13/2023. (IV. 19.) AM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. adatváltozás bejelentése: az egységes kérelem adatainak vagy a kérelem kötelező mellékletét képező igazoló dokumentumoknak a módosítása, kijavítása, visszavonása és az egyazon területen több növénykultúra egymás utáni termesztésének bejelentése;

2. agrár-erdészeti rendszerek:

a) szántóterületen:

aa) szántóföldi növények és erdészeti vagy gyümölcstermő fafajok egyidejű, köztes termesztése egyazon területen, ahol a fás szárú egyedek párhuzamos sorokban vagy egyéb szabályos geometriai elrendeződésben állnak, és számuk nem haladja meg a 250-et hektáronként, vagy

ab) a szántóföldi növények és rövid vágásfordulójú, fás szárú sarjaztatásos energetikai ültetvény egyidejű, köztes termesztése egyazon területen, ahol a fás szárú egyedek párhuzamos sorokban vagy egyéb szabályos geometriai elrendeződésben állnak, és számuk nem haladja meg a 4000-et hektáronként,

b) állandó kultúrák esetén, ha önálló bejelentett területi elemek, és nem szántó- vagy gyepterület részeként keletkeztek:

ba) mezővédő fasorok, mezővédő fás sávok, fa- és bokorcsoportok, továbbá olyan egyéb speciális faültetvények - a rövid vágásfordulójú, fás szárú sarjaztatásos energetikai ültetvény és a karácsonyfa-ültetvények kivételével -, amelyek megfelelnek a nem termelő tájképi elemek kritériumainak, és ezáltal támogatható területnek minősülnek, vagy

bb) erdészeti és gyümölcstermő fafajok elegyével telepített termelő ültetvények,

c) gyepterületen: fás legelők és fás kaszálók, ahol a kizárólag erdészeti fafajokból és gyümölcsfákból álló fás szárú egyedek párhuzamos sorokban vagy egyéb szabályos geometriai elrendeződésben állnak, és számuk nem haladja meg a 250-et hektáronként;

3. agronómiailag indokolt idő: az előző növénykultúra tábláról való lekerülését követő legfeljebb egy hónap;

4. agrotechnikai művelet: jogszabályban vagy pályázati felhívásban foglalt feltételek, kötelezettségvállalások teljesítése módjának előzetes bejelentése és a teljesítés igazolása céljából bejelentett műveletek, tevékenységek;

5. állandó kultúra: szőlő- és gyümölcsültetvények, faiskola, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény, spárga, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajok, olasznád- és a szilfiumfajok mint lágyszárú energianövények, energianövények, fás szárú cserje és félcserje típusú, valamint évelő gyógy-, aroma- és fűszernövények;

6. állandó gyepterület és állandó legelő: a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2115/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének (a továbbiakban: KAP I rendelet) 4. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti terület;

7. aktív mezőgazdasági termelő: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott közvetlen támogatások igénybevételéhez kapcsolódó aktív mezőgazdasági termelői minőség követelményeiről szóló AM rendelet (a továbbiakban: Aktív gazda rendelet) szerinti mezőgazdasági termelő;

8. bejelentett tábla: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett legkisebb azonos hasznosítású, összefüggő földterület és a hozzá kapcsolódó nem termelő tájképi elem, illetve egyéb tájképi elem, amelyet nem metsz kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület;

9. bejelentett területi elem: bejelentett tábla, a másodvetés céljára használt terület, valamint az agrotechnikai művelettel érintett terület;

10. bejelentett állatok: az állatalapú támogatások keretében benyújtott kérelem által érintett állatok;

11. bezárt terület: azon földterület, amelyre

a) a tárgyévet két évvel megelőző évben az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő bejelentett táblát nem jelölt meg, vagy a tárgyévet megelőző évi ellenőrzéseket követően az adott bejelentett tábla tekintetében a hatóság támogatási jogosultsággal érintett területet nem állapított meg, és

b) a tárgyévet megelőző évi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő bejelentett táblát nem jelölt meg, vagy a tárgyévi ellenőrzéseket követően az adott bejelentett tábla tekintetében a hatóság támogatási jogosultsággal érintett területet nem állapított meg;

12. egybeművelt terület: olyan, egy vagy több mezőgazdasági termelő által használt, azonos hasznosítású összefüggő földterület, amelyen belül az egyes hasznosított területek határai a helyszíni ellenőrzés során nem különíthetőek el;

13. egyéb tájképi elem: fás, cserjés sáv, táblaszegély, erózióvédelmi sáv, nem termelő beruházás keretében létrehozott erózióvédelmi létesítmény, fás-bokros gyepterület;

14. egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2116/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 69. cikk (1)-(2) bekezdése alapján, a 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i 2022/1173/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2022/1173 rendelet) 8-9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;

15. erózióvédelmi sáv: legalább három, de legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező és legalább harminc méter hosszú olyan fás vagy lágyszárú növényzettel borított terület, amely a rétegvonallal párhuzamosan helyezkedik el, és kifejezett rendeltetése a vízerózió megakadályozása vagy mérséklése;

16. fa- és bokorcsoport: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 71/2015. (XI. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) szerinti Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) meghatározott és feltüntetett, szántóterületen elhelyezkedő, 100 négyzetméternél nagyobb, de legfeljebb 5000 négyzetméter, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, amely legalább 20%-ban, gyep felszínborítással is történő érintkezés esetén pedig legalább 50%-ban szántóval van körülvéve;

17. faiskola: olyan terület, amelyen fiatal fás szárú növényeket (szőlőoltvány, gyümölcsfa, díszfa, kereskedelmi erdészeti faiskola - kivéve azok, amelyek az erdőterületen belül találhatók, és az üzem saját szükségleteit elégítik ki -, valamint kertekbe, parkokba, utak mellé és töltésekre szánt fa és cserje) nevelnek szabadföldön, későbbi gyökeres átültetésre;

18. fás-bokros gyepterület: jellemzően mezőgazdasági művelés alatt álló speciális gyepterület, amelynek a művelése a fás szárú növényzet jelenléte miatt eltér a szokványos gyepműveléstől, hasznosítása többnyire legeltetéssel történik, és amelyen a becsült fás szárú növényzettel fedett terület aránya legfeljebb 30%;

19. feltételesség: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 9. § (1) bekezdés 32. pontjában meghatározott feltételrendszer;

20. fiatal mezőgazdasági termelő: a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerinti termelő;

21. fizikai blokk: a MePAR rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott földterület;

22. főnövény: az a növény, amelyet az adott évben a földhasználó az adott évi egységes kérelmének benyújtásakor első növényként jelöl meg;

23. gazdálkodási napló: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által rendszeresített, az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott és a NÉBIH honlapján közleményben közzétett nyomtatvány és annak adattartalma szerinti napló, vagy a NÉBIH honlapján elérhető elektronikus felület, beleértve a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet] 30. §-a szerinti permetezési naplót is;

24. gémeskút: olyan kút, amelyből a talajvíz kiemelését a kétkarú emelő elvén működő, a föld felszíne felett található szerkezet szolgálja, és a MePAR-ban rögzítésre került;

25. gyomnövény: a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy növényállomány;

26. hasznosítás: a mezőgazdasági területen az adott támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban előírt növényfaj, növényfajta vagy azok keverékének közvetlen földterület-kapcsolattal történő termesztése, vagy a mezőgazdasági földterület parlagoltatása;

27. hasznosító: az egységes kérelemben bejelentett területi elem vonatkozásában hasznosítást végző mezőgazdasági termelő;

28. ideiglenes gyep: olyan gyep vagy egyéb, a herefélék (Trifolium) és a lucernafélék (Medicago) nemzetségébe tartozó fajok és ezek kizárólagos keverékei alkotta növényállományok kivételével az 1. mellékletben felsorolt fajokból álló takarmánynövény vetés nélküli vagy vetéssel történő termesztésére használt földterület, amely a telepítéstől számítva öt évnél fiatalabb, és nem az állandó gyepterület visszaállítási kötelezettség okán került telepítésre;

29. kamarai meghatalmazott: az Eljárási törvény 9. § (1) bekezdés 33. pontjában meghatározott képviseleti forma;

30. kis kiterjedésű tó: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, 100 négyzetméternél nagyobb, de legfeljebb 5000 négyzetméter nagyságú, szántóval körülvett, mezőgazdaságilag időszakosan sem hasznosított vagy nyílt vízfelülettel és maximum 10 méter széles part menti vegetációval szegélyezett vagy legalább időszakosan vízjárta, de a száraz időszakokban is állandó, a vizes élőhelyekre jellemző növényzettel borított, mélyebb fekvésű terület;

31. kis vizes élőhely: a MePAR-ban rögzített vizes élőhely;

32. konyhakert: jellemzően vegyes hasznosítású olyan terület, amely megfelel az integrált mezőgazdasági statisztikákról szóló (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a 2023-as referenciaévre vonatkozóan a változók listája és leírása tekintetében szolgáltatandó adatokról, valamint az 1200/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 16-i 2021/2286/EU bizottsági rendelet előírásainak;

33. kölcsönös megfeleltetés: a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint az egyes vidékfejlesztési és borpiaci támogatások egységes feltételrendszere, amely a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet [a továbbiakban: 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet] 1. melléklete szerinti értékelési szempontok és az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) 1. számú melléklete szerinti előírások érvényesítése;

34. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: a vonatkozó pályázati felhívások által meghatározott összefüggő földterület;

35. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer: az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszer;

36. KR dokumentum: a mezőgazdasági termelő által ügyfélkapus azonosítással benyújtott vagy az ügyfél elektronikus ügyintézésre szolgáló értesítési tárhelyére (a továbbiakban: értesítési tárhely) továbbított dokumentum tartalmát, valamint az elektronikus benyújtás vagy továbbítás adatait tartalmazó elektronikus dokumentum, amelyet a Magyar Államkincstár a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül megküld;

37. kunhalom: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f) pontja szerinti földmű, a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett területi kiterjedéssel;

38. magányosan álló fa: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett, szántóterületen található olyan egymagában álló fa, amely lombkoronájának átmérője legalább 4 méter;

39.[1] másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után a következő év első főnövénye vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott növénykultúra, ahol mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra az agronómiailag indokolt időt figyelembe kell venni, és a másodvetésnek a megelőző főnövénytől különböző növénykultúrához kell tartoznia, azzal, hogy a Brassica napus (takarmányrepce), Sinapis alba (fehérmustár), Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után még keverékben sem vethetőek;

40. meghatározott állat: az adott támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendelet vagy pályázati felhívás szerinti feltételeknek megfelelő állat;

41. meghatározott terület:

a) területalapú támogatási intézkedések esetén az a terület, amelyre vonatkozóan minden támogathatósági feltétel vagy a támogatás odaítélésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó minden egyéb kötelezettség teljesül, függetlenül a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számától, vagy

b) területalapú támogatási intézkedések esetén adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések útján azonosított földterületek vagy táblák területe;

42. meg nem felelés:

a) az adott támogatási jogcímre vonatkozó miniszteri rendeletben vagy pályázati felhívásban meghatározott, a támogatás odaítélésének feltételeivel kapcsolatos támogathatósági kritériumokat, kötelezettségvállalásokat és más kötelezettségeket illetően e támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások vagy más kötelezettségek bármilyen megszegése,

b) a kölcsönös megfeleltetést illetően a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint az egyes vidékfejlesztési és borpiaci támogatások egységes feltételrendszere, amely a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 1. melléklete szerinti értékelési szempontok és a HMKÁ rendelet 1. melléklete szerinti előírásoknak való meg nem felelés, vagy

c) feltételesség kapcsán a KAP I rendelet 12. cikke szerint, a III. mellékletében meghatározott előírásoknak való meg nem felelés;

43. mezőgazdasági termelő: a KAP I rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, aki vagy amely a KAP I rendelet 4. cikk (2) pontja alapján meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytat;

44. mezőgazdasági terület: a szántóterület, az állandó gyepterület és állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület, beleértve az agrár-erdészeti rendszereket;

45. mezőgazdasági tevékenység:

a) mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást,

b) egy mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy a szokásos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, vagy

c) a 21. §-ban meghatározott minimumtevékenységek elvégzése a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken;

46. mezőgazdasági üzem: a KAP I rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti, Magyarország területén található üzem;

47. mérési tűréshatár: a helyszíni vagy távérzékeléses ellenőrzés során a bejelentett területi elem tekintetében használt tolerancia érték, mely egyenlő a méréssel érintett területi elem kerületének 1 méterrel - erdőterületet érintő mérések esetén 2 méterrel - létrehozott szorzatával, amely abszolút értékben nem haladhatja meg az 1,0 hektárt;

48. módosítás: a támogatáshoz, a bejelentett területi elemhez, erdőrészlethez, bejelentett állategyedhez, bejelentett állategységhez vagy bejelentett törzsállományhoz kapcsolódó, valamint méhcsaládra vonatkozó támogatási igény növelésére irányuló adatváltozás bejelentése, továbbá amennyiben a támogatási rendelet vagy pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, a támogatási jogosultság igazolásához szükséges dokumentum csatolása;

49. nagymértékű, súlyos, lágyszárú gyomosodás: a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált táblán virágzó veszélyes gyom vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található;

50. nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált tábla esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amelynek lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető;

51. nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált tábla esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amelynek lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá nem tehető;

52. nem támogatható terület: a MePAR rendelet 1. § 10. pontja szerinti terület;

53. nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény: nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény, amely a MePAR-ban is lehatárolásra kerül;

54.[2] nem termelő tájképi elem: védett tájképi elem, valamint fás, cserjés sáv, táblaszegély, szántón elhelyezkedő, de szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, szántón elhelyezkedő kis vizes élőhely, erózióvédelmi sáv, nem termelő beruházás keretében létrehozott erózióvédelmi létesítmény;

55. nem termelő terület: parlag, ökológiai jelentőségű másodvetés, HMKÁ 8. előírás alatt elszámolt nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület;

56. nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület: olyan, a MePAR-ban támogathatóként megjelölt terület, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló AM rendeletben rögzített listában felsorolt nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével vagy fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb más nem nitrogénmegkötő növény keverékével van bevetve, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot;

57. növénykultúra:

a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúrája vagy azok keveréke,

b) a Brassicaceae (káposztafélék), Solanaceae (burgonyafélék) vagy Cucurbitaceae (tökfélék) növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúrája,

c) a parlagon hagyott földterület vagy

d) gyep vagy egyéb takarmánynövény;

58. ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett növénykultúra;

59. őszi vetés: az adott évben elvetett, és a következő évben betakarított növénykultúra, amely másodvetésként nem jelenthető be az egységes kérelembe;

60. őszi vetésű növénykultúrák: őszi káposztarepce, őszi mák, őszi búza, őszi durumbúza, őszi tönkölybúza, őszi novum búza, őszi tönkebúza, őszi alakor búza, rozs, évelő rozs, őszi árpa, őszi zab, őszi tritikálé, őszi takarmányborsó, őszi zöldborsó, őszi fokhagyma, őszi vöröshagyma;

61. parlagon hagyott terület: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát - ide nem értve a vadvirágokat és a méhlegelőt - nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag a tisztító legeltetést, a tisztító kaszálást és a mechanikai gyomirtást végezhetnek;

62. partvonal: a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 12. pontjában meghatározott fogalom;

63.[3] kijavítás: az egységes kérelemben megadott adatokra, illetve a kötelező mellékletet képező igazoló dokumentumokra vonatkozó minden olyan adatváltozás bejelentése - a 48. pont szerinti módosítás kivételével -, ami az egységes kérelemben megadott adatok valós állapothoz igazítására irányul;

64. referenciaterület:

a) egy adott fizikai blokk,

b) egy adott fizikai blokk támogatható területe,

c) egy adott fizikai blokk nem támogatható területe,

d) az egybeművelt terület,

e) egyes, a MePAR rendelet 1. § 17. pontja szerinti tematikus rétegek (a továbbiakban: tematikus fedvény) területe vagy

f) MePAR-ban lehatárolt nem termelő tájképi elemek és egyéb tájképi elemek és ennek a maximálisan leigényelhető területe;

65. referenciaterület mérete:

a) egy adott fizikai blokk mérete,

b) egy adott fizikai blokk támogatható területének mérete,

c) egy adott fizikai blokk nem támogatható területének mérete,

d) az egybeművelt terület helyszíni ellenőrzése során mért területének mérete,

e) a tematikus fedvények területének mérete vagy

f) MePAR-ban lehatárolt nem termelő tájképi elemek és egyéb tájképi elemek igényelhető területének mérete;

66. rövid vágásfordulójú, fás szárú sarjaztatásos energetikai ültetvény: olyan, legfeljebb ötéves vágásfordulóval kezelt

a) fehér nyár (Populus alba),

b) fekete nyár (Populus nigra),

c) szürke nyár (Populus x canescens),

d) rezgőnyár (Populus tremula),

e) fehér fűz (Salix alba),

f) kosárfonó fűz (Salix viminalis),

g) mézgás éger (Alnus glutinosa),

h) magas kőris (Fraxinus excelsior),

i) keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) vagy

j) korai juhar (Acer platanoides)

alapfafajokból és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló sarjaztatásos ültetvény, amely telepítési sűrűsége legalább 4000 db/ha;

67. számítógépes adatbázis: a 2022/1173 rendelet 5. cikk (5) bekezdése szerinti állatalapú nyilvántartás;

68. szántóterület: a szántóföldi növénytermesztés céljából megművelt vagy szántóföldi növénytermesztés céljára rendelkezésre álló földterület, amelybe a parlagon hagyott terület és az ideiglenes gyepterület is beleértendő;

69. táblaszegély: legalább 50%-ban lágyszárú növényzettel borított és legalább három és legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű termeléssel nem érintett földterület, amely a szántóval egy egységet képez, ugyanakkor annak művelésétől elkülönül, és a szántott területrésszel közvetlenül, egybefüggően legalább harminc méter hosszan határos, továbbá teljes sávszélességében mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg;

70. támogatható terület: a KAP I rendelet 4. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő földterület, ideértve az agrár-erdészeti rendszereket, az egyéb tájképi elemeket, valamint a nem termelő tájképi elemeket;

71. tárgyév: amennyiben jogcím rendelet vagy pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, a támogatási időszak azon naptári éve, amelynek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő a támogatási feltételeket teljesíti, és a támogatást kérelmezi, vagy amelyben a kifizetés alapját képező történelmi bázisjogosultság rendelkezésére áll;

72. terasz: a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett legalább 1 méter magas mesterséges tereplépcső;

73. termesztő berendezés: a szántóterületen lévő üvegház, valamint olyan rögzített vagy mobil fedél, amely alatt a termeszteni kívánt növény közvetlen kapcsolatban áll a lefedett szántóterülettel, ide nem értve a talajtakaró fóliát;

74. terménycsoport: az alábbiak szerint megkülönböztetett területek:

a) a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás elnyerése céljából bejelentett területi elemek,

b) a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatási intézkedések keretében nyújtható támogatásra alapot adó területek,

c) növénytermesztési ágazatban alkalmazandó termeléshez kötött támogatási intézkedés céljából bejelentett területi elemek,

d) agro-ökológiai program keretében nyújtható támogatás elnyerése céljából bejelentett területi elemek,

e) bármely más területalapú támogatási intézkedés vagy támogatási intézkedés céljára bejelentett területi elemek csoportja, amelyre egységes támogatási mértéket kell alkalmazni,

f) az "egyéb hasznosítás" rovatban bejelentett területi elemek;

75. védett tájképi elem: magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, gémeskút, kunhalom, terasz és kis kiterjedésű tó;

76. vélelmezett örökös: az Eljárási törvény 45. § (9) bekezdésében meghatározott azon személy, aki az e rendelet szerinti eljárást megindítja, és a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáig eljárási cselekményeket végezhet;

77. vízvédelmi sáv: a vizek partvonalától meghatározott, vízminőségi célokat szolgáló területsáv.

2. § (1) E rendelet hatálya a következő támogatásokra terjed ki:

a) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet szerinti támogatás,

b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 16/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet) szerinti alaptámogatás,

c) az Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet szerinti újraelosztó támogatás,

d) a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Tkt rendelet) szerinti támogatások,

e) az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: AÖP rendelet) szerinti támogatás,

f) a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: FIG rendelet) szerinti támogatás és

g) az Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet szerinti átmeneti nemzeti támogatások.

(2) A 2007-2013 programozási időszak tekintetében a rendelet hatálya az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) finanszírozott következő támogatásokra terjed ki:

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján igénybe vehető támogatás és

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet] alapján igénybe vehető támogatás.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az EMVA-ból finanszírozott, a 2014-2020 programozási időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, következő kódszámú és megnevezésű intézkedésekre:

1. VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés;

2. VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása;

3. VP5-8.1.1-16 Erdősítés támogatása;

4. VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások;

5. VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése;

6. VP4-11.1.1-11.2.1-18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása;

7. VP3-14.1.1-16 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás;

8. VP4-10.2.1.2-17 Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ vagy in vitro megőrzése, továbbá a genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása;

9. VP4-10.2.1.1-21 A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése;

10. VP5-8.4.1-16 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása;

11. VP4-12.1.1-16 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések;

12. VP4-12.2.1-16 Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések;

13. VP3-17.1.1-16 Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás;

14. VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések;

15. VP5-8.2.1-16 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása;

16. VP5-8.3.1-17 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése;

17. VP5-8.5.1-17 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások;

18. VP3-14.1.3-22 Kiskérődző állatjóléti támogatás;

19. VP3-14.1.2-22 Méh állatjóléti támogatás és

20. VP3-14.1.4-22 Baromfi állatjóléti támogatás.

(4) E rendeletet a 2. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott támogatási rendeletek és pályázati felhívások alapján igényelhető támogatások tekintetében akkor kell alkalmazni, ha a támogatási rendeletek, pályázati felhívások vagy azokra vonatkozóan európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik.

(5) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) alapján az egységes kérelemben igényelheti az Mkk tv. 16. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást.

(6) Az Mkk. tv. 6. § (1)-(2) bekezdése, 16. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben nyilatkozatot kell tennie az Mkk tv. 18. § (3) bekezdésében foglalt évet megelőző négy év vonatkozásában a használatában lévő összes termőterület nagyságának, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségének hiányzó adatairól.

(7)[4] A (6) bekezdés, valamint az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kizárólag azon év vagy évek vonatkozásában tehető meg, amelyre vagy amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő valamely korábbi évben nem szolgáltatott az egységes kérelmében, az elektronikusan benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmében vagy az elektronikusan benyújtott biztosítási szerződés területösszesítő mellékletében hozamadatot. A mezőgazdasági termelő által a tárgyévi egységes kérelem benyújtása előtt megadott termésmennyiségi adatok nem módosíthatók vagy javíthatók. A mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelemben megadott termésmennyiségi adatokat - az egységes kérelemben - tárgyév július 15. napjáig kijavíthatja.

(8) A szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatásról szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. § b) pontja szerinti intézkedésbe vont, zöldszürettel érintett területen termesztett minőségi és egyéb borszőlőültetvény-kultúrára vonatkozóan

a) ha a mezőgazdasági termelő a zöldszürettel érintett kárenyhítési évben nem igényelt kárenyhítő juttatást, akkor a zöldszürettel érintett kárenyhítési év hozamát az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által meghatározott, zöldszürettel érintett kárenyhítési év országos átlaghozama alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) állapítja meg,

b) ha a mezőgazdasági termelő a zöldszürettel érintett kárenyhítési évben igényelt kárenyhítő juttatást, akkor a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet] 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben már kiszámított, zöldszürettel érintett kárenyhítési év hozamát kell figyelembe venni.

(9) A termőterületen megtermelt összes termésmennyiséget tonnában kell megadni az egységes kérelmen.

(10) Az egységes kérelem a 2. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási jogcímek esetében - a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogcím kivételével - támogatási és egyben kifizetési kérelemnek minősül.

(11) Az egységes kérelem a 2. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott támogatási jogcímek esetében kifizetési kérelemnek minősül.

(12) Az egységes kérelem a 2. § (3) bekezdés 1-8., valamint 13-20. pontja esetében kifizetési kérelemnek, 9-12. pontja esetében támogatási és egyben kifizetési kérelemnek minősül.

2. Az egységes kérelem tartalma

3. § (1) Az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a mezőgazdasági termelő támogatási, illetve kifizetési igényét a 2. § (1)-(3) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági termelő által igényelt támogatások vonatkozásában. A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie, hogy mely támogatásra vonatkozik az igénylése, ki kell töltenie az igényléshez kapcsolódó mezőket, és meg kell adnia a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatokat. Az egységes kérelemhez csatolni kell a 2. § szerinti támogatások szabályait megállapító rendeletekben vagy pályázati felhívásokban meghatározott tartalommal és időpontig előírt, a támogatási feltételek igazolását szolgáló mellékleteket.

(2) Az egységes kérelemben területalapú intézkedések esetében a területadatokat a mezőgazdasági termelőnek a MePAR szerinti fizikai blokk alfanumerikus, továbbá a bejelentett területi elem numerikus és grafikus azonosításával, termesztő berendezés esetén annak jelölésével, valamint a bejelentett területi elem hasznosítására vonatkozó adatok megjelölésével kell megadnia. A bejelentett táblák esetén a mezőgazdasági termelőnek meg kell jelölnie, mely táblát milyen típusú nem termelő területként kíván elszámolni. A bejelentett területi elem területe - a 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 2. § (3) bekezdés 10., 12., 14., 16. és 17. pontja szerinti intézkedések kivételével - a grafikus azonosítás alapján, négy tizedesjegy pontossággal, hektárban kerül megállapításra. A 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 2. § (3) bekezdés 10., 12., 14., 16. és 17. pontja szerinti intézkedések esetén a területet a mezőgazdasági termelőnek kell négy tizedesjegy pontossággal megadnia.

(3) Az állatalapú támogatások esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a támogatás igényléssel érintett állatok számát, továbbá az állatok azonosítására vonatkozó adatokat, méhcsaládok számát, illetve állatállományt, továbbá a 2022/1173 rendelet 9. cikkében foglalt adatokat.

4. § (1) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben megjelöli az általa hasznosított összes támogatható és nem támogatható mezőgazdasági területet - függetlenül attól, hogy az adott területre igényel-e támogatást - a bejelentett táblák hasznosítására vonatkozó adatok megadásával. A bejelentési kötelezettség az egyes támogatásokra vonatkozóan meghatározott, minimális támogatható méretet el nem érő mezőgazdasági táblára is vonatkozik. Amennyiben a mezőgazdasági termelő egyetlen bejelentett tábla kapcsán sem igényel támogatást, ezt az egységes kérelemben jelzi.

(2) A bejelentett területi elemet a grafikus azonosításkor - a MePAR rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat felhasználva - úgy kell megadni, hogy

a) az ne metssze a fizikai blokk és a támogatható terület határát, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő legkésőbb a grafikus azonosítással egyidejűleg a MePAR rendelet 8. §-a szerinti változásvezetési bejelentést tesz,

b) a bejelentett területi elem beazonosítása - az adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzésen, valamint a területi monitoring rendszerben történő felhasználása érdekében - a természetbeni állapot szerinti elhelyezkedést kövesse, továbbá

c) az nem metszheti a 2. § (3) bekezdés 1., 2., 4., 5., 6. pontja szerinti intézkedések esetén a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek határát.

(3) A 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet vonatkozásában a mezőgazdasági termelő a MePAR rendelet szerinti fizikai blokk alfanumerikus azonosításával, valamint az erdőrészlet azonosító megjelölésével adja meg a területadatokat. Az erdőállományok kézimunka-igényes ápolási célprogram részterületen történő megvalósítása esetén a mezőgazdasági termelő a MePAR rendelet szerinti fizikai blokk alfanumerikus, továbbá az erdőrészlet numerikus és grafikus azonosításával adja meg a területadatokat.

(4) A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogcímek esetében a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet vonatkozásában kizárólag az erdőállományok kézimunka-igényes ápolási célprogram részterületen történő megvalósítása esetén, a mezőgazdasági termelő a rendelkezésére álló, a koordináták pontosságát alátámasztó mérési jegyzőkönyvnek megfelelő adatok feltüntetésével adja meg a területadatokat.

(5) Ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott valamely miniszteri rendelet másként nem rendelkezik, az igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehetők figyelembe a MePAR rendelet 1. § 10. pontjában felsorolt területek.

(6) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie azokat a bejelentett területi elemeket, valamint konyhakerteket, amelyeken öntözési tevékenységet kíván végezni. A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmen arra vonatkozóan is nyilatkoznia kell, hogy milyen öntözési technológiát kíván alkalmazni, illetve hogy termesztő berendezés alatt kíván-e termeszteni.

(7)[5] Az egységes kérelemben - a megszemélyesítés során a területalapú adatok tekintetében - a 2022/1173 rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti adatok megjelenítése időpontját a Kincstár által az egységes kérelem végrehajtása tárgyában kiadott - a Kincstár honlapján elérhető - közlemény tartalmazza.

(8) Az egységes kérelemben - a megszemélyesítés során az állatalapú támogatásokhoz kapcsolódó adatok tekintetében - a 2022/1173 rendelet 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott adatokat kell megadni.

(9) Az állategyed, törzsállományok, méhcsalád és állategység tekintetében az egységes kérelem felületén tett kijavítás nem minősül

a) a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben,

b) a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 83/2015. (XII. 16.) FM rendeletben, a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben,

c) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben,

d) a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletben, valamint

e) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletben

foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésének, a bejelentés kezdeményezésének.

(10) A (7) és (8) bekezdés szerinti megszemélyesített adatok tájékoztató jelleggel kerülnek megjelenítésre, azokat a mezőgazdasági termelő a kérelmezés során a tényleges állapotok alapján véglegesíti.

(11) Az egységes kérelem benyújtása esetén az igényelt támogatás vonatkozásában a mezőgazdasági termelő felelős a benyújtott adatok és információk helytállóságáért.

5. § (1) A Tkt rendelet 22. §-a szerinti azon támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek, aki

a) közvetlenül termel cukorrépát, a Tkt rendelet 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szállítási szerződés másolatát,

b) cukorrépa integrátoron keresztül termel cukorrépát, a cukorrépa integrátorral kötött termeltetési szerződés másolatát

kell az egységes kérelemhez csatolnia.

(2) A Tkt rendelet

a) 26. §-a szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek a Tkt rendelet 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot,

b) 27. §-a szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek a Tkt rendelet 27. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot

kell az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus űrlapkitöltő felületen (a továbbiakban: egységes kérelem felület) megtennie.

(3) A Tkt rendelet 29. §-a szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az első vetés évét, továbbá, ha a tárgyévben a Tkt rendelet 29. § (4) bekezdése szerinti felülvetés valósul meg, a felülvetés tényét és a felülvetéssel érintett terület nagyságát az egységes kérelemben kell megjelölnie.

(4) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben megjelöli, hogy az adott táblán termesztett növénykultúra - vagy az egymás után termesztett növénykultúrák esetében mely növénykultúra - vonatkozásában igényli a termeléshez kötött közvetlen támogatást.

6. § (1) Az AÖP rendelet szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben kell mezőgazdasági táblánként feltüntetnie a földhasználati kategóriának megfelelően választott, az AÖP rendelet 1. melléklete szerinti mezőgazdasági gyakorlatot (a továbbiakban: gyakorlat) és annak teljesítési módját.

(2) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet (a továbbiakban: Feltételességi rendelet) 15. §-a szerinti HMKÁ 7. előírás, valamint az AÖP rendelet 9. és 10. §-a által érintett mezőgazdasági termelőknek az egységes kérelemben kell mezőgazdasági táblánként feltüntetni

a) a vetőmagkeverékek vetésének tényét,

b) a két vagy több növénykultúra külön sorokban történő vetésével megvalósuló vegyes növénytermesztés tényét, valamint

c) a tanúsító szervezet által tanúsított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013. (V. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 34/2013. (V. 14.) VM rendelet] szerinti ökológiai hasznosítás tényét.

(3) A Feltételességi rendelet 36. §-a szerinti HMKÁ 9. előírás által érintett mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem mellékleteként kell benyújtania a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület feltörésére vonatkozó hatósági engedély másolatát, ha környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületet feltört vagy a tárgyévben feltörni szándékozik.

(4)[6] A Feltételességi rendelet 16. §-a szerinti HMKÁ 8. előírás által érintett mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben - amennyiben a mezőgazdasági üzem kérelmezett szántóterületének mérete a helyszíni ellenőrzés megállapításán kívüli okból megváltozik, tárgyév szeptember 29-ig - kell feltüntetnie a nem termelő tájképi elemek

a) Feltételességi rendelet 16. §-a szerinti típusát,

b) grafikusan megjelölt elhelyezkedését, valamint

c) kiterjedését a Feltételességi rendelet 15. mellékletében foglalt fizikai kiterjedésre vonatkozó előírásoknak megfelelően.

(5) A mezőgazdasági termelőnek a bejelentett területi elemek vonatkozásában az egységes kérelemben kell megneveznie az egyazon területen tárgyévben termesztett vagy termeszteni kívánt valamennyi növénykultúrát, valamint meghatároznia a tárgyévben több egymás után termesztett növénykultúrával érintett földterület nagyságát, azok fizikai elhelyezkedésének térképen történő megjelölésével. Ha a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben a tárgyévben egyazon területen másodvetés termesztését is bejelenti, akkor az első és minden további növénykultúra tekintetében is be kell jelenteni a vetés és a betakarítás tervezett megvalósulásának időpontját. Az egységes kérelem benyújtása után vetett növénykultúrák megvalósult vetési időpontját a 24. § szerint kell bejelenteni.

7. § (1) A fiatal mezőgazdasági termelőnek - a FIG rendelet szerinti támogatás igénylésének első évében - az egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakról, továbbá arról, hogy - figyelemmel a FIG rendelet 2. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglaltakra - rendelkezik-e mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel (a továbbiakban: szakirányú képzettség). Ha a mezőgazdasági termelő szakirányú képzettséggel[7]

a) rendelkezik, akkor meg kell adnia a képzettséggel kapcsolatos adatokat, és a kérelemhez mellékelni kell a FIG rendelet 1. melléklete szerinti mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okiratot,

b) nem rendelkezik, akkor nyilatkozni kell, hogy rendelkezik legalább 2 év, a FIG rendelet 2. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti gyakorlattal, és mellékelni kell a FIG rendelet 2. § (9) bekezdése szerinti igazolást.

(2) A fiatal mezőgazdasági termelőnek a FIG rendelet szerinti támogatás igénylésekor az adott évi egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 2. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakról.

(3) Annak a mezőgazdasági termelőnek, amely a FIG rendeletben meghatározott támogatást jogi személyként igényli, az egységes kérelemben nyilatkoznia kell a FIG rendelet 1. § 5. pontja szerinti tényleges és hosszú távú ellenőrzést megvalósító fiatal mezőgazdasági termelő nevéről és ügyfél-azonosítójáról, valamint az egységes kérelemhez kell csatolnia a tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arányt igazoló dokumentum másolatát, ha az a (4) bekezdés szerinti okiratmásolat alapján nem állapítható meg.

(4) A FIG rendelet szerinti támogatás igénylésekor a jogi személy igénylőnek az egységes kérelemhez csatolnia kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos létesítő okiratának másolatát.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti okiratmásolat alapján megállapítható, hogy a FIG rendelet szerinti tényleges és hosszú távú ellenőrzést a jogi személy igénylő felett több - köztük legalább egy az e rendelet szerinti támogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelőnek minősülő - mezőgazdasági termelő együttesen gyakorolja, a jogi személy igénylőnek nyilatkoznia kell

a) a jogi személy feletti tényleges és hosszú távú ellenőrzést a (3) bekezdés szerint megnevezett fiatal mezőgazdasági termelővel együttesen gyakorló valamennyi más mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: más mezőgazdasági termelő) nevéről és ügyfél-azonosítójáról,

b) a más mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzést biztosító szavazati arányáról, az ezt igazoló dokumentum másolatát csatolva, továbbá egyidejűleg csatolva mindazon, a (4) bekezdés szerinti létesítő okirat másolatát is, amelyek igazolják, hogy a más mezőgazdasági termelő tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol olyan jogi személy vagy jogi személyek felett, amely vagy amelyek az Aktív gazda rendelet alapján aktív mezőgazdasági termelőnek minősül vagy minősülnek, valamint

c) a más mezőgazdasági termelő - az Aktív gazda rendelet szerinti - közvetlen támogatásra való jogosultságának fennállásáról.

(6) Ha a jogi személy mezőgazdasági termelő más jogi személy ellenőrzése alatt áll, az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak mellett

a) a FIG rendelet 4. § a) pontja szerinti uralmi szerződés másolatát vagy

b)[8] a FIG rendelet 4. § b) pontja szerinti ellenőrzés esetén az ellenőrzést gyakorló jogi személynek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirata másolatát

is csatolnia kell az egységes kérelemhez.

(7) A szövetkezet vezető tisztségviselőjének minősülő mezőgazdasági termelő mezőgazdasági termeléssel összefüggő személyes közreműködésének tényleges megvalósulását az ezt igazoló okirat másolatának az egységes kérelemhez történő csatolásával igazolja.

(8) A fiatal mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben kell nyilatkoznia azon jogi személy nevéről, ügyfél-azonosítójáról, továbbá a tényleges és hosszú távú ellenőrzés megkezdésének időpontjáról, amelyben a fiatal mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenységét a FIG rendelet 6. § (1) bekezdése szerint megkezdte.

8. § (1) A kender termelésére használt területek tekintetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell

a) a 2022/1173 rendelet 8. cikk 3. bekezdés i) pontja szerinti információkat és

b) a vetőmag csomagolásán alkalmazott hatósági címke másolatát vagy - saját előállítás esetén - a minősített szaporítóanyag minősítését igazoló bizonyítvány másolatát.

