8/2018. (III. 29.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Belső Biztonsági Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló egyes utasítások módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 13. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet 6. §-ára, valamint a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások egységes szabályok szerinti biztosításáról szóló 1623/2014. (XI. 5.) Korm. határozat 6. pontjára figyelemmel, a következő utasítást adom ki:

1. A Belügyminisztérium 2014-2016 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló 28/2015. (X. 9.) BM utasítás módosítása

1. § A Belügyminisztérium 2014-2016 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló 28/2015. (X. 9.) BM utasítás 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. A Belügyminisztérium 2017-2018 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló 34/2016. (XII. 16.) BM utasítás módosítása

2. § A Belügyminisztérium 2017-2018 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló 34/2016. (XII. 16.) BM utasítás 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

3. Záró rendelkezések

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 8/2018. (III. 29.) BM utasításhoz

"1. melléklet a 28/2015. (X. 9.) BM utasításhoz

Tartalomjegyzék

I. Vezetői összefoglaló

II. Általános szabályok

1. Kiválasztási eljárások

2. Potenciális támogatásigénylők köre

3. A projektek megvalósításának határideje

4. Célhoz kötöttség és osztott finanszírozás

5. A Munkaprogram módosítása

III. Támogatandó intézkedések száma és az intézkedések támogatására allokált és lekötött források

IV. A 2014-2016-os időszakban tervezett tevékenységek bemutatása

1.) SO1. A közös vízumpolitika támogatása

1.1 Nemzeti képességek - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont)

1.2 Uniós vívmányok - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés g) pont)

1.3 Konzuli együttműködés (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés c) pont)

2.) SO2. Határok

2.1 EUROSUR (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés a) pont)

2.2 Információcsere (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés d) pont)

2.3 Közös uniós előírások (515/2014/EU rendelet 9 cikk (2) bekezdés e) és f) pont)

2.4 Uniós vívmányok - határok (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés g) pont)

2.5 Jövőbeli kihívások (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés h) pont)

2.6 Nemzeti képességek - határok (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont)

3.) SO3. Működési támogatás

3.2 Működési támogatás - határok

5.) SO5. Bűnüldözés és Bűnmegelőzés

5.1 Bűnmegelőzés és bűnüldözés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés a) pont)

5.2 Információcsere (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés b) pont)

5.3 Képzés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés c) pont)

5.4 Áldozatvédelem (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés d) pont)

5.5 Kockázat- és fenyegetettség-értékelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés. g) pont)

6.) SO6. Válságkezelés

6.1 Válságmegelőzés és válságkezelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk 3. bekezdés. a) pont)

6.2 Információcsere (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés b) pont)

6.3 Képzés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés c) pont)

6.7 Kockázat- és fenyegetettség-értékelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés g) pont)

7.) Technikai segítségnyújtás

Függelékek

I. Vezetői összefoglaló

Az Európai Bizottság a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés igényére tekintettel a 20142020 évi időszakra két finanszírozási alapot hozott létre: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot és a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: BBA). A BBA Határok eszköz a korábbi Külső Határok Alap célkitűzéseivel azonos feladatrendszert jelöl, míg új eszközként a határon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni fellépés erősítése céljából létrejött a Rendőri Együttműködés eszköze.

A két pénzügyi alapra vonatkozóan az Európai Bizottság - a további európai uniós forrásoktól elkülönülő, önálló jogszabályban meghatározott - eljárásrendet hozott létre, amely a strukturális alapokra vonatkozóan kialakított szabályozással harmonizált. A végrehajtás átfogó szabályait "az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról" (ún. horizontális rendelet) rögzíti.

A szakterület hosszú távú kormányzati célkitűzéseit a Kormány által elfogadott tárgybeli Szakpolitikai Stratégia1 rögzíti. Az új pénzügyi alapokban rejlő lehetőségek maximális kihasználására - az Európai Bizottság elvárásaival összhangban - a fenti célok elérése érdekében az európai uniós forrás terhére megvalósítandó tevékenységek és elérendő célok a Szakpolitikai Stratégia figyelembevételével készült Nemzeti Programban kerültek meghatározásra. Magyarország BBA Nemzeti Programját az Európai Bizottság 2015. augusztus 05. napján C(2015) 5352 számú határozatában elfogadta.

A Belügyminisztérium, mint Felelős Hatóság a Nemzeti Program megvalósítása érdekében kettő, illetve három éves tervezési időszakokra vonatkozóan Munkaprogramokat készít. A Munkaprogramokban kizárólag olyan tevékenységek szerepelhetnek, amelyek a Nemzeti Program elfogadása alkalmával jóváhagyásra kerültek.

Jelen Munkaprogram célja a Felelős Hatóságnak a Nemzeti Program megvalósítására vonatkozó, a 2014-2016-os időszakban végrehajtandó konkrét intézkedéseknek, illetve azok ütemezésének rögzítése. A Munkaprogram keretében támogatást nyerő projektek megvalósításának végső határideje 2018. június 30.

A programozás fontos követelménye, hogy az érvényes nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően együtt kell működni azon hatóságnak és szervnek, amelyek a Nemzeti Program végrehajtásában érintettek, illetve hozzá tudnak járulni a program fejlesztéséhez. Az e követelménynek való megfelelés érdekében a Felelős Hatóság gondoskodott a Munkaprogram tervezetének írásbeli véleményeztetéséről, illetve a 2015. június hónapban megtartott egyeztető fórumon a releváns partnerek számára lehetőséget biztosított észrevételeik személyes kifejtésére is.

A Felelős Hatóság a 2014-2016-os időszakban 4 alkalommal - 2015. II. félévében kétszer, valamint 2016. I. és II. félévében - tesz közzé pályázati kiírást támogatási kérelem benyújtására.

A "Közös vízumpolitika", illetve "Határok" egyedi célkitűzésekhez kapcsolódóan - utóbbi esetén a működési támogatást is figyelembe véve - összesen 8, illetve 25 támogatandó intézkedés megvalósítására mintegy 26,85 millió EUR, azaz csaknem 8,28 milliárd HUF került allokálásra.

A "Bűnüldözés és Bűnmegelőzés", illetve "Válságkezelés" egyedi célkitűzésekhez kapcsolódóan összesen 21, illetve 7 támogatandó intézkedés megvalósítására mintegy 14,3 millió EUR, azaz 4,41 milliárd HUF került allokálásra.

A munkaprogram által jelölt időszakban - 2015. július 1. - 2018. június 30. - elérni kívánt célok és mutatók Felelős Hatóság részéről történő értékelésére az időszak végén kerül sor.

II. Általános szabályok

1. Kiválasztási eljárások

A munkaprogramban megfogalmazott célok, célkitűzések elérése érdekében a beérkező támogatási kérelmek (projektjavaslatok) kiválasztása a következő módokon történik:

a) Főszabály szerint - a 2. és 3. pontokban meghatározott kivétellel - a támogatás biztosítására korlátozott projekt-kiválasztási eljárás keretében kerülhet sor.

Ilyen típusú eljárásban lehet kiválasztani azt a támogatási kérelmet, amelynek esetében az adott tevékenység vagy a megvalósító szervezet típusa annak szakmai vagy egyéb sajátossága miatt nem teszi lehetővé a nyílt eljárással vagy a közvetlen kijelöléssel történő kiválasztást.

b) Közvetlen kijelöléssel lehet kiválasztani azt a támogatási kérelmet, amelynek esetében az adott tevékenység jellege vagy a támogatás igénylőjének jogállása nem teszi lehetővé a nyílt eljárással történő kiválasztást, a tervezett tevékenységet a kedvezményezett jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el.

c) Nyílt kiválasztási eljárással lehet kiválasztani azokat a támogatási kérelmeket, amelynek esetében az adott tevékenység jellege alapján nem lehet leszűkíteni a pályázók körét. A nyílt kiválasztási eljárás speciális formája az ún. "egyszerűsített nyílt kiválasztási eljárás", amely abban az esetben alkalmazható, ha a támogatási kérelem elbírálásakor kizárólag a támogatást igénylő jogosultsága és a kiírásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok vizsgálatára kerül sor, és nem állnak fenn a közvetlen kijelölés feltételei. A kiválasztási eljárások e formája esetén a források "folyamatosan nyitva állnak" a pályázati kiírás közzétételét követően forráskimerülésig.

Minden intézkedés esetében a munkaprogram az adott intézkedésnél rögzíti az eljárás módját. A Felelős Hatóság valamennyi eljárás esetén pályázati kiírást tesz közzé az általa üzemeltetett honlapon.

A pályázati kiírások közzététele a munkaprogramban meghatározott ütemezés szerint - a 2015-2016 időszakban öt alkalommal - történik. Amennyiben az ütemezés szerint közzé tett kiírásra valamely támogatandó intézkedéshez kapcsolódóan nem érkezik be az annak megvalósítását célzó, támogatható támogatási kérelem, illetve az adott intézkedésre allokált források nem kerülnek teljes mértékben lekötésre, a Felelős Hatóság az adott intézkedésre vonatkozóan ismételt pályázati kiírást tehet közzé.

Közvetlen kijelölés esetén a támogatási kérelem támogatásának feltétele a pályázati kiírásban megjelölt közbeszerzési eljárások dokumentációja meghatározott részének előkészítése.

2. Potenciális támogatásigénylők köre

A korlátozott kiválasztási eljárás esetében fő szabály szerint a határigazgatás és közös vízumpolitika, valamint a súlyos, szervezett és határon átnyúló bűncselekmények elleni harc, továbbá a válságkezelés területén feladatokat ellátó költségvetési szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet. Különösen az alábbi szervezetek jelenhetnek meg támogatás kérelmezőként:

a) Külgazdasági és Külügyminisztérium;

b) Igazságügyi Minisztérium;

c) Igazságügyi Hivatal;

d) Alkotmányvédelmi Hivatal;

e) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (elnevezésének megváltozását követően a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal);

f) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (jogutódlást követően a Belügyminisztérium);

g) Legfőbb Ügyészség;

h) Nemzetbiztonsági Szakszolgálat;

i) Nemzeti Adó- és Vámhivatal;

j) Nemzeti Közszolgálati Egyetem;

k) Nemzeti Védelmi Szolgálat;

l) általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség);

m) Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

n) Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ;

o) Terrorelhárítási Központ.

Nyílt kiválasztási eljárás esetében a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 17/2016. (V. 13.) BM rendelet [a továbbiakban: 17/2016. (V. 13.) BM rendelet] által meghatározott szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A munkaprogram az adott intézkedésnél rögzíti a potenciális támogatásigénylők körét, amennyiben az korlátozásra került.

3. A projektek megvalósításának határideje

3.1. A jelen munkaprogram keretében támogatást nyerő projektek megvalósításának végső határideje 2018. június 30. Egyes intézkedések esetében a Felelős Hatóság szakmai indokokra, illetve az ütemezett forrásfelhasználás biztosítására, a forrásvesztés megelőzésére tekintettel ennél rövidebb időtartamot határoz meg, amely a munkaprogramban az adott intézkedéseknél kerül rögzítésre. Amennyiben a projektek megvalósításának végső határidejére kitűzött 2018. június 30. napi határidő nem tartható, a Kedvezményezett megfelelő indokolással ellátott kérelmére, a projekt megvalósításának határideje egyedi miniszteri engedéllyel legkésőbb 2018. december 31-ig hosszabbítható. Az egyedi kérelmeket a Felelős Személy részére kell benyújtani, aki a kérelem véleményezését követően továbbítja azt a miniszter részére.

3.2. A 3.1. pontban foglalt határidőtől eltérően a 2.6.1 számú intézkedés alatt támogatott Nagyhódos közúti határátkelőhely tervezése és kivitelezése című közvetlen kijelölésű projekt esetében a projekt megvalósításának határideje 2022. december 31.

3.3. A 3.1. pontban foglalt határidőtől eltérően a BBA Technikai segítségnyújtás projekt megvalósításának végső határideje: 2023. december 31.

4. Célhoz kötöttség és osztott finanszírozás

Amennyiben a beruházás teljes költsége - osztott finanszírozás esetén - részben vagy egészben elszámolásra kerül a projekt keretében támogatás terhére, a 17/2016. (V. 13.) BM rendeletben foglaltak szerint a támogatás igénylőjét célhoz kötött felhasználási és fenntartási kötelezettség terheli.

A jelen munkaprogram keretében azon támogatási kérelmek, amelyekben a tervezett tevékenységek nem kizárólag a BBA által meghatározott célok megvalósítására irányulnak, kizárólag osztott finanszírozással kerülhetnek támogatásra. Az osztott finanszírozás aránya (a támogatás összege a projekt tervezett összes költségéhez viszonyítva) nem haladhatja meg a BBA által meghatározott célokhoz való kapcsolódás mértékét, a projekt eredményének a támogatható célok elérése érdekében történő hasznosulását, melyet a Felelős Hatóság vizsgál. Tekintettel arra, hogy a BBA terhére biztosított uniós finanszírozásnak hozzáadott értéket kell biztosítania az Európai Unió számára és érezhetően ki kell fejeznie azt a szolidaritást és felelősség megosztást, amely elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez, azon projektek esetében, ahol ez az arány nem éri el az 50%-ot, a támogatási kérelemben részletesen alátámasztani szükséges a projekt indokoltságát, hatékonyságát, uniós finanszírozásnak hozzáadott értékét.

