Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

14/2023. (IV. 19.) AM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló AM rendeletben (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) meghatározott kérelem;

2. elhanyagolható meg nem felelés: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti meg nem felelés;

3. erózió veszélyeztetett terület: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolásra került 12%-nál nagyobb lejtésű és erózióval érintett területeket meghatározó fedvény szerinti terület;

4. fás-cserjés sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, minimum három, legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amely

a) a szántóterületen helyezkedik el,

b) teljes sávszélességében lágy szárú növényzet legfeljebb öt, mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg,

c) a szántott területrésszel legalább harminc méter hosszan érintkezik, és

d) a teljes fás sáv elem kerületének kevesebb mint 30%-a érintkezik állandó gyep területtel;

5. hatáskörrel rendelkező hatóság: a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 24/A. §-a szerinti hatóságok;

5a.[1] hüvelyes növény: a 14. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény;

6. környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;

7. különösen súlyos meg nem felelés: az az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti meg nem felelés;

8. víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs;

9. völgyzáró-gátas halastó: olyan keresztgátas halastó, amely állandó vízfolyások duzzasztásával jön létre, és amelyen a tápláló vízfolyás keresztül folyik;

10. zárlati károsító: a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet meghatározza a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 83. cikke szerinti kedvezményezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) esetében a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési támogatások igénylése esetén betartandó, a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) III. címének II. fejezete szerinti közvetlen kifizetések, továbbá a 70-72. cikke szerinti intézkedések igénybevétele során

a) a KAP I rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (a továbbiakban: JFGK),

b) a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások), valamint

c) az a) és b) pont szerinti követelmények és előírások betartásának ellenőrzésére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó előírásokat.

(2) A mezőgazdasági üzemnek az Egységes kérelem rendelet szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásból erdősített területei vonatkozásában a feltételességnek a nem földhasználat-specifikus előírásait, valamint követelményeit kell alkalmazni.

3. Helyszíni ellenőrzés

3. § (1) Az ellenőrzés alá vont mezőgazdasági termelőt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) választja ki. Az ellenőrzési mintának a KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (ii) alpontja szerinti véletlenszerű minta aránya legalább 20%, legfeljebb 30%.

(2) Az ellenőrzési minta a rendelkezésre álló információk alapján már a tárgyévi egységes kérelem benyújtási időszak lejárta előtt kiválasztható.

(3) KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (iii) alpontja szerinti minimális ellenőrzési arány elérhető egy-egy jogi aktus vagy előírás, illetve ezek csoportjai szintjén. Az ellenőrzési minta kiválasztható a jogosultsági ellenőrzésre kiválasztottak közül.

(4) A Kincstár az ellenőrizendő mintát azon mezőgazdasági termelők teljes köréből választja ki, akik esetében a helyszíni ellenőrzésre történő kiválasztás időpontjáig nem került megállapításra támogatási jogosultság hiánya, továbbá a támogatási vagy kifizetési kérelmüket nem vonták vissza.

(5)[2] Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság egy adott JFGK-val vagy HMKÁ előírással összefüggésben a véletlenszerűen kiválasztottak helyszíni ellenőrzése során jelentős meg nem felelést tár fel, a Kincstár a következő évben az 1. melléklet szerinti mértékben, kizárólag a helyszíni ellenőrzés során feltárt meg nem felelések alapján növeli azon mezőgazdasági termelőknek a számát, amelyek tekintetében helyszíni ellenőrzést fog lefolytatni (a továbbiakban: rátaemelés).

(6) A különösen súlyos meg nem felelés az (5) bekezdés szerinti rátaemelés meghatározásakor az 5% támogatáscsökkentéssel járó meg nem felelésekkel együtt kerül figyelembevételre.

4. § (1)[3] A hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzés időpontját úgy határozza meg, hogy a JFGK-nak és a HMKÁ előírásoknak való megfelelés ténylegesen ellenőrizhető legyen.

(2) A helyszíni ellenőrzés a mezőgazdasági termelő részére bejelenthető, ha ez az ellenőrzés célját vagy hatékonyságát nem befolyásolja. A bejelentés megtétele és az ellenőrzés végrehajtása közötti időszakot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a 14 napot.

(3) Az állatjóléti ellenőrzések esetében a bejelentés legfeljebb 5 nappal korábban tehető meg.

(4) Ha kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus úgy rendelkezik, hogy a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell elvégezni, akkor az uniós jogi aktus szerinti szabályokat az e rendelet szerinti helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazni kell.

5. § (1) A minta ellenőrzése során a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatáskörébe tartozó JFGK-nak vagy HMKÁ előírásoknak való megfelelés tekintetében ellenőrzi a kiválasztott mezőgazdasági termelőket.

(2) A helyszíni ellenőrzés az intézkedés jellegétől függően a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjed. A helyszíni ellenőrzés azonban korlátozható olyan mezőgazdasági parcella-mintára, amely a mezőgazdasági üzem területén található és a vonatkozó JFGK-val vagy HMKÁ előírással érintett mezőgazdasági parcelláknak legalább a felét magában foglalja, feltéve, hogy a JFGK vagy HMKÁ előírások tekintetében az érintett minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti minta vizsgálata meg nem felelést tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta elemszámát növelni kell.

(4) Ha kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály lehetővé teszi, a helyszíni ellenőrzés az ellenőrzésre kerülő elemek reprezentatív mintájára korlátozódhat.

(5) A mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtandó helyszíni ellenőrzések helyettesíthetők adminisztratív ellenőrzésekkel.

(6) A helyszíni ellenőrzések elvégezhetők távérzékelési technológiák alkalmazásával, vagy a Kopernikusz Sentinel műholdak adatai vagy azokkal egyenértékű adatok felhasználásával, ha az adott JFGK vagy HMKÁ előírás jellege ezt lehetővé teszi.

4. A támogatáscsökkentés szabályai

6. § (1)[4] A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet] 7. cikke alapján, valamint a 2-11. melléklet szerinti mérték, súlyosság és tartósság szempontjából értékeli.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok értékeléséről határozatot hoz. A határozat támogatáscsökkentéshez szükséges, külön megállapodásban rögzített adatait a hatáskörrel rendelkező hatóság a Kincstár részére megküldi. Ha nem kerül megállapításra meg nem felelés, a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozataltól eltekint.

(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt meg nem felelés alapján dönt a mezőgazdasági termelő számára folyósítandó vagy folyósított támogatás összegének csökkentéséről, visszavonásáról vagy a mezőgazdasági termelő támogatottak köréből történő kizárásáról.

7. § (1) A támogatáscsökkentés mértékét - minden meg nem felelés esetén önállóan - a Kincstár a 12. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Gondatlan és szándékos meg nem felelések, illetve a meg nem felelések ismétlődése esetén a KAP II rendelet 85. cikkében, valamint az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 8-11. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. Az ismétlődést az adott meg nem felelés szándékos vagy gondatlan mivoltától függetlenül kell megállapítani.

(3) Ha a JFGK és HMKÁ előírás átfedésben van, és mindkettő esetében meg nem felelés kerül megállapításra az ellenőrzések során, akkor a támogatáscsökkentés számításakor az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerint a JFGK után járó jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(4) Ha a mezőgazdasági földterület, a mezőgazdasági üzem vagy azok egy része a meg nem felelés megállapításának évében átruházásra kerül, akkor a meg nem felelés miatti támogatáscsökkentést a KAP II rendelet 84. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint olyan arányban kell az átadó és átvevő között megosztani, amilyen arányban az ellenőrzés keretében a felelősségük megállapítható. Ha nem állapítható meg a felelősség aránya, akkor az átruházás tárgyéven belüli időpontjához igazodó arányban terheli az az átadót és az átvevőt.

(5) Ha a meg nem felelés miatt alkalmazandó teljes támogatáscsökkentés a tárgyévben nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő forint összeget, a támogatáscsökkentés kiszabásától el kell tekinteni.

(6)[5] Ha két egymást követő évben ugyanazon elhanyagolható meg nem felelés megállapításra kerül, akkor a meg nem felelés megállapítása második évétől - azok számától függetlenül - 1% támogatáscsökkentést kell kiszabni.

(7) A 2023. támogatási évben a 2021-ben és 2022-ben, a 2024. támogatási évben a 2022-ben lefolytatott kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az ismétlődés megállapításakor figyelembe kell venni, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható valamely feltételesség szerinti JFGK vagy HMKÁ előírás megsértése.

5. Állandó gyepterület - HMKÁ 1. előírás

8. § (1) Az állandó gyepterületet fenn kell tartani országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő mértékben, amely az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján került meghatározásra.

(2) Az állandó gyepterület mértékét országos szinten minden évben a Kincstár állapítja meg az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (a továbbiakban: GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/126 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 48. cikke szerint.

(3) Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint feltörésének tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2018. évi referenciaarányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referenciaarányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál az (EU) 2022/126 bizottsági rendelet 48. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Ha az állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a (4) bekezdés szerinti referenciaarányhoz képest, akkor a Kincstár erről a tényről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(6) Állandó gyepterület visszaállítására azt a mezőgazdasági termelőt kell kötelezni, aki az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján olyan földterülettel rendelkezik, amely állandó gyepterületként használt földterületből más célú földterületté került átalakításra. A visszaállítási kötelezettség alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek terhére legfeljebb 0,25 hektár nagyságú területet érintő visszaállítási kötelezettség lenne megállapítható.

(7) A visszaállítási kötelezettség megállapítása során az utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet - a karácsonyfa-ültetvények és energetikai faültetvények kivételével - figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A mezőgazdasági termelő visszaállítási kötelezettségének mértékét a mezőgazdasági termelő által az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján más célú földterületté átalakított állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek méretével arányosan kell megállapítani.

(9) A Kincstár a tárgyév végéig dönt a mezőgazdasági termelőt terhelő egyéni visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről és határidejéről, amelynek megvalósítása nem eshet a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártánál későbbi időpontra.

9. § (1) A mezőgazdasági termelő a 8. § (6) bekezdése szerinti visszaállítási kötelezettségének

a) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával,

b) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület helyett - az erdőterület kivételével - más terület állandó gyepterületté alakításával vagy

c) a meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával

tehet eleget.

(2) A visszaállítást az erre vonatkozó kötelezettséggel érintett földterületenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. A visszaállítási kötelezettség akkor teljesíthető ökológiai gazdálkodásban részt vevő szántó művelési ágú területen, ha a mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettség idejére nem rendelkezik más megfelelő nagyságú területtel a visszaállítási kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül az érintett földterület ideiglenes gyepterületnek.

(4) A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a Kincstár ellenőrzi.

(5) Az állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától állandó gyepterületnek minősül, és azt a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától számított öt évig fenn kell tartani. Meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításának esetében a fenntartási kötelezettség az ideiglenes gyepterület telepítésétől számított öt évig áll fenn.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert vis maior esemény miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további olyan vis maior bejelentés nem fogadható el, amelyben a visszaállítási kötelezettség alóli mentesítést kezdeményezi.

6. Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése - HMKÁ 2. előírás

10. § A MePAR-ban vizes élőhelyként lehatárolt elem fenntartása kötelező.

7. Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetésének tilalma - HMKÁ 3. előírás

11. § Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, az erre vonatkozó hatósági határozat alapján.

8. A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása - HMKÁ 4. előírás

12. § (1) A víztestek mentén az Egységes kérelem rendeletben meghatározott vízvédelmi sávokat kell kialakítani, amelyekre nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya és növényvédő szer

a) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,

b) a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint

c) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban, amely 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.

(2) A szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés c) pontja szerinti területet szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként figyelembe kívánja vetetni, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető.

9. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is - HMKÁ 5. előírás

13. § (1) Direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények - beleértve a kukoricát és napraforgót is - termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.

(2) A tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül, ha

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; valamint

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(3) Szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.

(4) Erózióvédelmi sáv az (1) bekezdésben hivatkozott kivételként akkor fogadható el, ha a 12% feletti lejtésű tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább, átlagosan 100 méterenként kerül kialakításra, azzal a feltétellel, hogy[6]

a) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan kevesebb, mint 30 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;

b) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan 30 és 50 méter közötti távolságra helyezkednek el egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 méter hosszúnak kell lennie, és a sáv, valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 méternél, vagy

c) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan több mint 50 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság legyen a sáv vége és a tábla széle között.

(5)[7] Az erózió veszélyeztetett területen történő gazdálkodás esetén az Egységes kérelem rendelet szerinti gazdálkodási napló (a továbbiakban: gazdálkodási napló) vezetése kötelező a 2. melléklet szerinti JFGK 1. tekintetében.

10. Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6. előírás

14. § (1) Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után

a) őszi kultúra - beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést - vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül el kell vetni,

b) a tarló fenntartásával vagy másodvetéssel, amennyiben a nyári betakarítású kultúra lekerülése és az őszi kultúra elvetése között az agronómiailag indokolt időnél hosszabb idő telik el, az ezen időn felüli periódusban, vagy

c)[8] növény vagy tarló szeptember 30-áig történő megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.

(2)[9] A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő állandó kultúrákban legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, arra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, mosott kavics, műfű, gumigranulátum, bármilyen egyéb szintetikus anyag vagy hulladék.

(3) Az állandó kultúrával hasznosított tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül[10]

a) a 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében, ha a tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy

b) a 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(4) Lejtőszögtől függetlenül az ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról, figyelemmel az előkészítő munkálatokhoz szükséges indokolt időre.

11. Vetésváltás a szántóterületeken, kivéve a víz alatt álló kultúrákat - HMKÁ 7. előírás

15. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén gondoskodni kell - e §-ban foglaltak kivételével - az éves vetésváltásról.

(2) A mezőgazdasági termelő az éves vetésváltást megvalósíthatja azáltal, hogy

a) a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterülete, a (4), (8) és (9) bekezdésben foglalt kivételekkel nem érintett részének legalább 1/3-án valósít meg vetésváltást, és

b) gondoskodik róla, hogy az a) pont szerinti szántóterületen megvalósul a vetésváltás legfeljebb három egymást követő éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer az (5) bekezdés szerint különböző növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben.

(3) Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető abban az esetben sem, ha

a) a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés szerint valósítja meg a vetésváltást, vagy

b) a (7) bekezdés a) pontja alapján mentesülne a vetésváltás megvalósítása alól.

(4) A vetőmag termesztés céljából vetett hibridkukorica egymás után legfeljebb négy évig termeszthető.

(5) A vetésváltás szempontjából különböző növénykultúrának kell tekinteni:

a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúráját,

b) a Brassicaceae, Solanaceae vagy Cucurbitaceae növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúráját,

c) a parlagon hagyott földterületet,

d) ideiglenes gyepet, valamint

e) másodvetést, amely kizárólag abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott fogalomnak, és annak minden komponense különböző kultúrának tekinthető az előveteményhez és a másodveteményhez képest, továbbá az Egységes kérelem rendelet szerint megfelelően bejelentésre került agrotechnikai műveletként.

(6) Ha az Egységes kérelem rendelet szerint bejelentett növénykultúra nem szerepel a 13. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e.

(7) A mezőgazdasági termelőnek a vetésváltást nem kell megvalósítania abban az esetben, ha

a) a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a

ba) állandó gyep és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére, vagy

bc) a ba) és a bb) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás

cc) a hüvelyes növények - szója kivételével - termesztésére vagy

cd) a ca)-cc) alpont céljai közül többre is

használják.

(8) A vetésváltást nem kell megvalósítani

a) évelő szántóföldi kultúrákkal borított területen, beleértve az ideiglenes gyepet,

b) víz alatt álló kultúrákkal borított területen és

c) a parlagon hagyott területen.

(9) Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek e § előírásainak.

(10) A mezőgazdasági termelő nem mentesül az e §-ban foglalt előírások alól a támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő területként nem jelölt terület és az ökológiai tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében, ha

a) párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy

b) az ökológiai tanúsító szervezet szerint a mezőgazdasági üzem szántóterületének nem az egésze az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tanúsítással rendelkező terület.

12. Biológiai sokféleség megőrzése - HMKÁ 8. előírás

16. § A biológiai sokféleség megőrzését

a) a nem termelő tájképi elemek és területek:

aa) az Egységes kérelem rendelet szerinti védett tájképi elemek,

ab) fás-cserjés sáv,

ac) táblaszegély,

ad) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,

ae) kis vizes élőhely,

af) erózióvédelmi sáv,

ag) nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,

ah) parlagon hagyott terület,

ai) ökológiai jelentőségű másodvetés vagy

aj) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület

minimális arányának fenntartásával,

b) a védett tájképi elemek megőrzésével, valamint

c) a költési és fiókanevelési időszakban a sövények és fák kivágásának tilalmával

kell biztosítani.

17. § (1) A nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása keretében a mezőgazdasági üzem szántóterületének

a) legalább 4%-át a 16. § a) pont aa)-ah) alpontjában felsorolt nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek kell borítania, vagy

b)[11] legalább 7%-át a 16. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek - beleértve a parlagon hagyott területet is -, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania, azzal, hogy a szántóterületének legalább 3%-ának a 16. § a) pont aa)-ah) alpontja szerinti nem termelő tájképi elemnek vagy területnek kell lennie.

(2) A mezőgazdasági termelő mentesül az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem

a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a

ba) állandó gyepterület, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy

bc) a ba) és bb) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként - függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás -,

cc) a hüvelyes növények termesztésére vagy

cd) a ca)-cc) alpont céljai közül többre is

használják.

18. § (1) Nem termelő tájképi elem, illetve terület abban az esetben vehető figyelembe a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott minimális és maximális határértékeknek, és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét képezi.

(2) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy nem termelő tájképi elem terület vehető figyelembe.

(3) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak.

(4) Ha egy adott gazdasági évben egy nem termelő tájképi elemet vagy területet tartalmazó táblát kizárnak a támogatásból, akkor az adott gazdálkodási évben az adott nem termelő tájképi elem vagy terület nem számolható el.

(5) A nem védett nem termelő tájképi elemeket, abban az évben, amelyben a mezőgazdasági termelő el kívánja számolni, meg kell őriznie, azzal, hogy az Egységes kérelem rendelet 3. melléklete szerinti veszélyes gyomnövények és 4. melléklete szerinti inváziós növények elleni védekezést köteles ellátni.

(6) A nem termelő tájképi elem vagy elemek együttes területe - ide nem értve a védett tájképi elemet - a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, amelynek a 0,25 hektáros táblán is érvényesülnie kell.

19. § (1) Olyan kunhalom és gémeskút fogadható el a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, amely a MePAR-ban lehatárolásra került, HMKÁ előírásban védett, és szántóterületen helyezkedik el.

(2) A MePAR-ban a kunhalmok a teljes területükkel poligonosan kerülnek feltüntetésre, a gémeskutak pontszerűen kerülnek jelölésre, 25 m2-nek megfelelő területtel lehatárolva.

(3) A mezőgazdasági termelőnek a gémeskutat a Kincstár által felmért 2010. évi állapotnak megfelelően kell fenntartani.

(4) A kunhalom területén semmilyen mezőgazdasági talajmunka nem végezhető, a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével. A kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása.

20. § A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti táblaszegély fogadható el.

21. § A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi sáv fogható el, amely megfelel

a) az Egységes kérelem rendelet szerinti értelmező rendelkezésnek és

b) a 13. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

22. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti magányosan álló fa fogadható el.

