BH 2014.12.361 A folytatólagosan, üzletszerűen különösen nagy értékre elkövetett lopás egyszersmind nem dolog elleni erőszakkal elkövetett, ha a gázolaj elvétele az olajfinomító vállalat gázolajat szállító vezetékének szakszerű megfúrásával, csőcsonk kialakításával, tömbszelence beiktatásával egy illegálisan kiépített vezetékre csatlakoztatva történik, miután ez a vezetéken nyomás alatt áramló gázolaj elvételének egyetlen lehetséges módja [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (6) bek. b) pont].

[1] Az 51 terhelt ellen folyamatban volt eljárásban a megyei bíróság a 2010. június hó 1-jén kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a XXXIX. r. terheltet bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1), (2) bek. d) pontja, (6) bek. b) pontja].

[2] Ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 3 évi fegyházbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

[3] Rendelkezett a járulékos kérdésekről.

[4] Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által kizárólag utóbb bekövetkezett személyi körülmények miatt kiegészített, s ekként irányadónak tartott tényállás e terhelt magatartására vonatkozó részének eljárt bíróság szerinti jogi értékelése a következő.

[5] Az elsőfokú bíróság szerint az irányadó tényállás alapján fennáll a bűncselekmények bűnszervezetben elkövetésének Btk. 137. § 8. pontja szerinti összes törvényi feltétele. Tárgyi és személyi összefüggés van ugyanis a zsarolási, testi épség elleni és az olajlopáshoz kapcsolódó vagyon elleni bűncselekmények, valamint a d.-i kettős emberölés között.

[6] A bűnszervezet tevékenységének középpontjában a 2004. decemberi ún. "puffer-kapus" olajlopás, a 2005. áprilisi ún. "főkapus" és "vezetékes" olajlopás állt, amihez kapcsolódott a többi bűncselekmény: a kettős emberölés, zsarolás, testi sértés.

[7] Az olajlopások köré 2004-re kiépült szervezetben részt vevők nem elszigetelten, hanem egymás szerepét is ismerve, kapcsolódva, együttesen valósítottak meg bűncselekményeket. Mindenki tisztában volt azzal, hogy egy összehangoltan működő csoport tagjaként, a sikeres végrehajtásért járó haszon érdekében követik el a cselekményeket, a bűnszervezet belső viszonyait jól ismerték, aktív közreműködők voltak.

[8] A szervezet belső tagozódása - a vezetői, irányítói és ehhez kapcsolódó végrehajtói szint - erő- és érdekviszonyok mentén állt össze. Pontosan kimunkált volt a belső felépítés, a konkrét szerep, feladat.

[9] A bűnszervezet vezetője a XXIV. r. és a XXV. r. terhelt volt, de ugyancsak vezetői szerepet töltött be az I. r., a II. r., a III. r. és a XXIII. r. terhelt is.

[10] A XXXIX. r. terhelt egyaránt dolgozott az I. r., a II. r. a III. r. és a XXIII. r. terhelt irányítása alatt.

[11] Voltak továbbá olyan személyek, akik nem tagozódtak be a bűnszervezetbe.

[12] A kiemelt biztonsági kategóriájú MOL Zrt. sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat megvalósítása eleve magas szinten szervezett, széles körben összehangolt tevékenységet igényelt, aminek a tényállás szerinti bűnözői csoport maradéktalanul eleget tett.

[13] Mindezzel tisztában voltak a bűnszervezetbe kívülről bevont terheltek (a MOL Zrt. belső emberei, rendőrök, avagy a kapcsolatrendszer során beszervezett egyéb személyek). Az ő ismereteik feltételét képezték a bűncselekmény kivitelezésének, ami szintén a szervezett elkövetést támasztja alá.

[14] Így volt lehetséges feltűnés nélkül - MOL Zrt. által észrevétlenül - éjjelente

[15] - több ezer literes tartálykocsik bemenetele a MOL Zrt. sz.-i finomítójába, és szivattyúkkal rácsatlakozás a megfelelő vezetékre,

[16] - több forduló lebonyolítása,

[17] - (később) több méter csővezeték lefektetése (a finomítón belül és kívül), a finomító területén csőcsonk kialakítása és a nyomás alatt lévő vezetékre rácsatlakozás.

[18] Ezen indokok alapján az elsőfokú bíróság a XXXIX. r. terheltet is a kiépült bűnszervezet tagjának tekintette.

[19] A XXXIX. r. terhelt esetében a bűnszervezetben elkövetés megállapítását az indokolja, hogy mint korábbi MOL alkalmazott tisztában volt azzal, hogy az általa nyújtott szellemi és technikai segítség a vezetékhálózat kiépítésével történő olajlopásban egy nagyszabású, több ember részvételével járó, szervezett és hatalmas bevételt hozó bűncselekmény elkövetését biztosítja.

[20] A tényállás I/7. pontjához fűzött jogi értékelés lényege szerint e tényállás alapján bűnsegédek, akik bármilyen módon (pl. ásás, csonkfelrakás, figyelés stb.) közreműködtek a vezetékes hálózat kiépítésével történő olajlopás megvalósításában, mivel előkészületszerű cselekményük azáltal, hogy a lopás kísérleti szakba jut, bűnsegédi bűnrészességként minősül.

[21] Ehhez képest a lopási cselekményben bűnsegédi magatartást fejtett ki a vezeték kiépítésében, csonk felrakásában segítséget nyújtó XXXIX. r. terhelt is.

[22] A MOL csővezetékére csatlakozás a MOL-vezeték állagsérelmével járt, így a lopás dolog elleni erőszakkal elkövetett. A MOL-ból történő olajlopások elkövetése révén a rendszeres haszonszerzésre törekvés is megállapítható, így a cselekmény üzletszerűen elkövetett. A lopás során legalább 50 848 liter félkész gázolajat tulajdonítottak el, aminek értéke 11 949 280 forint volt, így a lopás jelentős értékre elkövetett. Továbbá a bűnszervezetben elkövetés is megállapítható.

[23] A másodfokú bíróság szerint az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság e terhelt esetében okszerűen következtetett a bűnösségre, s a bűncselekmény minősítése - rá vonatkozó teljes körű és helytálló jogi indokolással együtt - törvényes.

[24] A bűnszervezet létére, annak összehangolt működésére és céljára vont következtetések ténybeli alapjait a tényállás rögzíti.

[25] A tényállásban rögzített lopások minősítése is megfelel az anyagi jogszabálynak.

[26] A másodfokú bíróság egyetértett a lopási cselekményekkel okozott kár összegének megállapításával. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a forgalmi értékre, ami megfelel az anyagi jogi szabályoknak és ítélkezési gyakorlatnak.

[27] A belső árképzés, a nyilvántartási adatok ugyanis nem képezhetik értékmeghatározás alapját, s az elkövetési érték megállapítása szempontjából közömbös, ha a dolognak nincs kiskereskedelmi ára, mivel - amint jelen ügyben a krakkbenzin - a szabad forgalomban nem kapható. Ilyenkor becsléssel, az eset összes körülményének mérlegelésével kell az értéket meghatározni. Az elkövetési értéknek pedig az áfa összegét tartalmaznia kell abban az esetben is, ha azt nem fizették meg a költségvetésnek.

[28] Az elsőfokú bíróság tehát - az EN-91 motorbenzinhez való használati tulajdonságai azonosságára figyelemmel - helyesen vezette le a krakkbenzin értékét a MOL által forgalmazott ólmozatlan szuperbenzin árából. Helytálló a gázolaj kiskereskedelmi ára alapján megállapított kárérték is.

[29] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XXXIX. r. terhelt védője - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját megjelölve, továbbá a b) pont alapján - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[30] Indokai szerint a XXXIX. r. terhelt nem bűnszervezetben, hanem bűnszövetségben követte el a cselekményét, másrészt cselekményét akaratot hajlító erőszak és fenyegetés hatására valósította meg.