5. A Munkaprogram módosítása

A Munkaprogram módosítása írásban, a belügyminiszter jóváhagyásával, a BM utasítás módosításával lehetséges. A Munkaprogram keretösszegének összesen 10%-áig - de legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig - terjedő túlkötés2, valamint ugyenezen mértékben az egyedi vagy nemzeti célkitűzések közötti forrásátcsoportosítás a Felelős Személy3 jóváhagyásával lehetséges - figyelemmel a Nemzeti Programban az egyes szakterületek vonatkozásában rögzített arányokra, valamint a 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltakra - azonban ez nem eredményezi a munkaprogram módosítását.

III. Támogatandó intézkedések száma és az intézkedések támogatására allokált és lekötött források

Fő szabály szerint a pályázható minimális keretösszeg projektenként: 5 millió Ft; ettől az egyszerűsített eljárás esetén a Felelős Hatóság a pályázati kiírásban eltérhet.

IV. A 2014-2016-os időszakban tervezett tevékenységek bemutatása

1.) SO1. A közös vízumpolitika támogatása

Az egyedi célkitűzés alatt azon intézkedések kerülnek támogatásra, melyek a közös vízumpolitika alkalmazását mozdítják elő annak érdekében, hogy elősegítse a jogszerű utazást, magas színvonalú szolgáltatás legyen biztosítható a vízumkérelmezők számára, biztosított legyen a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmód, és elősegítse az illegális bevándorlás kezelését az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (2) bekezdés a) pontjával összhangban.

Az intézkedések végrehajtása során a kedvezményezetteknek az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdésében foglaltak érvényesítésére különös figyelmet kell fordítani.

A beszerzett eszközökre vonatkozó indikátorok célértéke csak a nagy értékű tárgyi eszközöket tartalmazza.

1.1 Nemzeti képességek - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont)

Magyarország célja, hogy a külpolitikai és biztonsági érdekeink, valamint a gazdasági növekedés ösztönzésének figyelembevételével a vízumkiadás gyakorlata a schengeni és a nemzeti vízumeljárás jogszabályi követelményeivel összhangban fejlődjön. Szélesíteni kell a magyar konzuli képviseletek körét, ezzel a schengeni és nemzeti vízum kérelmezésének lehetőségét. A növekvő ügyfélforgalom zökkenőmentes bonyolításához a szükséges technikai, humán, infrastrukturális feltételeket folyamatosan biztosítani kell, alkalmazkodva a változó uniós és hazai követelményekhez.

Ennek záloga a nemzeti és uniós partnereinkkel való együttműködés, valamint az ügyfélbarát, transzparens és korszerű eljárással és környezetben, magasan képzett és felkészült konzuli tisztviselők és vízumügyintézők által megvalósított vízumkiadás. Ez magában foglalja a vízumeljárásra vonatkozó előzetes információadás szélesítését, a vízumeljárás folyamatának egyszerűsítését és szabványosítását a magas szintű biztonsági követelmények tiszteletben tartása mellett.

Támogatandó intézkedések

1.1.1 Vízumkiadást támogató ingatlanrészek bővítése, felújítása, kialakítása harmadik országokban, schengeni ajánlásoknak megfelelő biztonságtechnikai feltételek megteremtése

Az intézkedés célja: jobb konzulátusi ellátottság biztosítása a vízumkérelmezők egyszerűbb és jobb kiszolgálása érdekében, az ügyfélbarát schengeni vízumügyintézéshez szükséges infrastrukturális feltételek továbbfejlesztése, egyidejűleg megfelelve a vízumkiállító külképviseletekkel szemben támasztott biztonsági követelményeknek a schengeni elvárásokkal összhangban.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) vízumkötelezett harmadik országokban működő vagy megnyitni tervezett vízumkiadó külképviseletek felújítása, bővítése, átépítése, az ügyfélbarát vízumkiadáshoz szükséges berendezések, eszközök beszerzése, beleértve a fejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat (pl. tervezés), kivéve az 1.1.2 számú intézkedés alá tartozó informatikai eszközöket;

b) vízumkötelezett harmadik országokban működő vagy megnyitni tervezett vízumkiadó külképviseletek vízumügyintézéshez szükséges biztonságtechnikai rendszereinek, eszközeinek beszerzése, telepítése vagy bővítése és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. tervezés).

1.1.2 VIS nemzeti rendszerének és kapcsolódó alrendszerének működtetése és alkalmazása

Az intézkedés célja: Vízuminformációs Rendszer (VIS) folyamatos bevezetése az uniós ütemtervvel összhangban, a Nemzeti Vízumnyilvántartó Rendszer folyamatos működésének, fejlesztésének, valamint a vízumkiállításhoz szükséges informatikai eszközök vízumkérelmek számához illeszkedő biztosítása

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) hardver-, és szoftverfejlesztés N.VIS és nemzeti szakrendszerek esetén harmadik országokban működő vízumkiadó külképviseletek, valamint N.VIS és nemzeti szakrendszerek központi elemei esetén;

b) biometrikus adatfelvételezéshez szükséges eszközök beszerzése harmadik országokban működő vízumkiadó külképviseletek részére.

1.1.3 Az 1.1.3 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

1.1.4 Konzuli tisztviselők ideiglenes kihelyezése

Az intézkedés célja: vízumkötelezett harmadik országban működő, nyári csúcsidőszakban vagy más okból ideiglenesen túlterhelt külképviselet konzuli részlegének megerősítése a schengeni vízumkérelmek folyamatos feldolgozásának biztosítása, az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendeletében meghatározott határidőn belüli döntés meghozatala érdekében.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) konzulok 3 hónapot meg nem haladó időtartamú kihelyezése vízumkötelezett harmadik országban működő, vízumképviseleti megállapodás keretében más tagállam képviseletét is ellátó külképviseletre.

A támogatási kérelem kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-a alapján a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kizárólagos hatáskörrel bír.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslatára vonatkozó főbb adatokat az 1. függelék tartalmazza.

1.2 Uniós vívmányok - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés g) pont)

Magyarország és a schengeni térség belső biztonságának garantálása érdekében cél a vízumkiadásban érintett hatóságok állománya képzettségének folyamatos továbbképzésekkel történő magasabb szintre emelése a kihívásoknak és a változó uniós és hazai követelményeknek és elvárásoknak megfelelően kialakított komplex képzési rendszer keretében.

Támogatandó intézkedések

1.2.1 Képzések-vízum

Az intézkedés célja: a schengeni térség belső biztonságának garantálása érdekében a vízumkiadásban érintett hatóságok állománya képzettségének magasabb szintre emelése.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) szakmai továbbképzések (különös tekintettel a VIS bevezetésére, legjobb gyakorlatokra, a schengeni vízumokhoz kapcsolódó visszaélések felfedésére, konzuli együttműködés fejlesztésére);

b) nyelvtanfolyamok szervezése és lebonyolítása a harmadik országokba települt külképviseletek vízumügyintézésben résztvevő állományának.

1.3 Konzuli együttműködés (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés c) pont)

Magyarország célja az illegális migrációs csatornákkal való visszaélés elleni küzdelem érdekében az eszköztár folyamatos bővítése, figyelemmel arra, hogy a vízumköteles állampolgárok vonatkozásában a schengeni térségbe történő beutazás elsődleges szűrője a vízumkiadás. Szükséges továbbá a nemzetközi, uniós és a nemzeti szinten érintett hatóságok és intézmények közötti együttműködés továbbfejlesztése, szorosabbá tétele, zökkenőmentességének biztosítása.

Támogatandó intézkedések

1.3.1 Az 1.3.1 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

1.3.2 Vízum- és okmánytanácsadók kihelyezése

Az intézkedés célja: a migrációs kockázatok kezelése érdekében az integrált határigazgatási rendszer első lépcsőjében speciális szakértelemmel rendelkező szakértők kihelyezése. A szakértők a schengeni vízumügyintézés során támogatják a külképviseletek állományát kiemelten a biztonsági okmányok, a támogató dokumentumok eredetiségének vizsgálatában, a schengeni vízumokhoz kapcsolódó visszaélések kiszűrésében.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) okmány- és vízum tanácsadók kihelyezése konzuli együttműködés támogatására vízumkötelezett harmadik országban működő külképviseletre.

2.) SO2. Határok

Az egyedi célkitűzés alatt az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés a) pontjával összhangban azon intézkedések kerülnek támogatásra, melyek az integrált határigazgatást mozdítják elő, ösztönzik az uniós előírásoknak megfelelő harmonizálását, valamint az információcserét, egyrészt a külső határok egységes és magas szintű ellenőrzésének és védelmének - beleértve az illegális bevándorlás kezelését is -biztosítása, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében, mindeközben biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést az arra rászorulók számára, összhangban az emberi jogok területén vállalt kötelezettségekkel, ideértve a visszaküldés tilalmának elvét is.

Az intézkedések végrehajtása során az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdésében foglaltak érvényesítésére különös figyelmet kell fordítani a kedvezményezetteknek.

2.1 EUROSUR (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés a) pont)

Az Európai Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) létrehozásából, a határhelyzetre, az illegális migrációra vonatkozó adatcsere folyamatos biztosításából fakadó kötelezettségek teljesítése, a rendszer nemzeti elemeinek az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló 2013. október 22-i 1052/2013. Európai Parlament és a Tanács rendeletével és az ajánlásokkal összhangban történő fejlesztése a következő tervezési időszakban prioritást élvez.

Az illegális migráció változékonysága, kezelése szükségessé teszi az EUROSUR nemzeti elemeinek továbbfejlesztését annak érdekében, hogy a hazai és uniós rendvédelmi szervek gyorsan és hatékonyan képesek legyenek reagálni az illegális bevándorlók számában, illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményekben bekövetkező változásokra.

A beszerzett eszközökre vonatkozó indikátorok célértéke csak a nagy értékű tárgyi eszközöket tartalmazza.

Támogatandó intézkedések

2.1.1 EUROSUR hazai elemeinek továbbfejlesztése - Nemzeti Koordinációs Központ

Az intézkedés célja: az EUROSUR Nemzeti Koordinációs Központ Európai Parlament és a Tanács 1052/2013. rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő, Frontex elvárásaival összhangban történő folyamatos működésének biztosítása, az illegális migrációhoz igazodva koordinációs központok létrehozása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) EUROSUR regionális és egyéb központok informatikai, telekommunikációs eszközeinek beszerzése

A támogatási kérelem kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 16. pontja alapján, figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013. rendelet 5. cikk (1) bekezdésére az Országos Rendőrfőkapitányság kizárólagos hatáskörrel bír.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslatára vonatkozó főbb adatokat a 2. függelék tartalmazza.

2.2 Információcsere (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés d) pont)

Az integrált határigazgatás fejlesztése érdekében szükséges az együttműködés erősítése a határigazgatásban résztvevő szervezetek és intézmények között, valamint a határbiztonság szempontjából releváns hatóságok és a társadalmi és civil szervezetek között.

Az illegális migráció kezelése érdekében szükséges továbbá az országos illegális migrációs bűnügyi és felderítő hálózat továbbfejlesztése, határrendész szervekkel való együttműködés biztosítása az illegális migráció köré szerveződött szervezett bűnözés felderítése érdekében.

Támogatandó intézkedések

2.2.1 Határellenőrzést támogató kommunikációs rendszerek képességeinek fenntartása, szükség szerinti továbbfejlesztése

Az intézkedés célja: a határellenőrzésben résztvevő szervezetek és intézmények közötti folyamatos, biztonságos és megbízható kommunikáció, adatcsere biztosítása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) kommunikáció, adatcsere biztosítása érdekében informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése, eszközök beszerzése;

b) informatikai, kommunikációs rendszerek folyamatos üzemelésének biztosításához szükséges beruházások.

Ideiglenes külső határokon (horvát, román viszonylat) az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével, valamint a fenntartási kötelezettség biztosításához szükséges intézkedések garantálásával támogatható tevékenység.

2.2.2 Bűnügyi felderítő terület erősítése

Az intézkedés célja: a külső határ jogellenes átlépését elősegítő embercsempész szervezetek felderítése, ellenük határrendész alegységekkel együttműködve végrehajtott fellépés fokozása érdekében az illegális migrációs bűnügyi és felderítő hálózat továbbfejlesztése.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) illegális migrációs bűnügyi és felderítő hálózat és a határrendész alegységek együttműködéséhez szükséges telekommunikációs eszközök beszerzése, közös fellépést támogató eszközök beszerzése;

b) embercsempész szervezetek felderítését támogató informatikai, technikai eszközök beszerezése.

2.2.3 Kockázatelemzés, értékelés fejlesztése

Az intézkedés célja: határellenőrzést támogató, kiemelten illegális migrációra vonatkozó országos kockázat-elemző és -értékelő hálózat továbbfejlesztése az érintett szervek, hatóságok és intézmények bevonásával, közös kockázatelemzés bevezetése.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) Munkacsoportülések, egyeztetések, kézikönyv, intézkedés a Közös Integrált Kockázatelemzői Modell (CIRAM) 2.0 kierjesztésének előkészítésére;

b) a Rendőrség SharePoint rendszerén közös munkafelület kialakítása a migráció kezelésében résztvevő szervek együttműködésének támogatására.

