32003R2295[1]

A Bizottság 2295/2003/EK rendelete (2003. december 23.) a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről

A BIZOTTSÁG 2295/2003/EK RENDELETE

(2003. december 23.)

a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, 6. cikke (5) bekezdésére, 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 10. cikke (3) bekezdésére, 11. cikke (2) bekezdésére, 20. cikke (1) bekezdésére, valamint 22. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról szóló, 2002. január 30-i 2002/4/EK bizottsági irányelvre ( 3 ) és különösen annak melléklete 2.1. és 2.3. pontjára,

(1)

Az 1907/90/EGK tanácsi rendelet az utóbbi időben számos jelentős módosításon ment keresztül. A tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló, 1991. május 15-i 1274/91/EGK bizottsági rendeletben ( 4 ) megállapított szabályokat e változások figyelembevétele céljából módosítani kell. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az 1274/91/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és annak helyébe új rendeletnek kell lépnie.

(2)

Mind a technológiai fejlesztés, mind a fogyasztói kereslet megkívánja immár a termékek jobb nyomon követhetőségét, valamint a tojás megfelelőbb szállítását, begyűjtését, osztályozását és csomagolását.

(3)

Egyes termelők azonban biztosítani tudják a tojás állandó hőmérsékleten tartását, amely lehetővé teszi, hogy állandó mentességet kapjanak a napi begyűjtésre vagy szállításra vonatkozó általános követelmények alól azon tojás esetében, amelyen a tojásrakás dátumát kívánják feltüntetni, vagy amelyet az 1907/90/EGK rendelet 12. cikke rendelkezéseinek megfelelően "extra" címkével kívánnak ellátni. A begyűjtésre és a szállításra vonatkozó határidőket ezért meg kell állapítani, és az ebben az esetben alkalmazandó szabályokat meg kell határozni.

(4)

Annak érdekében, hogy a tojás nyomon követhetőségét garantálják, illetve biztosítsák annak származása és termelési módszere ellenőrizhetőségét, minden egyes tojáson a termelés helyén (a gazdaságban) vagy legkésőbb az első csomagolóközpontban, ahová a tojást küldik, fel kell tüntetni a termelőlétesítmény megkülönböztető számát is a 2002/4/EK bizottsági irányelvvel összhangban. Kötelező azonban a jelölést a termelés helyén elvégezni, ha a tojás elhagyja a termelési ország területét, kivéve, ha a termelő kizárólagos szerződést kötött a csomagolóközponttal. Minden egyes tartón kötelező feltüntetni a termelőlétesítmény megkülönböztető számát és a tojásrakás dátumát vagy időszakát, mielőtt a tojás elhagyja a termelés helyét.

(5)

Annak érdekében, hogy a fogyasztóknak garantálni tudják, hogy a friss tojás, más néven A osztályú tojás, minőségi jellemzői ellenőrizhetők legyenek, illetve azok kizárólag a legjobb minőségű tojásra vonatkozzanak, valamint hogy egyes tojásokat az "extra friss" kategóriába sorolhassanak, magas minőségi követelményeket kell megállapítani minden egyes minőségi osztály tekintetében, különösen szigorú szabályokat kell alkalmazni a begyűjtésre és a további forgalmazásra vonatkozóan, valamint a tojást osztályozni kell, és fel kell tüntetni rajta a termelőlétesítmény megkülönböztető számát és adott esetben a tojásrakás dátumát.

(6)

A tojás minőség és tömeg szerinti osztályozását kizárólag azon vállalkozások számára engedélyezik, amelyek üzemei és műszaki berendezései összhangban állnak tevékenységük léptékével, és ezáltal lehetővé teszik a tojás megfelelő kezelését. A zavarok elkerülése és a tojásszállítmányok azonosításának elősegítése érdekében, minden egyes begyűjtő és csomagolóközpont számára egy egységes kódrendszeren alapuló, megkülönböztető nyilvántartási számot kell adni.

(7)

A szokásos kereskedelmi minőségű tojást, amelynek jellemzői nem teszik lehetővé, hogy azt a "friss tojás" osztályba sorolják, másodosztályú tojásként kell kezelni, és ennek megfelelően kell osztályozni. A gyakorlatban ezeket a tojásokat többnyire közvetlenül az élelmiszeripar részére szállítják, beleértve a tojástermékek előállítását és forgalomba hozatalát érintő higiéniai és egészségügyi problémákról szóló, 1989. június 20-i 89/437/EGK tanácsi irányelvvel ( 5 ) összhangban jóváhagyott élelmiszer-ipari vállalkozásokat. Feltéve, hogy az említett tojásokat tartalmazó csomagolásokat a fenti rendeltetéssel ellátják, ilyen esetekben nem szükséges az egyébként azokat B osztályú tojásként megkülönböztető jelzést feltüntetni a csomagoláson. Ki kell zárni az ilyen megjelölésnek a kizárólag az élelmiszeripartól eltérő ipar részére szállítható, emberi fogyasztásra alkalmatlan tojások tekintetében előírt jelzéssel való szándékos vagy véletlenszerű összetévesztését is.

(8)

Az A osztályú tojás esetében a kötelező minőségmegőrzési időnek és a B osztályú tojás esetében a csomagolás idejének a tojás csomagolásán való feltüntetésén, valamint az ömlesztett értékesítés esetében az osztályozás dátumán kívül, további fontos információval láthatják el a fogyasztókat az ajánlott értékesítési időnek, a minőségmegőrzési időnek és/vagy a tojásrakás dátumának a tojáson vagy a tojás csomagolásán való, szabadon választható jelzésével. Az eltarthatósági időt a tojásra alkalmazandó minőségi követelményekhez kell kötni.

(9)

Annak érdekében, hogy a fogyasztókat megóvják az olyan állításoktól, amelyeket egyébként azzal a csalárd szándékkal tehetnek, hogy magasabb árakat érjenek el, mint a ketreces tartásból származó tojás és a szabványminőségű tojás mindenkori ára, szükséges, hogy megállapítsák az állattartás betartandó minimumkövetelményeit, kivéve a 2092/91/EGK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai állattartás esetében. A bejegyzés, nyilvántartás és ellenőrzés tekintetében különösen szigorú eljárási szabályokat kell megállapítani, mindenekelőtt a tojásrakás dátumára, a baromfitakarmány típusára és a származási régióra vonatkozó, szabadon választható jelzések esetében.

(10)

Az 1907/90/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján össze kell állítani az állattartási módszerekre vonatkozó közösségi előírásoknak való megfelelésre megfelelő biztosítékot nyújtó harmadik országok jegyzékét.

(11)

A szalagoknak és címkéknek lehetővé kell tenniük a csomagolás és tartalmának könnyű azonosítását. Különös figyelmet kell fordítani egyrészt az ipari tojást tartalmazó gyűjtő- és fogyasztói csomagolásokra, másrészt az "extra" minősítésű tojásra.

(12)

A csomagolóközpontoknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a tojást újracsomagolhassák, amennyiben a csomagolás sérült, vagy a kereskedő saját neve alatt kívánja értékesíteni a tojást, vagy a gyűjtőcsomagolásból a tojást fogyasztói csomagolásba kell átcsomagolni. Az ilyen esetekben a tojás származását és korát a szalaghoz, a címkéhez és a csomagoláshoz rögzített megjegyzésekben kell feltüntetni. A megjegyzésben közölni kell, hogy a tojást újraosztályozták vagy újracsomagolták. Az újracsomagoláshoz szükséges többletidő következtében elengedhetetlen, hogy az újracsomagolt tojások esetében megtiltsák az "extra" jelzés használatát.

(13)

Annak érdekében, hogy biztosítsák az 1907/90/EGK rendelet egységes alkalmazását, különösen az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a tojásrakás dátuma használatának, továbbá a baromfitartás különböző típusai, a felhasznált baromfitakarmány és a tojás származása jelzésének ellenőrzésére vonatkozó különleges rendelkezéseket, a tagállamok és a Bizottság között folyamatos információcserére van szükség.

(14)

A forgalmazási előírások betartásának hatékony ellenőrzése megkívánja, hogy elegendő számú tojást vizsgáljanak meg annak érdekében, hogy a kiválasztott tojások a megvizsgált tétel reprezentatív mintáját adják. Az 1907/90/EGK rendeletnek az ömlesztett értékesítést szabályozó és meghatározó rendelkezéseivel megegyezően, a mintavételi paramétereket az ilyen értékesítésre is ki kell terjeszteni.

(15)

Mivel a tojás minőség és tömeg szerinti osztályozásának módszerei nem teljesen pontosak, engedélyezni kell tűréshatárok alkalmazását. Mivel a tárolás és szállítás feltételei szintén befolyásolhatják egy tétel minőségét és tömegét, forgalmazási szakaszokként különbséget kell tenni a tűréshatárok között. Annak érdekében, hogy a gyűjtőcsomagolások esetében előmozdítsák a minőség és tömeg szerint osztályozott tojás forgalmazását és ellenőrzését, minden egyes tömeg szerinti osztály tekintetében meg kell állapítani egy átlagos minimum nettó tömeget.

(16)

A tárolás és szállítás során az osztályozott tojás minősége romlik. A romlás kockázata, beleértve a mikrobás szennyezettséget, jelentősen csökkenthető, ha bizonyos csomagolóanyagok használatára vonatkozóan szigorú korlátozásokat léptetnek érvénybe. Ezért pontosan meghatározott követelményeket kell megállapítani a tojás tárolásának, szállításának és csomagolásának körülményeit illetően.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.

