36/2020. (XII. 23.) ORFK utasítás

a Rendőrség Kutyás Szolgálati Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szolgálati kutyákkal kapcsolatos gazdálkodási, állategészségügyi, takarmányozási, képzési, szolgálatellátási, igénybevételi és koordinációs feladatok, valamint a kutyavezetők képzésével, szolgálatszervezésével összefüggő feladatok szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya kiterjed

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére;

b) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a továbbiakban: ROKK);

c) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR) és a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szerv);[1]

d) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.

2. Az Utasítás alkalmazásában

a) alapképzés: az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges ismereteket adó, rendészeti tárgyú képzés, amelynek célja a kutyavezető felkészítése a szolgálati kutyával történő szolgálatellátásra;

b) alkalmazás: a szolgálati kutya kutyavezető által történő alkalmazása meghatározott szolgálati feladat - így különösen szolgálati kutyával végrehajtott nyomkövetés, kábítószer, robbanóanyag, holttest és holttest-részek keresése, biológiai anyagmaradványok, bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható tárgyak, pénz, okmány keresése, objektumőrzés, szag azonosítása, rendőri intézkedés biztosítása, annak kikényszerítése, illetve szolgálati kutyával végrehajtott tömegkezelési, csapatszolgálati és személyvédelmi tevékenység, valamint bemutatókon történő részvétel - teljesítésére;

c) avatás: a szolgálati kutya szolgálati alkalmasságát megállapító bírálati és nyilvántartási eljárásokat követően történő állományba vétel;

d) igénybevétel: a kutyavezető szolgálati kutyával történő szolgálati feladatellátása;

e) kábítószer-egységkészlet: a szolgálati kutya képzéséhez szükséges kábítószer-mintákat tartalmazó készlet;

f) kiképző intézmény: a ROKK kutyavezetők és szolgálati kutyáik alap-, tanfolyami és továbbképzését és felügyeletét ellátó szervezeti eleme;

g) kiképző kutyavezető: az a kutyavezető, aki legalább tíz év tényleges kutyavezetői gyakorlatot jelentő szakmai tapasztalattal rendelkezik és a kiképző intézményben a kiképző kutyavezetői képzést elvégezte;

h) szolgálatirányító tiszt: az adott területi szerv és helyi szervei kutyavezetőinek és szolgálati kutyáinak képzési, tartási, továbbá szolgálatellátási tevékenységét koordináló, ellenőrző, valamint a kiképző intézménnyel kapcsolatot tartó személy.[2]

i) kutyavezető: a Rendőrségnek a 93. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos állományú tagja, akit szolgálati kutyával láttak el és szolgálati kutyával kutyás szolgálatot lát el;

j) minősítés: a szolgálati kutya szolgálatra alkalmasságának évenkénti vizsgálata az érintett szakterület alkalmassági és minősítő teljesítménybírálati rendje szerint;

k) őrző-védő munka: a szolgálati kutya kutyavezető és önmaga védelmére, személy elfogására, terület, objektum, illetve tárgy őrzésére irányuló tevékenysége;

l) őrző-védő segéd: az őrző-védő munka végrehajtásában a kutyavezetőt segítő, az intézkedés alá vont személy szerepét eljátszó személy;

m) robbanóanyag-egységkészlet: a szolgálati kutya képzéséhez szükséges robbanóanyag-mintákat tartalmazó készlet;

n) segédelési tevékenység: az őrző-védő munka során az őrző-védő segéd által végzett tevékenység;

o) szak: a speciális őrző-védő, illetve szimatmunkára felkészítő alap- vagy tanfolyami képzési irány;

p) szakelőadó: a szolgálati kutyát alkalmazó területi szerveknél a szolgálati kutyával kapcsolatos gazdasági feladatokat ellátó és koordináló személy;

q) szimatmunka: a szolgálati kutya szaglásának használatával végzett keresőmunkája;

r) szintentartó-képzés: a szolgálati kutyák szakmai képességeinek fenntartására és fejlesztésére irányuló, a kutyavezető által a szolgálati helyén, esetlegesen a kiképző kutyavezető közreműködésével végzett felkészítés;

s) tanfolyam: az alapképzésre épülő vagy attól független képzés;

t) tartós használatba vételi megállapodás: olyan, a használatba adó és a használatba vevő között kötött megállapodás, amely alapján a használatba adó a tulajdonában álló szolgálati kutya határozatlan időre történő használatba adására, képzésére és gondozására, a használatba vevő a szolgálati kutya átvételére és ellátására köteles, azzal, hogy a tartós használatba adott szolgálati kutya tulajdonjoga a használatba adónál marad;

u) továbbképzés: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben meghatározottak szerinti képzés, amely az egyéni feladat-végrehajtási képességek növelésére, a szakmai ismeretek elmélyítésére irányul;

v) végleges elaltatás: a szolgálati kutya életének az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) rendelkezéseinek figyelembevételével történő kioltása;

w) vonatanyag: a szolgálati kutyák alkalmazásához, ellátásához és képzéséhez szükséges felszerelések, eszközök és tárgyak összessége.

II. FEJEZET

A RENDŐRSÉGNÉL RENDSZERESÍTETT SZOLGÁLATI KUTYÁK IGÉNYBEVÉTELI CÉL SZERINTI FELOSZTÁSA

3. A Rendőrség állományában lévő szolgálati kutya az igénybevétel célja szerint lehet

a) járőrkutya (a továbbiakban: járőrkutya I.);

b) tömegkezelési feladatokra felkészített járőrkutya (a továbbiakban: járőrkutya II.);

c) alap nyomkövető képzettséggel rendelkező járőrkutya (a továbbiakban: általános rendőrkutya);

d) nyomkövető kutya;

e) szagazonosító kutya;

f) kábítószer-kereső kutya;

g) robbanóanyag-kereső kutya;

h) holttest és holttest-rész kereső kutya;

i) közrendvédelmi speciális (támogató) kutya;

j) őrkutya;

k) személykereső kutya;

l) égésgyorsító anyag-kereső kutya;

m) utánpótlás célú (képzetlen vagy növendék-) kutya;

n) oktatási célú kutya;

o) tenyészkutya;

p) speciális bűnügyi kereső kutya;

q) bűnmegelőzési célra, valamint a közönségkapcsolatok erősítése érdekében igénybe vehető kutya.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SZAKMAI FELÜGYELETÉNEK, ÁLLOMÁNYBA VÉTELÉNEK, KIUTALÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. A szolgálati kutyák felügyelete

4. A szolgálati kutyákkal kapcsolatos szakmai felügyeleti tevékenységet a kiképző intézmény végzi.

5. A kiképző intézmény e feladatkörében eljárva

a) az Utasításban meghatározott körben biztosítja a Rendőrség kutyavezetőkkel, valamint szolgálati kutyákkal kapcsolatos feladatainak egységes végrehajtását;

b) ellenőrzi a szolgálati kutyák és kutyavezetők képzését, továbbképzését, minősítését;

c) ellenőrzi a szolgálati kutyák igénybevételét, alkalmazását és tartását;

d) ellenőrzi és véleményezi a szolgálati kutyák tenyésztésével és nevelésével kapcsolatos folyamatokat;

e) vezeti az országos szolgálati kutyanyilvántartást, valamint statisztikai adatszolgáltatást végez;

f) ellátja a szolgálatikutya-állománnyal kapcsolatos belső normaalkotási tevékenység vonatkozásában az előkészítő szakterület feladatait;

g) véleményezi a szolgálati kutyák képzésével, igénybevételével, alkalmazásával és elhelyezésével kapcsolatos felszereléseket, ruházati anyagokat, elhelyezési körleteket, szállító járműveket, továbbá minden, a szolgálati kutyák képzésével, igénybevételével, alkalmazásával, valamint elhelyezésével kapcsolatos szakmai dokumentációt, amely a feladat- és hatáskörét érinti.

6. Az önálló szolgálati kutyás szervezeti elemmel nem rendelkező területi szervek esetében, területi szervenként legalább egy, a Humánigazgatási Szolgálat állományába tartozó szolgálatirányító tisztet kell kijelölni. A szolgálatirányító tiszt kijelöléséről, valamint személyének változásáról a ROKK igazgatóját 8 napon belül tájékoztatni kell.[3]

6/A. A szolgálatirányító tiszt[4]

a) a kutyavezető szolgálatát szervező szolgálati elöljáróval egyeztetve szervezi a területi szerv illetékességi területén lévő kutyavezetők készenléti szolgálatát;

b) kapcsolatot tart a kutyavezetőt foglalkoztató szervezeti elem vezetőjével;

c) a kiképző kutyavezetővel vizsgálja és véleményezi a kutyavezető-jelölt alkalmasságát;

d) a kiképző kutyavezetővel együttműködve figyelemmel kíséri a szolgálati kutyák igénybevételét és alkalmazását, szükség szerint javaslatot tesz a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárójának - a szolgálati út betartásával - a szolgálati kutyák igénybevételére és alkalmazására;

e) közreműködik a szolgálati kutyával végrehajtott rendőri intézkedésekkel szemben benyújtott panaszok kivizsgálásában;

f) közreműködik a kutyás szolgálattal összefüggő rendkívüli események, illetve a szolgálati kutya eltűnésének, sérülésének, elhullásának kivizsgálásában;

g) koordinálja a szolgálati kutyák csapatszolgálati feladatokra történő igénybevételét;

h) gyűjti, rendszerezi, elemzi a kutyás szolgálatellátási forma statisztikai adatait, amelyekből féléves értékelő jelentést készít;

i) a h) alpont szerinti féléves értékelő jelentést tárgyév július 15-ig, valamint a tárgyévet követő január 15-ig a kiképző intézmény részére a szolgálati út betartásával megküldi;

j) koordinálja és ellenőrzi a kutyavezetők és a szolgálati kutyáik területi szervnél végrehajtott képzéseit;

k) koordinálja a kutyavezetők és szolgálati kutyáik szaktanfolyami, tanfolyami és továbbképzéseit;

l) a területi szervre vonatkozóan, minden hónap utolsó hetében elkészíti a következő havi szintentartó-képzések végrehajtásának tervét, és azt a kiképző intézmény részére a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó munkanapjáig a szolgálati út betartásával megküldi;

m) koordinálja a területi szerv szolgálati kutyáinak állategészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokat;

n) javaslatot tesz a szolgálati kutya alkalmasságának felülvizsgálatára;

o) közreműködik a kutyakiválasztási eljárásokban;

p) a kiképző kutyavezetővel együttműködve koordinálja az utánpótlás célú kutyák beszerzését, előképzését;

q) a szakelőadóval együttműködve részt vesz a területi szerv takarmány- és vonatanyag-beszerzésében;

r) ellenőrzi a kutyavezetők és szolgálati kutyáik részére biztosított vonatanyagok meglétét és állapotát;

s) előzetesen véleményezi és ellenőrzi a szolgálati kutyák kutyavezetők otthonában történő elhelyezését;

t) közreműködik a szolgálati kutyák szállításához szükséges szolgálati járművek elosztásában;

u) ellenőrzi a kutyavezetőnek kiadott kábítószer- vagy robbanóanyag-egységkészlet, valamint a robbanóanyag meglétét és tárolását;

v) részt vesz a szolgálati kutyás bemutatók szervezésében; w) kapcsolatot tart a kiképző intézménnyel;

x) közreműködik a szolgálati kutyák állományból törlésével kapcsolatos eljárásban.