2.3 Közös uniós előírások (515/2014/EU rendelet 9 cikk (2) bekezdés e) és f) pont)

A külső határok egységes és magas szintű védelmére, az illegális migráció kezelésére, a külső határok legális átlépésének zökkenőmentes biztosítására vonatkozó közös uniós előírások alkalmazása kötelező minden tagállam, így Magyarország részére is. Ugyanakkor azok hazai gyakorlatba való átültetése komoly kihívás elé állítja a hazai rendvédelmi szerveket, gondos tervezést igényelnek annak érdekében, hogy hatékonyan szolgálják a magyar és az uniós állampolgárok érdekeit, ugyanakkor a szükségesnél nagyobb mértékben ne terhelje meg a hazai rendvédelmi szerveket, biztosítható legyen a szükséges fejlesztések költséghatékony végrehajtása. Magyarország célja az illegális migráció kezelése, a külső határok legális átlépésének elősegítése érdekében új - lehetőség szerint interoperábilis - technológiák, munkamódszerek felkutatása, kidolgozása, bevezetésének előkésztése. A tervezett tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Belső Biztonsági Alapból innovatív fejlesztéseken keresztül maximalizálni lehessen a határellenőrzés hatékonyságának növelését. A folyamatos fejlődés megköveteli a határrendészek szakmai felkészítésének, továbbképzésének folyamatos felülvizsgálatát, aktualizálását.

Támogatandó intézkedések

2.3.1 Automatizált biometrikus határellenőrző kapuk

Az intézkedés célja: a meglévő automatizált biometrikus határellenőrző kapuk továbbfejlesztésének, illetve új kapuk létesítésének előkészítése Magyarország külső határain a kijelölt határátkelőhelyeken, a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében, az Európai Bizottság által támogatott FastPass projekt ajánlásainak figyelembevételével.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) kutatások, tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmány készítése;

b) tanulmányutak.

2.3.2 Kutatás-fejlesztés

Az intézkedés célja: Magyarország a külső határain komplex határőrizeti felderítő rendszert épített ki, melynek az illegális migráció kihívásaihoz igazodó továbbfejlesztési igények meghatározása, le nem fedett szakaszok ellenőrzés alá vonásához megfelelő műszaki megoldások feltérképezése szükséges. A határrendészek szakmai felkészítésének, továbbképzésének hatékonyságát növelni szükséges, melyhez a jelenlegi képzési rendszer, tematikák felülvizsgálata elengedhetetlen.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) kutatások, tanulmányok készítése.

2.4 Uniós vívmányok - határok (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés g) pont)

Elvárás, hogy a határellenőrzésben, az illegális migráció kezelésében résztvevő állomány a feladatait magas szintű szakmai tudással, eredményesen és hatékonyan lássa el. A schengeni követelményeknek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében szükséges a humánerőforrás tudásszintjének növelése, szakismereteinek folyamatos bővítése a schengen acquis-nak megfelelően, valamint idegen nyelven történő kommunikációs képességének javítása.

Támogatandó intézkedések

2.4.1 A 2.4.1 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

2.4.2 Humánerőforrás felkészültségi szintjének növelése - Képzés

Az intézkedés célja: a határellenőrzést végrehajtó személyi állomány szakmai továbbképzése, a gyakorlatban is hasznosítható tudás biztosításával egyrészt a külső határok zökkenőmentes átlépésének elősegítése, másrészt az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények felfedése, hatékony és humánus intézkedés foganatosítása érdekében. A határellenőrzési feladatok hatékony végrehajtásához szükséges az állomány nyelvismeretének fejlesztése, az ellenőrzés alá vont személyekkel, valamint az együttműködő országok, tagállamok rendészeti szerveivel, FRONTEX szakértőkkel történő megfelelő kommunikáció megteremtése érdekében.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) szakmai továbbképzések szervezése, végrehajtása határrendészek részére;

b) nyelvtanfolyamok szervezése, végrehajtása határrendészek részére;

c) konferenciák, tanulmányutak, hospitációk;

d) képzési tematikák, módszertanok, tananyag, jegyzet kidolgozása határrendészek szakmai felkészítéséhez, továbbképzéséhez.

A tevékenységek végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett személyek személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a kijelölt hatóságnak való átadásukra, különös tekintettel a gyermekekre és kísérő nélküli kiskorúakra.

2.4.3 Légi fuvarozók képzése

Az intézkedés célja: tiltott határátlépés kísérletének megelőzése érdekében utazási irodák, légifuvarozók, autóbusz társaságok és szerződött partnereik továbbképzése.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) továbbképzés szervezése, végrehajtása

2.5 Jövőbeli kihívások (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés h) pont)

Az Európai Unióba irányuló illegális migráció kezeléséhez elengedhetetlen a kijelölt hazai hatóságok, szervezetek közötti együttműködés, valamint a magyar határrendészeti szervek és a harmadik országok hatóságai közötti gyakorlati együttműködés fejlesztése.

Támogatandó intézkedések

2.5.1 Harmadik országok folytatott műveleti együttműködés ösztönzését szolgáló intézkedések, beleértve a közös műveleteket is

Az intézkedés célja: az együttműködés fejlesztése a harmadik országokkal, különös tekintettel a szomszédos, valamint a Nyugat-balkáni államok hatóságaival az irreguláris migráció elleni fellépés elősegítése érdekében.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) közös műveletek, valamint azok előkészítését, értékelését szolgáló munkacsoportülések, megbeszélések

Harmadik országok határrendészeti szerveinek bevonására az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdésében valamint 9. cikk (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel kerülhet sor.

2.6 Nemzeti képességek - határok (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont)

Magyarország schengeni külső határain a schengeni tagságból adódóan nem csak a hazánk, hanem az egész schengeni térség biztonságát garantálni kell. A kívánt cél elérése érdekében mind a határátkelőhelyeken végrehajtott határforgalom-ellenőrzés, mind a határátkelőhelyek közötti határszakaszok őrizete során alkalmazni kell a kor technikai és technológiai fejlettségének megfelelő berendezéseket és az ezekkel összhangban lévő eljárásrendeket. Az elvárt szintű reagáló képesség feltételezi az eltérő terepviszonyokhoz igazodó mobilitás meglétét, az állomány várható feladatokhoz igazodó felszerelését, és indokolt esetben a légi támogatást is. A schengeni térség belső biztonságának védelme érdekében a határátkelőhelyeken biztosítani kell a biometrikus elemeken (arckép és ujjnyomat) alapuló, kétséget kizáró személyazonosításhoz szükséges feltételeket. A migrációs áramlások kezelése érdekében szükséges a külső határok igazgatása, valamint a szabad mozgás térségében végrehajtott, külső határok igazgatásával kapcsolatos intézkedések támogatása, a meglévő hazai képességek kiterjesztése, fejlesztése.

Támogatandó intézkedések

2.6.1 Határátkelőhelyek kialakítása, bővítése, továbbfejlesztése

Az intézkedés célja: a Nagyhódos-Nagypalád között közúti határátkelőhely létesítése, a közúti határátkelőhely infrastruktúrájának megépítésével, határellenőrzéshez szükséges informatikai, technikai eszközök beszerzésével.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) kiviteli munkák (építészeti, gépészeti, elektromos munkák stb.) elvégzése a KHA 2013/3.1.4 számú projekt keretében elkészült vázlattervek alapján;

b) a határforgalom-ellenőrzéshez szükséges berendezések, eszközök beszerzése.

A tevékenység megvalósítására az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) és (5) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel kerülhet sor.

A támogatási kérelem kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 11. pontja alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság kizárólagos hatáskörrel bír.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslatára vonatkozó főbb adatokat a 3. függelék tartalmazza.

2.6.2 SISII nemzeti rendszerének és kapcsolódó alrendszerének működtetése és alkalmazása

Az intézkedés célja: az N.SIS II és a kapcsolódó nemzeti szakrendszerek biztonságos, megbízható működésének bizosítása prioritás Magyarország részére. Az intézkedés keretében az N.SIS II és a kapcsolódó rendszerek folyamatos működés biztosításához, biztonságának fokozásához, a munkaprogram időszakában jelentkező kihívások kezeléséhez szükséges informatikai fejlesztések végrehajtása a cél.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) hardver-, és szoftver beszerzés, fejlesztés N.SISII és nemzeti szakrendszerek esetén.

Két esetben a támogatási kérelem kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXXI. törvény) 1. § 10. pontja, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcsere részletes szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 15/2013. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 15/2013. (I. 28.) Korm. rendelet] 1. §-a valamint az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (4) bekezdése alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (jogutódlást követően a Belügyminisztérium) valamint az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ kizárólagos hatáskörrel bír.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (jogutódlást követően a Belügyminisztérium) valamint az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslataira vonatkozó főbb adatokat a 4., 5. és 11. függelék tartalmazza.

2.6.3 Határforgalom-ellenőrzés technikai feltételeinek fenntartása, fejlesztése

Az intézkedés célja: A külső határokon (beleértve az ideiglenes külső határokat is) a határforgalom-ellenőrzés egységes, magas szintű végrehajtása, a zökkenőmentes határátléptetés schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása, mindeközben a nemzetközi védelemhez való hozzáférést biztosítva az arra rászorulók számára, összhangban a tagállamok által az emberi jogok területén vállalt kötelezettségekkel, a visszaküldés tilalmának elvét is ideértve.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a hatékony és biztonságos határforgalom-ellenőrzéshez szükséges működést támogató informatikai, technikai eszközök beszerezése;

b) határforgalom-ellenőrzés folyamatosságának biztosítását, ellenőrzés gyorsaságának fokozását, rendszerek biztonságának növelését fokozó informatikai fejlesztések;

c) Interpol FIND adatbázis elérhetővé tételéhez szükséges informatikai fejlesztések.

Ideiglenes külső határokon (horvát, román viszonylat) az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével, valamint a fenntartási kötelezettség biztosításához szükséges intézkedések garantálásával támogatható tevékenység.

A támogatási kérelmek kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése és 1. § (2) bekezdés 11. pontjai alapján az Országos Rendőr-főkapitányság kizárólagos hatáskörrel bír.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslataira vonatkozó főbb adatokat a 6-9. függelék tartalmazza.

2.6.4 Határőrizeti felderítő rendszer továbbfejlesztése

Az intézkedés célja: a határátkelőhelyek közötti határszakaszok őrizete során a kor technikai és technológiai fejlettségének megfelelő berendezések és az ezekkel összhangban lévő eljárásrendek bevezetése annak érdekében, hogy Magyarország külső határaira érkező irreguláris migránsokat megbízhatóan és hatékonyan felderítsék a határrendészeti szervek.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) határőrizeti felderítő eszközök és rendszerek beszerzése

Ideiglenes külső határokon (horvát, román viszonylat) az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével, valamint a fenntartási kötelezettség biztosításához szükséges intézkedések garantálásával támogatható tevékenység.

2.6.5 Reagáló képesség és mobilitás fokozása

Az intézkedés célja: határrendészeti, illegális migrációs bűnügyi és felderítő szervek reagáló képességének és mobilitásának fokozása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) gépjárművek beszerzése, beleértve Schengen buszokat is

Ügyintézői feladatok végrehajtása, mélységi ellenőrzéshez fedett illetve jelzetes járőr gépjárművek beszerzése nem támogatható.

Ideiglenes külső határokon (horvát, román viszonylat) az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével, valamint a fenntartási kötelezettség biztosításához szükséges intézkedések garantálásával támogatható tevékenység.

2.6.6 Mélységi ellenőrzési tevékenység technikai és informatikai rendszerének kialakítása

Az intézkedés célja: mélységi ellenőrzést végrehajtó alegységek fejlesztése annak érdekében, hogy a szabad mozgás térségében végrehajtott, a külső határok igazgatásával kapcsolatos intézkedések hatékonysága növekedjen (kizárólag a külső határt illegálisan átlépett, korábban eljárás alá nem vont irreguláris migránsok intézkedés alá vonása támogatható).

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) informatikai, technikai eszközök beszerzése általános informatikai és kommunikációs eszközök kivételével.

3.) SO3. Működési támogatás

3.1 A3.1 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

3.2 Működési támogatás - határok

Az intézkedés célja: egyrészt az unió külső határain a migráció áramlásának kezelését támogató biztonságos IT rendszer, a SIS II informatikai infrastruktúrájának cseréje, másrészt a külső határokon alkalmazott határellenőrzést támogató eszközök amortizációs cseréje.

A beszerzett eszközökre vonatkozó indikátorok célértéke csak a nagy értékű tárgyi eszközöket tartalmazza.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) NS.CP és N.COPY informatikai, hálózati eszközök, szoftverlicenszek és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése;

b) határőrizeti felderítő eszközök beszerzése meglévő felderítő eszközök kiváltása érdekében;

c) határőrizeti felderítő rendszerek (kiemelten stabil hőkamera rendszer) modernizálása.