FEJEZET

A TOJÁS BEGYŰJTÉSE ÉS A TOJÁSCSOMAGOLÓ KÖZPONT

1. cikk

A tojás begyűjtése

(1) Azt a tojást, amelyre a tojásrakás dátumát rábélyegzik, vagy amelyet "extra" minősítésű tojásként kívánnak forgalmazni, a termelő kizárólag a csomagolóközpontba szállítja, vagy a csomagolóközpont a termelőtől begyűjti a következő módon:

a) azon tojás esetében, amelyet a 12. cikk alapján a tojásrakás dátumával kell megjelölni, a tojásrakás tényleges napján;

b) az 1907/90/EGK rendelet 12. cikke alapján "extra" minősítésűként forgalmazni kívánt tojás esetében minden munkanapon;

c) azon tojás esetében, amelyet a gazdaságban egy mesterségesen fenntartott, 18 °C alatti környezeti hőmérsékleten tartanak, minden második munkanapon.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tojást a termelő az 1907/90/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett létesítményekbe szállítja, vagy e létesítmények a termelőtől begyűjtik, a következő módon:

a) minden harmadik munkanapon;

b) azon tojás esetében, amelyet a gazdaságban egy mesterségesen fenntartott, 18 °C alatti környezeti hőmérsékleten tartanak, hetente egyszer.

(3) Minden begyűjtő az 1907/90/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, csomagolóközponttól eltérő létesítménybe legkésőbb a beérkezés napját követő munkanapon szállítja a tojást.

(4) Mielőtt elhagyja a termelés helyét, minden egyes tartón feltüntetik a következő adatokat:

a) a termelőlétesítmény neve, címe és a 2002/4/EK irányelvben előírt megkülönböztető száma (a továbbiakban: a termelő megkülönböztető száma);

b) a tojások száma vagy tömege;

c) a tojásrakás dátuma vagy időszaka;

d) az elszállítás dátuma.

Ezeket az adatokat a tartón és a kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni; ezeket a dokumentumokat a csomagolóközpontban legalább hat hónapig meg kell őrizni.

Azon csomagolóközpontok esetében, amelyeket az azonos helyszínen lévő saját termelési egységük lát el csomagolatlan tojással, a tartók azonosítását elvégezhetik a csomagolóközpontban.

TOJÁSCSOMAGOLÓ KÖZPONTOK

2. cikk

A csomagolóközpont tevékenységei

(1) A csomagolóközpontok legkésőbb a tojás beérkezésének napját követő második munkanapon osztályozzák és megjelölik a tojást. További egy munkanap áll rendelkezésükre a tojás csomagolására és a csomagolások megjelölésére.

Az első albekezdés nem alkalmazandó azonban, ha a termelőktől érkező tojást, a 8. cikk (6) bekezdésének megfelelő megjelölést követően egyéb csomagolóközpontokba szállítják minőség és tömeg szerinti osztályozás, csomagolás és a csomagolások megjelölése céljából. Ebben az esetben a második csomagolóközpontba történő szállítást legkésőbb a tojásnak az első csomagolóközpontba történt beérkezése utáni első munkanapon kell elvégezni. A tojás osztályozását legkésőbb a tojásnak a második csomagolóközpontba való beérkezését követő első munkanapon kell elvégezni. A második csomagolóközpontnak további egy munkanap áll rendelkezésére a tojás csomagolására és a csomagolások megjelölésére.

Amennyiben az első csomagolóközpont a tojás megjelölésének, valamint minőség és tömeg szerinti osztályozásának elvégzését követően szállítja a tojást a második csomagolóközpontba, a tojás csomagolását és a csomagolások megjelölését a második csomagolóközpontba való beérkezést követő első munkanapon belül kell elvégezni.

A második és harmadik albekezdésben említett szállításokra az 1. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni. A harmadik albekezdésben említett esetben minden szállítótartályon a tojás súlykategóriájára és minőségkategóriájára vonatkozó megjelölést is fel kell tüntetni.

(2) Amennyiben a tojásrakás dátumát fel kell tüntetni azon a tojáson, amelyet a csomagolóközpont részére az azzal azonos helyszínen lévő termelési egységek szállítanak, és amelyet nem helyeznek tartókba, a tojást a tojásrakás napján vagy, ha a tojásrakás napja munkaszüneti nap, az azt követő első munkanapon osztályozzák és csomagolják.

3. cikk

Engedélyezési feltételek

(1) Kizárólag az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő vállalkozásokat és termelőket hagyják jóvá az 1907/90/EGK rendelet 5. cikkében meghatározott csomagolóközpontként vagy jegyzik be begyűjtőként.

(2) A begyűjtők és a csomagolóközpontok üzemei(t):

a) a tevékenységük léptékével összhangban álló területtel rendelkeznek;

b) oly módon alakították ki és szerelték fel, hogy:

- lehetővé teszik a megfelelő szellőztetést és világítást,

- megfelelően tisztíthatók és fertőtleníthetők,

- a tojást megóvják a szélsőséges külső hőmérsékleti ingadozásoktól;

c) a tojás kezelésére és tárolására használják; az üzem egy részét azonban használhatják egyéb termékek tárolására, feltéve, hogy ezektől a tojás nem vesz át idegen szagokat.

(3) A csomagolóközpontok technikai felszerelése biztosítja a tojás megfelelő kezelését, és különösen a következő berendezéseket tartalmazza:

a) megfelelő lámpázóberendezés, amelyet folyamatosan személyzet felügyel, és amely lehetővé teszi minden egyes tojás minőségének egyedi vizsgálatát;

b) a légkamra magasságának mérésére alkalmas eszközök;

c) a tojás tömeg szerinti osztályozására alkalmas berendezés;

d) a tojás mérésére egy vagy több hitelesített mérleg;

e) az 1907/90/EGK rendelet 7. és 8. cikkének alkalmazása esetén a tojás bélyegzésére alkalmas eszköz.

Amennyiben az első albekezdés a) pontjában említett lámpázáshoz, a válogatáshoz és az osztályozáshoz automata berendezést használnak, a felszerelésnek tartalmaznia kell egy független lámpázókészüléket. Az ilyen automatizált rendszerek esetében a tagállam illetékes hatósága mentességet adhat a berendezés állandó felügyeletének követelménye alól, feltéve, hogy az elszállított tojás tekintetében mintavételen alapuló minőség-ellenőrzési szabályt állapítanak meg.

(4) Az üzemet és a műszaki berendezéseket tisztán, jó állapotban és idegen szagoktól mentesen kell tartani.

4. cikk

Az engedély megadása

(1) A csomagolóközpont a jóváhagyás iránti kérelmét, illetve a begyűjtő a bejegyzés iránti kérelmét azon tagállam illetékes hatóságához nyújtja be, amelynek területén a begyűjtő vagy a csomagolóközpont üzeme található.

(2) Az illetékes hatóság a csomagolóközpontot megkülönböztető jóváhagyási számmal látja el, amely a következő betűjelek egyikét tartalmazza:

(3) Kizárólag a külön engedéllyel rendelkező csomagolóközpontok jogosultak "extra" jelzéssel ellátott A osztályú tojást csomagolni vagy a 12. cikkel összhangban a tojásrakás dátumát feltüntetni.

(4) Az állati eredetű élelmiszerek higiéniájára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdése értelmében, az illetékes hatóság elkülönítve jegyzi be azokat a vállalatokat, amelyek kizárólag begyűjtői minőségben járnak el. ( 6 )

II.

FEJEZET

A TOJÁS MINŐSÉGI OSZTÁLYAI

5. cikk

Az A osztályú tojás jellemzői

(1) Az A osztályú tojás legalább a következő jellemzőkkel rendelkezik:

(2) Az A osztályú tojást nem moshatják le, vagy nem tisztíthatják más módon az osztályozás előtt vagy után.

Ennek megfelelően, az 1907/90/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban lemosott tojást nem forgalmazhatják A osztályú tojásként abban az esetben sem, ha az megfelel az A osztályú tojásra vonatkozó követelményeknek; az ilyen tojást a "mosott tojás" jelzéssel kell ellátni.

(3) Az A osztályú tojást nem vethetik alá tartósítási eljárásnak, vagy nem hűthetik olyan üzemben vagy létesítményben, ahol a hőmérsékletet mesterségesen 5 °C alatt tartják. Az olyan tojás azonban, amelyet a szállítás során legfeljebb 24 óráig, vagy kiskereskedelmi üzlethelységben vagy annak melléképületeiben 5 °C alatti hőmérsékleten tároltak, nem tekintendő hűtöttnek, feltéve, hogy az ilyen melléképületekben tárolt mennyiség nem haladja meg a szóban forgó kiskereskedelemben a háromnapi helyi forgalomnak megfelelő mennyiséget.

Ennek megfelelően, az 1907/90/EGK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban hűtött tojást nem forgalmazhatják A osztályú tojásként abban az esetben sem, ha az megfelel az A osztályú tojásra vonatkozó követelményeknek. Az ilyen tojást "hűtött tojás" jelzéssel kell forgalmazni.

