Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

2000. évi LXXXIX. törvény

egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról[1]

Egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A hírközlési szakterületet érintő törvénymódosítások

1. §[2]

2. § A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében, a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében a "közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész helyébe a "Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter" szövegrész lép.

3. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorlóként feltüntetett "közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" elnevezés "közlekedési és vízügyi miniszter" elnevezésre változik.

4. §[3]

5. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos jogköreit - a rendeletalkotás és az egyéb át nem ruházható jogkörök kivételével - a Kormány által kijelölt személy útján gyakorolja.

6. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. §-a (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, a hírközlési feladatkör ellátása tekintetében a Miniszterelnöki Hivatal a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jogutódja.

II. Fejezet

A foglalkoztatási és munkaügyi szakterületet érintő törvénymódosítások

7. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a Munkaerőpiaci Alap

a) foglalkoztatási alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a gazdasági miniszter,

b) rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a szociális és családügyi miniszter

gyakorolja."

8. § Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OMT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OMT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a gazdasági miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a visszahívásra két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter tesz javaslatot."

9. § Az Flt. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerőpiaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat - a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit. A gazdasági miniszter a rendeletnek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályait a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben adja ki."

10. § Az Flt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szociális és családügyi miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást. Az erről szóló rendeletet a gazdasági miniszterrel egyetértésben adja ki."

11. § (1) Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdasági miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-18/A. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait."

(2) Az Flt. 20. §-a a következő új, (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szociális és családügyi miniszter a gazdasági miniszterrel egyetértésben - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait."

12. § (1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Munkaerőpiaci Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,

b) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel, valamint

c) a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel

megosztva gyakorolja."

(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

"d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A gazdasági miniszter a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a szociális és családügyi miniszter a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg."

(3) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gazdasági miniszter

a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak a Munkaerőpiaci Alap éves - a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben kialakított -, a MAT javaslatának megfelelő költségvetését. A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig nem született meg, feltéve, hogy az előterjesztést legkésőbb augusztus 16-ig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a gazdasági miniszter a Kormánynak benyújtott előterjesztéshez csatolja a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét;"

(4) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A gazdasági miniszter]

"c) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül;"

(5) Az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek, valamint a 39. §

(5) bekezdésében meghatározott célelőirányzat közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter, a többi alaprész tekintetében a gazdasági miniszter állapítja meg."

(6) Az Flt. 39/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a gazdasági miniszter - a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - határozza meg."

(7) Az Flt. 39/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A szociális és családügyi miniszter dönt

a) a rehabilitációs alaprész tekintetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról és a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül,

b) a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról."

13. § Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló, behajthatatlan követeléseket az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg a hatáskörébe tartozó támogatások esetében az Oktatási Minisztérium törli, a Gazdasági Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó támogatások esetében pedig a Gazdasági Minisztérium törli."

14. § Az Flt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására az oktatási miniszter munkaerőfejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesíthet."

15. § Az Flt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az OMKMK, az OMMF és a munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja."

16. § Az Flt. 7. §-ának (1), (3), (5), (6) bekezdésében, 19/B. §-ának (3) bekezdésében, 22. §-ában, 36/A. §-ában, 39/A. §-a (5) bekezdésének bevezető szövegében, 39/B. §-ának (1) bekezdésében, 43. §-ának (5) bekezdésében, 48. §-a (2) bekezdésében, 49. §-a (3) bekezdésében, 52. §-ában, 56. §-ának (3) bekezdésében, 56/A. §-ának (4) bekezdésében "a szociális és családügyi miniszter" szövegrész "gazdasági miniszter" szövegrészre, 8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 48. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 49. §-a (3) bekezdésében, 51/A. §-a (7) bekezdésében, 55. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 56. §-a (3) bekezdésében, 57. §-ában a "Szociális és Családügyi Minisztérium" szövegrész "Gazdasági Minisztérium" szövegrészre, 39/A. §-a (6) bekezdésének c) pontjában, 42. §-a (8) bekezdésében a "Szociális és Családügyi Minisztériumot" szövegrész "Gazdasági Minisztériumot" szövegrészre, 39/A. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a "szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben" szövegrész "gazdasági miniszterrel egyetértésben" szövegrészre változik.

17. § Ahol a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert említ, ott Gazdasági Minisztériumot, illetőleg gazdasági minisztert kell érteni.

18. § Az e törvény alapján a szociális és családügyi minisztertől a gazdasági miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - ideértve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. §-a (1) bekezdése d) pontjának alkalmazását is - a Gazdasági Minisztérium a Szociális és Családügyi Minisztérium általános jogutódja.

19. §[4]

III. Fejezet

Záró rendelkezések

20. § Az e törvényben meghatározott állami feladatok átadásával egyidejűleg az ezek végrehajtására a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló CXXV. törvényben megállapított előirányzatokat is - figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésére - át kell csoportosítani.

(1)

21. § (1)[5] Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően alapított munkaerőfejlesztő és -képző központok tekintetében - e törvény hatálybalépésétől - az alapítói jogokat az oktatási miniszter gyakorolja. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó munkaerőfejlesztő és -képző központok esetében a jogutódlás tényét az alapító okiratok szövegében legkésőbb 2000. augusztus 1-jéig át kell vezetni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2000. június 20-i ülésnapján fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.05.27.

[3] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LI. törvény 19. § (15) bekezdése. Hatálytalan 2001.07.01.

[5] Módosította a 2002. évi XI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.05.27.

Tartalomjegyzék