14/2023. (IV. 19.) AM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló AM rendeletben (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) meghatározott kérelem;

2. elhanyagolható meg nem felelés: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti meg nem felelés;

3. erózió veszélyeztetett terület: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolásra került 12%-nál nagyobb lejtésű és erózióval érintett területeket meghatározó fedvény szerinti terület;

4. fás-cserjés sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, minimum három, legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amely

a) a szántóterületen helyezkedik el,

b) teljes sávszélességében lágy szárú növényzet legfeljebb öt, mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakítja meg,

c) a szántott területrésszel legalább harminc méter hosszan érintkezik, és

d) a teljes fás sáv elem kerületének kevesebb mint 30%-a érintkezik állandó gyep területtel;

5. hatáskörrel rendelkező hatóság: a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 24/A. §-a szerinti hatóságok;

5a.[1] hüvelyes növény: a 14. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény;

6. környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;

7. különösen súlyos meg nem felelés: az az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti meg nem felelés;

8. víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs;

9. völgyzáró-gátas halastó: olyan keresztgátas halastó, amely állandó vízfolyások duzzasztásával jön létre, és amelyen a tápláló vízfolyás keresztül folyik;

10. zárlati károsító: a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet meghatározza a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 83. cikke szerinti kedvezményezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) esetében a közvetlen mezőgazdasági támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési támogatások igénylése esetén betartandó, a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) III. címének II. fejezete szerinti közvetlen kifizetések, továbbá a 70-72. cikke szerinti intézkedések igénybevétele során

a) a KAP I rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (a továbbiakban: JFGK),

b) a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások), valamint

c) az a) és b) pont szerinti követelmények és előírások betartásának ellenőrzésére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó előírásokat.

(2) A mezőgazdasági üzemnek az Egységes kérelem rendelet szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásból erdősített területei vonatkozásában a feltételességnek a nem földhasználat-specifikus előírásait, valamint követelményeit kell alkalmazni.

3. Helyszíni ellenőrzés

3. § (1) Az ellenőrzés alá vont mezőgazdasági termelőt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) választja ki. Az ellenőrzési mintának a KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (ii) alpontja szerinti véletlenszerű minta aránya legalább 20%, legfeljebb 30%.

(2) Az ellenőrzési minta a rendelkezésre álló információk alapján már a tárgyévi egységes kérelem benyújtási időszak lejárta előtt kiválasztható.

(3) KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (iii) alpontja szerinti minimális ellenőrzési arány elérhető egy-egy jogi aktus vagy előírás, illetve ezek csoportjai szintjén. Az ellenőrzési minta kiválasztható a jogosultsági ellenőrzésre kiválasztottak közül.

(4) A Kincstár az ellenőrizendő mintát azon mezőgazdasági termelők teljes köréből választja ki, akik esetében a helyszíni ellenőrzésre történő kiválasztás időpontjáig nem került megállapításra támogatási jogosultság hiánya, továbbá a támogatási vagy kifizetési kérelmüket nem vonták vissza.

(5)[2] Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság egy adott JFGK-val vagy HMKÁ előírással összefüggésben a véletlenszerűen kiválasztottak helyszíni ellenőrzése során jelentős meg nem felelést tár fel, a Kincstár a következő évben az 1. melléklet szerinti mértékben, kizárólag a helyszíni ellenőrzés során feltárt meg nem felelések alapján növeli azon mezőgazdasági termelőknek a számát, amelyek tekintetében helyszíni ellenőrzést fog lefolytatni (a továbbiakban: rátaemelés).

(6) A különösen súlyos meg nem felelés az (5) bekezdés szerinti rátaemelés meghatározásakor az 5% támogatáscsökkentéssel járó meg nem felelésekkel együtt kerül figyelembevételre.

4. § (1)[3] A hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzés időpontját úgy határozza meg, hogy a JFGK-nak és a HMKÁ előírásoknak való megfelelés ténylegesen ellenőrizhető legyen.

(2) A helyszíni ellenőrzés a mezőgazdasági termelő részére bejelenthető, ha ez az ellenőrzés célját vagy hatékonyságát nem befolyásolja. A bejelentés megtétele és az ellenőrzés végrehajtása közötti időszakot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a 14 napot.

(3) Az állatjóléti ellenőrzések esetében a bejelentés legfeljebb 5 nappal korábban tehető meg.

(4) Ha kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus úgy rendelkezik, hogy a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell elvégezni, akkor az uniós jogi aktus szerinti szabályokat az e rendelet szerinti helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazni kell.