6. cikk

A B osztályú tojás

A B osztályú tojás az a tojás, amely nem felel meg az A osztályú tojásra vonatkozó követelményeknek. Azt kizárólag a 89/437/EGK irányelv 6. cikkével összhangban engedélyezett élelmiszer-ipari vállalkozások vagy a nem élelmiszer-ipari vállalkozások részére továbbíthatják.

7. cikk

Az A osztályú tojás osztályozása

(1) Az A osztályú tojást és a "mosott tojás"-t tömeg szerint osztályozzák a következő módon:

(2) A csomagoláson a tömeg szerinti osztályt az (1) bekezdésben meghatározott megfelelő betűjellel vagy elnevezéssel vagy mindkettő kombinációjával kell feltüntetni, amelyet kiegészíthetnek a megfelelő tömegtartománnyal. Az (1) bekezdésben említett tömegtartományokon belül nem hozhatók létre alosztályok különböző színű csomagolások, emblémák, védjegyek vagy egyéb jelzések használata révén.

(3) Amennyiben az 1907/90/EGK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban különböző méretű, "A. osztályú" tojásokat vagy "mosott tojásokat" csomagolnak ugyanabba a csomagolásba, a tojások nettó össztömegét grammban kell megadni és a csomagoláson a "különböző méretű tojások" jelzést, vagy ezzel azonos elnevezést kell feltüntetni.

A tojások első albekezdésben említett nettó össztömegének meghatározásánál számításba kell venni a tojások tömegének tárolás közben végbemenő fiziológiai csökkenését, és a nettó össztömegnek legalább a végső fogyasztónak eladott tojások nettó össztömegével egyenlőnek kell lennie.

(4) Amennyiben A. osztályú tojást ilyen megnevezéssel a 89/437/EGK rendelet értelmében engedélyezett élelmiszeripari vállalatok részére szállítanak, a tömeg szerinti osztályozás nem kötelező és a szállítás az 1. cikk (4) bekezdése szerinti feltételekkel összhangban történik, a szállítótartályon az "A osztályú tojás" kiegészítő jelzés feltüntetése mellett.

III.

FEJEZET

A TOJÁS ÉS A TOJÁS CSOMAGOLÁSÁNAK JELÖLÉSE

1.

SZAKASZ

A közösségi piacra vonatkozó szabályok

8. cikk

A jelölésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) Legkésőbb az osztályozás és a csomagolás napján az 1907/90/EGK rendelet 7. cikkében, 10. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt jelöléseket kell alkalmazni.

A termelő feltüntetheti azonban a termelő megkülönböztető számának, a tojásrakás dátumának, a tojótyúkok takarmányozási módjának és a tojás származási régiójának jelzéseit.

(2) A tojásra bélyegzett és a csomagoláson alkalmazott jelzések az 1907/90/EGK rendelet 7-10. cikkével összhangban jól láthatók és olvashatók.

A bélyegzésre használt terméknek meg kell felelnie az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználható színezőanyagokra vonatkozó hatályos rendelkezéseknek.

3. Az A. osztályú tojás, és az A. osztályú tojásra vonatkozó követelményeknek megfelelő "mosott tojás" vagy "hűtött tojás" megkülönböztető jelzései a következő elemekből épülnek fel:

a) Az A. osztályú tojásként forgalomba hozott tojások esetében az A. osztályú megkülönböztető jelzés, amely a tömeg szerinti osztálynak az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésében meghatározott, legalább 2 mm magas betűből vagy betűkből álló megkülönböztető jelzését körülvevő, legalább 12 mm átmérőjű kör;

b) az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésével összhangban "mosott tojás" elnevezéssel forgalomba hozott tojások esetében a "mosott tojás" megkülönböztető jelzés, amely a legalább 2 mm magas betűkből álló "tvättat" vagy "gewassen" szó;

c) az e rendelet 5. cikke (3) bekezdésével összhangban a "hűtött tojás" elnevezéssel forgalomba hozott tojások esetében a "hűtött tojás" megkülönböztető jelzés, amely egy legalább 10 mm hosszú oldalakból álló egyenlő oldalú háromszög;

d) a termelő megkülönböztető száma, amely a 2002/4/EK irányelvben előírt, legalább 2 mm magas kódokból és betűkből áll;

e) a csomagolóközpont legalább 2 mm magas betűkből és számokból álló száma;

f) a dátumok, amelyeket az I. mellékletben megállapított fogalmakkal összhangban, legalább 2 mm magas betűkkel és számokkal tüntetnek fel, és amelyeket az e rendelet 9. cikkében meghatározott nap és hónap követ.

(4) A B osztály megkülönböztető jelzése a legalább 5 mm magas B betűt körülvevő, legalább 12 mm átmérőjű kör.

(5) Amennyiben a tojást a termelőtől egy másik tagállamban lévő csomagolóközpontba szállítják, arra a termelés helyének elhagyása előtt rá kell bélyegezni a termelő megkülönböztető számát.

Azonban ha a termelő és a csomagolóközpont olyan műveletekre szóló kizárólagos szállítási szerződést kötött, amelyekre az adott tagállamban alszerződést kötöttek, és amely megköveteli tőlük a fenti határidők és jelölési előírások betartását, e cikk értelmében a tagállam, amelynek területén a termelés helye található, a vállalkozók kérelmére és azon tagállam előzetes beleegyezésével, ahol a csomagolóközpont található, kivételt tehet e követelmények teljesítését illetően. Az ilyen esetekben a szállítmányhoz mellékelni kell az eredeti szerződésnek a vállalkozók által hitelesített másolatát. A 29. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyeleti hatóságokat tájékoztatni kell a kivétel megadásáról.

A második albekezdésben említett szállítási szerződés minimális időtartamát a tagállamok úgy határozzák meg, hogy ez az időtartam nem lehet egy hónapnál rövidebb.

(6) Amennyiben a nem osztályozott tojást az egyik csomagolóközpontból a másikba szállítják, arra az első csomagolóközpont helyének elhagyása előtt rá kell bélyegezni a termelő megkülönböztető számát.

(7) Amennyiben a tojást feldolgozás céljából élelmiszeripari létesítményekbe szállítják és annak megjelölése ezért az 1907/90/EGK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében nem köztelező, a megjelölés alóli mentesség csak annyiban lehetséges, amennyiben:

- a tojás szállítását az érintett élelmiszeripari vállalkozó végzi, hagyományos szállítóinál történő begyűjtés formájában,

- a szállításért az élelmiszeripari vállalkozó teljes körű felelősséget vállal, és ezen a címen kötelezettséget vállal arra, hogy a tojást kizárólag feldolgozás céljára használja fel.

Az előző albekezdésben nem érintett esetekben a tojás megjelölését a (3), (4) és (5) bekezdésnek megfelelően el kell végezni.

9. cikk

A minőségmegőrzési idő jelzése

(1) Az 1907/90/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett minőségmegőrzési időt a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a csomagoláskor kell feltüntetni, és annak tartalmaznia kell az I. melléklet 1. pontjában meghatározott egy vagy több fogalmat.

E célból, a dátumot a 2000/13/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban kell feltüntetni a következő sorrendben és a következő szabályoknak megfelelően:

a) a nap, számokban kifejezve 1-től 31-ig;

b) a hónap, számokban kifejezve 1-től 12-ig, vagy az ábécé legfeljebb négy betűjével jelölve.

(2) A minőségmegőrzési idő az a dátum, ameddig az A osztályú tojás vagy a mosott tojás megfelelő tárolás esetén megtartja az 5. cikk (1) bekezdésében leírt jellemzőit. A minőségmegőrzési időt a tojásrakást követő legfeljebb 28 napban kell meghatározni. Amennyiben az 1. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a tojásrakás időszakát tüntetik fel, a minőségmegőrzési időt a szóban forgó időszak első napjától számítva kell meghatározni.

(3) A gyűjtőcsomagolások és a fogyasztói csomagolások esetében, akkor is, ha azokat gyűjtőcsomagolás tartalmazza, a külső felületen jól láthatóan és olvashatóan jelezni kell a fogyasztók számára, hogy a tojást a vásárlást követően ajánlott hűtve tárolni.

(4) A tojás ömlesztett értékesítése esetén a (2) bekezdésben említett jelzéssel egyenértékű jelzést kell alkalmazni oly módon, hogy az jól látható és egyértelmű legyen a fogyasztó számára.

(5) A Franciaország tengerentúli megyéibe szállított és az ott kiskereskedelmi forgalmazásra szánt hűtött tojás esetében a minimális minőségmegőrzési idő nem haladhatja meg a tojásrakás napjától számított negyvenedik napot.

10. cikk

A csomagolás idejének jelzése

Az 1907/90/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett csomagolási idő jelzése magában foglal az e rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott egy vagy több kifejezést, amelyet az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett két szám- vagy betűcsoport követ.

11. cikk

Az ajánlott értékesítési idő

(1) A minőségmegőrzési időn és/vagy a csomagolás idején kívül, az ajánlott értékesítési időt a vállalkozó a csomagoláskor feltüntetheti a tojáson vagy az azt tartalmazó csomagoláson, vagy mindkettőn.

(2) Az ajánlott értékesítési idő nem haladhatja meg a 94/371/EK tanácsi határozat ( 8 ) 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tojásrakást követő legfeljebb 21 napos határidőt.

