T/8044. számú törvényjavaslat indokolással - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról

2019. évi CVIII. törvény az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról

1. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 2. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házelnök)

"k) kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; a munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja,"

2. §

Az Ogytv. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlés jegyzői)

"h) segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában."

3. §

(1) Az Ogytv. 10. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik)

"f) miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy

g) ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben."

(2) Az Ogytv. 10. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A háznagy megbízatása megszűnik:)

"f) miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré vagy államtitkárrá történő kinevezésével, vagy

g) ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben."

4. §

Az Ogytv. 11. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között)

"o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások, valamint a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához kapcsolódó képviselőcsoport-vezetői hozzászólások engedélyezéséről,"

5. §

Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Házbizottság a döntéseit valamennyi - szavazati joggal rendelkező - tagjának egyhangú szavazatával hozza meg, ennek hiányában a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt."

6. §

Az Ogytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére - a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek."

7. §

Az Ogytv. 19. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik)

"i) miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré vagy államtitkárrá történő kinevezésével."

8. §

Az Ogytv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság a működési rendjét - az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között - maga állapítja meg."

9. §

Az Ogytv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az eseti bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 17. § (1) és (4) bekezdését, a 18. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését, a 18. § (4) bekezdésének személyi javaslatra vonatkozó rendelkezéseit, a 1920. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(5) Az Országgyűlés által megválasztott közjogi tisztséget betöltő személyt (a továbbiakban: Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő) jelölő eseti bizottságra a 17. § (1) bekezdését, valamint a 18-20. §-t alkalmazni kell, a (3)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni."

10. §

Az Ogytv. III/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"III/A. Fejezet

AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK ÉS JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA

10/D. A jelkép fogalma, a jelkép használatának általános szabályai

27/D. §

(1) Az

a) Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezés,

b) Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje

(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jelkép) a szabad felhasználás e Fejezetben meghatározott szabályainak megfelelően vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy annak meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása (a továbbiakban: hozzájárulás) megadását követően használható.

(2) E Fejezet alkalmazásában a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság eljárásán a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján eljáró Országgyűlés Hivatalának mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének az eljárását is érteni kell.

(3) A jelkép használata

a) nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá

b) nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik.

(4) A jelkép használatához közérdek fűződik.

(5) A jelkép 27/E. § szerinti szabad felhasználása és a 27/F. § szerinti, hozzájáruláson alapuló használathoz adott hozzájárulás nem minősül a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) alkalmazásában védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítéshez való hozzájárulásnak.

(6) A jelkép Vt. szerinti védjegybejegyzési, illetve megújítási eljárásokban védjegyoltalomban részesítendő megjelölésként vagy annak részeként történő használata a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásához kötött. Amennyiben a jelképet tartalmazó megjelölés az e bekezdés szerinti hozzájárulás alapján védjegyoltalomban részesül, úgy ezen hozzájárulás a 27/F. § szerinti hozzájárulásnak is minősül a védjegyoltalom időtartamára nézve.

10/E. A jelkép szabad felhasználása

27/E. §

Az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje

a) az Országházról mint kiemelt turisztikai célpontról történő tájékoztatás, városképről készített felvétel, valamint ajándék- és emléktárgyon történő megjelenítés céljából,

b) politikai hírszolgáltatás képi illusztrálására,

c) tankönyvekben,

d) filmalkotásokban, valamint

e) idegenforgalmi célú, illetve művészeti kiadványokban

hozzájárulás nélkül használható.

10/F. A jelkép hozzájáruláson alapuló használata

27/F. §

(1) A jelkép 27/E. §-ban nem szabályozott használatához hozzájárulás szükséges. A hozzájárulásról a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az e Fejezetben meghatározott eljárás során, egyfokú eljárásban dönt. Az eljárás nem közigazgatási eljárás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.

(3) A hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a jelkép használatának célját,

c) a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,

d) a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,

e) a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés), valamint

f) a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.

(4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulás megadására vonatkozó döntése során különösen azt vizsgálja, hogy a jelkép használatával érintett tevékenység

a) nem sérti-e az Országgyűlés méltóságát, illetve

b) nem tekinthető-e - a 27/D. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel - megtévesztőnek.

A döntést nem szükséges indokolni.

(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelemről a beérkezéstől számított kilencven napon belül dönt.

(6) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást - indokolási kötelezettség mellett - visszavonhatja.

(7) A jelkép használójának a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál kell tartania.

10/G. Jogosulatlan jelképhasználat

27/G. §

(1) Aki

a) a jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást,

b) a jelképet nem a 27/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetve a 27/E. §-ban meghatározott módon és célra használja, vagy

c) a jelképet a hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaktól eltérően használja,

jogosulatlan jelképhasználónak minősül (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználat).

(2) Az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy ellenőrizheti, hogy a jelképhasználat nem minősül-e az (1) bekezdés alapján jogosulatlannak.

27/H. §

(1) Ha

a) a jelkép használatához a kérelmező nem kapta meg a hozzájárulást,

b) a nyilatkozat kiadását a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elmulasztotta, vagy

c) a jelkép használatára kapott hozzájárulást a 27/F. § (6) bekezdése szerint visszavonták,

az elutasító nyilatkozat közlésétől, a 27/F. § (5) bekezdésében foglalt határidő leteltétől, illetve a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat kézbesítésétől számított harminc napon belül a kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták, az Országgyűlés Hivatala ellen pert indíthat. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.

(2) A bíróság

a) a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra,

b) a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy

c) a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére

utasíthat.

27/I. §

(1) Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználatról való tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül - legalább harmincnapos határidő tűzésével - felszólítja a jogosulatlan jelképhasználót a jelkép használatának megszüntetésére, vagy - a 27/G. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a jelkép használatára adott hozzájárulást megalapozó kérelemben foglaltaknak megfelelő használatára.

(2) Az Országgyűlés Hivatala - az (1) bekezdés szerinti felszólítás teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül - a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,

b) a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,

c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,

d) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,

e) a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.

(3) Az Országgyűlés Hivatala által jogosulatlan jelképhasználat miatt indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, a bíróság a perben a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el."

11. §

(1) Az Ogytv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. Az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a szavazásban - a házszabályi rendelkezések szerint - részt vevő képviselőt kell tekinteni.

(2a) A képviselő az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen bejelenti."

(2) Az Ogytv. 28. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az Országgyűlés alelnökei, háznagya és jegyzői - feladataik ellátása során, valamint tisztségükből adódó általános felelősségük keretében - őrködnek az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett."

(3) Az Ogytv. 28. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) -az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.

(7) Ha az esküokmány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, a képviselő a (6) bekezdés szerinti jogait az esküokmány érvényességének - a határozati házszabályi rendelkezések szerinti -megállapításáig nem gyakorolhatja."

12. §

Az Ogytv. 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1) és (5)-(7) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. alcímnek, az 53. § (2)-(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben - a 28. § (4) bekezdését a szószólóra is alkalmazni kell."

13. §

(1) Az Ogytv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Költségvetési Tanács elnöke, európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként meghatározott indítványok tárgyalása során az Európai Parlament magyarországi képviselője, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. Az Európai Parlament magyarországi képviselője az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság valamennyi ülésére meghívást kap."

(2) Az Ogytv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt."

(3) Az Ogytv. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet."

14. §

Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül - rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor."

15. §

Az Ogytv. 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett távolléte esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt a válaszadásra feljogosított személyről.

(3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik és az azonnali kérdést visszavontnak kell tekinteni, ha a képviselőcsoport vezetője ezen határidő alatt azt nem sorolja be, vagy a határidő alatt besorolt kérdést - ide nem értve azt az esetet, amikor az azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a képviselő személyes válaszadást kér - az általa megjelölt képviselő az ülésen nem teszi fel."

16. §

Az Ogytv. 44. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha törvény Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő megválasztása vagy más megbízatást, tisztséget betöltő személy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja és a személyi javaslatot véleményezi. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.

(3) Az országgyűlési bizottság az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőnek jelölt személy meghallgatása alapján kialakított véleményét az Országgyűlésnek benyújtja. Más jelöltek esetében véleményét a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja."

17. §

Az Ogytv. 44/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A házelnök a képviselő részére a képviselői tisztség betöltésének igazolása céljából képviselői igazolványt állít ki."

18. §

Az Ogytv. 18. alcíme helyébe a következő alcím lép, és az Ogytv. a következő 18/A. alcímmel egészül ki:

"18. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az Országgyűlés ülésén

45. §

(1) Az Országgyűlés ülésén az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök feladata, amelyben őt az ülés vezetésében közreműködő jegyző, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző, alelnök és háznagy is segíti.

(2) Az ülést vezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt és háznagyot felkérheti a 46/C-46/G. §-ban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre. A felkért jegyző, alelnök és háznagy tárgyalási rend helyreállítása érdekében történő eljárása miatt vele szemben a 46/E-46/F. §-ban foglalt magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Ha a felkért jegyző, alelnök és háznagy az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, vele szemben a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók.

(3) A 46-46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak az ülést vezető elnök általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.

(4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - a 47. § (1) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése és az 50. § kivételével - az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.

(5) Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A 46. § (2) bekezdése, a 46/A. §, a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/C. § (2) bekezdése alkalmazásában a napirend önálló napirendi pontnak nem minősülő valamennyi része ugyanazon napirendi pontnak minősül.

46. §

(1) Azt a képviselőt, aki

a) felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli,

b) közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben zavarja,

az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.

(2) Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

46/A. §

Az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Az a képviselő, akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

46/B. §

(1) Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - sértő vagy illetlen kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.

(2) Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

46/C. §

(1) Azt a képviselőt, aki a házszabályi rendelkezések szemléltetésre vonatkozó rendelkezéseit megsérti, az ülést vezető elnök rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti.

(2) Az ülést vezető elnök az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén megvonhatja a felszólalási jogot a képviselőtől, aki ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

46/D. §

Azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/E. §

Azt a képviselőt, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében zavarja, az ülést vezető elnök az adott ülésnapról vagy ülésről kizárhatja vagy a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/F. §

Ha a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/G. §

Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, fizikai erőszak alkalmazására felhív, más kivezettetését akadályozza vagy fizikai erőszakot alkalmaz, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

46/H. §

(1) Ha a képviselő a 46-46/G. § szerinti magatartás tanúsításával az ülést vezető elnök sorozatos rendreutasítása, illetve figyelmeztetése ellenére sem hagy fel, a képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon az ülésteremben a továbbiakban - a szavazások időtartamát kivéve - nem tartózkodhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény beálltát az ülést vezető elnök az Országgyűlés ülésén bejelenti. Az ülést vezető elnök a bejelentését - a bejelentés okának és a jogkövetkezmény jogalapjának megjelölésével - három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.

(3) Az 51. § és az 51/A. § rendelkezéseit - a kizárt képviselőre vonatkozó szabályok szerint -, valamint az 52. §-t az (1) bekezdés szerinti magatartást tanúsító képviselő esetében is megfelelően alkalmazni kell.

47. §

(1) A házelnök a képviselő tiszteletdíját

a) a 46. § (2) bekezdése szerinti esetben - a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magatartás tanúsítása esetén - minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegének felével, de legfeljebb egyhavi tiszteletdíja összegével,

b) a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/G § (2) bekezdése szerinti esetben minimum a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb kéthavi tiszteletdíja összegével,

c) a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben minimum a képviselő kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével,

d) a 46/F. § és a 46/G. § szerinti esetben minimum a képviselő négyhavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb hathavi tiszteletdíja összegével

megegyező mértékben csökkenti

(2) A házelnök - az ülést vezető elnök vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének írásbeli kezdeményezésére vagy hivatalból - elrendelheti a képviselő kitiltását

a) a 46/B. § (2) bekezdése és a 46/G § (2) bekezdése szerinti esetben legfeljebb három ülésnapra vagy legfeljebb nyolc naptári napra,

b) a 46/D. § és a 46/E. § szerinti esetben legfeljebb hat ülésnapra vagy legfeljebb tizenöt naptári napra,

c) a 46/F. § szerinti esetben legfeljebb tizenkét ülésnapra vagy legfeljebb harminc naptári napra,

d) a 46/G. § szerinti esetben legfeljebb huszonnégy ülésnapra vagy legfeljebb hatvan naptári napra.

(3) A házelnök az (1) és (2) bekezdés szerinti döntését - az ülést vezető elnök által alkalmazott intézkedés, valamint a 46/H. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény mellett vagy annak hiányában - a magatartás tanúsítását követő tizenöt napon belül hozza meg. A házelnök a döntését - indokolással ellátva - írásban haladéktalanul közli a képviselővel.

48. §

(1) Az Országgyűlés ülésnapjáról vagy üléséről kizárt képviselő az üléstermet köteles haladéktalanul elhagyni, és az adott ülésnapon vagy ülésen az ülésteremben a továbbiakban - a szavazások időtartamát kivéve - nem tartózkodhat.

(2) Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el.

(3) Az ülést vezető elnök a kizárás elrendeléséről szóló döntését - az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével - a kizárást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.

49. §

(1) A kitiltott képviselő az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén - a 49/A. § (4) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be.

(2) Ha az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal kitiltott képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, a vele szemben elrendelendő tiszteletdíj-csökkentés összegének a felső határa a kétszeresére emelkedik.

(3) Az ülést vezető elnök az azonnali hatályú kitiltás elrendeléséről szóló döntését - az intézkedés okának és jogalapjának megjelölésével - az azonnali hatállyal elrendelt kitiltást követő három munkanapon belül írásban is közli a képviselővel.

(4) Az ülést vezető elnök által azonnali hatállyal elrendelt kitiltás időtartama tizenöt naptári nap. A házelnök által elrendelt kitiltás időtartama a 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig terjedhet, azzal, hogy a kitiltás első napja a házelnök döntésének jogerőre emelkedését követő első ülésnap vagy első naptári nap.

(5) A kitiltás időtartamának számításakor a rendes ülésszakok közötti időtartamot is figyelembe kell venni. Az ülésnapokra elrendelt kitiltás hatálya kiterjed a kitiltással érintett ülésnapok közötti naptári napokra is.

49/A. §

(1) A kitiltott képviselő az Országgyűlés ülésén a szavazati jogát - nyílt szavazás esetén - megbízott útján gyakorolhatja.

(2) A kitiltott képviselő a szavazati jogának (1) bekezdés szerinti gyakorlása érdekében kitiltása teljes időtartamára egy képviselő részére adhat képviseleti megbízást.