5. § (1) A minta ellenőrzése során a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatáskörébe tartozó JFGK-nak vagy HMKÁ előírásoknak való megfelelés tekintetében ellenőrzi a kiválasztott mezőgazdasági termelőket.

(2) A helyszíni ellenőrzés az intézkedés jellegétől függően a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjed. A helyszíni ellenőrzés azonban korlátozható olyan mezőgazdasági parcella-mintára, amely a mezőgazdasági üzem területén található és a vonatkozó JFGK-val vagy HMKÁ előírással érintett mezőgazdasági parcelláknak legalább a felét magában foglalja, feltéve, hogy a JFGK vagy HMKÁ előírások tekintetében az érintett minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti minta vizsgálata meg nem felelést tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta elemszámát növelni kell.

(4) Ha kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály lehetővé teszi, a helyszíni ellenőrzés az ellenőrzésre kerülő elemek reprezentatív mintájára korlátozódhat.

(5) A mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtandó helyszíni ellenőrzések helyettesíthetők adminisztratív ellenőrzésekkel.

(6) A helyszíni ellenőrzések elvégezhetők távérzékelési technológiák alkalmazásával, vagy a Kopernikusz Sentinel műholdak adatai vagy azokkal egyenértékű adatok felhasználásával, ha az adott JFGK vagy HMKÁ előírás jellege ezt lehetővé teszi.

4. A támogatáscsökkentés szabályai

6. § (1)[4] A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet] 7. cikke alapján, valamint a 2-11. melléklet szerinti mérték, súlyosság és tartósság szempontjából értékeli.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok értékeléséről határozatot hoz. A határozat támogatáscsökkentéshez szükséges, külön megállapodásban rögzített adatait a hatáskörrel rendelkező hatóság a Kincstár részére megküldi. Ha nem kerül megállapításra meg nem felelés, a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozataltól eltekint.

(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt meg nem felelés alapján dönt a mezőgazdasági termelő számára folyósítandó vagy folyósított támogatás összegének csökkentéséről, visszavonásáról vagy a mezőgazdasági termelő támogatottak köréből történő kizárásáról.

7. § (1) A támogatáscsökkentés mértékét - minden meg nem felelés esetén önállóan - a Kincstár a 12. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Gondatlan és szándékos meg nem felelések, illetve a meg nem felelések ismétlődése esetén a KAP II rendelet 85. cikkében, valamint az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 8-11. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. Az ismétlődést az adott meg nem felelés szándékos vagy gondatlan mivoltától függetlenül kell megállapítani.

(3) Ha a JFGK és HMKÁ előírás átfedésben van, és mindkettő esetében meg nem felelés kerül megállapításra az ellenőrzések során, akkor a támogatáscsökkentés számításakor az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerint a JFGK után járó jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(4) Ha a mezőgazdasági földterület, a mezőgazdasági üzem vagy azok egy része a meg nem felelés megállapításának évében átruházásra kerül, akkor a meg nem felelés miatti támogatáscsökkentést a KAP II rendelet 84. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint olyan arányban kell az átadó és átvevő között megosztani, amilyen arányban az ellenőrzés keretében a felelősségük megállapítható. Ha nem állapítható meg a felelősség aránya, akkor az átruházás tárgyéven belüli időpontjához igazodó arányban terheli az az átadót és az átvevőt.

(5) Ha a meg nem felelés miatt alkalmazandó teljes támogatáscsökkentés a tárgyévben nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő forint összeget, a támogatáscsökkentés kiszabásától el kell tekinteni.

(6)[5] Ha két egymást követő évben ugyanazon elhanyagolható meg nem felelés megállapításra kerül, akkor a meg nem felelés megállapítása második évétől - azok számától függetlenül - 1% támogatáscsökkentést kell kiszabni.

(7) A 2023. támogatási évben a 2021-ben és 2022-ben, a 2024. támogatási évben a 2022-ben lefolytatott kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az ismétlődés megállapításakor figyelembe kell venni, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható valamely feltételesség szerinti JFGK vagy HMKÁ előírás megsértése.

5. Állandó gyepterület - HMKÁ 1. előírás

8. § (1) Az állandó gyepterületet fenn kell tartani országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő mértékben, amely az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján került meghatározásra.

(2) Az állandó gyepterület mértékét országos szinten minden évben a Kincstár állapítja meg az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (a továbbiakban: GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/126 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 48. cikke szerint.