6/B. A szolgálatirányító tiszt a szolgálati út betartásával öt munkanapon belül jelenti a kiképző intézmény vezetőjének:[5]

a) a kötelező állategészségügyi beavatkozásokon kívüli, a szolgálati kutya 7 nap szolgálatképtelenséget meghaladó betegségének vagy sérülésének kezelését;

b) a betegséggel vagy sérüléssel kezelt szolgálati kutya egészségügyi állapotának romlását;

c) a szolgálati kutya elhullását, eltűnését, végleges elaltatását, a vemhesülés gyanúját vagy tényét;

d) a szolgálati kutya transzponderszámának változását, a változás okát;

e) a szolgálati kutyát érintő - területi szerven belüli, illetve területi szervek közötti - állománymozgásokat;

f) a szolgálati kutyának az ugyanazon szervezeti elemen belül szolgálatot teljesítő kutyavezetők közötti átadását-átvételét;

g) az állományból törléssel kapcsolatos eljárás során megkötött adásvételi szerződést követő átadás-átvétel létrejöttét.

6/C. A 6/B. pont a)-d) alpontjában foglalt esetekben az eseményt követő 5 munkanapon belül parancsnoki kivizsgálást kell végrehajtani.[6]

2. A szolgálati kutyák állományba vétele, kiutalása és átadása

7. A szolgálati kutyák állományba vétele

a) adásvétel;

b) tartós használatba vételi megállapodás kötése;

c) adományozás vagy

d) a kiképző intézmény saját tenyésztésű egyedeiből történő állományba vétel

útján történhet.

8. A Rendőrség állományába venni tervezett kutyák alkalmassági bírálatát, valamint szakmai és állategészségügyi megfigyelését a kiképző intézmény végzi.

9. Szolgálati kutya csak kutyavezetői végzettséggel rendelkező személynek utalható ki. Szolgálati kutya - a járőrkutya I., a járőrkutya II. és az általános rendőrkutya kivételével - gondozás céljából szolgálati kutyakezelő tanfolyami végzettséggel rendelkező személy részére is kiutalható.

10. Tartós használatba vételi megállapodás - a járőrkutya I., a járőrkutya II. és az általános rendőrkutya szakirány kivételével - minden szakirányra képezni tervezett kutya esetén köthető.

11. Szolgálati kutyát utánpótlási célból a kiképző intézmény vezetője csak előzetes igénybejelentés alapján és olyan szolgálati helyre utal ki, ahol az Ávt. szerinti előírásoknak megfelelő elhelyezési körülmények rendelkezésre állnak.

12. A szolgálati kutyákat az 1. melléklet szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyvön kell kiutalni, a szolgálati kutya vezetőjének közvetlen szolgálati elöljárója jelenlétében. A kiképző intézményben történő átadásnál a közvetlen szolgálati elöljáró jelenléte nem szükséges. A szolgálati kutyák átadás-átvételekor (kiutalásakor) a szolgálati kutyák értékét és állapotát az átadás-átvételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

13. Amennyiben a szolgálati kutyák átadás-átvétele nem a kiképző intézménynél történik, a jegyzőkönyv egy példányát az átvevő kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója a kiképző intézmény részére nyolc munkanapon belül megküldi.

14. A szolgálati kutyák szállításáról az átvevő szolgálati helyének kell gondoskodnia.

15. Ha a szolgálati kutya vezetője akadályoztatva van a szolgálati kutya tartásával, képzésével kapcsolatos kötelezettségei ellátásában, úgy közvetlen szolgálati elöljárója öt napon belül intézkedik a kutya más kutyavezetőnek gondozásra történő átadására. A szolgálati kutya szintentartó-képzését az átvevő rendőr végzi.

16. Ha a szolgálati kutya vezetőjének tartós távolléte esetén a szolgálati kutya alkalmazásának szükségessége felmerül, a szolgálati kutyát kizárólag az állat végzettségének megfelelő képzettséggel rendelkező kutyavezető számára lehet átadni.

17. Ha a 15-16. pontban meghatározottak egyike sem teljesíthető, vizsgálni kell a szolgálati kutya más területi szerv részére történő átadásának lehetőségét. A szolgálati kutya más területi szervnek a kiképző intézmény hozzájárulásával adható át.

IV. FEJEZET

A KUTYAVEZETŐK, A KUTYAKEZELŐK ÉS A SZOLGÁLATI KUTYÁK KÉPZÉSE

3. A kutyavezető és a szolgálati kutya képzése

18. A kutyavezetők és a szolgálati kutyák képzését - a szintentartó-képzés kivételével - a kiképző intézmény tervezi, szervezi és hajtja végre.

19. A kiképző intézmény által szervezett és végrehajtott képzéseken a szolgálati kutya és vezetőjének képzése együtt történik.

20. Szolgálati kutyával szolgálati feladatot csak az láthat el, aki a kiképző intézményben a beosztásának megfelelő alapképzésen részt vett és eredményes vizsgát tett.

21. A kutyavezető-jelölt kiválasztásánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy a jelölt

a) a kiképzéssel és a kutyavezetői szolgálattal járó kötelezettséget önként vállalja;

b) képes legyen a szolgálati kutyával való együttműködésre.

22. A kutyavezető-jelölt kiválasztása során a kutyavezető-jelölt szolgálati kutyával történő szolgálatellátásra való alkalmasságát a kiképző kutyavezetővel véleményeztetni kell.

23. A kutyavezető-jelölt átrendelését a jelölt kutyavezetői feladatok ellátására való szakmai alkalmatlansága esetén - szakoktatója indokolással ellátott, írásos javaslata alapján - azonnal meg kell szüntetni.

24. Amennyiben a kutyavezető-jelöltet a tervezett alapképzésre érvényes minősítő vizsgával rendelkező szolgálati kutyával látják el, a kiképző intézmény vezetője kérelemre engedélyezheti, hogy a jelölt az alapképzéshez későbbi időpontban csatlakozzon.

25. Kutyakiképző tanfolyamra az a kutyavezető rendelhető át, aki korábban már a kiképző intézményben a tanfolyammal egyező szakterületen alapképzésen részt vett és eredményes vizsgát tett.

26. A kutyakiképző tanfolyamra történő átrendelés feltétele, hogy a kutyavezető az elvégzendő szaknak megfelelően előképzett és a fegyelmező gyakorlatokat legalább megfelelő szinten teljesíteni képes szolgálati kutyával rendelkezzen. A kutyavezető átrendelését meg kell szüntetni, ha a szolgálati kutyájáról a tanfolyam első hetében megállapítják, hogy nem rendelkezik megfelelő előképzettséggel, illetve a tervezett szakirányon nem alkalmas a kiképzésbe vonásra.

27. Ha az adott szakterülethez rendelt alapképzést sikeresen teljesítő kutyavezető olyan szolgálati kutyával rendelkezik, amely - a képzettségi szintjére tekintettel - minősítő vizsgára bocsátható, úgy a kutyavezető és a szolgálati kutya a tanfolyam második hetétől előrehozott minősítő vizsgát tehet.

28. Alapképzést vagy tanfolyamot négy évnél idősebb szolgálati kutyával nem lehet megkezdeni, kivéve, ha a már képzett szolgálati kutyát más vezetőnek adják át.

29. Alap- és tanfolyami képzések:

a) nyomkövető kutyavezető alapképzés;

b) nyomkövető kutya-kiképző tanfolyam;

c) általános rendőrkutya-vezető alapképzés;

d) általános rendőrkutya-kiképző tanfolyam;

e) közrendvédelmi speciális (támogató) kutyavezető alapképzés;

f) közrendvédelmi speciális (támogató) kutya-kiképző tanfolyam;

g) speciális bűnügyi kereső kutyavezető alapképzés;

h) speciális bűnügyi kereső kutya-kiképző tanfolyam;

i) járőrkutya-vezető alapképzés;

j) járőrkutya-kiképző tanfolyam;

k) járőrkutya II. tanfolyam (csak képzett járőrkutya I. vagy általános rendőrkutya, valamint vezetőik részére);

l) őrkutya-vezető alapképzés;

m) őrkutya-kiképző tanfolyam;

n) kábítószer-kereső kutyavezető alapképzés;

o) kábítószer-kereső kutya-kiképző tanfolyam;

p) robbanóanyag-kereső kutyavezető alapképzés;

q) robbanóanyag-kereső kutya-kiképző tanfolyam;

r) szagazonosító kutyavezető alapképzés;

s) szagazonosító kutya-kiképző tanfolyam;

t) holttest és holttest-rész kereső kutyavezető alapképzés;

u) holttest és holttest-rész kereső kutya-kiképző tanfolyam;

v) személykereső kutyavezető alapképzés;

w) személykereső kutya-kiképző tanfolyam;

x) kiképző kutyavezető (mentor) tanfolyam;

y) őrző-védő segéd tanfolyam;

z) szolgálati kutyakezelő tanfolyam.

30. Ráépüléses (duális) képzések:

a) kábítószer-kereső kutya-kiképző tanfolyam;

b) robbanóanyag-kereső kutya-kiképző tanfolyam;

c) nyomkövető kutya-kiképző tanfolyam;

d) személykereső kutya-kiképző tanfolyam.

31. A 30. pontban meghatározott képzésben az a járőr-, nyomkövető vagy általános rendőrkutya képzettségű szolgálati kutya vehet részt, amely a tervezett második szakirányra vonatkozó speciális szakmai követelményeknek megfelel. A speciális szakmai követelményeknek történő megfelelést a kiképző intézmény bírálja el, a képzésbe vonást megelőző négy héten belül.

32. A kutyavezetők és szolgálati kutyáik kiképző intézmény által szervezett és végrehajtott továbbképzésének időtartama az alapképzés elvégzését követően évente két hét, amely minősítéssel zárul. Sikertelen minősítés esetén a továbbképzést három hónapon belül meg kell ismételni. Az azonos végzettségű szolgálati kutyák esetét kivéve egy időpontban több továbbképzés nem végezhető.

33. A kiképző intézmény az éves minősítési eljárást a szagazonosító kutyák esetében a kutyát állományban tartó szervezeti egységnél hajtja végre. A szagazonosító kutya munkájában bekövetkezett minőségromlás esetén, a kiképző intézmény javaslatára vagy a kutyavezető állományilletékes parancsnokának kérelmére, eseti jelleggel négyhetes továbbképzést kell elvégezni.

