32010D0320[1]

2010/320/: A Tanács határozata ( 2010. június 8. ) Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. június 8.)

Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról

(2010/320/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSz.) és különösen annak 126. cikke (9) bekezdésére és 136. cikkére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

(1)

Az EUMSz. 136. cikke (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a költségvetési fegyelem és a költségvetési felügyelet összehangolásának erősítése céljából lehetőség van kifejezetten az euroövezeti tagállamokra vonatkozó intézkedések elfogadására.

(2)

Az EUMSz. 126. cikke megállapítja, hogy a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt, és meghatározza az erre vonatkozó, túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely korrekciós ága keretében végrehajtja a túlzott hiány esetén követendő eljárást, támogatja azokat az állami intézkedéseket, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(3)

A Tanács 2009. április 27-én az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 104. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn, majd az EUSz. 104. cikkének (7) bekezdésével és a hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban ajánlásokat tett a túlzott hiány legkésőbb 2010-ig történő megszüntetésére. A Tanács ajánlásában 2009. október 27-ét jelölte meg Görögországnak az eredményes intézkedések megtételének határidejeként. A Tanács 2009. november 30-án az EUMSz. 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Görögország nem tett eredményes intézkedéseket; ezért a Tanács 2010. február 16-án az EUMSz. 126. cikke (9) bekezdésének megfelelően felszólította Görögországot, hogy tegyen intézkedéseket a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetése érdekében (a továbbiakban: a 126. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozat). A Tanács 2010. május 15-ét jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(4)

Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint amennyiben az EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban eredményes intézkedésekre került sor, és a felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács az EUMSz. 126. cikke (9) bekezdésének megfelelően a Bizottság ajánlása alapján határozhat a felszólítás módosított változatának elfogadásáról.

(5)

A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi - a Görögországhoz címzett első felszólítás alapját képező - előrejelzésében az szerepelt, hogy a GDP 2010-ben 0,25 %-kal csökkenni fog, és élénkülés 2011-től várható, 0,7 %-os gazdasági növekedéssel. A jelenlegi várakozások szerint a reál-GDP 2010-ben erősen visszaesik, és ezt 2011-ben is további zsugorodás követi. Ezután várható a növekedéshez való fokozatos visszatérés. A gazdasági forgatókönyv e jelentős romlása változatlan politika mellett az államháztartási kilátások ennek megfelelő rosszabbodását jelenti. Ezt tetézi, hogy a 2009. évi államháztartási hiányt a 126. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozat időpontjában becsült, a GDP 12,7 %-át kitevő mértékhez képest a Görögország által 2010. április 1-jén bejelentett költségvetési adatok alapján felfelé, a GDP 13,6 %-ára módosították, és fennáll annak a veszélye, hogy az Eurostat által a görög statisztikai hivatallal együtt végzett vizsgálatok ( 2 ) befejezésével újabb felfelé történő módosításra kerül sor (a GDP 0,3-0,5 %-át kitevő mértékben). Végül, az államháztartás kilátásaival kapcsolatos piaci aggályok tükröződtek az államadósság kockázati felárának jelentős emelkedésében, tovább nehezítve az államháztartási hiány és az adósság alakulásának ellenőrzését. A Bizottság által 2010 márciusában elvégzett előzetes értékelés szerint Görögország a felszólításnak megfelelően végrehajtotta a 2010-re tervezett hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési intézkedéseket. A gazdasági forgatókönyv hirtelen változása azonban azt jelenti, hogy ezek a tervek már nem tekinthetők érvényesnek. A kormány fizetőképességét fenyegető közvetlen veszély az idei évben sokkal drasztikusabb fellépést tesz szükségessé. Ugyanakkor most már látható a gazdaság szűkülésének mértéke, amely lehetetlenné teszi az eredeti hiánycsökkentési pálya elérését. Megállapítható, hogy Görögországban az államháztartás pénzügyi helyzetére jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be, ezért indokolt az EUMSz. 136. cikke, valamint 126. cikke (9) bekezdése szerinti, módosított ajánlások kibocsátása.

(6)

A fenti megállapítások ismeretében úgy tűnik, hogy a 126. cikk (9) bekezdése alapján elfogadott tanácsi határozatban a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan Görögország számára megállapított határidőt két évvel meg kell hosszabbítani, 2014-re.

(7)

A bruttó államadósság 2009 végén a GDP 115,1 %-át tette ki. Az Unió tagállamai között ez az egyik legmagasabb GDP-hez viszonyított adósságszint, és jelentősen meghaladja a Szerződésben szereplő 60 %-os referenciaértéket. Emellett a jelenleg zajló statisztikai vizsgálat következtében elképzelhető, hogy ezt az adatot (5-7 százalékponttal) tovább módosítják felfelé. A körülmények ismeretében a szükségesnek és megvalósíthatónak ítélt hiánycsökkentési pálya szerint az adósság növekedését 2014-től lehetne megfordítani. A tartósan magas államháztartási hiány mellett a hiányt nem, de az adósságot növelő "vonal alatti műveletek" is nagymértékben hozzájárultak az adósság növekedéséhez. Ez súlyosbította a piac által a görög kormánynak az adósságszolgálat további teljesítésével kapcsolatos képességébe vetett bizalom megrendülését. Égetően sürgős, hogy Görögország a hiányával és más adósságnövelő tényezőkkel összefüggésben határozott, példátlan mértékű intézkedéseket tegyen, hogy megfordítsa az adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedését, és a lehető leghamarabb vissza tudjon térni a piaci finanszírozáshoz.

(8)

A görög kormány pénzügyi helyzetének rendkívül súlyos romlása miatt az euroövezet tagállamai úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Valutaalap által biztosított multilaterális segítségnyújtáshoz kapcsolódva stabilitási támogatást nyújtanak Görögországnak az euroövezet egésze pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. Az euroövezet tagállamai által nyújtott támogatás kétoldalú kölcsönöknek a Bizottság által koordinált összevonása révén valósul meg. A hitelezők úgy döntöttek, hogy támogatásukat attól teszik függővé, hogy Görögország tiszteletben tartja-e ezt a határozatot. Görögországnak mindenekelőtt a megállapított ütemtervnek megfelelően végre kell hajtania az ebben a határozatban meghatározott intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Görögországnak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 2014-ig meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt.

(2) A túlzott hiány megszüntetésére irányuló kiigazítási pályának azt kell megcéloznia, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a 18 508 millió EUR-t 2010-ben (a GDP 8,0 %-a), a 17 065 millió EUR-t 2011-ben (a GDP 7,6 %-a), a 14 916 millió EUR-t 2012-ben (a GDP 6,5 %-a), a 11 399 millió EUR-t 2013-ban (a GDP 4,9 %-a) és a 6 385 millió EUR-t 2014-ben (a GDP 2,6 %-a). E célból a 2009-2014 közötti időszakban a strukturális egyenlegnek a GDP legalább 10 %-át kitevő javulását kell elérni.

(3) A (2) bekezdésben említett kiigazítási pálya szükségessé teszi, hogy a konszolidált bruttó államadósság éves változása ne haladja meg 2010-ben a 34 058 millió EUR, 2011-ben a 17 365 millió EUR, 2012-ben a 15 016 millió EUR, 2013-ban a 11 599 millió EUR, 2014-ben pedig a 7 885 millió EUR összeget. A GDP-re vonatkozó 2010. novemberi előrejelzések alapján az adósság/GDP-arány alakulása akkor megfelelő, ha nem lépi túl 2010-ben a 143 %-ot, 2011-ben a 153 %-ot, 2012-ben a 157 %-ot, 2013-ban a 158 %-ot és 2014-ben a 156 %-ot.

2. cikk

(1) Görögország 2010. június végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) valamennyi jövedelemforrásra vonatkozó, progresszív adósávot, valamint a bér- és tőkejövedelem horizontálisan egységes kezelését bevezető törvény;

b) az adózási rendszerben levő mentességeket és autonóm adózási rendelkezéseket - beleértve a köztisztviselőknek fizetett különleges juttatásokból származó jövedelemre vonatkozóakat - hatályon kívül helyező törvény;

c) a rendkívüli tartalékalapban levő költségvetési előirányzatok törlése, a cél 700 millió EUR összegű megtakarítás elérése;

d) a szolidaritási juttatásra vonatkozó költségvetési előirányzatok nagy részének törlése (kivéve a szegénység enyhítésére irányuló részt), amelynek célja 400 millió EUR összegű megtakarítás elérése;

e) a legmagasabb nyugdíjak csökkentése, amelynek célja egy teljes évre vetítve 500 millió EUR (2010-ben 350 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

f) a köztisztviselőknek fizetett húsvéti, nyári és karácsonyi prémiumok és juttatások csökkentése, amelynek célja egy teljes évre vetítve 1 500 millió EUR (2010-ben 1 100 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

g) a nyugdíjasoknak fizetett húsvéti, nyári és karácsonyi juttatások csökkentése, az alacsony összegű nyugdíjban részesülők védelme mellett, amelynek célja egy teljes évre vetítve 1 900 millió EUR (2010-ben 1 500 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

h) a héakulcsok növelése, amelynek célja egy teljes évre vetítve legalább 1,8 milliárd EUR (2010-ben 800 millió EUR) összegű bevétel elérése;

i) az üzemanyagokra, dohánytermékekre és szeszes italokra kivetett jövedéki adó emelése, amelynek célja egy teljes évre vetítve legalább 1 050 millió EUR (2010-ben 450 millió EUR) összegű bevétel elérése;

j) a szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet ( 3 ) végrehajtó jogszabályok megalkotása;

k) a helyi szintű közigazgatás reformjára és egyszerűsítésére vonatkozó törvény, amelynek a célja a működési költségek csökkentése;

l) a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának javításával foglalkozó munkacsoport felállítása;

m) az új vállalkozások elindításának egyszerűsítését célzó törvény;

n) az állami beruházások csökkentése a tervekhez képest 500 millió EUR összeggel;

o) a strukturális és kohéziós alapokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra vonatkozó költségvetési előirányzatok átirányítása egy speciális központi számlára, amely más célra nem használható fel;

p) egy független pénzügyi stabilitási alap létrehozása az esetleges tőkehiány rendezésére és a pénzügyi ágazatok megbízhatóságának megőrzésére, a bankoknak nyújtott szükség szerinti tőketámogatás nyújtásával;

q) a bankok megerősített felügyelete, az emberi erőforrások erősítésével, gyakoribb jelentéstételi kötelezettséggel és negyedévenkénti stresszteszttel.