(3) Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint feltörésének tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2018. évi referenciaarányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referenciaarányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál az (EU) 2022/126 bizottsági rendelet 48. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Ha az állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a (4) bekezdés szerinti referenciaarányhoz képest, akkor a Kincstár erről a tényről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(6) Állandó gyepterület visszaállítására azt a mezőgazdasági termelőt kell kötelezni, aki az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján olyan földterülettel rendelkezik, amely állandó gyepterületként használt földterületből más célú földterületté került átalakításra. A visszaállítási kötelezettség alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek terhére legfeljebb 0,25 hektár nagyságú területet érintő visszaállítási kötelezettség lenne megállapítható.

(7) A visszaállítási kötelezettség megállapítása során az utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet - a karácsonyfa-ültetvények és energetikai faültetvények kivételével - figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A mezőgazdasági termelő visszaállítási kötelezettségének mértékét a mezőgazdasági termelő által az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján más célú földterületté átalakított állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek méretével arányosan kell megállapítani.

(9) A Kincstár a tárgyév végéig dönt a mezőgazdasági termelőt terhelő egyéni visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről és határidejéről, amelynek megvalósítása nem eshet a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártánál későbbi időpontra.

9. § (1) A mezőgazdasági termelő a 8. § (6) bekezdése szerinti visszaállítási kötelezettségének

a) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával,

b) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület helyett - az erdőterület kivételével - más terület állandó gyepterületté alakításával vagy

c) a meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával

tehet eleget.

(2) A visszaállítást az erre vonatkozó kötelezettséggel érintett földterületenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. A visszaállítási kötelezettség akkor teljesíthető ökológiai gazdálkodásban részt vevő szántó művelési ágú területen, ha a mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettség idejére nem rendelkezik más megfelelő nagyságú területtel a visszaállítási kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül az érintett földterület ideiglenes gyepterületnek.

(4) A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a Kincstár ellenőrzi.

(5) Az állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától állandó gyepterületnek minősül, és azt a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától számított öt évig fenn kell tartani. Meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításának esetében a fenntartási kötelezettség az ideiglenes gyepterület telepítésétől számított öt évig áll fenn.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert vis maior esemény miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további olyan vis maior bejelentés nem fogadható el, amelyben a visszaállítási kötelezettség alóli mentesítést kezdeményezi.

6. Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése - HMKÁ 2. előírás

10. § A MePAR-ban vizes élőhelyként lehatárolt elem fenntartása kötelező.

7. Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetésének tilalma - HMKÁ 3. előírás

11. § Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, az erre vonatkozó hatósági határozat alapján.

8. A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása - HMKÁ 4. előírás

12. § (1) A víztestek mentén az Egységes kérelem rendeletben meghatározott vízvédelmi sávokat kell kialakítani, amelyekre nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya és növényvédő szer

a) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,

b) a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint

c) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban, amely 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.

(2) A szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés c) pontja szerinti területet szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként figyelembe kívánja vetetni, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető.

9. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is - HMKÁ 5. előírás

13. § (1) Direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények - beleértve a kukoricát és napraforgót is - termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.

(2) A tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül, ha

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; valamint

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(3) Szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.

(4) Erózióvédelmi sáv az (1) bekezdésben hivatkozott kivételként akkor fogadható el, ha a 12% feletti lejtésű tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább, átlagosan 100 méterenként kerül kialakításra, azzal a feltétellel, hogy[6]

a) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan kevesebb, mint 30 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak össze kell kötnie a tábla két szélét;

b) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan 30 és 50 méter közötti távolságra helyezkednek el egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 méter hosszúnak kell lennie, és a sáv, valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 méternél, vagy

c) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan több mint 50 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság legyen a sáv vége és a tábla széle között.

(5)[7] Az erózió veszélyeztetett területen történő gazdálkodás esetén az Egységes kérelem rendelet szerinti gazdálkodási napló (a továbbiakban: gazdálkodási napló) vezetése kötelező a 2. melléklet szerinti JFGK 1. tekintetében.

10. Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6. előírás

14. § (1) Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után

a) őszi kultúra - beleértve a legalább december 31-ig a területen tartott másodvetést - vetésével, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül el kell vetni,

b) a tarló fenntartásával vagy másodvetéssel, amennyiben a nyári betakarítású kultúra lekerülése és az őszi kultúra elvetése között az agronómiailag indokolt időnél hosszabb idő telik el, az ezen időn felüli periódusban, vagy

c)[8] növény vagy tarló szeptember 30-áig történő megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.