33/A. A kutyavezető szolgálati idejéből összesen heti négy óra időtartamot a szolgálati kutya gondozására, ellátására, valamint az otthonában tartott szolgálati kutya esetén annak a szolgálati helyre történő szállítására kell biztosítani.[7]

34. A szolgálati kutyák szintentartó-képzésére - a kutya képzettségétől függően - legalább az alábbi időtartamot kell fordítani:

a) őrkutya esetén 2 óra/hét;

b) járőrkutya I. és II. esetén 3 óra/hét;

c) általános rendőrkutya esetén 2x3 óra/hét;

d) nyomkövető kutya esetén 2x3 óra/hét;

e) kábítószer-kereső kutya esetén 2x3 óra/hét;

f) robbanóanyag-kereső kutya esetén 2x3 óra/hét, a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálata (a továbbiakban: KR Tűzszerész Szolgálat) által alkalmazott robbanóanyag-kereső kutyák esetén 1x3 óra/hét;

g) szagazonosító kutya esetén 2x3 óra/hét;

h) holttest és holttest-rész kereső, közrendvédelmi speciális (támogató) kutya esetén 2x3 óra/hét;

i) személykereső kutya esetén 2x3 óra/hét;

j) speciális bűnügyi kereső kutya - kábítószer-kereső kutya esetén 2x3 óra/hét;

k) utánpótlás célú (képzetlen vagy növendék-) kutya esetében - lehetőség szerint a képzett szolgálati kutya szintentartó-képzése idejének terhére - 30 perc/szolgálati nap.

35. Ha a kutya képzettségének szintje igényli, a képzési időt a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója a szakmai alkalmazhatóság fenntartásához szükséges mértékig megnövelheti.

36. Ha a kutyavezetőnek több kutyát utalnak ki, heti szinten két szolgálati kutya esetén nyolc óra, három szolgálati kutya esetén tíz óra fordítható szintentartó-képzésre.

37. Ha a kutyavezetőnek több képzettséggel rendelkező kutyát utalnak ki, heti szinten két képzettséggel rendelkező szolgálati kutya esetén nyolc óra, három képzettséggel rendelkező szolgálati kutya esetén tíz óra fordítható szintentartó-képzésre.

38. Ha a kutyavezető részére kettő, vagy annál több két, illetve három képzettséggel rendelkező szolgálati kutyát utalnak ki, a szintentartó-képzésre fordítható idő legfeljebb heti tizenkét óra.

39. A szolgálati kutya szintentartó-képzése végrehajtásának módját, valamint az összevont szintentartó-képzésre fordítandó időtartamot a kutyavezető szolgálati elöljárója határozza meg.[8]

40. A szintentartó-képzést a közrendvédelmi szolgálati ág esetén a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) Szolgálatvezénylés (Jelenléti ív) moduljának eligazító felületén, a képzés végrehajtását a beszámoló felületén rögzíteni kell. A bűnügyi szolgálati ág esetén a képzés végrehajtását a Robotzsaru rendszerben iktatott iraton dokumentálni kell.

41. A szolgálati kutyák szintentartó-képzése végrehajtható egyénileg vagy összevontan. Az egyéni képzések megszervezéséért a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója, az összevont képzés megszervezéséért a területi szerv állományából kijelölt személy a felelős.

42. A szolgálati kutyák szintentartó-képzését az arra fordítható idő 75%-ában a kutya képzettségének megfelelő szituációs gyakorlatok beállításával, valódi, nem kiképzésre szolgáló helyszíneken kell végrehajtani. Az őrző-védő gyakorlatokat kizárólag őrző-védő segéd, járőrkutya-vezető, nyomkövető vagy általános rendőrkutya-vezető képesítést szerzett kutyavezető közreműködésével lehet végrehajtani, aki a számára meghatározott segédelési tevékenységet köteles ellátni.

43. A szintentartó-képzéshez szükséges járművek, védőfelszerelések, eszközök, fegyverzet és a segítő személyzet helyi vagy területi szervtől történő igénylése, valamint a képzés szakmai feltételeinek biztosítása a kutyavezető elöljárójának feladata.

44. A kutyavezető jelenlétében végzett és a szolgálati elöljáró által előzetesen jóváhagyott állatorvosi kezelésre fordított időt szolgálati időnek kell tekinteni.

45. A kutyavezetők és szolgálati kutyáik alap-, tanfolyami, valamint továbbképzésének részletes szabályait, valamint követelményrendszerét, továbbá a kiképző intézmény által készített képzési programot a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes hagyja jóvá

a) a nyomkövető;

b) a szagazonosító;

c) a kábítószer-kereső;

d) a holttest és holttest-rész kereső, illetve

e) a speciális bűnügyi kereső

kutya képzése esetén.

46. A kutyavezetők és szolgálati kutyáik alap-, tanfolyami, valamint továbbképzésének részletes szabályait, valamint követelményrendszerét, továbbá a kiképző intézmény által készített képzési programot a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes hagyja jóvá

a) az általános rendőrkutya;

b) a járőrkutya I.;

c) a járőrkutya II.;

d) a közrendvédelmi speciális (támogató) kutya;

e) a robbanóanyag-kereső kutya;

f) a személykereső kutya;

g) az égésgyorsító anyag-kereső kutya, illetve

h) az őrkutya

képzése esetén.

47. A szolgálati kutya alap- és tanfolyami, valamint továbbképzése tartós elmulasztásának tényét a ROKK igazgatója az adott területi szerv vezetőjének jelzi, aki intézkedik a körülmények kivizsgálására.

48. A területi szerv vezetője minden öt fő kutyavezetőre egy fő kiképző kutyavezetőt jelöl ki.

49. A kiképző kutyavezető köteles

a) a felügyeletére bízott szolgálati kutyák szintentartó képzését és az utánpótlás célú szolgálati kutyák felkészítését az előírásoknak megfelelően irányítani;

b) a szolgálati kutyák igénybevételét és alkalmazását figyelemmel kísérni, szükség szerint a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárójának javaslatot tenni;

c) a szolgálati kutyák meglévő képzettségének, minősítésének változásait figyelemmel kísérni;

d) a szolgálati kutyák ápoltságának, kondíciójának, elhelyezési körülményeinek, élelmezésének ellenőrzésében közreműködni;

e) a kutyavezetők és a szolgálati kutyák alap-, valamint továbbképzéséhez szükséges felszerelések rendelkezésre állását, minőségét és állapotát a képzést megelőzően ellenőrizni;

f) a szintentartó-képzéshez szükséges feltételek biztosításában közreműködni;

g) az alapképzésről visszaérkezett kutyavezetőt és szolgálati kutyáját a helyi sajátosságoknak megfelelő szituációban megfigyelni és szolgálati alkalmasságukat véleményezni, alkalmasságot veszélyeztető hiányosság esetén jelentést tenni.

50. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója köteles intézkedni arra, hogy a területi szerv állományában szolgálatot teljesítő kiképző kutyavezetők segítséget nyújtsanak a területi szerv által alkalmazott szolgálati kutyák szintentartó képzése során végzett őrző-védő munka szakszerű végrehajtásához.

51. A szolgálati kutyák kiképzése és továbbképzése során, valamint a bemutatókon a végrehajtandó feladatra felkészített külső közreműködő, illetve segítő személyzet igénybe vehető.

52. A kutyás versenyeken szolgálati kutyával történő részvételt a belföldön megrendezésre kerülő verseny esetén az állományilletékes parancsnok, a külföldön megrendezésre kerülő verseny esetén a területi szerv vezetője engedélyezi.

4. A szolgálati kutyakezelők képzése

53. A szolgálati kutyakezelő tanfolyam célja a leendő kutyavezető feladatainak megismertetése a szolgálati kutya tartásával, gondozásával kapcsolatban. A képzés kiterjed a szolgálati kutyák elhelyezésével, ápolásával, ellátásával kapcsolatos normatívák, ismeretek oktatására, továbbá a kutyák erő- és egészségi állapotának megismerésére, felmérésére, a kutyával való bánásmód elsajátítására.

5. A szolgálati kutyák képzéséhez használt kábítószerekkel kapcsolatos szabályok

54. A szolgálati kutyák kiképzésére alkalmazott kábítószer, pszichotróp és pszichoaktív anyag (a továbbiakban együtt: kábítószer) kezelője a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelettel, az e tevékenységre jogosító engedélyben feltüntetett feltételekkel, valamint az egyes eseményekkel kapcsolatos parancsnoki kivizsgálások szempontrendszeréről és jelentési rendjéről szóló 58/2013. (XII. 21.) ORFK utasítással (a továbbiakban: 58/2013. ORFK utasítás) összhangban köteles az ezen alcímben foglaltakat betartani.

55. A kábítószer kiadását, valamint visszavételét a tevékenységi engedélyben kijelölt kábítószerért felelős személy a kábítószer kiadásáról vagy visszavételéről kiállított jegyzőkönyv alapján a Robotzsaru rendszerben vezetett elektronikus nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) dokumentáltan végzi.

56. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kábítószer kiadásának, valamint visszavételének időpontját (év, hónap, nap), helyét, az átadott vagy átvett kábítószer hivatalos nevét, nettó és bruttó tömegét, a kábítószer meglétének ellenőrzését, beleértve az esetlegesen előforduló veszteséget vagy megsemmisülés tényét is, valamint az átadó és az átvevő nevét és olvasható aláírását.

57. A kábítószer kizárólag a kábítószer-kereső kutya vezetőjének, a kiképző kutyavezetőnek és a kiképző intézmény kábítószer-kereső kutyák képzését végző munkatársainak (a továbbiakban ezen alcím alkalmazása során: kiképző) adható ki. A kutyavezető a részére kiadott kábítószert csak addig kezelheti, amíg kábítószer-kereső kutyával, vagy állományban lévő, utánpótlás céljára kiutalt kutyával rendelkezik. A kiképző a részére kiadott kábítószert csak addig kezelheti, amíg kiképzői feladatokkal bízzák meg.

58. Kábítószert csak olyan személy kezelhet, aki ismeri a kábítószerek tartásával, tárolásával, valamint felhasználásával kapcsolatos jogszabályokat és rendelkezéseket, és aki ezen ismeretekből a kiképző intézményben eredményes vizsgát tett.

59. A kábítószert szóródásmentes és szennyeződéstől védő csomagolásban kell kiadni, amit szükség esetén újabb védőcsomagolással is el lehet látni. A kábítószert tartalmazó tasakokat megfelelően záródó tiszta üvegben kell tárolni. A tasakokat a kábítószer leadásáig felnyitni tilos.

60. Kábítószert rendőrségi objektumban, minden mástól elkülönítve, páncélszekrényben elhelyezve, a kábítószer szállításának céljára kialakított vagy arra alkalmas táskában vagy lemezkazettában kell tárolni, valamint kábítószer szállításának céljára kialakított vagy arra alkalmas táskában szállítani.

61. Az érintett kutyavezető részére kiadott kábítószer tárolására szolgáló páncélszekrényhez vagy lemezkazettához tartozó kulcsot kulcsdobozban vagy bélyegzővel és aláírással lezárt borítékban, a rendőri szerv állományilletékes parancsnoka által kijelölt helyiségben kell tárolni.