(3) Egy képviselő egyidejűleg egy kitiltott képviselő szavazati jogának gyakorlására irányuló képviseleti megbízást fogadhat el. A megbízást ellátó képviselő a kitiltott képviselő nevében és megbízása szerint gyakorolja a szavazati jogot. A megbízást ellátó képviselőt a kitiltott képviselő egyéb jogai nem illetik meg és egyéb kötelezettségei nem terhelik.

(4) Titkos szavazás esetén a kitiltott képviselő a szavazás időtartama alatt a házelnök által kijelölt helyiségben gyakorolhatja a szavazati jogát.

50. §

A tiszteletdíj-csökkentés összege a 47. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjedhet, azzal, hogy annak megállapításakor az intézkedés elrendelésére okot adó magatartás tanúsításának hónapjában a képviselőt megillető tiszteletdíj levonásoktól mentes teljes összegét kell figyelembe venni.

51. §

(1) Az ülést vezető elnök által kizárt vagy azonnali hatállyal kitiltott képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye, azzal, hogy a 48. § (2) bekezdése esetén a kizárás önálló kérelemben nem, csak az azonnali hatályú kitiltással szemben benyújtott kérelemben vitatható.

(2) A házelnök 47. § szerinti döntésével érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól -a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.

(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő ugyanazon magatartása tekintetében elrendelt intézkedésekkel szemben benyújtott (1) és (2) bekezdés szerinti valamennyi kérelmet egy eljárásban, együttesen bírálja el az utolsó kérelem beérkezését követő húsz napon belül. Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásának határideje a 47. § szerinti intézkedés megtételére vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltével kezdődik.

(4) Ha a képviselő a kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őt meghallgatja. A képviselő a bizottság ülésén - a meghallgatáson való részvétel céljából, annak időtartama alatt - az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.

(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.

(6) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik. A bizottság e döntését az Országgyűlés soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem dönt, a képviselő az adott kérelem vonatkozásában a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság döntésének, illetve az (5) bekezdés szerinti tájékoztatónak az írásbeli közlését követő nyolc napon belül - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - kérheti az Országgyűléstől

a) az (1) bekezdés szerinti esetben annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye,

b) a (2) bekezdés szerinti esetben a döntés hatályon kívül helyezését.

(8) A (7) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(9) Az Országgyűlés

a) az (1) bekezdés szerinti kérelem esetén az ülést vezető elnök intézkedését helybenhagyhatja, vagy a kérelemnek helyt adva megállapíthatja, hogy az intézkedésnek nem volt helye,

b) a (2) bekezdés szerinti kérelem esetén a házelnök döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva a házelnök döntését hatályon kívül helyezheti.

(10) Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik.

51/A. §

(1) A házelnök az ülést vezető elnök által elrendelt kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás hatályát kivételesen, hivatalból, méltányossági jogkörben eljárva, a kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás elrendelését követő öt napon belül megszüntetheti. E döntéséről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, az ülést vezető elnököt, valamint a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökét.

(2) A házelnök (1) bekezdés szerinti döntésével az elrendelt intézkedés hatálya - ideértve a 48. § (2) bekezdése alapján elrendelt további intézkedést is - megszűnik, illetve a 49. § (2) bekezdésében foglaltak az adott magatartás tekintetében nem alkalmazhatóak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem zárja ki az 51. § szerinti eljárás lefolytatását.

51/B. §

(1) Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás megkezdését vagy folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az üléstermet, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

(2) Az ülés berekesztése esetén a házelnök az új ülést a 34. § (2) bekezdése szerinti határidőkre tekintet nélkül hívhatja össze. Az így összehívott ülés napirendjén kizárólag a berekesztett ülés napirendjén szereplő azon napirendi pontok szerepelhetnek, amelyek tárgyalási vagy döntéshozatali szakasza nem zárult le.

52. §

(1) A képviselőre nézve rendelkezést tartalmazó, ezen alcím szerinti, írásba foglalt döntést az Országgyűlés Hivatalának belső kézbesítési rendszerén keresztül kell közölni az érintett képviselővel vagy az általa megbízott személlyel. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt a képviselő vagy az általa megbízott személy kézhez vette.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kézbesítés sikertelen, legkésőbb a sikertelen kézbesítést követő napon a döntést elektronikus úton, az Országgyűlés Hivatala által a képviselő részére biztosított elektronikus levelezési címre történő megküldéssel kell közölni. Ebben az esetben a döntés közlésének napja az a nap, amelyen az - az elektronikus levelezőrendszer visszaigazolása szerint - kézbesítésre került.

18/A. A tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jogkör az országgyűlési bizottság ülésén

52/A. §

(1) A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke és az országgyűlési bizottság a 46-46/G. §-ban foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazhatja az országgyűlési bizottság ülésén jelen lévő képviselő tekintetében.

(2) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - az 52/D. § (3) bekezdése és az 52/E. § (1) bekezdése kivételével - az Európai Parlament magyarországi képviselője tekintetében is alkalmazni kell.

(3) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket - az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - a bizottsági ülésen tanácskozási joggal rendelkező személyként vagy a helyettesítésére jogosult személyként részt vevő, továbbá a bizottság ülésén felszólaló személy tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben csak a bizottság elnöke általi rendreutasításra, illetve figyelmeztetésre kerülhet sor.

(4) A napirendi pont előterjesztője tekintetében csak a (3) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók. Amennyiben a napirendi pont előterjesztője képviselő, vele szemben az 52/E. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint tiszteletdíj-csökkentés elrendelése is kezdeményezhető.

52/B. §

(1) Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasíthatja, illetve figyelmeztetheti a 46. § (1) bekezdésében, a 46/B. § (1) bekezdésében vagy a 46/C. § (1) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsító képviselőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés eredménytelensége esetén az országgyűlési bizottság elnöke megvonhatja a képviselő felszólalási jogát.

(3) Az országgyűlési bizottság elnöke rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nélkül megvonhatja a 46/A. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát. A képviselő ebben az esetben kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetében a képviselő ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel.

52/C. §

Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében, a 46/C. § (2) bekezdésében, a 46/D. §-ban vagy a 46/E. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő felszólalási jogát a bizottsági ülés hátralévő időtartamára megvonja.

52/D. §

(1) Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy elrendeli a 46/F. §-ban vagy a 46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselő bizottsági ülésről történő azonnali hatályú kitiltását. A kitiltás elrendeléséről szóló döntést az országgyűlési bizottság elnöke a 49. § (3) bekezdésében és az 52. §-ban foglaltak szerint közli a képviselővel.

(2) Az (1) bekezdés alapján kitiltott képviselő köteles a bizottsági üléstermet elhagyni és oda a bizottsági ülés időtartama alatt nem térhet vissza.

(3) Ha a kitiltott képviselő a bizottsági üléstermet nem hagyja el, a vele szemben az 52/E. § (1) bekezdése alapján elrendelhető tiszteletdíj-csökkentés felső határa a kétszeresére emelkedik.

52/E. §

(1) Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében vagy a 46/C-46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. § (1) bekezdése szerinti tiszteletdíj-csökkentés elrendelését az 50. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2) Az országgyűlési bizottság - bármely tagjának indítványára - vita nélkül dönthet arról, hogy a 46/B. § (2) bekezdésében, a 46/C. § (2) bekezdésében vagy a 46/D-46/G. §-ban meghatározott magatartást tanúsító képviselővel szemben kezdeményezi a házelnöknél a 47. § (2) bekezdése szerinti kitiltás elrendelését.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kezdeményezést indokolással ellátva, a magatartás tanúsítását követő nyolc napon belül, a hitelesített jegyzőkönyv megküldésével a bizottság elnöke juttatja el a házelnökhöz. A házelnök döntésének határidejére és a döntés közlésére a 47. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint elrendelhető intézkedések alkalmazhatók együtt és az azok alapjául szolgáló magatartás tanúsítása esetén az országgyűlési bizottság vagy annak elnöke által ezen alcím alapján elrendelhető intézkedések mellett is.

52/F. §

Az országgyűlési bizottság által az 52/D. § alapján azonnali hatállyal kitiltott képviselő, valamint az 52/E. § szerinti kezdeményezés alapján a házelnök 47. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti döntésével érintett képviselő a jogorvoslati eljárás lefolytatására irányuló kérelmét az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint nyújthatja be. A jogorvoslati eljárás lefolytatására az 51. § (3)-(10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) az 51. § (5) bekezdése szerinti döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az érintett országgyűlési bizottság elnökét is tájékoztatja,

b) a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság 51. § (6) bekezdése szerinti döntését az érintett országgyűlési bizottság soron következő ülésén kell ismertetni.

52/G. §

Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket az albizottság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az 52/E. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben az albizottság az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja a házelnök intézkedésének kezdeményezését. Az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottság - a kezdeményezésről szóló döntése esetén - a magatartás tanúsításától számított nyolc napon belül, az 52/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint juttatja el kezdeményezését a házelnökhöz.

52/H. §

Az ezen alcímben meghatározott eljárási határidők számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."

19. §

Az Ogytv. 53. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből azt a 46/G. § alapján kitiltott képviselőt, aki az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.

(3) Az Országgyűlési Őrség gondoskodik arról, hogy a kitiltott képviselő a kitiltás időtartama alatt - az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ne léphessen be az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére."

20. §

Az Ogytv. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépett személy a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét megszegi, az Országgyűlési Őrség a házelnök vagy a háznagy egyidejű tájékoztatásával onnan kivezetheti. A házelnök döntése alapján - legfeljebb hat hónapra vagy az adott ülésszak végéig - megtagadható az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépése annak a személynek, aki a (3) bekezdésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegte, továbbá annak, akiről az Országgyűlési Őrség megalapozottan feltételezi, hogy az (1) bekezdésben meghatározott épületekben az Országgyűlés működését megzavaró, az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő tevékenységet folytatna, vagy magatartásával az ott tartózkodók biztonságát veszélyeztetné."

21. §

(1) Az Ogytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 59. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az Országgyűlés ülését, a törvényalkotási bizottság ülését, valamint az (1a) bekezdés alapján meghatározott bizottsági ülést zártláncú audiovizuális rendszer közvetíti.

(1a) A bizottság elnökének kezdeményezésére a házelnök dönt a kinevezéssel vagy jelöléssel kapcsolatos nyilvános bizottsági meghallgatás, valamint egyéb nyilvános bizottsági ülés zártláncú audiovizuális rendszerben történő közvetítéséről."

(2) Az Ogytv. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A zártláncú audiovizuális rendszerrel nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági ülést a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják."

22. §

(1) Az Ogytv. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve - ha a kérését legalább öt képviselő támogatja - bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. Az e bekezdésben meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni."

(2) Az Ogytv. 61. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Házszabályi rendelkezés a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban eltérő szabályokat is megállapíthat."

23. §

Az Ogytv. 72/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alaptörvény, törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

24. §

Az Ogytv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. §

A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról haladéktalanul tájékoztatni."

25. §

Az Ogytv. 33. alcíme a következő 89/A. §-sal egészül ki:

"89/A. §

A bejelentési kötelezettségnek a 90. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni."

26. §

Az Ogytv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában."

27. §

(1) Az Ogytv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. 91. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő az (1) bekezdés szerinti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről - az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul - tájékoztatja a házelnököt.

(1b) A képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt."

(2) Az Ogytv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról."

28. §

Az Ogytv. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. §

(1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.

(2) A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat - a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, felhasználói engedély alapján, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően

a) a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

b) a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

c) ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat minősített adatok megismerésére felhatalmazást adott, a vizsgálóbizottság tagja - a vizsgálóbizottság döntése alapján - a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására

felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult."

29. §

Az Ogytv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"107. §

(1) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban feltüntetett szavazások - napirendi javaslatban jelzett - időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi -levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a 104. § (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj harmadát.

(2) Ha a képviselő igazolatlanul távol marad az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről, adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíjának a 104. § (1) bekezdés szerint meghatározott összege az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken.

(3) Ha az országgyűlési bizottság a legalább 24 órával korábban összehívott ülése megnyitásakor nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül biztosítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke a 104. § (1) bekezdés szerint megállapított tiszteletdíj 20%-át - a törvényalkotási bizottság tagja esetében 40%-át - nem haladhatja meg.

(4) Ha a bizottsági tisztséggel, tagsággal rendelkező képviselő igazolatlanul távol marad a bizottság rendes ülésszak során tartott - legalább 24 órával korábban összehívott és határozatképes - üléseinek több mint feléről, de legalább három ülésről, a (6) bekezdés alapján meghatározott tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg 20%-ával - a törvényalkotási bizottság tagja esetében 40%-ával - csökken. E rendelkezés alkalmazása szempontjából távolmaradásnak minősül az is, ha a képviselő az ülés teljes tartamára eseti képviseleti megbízást adott.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti tiszteletdíj-csökkentést a házelnök rendeli el.

(6) A (4) bekezdés szerinti tiszteletdíj-csökkentés megállapítása során a képviselőt azon rendes ülésszak utolsó hónapjában megillető tiszteletdíj - levonásoktól mentes - teljes összegét kell alapul venni, amely ülésszakon a képviselő igazolatlan távolmaradására sor került.

(7) A (2) bekezdésben foglaltakat - az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására figyelemmel - a házelnökre, valamint az Országgyűlés alelnökeire és jegyzőire nem kell alkalmazni.

(8) Ha a képviselő több bizottságnak is tagja, a (4) bekezdésben foglaltakat bizottságonként - de legfeljebb két bizottsági tagságot és a 104. § (1) bekezdése szerint megállapított összeg 40%-át figyelembe véve - kell alkalmazni.

(9) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során az eseti és a vizsgálóbizottságok üléseit nem kell figyelembe venni.

(10) Az Országgyűlés vagy az országgyűlési bizottság üléséről való képviselői távolmaradás előzetes bejelentésének, a távolmaradás igazolásának, valamint az Országgyűlés vagy az országgyűlési bizottság üléséről való távolmaradás miatti tiszteletdíj-csökkentésnek a részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

(11) A képviselő által a határozati házszabályi rendelkezések szerinti eljárásban a távolmaradása bejelentése során, illetve a távolmaradása igazolása érdekében megadott személyes adatot - a képviselői távolmaradás igazolásával kapcsolatos döntés érdekében, az igazolás alapjául szolgáló okok megismerése és igazolásként történő elfogadása céljából - a képviselőcsoport vezetője, a házelnök és a főigazgató kezeli. Az igazolási eljárás során kezelt személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított öt év elteltével kell törölni, amelynek megbízatása alatt az eljárás megindult. A képviselői és a szószólói távolmaradás ténye közérdekből nyilvános adat.