(2)[9] A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő állandó kultúrákban legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, arra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, mosott kavics, műfű, gumigranulátum, bármilyen egyéb szintetikus anyag vagy hulladék.

(3) Az állandó kultúrával hasznosított tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül[10]

a) a 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében, ha a tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy

b) a 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(4) Lejtőszögtől függetlenül az ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról, figyelemmel az előkészítő munkálatokhoz szükséges indokolt időre.

11. Vetésváltás a szántóterületeken, kivéve a víz alatt álló kultúrákat - HMKÁ 7. előírás

15. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén gondoskodni kell - e §-ban foglaltak kivételével - az éves vetésváltásról.

(2) A mezőgazdasági termelő az éves vetésváltást megvalósíthatja azáltal, hogy

a) a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterülete, a (4), (8) és (9) bekezdésben foglalt kivételekkel nem érintett részének legalább 1/3-án valósít meg vetésváltást, és

b) gondoskodik róla, hogy az a) pont szerinti szántóterületen megvalósul a vetésváltás legfeljebb három egymást követő éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer az (5) bekezdés szerint különböző növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben.

(3) Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető abban az esetben sem, ha

a) a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés szerint valósítja meg a vetésváltást, vagy

b) a (7) bekezdés a) pontja alapján mentesülne a vetésváltás megvalósítása alól.

(4) A vetőmag termesztés céljából vetett hibridkukorica egymás után legfeljebb négy évig termeszthető.

(5) A vetésváltás szempontjából különböző növénykultúrának kell tekinteni:

a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúráját,

b) a Brassicaceae, Solanaceae vagy Cucurbitaceae növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúráját,

c) a parlagon hagyott földterületet,

d) ideiglenes gyepet, valamint

e) másodvetést, amely kizárólag abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott fogalomnak, és annak minden komponense különböző kultúrának tekinthető az előveteményhez és a másodveteményhez képest, továbbá az Egységes kérelem rendelet szerint megfelelően bejelentésre került agrotechnikai műveletként.

(6) Ha az Egységes kérelem rendelet szerint bejelentett növénykultúra nem szerepel a 13. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e.

(7) A mezőgazdasági termelőnek a vetésváltást nem kell megvalósítania abban az esetben, ha

a) a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a

ba) állandó gyep és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére, vagy

bc) a ba) és a bb) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás

cc) a hüvelyes növények - szója kivételével - termesztésére vagy

cd) a ca)-cc) alpont céljai közül többre is

használják.

(8) A vetésváltást nem kell megvalósítani

a) évelő szántóföldi kultúrákkal borított területen, beleértve az ideiglenes gyepet,

b) víz alatt álló kultúrákkal borított területen és

c) a parlagon hagyott területen.

(9) Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek e § előírásainak.

(10) A mezőgazdasági termelő nem mentesül az e §-ban foglalt előírások alól a támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő területként nem jelölt terület és az ökológiai tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében, ha

a) párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy

b) az ökológiai tanúsító szervezet szerint a mezőgazdasági üzem szántóterületének nem az egésze az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tanúsítással rendelkező terület.

12. Biológiai sokféleség megőrzése - HMKÁ 8. előírás

16. § A biológiai sokféleség megőrzését

a) a nem termelő tájképi elemek és területek:

aa) az Egységes kérelem rendelet szerinti védett tájképi elemek,

ab) fás-cserjés sáv,

ac) táblaszegély,

ad) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,

ae) kis vizes élőhely,

af) erózióvédelmi sáv,

ag) nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,

ah) parlagon hagyott terület,

ai) ökológiai jelentőségű másodvetés vagy

aj) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület

minimális arányának fenntartásával,

b) a védett tájképi elemek megőrzésével, valamint

c) a költési és fiókanevelési időszakban a sövények és fák kivágásának tilalmával

kell biztosítani.

17. § (1) A nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása keretében a mezőgazdasági üzem szántóterületének

a) legalább 4%-át a 16. § a) pont aa)-ah) alpontjában felsorolt nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek kell borítania, vagy

b)[11] legalább 7%-át a 16. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek - beleértve a parlagon hagyott területet is -, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania, azzal, hogy a szántóterületének legalább 3%-ának a 16. § a) pont aa)-ah) alpontja szerinti nem termelő tájképi elemnek vagy területnek kell lennie.