(2) Görögország 2010. szeptember végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) Legalább a GDP 3,2 %-át kitevő költségvetési konszolidációs intézkedéseket épít be a 2011. évi költségvetés-tervezetbe (a 2010-ben végrehajtott intézkedésekből való átvitel figyelembevételével a GDP 4,3 %-a): az állam folyó termelőfelhasználásának csökkentése legalább 300 millió EUR összeggel a 2010. évi szinthez képest (a közigazgatás és a helyi önkormányzatok reformjából származó, e bekezdésben említett megtakarítások mellett); a nyugdíjak indexálásának befagyasztása (a cél 100 millió EUR összegű megtakarítás elérése); a nagy profitot termelő vállalkozásokra kivetett átmeneti válságadó (amely 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban legalább 600 millió EUR további bevételt jelent); vélelmezett jövedelemre épülő adózás bevezetése az egyéni vállalkozókra vonatkozóan (amely 2011-ben legalább 400 millió EUR bevételt, majd 2012-ben és 2013-ban is legalább évi 100 millió EUR-t kitevő tovább növekvő bevételeket jelent); a héaalap szélesítése egyes, jelenleg adómentes szolgáltatások bevonásával és az áruk és szolgáltatások 30 %-ának a kedvezményes adósávból a fő adósávba történő áthelyezésével (1 milliárd EUR bevétel); a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása fokozatosan bevezetett környezetvédelmi adóval (2011-ben legalább 300 millió EUR bevétel); a közigazgatási reformra és a helyi önkormányzatok átszervezésére vonatkozó jogszabályok kormány általi végrehajtása (amelynek célja a költségek csökkentése 2011-ben legalább 500 millió EUR összeggel, majd 2012-ben és 2013-ban további 500-500 millió EUR összeggel); a hazai finanszírozású beruházások visszafogása (legalább 500 millió EUR összeggel) elsőbbséget adva az EU strukturális alapjaiból finanszírozott beruházási projekteknek; a földterület-használattal kapcsolatos szabálysértések rendezését célzó kezdeményezések (2011-től 2013-ig legalább 1 500 millió EUR bevétel, amelyből legalább 500 millió EUR 2011-ben várható); a szerencsejátékok engedélyeztetéséből származó bevételek beszedése (legalább 500 millió EUR az engedélyek értékesítéséből és 200 millió EUR a jogdíjakból); az ingatlanadó adóalapjának kiterjesztése az eszközértékek aktualizálásával (legalább 400 millió EUR további bevételt jelent); a természetbeni juttatások fokozottabb megadóztatása, többek között a gépjármű lízingdíjának megadóztatásával (legalább 150 millió EUR); luxuscikkek adójának növelése (legalább 100 millió EUR); engedély nélküli épületekre kivetett különadó (legalább évi 800 millió EUR összegű bevétel); továbbá, a közalkalmazottak számának csökkentése úgy, hogy a nyugdíjazással megüresedő álláshelyeknek csak 20 %-át töltik be (központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, közvállalatok, állami ügynökségek és más közintézmények); A Bizottsággal folytatott konzultáció után hasonló mértékű költségvetési megtakarítást eredményező intézkedéseket is figyelembe lehet venni;

c) a költségvetési hivatal szerepének és erőforrásainak megerősítése és biztosítékok az adatelőrejelzés és a számvitel esetleges politikai befolyásolásának megakadályozására;

d) a közszféra bérszabályozására vonatkozó reformtervezet kidolgozása, különösen egyetlen kifizetési hatóság létrehozása a bérfizetéshez, egységesített elvek bevezetése és a közszférára (az állami szektorra, a helyi hatóságokra és más szervekre) vonatkozó korszerűsített egységes bértábla kidolgozására vonatkozó ütemterv;

e) az adóigazgatás és -ellenőrzés hatékonyságának javítását célzó jogszabályok;

f) a központi közigazgatás és a meglévő szociális programok független felülvizsgálatainak megindítása;

g) az államháztartás és alegységei tekintetében a bevételekre, kiadásokra, finanszírozásra és kiadási hátralékokra vonatkozó havi (készpénzalapú) statisztikák közzététele;

h) az államháztartási adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítását szolgáló cselekvési terv, különösen a statisztikai hatóságok és a költségvetési hivatal ellenőrzési mechanizmusainak megerősítésével és a téves jelentésekre vonatkozó tényleges személyi felelősségvállalás biztosításával, a 2223/96/EK ( 4 ), a 264/2000/EK ( 5 ), az 1221/2002/EK ( 6 ), az 501/2004/EK ( 7 ), az 1222/2004/EK ( 8 ), az 1161/2005/EK ( 9 ), a 223/2009/EK ( 10 ) és a 479/2009/EK rendelet ( 11 ) által előírt kiváló minőségű államháztartási adatok időben történő biztosítása érdekében;

i) információk rendszeres közzététele az állami vállalkozások és más - a költségvetésben nem meghatározott - állami szervek pénzügyi helyzetéről (beleértve a részletes eredménykimutatásokat, mérlegeket, a foglalkoztatottakra és a bérekre vonatkozó adatokat);

j) a közvállalatok átfogó központi nyilvántartásának létrehozása;

k) különös intézkedések ütemtervét tartalmazó cselekvési terv készítése egy központi közbeszerzési hatóság létrehozása érdekében;

l) a központi költségvetésből a vasúttársaságoknak a közszolgáltatási kötelezettség fejében fizetett hozzájárulásra vonatkozó 50 millió EUR összegű felső határ és azon alapelv bevezetéséről szóló jogszabály a 2011-2013 közötti időszakra vonatkozóan, amely szerint az állam nem nyújt további közvetlen vagy közvetett támogatást a vasúttársaságok számára;

m) a görög vasúttársaság üzleti tervének elkészítése. Az üzleti terv határozza meg, hogy 2011-től az üzemi tevékenységeket miként teszik nyereségessé, beleértve az értékcsökkenési költségek fedezését, és a veszteséget termelő vasútvonalak bezárását, a jegyárak emelését, valamint a fizetések és a személyzet létszámának csökkentését; részletes érzékenységvizsgálatot tartalmaz a kollektív szerződések eredményeire vonatkozó különböző forgatókönyvek szerinti munkaerőköltség-következményekre, és információkat tartalmaz a munkaerővel kapcsolatos lehetőségekről, valamint rendelkezik a holdingtársaság szerkezetátalakításáról, beleértve földterületek és egyéb eszközök értékesítését;

n) a magánszektor béralku-rendszerének reformjára vonatkozó törvény, amely előírná a túlóra után fizetendő bér csökkentését, a munkaidő rugalmasabb kezelését és lehetővé tenné, hogy a helyi kollektív szerződések az ágazati megállapodásokban levő mértéknél alacsonyabb bérnövelést állapítsanak meg;

o) a foglalkoztatás védelmére vonatkozó jogszabályok reformja az új munkavállalók próbaidejének egy évre való kiterjesztése, valamint az ideiglenes szerződések és a részmunkaidő fokozottabb igénybevételének megkönnyítése céljából;

p) a választott bírósági rendszer szabályozásának reformja, hogy lehetővé váljon a felek számára a választott bírósági eljárás megszakítása, ha nem értenek egyet a választott bíró javaslatával;

q) a választott bírósági rendszer reformja annak biztosítása céljából, hogy átlátható és objektív kritériumok alapján működik független választott bírákból álló testületekkel, amelyek kormányzati befolyás nélkül hozzák határozataikat.

(3) Görögország 2010. december végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása;

b) a pénzügyi keret megerősítését szolgáló jogszabályok végrehajtása. Ennek különösen tartalmaznia kell egy középtávú költségvetési keret kidolgozását, a minisztériumok összes előirányzatának - a bérek, a nyugdíjak és a kamatok kivételével - 5 %-át kitevő kötelező rendkívüli tartalékalap elkülönítését a költségvetésen belül, szigorúbb kiadásellenőrzési mechanizmus kialakítását és a parlament mellé rendelt költségvetési hivatal felállítása;

f) a strukturális és kohéziós alapok felhasználási arányának jelentős növelése;

i) a vállalkozások, ipari tevékenységek és szakmák engedélyezési folyamatának egyszerűsítését és gyorsítását célzó jogszabályok;

j) a görög versenyhivatal intézményi keretének módosítása függetlenségének növelése céljából, ésszerű határidők meghatározása a vizsgálatokra és a határozatok kibocsátására vonatkozóan, és hatáskörrel való felruházása a panaszok visszautasítására;

k) az állami vagyon jobb kezelése, a 2011-2013-as időszakban legalább 7 milliárd EUR - ebből 2011-ben legalább 1 milliárd EUR - bevétel elérése céljából; az eszközök (ingatlanok és pénzügyi eszközök) értékesítéséből befolyó bevételt az adósság visszafizetésére kell fordítani és mindez nem csökkentheti az 1. cikk (2) bekezdésében a hiányra vonatkozóan meghatározott felső értékek betartása érdekében tett költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket;

l) a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő jelenlegi korlátozások megszüntetését célzó intézkedések;

m) egy rendelet, amely legalább 2014-ig megtiltja a helyi önkormányzatok számára a hiány felhalmozását; a tervezett megtakarításokkal és a hatáskörök átruházásával összhangban a helyi önkormányzatokhoz irányuló transzferek csökkentése;

n) a nyugdíjkiadásokat érintő hosszú távú, a 2060-ig tartó időszakra vonatkozó időközi előrejelzések közzététele a főbb nyugdíjrendszereket (IKA, beleértve a közalkalmazottak nyugdíjrendszerét és az OGA és OAEE rendszereket is) érintő 2010. júliusi jogalkotási reformban meghatározottak szerint;

o) egységes elektronikus gyógyszerfelírási rendszer megvalósítása; a forgalomban levő gyógyszerek teljes árlistájának közzététele; a nem támogatott gyógyszerek listájának és a vény nélkül kiadható gyógyszerek listájának alkalmazása; a támogatott gyógyszerek új listájának közzététele az új referenciaár-rendszer használatával; az elektronikus gyógyszerfelírás és a vények beszkennelése révén rendelkezésre álló információk felhasználása a gyógyszercégek által fizetendő visszatérítések beszedéséhez; nyomonkövetési mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi a gyógyszerkiadások havi értékelését; a járóbeteg-ellátás igénybevétele esetén 5 EUR mértékű egyéni hozzájárulás beszedése és az egyéni hozzájárulás kiterjesztése a sürgősségi ellátás indokolatlan igénybevételére; a kórházak és egészségügyi központok auditált pénzügyi kimutatásainak közzététele; valamint egy, egészségügyi politikával foglalkozó szakértőkből álló független munkacsoport létrehozása, amelynek feladata, hogy 2011. május végéig részletes jelentést készítsen az egészségügyi rendszer átfogó reformjáról, a rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása céljából;

q) az operatív kiadások legalább 5 %-kal történő további csökkentése, legalább 100 millió EUR megtakarítás elérése érdekében;

r) a transzferek további csökkentése, ami összességében legalább 100 millió EUR megtakarítást jelent az állam számára. A kedvezményezett közjogi jogalanyok biztosítják a kiadások ennek megfelelő csökkentését, hogy ne halmozódjanak fel hátralékok;

s) 2011 januárjától a rászorultság vizsgálata a családtámogatások esetében, a cél legalább 150 millió EUR megtakarítás elérése (a vonatkozó adminisztratív költségek nélkül);

t) katonai felszerelések beszerzésének csökkentése a tényleges 2010. évi szinthez képest legalább 500 millió EUR-val;

u) a társadalombiztosítási alapok gyógyszerkiadásainak csökkentése 900 millió EUR-val, a gyógyszerárak további csökkentése és új közbeszerzési eljárások révén, valamint a kórházak gyógyszerkiadásainak (ideértve a gyógyászati segédeszközökre fordított kiadásokat is) csökkentése legalább 350 millió EUR-val;

v) a közvállalatok irányításának, árképzésének és bérezési rendszerének módosítása, a cél legalább 800 millió EUR megtakarítás elérése;

w) 2011. október 15-től a fűtőolaj és a gázolaj adójának azonos szintre emelése a csalás megakadályozása, és 2011-ben legalább 400 millió EUR megcélzott bevétel érdekében, a szegényebb népességcsoportok védelmét szolgáló egyedi intézkedéseken felül;

x) a kedvezményes héa-kulcsok növelése 5,5 százalékról 6,5 százalékra, valamint 11 százalékról 13 százalékra, a cél legalább 880 millió EUR bevétel elérése; valamint a gyógyszerekre és a szállodai díjakra alkalmazandó héa-kulcs csökkentése 11 százalékról 6,5 százalékra, úgy, hogy a költségek ne haladják meg a 250 millió EUR-t, a társadalombiztosítási alapok és a kórházak által a gyógyszerek alacsonyabb héa-kulcsa miatt elért megtakarítások nélkül;

y) az üzemanyag-csempészet elleni küzdelem fokozása (legalább 190 millió EUR);

z) a bírósági eljárások illetékeinek emelése (legalább 100 millió EUR);

aa) az adóhátralékok beszedésének felgyorsítására irányuló cselekvési terv végrehajtása (legalább 200 millió EUR);

bb) az adóbírságok beszedésének felgyorsítása (legalább 400 millió EUR);

cc) az adózási jogviták és bírósági eljárások új keretének alkalmazásából eredő bevétel beszedése (legalább 300 millió EUR);

dd) a lejáró telekommunikációs engedélyek meghosszabbításából származó bevételek (legalább 350 millió EUR);

ee) koncessziókból származó bevételek (legalább 250 millió EUR);

ff) az athéni közlekedési vállalat (OASA) szerkezetátalakítási tervének elkészítése. A terv célja a társaság operatív veszteségeinek csökkentése és gazdasági életképességének megteremtése. A terv kiterjed a társaság operatív kiadásainak csökkentésére és a díjak emelésére. A szükséges intézkedéseket 2011 márciusáig kell végrehajtani;

gg) a központi államigazgatás egészére vonatkozó foglalkoztatási korlátokat tartalmazó jogszabály elfogadása, amely alapján 5 nyugdíjba vonuló vagy elbocsátott köztisztviselő után legfeljebb 1 főt lehet felvenni, ágazati kivételek nélkül és ideértve a közvállalatok kormányzati szervekké való átalakítása során átcsoportosított személyzetet is;

hh) a munkaerő-piaci intézmények megerősítését szolgáló jogszabályok elfogadása, amelyek előírják a következőket: a vállalati szintű megállapodások indokolatlan korlátozások nélkül elsőbbséget élveznek az ágazati és a szakmai megállapodásokkal szemben; a vállalati szintű kollektív szerződésekre nem vonatkoznak a vállalkozás minimális méretét előíró korlátozások; megszűnik az ágazati és szakmai megállapodások kiterjesztése a tárgyalásokon nem képviselt felekre; az új állások esetében meghosszabbodik a próbaidő; megszűnnek a munkaerő-kölcsönzési ügynökségek igénybevételének időbeli korlátai; megszűnnek a határozott idejű szerződések szélesebb körű alkalmazásának akadályai; megszűnik azon rendelkezés, amely a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára magasabb órabért ír elő; és rugalmasabb munkaidő-gazdálkodást tesznek lehetővé, többek között a részmunkaidős váltott műszakok révén.

(4) Görögország 2011. március végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

b) a nyugdíjkiadásokat érintő hosszú távú, a 2060-ig tartó időszakra vonatkozó átfogó előrejelzések közzététele a jogszabályok 2010. júliusi reformjában meghatározottak szerint. Az előrejelzéseknek a nemzeti pénztárfelügyelet által gyűjtött és elemzett átfogó adatok alapján ki kell terjedniük a kiegészítő nyugdíjrendszerekre is. A Gazdaságpolitikai Bizottsága végzi el az előrejelzések szakértői értékelését és érvényesítését;

c) a kormány kiegyenlíti a 2010-ben felhalmozódott hátralékokat és csökkenti az előző évi hátralékokat;

d) egy középtávú költségvetési stratégiai terv, amely legalább a GDP 8 %-át kitevő tartós költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz (amelyek közül néhányat 2010 májusában már meghatároztak), továbbá egy rendkívüli tartalékalap létrehozása, amely biztosítja a hiánycélok elérését 2014-ig, valamint a GDP-arányos adósságráta fenntartható csökkenő pályára állítását. A stratégiai tervet március vége előtt teszik közzé nyilvános konzultáció céljából. A középtávú stratégiai terv különösen az alábbiakat tartalmazza: prudens makrogazdasági előrejelzések; alapvető bevételi és kiadási előrejelzések az államháztartásra és a kormányzat más szervezeteire vonatkozóan; az állandó költségvetési intézkedések, időzítésük és számszerű hatásaik leírása; a minisztériumok esetében felső kiadási határértékek és más kormányzati szervek esetében költségvetési célok egészen 2014-ig; az intézkedések hatásait figyelembe vevő államháztartási költségvetési előrejelzések a hiány- és adósságcélokkal összhangban; hosszabb távú, prudens makrogazdasági előrejelzéseken alapuló adósság-előrejelzések, 2014-től stabil elsődleges többletek és privatizációs tervek. A középtávú stratégiai terv szorosan kapcsolódik a folyamatban levő egészségügyi és nyugdíjreformhoz, valamint a konkrét ágazati tervekhez. Az ágazati tervek (amelyek tervezete március végéig készül el) különösen a következőkre terjednek ki: adópolitikai reformok; állami tulajdonú társaságok: költségvetési körön kívül eső alapok (a közszféra jogi személyiséggel rendelkező szervezetei és elkülönített számlák); a közszféra bérei; valamint a közigazgatás; szociális kiadások; állami beruházások és katonai kiadások. Minden ágazati tervet minisztériumközi munkacsoportok fognak irányítani;

e) az adókijátszás elleni, számszerűsített teljesítménymutatókat tartalmazó terv kidolgozása, amelynek végrehajtása számon kérhető az adóigazgatástól; az adóhatósági jogviták rendezésének és a bírósági fellebbviteli eljárásoknak az egyszerűsítését célzó jogszabályok és az adótisztviselők kötelességszegésének, korrupciójának és gyenge teljesítményének jobb kezeléséhez szükséges jogszabályok és eljárások kidolgozása, ideértve a kötelességszegés esetén folytatandó büntetőeljárást; valamint az adókijátszás elleni öt munkacsoport havi jelentéseinek közzététele az előrehaladást mérő mutatókkal együtt;

f) részletes cselekvési terv kidolgozása, amely tartalmazza az egyszerűsített javadalmazási rendszer kialakításának befejezésére és végrehajtására vonatkozó ütemtervet; középtávú emberierőforrás-gazdálkodási terv elkészítése a 2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan az 5 megüresedett álláshelyre vetítve csak 1 új munkavállaló felvételét lehetővé tevő szabállyal összhangban, valamint a képzett személyzet kiemelt területekre való áthelyezésére vonatkozó tervek meghatározásával; valamint havi adatok közzététele a kormányzati szerveken belüli személycserékről (új belépők, kilépők és szervezetek közötti áthelyezések);

g) az egészségügyi ellátási rendszer és az oktatás 2010-ben indított átfogó reformjának végrehajtása, amelynek célja a közegészségügyi kiadásoknak legfeljebb a GDP 6 százalékán tartása; a gyógyszerekre fordított kiadásoknak a 2010. évi szinthez képest legalább 2 milliárd EUR-t kitevő csökkenését eredményező intézkedések, amelyekből legalább 1 milliárd EUR-nak megfelelőt 2011-ben kell realizálni; a kórházak számviteli és számlázási rendszerének fejlesztése, a következőkkel: az eredményszemléletű kettős könyvelési rendszer teljes bevezetése valamennyi kórházban; az egészségügyi felszerelések egységes kódrendszerének és közös nyilvántartásának használata; a betegek egyéni hozzájárulásának beszedése a nemzeti egészségbiztosítási rendszer valamennyi létesítményében; és a kezelési költségek időben történő (két hónapot meg nem haladó) kiszámlázása a görög társadalombiztosítási alapoknak, más tagállami és magán-egészségbiztosítóknak, valamint annak biztosítása, hogy 2011 végére az állami kórházak által használt gyógyszerek mennyiségének legalább 50 %-át generikus és lejárt szabadalmú gyógyszerek jelentsék, kötelezve valamennyi állami kórházat a hatóanyag-alapú gyógyszerbeszerzésre;

h) az állami vállalatok pazarlásának és rossz gazdálkodásának megakadályozása és legalább 800 millió EUR megtakarítás elérése érdekében a jogszabály az alábbiakat tartalmazza: az állami vállalatoknál az elsődleges javadalmazás csökkentése vállalati szinten legalább 10 %-kal, a másodlagos javadalmazás korlátozása az elsődleges javadalmazás 10 %-ára, a bruttó jövedelem felső határának meghatározása havi 4 000 EUR-ban (évente 12 kifizetés) és a városi tömegközlekedési díjak legalább 30 %-kal történő emelése; más díjak emelése; az állami vállalatok operatív kiadásait 15-25 %-kal csökkentő intézkedések bevezetése; és 2011 márciusáig az OASA szerkezetátalakításáról szóló jogszabály elfogadása;

i) új szabályozási keret kidolgozása a regionális repülőterek koncessziós megállapodásai megkötésének megkönnyítéséhez;

j) független oktatáspolitikai munkacsoport létrehozása a közoktatás (általános iskolai, középiskolai és felsőoktatás) hatékonyságának növelése céljával és az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében;

k) a központi közbeszerzési hatóság létrehozásáról szóló törvény elfogadása a cselekvési tervvel összhangban; és az elektronikus közbeszerzési platform kifejlesztése és köztes mérföldkövek meghatározása a cselekvési tervel összhangban, többek között az alábbiakra vonatkozóan: kísérleti verzió tesztelése, minden funkció rendelkezésre állása minden szerződés esetében, valamint az e-beszerzési rendszer kötelező használatának bevezetése az árubeszerzési, szolgáltatási és építési szerződésekre vonatkozóan;

l) a szakminisztériumokban és főbb kormányzati szerveknél kinevezendő, a hatékony és eredményes pénzügyi ellenőrzést biztosító, számvitelért felelős tisztviselők képzettségét és felelősségeit meghatározó jogszabály; a számvitelért felelős tisztviselők kinevezése; és a teljes államháztartásra (a legkisebb szervek kivételével) kiterjedő, a kötelezettségvállalásokat tartalmazó és működési nyilvántartások létrehozásának felgyorsítása.

(5) Görögország 2011. június végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) az állami szektorban, helyi önkormányzatoknál és más szerveknél alkalmazandó korszerűsített és egységes bértábla kidolgozása, a termelékenységet és feladatokat tükröző javadalmazással;

b) a központi közigazgatás független funkcionális felülvizsgálata első szakaszának eredményeire vonatkozó értékelés, ideértve az operatív szakpolitikai ajánlásokat; a hatályos szociális programok felülvizsgálatának lezárása;

c) a munkaügyi felügyelőség megerősítése megfelelő létszámú szakképzett személyzettel és a végrehajtandó ellenőrzésekre vonatkozó számszerű célokkal;

d) a nyugdíjrendszer fő paramétereit felülvizsgáló jogszabály, hogy a GDP 2,5 % -ára korlátozza a közszféra nyugdíjkiadásait a 2009 és 2060 közötti időszakban, amennyiben a (3) bekezdés n) pontjában és a (4) bekezdés b) pontjában említett hosszú távú előrejelzések szerint az állami nyugdíjkiadások várható emelkedése meghaladja ezt az összeget;

e) a kiegészítő állami nyugdíjrendszerek működésének felülvizsgálata a kiadások stabilizálása és annak érdekében, hogy e rendszerek költségvetési hatása semleges legyen;

f) a nehéz és különösen nehéz szakmák jegyzékének felülvizsgálata annak érdekében, hogy az a munkaerő legfeljebb 10 %-ára terjedjen ki; a nehéz és különösen nehéz szakmák új jegyzéke 2011. július 1-jétől lép hatályba minden jelenlegi és jövőbeni munkavállalóra vonatkozóan;

g) a közbeszerzési rendszer reformjának végrehajtása a cselekvési tervben meghatározottak szerint;

h) a generikus gyógyszerek alkalmazásának további előmozdítása azáltal, hogy kötelezővé válik a hatóanyag-alapú elektronikus gyógyszerfelírás;

i) az állami tulajdonban levő eszközöket tartalmazó vagyonleltár közzététele, amely tartalmazza a tőzsdén jegyzett és nem jegyzett vállalatokban meglévő részesedéseket, a forgalomképes ingatlanokat és földterületeket, valamint ezek becsült értékét; az ingatlanügyekkel foglalkozó főtitkárság létrehozása a jobb koordináció, valamint a privatizációs és vagyonkezelési program felgyorsítása érdekében. A vagyonleltár alapján felül fogják vizsgálni és fel fogják gyorsítani a privatizációs tervek végrehajtását.

(6) Görögország 2011. szeptember végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) legalább a GDP 2,2 %-át kitevő költségvetési konszolidációs intézkedések beépítése a 2012. évi költségvetés-tervezetbe. A költségvetés különösen a következő (vagy rendkívüli körülmények esetén hasonló megtakarítást eredményező) intézkedéseket tartalmazza: a héa-alap további szélesítése egyes termékeknek és szolgáltatásoknak a kedvezményes adósávból a normál adósávba történő áthelyezésével (a cél legalább 300 millió EUR többletbevétel beszedése), a közalkalmazottak számának csökkentése, azon a szabályon túl, amely alapján öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jut (a cél legalább 600 millió EUR összegű megtakarítás elérése); jövedéki adó kivetése az alkoholmentes italokra (összesen legalább 300 millió EUR bevétel elérése céljából), az ingatlanadó adóalapjának kiterjesztése az eszközértékek aktualizálásával (legalább 200 millió EUR összegű többletbevétel elérése céljából), a központi kormányzat alsóbb szintjeinek átszervezése (legalább 500 millió EUR összegű megtakarítás elérése céljából); a nyugdíjak nominális befagyasztása; az önfoglalkoztatók tekintetében a vélelmezett jövedelemre épülő adózás hatékonyságának növelése (amelynek célja legalább 100 millió EUR beszedése), átszervezésük után az állami vállalatoknak juttatott transzferek csökkentése (legalább 800 millió EUR összeggel), rászorultsági alapú munkanélküli ellátás bevezetése (amelynek célja 500 millió EUR összegű megtakarítás elérése), további bevételek beszedése a szerencsejátékok engedélyeztetéséből (legalább 225 millió EUR az engedélyek értékesítéséből és 400 millió EUR a jogdíjakból);

b) az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos adózási korlátok enyhítése;

c) az export és import vámkezelési eljárásának egyszerűsítése;

d) a strukturális és kohéziós alapok felhasználási arányának további növelése;

e) a jobb szabályozásra vonatkozó ütemterv teljes végrehajtása az adminisztratív terhek 20 %-os csökkentése céljából (2008-hoz képest);

f) az állami tulajdonban levő kereskedelmi ingatlanok - 2011 júniusában közzéteendő - vagyonleltára alapján az állami vagyonelemek elidegenítésére vonatkozó középtávú terv elkészítése; a 2011-2013 közötti időszakra tervezett privatizációs bevételek felülvizsgálata; valamint a terv 2015-ig történő meghosszabbítása.

(7) Görögország 2011. december végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) a (6) bekezdés a) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása;

b) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakerethez kapcsolódó operatív programok valamennyi irányító hatósága és közbenső szerve tekintetében az irányítási kapacitás erősítése és ISO 9001:2008 (minőségbiztosítási rendszer) szerinti tanúsítás;

d) költségvetési célból 2013-tól kórházankénti egyedi költségkalkulációs rendszer alkalmazása;

e) a központi közigazgatás funkcionális felülvizsgálata első szakaszát és a szociális programok teljes felülvizsgálatát követő operatív ajánlások végrehajtására irányuló jogszabályok;

f) a központi közbeszerzési hatóság megkezdi működését a cselekvési tervben meghatározott megbízatás, célkitűzések, jog- és hatáskörök teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal.

(8) Görögország 2012. március végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) a másodlagos/kiegészítő nyugdíjrendszerek reformja az alapok összevonásával és az ellátások járulékalapú új rendszer alapján történő kiszámításának megkezdésével; a kiegészítő nyugdíjak nominálértéken történő befagyasztása és a bérpótlási arányok csökkentése a hiánnyal küzdő alapokban megszerzett jogosultságok esetében, a nemzeti pénztárfelügyelet által készített biztosításmatematikai tanulmány alapján. Amennyiben a biztosításmatematikai tanulmány nem készül el, a bérpótlási arányokat a hiány elkerülése érdekében 2012. január 1-jétől csökkentik.

3. cikk

Görögország teljes mértékben együttműködik a Bizottsággal és annak indokolással ellátott kérésére késlekedés nélkül eljuttatja a Bizottságnak azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek e határozat betartásának nyomon követéséhez szükségesek.

4. cikk

(1) Görögország negyedévente jelentést terjeszt elő a Tanácsnak és a Bizottságnak az e határozat betartása érdekében tett szakpolitikai intézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentések részletes információt tartalmaznak a következőkről:

a) az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítéséig végrehajtott konkrét intézkedések, ideértve azok számszerűsített költségvetési hatását;

b) az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítése után végrehajtandó konkrét intézkedések, azok végrehajtásának ütemterve és ezek becsült költségvetési hatása;

c) az állami költségvetés havi szintű végrehajtása;

d) évközi adatok a társadalombiztosítási, az önkormányzati és költségvetési körön kívüli alapok költségvetésének végrehajtásáról;

e) a kormány adósságkibocsátása és -visszafizetése,

f) a közszférában tartósan és ideiglenesen foglalkoztatottak számának alakulása;

g) a kifizetendő kormányzati kiadások, a késedelmes tételek meghatározásával;

h) az állami vállalatok és egyéb állami szervek pénzügyi helyzete.

(3) A Bizottság és a Tanács elemzi a jelentéseket azzal a céllal, hogy értékelje, Görögország megfelel-e a határozatnak. Ezen értékelésekkel összefüggésben a Bizottság jelezheti az e határozatban előírt, kiigazítási pálya betartása és a túlzott hiány orvoslása céljából szükséges intézkedéseket.

5. cikk

Ez a határozat az erről szóló értesítés napján lép hatályba.

6. cikk

E határozat címzettje a Görög Köztársaság.

( 1 ) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

( 2 ) Az Eurostat 55/2010. sz. közleménye: 2010. április 22.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

( 4 ) A Tanács 2223/96/EK rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.)

( 5 ) A Bizottság 264/2000/EK rendelete (2000. február 3.) a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövid távú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról (HL L 29., 2000.2.4., 4. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2002/EK rendelete (2002. június 10.) az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról (HL L 179., 2002.7.9., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 501/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról (HL L 81., 2004.3.19., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 1222/2004/EK rendelete (2004. június 28.) a negyedéves államadósság adatainak összeállításáról és továbbításáról (HL L 233., 2004.7.2., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1161/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról (HL L 191., 2005.7.22., 22. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)

( 11 ) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).