(2) A MePAR-ban a pontszerűen jelölt magányosan álló fák mindegyike 20 m2-nek megfelelő területtel kerül lehatárolásra.

(3) Magányosan álló fát tilos kivágni.

23. § (1)[12] A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti fa- és bokorcsoport fogadható el.

(2) Fa- és bokorcsoport területén bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos, a visszafásítás vagy a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével.

24. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan, az Egységes kérelem rendelet szerinti parlagon hagyott terület fogadható el, amely

a) legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: pihentetési időszak) pihentetésre kerül, és

b) a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.

(2) A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával.

(3) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.

(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(5) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ 8. előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.

25. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi létesítmény fogadható el, amely Magyarország KAP Stratégiai Terve alapján meghirdetett nem termelő beruházás keretében megvalósult, és a tárgyévben a MePAR-ban már lehatárolásra került, vagy a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi az erózióvédelmi létesítmény meglétét, és a MePAR változásvezetési eljárás során megállapításra kerül annak megléte.

(2) Az erózióvédelmi létesítmény vonalas kiterjedés esetén 1 méter szélességgel kerül elszámolásra.

26. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan vízvédelmi sáv fogadható el, amely megfelel a 12. § szerinti mérethatároknak.

(2) A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a HMKÁ 8. előírása kapcsán elszámolni kívánt vízvédelmi sávon nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy az ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(4) A HMKÁ e rendelet szerinti további előírásainak betartása a vízvédelmi sávokon is kötelező. Adott vízvédelmi sáv a nem termelő tájképi elem és terület minimális arányára vonatkozó előírás kapcsán nem vehető figyelembe, ha helyszíni ellenőrzés a HMKÁ 4. előírásban szereplő növényvédő szer vagy trágya kijuttatási tilalom megszegését állapítja meg.

27. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az ökológiai jelentőségű másodvetéssel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b)[13] a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj - az Egységes kérelem rendelet 2. mellékletben meghatározott növények - keverékével bevetettek, és a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként bejelentették,

c) a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van, és

d) a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédő szer - beleértve a csávázott vetőmagot - nem kerül kijuttatásra, és amelyet a következő évi első növény vetése előtt beforgattak vagy bedolgoztak, és ezt agrotechnikai műveletként bejelentettek.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a területen a kötelező fenntartási időszak alatt növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

(3)[14] Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek az Egységes kérelem rendelet 2. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását és az nem termelő területen az (1) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a gazdálkodási napló adataival kell igazolnia, és azokat tíz évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni az esetleges mintavételezéssel együtt.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő a 60 napos időszakot közvetlenül megelőző, illetve a kötelező fenntartást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(5) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem vagy ökológiai jelentőségű másodvetés szempontjából hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót,

b)[15] a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni az Egységes kérelem rendelet 2. melléklete szerinti növényfajok keverékének felhasználását,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy legkésőbb tárgyév október 1-jéig teljesítette a vetési kötelezettségét,

d) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni az (1) bekezdés szerinti teljes időszakban a másodvetés a területen megtalálható volt, vagy

e) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az (1) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta az ökológiai jelentőségű másodvetés teljes egészén az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást,

akkor a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

28. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b) a terület a 14. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és

c) a területen betartották a (2) bekezdés szerint a növényvédőszer-használat tilalmát.

(2) Az egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amikor a növény a területen van, nem használható növényvédő szer, illetve csávázott vetőmag, kivéve, ha az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül a HMKÁ 8. előírás tekintetében elszámolásra.

(3)[16] A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell a (2) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő - nyilatkozata vagy a helyszíni ellenőrzés megállapítása szerint - az adott nem termelő területen növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, akkor a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírás tekintetében nem termelő területként.

(4) A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek

a) a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszámarányát,

b) a (9) bekezdés szerinti növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen és

c) a növényvédőszer-használati tilalom betartását

a gazdálkodási naplóval kell igazolnia, amelyet a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében és mintavétellel jogosult ellenőrizni.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő

a) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület szempontjából hiányosan vezeti, vagy nem vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszámarányának meglétét,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a (8) bekezdés szerinti termesztési időszakok tartását, vagy

d) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a (8) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta a nitrogénkötő növényekkel bevetett terület egészén a (2) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást,

akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként a HMKÁ 8. előírás tekintetében.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben hivatkozott, a vetés időpontját közvetlenül megelőző, illetve a betakarítást, beforgatást vagy a talajba történő bedolgozást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését az abban foglalt kivételeken túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(7) Ha az ellenőrzések során bizonyításra kerül, hogy a nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az e rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyag-kijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az adott terület nem termelő területként nem vehető figyelembe.

(8) A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig - szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig - tart.

(9) A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a (8) bekezdés szerinti termesztési időszakok teljes tartamában - évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén. A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növénytermesztési időszakának teljes tartamában - évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

(10) Ha az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a nitrogénmegkötő növények, keverékeik vagy a nitrogénmegkötő növények és nem nitrogénmegkötő növények keverékei a (8) bekezdés szerinti termesztési időszakokban nincsenek jelen a mezőgazdasági termelő földterületén, akkor a földterület nem vehető figyelembe nitrogénmegkötő növényekkel bevetett nem termelő területként.

29. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti kis kiterjedésű tó fogadható el.

(2) A kis kiterjedésű tó esetében a figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb 10 méter széles vegetációs sáv is beszámítható.

(3) A kis kiterjedésű tavat annak vegetációs sávjával együtt a MePAR szerinti lehatárolás térmértékében kell megőrizni.

30. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a MePAR-ban rögzített, szántó táblára korlátozódó kis vizes élőhelyként az elem akkor fogadható el, ha az egységes kérelemben teljes egészében igényelt elemként került megjelölésre.

(2) A kis vizes élőhely határát ott kell megjelölni a táblán belül, ahol a táblán termesztett haszonnövény művelése véget ér.

(3) Egy kis vizes élőhely egy termelő egyetlen táblájának részeként igényelhető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kis vizes élőhely helye a MePAR-ban a mezőgazdasági termelő igénylése alapján keletkezik változásvezetéssel.

(5) Magyarország KAP Stratégiai Terve szerinti nem termelő beruházások keretében létrehozott kis vizes élőhelyként olyan terület fogadható el, amely

a) megvalósult,

b) már benne van a tárgyévi MePAR-ban, vagy

c) a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi, hogy van ilyen eleme.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kis vizes élőhely elfogadhatóságának feltétele HMKÁ 8. előírásban, hogy a lefolytatott ellenőrzések visszaigazolják a kérelmezett elem meglétét és megfelelőségét.

31. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti terasz fogadható el.

(2) A teraszok megőrzése kötelező.

(3) A teraszokat a kérelemben vonalasan kell megjeleníteni, és 2 méter szélességgel számolhatóak el. A terasz minden egyes métere 2 m2-nek felel meg. A gazdálkodó szántóterületén elhelyezkedő terasz minimális hossza 10 méter.

32. § (1)[17] Az nem termelő terület típusát, minimális és maximális szélességét, kiterjedését, elhelyezkedését, az egységes kérelemben történő megjelenítésének módját, valamint az átváltási és súlyozási tényezőket a 15. melléklet tartalmazza.

(2)[18] A MePAR nyilvántartásában fás sávként és táblaszegélyként lehatárolt terület azon része számolható el nem termelő területnek, amely a 15. melléklet szerinti átváltási tényezőknek megfelel.

(3)[19] A HMKÁ 8. előírás alapjának meghatározásához a mezőgazdasági termelő által bejelentett szántóterület, valamint a szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet kell figyelembe venni. A szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet abban az esetben is bele kell számítani az nem termelő terület kijelölésének kötelezettsége alapjául szolgáló területbe, ha azt nem jelentették be nem termelő területként.

(4) Ha a védett tájképi elem esetében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő nem őrizte meg a HMKÁ 8. előírásainak és az Egységes kérelem rendeletben foglalt minimumkövetelménynek megfelelően, úgy a tárgyévben a védett tájképi elem nem vehető figyelembe nem termelő tájképi elemként.

33. § (1) A nem termelő tájképi elemnek vagy területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett, MePAR-ban támogatható szántóterületen kell elhelyezkednie.

(2) Fás sávok esetében, ha a fás szárú vegetáció lombkoronája az elszámolni kívánt elem teljes szélességében öt méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor a szakadással elválasztott részeket különállóan, nem termelő tájképi elemként kell bejelenteni.

(3) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek és területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azonban a fás-cserjés sáv, vízvédelmi sáv és táblaszegély egy másik nem termelő tájképi elem által teljesen körülvett belső területként nem vehető figyelembe.

34. § A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező.

35. § Fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni.

13. Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átalakításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken - HMKÁ 9. előírás

36. § (1) A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, a gyepnemez megbontása tilos.

(2) A meg nem felelés bármely ellenőrzés eredményeként vagy az illetékes ellenőrző hatóság vagy kifizető ügynökség bármely más jelzése alapján megállapítható.

(3) A környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint annak feltörése tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg.

(4) A feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha az érzékeny állandó Natura 2000 gyep tábla terület változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben feltörésre vagy átalakításra kerül.

(5)[20] Ha a mezőgazdasági termelő csatolja az Egységes kérelem rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti hatósági engedély másolati példányát, akkor az engedélyben foglalt érzékeny állandó gyepterület feltörése nem minősül meg nem felelésnek.

(6)[21] A (4) bekezdés szerint megállapított meg nem felelés ismétlődése a környezeti szempontból érzékeny gyep visszaállításával kerülhető el. A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve a környezeti szempontból érzékeny gyepterületet, amelyre teljesítette a visszaállítást.

14. Vis maiorra vonatkozó rendelkezések

37. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárása során az elháríthatatlan külső okot (a továbbiakban: vis maior) csak abban az esetben veszi figyelembe, ha azt a mezőgazdasági termelő a támogatás igénybevétele során a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggésben bejelenti.

(2) A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő mezőgazdasági termelő legkésőbb a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzés során jelezheti, ha a gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(3) Ha a helyszíni ellenőrzésen sem a mezőgazdasági termelő, sem a képviselője nem volt jelen, a mezőgazdasági termelő legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelezheti, hogy gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzést megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(4) A vis maior eseményt elektronikus úton ügyfélkapun keresztül vagy a Kincstár honlapján elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen kell bejelenteni.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését az ellenőrzés során tett megállapításokat tartalmazó határozatban közli az érintett mezőgazdasági termelővel.

(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet az irányadó.

15. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[22] A 10. § 2023. november 25-én lép hatályba.

39. § (1) A 2023. támogatási évben az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 7. és 8. előírás (GAEC-előírások) alkalmazása tekintetében a 2023. igénylési évre biztosított eltérésről szóló (EU) 2022/1317 (2022. július 27.) bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1317 rendelet] 1. cikke alapján a mezőgazdasági termelő - a 15. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével - mentesül a 15. § szerinti vetésváltási kötelezettség alól.

(2) A 2023. támogatási évben az (EU) 2022/1317 rendelet 1. cikke alapján a 17. § (1) bekezdése szerinti parlagon hagyott területnek kell tekinteni azt a területet, amelyet a mezőgazdasági termelő parlagon hagyott területként bejelent, és azt a 15. § (3) bekezdése szerinti eset, továbbá a kukorica és a szójabab kivételével a 16. melléklet szerinti élelmiszer célú növénykultúra termesztésére használ. Ez az eltérési lehetőség nem vonatkozik azokra az agrárökológiai programban részt vevő mezőgazdasági termelőkre, akik nem termelő tájképi elemek és területek kijelölésére vonatkozó gyakorlatot választanak.

(3) E rendeletben előírt bármely, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU (2013. december 17.) európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében nevesített, 2022. december 31-én alkalmazandó követelményeken túlmutató, 2022. november 7-ét megelőző mezőgazdasági tevékenység következtében történő megsértése esetén a KAP II rendelet 59. cikk (5) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

39/A. §[23] (1) A 10. § szerinti követelményt első alkalommal a 2025. támogatási évben kell alkalmazni.

(2) A 11. §-t a 2023. támogatási évben benyújtott egységes kérelmek tekintetében is alkalmazni kell.

40. § Ez a rendelet

1. a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

4. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

5. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 7. és 8 előírás (GAEC-előírások) alkalmazása tekintetében a 2023. igénylési évre biztosított eltérésről szóló, 2022. július 27-i (EU) 2022/1317 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

41. §[24] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatások felhasználását szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2023. (VI. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet] megállapított 3. § (5) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 7. § (6) bekezdését, 13. § (4) bekezdését, 14. § (1) bekezdés c) pontját, 14. § (2)-(3) bekezdését, 17. § (1) bekezdés b) pontját, 23. § (1) bekezdését, 27. § (1) bekezdés b) pontját, 27. § (3) és (5) bekezdés b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 32. § (1)-(3) bekezdését, 38. § (2) bekezdését és 2. mellékletét a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

42. §[25] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokat szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2023. (IX. 27.) AM rendelettel [a továbbiakban: 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet] megállapított 1. § 5a. pontját, 13. § (5) bekezdését, 36. § (5) és (6) bekezdését, valamint 2., 3. és 13. mellékletét az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

43. §[26] E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 11. melléklet 36. sorát a 2023. évben benyújtott kérelmekre indult eljárásban kell alkalmazni.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A rátameghatározási segédtábla

ABC
1.Azon mezőgazdasági termelők aránya, ahol a helyszíni ellenőrzés adott előírás vagy követelmény tekintetében egy vagy több meg nem felelést tárt felA feltárt meg nem felelések miatti támogatáscsökkentés
%-a gondatlanság esetén
Szándékos meg nem
felelés
1%3%5%
2.> 5% - 10%RátaRátaRátaRáta x 2,5
3.> 10% - 25%Ráta x 1,25Ráta x 1,5Ráta x 2,5Ráta x 5,0
4.> 25% - 50%Ráta x 1,5Ráta x 3,0Ráta x 5,0Ráta x 10,0
5.> 50%Ráta x 3,0Ráta x 6,0Ráta x 10,0Ráta = 20%

2. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 1. követelmény- és minősítési tábla - Mezőgazdasági eredetű foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

[27]
ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.Engedélyköteles öntözési célú vízhasználat csak
érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján,
a víztermelés nyilvántarthatóságának biztosításával
végezhető
1. A vizsgált öntözés esetében nem áll rendelkezésre vízkivételi mennyiség mérésre vagy meghatározására alkalmas mérőeszköz vagy módszer.Gazdaságon
belüli
Közepes súlyúRövid távon
helyrehozható
3.A vizsgált területre vonatkozólag nem áll rendelkezésre hatályos vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedély.Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
4.A mezőgazdasági termelőnél nem áll rendelkezésre öntözési üzemnapló, vagy azt nem naprakészen vezeti.Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon helyrehozható
5.A naptári évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást
kell vezetni a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási
Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra,
parcellaművelési adatokra vonatkozóan.
1.0.3 A gazdálkodó a naptári évre
vonatkozóan hiányosan vagy nem vezet
a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási
Naplót a tápanyag-gazdálkodásra,
trágyázásra, parcellaművelési adatokra
vonatkozóan.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
6.A földhasználó erózió veszélyeztetett területen az erózió
megakadályozása érdekében köteles szántó területen
talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni,
olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj
szerkezetességének megóvásával, talajtömörödés
megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti
a csapadékvíz talajba jutását, illetve szintvonalas
művelést folytatni.
1.1.1 Erózió veszélyeztetett szántó
területen gyenge, rossz fedettséget
biztosító, korán lekerülő növényt
termeszt, vagy nem gondoskodik a talaj
fedéséről másodvetéssel, vagy nem létesít
erózióvédelmi sávot.
Gazdaságon
belüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
7.1.1.2 Erózió veszélyeztetett szántó területen
változó mélységű talajművelésről nem
gondoskodott, vagy 12%-nál nagyobb
lejtésű területen lejtőirányú talajművelést
végez anélkül, hogy a csapadékvíz
beszivárgását elősegítené.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
8.A földhasználó erózió veszélyeztetett területen
az erózió megakadályozása érdekében köteles ültetvény
területen szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést
végezni, vagy a sorközök fedettségét gyepesítéssel,
talajtakarással biztosítani.
1.2.1 Erózió veszélyeztetett ültetvény
területen szintvonalakkal nem párhuzamos
irányú telepítést végzett, vagy nem
gondoskodott a sorköz fedettségéről.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
9.A földhasználó erózió veszélyeztetett területen
az erózió megakadályozása érdekében köteles gyep
területen fokozott gondot fordítani a talajt kímélő
legeltetésre, valamint ahol a gyeptakaró a talajvédelem
követelményeinek nem felel meg, azt felújítással
helyreállítani.
1.3.1 Nem folytatott talajkímélő legeltetést.Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
10.1.3.2 A gyeptakaró a talajvédelem
követelményeknek nem felelt meg,
felújítással helyreállítása nem történt meg.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
11.Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat,
gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni.
1.4.1 Erózió ellen védelmet nyújtó
terepalakulatokat, gyep-, cserje- és
erdősávokat nem őrizte meg.
Gazdaságon
kívüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
12.Hígtrágyával kijuttatott foszfor hatóanyag-mennyisége
nem lehet több, mint 150 kg/ha/év.
1.5.1 A mezőgazdasági területre kijuttatott
foszfor hatóanyag mennyiség meghaladta
a 150 kg/ha mennyiséget.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
13.A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi felügyelő
útján ellenőrzi; a talajvédelmi terv, valamint egyéb,
talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét,
bejelentés megtörténtét, a talajvédelmi tervben
foglaltak szerinti betartását.
1.6.1 A gazdálkodó mezőgazdasági
területére engedély vagy bejelentés
nélküli szennyvíz, szennyvíziszap vagy
szennyvíziszap komposzt kijuttatás történt.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható
14.1.6.2 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén nem csak a talajvédelmi tervben
szereplő területekre történt szennyvíz,
szennyvíziszap vagy szennyvíziszap
komposzt kijuttatás.
Gazdaságon
kívüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
15.1.6.3 A kijuttatott szennyvíz-,
szennyvíziszap- vagy
szennyvíziszapkomposzt-mennyiség nem
a talajvédelmi tervben meghatározott
mennyiségben került kijuttatásra.
Gazdaságon
kívüli
KözepesRövid távon
helyrehozható

3. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 2. követelmény- és minősítési tábla - Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés esetén az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.2.0 A naptári évre vonatkozóan az adatszolgáltatást
megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni
a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló
tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési
adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy
ennek megfelelő adattartalommal.
3.2.0.2 A gazdálkodó a naptári évre
vonatkozóan az adatszolgáltatást
megalapozó folyamatos nyilvántartást
hiányosan vagy nem vezet a külön
jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló
tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra,
parcellaművelési adatokra, valamint
állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek
megfelelő adattartalommal.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
4.2.1 Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával
kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem
haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve
a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát,
továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, és
szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is.
2.1.1 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén (kivéve gyepterületek)
szervestrágyával, szennyvízzel,
szennyvíziszappal, szennyvíziszap
komposzttal kijuttatott nitrogén hatóanyag
mennyiség a vizsgált év vonatkozásában
meghaladja a 170 kg/ha értéket.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
5.2.1.2 A gazdálkodó gyepterületén
a szervestrágyával kijuttatott nitrogén
hatóanyag mennyiség a vizsgált év
vonatkozásában meghaladja a 170 kg/ha
értéket.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
6.2.2 November 30-tól február 15-ig - az őszi kalászosok
fejtrágyázásán kívül - tilos a trágyakijuttatás.
2.2.1 Az őszi kalászosok fejtrágyázásán kívül
november 30. és február 15. között trágya
kijuttatás történt.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
7.2.2.2 Őszi kalászosok fejtrágyázása február 1.
előtt történt.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
8.2.3 Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval
borított talajra trágya nem juttatható ki.
2.3.1 A gazdálkodó fagyott, hóval borított
vagy vízzel telített területén trágyakijuttatás
történt.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható
9.2.4 A trágyát egyenletesen kell kijuttatni, és
az istállótrágyát haladéktalanul a talajba bedolgozni.
2.4.1 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén a trágyát nem egyenletesen
juttatta ki.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
10.2.4.2 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén az istállótrágyát nem dolgozta be
a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
11.2.5 Lejtős területen történő trágyázás csak a lejtő
meredekségének megfelelően előírt módon történhet.
2.5.2 12%-nál meredekebb lejtésű területen
a gazdálkodó nem dolgozta be a kijuttatást
követő 4 órán belül a műtrágyát.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
12.2.5.4 15 és 17% közötti lejtésű ültetvényben
erózió elleni védelem biztosítása nélkül
történt trágyakijuttatás.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
13.2.5.5 17%-nál meredekebb lejtésű területen
trágyakijuttatás történt.
Gazdaságon
belüli
KözepesHosszú távon
helyrehozható
14.2.6 Nem juttatható ki műtrágya és szervestrágya
a felszíni vizek partvonalától mért - a Rendeletben
meghatározott - védőtávolságon belül.
2.6.1 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén műtrágya került kijuttatásra
a felszíni vizek partvonalának 2 méteres
sávjában.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható
15.2.6.2 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén szerves trágya került kijuttatásra
a tavak partvonalától mért 20 méteres
sávban vagy egyéb felszíni vizektől mért
5 méteres sávban, illetve a védőtávolság
csökkentése esetén 3 méteres sávban.
Gazdaságon
kívüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
16.2.6.3 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén szerves trágya került kijuttatásra
forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok
itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres
sávban.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható
[28]
17.2.7 A hígtrágya termőföldön történő felhasználására
irányuló szándékot be kell jelenteni a talajvédelmi
hatóságnak.
2.7.1 A gazdálkodó mezőgazdasági
területére engedély vagy bejelentés nélküli
hígtrágya kijuttatás történt.
Gazdaságon
Kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható
18.2.7.2 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén nem csak a hatósági engedélyben
vagy a bejelentésről szóló igazolásban
szereplő területekre történt hígtrágya
kijuttatás.
Gazdaságon
kívüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
19.2.8 A kijuttatandó nitrogén műtrágya hatóanyag
mennyiségét talajvizsgálatokra alapozottan kell
meghatározni.
2.8.1 A gazdálkodó a műtrágyázott
mezőgazdasági területeire vonatkozóan
nem rendelkezik 5 éven belüli talajvizsgálati
eredménnyel.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
20.2.9 Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogén trágyát
a betakarítás után, amennyiben megfelelő
talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot
követően nem kerül sor, vagy a szármaradványok
lebomlása azt nem igényli.
2.9.1 A könnyen oldódó nitrogén trágya
kijuttatása (kivéve a szármaradványok
lebontásához szükséges mennyiséget) után
15 napon belül nem történt vetés.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
21.2.9.2 A szermaradványok lebontásához
a szükséges hatóanyag mennyiségnél több
könnyen oldódó nitrogén trágya került
kijuttatásra.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
22.2.10 Mezőgazdasági üzem területén történő
istállótrágya és silótakarmány tárolása során
be kell tartani a jogszabályi előírásokat.
2.10.1 A gazdálkodó mezőgazdasági
területén az istállótrágya ideiglenes tárolására
vonatkozó előírások be nem tartása.
Gazdaságon
kívüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
23.2.10.2 A silótér aljzata nem szigetelt, illetve
nem kapcsolódik hozzá szigetelt akna.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
24.2.10.3 A gazdálkodó nem rendelkezik
a jogszabály szerint szükséges méretű,
megfelelő műszaki paraméterekkel
rendelkező trágyatárolóval, azonban
szemrevételezés, illetve a rendelkezésre álló
információk alapján új eljárás keretén belül
vízvédelmi hatáskörű intézkedés megtétele
nem szükséges.
Gazdaságon belüliEnyheRövid távon
helyrehozható
25.2.10.4 A gazdálkodó nem rendelkezik
a jogszabály szerint szükséges méretű,
megfelelő műszaki paraméterekkel
rendelkező trágyatárolóval, és
a szemrevételezés, illetve a rendelkezésre álló
információk alapján új eljárás keretén belül
vízvédelmi hatáskörű intézkedés megtétele
szükséges.
Gazdaságon belüliKözepesRövid távon
helyrehozható
26.2.10.5 A trágyatároló kapacitása
nem felel meg a jogszabályban előírtaknak.
Gazdaságon belüliEnyheRövid távon
helyrehozható
27.2.11 Az erózió megakadályozása érdekében
2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan
művelési módot kell alkalmazni, amely
elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.
2.11.1 A 2%-nál meredekebb lejtésű területen
alkalmazott művelési mód nem segíti elő
a csapadékvizek talajba jutását.
Gazdaságon belüliEnyheRövid távon
helyrehozható

4. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 3-4. követelmény- és minősítési tábla

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.Ideiglenes gyepek feltörése, felülvetéseA feltört vagy felülvetett Natura 2000
gyepterület vonatkozásában a gazdálkodó
nem rendelkezik érvényes hatósági
engedéllyel.
Gazdaságon
kívüli (5)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
3.Fa kivágása, telepítéseNatura 2000 területen kivágott vagy
telepített fa vagy facsoport vonatkozásában
a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes
hatósági engedéllyel.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
4.Mezőgazdasági terület erdősítéseNatura 2000 területen telepített erdő
vonatkozásában a gazdálkodó nem
rendelkezik érvényes erdő telepítési-kivitelezési tervvel.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
5.Termőföld más célú hasznosításaNatura 2000 területen a termőföld
mezőgazdasági hasznosításon kívüli más
célú használata vonatkozásában
a gazdálkodó nem rendelkezik érvényes
hatósági engedéllyel.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
6.Földhasználati szabályok betartásaA gazdálkodó nem tartotta be
maradéktalanul a Natura 2000
gyepterületek kötelező érvényű
földhasználati szabályokat.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe akkor,
ha a H3-H7,
illetve H9-H22
szempontok
közül egyet (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
7.Közepes akkor,
ha kettőt vagy
hármat (3)
8.Súlyos akkor,
ha több mint
hármat sértett
meg
a mezőgazdasági
termelő (5)
9.Védett állatfajok zavarása, károsítása,
kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más
élettevékenységének veszélyeztetése
Látható jele van annak, hogy a gazdálkodó
mezőgazdasági területén védett állatfajok
egyedét zavarta, károsította, kínozta,
elpusztította, szaporodását és más
élettevékenységét veszélyeztette.
Gazdaságon
kívüli (5)
Különösen
Súlyos (6)
Maradandó (5)
10.Védelemben részesülő állatfajok lakó-, élő-, táplálkozó-,
költő-, pihenő- vagy búvóhelyének lerombolása,
károsítása
Látható jele van annak, hogy a gazdálkodó
mezőgazdasági területén védett állatfajok
lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy
búvóhelyét lerombolta, károsította.
Gazdaságon
kívüli (5)
Különösen
Súlyos (6)
Maradandó (5)
11.A gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő
előírásnak megfelelően, (különösen idős, böhönc)
faegyedek visszahagyását
Az erdőtervi előírással ellentétben
a mezőgazdasági termelő részben vagy
egészben nem valósította meg
az egyedi jellegzetességgel bíró faegyedek
visszahagyását.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Maradandó (5)
12.A gazdálkodó az erdőtervben szereplő előírásnak
megfelelően tartsa be az őshonos cserjeszint,
erdőszegély megőrzésére vonatkozó kötelezettségét
Az erdőtervi előírással ellentétben
a mezőgazdasági termelő részben vagy
egészben nem tett eleget az őshonos
cserjeszint, erdőszegély megőrzési
kötelezettségének.
Gazdaságon
kívüli (5)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
13.A gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő
előírásokat, nevelővágások, bontás jellegű
véghasználatok, egészségügyi fakitermelés esetén,
valamint a hagyásfa csoportok területén álló és fekvő
holtfa visszahagyására
Az erdőtervi előírással ellentétben
a mezőgazdasági termelő nem
gondoskodott a nevelővágások, bontás
jellegű véghasználatok egészségügyi
kitermelés esetén, valamint a hagyásfa
csoportok területén az előírt álló, illetve
fekvő holtfa visszahagyásáról. Az erdőről,
az erdő védelméről és
az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
28. § (1) bekezdés b) pont.
Gazdaságon
kívüli (5)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
14.A gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő
előírásokat véghasználat esetén a hagyásfák, vagy
hagyásfa csoportok visszahagyására
Az erdőtervi előírással ellentétben
a mezőgazdasági termelő részben vagy
egészben nem gondoskodott a hagyásfák,
vagy a hagyásfa csoportok visszahagyásáról
a véghasználat során.
Gazdaságon
kívüli (5)
Súlyos (5)Maradandó (5)
15.Az erdőgazdálkodó az erdőtervben előírt, az Evt. 27. és
28. §-ában meghaladóan előírt korlátozásoknak nem tett
eleget
Az erdőtervben foglalt, az erdészeti hatóság
által előírt egyéb korlátozóknak nem tett
eleget.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Hosszú távon
helyrehozható (3)

5. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 5. követelmény- és minősítési tábla - Élelmiszerbiztonság

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.NYOMONKÖVETHETŐSÉG ÉS FELELŐSSÉG
3.5.1. Nyilvántartás vezetése a beszállítókról, és olyan
nyomon követési rendszer alkalmazása, amely lehetővé
teszi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését
a hatóság felé.
5.1. A gazdálkodó nem vezet nyilvántartást
a beszállítókról, így nem biztosítja a
nyomon követhetőséget.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
4.5.1.a) A gazdálkodó beszállítókról vezetett
nyilvántartása nem teljes (nincs meg
a beszállító-termék kapcsolat), és így
nem teljeskörűen biztosítja a nyomon
követhetőséget.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
5.5.1.b) A gazdálkodó beszállítókról
vezetett nyilvántartása nem teljes (nem
tartalmazza a beszállítás időpontját vagy
szállított termék mennyiségét), és így
nem teljeskörűen biztosítja a nyomon
követhetőséget.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
6.5.2. Nyilvántartás vezetése a vevőkről, és olyan nyomon
követési rendszer alkalmazása, amely lehetővé teszi
az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a hatóság
felé.
5.2. A gazdálkodó nem vezet nyilvántartást
azokról a vevőkről, akiknek a termékeiket
kiszállítja, így nem biztosítja a nyomon
követhetőséget.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
7.5.2.a) A gazdálkodó azokról a vevőkről
vezetett nyilvántartása, akiknek
a termékeket kiszállítja, nem teljes (nincs
meg a vásárló-termék kapcsolat), és így
nem teljeskörűen biztosítja a nyomon
követhetőséget.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
8.5.2.b) A gazdálkodó azokról a vevőkről
vezetett nyilvántartása, akiknek
a termékeket kiszállítja, nem teljes (nem
tartalmazza a kiszállítás időpontját vagy
a szállított termék mennyiségét), és így
nem teljeskörűen biztosítja a nyomon
követhetőséget.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
9.5.3. A forgalomba hozott, illetve valószínűleg
forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy
takarmányokat az előállítás nyomon követhetősége
érdekében el kell látni címkékkel vagy azonosító
eszközökkel.
5.3.1. A forgalomba hozott élelmiszereket
vagy takarmányokat nem látták el
címkékkel vagy azonosító eszközökkel.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
10.5.3.1.a) A forgalomba hozott élelmiszereket
vagy takarmányokat ellátták jelöléssel, de
az nem alkalmas a nyomon követhetőségre,
illetve az azonosítást nem teszi lehetővé.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
11.5.3.2. A valószínűleg forgalomba hozatalra
kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat
nem látták el címkékkel vagy azonosító
eszközökkel.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
12.5.3.2.a) A valószínűleg forgalomba
hozatalra kerülő élelmiszereket vagy
takarmányokat ellátták jelöléssel,
de az nem alkalmas a nyomon
követhetőségre, illetve az azonosítást nem
teszi lehetővé.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
13.5.4. A hatósági ellenőrzések során azonosított problémák
alapján hozott helyesbítő/megelőző intézkedések
megtétele.
5.4.1.a) Annak ellenére, hogy
az élelmiszeripari/takarmányipari vállalkozó
a hatósági ellenőrzések során azonosított
problémákról tájékoztatást kapott, nem
tett megfelelő helyreigazító/megelőző
intézkedéseket.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
14.5.5. Az élelmiszeripari, illetve takarmányipari vállalkozó
kivonja a piacról termékét amennyiben úgy véli, okkal
feltételezi vagy értesült arról, hogy az általa forgalomba
hozott élelmiszer, illetve takarmány nem tesz eleget
a biztonságossági követelményeknek, illetve pontos
felvilágosítást ad kifogásolt terméke kapcsán
a fogyasztók/felhasználók részére.
5.5.a) Az élelmiszeripari, illetve
takarmányipari vállalkozó nem vonta ki
a piacról termékét, annak ellenére,
hogy úgy vélte, okkal feltételezte vagy
értesült arról, hogy az általa forgalomba
hozott élelmiszer, illetve takarmány
nem tesz eleget a biztonságossági
követelményeknek.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Különösen
Súlyos (6)
Maradandó
(5)
15.5.5.b) Az élelmiszeripari, illetve
takarmányipari vállalkozó nem adott
felvilágosítást a kifogásolt terméke kapcsán
a fogyasztók/felhasználók részére.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
16.5.6. Az élelmiszeripari, illetve takarmányipari vállalkozó
értesíti az illetékes hatóságot, amennyiben úgy véli,
okkal feltételezi vagy értesült arról, hogy az általa
forgalomba hozott élelmiszer, illetve takarmány nem
tesz eleget a biztonságossági követelményeknek.
5.6. Az élelmiszeripari, illetve
takarmányipari vállalkozó nem értesítette
az illetékes hatóságot, annak ellenére,
hogy úgy vélte, okkal feltételezte vagy
értesült arról, hogy az általa forgalomba
hozott élelmiszer, illetve takarmány
nem tesz eleget a biztonságossági
követelményeknek.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
17.5.7. Az élelmiszeripari, illetve takarmányipari vállalkozó
a nem biztonságos élelmiszer, illetve takarmány tételével
kapcsolatban foganatosított intézkedéseiről az illetékes
hatóságot tájékoztatja.
5.7.a) Az élelmiszeripari, illetve
takarmányipari vállalkozó a nem
biztonságos élelmiszer, illetve takarmány
tételéről, illetve az azzal kapcsolatban
foganatosított intézkedéseiről az illetékes
hatóságot nem tájékoztatta.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
18.ÁLLATTARTÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/a. blokk)
19.5/a. Foglalkozik-e a gazdálkodó élelmiszer-termelő állatok tartásával?
20.5.11. A hulladékok és veszélyes anyagok megfelelő
tárolása a szennyezés megakadályozása érdekében
az állattartás és az állati eredetű alaptermék előállítás
során.
5.11. A gazdálkodó nem megfelelően
tárolja az állattartás és állati eredetű
alaptermék előállítás során keletkezett
hulladékot és veszélyes anyagokat.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
21.5.12. Az emberekre élelmiszerekkel átvihető járványos
betegségek behurcolásának, illetve állati eredetű
termékeken keresztül történő elterjedésének
megakadályozása, beleértve az állatok elkülönítését is.
5.12.1. A gazdálkodó nem végzi el
az új állomány betelepítésekor szükséges
járványügyi megelőző intézkedéseket.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
22.5.12.2. A telepen rágcsáló jelenlétére
utaló jelek láthatók, járványügyi higiéniai
kockázat áll fenn.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
23.5.12.3. A telepen rovarkártevők jelenlétére
utaló jelek láthatók, járványügyi higiéniai
kockázat áll fenn.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
24.5.12.4. Nem végzik el rendszeresen és
az előírásoknak megfelelően a kártevőirtást.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
25.5.12.5. A gazdálkodó nem tesz eleget
az általános járványügyi higiéniai
kötelezettségeknek.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
26.5.12.6. A beteg állatok elkülönítése nem
megoldott.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
27.5.13. Takarmány-adalékanyagok és állatgyógyászati
készítmények helyes használata.
5.13.1. A gazdálkodó nem az előírtaknak
megfelelően használja
a takarmány-adalékanyagokat.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
28.5.13.2. A gazdálkodó nem az előírtaknak
megfelelően használja az állatgyógyászati
készítményeket.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
29.5.13.3. A gazdálkodónál a reziduum-toxikológiai monitoring terv szerinti
mintavétel eredménye valamely
takarmány-adalékanyag vagy
állatgyógyászati készítmény hatóanyag
jogellenes használatát igazolta.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Maradandó
(5)
30.5.14. Az állatokat tenyésztő vagy állati eredetű
alaptermékeket előállító élelmiszeripari vállalkozóknak
a következőkről kell nyilvántartást vezetniük:
- az állatok etetésére használt takarmány jellege és
eredete;
- az állatoknak adott állatgyógyászati készítmények vagy
egyéb kezelések, a beadás dátumai és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő;
- az állatokból vett mintákon vagy más, az emberi
egészség szempontjából fontos, diagnosztikai célra vett
mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei
és
- az állatokon vagy állati eredetű termékeken végzett
vizsgálatokról szóló vonatkozó jelentések.
5.14.1. Az állatokat tenyésztő vagy
állati eredetű alaptermékeket előállító
élelmiszeripari vállalkozó nem vezet
nyilvántartást az állatok etetésére használt
takarmány jellegéről és eredetéről.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
31.5.14.2. Az állatokat tenyésztő vagy
állati eredetű alaptermékeket előállító
élelmiszeripari vállalkozó nem vezet
nyilvántartást a gyógyszeres kezelésekről.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
32.5.14.2.a) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények neve.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
33.5.14.2.b) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények élelmezés-egészségügyi
várakozási ideje.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
34.5.14.2.c) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának módja.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
35.5.14.2.d) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának
megkezdésének ideje.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
36.5.14.2.e) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának időtartama.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
37.5.14.2.f) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának indoka.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
38.5.14.2.g) A gyógyszeres kezelésekről
vezetett nyilvántartásban a kezelt állatok/állatcsoportok nem azonosíthatók.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
39.5.14.3. Az állatokat tenyésztő vagy
állati eredetű alaptermékeket előállító
élelmiszeripari vállalkozó nem vezet
nyilvántartást az állatokból vett
mintákon vagy más, az emberi egészség
szempontjából fontos, diagnosztikai célra
vett mintákon végzett laboratóriumi
vizsgálatok eredményeiről, jelentéséről.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
40.5.15. A takarmányt a kemikáliáktól és a gyógyszeres
takarmánytól elkülönítetten kell tárolni és kezelni.
5.15. A takarmányt a kemikáliáktól
és a gyógyszeres takarmánytól nem
elkülönítetten tárolják és kezelik.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
41.5.16. A gyógyszeres takarmányokat úgy kell tárolni,
hogy felhasználásukkor összetévesztésük esélye a lehető
legkisebb legyen.
5.16. A gyógyszeres takarmányok
összetévesztésre esélyt adó tárolása.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
42.5.17. Csak nyilvántartott létesítményben előállító
termelőtől lehet takarmányt beszerezni.
5.17.a) Nem nyilvántartott/engedélyezett létesítményből történő
takarmánybeszerzés.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
43.TEJTERMELŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/b. blokk)
44.5/b. Foglalkozik-e a gazdálkodó tejtermelő állatok tartásával?
45.5.18. A nyerstejnek olyan állatokból kell származnia,
- amelyek jó általános egészségi állapotban vannak,
nem mutatják olyan betegség jeleit, amely a tej
fertőződését eredményezheti, és különösen nem
szenvednek az ivarszervek váladékos fertőzésében,
hasmenéssel és lázzal járó bélgyulladásban vagy a tőgy
felismerhető gyulladásában;
- amelyeknek nincs olyan tőgysebük, amely hatással
lenne a tejre;
- amelyek a 96/23/EK irányelv értelmében nem kaptak
tiltott szereket vagy készítményeket, és amelyek nem
estek át illegális kezelésen;
- amelyek vonatkozásában, amennyiben kaptak
engedélyezett szereket vagy készítményeket,
betartották az említett szerekre vagy készítményekre
előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket.
5.18.1. Nem fejik elkülönítetten
a tőgybeteg, váladékozó ivarszervű,
hasmenéses, lázas állatokat.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
46.5.18.1.a) A tőgybeteg, váladékozó
ivarszervű, hasmenéses, lázas állatok tejét
nem kezelik külön, nem bizonyítható, hogy
nem kerül bele az emberi fogyasztásra
szánt elegytejbe.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
47.5.18.2. A gyógyszeres kezelésben részesült
tejtermelő állatok esetében nem tartották
be a vonatkozó élelmezés-egészségügyi
várakozási időket.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
48.5.18.3. Egyértelmű jele van annak, hogy
illegális kezelésen átesett, illetve tiltott
szerekkel kezelt állatból származó tej kerül
az emberi fogyasztásra szánt elegytejbe.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
49.5.19. Csak olyan bivaly- és tehéntej használható
fel emberi fogyasztásra, amely olyan állományból
származik, amely
- Brucellózistól hivatalosan mentes vagy
- Brucellózistól mentes vagy
- az illetékes hatóság engedélyével, ha Brucellózis-tesztje nem pozitív, Brucellózisra utaló tüneteket nem
mutat, tejét hőkezelték, és a tej az alkalikus foszfatáz
próbára negatív reakciót mutat;
ÉS
- Gümőkórtól hivatalosan mentes, vagy
- az illetékes hatóság engedélyével, ha gümőkór-tesztje
nem pozitív, gümőkórra utaló tüneteket nem mutat,
tejét hőkezelték, és a tej az alkalikus foszfatáz próbára
negatív.
5.19. Egyértelműen bizonyítható, hogy
emberi fogyasztásra szánt tej olyan
szarvasmarha (bivaly) állományból vagy
olyan állattól származik, amelynek nincs
igazolása brucellózis- és
gümőkórmentességről, vagy nincs
külön engedélyük a tej hőkezelés utáni
felhasználására.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
50.5.20. Csak olyan juh- és kecsketej használható fel emberi
fogyasztásra, amely olyan állományból származik, amely
- Brucellózistól hivatalosan mentes vagy
- Brucellózistól mentes, vagy
- az illetékes hatóság engedélyével, ha Brucellózisra
utaló tüneteket és B-tesztre pozitív reakciót nem
mutat, vagy hivatalos mentesítési program keretében
Brucellózis ellen vakcinázták, feltéve, ha az ilyen
állomány tejét legkevesebb két hónapos érlelésű sajt
gyártására szánják, vagy hőkezelik, és utána az alkalikus
foszfatáz próbára negatív reakciót mutat;
ÉS
- Tehénnel együtt tartott kecskék esetében a gümőkórra
irányuló vizsgálatot és tesztet elvégezték.
5.20. Egyértelműen bizonyítható, hogy
emberi fogyasztásra szánt tej olyan juh-
vagy kecskeállományból vagy olyan állattól
származik, amelynek nincs igazolása
brucellózis és (kecskék tehénnel való együtt
tartása esetén) gümőkórmentességről,
vagy nincs külön engedélyük a tej
hőkezelés utáni felhasználására.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
51.5.21. Tilos olyan állat nyerstejének emberi fogyasztásra
való felhasználása, amely a 853/2004/EK rendelet
III. melléklet IX. szakasz 1. fejezet 1-3. pont előírásainak
nem felel meg, különös tekintettel arra az állatra,
amelynek profilaktikus tesztje pozitív eredménnyel
zárult.
5.21. Egyértelmű jele van annak, hogy a
brucellózissal vagy gümőkórral fertőzött
vagy fertőzésgyanús állatokból származó
nyerstej emberi fogyasztásra felhasználásra
kerül.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
52.5.22. A 853/2004/EK rendelet III. melléklet IX. szakasz
1. fejezet 1-2. pont előírásainak nem megfelelő állat
hatékony elkülönítése.
5.22.1. A tőgybeteg, váladékozó ivarszervű,
hasmenéses, lázas állatok nem különíthetők
el hatékonyan.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
53.5.22.2. A brucellózissal vagy gümőkórral
fertőzött vagy fertőzésgyanús állatok nem
különíthetők el hatékonyan.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
54.5.23. A fejőberendezéseket és azokat a helyiségeket,
amelyekben a tejet tárolják, kezelik vagy hűtik, úgy kell
elhelyezni és kialakítani, hogy a tej szennyeződésének
kockázata minimális legyen. A tej raktározására használt
helyiségeket védeni kell a kártevők ellen, megfelelően
el kell különíteni azoktól a helyiségektől, ahol az
állatokat tartják, és (a jogszabályi kivételekkel) megfelelő
hűtőberendezéssel kell felszerelni.
5.23.1. A fejőberendezések és a tej
tárolására, kezelésére és hűtésére szolgáló
helyiségek nem úgy vannak elhelyezve és
kialakítva, hogy a tej szennyeződésének
kockázata minimális legyen.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Hosszú távon
helyrehozható
(3)
55.5.23.2. A tej raktározására szolgáló
helyiségeket a kártevők ellen nem védik.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
56.5.23.3. A tej raktározására szolgáló
helyiségek az állattartó helyiségektől
nincsenek különítve.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Hosszú távon
helyrehozható
(3)
57.5.23.4. A tej raktározására szolgáló
helyiségek nincsenek felszerelve a
megfelelő hűtőberendezésekkel, annak
ellenére, hogy a jogszabályi előírások
szerint a tejet hűteniük kellene.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Hosszú távon
helyrehozható
(3)
58.5.24. A berendezések olyan felületei, amelyek
érintkezésbe kerülnek a tejjel, legyenek könnyen
tisztíthatók, és szükség szerint fertőtleníthetők, valamint
jó állapotban legyenek.
5.24. A berendezések tejjel érintkező
felületei nem tisztíthatók, fertőtleníthetők
könnyen, és nincsenek jó állapotban.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
59.5.25. A tejjel érintkező felületeket használat után
tisztítani kell, és amennyiben szükséges, fertőtleníteni
kell. Minden szállítás után, de minden esetben legalább
naponta egyszer a nyerstej szállítására használt
tartályokat ki kell tisztítani, és fertőtleníteni kell az újbóli
használat előtt.
5.25.1. A tejjel érintkező felületeket nem
tisztítják használat után, illetve nem
fertőtlenítik szükség esetén.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
60.5.25.2. A nyerstej szállítására használt
tartályokat nem tisztítják és fertőtlenítik
minden szállítás után, de legalább naponta
egyszer.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
61.5.26. A fejést higiénikusan kell végezni, különösen annak
biztosítása mellett,
- hogy a fejés megkezdése előtt a tőgybimbók, a tőgy és
a környező részek tiszták;
- hogy az olyan állatorvosi kezelésen átesett állatokat,
amelyek kezelése során maradékanyagok juthatnak
a tejbe, azonosítják, valamint hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt az ilyen
állatoktól származó tejet nem használják emberi
fogyasztásra.
5.26.1. Nem biztosítják, hogy a fejés
megkezdése előtt a tőgybimbók, a tőgy és
a környező részek tiszták legyenek.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
62.5.26.2. Nem azonosítják az olyan állatorvosi
kezelésen átesett állatokat, amelyek
kezelése során maradékanyagok juthatnak
a tejbe, illetve nem biztosítják, hogy
az élelmezés-egészségügyi várakozási idő
letelte előtt az ilyen állatoktól származó
tejet emberi fogyasztásra ne használják fel.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
63.5.27. A tej megfelelő hőmérsékleten történő tárolása a
fejés után.
5.27.1. A tejet nem hűtik, holott fejés után
nem kerül két órán belül feldolgozásra, és
engedélyük sincsen technológiai okokból
magasabb hőmérsékleten tartani a tejet.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
64.5.27.2. A tejet naponta csak egyszer
szállítják el, mégsem hűtik le az elszállításig
legalább 8 °C hőmérsékletre.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
65.5.27.3. A tejet csak több nap után szállítják
el, mégsem hűtik le az elszállításig legalább
6 °C hőmérsékletre.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
66.TOJÁSTERMELŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/c. blokk)
67.5/c. Foglalkozik-e a gazdálkodó árutojás-termelő házityúkok tartásával?
68.5.28. A tojásokat tisztán, szárazon, idegen szagoktól
mentesen, a rázkódástól és a közvetlen napfénytől
hatékonyan védve kell tartani a termelő helyiségeiben
a fogyasztónak történő értékesítésig.
5.28. A tojásokat nem tisztán, szárazon,
idegen szagoktól mentesen, a rázkódástól
és a közvetlen napfénytől hatékonyan
védve tartják a termelő helyiségeiben
a fogyasztónak történő értékesítésig.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
69.NÖVÉNYTERMESZTŐKRE vagy TAKARMÁNYIPARI VÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (5/d. blokk)
70.5/d. Foglalkozik-e a gazdálkodó élelmiszernek szánt növény termesztésével, illetve takarmánytermesztéssel?
71.5.29. A hulladék és veszélyes anyagok helyes,
szennyeződés megakadályozására alkalmas tárolása
növénytermesztés és betakarítás során.
5.29. A gazdálkodó nem megfelelően
tárolja a növénytermesztés és betakarítás
során keletkezett hulladékot és veszélyes
anyagokat.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
72.5.30. A növényvédő szerek, biocidok megfelelő
használata.
5.30.1. Nem engedélyezett növényvédő
szereket, biocidokat alkalmaztak.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
73.5.30.2. A növényvédő szereket, biocidokat
nem az engedélyokiratban (törzskönyvben,
használati utasításban) előírtak szerint
alkalmazták.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
74.5.30.3. A növényvédő szereket, biocidokat
nem az élelmiszertől, takarmánytól
elkülönítetten tárolják.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
75.5.31. A növényi termékeket előállító vagy betakarító
élelmiszeripari/takarmányipari vállalkozók
a következőkről vezetnek nyilvántartást:
- a növényvédő szerek és biocidok használata;
- a növényekből vett mintákon vagy más, az emberi
egészség szempontjából fontos mintákon végzett
laboratóriumi vizsgálatok eredményei.
5.31.1. A növényi termékeket előállító vagy
betakarító élelmiszeripari/takarmányipari
vállalkozó nem vezet nyilvántartást
a növényvédő szerek és biocidok
használatáról.
Gazdaságon
belüli
(1)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
76.5.31.2. A növényi termékeket előállító vagy
betakarító élelmiszeripari/takarmányipari
vállalkozó nem vezet nyilvántartást
a növényekből vett mintákon vagy más,
az emberi egészség szempontjából fontos
mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok
eredményeiről.
Gazdaságon
belüli
(1)
Enyhe
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)

6. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 6. követelmény- és minősítési tábla - Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.6.1. Tilos a 96/22/EK irányelv II. és III. mellékletében
szereplő anyagok (tireosztatikus anyagok, stilbének,
ösztradiol-17-béta, béta-agonisták; ösztrogén, androgén,
gesztagén hatású anyagok) használata haszonállatokon,
és tilos az ilyen anyaggal kezelt állatok tartása,
forgalomba hozatala, húsának forgalomba hozatala.
Kivételt képez a 6.2. és 6.3. követelmény szerinti kezelés.
6.1.1. Haszonállatot tireosztatikus anyaggal,
stilbén vagy ösztradiol-17-béta tartalmú
anyaggal kezeltek, vagy ilyen anyagokkal
kezelt haszonállatot tartanak.
Gazdaságon
belüli
(1)
Súlyos
(5)
Maradandó
(5)
3.6.1.2. Forgalomba hoztak olyan
haszonállatot vagy húsát, amelyet
tireosztatikus anyaggal, stilbén vagy
ösztradiol-17-béta tartalmú anyaggal
kezeltek.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Maradandó
(5)
4.6.1.3. A reziduum-toxikológiai monitoring
vizsgálat kimutatta hormon- vagy
tireosztatikus hatású anyag, illetve
béta-agonista jogellenes használatát.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Maradandó
(5)
5.6.2. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes
esetekben lehetséges terápiás célú hormonkezelését
(tesztoszteron, progeszteron, alliltrenbolon,
béta-agonista tartalmú szerek felhasználását)
a jogszabályi korlátozások figyelembevételével kell
végrehajtani.
6.2. A tenyésztés céljából tartott
haszonállatok kivételes esetekben
lehetséges terápiás célú hormonkezelését
(tesztoszteron, progeszteron,
alliltrenbolon, béta-agonista tartalmú
szerek felhasználását) nem a jogszabályi
korlátozások figyelembevételével hajtották
végre.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Maradandó
(5)
6.6.3. A tenyésztés céljából tartott haszonállatok kivételes
esetekben lehetséges tenyésztéstechnikai (szaporítási)
célú hormonkezelését (ösztrogén, androgén, illetve
gesztagén tartalmú szerek felhasználását) a jogszabályi
korlátozások figyelembevételével kell végrehajtani.
6.3. A tenyésztés céljából tartott
haszonállatok kivételes esetekben
lehetséges tenyésztéstechnikai (szaporítási)
célú hormonkezelését (ösztrogén,
androgén, illetve gesztagén tartalmú
szerek felhasználását) nem a jogszabályi
korlátozások figyelembevételével hajtották
végre.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Maradandó
(5)
7.6.4. A kivételes esetekben lehetséges hormonkezelésen
átesett állatokat és termékeiket csak a várakozási idők
betartásával lehet forgalomba hozni, a kezelésekről
vezetett nyilvántartás adatainak figyelembevételével.
6.4. A tenyésztés céljából tartott
haszonállatok kivételes esetekben
lehetséges terápiás célú vagy
tenyésztéstechnikai (szaporítási) célú
hormonkezeléseiről nem vezetnek
nyilvántartást, ezért nincs biztosítva, hogy
az állatokat és termékeiket a várakozási idő
letelte előtt nem hozzák forgalomba.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
8.6.4.a) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények neve.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
9.6.4.b) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények élelmezés-egészségügyi
várakozási ideje.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
10.6.4.c) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának módja.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
11.6.4.d) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának
megkezdésének ideje.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
12.6.4.e) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának
időtartama.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
13.6.4.f) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban nem szerepel
a készítmények alkalmazásának indoka.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Közepes
(3)
Rövid távon
helyrehozható
(1)
14.6.4.g) A hormonkezelésekről vezetett
nyilvántartásban a kezelt állatok/állatcsoportok nem azonosíthatók.
Gazdaságon
kívüli
(5)
Súlyos
(5)
Rövid távon
helyrehozható
(1)

7. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 7-8. követelmény- és minősítési tábla - Növényvédő szerek kezelése, tárolása, felhasználása, valamint a növényvédő szerek csomagolóeszköz-hulladékának - az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.78.1. Engedélyköteles terméket Magyarországon csak
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély
alapján, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről
szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott
külön jogszabály szerint lehet felhasználni.
78.1.1 Magyarországon felhasználási,
kísérleti, szükséghelyzeti vagy párhuzamos
behozatali engedéllyel nem rendelkező
növényvédő szer felhasználása.
Gazdaságon
kívüli
KözepesHosszútávon
helyrehozható
3.78.2.1 A gazdálkodó a növényvédő szert
olyan kultúrában használta fel, amely
a felhasználási engedélyben, illetve
a speciális engedélyekben nem szerepel.
Gazdaságon
kívüli
közepesRövid távon
helyrehozható
4.78.2. A növényvédő szer címkéjén, illetve a használati
utasításban, illetve a speciális engedélyekben foglalt
előírásokat, korlátozásokat be kell tartani.
78.2.2 A gazdálkodó nem tartotta be
a címkén, az engedélyokiratban, illetve
a speciális engedélyben szereplő dózisokat.
Gazdaságon
kívüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
5.78.2.3 A gazdálkodó nem tartotta be
a címkén, az engedélyokiratban, illetve
a speciális engedélyekben szereplő
munkaegészségügyi vagy az élelmezés-
egészségügyi várakozási időt.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszútávon
helyrehozható
6.78.3. Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő
szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű
ember vásárolhatja vagy használhatja fel.
7.78.3.1 A permetezési naplóban szerepel
olyan I. vagy II. forgalmi kategóriás
növényvédő szerrel végzett kezelés,
mely megfelelő forgalmazási, vásárlási
és felhasználási engedéllyel rendelkező
személy által nincs ellenjegyezve.
Gazdaságon
belüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
8.78.4. Az elvégzett növényvédő szeres kezelésekről
permetezési naplót kell vezetni.
78.4.1 A gazdálkodó nem vezetett
permetezési naplót az értékesítésre
szánt növények és növényi termékek
növényvédő szeres kezeléséről tárgyévben.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
9.78.4.2 A permetezési napló hiányos, mert
egyes adatok hiányoznak belőle, vagy
egymásnak ellentmondó, illetve valótlan
adatok szerepelnek benne.
Gazdaságon
belüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
10.78.5. Növényvédő szerek raktárkészletéről a forgalmi
kategóriának megfelelő nyilvántartást kell vezetni.
78.5.1 A gazdálkodó egyáltalán nem vezet
nyilvántartást az I. forgalmi kategóriájú
szerek készletéről, vagy a gazdálkodó 25 kg
feletti mennyiségben tart II. és III. forgalmi
kategóriájú szert, de azok készletéről nem
vezet nyilvántartást.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
11.78.5.2 A gazdálkodó birtokában vannak
olyan I. forgalmi kategóriájú vagy
25 kg feletti mennyiségben II. és
III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek,
amelyek nem szerepelnek a gazdálkodó
nyilvántartásában.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
12.78.6. A növényvédő szereket elkülönített raktárban,
a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét
szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni.
78.6.1 A növényvédő szert a gazdálkodó
olyan helyen tárolja, ahol emberek vagy
állatok tartózkodhatnak, illetve élelmiszert
vagy takarmányt tárolnak, vagy illetéktelen
személyek által hozzáférhető helyen és
módon elhelyezett szekrényben tárolja.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
13.78.6.2 A raktár ajtaján nincs jól láthatón
feltüntetve, hogy "Növényvédő szer raktár"
és "Idegeneknek belépni tilos".
Gazdaságon
belüli
ElhanyagolhatóRövid távon
helyrehozható
14.78.6.3 A gazdálkodó olyan alkalmi
raktárban tárol növényvédő szert, amely
nem zárható.
Gazdaságon
belüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
15.78.7. Növényvédő szert más célra szolgáló
csomagolóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer,
kozmetikum, takarmány) tölteni és csomagolni tilos.
Az átcsomagolt növényvédő szer csomagolóeszközén
fel kell tüntetni a növényvédő szer nevét,
engedélyokiratának számát, hatóanyagát, veszélyességi
osztályba sorolását, forgalmi kategóriáját,
az átcsomagolás időpontját, a felhasználhatósági időt.
16.78.7.1 Nem került feltüntetésre
az átcsomagolt növényvédő szer
csomagolóeszközén a növényvédő
szer neve, engedélyokiratának száma,
hatóanyaga, veszélyességi osztályba
sorolása, forgalmi kategóriája,
az átcsomagolás időpontja,
a felhasználhatósági idő.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
17.78.8. Az öt évnél idősebb növényvédő szer kijuttatására
alkalmazott gépeknek rendelkezniük kell a felülvizsgáló
állomás által kiadott működési engedélyt igazoló
jegyzőkönyvvel és matricával.
18.
19.78.8.2 A növényvédelmi szolgáltatás és
árutermelés során használt növényvédelmi
gép nem rendelkezik időszaki
felülvizsgálatot igazoló dokumentummal.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
20.78.8.3 A növényvédő szer kijuttatására
alkalmazott gép nincs megfelelően
kitisztított állapotban.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
21.78.9.1 A csávázott vetőmag vetése során
használt pneumatikus vetőgép nincs
felszerelve deflektorral.
Gazdaságon
belüli
EnyheRövid távon
helyrehozható
22.78.10.1. Növényvédő szer nem használható a vizek,
vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni
kitermelése során létrejött tavak környezetében mért
5 m-es biztonsági távolságon belül.
78.10.1 A növényvédő szer kijuttatása során
nem került betartásra a vizek, vízfolyások,
tavak környezetében mért
5 m-es biztonsági távolság.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható
23.78.11. Tilos növényvédő szert tárolni fürdésre alkalmas
víz partvonalától, természeti területek, védett természeti
területek határától 1 km távolságon belül, tároló
vízművek, víznyerő helyek, víztározók védőterületén
belül, illetve ár- és belvízveszélyes területen 25 kg felett.
24.78.11.1 A növényvédő szer raktár vagy
tároló 1 km távolságon belül található
a fürdésre alkalmas víz partvonalától,
továbbá természeti területek, valamint
védett természeti területek határától.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
25.78.11.2 A növényvédő szer raktár vagy
tároló vízművek, víznyerő helyek,
víztározók védőterületén, továbbá ár- és
belvízveszélyes területeken helyezkedik el.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
26.78.12. A növényvédő szer csomagolóeszköz-hulladékot,
továbbá egyéb, a növényvédő szerek raktározása,
felhasználása során keletkezett veszélyes hulladékot
elkülönítetten kell tárolni. A tisztított csomagolóeszköz-
hulladékot illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni,
és ott legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A tárolt
csomagolóeszköz-hulladék mennyiségéről és fajtájáról
folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A tisztított
csomagolóeszköz-hulladék leadásáról rendelkeznie
kell átvételi elismervénnyel. A veszélyes hulladékok
tárolásának, elszállításának a külön jogszabályban
előírtaknak megfelelően kell történnie.
78.12.0 A veszélyes hulladék tárolása nem
elkülönítetten történik.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
27.78.12.1 1 évnél régebbi csomagolóeszköz-
hulladék található a tárolóban, raktárban.
Gazdaságon
belüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
28.78.12.2 A kiürült növényvédő szer
csomagolóeszköz szemmel láthatóan
(anyagmaradékot tartalmaz) nincs
megfelelően megtisztítva.
Gazdaságon
belüli
SúlyosRövid távon
helyrehozható
29.78.12.3 A tisztított csomagolóeszköz-
hulladék leadására vonatkozó 5 évnél nem
régebbi elismervénnyel nem rendelkezik
a gazdálkodó.
Gazdaságon
kívüli
KözepesRövid távon
helyrehozható
30.78.12.4 A veszélyes hulladék tárolása és
szállítása nem a jogszabályban előírtaknak
megfelelően történt.
Gazdaságon
kívüli
SúlyosHosszú távon
helyrehozható

8. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 9. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (borjak védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.MOZGÁSSZABADSÁG, FÉRŐHELYSZÜKSÉGLET
3.9.1. A borjúszállás kialakításánál minden egyes borjú
számára biztosítani kell a lefekvés, a pihenés, a felkelés,
a saját maga nehézség nélküli ellátásának a lehetőségét.
9.1.1. A borjúszállás kialakítása nem
megfelelő, mert a borjak nem tudnak
egyszerre lefeküdni, egyszerre felállni,
illetve egyszerre ellátni magukat.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
4.9.2. Borjakat nyolchetes korukig szabad egyedi
ketrecben tartani (ezt követően csak indokolt esetben,
kezelési céllal lehet). A ketreceket legalább a vonatkozó
jogszabályban foglaltak szerint kell méretezni és
kialakítani.
Az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására,
valamint azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál
kevesebb állatot tartanak, a követelményt nem kell
alkalmazni.
9.2.1. Nyolchetesnél idősebb borjút
tartanak úgy egyedi ketrecben, hogy
az elkülönítés nem indokolt.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
5.9.2.2. Található olyan egyedi boksz
a telepen, amelynek szélessége nem éri el
a benne tartott állat marmagasságát, illetve
hossza nem éri el az állat orra hegyétől
az ülőgumója hátsó végéig mért távolság
1,1-szeresét.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
6.9.2.3. Az egyedi férőhelyek kialakítása nem
teszi lehetővé, hogy a borjak láthassák
fajtársaikat.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
7.9.3. A borjak számára biztosítani kell a súlycsoportonként
meghatározott fajlagos férőhelyszükségletet.
Az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására,
valamint azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál
kevesebb állatot tartanak, a követelményt nem kell
alkalmazni.
9.3.1. Az előírt fajlagos férőhely nem
biztosított a csoportosan tartott borjaknál:
a 150 kg testtömeg alatti állatoknál nem
áll rendelkezésre legalább 1,5 m2 férőhely
egyedenként.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
8.9.3.2. Az előírt fajlagos férőhely nem
biztosított a csoportosan tartott borjaknál:
a 150 és 220 kg közötti testtömegű
állatoknál nem áll rendelkezésre legalább
1,7 m2 férőhely egyedenként.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
9.9.3.3. Az előírt fajlagos férőhely nem
biztosított a csoportosan tartott borjaknál:
a 220 kg testtömeg feletti állatoknál nem
áll rendelkezésre legalább 1,8 m2 férőhely
egyedenként.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
10.9.4. Lekötni csak a csoportosan tartott borjakat szabad
az etetés idejére (legfeljebb egy órára).
9.4.1. Olyan borjat lekötve tartottak vagy
tartanak, amelyre nem vonatkozik
a jogszabály szerinti kivétel.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
11.9.5. A lekötőrendszerek sérülést nem okozhatnak, és
a borjak kényelmét nem akadályozhatják (lefekvés,
pihenés, saját maga ellátása).
9.5.1. A lekötőeszközök sérülést
okozhatnak, illetve a borjak kényelmét
akadályozhatják.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Maradandó (5)
12.ÁLLATOK ELLENŐRZÉSE, BETEG ÉS SÉRÜLT ÁLLATOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓD
13.9.6. Az állattartónak minden egyedileg vagy csoportosan
tartott, istállózott borjút legalább naponta kétszer,
szabadon tartott borjút legalább naponta egyszer
ellenőriznie kell.
9.6.1. Az istállózott borjakat legalább
naponta kétszer, a szabadtartásos borjakat
legalább naponta egyszer nem ellenőrzik.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
14.9.7. Amikor szükségessé válik, a beteg vagy sérült borjút
száraz, kényelmes fekvést biztosító, alommal ellátott
elkülönítőbe kell helyezni.
9.7.1. Nem áll rendelkezésre a beteg
borjak elkülönítésére szolgáló, megfelelő
kialakítású férőhely.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
15.9.8. Minden sérült vagy betegnek tűnő borjút azonnal
megfelelő kezelésben kell részesíteni. Az olyan
esetekben, amelyek meghaladják az állattartó ismereteit,
állatorvosi tanácsot kell kérni.
9.8.1. Nem gondoskodnak megfelelően
a sérültnek vagy betegnek tűnő borjakról,
illetve nem kérik állatorvos tanácsát
a szükséges esetekben.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Maradandó (5)
16.ÉPÜLETEK, MIKROKLÍMA
17.9.9. A borjak tartására szolgáló épületeknek,
karámoknak, valamint azok kialakításának, anyagának
és berendezéseinek, továbbá az egyéb eszközöknek
jól tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük,
és azokat rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell,
valamint a borjakra nézve ártalmas anyagot nem
tartalmazhatnak.
9.9.1. Az ártalmatlanság, a tisztaság és
a tisztíthatóság szempontjából a férőhelyek
és a borjak tartására szolgáló berendezések
anyaga és kialakítása, karbantartása nem
megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
18.9.10. Az elektromos áramkörök és az elektromos
berendezések nem okozhatnak áramütést.
9.10.1. Az elektromos áramkörök, illetve
az elektromos berendezések
érintésvédelmi szempontból nem
megfelelőek.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
19.9.11. A borjak tartására szolgáló épület szigetelésének,
fűtésének és szellőzésének biztosítania kell a megfelelő
légáramlást, hőmérsékletet, relatív páratartalmat, por- és
gázkoncentrációt.
9.11.1. A borjak tartására szolgáló
épületben a hőmérséklet nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
20.9.11.2. A borjak tartására szolgáló
épületben a szellőzés, illetve a relatív
páratartalom nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
21.9.11.3. A borjak tartására szolgáló
épületben a porszint elfogadhatatlanul
magas.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
22.9.11.4. A borjak tartására szolgáló
épületben a káros gázok koncentrációja
meghaladja az elfogadható mértéket.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
23.9.12. A padozatnak simának és egyenletesnek,
megfelelő vízelvezető képességűnek, de egyúttal
csúszásmentesnek kell lennie, és nem okozhat sérülést
vagy szenvedést sem fekvés, sem felállás közben.
9.12.1. A padozat nem megfelelő.Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
24.9.13. A kéthetesnél fiatalabb borjak számára megfelelő
almozást kell biztosítani.
9.13.1. A kéthetesnél fiatalabb borjakat
almozatlan vagy gyéren almozott
férőhelyen tartják.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
25.MEGVILÁGÍTÁS, MŰSZAKI BERENDEZÉSEK
26.9.14. Tilos a borjakat állandó sötétben tartani.9.14.1. Van olyan borjú, amelyet állandó
sötétben tartanak.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
27.9.15. A borjaknak természetes megvilágítást vagy
legalább a természetes nappali fénnyel megegyező
időtartamú mesterséges megvilágítást kell biztosítani
az istállóban (általában reggel 9 h-tól este 17 h-ig).
9.15.1. Nem biztosítják a borjak számára
a természetes megvilágítást, vagy
mesterséges megvilágítású istállóban
a megvilágítás nem éri el a természetes
nappali fénnyel megegyező időtartamot.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
28.9.16. Minden borjú bármely időpontban történő
ellenőrzéséhez elegendő fényerejű rögzített vagy
hordozható kiegészítő fényforrást kell biztosítani.
9.16.1. Sem rögzített, sem hordozható
kiegészítő fényforrás nem áll rendelkezésre,
amellyel a nap bármely időpontjában
megvizsgálható minden állat.
Gazdaságon
belüli (1)
Elhanyagolható
(0)
Rövid távon
helyrehozható (1)
29.9.17. Valamennyi, a borjak egészsége és jóléte
szempontjából lényeges automatikus üzemű vagy
mechanikus működésű berendezést legalább
naponta egy alkalommal ellenőrizni kell. Az észlelt
meghibásodást azonnal meg kell szüntetni.
9.17.1. A borjak egészsége és jóléte
szempontjából lényeges műszaki
berendezéseket nem ellenőrzik naponta,
illetve a hibák kijavításáról nem
gondoskodnak.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
30.9.18. Amennyiben valamely műszaki berendezés
meghibásodása azonnal nem szüntethető meg,
egy olyan alternatív megoldást kell alkalmazni, amely
biztosítja a folyadék- és takarmányellátást és a megfelelő
környezeti állapot fenntartását.
9.18.1. Nincsenek felkészülve az olyan
esetekre, amikor az állatok igényeit
a beépített műszaki berendezések nélkül
kell kielégíteni.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
31.9.19. Rendelkezni kell olyan megfelelő kisegítő
megoldással, ami biztosítja a légcserét a mesterséges
szellőztetési rendszer meghibásodása esetén is.
9.19.1. A mesterséges szellőztető
berendezés meghibásodása esetén
a megfelelő mértékű légcsere nem
biztosítható.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
32.9.20. A mesterséges szellőztető berendezés
meghibásodása esetén a gondozót riasztórendszernek
kell figyelmeztetnie. A riasztórendszert rendszeresen
ellenőrizni kell.
9.20.1. Nincs működőképes,
a borjúszálláson lévő mesterséges
szellőztető berendezés meghibásodására
figyelmeztető riasztórendszer.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
33.TAKARMÁNYOZÁS, IVÓVÍZELLÁTÁS
34.9.21. Gondoskodni kell a borjú korának, testtömegének,
szokásainak, fiziológiai szükségleteinek megfelelő
takarmányozásról annak érdekében, hogy a borjú
megfelelő egészségi állapota és jó közérzete
fenntartható legyen.
9.21.1. A takarmány nem elégíti ki a borjak
szükségleteit.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
35.9.22. Az etető- és itatóberendezésekben minimalizálni
kell az elszennyeződés lehetőségét.
9.22.1. A borjúetető-, illetve
-itatóberendezések kialakítása, elhelyezése
és üzemeltetése nem biztosítja, hogy
az elszennyeződés lehetősége a lehető
legkisebb legyen.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
36.9.23. A borjakat naponta legalább két alkalommal kell
etetni.
9.23.1. A borjak naponta egyszer vagy
ritkábban jutnak takarmányhoz.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
37.9.24. Csoportosan tartott borjak esetében minden egyes
állatnak lehetőleg egyszerre és egyenlő eséllyel kell
a takarmányhoz hozzáférnie.
9.24.1. Csoportosan tartott borjak esetében
nem biztosított, hogy minden állat
egyszerre és egyenlő eséllyel hozzáférjen
a takarmányhoz.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
38.9.25. Minden kéthetesnél idősebb borjú számára
biztosítani kell a megfelelő mennyiségű friss itatóvizet,
illetve azt, hogy folyadékbeviteli igényét más folyadékkal
kielégíthesse.
9.25.1. Kéthetesnél idősebb borjat úgy
tartanak, hogy nem biztosított számára
a megfelelő mennyiségű friss ivóvíz vagy
más folyadék.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
39.9.26. Hőségben és beteg állatok esetében a friss
folyadéknak folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
9.26.1. A beteg állatok részére nem
biztosítható, illetve nem áll rendelkezésre
folyamatosan a friss folyadék.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
40.9.26.2. Hőségben nem biztosítható, illetve
nem áll rendelkezésre folyamatosan a friss
folyadék az állatok részére.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
41.9.27. A borjúnak közvetlenül születése után, de
legkésőbb hat órán belül colostrumhoz kell jutnia.
9.27.1. A borjak nem juthatnak
a születésüket követő hat órán belül
colostrumhoz.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
42.9.28. A takarmánynak elegendő vasat kell tartalmaznia
annak biztosítására, hogy a kéthetesnél idősebb borjak
vérében a hemoglobin literenkénti szintje átlagosan
legalább 4,5 mmol legyen.
9.28.1. A kéthetesnél idősebb borjakkal
etetett takarmány nem tartalmaz elegendő
vasat ahhoz, hogy a borjak élettani
szükségletét biztosítsa.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
43.9.29. A kéthetesnél idősebb borjaknak minden nap
kell rostos takarmányt adni. Nyolchetes koruktól
húszhetes korukig a napi takarmány rostanyag-tartalmát
fokozatosan 50 grammról minimum 250 grammra kell
emelni.
9.29.1. A kéthetesnél idősebb borjak
takarmányadagja az előírtnál kevesebb
rostot tartalmaz.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
44.9.30. A borjakra szájkosarat rakni tilos.9.30.1. Van olyan borjú, amelyre szájkosarat
raktak.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)

9. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 10. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (sertések védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3.10.1. Betonból készült rácspadozat esetén biztosítani kell
a nyílások szélességére vonatkozó maximum- és a rácsok
szélességére vonatkozó minimumértékeket.
4.10.1.1. Malacok esetében a betonból
készült rácspadozat nyílásai szélesebbek,
mint 11 mm, illetve a rácsok keskenyebbek,
mint 50 mm.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Hosszú távon
helyrehozható (3)
5.10.1.2. Utónevelt malacok esetében
a betonból készült rácspadozat nyílásai
szélesebbek, mint 14 mm, illetve a rácsok
keskenyebbek, mint 50 mm.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Hosszú távon
helyrehozható (3)
6.10.1.3. Hízók esetében a nyílások
szélesebbek, mint 18 mm, illetve a rácsok
keskenyebbek, mint 80 mm.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Hosszú távon
helyrehozható (3)
7.10.1.4. Termékenyített kocasüldők és kocák
esetében a betonból készült rácspadozat
nyílásai szélesebbek, mint 20 mm, illetve
a rácsok keskenyebbek, mint 80 mm.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Hosszú távon
helyrehozható (3)
8.10.2. Biztosítani kell, hogy a sertések tartására szolgáló
épületben vagy épületrészben a folyamatos zajszint
ne legyen 85 dBA vagy annál nagyobb. Kerülni kell
az állandó vagy hirtelen zajt is.
10.2.1. A sertések tartására szolgáló
épületben vagy épületrészben
a folyamatos zajszint meghaladja
a 85 dBA-t.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
9.10.2.2. A sertések tartására szolgáló
épületben vagy épületrészben nem kerülik
a hirtelen, illetve állandó zajok keltését.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
10.10.3. A sertések tartására használt épületrészben
a fényerő legalább napi 8 órában minimum 40 lux kell,
hogy legyen.
10.3.1. A sertések tartására használt
épületrészben a megvilágítás nem
megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
11.10.4. A sertések elhelyezését úgy kell kialakítani,
hogy lehetővé tegye az állatok számára a megfelelő
hőmérsékletet, vízelvezetést, a kényelmes, tiszta
fekvőhelyet az összes állat számára egyidejűleg;
a megfelelő pihenést és felállást; és hogy egymást
láthassák (kivétel: a fialás előtti héten és a fialás alatt
a kocákat és kocasüldőket ki lehet vonni fajtársaik
látóköréből).
10.4.1. A sertések tartására szolgáló
épületben vagy épületrészben
a hőmérséklet nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
12.10.4.2. A sertések elhelyezése nem teszi
lehetővé valamennyi sertés számára
a kényelmes, megfelelő vízelvezetéssel
ellátott és tiszta fekvőhelyhez való
hozzáférést, illetve azt, hogy az összes állat
egyidejűleg fekhessen.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
13.10.4.3. A sertések elhelyezése nem teszi
lehetővé valamennyi sertés számára
a megfelelő pihenést és felállást.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
14.10.4.4. A sertések nem láthatják egymást.Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
15.10.5. A sertéseknek állandó jelleggel hozzá kell férniük
a fürkésző és manipulációs tevékenységekhez szükséges,
elegendő mennyiségű, a sertések egészségére nem
ártalmas anyaghoz, mint szalmához, szénához, fához,
fűrészporhoz, gombakomposzthoz, tőzeghez, illetve
ezek keverékéhez.
10.5.1. A sertések nem férnek hozzá
semmilyen anyaghoz, amellyel ki tudnák
elégíteni fürkésző-, túróigényüket.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
16.10.6. A padozatnak simának, de csúszásmentesnek
kell lennie, és úgy kell megtervezni, kialakítani és
karbantartani, hogy ne okozzon sérülést vagy fájdalmat
a sertéseknek. A padozat kialakításának meg kell
felelnie a sertések nagyságának és súlyának, és almozás
hiányában szilárd, egyenletes és stabil felületet kell
képeznie.
10.6.1. A padozat kialakítása, illetve
karbantartása nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
17.10.7. Amennyiben a sertéseket csoportokban etetik,
minden sertésnek a csoport többi tagjával azonos
időben kell a takarmányhoz jutnia (kivéve ad libitum
etetés, vagy az állatok egyéni etetését biztosító
automatikus működtetésű takarmányellátó berendezés
alkalmazása esetén).
18.10.7.1. Csoportos etetés esetén nem
biztosított, hogy a csoport minden egyede
egyszerre jut takarmányhoz.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
19.10.8. Minden sertést naponta legalább egyszer meg
kell etetni. Minden kéthetesnél idősebb sertés számára
elegendő mennyiségű friss vizet kell biztosítani.
10.8.1. Nem biztosítják a sertések megfelelő
időközönkénti takarmányellátását.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
20.10.8.2. A kéthetesnél idősebb sertések
számára nem biztosítanak elegendő
mennyiségű friss vizet.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
21.10.9. A csonkításokat a jogszabályi korlátozások
figyelembevételével kell elvégezni.
22.10.9.1. Olyan, csonkítással járó
beavatkozást is végeznek az állatokon,
amely az adott korú és nemű sertéseknél
nem megengedett.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Maradandó (5)
23.10.9.2. Az állattartó nem tette meg
a szükséges megelőző intézkedéseket
a farokkurtítás, illetve a fogak
megrövidítése előtt, mégis rutinszerűen
végzik azokat.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Maradandó (5)
24.10.9.3. Az ivartalanítást, illetve
a farokkurtítást 7 napos kor fölött
érzéstelenítés és tartós fájdalomcsillapítás
nélkül, illetve állatorvos igénybevétele
nélkül végzik.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Maradandó (5)
25.10.9.4. A sertések csonkolásával járó
beavatkozásoknál nem tartják be
a személyi, tárgyi és higiéniai feltételeket.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Maradandó (5)
26.KANOK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
27.10.10. A kankutricákat olyan módon kell elhelyezni és
kialakítani, hogy az állat megfordulhasson, hallhassa,
láthassa a többi sertést, és érezhesse azok szagát.
Egy kifejlett kan számára legalább 6 m2 nagyságú,
természetes fedeztetéshez is használt kutrica esetében
legalább 10 m2 nagyságú, akadálymentes alapterületet
kell biztosítani.
28.10.10.1. A természetes fedeztetésre
nem használt kankutrica akadálymentes
alapterülete kisebb, mint 6 m2.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
29.10.10.2. A természetes fedeztetésre
is használt kankutrica akadálymentes
alapterülete kisebb, mint 10 m2.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
30.10.10.3. A kankutrica elhelyezése, illetve
kialakítása nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
31.KOCÁK ÉS KOCASÜLDŐK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
32.10.11. Csoportos tartás esetén a termékenyített
kocasüldők és kocák számára biztosítani kell a vonatkozó
jogszabály által előírt minimális szabad alapterületet,
illetve a kutricák oldalfalainak minimális méretét.
A kocákat és a kocasüldőket - a 10 kocánál kevesebbet
tartó telepek kivételével - a termékenyítés utáni 4. hét
eltelte utáni naptól 1 héttel a fialás várható időpontja
előtti napig csoportosan kell tartani.
33.10.11.1. A vemhes kocasüldők és vemhes
kocák számára nem áll rendelkezésre
megfelelő alapterület (csoportos tartásnál,
6 egyednél kisebb csoportok esetében
legalább 1,8 m2 alapterület vemhes
kocasüldőnként és legalább 2,5 m2
alapterület vemhes kocánként).
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
34.10.11.2. A vemhes kocasüldők és vemhes
kocák számára nem áll rendelkezésre
megfelelő alapterület (csoportos tartásnál,
6-40 egyedet tartalmazó csoportok
esetében legalább 1,64 m2 alapterület
vemhes kocasüldőnként és legalább
2,25 m2 alapterület vemhes kocánként).
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
35.10.11.3. A vemhes kocasüldők és vemhes
kocák számára nem áll rendelkezésre
megfelelő alapterület (csoportos tartásnál,
40 egyednél nagyobb csoportok esetében
legalább 1,5 m2 alapterület vemhes
kocasüldőnként és legalább
2 m2 alapterület vemhes kocánként).
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
36.10.11.4. A vemhes kocasüldők vagy vemhes
kocák tartására szolgáló kutrica méretei
nem megfelelőek (6 egyednél kisebb
csoportokban a kutricák valamennyi oldala
legalább 2,4 m kell, hogy legyen).
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
37.10.11.5. A vemhes kocasüldők vagy
vemhes kocák tartására szolgáló kutrica
méretei nem megfelelőek (6 egyed vagy
annál nagyobb csoport esetén a kutricák
valamennyi oldala legalább 2,8 m kell,
hogy legyen).
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
38.10.11.6. Nem tartják csoportosan a vemhes
kocákat, illetve kocasüldőket az előírt
időszakban.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
39.10.12. A 10 kocánál kevesebbet tartó gazdaságokban
a kocák és kocasüldők a termékenyítés utáni 4. hét
eltelte utáni naptól 1 héttel a fialás várható időpontja
előtti napig akkor tarthatók elkülönítve, ha saját
rekeszükben kényelmesen meg tudnak fordulni.
40.10.12.1. A 10 kocánál kevesebbet tartó
gazdaságban oly módon tartják elkülönítve
a kocákat, illetve a kocasüldőket
a termékenyítés utáni 4. hét eltelte
utáni naptól 1 héttel a fialás várható
időpontja előtti napig, hogy az állat
nem tud kényelmesen megfordulni saját
rekeszében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
41.10.13. Termékenyített kocák és kocasüldők esetében
egyedenként biztosítani kell a vonatkozó jogszabály által
előírt minimális méretű, szilárd padozatfelületet, melyből
legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el a vízelvezető nyílások.
10.13.1. A termékenyített kocasüldők
számára kevesebb mint
0,95 m2 szilárd padozatfelület áll
rendelkezésre egyedenként.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
42.10.13.2. A termékenyített kocasüldők
számára rendelkezésre álló tömör
padozatfelület több mint 15%-át teszik ki
a vízelvezető nyílások.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
43.10.13.3. A vemhes kocák számára kevesebb
mint 1,3 m2 szilárd padozatfelület áll
rendelkezésre egyedenként.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
44.10.13.4. A vemhes kocák számára
rendelkezésre álló tömör padozatfelület
több mint 15%-át teszik ki a vízelvezető
nyílások.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
45.10.14. Kocákat és kocasüldőket tilos lekötve tartani.
Tilos a kocák és kocasüldők lekötve tartására szolgáló
épület létesítése, valamint az épületek e célból történő
átalakítása.
10.14.1. Kocákat vagy kocasüldőket lekötve
tartottak, illetve az esetleges lekötésnek
szemmel látható jelei vannak.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
46.10.15. A csoportosan tartott kocák és kocasüldők
takarmányozására olyan rendszert kell alkalmazni, amely
versenytársak jelenlétében is lehetővé teszi minden
egyed számára az elegendő takarmány felvételét.
10.15.1. A csoportosan tartott kocák
és kocasüldők takarmányozására nem
olyan rendszert alkalmaznak, amely
versenytársak jelenlétében is lehetővé
teszi minden egyed számára az elegendő
takarmány felvételét.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
47.10.16. Szárazon álló vemhes kocának és kocasüldőnek
az éhség csillapításához és rágási igényeik
kielégítéséhez elegendő mennyiségű ballaszt- vagy
magas rosttartalmú, valamint magas energiatartalmú
takarmányt kell biztosítani.
10.16.1. A szárazon álló vemhes kocák
és kocasüldők nem kapnak megfelelő
rostot rágási igényük, illetve megfelelő
energiatartalmú takarmányt éhségük
csillapítására.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
48.10.17. Az agresszív, beteg vagy sérült állatok esetében
ideiglenes jelleggel alkalmazott egyedi kutrica
méreteit úgy kell kialakítani, hogy az állat kényelmesen
megfordulhasson, hacsak ez nem ellentétes a konkrét
állatorvosi utasítással.
10.17.1. Az agresszív, beteg vagy sérült
állatok egyedi elkülönítését szolgáló
férőhelyen az állat nem tud megfordulni.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
49.10.18. A kocák és a kocasüldők tartása során meg kell
tenni minden szükséges intézkedést a csoporton belüli
agresszió visszaszorítására.
10.18.1. Nem tettek meg minden
szükséges intézkedést a kocák és
kocasüldők csoporton belüli agressziójának
visszaszorítására.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
50.10.19. Szükség esetén a vemhes kocákat és
a kocasüldőket a külső és belső élősködők ellen kezelni
kell, valamint teljes testfelületüket alaposan meg kell
tisztítani a fiaztató kutricába való telepítés előtt.
10.19.1. A fiaztató kutricába telepítendő
kocák és kocasüldők szükség szerinti
parazitamentesítése és testfelületük
tisztítása nem történik meg.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
51.10.20. A várható fialási idő előtti héten a kocákat
és kocasüldőket el kell látni megfelelő és elegendő
mennyiségű alomanyaggal, kivéve ha ezt
a létesítményben alkalmazott hígtrágyakezelő rendszer
technikailag nem teszi lehetővé.
52.10.20.1. Az istállóban a fialás előtt álló
kocák alatt nem található megfelelő
mennyiségű és minőségű alom, holott
a trágyakezelő rendszer ezt technikailag
lehetővé tenné.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
53.10.21. A koca, illetve kocasüldő részére fialáskor olyan
szabad területet kell kialakítani, amely lehetővé teszi
a zavartalan fialást és a fialásban történő
segítségnyújtást. Az olyan fiaztatókutricákban,
amelyekben a kocákat szabadon tartják, gondoskodni
kell a malacok védelmét biztosító valamilyen eszközről,
például malacvédő rácsról.
10.21.1. Nincs megfelelő terület biztosítva
a zavartalan fialáshoz, illetve a fialásban
történő segítségnyújtáshoz.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
54.10.21.2. A malacok védelme nem
biztosított a fiaztató kutricában.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
55.MALACOK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
56.10.22. A malacok számára olyan szilárd padozatú vagy
szőnyeggel borított, szalmával vagy egyéb erre alkalmas
anyaggal almozott fekvőhelyet kell biztosítani, amely
lehetővé teszi az összes malac egyidejű pihenését.
A fiaztató ketrecekben elégséges helyet kell biztosítani
ahhoz, hogy a malacok akadálytalanul szophassanak.
57.10.22.1. A malacok számára nem biztosított
olyan szilárd padozatú vagy szőnyeggel
borított, szalmával vagy egyéb erre
alkalmas anyaggal almozott fekvőhely,
amely lehetővé teszi az összes malac
egyidejű pihenését.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
58.10.22.2. A fiaztató ketrecekben nem áll
rendelkezésre elégséges hely ahhoz, hogy
a malacok akadálytalanul szophassanak.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
59.10.23. A malacokat 28 napos koruk előtt csak abban
az esetben szabad elválasztani, ha a koca vagy a malacok
egészsége vagy jóléte veszélyeztetett. A malacokat
azonban akár hét nappal korábban is el lehet választani,
amennyiben azokat olyan, kifejezetten erre a célra
kialakított épületbe telepítik át, amelyet minden újabb
csoport betelepítése előtt kiürítenek, valamint alaposan
kitisztítanak és fertőtlenítenek, továbbá amelyet
elkülönítenek a kocák tartására szolgáló épületektől
annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék
a betegségek átterjedését a malacokra.
10.23.1. A malacok elválasztása nem
a jogszabályi előírásoknak megfelelően
történik.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
60.UTÓNEVELT MALACOK ÉS HÍZÓK TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI
61.10.24. A csoportosan tartott minden egyes utónevelt
malac, illetve hízó számára biztosítani kell a vonatkozó
jogszabály által előírt minimális szabad alapterületet.
62.10.24.1. Nem áll rendelkezésre a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(10 kg-os testtömeg alatt 0,15 m2/egyed)
a csoportosan tartott utónevelt malacok,
illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
63.10.24.2. Nem áll rendelkezésre
a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(10-20 kg-os testtömeg között
0,2 m2/egyed) a csoportosan tartott
utónevelt malacok, illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
64.10.24.3. Nem áll rendelkezésre
a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(20-30 kg-os testtömeg között
0,3 m2/egyed) a csoportosan tartott
utónevelt malacok, illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
65.10.24.4. Nem áll rendelkezésre
a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(30-50 kg-os testtömeg között
0,4 m2/egyed) a csoportosan tartott
utónevelt malacok, illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
66.10.24.5. Nem áll rendelkezésre
a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(50-85 kg-os testtömeg között
0,55 m2/egyed) a csoportosan tartott
utónevelt malacok, illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
67.10.24.6. Nem áll rendelkezésre
a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(85-110 kg-os testtömeg között
0,65 m2/egyed) a csoportosan tartott
utónevelt malacok, illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
68.10.24.7. Nem áll rendelkezésre
a testtömegnek megfelelő fajlagos férőhely
(110 kg-os testtömeg felett 1 m2/egyed)
a csoportosan tartott utónevelt malacok,
illetve hízók esetében.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
69.10.25. A csoportos tartásnál lehetőség szerint
korlátozni kell a különböző csoportok között az állatok
áthelyezését. Ha egymást nem ismerő egyedek
egy csoportba helyezésére van szükség, akkor azt a
lehető legkorábban, lehetőség szerint az elválasztás
előtt vagy legfeljebb egy héttel az elválasztás után kell
megtenni. Az egyedek különböző csoportok között
történő áthelyezésénél nyugtatószereket csak rendkívüli
esetben és állatorvos szakvéleménye alapján lehet
alkalmazni.
10.25.1. Csoportos tartásnál nem
korlátozzák a lehetőségek szerint az állatok
csoportok közötti áthelyezését.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
70.10.25.2. Az egymást nem ismerő egyedek
egy csoportba helyezését (falkásítását)
nem a lehető legkorábban végzik.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
71.10.25.3. Az állatorvos szakvéleménye
nélkül, indokolatlanul nyugtatószereket
alkalmaznak a falkásításkor.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
72.10.26. Csoporton belüli agresszió, valamint annak látható
nyomainak felfedezése esetén haladéktalanul fel kell
deríteni az arra vezető okokat, valamint meg kell tenni
minden szükséges lépést annak megszüntetésére.
A különösen veszélyeztetett vagy agresszív egyedeket
el kell különíteni a csoporttól.
10.26.1. A csoporton belüli agresszióra
utaló nyomok tapasztalhatóak, és nem
tették meg a szükséges intézkedéseket
annak okának megszüntetésére.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)

10. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 11. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (mezőgazdasági haszonállatok védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésMértékSúlyTartósság
2.SZEMÉLYZET, ÁLLATOK ELLENŐRZÉSE, NYILVÁNTARTÁSOK
3.11.1. Az állatokról elegendő számú, megfelelő
képességgel, ismeretekkel és szakmai hozzáértéssel
rendelkező személyzetnek kell gondoskodnia.
11.1.1. A személyzet létszáma vagy
szakismerete nem elegendő valamennyi
egyed szükség szerinti megfigyeléséhez és
kifogástalan ellátásához.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
4.11.2. Minden olyan tenyésztési rendszerben tartott
állatot, amelyben az állatok jóléte a gyakori emberi
figyelemtől függ, naponta legalább egyszer meg kell
vizsgálni. A más rendszerekben tartott állatokat olyan
időközönként kell megvizsgálni, hogy elkerülhető legyen
az állatoknak okozott szenvedés.
11.2.1. Az állatokat nem ellenőrzik
a szükséges időközönként.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
5.11.3. Megfelelő (rögzített vagy hordozható) világításnak
kell rendelkezésre állnia annak érdekében, hogy
az állatokat bármikor alaposan megvizsgálhassák.
11.3.1. Sem rögzített, sem hordozható
kiegészítő fényforrás nem áll rendelkezésre,
amellyel a nap bármely időpontjában
megvizsgálható minden állat.
Gazdaságon
belüli (1)
Elhanyagolható
(0)
Rövid távon
helyrehozható (1)
6.11.4. Bármely betegnek vagy sérültnek tűnő állatról
késedelem nélkül megfelelően gondoskodni kell, és
ha egy állat nem reagál az ilyen gondoskodásra, a lehető
legrövidebb időn belül állatorvos tanácsát kell kérni.
Szükség esetén a beteg vagy sérült állatokat megfelelő
helyen kell elkülöníteni, adott esetben száraz és
kényelmes alommal.
11.4.1. Nem gondoskodnak megfelelően
a sérültnek vagy betegnek tűnő állatokról,
illetve nem kérik állatorvos tanácsát
a szükséges esetekben.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
7.11.4.2. Nem áll rendelkezésre a beteg
állatok elkülönítésére szolgáló, megfelelő
kialakítású férőhely.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
8.11.5. Az állatok tulajdonosának vagy tartójának minden
elvégzett orvosi kezelésről és az egyes ellenőrzések
során megállapított elhullások számáról nyilvántartást
kell vezetnie.
11.5.1. Nincs olyan nyilvántartás, melyben
az alkalmazott orvosi kezelések és
az ellenőrzések során megállapított
elhullások száma rögzítve van.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
9.11.6. A kezelési naplót és az elhullási naplót vagy az azzal
egyenértékű nyilvántartásokat legalább három évig
meg kell őrizni, és ellenőrzés alkalmával vagy kérésre
az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
11.6.1. Az állattartó nem tudja bemutatni
a kezelési naplót és elhullási naplót vagy
az azzal egyenértékű nyilvántartásokat
3 évre visszamenően.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Maradandó (5)
10.MOZGÁSSZABADSÁG
11.11.7. Az állatok mozgásszabadságát, tekintettel
az állat fajára, valamint a gyakorlati tapasztalatokkal és
tudományos ismeretekkel összhangban, nem szabad
oly módon korlátozni, mely szükségtelen szenvedést
vagy sérülést okoz. Ha egy állatot folyamatosan vagy
rendszeresen megkötnek vagy bezárnak, a gyakorlati
tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel
összhangban élettani és etológiai szükségleteinek
megfelelő teret kell biztosítani számára.
11.7.1. Az állat fajának megfelelő
mozgásszabadságát oly módon
korlátozzák, hogy az az állatnak
szükségtelen szenvedést vagy sérülést
okoz.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
12.11.7.2. Nem biztosított valamennyi
állat számára az élettani és etológiai
szükségleteinek megfelelő tér.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
13.ÉPÜLETEK, MIKROKLÍMA
14.11.8. A szálláshelyek, és különösen a kutricák, illetve
felszerelések építéséhez használt anyagok, amelyekkel
az állatok kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek
károsak az állatokra nézve, és alaposan tisztíthatónak és
fertőtleníthetőnek kell lenniük.
11.8.1. Az ártalmatlanság, tisztaság és
a tisztíthatóság szempontjából a férőhelyek
és a berendezések anyaga és kialakítása,
karbantartása nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
15.11.9. Az állatok megkötésére használt szálláshelyeket
és felszereléseket úgy kell kialakítani és fenntartani,
hogy ne legyenek éles szegélyek vagy kiemelkedések,
amelyek az állatok sérülését okozhatják.
11.9.1. Az állatok megkötésére használt
szálláshelyek és felszerelések kialakítása
nem megfelelő, és az állatok sérülését
okozhatják.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
16.11.10. Az állattartási helyen a légáramlást, a levegő
portartalmát, a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat,
a zajintenzitást és a gázkoncentrációt az állatra nézve
nem káros értékek között kell tartani.
11.10.1. Az állattartó épületben,
épületrészben a szellőzés, illetve a relatív
páratartalom nem megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
17.11.10.2. Az állattartó épületben,
épületrészben a porszint elfogadhatatlanul
magas.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
18.11.10.3. Az adott fajú és korú állatok
számára az állattartó épületben vagy
épületrészben uralkodó hőmérséklet nem
megfelelő.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
19.11.10.4. Az állattartó épületben vagy
épületrészben a káros gázok koncentrációja
meghaladja az elfogadható mértéket.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
20.11.11. Az épületben tartott állatokat sem állandó
sötétségben, sem a mesterséges világítás megfelelő
megszakítása nélkül nem lehet tartani.
Ha a rendelkezésre álló természetes fény kevés az állatok
élettani és etológiai szükségleteinek kielégítésére,
megfelelő mesterséges világításról kell gondoskodni.
11.11.1. Az állatok megvilágítása nem
megfelelő.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
21.11.11.2. Az állatok élettani és viselkedésbeli
szükségleteinek megfelelő természetes
vagy mesterséges világítás nem biztosított.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
22.11.12. A nem épületben tartott állatok számára,
ha ez szükséges és lehetséges, védelmet kell biztosítani
a káros időjárási hatásokkal, ragadozókkal és egészségi
kockázatokkal szemben.
11.12.1. A nem épületben tartott állatok
számára, habár szükséges és lehetséges
lenne, mégsem biztosítanak védelmet
a káros időjárási hatásokkal, ragadozókkal
és egészségi kockázatokkal szemben.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
23.MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉS
24.11.13. Minden olyan automatikus vagy mechanikus
berendezést, amely alapvető az állatok egészségéhez és
jólétéhez, legalább naponta egyszer ellenőrizni kell.
A felfedezett meghibásodásokat azonnal ki kell
javítani, vagy - amennyiben ez nem lehetséges -
a hiba kijavításáig meg kell tenni a megfelelő
lépéseket az állatok egészségének és jólétének
biztosítása érdekében. Ha az állatok egészsége és
jóléte mesterséges szellőztetőberendezéstől függ,
gondoskodni kell megfelelő tartalék rendszerről, amely
a berendezés meghibásodása esetén biztosítja az állatok
egészségének és jólétének megőrzéséhez szükséges
légcserét, valamint a hibát jelző riasztórendszerről.
A riasztórendszert rendszeresen ellenőrizni kell.
11.13.1. Az állatok egészsége és jóléte
szempontjából lényeges műszaki
berendezéseket nem ellenőrzik naponta,
illetve a hibák kijavításáról nem
gondoskodnak.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
25.11.13.2. Nincsenek felkészülve az olyan
esetekre, amikor az állatok igényeit
a beépített műszaki berendezések nélkül
kell kielégíteni.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Hosszú távon
helyrehozható (3)
26.11.13.3. Nincs működőképes,
a mesterséges szellőztető berendezés
meghibásodására figyelmeztető
riasztórendszer.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
27.TAKARMÁNYOZÁS, IVÓVÍZELLÁTÁS
28.11.14. Az állatokat koruknak és fajuknak megfelelő,
egészséges táplálékon kell tartani, amelyet jó
egészségük megőrzése és táplálkozási szükségleteik
kielégítése érdekében elegendő mennyiségben kell
adagolni. Egyetlen állatot sem lehet olyan takarmánnyal
vagy folyadékkal ellátni, amely szükségtelen szenvedést
vagy sérülést okoz.
11.14.1. A takarmány nem elégíti ki
az állatok szükségleteit, nem biztosítja
egészségük megőrzését.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
29.11.15. Minden állat számára hozzáférést kell biztosítani
az élettani szükségleteinek megfelelő időközökben
a takarmányhoz.
11.15.1. Nem biztosított valamennyi állat
takarmányhoz való hozzáférése
a megfelelő időközökben.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
30.11.16. Minden állat számára biztosítani kell a megfelelő
vízellátást, vagy azt, hogy folyadékbeviteli igényét más
módon ki tudja elégíteni.
11.16.1. A megfelelő vízellátás, illetve
a folyadékbeviteli igény más módon
történő kielégítésének lehetősége nem
biztosított valamennyi egyed számára.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Hosszú távon
helyrehozható (3)
31.11.17. Az etető- és itatóberendezéseket úgy kell
megtervezni, kialakítani és elhelyezni, hogy a takarmány
és az ivóvíz elszennyeződése és az állatok közötti
versengés káros hatásai minimálisra csökkenjenek.
11.17.1. Az etető-, illetve itatóberendezések
kialakítása, elhelyezése és üzemeltetése
nem biztosítja, hogy az elszennyeződés
lehetősége a lehető legkisebb legyen.
Gazdaságon
belüli (1)
Enyhe (1)Rövid távon
helyrehozható (1)
32.11.17.2. Csoportosan tartott állatok
esetében nem biztosított, hogy minden
állat egyszerre és egyenlő eséllyel
hozzáférjen a takarmányhoz.
Gazdaságon
belüli (1)
Súlyos (5)Rövid távon
helyrehozható (1)
33.11.18. A terápiás vagy megelőző célból vagy
a 96/22/EGK irányelv 1. cikk (2) bekezdés
c) pontjában meghatározott tenyésztéstechnológiai
kezelés céljából adott anyagok kivételével más anyag
nem adható állatnak, hacsak nem bizonyított az állatok
jólétével kapcsolatos tudományos ismeretek vagy
gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy az adott anyag
hatása nem ártalmas az állatok egészségére vagy jólétére.
11.18.1. Olyan anyagot is adnak az állatnak,
amelynek ártalmatlanságáról nem áll
rendelkezésre információ.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Rövid távon
helyrehozható (1)
34.ÉRZÉSTELENÍTÉS NÉLKÜLI BEAVATKOZÁS
35.11.19. A csonkításokat a jogszabályi korlátozások
figyelembevételével kell elvégezni.
11.19.1. A csonkolással járó
beavatkozásoknál nem tartják be
a személyi, tárgyi és higiéniai feltételeket.
Gazdaságon
belüli (1)
Közepes (3)Maradandó (5)
36.11.19.2. Olyan, csonkítással járó
beavatkozást is végeznek az állatokon,
amely az adott állatfajnál nem
megengedett.
Nagymértékű (5)Különösen súlyos
(6)
Maradandó (5)
37.ÁLLATTARTÁSBAN HASZNÁLATOS ELJÁRÁSOK
38.11.20. Tilos olyan természetes vagy mesterséges
tenyésztési eljárásokat alkalmazni, amelyek az érintett
állatok szenvedését vagy sérülését okozzák vagy
okozhatják, kivéve azon szükséges beavatkozások
alkalmazását, amelyek minimális vagy pillanatnyi
szenvedést vagy sérülést okoznak.
11.20.1. Az állattartó olyan tenyésztési
eljárást alkalmaz, amely indokolatlanul
szenvedést vagy sérülést okozhat,
illetve okoz az állatoknak.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Maradandó (5)
39.11.21. Nem tartható mezőgazdasági célra olyan állat,
melynek tartása - genotípusa vagy fenotípusa alapján -
káros hatással van az egészségére vagy jólétére.
11.21.1. A gazdálkodó olyan állatfajt tart
mezőgazdasági célra, amelynek tartása
- genotípusa vagy fenotípusa alapján -
káros hatással van az egészségére,
illetve jólétére.
Nagymértékű (5)Súlyos (5)Maradandó (5)

11. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

HMKÁ követelmény- és minősítési tábla

ABCDE
1.KövetelményMeg nem felelésSúlyosságMértékFolytonosság
2.GAEC 1. állandó gyepterület-visszaállítási kötelezettség
az állandó gyepterület arányának a 2018-as
referenciaévhez képest történő, több mint 5%-os
csökkenése esetén
az előírt visszaállítási kötelezettséget
a mezőgazdasági termelő nem teljesítette
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Rövid távon
helyrehozható (1)
3.GAEC 1. állandó gyepterület-visszaállítási kötelezettség
az állandó gyepterület arányának a 2018-as
referenciaévhez képest történő, több mint 5%-os
csökkenése esetén
az előírt visszaállítási kötelezettséget
a mezőgazdasági termelő csak részben
teljesítette
Közepes (3)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Rövid távon
helyrehozható (1)
4.GAEC 2. vizes élőhelyek és a tőzegláp védelmea mezőgazdasági termelő mezőgazdasági
tevékenysége során talajforgatással vagy
növényvédőszer-használattal, tápanyag-
kijuttatással vagy egyéb módon károsította
az élőhelyet, illetve engedély nélküli
tőzegkitermelés történt
Különösen
súlyos (6)
Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Maradandó (5)
5.GAEC 2. vizes élőhelyek és a tőzegláp védelmea mezőgazdasági termelő részben vagy
teljesen lecsapolta vagy levezette a vizet
a vizes élőhelyről
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Hosszú távon
helyrehozható (3)
6.GAEC 3. tarló, nád és egyéb növényi maradványok
égetése tilos
tarló, növényi maradvány égetése;
a meg nem felelés a mezőgazdasági
termelő földterületére korlátozódik
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
7.GAEC 3. tarló, nád és egyéb növényi maradványok
égetése tilos
nád égetése; a meg nem felelés
a mezőgazdasági termelő földterületére
korlátozódik
Közepes (3)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
8.GAEC 3. tarló, nád és egyéb növényi maradványok
égetése tilos
tarló, növényi maradvány égetése;
a meg nem felelés hatása a szomszédos
gazda földterületeire is átterjed
Közepes (3)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Rövid távon
helyrehozható (1)
9.GAEC 3. tarló, nád és egyéb növényi maradványok
égetése tilos
nád égetése; a meg nem felelés hatása
a szomszédos gazda földterületeire is
átterjed
Közepes (3)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Rövid távon
helyrehozható (1)
10.GAEC 4. a vízfolyások mentén kialakított védelmi
sávokban trágya és növényvédő szer kijuttatása tilos
a vízvédelmi sáv szélessége kevesebb
mint 50%-kal kisebb az előírtnál
Enyhe (1)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Rövid távon
helyrehozható (1)
11.GAEC 4. a vízfolyások mentén kialakított védelmi
sávokban trágya és növényvédő szer kijuttatása tilos
a vízvédelmi sáv szélessége több
mint 50%-kal kisebb az előírtnál
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Hosszú távon
helyrehozható (3)
12.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán belül
a 12%-nál nagyobb lejtésű terület
aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy
teraszok esetén a táblát érintően kialakított
teraszok részben sérültek;
a meg nem felelés a mezőgazdasági
termelő földterületére korlátozódik, vagy
teraszok esetében a sérült részek észszerű
eszközök alkalmazásával helyrehozhatóak
(kisebb sérülések esetén)
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Terasz esetén
rövid távon
helyrehozható (1);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
13.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán belül
a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya
nem haladja meg az 50%-ot, vagy teraszok
esetén a táblát érintően kialakított teraszok
részben sérültek; a meg nem felelés
a mezőgazdasági termelő földterületére
korlátozódik, vagy teraszok esetében
a sérült vagy megrongált teraszok
helyre-, visszaállítása észszerű eszközök
alkalmazásával nem oldható meg (teraszok
jelentős rongálása, megszüntetése esetén)
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Terasz esetén
maradandó (5);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
14.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán belül
a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya
meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok
esetében a táblát érintően kialakított
teraszok közül legalább egy teljesen
megszüntetésre került;
a meg nem felelés a mezőgazdasági
termelő földterületére korlátozódik, vagy
teraszok esetében a sérült részek észszerű
eszközök alkalmazásával helyrehozhatóak
(kisebb sérülések esetén)
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Terasz esetén
rövid távon
helyrehozható (1);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
15.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán belül
a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya
meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok
esetében a táblát érintően kialakított
teraszok közül legalább egy teljesen
megszüntetésre került; a meg nem felelés
a mezőgazdasági termelő földterületére
korlátozódik, vagy teraszok esetében
a sérült vagy megrongált teraszok
helyre-, visszaállítása észszerű eszközök
alkalmazásával nem oldható meg (teraszok
jelentős rongálása, megszüntetése esetén)
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Terasz esetén
maradandó (5);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
16.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán
belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület
aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy
teraszok esetén a táblát érintően kialakított
teraszok részben sérültek; a meg nem
felelés a szomszédos gazda földterületeire
is kiterjed, vagy teraszok esetében a sérült
részek észszerű eszközök alkalmazásával
helyrehozhatóak (kisebb sérülések esetén)
Enyhe (1)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Terasz esetén
rövid távon
helyrehozható (1);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
17.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán
belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület
aránya nem haladja meg az 50%-ot, vagy
teraszok esetén a táblát érintően kialakított
teraszok részben sérültek; a meg nem
felelés a szomszédos gazda földterületeire
is kiterjed, vagy teraszok esetében
a sérült vagy megrongált teraszok
helyre-, visszaállítása észszerű eszközök
alkalmazásával nem oldható meg (teraszok
jelentős rongálása, megszüntetése esetén)
Enyhe (1)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Terasz esetén
maradandó (5);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
18.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán belül
a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya
meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok
esetében a táblát érintően kialakított
teraszok közül legalább egy teljesen
megszüntetésre került; a meg nem felelés
a szomszédos gazda földterületeire is
kiterjed, vagy teraszok esetében a sérült
részek észszerű eszközök alkalmazásával
helyrehozhatóak (kisebb sérülések esetén)
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Terasz esetén
rövid távon
helyrehozható (1);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
19.GAEC 5. talajerózió csökkentése, lejtők, teraszoka meg nem feleléssel érintett táblán belül
a 12%-nál nagyobb lejtésű terület aránya
meghaladja az 50%-ot, vagy teraszok
esetében a táblát érintően kialakított
teraszok közül legalább egy teljesen
megszüntetésre került; a meg nem felelés
a szomszédos gazda földterületeire
is kiterjed, vagy teraszok esetében
a sérült vagy megrongált teraszok
helyre-, visszaállítása észszerű eszközök
alkalmazásával nem oldható meg (teraszok
jelentős rongálása, megszüntetése esetén)
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Terasz esetén
maradandó (5);
lejtő meg nem
felelés esetén
hosszú távon
helyrehozható (3)
20.GAEC 6. minimális talajborítása mezőgazdasági termelő nem
gondoskodott a minimális talajborításról
őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy
a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével
(ültetvények esetén nem megállapítható);
a meg nem feleléssel érintett tábla nem fed
12%-nál nagyobb lejtésű területre;
a meg nem felelés a mezőgazdasági
termelő földterületére korlátozódik
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Maradandó (5)
21.GAEC 6. minimális talajborítása mezőgazdasági termelő nem
gondoskodott a minimális talajborításról
őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy
a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével;
12% feletti lejtésű területen fekvő
ültetvény sorköztakarása nem valósult
meg mulcsozással vagy egynyári növények
vetésével; az ültetvény kivágása után nem
történt meg a talajtakarás: a meg nem
feleléssel érintett tábla 12%-nál nagyobb
lejtésű területre fed; a meg nem felelés
a mezőgazdasági termelő földterületére
korlátozódik
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Maradandó (5)
22.GAEC 6. minimális talajborítása mezőgazdasági termelő nem
gondoskodott a minimális talajborításról
őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy
a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével
(ültetvények esetén nem megállapítható);
a meg nem feleléssel érintett tábla nem
fed 12%-nál nagyobb lejtésű területre;
a meg nem felelés a szomszédos gazda
földterületeire is kiterjed
Enyhe (1)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Maradandó (5)
23.GAEC 6. minimális talajborítása mezőgazdasági termelő nem
gondoskodott a minimális talajborításról
őszi kultúra- vagy másodvetéssel, vagy
a tarló szept. 30-ig tartó megőrzésével;
12% feletti lejtésű területen fekvő
ültetvény sorköztakarása nem valósult
meg mulcsozással vagy egynyári növények
vetésével; az ültetvény kivágása után nem
történt meg a talajtakarás; a meg nem
feleléssel érintett tábla 12%-nál nagyobb
lejtésű területre fed; a meg nem felelés
a szomszédos gazda földterületeire
is kiterjed
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Maradandó (5)
24.GAEC 7. vetésforgóönmaga után nem termeszthető
növény termesztése vagy vetőmag
célú hibridkukorica 4 éven túl történő
termesztése
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
25.GAEC 7. vetésforgóa gazdaságának legalább 1/3-án
nem gondoskodott a vetésváltás
vagy megfelelően vetett másodvetés
alkalmazásáról
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
26.GAEC 7. vetésforgó3 éven belül nem gondoskodott
a gazdaság minden szántóterületén (kivéve
vetőmag célú hibridkukorica) a vetésváltás
vagy megfelelően vetett másodvetés
alkalmazásáról
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
27.GAEC 8/a. nem termelési célú területek minimum arányaa mezőgazdasági termelő a 4%-os előírást
választotta, de nem jelölt be (elegendő)
nem termelési célú területet
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
28.GAEC 8/a. nem termelési célú területek minimum arányaa mezőgazdasági termelő a 7%-os előírást
választotta, de nem jelölt be (elegendő)
nem termelési célú területet, nitrogénkötő
növényekkel beültetett vagy ökológiai
másodvetéssel hasznosított területet
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
[29]
29.GAEC 8/a. nem termelési célú területek minimum arányaa mezőgazdasági termelő a 7%-os előírást
választotta, de a nem termelési célú tájképi
elemek és parlagon hagyott területek
aránya a 3%-ot nem éri el
Enyhe (1)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Rövid távon
helyrehozható (1)
30.GAEC 8/a. nem termelési célú területek minimum arányaa mezőgazdasági termelő a figyelembe
vetetni kívánt területen nem
az előírásoknak megfelelő gazdálkodást
folytat (növényvédőszer-használat,
nem megfelelő faj termesztése, parlag
definíciónak nem megfelelő gazdálkodás)
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Hosszú távon
helyrehozható (3)
31.GAEC 8/b. megőrzendő tájképi elemeka megőrzendő tájképi elem területe
csökkent (fa- és bokorcsoport),
talajmunkával részben érintett (kunhalom,
kis tó), állapota romlott (gémeskút, terasz)
Közepes (3)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Hosszú távon
helyrehozható (3)
32.GAEC 8/b. megőrzendő tájképi elemeka megőrzendő tájképi elem eltűnt (fa- és
bokorcsoport, magányos fa, gémeskút,
terasz), vagy a táblára eső teljes területe
talajműveléssel érintett (kunhalom, kis tó)
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Maradandó (5)
33.GAEC 8/b. megőrzendő tájképi elemeka megőrzendő tájképi elem megőrzésének
a mezőgazdasági termelő saját gazdaságán
túlnyúló mértékben nem tett eleget,
a meg nem felelés vagy annak hatása
a szomszédos gazdaság területére is
kiterjed
Közepes (3)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Maradandó (5)
34.GAEC 8/c. kivágási tilalomfa, bokor vagy sövény márc. 1. és aug. 31.
között kivágásra került
(ha a mezőgazdasági termelő erdősítést,
EKV-t vagy Natura 2000 erdős támogatást
igényelt, akkor az igényléssel érintett
erdőrészletek esetén is vizsgálni szükséges)
Súlyos (5)Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű (1)
Maradandó (5)
35.GAEC 9. Natura 2000 területeken állandó gyepterületek
átállításának vagy felszántásának tilalma
Natura 2000 jelölésű területen
a mezőgazdasági termelő feltörte, vagy
más hasznosításúvá állította át a gyepet
Súlyos (5)Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű (5)
Hosszú távon
helyrehozható (3)
36.GAEC 8/a. nem termelési célú területek
minimum aránya
a 2023. támogatási évben a mezőgazdasági termelő
rendelkezik elegendő olyan területtel, ami megfelel
a 39. § (2) bekezdésében foglaltaknak, de nem jelentett be (elegendő) területet parlagon hagyott területként
Elhanyagolható
(0)
Gazdaságon belüli
(1)
Rövid távon
helyrehozható
(1)

12. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A támogatáscsökkentés számítási alapjai

1. Az egyes meg nem felelések 1. melléklet szerinti értékelése alapján a következő besorolást kell elvégezni:

ABC
1.Súlyosság szerintMérték szerintTartósság szerint
2.ElhanyagolhatóEnyheKözepesSúlyosKülönösen
súlyos
Gazdaságon
belüli vagy
kismértékű
Gazdaságon
kívüli vagy
nagymértékű
Rövid távon
helyrehozható
Hosszú távon
helyrehozható
Maradandó
3.0135615135

2. Az adott gondatlannak minősülő meg nem felelés esetében a támogatáscsökkentést az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az "1" és az "5" besorolási érték a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot, a "3" besorolási érték a súlyosságot és a tartósságot jelenti.

AB
1.Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint)Támogatáscsökkentés
2.A kategóriánkénti értékelés összege kevesebb, mint 3.0%
3.1111%
4.113
5.133
6.115
7.1353%
8.155
9.335
10.3555%
11.555
12.6557%

3. Az adott szándékosnak minősülő meg nem felelés esetében a támogatáscsökkentést az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az "1", a "3" és az "5" besorolási érték bármely értékelési szempontot, a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot is jelentheti.

AB
1.Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint)Támogatáscsökkentés
2.11115%
3.113
4.133
5.11520%
6.135
7.335
8.15530%
9.355
10.55550%
11.655100%

13. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Különböző növénykultúrák nemzetségi és család szerinti besorolása

ABC
1.MegnevezésNövénynemzetségCsalád
2.KukoricaZeaPoaceae
3.Pattogatni való kukoricaZeaPoaceae
4.CsemegekukoricaZeaPoaceae
5.SilókukoricaZeaPoaceae
6.Hibrid kukorica (vetőmag célra)ZeaPoaceae
7.CukorcirokSorghumPoaceae
8.SeprűcirokSorghumPoaceae
9.SzemescirokSorghumPoaceae
10.VöröshagymaAlliumAmaryllidaceae
11.LilahagymaAlliumAmaryllidaceae
12.PóréhagymaAlliumAmaryllidaceae
13.MetélőhagymaAlliumAmaryllidaceae
14.SzárazborsóPisumFabaceae
15.CukorborsóPisumFabaceae
16.Mezei borsóPisumFabaceae
17.VöröshereTrifoliumFabaceae
18.BíborhereTrifoliumFabaceae
19.FehérhereTrifoliumFabaceae
20.KorcshereTrifoliumFabaceae
21.PerzsahereTrifoliumFabaceae
22.Alexandriai hereTrifoliumFabaceae
23.Alexandriai here (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
24.Korcs v. svédhere (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
25.Bíborhere (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
26.Vöröshere (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
27.Fehérhere (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
28.Lódi lóhere (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
29.Fonák lóhere (vetőmag célra)TrifoliumFabaceae
30.LóbabViciaFabaceae
31.DisznóbabViciaFabaceae
32.TakarmánybükkönyViciaFabaceae
33.Szöszös bükköny (vetőmag célra)ViciaFabaceae
34.LucernaMedicagoFabaceae
35.Komlós lucernaMedicagoFabaceae
36.Sárkerep lucernaMedicagoFabaceae
37.Tarkavirágú lucernaMedicagoFabaceae
38.Komlós lucerna (vetőmag célra)MedicagoFabaceae
39.Takarmánylucerna (vetőmag célra)MedicagoFabaceae
40.CukorrépaBetaAmaranthaceae
41.TakarmányrépaBetaAmaranthaceae
42.CéklaBetaAmaranthaceae
43.FutóbabPhaseolusFabaceae
[30]
44.SzárazbabPhaseolusFabaceae
45.ZöldbabPhaseolusFabaceae
46.Ebtippan (vetőmag célra)AgrostisPoaceae
47.Óriás tippan (vetőmag célra)AgrostisPoaceae
48.Fehér tippan (vetőmag célra)AgrostisPoaceae
49.Cérnatippan (vetőmag célra)AgrostisPoaceae
50.Ligeti perje (vetőmag célra)PoaPoaceae
51.Réti perje (vetőmag célra)PoaPoaceae
52.Mocsári perje (vetőmag célra)PoaPoaceae
53.Sovány perje (vetőmag célra)PoaPoaceae
54.Nádképű csenkesz (vetőmag célra)FestucaPoaceae
55.Juhcsenkesz (vetőmag célra)FestucaPoaceae
56.Réti csenkesz (vetőmag célra)FestucaPoaceae
57.Vörös csenkesz (vetőmag célra)FestucaPoaceae
58.Olasz perje (vetőmag célra)LoliumPoaceae
59.Angol perje (vetőmag célra)LoliumPoaceae
60.Hibrid perje (vetőmag célra)LoliumPoaceae
61.SomkóróMelilotusFabaceae
62.Fehérvirágú somkóróMelilotusFabaceae
63.Gumós komócsin (vetőmag célra)PhleumPoaceae
64.Réti komócsin (vetőmag célra)PhleumPoaceae
65.Szudáni cirokfűSorghumPoaceae
66.SilócirokSorghumPoaceae
67.CsicsókaHelianthusAsteraceae
68.NapraforgómagHelianthusAsteraceae
69.Hibrid napraforgó (vetőmag célra)HelianthusAsteraceae
70.Rost célra termesztett kenderCannabisCannabaceae
71.Kender (vetőmag célra)CannabisCannabaceae
72.Egyéb kender (rost és vetőmag céltól eltérő
célból termesztett kender)
CannabisCannabaceae
73.CikóriagyökérCichoriumAsteraceae
74.EndíviaCichoriumAsteraceae
75.RozsSecalePoaceae
76.Évelő rozsSecalePoaceae
77.OlajlenmagLinumLinaceae
78.Rostlen (vetőmag célra)LinumLinaceae
79.ArticsókaCynaraAsteraceae
80.Spanyol articsókaCynaraAsteraceae
81.SárgarépaDaucusApiaceae
82.MurokrépaDaucusApiaceae
83.TakarmánybaltacimOnobrychisFabaceae
84.IndiánrizsZizaniaPoaceae
85.PohánkaFagopyrumPolygonaceae
86.MoharSetariaPoaceae
87.Homoki babVignaFabaceae
88.KölesPanicum, PennisetumPoaceae
89.FénymagPhalarisPoaceae
90.RizsOryzaPoaceae
91.Édes csillagfürt (mag)LupinusFabaceae
92.LencseLensFabaceae
93.CsicseriborsóCicerFabaceae
94.Szegletes lednekLathyrusFabaceae
95.KomlóHumulusCannabaceae
96.SzójababGlycineFabaceae
97.* SzezámSesamumPedaliaceae
98.FöldimogyoróArachisFabaceae
99.* Sáfrányos szekliceCrocusAsteraceae
100.* RicinusRicinusEuphorbiaceae
101.MákPapaverPapaveraceae
102.NégermagGuizotiaAsteraceae
103.ZellerApiumApiaceae
104.FejessalátaLactucaAsteraceae
105.SóskaRumexPolygonaceae
106.SpenótSpinaciaAmaranthaceae
107.SpárgaAsparagusAsparagaceae
108.PetrezselyemPetroselinumApiaceae
109.RebarbaraRheumPolygonaceae
110.ÉdesköményFoeniculumApiaceae
111.GalambbegysalátaValerianellaCaprifoliaceae
112.FeketegyökérScorzoneraAsteraceae
113.PasztinákPastinacaApiaceae
114.Újzélandi spenótTetragoniaAmaranthaceae
115.Mezei csibehúrSpergulaCaryophyllaceae
116.Földieper (szamóca)FragariaRosaceae
117.SzarvaskerepLotusFabaceae
118.NyúlszapukaAnthyllisFabaceae
119.SzeradellaOrnithopusFabaceae
120.Tarka koronafürtSecurigeraFabaceae
121.Görög szénaTrigonellaFabaceae
122.MézontófűPhaceliaBoraginaceae
123.TakarmánymályvaMalvaMalvaceae
124.Francia perje (vetőmag célra)ArrhenatherumPoaceae
125.Csomós ebír (vetőmag célra)DactylisPoaceae
126.Csenkeszperje (vetőmag célra)FestuloliumPoaceae
127.Koronás baltavirág (vetőmag célra)HedysarumFabaceae
128.Közönséges búzaTriticumPoaceae
129.DurumbúzaTriticumPoaceae
130.TönkölybúzaTriticumPoaceae
131.Novum búzaTriticumPoaceae
132.Tönke búzaTriticumPoaceae
133.Alakor búzaTriticumPoaceae
134.ÁrpaHordeumPoaceae
135.ZabAvenaPoaceae
136.TritikáléTriticosecalePoaceae

14. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A nitrogénmegkötő növényfajok listája

AB
1.MegnevezésTípus
2.Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus)évelő
3.Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)egyéves
4.Csicseriborsó (Cicer arietinum L.)egyéves
5.Tarka koronafürt (Securigera varia)évelő
6.Keleti kecskeruta (Galega orientalis L.)évelő
7.Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)évelő
8.Fehér virágú csillagfürt (Lupinus albus L.)egyéves
9.Sárga virágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)egyéves
10.Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)egyéves
11.Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba)egyéves
12.Lucerna (Medicago sativa L.)évelő
13.Komlós lucerna (Medicago lupulina)évelő
14.Sárkerep lucerna (Medigaco falcata)évelő
15.Tarkavirágú vagy homoki lucerna (Medicago x. varia)évelő
16.Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)évelő
17.Takarmányborsó (Pisum sativum L.)egyéves
18.Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)egyéves
19.Vöröshere (Trifolium prátanse L.)évelő
20.Fehérhere (Trifolium repens L.)évelő
21.Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)egyéves
22.Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)egyéves
23.Korcshere (Trifolium hybridum)évelő
24.Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)egyéves
25.Lóbab (Vicia faba L.)egyéves
26.Pannonbükköny (Vicia pannonica Cr.)egyéves
27.Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)egyéves
28.Szója (Glycine max L.)egyéves
29.Szöszös bükköny (Vicia Vilossa)egyéves
30.Közönséges vagy veteménybab (Phaseolus vulgaris L.)egyéves
31.Lencse (Lens culinaris)egyéves
32.Zöldborsó (Pisum sativum)egyéves
33.Sárgaborsó (Pisum sativum)egyéves
34.Mezei borsó (Pisum arvense)egyéves

15. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A biológiai sokféleség megőrzésének elemeire vonatkozó átváltási és súlyozási tényezők

ABC
1.MegnevezésÁtváltási tényezőSúlyozási tényező
2.Parlagnincs1
3.Terasz2 m szélességgel kell figyelembe venni (m-ként
2 m2 számolható el, min. 10 m hosszan kell
a táblára fednie)
2
4.Fás-cserjés sávnincs (min. 30 m hosszan kell a táblára fednie)1
5.Magányosan álló fa20 m21,5
6.Fa- és bokorcsoportnincs1,5
7.Táblaszegélynincs (min. 30 m hosszan kell a táblára fednie)1,5
8.Kis kiterjedésű tavaknincs1,5
9.Kunhalomnincs1
10.Gémeskút25 m21
11.Védelmi sávok (folyóvíz)nincs1,5
12.Védelmi sávok (tavak)nincs1,5
13.Ökológiai jelentőségű
másodvetés
nincs0,3
14.Nitrogénmegkötő növényekkel
beültetett területek
nincs1
15.Erózióvédelmi sávnincs1,5
16.Kis vizes élőhelynincs (minimum 5000 m2, teljes egészében
az ügyfél tábláján kell elhelyezkednie)
2
17.NTB keretében létrehozott
erózióvédelmi létesítmény
1 m szélességgel kell figyelembe venni
(m-ként 1 m2 számolható el)
2

16. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A 2023. évben élelmiszer célú kultúraként elismerhető szántóföldi növények listája a HMKÁ8 parlag előírás keretében alkalmazható eltérés során

AB
1.GyűjtőkategóriaKultúra/hasznosítás
2.BúzaŐszi búza
Tavaszi búza
Őszi durumbúza
Tavaszi durumbúza
Őszi tönkölybúza
Tavaszi tönkölybúza
Őszi novum búza
Tavaszi novum búza
Őszi tönke búza
Tavaszi tönke búza
Őszi alakor búza
Tavaszi alakor búza
3.RozsRozs
Évelő rozs
4.ÁrpaŐszi árpa
Tavaszi árpa
5.ZabTavaszi zab
Őszi zab
6.Pohánka/hajdinaPohánka/hajdina
7.RizsRizs
8.IndiánrizsIndiánrizs
9.KölesTermesztett köles
Indiai köles
10.CirokSzemescirok
11.BorsóCukorborsó
Őszi zöldborsó
Szárazborsó/sárgaborsó
Tavaszi zöldborsó
12.BabLóbab/disznóbab
Futóbab
Szárazbab
Zöldbab
Homoki bab
13.LencseLencse
14.CsicseriborsóCsicseriborsó
15.BurgonyaBurgonya
16.CukorrépaCukorrépa
17.RepceŐszi káposztarepce
Tavaszi káposztarepce
18.SzezámmagSzezámmag
19.FöldimogyoróFöldimogyoró
20.MustárFehér mustár
Fekete mustár
21.MákMák (tavaszi és őszi egyaránt)
22.RetekRetek
23.NapraforgóNapraforgó
24.KarfiolKarfiol
25.BrokkoliBrokkoli
26.BimbóskelBimbóskel
27.KáposztaFejes káposzta
Kelkáposzta
Vörös káposzta
28.KaralábéKaralábé
29.Kínai kelKínai kel
30.ZellerZeller
31.HagymaPóréhagyma
Őszi fokhagyma
Tavaszi fokhagyma
Csemegehagyma
Őszi vöröshagyma
Tavaszi vöröshagyma
Lila hagyma
Metélőhagyma
32.FejessalátaFejessaláta
33.EndíviaEndívia
34.SóskaSóska
35.SpenótSpenót
36.ArticsókaArticsóka
Spanyol articsóka
37.PetrezselyemPetrezselyem gyökér
Petrezselyem levél
38.RebarbaraRebarbara
39.Galambbegy salátaGalambbegy saláta
40.ZsázsaZsázsa
41.ParadicsomParadicsom
42.UborkaUborka
43.PadlizsánPadlizsán
44.TökFőzőtök
Sütőtök
Káposztatök
Olajtök
Csillagtök/patiszon
Spárgatök
Cukkini
45.PaprikaPaprika
Fűszerpaprika
46.SárgarépaSárgarépa
47.CéklaCékla
48.FeketegyökérFeketegyökér
49.TormaTorma
50.PasztinákPasztinák
51.Újzélandi spenótÚjzélandi spenót
52.Mezei csibehúrMezei csibehúr
53.Batáta/édesburgonyaBatáta/édesburgonya
54.Borsmustár/rukkolaBorsmustár/rukkola
55.Egyéb zöldségEgyéb zöldség
56.DinnyeGörögdinnye
Tökre oltott görögdinnye
Sárgadinnye
Tökre oltott sárgadinnye
57.Földieper/szamócaFöldieper/szamóca
58.Görög szénaGörög széna
59.FűszernövényekÁnizs
Bazsalikom
Borsikafű
Kapor
Fűszerkömény
Koriander
Lestyán
Rozmaring
Sáfrány
Sáfrányos szeklice
Jázminpakóca/stevia
60.KonyhakertekKonyhakert
61.LednekMogyorós lednek

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 17. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[2] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § a) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[3] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § b) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[4] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 21. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[5] Megállapította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 17. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[6] A nyitó szövegrészt módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § c) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[7] Megállapította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 18. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[8] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § d) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[9] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § e) pontja. Hatályos 2023.07.01. (A módosító rendelkezés az "ültetvényekben" szövegrészt rendelte cserélni, míg a bekezdés az "ültetvényeken" szöveget tartalmazta, a módosítást a jogalkotó feltehető szándékának megfelelően végrehajtottuk. Érvényessége kétséges.)

[10] A nyitó szövegrészt módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § f) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[11] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § g) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[12] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § h) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[13] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § i) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[14] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § j) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[15] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § k) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[16] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § l) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[17] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § m) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[18] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § n) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[19] Módosította a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 20. § o) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[20] Beiktatta az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 19. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[21] Beiktatta az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 19. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[22] Módosította a 63/2023. (XI. 23.) AM rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.11.24.

[23] Beiktatta a 63/2023. (XI. 23.) AM rendelet 4. §-a. Hatályos 2023.11.24.

[24] Beiktatta a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet 18. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[25] Beiktatta az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 21. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[26] Beiktatta a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet 30. §-a. Hatályos 2024.05.31.

[27] Módosította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 20. § (1) bekezdése (lásd 1. melléklet), 22. §-a. Hatályos 2023.09.28.

[28] Módosította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 20. § (2) bekezdése (lásd 2. melléklet). Hatályos 2023.09.28.

[29] Módosította a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet 31. §-a (lásd: 1. melléklet). Hatályos 2024.05.31.

[30] Módosította az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet 20. § (3) bekezdése (lásd 3. melléklet). Hatályos 2023.09.28.

Tartalomjegyzék