(2) A mezőgazdasági termelő mentesül az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem

a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a

ba) állandó gyepterület, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy

bc) a ba) és bb) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként - függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás -,

cc) a hüvelyes növények termesztésére vagy

cd) a ca)-cc) alpont céljai közül többre is

használják.

18. § (1) Nem termelő tájképi elem, illetve terület abban az esetben vehető figyelembe a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott minimális és maximális határértékeknek, és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét képezi.

(2) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy nem termelő tájképi elem terület vehető figyelembe.

(3) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak.

(4) Ha egy adott gazdasági évben egy nem termelő tájképi elemet vagy területet tartalmazó táblát kizárnak a támogatásból, akkor az adott gazdálkodási évben az adott nem termelő tájképi elem vagy terület nem számolható el.

(5) A nem védett nem termelő tájképi elemeket, abban az évben, amelyben a mezőgazdasági termelő el kívánja számolni, meg kell őriznie, azzal, hogy az Egységes kérelem rendelet 3. melléklete szerinti veszélyes gyomnövények és 4. melléklete szerinti inváziós növények elleni védekezést köteles ellátni.

(6) A nem termelő tájképi elem vagy elemek együttes területe - ide nem értve a védett tájképi elemet - a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, amelynek a 0,25 hektáros táblán is érvényesülnie kell.

19. § (1) Olyan kunhalom és gémeskút fogadható el a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, amely a MePAR-ban lehatárolásra került, HMKÁ előírásban védett, és szántóterületen helyezkedik el.

(2) A MePAR-ban a kunhalmok a teljes területükkel poligonosan kerülnek feltüntetésre, a gémeskutak pontszerűen kerülnek jelölésre, 25 m2-nek megfelelő területtel lehatárolva.

(3) A mezőgazdasági termelőnek a gémeskutat a Kincstár által felmért 2010. évi állapotnak megfelelően kell fenntartani.

(4) A kunhalom területén semmilyen mezőgazdasági talajmunka nem végezhető, a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével. A kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása.

20. § A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti táblaszegély fogadható el.

21. § A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi sáv fogható el, amely megfelel

a) az Egységes kérelem rendelet szerinti értelmező rendelkezésnek és

b) a 13. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

22. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti magányosan álló fa fogadható el.

(2) A MePAR-ban a pontszerűen jelölt magányosan álló fák mindegyike 20 m2-nek megfelelő területtel kerül lehatárolásra.

(3) Magányosan álló fát tilos kivágni.

23. § (1)[12] A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti fa- és bokorcsoport fogadható el.

(2) Fa- és bokorcsoport területén bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos, a visszafásítás vagy a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével.

24. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan, az Egységes kérelem rendelet szerinti parlagon hagyott terület fogadható el, amely

a) legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban (a továbbiakban: pihentetési időszak) pihentetésre kerül, és

b) a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.

(2) A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával.

(3) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.

(4) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(5) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ 8. előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.

25. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi létesítmény fogadható el, amely Magyarország KAP Stratégiai Terve alapján meghirdetett nem termelő beruházás keretében megvalósult, és a tárgyévben a MePAR-ban már lehatárolásra került, vagy a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi az erózióvédelmi létesítmény meglétét, és a MePAR változásvezetési eljárás során megállapításra kerül annak megléte.

(2) Az erózióvédelmi létesítmény vonalas kiterjedés esetén 1 méter szélességgel kerül elszámolásra.

26. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan vízvédelmi sáv fogadható el, amely megfelel a 12. § szerinti mérethatároknak.

(2) A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a HMKÁ 8. előírása kapcsán elszámolni kívánt vízvédelmi sávon nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy az ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(4) A HMKÁ e rendelet szerinti további előírásainak betartása a vízvédelmi sávokon is kötelező. Adott vízvédelmi sáv a nem termelő tájképi elem és terület minimális arányára vonatkozó előírás kapcsán nem vehető figyelembe, ha helyszíni ellenőrzés a HMKÁ 4. előírásban szereplő növényvédő szer vagy trágya kijuttatási tilalom megszegését állapítja meg.

27. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az ökológiai jelentőségű másodvetéssel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b)[13] a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj - az Egységes kérelem rendelet 2. mellékletben meghatározott növények - keverékével bevetettek, és a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként bejelentették,

c) a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van, és

d) a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédő szer - beleértve a csávázott vetőmagot - nem kerül kijuttatásra, és amelyet a következő évi első növény vetése előtt beforgattak vagy bedolgoztak, és ezt agrotechnikai műveletként bejelentettek.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a területen a kötelező fenntartási időszak alatt növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

(3)[14] Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek az Egységes kérelem rendelet 2. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását és az nem termelő területen az (1) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a gazdálkodási napló adataival kell igazolnia, és azokat tíz évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni az esetleges mintavételezéssel együtt.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő a 60 napos időszakot közvetlenül megelőző, illetve a kötelező fenntartást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(5) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem vagy ökológiai jelentőségű másodvetés szempontjából hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót,

b)[15] a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni az Egységes kérelem rendelet 2. melléklete szerinti növényfajok keverékének felhasználását,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy legkésőbb tárgyév október 1-jéig teljesítette a vetési kötelezettségét,

d) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni az (1) bekezdés szerinti teljes időszakban a másodvetés a területen megtalálható volt, vagy

e) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az (1) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta az ökológiai jelentőségű másodvetés teljes egészén az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást,

akkor a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

28. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b) a terület a 14. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és

c) a területen betartották a (2) bekezdés szerint a növényvédőszer-használat tilalmát.

(2) Az egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amikor a növény a területen van, nem használható növényvédő szer, illetve csávázott vetőmag, kivéve, ha az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül a HMKÁ 8. előírás tekintetében elszámolásra.

(3)[16] A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell a (2) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő - nyilatkozata vagy a helyszíni ellenőrzés megállapítása szerint - az adott nem termelő területen növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, akkor a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírás tekintetében nem termelő területként.

(4) A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek

a) a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszámarányát,

b) a (9) bekezdés szerinti növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen és

c) a növényvédőszer-használati tilalom betartását

a gazdálkodási naplóval kell igazolnia, amelyet a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében és mintavétellel jogosult ellenőrizni.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő

a) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület szempontjából hiányosan vezeti, vagy nem vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszámarányának meglétét,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a (8) bekezdés szerinti termesztési időszakok tartását, vagy

d) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a (8) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta a nitrogénkötő növényekkel bevetett terület egészén a (2) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást,

akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként a HMKÁ 8. előírás tekintetében.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben hivatkozott, a vetés időpontját közvetlenül megelőző, illetve a betakarítást, beforgatást vagy a talajba történő bedolgozást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését az abban foglalt kivételeken túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(7) Ha az ellenőrzések során bizonyításra kerül, hogy a nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az e rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyag-kijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az adott terület nem termelő területként nem vehető figyelembe.

(8) A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig - szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig - tart.

(9) A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a (8) bekezdés szerinti termesztési időszakok teljes tartamában - évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén. A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növénytermesztési időszakának teljes tartamában - évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

(10) Ha az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a nitrogénmegkötő növények, keverékeik vagy a nitrogénmegkötő növények és nem nitrogénmegkötő növények keverékei a (8) bekezdés szerinti termesztési időszakokban nincsenek jelen a mezőgazdasági termelő földterületén, akkor a földterület nem vehető figyelembe nitrogénmegkötő növényekkel bevetett nem termelő területként.

29. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti kis kiterjedésű tó fogadható el.

(2) A kis kiterjedésű tó esetében a figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb 10 méter széles vegetációs sáv is beszámítható.

(3) A kis kiterjedésű tavat annak vegetációs sávjával együtt a MePAR szerinti lehatárolás térmértékében kell megőrizni.

30. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a MePAR-ban rögzített, szántó táblára korlátozódó kis vizes élőhelyként az elem akkor fogadható el, ha az egységes kérelemben teljes egészében igényelt elemként került megjelölésre.

(2) A kis vizes élőhely határát ott kell megjelölni a táblán belül, ahol a táblán termesztett haszonnövény művelése véget ér.

(3) Egy kis vizes élőhely egy termelő egyetlen táblájának részeként igényelhető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kis vizes élőhely helye a MePAR-ban a mezőgazdasági termelő igénylése alapján keletkezik változásvezetéssel.

(5) Magyarország KAP Stratégiai Terve szerinti nem termelő beruházások keretében létrehozott kis vizes élőhelyként olyan terület fogadható el, amely

a) megvalósult,

b) már benne van a tárgyévi MePAR-ban, vagy

c) a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi, hogy van ilyen eleme.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kis vizes élőhely elfogadhatóságának feltétele HMKÁ 8. előírásban, hogy a lefolytatott ellenőrzések visszaigazolják a kérelmezett elem meglétét és megfelelőségét.

31. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet szerinti terasz fogadható el.

(2) A teraszok megőrzése kötelező.

(3) A teraszokat a kérelemben vonalasan kell megjeleníteni, és 2 méter szélességgel számolhatóak el. A terasz minden egyes métere 2 m2-nek felel meg. A gazdálkodó szántóterületén elhelyezkedő terasz minimális hossza 10 méter.

32. § (1)[17] Az nem termelő terület típusát, minimális és maximális szélességét, kiterjedését, elhelyezkedését, az egységes kérelemben történő megjelenítésének módját, valamint az átváltási és súlyozási tényezőket a 15. melléklet tartalmazza.

(2)[18] A MePAR nyilvántartásában fás sávként és táblaszegélyként lehatárolt terület azon része számolható el nem termelő területnek, amely a 15. melléklet szerinti átváltási tényezőknek megfelel.

(3)[19] A HMKÁ 8. előírás alapjának meghatározásához a mezőgazdasági termelő által bejelentett szántóterület, valamint a szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet kell figyelembe venni. A szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet abban az esetben is bele kell számítani az nem termelő terület kijelölésének kötelezettsége alapjául szolgáló területbe, ha azt nem jelentették be nem termelő területként.

(4) Ha a védett tájképi elem esetében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő nem őrizte meg a HMKÁ 8. előírásainak és az Egységes kérelem rendeletben foglalt minimumkövetelménynek megfelelően, úgy a tárgyévben a védett tájképi elem nem vehető figyelembe nem termelő tájképi elemként.

33. § (1) A nem termelő tájképi elemnek vagy területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett, MePAR-ban támogatható szántóterületen kell elhelyezkednie.

(2) Fás sávok esetében, ha a fás szárú vegetáció lombkoronája az elszámolni kívánt elem teljes szélességében öt méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor a szakadással elválasztott részeket különállóan, nem termelő tájképi elemként kell bejelenteni.

(3) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek és területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azonban a fás-cserjés sáv, vízvédelmi sáv és táblaszegély egy másik nem termelő tájképi elem által teljesen körülvett belső területként nem vehető figyelembe.

34. § A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező.

35. § Fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni.

13. Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átalakításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken - HMKÁ 9. előírás

36. § (1) A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, a gyepnemez megbontása tilos.

(2) A meg nem felelés bármely ellenőrzés eredményeként vagy az illetékes ellenőrző hatóság vagy kifizető ügynökség bármely más jelzése alapján megállapítható.

(3) A környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint annak feltörése tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg.

(4) A feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha az érzékeny állandó Natura 2000 gyep tábla terület változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben feltörésre vagy átalakításra kerül.

(5)[20] Ha a mezőgazdasági termelő csatolja az Egységes kérelem rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti hatósági engedély másolati példányát, akkor az engedélyben foglalt érzékeny állandó gyepterület feltörése nem minősül meg nem felelésnek.

(6)[21] A (4) bekezdés szerint megállapított meg nem felelés ismétlődése a környezeti szempontból érzékeny gyep visszaállításával kerülhető el. A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve a környezeti szempontból érzékeny gyepterületet, amelyre teljesítette a visszaállítást.

14. Vis maiorra vonatkozó rendelkezések

37. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárása során az elháríthatatlan külső okot (a továbbiakban: vis maior) csak abban az esetben veszi figyelembe, ha azt a mezőgazdasági termelő a támogatás igénybevétele során a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggésben bejelenti.

(2) A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő mezőgazdasági termelő legkésőbb a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzés során jelezheti, ha a gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(3) Ha a helyszíni ellenőrzésen sem a mezőgazdasági termelő, sem a képviselője nem volt jelen, a mezőgazdasági termelő legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelezheti, hogy gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzést megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(4) A vis maior eseményt elektronikus úton ügyfélkapun keresztül vagy a Kincstár honlapján elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen kell bejelenteni.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését az ellenőrzés során tett megállapításokat tartalmazó határozatban közli az érintett mezőgazdasági termelővel.

(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet az irányadó.

15. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[22] A 10. § 2023. november 25-én lép hatályba.

39. § (1) A 2023. támogatási évben az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 7. és 8. előírás (GAEC-előírások) alkalmazása tekintetében a 2023. igénylési évre biztosított eltérésről szóló (EU) 2022/1317 (2022. július 27.) bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1317 rendelet] 1. cikke alapján a mezőgazdasági termelő - a 15. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével - mentesül a 15. § szerinti vetésváltási kötelezettség alól.

(2) A 2023. támogatási évben az (EU) 2022/1317 rendelet 1. cikke alapján a 17. § (1) bekezdése szerinti parlagon hagyott területnek kell tekinteni azt a területet, amelyet a mezőgazdasági termelő parlagon hagyott területként bejelent, és azt a 15. § (3) bekezdése szerinti eset, továbbá a kukorica és a szójabab kivételével a 16. melléklet szerinti élelmiszer célú növénykultúra termesztésére használ. Ez az eltérési lehetőség nem vonatkozik azokra az agrárökológiai programban részt vevő mezőgazdasági termelőkre, akik nem termelő tájképi elemek és területek kijelölésére vonatkozó gyakorlatot választanak.

(3) E rendeletben előírt bármely, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU (2013. december 17.) európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében nevesített, 2022. december 31-én alkalmazandó követelményeken túlmutató, 2022. november 7-ét megelőző mezőgazdasági tevékenység következtében történő megsértése esetén a KAP II rendelet 59. cikk (5) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

39/A. §[23] (1) A 10. § szerinti követelményt első alkalommal a 2025. támogatási évben kell alkalmazni.

(2) A 11. §-t a 2023. támogatási évben benyújtott egységes kérelmek tekintetében is alkalmazni kell.

40. § Ez a rendelet

1. a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

4. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

5. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 7. és 8 előírás (GAEC-előírások) alkalmazása tekintetében a 2023. igénylési évre biztosított eltérésről szóló, 2022. július 27-i (EU) 2022/1317 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

41. §[24] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatások felhasználását szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2023. (VI. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet] megállapított 3. § (5) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 7. § (6) bekezdését, 13. § (4) bekezdését, 14. § (1) bekezdés c) pontját, 14. § (2)-(3) bekezdését, 17. § (1) bekezdés b) pontját, 23. § (1) bekezdését, 27. § (1) bekezdés b) pontját, 27. § (3) és (5) bekezdés b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 32. § (1)-(3) bekezdését, 38. § (2) bekezdését és 2. mellékletét a 26/2023. (VI. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

42. §[25] E rendeletnek a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokat szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2023. (IX. 27.) AM rendelettel [a továbbiakban: 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet] megállapított 1. § 5a. pontját, 13. § (5) bekezdését, 36. § (5) és (6) bekezdését, valamint 2., 3. és 13. mellékletét az 56/2023. (IX. 27.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A rátameghatározási segédtábla

2. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 1. követelmény- és minősítési tábla - Mezőgazdasági eredetű foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

3. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 2. követelmény- és minősítési tábla - Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés esetén az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

4. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 3-4. követelmény- és minősítési tábla

5. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 5. követelmény- és minősítési tábla - Élelmiszerbiztonság

6. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 6. követelmény- és minősítési tábla - Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben

7. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 7-8. követelmény- és minősítési tábla - Növényvédő szerek kezelése, tárolása, felhasználása, valamint a növényvédő szerek csomagolóeszköz-hulladékának - az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

8. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 9. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (borjak védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

9. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 10. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (sertések védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

10. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

JFGK 11. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (mezőgazdasági haszonállatok védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

11. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

HMKÁ követelmény- és minősítési tábla

12. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A támogatáscsökkentés számítási alapjai

1. Az egyes meg nem felelések 1. melléklet szerinti értékelése alapján a következő besorolást kell elvégezni:

2. Az adott gondatlannak minősülő meg nem felelés esetében a támogatáscsökkentést az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az "1" és az "5" besorolási érték a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot, a "3" besorolási érték a súlyosságot és a tartósságot jelenti.

3. Az adott szándékosnak minősülő meg nem felelés esetében a támogatáscsökkentést az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az "1", a "3" és az "5" besorolási érték bármely értékelési szempontot, a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot is jelentheti.

13. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

Különböző növénykultúrák nemzetségi és család szerinti besorolása

14. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A nitrogénmegkötő növényfajok listája

15. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A biológiai sokféleség megőrzésének elemeire vonatkozó átváltási és súlyozási tényezők

16. melléklet a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelethez

A 2023. évben élelmiszer célú kultúraként elismerhető szántóföldi növények listája a HMKÁ8 parlag előírás keretében alkalmazható eltérés során