32021R0384[1]

A Bizottság (EU) 2021/384 végrehajtási rendelete (2021. március 3.) a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságáról és a 637/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/384 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 3.)

a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságáról és a 637/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1) A 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv a 2100/94/EK tanácsi rendelet (3) 63. cikkére való hivatkozással meghatározza a fajtaelnevezések alkalmasságára vonatkozó általános szabályokat.

(2) A 2100/94/EK rendelet 63. cikkével összhangban egy növényfajta akkor hagyható jóvá, ha a Közösségi Növényfajta-hivatal (a továbbiakban: CPVO) megfelelőnek tekinti annak fajtaelnevezését. A fajtaelnevezés megfelelő, ha az említett cikk (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott jogi akadályok egyike sem áll fenn.

(3) A 637/2009/EK bizottsági rendelet (4) részletes szabályokat állapít meg a 2100/94/EK rendelet 63. cikkében meghatározott egyes kritériumok alkalmazására vonatkozóan a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezései alkalmasságának tekintetében a 2002/53/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének és 2002/55/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének céljaira.

(4) A CPVO és a tagállamok szakértői csoportot hoztak létre, amely a 2100/94/EK rendelet 63. cikke alapján iránymutatót dolgozott ki és módosított a fajtaelnevezések alkalmasságára vonatkozóan ("Iránymutató a fajtaelnevezésekről" (5)). A 2100/94/EK rendelet 63. cikkében előírt kritériumok következetes alkalmazása érdekében helyénvaló a fajtanelnevezésekről szóló iránymutatóból eredő további pontosításokról rendelkezni.

(5) A 637/2009/EK rendeletet több alkalommal módosították. Tekintettel arra, hogy a meglévő szabályokat módosítani kell, valamint a jogbiztonság érdekében, az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(6) A fajtaelnevezést jóvá kell hagyni, kivéve, ha az jogi akadályok fennállása miatt alkalmatlan. A 2100/94/EK rendelet 63. cikke értelmében tilos a fajtaelnevezés használata a következő esetekben: harmadik fél elsőbbségi joga, a felismeréssel vagy a reprodukálással kapcsolatos nehézségek, ugyanazon vagy közeli rokonságban álló fajtájával azonos elnevezések, a mindennapi áruforgalomban használt megjelölések, ha az elnevezés valamely tagállamban jogsértésnek minősülhet vagy ellentétes a közrenddel, vizuális, hangzásbeli, illetve fogalmi hasonlóság vagy félrevezető tartalom miatti összetéveszthetőség.

(7) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára elegendő idő álljon rendelkezésre az új szabályok alkalmazására, ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

(8) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a 2100/94/EK rendelet 63. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazására vonatkozóan a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezései alkalmasságának tekintetében a 2002/53/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének és a 2002/55/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének céljaira.

2. cikk

A fajtaelnevezések alkalmassága

(1) A fajtaelnevezést alkalmasnak kell tekinteni, ha az elnevezéssel kapcsolatban nem merül fel jogi akadály.

(2) A fajtaelnevezéssel kapcsolatban jogi akadály merül fel azokban az esetben, amikor:

a) a fajtaelnevezés használata tilos az Unió területén, amennyiben egy elsőbbségi joggal rendelkező harmadik fél kifogásának helyt adnak, a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

b) a fajtaelnevezés földrajzi jelzéseket, eredetmegjelöléseket vagy hagyományos különleges termékeket sért, a 3. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

c) a fajtaelnevezés a felismerésre vagy reprodukálásra vonatkozóan a használói számára nehézséget okoz, a 4. cikkben foglaltaknak megfelelően;

d) a fajtaelnevezés azonos vagy összetéveszthető egy olyan fajtaelnevezéssel, amely alatt ugyanazon vagy egy közeli rokonságban álló faj másik fajtájának nevét felvették egy hivatalos fajtanyilvántartásba, vagy amely név alatt egy másik növényfajtát hoztak forgalomba, az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően;

e) a fajtaelnevezés megtévesztő lehet, mivel vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóságot mutat az azonos vagy közeli rokonságban álló fajok fajtaelnevezésével, az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően;

f) a fajtaelnevezés azonos vagy összetéveszthető a mindennapi áruforgalomban használt megjelölésekkel, vagy olyan megjelölésekkel, amelyeket más jogszabályok értelmében szabadon kell hagyni, a 6. cikkben foglaltaknak megfelelően;

g) a fajtaelnevezés félrevezető vagy megtévesztő lehet, a 7. cikkben foglaltaknak megfelelően.

3. cikk

Harmadik fél elsőbbségi joga

(1) Jogi akadály merül fel harmadik fél elsőbbségi joga miatt, amennyiben egy védjeggyel rendelkező harmadik félnek a fajtaelnevezés Unió területén történő használata elleni kifogásának bármely illetékes hatóság helyt ad. A jogi akadály azokra védjegyekre vonatkozik, amelyek:

a) egy vagy több tagállamban vagy az Unióban a fajtaelnevezés nyilvántartásba vétele előtt kerültek bejegyzésre;

b) azonosak a fajtaelnevezéssel, vagy ahhoz hasonlóak; valamint

c) olyan áruk vonatkozásában vannak bejegyezve, amelyek az érintett fajta azonos vagy közeli rokonságban álló fajaiból állnak.

(2) Ha a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok, ízesített borok és borászati termékek földrajzi jelzései vagy eredetmegjelölései harmadik fél elsőbbségi jogát képezik, az a fajtaelnevezésnek az Unió területén való használatának akadályát képezi, amennyiben a fajtaelnevezés sértené:

a) az (EU) 1151/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 13. és 24. cikkét;

b) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 103. cikkét;

c) a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 20. cikkét;

d) a (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 21. cikkének (2) bekezdését.

(3) Az (1) bekezdésben említett elsőbbségi jog miatti fajtaelnevezések alkalmasságának jogi akadálya megszűnik, ha az érintett fajtaelnevezés használatához az elsőbbségi jog tulajdonosától írásos hozzájárulást kapnak, amennyiben a hozzájárulás a termék valódi származását illetően nem téveszti meg a nyilvánosságot.

(4) A kérelmezőnek a javasolt fajtaelnevezés egészére vagy egy részére vonatkozó elsőbbségi joga esetében a 2100/94/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

4. cikk

A fajtaelnevezés felismerésével és reprodukálásával kapcsolatos nehézségek

(1) Jogi akadály merül fel a fajtaelnevezés felismerésével és reprodukálásával kapcsolatban felmerülő nehézségek miatt, amennyiben a fajtaelnevezés nehézséget okoz használói számára annak felismerése vagy reprodukálása kapcsán.

(2) A fajtaelnevezést a következő esetekben kell olyannak tekinteni, amely a felismerésre vagy reprodukálásra vonatkozóan a használói számára nehézséget okoz:

a) nyelvtani közép- vagy felsőfokú kifejezésekből áll, vagy ilyeneket tartalmaz;

b) a mezőgazdasági növényfajok vagy zöldségfajok csoportjain belül a növényvilág azon nemzetségének vagy fajának növénytani megnevezéséből áll, vagy azon nemzetségnek vagy fajnak a növénytani megnevezését tartalmazza, ahová a fajta tartozik;

c) nemesítéshez kapcsolódó vagy technikai szakkifejezésekből áll, vagy ilyeneket tartalmaz, kivéve, ha azok más szakkifejezésekkel való együttes használata nem gátolná meg a fajtaelnevezés felismerését;

d) kizárólag olyan földrajzi névből áll, vagy kizárólag olyan földrajzi nevet tartalmaz, amely az érintett faj tekintetében tett szert hírnévre;

e) egyetlen betűből, számból vagy kizárólag számokból áll, kivéve, ha ez bevett gyakorlatot jelent bizonyos fajták elnevezései tekintetében;

f) túl sok szóból vagy elemből áll, vagy túl sok szót vagy elemet tartalmaz, kivéve, ha a megfogalmazás könnyen felismerhető;

g) központozási jelet vagy egyéb szimbólumot, kis- és nagybetűk keverékét (kivéve, ha az első betű nagybetű, a továbbiak pedig kisbetűk), alsó indexet, felső indexet, képi elemet vagy ábrát tartalmaz (kivéve az aposztrófot ('), a vesszőt (,), a legfeljebb két, nem egymást követő felkiáltójelet (!), a pontot (.), a kötőjelet (-), a jobbra dőlő perjelet (/) vagy a balra dőlő perjelet (\));

h) alsó indexet, felső indexet, képi elemet, logót vagy ábrát tartalmaz, vagy azokból áll.

5. cikk

Olyan elnevezések, amelyek azonosak vagy összetéveszthetők egy másik fajta elnevezésével

(1) Jogi akadály áll fenn a fajtaelnevezéssel kapcsolatban, ha az azonos vagy összetéveszthető az alábbiakkal:

a) olyan fajtaelnevezéssel, amely alatt ugyanazon vagy egy közeli rokonságban álló faj egy másik fajtájának nevét felvették egy hivatalos fajtanyilvántartásba; vagy

b) olyan fajtaelnevezéssel, amely alatt egy másik fajta anyagát forgalmazták egy tagállamban vagy az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzetközi unióval (UPOV) valamely szerződő felének területén;

kivéve, ha a másik fajta már nem létezik és elnevezése nem szerzett különös jelentőséget.

(2) Annak megállapítása érdekében, hogy az (1) bekezdés értelmében fennáll-e összetéveszthetőség, az illetékes hatóságnak először külön-külön elemeznie kell a vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontokat, majd átfogó értékelést kell végeznie, figyelembe véve az azonos vagy közeli rokonságban álló fajok fajtáinak elnevezéseit is, feltéve, hogy az e bekezdésben és az (1) bekezdésben említett érintett fajták növényfajta-oltalom vagy annak kérelmezésére irányuló eljárás alatt állnak, vagy forgalmazásukat hivatalosan engedélyezték az alábbi területek valamelyikén:

a) az Unióban;

b) az Európai Gazdasági Térségben;

c) az UPOV valamely szerződő felének területén;

d) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában.

(3) E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) "közeli rokonságban álló fajok": a mellékletben felsorolt fajok;

b) "hivatalos fajtanyilvántartás": a 2002/53/EK irányelv 17. cikkében vagy a 2002/55/EK irányelv 17. cikkében említett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzéke, illetve az OECD fajtajegyzéke vagy egy UPOV-tagállam fajtanyilvántartása;

c) "többé nem létező fajta": olyan fajta, amelynek az anyaga már nem létezik;

d) "fajta, amelynek fajtaelnevezése nem bír különleges jelentőséggel": azt a helyzetet jelenti, amikor a valamikor hivatalos fajtanyilvántartásba felvett és ezáltal különleges jelentőséget szerzett fajtaelnevezést a nyilvántartásból való törlését követő tízéves időszak letelte után úgy kell tekinteni, hogy elveszítette ezt a különleges jelentőséget, kivéve, ha kivételes körülmények állnak fenn.

6. cikk

A mindennapi áruforgalomban használt megjelölések

(1) Jogi akadály áll fenn a fajtaelnevezés tekintetében, ha az elnevezés azonos vagy összetéveszthető a mindennapi áruforgalomban használt megjelölésekkel vagy olyan megjelölésekkel, amelyeket más jogszabályok értelmében szabadon kell hagyni.

(2) Azon megjelölések, amelyeket a mindennapi áruforgalomban használnak, vagy amelyeket más jogszabályok értelmében szabadon kell hagyni, a következők:

a) devizanemek megnevezései;

b) tömeggel és mértékegységekkel összefüggő kifejezések;

c) olyan kifejezések, amelyeket nem lehet az uniós vagy tagállami jogszabályokban előírtaktól eltérő célokra használni.

7. cikk

Félrevezető tartalom

(1) Jogi akadály áll fenn a fajtaelnevezéssel kapcsolatban, ha az a jellemzők, a fajta azonossága vagy értéke, a nemesítő, illetve az eljárásban részt vevő bármely fél kiléte tekintetében félrevezető vagy megtévesztő lehet.

(2) Egy fajtaelnevezést félrevezetőnek vagy megtévesztőnek kell tekinteni, ha:

a) azt a hamis benyomást kelti, hogy a fajta egy másik fajtával rokon vagy abból származik;

b) azt a hamis benyomást kelti, hogy a fajtának különleges jellemzője vagy értéke van;

c) valamely különleges jellemzőre vagy értékre utal oly módon, hogy azt a hamis benyomást kelti, hogy csak ez a fajta rendelkezik ezzel a különleges jellemzővel vagy értékkel, miközben valójában ugyanannak a fajnak más fajtái is rendelkezhetnek ugyanazzal a jellemzővel vagy értékkel;

d) hasonló valamely ismert kereskedelmi névhez, amennyiben nem bejegyzett védjegyről vagy fajtaelnevezésről van szó;

e) azt sugallja, hogy a fajta egy másik fajta;

f) hamis benyomást kelt a kérelmező, a fajta fenntartásáért felelős személy vagy a nemesítő kilétével kapcsolatban;

g) a következőkből áll vagy ezeket tartalmazza:

i. nyelvtani közép- vagy felsőfokú kifejezéseket, ami megtévesztő lehet a fajta jellemzőinek tekintetében;

ii. a mezőgazdasági növényfajok vagy zöldségfajok csoportjain belül a növényvilág azon nemzetségének vagy fajának szokásos nevét, ahová a fajta tartozik;

iii. természetes vagy jogi személy nevét, vagy erre való utalást úgy, hogy az hamis benyomást kelt a kérelmező, a fajta fenntartásáért felelős személy vagy a nemesítő azonosságára vonatkozóan;

h) földrajzi nevet tartalmaz, amely megtévesztheti a használót a fajta jellemzői vagy termesztési és használati értéke tekintetében.

8. cikk

A 637/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezése

A 637/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A rendelet azonban továbbra is alkalmazandó azon fajtaelnevezések esetében, amelyeket a kérelmező 2022. január 1-je előtt nyújtott be az illetékes hatóságnak jóváhagyás céljából.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

(3) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

(4) A Bizottság 637/2009/EK (2009. július 22.) rendelete a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 191., 2009.7.23., 10. o.).

(5) CPVO iránymutató a fajtaelnevezésekről, az igazgatási tanács 1. ülése (2018), DOC-AC-2018-1-7.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

MELLÉKLET

A közeli rokonságban álló fajok meghatározása az 5. cikk (3) bekezdése értelmében

Az 5. cikk (3) bekezdésében említett "közeli rokonságban álló fajok" meghatározására a következőket kell alkalmazni:

a) amennyiben egynél több, ugyanazon nemzetségbe tartozó osztály van, az I. részben megadott osztályok listája alkalmazandó;

b) amennyiben az osztályok több mint egy nemzetséget ölelnek fel, a II. részben megadott osztályok listája alkalmazandó;

c) az I. és II. részben felsoroltak között nem szereplő nemzetségekre és fajokra vonatkozóan a nemzetségeket általános szabályként osztálynak kell tekinteni.

I. RÉSZ

EGY NEMZETSÉGEN BELÜLI OSZTÁLYOK

Osztályok Növénytani megnevezések

1.1. osztály: Brassica oleracea

1.2. osztály: A Brassica oleraceán kívüli egyéb Brassica

2.1. osztály: Beta vulgaris L. var. alba DC., Beta vulgaris L. var. altissima

2.2. osztály: Beta vulgaris ssp. vulgaris var. conditiva Alef. (syn.: B. vulgaris L. var. rubra L.), B. vulgaris L. var. cicla L., B. vulgaris L. ssp. vulgaris var. vulgaris.

2.3. osztály: A 2.1. és 2.2. osztályban felsoroltakon kívüli Beta

3.1. osztály: Cucumis sativus

3.2. osztály: Cucumis melo

3.3. osztály: A 3.1. és 3.2. osztályban felsoroltakon kívüli Cucumis

4.1. osztály: Solanum tuberosum L.

4.2. osztály: Paradicsom és paradicsom-alanyvesszők

- Solanum lycopersicum L. (Lycopersicon esculentum Mill.)

- Solanum cheesmaniae (L. Ridley) Fosberg (Lycopersicon cheesmaniae L. Riley)

- Solanum chilense (Dunal) Reiche (Lycopersicon chilense Dunal)

- Solanum chmielewskii (C.M. Rick et al.) D.M. Spooner et al. (Lycopersicon chmielewskii C. M. Rick et al.)

- Solanum galapagense S.C. Darwin & Peralta (Lycopersicon cheesmaniae f. minor (Hook. f.) C. H. Müll.) (Lycopersicon cheesmaniae var. minor (Hook. f.) D. M. Porter)

- Solanum habrochaites S. Knapp & D.M. Spooner (Lycopersicon agrimoniifolium Dunal) (Lycopersicon hirsutum Dunal) (Lycopersicon hirsutum f. glabratum C. H. Müll.)

- Solanum pennellii Correll (Lycopersicon pennellii (Correll) D'Arcy)

- Solanum peruvianum L. (Lycopersicon dentatum Dunal) (Lycopersicon peruvianum (L.) Mill.)

- Solanum pimpinellifolium L. (Lycopersicon pimpinellifolium (L.) Mill.) (Lycopersicon racemigerum Lange)

és azon fajok hibridjei

4.3. osztály: Solanum melongena L.

4.4. osztály: A 4.1., 4.2. és 4.3. osztályban felsoroltakon kívüli Solanum

II. RÉSZ

EGYNÉL TÖBB NEMZETSÉGET FELÖLELŐ OSZTÁLYOK

Osztályok Növénytani megnevezések

201. osztály: Secale, Triticosecale, Triticum

203. osztály (*): Agrostis, Dactylis, Festuca, Festulolium, Lolium, Phalaris, Phleum és Poa

204. osztály (*): Lotus, Medicago, Ornithopus, Onobrychis, Trifolium

205. osztály: Cichorium, Lactuca

(*) A 203. és 204. osztály kialakítása nem csak a fajok közeli rokonsága alapján történt.