(12) A kitiltott képviselővel szemben a kitiltás időtartama alatt e § rendelkezései nem alkalmazhatók."

30. §

Az Ogytv. a következő 107/A. és 107/B. §-sal egészül ki:

"107/A. §

(1) Az a képviselő, akinek a Házbizottság a tiszteletdíját a 107. § (1) vagy (3) bekezdése alapján csökkentette, a döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól - a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.

(2) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő kérelméről húsz napon belül dönt, azzal, hogy e határidő első napja a kérelem beérkezését követő nap. Ha a képviselő kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a bizottság őt meghallgatja, melynek érdekében a képviselő a bizottság adott ülésén - a meghallgatásának időtartama alatt - az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.

(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak a képviselő kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.

(4) Ha a képviselő kérelmének a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság helyt ad, akkor a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.

(5) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt vagy a (2) bekezdés szerinti határidőben arról nem dönt, a képviselő a bizottsági döntésnek, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatónak a kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelemről az Országgyűlés a kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. Az Országgyűlés a Házbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy - a kérelemnek helyt adva - a Házbizottság döntését hatályon kívül helyezheti. Ha az Országgyűlés a képviselő kérelmének helyt ad, a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.

107/B. §

(1) Az e törvény rendelkezései alapján elrendelt tiszteletdíj-csökkentés összegét a képviselőnek a tiszteletdíj-csökkentés elrendelésének jogerőre emelkedését követően folyósított tiszteletdíjából kell levonni.

(2) A tiszteletdíj-csökkentés végrehajtása során a képviselő részére folyósított tiszteletdíj összege -a képviselő tiszteletdíjának e törvény szerinti valamennyi csökkentését figyelembe véve - egyik hónapban sem lehet alacsonyabb a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) adott hónapra érvényes összegénél.

(3) Ha az elrendelt egy vagy több tiszteletdíj-csökkentés végrehajtására - a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - a képviselő egyhavi tiszteletdíja nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt a képviselő következő hónapokban folyósított tiszteletdíjából kell levonni.

(4) Ha az elrendelt egy vagy több tiszteletdíj-csökkentés összege a képviselői megbízatás megszűnése miatt nem vonható le, úgy a le nem vont összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet - önkéntes teljesítés hiányában - az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben meghatározott eljárás szerint az állami adó- és vámhatóság hajt végre.

(5) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a tiszteletdíj-csökkentés még le nem volt összegét - a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását megelőzően - a 119. § (1) bekezdés szerinti ellátásból kell levonni."

31. §

Az Ogytv. 112. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

"(4d) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott határozott idejű munkaviszonyára a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni."

32. §

(1) Az Ogytv. 124/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott, az Országgyűlés 1. § a)-c) pontjában meghatározott tisztségviselőinek tevékenységét segítő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyára az Mt. 192. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni."

(2) Az Ogytv. 124/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Országgyűlés Hivatalánál határozott idejű közszolgálati jogviszony - a Kttv. 38. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az Országgyűlés 1. § a)-c) pontjában meghatározott tisztségviselő munkájának segítésére - a tisztségviselő megbízatásának időtartamára figyelemmel, ismételt határozott idejű kinevezés keretében is - létesíthető."

33. §

Az Ogytv. 124/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Nem kell az országgyűlési köztisztviselő beleegyezése a besorolási fokozatban történő előrelépése, illetményének e Fejezet szerinti megállapításakor."

34. §

Az Ogytv. 124/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál

a) az Országgyűlés Hivatalánál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

b) a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati, kormánytisztviselői, kormányzati szolgálati és állami szolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,

d) a hivatásos szolgálati jogviszonyban, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszonyban töltött időt,

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt,

f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

g) a Kttv., a Ktv., Ktjv., Áttv., a Kit., illetve a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt,

i) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időt,

j) a politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt, valamint

k) a Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot

kell figyelembe venni."

35. §

Az Ogytv. 125. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Ogytv. 125. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlési Őrség)

"f) járőr- és őrszolgálatot lát el a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen,

g) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és

h) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat."

36. §

Az Ogytv. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A főigazgató a házelnök által - az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatában - átruházott hatáskörben és ott meghatározott rendben egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat."

37. §

Az Ogytv. 132. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok)

"b) a főigazgatóval egyetértésben javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,"

38. §

Az Ogytv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni."

39. §

Az Ogytv. 145. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2019. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) hatálybalépésekor jelképet használóra a Módtv.5.-tel megállapított III/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jogosulatlan jelképhasználatnak minősül, ha a használatot 2020. augusztus 31-ig nem szünteti meg, kivéve, ha a jelkép

a) a Módtv.5.-tel megállapított 27/E. § alapján szabadon felhasználható,

b) használatára a Módtv.5. hatálybalépésekor engedély alapján jogosult, vagy

c) használója a Módtv.5.-tel megállapított 27/F. § (2) és (3) bekezdése szerinti tartalommal 2020. május 31-ig kérelmezi a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökénél a jelképhasználatra vonatkozó hozzájárulás megadását és a hozzájárulást megkapja."

40. §

Az Ogytv.

1. 5. § (1) bekezdés f) pontjában a "lejártát, valamint" szövegrész helyébe a "lejártát," szöveg,

2. 5. § (1) bekezdés g) pontjában a "jegyzőkönyvét." szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvét, valamint" szöveg,

3. 19. § (1) bekezdés h) pontjában a "visszahívásával." szövegrész helyébe a "visszahívásával, vagy" szöveg,

4. 22. § (4) bekezdésében az "alelnökének" szövegrész helyébe az "alelnökeinek" szöveg,

5. 38/B. § (3) bekezdésében a "megelőzően egy nappal" szövegrész helyébe a "megelőző munkanapon 12 óráig" szöveg,

6. 44. § (1) bekezdésében az "Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő)" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő" szöveg,

7. 53. § (4) bekezdésében a "belül kivizsgálja" szövegrész helyébe a "belül - az 51. § (4) bekezdésének alkalmazásával - kivizsgálja" szöveg,

8. 58. § (3) bekezdésében a "hozzájárulhat" szövegrész helyébe a "hozzájárulhat, és számára hozzászólási jogot adhat" szöveg,

9. 69. § (1) bekezdésében az "Országgyűlést" szövegrész helyébe az "európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságot" szöveg,

10. 73. § (1) bekezdésében az "előtt - képviselői" szövegrész helyébe az "előtt - megválasztása napjától képviselői" szöveg,

11. 80. § (1) bekezdésében az "és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel" szövegrész helyébe a "bekezdésben meghatározott kivétellel" szöveg,

12. 85. §-ában az "A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított" szövegrész helyébe az "A képviselő a megválasztása napjától, a képviselői megbízatása megszűnését követő" szöveg,

13. 91. § (3) bekezdésében a "jogerős határozatot" szövegrész helyébe a "véglegessé vált határozatot" szöveg,

14. 95. § (1) bekezdésében az "a mandátuma igazolásáig" szövegrész helyébe az "az eskütétele napját megelőző napig" szöveg,

15. 96. § (2) bekezdésében a "mandátuma igazolásától" szövegrész helyébe az "az eskütétele napjától" szöveg,

16. 97. § (1) és (2) bekezdésében a "megbízatás időtartama" szövegrész helyébe a "tevékenység az eskütétel napjától - az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével - a megbízatás megszűnésének napjáig" szöveg,

17. 97. § (2) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

18. 109. § (1) bekezdésében a "személygépkocsi használatra jogosult" szövegrész helyébe a "személygépkocsit használ" szöveg,

19. 109. § (2) bekezdésében az "Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta" szövegrész helyébe az "Az üzemanyagkártya feltöltése havonta" szöveg,

20. 112. § (1) bekezdésében az "eskütételétől megbízatásának megszűnéséig" szövegrész helyébe az "eskütétele napjától - az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével -megbízatásának megszűnése napjáig" szöveg,

21. 112. § (8) bekezdésében az "A képviselő megbízatásának időtartama alatt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész helyébe az "A képviselő az eskütételétől - az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével, valamint a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a megbízatásának megszűnéséig" szöveg,

22. 120. §-ában az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény a miniszterelnök javadalmazása és juttatásai alcímében foglalt szabályokat" szövegrész helyébe "a miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat" szöveg,

23. 125. § (1) bekezdésében a "biztosítása, protokolláris" szövegrész helyébe a "biztosítása, a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, protokolláris" szöveg,

24. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, II. Nagy értékű ingóságok alcím 4., 8. és 9. pontjában az "a mindenkori képviselői alapdíj" szövegrész helyébe az "az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj" szöveg,

25. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, II. Nagy értékű ingóságok alcím 7. pontjában az "A mindenkori képviselői alapdíj" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj" szöveg,

26. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, II. Nagy értékű ingóságok alcím 8. pontjában a "pénzintézeti" szövegrészek helyébe a "hitelintézeti" szöveg,

27. 1. melléklet A) rész VAGYONI NYILATKOZAT, III. Tartozások alcímben a "pénzintézettel" szövegrészek helyébe a "hitelintézettel" szöveg

lép.

41. §

Az Ogytv.

a) 122. § (5) bekezdésében az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályait" szövegrész helyébe az "a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályokat" szöveg,

b) 124/B. § (2) bekezdésében és 145/A. § (5) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

c) 124/Q. § (6) bekezdésében a "szabadság" szövegrész helyébe az "alapszabadság" szöveg,

d) 124/V. § (10) bekezdésében az "a rögzítéstől számított harminc nap elteltével" szövegrész helyébe az "a (3) bekezdés b) pontjában és a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő elteltével" szöveg,

e) 137. § (2) és (4) bekezdésében a "c) és e)" szövegrész helyébe a "c), e) és f)" szöveg,

f) 138. § (1) bekezdés b) pontjában a "közbiztonság, az Országházban" szövegrész helyébe a "közbiztonság, a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, az Országházban" szöveg,

g) 140. §-ában a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szövegrész helyébe a "személyvédelmi, létesítménybiztosítási, járőr- és őrszolgálati" szöveg,

h) 143. § (5) bekezdés a) pontjában a "feladatokat, a szolgálati" szövegrész helyébe a "feladatokat, a járőr- és őrszolgálati feladatokat, a szolgálati" szöveg,

i) 146. § (2) bekezdésében a "48-52. §" helyébe a "18. alcím - az 51/B. § kivételével -, a 18/A. alcím" szöveg,

j) 146. § (5) bekezdésében az "Az Első rész," szövegrész helyébe az "Az I-III. Fejezet," szöveg

lép.

42. §

Hatályát veszti az Ogytv.

a) 11. § (1) bekezdés j) pontja,

b) 13. § (7) bekezdése,

c) 19. § (1) bekezdés g) pontjában a "vagy" szövegrész,

d) 53. § (5) bekezdés b) pontjában az " , és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól" szövegrész,

e) 69. § (4) bekezdése,

f) 75. §-ában a "közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti" szövegrész,

g) 104. § (3) bekezdése.

43. §

Hatályát veszti az Ogytv. 124. § (3) bekezdése.

44. §

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 16. § (1) bekezdésében az "állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak" szövegrész helyébe az "európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris ülésének és állandó bizottságai üléseinek az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontjai" szöveg lép.

45. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2-6. §, a 9-15. §, a 18-22. §, a 24-30. §, a 38-39. §, a 40. § 1-10., 12., 14-21. és 24-27. pontja, a 41. § d), i) és j) pontja, a 42. § a), b) és d)-g) pontja, valamint a 44. § 2020. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 35. §, a 40. § 23. pontja, valamint a 41. § e)-h) pontja 2020. március 1-jén lép hatályba.

46. §

(1) A 12. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 18. §, a 24-31. §, a 40. § 10-22.és 24-27. pontja, valamint a 42. § f) és g) ponttja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 1-11. §, a 13-16. §, a 18-23. §, a 35-37. §, a 40. § 1-9. és 23. pontja, valamint a 42. § a)-e) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

2012-ben az Országgyűlés a korábbi Házszabály több rendelkezését is törvényi szintre emelte, így most az Országgyűlés és annak bizottságai eljárási rendjét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) állapítja meg.

Az Országgyűlés a törvényi szinten rögzített házszabályi rendelkezéseket az elmúlt évek során jelentősebb mértékben 2014-ben módosította, a HHSZ-ben megfogalmazott új eljárási rendre tekintettel. Az azóta eltelt időben felmerült alkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozás megfelelően biztosítja az Országgyűlés hatékony és demokratikus működésének alapjait. Ebből következően a szabályozás felülvizsgálata eredményeképpen kidolgozott módosítás - amely jelen Javaslat mellett a párhuzamosan benyújtott, HHSZ módosítására irányuló határozati javaslatban került megfogalmazásra - főként a részletszabályok szakmai alapú pontosítását, az eljárások zárt és koherens rendszerének megerősítését szolgálja, és csak kisebb hányadában tartalmaz érdemi változásként értékelhető módosításokat. Ezek körében jelen Javaslat - a HHSZ módosítására irányuló határozati javaslattal együtt - részletes házszabályi rendelkezéseket alkot az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseiről való képviselői távollét szabályozására, a távolmaradás bejelentésének, igazolásának rendjét és képviselői tiszteletdíj ezen esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait immár - a Házbizottság hatásköréből - házszabályi szintre emelve. A módosítás célja - a képviselői jelenlét garantálásán keresztül - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok feladat- és hatáskörei gyakorlásának elsődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

A Kormány ellenőrzésére szolgáló eszközöket érintő módosítások a már létező jogintézmények alkalmazását könnyítik, illetve a teljesebb képviselői joggyakorlást biztosítják és intézményesítésre kerül a nemzetiségi tárgyú interpelláció. Az Országgyűlés és a bizottságok ülésének nyilvánossága körében a működési tapasztalatokra alapozva a zártláncú audiovizuális rendszeren történő közvetítés szabályai módosításra kerülnek, amely azonban nem érinti azt a jogszabályban biztosított lehetőséget, hogy a nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket a médiaszolgáltatók rögzítsék, illetve közvetítsék, így a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek a továbbiakban is megfelelően biztosított marad.

A közelmúlt eseményeinek tapasztalataira, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága e tárgykörben hozott elvi jelentőségű megállapításaira figyelemmel a módosítás átalakítja a fegyelmi jogi szabályok rendszerét. Az új szabályozás elsődleges célja az Országgyűlés hatékony és zavartalan működésének biztosítása, valamint az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése.

A jelkép használatához közérdek fűződik, ezért szükséges a használata szabályozásának megfelelő kialakítása. A módosítás a jelképhasználat két módjának egyértelmű elhatárolását célozza. Ennek megfelelően a Javaslat pontosítja a jelkép fogalmát, a két felhasználási módhoz kapcsolódó rendelkezéseket, valamint a hozzájáruláson alapuló használattal összefüggő eljárási szabályokat, ezzel is megkönnyítve a jogalkalmazáshoz kapcsolódó gyakorlat egységesítését. Megjelenik továbbá a jogosulatlan jelképhasználat fogalma, a jogorvoslatok körében pedig a Javaslat rögzíti azokat az eseteket, amelyekben az Országgyűlés Hivatala perelhet és perelhető.

Az Ogytv. a házszabályi rendelkezések mellett a képviselők jogállására vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A Javaslat ezek módosítására főként a meglévő jogintézmények megfelelő alkalmazhatósága érdekében tesz javaslatot. E körben pontosítja a képviselői eskütétel fogalmát hangsúlyozva, hogy az mind az eskü szövegének szóbeli előadását, mind az esküokmány aláírását magába foglalja és a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva pontosan rögzíti, hogy érvényes eskütétel hiányában a képviselő mely jogait nem gyakorolhatja. Az érvényesség elemeit, vizsgálatát és az érvényességet illető kétségek esetén irányadó eljárást a HHSZ módosítására irányuló határozati javaslat szabályozza. A Javaslat módosítja az összeférhetetlenség, az Ogytv. 89. §-ában foglalt bejelentési kötelezettség, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és a mentelmi jog megsértéséről szóló bejelentés egyes részletszabályait, nem érintve a felsorolt jogintézmények lényegi elemeit. Emellett fogalmi egységesítést is elvégez a jogállási szabályokon, és a jelenleg szerteágazó megoldások helyett az egyes jogosultsági időszakok, eljárási határidők kezdetét egységesen az eskütétel napjához köti, azzal, hogy a mentelmi jog a továbbiakban is a megválasztása napjától illeti meg a képviselőt. Végezetül a Javaslat kis terjedelemben módosítja az Országgyűlés hivatali szervezetére és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó működési részletszabályokat is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A Javaslat az Ogytv. 2. § (2) bekezdés k) pontjának kiegészítésével egyértelműsíti, hogy a házelnök munkáltatói jogkörgyakorlásának szabályait az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2. §

Az ülést vezető elnök egyik legfontosabb feladata az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása. A Javaslat 18. §-ában megállapított 45. § (1) bekezdése rögzíti, hogy e feladatában az ülés vezetésében közreműködő, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző is segíti. Szükséges e jegyzői feladatot az Ogytv. 5. §-ában is rögzíteni.

3. §

Az Ogytv. 80. § (3) bekezdése kimondja, hogy a miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja. Ezen összeférhetetlenségi szabály érvényesítése érdekében szükséges rögzíteni, hogy mind a tisztségviselői megbízatás, mind a bizottsági tagság megszűnik a képviselő miniszterelnökké választásával, miniszteri vagy államtitkári kinevezésével.

Tekintettel a Javaslat 11. § (2) bekezdésében foglalt általános felelősségükre, a Javaslat az Országgyűlés tisztségviselőinek hivatalvesztését írja elő abban az esetben, ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták velük szemben. A fegyelmi intézkedés akkor tekinthető jogerősnek, ha azt a Mentelmi bizottság, illetve az Országgyűlés helybenhagyta vagy az intézkedéssel szemben igénybe vehető jogorvoslat határideje eredménytelenül eltelt.

4. §

A hatályos házszabályi rendelkezések nem rögzítik pontosan a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához történő hozzászólás rendjét. A HHSZ módosítására irányuló javaslat indítványozza, hogy a köztársasági elnök felszólalásához a frakcióvezetők a Házbizottság eseti engedélye alapján szólhassanak hozzá. A Javaslat a Házbizottság feladat- és hatáskörei között rögzíti az engedélyezési jogkört. Ha a Házbizottság ülésén ezzel kapcsolatban nem alakul ki egyetértés, a hozzászólások engedélyezéséről - az Ogytv. 13. § (6) bekezdése alapján - a házelnök határoz.

5. §

Az Ogytv. 13. § (1) bekezdése alapján a Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal. A (6) bekezdés szerint a Házbizottság döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában egyes kérdésekben az Országgyűlés, egyébként a házelnök dönt. A szabályozás pontosítása szükséges annak érdekében, hogy egyértelmű legyen: egyhangú döntés hiányáról beszélhetünk abban az esetben is, ha a szavazati joggal rendelkező tagok valamelyike - vagy megbízottja - nem vesz részt a Házbizottság ülésén és így szavazati jogát nem gyakorolja.

6. §

Az állandó bizottságok tisztségviselői és tagjai személyére a képviselőcsoportok vezetői tesznek indítványt a házelnök számára. A Javaslat a hatályos szabály pontosításával egyértelművé teszi: ezen indítványt csak a megválasztással, illetve változással ténylegesen érintett független képviselővel indokolt egyeztetni.

7. §

Az Ogytv. 80. § (3) bekezdése kimondja, hogy a miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja. Ezen összeférhetetlenségi szabály érvényesítése érdekében szükséges rögzíteni, hogy mind a tisztségviselői megbízatás, mind a bizottsági tagság megszűnik a képviselő miniszterelnökké választásával, miniszteri vagy államtitkári kinevezésével.

8. §

Az Ogytv. 21. § (1) bekezdése szerint az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabály azonban természetesen nem jelentheti azt, hogy az albizottság az ügyrendjében eltérhet az állandó bizottságok működésére vonatkozó - házszabályi rendelkezésekben foglalt - szabályoktól. A Javaslat ennek megfelelően fogalmazza újra a szabályt: az albizottság az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között maga állapíthatja meg működésének szabályait.

9. §

Az Ogytv. hatályos rendelkezése az eseti bizottságok létrehozására az állandó bizottságok megalakítására irányadó szabályokat rendeli alkalmazni. Míg az állandó bizottságok felállítása kapcsán indokolt és kívánatos a speciális - vita nélküli és korlátozott módosításra lehetőséget nyújtó - eljárás folytatása az Országgyűlés szervezetének mielőbbi felállítása érdekében, az eseti bizottságokat létrehozó döntési javaslatok tárgyalása során ahhoz fűződik érdek, hogy a bizottság javasolt feladatát, összetételét, megbízatása terjedelmét részletesen megvitathassák, módosíthassák. Ennek érdekében szükséges a visszautaló szabályok módosítása, azzal, hogy a Javaslat a közjogi tisztségviselőket jelölő eseti bizottságok esetében a hatályos megoldást tartja fent.

10. §

A Javaslat pontosítja a jelkép fogalmát egyértelművé téve, hogy az Országház stilizált képe mellett annak sziluettje is védelem alá esik. A felhasználásnak két módja van: a szabad felhasználáson, valamint az előzetes hozzájáruláson alapuló jelképhasználat.

Mindkét felhasználási mód esetére rögzíti a Javaslat, hogy az nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik. Emellett pontosításra kerül a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szerinti védjegyoltalom és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által megadott előzetes hozzájárulás viszonya is.

A Javaslat rögzíti azokat az eseteket, amelyekben az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje szabadon, előzetes hozzájárulás nélkül felhasználható.

A szabad felhasználás esetein kívül a jelkép kizárólag a Bizottság hozzájárulásával használható, a bevezetni kívánt szabályok egyértelműsítik, hogy a hozzájárulás megadására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási eljárásnak. Az eljárás egyfokú, a kérelmet a Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani, a kérelemnek a Javaslatban felsorolt elemeket kell tartalmaznia. A Javaslat rögzíti azokat a főbb szempontokat, amelyeket a Bizottság vizsgál a kérelem értékelésekor, illetve kimondja, hogy a döntést indokolni nem kell. A Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást - indokolási kötelezettség mellett - visszavonhatja.

Önálló alcím szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a jelképhasználat jogosulatlannak minősül. Ennek megfelelően jogosulatlan a jelképhasználat, ha:

- a jelképhasználat szabad felhasználáson alapulna, azonban az mégsem a 27/E. §-ban foglaltak szerint történik,

- a jelkép használata engedélyhez kötött, azonban a Bizottság a hozzájárulást nem adta meg vagy a jelképet nem a kérelemben foglaltak szerint használják,

- mind a jelkép szabad felhasználáson, mind a hozzájáruláson alapuló használata esetében, ha az nem a 27/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint történik.

A jogorvoslatra vonatkozó szabályok azokat az eseteket szabályozzák, amelyekben az Országgyűlés Hivatala perelhető és perelhet. Mindkét esetben a perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, és mivel nem hatósági ügyről van szó, hanem egy sui generis eljárásról, így a bíróság a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.

A kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták akkor indíthat pert, ha jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást, a nyilatkozat kiadását a Bizottság elmulasztotta, vagy a jelkép használatára kapott hozzájárulást visszavonták. A bíróság a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra, a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére utasíthat.

Az Országgyűlés Hivatala akkor indíthat pert, ha a jogosulatlan jelképhasználót vagy a jelképet az engedélytől eltérően használót eredménytelenül szólította fel. Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti a Javaslatban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

11. §

A Javaslat célja, hogy az Alaptörvény országgyűlési határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, a házszabályi rendelkezések részletszabályainak, valamint a több évtizednyi gyakorlatnak megfelelően pontosítsa, hogy az országgyűlési képviselők mikor tekinthetők a szavazások során jelen lévő képviselőnek.

A jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, szabályozott korlátok között fejtsék ki tevékenységüket. Az Alaptörvény azonban - 5. cikk (5) és (6) bekezdésében - az Országgyűlés határozatképességével és határozathozatalával kapcsolatban csak az ezekhez szükséges szavazati arány meghatározását tartalmazza. Erre figyelemmel a házszabályi rendelkezések feladata a szavazásban való részvétel és a határozathozatali eredményszámítás részletes szabályainak meghatározása.

A képviselő a házszabályi rendelkezések alapján az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni; a szavazásban "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozata leadásával vehet részt. Azokban az esetekben, amikor a döntés meghozatalához a jelenlévő országgyűlési képviselők valamely hányadának szavazata szükséges, a szavazás eredményének számítása során - figyelemmel a szavazástól való kifejezett tartózkodás jogintézményére - a szavazásban ténylegesen részt vett képviselők számát szükséges alapul venni. A módosítás az Országgyűlés ennek megfelelő, eddigiekben is irányadó gyakorlatát rögzíti, figyelemmel arra, hogy a határozatképesség alkotmányos funkciója a közösséget érintő döntéshozatal folyamatában való tényleges és elégséges részvétel garantálása. A megválasztott képviselők feladata - joga és egyben kötelessége - az e döntések meghozatalában történő közreműködés, amelynek gyakorlását az őket megillető szavazati jog biztosítja. A képviselők az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában formailag az országgyűlési határozathozatalok során leadott szavazatukkal vesznek részt, így a szavazati jogát ténylegesen nem gyakorló képviselő a határozathozatalok eredményének vizsgálata során nem tekinthető jelen lévőnek.

Az Ogytv. 28. § (1) bekezdése értelmében a képviselők joga és egyben kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein. Az Ogytv. hatályos rendelkezéseiben, és - a Javaslat szövegében szereplő előírás szerint - a továbbiakban is tiszteletdíj-csökkentésnek van helye azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés, vagy valamely állandó bizottság olyan üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra. E rendelkezés célja - a képviselői jelenlét garantálásán keresztül - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok feladat- és hatáskörei gyakorlásának elődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

Figyelemmel arra, hogy a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása jogkövetkezmény alkalmazását vonhatja maga után, a Javaslat a bejelentési kötelezettséget külön is nevesíti az Ogytv. szövegében.

Az Országgyűlés választott tisztségviselői megbízatásukból fakadóan általános felelősséget viselnek a házszabályi rendelkezések betartásáért és az Országgyűlés tekintélyének megóvásáért.

Az országgyűlési képviselő megválasztását követően az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Eskütv.) melléklete szerinti szöveggel esküt tesz, valamint okmányt ír alá az eskütételről. Az eskü előadása és az esküokmány aláírása egyaránt kötelezettség, az eskütétel csak abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha annak mind a szóbeli, mind az írásbeli eleme megvalósult. Ennek megfelelően a

Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eskütétel mindkét elemet magába foglalja. Az Ogytv. 28. § (3a) bekezdése úgy szól, hogy a képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában. A Javaslat ez utóbbi fordulatot kibontva, a jogbiztonság követelményét érvényesítve tételesen felsorolja azon jogosítványokat, amelyek kimerítik az Országgyűlés munkájában történő részvétel fogalmát. Mivel a teljeskörű joggyakorlás az érvényes eskütételhez kötött, a Javaslat rögzíti: az érvényességgel kapcsolatos kétségek tisztázásáig a képviselő fenti jogait nem gyakorolhatja. Az érvényesség elemeit, vizsgálatát és a kétségek esetén irányadó eljárást a HHSZ módosítására irányuló javaslat szabályozza.

12. §

A Javaslat 11. §-ával és 28. §-ával összefüggő jogtechnikai módosítás.

13. §

Az Ogytv. 40. § (1) bekezdésének módosítása a Javaslat 44. §-ában foglaltakkal összefüggő, az EP-képviselők tanácskozási jogát érintő módosítás.

A (2) és (3) bekezdések az elnök által meghívott szakértőnek és a képviselőcsoportok szakértőinek jogállása közötti indokolatlan különbségtétel megszüntetését és a bizottsági ülésen való részvételük egységes szabályozását célozzák. Figyelemmel arra, hogy a bizottság tagjain, valamint az előterjesztőként eljáró és a módosító javaslatot benyújtó képviselőkön kívül a többi országgyűlési képviselő csak a bizottság engedélyével szólalhat fel, nem indokolható a szakértők tanácskozási, felszólalási jogának automatikus biztosítása.

14. §

Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése alapján a független képviselők létszámát figyelembe véve a Házbizottság biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. E lehetőség a - HHSZ 158. § 20. pontja szerint - független képviselőnek minősülő nemzetiségi képviselő számára is nyitva áll, emellett a Házbizottság 2018. június 1-jén meghozott állásfoglalásában meghonosította a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció jogintézményét is kimondva, hogy a nemzetiségi képviselő rendes ülésszakonként egy ilyen interpelláció elmondására jogosult. A Javaslat a Házbizottság állásfoglalásában garantált speciális tárgyú interpellációt immár törvényi szinten nevesítené. Az elhangzás részletszabályait a HHSZ módosítására irányuló javaslat tartalmazza.

15. §

A hatályos szabályozás szerint a válaszadásra kötelezett személy csak halaszthatatlan közfeladatellátására hivatkozással jelölhet maga helyett válaszadásra feljogosított személyt. A gyakorlatban azonban a bejelentés alakiságát (módját és idejét) és tartalmát a házelnök nem tudja felülvizsgálni, így a Javaslat csak a helyettes bejelentésének indokolás nélküli kötelezettségét írná elő.

A hatályos rendelkezés szerint a személyes válaszadási kötelezettség akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport vezetője nem olyan helyre sorolja a kérdést, ahol annak feltételére lehetőség nyílik. A szabályozás nem egészen pontos, hiszen annak megítélése, hogy a kérdés feltevésére volt-e reális lehetőség vagy sem, nem egyértelmű, különösen nem a képviselőcsoport vezetője számára, még az ülés megkezdése előtt. A Javaslat ezért objektív körülményekhez fűz jogkövetkezményeket: ha a frakcióvezető a kérdést nem sorolja be, vagy azt - ide nem értve azt az esetet, amikor az azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a képviselő személyes válaszadást kér - az általa megjelölt képviselő nem teszi fel, a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik és az azonnali kérdést visszavontnak kell tekinteni.

16. §

Szükséges rögzíteni, hogy az Országgyűlés által választott személy esetében a bizottság véleménye - a házelnökhöz címezve - nem önálló indítványként kerül benyújtásra, míg más megbízást, tisztséget betöltő személy esetében a bizottság véleményét a házelnök kapja meg, aki azt a kinevezési jogkör gyakorlójához továbbítja.

17. §

A Javaslat a gyakorlatnak megfelelően deklarálja a képviselői igazolvány kiállításának intézményét.

18-19. §

Az Országgyűlés 2012-ben új fegyelmi jogi szabályokat vezetett be. A szabályozás gyakorlati tapasztalatainak összegzése, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiben lefektetett elvi jelentőségű megállapítások nyomán szükségessé vált a rendelkezések átfogó jellegű módosítása, így a Javaslat a fegyelmi jogi szabályokat, a lehetséges szankciók körét és a jogorvoslati eljárást új rendszerbe foglalja.

A szabályozás felülvizsgálatának központi eleme az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése. Az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma. A vélemények kifejezése egy közel kétszáz fős testületben azonban csak szabályozott formában mehet végbe, és nem akadályozhatja meg az intézmény működését és a többségi döntések meghozatalát, mivel azzal az Országgyűlés funkciószerű működése lehetetlenülne el.

Az Alkotmánybíróság szerint a nyugodt, zavartalan és kiegyensúlyozott testületi működés - ideértve a bizottsági ülések zavartalan és kiegyensúlyozott lefolyását is - előfeltétele az Országgyűlés feladatai meghatározásának és végrehajtásának. Az Országgyűlés működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, valamint az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése tehát alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja [3206/2013. (XI. 18.) AB határozat]. A beszédjog nem pusztán személyes jogosítvány, hanem a parlamenti tárgyalás alapeleme is, és ezért a törvényhozás működőképessége miatt eleve szabályozandó [3207/2013. (XI. 18.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság legfrissebb e tárgyú határozata szerint általánosságban a törvényhozó hatalmi ág észszerű, a tényleges jogalkotási tevékenységben megnyilvánuló működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatóvá teheti egy adott parlament arra irányuló törekvését, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlanul hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve javára. Az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján történtek kapcsán kimondta: az a magatartás, amely az Országgyűlés döntéshozatali eljárásának jogszerűtlen eszközökkel történő ellehetetlenítésére irányul, végső fokon az állam alkotmányos működését veszi célba. Az ilyen magatartás alaptörvény-ellenes [15/2019. (IV. 17.) AB határozat].

A Velencei Bizottság "Az ellenzéknek a demokratikus parlamentben betöltött szerepéről" szóló jelentése [CDL-AD (2010)025.] 147. pontja szerint a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a jogszabályok - többek között a nemzeti alkotmány, a polgári és büntetőjog, valamint a Parlament eljárásrendje - szerint lássa el. Az ellenzéki pártok javasolhatják a jogszabályok módosítását, de a módosításig ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk a hatályos törvényt, mint mindenki másnak.

A fenti elveket az Emberi Jogok Európai Bírósága is rögzítette a Karácsony és mások v. Magyarország ügyben hozott ítéletében. A Nagykamara kimondta: míg a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, e szabadság nem korlátlan természetű. A véleménynyilvánítás szabadságának a parlamentben való gyakorlása a 10. Cikk (2) bekezdésében hivatkozott "kötelezettségekkel és felelősséggel" jár a parlament hatékony működésének biztosítása érdekében. E rendelkezés alapján a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak. Erre figyelemmel a Bíróság szerint túlnyomó közérdek fűződik ahhoz, hogy a parlament, miközben tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket, mégis hatékonyan tudjon működni és teljesíthesse küldetését a demokratikus társadalmakban.

A nagykamarai ítélet ezen felül meghatározza a tisztességes eljárás feltételeit, amelyeket a házszabályt sértő képviselővel szembeni szankcionálási eljárásban érvényesíteni kell. A fegyelmi szankciót megfelelő indokolással kell ellátni, és a döntéssel szemben hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani, amelynek során a képviselő kifejtheti álláspontját.

Fentiek figyelembevételével a Javaslat az alábbiak szerint határozza meg a fegyelmi jog elemeit.

Az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, illetve az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata. A Javaslat lehetőséget biztosít az ülést vezető elnök számára arra, hogy a tárgyalási rend fenntartásában történő közreműködésre felkérhessen más, az ülésteremben tartózkodó jegyzőt, alelnököt, illetve a háznagyot is. Az Országgyűlés működési rendjét zavaró egyes súlyosabbnak tekinthető magatartások esetében az ülést vezető elnök a tárgyalási rend fenntartásában történő közreműködés általános kötelezettségén túl a jogellenes magatartás megszüntetésében történő személyes közreműködésre is felkérheti elsősorban az ülés vezetésében közreműködő, másodsorban az ülésteremben tartózkodó jegyzők bármelyikét, valamint az ülésteremben tartózkodó alelnököket, illetve a háznagyot is. A Javaslat a házszabályszerű működés helyreállítása érdekében az ülést vezető elnök felkérése nyomán tett intézkedések esetében - figyelemmel arra, hogy azok célja éppen a házszabályszerű működés helyreállítása - kimondja, hogy a tisztségviselővel szemben jogszerű intézkedése miatt a 46/E-46/F. §-ban foglalt magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

A Javaslat a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát kiterjeszti az Országgyűlés ülésein részt vevő személyekre is, a rend megzavarása esetén elrendelhető jogkövetkezmények alkalmazását azonban az ülésen részt vevő más személyek esetében csak korlátok között engedi érvényesülni, illetve kizárja.

A fegyelmi jogba ütköző magatartások körét a Javaslat áttekinthető rendszerbe foglalva, az egyes cselekmények súlya szerint differenciálva határozza meg. A Javaslat a szabályozás által védeni kívánt értékekkel - az Országgyűlés hatékony működésével, valamint tekintélye védelmével - szoros összefüggésben határozza meg a házszabályi rendelkezésekbe ütköző magatartási formákat, és abban az esetben teszi lehetővé jogkövetkezmény alkalmazását, amennyiben a cselekmény alkalmas a tárgyalási rend megzavarására, az intézmény tekintélyének megsértésére, vagy más személyek joggyakorlásába történő beavatkozásra. E célok más államok parlamentjeinek házszabályiban hasonlóképpen szerepelnek; a német Bundestag eljárási szabályaiban éppúgy megjelenik az intézmény méltósága, ahogy az Európai Parlament eljárási szabályzatában is az intézmény tekintélyének tiszteletben tartására vonatkozó előírás.

A Javaslatban meghatározott esetek köre két magatartás kivételével megegyezik a hatályos szabályozásban szereplő magatartásokkal. Új elem a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívóan zavaró közbeszólás; valamint az ülés, a vita, vagy a szavazás menetének zavarása, vagy akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, vagy akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében. E magatartások szankcionálásának célja az Országgyűlés hatékony működésének biztosítása, valamint más személyek joggyakorlásának védelme. E két cél érvényesülésének biztosítása az Európai Bíróság joggyakorlatában - ahogy az a Karácsony és mások v. Magyarország ügyben is kimondásra került - a véleménynyilvánítás szabadságának jogszerű korlátja lehet.

Az ülés vezetését kirívóan zavaró közbeszólások a vitában felszólaló személy félbeszakításával, joggyakorlásának megzavarásával, valamint az ülést vezető elnök ülésvezetési feladatainak ellehetetlenítésével alkalmasak mind a tárgyalási rend, mind más személyek joggyakorlásába való enyhébb súlyú beavatkozásra, így az ilyen magatartást megvalósító személlyel szemben indokolt a jogkövetkezmény alkalmazásának lehetővé tétele.

Az ülés, a vita, vagy a szavazás menetének, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében történő megzavarása, vagy megakadályozása ugyanazon jellegű magatartás enyhébb és súlyosabb eseteiben teszi lehetővé szankció alkalmazását. Míg zavarás esetében az ülés, a vita vagy szavazás menete, illetve más személy joggyakorlása nem lehetetlenül el, addig akadályozás esetében - ideiglenesen vagy tartósan - igen. Az alkalmazható jogkövetkezmények a magatartás súlyosságához igazodnak, és a fokozatosság elvének érvényre juttatása érdekében eltérően határozzák meg a zavarás, illetve akadályozás esetében elrendelhető szankciókat.

A Javaslat rendezni kívánja azt az esetet is, amikor a fegyelmi jogba ütköző magatartást folytató képviselő az ülést vezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja; magatartásával sem önként, sem az ülést vezető elnök felhívására nem hagy fel. Ebben az esetben a képviselő nem csupán a törvényben foglalt magatartási szabályokat sérti, hanem az ülés zavartalan lefolytatása és az Országgyűlés tekintélyének megóvása, mások jogainak védelme érdekében tett intézkedéseknek sem tesz eleget. A Javaslat szerint az ülést vezető elnök intézkedéseinek eredménytelensége esetére maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására. E jogkövetkezmény tehát a fenti képviselői magatartás tanúsításával a törvény erejénél fogva beáll, további ülésvezetési intézkedést - mivel azok nem vezettek eredményre - nem igényel.

A Javaslat az egyes magatartások megvalósítása esetében alkalmazható szankciókat és azok maximális mértékét minden magatartás esetében külön, annak súlyához igazodva határozza meg, és - a fokozatosság elvére figyelemmel - lehetővé teszi az egyes jogkövetkezmények párhuzamos és önálló alkalmazását is.

A Javaslat a hatályos rendelkezésektől eltérően szabályozza a kizárás jogkövetkezményét, és más parlamentek szabályaihoz hasonlóan akként rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles az üléstermet a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb azonnali intézkedés, azaz kitiltás is alkalmazható. Ilyen szabályok irányadók többek között az Európai Parlamentben, ahol az ülés hátralévő részéről kizárt képviselőnek haladéktalanul el kell hagynia az üléstermet, és amennyiben ennek nem tesz eleget, a biztonsági szolgálat segítségével kivezethető. Az Egyesült Királyság Alsóházának szabályzata szerint amennyiben a képviselő az ülésterem elhagyására vonatkozó felszólításnak önként nem tesz eleget, a képviselő felfüggesztése kezdeményezhető. A német Bundestag eljárási szabályai hasonló rendelkezéseket írnak elő; ezek szerint amennyiben a képviselő az ülésterem elhagyására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, vagy jogtalanul tartózkodik az ülésteremben, kizárásának időtartama meghosszabbodik. A belga Képviselőházban az ülésteremben maradó képviselőt - az ülés felfüggesztését követően - kivezetik, és az üléseken való részvételi jogát a következő nyolc ülés idejére megvonják. Mivel a kizárás részletes, jogorvoslati kérelem alapjául is szolgáló indokolása az ülésen nyomban, az ülésvezetési tevékenység ellátása mellett nem lehetséges, a Javaslat rendelkezései szerint azt a képviselővel három munkanapon belül írásban kell közölni.

A kizárás időtartama a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére, vagy az ülés teljes tartamára vonatkozhat, a kizárt képviselő döntéshozatalban való részvételét azonban nem zárja ki, mivel a határozathozatalok idejére az intézkedés hatálya alatt is visszatérhet az ülésterembe.

A kitiltás jogkövetkezménye a kizáráshoz képest súlyosabbnak tekinthető, mivel a kitiltott képviselő - az Egyesült Királyság Alsóházában irányadó szabályokhoz hasonlóan - nemcsak az üléstermet, hanem az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét is köteles elhagyni.

A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntésével, a kitiltásra okot adó magatartás tanúsítását követően haladéktalanul, vagy - a német Bundestagban irányadó szabályokhoz hasonlóan, ahol szintén lehetséges azonnali és utólagos alkalmazás is - a házelnök a magatartás megvalósítását követő tizenöt napon belül, hivatalból, vagy az ülést vezető elnök, illetve a képviselőcsoportok vezetőinek írásbeli kérelmére. Az azonnali hatályú intézkedésre vonatkozó szabályok a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében kötelezővé teszik a szóban közölt döntés részletes, írásos indokolását és három munkanapon belül történő közlését.

Az ülést vezető elnök által elrendelt kitiltás mértékét a törvény egységesen, minden esetben azonos időtartamban határozza meg, mivel a magatartás súlyának pontos megítélése és a szankció mértékének ehhez igazodó meghatározása az ülésvezetési tevékenység ellátása közben nem lehetséges.

A kitiltott képviselő köteles önként elhagyni az üléstermet; amennyiben ennek nem tesz eleget, a vele szemben alkalmazandó tiszteletdíj-csökkentés mértékének az adott magatartásra meghatározott maximuma - hasonlóan a Bundestagban alkalmazható szabályokhoz, ahol pl. a fegyelmi jogba ütköző magatartás ismétlése ezt a következményt automatikusan maga után vonja - a kétszeresére emelkedik.

Az utólag elrendelhető kitiltás esetében az elrendelésre nyitva álló határidő azonban lehetővé teszi a magatartás megvalósításának körülményei, és az azokkal okozott jogsérelem súlyának mérlegelését, ennek megfelelően az intézkedés mértéke nem egységes, hanem annak maximális mértékét a törvény az egyes magatartások esetében külön-külön, az adott magatartás súlyához igazodva határozza meg. A kitiltás időtartama az e törvényben meghatározott keretek között, mérlegeléstől függően rendelhető el; az Országgyűlés ülésezési rendjének sajátosságaira figyelemmel ülésnapokban, vagy naptári napokban meghatározva.