A Franciaország tengerentúli megyéibe szállított és ott az 1907/90/EGK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiskereskedelmi forgalmazásra szánt hűtött tojás esetében azonban az ajánlott értékesítési idő 33 napig terjedhet.

(3) Amennyiben a tojásrakás időszakát az 1. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban feltüntetik, az ajánlott értékesítési időt az említett időszak első napjától számítva kell meghatározni.

(4) Az ebben a cikkben említett dátumoknak a tojáson és a csomagoláson való jelölése tekintetében az I. mellékletben meghatározott egy vagy több fogalmat kell alkalmazni.

(5) Az ebben a cikkben említett dátumokat a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban kell feltüntetni.

12. cikk

A tojásrakás dátumának jelzése

(1) A tojásrakás dátumát a vállalkozó a csomagoláskor feltüntetheti a csomagolásokon. Ebben az esetben a tojásrakás dátumát a csomagolásban elhelyezett tojáson is fel kell tüntetni.

Amennyiben a tojásrakás dátumát feltüntetik, az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított szabályokat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a tojást tartókban szállítják a csomagolóközpontba, a tartóban található valamennyi tojást, amelyen a tojásrakás dátumát fel kívánják tüntetni, megszakítás nélkül kell osztályozni és csomagolni. A tojásra a tojásrakás dátumát az osztályozás során vagy közvetlen azt követően kell rábélyegezni.

(3) Amennyiben a csomagolóközpontot az azonos helyszínen lévő saját termelési egysége látja el olyan tojással, amelyet nem helyeznek tartókba, a tojást le kell bélyegezni a tojásrakás dátumával a tojásrakás napján.

A munkaszüneti napon rakott tojást azonban bélyegezhetik az azt követő első munkanapon, az aznap rakott tojással együtt, az első munkaszüneti nap dátumával.

(4) Amennyiben a csomagolóközpontba külső termelők is szállítanak tojást, amelyen nem kívánják feltüntetni a tojásrakás dátumát, az ilyen tojást elkülönítve kell tárolni és kezelni.

13. cikk

A baromfitartási módszerek jelzése

(1) Amennyiben a tojáson és a tojás csomagolásán fel kívánják tüntetni:

- az 1907/90/EGK rendelet 7. cikkében és 10. cikkének (1) bekezdésében említett baromfitartási módszert, kizárólag a 2002/4/EK irányelv mellékletének 2.1. pontjában és e rendelet II. mellékletében meghatározott kód alkalmazható, és kizárólag abban az esetben, ha a III. mellékletben megállapított, vonatkozó feltételek teljesülnek,

- a 2092/91/EGK rendeletben előírt ökológiai baromfitartási módszert, kizárólag a 2002/4/EK irányelv mellékletének 2.1. pontjában szereplő kódot, valamint a 2092/91/EGK rendelet 2. cikkében meghatározott fogalmakat lehet alkalmazni.

A II. mellékletben meghatározott fogalmak kiegészíthetők az adott állattartási módszer sajátos jellemzőire vonatkozó jelzésekkel.

A tojáson a termelő megkülönböztető száma kiegészülhet e fogalmakkal.

(2) A tojás ömlesztett értékesítése esetében a termelő megkülönböztető számának a jelentését egy külön megjegyzésben és az előrecsomagolt tojás esetében a tartón vagy a tartóban közölhetik.

(3) A 89/437/EGK irányelvvel összhangban engedélyezett élelmiszer-ipari vállalkozások részére szánt tojást tartalmazó csomagolásokon feltüntethetik a II. mellékletben meghatározott jelzéseket, feltéve, hogy a tojást olyan baromfitartó létesítményekben termelték, amelyek megfelelnek a III. mellékletben megállapított, vonatkozó követelményeknek.

(4) Az (1) bekezdést a III. mellékletben megállapított minimumkövetelményeken túlmutató nemzeti technikai intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek kizárólag az érintett tagállam termelőire alkalmazandók, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők a közösségi joggal, és megfelelnek a tojásra vonatkozó közös forgalmazási előírásoknak.

14. cikk

A tojótyúkok takarmányozási módjának jelzése

(1) Amennyiben az A osztályú tojáson és a "mosott tojás"-on, valamint azok csomagolásán feltüntetik a tojótyúkok takarmányozási módját, a IV. mellékletben megállapított minimumkövetelményeket kell alkalmazni.

(2) A tojótyúkok takarmányozási módjának jelzésével ellátott tojást vagy fogyasztói csomagolásokat tartalmazó gyűjtőcsomagolásokon ugyanazokat a jelzéseket kell feltüntetni. A tojás ömlesztett értékesítése esetén a jelzések csak abban az esetben alkalmazhatók, ha minden egyes tojást ennek megfelelően megjelölnek.

(3) A (2) bekezdést a IV. mellékletben megállapított minimumkövetelményeken túlmutató nemzeti technikai intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek kizárólag az érintett tagállam termelőire alkalmazandók, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők a közösségi joggal, és megfelelnek a tojásra vonatkozó közös forgalmazási előírásoknak.

15. cikk

A tojás származásának jelzése

(1) Az A osztályú tojás és a "mosott tojás" csomagolásain feltüntethetik a tojás származását vagy a következő szavakat: "a tojás származása: lásd a tojáson lévő kódot".

(2) Az A osztályú tojás, a mosott tojás, vagy az 1907/90/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ilyen tojást tartalmazó fogyasztói csomagolások származásának feltüntetése céljából, olyan fogalmak és emblémák alkalmazhatók, amelyek azon tagállamra vagy a tagállam illetékes hatósága által meghatározott azon közigazgatási vagy egyéb régióra utalnak, ahol a tojást termelik.

A tojás ömlesztett értékesítése esetén a tojás származásának e jelzései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha minden egyes tojáson feltüntetik a megfelelő fogalmakat vagy emblémákat.

(3) A (2) bekezdésben említett fogalmakkal vagy emblémákkal ellátott tojást vagy fogyasztói csomagolásokat tartalmazó gyűjtőcsomagolásokon ugyanazokat a fogalmakat vagy emblémákat kell feltüntetni.

2.

SZAKASZ

Az importált tojás jelölése

16. cikk

Az importált tojás jelzései

(1) A Norvégiából behozott A. osztályú tojásra, az ökológiai termelésből származó tojás kivételével, valamint a 2092/91/EGK tanácsi rendelet 11. cikkének megfelelően behozott, ökológiai termelésből származó tojásra az e rendelet 8. cikkében meghatározott feltételek szerint a származási országban kell rábélyegezni a termelő megkülönböztető számát.

(2) Az (1) bekezdésben említett országoktól eltérő harmadik országokból behozott A. osztályú tojásra a származási országban tisztán és olvashatóan kell rábélyegezni a származási ország ISO-kódját, amelyet a következő szavak előznek meg: "nem EK-előírás szerinti -".

(3) A harmadik országokból behozott A osztályú tojás csomagolásának meg kell felelnie az 1907/90/EGK rendelet 15. cikkében megállapított követelményeknek.

A minőségmegőrzési időnek és az 1907/90/EGK rendelet 15. cikkében említett csomagolási időt feltüntető jelzésnek tartalmaznia kell az e rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott egy vagy több fogalmat, amelyet a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett két szám- vagy betűcsoport követ.

(4) A baromfitartási módszert a Norvégiából behozott A. osztályú tojás csomagolásán, az ökológiai termelésből származó tojás kivételével, valamint a 2092/91/EGK tanácsi rendelet 11. cikkének megfelelően behozott, ökológiai termelésből származó tojás csomagolásán az e rendelet 13. cikkében megállapított feltételek szerint kell feltüntetni.

Az első albekezdésben említett országoktól eltérő harmadik országokból behozott A osztályú tojás csomagolásán a baromfitartási módszert a "baromfitartási módszer nem meghatározott" szavakkal kell feltüntetni.

(5) A szalagok és címkék csomagoláshoz való rögzítését és a tojás újraosztályozását és újracsomagolását a tagállamok tekintetében az e rendelet IV. fejezetében megállapított feltételekkel megegyezően kell elvégezni.

(6) A nem A. osztályú, harmadik országokból behozott tojásokat nem kell lebélyegezni. Ilyen tojások ipari vállalatoknak feldolgozásuk céljából történő szállítását azonban a 2454/93/EK bizottsági rendelet ( 9 ) 296. cikkében meghatározott eljárással összhangban a végső rendeltetési hely ellenőrzésének kell alárendelni. Ebben az esetben a T5 ellenőrzési példány 104 rovatában az V. mellékletben meghatározott egyik megjegyzést fel kell tüntetni.

IV.

FEJEZET

SZALAGOK ÉS A TOJÁS ÚJRAOSZTÁLYOZÁSA ÉS ÚJRACSOMAGOLÁSA

17. cikk

Az A osztályú tojás szalagja és címkéje

(1) Az A osztályú tojás és a mosott tojás tekintetében az 1907/90/EGK rendelet 11. cikkében előírt szalagok és címkék fehérek, és ezekre a szalagokra és címkékre a jelzéseket fekete színnel kell nyomtatni az 1907/90/EGK rendelet 10. és 15. cikkével összhangban.