(2) Amennyiben a vetésre az egységes kérelem benyújtási határnapja után kerül sor, az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumokat legkésőbb a tárgyév szeptember 29-ig kell benyújtani.

9. § A mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben nyilatkozik

a) az érintett növénykultúra esetén a termesztés típusáról és

b) bejelentett ültetvény esetén a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 4. § (13) bekezdése szerinti termőre fordulás tényéről.

10. §[9] (1) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelem keretében kérelmezi az Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet 11. §-a, 12. §-a és 17. §-a szerinti történelmi bázisjogosultság megállapítását.

(2) A 2023. évi egységes kérelem benyújtása az Alapszintű-jövedelemtámogatási rendelet 21/A. és 21/B. §-a szerinti történelmi bázisjogosultság megállapítása iránti kérelemnek minősül.

3. Az egységes kérelem benyújtásának szabályai

11. § (1) A mezőgazdasági termelő az egységes kérelmet a tárgyév június 9-éig elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül nyújtja be a Kincstár honlapján keresztül elérhető egységes kérelem felületen. Az egységes kérelem elektronikus benyújtásával egyidejűleg annak egyes mellékleteit - ha a 2. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet, pályázati felhívás vagy e rendelet annak csatolását előírja - és a mellékletekre vonatkozó adatváltozás bejelentését szintén elektronikus úton kell megtenni.

(2) Az egységes kérelem benyújtási időpontjának az egységes kérelem utolsó, tárgyév június 9-én vagy azt megelőzően történő benyújtás napja minősül.

(3) Az elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő benyújtási kötelezettség az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed

a) az adatváltozás bejelentésére

b) a 29. § (4) bekezdés a) pontja, valamint a 30. § (1) és (2) bekezdése szerinti adategyeztetésre (a továbbiakban együtt: egyeztetés),

c) a 23. § szerinti előzetes ellenőrzésre, illetve

d) a jogszerű földhasználat vizsgálat során tett nyilatkozat megtételére is.

(3a)[10] A kamarai meghatalmazott eljárása esetén a (3) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés eljárásban irányadó határidőt a Kincstár hivatalból egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(4) Az Eljárási törvény 52. § (6) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági termelőre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvre vonatkozó észrevétel a 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és 2. § (3) bekezdésében meghatározott támogatások, a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség vonatkozásában kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül nyújtható be.

(5) A késedelmesen vagy nem elektronikus úton benyújtott, az (1) bekezdés szerinti mellékletek, a (2) és (3) bekezdés szerinti bejelentés, a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat és a (4) bekezdés szerinti észrevétel a döntés meghozatalánál nem vehető figyelembe

(6) A döntés meghozatalánál nem vehető figyelembe a késedelmesen vagy az (1)-(4) bekezdésben előírt elektronikus úttól eltérően benyújtott dokumentum.

(7) A területalapú támogatási jogcímek esetén - jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor fizethető támogatás a mezőgazdasági termelő részére, ha az adott területalapú támogatás vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több bejelentett táblából áll, az egyes bejelentett táblák ellenőrzés alapján támogatható területének - jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában - el kell érnie a 0,25 hektárt.

(8) Állatalapú támogatások esetén - jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában - közvetlen támogatásra jogosult a tárgyév tekintetében az a mezőgazdasági termelő, aki vagy amely a tárgyévben az egységes kérelem beadására nyitva álló határidő utolsó napján nem rendelkezik a (7) bekezdés szerinti minimális területnagysággal, de az adott naptári évben igényelt vagy kapott állatokra vonatkozó, létszámalapú, termeléshez kötött közvetlen támogatásainak összege - a különböző levonások alkalmazását megelőzően - legalább száz eurónak megfelelő forintösszeget.

12. § (1) Ha az egységes kérelemre indult eljárásban a mezőgazdasági termelő helyett és nevében meghatalmazottja jár el, akkor a meghatalmazott saját ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületet használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez. Az eljárási cselekmény meghatalmazott általi elektronikus elvégzéséhez a meghatalmazottnak a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) "kérelemre nyilvántartásba vett" besorolású ügyfélként ügyfél-azonosítóval kell rendelkeznie, továbbá a meghatalmazást személyesen vagy postai úton az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz vagy elektronikus úton, az ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül a Kincstár részére be kell nyújtania.

(2) A meghatalmazást a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani, amely tartalmazza

a) a meghatalmazás típusát,

b) a meghatalmazó és a meghatalmazott ügyfél-azonosítóját,

c) a meghatalmazás időbeli hatályára vonatkozó adatokat,

d) azon támogatási jogcímeket és intézkedéseket, amelyekre a meghatalmazás kiterjed,

e) az ügyfél nyilatkozatát az iratok kézbesítésére vonatkozóan, továbbá

f) a meghatalmazás érvényességéhez szükséges formai kellékeket.

(3) A Kincstár kizárólag a (2) bekezdés szerinti, hiánytalan adattartalmú meghatalmazást veszi nyilvántartásba, hiányos meghatalmazás esetén a Kincstár a meghatalmazást visszautasítja.

(4) A meghatalmazott által a saját ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül benyújtott meghatalmazást - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - a meghatalmazásban szereplő eljárási cselekmény elvégzését megelőzően legalább öt nappal postai úton vagy személyesen is be kell nyújtani a mezőgazdasági termelő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz. A meghatalmazást a Kincstár a papíralapú beérkezését követő három napon belül - a képviseleti jogosultság ellenőrzését követően -nyilvántartásba veszi, és erről döntést hoz. A (9) bekezdésben foglaltak kivételével a meghatalmazott csak a postai úton vagy személyesen benyújtott meghatalmazás Kincstár általi nyilvántartásba vételét követően végezhet eljárási cselekményt.

(5) A meghatalmazó által saját ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül benyújtott meghatalmazás a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a meghatalmazás elektronikus beérkezésének időpontjában hatályossá válik a Kincstárral szemben.

(6) A meghatalmazás módosítására a meghatalmazás benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Több meghatalmazott esetén a mezőgazdasági termelőt a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, azonban az egységes kérelem felületen eljárási cselekményt egyidejűleg csak egy meghatalmazott végezhet.

(7) A meghatalmazás visszavonása az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, postai úton vagy személyesen a lakóhely vagy székhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz vagy elektronikus űrlapon nyújtható be a Kincstárhoz. A meghatalmazás meghatalmazott általi visszavonása esetén a bejelentéshez csatolni kell annak igazolását, hogy a meghatalmazott a meghatalmazás visszavonásáról értesítette a meghatalmazót. Az igazolás hiányában a meghatalmazás megszüntetése a Kincstár irányában nem hatályos.

(8) A meghatalmazott által saját ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül benyújtott, a meghatalmazás megszüntetésére irányuló nyilatkozatot az elektronikus benyújtást követő öt napon belül postai úton vagy személyesen is be kell nyújtani a mezőgazdasági termelő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz. A meghatalmazás meghatalmazott általi egyoldalú megszüntetése esetén a papíralapú bejelentéshez csatolni kell a (7) bekezdés szerinti igazolást. A postai úton vagy személyesen történő benyújtás és az igazolás hiányában a meghatalmazás megszüntetése a Kincstárral szemben nem hatályos.

(9) Ha a meghatalmazott mellett a mezőgazdasági termelő is rendelkezik saját ügyfélkapuval, akkor a meghatalmazott által ügyfélkapus azonosítással benyújtott meghatalmazást, annak módosítását vagy megszüntetését a meghatalmazó az ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen jóváhagyhatja. A meghatalmazó által jóváhagyott elektronikus meghatalmazást vagy megszüntetést papír alapon nem kell benyújtani. A meghatalmazás időbeli hatályának kezdete vagy visszavonás esetén a meghatalmazás időbeli hatályának vége a meghatalmazó által történt elektronikus jóváhagyás beérkezésének időpontja vagy a meghatalmazáson megjelölt időpont, amely nem lehet korábbi, mint a meghatalmazás vagy a meghatalmazás visszavonás ügyfélkapus azonosítással történő benyújtásának időpontja. Ha a meghatalmazó általi elektronikus jóváhagyás nem történik meg, akkor a kinyomtatott és aláírt meghatalmazást postai úton vagy személyesen is be kell nyújtani a lakóhely vagy székhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatal részére, a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

13. § (1) Ha a mezőgazdasági termelő halála miatt vélelmezett örökös kíván eljárni, a vélelmezett örökösnek az eljárási cselekmény elvégzését megelőzően, személyesen vagy postai úton, a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon be kell nyújtania a vélelmezett örökösként való eljárásra irányuló kérelmét a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz.

(2) Az egységes kérelmet, az adatváltozás bejelentését, és az egyeztetés során tett nyilatkozatot és a 11. § (4) bekezdése szerinti észrevételt benyújtani kívánó vélelmezett örökösnek "kérelemre nyilvántartásba vett" besorolású ügyfélként rendelkeznie kell ügyfél-azonosítóval. Ennek érdekében legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmeznie kell az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő nyilvántartásba vételét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az elhalálozást igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat), továbbá a házastársi minőséget igazoló vagy az örökösi minőséget megalapozó okirat (házassági anyakönyvi kivonat vagy születési anyakönyvi kivonat) másolatát.

(4) Az (1) bekezdés abban az esetben is alkalmazandó, ha a mezőgazdasági termelő halála az egységes kérelem benyújtását követően következett be.

14. § (1) Az egységes kérelemre indult eljárást érintő vis maior bejelentést az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell megtenni.

(2) Az egységes kérelemmel egyidejűleg benyújtott, a MePAR rendelet 8. §-a szerinti változásvezetési bejelentést, valamint az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozó adatváltozás bejelentését elektronikus úton kell benyújtani.

15. § (1) Az egységes kérelem, az adatváltozás bejelentése, az előzetes ellenőrzés, az egyeztetés során tett nyilatkozat, a jogszerű földhasználatra vonatkozó nyilatkozat és a 11. § (4) bekezdése szerinti észrevétel (a továbbiakban együtt: beadvány) Kincstár általi elektronikus fogadásának tényét az ezeket tartalmazó KR dokumentumnak a benyújtó mezőgazdasági termelő vagy meghatalmazott értesítési tárhelyére történő feltöltése jelenti, beérkezésének időpontját pedig KR dokumentum igazolja. A beadvány beérkezéséről a Kincstár elektronikus úton értesíti a mezőgazdasági termelőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) az ügyfél-azonosító adatokat,

b) a beadvány beérkezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

c) a beadvány érkeztetési számát, valamint

d) a beadvány mellékleteként elektronikusan csatolt dokumentumok valamint fényképek darabszámát.

(3) Az egységes kérelem benyújtásáról szóló igazolást a Kincstár a mezőgazdasági termelő írásbeli kérelmére harminc napon belül papír alapon is kiállítja és megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolás az egységes kérelemben foglaltaknak megfelelően tartalmazza

a) az ügyfél-azonosító adatokat,

b) a bejelentett területi elemek adatait az alábbiak szerint:

ba) a fizikai blokk azonosító számát,

bb) a bejelentett területi elem sorszámát,

bc) a hasznosítás típusát,

bd) a bejelentett terület nagyságát,

c) a bejelentett támogatási jogcímeket,

d) az egységes kérelem benyújtásának időpontját,

e) a támogatás vonatkozásában kérelmezett állategyed vagy törzsállomány azonosító számát, méhcsaládok számát és állategységet, valamint

f) a támogatási kérelemmel érintett állatok számát.

16. § (1) A mezőgazdasági terület a KAP I rendelet 4. cikk (4) bekezdés a) pontja alapján ideiglenesen nem mezőgazdasági célra is hasznosítható.

(2) A támogathatóság tekintetében a nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt terület mezőgazdasági célokon kívül eső hasznosítás időszakát úgy kell megválasztani, hogy az ne veszélyeztesse a mezőgazdasági főtevékenységet, és annak időtartama ne haladja meg az évi hatvan napot. Az adott terület vonatkozásában jogszerű földhasználó mezőgazdasági termelőnek a nem mezőgazdasági tevékenység időtartamát és jellegét a Kincstár részére a tevékenység megkezdését követően tíz napon belül, a Kincstár által rendszeresített elektronikus nyomtatványon kell bejelentenie.

(3) Nem minősül nem mezőgazdasági célra ideiglenesen használt területnek

a) szántóterület bejelentett kultúra szerinti vegetációs időszakán belüli ideiglenesen más célú használata,

b) a sportolási tevékenységre, illetve rekreációs célra használt gyepterület,

c) a honvédelmi gyakorló terület,

d) a szabadidős célra használt terület,

e) a napelempark és

f) az erdészeti nyiladék.

4. Az egységes kérelem benyújtásának határideje

17. § Az egységes kérelem tárgyév június 9-éig nyújtható be, amely benyújtási határidő jogvesztő.

5. Adatváltozás bejelentése

18. § (1) A 11. § (1) bekezdése szerint benyújtott egységes kérelemben megadott adatokra vonatkozó adatváltozás - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - tárgyév június 9-e után jelenthető be a Kincstár honlapjáról elérhető egységes kérelem felületen.

(2) Az adatváltozás keretében benyújtott, a kérelem visszavonására irányuló kérelmet a Kincstár a tárgyév december 31-ig bírálja el.

(3) Az adatváltozás bejelentéséhez kapcsolódóan a 2. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott miniszteri rendeletekben vagy pályázati felhívásokban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(4) Az egységes kérelemben igényelt támogatás a hasznosító személyének változásától függetlenül az egységes kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre.

(5) Ha állatalapú támogatások esetében a támogatás feltételeként a Tkt rendelet 1. § 3. pontja szerinti birtokon tartás időszaka (a továbbiakban: birtokon tartás időszaka) kerül megállapításra, a támogatásra bejelentett állatállomány a birtokon tartás időszaka alatti átruházását - amennyiben a vonatkozó jogcímrendelet másképp nem rendelkezik - az érintett állatokra nézve a támogatási kérelem visszavonásának kell tekinteni.

(6) A hasznosító személyében bekövetkezett változásra vonatkozó, e rendelet szerinti rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik.

6. Az egységes kérelem módosítása

19. § (1) A tárgyév június 9. előtt benyújtott egységes kérelem a mezőgazdasági táblák, állategyedek, törzsállományok vagy állategységek vonatkozásában tárgyév június 9-éig módosítható.

(2) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az egységes kérelem 5-9. § szerinti kötelező mellékletét képező dokumentumokra is.

7. Az egységes kérelem kijavítása, részben vagy teljes egészében történő visszavonása

20. § (1) Az egységes kérelem kijavítására, valamint az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonására - a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása kivételével - a tárgyév szeptember 29-ig van lehetőség.

(2) Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén az igénylés kijavítása, részleges vagy teljes visszavonása tárgyév december 20-ig lehetséges.

(3) A területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó területalapú intézkedések esetében, amennyiben a Kincstár előzetesen értesítette a mezőgazdasági termelőt a helyszíni ellenőrzésre irányuló szándékáról (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés), az értesítéssel érintett bejelentett területi elemre vonatkozó igénylés kijavítására, részleges vagy teljes visszavonására az értesítést követően nincs lehetőség a tárgyév szeptember 29-ét megelőzően sem.

(4) A területi monitoring rendszer hatálya alá tartozó területalapú intézkedések esetében, ha értesítés nélkül végzett helyszíni ellenőrzés során olyan meg nem felelés került megállapításra, amelyet a területi monitoring rendszer vagy az adminisztratív ellenőrzés nem észlelt, a tárgyév szeptember 29-ét megelőzően sem kerülhet sor kijavításra vagy visszavonásra a meg nem felelés által érintett bejelentett területi elemekkel kapcsolatban.

(5) A területi monitoring rendszer hatálya alá nem tartozó területalapú intézkedések, valamint a feltételesség esetében, ha a Kincstár jár el hatáskörrel rendelkező hatóságként, és előzetesen értesítette a mezőgazdasági termelőt a helyszíni ellenőrzésről, amelynek során meg nem felelést tár fel, az értesítést követően már nincs lehetőség a meg nem feleléssel érintett rész kijavítására vagy visszavonására. Ha értesítés hiányában végzett helyszíni ellenőrzés során meg nem felelés került megállapításra, akkor a meg nem felelésnek a mezőgazdasági termelő tudomására jutását követően a tárgyév szeptember 29-ét megelőzően sincs lehetősége a meg nem felelés által érintett rész kijavítására vagy visszavonására.

(6) Amennyiben a feltételesség tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságként eljáró Kincstár a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítést megtette, és az ellenőrzés meg nem felelést tárt fel, a tárgyév szeptember 29-ét, termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása esetén december 20-át megelőzően sincs lehetőség a meg nem felelés által érintett állategyeddel, törzsállománnyal, állategységgel kapcsolatban kijavításra vagy visszavonásra. Ha értesítés hiányában végzett helyszíni ellenőrzés során meg nem felelés került megállapításra, akkor a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv kézhezvételét követően a meg nem felelés által érintett állategyed, törzsállomány, állategység tekintetében sincs lehetőség kijavításra vagy visszavonásra a tárgyév szeptember 29-ét, termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása esetén december 20-át megelőzően.

(7) Ha a vonatkozó jogcím rendelet vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, állat alapú támogatások esetében a kérelemben megjelölt szarvasmarha vagy juh állategyednek a kérelmező tenyészetéből a birtokon tartás időszakaiban történő kikerüléséről a számítógépes adatbázisba küldött értesítés a kérelmezett egyed visszavonásának tekintendő.

(8)[11]

8. A szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartása

21. § (1) A KAP I rendelet 13. cikke alapján az e rendelet szerint meghatározott mezőgazdasági terület abban az esetben támogatható, ha

a) a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben

aa) mezőgazdasági termelés folyik, vagy

ab) mezőgazdasági termelés nem folyik az eseti tisztító kaszálás vagy tisztító legeltetés kivételével, de a gyomok - ideértve a 3. mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövényeket, valamint a nádat - és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben vannak jelen, hogy nem áll fenn a szántóterület, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrával fedett terület nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú gyomosodása vagy nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodása;

b) az állandó gyepterületen és az ideiglenes gyepterületen

ba) nem áll fenn olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodás (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposása következtében a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 50%-ban fedetlenné válik, vagy

bb) ha a tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik, a gyepalkotó fűfajok - a nád kivételével - és takarmánynövények túlsúlyban vannak, és nem található a tárgyévet megelőző vegetációs időszakból maradt olyan növedék, amelynek szaporító képletei is elnyíltak; vagy

c) a fás szárú gyümölcs- és szőlőültetvények a gyommentesen tartási kritériumon túlmenően az ültetvényben a térállásból számított hektáronkénti tőszámot alapul véve a hiányzó, kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya nem haladja meg a 30%-ot.

(2) Az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú gyomosodás vagy nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. A nagymértékű, súlyos, maradandó fás szárú gyomosodás esetén a területet a MePAR rendelet értelmében nem támogatható területté kell átsorolni.

(3) Az az állandó kultúraterület, amelyen az ültetvényben a térállásból számított hektáronkénti tőszámot alapul véve a hiányzó, kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya meghaladja a 30%-ot, a vizsgált támogatási évben nem támogatható.

(4) A nem termelő tájképi elemekként és egyéb tájképi elemekként megjelölt bejelentett területi elemeken a mezőgazdasági termelőnek meg kell akadályoznia a 3. melléklet szerinti veszélyes gyomnövények és a 4. melléklet szerinti inváziós növények megtelepedését.

(5) Ha a nem termelő tájképi elem vagy egyéb tájképi elem vonatkozásában az inváziós növények jelenléte meghaladja az adott tájképi elem területének a 10%-át, az adott tájképi elem területe a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe.

9. Területi monitoring rendszer

22. § (1) A 2022/1173 rendelet 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a területi monitoring rendszer alkalmazásában monitoring útján ellenőrizhetőnek minősülő támogathatósági feltételek listáját a Kincstár közleményben teszi közzé.

(2) A 2022/1173 rendelet 10. cikk (5) bekezdésének megfelelően, a Kincstár a támogathatósági feltételeknek a területi monitoring rendszer keretében történő elemzése céljából a Kopernikusz-Sentinelek műholdas adatai mellett a mobilGazda alkalmazáson keresztül beküldött, földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek adatait, illetve más, legalább egyenértékű adattípusokat is figyelembe vehet. A tényállás tisztázásának szempontjából, a mobilGazda alkalmazáson keresztül beküldött képek és a helyszíni ellenőrzésen vagy szemlén felvett adatok egymásnak való ellentmondása esetén a helyszíni ellenőrzés vagy szemle adatai az irányadóak.

(3) A 2022/1173 rendelet 10. cikk (8) bekezdésében foglalt közlési kötelezettségnek a Kincstár önállóan nem fellebbezhető végzésben tesz eleget. Egy tábla esetén több végzés is kiadható, amennyiben a tényállás az előző értesítés nyomán nem tisztázódott.

(4) A 2022/1173 rendelet 10. cikk (9) bekezdése alapján a területi monitoring rendszer a 2023. kérelmezési évben a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű- jövedelemtámogatásra vonatkozó összes releváns támogathatósági feltétel vonatkozásában szolgáltat információt. Ha a feltárt meg nem felelés más területalapú támogatás jogosultsági feltételét is érinti, akkor azt a többi érintett területalapú támogatás kapcsán is figyelembe kell venni.

10. Az előzetes ellenőrzés

23. § (1) Az előzetes ellenőrzés kiterjed a bejelentett területi elemek, állategyedek, méhcsaládok, állatállományok, valamint az egységes kérelemben igényelt támogatások tekintetében a 2. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott miniszteri rendeletekben vagy pályázati felhívásokban előírt kötelező mellékletek csatolása tényének vizsgálatára. A vizsgálat nem terjed ki a mellékletek tartalmára.

(2) Ha a Kincstár az egységes kérelem előzetes ellenőrzése során megállapítja, hogy a bejelentett területi elemek, állategyedek, méhcsaládok, törzsállományok és állategységek esetében valószínűsíthetően meg nem felelés miatti eljárás lefolytatása lenne indokolt, vagy a kötelező melléklet nem került csatolásra, úgy erről a megállapításáról értesíti a mezőgazdasági termelőt.

(3) A mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelmét az (1) bekezdés szerinti megállapításoknak megfelelően az értesítés kézhezvételétől számított 9 napon belül, de legkésőbb tárgyév szeptember 29-ig a 2. § (3) bekezdésében meghatározott pályázati felhívások tekintetében jogkövetkezmények nélkül kijavíthatja, valamint egyéb adatváltozást jelenthet be. A 2. § (1) bekezdésében meghatározott miniszteri rendeletek szerinti támogatások tekintetében az egységes kérelem kijavításra a 20. § szerinti határidő irányadó.

(4) Az előzetes ellenőrzésről szóló értesítésre vagy végzésre adott válasz benyújtási időpontjának a (3) bekezdésben foglalt határidőig utoljára történt elektronikus feltöltés napja minősül.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt határnapot követően 2. § (3) bekezdésében meghatározott pályázati felhívások tekintetében a bejelentett területi elemek, illetve állategyedek, méhcsaládok, törzsállományok és állategységek esetében az előzetes ellenőrzés során valószínűsített meg nem felelés továbbra is fennáll, az 1305/2013/EU rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott kifizetési kérelmek tekintetében a Kincstár az előzetes egyeztetéssel érintett bejelentett területi elemek, illetve állategyedek, méhcsaládok, törzsállományok és állategység tekintetében a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (2) bekezdésében és 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A 22. § (3) bekezdése szerinti végzés, a jogszerű földhasználat igazolására felszólító végzés, a 29. § (4) bekezdés a) pontja, illetve 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti egyeztetésre felszólító végzés - e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az 1305/2013/EU rendelet alapján végrehajtott támogatási intézkedések esetén a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 15. cikk (1a) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzésről történő értesítésnek minősül.

11. A másodvetés bejelentése

24. § (1) A tervezett másodvetés bejelentése során a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie[12]

a) a másodvetéssel érintett terület nagyságát,

b) a másodvetésben érintett hasznosítás megnevezését,

c) a másodvetés tervezett vetési időpontját,

d) a másodvetés fizikai elhelyezkedését és

e) a másodvetés célját.

(2)[13] A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben bejelentett tábláin megvalósított másodvetés tényleges vetését, annak helyét, a hasznosítás megnevezését és a betakarítását vagy beforgatását - a vetést, a betakarítást vagy beforgatást követő tizenöt napon belül - külön be kell jelentenie a Kincstár részére az egységes kérelem felületen. Az egy másodvetésre vonatkozó tényleges vetési, betakarítási vagy beforgatási időpontokat külön-külön kell bejelenteni.

(3) A betakarítás éve nem őszi vetésű másodvetés céljából vetett szántóföldi növénykultúrák esetében nem lehet későbbi, mint a tárgyév. A tárgyévben másodvetés céljából elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák esetében a betakarítás időpontja nem egyezhet meg a tárgyévvel.

(4)[14] A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztásakor a másodvetés nem kerül figyelembevételre az egyes támogatások és a feltételesség vonatkozásában.

(5)[15]

(6) Ha az új bejelentéssel érintett terület kisebb, mint a kiváltani kívánt másodvetés területe, akkor a jogszabályban vagy pályázati felhívásban előírt feltétel teljesítéséhez a csökkentett csere terület kerül a vonatkozó támogatás szempontjából figyelembevételre.

(7) Nem vehető figyelembe olyan másodvetés, amely nem képez összefüggő talajborítottságot a mezőgazdasági táblán, vagy a tárgyév október 31-e és a tárgyévet követő év február 15-e között kerül elvetésre.

(8) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, akkor nem fogadható el olyan másodvetés, amely nincs jelen a mezőgazdasági termelő földterületén az első főnövény betakarítása és a következő évi első növénykultúra vetése, telepítése, létrehozása között, figyelembe véve mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra vonatkozó agronómiailag indokolt időt.

(9) A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie.

(10) A másodvetés céljára bejelentett terület nem metszheti a bejelentett tábla grafikus határát.

12. Agrotechnikai műveletek bejelentése

25. § (1) A 2. § (1) bekezdés e) pontja és (3) bekezdés 1. pontja szerinti támogatások és a feltételesség esetén az agrotechnikai műveletekkel kapcsolatos bejelentést elektronikus úton, az egységes kérelem erre szolgáló elektronikus felületén kell megadni az adott intézkedésekre vonatkozó rendelkezések, illetve időpontok figyelembevételével.

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, az agrotechnikai művelet bejelentése során a mezőgazdasági termelőnek - az egységes kérelem benyújtására előírt határidőn belül - ki kell választania

a) az agrotechnikai művelet tervezett típusát,

b) az agrotechnikai művelet elvégzésének tervezett helyét,

c) a kaszálás mint agrotechnikai művelet esetén az elvégzésének tervezett időpontját.

(3)[16] Az egységes kérelem benyújtására előírt határidőn túl új, tervezési adatokkal is érintett agrotechnikai művelet csak akkor jelenthető be és vehető figyelembe, ha azzal a mezőgazdasági termelő az AÖP rendelet 8. §-a, 23. §-a, valamint 24. §-a szerinti kötelezettségének tesz eleget.

(4) Az agrotechnikai műveletek megvalósulását követő 15 napon belül az egységes kérelem felületen be kell jelenteni az elvégzett tevékenységet, valamint annak időpontját.

(5) Az egységes kérelem benyújtását megelőzően elvégzett agrotechnikai művelet bejelentését az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kell bejelenteni.

(6) Az egynyári növényekkel történő sorköztakarás esetén a sorköztakaró növény vetését, lekerülését - betakarítását, beforgatását vagy bedolgozását - követő 15 napon belül az elvégzett tevékenységet, és annak dátumát be kell jelenteni.

(7) Ha őszi vetésű növények vagy talajtakaró növények agrotechnikai műveletként történő bejelentésére kerül sor - a tevékenység elvégzését követő 15 napon belül - a bejelentésnek tartalmaznia kell a vetés tényleges időpontját és a termesztett növénykultúra megnevezését.

(8) Ha a bejelentésre kerülő agrotechnikai művelet nem a gyakorlattal érintett tábla egészére vonatkozik, akkor az agrotechnikai művelet céljára bejelentett terület nem metszheti a bejelentett tábla grafikus határát.

(9) A (4)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása esetén az egységes kérelemben bejelentett, tervezési adatokkal is érintett, illetve tervezési adatokkal nem érintett agrotechnikai művelet nem vehető figyelembe az egyes támogatások és a feltételesség vonatkozásában.

13. A gazdálkodási napló

26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót - figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére - jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.

(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.

(3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.

(4)[17] A gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában - az elektronikus vezetés kivételével - a tárgyévet követő év február 15-ig elektronikusan kell benyújtani a NÉBIH részére.

(5)[18] A papíralapú gazdálkodási napló kitöltésére vonatkozó, a Nemzeti Irányító Hatóság által jóváhagyott útmutatót a NÉBIH a honlapján közleményben teszi közzé.

(6)[19] A gazdálkodási napló adattartalmát a Kincstár és a végrehajtásban közreműködő szerv a mezőgazdasági támogatási eljárásban a támogatási feltételek ellenőrzésére használhatja fel.

14. Hiánypótlás

27. § Az egységes kérelem kötelező tartalmát képező 3. § szerinti adatok, valamint ezen adatok igazolására szolgáló, az egységes kérelem mellékletét képező dokumentumok hiánypótlás tárgyát nem képezik. A Kincstár a határidőben megadott adatok, benyújtott dokumentumok alapján dönt.

15. Adminisztratív és helyszíni ellenőrzés

28. § (1)[20] A 2. § (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti támogatás kizárólag az Aktív gazda rendeletnek megfelelő mezőgazdasági termelő részére nyújtható, amelyet a Kincstár ellenőriz.

(2) A mezőgazdasági termelő földhasználati jogosultságát a Kincstár az Eljárási törvény 22. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az Eljárási törvény 44. § (7) bekezdése szerinti dokumentumok alapján vizsgálhatja. A jogszerű földhasználattal nem igazolt területek után a mezőgazdasági termelő nem jogosult támogatásra, ezen területeket jogosulatlanul igényelt területként kell figyelembe venni.

(3) Az Eljárási törvény 44. § (7) bekezdésében felsorolt, jogszerű földhasználat igazolásaként elfogadható okiratok közül - amennyiben a jogszerű földhasználat igazolása földhasználati szerződéssel történik - a Kincstár kizárólag azt fogadja el, amely a megkötése időpontjában hatályos jogszabályok alapján érvényes földhasználati vagy föld hasznosítására irányuló jogcímnek minősül.

(4) A jogszerű földhasználat igazolására felszólító végzés, a 29. § (4) bekezdés a) pontja, illetve a 30. § (2) bekezdése szerinti egyeztetésre felszólító végzés - e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 2022/1173 rendelet 7. cikk (2) bekezdése adminisztratív ellenőrzésről történő értesítésnek minősül.

(5) A Feltételességi rendelet 15. §-a szerinti HMKÁ 7. előírás tekintetében az ökológiai tanúsító szervezet tárgyév augusztus 31-ig - a Kincstár adatszolgáltatása alapján - tájékoztatást nyújt a Kincstár részére a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmében megjelölt ökológiai gazdálkodásba vont területének a 34/2013. (V. 14.) VM rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelésről.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti földterület ökológiai státusza megszüntetésre vagy visszaminősítésre kerül, akkor az ökológiai tanúsító szervezet nyolc napon belül megküldi a Kincstárnak az érintett földterület és a mezőgazdasági termelő azonosító adatait. A mezőgazdasági termelő tárgyéven belüli ökológiai státusz megszüntetéssel vagy visszaminősítéssel érintett terület tekintetében nem mentesül a Feltételességi rendelet 15. §-a szerinti HMKÁ 7. előírás alól.

29. § (1) Az egységes kérelem tartalmának, valamint a támogatási feltételek adminisztratív és helyszíni ellenőrzésére

a) az e rendeletben,

b) a Feltételességi rendeletben és

c) a 2. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott miniszteri rendeletekben és pályázati felhívásokban

foglaltak szerint kerül sor a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti grafikus azonosítással egyidejűleg kezdeményezett, a MePAR rendelet 8. §-a szerinti változásátvezetési bejelentés feldolgozása során megállapítottak figyelembevételével.

(2) Ha az adott referenciaterületre benyújtott támogatási kérelmekben szereplő igénylések, valamint az (1) bekezdés alapján végzett ellenőrzések által lefedett terület összesen nagyobb, mint a referenciaterület mértéke, akkor túligénylés kerül megállapításra.

(3) Ha a túligénylés nem haladja meg a referenciaterület méretének mérési tűréshatárral számolt területét, akkor a Kincstár a túligénylés arányában a referenciaterület méretéig csökkenti (visszaosztja) a referenciaterületen belüli támogatási igénylésekben megjelölt területeket.

(4) Ha a túligénylés meghaladja a mérési tűréshatárral számolt referenciaterületet, akkor a Kincstár

a) egyeztetésre szólítja fel az érintett mezőgazdasági termelőket a kérelemben megadott adatok tényeknek megfelelő kijavítására, vagy

b) a (7) bekezdés b) pontja szerint jár el.

(5) Ha a 2. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti jogcímek esetében a túligénylés vizsgálata során a Kincstár megállapítja, hogy az adott referenciaterületen egyetlen mezőgazdasági termelő érintett, a Kincstár a támogatási igénylésekben megjelölt területet csökkenti (visszaosztja) a referenciaterület mértékéig.

(6) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti egyeztetés során meghatározott határidőt a kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő elmulasztotta, és a jogszerű földhasználatra vonatkozó vizsgálat eredménye alapján továbbra is fennáll a mérési tűréshatárral számolt referenciaterületet meghaladó túligénylés, akkor a túligényléssel érintett összes, jogszerű földhasználatra vonatkozó vizsgálattal korábban nem érintett mezőgazdasági termelő esetében a Kincstár adminisztratív, illetve - valamennyi, a túligényelt referenciaterületen igénylő mezőgazdasági termelő esetében - helyszíni ellenőrzést folytat le az érintett referenciaterület vonatkozásában.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti jogszerű földhasználatra vonatkozó vizsgálatot nem kell lefolytatni, és a (2) bekezdés alapján megállapított túligénylés a mezőgazdasági termelők által az egyeztetés során tett nyilatkozatokat követően részben vagy egészben továbbra is fennáll, a Kincstár

a) a mérési tűréshatárral számolt referenciaterületet meg nem haladó túligénylés esetén a túligénylés arányában a referenciaterület méretéig arányosan csökkenti (visszaosztja) a referenciaterületen belüli támogatási igénylésekben megjelölt területeket, vagy

b) a mérési tűréshatárral számolt referenciaterületet meghaladó túligénylés esetén adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzést folytat le az érintett referenciaterület vonatkozásában.

(8) Ha az adott referenciaterületre végzett helyszíni ellenőrzések által a mérési tűréshatár figyelembevételével meghatározott területek összege meghaladja a referenciaterületet, abban az esetben a Kincstár a referenciaterület felett megállapított területet az egyes táblákra megállapított területek arányában levonja (visszaosztja) a referenciaterületen belüli támogatható táblák megállapított területeiből.

(9) A (3), (5) és (7)-(8) bekezdés szerinti területcsökkentések (visszaosztások) jogosulatlan területként kerülnek figyelembevételre.

30. § (1) Ha adott referenciaterületen a mezőgazdasági termelők által a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint bejelentett táblák grafikus adatai egymással, valamint a táblák - beleértve a nem termelő tájképi elemeket és az egyéb tájképi elemeket - grafikus adatai egymással minimum 5% vagy minimum 0,1 hektár, a pontszerű tájképi elem esetében 100% átfedést mutatnak, akkor a Kincstár az érintett területek vonatkozásában egyeztetésre hívja fel a mezőgazdasági termelőket, felszólítva a megadott grafikus tábla adatainak kijavítására. A kijavítást a mezőgazdasági termelő ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül elektronikus úton teszi meg.

(2) Ha adott referenciaterülettel a mezőgazdasági termelők által a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint bejelentett területi elemek grafikus adatai a MePAR rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt toleranciát meghaladó mértékben ráfedést mutatnak, akkor a Kincstár az érintett területek vonatkozásában egyeztetésre hívja fel a mezőgazdasági termelőt, felszólítva a bejelentett területi elem grafikus adatainak kijavítására. A kijavítást a mezőgazdasági termelő ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül elektronikus úton teszi meg.

(3) Ha az (1) bekezdésben megállapított, az ott meghatározott mértéket elérő átfedés vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott ráfedés a mezőgazdasági termelők által tett kijavításokat követően továbbra is fennáll, a Kincstár adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzést folytat le az érintett táblák vonatkozásában.

(4) Az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés a bejelentett területi elem grafikusan megadott vagy az ellenőrzések eredményeképpen megállapított adatain alapul.

31. § (1) A Kincstár a vonatkozó referenciaterületeken az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés során a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti grafikus azonosítástól eltérően is megállapíthatja a kérelmezett terület valós elhelyezkedését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adminisztratív ellenőrzés esetén a Kincstár azon mezőgazdasági termelő számára állapítja meg a támogatást, amely mezőgazdasági termelő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az adott terület vonatkozásában jogszerű földhasználónak minősül. Ha a jogszerű földhasználó mezőgazdasági termelő egyébként jogosult támogatás igénybevételére, részére a Kincstár a támogatást az adott terület hasznosításához igazodva, azzal megegyezően állapítja meg. Ha a jogszerű földhasználat vizsgálat alapján nem oldható fel a 30. § (1) bekezdése alapján megállapított többszörös igénylés, abban az esetben a Kincstár felszólít minden érintett mezőgazdasági termelőt annak igazolására, hogy a területen valós mezőgazdasági tevékenységet folytat, az adott területnek tényleges használója.

(3) Ha a 29. § (3)-(9) bekezdése, 30. §-a és az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárás eredményeképpen sem szüntethető meg a 29. § (3) bekezdése és 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti meg nem felelés, akkor a meg nem felelés minden érintett kérelem esetében jogosulatlan igénylésnek számít.

(4) A (3) bekezdés szerinti terület - a jogosulatlan igényléshez kapcsolódó jogkövetkezmények számítása szempontjából - nem haladhatja meg az kérelmezett terület 100%-át.

(5) Jogvita esetén a 29. § (3) bekezdése és 30. § (1) bekezdése szerinti meg nem felelés mindaddig fennáll, amíg valamelyik érintett mezőgazdasági termelő a jogvita elbírálására illetékes hatóság vagy bíróság jogerős határozatával nem igazolja jogosultságát, vagy az érintett mezőgazdasági termelők nem javítják ki a kérelmeiket.

(6) Részben vagy egészben bezárt területre történő igénylés esetén a Kincstár az adott táblákat a jogszerű földhasználat vizsgálatra vonatkozó kiválasztási eljárásában kockázati tényezőként veszi figyelembe.

(7) Az állatalapú támogatások esetén amennyiben több egységes kérelem alapján többszörös igénylés kerül megállapításra ugyanazon intézkedés tekintetében, a Kincstár azon mezőgazdasági termelő számára állapítja meg a támogatást, amely mezőgazdasági termelő a számítógépes adatbázis alapján az adott jogcím vagy pályázati felhívás tekintetében az állategyed, méhcsalád, állatállomány, illetve állategység tartójának minősül, és megfelel az adott jogcím jogszabályban vagy pályázati felhívásban előírt feltételeinek.

32. § Ha a mezőgazdasági termelő nem tesz eleget a tárgyév június 9-ig valamennyi mezőgazdasági tábla bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, és az egységes kérelmén bejelentett összes mezőgazdasági tábla területének, valamint az általa bejelentett és be nem jelentett mezőgazdasági táblák területének összege közötti különbözet

a) meghaladja a bejelentett területek 3%-át, de nem éri el a 10%-ot, úgy az adott évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő területalapú támogatások teljes összege 1%-kal,

b) a bejelentett területek legalább 10%-a, de nem éri el a 20%-ot, úgy az adott évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő területalapú támogatások teljes összege 2%-kal,

c) a bejelentett területek legalább 20%-a, úgy az adott évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő területalapú támogatások teljes összege 3%-kal

kerül csökkentésre.

33. § (1) Az adminisztratív ellenőrzés az alábbi keresztellenőrzéseket is magában foglalja:

a) bejelentett területi elemre vonatkozó keresztellenőrzés abból a célból, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás többszörös odaítélése ugyanarra a naptári vagy igénylési évre, és megelőzhető legyen a területalapú támogatási intézkedések keretében nyújtott támogatások bármiféle jogosulatlan felhalmozása,

b) a támogatási jogosultságokra vonatkozó keresztellenőrzés a jogosultságok meglétének és a támogathatóságnak az ellenőrzésére,

c) az egységes kérelemben bejelentett területi elemek és a MePAR-ban az egyes referenciaterületek vonatkozásában szereplő információk közötti keresztellenőrzést annak vizsgálata érdekében, hogy az érintett terület támogatható-e,

d) a támogatási jogosultságok és a meghatározott terület közötti keresztellenőrzés annak vizsgálata érdekében, hogy a jogosultságokhoz rendelkezésre áll-e a vonatkozó támogatási rendeletekben, illetve pályázati felhívásokban meghatározott, legalább a minimum kérelemnagysággal, erdőrészletnagysággal, illetve táblanagysággal megegyező támogatható hektár,

e) az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének segítségével végzett keresztellenőrzés a támogathatóság vizsgálatára, valamint annak érdekében, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás jogosulatlan odaítélése ugyanarra a naptári vagy igénylési évre és

f) állatalapú támogatások esetén a támogatási jogosultságok és a meghatározott állatok közötti keresztellenőrzés.

(2) A keresztellenőrzéseket a bejelentett területi elemrajz adatok és a MePAR-ban rögzített adatok grafikus összevetésével kell elvégezni.

(3) A kérelmek benyújtásakor vagy az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések után nem elfogadhatónak vagy nem támogathatónak minősített kérelmek vagy mezőgazdasági termelők adatait fel kell használni az (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti ellenőrzésekhez.

34. § (1) A KAP II rendelet 65. cikk (2) bekezdése szerinti integrált rendszer hatálya alá tartozó terület- és állatalapú támogatási intézkedések vonatkozásában a helyszíni ellenőrzésre történő kijelölést a Kincstár ellenőrzési minta kiválasztásával végzi el. A Kincstár az ellenőrizendő mintát azon mezőgazdasági termelők teljes köréből választja ki, akik esetében a helyszíni ellenőrzésre történő kiválasztás időpontjáig nem került megállapításra támogatási jogosultság hiánya, továbbá a támogatási kérelmüket nem vonták vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minta kiválasztást nem kell alkalmazni azon jogosultsági, támogatási feltételek vonatkozásában, amelyek teljeskörűen ellenőrizhetőek egyéb ellenőrzési eszközökkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti minta két részből áll:

a) egy véletlenszerűen kiválasztott részből, valamint

b) egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből, amely azon területekre összpontosít, ahol a legmagasabb a hibakockázat.

(4) Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések mintájába bele kell foglalni az Eljárási törvény 27. § (1) bekezdése szerinti integrált informatikai rendszer hatálya alá tartozó támogatást igénylő mezőgazdasági termelők legalább 5%-át és a kendertermelésre bejelentett táblák 30%-át.

(5)[21] Az ellenőrzési minta - a meg nem felelés valószínűsége alapján - legalább 20%-át, de legfeljebb 30%-át véletlenszerűen, a fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani. Ha egy támogatási jogcím alkalmazása első évében a meg nem felelés valószínűsége előzetesen nem állapítható meg, lehetőség van kizárólag véletlenszerű módszer alkalmazására.

(6) A Kincstár a kockázatelemzés hatékonyságát évente értékeli, tényezőit frissíti, összevetve a kockázatelemzés alapján kiválasztott, illetve a véletlenszerűen kiválasztott minta eredményeit. A Kincstár nyilvántartást vezet az egyes mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésre való kiválasztásának okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrt a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt ennek megfelelően tájékoztatni kell.

(7) Az ellenőrzési rendszer hatékonyságáról és a szükséges módosításokról a Nemzeti Irányító Hatóságot a Kincstár a tárgyévet követő év február 28-ig tájékoztatja.

(8) Ha egy adott támogatási intézkedéssel összefüggésben a véletlenszerűen kiválasztott kérelmek helyszíni ellenőrzése jelentős meg nem felelést tár fel, a Kincstár a következő évben az 5. melléklet szerinti rátameghatározási segédtáblában meghatározott mértékben - kizárólag a helyszíni ellenőrzésen feltárt jelentős meg nem felelés alapján - növeli a helyszíni ellenőrzésnek alávetendő mezőgazdasági termelők számát.

(9)[22] Az ellenőrzési arányok 3%-ra csökkenthetők, ha a helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzött, véletlenszerűen vett minta alapján az előző két pénzügyi évben nem éri el az 5. melléklet szerinti rátameghatározási segédtábla (H) értéke a 2%-ot vagy a (G) értéke az 5%-ot adott támogatási intézkedés vonatkozásában.

35. § (1) A helyszíni ellenőrzéseket a támogatási feltételek hatékony ellenőrzését biztosító időszakon belül kell elvégezni. A helyszíni ellenőrzéseket úgy kell ütemezni, hogy az adott mezőgazdasági üzemben tett látogatások száma a szükséges minimumra korlátozódjon

(2) A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó bejelentés megtétele és a bejelentett ellenőrzés kezdete közötti időszakot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 14 napot. Az állatalapú támogatási kérelmeket érintő helyszíni ellenőrzések esetén a bejelentés az ellenőrzés időpontja előtt legfeljebb 5 nappal tehető meg.

(3) Az előírt minimális helyszíni ellenőrzési arány legalább 50%-át kell elvégezni a birtokon tartás időszaka alatt az állatalapú támogatási intézkedések esetében. Ha a birtokon tartás időszaka előre nem határozható meg, vagy az a támogatási kérelem vagy a kifizetési kérelem benyújtását megelőzően kezdődik, akkor az előírt helyszíni ellenőrzések összességét a kérelem beadás és a kifizetés közötti időszakon belül elosztva kell elvégezni.

(4) A helyszíni ellenőrzések keretében - a 2022/1173 rendelet 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően a területi monitoring rendszer alkalmazásában monitoring útján ellenőrizhetőnek minősülő támogathatósági feltételek kivételével - azon támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek betartását kell ellenőrizni, amelyek a helyszínen ellenőrizhetőek azon támogatási intézkedések szempontjából, amelyek tekintetében az adott mezőgazdasági termelőt kiválasztották.

(5) A helyszíni ellenőrzésnek ki kell terjednie minden olyan bejelentett területi elemre és állategyedre, törzsállományra, méhcsaládra és állategységre, amelyre az integrált rendszer hatálya alá eső támogatási intézkedések keretében támogatást igényelnek, és egyéb eszközökkel nem ellenőrizhető.

(6) Állatalapú támogatások esetében a helyszíni ellenőrzés elsősorban annak vizsgálatára terjed ki, hogy a támogatási kérelem, illetve kifizetési kérelem által érintett, a mezőgazdasági üzemben tartott állatok száma megegyezik-e a nyilvántartásba bejegyzett számmal, illetve az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba bejelentett számmal.

(7) Az állatalapú támogatásokra vonatkozó helyszíni ellenőrzésnek - a (6) bekezdésben foglaltakon túl - ki kell terjednie a következőkre is:

a)[23] a nyilvántartás bejegyzéseinek és az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis felé tett bejelentések helytállóságának és koherenciájának ellenőrzésére az adott állatfajra vonatkozó ENAR rendelet szerinti igazoló okmányokból vett minta alapján,

b) annak igazolására, hogy a szarvasmarhaféléket vagy juh- és kecskeféléket megjelölték füljelzővel vagy más azonosító eszközzel, ellátták őket marhalevéllel vagy mozgatásra vonatkozó dokumentummal, valamint nyilvántartásba vették és megfelelően bejelentették őket az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba való felvétel céljából.

(8) A (7) bekezdés szerinti ellenőrzés véletlenszerű mintavételezéssel is történhet. Ha a minta ellenőrzése meg nem felelést tár fel, ellenőrizni kell minden állatot.

(9) A helyszíni vagy távérzékeléses ellenőrzés során területmérésre is sor kerülhet. A GNSS vagy ortofotók felhasználásával végrehajtott területmérésekre vonatkozóan mérési tűréshatárt kell megállapítani.

(10) A bejelentett területi elemekkel összefüggő támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek helyszíni ellenőrzés részeként végzett ellenőrzése az olyan mezőgazdasági területi elemek véletlenszerűen kiválasztott mintájának legalább 50%-ára korlátozható, amelyekre vonatkozóan a támogatási intézkedések keretében támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtottak be. Ha a véletlenszerűen vagy a kockázatértékelés alapján kiválasztott minta meg nem felelést tár fel, valamennyi mezőgazdasági területi elem esetében el kell végezni a támogathatósági kritériumok, a kötelezettségvállalások és egyéb kötelezettségek ellenőrzését, illetve extrapolálni kell a minta eredményeit.

36. § (1) A kenderfajták ellenőrzése és a tetrahidrokannabinol-tartalom (a továbbiakban: THC-tartalom) mennyiségi meghatározása tekintetében a 2022/126/EU rendelet 3. cikkében foglaltak az irányadóak. A THC-tartalommal kapcsolatos eredmények nyilvántartását a Kincstár vezeti.

(2) A kender termesztésre vonatkozó követelmények tekintetében a 2022/126/EU rendelet 5. cikkében foglaltak az irányadóak.

16. Területalapú támogatások kiszámításának alapja

37. § (1) Ha ugyanaz a terület több különböző területalapú támogatási intézkedés keretében benyújtott támogatási, illetve kifizetési kérelem alapjául is szolgál, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes intézkedés tekintetében.

(2) A területalapú támogatási intézkedések keretében benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelmek esetében, ha a bejelentett terület meghaladja egy adott terménycsoportra meghatározott, a meghatározott terület nagyságát, a támogatást az adott terménycsoportra meghatározott terület alapján kell kiszámítani.

(3) A területalapú támogatási intézkedések keretében benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelem esetében, ha egy meghatározott terménycsoport területéről megállapítják, hogy nagyobb a támogatási kérelemben bejelentett területnél, a támogatást a bejelentett terület alapján kell kiszámítani.

(4) Ha a meghatározott összterület és a közvetlen támogatási intézkedések keretében támogatásra bejelentett teljes terület vagy valamely területalapú támogatási intézkedés keretében támogatásra bejelentett teljes terület közötti különbség 0,1 hektár vagy annál kevesebb, a meghatározott terület és a bejelentett terület nagyságát egyenlőnek kell tekinteni. E számításnál kizárólag a terménycsoportok szintjén tett, túlzott mértékű bejelentéseket kell figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az említett különbség a támogatásra bejelentett összterület több mint 20%-ának felel meg.

38. § (1) Ha egy adott terménycsoport tekintetében valamely területalapú támogatási intézkedés keretében bejelentett terület meghaladja a meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a hektárban megállapított különbség 0,75-szeresével kell csökkenteni, ha ez a különbség 3%-nál, vagy 2 hektárnál nagyobb, de legfeljebb a meghatározott terület 20%-a. Ezen terület eltérés enyhe eltérésnek minősül.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, az érintett terménycsoportra meghatározott területet a hektárban megállapított különbség másfélszeresével kell csökkenteni. Ezen terület eltérés közepes eltérésnek minősül.

(3) Ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 50%-át, az érintett terménycsoportra támogatás nem nyújtható. Ezen terület eltérés súlyos eltérésnek minősül.

(4) Ha egy mezőgazdasági termelő esetén előző évben már megállapításra került egy érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatásra vonatkozóan legalább enyhe mértékű eltérés, és a következő évben enyhe eltérés kerül megállapításra, a megállapítással érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatást a megállapított különbség másfélszeresével kell csökkenteni.

(5) Ha egy mezőgazdasági termelő esetén előző évben már megállapításra került egy érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatásra vonatkozóan legalább enyhe mértékű eltérés, és a következő évben közepes eltérés kerül megállapításra, a megállapítással érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatást a megállapított különbség háromszorosával kell csökkenteni.

(6) A levonandó összeg azonban nem haladhatja meg az érintett terménycsoport alapján kifizethető területalapú támogatás 100%-át.

17. Állatalapú támogatások kiszámításának alapja

39. § (1) A támogatási vagy kifizetési kérelemben feltüntetettnél több állategyedre, méhcsaládra és állategységre vonatkozóan nem nyújtható támogatás.

(2) A mezőgazdasági üzem területén lévő állategyedeket, méhcsaládokat és állategységet csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási vagy kifizetési kérelemben azonosították, és megfelelnek a vonatkozó támogatási jogszabályban vagy pályázati felhívásban foglalt feltételeknek.

(3) Ha a támogatási vagy kifizetési kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az adminisztratív illetve helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

(4) A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos meg nem felelés esetén

a) a mezőgazdasági üzem területén lévő azon szarvasmarhát, amely a két azonosító eszköze egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. június 28-ai, 2019/2035 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/2035/EU rendelet) I. Címében foglaltak alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet,

b) a mezőgazdasági üzem területén lévő azon juhot vagy kecskét, amely egyik azonosító eszközét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, ha az állat a 2019/2035/EU rendelet II. Cím 4. cikk (2) bekezdés a) pontjával összhangban valamely első azonosító eszközzel továbbra is azonosítható, és ha a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének valamennyi egyéb előírása teljesül,

c)[24] ha egy, a mezőgazdasági üzem területén lévő szarvasmarha, juh vagy kecske mindkét azonosító eszközét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a 2019/2035/EU rendelet I. vagy II. Címében foglalt nyilvántartás, marhalevél, adatbázis vagy egyéb eszközök segítségével továbbra is egyedileg azonosítható, és ha az állattartó bizonyítani tudja, hogy az adott állatfajra vonatkozó ENAR rendelet szerinti előírásoknak megfelelően intézkedéseket tett az azonosító eszközök pótlására,

d) ha a feltárt meg nem felelés a nyilvántartásban, a marhalevélben vagy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő hibás bejegyzésekkel kapcsolatos, de az adott támogatási intézkedés az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan a 2019/2035/EU rendelet I., illetve II. Címében előírt követelményeken kívüli jogosultsági feltételei teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem releváns, az érintett állatot csak akkor kell nem meghatározottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen jellegű hibás bejegyzést; az érintett állatokat minden más esetben az első ténymegállapítás után nem meghatározott állatoknak kell tekinteni,

e) ha a feltárt meg nem felelés az állatokkal kapcsolatos események számítógépes adatbázisba történő késedelmes bejelentéséhez kapcsolódik, az érintett állatot meghatározottnak kell tekinteni, ha a bejelentésre a kérelembeadásig, a hízott bikatartás támogatása esetén pedig a birtokon tartás időszakának kezdete előtt került sor.

18. Az állatalapú támogatások keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott támogatáscsökkentések

40. § (1) Azon támogatás teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő állatalapú támogatás keretében a tárgyévben jogosult, a meghatározott állatlétszám, méhcsalád, állategység alapján kell kifizetni, ha az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként

a) a 2. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti állatalapú támogatások tekintetében legfeljebb három állat minősül nem meghatározottnak, és

b) a nem meghatározottnak minősülő szarvasmarha-, juh- és kecskefélék egyedileg azonosíthatók az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerében meghatározott bármely módon.

(2) Ha háromnál több állat minősül nem meghatározottnak, vagy ha a nem meghatározottnak minősülő szarvasmarha-, juh- és kecskefélék egyedileg nem azonosíthatók az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerében meghatározott bármely módon, akkor azon támogatás teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti támogatási intézkedés vagy támogatási intézkedés alá tartozó KAP I. rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti művelet (a továbbiakban: művelet) keretében a tárgyévben jogosult, az alábbiak szerint kell csökkenteni:

a) a (4) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalékkal, ha az nem több 20%-nál,

b) a (4) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalék kétszeresével, ha az 20%-nál több, de nem több 30%-nál.

(3) Amennyiben a (4) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 30%-ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási intézkedés vagy támogatási intézkedés alá tartozó művelet keretében a tárgyévben jogosult lett volna.

(4) A (2) bekezdésben említett százalékos arányok megállapításához a támogatási intézkedésben vagy műveletben nem meghatározottnak minősített állatok számát el kell osztani az adott támogatási intézkedés vagy támogatási intézkedés szerinti művelet tekintetében a tárgyévre vonatkozóan meghatározott állatok számával.

19. A támogatás csökkentés, kiigazítás és elutasítás kiszámításának sorrendje az egységes kérelem keretében igényelhető támogatások tekintetében

41. § Az egységes kérelem keretében igényelhető támogatások tekintetében a támogatás csökkentéseket, kiigazításokat és támogatás elutasításokat a következő sorrendben kell kiszámítani:

a) a 38-40. § szerinti előírt támogatáscsökkentéseket a teljes támogatási összegre kell alkalmazni;

b) az a) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi az adott támogatási intézkedés jogosultsági feltételei, kötelezettségvállalásai vagy egyéb kötelezettségei be nem tartása miatt alkalmazandó, jogszabályban vagy pályázati felhívásban foglalt támogatáselutasítás vagy -csökkentés kiszámításának alapját;

c) a b) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a 17. § szerinti késedelmes benyújtás esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának alapját;

d) a c) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a 32. § szerinti, a mezőgazdasági tábla be nem jelentése esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának alapját;

e) a d) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a KAP II rendelet 17. cikke szerinti kiigazítási arány alkalmazásának alapját;

f) az e) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a kölcsönös megfeleltetés, illetve a feltételesség előírásainak és követelményeinek figyelmen kívül hagyása miatt alkalmazott támogatáscsökkentések kiszámításának alapját.

41/A. §[25] (1) A 41. § a)-d) és f) pontja szerinti támogatáscsökkentéseket és elutasításokat nem kell alkalmazni, ha az azt kiváltó meg nem felelés oka valamely hatóság mulasztása vagy tévedése, és azok a mezőgazdasági termelő részére nem felróhatók.

(2) A 41. § a)-d) és f) pontja szerinti támogatáscsökkentéseket nem kell alkalmazni, ha az azt kiváltó meg nem felelés a mezőgazdasági termelő részére nem felróható, feltéve, hogy e tényt a mezőgazdasági termelő igazolni tudja, vagy arról a Kincstár más módon meggyőződött.

42. § (1)[26] Ha a mezőgazdasági termelő a 2. § (1) és (3) bekezdésében felsorolt támogatási intézkedések vonatkozásában mesterségesen teremtette meg a körülményeket a jogosultsági feltételek teljesítése érdekében, az így megszerzett támogatás jogosulatlan támogatásnak minősül. A körülmények mesterséges megteremtésének kell tekinteni különösen azokat az eseteket, amikor a mezőgazdasági termelő, illetve közeli hozzátartozó használatában lévő földterületet az elérhető legmagasabb támogatási összeg igénybevétele céljából feldarabolják.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok és az elvégzett ellenőrzések ezt teljeskörűen alátámasztják, az (1) bekezdésben foglaltakról a Kincstár a mezőgazdasági termelő részére egyeztetésre felszólító végzést ad ki. A mezőgazdasági termelő az egyeztetés keretében a Kincstár megállapításaival szemben ellenbizonyítással élhet.

20. Az elektronikus kapcsolattartás szabályai

43. § (1) Az egységes kérelemre indult eljárásban - ideértve a közigazgatási per és a felügyeleti eljárás kivételével a jogorvoslati eljárást is - kizárólag elektronikus a kapcsolattartás.

(2) A kötelező elektronikus kapcsolattartásra tekintettel a Kincstár az értesítéseket, dokumentumokat, valamint a döntéseit elektronikus úton közli a mezőgazdasági termelővel vagy meghatalmazottjával.

(3) A jogorvoslati kérelmet a Kincstár honlapján keresztül, ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen kell benyújtani.

21. Kifizetés

44. § (1) Ha a 2. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogszabály vagy pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, akkor a támogatás kifizetése a tárgyév december 1. és a tárgyévet követő év június 30. között a mezőgazdasági termelőnek a Kincstár által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott fizetési számlájára történő átutalással történik.

(2) Ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály másként nem rendelkezik, a támogatás euróban kerül megállapításra, és forintban kerül kifizetésre.

45. § (1) A 2. § (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti támogatások esetében a fajlagos támogatási összeg az adott támogatási jogcímre rendelkezésre álló pénzügyi keret és az ellenőrzések alapján megállapított összes terület vagy állat hányadosaként meghatározott összeg, azzal, hogy ennek az összegnek az adott jogcím rendelet mellékletében rögzített értékhatárokon belül kell maradnia.

(2) Ha egy adott kérelmezési évben bármely jogcím esetében a fajlagos érték az (1) bekezdésben foglalt értékhatárokon kívül esik, és ezáltal a legkisebb értéket nem éri el, vagy meghaladja a legnagyobb értéket, lehetőség van a tárgyév vonatkozásában a 2. § (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti támogatások keretösszegei közötti forrásátcsoportosításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti forrásátcsoportosítás során figyelemmel kell lenni minden érintett támogatási jogcím fajlagos támogatásaihoz kötődő értékhatárra, valamint a KAP I rendelet vonatkozó szabályaira.

(4) A (2) bekezdés szerinti forrásátcsoportosítás csak az adott kérelmezési évre vonatkozik, a soron következő pénzügyi évek keretösszegeit nem változtatja meg.

46. § (1) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási jogcímek esetében a kifizetésekre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint a 2. § (1) bekezdésében felsorolt miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel kapcsolatos kifizetések tekintetében a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, valamint a 2. § (3) bekezdésében felsorolt kódszámú felhívások rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. Záró rendelkezések

47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

48. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2115/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2116/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i 2022/1172/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i 2022/1173/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i 2022/126/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

49. §[27] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatások felhasználását szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2023. (VI. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet] megállapított 1. § 39. pontját, 2. § (7) bekezdését, 4. § (7) bekezdését, 24. § (1), (2) és (4) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 26. § (5)-(6) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, 34. § (5) és (9) bekezdését, 35. § (7) bekezdés a) pontját, 39. § (4) bekezdés c) pontját, 41/A. §-át és 42. § (1) bekezdését a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

50. §[28] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokat szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2023. (IX. 27.) AM rendelettel [a továbbiakban: 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet] megállapított 1. § 54. és 63. pontját, 6. § (4) bekezdését, 7. § (1) és (6) bekezdését, 11. § (3a) bekezdését, 24. § (1) bekezdését, 34. § (9) bekezdését és 41/A. §-át az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Gyepalkotó és egyéb takarmánynövény fajok listája

2. melléklet a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az ökológiai jelentőségű másodvetések fajlistája

3. melléklet a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Veszélyes gyomnövények

4. melléklet a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Az inváziós növények listája

I. Nem termelő tájképi elemekre és egyéb tájképi elemekre vonatkozó inváziós fajok

II. Gyephasznosítású táblán elhelyezkedő elemek esetén kitétellel érintett inváziós fajok (kivéve védett tájképi elemek)

III. Vízinövények (kis vizes élőhelyek)

5. melléklet a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Rátameghatározási segédtábla