A kitiltás jogkövetkezménye a hatályos rendelkezések szerinti képviselői jogok felfüggesztését váltja fel, azonban attól eltérően csak az Országházban, és az ahhoz tartozó épületekben való fizikai jelenléthez kötődő egyes képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztésével jár. Bár más európai államok házszabályainak rendelkezéseitől nem idegen a szavazásra is kiterjedő felfüggesztés lehetősége, a Javaslat olyan helyzetet teremt, amelyben a képviselő szavazati jogát - mint az egyik legfontosabb képviselői jogosultságot - meghatározott szabályok szerint a kitiltás időtartama alatt is gyakorolhatja.

A Javaslat a nyílt szavazások esetében a megbízott útján történő szavazás intézményét vezeti be. A kitiltott képviselő a Javaslat szerint megbízhatja valamely képviselőtársát, hogy a kitiltás időtartama alatt tartott szavazások során a nevében eljárva és szándéka szerint, helyette is szavazzon.

A megbízott útján történő szavazás intézménye nem ismeretlen az európai államok gyakorlatában. A Javaslat a megbízásra vonatkozó részletszabályok esetében ezért az Egyesült Királyság Alsóházában, valamint a francia Szenátusban irányadó szabályokat is alapul véve úgy rendelkezik, hogy egy képviselő egyszerre csak egy kitiltott képviselőtársa helyett járhat el. Más államok gyakorlatából, de a meghatalmazotti jogviszony jellegéből általában is következik, hogy a szavazásra adott megbízás személyhez kötődik, azaz más képviselőre nem ruházható át.

A Javaslat a titkos szavazások esetében a kitiltott képviselők számára is lehetővé teszi a személyes joggyakorlást. A képviselő a titkos szavazások ideje alatt, képviselőtársaival egy időben, de a házelnök által kijelölt - az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területén található - helyiségben adhatja le szavazatát.

A megbízott útján történő szavazás és a kitiltott képviselő titkos szavazásának részletszabályai a párhuzamosan benyújtott, HHSZ módosítására irányuló határozati javaslatban kerültek megfogalmazásra.

A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat az egyes magatartások súlyához igazodva, különböző mértékben állapítja meg. A fegyelmi jogba ütköző egyes súlyosabb cselekmények (46/D-46/G. § szerinti magatartások) esetén a házelnök a tényállási elemek megállapítását követően a képviselő tiszteletdíját a törvény előírása szerint csökkenti, mérlegelési jogköre a csökkentés mértékének meghatározására terjed ki a törvényi keretek között. Az előző kategóriába nem tartozó, enyhébb súlyú cselekmények (a 46. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 46/B-46/C. § szerinti magatartások) esetében a képviselő tiszteletdíja a törvény előírása értelmében csak abban az esetben csökken, ha az ülést vezető elnök által alkalmazott rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nem vezet eredményre.

A Javaslat elhagyja a képviselői jogok felfüggesztéséhez, vagy a kizáráshoz a hatályos szabályok szerint jogkövetkezményként automatikusan kapcsolódó tiszteletdíj-csökkentést, és az intézkedést külön erre irányuló döntés esetén, vagy - ha egyes súlyosabb magatartások megvalósítását állapították meg, illetve ha enyhébb magatartás esetében a rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nem vezet eredményre - a törvény előírása folytán teszi alkalmazhatóvá. A tiszteletdíj-csökkentés mértékét a Javaslat minden esetben az adott magatartás súlyosságát értékelő mérlegeléstől teszi függővé.

A tiszteletdíj-csökkentés végrehajtására vonatkozó szabályokat a Javaslat - a könnyebb alkalmazhatóság és a szabályozás egységes szerkezete érdekében - áthelyezi a képviselői tiszteletdíjról szóló alcímbe.

A Javaslat az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában lefektetett megállapításokat figyelembe véve újraszabályozza az alkalmazott jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok rendszerét. A jogorvoslati eljárás minden jogkövetkezmény alkalmazásának esetében kétfokozatúvá: első jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság jár el, másodfokon az Országgyűlés jogosult a döntés meghozatalára. A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére - az érintettek joggyakorlásának megkönnyítése érdekében - egységesen nyolc nap áll rendelkezésre. A Mentelmi bizottság döntésének meghozatalára biztosított határidő kezdőnapja igazodik a jogkövetkezmények alkalmazására rendelkezésre álló határidőkhöz, így elkerülhető, hogy az ülésen elrendelt, és az utólag alkalmazható jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárások elváljanak egymástól.

Figyelemmel arra, hogy az ülést vezető elnök a fegyelmi jogi rendelkezések alkalmazására a házelnököt helyettesítő jogkörben jogosult, a Javaslat lehetőséget biztosít a házelnöknek arra, hogy az azonnali hatállyal az ülésen alkalmazott kitiltás és kizárás esetében az intézkedés hatályát méltányossági szempontok alapján, kivételesen, hivatalból felfüggessze.

A Javaslat változatlan tartalommal rendelkezik az ülés felfüggesztésének vagy berekesztésének lehetőségéről, és ugyancsak nem terjeszti ki az Országgyűlési Őrség jogkörét: a hatályos szabályozással egyezően csak a fizikai erőszakot alkalmazó (azzal közvetlenül fenyegető) képviselő vezethető ki az ülésteremből, ha az azonnali kitiltás elrendelését követően az ülést vezető elnök felszólításának nem tesz eleget.

A Javaslat meghatározza a fegyelmi döntések írásbeli közlésének szabályait is.

A Javaslat - a 18. alcímben megállapított rendelkezések logikáját követve - az új 18/A. alcímben határozza meg az országgyűlési bizottság ülésén megvalósuló, fegyelmi jogba ütköző magatartások esetén irányadó szabályokat.

A Javaslat az alkalmazandó fegyelmi szabályokat a bizottsági ülésen részt vevők jogállásának sajátosságaira tekintettel differenciáltan határozza meg.

A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében a tárgyalási rend fenntartására irányuló intézkedéseket az országgyűlési bizottság elnöke, valamint maga az országgyűlési bizottság alkalmazhatja, továbbá a bizottság kezdeményezhet a házelnök által elrendelhető utólagos szankciókat is.

Az országgyűlési bizottság elnöke által alkalmazható intézkedés az érintett személy rendreutasítása, illetve figyelmeztetése, valamint - szükség esetén - a képviselő felszólalási jogának megvonása. A felszólalási jognak a bizottság elnöke általi megvonása kizárólag az adott napirendi pont tárgyalására vonatkozna.

A bizottsági eljárások során - a plenáris ülés menetétől eltérően - a vita és a szavazások folyamatosan váltakozva, egymást követve, egymáshoz kapcsolódva jelennek meg, ezért a bizottsági ülésen a gyakorlatban nem lenne végrehajtható a plenáris ülésen elrendelhető kizárás, amely csak a szavazások során tenné lehetővé a bizottsági ülésteremben való tartózkodást. Erre tekintettel, azon magatartások esetében, amelyeknek az Országgyűlés ülésén való tanúsításakor lehetőség lenne a képviselő kizárására, a bizottsági ülésen a felszólalási jognak az ülés hátralévő időtartamára történő megvonására kerülhet sor. Ez az országgyűlési bizottság által elrendelhető intézkedés azzal járna, hogy a képviselő a bizottsági ülésen ugyan jelen lehet és szavazati jogát is gyakorolhatja, de az adott ülésen a továbbiakban már nem szólalhat fel.

Az országgyűlési bizottság meghatározott magatartások tanúsítása esetén rendelkezhet továbbá azonnali hatályú kitiltás alkalmazásáról is. A bizottsági ülésen elrendelt azonnali hatályú kitiltás - a plenáris ülésen elrendelt azonnali hatályú kitiltástól eltérően - azt jelenti, hogy a kitiltott képviselő a bizottsági üléstermet köteles elhagyni és oda a bizottsági ülés időtartama alatt nem térhet vissza.

A Javaslat szerint az országgyűlési bizottság jogosult kezdeményezni a házelnöknél, hogy a bizottsági ülésen tanúsított magatartás miatt rendelje el az érintett képviselő tiszteletdíjcsökkentését, illetve kitiltását. A házelnök ezen intézkedését megalapozó magatartások köre, valamint az alkalmazható intézkedések tartalma és mértéke megegyezik a plenáris ülésre vonatkozó szabályokkal.

Az országgyűlési bizottság ülésén tanúsított, fegyelmi jogba ütköző magatartás miatt alkalmazott fegyelmi intézkedések közül a bizottság által elrendelt azonnali hatályú kitiltással, valamint a házelnök által elrendelt tiszteletdíj-csökkentéssel, illetve kitiltással szemben kérhető jogorvoslati eljárás lefolytatása, amelynek szabályai megegyeznek a 18. alcímben meghatározott jogorvoslati renddel.

Az országgyűlési bizottságra irányadó különös szabályokat a bizottság mellett működő albizottságok tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az albizottság önállóan nem kezdeményezheti a házelnöknél a fegyelmi intézkedés alkalmazását, hanem az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja annak kezdeményezését.

20. §

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest a jogbiztonság érvényesítése érdekében meghatározza az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés megtagadásának maximális időtartamát, továbbá az intézkedés lehetséges személyi hatályát az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, az épületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében és nemzetbiztonsági érdekekre figyelemmel határozza meg.

21. §

A Javaslat - figyelembe véve a működési tapasztalatokat - rögzíti, hogy a plenáris ülés és a törvényalkotási bizottság ülése mellett csak azokat a nyilvános bizottsági üléseket szükséges a zártláncú audiovizuális rendszeren közvetíteni, amelyek esetében a bizottsági elnök kezdeményezésére a házelnök így dönt. Ez a rendelkezés nem érinti azt a jogszabályban biztosított lehetőséget, hogy a nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket a médiaszolgáltatók rögzítsék, illetve közvetítsék, így a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek a továbbiakban is megfelelően biztosított marad.

22. §

Az Országgyűlés munkarendjére figyelemmel, illetve az egységes és átlátható határidő-számítási szabályrendszer kialakítása érdekében célszerű az Országgyűlés rendes ülésszakjai közötti időtartamot a határidő-számítás szempontjából figyelmen kívül hagyandó időszakként meghatározni. E pontosítás átvezetése szükséges az Ogytv. 61. § (5) bekezdése esetében, továbbá az egységes fogalomhasználatot a HHSZ módosítására irányuló javaslat is biztosítja.

A HHSZ módosítására irányuló javaslat rendelkezik arról az esetről, amikor a házelnök képviselői módosító javaslatot utasít vissza, ebben az esetben ugyanis speciális jogorvoslati eljárás megteremtésére van szükség. Az új eljárásban a képviselői módosító javaslat szabályszerűségéről egyedül az Országgyűlés plénuma határoz, ezért az Ogytv. 61. §-ában foglalt eljárástól való eltérés érdekében szükséges a (8) bekezdés rögzítése.

23. §

Jogtechnikai jellegű módosítás, amely az Ogytv. 72/A. § (1) bekezdését kiegészíti az Alaptörvényre való utalással is. Az Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése értelmében az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege a HHSZ 2. melléklete szerinti nem önálló indítvány, így az Ogytv. 72/A. § (5) bekezdésében foglalt szabály szerint az erre irányadó benyújtási határidő annak utolsó napján a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le. Az öt naptári napban megállapított alaptörvényi határidő, mint a jogforrási hierarchiában a legmagasabb szinten elhelyezkedő rendelkezés természetesen e szabály alkalmazását kizárja, ezért szükséges az Ogytv. 72/A. § (1) bekezdésében az Alaptörvényben megállapított határidőkre is utalni. Ugyancsak nem önálló indítvány a HHSZ 2. melléklete szerinti a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele. A köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvény visszaküldéséről az aláírásra nyitva álló ötnapos határidőben dönt, így értelemszerűen ezen nem önálló indítvány esetében sem lehet irányadó az Ogytv. 72/A. § (5) bekezdése szerinti, határidő-számításra vonatkozó szabály.

24. §

A mentelmi jog megsértésének bejelentésére vonatkozó hatályos szabályozás nyelvtani értelmezése alapján a képviselő mentelmi jogának megsértését csak akkor köteles bejelenteni a házelnöknek, ha azt annak ellenére sértik meg, hogy a képviselő a képviselői megbízatásának tényével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, azaz jelezte képviselői megbízatásának fennállását. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban a képviselők ténylegesen már a képviselői megbízatás tényéről történő tájékoztatással egyidejűleg a házelnöknek is bejelentik a mentelmi jog megsértését. Erre figyelemmel indokolt a kialakult gyakorlatot az Ogytv.-ben is rögzíteni azzal, hogy a mentelmi jog megsértését haladéktalanul be kell jelenteni a házelnöknek. A módosítás nem érinti a képviselőnek azt a kötelezettségét, hogy a bíróságot, illetve a hatóságot tájékoztassa a mentelmi jog fennállásáról.

25. §

Az Ogytv. 89. §-a szabályozza a bejelentési kötelezettség alá eső, de nem összeférhetetlen tevékenységek körét, ugyanakkor a bejelentési kötelezettség teljesítésének határidejét nem állapítja meg. A gyakorlatban e bejelentések megtételére a nyitó vagyonnyilatkozattal együtt szokott sor kerülni, de az ezt követő változásokról való tájékoztatást a szabályozás szintén nem rögzíti. A Javaslat előírja, hogy az Ogytv. 89. §-a szerinti bejelentési kötelezettséget az eskütételt követő harminc napon belül, ezt követően pedig az éves vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel együtt kell teljesíteni.

26. §

Az Ogytv. 90. § (1) bekezdése a vagyonnyilatkozati kötelezettség határidejét a képviselői megbízatás keletkezéséhez köti. A képviselő mandátuma azonban az eskütételtől válik teljessé, képviselői jogait és kötelezettségeit az érvényes eskütétel után gyakorolhatja, így indokolt a vagyonnyilatkozattételi-kötelezettség keletkezését is ezen időponthoz kötni.

27. §

A hatályos szabályozás szerint a képviselői összeférhetetlenség megszüntetésére rendelkezésre álló harmincnapos határidő a mandátumigazolástól, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, annak tudomásra jutásától kezdődik. Ezzel szemben a képviselő mandátuma az eskütételtől válik teljessé, képviselői jogait és kötelezettségeit az érvényes eskütétel után gyakorolhatja, így indokolt, hogy a fenti határidő is ezt követően induljon meg.

Az összeférhetetlenséghez fűzött jogkövetkezmény érvényesítése érdekében a Javaslat szerint a képviselő nemcsak az Országgyűlés megalakulása előtti időszakban köteles az összeférhetetlenséggel kapcsolatban nyilatkozatot tenni, hanem akkor is, ha az összeférhetetlenségi ok az Országgyűlés megbízatása idején, ciklus közben merül fel. A képviselőt ilyen esetben haladéktalan tájékoztatási kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása esetén a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság bármely képviselő indítványára határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

A fenti főszabály alóli kivételként szabályozza a Javaslat azt az esetet, amikor a képviselő összeférhetetlenségének megszüntetése más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben nem méltányos a képviselőt hátrányos helyzetbe hozni a rajta kívül álló eljárás lefolytatásának idejére; ugyanakkor az összeférhetetlenség ekkor is kétségtelenül fennáll, ez pedig olyan alkotmányossági probléma forrása a szavazati jog gyakorlása esetében, amely módosítással kezelendő.

A jogbiztonság érdekében a törvény szövegében egyértelműen szükséges meghatározni, hogy az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig mely képviselői jogok nem gyakorolhatók. A Javaslat szerint az összeférhetetlen képviselő tanácskozási, szavazati és indítványtételi jogát nem gyakorolhatná és javadalmazásra sem jogosult.

28. §

A 98. § újraszabályozása során az Igazságügyi bizottság 2019. március 26-án meghozott állásfoglalásában megfogalmazott indokokra, illetve a nemzetközi szabályozási megoldásokra figyelemmel a Javaslat a 98. § (1) bekezdésében módosítja a képviselők tájékozódásához való jogának egyes elemeit. A parlamenti kontroll alapvető eszközei, így az interpelláció, a kérdés, a vizsgálóbizottság létrehozása, az állandó bizottságok vizsgálati tevékenysége, valamint az Országgyűlés felé történő beszámolási kötelezettség előírása biztosítja az alkotmányos kereteket a parlamenti ellenőrzés gyakorlásához valamennyi képviselő számára. A Javaslat erre figyelemmel az államigazgatási szervek vonatkozásában közvetlenül gyakorolható tájékoztatáshoz való jogot az ellenőrzési jog gyakorlása és az adott szerv akadálytalan működéséhez fűződő közérdek egyensúlyának biztosítását egyaránt szem előtt tartó többletjogosítványként szabályozza.

A Javaslat fenntartja az állami szervek tájékoztatási kötelezettségét, azonban - az állami szervek együttműködése alkotmányos kötelezettségének követelményét szem előtt tartva - egyértelművé teszi a képviselői joggyakorlás feltételeit, és a tájékoztatás megadásának módjára vonatkozó előzetes egyeztetési kötelezettséget ír elő a képviselők számára. A Javaslat értelmében e jogosultság gyakorlása - a hatályos szabályokkal egyezően - a továbbiakban sem eredményezheti az érintett szerv működésének aránytalan sérelmét.

A 98. § további rendelkezései a minősített adatok képviselői felhasználását érinti. A minősített adathoz való hozzáférés korlátozott, amelyről a minősítő a felhasználói engedély kiállításával dönt. Ehhez kapcsolódik a titoktartási nyilatkozat, amelyben az érintett nyilatkozik arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokról és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást kapott és titoktartási kötelezettségét tudomásul vette. A felhasználói engedély a titoktartási nyilatkozattal kiegészülve mind a minősítő, mind a betekintő oldaláról rögzíti a felelősségi köröket, ezáltal lehetnek a minősített adat védelméhez kapcsolódó személyi feltételek teljeskörűen biztosítottak. A Javaslat a hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság, a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság és egyes vizsgálóbizottságok tagjai esetében a fentiektől eltérően - a törvényben fennálló feltételek esetén - a felhasználói engedélytől és titoktartási nyilatkozattól eltekint.

29. §

Az Ogytv. rendelkezései szerint a képviselőknek joga és egyben kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein. A hatályos rendelkezések értelmében az Országgyűlés ülésein való jelenléttel összefüggésben azokban az esetekben alkalmazható szankció - azaz tiszteletdíjcsökkentés -, ha a képviselő előzetesen nem jelenti be az adott plenáris ülésről, vagy a bizottsági ülésről történő távollétét, és ez az ülés utóbb határozatképtelennek bizonyul. Emellett a törvény erejénél fogva abban az esetben is bekövetkezik a tiszteletdíj csökkenése, ha a képviselő az Országgyűlés adott hónapban tartott üléseinek napirendi javaslataiban feltüntetett szavazások több mint egynegyedén, vagy egy adott bizottság ülésszak során megtartott üléseinek több mint a felén igazolatlanul nem vesz részt.

Azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés, vagy valamely állandó bizottság olyan üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra, a Javaslat szerint - a hatályos rendelkezésekkel egyezően - a Házbizottság döntésétől függően tiszteletdíj-csökkentés alkalmazható. A rendelkezés célja - a képviselői jelenlét garantálásán keresztül - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok feladat-és hatáskörei gyakorlásának elődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

A Javaslat új elemként tartalmazza, hogy a bizottsági ülésről előzetes bejelentés nélkül történő távolmaradás esetén csak abban az esetben alkalmazható szankció, amikor a határozatképtelen állapot már a bizottsági ülés megkezdésekor előáll. Ez a rendelkezés szükségszerűen következik a bizottsági ülések jellegéből: míg a plenáris üléseken a határozathozatal a napirendben előre meghatározott időpontban zajlik, addig a bizottságok esetében az egyes döntéshozatalok időpontja nem kötött. Erre figyelemmel a határozatképtelenség esetében alkalmazható szankció szempontjából a jelenlét megállapítását a bizottsági ülés első határozathozatalához, azaz az ülés megnyitását követő napirend-elfogadáshoz szükséges rendelni. E változtatást indokolja a HHSZ 27/C. § (3) bekezdése szerinti tanácskozóképesség intézménye is, amely szerint - abban az esetben, ha a napirend elfogadására sor került - a bizottsági ülés akkor is folytatható, ha a bizottsági tagok már nincsenek határozatképes számban jelen az ülésen.

Az üléseken való megjelenésen túl a szavazásokban való részvétel - szintúgy a határozatképesség és az országgyűlési döntésekhez szükséges megfelelő szavazati arány biztosítása érdekében - külön is nevesített kötelezettség a képviselők számára. A plenáris ülés szavazásairól való igazolatlan távolmaradás ezért - a hatályos rendelkezésekkel egyezően - a Javaslat szerint a továbbiakban is a képviselői tiszteletdíj ipso iure csökkentését vonja maga után.

A bizottsági ülések esetében a szavazások időpontja nem kötött, így az igazolatlan távolmaradások miatti szankcióalkalmazás alapja nem az elmulasztott szavazások száma, hanem az elmulasztott üléseké. Garanciális okból - a képviselői munka tervezhetősége érdekében - a távollét megállapítása szempontjából csak azokat a bizottsági üléseket kell figyelembe venni, amelyeket legalább 24 órával korábban hívtak össze, és amelyek határozatképesek voltak.

A bizottsági ülésen a képviselők nemcsak személyesen, hanem helyettesítés útján is részt vehetnek. E lehetőségre tekintettel a módosítás egyértelművé teszi a gyakorlatban korábban értelmezési és alkalmazási problémákat okozó rendelkezést, és a jogalkotói cél biztosítása érdekében tartalmazza, hogy a helyettesítés útján történő részvételnek kizárólag az az esete minősül távolmaradásnak, amikor a képviselő az ülés egészén nem vesz részt.

A tiszteletdíj-csökkentés tekintetében a szabályozás igazodik a képviselők javadalmazására vonatkozó rendelkezésekhez; a bizottsági tisztségre és tagságra tekintettel emelt összegű tiszteletdíj illeti meg a képviselőket, így a plenáris ülésről való távolmaradás esetében a tiszteletdíj alapösszegét, míg bizottsági üléseket érintő igazolatlan távolmaradás esetében kizárólag a bizottsági tagság után járó emelt összeget kell alapul venni a csökkentés mértékének meghatározása során. Az eseti és vizsgálóbizottságok üléseit a távollét szempontjából nem kell figyelembe venni, mivel e bizottságok esetében a tisztség és a tagság nem jár külön díjazással.

A képviselői tiszteletdíjak pontos összegét - akár hónapról-hónapra - befolyásolhatja valamely megbízatás keletkezése vagy megszűnése; vagy a tiszteletdíj Ogytv. rendelkezései alapján bekövetkező emelkedése, így előfordulhat, hogy a képviselőnek a levonás alapjául szolgáló esemény hónapjában járó tiszteletdíj összege eltér az abban a hónapban folyósítandó összegtől, amelyből a levonást ténylegesen végrehajtják. Az törvény szövegében ezért egyértelműen szükséges meghatározni, hogy a csökkentés összegének kiszámítása során pontosan melyik hónapra járó tiszteletdíjat szükséges alapul venni. A bizottsági ülésekről történő igazolatlan távolmaradások esetében - ahol az igazolatlan távolmaradások számítása a bizottsági működés sajátosságaira tekintettel nem hónaphoz, hanem az ülésszak teljes tartamához igazodik - a Javaslat az összeg számításának alapjául szolgáló hónapként az ülésszak utolsó hónapját jelöli meg.

A Javaslat az Országgyűlés ülésvezetésben közreműködő tisztségviselőit kivonja az igazolatlan távolmaradás miatt alkalmazható szankciók hatálya alól, mivel e tisztségviselők ülésvezetéssel járó többletfeladatai a szavazásban való tényleges részvételt a gyakorlatban megakadályozhatják.

A távolmaradások igazolásának, illetve előzetes bejelentésének rendjére vonatkozó szabályokat a hatályos rendelkezések szerint a Házbizottság állapítja meg. A plenáris, illetve bizottsági üléseken való jelenlét, valamint a határozatképesség biztosítása azonban a parlamenti működés esetében olyan szükségszerűség és egyben védendő érték, amelynek érvényesülésére egyértelmű, világos, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott szabályokat szükséges alkotni. A Javaslat értelmében az igazolás és az előzetes bejelentés eljárásrendjét a jövőben a HHSZ tartalmazza, így mind a távolmaradás előzetes bejelentésének részletszabályai, mind az igazolási eljárás és a tiszteletdíj-csökkentés garanciális jellegű rendelkezései a jövőben az Országgyűlés működését szabályozó jogszabályokban, illetve joganyagokban szerepelnek.

Figyelemmel az igazolásokban esetlegesen megadott adatok személyes jellegére a Javaslat rögzíti az adatkezelői kört, az adatkezelés időtartamát és célját, valamint a törlés időpontját.

30. §

A Javaslat a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása esetén elrendelhető tiszteletdíjcsökkentéssel szemben - a hatékony jogorvoslati jog és az egyértelmű alkalmazhatóság érdekében - külön jogorvoslati eljárást vezet be, amelyben az érintett képviselő elsőfokon a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól kérheti a Házbizottság döntésének hatályon kívül helyezését. Az eljárás e szakasza során a képviselő a kérelmében foglaltakat a bizottság tagjai előtt személyesen is előadhatja. Amennyiben a bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt, vagy arról határidőben nem dönt, a képviselő másodfokon az Országgyűléstől kérheti a döntés hatályon kívül helyezését.

A Javaslat a fegyelmi jogba ütköző magatartások megvalósítása esetén elrendelhető, valamint a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása miatt alkalmazható, illetve az igazolatlan távollét miatt a törvény erejénél fogva bekövetkező tiszteletdíj-csökkentések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a könnyebb alkalmazhatóság és a kiszámítható szabályozás érdekében egységesen, azonos helyen szabályozza.

A levonást várhatóan - figyelemmel az intézkedésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárások szerinti határidőkre - nem a levonás alapjául szolgáló esemény hónapjában járó tiszteletdíj összegéből szükséges végrehajtani. Erre figyelemmel a Javaslat pontosan megjelöli azt az adott hónapot, amelynek során folyósított tiszteletdíjból a levonást ténylegesen végre kell hajtani.

A Javaslat a levonások végrehajtására garanciális jelentőségű korlátot vezet be, és előírja, hogy a képviselő részére minden hónapban folyósítani szükséges a legalább a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének megfelelő tiszteletdíjat. Az e korlátra is tekintettel fennmaradó levonások a következő tiszteletdíjak összegéből, illetve - a képviselői megbízatás megszűnése esetében - a volt képviselőknek folyósított ellátás összegéből is végrehajthatók. Az e rendelkezések alkalmazását követően fennmaradó összeg a Javaslat értelmében - más követelésekhez hasonlóan - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

31. §

Az országgyűlési képviselő munkaviszonyban álló alkalmazottja az Ogytv. 112. § (4) bekezdése szerint határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatható. A képviselői munkát segítő alkalmazott speciális szaktudással, gyakran az általános munkarendtől eltérő időbeosztásban látja el tevékenységét. Tekintettel a képviselővel kialakított bizalmi kapcsolatra, a képviselő újraválasztása esetén is jogos igény a továbbfoglalkoztatása, ezért indokolt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdésében meghatározott, határozott idejű szerződésekre vonatkozó 5 éves korlát alóli felmentés, amelyre az Mt. 298. § (4) bekezdése teremti meg a lehetőséget.

32. §

Az Országgyűlés elnökét, alelnökét, háznagyát az Országgyűlés alakuló ülésén választják, megbízatásuk képviselői megbízatásuk megszűnéséig, illetve az új Országgyűlés megalakulásáig tarthat. Tisztségükre újraválaszthatók. Munkájukat az Országgyűlés Hivatala szervezetében működő titkárságok segítik, ahol köztisztviselők és munkavállalók egyaránt dolgoznak határozott idejű szerződéssel. Az Országgyűlés itt nevesített tisztségviselőinek újraválasztása esetén jogos igény, hogy az Mt. 192. §-ában, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 38. § (2) bekezdésében felállított korláttól el lehessen térni annak érdekében, hogy az Országgyűlés választott tisztviselője a házszabályi rendelkezéseket, az egyes munkafolyamatokat jól ismerő, speciális tudással rendelkező szakemberekkel dolgozhasson tovább az új országgyűlési ciklus alatt is.

33. §

A jogalkalmazást segítené, ha a Kttv. közös megegyezéssel történő kinevezésmódosítás alóli, Kttv. 48. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kivételét az Ogytv. szerinti illetménymegállapításra is egyértelműen alkalmazni lehetne. Ilyen, törvényen alapuló illetménymegállapításra kerül sor az illetmény-összetevők, így különösen az illetményalap változására tekintettel, illetve az Ogytv. 124/H. § (6) bekezdésében foglalt további esetekben is.

34. §

2018. július 26-án hatályba lépett a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény, amely módosította a Kttv. 150. § (3) bekezdését (jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításával kapcsolatban). Mivel a jubileumi jutalom szabályai az Ogytv. 124/L. §-ában kerültek szabályozásra - a figyelembe vehető idők tekintetében a Kttv. rendelkezéseit átvéve - és a Kttv. 150. §-a nem alkalmazható az országgyűlési köztisztviselőkre, ezért az Ogytv. 124/L. § (3) bekezdésének a Kttv. módosult 150. § (3) bekezdésével való összhangba hozatala indokolt.

35. §

Az Országgyűlési Őrség a Kossuth Lajos téren az Ogytv. hatályos rendelkezése, illetve az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet felhatalmazása alapján a Készenléti Rendőrséggel, illetve a Belváros-Lipótváros Közterületfelügyelettel közös járőrszolgálatot hajt végre a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott védelmi intézkedések megvalósulásának ellenőrzése, a bűncselekmények, szabálysértések számának visszaszorítása, illetve a téren tartózkodók szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében.

Az együttműködési megállapodás, illetve az együttműködő felekre irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a vegyes összetételű járőrcsoport tagjainak intézkedési jogára a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók. Az Országgyűlési Őrség az Ogytv. 125. §-ában foglalt hatásköri szabályoknak megfelelően önálló intézkedési joggal kizárólag a létesítménybiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatosan rendelkezik, ezen kívül az intézkedő rendőröknek, illetve a közterület felügyelőknek segítséget nyújt.

Az Országház és környéke, mint kiemelt nemzeti emlékhely területének bővítése indokolttá teszi az őrzés-védelmi rendszer felülvizsgálatát. Az Ogytv. 125. §-ának módosítására vonatkozó javaslat kibővíti az Országgyűlési Őrség feladat- és hatáskörét. Az alapfeladatok köre kiegészül a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásával, melynek az Országgyűlési Őrség járőr- és őrszolgálat szervezésével tesz eleget.

36-37. §

Az Ogytv. az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogok gyakorlását a házelnökhöz telepíti. A javaslat célja a házelnök tehermentesítése: a módosítás értelmében a házelnök döntése alapján egyes irányítási jogokat a főigazgatóra delegálhat.

Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képező központi költségvetési szerv. A gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el, valamint a fejezetet irányító szerv hatásköreit a főigazgató gyakorolja, e minőségében egészítené ki feladat- és hatáskörét a házelnöki felhatalmazás. Tevékenységét továbbra is a házelnök irányítása alatt végezné, valamint a legfontosabb irányítási jogokat - úgy mint a vezetőket érintő személyi döntések, a költségvetés tervezetének jóváhagyása, valamint az SZMSZ kibocsátása - továbbra is kizárólag a házelnök gyakorolná, azok nem delegálhatóak.

A hatályos szabályozást fenntartva az Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot továbbra is a főigazgató készítené el a házelnök irányítása mellett, ezen felül a javaslat előírná, hogy az Őrség parancsnoka az Őrség SZMSZ-ére a főigazgató egyetértésével tehet csak javaslatot a házelnöknek.

38. §

Az Ogytv. hatályos 142. § (2) bekezdése szerint a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.

A 2018. január 1-jétől hatályos az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (2) bekezdés c) pontja a közigazgatási hatósági eljárás általános ügyintézési határidejét 60 napban határozza meg. Az országgyűlési őr intézkedése elleni panasz kapcsán lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban jellemzően sor kerül időigényes bizonyítási eljárásra (tanúbizonyítás, kamerafelvételek elemzése, szembesítés, stb.), így indokolatlan az Ákr. általános szabályokhoz képest rövidebb eljárási határidő meghatározása.

39. §

A Javaslat 10. §-ához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.

40. §

Az 1-2. ponthoz: A Javaslat 2. §-ával összefüggő jogtechnikai módosítások. A 3. ponthoz: A Javaslat 7. §-ával összefüggő jogtechnikai módosítás.

A 4. ponthoz: Míg az állandó bizottságok esetében az Ogytv. 18. § (4) bekezdése alapján lehetőség nyílik arra, hogy az Országgyűlés több alelnököt is válasszon, addig a nemzetiségeket képviselő bizottság esetében - visszautaló szabály hiányában - a törvény erre nem biztosít lehetőséget. A különbségtétel nem indokolt, így a Javaslat e bizottság esetében is lehetővé teszi több alelnök megválasztását.

Az 5. ponthoz: Az Ogytv. lehetővé teszi a nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló számára, hogy anyanyelvén is felszólalhasson. A magyar nyelvtől eltérő nyelven előadott felszólalás elhangzásához azonban tolmácsolás biztosítása szükséges, így a megfelelő felkészülés érdekében indokolt előírni, hogy az anyanyelvű felszólalási igényt azon napirendi pontot megelőző munkanap 12 óráig lehet bejelenteni, amelyhez a képviselő vagy a szószóló felszólalni szándékozik. Az e határidőben történő bejelentés - mivel a felszólalás elhangzását csupán rövid idővel előzi meg - nem csorbítja a más nyelven felszólalni kívánó képviselők, illetve szószólók jogait, ugyanakkor lehetővé teszi az ezzel kapcsolatos többlet-teendők ellátását is.

A 6., 11., 13., 22., 24-27. ponthoz: Jogtechnikai módosítások.

A 7. ponthoz: A Javaslat 18. §-ával összefüggő módosítás.

A 8. ponthoz: A zárt ülés tekintetében az Ogytv. rendelkezései jelenleg nem tartalmazzák és más rendelkezésekből sem vezethető le teljesen egzakt módon, hogy amennyiben az országgyűlési bizottság más - nem bizottsági tag - képviselő jelenlétéhez hozzájárul, számára hozzászólási jogot is adhat (a nem bizottsági tag képviselők döntő többséggel hozzászólási szándékkal vesznek részt a zárt üléseken).

A 9. ponthoz: Az Ogytv. 69. § (1) bekezdése szerint a Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést. Az Ogytv. 62. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja. E felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel arra is, hogy a tájékoztatók jelenleg a HHSZ 89. §-a értelmében nem kerülnek a plenáris ülés elé tárgyalásra és döntésre, a Javaslat a tájékoztató megvitatásának lehetőségét az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság előtt teremti meg.

A 10., 12., 14-17., 20-21. ponthoz: Az Ogytv. képviselői jogállással kapcsolatos rendelkezéseinek fogalomhasználata nem egységes, jogkövetkezményeket az esküokmány aláírásához, a megbízatás keletkezéséhez, a mandátum igazolásához, a megválasztás napjához, stb. fűz. Szükséges e fogalmak egységesítése az alábbiak szerint.

A képviselői mentelmi jog kezdetének pontosítása indokolt az Ogytv. 79. § (1) bekezdésének megfelelően, amely szerint az a megválasztás napjától illeti meg a képviselőt. Ugyanilyen módon pontosítani szükséges a gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére vonatkozó moratórium kezdő időpontjának meghatározását is. A Javaslat megteremti az összhangot a tiszteletdíjra való jogosultság kezdetét szabályozó rendelkezéssel, amely kimondja, hogy a képviselő javadalmazásra az eskütételtől kezdve jogosult, továbbá egyértelművé teszi, hogy az összeférhetetlenség időtartama alatt a képviselőt nem illeti meg tiszteletdíj. A képviselőjelöltet megillető fizetés nélküli szabadság az eskütétele napját megelőző munkanapig járna, míg a képviselőnek az eskütétel napjától megbízatásának ideje alatt. A társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából irányadó szolgálati idő kezdete szintén az eskütétel napja lenne, miként a vezetői gyakorlat számításának kezdő időpontja is. A juttatások és támogatások havi keretmaradványának a jogosultsági hónapot követő felhasználási joga szintén az eskütétel napjától kezdődik.

A 18-19. ponthoz: Az üzemanyagkártya használatára vonatkozó szabályok módosítását gyakorlati szempontok indokolják.

A 23. ponthoz: A Javaslat 35. §-ával összefüggő módosítás.

41. §

Az a-c), i) és j) ponthoz: Jogtechnikai módosítások.

A d) ponthoz: Az Ogytv. 124/V. § (3) bekezdés b) pontja szerint a pillanatfelvétel is belépést dokumentáló adat. Az Ogytv. 124/V. § (3), (5), (8) és (9) bekezdése alapján a belépést dokumentáló adatok megőrzési ideje öt év. A Javaslat e koherencia-zavart szünteti meg.

Az e) ponthoz:Az Ogytv. 137. § (2) és (4) bekezdésének kiegészítésére vonatkozó javaslat - az új alapfeladathoz kapcsolódóan - jogalapot teremt az intézkedésekkel összefüggő, illetve az elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetéséből fakadó adatkezelési tevékenységhez.

Az f) ponthoz: Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontjának kiegészítésére vonatkozó rendelkezések biztosítják a személyazonosság megállapításának, mint intézkedés foganatosításának lehetőségét a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése érdekében végrehajtott járőr- és őrszolgálati tevékenység ellátása során is.

A g) ponthoz: Az Ogytv. 140. §-ának kiegészítésére vonatkozó rendelkezések lehetőséget biztosítanak a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen a járőr- és őrszolgálati feladatok ellátása körében közlekedésrendészeti intézkedés foganatosítására.

A h) ponthoz: Az Országgyűlési Őrség járőr- és őrszolgálati feladataira vonatkozó részletes szabályok megalkotására a rendészetért felelős miniszter kap felhatalmazást a házelnök véleményének kikérésével.

42. §

Az a) ponthoz: A Javaslat szerint a jövőben a távolmaradás előzetes bejelentésének részletszabályait, valamint az igazolási eljárás és a tiszteletdíj-csökkentés garanciális jellegű rendelkezéseit nem a Házbizottság állapítja meg, mivel a plenáris, illetve bizottsági üléseken való jelenlét, valamint a határozatképesség biztosítása a parlamenti működés esetében olyan szükségszerűség és egyben védendő érték, amelynek érvényesülésére egyértelmű, világos, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott szabályokat szükséges alkotni. A Javaslat értelmében e rendelkezések általános szabályai az Ogytv.-ben, a részletszabályok a HHSZ-ben, a technikai jellegű rendelkezések pedig a HHSZ mellékletében kerülnek elhelyezésre.

A b) ponthoz: Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése alapján egyhangú házbizottsági döntés hiányában az Országgyűlés munkarendjéről az Országgyűlés dönt. A (7) bekezdés frakciónként háromháromperces hozzászólási jogot biztosít a határozathozatal előtt. A munkarendről való döntés előtti vita lefolytatása - a napirendre vonatkozó döntésekhez hasonlóan - nem indokolt, így a Javaslat annak elhagyására tesz javaslatot.

A c) és f) ponthoz: Jogtechnikai módosítás.

A d) ponthoz: A Javaslat 18. §-ával összefüggő módosítás.

Az e) ponthoz: A Javaslat - összefüggésben a 42. § 9. pontjában írottakkal is - az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló miniszterelnöki tájékoztatást előíró rendelkezést hatályon kívül helyezi azzal, hogy a párhuzamosan benyújtott, HHSZ módosítására irányuló határozati javaslat az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló tájékoztatást a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának speciális fajtájaként nevesíti, így a frakciók hozzászólási lehetősége és a miniszterelnök viszonválasza is az általános szabályok szerint rendezetté válik.

A g) ponthoz: Jelen módosítással hatályát veszti az Ogytv. 104. § (3) bekezdése. A módosítás célja az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően a képviselői tiszteletdíj nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresethez igazítása.

43. §

A rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt, tekintettel arra, hogy az az Ogytv. 2. § (2) bekezdés l) pontjában már szerepel.

44. §

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Jogállási törvény) 16. § (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az Ogytv. ennek megfelelően akként rendelkezik, hogy az EP-képviselők az Országgyűlés állandó bizottságainak valamennyi nyilvános ülésére meghívást kapnak, és azokon - függetlenül attól, hogy a tárgyalt napirendi pontok érintenek-e uniós kérdést - általános tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Ogytv. az EP-képviselőket a plenáris ülésen megillető jogosítványokkal kapcsolatban - szintén a Jogállási törvény rendelkezésének megfelelően - úgy rendelkezik, hogy az EP-képviselők az ülésen csak az európai uniós kérdéssel összefüggő napirend vitáján vehetnek részt, és csak ezek tárgyalása során szólalhatnak fel.

Az EP-képviselőket a bizottságok ülésein megillető korlátlan részvételi és tanácskozási jog a plenáris ülésen gyakorolható jogosítványokhoz képest tehát jelentősen tágabb. E különbségtétel fenntartása azonban nem támaszható alá, különös tekintettel arra, hogy a bizottsági munkában számottevően szélesebb jogokat biztosít egy magyar jogrendszeren kívül álló intézmény képviselőinek, mint az adott bizottságban tagsággal nem rendelkező országgyűlési képviselőnek. E megkülönböztetés - alkotmányossági szempontokra figyelemmel - nem áll összhangban a nemzeti parlamentek működését meghatározó jogelvekkel, így a Javaslat a részvételi és tanácskozási jogot a rendelkezés eredeti céljára figyelemmel, más uniós tagországok nemzeti parlamentjeiben jellemző megoldásokat alapul véve módosítja.

Az európai államok többségében a korlátozás nélküli részvételi és tanácskozási jog jellemzően nem, vagy kizárólag az európai ügyekkel foglalkozó bizottságokban illeti meg az EP-képviselőket. Ennek megfelelően a Javaslat az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésein csak az országgyűlés ülésén európai uniós napirendi pontként tárgyalt indítványok tárgyalása esetében teszi lehetővé az EP-képviselők számára, hogy - külön meghívás nélkül - részt vegyenek és felszólaljanak a bizottsági ülésen, az európai ügyekkel foglalkozó bizottság ülésein azonban továbbra is fenntartja az általános részvételi és tanácskozási jogosultságot.

A módosítás értelmében az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés között az európai integrációval összefüggő nemzeti jogalkotási kérdésekben megvalósítandó kapcsolat a továbbiakban is biztosított marad, ugyanakkor a rendelkezés összhangot teremt a plenáris ülés és a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályozás, és a magyar Országgyűlés képviselői, valamint az EP-képviselők jogosítványai között.

45. §

Hatályba léptető rendelkezés.

46. §

Sarkalatossági, valamint az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezéshez kapcsolódó záradék.