az ortofotó vagy a nagyon nagy felbontású űrfelvétel.

(5)[22] A MePAR egy fizikai blokk-alapú térinformatikai rendszer, valamint annak adatbázisa.

(6) A MePAR térinformatikai rendszerének térképi alapját az Egységes Országos Vetületi Rendszerben kell elkészíteni és aktualizálni.

3. § A MePAR-t úgy kell létrehozni és üzemeltetni, hogy

a) lehetővé tegye a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének, valamint az ökológiai jelentőségű területek elhelyezkedésének rögzítését és területük meghatározását,

b)[23] biztosítsa a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatási eljárásokban benyújtott kérelmek adminisztratív ellenőrzéséhez, különösen a területi túligénylések és a kettős igénylések azonosításához, a támogatási jogcímek közötti keresztellenőrzésekhez, továbbá a területi monitoring rendszer, valamint a helyszíni és távérzékeléses ellenőrzéshez szükséges, 4. § (1) bekezdése szerinti adatokat,

c)[24] alkalmas legyen a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár) benyújtott támogatási, valamint kifizetési kérelmek kezeléséhez szükséges térinformatikai alapok biztosítására, és

d) megállapítható legyen a kataszteri fedvényen szereplő földrészletek, fizikai blokkok, mezőgazdasági parcellák és ökológiai jelentőségű területek kapcsolata.

2. A MePAR adattartalma

4. § (1) A MePAR alapvető adatai a következők:

a) a fizikai blokkok határvonalai,

b) a fizikai blokkok területének mértéke,

c) a fizikai blokkon belül a támogatható, a nem támogatható - azon belül a speciális tulajdonságokkal rendelkező - területek határvonalai,

d) a fizikai blokkon belül a támogatható, a nem támogatható - azon belül a speciális tulajdonságokkal rendelkező - területek mértéke,

e) a blokkazonosító,

f) ortofotó vagy nagyon nagy felbontású űrfelvétel,

g)[25] a nem termelő tájképi elemek határvonalai,

h)[26] a nem termelő tájképi elemek területmértékei,

i) a védett tájképi elemek határvonalai,

j) a védett tájképi elemek területmértékei.

k)[27] kis vizes élőhely határvonalai és

l)[28] kis vizes élőhely területmértékei.

(2) A MePAR továbbá tartalmazza a kataszteri fedvényt, valamint jogszabály, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló támogatások pályázati felhívásai vagy technikai útmutatás alapján létrehozott és létrehozandó, egyéb tematikus rétegekre vonatkozó adatokat.

(3)[29]

3. A fizikai blokk meghatározása

5. § (1) A fizikai blokk meghatározása távérzékeléses és szükség szerint helyszíni adat-felvételezésen alapul. A fizikai blokkon belül a támogatható területek, a nem támogatható területek - azon belül a speciális tulajdonságokkal rendelkező területek -, és a felszínborítási fedvényben szereplő területek, valamint az ökológiai jelentőségű területek elkülönítése az adat-felvételezés időpontjában fennálló tényleges mezőgazdasági művelés figyelembevételével történik.

(2) A fizikai blokkban a 4. § (1) bekezdés c), g) és i) pontjában foglalt határvonalakat csak akkor kell kialakítani, ha az általuk határolt terület önálló lehatárolása jogszabály, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló támogatások pályázati felhívásai vagy technikai útmutatás alapján szükséges.

(3) Egy fizikai blokk több mezőgazdasági parcellát is tartalmazhat.

6. § (1)[30]

(2)[31] A kataszteri fedvényekre vonatkozó, valamint a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Kincstár ezen adatok átadására vonatkozó megkeresésében meghatározott időpontig köteles megküldeni a Kincstár részére.

4. A MePAR adatainak programszerű felújítása és a változásvezetés[32]

7. § (1) A 4. § (1) bekezdés a), c), e), g) és i) pontjaiban foglalt adatok és a tematikus rétegek programszerű felújítását új adatfelvételezés útján kell végrehajtani oly módon, hogy a felújítás Magyarország egész területére vonatkozóan háromévente legalább egyszer megtörténjen.

(2) A 4. § (1) bekezdés a), c), g) és i) pontjaiban foglalt adatok és a tematikus rétegek programszerű felújítását az 5. §-ban foglalt követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

(3)[33] A 4. § (1) bekezdés a), c), g) és i) pontjai szerinti térképi adatoknak a tényleges helyszíni állapottól való eltérése miatti, hivatalból történő felülvizsgálatát a Kincstár és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv kezdeményezheti, az adatok módosítását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Kincstár jóváhagyásával végzi el, és a szükséges változtatásokat a törzsállomány másolati példányán is át kell vezetni.

(4)[34] Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján a kataszteri fedvények MePAR adatbázisba történő bedolgozásáról a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gondoskodik.

8. § (1)[35] Változásvezetést az ügyfél abban az esetben jelenthet be, ha[36]

a)[37] a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok a változásvezetés megindítására irányuló bejelentés (a továbbiakban: változásvezetési bejelentés) benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, és a változásvezetéssel érintett parcella vagy terület a fizikai blokk nem támogatható területére vagy másik fizikai blokkba legalább 3 méterrel úgy nyúlik túl, hogy a túlnyúlással érintett terület nagysága eléri a 0,03 hektárt, vagy a túlnyúlás nem teljesülése esetén önállóan a 0,25 hektárt, és a kérelmezett terület támogatható területnek minősül, vagy

b)[38] a MePAR-ban rögzített nem termelő tájképi elemek - kivéve vízvédelmi sáv - vonatkozásában a MePAR adatai a változásvezetési bejelentés benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, és az adott elem valós területi nagysága legalább egy méterrel nyúlik túl a MePAR-ban lehatárolt elem területén, úgy, hogy kiterjedése legalább 0,01 hektáros különbséget mutat a MePAR-ban rögzített állapothoz képest,

c)[39] a MePAR-ban nem rögzített nem termelő tájképi elemek - kivéve vízvédelmi sáv - vonatkozásában a MePAR adatai a változásvezetési bejelentés benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, és a bejelentett elem megfelel az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendeletben, illetve az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott fogalmaknak,

d)[40] a MePAR-ban rögzített állandó gyep fedvény vonatkozásában a MePAR adatai a változásvezetési bejelentés időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, mivel a bejelentett terület a megadott hasznosítás alapján legalább 3 méteres túlnyúlású és 0,03 hektár, vagy a túlnyúlás nem teljesítése esetén önállóan 0,25 hektár kiterjedésű különbséget mutat a MePAR-ban rögzített állandó gyep fedvényhez képest, vagy

e)[41] a MePAR-ban rögzített környezeti szempontból érzékeny állandó gyep fedvény vonatkozásában a MePAR adatai a változásvezetési bejelentés időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek meg, mivel a bejelentett terület a megadott hasznosítás alapján legalább 3 méteres túlnyúlású és 300 m2 kiterjedésű különbséget mutat a MePAR-ban rögzített érzékeny állandó gyep fedvényhez képest.

(2)[42] Az ügyfél a változásvezetési bejelentésében köteles az őt érintő adatokkal kapcsolatos, illetve az általa végrehajtott összes változásról a Kincstárt tájékoztatni.

(3)[43] Ha az ügyfél az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg változásvezetésre irányuló bejelentést is tesz, és ennek során a Kincstár megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok, valamint a tárgyévben nem termelő tájképi elemként bejelentett, az 4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elemek vonatkozásában az adatok a változásvezetési bejelentés benyújtásának időpontjában fennálló tényleges helyszíni állapottal nem egyeznek, akkor a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok, valamint a nem termelő tájképi elemként bejelentett, az 4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elemek vonatkozásában a Kincstár az eredményadatokat átvezeti a MePAR-ban.

(4)[44] Ha a változásvezetési bejelentéssel érintett terület vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok, valamint a tárgyévben nem termelő tájképi elemként bejelentett, az 4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elemek vonatkozásában az adatok a változásvezetési bejelentés benyújtásának időpontjában a tényleges helyszíni állapottal megegyeznek, de a változásvezetési bejelentés elbírálása során a Kincstár megállapítja, hogy a helyszíni állapot megváltozása miatt indokolt a változtatás, akkor annak eredményadatait a Kincstár a 7. § (1) bekezdése szerinti programszerű felújítás eredményadatait már tartalmazó MePAR törzsállományban vezeti át, kivéve, ha indokolt a 9. §-ban foglaltak alapján a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok, valamint a tárgyévben nem termelő tájképi elemként bejelentett, az 4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elemek vonatkozásában ezen adatoknak a 7. § (1) bekezdése szerinti programszerű felújítás eredményadatait már tartalmazó MePAR létrehozását megelőző, hivatalból indított felülvizsgálata, és a felülvizsgálat alapján az adatok MePAR-ban történő módosítása.

(5)[45] A (3) bekezdés szerinti esetben a változásvezetési bejelentést - a tárgyévi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszakban - az egységes kérelem részeként kell benyújtani.

(6)[46] A (3) bekezdés szerinti eseten kívül, a tárgyévi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végétől a következő évi egységes kérelem benyújtásának időpontjáig változásvezetési bejelentést kizárólag az erre a célra kialakított elektronikus felületen, ügyfélkapun keresztül lehet tenni. A változásvezetési bejelentés az ügyfél tárgyévi egységes kérelmében bejelentett parcelláit magában foglaló fizikai blokkon felül az azzal közvetlenül szomszédos fizikai blokkban fekvő területre is vonatkozhat.

(6a)[47] A (6) bekezdés szerinti változásvezetési bejelentés esetében a meghatalmazott, a kamarai meghatalmazott és a vélelmezett örökös eljárása tekintetében az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7)[48] A Kincstár a tárgyévben benyújtott egységes kérelem vonatkozásában kizárólag az (5) bekezdés szerint benyújtott változásvezetési bejelentésben foglaltakat veszi figyelembe. A (6) bekezdés szerinti változásvezetési bejelentés eredményadatait a Kincstár a 7. § (1) bekezdése szerinti programszerű felújítás eredményadatait már tartalmazó MePAR törzsállományban vezeti át, kivéve, ha indokolt a 9. §-ban foglaltak alapján a 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok, valamint a tárgyévben nem termelő tájképi elemként bejelentett, az 4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elemek vonatkozásában ezen adatoknak a 7. § (1) bekezdése szerinti programszerű felújítás eredményadatait már tartalmazó MePAR létrehozását megelőző, hivatalból indított felülvizsgálata, és a felülvizsgálat alapján az adatok MePAR-ban történő módosítása.

(8)[49] Nem indítható az (5) bekezdésben foglaltak szerint változásvezetés abban az esetben, ha a felülvizsgálni kért, egységes kérelemben bejelentett táblára az ügyfél a tárgyévben nem igényelt kifizetéssel járó, területalapú közvetlen támogatást, vagy ha az ügyfél az egységes kérelemben az 4. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elemet nem jelent be a tárgyévben nem termelő elemek fenntartási kötelezettség gyakorlat teljesítéséhez bejelentett tájképi elemek területeként. Ha az adott fizikai blokkban bejelentett táblák összterülete meghaladja az adott fizikai blokk támogatható területét, akkor a Kincstár hivatalból indított felülvizsgálatot kezdeményez azon táblák vonatkozásában, amelyre az ügyfél nem igényelt kifizetéssel járó, területalapú közvetlen támogatást.

(9)[50] A változásvezetést a Kincstár nem folytatja le, ha

a) a változásvezetési bejelentés

aa) nem az (1) bekezdésben foglaltak kialakítására, illetve módosítására vonatkozik, vagy

ab) nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális mértéket;

b) a tárgyévben ugyanazon területre vagy annak egy részére már érkezett változásvezetési bejelentés; vagy

c) a változásvezetési bejelentést tevő ügyfél tárgyévi egységes kérelmét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasította.

(10)[51] A változásvezetési bejelentés értékelése során, szükség esetén a Kincstár a változásvezetési bejelentés véleményezése céljából elektronikus úton megkeresi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a változásvezetési bejelentés tárgyában elvégzett vizsgálat adatait tartalmazó véleményét elektronikus úton megküldi a Kincstárnak. A Kincstár a változásvezetési bejelentést a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv véleményének figyelembevételével bírálja el.

(11)[52] A változásvezetés eredményét a Kincstár a MePAR nyilvánosságra hozatala során teszi közzé.

9. § (1)[53] A Kincstár jogosult felülvizsgálni a 4. § (1) bekezdés a), c), g) és i) pontja szerinti adatok helytállóságát, és szükség szerint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél kezdeményezni azok módosítását.

(2)[54] A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a 4. § (1) bekezdés a)-d) és g)-j) pontja szerinti adatok helytállósága tekintetében hivatalból indított felülvizsgálatot jogosult kezdeményezni a Kincstárnál. A felülvizsgálat eredményeként szükségessé váló adatmódosítás Kincstár általi jóváhagyását követően az adatok MePAR-ba történő átvezetéséről a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gondoskodik.

5. A MePAR üzemeltetése

10. § (1)[55] A MePAR adatbázisát a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hozza létre és átadja a Kincstár részére felhasználás céljából.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a MePAR üzemeltetésében - a Kincstárral kötött, az átruházott feladatokat tartalmazó delegálási szerződés alapján - az alábbi feladatok elvégzésével vesz részt:[56]

a) a 4. § (1) bekezdése szerinti adatok, valamint a tematikus rétegek fejlesztése és technikai szintű előállítása, változásvezetése, időszakonkénti programszerű felújítása, és minőségbiztosítása,

b)[57] a Kincstár által kiválasztott területekre a területalapú támogatási kérelmek távérzékeléses ellenőrzése és annak dokumentálása, valamint

c) a MePAR adatainak kezelése, nyilvánosságra hozatala, adatszolgáltatás.

(3)[58] A MePAR felújítását és a MePAR-ra vonatkozó változások átvezetését - a Kincstár által átruházott feladat keretében - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv látja el, az erre vonatkozó pénzforrást a Kincstár biztosítja.

6. A MePAR adatbázisból teljesíthető szolgáltatások

11. § (1)[59] A MePAR adatbázisát - a Kincstár által átruházott feladat keretében - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, vagy jogszabály által erre feljogosított szervek kezelhetik és szolgáltathatnak abból kizárólag digitális formában adatot.

(2)[60]

7. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

13. § E rendelet rendelkezéseit a 2015. január 1-jét követően benyújtott, és e rendelet hatálybalépéséig el nem bírált változásvezetési kérelmekre vonatkozó, valamint a 7. § (3) bekezdése és a 9. § szerinti, 2015. január 1-jét követően indított és e rendelet hatálybalépéséig le nem zárt eljárásokban is alkalmazni kell.

14. §[61] (1) E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2023. (IV. 19.) AM rendelettel [a továbbiakban: 20/2023. (IV. 19.) AM rendelet] megállapított 1. § 1., 2a., 3., 7., 8., 10a., 14. és 19. pontját, 2. § (1) és (3) bekezdését, 3. § b) pontját, 4. § (1) bekezdés g) és h) pontját, valamint 8. § (1) bekezdés b) és c) pontját a 2023. január 1-jét követően megkezdett eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a 20/2023. (IV. 19.) AM rendelettel megállapított 1. § 6a. pontját és 4. § (1) bekezdés k) és l) pontját a 2025. támogatási évtől kell alkalmazni.

15. §[62] Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet a 71/2015. (XI. 3.) FM rendelethez[63]