(2) A szállítmányonként 3 600 tojásnál és vásárlónként 360 tojásnál kisebb napi mennyiség esetén az 1907/90/EGK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett eltérést kell alkalmazni. A kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a csomagolóközpont nevét, címét és számát, a tojás darabszámát, a minőség és a tömeg szerinti osztályt, a minőségmegőrzési időt, valamint a baromfitartási módszert.

18. cikk

Az élelmiszer-ipari felhasználásra szánt tojás szalagja és címkéje

(1) A következő tojásokat olyan sárga szalaggal vagy címkével ellátott csomagolásban kell forgalmazni, amely a csomagolás felbontása után már nem használható fel:

a) az 1907/90/EGK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett tojás, amely nem tartozik az A. vagy B osztályba;

b) az az A osztályú tojás, amely már nem felel meg az osztályának megfelelő jellemzőknek, de nem osztályozták újra;

c) a B osztályú tojás.

(2) Az (1) bekezdésben említett szalagokon és címkéken tisztán és olvashatóan fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) annak a vállalkozásnak a neve vagy cégneve és címe, amely a tojást szállította;

b) a csomagolt tojás darabszáma vagy nettó tömege;

c) az "ÉLELMISZER-IPARI FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT TOJÁS" jelzés, 2 cm magas betűkkel, a Közösség egy vagy több nyelvén.

19. cikk

Az ipari tojás szalagja és címkéje

(1) Az 1907/90/EGK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ipari tojást piros szalaggal vagy címkével ellátott csomagolásban kell forgalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szalagokon és címkéken fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) azon vállalkozás neve vagy cégneve és címe, amely részére a tojást szállítják;

b) azon vállalkozás neve vagy cégneve és címe, amely a tojást szállította;

c) az "IPARI TOJÁS" jelzés 2 cm magas, fekete nagybetűkkel, valamint az "emberi fogyasztásra alkalmatlan" jelzés legalább 0,8 cm magas, fekete betűkkel, a Közösség egy vagy több nyelvén.

20. cikk

Az "extra" jelzésű tojás

(1) Az 1907/90/EGK rendelet 12. cikkében említett szalagokat és címkéket oly módon kell nyomtatni vagy rögzíteni, hogy a szalag vagy a címke elhelyezéséből adódóan semmilyen információt ne takarjon a csomagoláson.

Az "extra" elnevezést a szalagra vagy címkére legalább 1 cm magas, dőlt betűkkel kell nyomtatni, amelyet "a következő időpontig" szavak, valamint az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a csomagolást követő hetedik napot vagy a tojásrakást követő kilencedik napot jelölő két számcsoport követ.

Amennyiben a csomagolás idejét feltüntetik a csomagoláson, a második albekezdésben említett jelzés helyettesíthető az "extra a csomagolást követő hetedik napig" szavakkal.

Amennyiben a tojásrakás dátumát feltüntetik a csomagoláson, a fent említett jelzés helyettesíthető az "extra a tojásrakást követő kilencedik napig" szavakkal.

Az "extra" elnevezést a "friss" szó követheti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szalag vagy címke nem távolítható el a csomagolásról, az árut legkésőbb a csomagolást követő hetedik napon vagy a tojásrakást követő kilencedik napon el kell távolítani az eladótérből, és a tojást újra kell csomagolni.

(3) Az "extra" jelzéssel ellátott fogyasztói csomagolásokat tartalmazó gyűjtőcsomagolásokon az "»EXTRA« FOGYASZTÓI CSOMAGOLÁSOKAT TARTALMAZÓ CSOMAGOLÁS" jelzést 2 cm magas nagybetűkkel kell feltüntetni a Közösség egy vagy több nyelvén.

21. cikk

Újracsomagolás

(1) Az 1907/90/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt eset kivételével, a csomagolt A osztályú és mosott tojást kizárólag a csomagolóközpontok csomagolhatják újra más gyűjtő- vagy fogyasztói csomagolásokba. Minden csomagolás kizárólag egy tétel tojásait tartalmazza.

(2) A gyűjtőcsomagolások szalagján vagy címkéjén jól látható és olvasható módon, fekete betűkkel fel kell tüntetni legalább a következő adatokat:

a) azon vállalkozás neve vagy cégneve és címe, amely a tojást újracsomagolta vagy újracsomagoltatta;

b) azon csomagolóközpont megkülönböztető száma, amely a tojást újracsomagolta;

c) azon csomagolóközpont megkülönböztető száma, amely a tojást először csomagolta vagy, az importált tojás esetében, a származási ország;

d) a minőség és a tömeg szerinti osztály;

e) a csomagolt tojás darabszáma;

f) az eredeti minőségmegőrzési idő és alatta az "újracsomagolt tojás" szavak;

g) a baromfitartás típusa;

h) a Franciaország tengerentúli megyéibe szállítandó hűtött tojás esetében a hűtésre való utalás, a latin ábécé betűivel tisztán feltüntetve.

(3) Az újracsomagolt tojást tartalmazó fogyasztói csomagolásokon, jól látható és olvasható betűkkel, csak a (2) bekezdésben előírt adatokat kell feltüntetni. Ezenkívül a fogyasztói csomagolásokon feltüntethetik azon vállalkozás védjegyét, amely a tojást újracsomagolta vagy újracsomagoltatta. Az "extra" szó nem használható.

(4) A 2. cikket és a 8. cikk (1) bekezdését alkalmazni kell.

22. cikk

Újraosztályozás

(1) Az a tojás, amelyet az 1907/90/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban újraosztályoztak, forgalmazható azokban a csomagolásokban, amelyekben az újraosztályozást megelőzően elhelyezték. Amennyiben a tojást újracsomagolják, minden csomagolás kizárólag egy tétel tojásait tartalmazhatja.

(2) A gyűjtőcsomagolások sárga vagy piros szalagján vagy címkéjén tisztán és olvasható módon, fekete betűkkel legalább a 18. és 19. cikkben előírt adatokat fel kell tüntetni azon vállalkozás nevével vagy cégnevével és címével együtt, amely a tojást újraosztályozta vagy újraosztályoztatta.

(3) Az újraosztályozott tojást tartalmazó fogyasztói csomagolásokon a már nem érvényes jelzéseket le kell takarni. Ezenkívül a fogyasztói csomagoláson feltüntethetik azon vállalkozás védjegyét, amely a tojást újraosztályozta vagy újraosztályoztatta.

23. cikk

A csomagolás újrafelhasználása az újraosztályozás során

(1) Amennyiben az újraosztályozás és az újracsomagolás során az eredeti csomagolást felhasználják, azt a 36. cikk (2) bekezdése értelmében újrafelhasználtnak kell tekinteni.

(2) A 36. cikk (2) bekezdésével összhangban újrafelhasznált gyűjtőcsomagolások szalagjának és címkéjének jelzéseit az új szalaggal vagy címkével teljesen le kell fedni, vagy egyéb módon kell olvashatatlanná tenni.

(3) A gyűjtőcsomagolásokon feltüntethetik az azokat rögzítő szalagokon vagy címkéken található egy vagy több jelzést. Továbbá a gyűjtőcsomagolásokon feltüntethetik azon vállalkozás védjegyét, amely a tojást újracsomagolta vagy újracsomagoltatta.

V.

FEJEZET

A LÉTESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE

24. cikk

A létesítmények ellenőrzése

A termelőket, csomagolóközpontokat, begyűjtőket, élelmiszeripari vállalatokat, nagykereskedőket és, amennyiben a 14. cikk alkalmazandó, a tojótyúkok takarmányának gyártóit és beszállítóit az illetékes hatóságok által megállapított rendszerességgel ellenőrzik, olyan kockázatelemzés alapján, amelynek figyelembe kell vennie legalább:

- az előző ellenőrzések eredményeit,

- a tojás értékesítési csatornáinak összetettségét,

- a termelő vagy a csomagoló vállalat szegmentálásának mértékét,

- a termelt vagy csomagolt árutömeg nagyságát,

- a termelt vagy feldolgozott tojás tulajdonságaiban és/vagy forgalmazásának módjában a megelőző évekhez viszonyítva bekövetkezett lényeges változásokat.

(2) Az ellenőrzéseket minden intézményben rendszeresen és előzetes értesítés nélkül kell végrehajtani. A 12. cikknek megfelelően jelöléseket végző termelési egységeket és csomagolóközpontokat gyakoribb ellenőrzésnek kell alávetni.

(3) A 12., 14. és 15. cikkben említett tojásrakás dátumára, a tojótyúkok takarmányozási módjára és a származási régióra vonatkozó jelzések ellenőrzése átruházható a tagállamok által kijelölt olyan szervekre, amelyek szavatolják az érintett termelőkkel szembeni szükséges függetlenségüket, és amelyek megfelelnek az EN/45011 európai szabványban meghatározott jelenlegi követelményeknek.

E szerveket az érintett tagállam illetékes hatóságai hatalmazzák fel és felügyelik.

Az e szervek által végzett ellenőrzés költségeit a fent említett jelzéseket alkalmazó gazdasági szereplő viseli.

VI.

FEJEZET

NYILVÁNTARTÁS

25. cikk

A termelő által vezetett nyilvántartás

(1) A termelő nyilvántartást vezet a következőkről:

a) a baromfitartási módszerre vonatkozó adatok, minden egyes alkalmazott baromfitartási módszer tekintetében a következőket meghatározva:

- a tojótyúkok elhelyezésének ideje, életkora az elhelyezéskor és száma,

- az eltávolítás ideje, az eltávolított tyúkok száma,

- a napi tojástermelés,

- az 1907/90/EGK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a naponta eladott vagy a naponta egyéb módon leszállított tojás darabszáma vagy tömege, és az utóbbi esetben:

- a felvásárlók neve és címe, valamint a létesítmény száma;

b) a tojótyúkok takarmányozási módjára vonatkozó adatok, abban az esetben, ha az A. osztályú tojáson és csomagolásán feltüntetik a takarmányozás módjára vonatkozó jelzést, minden egyes takarmányozási móddal kapcsolatban:

- a beszállított és/vagy a helyszínen összeállított takarmány mennyisége és típusa,

- a szállítás dátuma,

- a gyártó vagy a beszállító neve,

- a tojótyúkok száma és életkora, valamint a termelt és leszállított tojás darabszáma,

- az elszállítás dátuma,

- a felvásárlók neve és címe, valamint a létesítmény száma.

(2) Amennyiben a tojásrakás dátumát egyes tojásokon feltüntetik, másokon pedig nem, az (1) bekezdés a) pontjának harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdésében említett információkat külön-külön kell nyilvántartásba venni.

(3) Amennyiben egy létesítményben több különböző baromfitartási módszert alkalmaznak, az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatokat tyúkketrecekre kell lebontani a 2002/4/EK irányelvvel összhangban.

(4) A termelők a tevékenységük beszüntetését vagy az állomány megsemmisülését követő legalább hat hónapig megőrzik az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt adatokat.

26. cikk

A csomagolóközpont által vezetett nyilvántartás

(1) A csomagolóközpont a baromfitartás módszere szerint és naponként nyilvántartást vezet a következőkről:

a) a beérkezett, nem osztályozott tojás mennyisége a termelőkre lebontva, a termelő nevének, címének és megkülönböztető számának, valamint a tojásrakás dátumának vagy időszakának megjelölésével;

b) az osztályozás végrehajtása után a tojás minőség és a tömeg szerinti osztálya;

c) a más csomagolóközpontokból érkezett osztályozott tojás mennyisége, beleértve az adott központ megkülönböztető számát, a minimális minőségmegőrzési időtartamot és az eladó azonosságának meghatározását;

d) más csomagolóközpontokba szállított nem osztályozott tojás mennyisége, beleértve az adott központ megkülönböztető számát, a tojásrakás napját vagy időszakát;

e) a leszállított tojás darabszáma és/vagy tömege minőség és tömeg szerinti osztályra lebontva, B. osztályú tojás esetén a csomagolás ideje, az A. osztályú tojás, a mosott tojás és a hűtött tojás esetében a minimális minőségmegőrzési időtartam és a felvásárló szerint, az utóbbi nevével és címével.

(2) A csomagolóközpontok hetente frissítik a tényleges készletről vezetett nyilvántartásukat.

(2) Amennyiben az A osztályú tojáson, a mosott tojáson és a csomagoláson feltüntetik a tojótyúkok takarmányozási módját, a tojásrakás dátumát és/vagy a származási régiót, az ilyen jelzéseket alkalmazó csomagolóközpontok az (1) bekezdés első albekezdésével összhangban külön nyilvántartást vezetnek.

(3) Az eladásról és szállításról vezetett nyilvántartás helyett azonban dokumentálhatják az (1) bekezdés első albekezdésében említett adatokat tartalmazó számlákat és szállítóleveleket. Az ilyen nyilvántartást és dokumentációt legalább hat hónapig meg kell őrizni.

27. cikk

Egyéb vállalkozók által vezetett nyilvántartás

(1) A 13., 14. és 15. cikkben említett tojások tekintetében a begyűjtőnek a következő adatokat kell bemutatnia:

a) a begyűjtés dátuma és mennyisége;

b) a termelő neve, címe és megkülönböztető száma;

c) az adott csomagolóüzemekbe szállított mennyiség és a szállítás dátuma.

A csomagolóüzemekbe szállított tojás mennyiségét az állattartási rendszer, a takarmányozás módja szerint és napra lebontva külön-külön veszi nyilvántartásba, beleértve az adott központ megkülönböztető számát és a tojásrakás napját vagy időszakát.

(2) A 13., 14. és 15. cikkben említett tojások tekintetében a nagykereskedőnek (beleértve azt a kereskedőt, aki ténylegesen nem kezeli a tojást) e tojásokra vonatkozóan a következő adatokat kell bemutatnia:

a) mind a vétel, mind az eladás dátuma és mennyisége;

b) a beszállítók/felvásárlók neve és címe.

Ezen kívül azok a nagykereskedők, akik e tojásokat ténylegesen kezelik, heti nyilvántartást vezetnek a tényleges készletről.

3. A begyűjtők és nagykereskedők a vételről és eladásról, valamint a tényleges készletről vezetett nyilvántartást legalább hat hónapig megőrzik.

A vételről és eladásról vezetett meghatározott nyilvántartás helyett a begyűjtők és nagykereskedők dokumentálhatják a 13., 14. és 15. cikkben említett adatokat tartalmazó számlákat és szállítóleveleket.

4. A takarmányok gyártói és beszállítói nyilvántartást vezetnek a 25. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termelőknek továbbított szállítmányaikról, amelyben feltüntetik a szállított takarmány összetételét.

Ezeket a nyilvántartásokat az elszállítást követő legalább hat hónapig megőrzik.

5. A 89/437/EGK irányelvnek megfelelően engedélyezett élelmiszeripari vállalkozások az összes általuk átvett szállítmány beszállítás napja szerinti, a tartályokon és a csomagolásokon szereplő adatokat is tartalmazó nyilvántartását, valamint a tényleges készletről vezetett heti nyilvántartást legalább hat hónapig megőrzik.

6. A 25. és 26., valamint az ebben a cikkben említett valamennyi nyilvántartást és dokumentációt az illetékes hatóságok első kérésére rendelkezésre kell bocsátani.

VII.

FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓK TITKOSSÁGA ÉS JELENTÉSTÉTEL

28. cikk

Titkosság

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a 12., 13., 14. és 15. cikk alapján szolgáltatott információk bizalmas kezelését a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) összhangban, amennyiben azok természetes személyeket érintenek.

(2) A nyilvántartásba, könyvvitelbe vagy egyéb feljegyzésekbe bejegyzett adatokat kizárólag e rendelet alkalmazása céljából lehet felhasználni.

29. cikk

Jelentéstétel, konzultáció és információcsere

(1) Minden év április 1-jéig valamennyi tagállam elektronikus eszköz útján értesíti a Bizottságot a mezőgazdasági üzemben található tojótyúkok számának átlagáról ( 11 ), baromfitartási módszerenként.

(2) 2004. július 1-jéig valamennyi tagállam elektronikus eszköz útján tájékoztatja a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket e rendelet végrehajtása céljából hozott, különös tekintettel a következőkre:

a) a 2002/4/EK irányelvvel összhangban bejegyzett termelési helyek jegyzéke, amelyben feltüntetik valamennyi üzem nevét, címét és megkülönböztető számát;

b) a 4. cikk értelmében engedélyezett csomagolóközpontok jegyzéke, amelyen feltüntetik valamennyi központ nevét, címét és megkülönböztető számát, és megjelölik az 1907/90/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban engedéllyel rendelkező csomagolóközpontokat;

c) az e rendelet 12., 13., 14., 15., 16. és 24. cikkének végrehajtása céljából alkalmazott ellenőrzési módszerek;

d) az e rendelet 13. cikke (4) bekezdésének és 14. cikke (3) bekezdésének végrehajtása céljából alkalmazott nemzeti technikai intézkedések;

e) az e rendeletben előírt ellenőrzések elvégzéséért felelős illetékes hatóságok jegyzéke, nevükkel, címükkel és egyéb vonatkozó adatokkal együtt;

f) az e rendeletben előírt információcseréért felelős illetékes hatóságok neve, címe és vonatkozó adatai;

g) a 8. cikk (5) bekezdésében meghatározott kivétel megadásának esetleges szándéka, és adott esetben az említett kivétel megadása céljából alkalmazott intézkedések.

(3) A Bizottság összegyűjti az (1) és (2) bekezdésben említett információkat és azokat 2005. július 1-jétől a tagállamok rendelkezésére bocsátja. Ezen időpontig a tagállamok továbbítják saját adataikat a többi tagállam részére.

A (2) bekezdésben említett jegyzékekben, ellenőrzési módszerekben vagy nemzeti technikai intézkedésekben történő változásokról elektronikus eszköz útján értesíteni kell a Bizottságot legkésőbb minden egyes naptári év április 1-jén.

(4) A tagállamokban elvégzett ellenőrzéseket rendszeresen megvitatják a 2771/75/EGK tanácsi rendelet ( 12 ) 18. cikkében megállapított eljárással összhangban.

(5) A tagállamok a Bizottság kérésére bármikor rendelkezésre bocsátják az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések közösségi joggal való összeegyeztethetőségének és a tojásra vonatkozó közös forgalmazási előírásoknak való megfelelésének értékeléséhez szükséges minden információt.

30. cikk

Értesítés az újraosztályozásról hozott határozatokról

Valamennyi tagállam, amelynek területén egy másik tagállamból származó tétel tojásait újraosztályozzák, biztosítja, hogy az újraosztályozásról hozott határozatról három munkanapon belül tájékoztatja az adott tagállamnak a 29. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett illetékes hatóságát.

VIII.

FEJEZET

A TOJÁS ELLENŐRZÉSE

31. cikk

Mintavételen alapuló ellenőrzések

(1) Az 1907/90/EGK rendelet 19. cikkének (2) bekezdését kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha az ellenőrzést az e cikk (2)-(5) bekezdésével összhangban végezték el.

(2) Amennyiben a tojást fogyasztói csomagolásokat nem tartalmazó gyűjtőcsomagolásban helyezték el, a mintavétel során a tojásoknak legalább a következő mennyiségét kell ellenőrizni:

(3) Amennyiben a tojást fogyasztói csomagolásokban helyezték el, függetlenül attól, hogy ezek gyűjtőcsomagolásban vannak-e vagy sem, a mintavétel során a tojásoknak és a fogyasztói csomagolásoknak legalább a következő mennyiségét kell ellenőrizni:

(4) A legfeljebb 18 000 tojást tartalmazó tételek esetében az ellenőrizendő tojásokat a gyűjtőcsomagolások legalább 20 %-ából kell kiválasztani.

A több mint 18 000 tojást tartalmazó tételek esetében az ellenőrizendő tojásokat a gyűjtőcsomagolások legalább 10 %-ából és legalább tíz gyűjtőcsomagolásból kell kiválasztani.

(5) A kiskereskedelemben eladásra kínált csomagolatlan tojás esetében legfeljebb 180 tojás esetén a tétel 100 %-át, az ennél nagyobb mennyiségek esetén a tétel 15 %-át, de legalább 180 tojást kell a mintavétel során ellenőrizni.

32. cikk

Az ellenőrző szalag

(1) Az ellenőrzést és az 1907/90/EGK rendeletnek való megfelelés céljából a tétel bármely szükséges kiigazítását követően, a tétel tulajdonosának kérésére az ellenőr a csomagoláshoz hivatalos pecséttel ellátott és a következő adatokat tartalmazó szalagot rögzíthet:

a) "Ellenőrizve: [hely], [dátum];"

b) az ellenőr azonosítója.

(2) Az ellenőrző szalag fehér színű, amelyre piros színnel kell nyomtatni. Amennyiben a csomagolást az ellenőrzést megelőzően lezárták, azt az ellenőrző szalag segítségével kell ismét lezárni, amelyet adott esetben az eredeti szalagra vagy címkére helyezhetnek.

(3) Az "extra" jelzésű fogyasztói csomagolások ellenőrzését követően az ellenőrző szalagon fel kell tüntetni az (1) bekezdésben említett adatokat és az "extra" szót 1 cm magas, dőlt betűkkel.

33. cikk

A hibás minőségre megengedett tűréshatár

(1) Az A osztályú tojás és a mosott tojás tételeinek ellenőrzése során a következő tűréshatárok engedélyezettek:

a) a csomagolóközpontban közvetlenül az elszállítást megelőzően: a tojások 5 %-a lehet hibás;

b) a forgalmazás többi szakaszában: a tojások 7 %-a lehet hibás.

Azonban az "extra" minősítésűként forgalmazott tojás ellenőrzésekor a légkamra magassága tekintetében sem a csomagolás során, sem a behozatalkor nem engedélyezett tűréshatár alkalmazása.

(2) Amennyiben az ellenőrzött tétel kevesebb mint 180 tojást tartalmaz, az (1) bekezdésben említett százalékértékeket meg kell kétszerezni.

34. cikk

A tojás tömegére megengedett tűréshatár

Az 1907/90/EGK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében előírt eset kivételével, az A osztályú tojás és a mosott tojás tételeinek ellenőrzése során az egyes tojások tömegére vonatkozóan tűréshatár alkalmazása engedélyezett. Az ilyen tételek a csomagoláson feltüntetett tömeg szerinti osztállyal határos osztályba tartozó tojások legfeljebb 10 %-át és a következő, alacsonyabb tömeg szerinti osztályba tartozó tojásoknak legfeljebb csak az 5 %-át tartalmazhatják.

Amennyiben az ellenőrzött tétel kevesebb mint 180 tojást tartalmaz, a fenti százalékértékeket meg kell kétszerezni.

IX.

FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.

SZAKASZ

A tojás csomagolására és tárolására vonatkozó általános rendelkezések

35. cikk

A tojás minimum nettó tömege gyűjtőcsomagolásonként

Az A osztályú tojás és a mosott tojás tömeg szerinti osztályaira a következő minimum nettó tömegek vonatkoznak:

36. cikk

A csomagolás minősége

(1) A csomagolások, beleértve a belső csomagolóanyagokat, ütésállók, szárazak, tiszták és jó állapotban lévők, valamint olyan anyagból készülnek, amely megóvja a tojást az idegen szagoktól és a minőségromlás kockázatától.

(2) A tojás szállítására és elküldésére használt gyűjtőcsomagolások, beleértve a belső csomagolóanyagokat, csak abban az esetben használhatók fel újra, ha megtartották eredeti állapotukat, és megfelelnek az (1) bekezdés műszaki és higiéniai követelményeinek. Az újrafelhasznált gyűjtőcsomagolásokon nem tüntethetnek fel olyan korábbi jelzéseket, amelyek valószínűleg zavart keltenek.

(3) A fogyasztói csomagolások nem használhatók fel újra.

37. cikk

Tárolási és szállítási feltételek

(1) A termelő üzemében történő tárolás során, illetve a termelőtől a begyűjtő részére vagy a csomagolóközpontba történő szállítás során a tojást olyan hőmérsékleten kell tartani, amely leginkább biztosítja minősége optimális megőrzését.

(2) A tojást tiszta, száraz, idegen szagoktól mentes helyen kell tárolni.

(3) A szállítás és tárolás során a tojást tiszta és száraz, idegen szagoktól mentes helyen kell tárolni, valamint hatékonyan meg kell óvni a rázkódásoktól és a fény, illetve a hőmérséklet szélsőséges ingadozásainak hatásaitól.

2.

SZAKASZ

Hatályon kívül helyezés és záró rendelkezés

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1274/91/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A 4. cikk (2) bekezdését azonban - a csatlakozási szerződés megerősítésére is figyelemmel - a CZ, EE, CY, LV, LT, HU, MT, PL, SI és SK betűjelek tekintetében 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A 2003. december 31. előtt engedélyezett csomagolóközpontok megkülönböztető számai azonban 2004. december 31-ig továbbra is érvényesek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

1. Minőségmegőrzési idő

2. Csomagolás ideje:

3. Ajánlott értékesítési idő:

4. A tojásrakás dátuma

II. MELLÉKLET

A tojótyúk-tartási mód 13. cikkben említett megjelölésére alkalmazott kifejezések: a) a csomagoláson; b) a tojáson

III. MELLÉKLET

A tojótyúktartási mód különböző módszerei tekintetében a baromfitartó létesítményekre vonatkozó minimumkövetelmények

a) A "szabad tartásból származó tojások"-at olyan létesítményekben kell termelni, amelyek legalább az 1999/74/EK tanácsi irányelv ( 13 ) 4. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelnek, -----és amelyekben:

- A tyúkokat nappal megszakítás nélkül szabadtartásban kell tartani; az e követelménytől való eltérés a közösségi jog alapján előírt korlátozások tekintetében, beleértve az állat-egészségügyi hatóságok által előírt korlátozásokat is, nem haladhatja meg a tizenkét hetet,

- a tyúkok által hozzáférhető szabadtéri kifutókat nagyrészt növényzet borítja, és azokat egyéb célra nem használják, kivéve az ültetvények, erdőségek és az állattartás céljából fenntartott legelők esetében, amennyiben ez utóbbit az illetékes hatóságok engedélyezik,

- a szabadtéri kifutók legalább az 1999/74/EK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdése 3. pontja b) alpontjának ii. alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelnek, amely szerint az állomány legnagyobb sűrűsége nem haladja meg a 2 500 tyúkot a tyúkok rendelkezésére álló föld egy hektárnyi területén, vagy az egy tyúkra eső mindenkori terület nem kisebb, mint 4 m2; azonban ha az egy tyúkra eső terület legalább 10 m2, és kiterelést folytatnak oly módon, hogy az állomány élettartama során kiegyenlített hozzáféréssel rendelkezik az egész területhez, minden egyes használatban lévő kifutószakaszban tyúkonként folyamatosan 2,5 m2-t kell biztosítani,

- a szabadtéri kifutók nem nyúlnak túl az épület legközelebbi kijárati nyílásától számított 150 m-es körzeten; azonban az épület legközelebbi kijárati nyílásától számított, legfeljebb 350 m-ig terjedő hosszabbítás megengedett, feltéve, hogy a szóban forgó rendelkezés értelmében elegendő számú menedéket és itatóvályút helyeznek el, hektáronként legalább négy menedéket, a szabadtéri kifutó teljes területén egyenletesen elosztva.

b) Az "ólban tartásból származó tojások"-at olyan létesítményekben kell termelni, amelyek legalább az 1999/74/EK irányelv 4. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelnek -----.

c) A "ketreces tartásból származó tojások"-at olyan baromfitartó létesítményekben kell termelni, amelyek legalább a következő feltételeknek megfelelnek:

- az 1999/74/EK irányelv 5. cikkében meghatározott, 2011. december 31-ig érvényes feltételek, vagy

- az 1999/74/EK irányelv 6. cikkében meghatározott feltételek.

2. 2006. december 31-ig az e melléklet 1. pontjában említett, az 1999/74/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megjelölt követelmények nem alkalmazandók a 2002. január 1-jéig újonnan épített vagy átépített, vagy az ezen a napon első alkalommal üzembe helyezett termelési rendszerekre, amelyeket az említett irányelvnek még nem tettek megfelelővé, annak 4. cikke (2) bekezdésével összhangban.

Ezekben az esetekben, a tagállamok által az állomány sűrűségére vonatkozóan az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésnek 4. pontja értelmében engedélyezhető eltérések sérelme nélkül, biztosítani kell, hogy az érintett létesítmények legalább a következő követelményeknek megfelelnek:

a) ha olyan tenyésztési rendszereket használnak, ahol a tojótyúkok szabadon mozoghatnak az épületek belsejében található különböző szintek között:

- a létesítményeket ülőrudakkal szerelik fel, amelyek elegendő hosszúak ahhoz, hogy tyúkonként legalább 15 cm helyet biztosítsanak,

- az állomány sűrűsége nem haladhatja meg a hasznosítható terület egy négyzetméterére számítva a huszonöt tojótyúkot;

b) ha olyan tenyésztési rendszereket használnak, ahol a tojótyúkok nem mozoghatnak szabadon az épületek belsejében található különböző szintek között:

- az állomány sűrűsége nem haladhatja meg a hasznosítható terület egy négyzetméterére számítva a hét tojótyúkot,

- e terület legalább egyharmadát szalmából, faforgácsból, vagy tőzegből álló alomnak kell borítania,

- a hasznosítható terület elegendő részét kell az ürülék összegyűjtésére felhasználni;

c) ha olyan tenyésztési rendszereket használnak, ahol a tojótyúkok kifutóra is kimehetnek:

- az épület belsejének meg kell felelnie az a) vagy a b) pontban megjelölt feltételeknek,

- a tojótyúkok napközben megszakítás nélkül szabadon mozoghassanak a külső területen, kivéve, amikor az állat-egészségügyi hatóságok ideiglenes korlátozásokat rendelnek el,

- a tyúkok által elérhető terület nagy részét növényzetnek kell borítania, és e területet más célra nem használhatják, legfeljebb gyümölcsöskert, fás terület vagy legelő céljára, amennyiben e legutóbb említett lehetőséget az illetékes hatóságok engedélyezik,

- a terület nagysága feleljen meg az állomány sűrűségének és a talaj jellegének, az állomány sűrűsége semmikor nem haladhatja meg a tyúkok rendelkezésére álló területen a hektáronkénti 2 500 tyúkot, vagy a négyzetméterenkénti 4 tyúkot; azonban amennyiben minden tyúkra legalább 10 négyzetméternyi terület jut, és rotációs rendszert vezetnek be, valamint a tyúkok az állomány egész élettartama alatt szabadon hozzáférhetnek az egész területhez, akkor minden kifutón folyamatosan legalább 2,5 négyzetméternyi területet kell biztosítani minden egyes tyúk számára,

- a külső terület sugara nem haladhatja meg a legközelebbi épület kijárati nyílásától számított 150 métert; azonban a legközelebbi épület kijárati nyílásától számított 350 méterig terjedő távolság engedélyezhető azzal a feltétellel, hogy elegendő számú, az e rendelkezésnek megfelelő menedékhelyet és itatót szerelnek fel, amelyek egyenlően oszlanak el a külső terület egészén úgy, hogy hektáronként legalább négy menedékhely álljon rendelkezésre.

3. A tagállamok a 350 tojótyúknál kisebb állománnyal rendelkező létesítmények számára engedélyezhetik az e rendelet 1. a) és az 1. b) pontjaitól való eltérést, valamint a tenyész-tojótyúkokat tartó állattenyésztő létesítmények számára, amennyiben a tyúkokat szabad levegőn tartják, az 1999/74/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. d) pontja második mondatában és az 1. e) pontjában meghatározott kötelezettségektől való eltérést, valamint az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 3. a) i. és 3. b) i. pontjától való eltérést.

IV. MELLÉKLET

A tojótyúkok takarmányozási módjának jelzésére vonatkozó minimumkövetelmények

A takarmányban lévő gabonafélékre kizárólag abban az esetben lehet összetevőként hivatkozni, ha azok az adott takarmány összetételének legalább 60 tömegszázalékát alkotják, amely legfeljebb 15 % gabona-mellékterméket tartalmazhat.

A meghatározott gabonafélékre való hivatkozás esetén azonban, ha egy gabonafélére hivatkoznak, az a felhasznált takarmány összetételének legalább 30 %-át alkotja, ha több gabonafélére hivatkoznak, azok egyenként az összetétel legalább 5 %-át alkotják.

V. MELLÉKLET

A 16. cikk (6) bekezdésében említett megjelölések

-

spanyol nyelven : huevos destinados exclusivamente a la transformación, de conformidad con lo dispuesto en el apartado 6 del artículo 16 del Reglamento (CE) no 2295/2003.

-

cseh nyelven : vejce určená výhradně ke zpracování v souladu s čl. 16, odst. 6 Nařízení (ES) č. 2295/2003.

-

dán nyelven : æg, der udelukkende er bestemt til forarbejdning, jf. artikel 16, stk. 6, i forordning (EF) nr. 2295/2003.

-

német nyelven : Eier ausschließlich bestimmt zur Verarbeitung gemäß Artikel 16 Absatz 6 der Verordnung (EG) Nr. 2295/2003.

-

észt nyelven : eranditult ümbertöötlemisele kuuluvad munad, vastavalt määruse (EÜ) nr 2295/2003 artikli 16 lőikele 6.

-

görög nyelven : αυγά που προορίζονται αποκλειστικά για την μεταποίησή τους σε υποπροϊόντα των αυγών που αναφέρονται στο παράρτημα Ι της συνθήκης, σύμφωνα με το άρθρο 16, παράγραφος 6 του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 2295/2003.

-

angol nyelven : eggs intended exclusively for processing in accordance with Article 16(6) of Regulation (EC) No 2295/2003.

-

francia nyelven : œufs destinés exclusivement à la transformation, conformément à l'article 16, paragraphe 6 du règlement (CE) no 2295/2003.

-

olasz nyelven : uova destinate esclusivamente alla trasformazione, in conformità dell'articolo 16, paragrafo 6, del regolamento (CE) n. 2295/2003.

-

lett nyelven : olas, kas paredzētas tikai pārstrādei, saskaņā ar regulas (EK) Nr. 2295/2003 16. panta 6. punktu.

-

litván nyelven : tik perdirbti skirti kiaušiniai, atitinkantys Reglamento (EB) Nr. 2295/2003 16 straipsnio 6 dalies reikalavimus.

-

magyar nyelven : A 2295/2003/EK rendelet 16. cikke (6) bekezdésének megfelelően kizárólag feldolgozásra szánt tojás.

-

máltai nyelven : bajd destinat esklussivament għall-konverżjoni, f'konformità ma' l-Artikolu 16, Paragrafu 6 tar-Regolament (KE) Nru 2295/2003.

-

holland nyelven : eieren die uitsluitend bestemd zijn voor verwerking, overeenkomstig artikel 16, lid 6, van Verordening (EG) nr. 2295/2003.

-

lengyel nyelven : jaja przeznaczone wyłącznie dla przetwórstwa, zgodnie z artykułem 16, paragraf 6 rozporządzenia (WE) nr 2295/2003.

-

portugál nyelven : ovos destinados exclusivamente à transformação, em conformidade com o n.o 6 do artigo 16.o do Regulamento (CE) n.o 2295/2003.

-

szlovák nyelven : vajcia určené výhradne na spracovanie podľa článku 16, odsek 6 nariadenia (ES) č. 2295/2003.

-

szlovén nyelven : jajca namenjena izključno predelavi, v skladu s 6. odstavkom 16. čelna uredbe (CE) št. 2295/2003.

-

finn nyelven : Yksinomaan jalostettaviksi tarkoitettuja munia asetuksen (EY) N:o 2295/2003 16 artiklan 6 kohdan mukaisesti.

-

svéd nyelven : Ägg uteslutande avsedda för bearbetning, i enlighet med artikel 16.6 i förordning (EG) nr 2295/2003.

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL L 173., 1990.7.6., 5. o. A legutóbb a 2052/2003/EK rendelettel (HL L 305., 2003.11.22., 1. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

( 3 ) HL L 30., 2002.1.31., 44. o.

( 4 ) HL L 121., 1991.5.16., 11. o. A legutóbb a 326/2003/EK rendelettel (HL L 47., 2003.2.21., 31. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 212., 1989.7.22., 87. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 139., 2004.4.30. 55. o.

( 7 ) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

( 8 ) HL L 168., 1994.7.2., 34. o.

( 9 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb az 1335/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 187., 2003.7.26., 16. o.) módosított rendelet.

( 10 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 11 ) Az üzemben található tojótyúkok számának átlaga = (az ültetett tyúkok száma szorozva a rakás heteinek számával) : 52.

( 12 ) HL L 282., 1975.11.1., 49. o.

( 13 ) HL L 203., 1999.8.3., 53. o.