Kizárólag az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében foglalt tevékenységek nyerhetnek támogatást, amennyiben megfelelnek a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

SIS II HU NS.CP hálózati infrastruktúra megújítása című projekt esetén a támogatási kérelem kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a 2012. évi CLXXXI. törvény 1. § 10. pontja és a 15/2013. (I. 28.) Korm. rendelet 1.§-a alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (jogutódlást követően a Belügyminisztérium) kizárólagos hatáskörrel bír.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (jogutódlást követően a Belügyminisztérium) közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslatára vonatkozó főbb adatokat a 10. és 12. függelék tartalmazza.

Ideiglenes külső határokon (horvát, román viszonylat) az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével, valamint a fenntartási kötelezettség biztosításához szükséges intézkedések garantálásával támogatható tevékenység.

4.) SO4. Az SO4. intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

5.) SO5. Bűnüldözés és Bűnmegelőzés

Az egyedi célkitűzés alatt az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16. napján kelt 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (2) bekezdés a) pontjával összhangban azon intézkedések kerülnek támogatásra, amelyek elősegítik a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűncselekmények - beleértve a terrorizmust, megelőzését - elleni küzdelmet, valamint segítik a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését, beleértve az érintett uniós szerveket, valamint az érintett harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket is.

Mindezek keretében alapvető cél a megelőzés és a kockázatelemzés lehetőségeinek kihasználása; a rendelkezésre álló kapacitások és a reagálási képességek fejlesztése; az együttműködés, a koordináció és az információcsere javítása, a nemzetközi kapcsolatrendszer szélesítése; a képzések számának és hatékonyságának növelése, a kutatás terén folytatott tevékenység erősítése, támogatása; továbbá az áldozatvédelmi és áldozatsegítési rendszer fejlesztése.

Az intézkedések végrehajtása során az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) bekezdésében foglaltak érvényesítésére a kedvezményezetteknek különös figyelmet kell fordítani.

A beszerzett eszközökre vonatkozó indikátorok célértéke a kis és nagy értékű tárgyi eszközöket tartalmazza.

5.1 Bűnmegelőzés és bűnüldözés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés a) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás a szakpolitikai ciklus hazai szempontból relevanciával bíró szakterületeivel összefüggésben jelentkező bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok ellátásához, valamint a horizontális, illetve szakértői feladatok elvégzéséhez kapcsolódó fejlesztések támogatása. Szintén támogatandóak a súlyos és szervezett bűncselekmények elkövetése miatt folytatott eljárásokkal párhuzamosan megindított gazdasági-pénzügyi nyomozások, vagyon-visszaszerzés lefolytatásához szükséges fejlesztések, valamint a terrorizmus megelőzését és az ellene történő fellépést segítő felderítési, információvédelmi és műveleti eljárásokkal kapcsolatos fejlesztések.

* Összege a BM által biztosított hazai társfinanszírozással és a Kedvezményezet elszámolható hozzájárulásával együtt értendő.

Támogatható intézkedések

5.1.1 EMPACT16 műveletek számának növelése, részvétel közös nyomozócsoportokban

Az intézkedés célja: A szakpolitikai ciklus nemzeti szinten releváns EMPACT prioritásterületeihez kötődő műveletek számának növelése; valamint több állam részvételével létesített, konkrét bűncselekmények felderítését, nyomozását, bizonyítékok beszerzését és az elkövetők elfogását célzó közös nyomozócsoportokban történő részvétel.

A szakpolitikai ciklus nemzeti szinten releváns EMPACT prioritásterületei:

a) illegális migráció elősegítése;

b) emberkereskedelem;

c) termékhamisítás;

d) MTIC18 és jövedéki adócsalás;

e) szintetikus kábítószerek;

f) kokain és heroin;

g) illegális fegyverkereskedelem;

h) cybercrime.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) EMPACT műveletekkel/JIT-ekkel kapcsolatban felmerülő utazások, műveleti megbeszélések;

b) EMPACT műveletekkel/JIT-ekkel kapcsolatban felmerülő kommunikációs (pl. fordítás, tolmácsolás) és szakértői tevékenységek;

c) EMPACT műveletek/JIT-ek megvalósítását támogató felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő eszközök bérlése.

5.1.2 Súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységek felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő kapacitások fejlesztése

Az intézkedés célja: A szakpolitikai ciklus nemzeti szinten releváns EMPACT prioritásterületeit érintően aktívabb részvétel biztosítása a felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő kapacitások fejlesztése révén azon egységeknél, amelyek a szakpolitikai ciklushoz kapcsolódó súlyos és szervezett bűncselekmények felderítésével és nyomozásával foglalkoznak, illetve azon egységeknél, amelyek e tevékenységeket horizontális, szolgáltatótámogató funkciók ellátásával segítik.

A szakpolitikai ciklus nemzeti szinten releváns EMPACT prioritásterületei:

a) illegális migráció elősegítése;

b) emberkereskedelem;

c) termékhamisítás;

d) MTIC és jövedéki adócsalás;

e) szintetikus kábítószerek;

f) kokain és heroin;

g) illegális fegyverkereskedelem;

h) cybercrime.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a jelölt prioritásterületekhez kapcsolódó súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységeknél, illetve ezen tevékenységet horizontális, szolgáltató-támogató funkciók ellátásával segítő egységeknél kapacitásfejlesztés, különösen:

i. speciális felderítési, nyomozati, műveleti, operatív technikai és IT technikai eszközök beszerzése;

ii. fedett gépjárművek és speciális eszközökkel felszerelt műveleti gépjárművek beszerzése, mobil műveletirányító rendszer beszerzése.

5.1.3 A szakpolitikai ciklushoz kapcsolódó súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységek munkáját támogató, szakértői funkcióval bíró egységek felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő kapacitások fejlesztése

Az intézkedés célja: A szakpolitikai ciklushoz kapcsolódó súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységek munkáját támogató azon egységeknél, amelyek különleges kriminalisztikai szaktudással és speciális bűnügyi szakismerettel bírnak a felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő kapacitás, illetőleg laborkapacitás fejlesztése.

A szakpolitikai ciklus megvalósítása szempontjából kiemelt szakterületek:

a) illegális migráció elősegítése

b) emberkereskedelem

c) termékhamisítás

d) MTIC és jövedéki adócsalás

e) szintetikus kábítószerek

f) kokain és heroin

g) illegális fegyverkereskedelem

h) cybercrime

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) szakértői funkcióval bíró egységek kapacitás fejlesztése céljából technikai eszközök -laboratóriumi (beleértve a mobil laboratóriumokat is) felszerelés, bűnügyi technikai és IT technikai eszközök és rendszerek - beszerzése.

5.1.4 Párhuzamos gazdasági-pénzügyi nyomozások támogatása a súlyos és szervezett bűncselekményekhez kapcsolódóan, a vagyonvisszaszerzés hatékonyságának javítása, valamint a rendészeti és nemzetközi jelleggel érintett hivatali korrupció elleni fellépés fokozása

Az intézkedés célja: A súlyos és szervezett bűncselekmények elkövetése miatt folytatott eljárásokkal párhuzamosan megindított gazdasági-pénzügyi nyomozásokkal, vagyon-visszaszerzéssel foglalkozó egységeknél a felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő kapacitás fejlesztése. A felderítési, műveleti és reagálási, mobilitást növelő kapacitás fejlesztése a rendészeti és nemzetközi jelleggel érintett hivatali korrupciós jellegű bűncselekmények felderítéséért és nyomozásáért felelős egységeknél.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) gazdasági-pénzügyi nyomozásokkal, vagyon-visszaszerzéssel foglalkozó egységeknél, valamint a rendészeti és nemzetközi jelleggel érintett hivatali korrupciós jellegű bűncselekmények felderítéséért és nyomozásáért felelős egységeknél kapacitásfejlesztés, különösen

i. speciális felderítési, nyomozati, műveleti, operatív technikai és IT technikai eszközök beszerzése;

ii. fedett gépjárművek és speciális eszközökkel felszerelt műveleti gépjárművek beszerzése, mobil műveletirányító rendszer beszerzése.

5.1.5 A terrorizmus elleni küzdelem érdekében a zsúfolt helyek és könnyű célpontok védelmét szolgáló módszerek kidolgozása, protokoll bevezetése; továbbá felderítési, művelettámogatási és információvédelmi eszközrendszer bővítése

A intézkedés célja: a polgárok nagy tömege által látogatott intézmények, létesítmények és infrastruktúrák hatékony megelőzési, védekezési rendszerének kialakítása céljából a nemzetközi jó gyakorlatok, hazai sajátosságok melletti adaptálása, a Nemzeti Biztonsági Megelőzési Program elkészítése és implementálása.

A kedvezményezett kötelessége, hogy az elkészült zsúfolt helyek és könnyű célpontok védelmét szolgáló programnak az érintett rendészeti szervek védelmi rendszerébe történő beépítését biztosítsa.

A terrorizmus elleni küzdelem érdekében a terroristák potenciális célpontjainak védelme céljából technikai fejlesztések a felderítés, művelettámogatás és információvédelem terén.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) hatékony védelmi rendszer kialakítása a Nemzeti Biztonsági Megelőzési Program kidolgozása révén;

b) Nemzeti Biztonsági Megelőzési Program elkészítése céljából szakértői tapasztalatcserék megvalósítása (szakértői megbeszélések, munkacsoportok);

c) Nemzeti Biztonsági Megelőzési Program elkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek (pl. szakértői tevékenység, fordítás, díjköteles adatbázisok használata);

d) Nemzeti Biztonsági Megelőzési Program részeként oktatási programok, tréningek szervezése, megtartása

e) a terroristák potenciális célpontjainak védelméért felelős szerveknél speciális felderítési, nyomozati, műveleti, operatív technikai és IT technikai eszközök beszerzése.

5.1.6 Határon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem részeként bűnmegelőzési tárgyú programok és kampányok indítása

Az intézkedés célja: A határon átnyúló súlyos és szervezet bűncselekmények jelenségéhez kapcsolódóan a társadalmi tudatosság növelése, érzékenyítése érdekében prevenciós programok megvalósítása, felvilágosító és kommunikációs tevékenység szervezése az alábbi szakterületeket illetően egy vagy több területet érintően:

a) terrorizmus, radikalizáció, extrémizmus;

b) kábítószer-kereskedelem;

c) fegyverkereskedelem;

d) pénzmosás;

e) rendészeti korrupció;

f) fizetőeszközök hamisítása - beleértve: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz csalás;

g) cybercrime - beleértve: kiberbiztonság, gyermekek szexuális kizsákmányolása -;

h) szervezett bűnözés - beleértve: embercsempészet, termékhamisítás, MTIC és jövedéki adócsalás.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a határon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem részeként tájékoztató anyagok, disszeminációs, kommunikációs terv kidolgozása;

b) hagyományos és on-line kampányok indítása a szervezett bűnözés veszélyeire koncentráltan.

5.2 Információcsere (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés b) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás a folyamatos, megbízható és biztonságos információcsere, illetve a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése érdekében az elektronikus formalizált kommunikációs mechanizmusok és az integrált adattovábbítási platformok kialakítását, fejlesztését célzó törekvések támogatása, továbbá a releváns hazai és nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatrendszer és koordináció további javítása céljából tervezett fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

5.2.1 A nemzetközi bűnügyi adat-, információcsere terén a személyes részvétel és együttműködés fokozása

Az intézkedés célja: A hazai rendészeti szervek releváns külföldi országok hatóságaival, uniós és egyéb releváns ügynökségekkel történő együttműködésének fejlesztése aktívabb személyes részvételen keresztül: rendészeti szakértők ismereteinek bővítése és a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztése a szakmai hálózatokban történő részvétel segítségével, valamint az összekötő tisztviselői hálózat kiterjesztésével.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) nemzetközi igazságügyi és rendészeti szakértői tapasztalatcseréken (fórumok, munkacsoportülések, konferenciák) történő részvétel és ezek szervezése;

b) rövidebb időtartamú hospitációkban történő részvétel uniós vagy egyéb nemzetközi ügynökségeknél; valamint nemzeti szakértői részvétel külföldi hatóságoknál;

c) releváns uniós tagországokba vagy harmadik országokba történő összekötő tisztviselők kihelyezése.

5.2.2 A nemzetközi bűnügyi adat-, információcsere terén fennálló - különösen a szakpolitikai ciklus nemzeti szinten releváns EMPACT prioritásterületeihez kapcsolódó - hiányosságok felmérése, az adatáramlás javítása

Az intézkedés célja: A hazai megyei, regionális és központi rendészeti szervek, valamint az igazságszolgáltatás szervei, illetve a külföldi hatóságok és ügynökségek közötti kommunikáció és bűnügyi adatcsere folyamatok vizsgálata, javítása, az adatáramlási modell optimalizálása, az együttműködés fokozása, hatékonyabbá tétele. A nemzeti és nemzetközi igazságügyi és rendészeti szervek közötti információáramlás javítása érdekében pilot projekt keretében felhasználói útmutató elkészítése és az együttműködést, biztonságos információcserét segítő on-line tájékoztató felület kialakítása.

A kedvezményezett kötelessége, hogy az adatáramlási modell fejlesztését szolgáló tanulmány eredményeinek az érintett rendészeti szervek adatáramlási modellébe történő beépítését biztosítsa, illetve a nemzetközi adatcserét támogató felhasználói útmutató az érintett rendészeti szervek szakemberei részére történő elérhetőségét a projekt zárását követően legalább két év időtartamban biztosítsa.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a nemzetközi relevanciával bíró hazai adatáramlási modell fejlesztését megalapozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése;

b) pilot projekt keretében a nemzetközi adatcserét támogató on-line felhasználói útmutató elkészítése; az útmutató üzembe állításához szükséges IT hardver és szoftver eszközök beszerzése

c) az adatáramlási modell, illetve a felhasználói útmutató elkészítése érdekében szakértői tapasztalatcserék (workshop, konferencia) szervezése, illetve az azokon történő részvétel.

5.2.3 A bűnügyi adat-, információcsere terén a közvetlen nemzetközi adatkapcsolatok kialakítása, fejlesztése

Jelen Munkaprogram keretében az intézkedés nem kerül kiírásra.

5.3 Képzés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés c) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás a határon átnyúló rendészeti együttműködés fejlesztése és a nemzetközi szemléletmóddal bíró rendészeti kultúra kialakítása érdekében az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer (LETS20) bevezetésére, valamint további szakmai és nyelvi képzések megtartására irányuló fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

5.3.1 Az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer (LETS) kialakítása és képzések szervezése

Az intézkedés célja: Az Európai Bizottság COM(2013) 172. számú közleménye rendelkezik az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer létrehozásáról, amelynek bevezetésével kapcsolatban hazánk is elkötelezett. Cél a nemzetközi rendészeti képzési szervek - különösen az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) - által készített tananyagok adaptációja révén az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer kialakítása és bevezetése a nemzeti alapképzési és továbbképzési rendszerbe az alapvető nemzetközi rendészeti, bűnügyi ismeretek, uniós vívmányok, készségek és kompetenciák megszerzése céljából; valamint képzések és gyakorlatok szervezése, megtartása a határon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében.

Az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer részeként az I. számú fellépési területét illetően cél a rendelkezésre álló oktatási anyagok fejlesztése nyomán esettanulmányok bemutatásával bővített új, naprakész, interaktív tananyag kidolgozása és akkreditálása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer keretében tervezett képzésekhez kapcsolódó képzési tervek, tananyagok és módszertanok kidolgozása, felülvizsgálata, nemzetközi tananyagok és módszertanok adaptálása, oktatási segédanyagok készítése és az ezekkel összefüggő tevékenységek (pl. szakértői tevékenység, fordítás, díjköteles adatbázisok használata, oktatói és hallgatói állomány tudásszintjének, tudásszint javulásának vizsgálata, tapasztalatcserék megtartása);

b) az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer keretében tervezett képzésekhez kapcsolódó ismeretanyag átadása céljából pilot képzések szervezése, megtartása.

5.3.2 Specializált bűnügyi szakképzési központ létrehozása

Az intézkedés célja: A bűnözés újszerű formáinak felderítésével és nyomozásával foglalkozó szakemberek kompetenciáinak fejlesztése céljából a hírszerzési, adatelemzési és bizonyíték gyűjtési tevékenység ellátásával kapcsolatos tudás bővítése érdekében speciális képzési központ létrehozása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) specializált bűnügyi szakképzési központ létrehozása érdekében IT technikai eszközök és speciális oktatási célú eszközök beszerzése, szakértői támogatás igénybevétele;

b) bűnözés újszerű formáinak felderítésével és nyomozásával foglalkozó szakemberek kompetenciáinak fejlesztése céljából képzések szervezése, megtartása.

5.3.3 Az Európai Bűnüldözési Képzési Rendszeren (LETS) kívüli további képzések megvalósítása, tapasztalatcserék és tanulmányutak

Az intézkedés célja: A súlyos és szervezett bűncselekmények elkövetése miatt folytatott eljárásokban párhuzamosan megindítandó gazdasági-pénzügyi nyomozások, a vagyon-visszaszerzés hatékonyságának növelése érdekében képzések szervezése, megtartása, továbbá metodika kidolgozása.

A kedvezményezett kötelessége, hogy a gazdasági-pénzügyi nyomozások, vagyon-visszaszerzés tárgyában elkészült metodikának az érintett igazságügyi és rendészeti szervek által történő implementálását biztosítsa.

Bűnüldözési témájú, illetve multidiszciplináris képességek megteremtését célzó képzések, valamint szakmai idegen nyelvi képzések szakemberek részére. Képzések elsősorban az alábbi szakterületek vonatkozásában indíthatóak:

a) terrorizmus, radikalizáció, extrémizmus;

b) kábítószer-kereskedelem;

c) fegyverkereskedelem;

d) emberkereskedelem,

e) pénzmosás;

f) gazdasági-pénzügyi nyomozások, vagyon-visszaszerzés;

g) rendészeti korrupció;

h) fizetőeszközök hamisítása - beleértve: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz csalás;

i) cybercrime - beleértve: kiberbiztonság, gyermekek szexuális kizsákmányolása;

j) szervezett bűnözés - beleértve: embercsempészet, termékhamisítás, MTIC és jövedéki adócsalás, környezeti bűncselekmények;

k) rendészeti operatív együttműködés;

l) rendészeti információcsere.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) gazdasági-pénzügyi nyomozások, vagyon-visszaszerzés tárgyában készülő metodika, bűnüldözési témájú, illetve multidiszciplináris készségek megszerzését célzó, valamint szakmai idegen nyelvi képzési tervek, tananyagok, oktatási segédanyagok kidolgozása, felülvizsgálata, továbbá ezek készítéséhez kapcsolódó tevékenységek (pl. szakértői tapasztalatcseréken, workshopokon, konferenciákon történő részvétel, szakértői tevékenység, díjköteles adatbázisok használata, akkreditációs eljárás lefolytatása);

b) gazdasági-pénzügyi nyomozások, vagyon-visszaszerzés tárgyában, bűnüldözési témájú, illetve multidiszciplináris készségek megszerzését célzó, valamint szakmai idegen nyelvi képzések, szakmai továbbképzések szervezése, megtartása.

5.3.4 Az emberkereskedelem elleni küzdelemhez kapcsolódó áldozatvédelmi képzések szervezése

Az intézkedés célja: Az áldozatok eredményes azonosítása és irányítása céljából tartandó képzés az emberkereskedelem bűncselekmény felderítésében, nyomozásban és az emberkereskedelem áldozatainak védelmében, segítésében érintett szakemberek részére, lehetőség szerint a rendészeti ágazaton kívül foglalkoztatott szakemberek bevonásával.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az emberkereskedelem elleni küzdelem tárgyában tartott képzésekhez, képzési terv, tananyagok kidolgozásához, felülvizsgálatához, adaptálásához, oktatási segédanyagok készítéséhez kapcsolódó tevékenységek (pl. szakértői tevékenység, fordítás, díjköteles adatbázisok használata);

b) az emberkereskedelem elleni küzdelem tárgyában tartott képzések szervezése, megtartása;

c) az emberkereskedelem elleni küzdelemhez kapcsolódó áldozatvédelmi képzések szervezése, megtartása érdekében szakértői tapasztalatcseréken (workshopokon, konferenciákon) történő részvétel.

5.4 Áldozatvédelem (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés d) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás az áldozatvédelem terén, különösen az emberkereskedelem - beleértve a gyermekkereskedelmet is - áldozatait illetően, a releváns országokat, hazai és nemzetközi partnereket érintően az együttműködés javítását, a jelenséggel kapcsolatos tudatosság növelését célzó intézkedések támogatása, valamint az áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztésére és az ismételt áldozattá válás megelőzésére, illetve az áldozatok re-integrálására koncentrált fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

5.4.1 Az emberkereskedelem áldozatainak irányítási mechanizmusát segítő, illetve az emberkereskedelem trendjeit monitorozó web alapú rendszer létrehozása

Az intézkedés célja: Az emberkereskedelem elleni küzdelem releváns kormányzati és civil szerveit összekapcsoló, adatcserét szolgáló IT platform létrehozása, lehetőség szerint a nemzetközi szervezetek bevonásával.

Olyan egységes (áldozatirányítási és anonim) adatbázis létrehozása, amely segíti az áldozatok szűrését, áldozatvédelmi rendszerbe történő bevonását, nyomon követését és irányítását, illetve az adatszolgáltatást érintően segíti az emberkereskedelem trendjeit érintő statisztikai felméréseket, értékeléseket és vizsgálatokat is.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az egységes elektronikus adatbázis elérését szolgáló web alapú rendszer kialakítását megalapozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és az ehhez kapcsolódó munkacsoport létrehozása, szakértői tapasztalatcserék megtartása (workshop, konferencia);

b) a web alapú IT platform, a térinformatikai rendszer, valamint a kapcsolódó egységes adatbázis létrehozásához és működtetéséhez szükséges IT technikai eszközök beszerzése;

c) web alapú rendszer formájában IT platform és térinformatikai rendszer kialakítása beavatkozási térképpel, valamint a kapcsolódó egységes adatbázisok létrehozása és feltöltése;

d) a web alapú rendszer üzemszerű működtetését célzó oktatások szervezése és megtartása.

5.4.2 Az emberkereskedelem elleni küzdelem támogatását célzó transznacionális áldozatirányító mechanizmus kialakítása Svájc viszonylatában

Az intézkedés célja: Az emberkereskedelem nemzetközi áldozatkezelési mechanizmusa részeként egy, a származási és célországi kormányzati és civil intézményrendszer, valamint lehetőség szerint a nemzetközi szervezetek bevonásával kialakított magyar-svájci áldozatazonosítási, irányítási, védelmi és segítési modell kialakítása, amely elősegíti a különböző szakterületek képviselői közötti megértést, együttműködést, kommunikációt és adatcserét.

Az új mechanizmus kialakítását követően a kedvezményezett kötelessége, hogy a projekt zárását követően legalább két év időtartamban a mechanizmus alkalmazását biztosítsa.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) áldozatazonosítási, irányítási, védelmi és segítési modell kialakítása céljából munkacsoportok létrehozása, szakértői tapasztalatcserék (workshopok, konferenciák) megtartása, tapasztalatcseréken történő részvétel;

b) áldozatazonosítási, irányítási, védelmi és segítési modell bemutatását célzó kiadvány elkészítése.

5.4.3 Együttműködés az állami és a civil szféra szereplői, valamint a releváns nemzetközi közösségek, szervezetek és ügynökségek között az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása érdekében

Az intézkedés célja: Az emberkereskedelem áldozatainak segítését célzó mechanizmus részeként az együttműködés és a kommunikáció régiós, illetve megyei szintű élénkítése, rendszeres információ csere a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus tagjai, egyéb kormányzati és civil szervek, továbbá a releváns nemzetközi szervezetek, közösségek és ügynökség között.

Az új mechanizmus kialakítását követően a kedvezményezett kötelessége, hogy a projekt zárását követően legalább két év időtartamban a felállított rendszer működését biztosítsa.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az együttműködés és kommunikáció régiós és megyei szintű élénkítése érdekében munkacsoportok létrehozása és szakértői tapasztalatcserék szervezése, látogatása (workshop, konferencia);

b) az együttműködés és kommunikáció régiós és megyei szintű élénkítése érdekében tanulmány előkészítéséhez, tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó tevékenységek (pl. szakértői tevékenység, díjköteles adatbázisok használata, kommunikációs tevékenység keretében fordítás, tolmácsolás);

c) az együttműködés és kommunikáció régiós és megyei szintű élénkítése érdekében szakértői tanulmányutakon történő részvétel.

5.4.4 Az emberkereskedelem elleni küzdelem jegyében az emberkereskedelem jelenségével, veszélyeivel kapcsolatosan bűnmegelőzési tárgyú programok indítása a társadalmi tudatosság és az on-line tudatosság növelése érdekében

Az intézkedés célja: Az emberkereskedelem elleni küzdelem jegyében az on-line tudatosság felmérése és javítása felvilágosító tevékenység szervezésén keresztül.

A kedvezményezett kötelessége, hogy az on-line tudatosság felmérését szolgáló tanulmány eredményeinek az érintett szervek megelőzési tevékenységébe történő beépítését biztosítsa.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem jegyében tájékoztató anyagok, disszeminációs és kommunikációs terv kidolgozása; valamint egy web felület létrehozása a szexuális és munka célú kizsákmányolás jelenségeire, az áldozattá válás és az ismételt áldozattá válás megelőzésére, a kereslet és a kínálat csökkentésére irányuló törekvések támogatására.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az on-line tudatosság felmérése céljából tanulmány készítése;

b) az on-line tudatosság javítása érdekében felvilágosító tevékenységek megvalósítása, kampányok indítása;

c) a kizsákmányolás jelenségét és az áldozattá válás megelőzését illetően tájékoztató anyagok, disszeminációs, kommunikációs terv kidolgozása,

d) a kizsákmányolás jelenségét és az áldozattá válás megelőzését illetően web felület létrehozása, fejlesztése;

e) a kizsákmányolás jelenségét és az áldozattá válás megelőzését illetően társadalmi tudatosság növelő (hagyományos és/vagy on-line) kampányok indítása.

5.5 Kockázat- és fenyegetettség-értékelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés. g) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt a határon átnyúló súlyos és szervezett bűncselekmények - úgy mint a terrorizmus és a rendészeti korrupció - megelőzése és az ellenük történő fellépés részeként prioritás a terrorizmus és az erőszakos extrémizmus, illetve a rendészeti korrupció korai előrejelzését célzó, továbbá ezen tárgyú kockázatelemzésekre irányuló fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

5.5.1 EU szinten megvalósuló kockázatelemzés és -értékelés, illetve kockázatkezelés támogatása, kockázatelemzési metódus implementálása, valamint felderítési és elemzői kapacitások fejlesztése

Az intézkedés célja: EU szinten megvalósuló kockázatelemzés és -értékelés, illetve kockázatkezelés támogatása, nemzeti elemzői kapacitás fejlesztése céljából részvétel az EU szintű kockázat és fenyegetettség értékelés előkészítésében, tervezésében és megvalósításában; a felderítési tevékenység alapját jelentő elemzői és értékelői feladatok támogatása, ezen kapacitások bővítése, a nemzetközi jó gyakorlatok átvétele, valamint az elérhető eredmények nemzeti szinten történő alkalmazása a radikalizáció, extrémizmus és terrorizmus, illetve a rendészeti korrupció témakörét illetően.

A kedvezményezett kötelessége, hogy a kockázat és fenyegetettség értékelését szolgáló tanulmány eredményeinek az érintett szervek megelőzési és felderítési, védelmi tevékenységébe történő beépítését biztosítsa.

Terrorizmussal és erőszakos extrémizmussal összefüggő interneten található tartalmakkal kapcsolatos felderítési képesség fokozása érdekében kapacitások fejlesztésével a terrorizmust és erőszakos extrémizmust támogató ideológiát közvetítő nyílt forrású eszközök figyelése, korlátozása és eltávolítása, illetve a szükséges előrejelző mechanizmusok kiépítése az ezen eszközöket toborzásra, kommunikációra és információ cserére használó személyek azonosításának elősegítése céljából.

A légiközlekedés-védelem terén EU kockázatelemzési metódus implementálása, kapacitások bővítése céljából uniós kockázatelemzési metódus átvétele, a légiáru-védelemre és a légiutasbiztonságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása, ezek hazai alkalmazása. A megfelelő védelmi szint elérése érdekében a légiközlekedés védelem terén szakfeladatokat ellátó szervek kapacitásfejlesztése.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) EU szintű kockázat és fenyegetettség értékelés előkészítése, tervezése és megvalósítása érdekében szakértői tapasztalatcseréken (konferenciákon, workshopokon, szakmai fórumokon, tanulmányutakon) történő részvétel;

b) EU szintű kockázat és fenyegetettség értékeléshez kapcsolódó tanulmány előkészítéséhez, tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó tevékenységek (pl. szakértői tevékenység, díjköteles adatbázisok használata, kommunikációs tevékenység keretében fordítás, tolmácsolás);

c) EU szintű kockázat és fenyegetettség értékeléshez kapcsolódó kapacitások bővítése céljából IT technikai eszközök beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétel;

d) a nyílt forrásból származó információk figyelése és gyűjtése, korlátozása, eltávolítása érdekében és a szükséges előrejelző mechanizmusok kiépítése céljából IT technikai eszközök beszerzése;

e) a légiközlekedés-védelem terén a kockázatelemzési metódus átvétele, a vonatkozó cselekvési terv végrehajtása és ezek hazai alkalmazása érdekében szakértői tapasztalatcseréken (workshopokon, konferenciákon) történő részvétel;

f) a légiközlekedés-védelem megfelelő védelmi szintjének elérése érdekében technikai eszközök beszerzése, szakértői támogatás igénybevétele, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétel.

6.) SO6. Válságkezelés

Az egyedi célkitűzés alatt az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16. napján kelt 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (2) bekezdés b) pontjával összhangban azon intézkedések kerülnek támogatásra, amelyek elősegítik tagállamok és az Unió azon kapacitásainak fokozását, hogy felkészüljenek a biztonsági vonatkozású kockázatokra és válságokra, illetve hatékonyan kezeljék azokat, valamint megvédjék a polgárokat és a kritikus infrastruktúrákat a terrortámadásokkal és egyéb biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben.

Mindezek keretében alapvető cél a rendelkezésre álló kapacitások és a reagálási képességek fejlesztése, a megelőzés és a kockázatelemzés lehetőségeinek kihasználása; az együttműködés, a koordináció és az információcsere javítása, a nemzetközi kapcsolatrendszer szélesítése; a képzések számának és hatékonyságának növelése és a kutatás terén folytatott tevékenység erősítése, támogatása.

Az intézkedések végrehajtása során az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) bekezdésében foglaltak érvényesítésére a kedvezményezetteknek különös figyelmet kell fordítani.

A beszerzett eszközökre vonatkozó indikátorok célértéke a kis és nagy értékű tárgyi eszközöket tartalmazza.

6.1 Válságmegelőzés és válságkezelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk 3. bekezdés. a) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás a kritikus infrastruktúrák és a polgárok biztonságát célzó ember által szándékosan okozott biztonsági vonatkozású eseményekkel szembeni védelem hatékonyságát javító, sérülékenységet csökkentő fejlesztések, illetve a speciális védelmi, műveleti, technikai kapacitások bővítésére irányuló fejlesztések támogatása. Támogatandóak továbbá a virtuális tér biztonságának növelését és az információtechnológiai támadások kezelésére irányuló képességek javítását célzó fejlesztések.

Támogatható intézkedések

6.1.1 Kritikus infrastruktúrák kibervédelmét szolgáló kapacitások bővítése

Az intézkedés célja: A kritikus infrastruktúrák kibertámadásokkal szembeni fokozott védelme céljából - válsághelyzetben a kibertámadások nyomán jelentkező válságkezelési tevékenység koordinációjának segítése érdekében, válsághelyzet hiányában az adatgyűjtési, kommunikációs, képzési, válságmegelőzési, kockázatelemzési és korai előre jelző mechanizmusokat végzése céljából - a Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központ, valamint a Kormányzati Eseménykezelő Központ kapacitásbővítése.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az ipari-gazdasági kritikus infrastruktúrák kibertámadásokkal szembeni fokozott védelme céljából a Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központ kapacitásbővítése: a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmány készítése, IT technikai eszközök beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétel;

b) a kormányzati kritikus infrastruktúrák kibertámadásokkal szembeni fokozott védelme céljából a Kormányzati Eseménykezelő Központ kapacitásbővítése: a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmány készítése, IT technikai eszközök beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétel.

6.1.2 A polgárok és a kritikus infrastruktúrák CBRN(E)25 védelmi képességének javítása a terrorizmus elleni küzdelem érdekében

Az intézkedés célja: A terrorizmus elleni küzdelem érdekében vegyi, biológiai, sugárzó vagy nukleáris anyaggal, illetve eszközzel, valamint robbanóanyaggal, robbantószerrel a polgárok és a kritikus infrastruktúrák ellen tervezett vagy elkövetett cselekmények megakadályozásáért, felszámolásáért, valamint ilyen kockázatokat hordozó környezetben a felszámoló tevékenység végrehajtásáért felelős szervek felderítési, műveleti, mentesítési kapacitásainak fejlesztése.

Mobil vezetésirányítási rendszer kialakítása a gyors, helyszíni adattovábbítás támogatása érdekében, a szennyezéssel, fertőzéssel érintett terület azonnali felmérése és háttérelemzése céljából, valamint a reagálás és művelet tervezését illetve végrehajtását segítendően.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) CBRN(E) felderítési, művelettámogatási és mentesítési felszerelés beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint a felszerelés használatának megismertetését célzó oktatásokon történő részvétel;

b) mobil vezetésirányítási rendszer kialakítása céljából speciális IT és mobil kommunikációs eszközök beszerzése.

6.1.3 Az iparbiztonsággal kapcsolatosan jelentkező feladatok hatékonyabb ellátása céljából CBRN-specialisták kapacitásainak bővítése a kritikus infrastruktúrákat érintő rendkívüli események kezelése érdekében

Az intézkedés célja: Kritikus infrastruktúrák védelmét érintően vegyi, biológiai, sugárzó vagy nukleáris anyaggal kapcsolatos rendkívüli események kezelésének koordinálásáért felelős specialisták válságmegelőzési, felderítési és mentesítési kapacitásainak fejlesztése. Mobilitási, reagálási kapacitások fejlesztése a gyors, helyszíni adattovábbítás támogatása érdekében, a szennyezéssel, fertőzéssel érintett terület azonnali felmérése és háttérelemzése céljából.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az iparbiztonsággal kapcsolatosan jelentkező feladatok hatékonyabb ellátása érdekében CBRN felderítési és mentesítési felszerelés beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint a felszerelés használatának megismertetését célzó oktatásokon történő részvétel;

b) az iparbiztonsággal kapcsolatosan jelentkező feladatok hatékonyabb ellátása érdekében gépjárművek speciális IT, mobil kommunikációs felszerelésének és gépjárműbe telepíthető laboreszközök beszerzése.

6.2 Információcsere (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés b) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás a folyamatos, megbízható és biztonságos információcsere, illetve a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése érdekében a releváns hazai és nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatrendszer és koordináció további javítása céljából tervezett fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

6.2.1 A polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan szakértői részvétel nemzetközi fórumokon a terrorizmus elleni küzdelem érdekében

A intézkedés célja: A terrorizmus elleni küzdelem érdekében a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan a nemzetközi és hazai szervek, illetve egyéb, a szakterületen releváns szervezetek közötti együttműködés, információcsere javítása, a koordináció fejlesztése és a szektor-specifikus tudás bővítése céljából részvétel a szakmai tapasztalatcserét szolgáló fórumokon, konferenciákon, szakmai eseményeken.

A fentieken túl egyéb adatcsere jellegű, elsősorban kockázatelemzési feladatokat érintő specifikus fejlesztések a 6.7.1. számú intézkedés alatt nyerhetnek támogatást.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan szakértői tapasztalatcseréken (konferenciákon, workshopokon, tapasztalatcseréken) történő részvétel és ezek szervezése;

b) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan a szakmai kapcsolatrendszer kiterjesztése, tanulmányok készítése.

6.3 Képzés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés c) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt a naprakész tudással bíró szakmai munkatársak közösségének biztosítása céljából prioritás a nemzetközi CBRN(E) képzési igény kiszolgálása érdekében tervezett kezdeményezések, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmének javítására és a polgárok biztonságának garantálására irányuló szakmai képzések megtartását célzó fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

6.3.1 Regionális CBRN(E) kiképző központ létrehozása

Az intézkedés célja: Vegyi, biológiai, sugárzó vagy nukleáris anyaggal, illetve eszközzel valamint robbanóanyaggal, robbantószerrel tervezett és elkövetett cselekményekkel összefüggésben jelentkező hazai és nemzetközi képzési igények kielégítése céljából tervezett infrastrukturális feltételek megteremtése a szakterületi képzés minőségi javítását és új képzési funkciók bevezetését támogatóan, elsősorban a radiológiai fegyverek jelentette fenyegetésekre koncentráltan.

Az infrastrukturális feltételek kialakítását követően a kedvezményezett kötelessége, hogy a fenntartási időszakban a felújított objektumokat regionális CBRN(E) kiképző központként működtesse, a működéshez szükséges feltételeket biztosítása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) regionális CBRN(E) kiképző központ létrehozása céljából engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk elkészítése;

b) regionális CBRN(E) kiképző központ fizikai megvalósítása érdekében bontási munkálatok, épületek felújítása, objektumok építése;

c) regionális CBRN(E) kiképző központ rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése, IT technikai eszközök és speciális oktatási célú eszközök beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétellel.

6.3.2 Oktatási kapacitások fejlesztése, szakmai képzések és tananyagfejlesztés a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve az iparbiztonság terén

Az intézkedés célja: A terrorizmus elleni küzdelem érdekében a szakmai munkatársak kompetenciáinak javítása a vegyi, biológiai, sugárzó, nukleáris vagy robbanó anyagokhoz, illetve eszközökhöz kapcsolódó képzésekkel. Az iparbiztonság terén a kritikus infrastruktúrák hatékonyabb védelme érdekében képzési anyagok aktualizálása, speciális oktatói kabinet kialakítása átfogó képzési program bevezetésével és releváns szakmai tananyaggal, valamint képzések szervezése és megtartása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében CBRN(-E) szakmai képzések szervezése, megtartása, képzéseken történő részvétel, tananyagok kidolgozása, felülvizsgálata, oktatási segédanyagok készítése és az ezekkel összefüggő tevékenységek (pl. e-learning platform kialakítása, szakértői tevékenység, fordítás, díjköteles adatbázisok használata);

b) az iparbiztonság terén szakmai képzések szervezése, megtartása, képzéseken történő részvétel, tananyagok kidolgozása, felülvizsgálata, oktatási segédanyagok készítése és az ezekkel összefüggő tevékenységek (pl. e-learning platform kialakítása, szakértői tevékenység, fordítás, díjköteles adatbázisok használata);

c) az iparbiztonság terén specializált oktatói kabinet létrehozása céljából IT technikai eszközök és speciális oktatási célú eszközök beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétellel.

6.3.3 Kutatási tevékenység az iparbiztonság területén

A intézkedés célja: Az iparbiztonság témakörén belül a kritikus infrastruktúrák védelmét illetően a fejlesztési lehetőségek feltérképezését és kihasználását, valamint az alkalmazott eszközök és módszerek eredményességének javítását célzó kutatási tevékenység gyakorlása.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a kritikus infrastruktúravédelem témakörét illetően kutatási tervek készítése, kutatásfejlesztési tevékenység gyakorlása, tesztek végrehajtása céljából szakértői tapasztalatcseréken (konferenciákon) történő részvétel;

b) a kritikus infrastruktúravédelem témakörét illetően kutatási tervek készítése, kutatásfejlesztési tevékenység gyakorlása, tesztek végrehajtása a biztonság garantálásáért felelős szervek, valamint a magánszektor szereplőinek közreműködésével; a kutatások eredményeinek feldolgozása nyomán képzési anyag összeállítása;

c) a kritikus infrastruktúravédelem témakörét illetően speciális oktatási célú eszközök beszerzése szakértői támogatás igénybevételével, valamint az eszközök működtetését célzó oktatásokon történő részvétellel.

6.4 A 6.4 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

6.5 A 6.5 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

6.6 A 6.6 intézkedés nem képezi a 2014-2016-os időszakra vonatkozó Munkaprogram tárgyát.

6.7 Kockázat- és fenyegetettség-értékelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés g) pont)

A nemzeti célkitűzés alatt prioritás a közös és megosztott értékeléseken alapuló integrált megközelítések kialakítása, valamint a válsághelyzeti fenyegetés szintjeire vonatkozó különböző meghatározások kölcsönös megértése érdekében átfogó, uniós szinten azonosított, fenyegetettség- és kockázatértékelések javítását célzó fejlesztések támogatása.

Támogatható intézkedések

6.7.1. A kockázatelemzés és értékelés, illetve kockázatkezelés fejlesztése a hazai és nemzetközi szervek közötti hatékony együttműködés és információáramlás elősegítésén keresztül a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan

Az intézkedés célja: A kockázatelemzési funkciók erősítése érdekében szakmai hálózatokhoz kötődő tevékenységek fejlesztése, intenzívebbé tétele, szakmai kapcsolatrendszer kiterjesztése, két- és többoldalú együttműködések kidolgozása a szakterület releváns szereplőivel, különösképp a kritikus infrastruktúrák üzemeltetéséért felelős vállalatokkal, társaságokkal, gazdasági szervezetekkel.

A kedvezményezett kötelessége, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló tanulmány eredményeinek az érintett szervek megelőzési és felderítési tevékenységébe történő beépítését biztosítsa.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan a kockázatelemzés, értékelés és kezelés fejlesztése érdekében szakértői tapasztalatcseréken (konferenciákon, workshopokon, tapasztalatcseréken) történő részvétel;

b) a kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódóan kockázatelemzés, értékelés és kezelés fejlesztése érdekében a szakmai kapcsolatrendszer kiterjesztése, tanulmányok készítése, két- és többoldalú együttműködések kidolgozása a szakterület releváns szereplőivel.

7.) Technikai segítségnyújtás

Az intézkedés célja, hogy elősegítse a Nemzeti Program végrehajtását, ennek keretében az előkészítési, irányítási, monitoring, értékelési, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket, a hálózatépítést, a kontrollt és az auditot, valamint a BBA végrehajtására irányuló közigazgatási kapacitás megerősítését célzó intézkedéseket.

E célok elérése érdekében a Felelős Hatóság különösen az alábbi tevékenységek megvalósítását támogatja:

a) az Alap, az intézkedések vagy a projektek előkészítéséhez, kiválasztásához, értékeléséhez, irányításához és monitoringjához kapcsolódó kiadások;

b) intézkedések vagy projektek auditjához és helyszíni ellenőrzéséhez kapcsolódó kiadások;

c) az Alap, az intézkedések vagy a projektek értékeléséhez kapcsolódó kiadások;

d) az Alappal, az intézkedésekkel vagy a projektekkel kapcsolatos tájékoztatási, terjesztési és átláthatósági kiadások, ideértve a horizontális rendelet 53. cikk alkalmazásából eredő kiadásokat is; az Alap céljáról - többek között helyi szinten - szervezett tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokhoz kapcsolódó kiadások;

e) az Alap irányítását, monitoringját és értékelését szolgáló informatikai rendszerek beszerzésével, telepítésével és karbantartásával kapcsolatos kiadások;

f) az intézkedések végrehajtásához kapcsolódó monitoringbizottságok és albizottságok üléseinek kiadásai; beleértve a bizottságok szakértőinek és egyéb résztvevőinek költségeit is, valamint a harmadik országokból érkező résztvevőkét is, amennyiben jelenlétük nélkülözhetetlen a programok, az intézkedések vagy a projektek eredményes végrehajtásához;

g) az Alap végrehajtását támogató kapacitás bővítéséhez kapcsolódó kiadások, kivéve a Felelős Hatóság humánkapacitás bővítését;

h) a kedvezményezettek, a Felelős Hatóság és az Audit Hatóság adminisztratív terheinek csökkentését szolgáló intézkedések, többek között az elektronikus adatcsere-rendszerek, és a tagállami hatóságoknak és a kedvezményezetteknek a specifikus rendeletek keretében nyújtott támogatás adminisztratív kezelésére és annak felhasználására irányuló kapacitása megerősítését célzó intézkedések.

Pályázati kiírás

Projekt-kiválasztási eljárás módja: korlátozott projekt-kiválasztási eljárás

Potenciális pályázói kör: Belügyminisztérium, mint a BBA Felelős Hatósága, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, mint a BBA Audit Hatósága.

Függelékek

1. függelék a Munkaprogramhoz

2. függelék a Munkaprogramhoz

3. függelék a Munkaprogramhoz

4. függelék a Munkaprogramhoz

5. függelék a Munkaprogramhoz

6. függelék a Munkaprogramhoz

7. függelék a Munkaprogramhoz

8. függelék a Munkaprogramhoz

9. függelék a Munkaprogramhoz

10. függelék a Munkaprogramhoz

11. függelék a Munkaprogramhoz

12. függelék a Munkaprogramhoz

1 Az 1691/2013. (X. 2.) Korm. határozattal elfogadott "Az Európai Unió által a 2014-2020. közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó hétéves szakpolitikai stratégia"

2 A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott felhatalmazás alapján

3 A 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet 2. § 5. pontja

4 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

5 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

6 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

7 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

8 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

9 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

10 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

11 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

12 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

13 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

14 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

15 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

16 European Multidisciplinary Platform Against Criminal Threats = Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettségek Ellen

17 Joint Investigation Team = Közös Nyomozócsoport

18 Missing Treader Intra-Community Fraud = eltűnt kereskedő útján elkövetett közösségen belüli adócsalás

19 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

20 Law Enforcement Training Scheme = Európai Bűnüldözési Képzési Rendszer

21 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

22 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

23 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

24 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

25 Chemical, Biological, Radiological, Nuclear and Explosive = Vegyi, Biológiai, Sugárzó, Nukleáris és Robbanóanyag

26 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

27 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon.

28 A 2016. évi központi költségvetés tervezéséhez az NGM által meghatározott árfolyamon."

2. melléklet a 8/2018. (III. 29.) BM utasításhoz

"1. melléklet a 34/2016. (XII. 16.) BM utasításhoz

Tartalomjegyzék

I. Vezetői összefoglaló

II. Általános szabályok

1. Kiválasztási eljárások

2. Potenciális támogatásigénylők köre

3. A projektek megvalósításának határideje

4. Célhoz kötöttség és osztott finanszírozás

5. A túlkötés kezelése

III. Támogatandó intézkedések száma és az intézkedések támogatására allokált és lekötött források

IV. A 2017-2018-os időszakban tervezett tevékenységek bemutatása

1. A közös vízumpolitika támogatása (kódjele: SO1)

1.1. Nemzeti képességek - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont) (kódjele: SO1 NO1)

1.2. Uniós vívmányok - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés g) pont) (kódjele: SO1 NO2)

1.3. Konzuli együttműködés (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés c) pont) (kódjele: SO1 NO3)

2. Határok (kódjele: SO2)

2.1. EUROSUR (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés a) pont) (kódjele: SO2 NO1) 2.2. Információcsere (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés d) pont) (kódjele: SO2 NO2)

2.3. Uniós vívmányok - határok (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés g) pont) (kódjele: SO2 NO4)

2.4. Jövőbeli kihívások (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés h) pont) (kódjele: SO2 NO5)

2.5. Nemzeti képességek - határok (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont) (kódjele: SO2 NO6)

3. Bűnüldözés és Bűnmegelőzés (kódjele: SO5)

3.1. Bűnmegelőzés és bűnüldözés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés a) pont) (kódjele: SO5 NO1)

3.2. Információcsere (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés b) pont) (kódjele: SO5 NO2)

3.3. Képzés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés c) pont) (kódjele: SO5 NO3)

3.4. Kockázat- és fenyegetettség-értékelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés. g) pont) (kódjele: SO5 NO5)

4. Válságkezelés (kódjele: SO6)

4.1. Válságmegelőzés és válságkezelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk 3. bekezdés. a) pont) (kódjele: SO6 NO1)

4.2. Képzés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, (3) bekezdés c) pont) (kódjele: SO6 NO3)

4.3. Kockázat- és fenyegetettség-értékelés (513/2014/EU rendelet 3. cikk, 3. bekezdés g) pont) (kódjele: SO6 NO7)

I. Vezetői összefoglaló

Az Európai Bizottság a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés igényére tekintettel a 20142020 évi időszakra két finanszírozási alapot hozott létre: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: BBA). A BBA Határok eszköz a korábbi Külső Határok Alap célkitűzéseivel azonos feladatrendszert jelöl, míg új eszközként a határon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni fellépés erősítése céljából létrejött a Rendőri Együttműködés eszköze.

A két pénzügyi alapra vonatkozóan az Európai Bizottság - a további európai uniós forrásoktól elkülönülő, önálló jogszabályban meghatározott - eljárásrendet hozott létre, amely a strukturális alapokra vonatkozóan kialakított szabályozással harmonizál. A végrehajtás átfogó szabályait "az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról" szóló ún. horizontális rendelet rögzíti.

A szakterület hosszú távú kormányzati célkitűzéseit a Kormány által elfogadott tárgybeli Szakpolitikai Stratégia1 rögzíti. Az új pénzügyi alapokban rejlő lehetőségek maximális kihasználására - az Európai Bizottság elvárásaival összhangban - a fenti célok elérése érdekében az európai uniós forrás terhére megvalósítandó tevékenységek és elérendő célok a Szakpolitikai Stratégia figyelembevételével készült Nemzeti Programban kerültek meghatározásra. Magyarország BBA Nemzeti Programját az Európai Bizottság 2015. augusztus 05. napján C(2015) 5352 számú határozatában elfogadta.

A Belügyminisztérium, mint Felelős Hatóság a Nemzeti Program megvalósítása érdekében kettő, illetve három éves tervezési időszakokra vonatkozóan Munkaprogramokat készít. A Munkaprogramokban kizárólag olyan tevékenységek szerepelhetnek, amelyek a Nemzeti Program elfogadása alkalmával jóváhagyásra kerültek.

Jelen Munkaprogram célja a Belügyminisztérium Felelős Hatóságként kijelölt szervezeti egységének (a továbbiakban: Felelős Hatóság) a Nemzeti Program megvalósítására vonatkozó, a 2017-2018-as időszakban végrehajtandó konkrét intézkedéseknek, illetve azok ütemezésének rögzítése. A munkaprogram megalkotásánál a Felelős Hatóság figyelembe vette az előző, 2014-2016-os időszakra készült munkaprogram megvalósítása során ezidáig szerzett tapasztalatokat. A Munkaprogram keretében támogatást nyerő projektek megvalósításának végső határideje 2020. június 30.

A programozás fontos követelménye, hogy az érvényes nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően együtt kell működni azon hatóságoknak és szerveknek, amelyek a Nemzeti Program végrehajtásában érintettek, illetve hozzá tudnak járulni a program fejlesztéséhez. Az e követelménynek való megfelelés érdekében a Felelős Hatóság gondoskodott a Munkaprogram tervezetének írásbeli véleményeztetéséről.

A Felelős Hatóság a 2017-2018-as időszakban tervezetten 2 alkalommal - 2017. II. félévében, valamint 2018. I. félévében - tesz közzé pályázati kiírást támogatási kérelem benyújtására.

A "Közös vízumpolitika", illetve "Határok" egyedi célkitűzésekhez kapcsolódóan - utóbbi esetén a működési támogatást is figyelembe véve - összesen 6, illetve 14 támogatandó intézkedés megvalósítására mintegy 21,61 millió EUR, azaz csaknem 6,71 milliárd HUF került allokálásra.

A "Bűnüldözés és Bűnmegelőzés", illetve "Válságkezelés" egyedi célkitűzésekhez kapcsolódóan összesen 16, illetve 4 támogatandó intézkedés megvalósítására mintegy 9 millió EUR, azaz 2,79 milliárd HUF került allokálásra.

A munkaprogram által jelölt időszakban - 2017. január 1. - 2020. június 30. - elérni kívánt célok és mutatók Felelős Hatóság részéről történő értékelésére az időszak végén kerül sor.

II. Általános szabályok

1. Kiválasztási eljárások

A munkaprogramban megfogalmazott célok, célkitűzések elérése érdekében a beérkező támogatási kérelmek (projektjavaslatok) kiválasztása a következő módokon történik:

a) Az intézkedések jellegéből fakadóan - a 2. és 3. pontokban meghatározott kivétellel - a támogatás biztosítására korlátozott projekt-kiválasztási eljárás keretében kerülhet sor jelen Munkaprogram keretében.

Ilyen típusú eljárásban lehet kiválasztani azt a támogatási kérelmet, amelynek esetében az adott tevékenység vagy a megvalósító szervezet típusa annak szakmai vagy egyéb sajátossága miatt nem teszi lehetővé a nyílt eljárással vagy a közvetlen kijelöléssel történő kiválasztást.

b) Közvetlen kijelöléssel lehet kiválasztani azt a támogatási kérelmet, amelynek esetében az adott tevékenység jellege vagy a támogatás igénylőjének jogállása nem teszi lehetővé a nyílt eljárással történő kiválasztást, a tervezett tevékenységet a kedvezményezett jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el.

c) Nyílt kiválasztási eljárással lehet kiválasztani azokat a támogatási kérelmeket, amelynek esetében az adott tevékenység jellege alapján nem lehet leszűkíteni a pályázók körét. A nyílt kiválasztási eljárás speciális formája az ún. "egyszerűsített nyílt kiválasztási eljárás", amely abban az esetben alkalmazható, ha a támogatási kérelem elbírálásakor kizárólag a támogatást igénylő jogosultsága és a kiírásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok vizsgálatára kerül sor, és nem állnak fenn a közvetlen kijelölés feltételei. A kiválasztási eljárások e formája esetén a források "folyamatosan nyitva állnak" a pályázati kiírás közzétételét követően forráskimerülésig.

Minden intézkedés esetében a munkaprogram az adott intézkedésnél rögzíti az eljárás módját. A Felelős Hatóság valamennyi eljárás esetén pályázati kiírást tesz közzé az általa üzemeltetett honlapon.

A pályázati kiírások közzététele a munkaprogramban meghatározott ütemezés szerint - a 2017-2018 időszakban tervezetten két alkalommal - történik. Amennyiben az ütemezés szerint közzétett kiírásra valamely támogatandó intézkedéshez kapcsolódóan nem érkezik be az annak megvalósítását célzó, támogatható támogatási kérelem, illetve az adott intézkedésre allokált források nem kerülnek teljes mértékben lekötésre, a Felelős Hatóság az adott intézkedésre vonatkozóan ismételt pályázati kiírást tehet közzé.

2. Potenciális támogatásigénylők köre

A korlátozott kiválasztási eljárás esetében fő szabály szerint a határigazgatás és közös vízumpolitika, valamint a súlyos, szervezett és határon átnyúló bűncselekmények elleni harc, továbbá a válságkezelés területén feladatokat ellátó költségvetési szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet. Különösen az alábbi szervezetek jelenhetnek meg támogatás kérelmezőként:

a) Belügyminisztérium

b) Külgazdasági és Külügyminisztérium;

c) Igazságügyi Minisztérium;

d) Alkotmányvédelmi Hivatal;

e) Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal;

f) ügyészség;

g) Nemzetbiztonsági Szakszolgálat;

h) Nemzeti Adó- és Vámhivatal;

i) Nemzeti Közszolgálati Egyetem;

j) Nemzeti Védelmi Szolgálat;

k) általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség);

l) hivatásos katasztrófavédelmi szervek;

m) Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ;

n) Terrorelhárítási Központ;

o) Magyar Honvédség.

Nyílt kiválasztási eljárás esetében a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 1/2017. (II. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 1/2017. (II. 28.) BM rendelet] által meghatározott szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A munkaprogram az adott intézkedésnél rögzíti a potenciális támogatásigénylők körét, amennyiben az korlátozásra került.

3. A projektek megvalósításának határideje

A jelen munkaprogram keretében támogatást nyerő projektek megvalósításának végső határideje 2020. június 30.

Egyes intézkedések esetében a Felelős Hatóság szakmai indokokra, illetve az ütemezett forrásfelhasználás biztosítására, a forrásvesztés megelőzésére tekintettel ennél rövidebb időtartamot határoz meg, amely a munkaprogramban az adott intézkedéseknél kerül rögzítésre.

Amennyiben a projektek megvalósításának végső határidejére kitűzött 2020. június 30. napi határidő nem tartható, a Kedvezményezett megfelelő indoklással ellátott kérelmére, a projekt megvalósításának határideje egyedi miniszteri engedéllyel legkésőbb 2020. december 31-ig hosszabbítható. Az egyedi kérelmeket a Felelős személy részére kell benyújtani, aki a kérelem véleményezését követően továbbítja azt a miniszter részére.

4. Célhoz kötöttség és osztott finanszírozás

Amennyiben a beruházás teljes költsége - osztott finanszírozás esetén - részben vagy egészben elszámolásra kerül a projekt keretében támogatás terhére, az 1/2017. (II. 28.) BM rendeletben foglaltak szerint a támogatás igénylőjét célhoz kötött felhasználási és fenntartási kötelezettség terheli.

A jelen munkaprogram keretében azon támogatási kérelmek, amelyekben a tervezett tevékenységek nem kizárólag a BBA által meghatározott célok megvalósítására irányulnak, kizárólag osztott finanszírozással kerülhetnek támogatásra. Az osztott finanszírozás aránya (a támogatás összege a projekt tervezett összes költségéhez viszonyítva) nem haladhatja meg a BBA által meghatározott célokhoz való kapcsolódás mértékét, a projekt eredményének a támogatható célok elérése érdekében történő hasznosulását, melyet a Felelős Hatóság vizsgál. Tekintettel arra, hogy a BBA terhére biztosított uniós finanszírozásnak hozzáadott értéket kell biztosítania az Európai Unió számára és érezhetően ki kell fejeznie azt a szolidaritást és felelősség megosztást, amely elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez, azon projektek esetében, ahol ez az arány nem éri el az 50%-ot, a támogatási kérelemben részletesen alátámasztani szükséges a projekt indokoltságát, hatékonyságát, uniós finanszírozásnak hozzáadott értékét.

5. A túlkötés kezelése

A Munkaprogram keretösszegének összesen 10 %-áig - de legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig - terjedő túlkötés2, valamint ugyanezen mértékben az egyedi vagy nemzeti célkitűzések közötti forrásátcsoportosítás a Felelős Személy3 jóváhagyásával lehetséges - figyelemmel a Nemzeti Programban az egyes szakterületek vonatkozásában rögzített arányokra, valamint a 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet 6.§ (6) bekezdésében foglaltakra - azonban ez nem eredményezi a munkaprogram módosítását. Az ezen felüli túlkötéseket a Munkaprogram módosításával lehet végrehajtani.

III. Támogatandó intézkedések száma és az intézkedések támogatására allokált és lekötött források

Fő szabály szerint a pályázható minimális keretösszeg projektenként: 5 millió Ft; ettől az egyszerűsített eljárás esetén a Felelős Hatóság a pályázati kiírásban eltérhet.5

IV. A 2017-2018-os időszakban tervezett tevékenységek bemutatása

1. A közös vízumpolitika támogatása (kódjele: SO1)

Az egyedi célkitűzés alatt azon intézkedések kerülnek támogatásra, melyek a közös vízumpolitika alkalmazását mozdítják elő annak érdekében, hogy elősegítse a jogszerű utazást, magas színvonalú szolgáltatás legyen biztosítható a vízumkérelmezők számára, biztosított legyen a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmód, és elősegítse az illegális bevándorlás kezelését az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (2) bekezdés a) pontjával összhangban.

Az intézkedések végrehajtása során a kedvezményezetteknek az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdésében foglaltak érvényesítésére különös figyelmet kell fordítani.

A beszerzett eszközökre vonatkozó indikátorok célértéke csak a nagy értékű tárgyi eszközöket tartalmazza.

1.1. Nemzeti képességek - vízum (515/2014/EU rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pont) (kódjele: SO1 NO1)

Magyarország célja, hogy a külpolitikai és biztonsági érdekeink, valamint a gazdasági növekedés ösztönzésének figyelembevételével a vízumkiadás gyakorlata a schengeni és a nemzeti vízumeljárás jogszabályi követelményeivel összhangban fejlődjön. Szélesíteni kell a magyar konzuli képviseletek körét, ezzel a schengeni és nemzeti vízum kérelmezésének lehetőségét. A növekvő ügyfélforgalom zökkenőmentes bonyolításához a szükséges technikai, humán, infrastrukturális feltételeket folyamatosan biztosítani kell, alkalmazkodva a változó uniós és hazai követelményekhez.

Ennek záloga a nemzeti és uniós partnereinkkel való együttműködés, valamint az ügyfélbarát, transzparens és korszerű eljárással és környezetben, magasan képzett és felkészült konzuli tisztviselők és vízumügyintézők által megvalósított vízumkiadás. Ez magában foglalja a vízumeljárásra vonatkozó előzetes információadás szélesítését, a vízumeljárás folyamatának egyszerűsítését és szabványosítását a magas szintű biztonsági követelmények tiszteletben tartása mellett.

Támogatandó intézkedések

1.1.1. Vízumkiadást támogató ingatlanrészek bővítése, felújítása, kialakítása harmadik országokban, schengeni ajánlásoknak megfelelő biztonságtechnikai feltételek megteremtése (kódjele: BBA-1.1.1.)

Az intézkedés célja: jobb konzulátusi ellátottság biztosítása a vízumkérelmezők egyszerűbb és jobb kiszolgálása érdekében, az ügyfélbarát schengeni vízumügyintézéshez szükséges infrastrukturális feltételek továbbfejlesztése, egyidejűleg megfelelve a vízumkiállító külképviseletekkel szemben támasztott biztonsági követelményeknek a schengeni elvárásokkal összhangban.

E célok elérése érdekében különösen az alábbi tevékenységek megvalósítása támogatható:

a) vízumkötelezett harmadik országokban működő vagy megnyitni tervezett vízumkiadó külképviseletek felújítása, bővítése, átépítése, az ügyfélbarát vízumkiadáshoz szükséges berendezések, eszközök beszerzése, beleértve a fejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat (pl. tervezés), kivéve az 1.1.2. intézkedés alá tartozó informatikai eszközöket;

b) vízumkötelezett harmadik országokban működő vagy megnyitni tervezett vízumkiadó külképviseletek vízumügyintézéshez szükséges biztonságtechnikai rendszereinek, eszközeinek beszerzése, telepítése vagy bővítése és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. tervezés).

1.1.2. VIS nemzeti rendszerének és kapcsolódó alrendszerének működtetése és alkalmazása (kódjele: BBA-1.1.2.)

Az intézkedés célja: Vízuminformációs Rendszer (VIS) folyamatos és teljes körű működésével összhangban a Nemzeti Vízumnyilvántartó Rendszer folyamatos működésének, fejlesztésének, valamint a vízumkiállításhoz szükséges informatikai eszközök vízumkérelmek számához illeszkedő biztosítása

E célok elérése érdekében különösen az alábbi tevékenységek megvalósítása támogatható:

a) hardver-, és szoftverfejlesztés N.VIS és nemzeti szakrendszerek esetén harmadik országokban működő vízumkiadó külképviseletek, valamint N.VIS és nemzeti szakrendszerek központi elemei esetén;

b) biometrikus adatfelvételezéshez szükséges eszközök beszerzése harmadik országokban működő vízumkiadó külképviseletek részére.

1.1.3. Konzuli tisztviselők ideiglenes kihelyezése (kódjele: BBA-1.1.4.)

Az intézkedés célja: vízumkötelezett harmadik országban működő, nyári csúcsidőszakban vagy más okból ideiglenesen túlterhelt külképviselet konzuli részlegének megerősítése a schengeni vízumkérelmek folyamatos feldolgozásának biztosítása, az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendeletében meghatározott határidőn belüli döntés meghozatala érdekében.

E célok elérése érdekében az alábbi tevékenységek megvalósítása támogatható:

a) konzul(ok) 3 hónapot meg nem haladó időtartamú kihelyezése vízumkötelezett harmadik országban működő, vízumképviseleti megállapodás keretében más tagállam képviseletét is ellátó külképviseletre.

A támogatási kérelem kiválasztására közvetlen kijelöléssel kerül sor, mivel a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-a alapján a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kizárólagos hatáskörrel bír.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közvetlen kijelölésűként beazonosított projektjavaslatára vonatkozó főbb adatokat az 1. függelék tartalmazza.