62. Az 57. pont szerint kiadott kábítószer tárolására szolgáló páncélszekrényhez vagy lemezkazettához tartozó kulcs felvételét és leadását úgy kell dokumentálni, hogy a felvevő vagy leadó személy kiléte, valamint a felvétel vagy leadás időpontja megállapítható legyen. A kulcsot csak az a kutyavezető, kiképző, aki részére a kábítószert kiadták, valamint a kábítószer ellenőrzésére jogosult személy, illetve ellenőrzéskor, valamint rendkívüli esetben az előbbi személyek közvetlen szolgálati elöljárója vagy az általa írásban kijelölt személy veheti fel.

63. A kábítószer tárolására szolgáló páncélszekrényt vagy lemezkazettát kizárólag a kutyavezető és a kiképző, ellenőrzéskor a kábítószer ellenőrzésére jogosult személy kizárólag a kutyavezető jelenlétében nyithatja fel.

64. A kábítószer tárolására szolgáló páncélszekrényt vagy lemezkazettát rendkívüli esetben a 63. pontban szereplő személyek közvetlen szolgálati elöljárója vagy az általa írásban kijelölt személy nyithatja fel.

65. A kábítószer meglétének és tárolásának ellenőrzését a kutyavezető, illetve a kiképző közvetlen szolgálati elöljárója vagy az általa írásban megbízott személy negyedévente köteles elvégezni. Az ellenőrzés kizárólag az érintett kutyavezető vagy kiképző jelenlétében történhet.

66. A kábítószert foglalkozás közben, különböző helyszínekre elrejteni kizárólag folyamatos rendőri felügyelet mellett lehet.

67. A kábítószer használata során keletkezett szóródási veszteséget, annak mértékét, a kábítószer csomagolásának sérülését, valamint a kábítószer eltűnését, illetve megsemmisülését a kiadott kábítószert kezelő kutyavezető vagy kiképző jelentésben rögzíti. A rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, amire a kutyavezető vagy kiképző közvetlen szolgálati elöljárója intézkedik. A jegyzőkönyv egy példányát, valamint a kivizsgálásról készített parancsnoki jelentést a kiképző intézmény részére meg kell küldeni.

68. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója haladéktalanul intézkedni köteles a már nem használt, illetve szennyeződött kábítószer kiképző intézménynél történő leadására, illetve cseréjére.

69. Ha a kutyavezető már nem rendelkezik kábítószer-kereső kutyával, vagy utánpótlás célra nevelt kutyája nem a kábítószer-kereső szakirányon kerül állományba vételre, a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója haladéktalanul intézkedik a kábítószer kiképző intézmény részére történő visszaadására.

6. A szolgálati kutyák képzéséhez használt robbanóanyagokkal és robbanóanyag-egységkészlettel kapcsolatos szabályok

70. A szolgálati kutyák kiképzésére alkalmazott robbanóanyag, illetve robbanóanyag-egységkészlet kezelője a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról szóló 29/2011. (X. 28.) BM utasítással, a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának és biztonsági követelményeinek meghatározásáról, a lőfegyverek, lőszerek és fegyverzeti tartozékok kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról szóló 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasítással, valamint az 58/2013. ORFK utasítással összhangban köteles az ezen alcímben foglaltakat betartani.

71. A robbanóanyag-egységkészlet kizárólag a robbanóanyag-kereső kutya vezetőjének, a kiképző kutyavezetőnek és a kiképző intézmény robbanóanyag-kereső kutyák képzését végző munkatársainak (a továbbiakban ezen alcím alkalmazása során: kiképző) adható ki. A kutyavezető a részére kiadott robbanóanyag-egységkészletet csak addig kezelheti, amíg robbanóanyag-kereső kutyával rendelkezik.

72. A robbanóanyag-egységkészlet kizárólag rendőrségi objektumban, lemezszekrényben tárolható. A kiképző a robbanóanyag-egységkészletet addig kezelheti, amíg kiképző feladatokkal bízzák meg. A KR parancsnoka saját hatáskörben határozza meg a Tűzszerész Szolgálat alkalmazásában lévő robbanóanyag és robbanóanyagegységkészlet tárolási szabályait.

73. Robbanóanyag-egységkészletet érvényes bombakutatói igazolvánnyal rendelkező, robbanóanyagot kizárólag érvényes tűzszerész vagy robbanóanyag-ipari robbantómesteri/raktárkezelői igazolvánnyal rendelkező személy kezelhet.

74. A robbanóanyag és a robbanóanyag-egységkészlet kiadását, visszavételét, valamint megsemmisítését kizárólag a KR Tűzszerész Szolgálat végezheti. A robbanóanyag és a robbanóanyag-egységkészlet kiképzési célú kiadását a KR Tűzszerész Szolgálat szolgálatvezetőjétől kell igényelni. A kiképzési célú robbanóanyagot és a robbanóanyagegységkészletet a kiadását megelőzően és a visszavételét követően a KR-nél kell tárolni.

75. A robbanóanyag és a robbanóanyag-egységkészlet kiadását vagy visszavételét a KR Tűzszerész Szolgálat által kijelölt személy a kiadásról vagy visszavételről kiállított jegyzőkönyv alapján vezetett nyilvántartásában dokumentáltan végzi.

76. A 75. pont szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagy visszavett robbanóanyag típusát, mennyiségét, az átadás vagy visszavétel időpontját, valamint az átadó és az átvevő nevét és olvasható aláírását.

77. A robbanóanyagot foglalkozás közben, különböző helyszínekre elrejteni kizárólag folyamatos rendőri felügyelet mellett lehet. A nem rendőrségi objektumban történő rejtéseket a rejtést végző személynek feljegyzésben kell dokumentálnia, az időpont, a pontos helyszín és az ott elhelyezett robbanóanyag leírásával.

78. A robbanóanyagban és a robbanóanyag-egységkészletben keletkezett veszteséget, annak mértékét, továbbá a robbanóanyag sérülését, eltűnését, megsemmisülését a kiadott robbanóanyagot és a robbanóanyagegységkészletet kezelő kutyavezető vagy kiképző jelentésben rögzíti. A rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni, amire a kutyavezető vagy kiképző közvetlen szolgálati elöljárója intézkedik. A jegyzőkönyv egy példányát, valamint a kivizsgálásról készített parancsnoki jelentést a KR Tűzszerész Szolgálat szolgálatvezetőjének meg kell küldeni.

79. A szennyeződött vagy lejárt szavatosságú robbanóanyagok és robbanóanyag- egységkészletek megsemmisítését a kutyavezető legalább osztályvezető szintű vezetőjének soron kívül kezdeményeznie kell a KR Tűzszerész Szolgálat szolgálatvezetőjénél.

80. Ha a kutyavezető már nem rendelkezik robbanóanyag-kereső kutyával, vagy utánpótlás célra nevelt kutyáját a továbbiakban nem a robbanóanyag-kereső szakirányon alkalmazzák, úgy a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója haladéktalanul intézkedik a kiadott robbanóanyag-egységkészlet visszavételére.

81. Ha a területi szerv a robbanóanyag-kereső kutyáját a szolgálatból kivonja, akkor a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója haladéktalanul intézkedik a kutyavezető részére kiadott robbanóanyagnak és robbanóanyagegységkészletnek a KR Tűzszerész Szolgálat részére történő visszaadására.

7. Az utánpótlás célú (képzetlen vagy növendék-) kutyák nevelésének szabályai

82. Az utánpótlás célú (képzetlen vagy növendék-) kutyák szolgálati célra történő célirányos nevelését (a továbbiakban: nevelés) kizárólag kutyavezetői képzettséggel rendelkező kutyavezetők, valamint állattenyésztői beosztásban lévő személyek végezhetik.

83. A kiképző intézmény által tenyésztett szolgálati kutya kiadását követően a kutyavezető a kiképző intézmény által meghatározott időpontban köteles megjelenni a kiképző intézmény által végrehajtott szakmai bírálaton és konzultáción.

84. A szakmai bírálat, valamint a konzultáció időtartamát és tartalmát a kiképző intézmény állapítja meg.

85. A kiadott szolgálati kutyát a kutyavezetőnek úgy kell felkészítenie, hogy a kutya a 14 hónapos életkorának elérését megelőzően teljesíteni tudja a tervezett szakirányra vonatkozó alapképzés bekerülési feltételeit. Ha a szolgálati kutya a bekerülési feltételeknek nem felel meg, úgy a kutyavezető fegyelmi és kártérítési felelősségét vizsgálni kell.

86. Utánpótlás célú kutyát kiutalni kizárólag az érintett területi szerv gazdasági ellátását végző szervezeti elem vezetőjének engedélyével lehet.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK MINŐSÍTÉSE

87. A szolgálati kutyákat évente minősíteni kell, amelynek érvényességi ideje legfeljebb egy év. Szolgálat csak érvényes minősítéssel rendelkező szolgálati kutyával látható el.

88. A minősítő teljesítménybírálatot a rendészeti vagy a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által - a 45-46. pontban foglaltakra figyelemmel - jóváhagyott "Alkalmassági és minősítő teljesítménybírálati rend" szerint kell végrehajtani, amelynek kidolgozása a kiképző intézmény feladata.

89. Az alapképzésen részt vevő szolgálati kutyák minősítő teljesítménybírálatát végző bizottság tagjai:

a) a ROKK igazgatója által kijelölt, kiképző kutyavezető végzettséggel és az érintett szakterületen legalább tízéves kutyavezetői tapasztalattal rendelkező személy;

b) a kiképző intézmény szakoktatója.

90. Ha a képzett szolgálati kutyát a képzettségétől eltérő, más szakiránynak megfelelő szakterületen kívánják alkalmazni, úgy az új szakirány alkalmassági minősítő és teljesítménybírálati rendjének megfelelően vizsgáztatni kell. Ha a szolgálati kutya vezetője a szakiránynak megfelelő alapképzettséggel nem rendelkezik, a megfelelő alapképzésben kell részt vennie.

91. Azt a szolgálati kutyát, amely az alkalmazási kategóriájával szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, de más szakirány követelményeinek megfelel, a 90. pontban foglaltakra figyelemmel kell átképezni és minősíteni.

92. A kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső szakirány közötti váltás, illetve az ilyen végzettségű szolgálati kutyák mindkét szakirányon történő párhuzamos alkalmazása tilos.

VI. FEJEZET

A KUTYÁS SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

8. A kutyás szolgálat ellátásának közös szabályai

93. Kutyás szolgálatot csak a Rendőrség hivatásos állományának azon tagja láthat el, aki a kiképző intézménynél megszerzett, a szakiránynak megfelelő kutyavezető végzettséggel, továbbá a szakiránynak megfelelő képzettséggel és érvényes minősítéssel bíró szolgálati kutyával rendelkezik. A szolgálati kutyával kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket a kutyavezető munkaköri leírásában rögzíteni kell.

94. Az azonos munkakörbe történő áthelyezések és átrendelések során a kutyavezető és a szolgálati kutya egy egységet képez, ezért csak együtt helyezhetők vagy rendelhetők át.

95. Szolgálati kutyával rendelkező kutyavezető a kutyás szolgálatellátási forma hatékonyságának fenntartása és a szolgálati kutya ellátására vonatkozó kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében csak szolgálati kutyával ellátható szolgálati feladatra osztható be. Ettől a szabálytól eltérni csak különösen indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok engedélyével lehet.

96. A szolgálati kutya - az őrkutya kivételével - csak állandó vezetőjével együtt láthat el szolgálatot. Egy szolgálati kutyának egyszerre csak egy állandó vezetője lehet. A szolgálati kutya csak azzal a kutyavezetővel láthat el szolgálatot, akivel a legutóbbi érvényes minősítését szerezte.

97. A szolgálati kutya és vezetője napi szolgálatát úgy kell tervezni, hogy a kutyavezető a szolgálatteljesítési időnek a 36-39. pontban meghatározott részét a szolgálati kutya szintentartó-képzésére fordíthassa.[9]

98. Szolgálati kutya csak a képzettségének és minősítésének megfelelő feladatok végrehajtására vehető igénybe.

99. A szolgálati kutya szolgálati feladatra csak az igénybevételnek megfelelő, a 2. mellékletben szereplő felszereléssel vehető igénybe.

100. A szolgálatellátás során sérült, rongálódott, törött vagy hiányos felszerelés nem használható.

101. Szolgálati feladatra nem vehető igénybe az a szolgálati kutya, amelyik

a) ápolatlan;

b) képzetlen;

c) minősítéssel nem rendelkezik;

d) beteg, illetve fizikai vagy mentális állapota következtében a feladat ellátására alkalmatlan;

e) selejtezés alatt áll.

102. Nem lehet szolgálati kutyát alkalmazni

a) állati eredetű szagnyom követésére;

b) mérgező vegyi anyaggal kezelt vagy szennyezett területen, kivéve rendőri műveletek során ingerlőgázzal, könnygázgránáttal, továbbá színező festékanyaggal vagy ingerlőgázzal kevert víz által szennyezett területen;

c) akkor, ha az alkalmazás körülményei a kutya életét, egészségét, testi épségét indokolatlanul veszélyeztetik.

103. A kutyavezető köteles

a) szolgálati kutyájával együtt az előírt alap-, tanfolyami és továbbképzésen, minősítő teljesítménybírálaton részt venni;

b) a szolgálati kutya szintentartó-képzését az előírásoknak megfelelően végezni, az összevont szintentartó-képzésen szolgálati kutyájával együtt részt venni;

c) a kutyanyilvántartó lapját és oltási könyvét a képzésekre, minősítésekre, valamint a szolgálati kutya selejtezés előtti alkalmasságának elbírálására a kiképző intézménybe magával vinni, és ott a szükséges bejegyzések megtétele érdekében bemutatni;

d) a szolgálati kutya szolgálatteljesítésre alkalmas állapotának fenntartásáról gondoskodni;

e) a szolgálati kutyák szolgálatellátására, igénybevételére és alkalmazására vonatkozó előírásokat betartani, az alkalmazást az elöljárójának írásban jelenteni;

f) a szolgálat megkezdése előtt a szolgálati kutya ápoltságát ellenőrizni és az ápolást szükség szerint elvégezni;

g) a szolgálat megkezdése előtt a szolgálati kutya egészségi állapotát, alkalmazhatóságát és felszerelését ellenőrizni, valamint a szolgálati feladat ellátására felkészülni;

h) a szolgálati kutyák tartására és biztonságos őrzésére vonatkozó előírásokat betartani;

i) a rábízott szolgálati kutya ápolásáról, ellátásáról, élelmezéséről, azonnali beavatkozást igénylő vagy sürgősségi állategészségügyi ellátásáról gondoskodni, egyéb állategészségügyi ellátását kezdeményezni;

j) a szolgálati kutya elhelyezési körletét, szükség szerint az alkalmazási helyét rendben tartani, takarítani, fertőtleníteni;

k) utasítás alapján más kutyavezető szolgálati kutyájának ellátásáról gondoskodni;

l) a szolgálati kutyával szükség szerint, de legalább évente állatorvosi vizsgálaton megjelenni, a szükséges védőoltások beadását időben elvégeztetni, sérülés vagy megbetegedés esetén a szolgálati kutyát azonnal állatorvoshoz szállítani, valamint a sérülés vagy megbetegedés tényét közvetlen szolgálati elöljárójának azonnal jelenteni;

m) a szolgálati kutya alkalmazhatóságának akadályait, szolgálatra való alkalmatlanságát, a kutya meglévő képességének, illetve minősítésének változásait közvetlen szolgálati elöljárójának soron kívül jelenteni;

n) a részére kiadott kutyafelszerelésekről és a kiképzési eszközök szabályszerű tárolásáról, meglétéről, használhatóságáról gondoskodni, azok szükség szerinti cseréjét kezdeményezni;

o) a szolgálati tekintély megsértése nélkül a szolgálati kutya által okozott szennyeződést megszüntetni.

104. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója köteles

a) a kutyás szolgálatot az e fejezetben foglaltak figyelembevételével tervezni és szervezni;

b) a szolgálati kutya szolgálatra alkalmas megjelenéséhez szükséges időt biztosítani;

c) a szolgálati kutyák ápoltságát, elhelyezési körülményeit, takarmányozását a 3. mellékletben foglaltak szerint ellenőrizni, szükség esetén a hiányosságok megszüntetésére intézkedni;

d) a szolgálati kutyák megbetegedése, sérülése esetén a gyógykezelésre intézkedni;

e) a távollévő kutyavezetők szolgálati kutyájának ápolására, ellátására, rendszeres lemozgatására intézkedni;

f) a kutyavezetők és a szolgálati kutyák képzésére, a képzéshez szükséges felszerelések rendelkezésre állására a képzést megelőzően intézkedni;

g) a kutyavezető részére a szintentartó-képzéshez, illetve a szolgálati kutya teljesítménybírálatán történő részvételhez szükséges feltételeket és időt biztosítani;

h) a szolgálati kutya alkalmazásához szükséges járműveket, védőfelszerelést, eszközöket, fegyverzetet és segítő személyzetet igényelni, továbbá az alkalmazás szakmai feltételeit biztosítani;

i) az állategészségügyi okmányok meglétét, a védőoltások beadását, valamint az élősködők elleni mentesítés megtörténtét ellenőrizni;

j) a szolgálati kutya által okozott szennyeződés megszüntetéséhez szükséges eszközök biztosítására intézkedni.

105. A szolgálati kutyát belterület közterületén, természeti és védett természeti területen, illetve közforgalmú tömegközlekedési eszközön a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 41/2010. Korm. rendelet), valamint a helyi önkormányzati rendeletek rendelkezéseinek megfelelően lehet vezetni, alkalmazni, illetve szállítani.

106. A kutyavezető szolgálatban - az e fejezetben meghatározott kivételekkel - a szolgálati kutyáról a szájkosarat biztonsági okból, az alábbi esetekben veheti le:

a) éjszaka;

b) korlátozott látási viszonyok között;

c) a szolgálati kutya gépjárművel történő szállítása közben;

d) lakott területen kívül;

e) nyomkövető, illetve más keresőmunka során;

f) ha bűncselekményt elkövető személy megjelenése várható;

g) gyanúsan viselkedő személy igazoltatása előtt;

h) ruházatátvizsgálás megkezdése előtt;

i) előállítás megkezdése előtt;

j) a kutyavezető életét és testi épségét közvetlenül veszélyeztető szolgálati feladat megkezdése előtt;

k) minden olyan esetben, amikor a kutyavezető úgy ítéli meg, hogy a szájkosár levétele a saját biztonsága érdekében indokolt.

107. A feladat végrehajtásának helyszínére érkezést követően - ha ez az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - a kutyavezető köteles

a) a szolgálati kutyát szükség esetén pihentetni, és a feladat végrehajtásának megkezdése előtt átmozgatni;

b) az alkalmazás körülményeiről és a feladat jellegéről tájékozódni;

c) értékelni a szolgálati kutya alkalmazását elősegítő, nehezítő vagy kizáró körülményeket és ennek megfelelően az alkalmazás módjára javaslatot tenni;

d) a szolgálati kutyát az alkalmazásra felkészíteni.

108. A kutyavezető a szolgálati kutya alkalmazásától - ha nem áll fenn az emberi életet, testi épséget közvetlenül fenyegető veszély - elállhat vagy azt megszakíthatja, ha az időjárási, illetve az alkalmazási körülmények a szolgálati kutya egészségét és testi épségét indokolatlanul veszélyeztetik, ha a szolgálati kutya a szolgálat ellátása során sérülést szenved el, vagy ha egyéb okból a szolgálati feladat ellátására alkalmatlan, illetve azzá válik. Az alkalmazástól való elállásról vagy annak megszakításáról a kutyavezető jelentést készít.

109. A szolgálati kutya pihentetését igénybevétel közben is biztosítani kell, ha a szolgálati feladat lehetővé teszi, valamint jellege vagy intenzitása indokolja. A pihentetés időtartama legalább 15 perc.

110. A pihentetést - ha arra kizárólag a rendőrségi elhelyezési körleten kívül, közterületen nyílik lehetőség - az e célra alkalmas, nyugodt, ingerszegény helyen, lehetőleg a szállítóeszközben kell végrehajtani. Pihentetése esetén a szolgálati kutya szükségleteiről gondoskodni kell.

111. A szolgálati kutyát - a jutalmazás kivételével - a tervezett igénybevételt megelőző három órában, az igénybevétel alatt, valamint az őrkutyát az őrhelyen etetni tilos.

112.[10]

113. A szolgálati kutya igénybevételét és a képzés végrehajtását a Robotzsaru rendszerben rögzíteni kell.

9. Az őrkutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

114. Az őrkutyák objektumok és területek őrzésére vagy személyek védelmére vehetők igénybe.

115. Az őrkutyát objektum vagy terület őrzésére igénybe lehet venni

a) blokkon megkötve;

b) futóláncon megkötve;

c) bekerített területen, szabadon engedve;

d) épületben, szabadon engedve;

e) a kutyavezetővel történő járőrözéssel.

116. Az őrkutyáról a kutyavezető a szájkosarat - a 106. pontban foglaltaktól eltérően - az alábbiak szerint veheti le:

a) a 115. pont a)-d) alpontja alapján igénybe vett őrkutya szolgálatellátásának teljes ideje alatt;

b) a 115. pont e) alpontja szerint igénybe vett őrkutya esetén a 106. pontra, illetve a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 50. §-ára figyelemmel.

117. Az őrkutyát őrzésre alkalmazni naponta legfeljebb 12 óra időtartamban lehet. Az őrkutya őrhelyre történő felvezetését és bevonását a kutyavezető hajtja végre.

118. Szolgálati ideje alatt az őrkutyát szükség szerint, de legalább háromóránként ellenőrizni kell.

119. A 118. pontban meghatározott időközönként a 115. pont a)-b) és d)-e) alpontjában meghatározott módon szolgálatot ellátó őrkutyát pihentetés céljából tíz-tíz percre az őrzésből ki kell vonni, amely időtartamra szabad mozgását biztosítani kell.

120. Az őrkutya ellenőrzését és lemozgatását a kutyavezető hajtja végre. Egyebekben az őrkutya a feladatát állandó felügyelet nélkül, egyedül látja el.

121. Az őrkutya részére az őrhelyen biztosítani kell az időjárás viszontagságaitól védő kutyaólat, továbbá itatótálat és ivóvizet.

10. A járőrkutya I. szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

122. A járőrkutya I. igénybe vehető

a) területek ellenőrzésére;

b) a rendőri intézkedés biztosítására;

c) a bűncselekményt elkövető személy felkutatására, elfogására és előállításának biztosítására;

d) a rendőr és más személy életének és testi épségének biztosítására;

e) határterületek ellenőrzésére;

f) tömegkezelési feladatokra, kivéve a 123. pont b) alpontjában foglaltakat.

11. A járőrkutya II. szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

123. A járőrkutya II. igénybe vehető

a) a 122. pont a)-e) alpontjában foglalt járőrszolgálati tevékenység ellátására;

b) a jogellenesen összegyűlt vagy jogellenes magatartást tanúsító tömeg mozgásának korlátozására, tevékenységének megfékezésére és feloszlatására.

124. A csapatszolgálati igénybevétel során a járőrkutya II. és vezetője számára minden négy óra elteltével egy óra pihenést kell biztosítani.

12. A nyomkövető kutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

125. A nyomkövető kutya igénybe vehető

a) emberi szagnyom követésére;

b) az elkövető útvonalának felderítésére;

c) a nyomhoz tartozó tárgyak felkutatására;

d) menekülő személy felkutatására;

e) rendőri intézkedés biztosítására;

f) tárgyi bizonyítási eszközök felkutatására;

g) eltűnt személyek felkutatására.

126. A nyomkövető kutya alkalmazása esetén a kutyavezető köteles

a) a nyomkövető kutya indítására legalkalmasabb szimatforrást kijelölni;

b) a szagmaradvány rögzítésre alkalmas szaghordozó felületet kijelölni;

c) a nyomkövető kutyát a nyomkövetésre felkészíteni;

d) a nyomkövetést haladéktalanul megkezdeni;

e) a nyomkövető kutya által a nyom vonalán jelzett tárgyakat megjelölni;

f) eredménytelen vagy nem végrehajtható helyszíni alkalmazás esetén a nyomkövető kutyával gyakorló nyomot kidolgozni;

g) a nyomkövető kutya alkalmazásának eredményéről nyomkövetési jegyzőkönyvet vezetni;

h) a nyomkövetési jegyzőkönyvet a nyomkövető kutya alkalmazásának meghiúsulásakor is felvenni.

127. Eredményesnek kell tekinteni a nyomkövető kutya minden olyan alkalmazását, amely új közvetlen vagy közvetett tárgyi bizonyítási eszköz, illetve az elkövetett cselekmény szempontjából lényeges információ beszerzéséhez bármilyen módon hozzájárult.

128. A nyomkövető kutyát nyomkövetésre, nyomfelkutatásra, valamint nyomról tárgyra történő azonosításra 5-10 méter hosszúságú pórázon vezetve kell alkalmazni.

129. A nyomkövető kutya vezetőjét legalább két fő biztosító rendőrnek kell kísérnie, akik a kutyavezető és a nyomkövető kutya testi épségét, valamint a feltárt tárgyi bizonyítási eszközöket biztosítják és a felkutatott személyekkel szemben intézkednek.

13. Az általános rendőrkutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

130. Az általános rendőrkutya járőr feladatokra a 122. pont szerint, valamint nyomkövető feladatokra a 125-129. pont szerint vehető igénybe.

14. A szagazonosító kutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

131. A szagazonosító kutya konzervált emberi szag közvetett azonosítására vehető igénybe.

132. A konzervált emberi szag azonosítására kiképzett szagazonosító kutya kizárólag személyi szagminta és a helyszínen rögzített szagmaradvány azonosítására vehető igénybe.

133. A szagazonosító kutyát azonosításra csak állandó vezetője, a kutya által ismert, állandó szagazonosító helyiségben alkalmazhatja.

134. A szagazonosító kutyát azonosítás közben zavaró körülményeket a kutyavezető kérésére meg kell szüntetni.

135. A szagrögzítés, illetve a szagazonosítás végrehajtására egyebekben a szagmaradványok és személyi szagminták rögzítésével, konzerválásával, valamint azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/2018. (VI. 21.) ORFK utasításban foglaltakat kell alkalmazni.

15. A kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

136. A kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya minden olyan helyen és módon igénybe vehető, amely a kutya életét, testi épségét és egészségét indokolatlanul nem veszélyezteti, továbbá szakmai képességeit hátrányosan nem befolyásolja.

137. A kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya vezetője a helyszínre történő kiérkezés után, az általános feladatokon túl köteles:

a) megtervezni a kutatás menetét és javaslatot tenni az alkalmazás menetére;

b) intézkedni a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya munkáját nehezítő körülmények megszüntetésére, illetve a szellőztetésre;

c) megjelölni a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya által nem ellenőrizhető helyeket.

138. A kutyavezető a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya alkalmazása közben köteles:

a) a kutatás taktikai szabályait betartani;

b) a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya munkáját, jelzéseit figyelemmel kísérni;

c) a rejtekhely-gyanús helyeket megjegyezni;

d) a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutyáját segíteni, hogy a lehetséges rejtekhelyek közelébe jusson;

e) a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya jelzéseit, viselkedésváltozását és az abból levonható következtetéseket jelenteni;

f) szükség esetén a kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutyát a jelzett terület ismételt ellenőrzésére indítani.

139. A kábítószer-kereső és a robbanóanyag-kereső kutya alkalmazását legalább egy fő rendőrnek biztosítania kell, aki a kutyavezető és a kutya testi épségét, illetve a feltárt tárgyi bizonyítási eszközöket biztosítja.

140. A kutyavezető részére szintentartó-képzés céljából névre szólóan kiadott kiképzési célú kábítószer-, illetve robbanóanyag-egységkészletet kell biztosítani, amelyek kezelésére az 54-69. és a 70-81. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

16. A holttest és holttest-rész kereső kutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

141. A holttest és holttest-rész kereső kutya holttest vagy holttest-rész felkutatására vehető igénybe.

142. Az igénybevétel időtartamát és az átkutatandó terület nagyságát a holttest és holttest-rész kereső kutya képzettsége, kondíciója, állapota és a terület adottságai alapján kell meghatározni.

143. A holttest és holttest-rész kereső kutya alkalmazása szakaszosan történhet. Két egymást követő alkalmazás között a holttest és holttest-rész kereső kutya pihentetését a 109. pontban foglaltak szerint kell végrehajtani.

17. A személykereső kutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

144. A személykereső kutya személy vagy személyek felkutatására vehető igénybe.

145. A személykereső kutyát "POLICE" és "RENDŐRSÉG" feliratú, fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező hámmal felszerelve kell alkalmazni.

146. A személykereső kutya igénybevétele előtt a rendőri tevékenységet irányító elöljárónak intézkednie kell az átvizsgálandó terület vagy épület kiürítésére és zárására.

147. A személykereső kutya vezetőjét legalább egy fő biztosító rendőrnek kell kísérnie, aki a kutyavezető és a kutya testi épségét, illetve a feltárt tárgyi bizonyítási eszközöket biztosítja, valamint a felkutatott személyekkel szembeni intézkedést foganatosítja.

18. A közrendvédelmi speciális (támogató) kutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának szabályai

148. A közrendvédelmi speciális (támogató) kutya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alegységeiről szóló 24/2012. (XII. 29.) ORFK utasítás 7. pontjában foglalt feladatok végrehajtására vehető igénybe.

149. Több közrendvédelmi speciális (támogató) kutyát egy időben, azonos feladatra csak akkor lehet alkalmazni, ha a közrendvédelmi speciális (támogató) kutyákat az együttes alkalmazásra kiképezték.

VII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELHELYEZÉSE, ŐRZÉSE, SZÁLLÍTÁSA

19. A szolgálati kutyák elhelyezése, őrzése

150. A szolgálati kutyák elhelyezésénél figyelembe kell venni az adott faj élettani szükségleteit. A szolgálati kutyákat a 41/2010. Korm. rendeletben meghatározott alapterületű, fedett, tisztítható aljzattal rendelkező, az egyed méretéhez igazodó, levehető tetejű kutyaházzal ellátott kennelben lehet elhelyezni.

151. A szolgálati kutyák állandó elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen azok nyugodt, egymástól elkülönített, egymás látóterén kívüli pihentetése, valamint az állandó zavaró hatások, így különösen az állandó fény vagy zaj, a vegyi vagy más egészségre káros egyéb anyagok, az erős napsütés, az erős szél, a hőség, a hideg vagy az állandó nedves környezet közömbösítése.

152. A szolgálati kutya rendőrségi elhelyezési körleten kívül kizárólag a kutyavezető lakóhelyéül szolgáló olyan ingatlanon tartható, amely a 150-151. pontban foglaltaknak és a biztonságos elhelyezés, illetve őrzés feltételeinek megfelel. A szolgálati kutya rendőrségi elhelyezési körleten kívüli tartását a kutyavezető állományilletékes parancsnoka engedélyezheti. Az engedély kiadása előtt a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója ellenőrzi a megfelelő tartásra vonatkozó körülményeket. A tartós használatba vételi megállapodás alapján állományba vett szolgálati kutyák esetén nem kell engedély az otthoni tartáshoz.

153. A szolgálati kutya rendőrségi elhelyezési körleten kívüli tartására vonatkozó engedélyhez mellékletként csatolni kell a kutyavezető írásbeli nyilatkozatát, amely szerint a kutya elhelyezési, ellátási, valamint tartási körülményeinek az ellenőrzési tevékenységre jogosult szervek általi ellenőrzéséhez hozzájárul. Az ellenőrzést végző és az ellenőrzött jogaira és kötelezettségeire az Ellenőrzési Szabályzatról szóló 6/2012. (III. 9.) ORFK utasítás rendelkezései az irányadóak.

154. A szolgálati kutyák elhelyezésére szolgáló létesítmények építését, felújítását és átalakítását megelőzően az elkészült terveket szakmai véleményezés céljából meg kell küldeni a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi, illetve munkavédelmi főfelügyelője, a ROKK igazgatója, valamint a szolgálati kutyavezető és kutya által végzett tevékenységet irányító vezetők részére.

155. A szolgálati kutyák elhelyezése során különös figyelmet kell fordítani a közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi előírások betartására.

156. A szolgálati helyen azon szolgálati kutyák részére, amelyeket a kutyavezetők a 152. pontban leírt helyen tartanak, a szolgálati kutya pihentetésére méretének megfelelő nagyságú pihenő vagy szállító dobozt, vagy legalább 1,5 négyzetméter alapterületű, fedett, szilárd burkolatú és tisztítható aljzattal rendelkező kennelt kell biztosítani. A szolgálati kutyát az említett dobozban vagy kennelben csak pihentetésre, illetve a kutyavezető eligazításon való részvétele idejére lehet tartani.

157. Ha a szolgálati kutyát rendőrségi elhelyezési körletben helyezték el, a szolgálati kutya vezetője az elhelyezési körletből történő távozását megelőzően köteles a szolgálati kutya elhelyezését a szolgálatparancsnoknak jelenteni, vagy a tevékenységirányítási központ részére bejelenteni.

158. Az elhelyezési körletben a szolgálati kutyák felügyelet mellett is csak akkor engedhetők szabadon, ha képzettségi fokuk alapján a vezetőjüktől való megszökéstől vagy engedetlenségükkel okozott kártól nem kell tartani.

159. Ha a szolgálati kutyákat nem rendőrségi elhelyezési körletben helyezik el vagy tartják, és az elhelyezés vagy tartás körülményei a szolgálati kutyák egészségi állapotát veszélyeztetik, a rendőrségi elhelyezési körletben kívüli tartására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, és intézkedni kell az arra alkalmas helyen történő elhelyezésükről.

20. A szolgálati kutyák szállítása

160. A szolgálati kutyák az Ávt. és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban szállíthatók.

VIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELLÁTÁSA, ÉLELMEZÉSE

161. A szolgálati kutyát az etetésére vonatkozó mindenkori költségátalány alapján kell élelmezni.

162. A Rendőrség állományában lévő - központi ellátásban nem részesülő - szolgálati kutyák élelmezésére a kutyavezető számára átalányt kell fizetni.

163. Az átalány értéke a szolgálati kutya etetésére vonatkozó költség-átalány értékét nem haladhatja meg.

164. Az élelmezési átalányt a kiadott szolgálati kutyák számához igazodóan kell biztosítani.

165. A szolgálati kutyák bármilyen célból történő átrendelésének időtartama alatt a szolgálati kutya élelmezésének költségei azon területi szerv költségvetését terhelik, amelynek állományába az adott szolgálati kutya tartozik.

166. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója biztosítja a szolgálati kutyák élősködők elleni védelmének, mentesítésének feltételeit. A kutyavezető köteles a mentesítést az állategészségügyi készítmény felhasználásával, annak leírásában meghatározott módon és időközönként végrehajtani.

167. Ha a kutyavezető tartós távolléte miatt a szolgálati kutyát más személy részére gondozás céljából átadták, úgy a megbízás időtartamára az átalányt a megbízott személy részére kell kifizetni.

168. A szolgálati kutya etetésére vonatkozó költségátalány mértékét a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes határozza meg.

169. Egy kutyavezetőnek - szagazonosító kutya kivételével - legfeljebb két szolgálati kutyát lehet kiadni. Szagazonosítás céljából egy kutyavezetőnek három szagazonosító képzettségű kutya is kiadható.

170. A 169. pontban foglaltaktól eltérni kizárólag gondozásra vagy előnevelésre történő átadás esetén, a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárójának javaslata alapján, a területi szerv gazdasági ellátását végző szervezeti elem vezetőjének engedélyével lehet.

171. A szolgálati kutya elhullása, selejtezése, áthelyezése esetén az élelmezési átalány folyósításának megszüntetésére a változás napjával intézkedni kell. A többletfolyósítást a kutyavezető köteles visszafizetni.

172. A szolgálati kutyák élelmezésére fizetett átalány előírás szerinti felhasználását, a vásárolt termékek számlán szereplő termékekkel történő egyezését, a 174. pontban szereplő kritériumok teljesülését, és az elszámolást a kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója negyedévente ellenőrzi.

173. A kutyakezelő feladatköre kizárólag a kutya gondozására terjed ki.

174. A szolgálati kutyák ellátására csak olyan takarmány vehető igénybe, amely a 4. mellékletben felsorolt feltételeknek megfelel.

175. Az Utasításban meghatározott normáknak megfelelő ellátást a területi szervek saját költségvetésük terhére biztosítják.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYA SÉRÜLÉSE, BETEGSÉGE, ELHULLÁSA, VÉGLEGES ELALTATÁSA, A TERÜLETI SZERVNÉL FELESLEGESSÉ VÁLT SZOLGÁLATI KUTYA ÁTADÁSA

176. A szolgálati kutya sérülése esetén ellátásáról, illetve kezeléséről állatorvosi leletet, elhullásáról - ha bekövetkezésének oka másképp nem állapítható meg - leletet és boncolási jegyzőkönyvet kell készíttetni. Az eljáró hatósági állatorvos figyelmét fel kell hívni arra, hogy a hivatalos igazolás és a jegyzőkönyv a felelősség megállapítását célzó kártérítési eljárás részeként, tanúsítványként kerül felhasználásra.

177. Az állatorvosi leletet, a boncolási leletet, valamint a káresetről készült összefoglaló jelentést a kiképző intézmény vezetőjének öt munkanapon belül meg kell küldeni.

178. Az eljáró hatósági állatorvos figyelmét fel kell hívni arra, hogy az állatorvosi leletnek minimálisan tartalmaznia kell

a) a szolgálati kutya fajtáját;

b) a szolgálati kutya nevét;

c) a szolgálati kutya elektronikus azonosítójának (a továbbiakban: transzponder) számát;

d) a kórelőzmény leírását, ha rendelkezésre áll;

e) a kezelésre vagy ellátásra jelentkezés okát;

f) az állatorvos megállapításait;

g) az alkalmazott kezelés vagy ellátás jellegét;

h) a felírt kezelés vagy gyógyszer megnevezését további kezelések szükségessége, illetve gyógyszer alkalmazása esetén;

i) a kezelés vagy ellátás időpontját;

j) az állatorvos nevét, címét és elérhetőségét.

179. Szolgálati kutyát kizárólag gyógyíthatatlan megbetegedés vagy a szolgálati kutya biztos pusztulásával és indokolatlanul súlyos szenvedésével járó halaszthatatlan esetben - állatorvos javaslata alapján - az érintett területi szerv vezetőjének engedélyével lehet véglegesen elaltatni.

180. A szolgálati kutya végleges elaltatásáról jelentést kell készíteni az okok feltüntetésével, amelyhez mellékelni kell az állatorvos által kiállított kórlapot vagy ambuláns lapot, amit mellékleteivel együtt öt munkanapon belül a kiképző intézmény vezetőjének kell megküldeni.

181. A szolgálati kutya elhullását követő esetleges kegyeleti intézkedések végrehajtását az illetékes gazdasági szervezeti elem vezetőjénél kell kezdeményezni.

182. A területi szervnél feleslegessé vált szolgálati kutyát a kiképző intézmény tartásra és gondozásra átveszi, valamint megvizsgálja a szolgálati kutya más kutyavezetőnek történő kiadásának lehetőségét.

X. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SELEJTEZÉSE

183. A szolgálatra alkalmatlanná vált szolgálati kutya selejtezését a területi szerv gazdasági ellátását végző szervezeti elem vezetőjének kezdeményezésére az a területi szerv végzi, amelynek állományába a selejtezéssel érintett szolgálati kutya tartozik. A szolgálati kutya alkalmatlanságát a kiképző intézmény vezetője által kijelölt bizottság vizsgálja meg.

184. A kilencedik életévét betöltött szolgálati kutya csak az állatorvosi és az alkalmazhatósági felülvizsgálat eredményétől függően, a kiképző intézmény vezetője engedélyével alkalmazható tovább. A további szolgálatban tartáshoz szükséges állatorvosi és alkalmazhatósági felülvizsgálatot évente meg kell ismételni.

185. A 184. pont szerinti állatorvosi és alkalmazhatósági felülvizsgálatot a kiképző intézmény állatorvosa végzi.

186. Szolgálati kutya selejtezéséről a kiképző intézmény vezetőjét nyolc munkanapon belül értesíteni kell, aki intézkedik a kutya országos nyilvántartásból történő törlésére.

187. A szolgálati kutyát a selejtezési jegyzőkönyv aláírásának napjával kell az állományból törölni, de tartásáról és ellátásáról az eladás napjáig, annak sikertelensége esetén az állat életének végéig gondoskodni kell.

188. A selejtezett szolgálati kutyát mindenekelőtt a vezetőjének kell felajánlani vásárlásra, amelyet a kiképző intézmény vezetője felülbírálhat, ha a szolgálati kutya tartásának előírásszerű körülményeit nem látja biztosítottnak. Ha a kutyavezető a szolgálati kutyára nem tart igényt, úgy az értékesíthető.

189. Az értékesítést az a területi szerv végzi, amely az adott szolgálati kutyát állományban tartja. Azt a szolgálati kutyát, amelyre a kutyavezető nem tart igényt és értékesítése sem lehetséges, tartás céljából a kiképző intézménynek kell átadni.

190. Értékesítés esetén az ellenértéket a selejtezéséért felelős szervezeti elem vezetője határozza meg külső, a Rendőrségtől független árszakértő javaslata alapján.

191. A szolgálati kutya értékesítése esetén, a vásárló részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a kiképző intézmény vezetőjének nyolc munkanapon belül kell meg küldeni.

XI. FEJEZET

A VONATANYAGGAL ÉS AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ANYAGOKKAL VALÓ ELLÁTÁS ÉS GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

21. A vonatanyaggal való ellátás és gazdálkodás szabályai

192. A szolgálati kutyák és a kutyavezetők részére szükséges vonatanyagokat a területi szervek saját költségvetésük terhére szerzik be.

193. A ROKK által tenyésztett, nevelésre kiadott növendékkutyák részére a 2. melléklet I. alcím 1. pontjában felsorolt alapfelszereléseket a szolgálati kutya első minősítésének megszerzéséig a ROKK a saját költségvetéséből biztosítja.

194. A vonatanyagok tárolását és karbantartását az eszközökhöz mellékelt kezelési útmutató szerint kell végezni.

22. Az állategészségügyi anyagokkal ellátás és gazdálkodás szabályai

195. A szolgálati kutyák állategészségügyi ellátását azon területi szerv költségvetéséből kell biztosítani, amelynek állományába a szolgálati kutya tartozik.

196. A szolgálati kutyák bármilyen célból történő átrendelésének időtartama alatt történő megbetegedése, gyógykezelése esetén a kezelés költségei azon területi szerv költségvetését terhelik, amelynek állományába az adott szolgálati kutya tartozik.

XII. FEJEZET

A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI, STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS, ELLENŐRZÉSI KÖTELMEK TELJESÍTÉSE

23. A szolgálati kutyák nyilvántartása

197. A szolgálati kutyák országos állományának nyilvántartása a kiképző intézmény feladata.

198. A szolgálati kutyák érték szerinti nyilvántartását az a területi szerv vezeti, amelynek állományába a szolgálati kutya tartozik.

199. A szolgálati kutyák nyilvántartására a következő okmányokat kell vezetni:

a) átadás-átvételi jegyzőkönyv (1. melléklet);

b) kutyanyilvántartó lap (5. melléklet);

c) név szerinti állománynapló (6. melléklet);

d) képzettséget igazoló dokumentum.

200. A kutyanyilvántartó lapot a szolgálati kutya állományba vételének napján, saját nevelés esetén a szolgálati kutya avatásakor a kiképző intézmény állítja ki.

201. A kutyanyilvántartó lapot a szolgálati kutya kiutalásával egyidejűleg az érintett rendőri szerv részére meg kell küldeni.

202. Ha a kutyanyilvántartó lap elvész vagy megsemmisül, a név szerinti állománynapló és a vonatkozó okmányok alapján a kiképző intézmény másodlatot állít ki. A másodlat első oldalának felső részén a "Másodlat az eredeti nyilvántartó lap pótlására" megjegyzést kell feltüntetni.

203. A szolgálati kutya állományból törlése esetén a kutyanyilvántartó lapot nyolc munkanapon belül meg kell küldeni a kiképző intézmény részére.

204. A törlésre vonatkozó okmány számát fel kell jegyezni a kutyanyilvántartó lapra.

205. A név szerinti állománynapló a szolgálati kutyák név szerinti nyilvántartására, az állományba vétel, valamint az állományból törlés dokumentálására szolgál.

206. A szolgálati kutyák nyilvántartására és állománykezelésére a területi szerveknél szakelőadót kell kijelölni, akinek személyéről a kiképző intézmény vezetőjét tájékoztatni kell.

207. A szolgálati kutyákról az azokat alkalmazó szerveknél nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a szolgálati kutya

a) nevét;

b) születési idejét;

c) ivarát;

d) avatási számát;

e) transzponder számát;

f) képzettségét;

g) minősítéseinek időpontját és eredményét;

h) orvosi ellátásának adatait (ellátás ideje, diagnózis, alkalmazott gyógyszerek).

24. A szolgálati kutyák nyilvántartásával kapcsolatos egyéb teendők

208. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója a szolgálati út betartásával öt munkanapon belül jelenteni köteles a ROKK igazgatója felé

a) a kötelező állategészségügyi beavatkozásokon kívüli, súlyos betegségek kezelését, a súlyos sérüléseket;

b) a szolgálati kutya egészségügyi állapotának romlását;

c) a szolgálati kutyát érintő állománymozgásokat;

d) a szolgálati kutyának az ugyanazon szervezeti elemen belül szolgálatot teljesítő kutyavezetők közötti átadását-átvételét;

e) a szolgálati kutya elhullását, eltűnését, végleges elaltatását, a vemhesülés gyanúját vagy tényét;

f) a szolgálati kutya transzponder számának változását, a változás okát;

g) selejtezési és adásvételi eljárás alatt az adásvételi szerződés megkötése utáni átadás-átvétel létrejöttét.

209. A 208. pont a)-b), valamint e)-f) alpontjában foglalt esetekben parancsnoki kivizsgálás végrehajtása kötelező.

25. Statisztikai adatszolgáltatás

210. A szolgálati kutyákkal rendelkező szervek a nyilvántartásukban szereplő szolgálati kutyákról minden tárgyfélévet követő hónap 15. napjáig statisztikai adatszolgáltatást nyújtanak a kiképző intézmény vezetője részére. A statisztikai jelentések tartalmi és formai követelményeiről a kiképző intézmény vezetője legkésőbb a tárgyfélévet megelőző hónap 30. napjáig tájékoztatást nyújt.

211. Az Utasításban foglaltak végrehajtásáról a szolgálati kutyával rendelkező, az Utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői a tárgyévet követő év február 15-ig megküldik a 210. pontban meghatározott tájékoztatásban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően elkészített jelentésüket a ROKK igazgatója részére.

212. A szakterületről készült összefoglaló jelentését a ROKK igazgatója a személyügyi országos rendőrfőkapitányhelyettes útján minden év március 1-jéig terjeszti fel az országos rendőrfőkapitánynak.

26. Az ellenőrzési kötelmek teljesítése

213. Az Utasításban szereplő ellenőrzési kötelmeket a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell teljesíteni.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

214. Ez az utasítás a közzétételét követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

215. A rendőri szervek vezetői intézkednek az érintett állománynak az Utasításban foglaltak dokumentáltan történő oktatására, első alkalommal legkésőbb az Utasítás hatálybalépését követvő két hónapon belül, majd ezt követően évente legalább egy alkalommal.

216.[11]

217.[12]

Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy s. k.,

rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes

1. melléklet a 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

I. Kutyafelszerelések (vonatanyagok)

1. Alapfelszerelések:

a) vezető póráz 1,6-1,8 m (varrott, bőr, horgas karabinerrel);

b) rövid póráz 0,5-0,6 m hosszúságú (varrott, szintetikus);

c) bőr nyakörv (varrott, minimum 3 cm széles, hegesztett vagy öntött karikával és pergőcsattal);

d) szöges nyakörv (közepes);

e) 2 db zsinóros labda (7 cm átmérőjű, 35-40 cm hosszúságú zsinórral);

f) kutyaszőr-eltávolító kefe (aljszőr-eltávolító gereblye, Furminator);

g) 2 db etető-itató tál (2,8-4,5 l térfogatú, rozsdamentes).

2. Kiegészítő felszerelések:

a) járőrkutyák I. és járőrkutyák II.

aa) szájkosár (elsősorban dupla szíjazású Góliát vagy a kutya méretéhez igazodó, dupla szíjazással ellátott szájkosár),

ab) őrző-védő hám;

b) nyomkövető kutyák:

ba) nyomkövető hám,

bb) hosszú póráz 10 m hosszúságú (szintetikus, varrott),

bc) hosszú póráz 5 m hosszúságú (szintetikus, varrott),

bd) 2 db zsinóros labda (5 cm átmérőjű, 35-40 cm hosszúságú zsinórral);

c) szagazonosító kutyák: vezető póráz 1,6-1,8 m (varrott, bőr, ollós karabinerrel);

d) általános rendőrkutyák:

da) szájkosár (elsősorban dupla szíjazású Góliát vagy a kutya méretéhez igazodó, dupla szíjazással ellátott szájkosár),

db) őrző-védő hám,

dc) nyomkövető hám,

dd) hosszú póráz 10 m (varrott, szintetikus),

de) hosszú póráz 5 m (varrott, szintetikus),

df) 2 db zsinóros labda (5 cm átmérőjű, 35-40 cm hosszúságú zsinórral);

e) kábítószer-kereső kutyák:

ea) kutyacipő (méret után),

eb) KPE cső (1 col átmérőjű, 1 m hosszú),

ec) 2 db zsinóros labda (7 cm átmérőjű, 35-40 cm hosszúságú zsinórral);

f) robbanóanyag-kereső kutyák: 2 db zsinóros labda (7 cm átmérőjű, 35-40 cm hosszúságú zsinórral);

g) személykereső kutyák:

ga) 10-es pergő (csengő),

gb) 6-os kolomp,

gc) fényvisszaverő hám,

gd) világító nyakörv (varrott),

ge) 2 db zsinóros labda (7 cm átmérőjű, 35-40 cm hosszúságú zsinórral);

h) őrkutyák: szájkosár (elsősorban dupla szíjazású Góliát vagy a kutya méretéhez igazodó, dupla szíjazással ellátott szájkosár).

II. Védőfelszerelések

1. védőkar (pengés);

2. rejtett kar;

3. növendék kar;

4. ütőzsák;

5. heccbőr;

6. puhabot;

7. sportostor;

8. ostor;

9. védőkar huzat;

10. védőnadrág;

11. francia bunda (teljes testfelületet védő, őrző-védő felszerelés);

12. jégkorong védősisak ráccsal;

13. térd- és könyökvédő;

14. protektoros védőkesztyű;

15. védőmellény szájkosaras munkához (protektor).

III. Vonatanyagok

1. Nyakörv:

a) 30-35 mm széles;

b) 6-7 mm vastag;

c) 55-70 cm hosszúságú;

d) öntött réz fél-karikával;

e) öntött réz pergőcsattal szerelve;

f) varrott kivitelben (a pergőcsat és a fémkarika a nyakörvön külön-külön levarrva);

g) jó minőségű marhabőrből.

2. Póráz:

a) 18-20 mm széles;

b) 6-7 mm vastag;

c) legalább 1,6-1,8 m hosszúságú;

d) füllel ellátott;

e) réz horgas vagy HS karabinerrel szerelt;

f) varrott kivitelben;

g) jó minőségű marhabőrből.

3. Szájkosár:

a) fémkosár résszel, amelyet a rozsdásodás megakadályozására megfelelő felületkezeléssel láttak el (pl. króm);

b) bőrszíjazással;

c) az orrnyerget védő heveder megfelelő béleléssel ellátva;

d) a nyakszíj megoldása legyen biztonságos, használat közben ne csússzon le a kutyáról;

e) minimum 3 méretben;

f) a bőrszíjazás legyen varrott, 3-4 mm vastag marhabőrből készült, megfelelően biztonságos pergőcsattal ellátva.

4. Etetőtál:

a) rozsdamentes lemezből préselt;

b) átmérője: minimum 20 cm.

5. Védőkar huzat:

a) német és az amerikai típusú védőkarokhoz:

aa) erős juta szövetből,

ab) szintetikus béléssel,

ac) megfelelő strapabíró közbéléssel ellátva;

b) rejtett karvédő:

ba) legyen alkalmas ruházat alatti viselésre és ezzel együtt is megfelelő harapás elleni védelmet biztosítson a szituációs őrző-védő feladatok során a viselőjének,

bb) méretezés minimum 3 méretben (L, XL, XXL),

bc) egy méreten belül legyen biztosított a megfelelő állíthatóság vagy rögzítés,

bd) a külső felületen legyen erős juta szövet vagy "francia" szövet,

be) az állíthatóság nem veszélyeztetheti a biztonságos használatot.

6. Teljes fejvédő: jégkorong védősisak komplett arcvédő ráccsal.

7. Francia bunda:

a) olyan kétrészes őrző-védő felszerelés, amely lehetővé teszi a kutya számára a teljes testfelületen történő fogást (kivéve: fej, lábfej);

b) külső anyaga: "francia" szövet;

c) bélése: tapadásmentes, felöltést nem akadályozó anyagú;

d) szabása, kialakítása, bélése átharapás ellen biztosítson megfelelő védelmet;

e) szabása viselőjének természetes mozgását ne akadályozza;

f) a nyaki és a derék részen fokozott védelmet biztosítson;

g) a kabát (felső rész) záródása akadályozza meg a szétnyílást;

h) óvja a kutyák fogait.

3. melléklet a 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz[13]

A szolgálati kutyákkal összefüggő ellenőrzések rendszere

4. melléklet a 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

A szolgálati kutyák ellátására igénybe vehető takarmány analitikai összetevői

5. melléklet a 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

6. melléklet a 36/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz