1999. évi LIV. törvény

az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről

Az Országgyűlés a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében a nemzetközi együttműködés eszközeinek felhasználására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. § (1)[1] E törvény célja az Európai Unió bűnüldözési, határellenőrzési és a külföldiek beutazásának és tartózkodásának ellenőrzését szolgáló információs rendszereivel megvalósuló adat- és információcsere szabályainak megállapítása, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) keretében megvalósuló együttműködés megerősítése.

(2)[2] E törvény hatálya kiterjed a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: EUROPOL), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az EURODAC, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések keretében, továbbá az európai közösségi jogi normák alapján megvalósuló együttműködésre és információcserére.

2. § E törvény alkalmazásában

a)[3] nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet: az EUROPOL, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS) központja, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló regionális bűnüldözési szervezetek központja;

b)[4] magyar együttműködő szerv:

ba) a törvény alapján nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szerv,

bb) a törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra köteles vagy kiegészítő információt szolgáltató szerv, valamint

bc) az INTERPOL FIND rendszerhez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv;

c) bűnüldözési adat: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VIII. fejezetében meghatározott bűnüldözési adatkezelés körébe tartozó adat.

d)[5] INTERPOL FIND rendszer: a bűnmegelőzési, a bűnüldözési, valamint a határrendészeti tevékenységi körben az Interpolnak

da) a személykörözési adatbázisában (Nominal Database) tárolt, az érintett körözési státuszára (körözött, gyanúsított, tanú, áldozat, fenyegetett, eltűnt, azonosítatlan), a körözés elrendelésének céljára (letartóztatás, tartózkodási hely megállapítása, további információ beszerzése, azonosítás, figyelmeztetés), valamint az új bűnelkövetési módszerek leírására vonatkozó adattartalmakhoz az elfogatóparancs alapján történő elfogás, a bűnügyi tevékenységre, személyazonosságra vonatkozó kiegészítő adat beszerzése érdekében a tartózkodási hely megállapítása, az eltűnt személyek tartózkodási helyének megállapítása, illetve az önmagukat azonosítani képtelen személyek azonosítása, felkutatása érdekében, továbbá a más országban bűncselekményt elkövetett személyekre, illetve a bűncselekmény jövőbeni elkövetésében valószínűsített érintettségre vonatkozó figyelmeztetéssel, a közbiztonságot veszélyeztető cselekményekben, eseményekben, illetve a terrorizmusban való érintettségre vagy a nemzetközi jogi szankciók hatálya alá tartozásra vonatkozó figyelmeztetéssel összefüggésben szükséges, avagy az ismeretlen holttestek azonosítását szolgáló intézkedések megtétele céljából,

db) az elveszett, eltulajdonított úti okmányok adatbázisában (SLTD) tárolt adatokhoz a megtalálásuk, a jogellenes felhasználásuk, illetve a hatósági kézre kerülésük esetén a szükséges intézkedések megtétele céljából, valamint

dc) az eltulajdonított gépjárművek adatbázisában (SMV) tárolt adatokhoz az egyes gépjárművek tekintetében egyedileg meghatározott intézkedések megtétele céljából

történő hozzáférést lehetővé tevő hálózati adatbázis.

A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ

3. § (1)[6] A magyar együttműködő szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezettel és nemzeti egységeivel, az Európai Unió jogi aktusával létrehozott információs rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférés során, valamint a két- és többoldalú nemzetközi szerződésben részes állammal folytatott együttműködése során - ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést.

(1a)[7] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárás olyan késedelemmel jár, amely az együttműködés sikerét veszélyezteti, úgy a magyar együttműködő szerv közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezettel és nemzeti egységeivel azzal, hogy a kapcsolatfelvételről és a megkeresésről az érintett magyar együttműködő szerv 48 órán belül tájékoztatja a NEBEK-et.

(2) Az INTERPOL-lal történő együttműködés során a Rendőrség a szervezet alapszabálya és működési elvei szerint folytat információcserét a tagországokkal és az INTERPOL Főtitkárságával. Az INTERPOL tagság nemzetközi kötelezettségvállalásnak minősül.

(3)[8] Az OLAF közvetlen vagy az OLAF Koordinációs Irodán keresztül történő adatigénylését, illetve az OLAF Koordinációs Iroda jelentéstételi kötelezettségének teljesítése céljából kezdeményezett adatigénylést a NEBEK az e törvényben foglaltak szerint köteles teljesíteni.

(4)[9] A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság (SIRENE Iroda) külön törvényben, illetőleg az Európai Unió jogi aktusában meghatározott feladatait.

(5)[10] A NEBEK a Rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.

(6)[11] A NEBEK az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere során a biometrikus azonosítók egyértelmű egyezést eredményező automatikus találati adathozzáférése nyomán követendő eljárásban központi kapcsolattartó pontként jár el a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által kezdeményezett, személyazonossággal kapcsolatos adatok beszerzése iránti megkereséseinek az együttműködő tagállam felé való továbbításában, illetve az együttműködő tagállam ilyen megkereséseinek a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős szakértői nyilvántartó szerv felé való továbbításában.

4. § (1)[12] A NEBEK jogosult annak a személyes és bűnüldözési adatnak - beleértve a titkos információgyűjtéssel, illetve a leplezett eszközök alkalmazásával érintett adatot és információt is - a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei hatáskörébe tartozik, illetve amelyre a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés, külön törvény vagy az Európai Unió jogi aktusának hatálya kiterjed, különösen, ha az adat a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószer-bűnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, illetve az euróval kapcsolatos bűncselekményekkel, továbbá az Európai Unió határainak őrizetével és az illegális migráció elleni küzdelemmel függ össze.

(1a)[13]

(1b)[14]

(2)[15] A NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot térítés nélkül átvenni az együttműködő szervek által kezelt adatállományokból, amennyiben törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa az adatok átvételét, illetőleg külföldre továbbítását az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok valamelyikéből lehetővé teszi.

(3) Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

5. § (1)[16] A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot - beleértve a titkos információgyűjtéssel, illetve a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyes adatot és információt is - külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerinti biztonsági előírásoknak megfelelő távadat-átviteli hálózat igénybevételével vagy a külföldre telepített összekötője útján továbbítani a megkereső nemzetközi szervezethez.

(2) A NEBEK köteles az (1) bekezdés alapján továbbított adatot adatvédelmi ellenőrzés céljából rögzíteni és azt hat hónapig megőrizni. Az így tárolt adatot az ellenőrzés lefolytatása után legkésőbb 30 nap elteltével törölni kell.

6. § (1)[17] A magyar együttműködő szervnek a NEBEK útján történő adatszolgáltatás kezdeményezésekor közölnie kell az adat- vagy információszolgáltatás célját, az adat törlésére, megsemmisítésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a tájékoztatási és helyesbítési (törlési) jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozásokat.

(2)[18] A magyar együttműködő szervnek a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerhez (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a NEBEK útján történő adatszolgáltatást kezdeményező indokolt írásos vagy elektronikus úton továbbított kezdeményezésében az (1) bekezdésben foglaltak mellett fel kell tüntetnie

a)[19] a konkrét ügy ügyiratszámát, amelyben szükséges a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében az adatszolgáltatás;

b) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a Vízuminformációs Rendszerből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat az adott bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához;

c) azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák a Vízuminformációs Rendszerből történő adatszolgáltatás szükségességét;

d) az a) pont szerinti bűncselekmény minősítését;

e) a betekintéshez szükséges, törvényben meghatározott egyéb adatokat, valamint

f) a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére a magyar együttműködő szerv vezetője által feljogosított személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.

(3)[20] A NEBEK a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kérelem teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.

(4)[21] Kivételesen sürgős esetben a NEBEK a magyar együttműködő szerv adatszolgáltatás kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kérelmét is teljesítheti. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a kérelem teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálnia.

(5)[22] A magyar együttműködő szerv által nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződés által érintett állam részére szolgáltatott információn, adaton - a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet, illetve a másik állam követelményeinek megfelelően - fel kell tüntetni az információ felhasználhatóságát.

7. § (1)[23] A NEBEK a részére megküldött, az általa átvett vagy továbbított adatot a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben foglaltaktól eltérő célra nem használhatja fel. Az általa kezelt adatokat a külön törvény alapján az adat-, illetve információigénylésre, továbbá az adat-, illetve információ továbbításának kezdeményezésére jogosult szerv, valamint az adatvédelmi ellenőrző szerv kivételével más külföldi és hazai szervnek vagy személynek nem továbbíthatja, abból strukturált adatállományt csak akkor hozhat létre, ha ezt a vonatkozó nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió jogi aktusa lehetővé teszi.

(2)[24] A különböző célból létrehozott adatállományokat elkülönítetten kell kezelni, azok egymással nem kapcsolhatók össze.

(3) A NEBEK a külföldről átvett adat kezelésekor és továbbításakor köteles figyelembe venni mindazon feltételeket és korlátozásokat, amelyeket az adatátadó vele közölt. Ezekről az adat továbbításakor az adatátvevőt tájékoztatni kell.

(4)[25] A NEBEK a rendelkezésére álló adatot és információt a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet szabályai szerint elemzési célra feldolgozhatja.

(5)[26] A magyar együttműködő szerv köteles a NEBEK által készített bűnügyi elemzések és statisztikák elkészítéséhez szükséges, személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatokat szolgáltatni, valamint közreműködni a bűnügyi elemzések és statisztikák elkészítésében.

8. §[27] A NEBEK köteles az érintett személyt - kérelmére - a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában, illetőleg nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatni az általa kezelt vagy továbbított adatairól, illetőleg teljesíteni a helyesbítés iránti kérelmet.

9. § (1)[28] A NEBEK köteles a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet központjába továbbított adatot a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában, illetőleg nemzetközi szerződésben meghatározott határidőben felülvizsgálni és szükség esetén a törlést elrendelni, valamint jelezni a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet központjának az általa korábban továbbított adatok törlését vagy helyesbítését.

(2)[29] Amennyiben a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet jelzi, hogy az általa vagy részére továbbított adat téves, vagy helytelen adattovábbítás történt, a NEBEK haladéktalanul kezdeményezi az adathelyesbítést vagy törlést és erről tájékoztatja a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezetet.

9/A. §[30] A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvényben a SIRENE Irodára ruházott feladatokat.

9/B. §[31]

10. § (1)[32] A NEBEK vezetője, illetőleg az adattovábbításban érintett hazai adatkezelő szerv vezetője gondoskodik a nemzetközi szervezet által meghatározott, illetőleg a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy nemzetközi szerződésben foglalt adatvédelmi, adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról.

(2)[33] A NEBEK vezetője a Magyarország által kötött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó adat esetében feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

(3)[34] A NEBEK tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat nyilvánosságra hozatalát a NEBEK vezetője megtagadhatja, ha ezt bűnüldözési, bűnmegelőzési cél feltétlenül indokolttá teszi, ha külön törvény, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy ha a nemzetközi szervezet ezt kéri.

(4)[35] A NEBEK a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a Vízuminformációs Rendszerben végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(5)[36] Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell.

(6)[37] Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a betekintés pontos célja, beleértve a konkrét ügyben érintett - a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti - bűncselekmény megnevezését is;

b) a kérelem szerinti ügy ügyiratszámát;

c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját;

d) a 6. § (4) bekezdés szerinti sürgős eljárásra történő utalást;

e) a betekintéshez szükséges, a kérelemben szereplő adatokat;

f) a megtekintett adatok típusát;

g) a NEBEK által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot; valamint

h) a magyar együttműködő szerv vezetője által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy számára a VIS nemzeti központi hatóság részéről biztosított azonosító kódot.

(7)[38] A NEBEK - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.

11. §[39] Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egység ellátja az EURODAC-hoz a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján kijelölt ellenőrző hatóság feladatait.

II. Fejezet[40]

AZ INTERPOL FIND RENDSZER HASZNÁLATA

Az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban elért találatot követő eljárásrend

12. §[41] (1) Az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban elért találat esetén a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a NEBEK útján, találati értesítő megküldésével, késedelem nélkül kezdeményezi a körözés érvényességének az INTERPOL külföldi központi hatóság (a továbbiakban: külföldi központi hatóság) általi megerősítését.

(2) E § alkalmazásában találat az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv által végzett lekérdezés során bevitt adatnak megfelelő, az INTERPOL körözési adatbázisában fellelhető körözés, amely alapján további intézkedésnek van helye.

(3) A NEBEK a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervtől kapott találati értesítőt haladéktalanul továbbítja a válaszadásra jogosult külföldi központi hatósághoz, 8 órán belüli megerősítést kérve.

(4) Ha a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban lekérdezést végez és megállapítja, hogy van olyan körözés, amelynek adattartalma megfelel a lekérdezés alapjául szolgáló személyről vagy dologról bevitt adatoknak, de az azonosság nem egyértelmű, a NEBEK-et keresi meg az azonosság megállapítása, kiegészítő információk szolgáltatása érdekében.

(5) A NEBEK az egyeztetés során azonosítási anyagot és egyéb kiegészítő információkat szerez be a külföldi központi hatóságtól, és ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervhez.

(6)[42] Ha a külföldi központi hatóság megerősíti a körözés érvényességét, és az esetlegesen kért kiegészítő információk is az azonosságot támasztják alá, a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv foganatosítja az e törvényben meghatározott intézkedéseket. Amennyiben a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv nem jogosult az e törvényben meghatározott intézkedések foganatosítására, a találattal érintett személyt vagy dolgot haladéktalanul átadja az intézkedések végrehajtására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek.

(7)[43] Ha a külföldi központi hatóság tájékoztatása szerint a körözés már nem érvényes, a kiegészítő információk nem alapozzák meg az azonosságot, vagy az e törvényben meghatározott intézkedések foganatosítására nyitva álló határidőn belül a megkeresésre nem érkezik válasz, az alkalmazott intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni.

Az INTERPOL FIND rendszer személykörözési adatbázisában rögzített adatok megfelelőségének vizsgálata

13. §[44] (1) A NEBEK jogosult az INTERPOL FIND rendszer által hozzáférhetővé tett személykörözések vonatkozásában a körözés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétét ellenőrizni általános jelleggel és egyedi ügyekben is.

(2) Az INTERPOL FIND rendszer személykörözési adatbázisában kért intézkedés nem teljesíthető, ha

a) a magyar jog szabályaival ellentétes,

b) veszélyezteti Magyarország biztonságát, sérti közrendjét, vagy

c) bűnüldözési érdeket sért.

(3) A NEBEK előterjesztésére a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kérdésben a rendészetért felelős miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörét érintően annak elnöke dönt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek döntése alapján a NEBEK jogosult technikai úton kizárni a körözés teljesítésére irányuló kérést a lekérdezhető személykörözési adatok köréből, illetve találat elérése esetén a kért intézkedéseket visszautasítani.

A több adatbázisban elért találatot követően foganatosítandó intézkedések sorrendjének meghatározása

14. §[45] Ha a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv megállapítja, hogy az ellenőrzés alá vont ugyanazon személy vagy dolog vonatkozásában az INTERPOL FIND rendszer több körözési adatbázisában is találatot jelez, a foganatosítandó intézkedéseket az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény,

b) a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény, majd

c) az e törvény

szerinti intézkedések.

Az INTERPOL FIND rendszerben elért találatot követő elsődleges intézkedések[46]

14/A. §[47] (1) A hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv helyszínen eljáró hivatásos állományú tagja a találattal kapcsolatban a személyazonosságot a rendelkezésre álló okmányokban foglalt, illetve az egyéb forrásból rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg, és erről tájékoztatja ügyeleti szolgálatát. Ha a találat megerősítése vagy kizárása érdekében szükséges, a személyt elő kell állítani.

(2) Az ügyeletes az intézkedés során megállapított adatokat ismételten ellenőrzi az INTERPOL FIND rendszerben, és felveszi a kapcsolatot a NEBEK-kel.

(3) Mind a helyszínen, mind a szolgálati helyiségben, illetve a határátkelőn történő ellenőrzéskor meg kell állapítani, hogy a találat az ellenőrzés alá vont személyre vagy tárgyra vonatkozik-e. A körözésre, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásra, a személyazonosító igazolvány-, az útiokmány-, illetve az idegenrendészeti nyilvántartásra rendszeresített nemzeti adatbázisokban minden olyan személy vagy tárgy ellenőrzését végre kell hajtani, akire vagy amelyre vonatkozólag az INTERPOL FIND rendszerben is ellenőrzés történik.

(4) A találatról a NEBEK-et - rövid úton - haladéktalanul értesíteni kell, míg a végrehajtott intézkedésekről szóló, valamint az azzal összefüggő iratokat, találati értesítőt - elektronikus úton - utólag kell megküldeni számára.

(5) Ha a találati adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ellenőrzött személy vagy tárgy azonos az INTERPOL FIND rendszerben található körözött személlyel vagy tárggyal, az azonosságot vagy annak kizárását a NEBEK - ha a személyt előállították, az előállítás ideje alatt - tisztázza a külföldi központi hatósággal.

(6) Ha a személy vagy a tárgy azonossága nem állapítható meg egyértelműen, a 12. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése érdekében intézkedni kell

a) az INTERPOL körözési nyilvántartásában fellelhető egyéb adat, azonosítási anyag - különösen fénykép, illetve gépjárműadat - beszerzése, valamint

b) a külföldi központi hatósággal való kapcsolatfelvétel

iránt.

(7) A személyről az intézkedés során készített fényképet - valamint szükség esetén az ujjnyomatot - meg kell küldeni a NEBEK számára.

(8) Az eljáró szerv a sikeres vagy sikertelen megerősítést követően a foganatosított intézkedésről vagy annak megszüntetéséről a NEBEK-et haladéktalanul értesíti.

A nemzetközi vagy európai elfogatóparancs alapján kiadott jelzés esetén követendő eljárás szabályai[48]

14/B. §[49] (1) Ha a kiadatás vagy átadás céljából kibocsátott elfogatóparancs alapján az INTERPOL FIND rendszerben történő ellenőrzés találatot eredményez és a helyszínen a találat kétséget kizáróan megállapítható, a találat megerősítése esetén az ellenőrzés alá vont személyt - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - elő kell állítani.

(2) A találat megerősítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az ellenőrzés alá vont személyt őrizetbe kell venni, és a személyi szabadság korlátozásáról, valamint az őrizetbe vételről készült iratokat elektronikus úton továbbítani kell a NEBEK számára.

(3) A NEBEK az őrizetet foganatosító szerv által megküldött iratok alapján egyeztet a Fővárosi Törvényszékkel, majd az őrizetbe vevő szervet tájékoztatja a bíróság elé állítás helyéről és időpontjáról.

(4) A bíróság elé állításról az őrizetbe vevő szerv gondoskodik.

A gyanúsítottként, tanúként vagy sértettként körözött személy megtalálása esetén követendő eljárás szabályai[50]

14/C. §[51] (1) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem ismert, és a külföldi hatóság őt gyanúsítottként kívánja meghallgatni, de ellene elfogatóparancs nem került kibocsátásra, lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján rögzíteni kell.

(2) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem ismert, és a külföldi hatóság őt tanúként, sértettként kívánja meghallgatni, tartózkodási helyét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján rögzíteni kell.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy életvitelszerűen hol tartózkodik.

(4) Bűncselekmény sértettjének azonosítása esetén - a vele kapcsolatban kért intézkedésnek megfelelően -

a) a tartózkodási helyének megállapítása, vagy

b) a sérelmére elkövetett bűncselekményre, illetve a hiányzó személyes adataira vonatkozó kiegészítő információ megküldése

iránt kell intézkedni.

(5) Ha a gyanúsítottként, tanúként vagy sértettként körözött személlyel kapcsolatban az azonosítás elvégzését kérik, az ellenőrzés alá vont személy valós személyazonosságának megállapítása iránt kell intézkedni, valamint az általa használt okmányokat ellenőrizni kell a rendelkezésre álló adatbázisokban.

Az eltűnt személyre vonatkozó jelzés esetén követendő eljárás szabályai[52]

14/D. §[53] (1) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem ismert, és a külföldi hatóság őt eltűntként tartja nyilván, tartózkodási helyét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó

a) személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy életvitelszerűen hol tartózkodik, valamint

b) nagykorú személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy tartózkodási helye az eltűnését bejelentővel közölhető-e.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozattétel esetén ezt a tényt a NEBEK számára küldendő tájékoztatón fel kell tüntetni.

(4) Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy kiskorú, a NEBEK-et soron kívül kell értesíteni, különösen arra vonatkozólag, hogy a kiskorú kinek a felügyelete alatt áll.

(5) Ha a (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyt orvosi vizsgálatnak kell alávetni vagy egészségügyi, illetve szociális intézetben történő elhelyezésre kerül sor, a NEBEK-et ennek tényéről értesíteni kell.

A figyelmeztető jelzés esetén követendő eljárás szabályai[54]

14/E. §[55] (1) A kért intézkedésként "figyelmeztetés"-t megjelenítő találat esetén - az adatainak rögzítését követően - a találattal érintett személy ellenőrzés alá vonásának körülményeiről - különösen annak helyéről, idejéről, a használt okmányok számáról, illetve a használt jármű forgalmi rendszámáról - diszkrét módon, a jelzés tényének leplezésével információt kell gyűjteni, majd az ezek alapján megállapítottakról a NEBEK-et értesíteni kell.

(2) A "lehetséges veszély"-t megjelenítő találat esetén az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

A körözött tárgy azonosítása esetén követendő eljárás szabályai[56]

14/F. §[57] (1)[58] A körözött járműre elért találat esetén a körözést a lefoglalásra irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, amely alapján a hozzáférési jogosultsággal rendelkező, találatot elérő szerv járművet a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja, és a NEBEK útján késedelem nélkül kezdeményezi a találat érvényességének ellenőrzését, valamint a járműre elkövetett bűncselekményről elsődlegesen rendelkezésre álló adatok beszerzését.

(2)[59] Ha az (1) bekezdés szerinti találat érvényességének megerősítése, illetve a találattal érintett járműre elkövetett bűncselekményről rendelkezésre álló adat hetvenkét órán belül nem szerezhető be, a találatot elérő szerv a jármű lefoglalását megszünteti, és a járművet annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta.

(3)[60] A jármű lefoglalásának (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről - a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint az egyéb releváns információk közlése mellett - az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a NEBEK útján tájékoztatni kell.

(4)[61] Ha arra korábban nem került sor, a találat érvényességének megerősítéséről vagy a jármű lefoglalásának (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a találatot elérő szerv tájékoztatja az eljárási jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.

(5)[62] A találat érvényességének megerősítése esetén találatot elérő szerv a jármű lefoglalásáról, a NEBEK útján azzal tájékoztatja az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatóságát, hogy a jármű lefoglalására, illetve a további eljárási cselekményekre irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére hatvan nap áll rendelkezésére.

(6)[63] Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi a találatot elérő szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 73. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatósága által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog[64]

a)[65] a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a dolog tulajdonosának, vagy

b)[66] külföldi hatóság rendelkezése szerint, a Be. 321. § (2) bekezdése alapján a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő részére

kiadható.

(7)[67] A (6) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik - így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló - személy jogát sértené.

(8)[68] Ha az adatokat elhelyező ország külföldi központi hatósága az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (6) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a találatot elérő szerv a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A találatot elérő szerv a lefoglalás megszüntetéséről a külföldi központi hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.

(9) A körözött okmányra elért találat esetén a találatot elérő a NEBEK útján késedelem nélkül kezdeményezi a találat érvényességének ellenőrzését, és kéri a találatnak a lopott vagy elvesztett okmányra vonatkozó adatokat elhelyező külföldi központi hatóság által 8 órán belül történő megerősítését. Ezen időtartamra az okmány visszatartható.

(10) A (9) bekezdés szerinti megerősítés

a) esetén a találatot elérő szerv intézkedik az okmány lefoglalásáról, érvénytelenítéséről, indokolt esetben a büntetőeljárás megindításáról, és erről a NEBEK útján értesíti az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot azzal, hogy az okmányt a hazai eljárás lezárását követően a kiállítás helye szerinti országba diplomáciai úton fogja visszajuttatni, vagy

b) hiányában az ott meghatározott határidő lejártát követően az okmányt a legutolsó birtokosának kell visszaadni, amiről - a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint a releváns információk közlése mellett - az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a NEBEK útján értesíteni kell.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

16. §[69] (1) E törvénynek a magyar bűnüldöző szerv és az INTERPOL közötti, illetőleg a bűnüldöző szervek két- és többoldalú nemzetközi szerződések keretében megvalósuló együttműködésére vonatkozó rendelkezései 2000. július 1. napján lépnek hatályba.

(2) E törvénynek a magyar bűnüldöző szerv és az EUROPOL közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezései a Magyar Köztársaság által az EUROPOL-lal kötött nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lépnek hatályba.

(3)[70] E törvénynek a magyar együttműködő szerv és a Schengeni Információs Rendszer együttműködésére vonatkozó rendelkezései az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Magyarország számára lehetővé tevő határozatában meghatározott napon lépnek hatályba.

17. §[71]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. §[72] (1) E törvény

1. 3. §-a, 6. §-a, és 10. §-a a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-4. és 16. cikkeinek,

2. 9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(2)[73] E törvény

a) 9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 11. §-a a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint

c) 12. §-a az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

19. §[74] Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

20. §[75] Ez a törvény az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i, 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

21. §[76] E törvény 2. alcíme az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspontnak való megfelelést szolgálja.

22. §[77] Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke