31998L0067[1]

A Bizottság 98/67/EK irányelve (1998. szeptember 7.) a 80/511/EGK, a 82/475/EGK, a 91/357/EGK irányelv és a 96/25/EK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 92/87/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

A Bizottság 98/67/EK irányelve

(1998. szeptember 7.)

a 80/511/EGK, a 82/475/EGK, a 91/357/EGK irányelv és a 96/25/EK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 92/87/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 97/47/EK [1] bizottsági irányelvvel módosított, az összetett takarmány forgalmazásáról szóló, 1979. április 2-i 79/373/EGK [2] tanácsi irányelvre és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére és 10. cikke a) pontjára,

tekintettel a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/25/EK [3] tanácsi irányelvre és különösen annak 11. cikke b) pontjára,

mivel a 96/25/EK irányelv bevezetése az "egynemű takarmány" és a "nyersanyag" kifejezés törlését vonja maga után; mivel a takarmányra vonatkozó közösségi joganyagban, például a legutóbb a 98/19/EK [4] bizottsági irányelvvel módosított 70/524/EGK [5] tanácsi irányelvben, a legutóbb a 98/60/EK [6] bizottsági irányelvvel módosított 74/63/EGK [7] tanácsi irányelvben, a legutóbb a 96/25/EK irányelvvel módosított 82/471/EGK [8] tanácsi irányelvben és a legutóbb a 96/25/EK irányelvvel módosított 93/74/EGK [9] tanácsi irányelvben, ezen kifejezések helyébe a "takarmány-alapanyagok" kifejezés lép, mivel ahol szükséges, a "takarmány-alapanyagok" meghatározása helyébe a 96/25/EK irányelvben lévő meghatározás lép; mivel ez az összetett takarmány meghatározására is hatással van; mivel a 80/511/EGK [10] irányelvet, a legutóbb a 91/334/EGK [11] irányelvvel módosított 82/475/EGK [12] bizottsági irányelvet és a legutóbb a 97/47/EK irányelvvel módosított 91/357/EGK [13] bizottsági irányelvet ugyanezen oknál fogva módosítani kell;

mivel az általában a kedvtelésből tartott állatokon kívüli állatok számára szánt összetett takarmányok elkészítéséhez használt és forgalmazott főbb összetevők nem kizárólagos listájának létrehozásáról szóló, 1992. október 26-i 92/87/EGK [14] bizottsági irányelv címkézési célra egy listát állít össze az összetett takarmányok összetevőiről; mivel azonban a 96/25/EK irányelv az egynemű takarmányokat és a nyersanyagokat takarmány-alapanyagok néven egy egységes kategóriába sorolja, és meghatározza a főbb takarmány-alapanyagok nem kizárólagos listáját, amelyek csak akkor hozhatók forgalomba, ha az abban megjelölt kifejezéseket használják, valamint azzal a feltétellel, hogy az ott meghatározott leírásoknak megfelelnek; mivel így a 92/87/EGK irányelv elavul, és ezért hatályon kívül kell helyezni;

mivel biztosítani kell, hogy a 96/25/EK irányelv mellékleteit a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevételével folyamatosan kiigazítsák; mivel az ilyen módosításokat az ezen irányelvben meghatározott eljárásnak megfelelően gyorsan el kell végezni a Takarmányok Állandó Bizottságán belül a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködés létrehozásával;

mivel az ezen irányelvben meghatározott takarmány-alapanyagok elnevezésére és megjelölésére vonatkozó rendelkezéseket az állat-egészségügyi jogszabályok, különösen a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, az állati hulladékok ártalmatlanítására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű vagy halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló, 1990. november 27-i 90/667/EGK [15] tanácsi irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni;

mivel annak érdekében, hogy a kérődzőket megvédjük attól az egészségügyi kockázattól, ami abból a tényből ered, hogy a fehérjekezelési módszerek nem tudják minden esetben biztosítani a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma kórokozóinak teljes inaktiválását, a Bizottság elfogadta a 95/60/EK [16] határozattal módosított, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára és az emlősökből nyert fehérje etetésére vonatkozó bizonyos védelmi intézkedésekről szóló, 1994. június 27-i 94/381/EK [17] határozatot, amely megtiltja a kérődzők emlős szövetből nyert fehérjével történő etetését bizonyos, egészségügyi kockázatot nem jelentő termékek kivételével;

mivel gyakorlati megfontolásokból, valamint a jogi következetesség céljából az összetett takarmányban nem használható összetevők listájának létrehozásáról szóló 91/516/EGK határozat módosításáról szóló, 1997. július 28-i 97/582/EK [18] bizottsági határozat megtiltja az emlős szövetből nyert fehérje kérődzőknek szánt összetett takarmányokban történő felhasználását;

mivel a legutóbb a 97/47/EK bizottsági irányelvvel módosított, az egynemű takarmány forgalmazásáról szóló, 1976. november 23-i 77/101/EGK [19] tanácsi irányelv és a 79/373/EGK irányelv meghatározza, hogy az emlős szövetből kinyert fehérjéből álló vagy azt tartalmazó egynemű, illetőleg összetett takarmányok címkézése meg kell akadályozza a felhasználókat abban, hogy azokkal, a takarmányokra vonatkozó rendelkezések és állat-egészségügyi jogszabályok nem tudásából kifolyólag, a kérődzőket megetessék; mivel a 96/25/EK irányelvet ki kell egészíteni megfelelő intézkedésekkel;

mivel a meghatározott címkézési előírásokat azon szigorúbb címkézési előírások sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyeket néhány tagállam a 90/667/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése által engedélyezetten elfogadhatott;

mivel a szigorúbb tiltásokat alkalmazó tagállamoknak az azon tagállamokban alkalmazott tiltásokkal összhangban ki kell igazítaniuk címkézési előírásaikat;

mivel a takarmány-alapanyagokat gyakran kezelik vegyszerekkel, és ezáltal az előállításuk során alkalmazott, a 70/524/EGK irányelvben említett technikai segédanyagok felhasználásából származó bizonyos vegyi szennyeződéseket tartalmazhatnak; mivel annak biztosítása érdekében, hogy a takarmány-alapanyagokat csak akkor hozzák forgalomba, ha azok megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűek, és hogy biztosítsák az egységes piac zökkenőmentes működését, a takarmány-alapanyagok vegyi tisztaságára vonatkozóan általános szabályokat kell elfogadni, amelyeknek megfelelően az előállítási eljárásból származó vegyi szennyeződéseket el kell távolítani, már amennyire ezt a rendes előállítási eljárás engedi;

mivel átmeneti időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy lehetővé tegyük az ipar számára, hogy ezen irányelv előírásaihoz igazodjon; mivel az irányelv alkalmazásának napja előtt forgalomba hozott takarmány-alapanyagok az átmeneti időszak végéig forgalomban maradhatnak;

mivel az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 80/511/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az "összetevők" kifejezés helyébe a "takarmány-alapanyagok" kifejezés lép.

2. cikk

A 82/475/EGK irányelv címében, 1. cikkében és mellékletében az "összetevők" kifejezés helyébe mindenhol a "takarmány-alapanyagok" kifejezés lép.

3. cikk

A 91/357/EGK irányelv címében, 1. cikkében és mellékletében az "összetevők" kifejezés helyébe mindenhol a "takarmány-alapanyagok" kifejezés lép.

4. cikk

A 96/25/EGK irányelv melléklete helyébe ezen irányelv melléklete lép.

5. cikk

A 92/87/EGK irányelv hatályát veszti.

6. cikk

Az ezen irányelvben meghatározott rendelkezések a takarmányozásra vonatkozó állat-egészségügyi jogszabályok szabályainak sérelme nélkül alkalmazandók.

7. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1998. december 31-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

8. cikk

A tagállamok meghatározzák, hogy azok az 1999. január 1. előtt forgalomba hozott takarmány-alapanyagok, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek, 1999. december 31-ig maradhatnak forgalomban.

9. cikk

Ez az irányelv 1998. július 1-jén lép hatályba.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1998. szeptember 7-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 211., 1997.8.5., 45. o.

[2] HL L 86., 1979.4.6., 30. o.

[3] HL L 125., 1996.5.23., 35. o.

[4] HL L 96., 1998.3.28., 39. o.

[5] HL L 270., 1970.12.14., 1. o.

[6] HL L 209., 1998.7.25., 50. o.

[7] HL L 38., 1974.2.11., 31. o.

[8] HL L 213., 1982.7.21., 8. o.

[9] HL L 237., 1993.9.22., 23. o.

[10] HL L 126., 1980.5.21., 14. o.

[11] HL L 184., 1991.7.10., 27. o.

[12] HL L 213., 1982.7.21., 27. o.

[13] HL L 193., 1991.7.17., 34. o.

[14] HL L 319., 1992.11.4., 19. o.

[15] HL L 363., 1990.12.27., 51. o.

[16] HL L 55., 1995.3.11., 43. o.

[17] HL L 172., 1994.7.7., 23. o.

[18] HL L 237., 1997.8.28., 39. o.

[19] HL L 32., 1977.2.3., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. RÉSZ

Általános rendelkezések

I. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

1. A takarmány-alapanyagok felsorolását és megnevezését a B. rész tartalmazza, a következő kritériumoknak megfelelően:

- a termék/melléktermék eredete, például állati, növényi, ásványi,

- a termék/melléktermék felhasznált része, például egész termék, mag, gumó, csont,

- a feldolgozási folyamat, amelynek a terméket/mellékterméket alávetették, például hántolás, extrahálás, hevítés és/vagy az ennek során keletkező termék/melléktermék, például pehely, korpa, pép, zsír,

- a termék/melléktermék érettsége és/vagy a termék/melléktermék minősége, például "alacsony glükozinolát-tartalmú", "magas zsírtartalmú", "alacsony cukortartalmú".

2. A B. részben összeállított lista 12 fejezetből áll.

1. Gabonamagvak, azokból nyert termékek és melléktermékek

2. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek

3. Hüvelyesek magjai, azokból nyert termékek és melléktermékek

4. Gumók, gyökerek, azokból nyert termékek és melléktermékek

5. Egyéb magvak és gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek

6. Zöldtakarmányok és szálastakarmányok

7. Egyéb növények, azokból nyert termékek és melléktermékek

8. Tejipari eredetű termékek

9. Szárazföldi állatokból nyert termékek

10. Halak, egyéb tengeri állatok, azokból nyert termékek és melléktermékek

11. Ásványi anyagok

12. Vegyes takarmány-alapanyagok.

II. A BOTANIKAI ÉS VEGYI TISZTASÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A 3. cikktől eltérve a helyes gyártási gyakorlat nyújtotta lehetőségeken belül a takarmány-alapanyagoknak mentesnek kell lenniük az előállítási eljárásból származó vegyi szennyeződésektől és a 70/524/EGK irányelvben említett technikai segédanyagoktól, kivéve ha a melléklet B. részében az adott takarmány-alapanyagra egyedi legnagyobb tartalom került rögzítésre.

2. A B. és C. részben felsorolt termékek és melléktermékek botanikai tisztasága nem lehet kevesebb, mint 95 %, kivéve ha a B. vagy C. részben ettől eltérő szintet határoztak meg.

Botanikai szennyeződésnek minősülnek:

a) természetes, de nem káros szennyeződések (például szalma és szálmaradvány, más kultúrfajok vagy gyomok magjai);

b) egyéb olajos magvak vagy olajtartalmú termések veszélytelen maradványai, amelyek egy korábbi előállítási folyamatból maradtak, és amelyek szintje nem haladja meg a 0,5 %-ot.

3. A megjelölt botanikai tisztasági szintek az adott állapotban lévő termék és melléktermék tömegére vonatkoznak.

III. AZ ELNEVEZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben a B. részben lévő takarmány-alapanyag neve zárójelbe tett szót vagy szavakat tartalmaz, a zárójeles szó (szavak) tetszés szerint elhagyható(k), például a szója(bab)olaj szójababolajnak vagy szójaolajnak egyaránt nevezhető.

IV. A MAGYARÁZÓ JEGYZETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az alábbi magyarázó jegyzet az e melléklet B. és C. részében említett takarmány-alapanyagok előállítása során alkalmazott főbb eljárásokra vonatkozik. Amennyiben az egyes takarmány-alapanyagok elnevezése a magyarázó jegyzetben foglalt általánosan használt elnevezést vagy minősítést tartalmaz, az alkalmazandó eljárásnak összhangban kell lennie a megadott meghatározással.

| Eljárás | Meghatározás | Általánosan használt elnevezés/minősítés |

(1) | (2) | (3) | (4) |

1. | Sűrítés [1] | Bizonyos összetevők koncentrációjának növelése víz vagy egyéb alkotórészek eltávolításával | Sűrítmény |

2. | Hántolás [2] | Gabonaszemek, magvak, termések, diófélék és egyebek külső rétegének teljes vagy részleges eltávolítása | Hántolt, részlegesen hántolt |

3. | Szárítás | Mesterséges vagy természetes eljárásokkal történő vízelvonás | Szárított (napon vagy mesterségesen) |

4. | Extrahálás | Bizonyos anyagokból a zsír vagy olaj kivonása szerves oldószerrel, vagy a cukor vagy egyéb vízben oldható alkotórészek kivonása vizes oldószerrel. Szerves oldószer használata esetén a létrejövő terméknek technikailag mentesnek kell lennie az ilyen oldószertől | Extrahált (olajtartalmú anyagok esetében), melasz, pép (cukrot vagy egyéb vízben oldható alkotórészeket tartalmazó termékek esetében) |

5. | Extrudálás | Egy anyagnak nyomás alatt történő átpréselése egy nyíláson. (Lásd még: puffasztás) | Extrudált |

6. | Pelyhesítés | Nedves hőkezelt anyag hengerlése | Pehely |

7. | Lisztőrlés | Gabonaszemek fizikai feldolgozása a részecskeméret csökkentése és az alkotórészekre történő szétválasztás elősegítése érdekében (főleg liszt, korpa és derce) | Liszt, korpa, derce [3], takarmány |

8. | Hőkezelés | A speciális körülmények között, az anyag táplálóértékének vagy szerkezetének befolyásolása céljából végrehajtott számos hőkezelésre vonatkozó általános szakkifejezés | Tószterezett, főzött, hőkezelt |

9. | Hidrogénezés | A telítetlen glicerideknek telített gliceridekké való átalakítása (olajoknál és zsíroknál) | Keményített, részlegesen keményített |

10. | Hidrolízis | Egyszerűbb kémiai összetevőkre történő lebontás vízzel és esetleg enzimekkel vagy savval/lúggal történő megfelelő kezeléssel | Hidrolizált |

11. | Préselés [4] | Mechanikai extrakcióval (csigaprés vagy egyéb préstípus), némi hő alkalmazásával vagy a nélkül, zsír/olaj kivonása olajban dús anyagokból, illetve lé kivonása gyümölcsökből vagy más növényi termékekből | Pogácsa [5](olajtartalmú anyagok esetében) Pép, velő (gyümölcsök stb. esetében) Préselt szelet (cukorrépa esetében) |

12. | Granulálás (pelletálás) | Csőprésen való átnyomással történő speciális formázás | Granulált (pellet, pelletált) |

13. | Puffasztás | A keményítő módosítása hideg vízben való duzzadóképességének jelentős javítása érdekében | Előkocsonyásított [6], puffasztott |

14. | Finomítás | Szennyeződések teljes vagy részleges eltávolítása cukrokból, olajokból, zsírokból és egyéb természetes anyagokból kémiai/fizikai kezeléssel | Finomított, részlegesen finomított |

15. | Nedves őrlés | Magbél/gabonaszem alkotórészeinek mechanikai úton történő különválasztása a keményítő kivonása céljából, egyes esetekben vízben való áztatás után, kén-dioxiddal vagy anélkül | Csíra, sikér, keményítő |

16. | Zúzás | A gabonafélék és egyéb takarmány-alapanyagok mechanikai feldolgozása méretük csökkentése céljából | Zúzott |

17. | Cukormentesítés | A mono- és diszacharidok teljes vagy részleges eltávolítása melaszból vagy egyéb cukrot tartalmazó anyagból, kémiai vagy fizikai eszközökkel | Cukormentes, részlegesen cukormentes |

V. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS A C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Eltérő rendelkezés hiányában a megjelölt vagy feltüntetendő értékek a takarmány-alapanyag tömegére vonatkoznak.

2. Az irányelv 3. cikkére és 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, és feltéve hogy e melléklet B. vagy C. részében más értéket nem határoznak meg, a takarmány-alapanyag nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja a takarmány-alapanyag tömegének 14 %-át. Olyan takarmány-alapanyagok esetében, amelyek nedvességtartalma nem haladja meg a fent említett értéket, a tartalmat a vevő kérésére kell feltüntetni.

3. Az irányelv 3. cikkére is figyelemmel, és feltéve hogy e melléklet B. és C. részében más értéket nem határoznak meg, a takarmány-alapanyagok sósavban oldhatatlan hamutartalmának szintjét fel kell tüntetni, ha az meghaladja a szárazanyag 2,2 %-át.

VI. A DENATURÁLÓ ÉS KÖTŐANYAGOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben az e melléklet B. részének 2. oszlopában vagy C. részének 1. oszlopában említett termékeket takarmány-alapanyagok denaturálására vagy kötőanyagaként használják, az alábbi adatokat kell megadni:

- denaturálószerek: a felhasznált termékek jellege és mennyisége,

- kötőanyagok: a felhasznált termékek jellege.

Kötőanyagok esetében a felhasznált termékek mennyisége nem haladhatja meg az össztömeg 3 %-át.

VII. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ MEGENGEDETT ELTÉRÉSI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amennyiben az irányelv 12. cikke szerinti hatósági vizsgálat során azt észlelik, hogy valamely takarmány-alapanyag összetétele oly módon eltér a feltüntetett összetételtől, hogy csökkenti annak értékét, a megengedett legnagyobb eltérés a következő:

a) nyersfehérje esetében:

- 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,

- 20 %-nál kevesebb, de legalább 10 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;

b) az összes cukor, redukáló cukor, szacharóz, laktóz és glükóz (dextróz) esetében:

- 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,

- 20 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;

c) keményítő és inulin esetében:

- 30 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 3 egység,

- 30 %-nál kevesebb, de legalább 10 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;

d) nyersolajok és zsírok esetében:

- 15 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1,8 egység,

- 15 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 12 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,6 egység;

e) nyersrost esetében:

- 14 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2,1 egység,

- 14 %-nál kevesebb, de legalább 6 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 15 %-a,

- 6 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,9 egység;

f) nedvesség és nyershamu esetében:

- 10 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1 egység,

- 10 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;

g) az összes foszfor, nátrium, kalcium-karbonát, kalcium, magnézium, sav-szám és petroléterben oldhatatlan anyag esetében:

- 15 % (15) vagy több feltüntetett tartalom (érték) esetén 1,5 egység, értelemszerűen,

- 15 %-nál (15) kevesebb, de legalább 2 % (2) feltüntetett tartalom (érték) esetén a feltüntetett tartalom (érték) 10 %-a, értelemszerűen,

- 2 %-nál (2) kevesebb feltüntetett tartalom (érték) esetén 0,2 egység, értelemszerűen;

h) sósavban oldhatatlan hamu és NaCl-ban kifejezett kloridok esetében:

- 3 % vagy több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,

- 3 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,3 egység;

i) karotin, A-vitamin és xantofil esetében:

- a feltüntetett tartalom 30 %-a;

j) metionin, lizin és illó nitrogénbázisok esetében:

- a feltüntetett tartalom 20 %-a.

VIII. AZ EMLŐSSZÖVETBŐL NYERT FEHÉRJÉT TARTALMAZÓ TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK CÍMKÉZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az emlősszövetből nyert fehérjét tartalmazó takarmány-alapanyagok címkézésének a következő kijelentést kell tartalmaznia: "Ez a takarmány-alapanyag emlősszövetből nyert fehérjét tartalmaz, amelyet kérődzők takarmányozására használni tilos".

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az alábbiakra:

- tej és tejtermékek,

- zselatin,

- bőrből és nyersbőrből olyan eljárással nyert aminosavak, amely során az anyagot pH 1-2-n, ezt követően pH > 11-en tartják, majd 140 °C-on, 3 bar nyomáson 30 perces hőkezelésnek teszik ki,

- zsírtalanított csontból nyert dikalcium-foszfát, és

- szárított vérplazma és egyéb vérből készült termékek.

2. Amennyiben egy tagállam az emlősszövetből nyert, az 1. pont első mondatában említett, fehérjetartalmú termékek takarmányokban történő felhasználását megtiltja a kérődzőkön kívül más állatoknál is, amint ezt a 90/667/EGK irányelv 1 cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, akkor az 1. pontban előírt kijelentésnek meg kell említenie azokat az egyéb állatfajokat vagy állatkategóriákat is, amelyekre a kérdéses termékek felhasználásának tilalmát kiterjesztették.

B. RÉSZ

A főbb takarmány-alapanyagok nem kizárólagos listája

1. GABONAMAGVAK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

1.01 | Zab | Az Avena sativa L. és egyéb termesztett zabfajták szemtermése | |

1.02 | Zabpehely | Hántolt zab gőzölése és hengerlése útján nyert termék. Kis mennyiségben zabhéjat tartalmazhat | Keményítő |

1.03 | Zab-takarmányliszt | Rostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert melléktermék. Főleg zabkorpából és némi endospermiumból áll | Nyersrost |

1.04 | Zabhéj és -korpa | Hántolt zab zabdarává történő feldolgozása során nyert melléktermék. Főleg zabhéjból és korpából áll | Nyersrost |

1.05 | Árpa | A Hordeum vulgare L. szemtermése | |

1.06 | Árpa-takarmányliszt | Rostált, hántolt árpa árpagyönggyé, darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert melléktermék | Nyersrost |

1.07 | Árpa fehérje | Az árpából történő keményítő-előállítás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő szétválasztásából nyert fehérjéből áll | Nyersfehérje Keményítő |

1.08 | Rizstörmelék | Fényezett rizs (Oryza sativa L.) készítésének mellékterméke. Főleg méreten aluli és/vagy tört szemekből áll | Keményítő |

1.09 | Rizskorpa (barna) | A hántolt rizs első fényezésének mellékterméke. Főleg az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll | Nyersrost |

1.10 | Rizskorpa (fehér) | A hántolt rizs fényezésének mellékterméke. Főleg az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll | Nyersrost |

1.11 | Rizskorpa kalcium- karbonáttal | A hántolt rizs fényezésének mellékterméke. Főleg ezüsthártyából, az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll; a fényezési eljárásból származó változó mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmaz | Nyersrost Kalcium-karbonát |

1.12 | Előfőzött rizsből készült takarmányliszt | A hántolt, előfőzött rizs fényezésének mellékterméke. Főleg ezüsthártyából, az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll; a fényezési eljárásból származó változó mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmaz | Nyersrost Kalcium-karbonát |

1.13 | Őrölt takarmányrizs | A hántolt rizs őrlése során kirostált zöld, fakó vagy éretlen szemeket, illetve a sárga vagy foltos normál hántolt szemeket tartalmazó takarmányrizs őrlésével nyert termék | Keményítő |

1.14 | Rizscsírapogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan rizscsíra sajtolásával nyernek, amelyhez még endospermium és maghéjrészek tapadnak | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

1.15 | Rizscsíradara, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan rizscsíra extrahálásával nyernek, amelyhez még endospermium és maghéjrészek tapadnak | Nyersfehérje |

1.16 | Rizskeményítő | Technikailag tiszta rizskeményítő | Keményítő |

1.17 | Köles | A Panicum miliaceum L. szemtermése | |

1.18 | Rozs | A Secale cereale L. szemtermése | |

1.19 | Rozsderce [1] | Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg endospermium-részekből áll, a külső maghéjak finom törmelékével és némi maghulladékkal | Keményítő |

1.20 | Rozs takarmányliszt | Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, amelyből a rozskorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Keményítő |

1.21 | Rozskorpa | Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből áll, valamint olyan magdarabokból, amelyekből az endospermium túlnyomó részét eltávolították | Nyersrost |

1.22 | Cirok | A Sorghum bicolor (L.) Moench s. l. szemtermése | |

1.23 | Búza | Triticum aestivum (L.), Triticum durum Desf. és egyéb termesztett búzafajták szemtermése | |

1.24 | Búzaderce [2] | Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg endospermium-részekből áll, a külső héjak finom törmelékével és némi szemhulladékkal | Keményítő |

1.25 | Búza takarmányliszt | Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyből a búzakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Nyersrost |

1.26 | Búzakorpa [3] | Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolították | Nyersrost |

1.27 | Búzacsíra | Lisztgyártási melléktermék, amely főleg olyan hengerelt vagy egyéb csírákból áll, amelyekhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a külső maghéj törmelékei | Nyersfehérje Nyerszsír |

1.28 | Búzaglutén | A búzakeményítő-gyártás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő elválasztása során nyert sikérből áll | Nyersfehérje |

1.29 | Búzaglutén-takarmány | A búzakeményítő- és sikérgyártás mellékterméke. Korpából (amelyből a csírát vagy részben eltávolították vagy nem) és sikérből áll, amelyhez nagyon kis mennyiségben szemrostálási összetevők, valamint nagyon kis mennyiségben a keményítő hidrolízis-eljárás maradványai adhatók hozzá | Nyersfehérje Keményítő |

1.30 | Búzakeményítő | Búzából kinyert, technikailag tiszta keményítő | Keményítő |

1.31 | Előzselatinizált búzakeményítő | Hőkezelés hatására jelentősen megduzzadt búzakeményítőt tartalmazó termék | Keményítő |

1.32 | Tönkölybúza | A tönkölybúza Triticum spelta L., Triticum dioccum Schrank, Triticum monococcum szemtermése | |

1.33 | Tritikálé | A Triticum X Secale hibrid szemtermése | |

1.34 | Kukorica | Zea mays L. szemtermése | |

1.35 | Kukoricaderce [4] | A kukoricából történő liszt- vagy daragyártás mellékterméke. Főleg a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, amelyből a korpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Nyersrost |

1.36 | Kukoricakorpa | A kukoricából történő liszt- vagy daragyártás mellékterméke. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és némi kukoricacsíra-törmelékből áll, némi endospermium-részecskével | Nyersrost |

1.37 | Kukoricacsíra-pogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan szárazon vagy nedvesen feldolgozott kukoricacsíra sajtolása útján nyernek, amelyhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a maghéjak részei | Nyersfehérje Nyerszsír |

1.38 | Extrahált kukoricacsíra dara | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan szárazon vagy nedvesen feldolgozott kukoricacsíra extrahálása útján nyernek, amelyhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a maghéjak részei | Nyersfehérje |

1.39 | Kukoricaglutén takarmány [5] | A kukoricakeményítő nedves gyártásának mellékterméke. Korpából és sikérből áll, amelyekhez a rostálás során kapott törött szemek a termék mennyiségének legfeljebb 15 %-áig és/vagy az alkohol vagy egyéb keményítőszármazék termékek előállítására használt áztató folyadék maradékanyagai adhatók hozzá. A termék a kukoricacsírákból történő olaj extrahálása során nedves eljárással nyert maradékokat is tartalmazhat | Nyersfehérje Keményítő Nyerszsír, ha > 4,5 % |

1.40 | Kukoricaglutén | A kukoricakeményítő-gyártás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő elválasztása során nyert sikérből áll | Nyersfehérje |

1.41 | Kukoricakeményítő | Kukoricából kinyert, technikailag tiszta keményítő | Keményítő |

1.42 | Előzselatinizált kukorica keményítő [6] | Hőkezelés hatására jelentősen megduzzadt kukoricakeményítőt tartalmazó termék | Keményítő |

1.43 | Malátacsíra | A malátázás mellékterméke, amely főleg csíráztatott gabonaszemek szárított gyököcskéiből áll | Nyersfehérje |

1.44 | Sörtörköly | A sörfőzés mellékterméke, amelyet malátázott és nem malátázott gabonák és egyéb keményítőtartalmú termékek maradványainak szárítása útján nyernek | Nyersfehérje |

1.45 | Szeszfőzdei törköly [7] | Szeszipari melléktermék, amelyet az erjesztett gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek | Nyersfehérje |

1.46 | Sötét szeszfőzdei törköly [8] | Szeszipari melléktermék, amelyet olyan erjesztett gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek, amelyekhez világos sörszirupot vagy bepárolt mosófolyadékot adtak hozzá | Nyersfehérje |

2. OLAJOS MAGVAK, OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

2.01 | Földimogyoró-pogácsa, részben hántolt | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt földimogyoró Arachis hypogaea L. és egyéb Arachis-fajok kipréselésével nyertek. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 16 %-a.) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.02 | Földimogyoró-dara, részben hántolt | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt földimogyoró extrahálásával nyertek. (Legnagyobb nyersrost-tartalom: a szárazanyag 16 %-a.) | Nyersfehérje Nyersrost |

2.03 | Földimogyoró-pogácsa, hántolt | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt földimogyoró kipréselésével nyertek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.04 | Földimogyoró dara, hántolt, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt földimogyoró extrahálásával nyertek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.05 | Repcemag [1] | A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk., az indiai sarson Brassica napus L. var Glauca (Roxb.) O. E. Schulz, és a Brassica napa ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repcefajok magja. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.) | |

2.06 | Repcemagpogácsa [1] | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag préselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.07 | Repcemagdara, extrahált [1] | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag extrahálásával nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.) | Nyersfehérje |

2.08 | Repcemaghéj | Repcemagok hajalása során nyert melléktermék | Nyersrost |

2.09 | Pórsáfránymag, részlegesen hántolt, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt pórsáfrány Carthamus tinctorius L. mag extrahálásával nyertek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.10 | Koprapogácsa | A kókuszpálma Cocos nucifera L. mag szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) kipréselése útján nyert olajgyártási melléktermék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.11 | Kopradara, extrahált | A kókuszpálmamag szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) extrahálása útján nyert olajgyártási melléktermék | Nyersfehérje |

2.12 | Pálmamagpogácsa | Olajgyártási melléktermék, amelyet a pálma Elaeis guineensis Jacq., Corozo oleifera (HBK) L. H. Bailey, (Elaeis melanococca auct.) kemény burkától a lehető legnagyobb mértékben megtisztított magbelének kipréselésével nyertek | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |

2.13 | Pálmamagdara, extrahált | Olajgyártási melléktermék, amelyet a pálma kemény burkától a lehető legnagyobb mértékben megtisztított magbelének extrahálásával nyertek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.14 | Szója(bab), pirított | Megfelelő hőkezelésnek alávetett szójabab (Glycine max. L. Merr.). (Ureáz aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.) | |

2.15 | Szója(bab), extrahált, pirított | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet szójababból nyertek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureáz aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.) | Nyersfehérje Nyersrost, ha > 8 % |

2.16 | Szója(bab), hántolt, extrahált, pirított | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt szójababból nyertek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Maximum nyersrosttartalom: a szárazanyag 8 %-a.) (Ureáz aktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.) | Nyersfehérje |

2.17 | Szója(bab) fehérje-koncentrátum | Hántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet egy második extrahálásnak is alávetettek a nitrogénmentes kivonat szintjének csökkentése érdekében | Nyersfehérje |

2.18 | Növényi olaj [2] | Növényekből nyert olaj | Nedvesség, ha > 1 % |

2.19 | Szója(bab)héj | Szójabab hántolásával nyert melléktermék | Nyersrost |

2.20 | Gyapotmag | Gyapotmagok Gossypium ssp., amelyekből a rostokat eltávolították | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |

2.21 | Gyapotmagdara, részben hántolt, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a rosttalanított és részben hántolt gyapotmag extrahálásával nyertek. (Maximum nyersrosttartalom: a szárazanyag 22,5 %-a.) | Nyersfehérje Nyersrost |

2.22 | Gyapotmagpogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a rosttalanított gyapotmag préselésével nyertek | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |

2.23 | Nigermagpogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a nigernövény Guizotia abyssinica (Lf) Cass. magjának préselésével nyertek. (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 3,4 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.24 | Napraforgómag | A napraforgó Helianthus annuus L. magja | |

2.25 | Napraforgómag, extrahált | Napraforgómag extrahálásával nyert olajgyártási melléktermék | Nyersfehérje |

2.26 | Napraforgómag, részben hántolt, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a részlegesen hántolt napraforgómag extrahálásával nyertek. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 27,5 %-a.) | Nyersfehérje Nyersrost |

2.27 | Lenmag | A len Linum usitatissimum L. magjai. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %) | |

2.28 | Lenmagpogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a lenmag kipréselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %.) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |

2.29 | Lenmagdara, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a lenmag extrahálásával nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %). | Nyersfehérje |

2.30 | Olajbogyópép | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben megfosztott sajtolt olíva Olea europea L. extrahálásával nyertek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.31 | Szezámmagpogácsa | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a szezámnövény Sesamum indicum L. magjainak kipréselésével nyertek. (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 5 %) | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |

2.32 | Kakaóbab, részben hántolt, extrahált | Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a részben hántolt, szárított és pörkölt kakaóbab Theobroma cacao L. extrahálásával nyertek | Nyersfehérje Nyersrost |

2.33 | Kakaóhéj | A szárított és pörkölt kakaóbab Theobroma cacao L. tegumentjei | Nyersrost |

3. HÜVELYESEK MAGJAI, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

3.01 | Csicseriborsó | A Cicer arietinum L. magja | |

3.02 | Guar-dara, extrahált | A Cyanopsis tetragonoloba (L.) Taub. magjaiból a nyálka extrahálása után nyert melléktermék | Nyersfehérje |

3.03 | Ervil | Az Ervum ervilia L. magja | |

3.04 | Szegletes lednek [1] | Megfelelő hőkezelésnek alávetett Lathyrus sativus L. magja | |

3.05 | Lencse | A Lens culinaris a.o. Medik magja | |

3.06 | Édes csillagfürt | Alacsony keserűmag-tartalmú Lupinus spp. magok | |

3.07 | Bab, pirított | APhaseolus vagy Vigna spp. magjai, amelyeket a toxikus lektinek lebontása érdekében megfelelő hőkezelésnek vetettek alá | |

3.08 | Borsó | A Pisum spp. magja | |

3.09 | Borsóderce | Borsóliszt gyártása során nyert melléktermék. Főleg sziklevél- és kisebb mértékben héjdarabokból áll | Nyersfehérje Nyersrost |

3.10 | Borsókorpa | Borsódara gyártása során nyert melléktermék. Főleg a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból áll | Nyersrost |

3.11 | Lóbab | A Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) Mansf. magjai | |

3.12 | Monantha (egyvirágú) bükköny | A Vicia monanthos Desf. magjai | |

3.13 | Bükkönyök | A Vicia sativa L. var. sativa és egyéb fajták magjai | |

4. GUMÓK, GYÖKEREK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

4.01 | (Cukor)répaszelet | A cukorgyártás mellékterméke, amely extrahált és szárított cukorrépa Beta vulgaris L. ssp. vulgaris var. altissima Doell. darabokból áll. (Sósavban oldhatatlan legnagyobb hamutartalom: a szárazanyag 4,5 %-a) | Sósavban oldhatatlan hamutartalom, |

4.02 | (Cukor)répamelasz | A répacukor gyártása vagy finomítása során összegyűjtött szirupos maradékból álló melléktermék | Összes cukor szacharózban kifejezve Nedvesség, |

4.03 | (Cukor)répaszelet, melaszos | A cukorgyártás mellékterméke, amely olyan szárított cukorrépaszeletet tartalmaz, amelyhez melaszt adtak. (Sósavban oldhatatlan hamu legnagyobb tartalma: a szárazanyag 4,5 %-a.) | Összes cukor szacharózban kifejezve Sósavban oldhatatlan hamutartalom, |

4.04 | (Cukor)répa vinasz | Melléktermék, amelyet a répamelasz erjesztése után nyertek az alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 35 % |

4.05 | (Répa)cukor [1] | Cukorrépából kivont cukor | Szacharóz |

4.06 | Édesburgonya | Az Ipomoea batatas (L.) Poir gumói, megjelenési formájuktól függetlenül | Keményítő |

4.07 | Manióka [2] | A Manihot esculenta Crantz gyökerei, megjelenési formájuktól függetlenül. (Sósavban oldhatatlan hamu legnagyobb tartalma: a szárazanyag 4,5 %-a) | Keményítő Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |

4.08 | Maniókakeményítő [3], puffasztott | Maniókagyökerekből nyert keményítő, amelyet megfelelő hőkezeléssel nagymértékben megnöveltek | Keményítő |

4.09 | Burgonyapép | A burgonyakeményítő előállításának mellékterméke (Solanum tuberosum L.) | |

4.10 | Burgonyakeményítő | Technikailag tiszta burgonyakeményítő | Keményítő |

4.11 | Burgonyafehérje | A keményítőgyártás szárított mellékterméke, amely főleg a keményítő kiválasztása után nyert fehérjeanyagokból áll | Nyersfehérje |

4.12 | Burgonyapehely | Héjazott, vagy héjas, gőzölt, mosott burgonya forgó szárításával nyert termék | Keményítő Nyersrost |

4.13 | Sűrített burgonyalé | A burgonyakeményítő gyártásának mellékterméke, amelyből a fehérjéket és a vizet részben eltávolították | Nyersfehérje Nyershamu |

4.14 | Előzselatinizált burgonyakeményítő | Hőkezeléssel nagymértékben oldhatóvá tett burgonyakeményítőt tartalmazó termék | Keményítő |

5. EGYÉB MAGOK ÉS GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

5.01 | Szentjánoskenyér-hüvely | A Ceratonia seliqua L. szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) - amelyekből a magokat eltávolították - összezúzásával nyert termék | Nyersrost |

5.02 | Citruspép | Citruslé készítése során a Citrus spp. citrusfélék gyümölcseinek kipréselésével nyert melléktermék | Nyersrost |

5.03 | Gyümölcstörköly [1] | Gyümölcslé készítése során az almafélék vagy csonthéjasok gyümölcseinek kipréselésével nyert melléktermék | Nyersrost |

5.04 | Paradicsomtörköly | Paradicsomlé készítése során a Solanum lycopersicum Karst. paradicsom kipréselésével nyert melléktermék | Nyersrost |

5.05 | Szőlőmag, extrahált | A szőlőmagból történő olajextrakció során nyert melléktermék | Nyersrost, ha > 45 % |

5.06 | Szőlőtörköly | Az alkohol extrakciója után gyorsan megszárított szőlőtörköly, amelyből a lehető legtöbb csutkát és magot eltávolították | Nyersrost, ha > 25 % |

5.07 | Szőlőmag | A szőlőtörkölyből kivont szőlőmag, amelyből az olajat nem távolították el | Nyerszsír Nyersrost, ha > 45 % |

6. ZÖLDTAKARMÁNYOK ÉS SZÁLASTAKARMÁNYOK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

6.01 | Lucernaliszt [1] | A zsenge Medicago sativa L. és Medicagovar. Martyn lucerna szárításával és őrlésével nyert termék. 20 %-ig tartalmazhat a lucernával egy időben szárított és őrölt fiatal herét vagy más takarmánynövényeket | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |

6.02 | Lucernadara | A lucernából a lé kipréselésével nyert szárított melléktermék | Nyersfehérje |

6.03 | Lucernafehérje-koncentrátum | Fehérje-kicsapatás céljából centrifugált és hőkezelt lucernapréslé frakcióinak mesterséges szárításával nyert termék | Karotin Nyersfehérje |

6.04 | Lóhereliszt [1] | Fiatal Trifolium spp. lóherefélék szárításával és őrlésével nyert termék. 20 %-ig tartalmazhat a herével egy időben szárított és őrölt fiatal lucernát vagy más takarmánynövényeket | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |

6.05 | Fűliszt [1] [2] | Fiatal takarmánynövények szárításával és őrlésével nyert termék. | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |

6.06 | Gabonaszalma [3] | Gabonafélék szalmája | |

6.07 | Gabonaszalma, kezelt [4] | Gabonafélék szalmájának megfelelő kezelésével nyert termék | Nátrium, ha NaOH-val kezelték |

7. EGYÉB NÖVÉNYEK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

7.01 | (Cukor)nádmelasz | A Saccharum officinarum L. cukornádból készülő cukor gyártása vagy finomítása során összegyűjtött szirupos maradékból álló melléktermék | Összes cukor szacharózban kifejezve Nedvesség, ha > 45 % |

7.02 | (Cukor)nádvinasz | Az alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során a cukornádmelasz fermentálása után nyert melléktermék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 35 % |

7.03 | (Nád)cukor [1] | Cukornádból kivont cukor | Szacharóz |

7.04 | Tengerimoszatliszt | Tengerimoszat, különösen barnamoszatok szárításával és őrlésével nyert termék. A jódtartalom csökkentése céljából a termék mosáson is keresztülmehetett | Nyershamu |

8. TEJIPARI EREDETŰ TERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

8.01 | Sovány tejpor | Olyan tej szárításával nyert termék, amelyből a zsír nagy részét eltávolították | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 5 % |

8.02 | Írópor | A vajköpülés után visszamaradó folyadék szárításával nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír Laktóz Nedvesség, ha > 6 % |

8.03 | Savópor | A sajt, túró és kazein készítése vagy más hasonló folyamatok után visszamaradó folyadék szárításával nyert termék | Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % Nyershamu |

8.04 | Savópor, alacsony cukortartalmú | Olyan savó szárításával nyert termék, amelyből a laktózt részben eltávolították | Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % Nyershamu |

8.05 | Savófehérje-por [1] | A savóból vagy tejből kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont fehérje alkotórészek szárításával nyert termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |

8.06 | Kazeinpor | Fölözött tejből vagy íróból savakkal vagy oltóval kicsapatott kazein szárításával nyert termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 10 % |

8.07 | Laktózpor | A tejből vagy savóból tisztítással és szárítással kivont cukor | Laktóz Nedvesség, ha > 5 % |

9. SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKBÓL NYERT TERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

9.01 | Húsliszt [1] | Melegvérű szárazföldi állatok egészének vagy részeinek hőkezelése, szárítása és őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír egy részét esetlegesen extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától (legkisebb nyersfehérjetartalom: a szárazanyag 50 %-a.). (Legnagyobb összfoszfortartalom: 8 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |

9.02 | Hús- és csontliszt [1] | Melegvérű szárazföldi állatok egészének vagy részeinek hőkezelése, szárítása és őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír egy részét esetlegesen extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |

9.03 | Csontliszt | Melegvérű szárazföldi állatok csontjainak hőkezelése, szárítása és végül őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír nagy részét extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától | Nyersfehérje Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |

9.04 | Töpörtyű | Faggyú, zsír és egyéb extrahált vagy fizikai úton eltávolított állati eredetű zsiradék gyártásának maradványterméke | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 8 % |

9.05 | Baromfihulladék-liszt [1] | Vágott baromfi melléktermékek hőkezelésével, szárításával és őrlésével nyert termék. A terméknek tollmentesnek kell lennie | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Sósavban oldhatatlan hamu > 3,3 % Nedvesség, ha > 8 % |

9.06 | Toll-liszt, hidrolizált | Baromfitoll hidrolizálásával, szárításával és őrlésével nyert termék | Nyersfehérje Sósavban oldhatatlan hamu > 3,4 % Nedvesség, ha > 8 % |

9.07 | Vérliszt | Levágott melegvérű állatok vérének szárítása útján nyert termék. A terméknek idegen anyagtól mentesnek kell lennie | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |

9.08 | Állati zsír [2] | Melegvérű szárazföldi állatok zsírjából álló termék | Nedvesség, ha > 1 % |

10. HALAK, EGYÉB TENGERI ÁLLATOK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

10.01 | Halliszt [1] | Halak egészének vagy részeinek feldolgozása útján nyert termék, amelyből esetleg eltávolították az olaj egy részét, és amelyhez esetleg újra hozzáadtak oldható halrészeket | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |

10.02 | Halpréslé, sűrített | A halliszt gyártása során nyert termék, amelyet különválasztottak és savasítással vagy szárítással stabilizáltak | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % |

10.03 | Halolaj | Halakból vagy halrészekből nyert olaj | Nedvesség, ha > 1 % |

10.04 | Halolaj, finomított, keményített | Halakból vagy halrészekből nyert olaj, amelyet finomítottak és hidrogéneztek | Jódszám Nedvesség, ha > 1 % |

11. ÁSVÁNYI ANYAGOK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

11.01 | Kalcium-karbonát [1] | Kalcium-karbonát-források - mint pl. mészkő, osztriga- vagy kagylóhéj - őrlésével, vagy savas oldatból való kicsapatással nyert termék | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |

11.02 | Kalcium- és magnézium-karbonát | Kalcium-karbonát és magnézium-karbonát természetes elegye | Kalcium Magnézium |

11.03 | Mésztartalmú tengeri moszatok (Maerl) | Mésztartalmú moszatokból nyert természetes eredetű termék őrölve vagy granulálva | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |

11.04 | Magnézium-oxid | Technikailag tiszta magnézium-oxid (MgO) | Magnézium |

11.05 | Magnézium-szulfát | Technikailag tiszta magnézium-szulfát (MgSO4. 7H2O) | Magnézium Kén |

11.06 | Dikalcium-foszfát [2] | Csontokból vagy szervetlen forrásokból származó, kicsapatott kalcium-monohidrogén-foszfát (CaHPO4. xH2O) | Kalcium Összes foszfor |

11.07 | Mono-dikalcium-foszfát | Kémiai úton nyert, egyenlő rész dikalcium-foszfátból és monokalcium-foszfátból álló termék (CaHPO4 - Ca(H2PO4)2.H2O) | Összes foszfor Kalcium |

11.08 | Fluortalanított nyers foszfát | Tisztított és megfelelően fluortalanított természetes foszfátok őrlésével nyert termék | Összes foszfor Kalcium |

11.09 | Enyvtelenített csontliszt | Enyvtelenített, sterilizált és őrölt csontok, amelyekből a zsírt eltávolították | Összes foszfor Kalcium |

11.10 | Monokalcium-foszfát | Technikailag tiszta kalcium-bis (dihidrogén-foszfát) (Ca(H2PO4)2. xH2O) | Összes foszfor Kalcium |

11.11 | Kalcium-magnézium-foszfát | Technikailag tiszta kalcium-magnézium-foszfát | Kalcium Magnézium Összes foszfor |

11.12 | Monoammónium-foszfát | Technikailag tiszta monoammónium-foszfát (NH4H2PO4) | Összes nitrogén Összes foszfor |

11.13 | Nátrium-klorid [1] | Technikailag tiszta nátrium-klorid, vagy természetes nátrium-klorid-források, mint pl. (kő)só és (tengeri) só őrlésével nyert termék | Nátrium |

11.14 | Magnézium-propionát | Technikailag tiszta magnézium-propionát | Magnézium |

11.15 | Magnézium-foszfát | Technikailag tiszta (kétbázisú) magnézium-foszfátból álló termék (MgHPO4. xH2O) | Összes foszfor Magnézium |

11.16 | Nátrium-kalcium-magnézium-foszfát | Nátrium-kalcium-magnézium-foszfátból álló termék | Összes foszfor Magnézium Kalcium Nátrium |

11.17 | Mononátrium-foszfát | Technikailag tiszta mononátrium-foszfát (NaH2PO.H2O) | Összes foszfor Nátrium |

11.18 | Nátrium-bikarbonát | Technikailag tiszta nátrium-bikarbonát (NaHCO2) | Nátrium |

12. VEGYES TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

Sorszám | Megnevezés | Leírás | Kötelezően feltüntetendő adatok |

1 | 2 | 3 | 4 |

12.01 | Sütő- és tésztaipari termékek és melléktermékek [1] | Kenyér, beleértve a finom pékárukat, keksz vagy tésztagyártás során keletkezett termék vagy melléktermék | Keményítő Összes cukor szacharózban kifejezve |

12.02 | Édesipari termékek és melléktermékek [1] | Az édességek, beleértve a csokoládét is, gyártása során keletkezett termék vagy melléktermék | Összes cukor szacharózban kifejezve |

12.03 | A sütemény- és fagylaltkészítés termékei és melléktermékei [1] | A cukrásztermékek, sütemények vagy fagylalt készítése során keletkezett termék vagy melléktermék | Keményítő Összes cukor szacharózban kifejezve Nyerszsír |

12.04 | Zsírsavak | Nem meghatározott növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok lúggal vagy desztillálással való savtalanítása során nyert melléktermék | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |

12.05 | Zsírsavak sói [2] | Zsírsavak kalcium-, nátrium- vagy kálium-hidroxiddal való elszappanosításával nyert termék | Nyerszsír Ca (vagy Na, vagy K) |

C. RÉSZ

A listában nem szereplő takarmány-alapanyagok bizonyos összetevőinek megnevezésére és feltüntetésére vonatkozó rendelkezések

Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban, az e melléklet B. részében foglalt listában nem szereplő takarmány-alapanyagok forgalmazása során fel kell tüntetni az alábbi táblázat 2. oszlopában megjelölt összetevőket.

A B. részben fel nem sorolt takarmány-alapanyagokat az e melléklet A. részének I.1 pontjában említett kritériumoknak megfelelően kell elnevezni.

A takarmány-alapanyag csoportja | Kötelezően feltüntetendő adatok: |

| |

1 | 2 |

1. | Gabonamagvak | |

2. | A gabonamagvak termékei és melléktermékei | Keményítő, ha > 20 % Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |

3. | Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök | |

4. | Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök termékei és melléktermékei | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |

5. | Hüvelyesek magjai | |

6. | Hüvelyesek magjainak termékei és melléktermékei | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost |

7. | Gumók, gyökerek | |

8. | Gumók és gyökerek termékei és melléktermékei | Keményítő Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % |

9. | A cukorrépa-feldolgozóipar termékei és melléktermékei | Nyersrost, ha > 15 % Összes cukor szacharózban kifejezve Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % |

10. | Egyéb magvak és gyümölcsök, azok termékei és melléktermékei | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír, ha > 10 % |

11. | Zöldtakarmányok és szálastakarmányok | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost |

12. | Egyéb növények, azok termékei és melléktermékei | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost |

13. | A cukornád-feldolgozóipar termékei és melléktermékei | Nyersrost, ha > 15 % Összes cukor szacharózban kifejezve |

14. | Tejipari eredetű termékek és melléktermékek | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 5 % Laktóz, ha > 10 % |

15. | Szárazföldi állatok termékei | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nedvesség, ha > 8 % |

16. | Halak, egyéb tengeri állatok, azok termékei és melléktermékei | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nedvesség, ha > 8 % |

17. | Ásványi anyagok | A releváns ásványi anyagok |

18. | Vegyes | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost Nyerszsír, ha > 10 % Keményítő, ha > 30 % Összes cukor szacharózban kifejezve, ha > 10 % |

[1] A német szövegben a "Konzentrieren" helyébe adott esetben az "Eindicken" lép, ebben az esetben az általánosan használt minősítés az "eingedickt".

[2] A "hántolás" helyébe adott esetben a "hámozás" vagy "fosztás" szó lép, ebben az esetben az általánosan használt minősítés a "hámozott" vagy "fosztott".

[3] A francia szövegben az "issues" megnevezés használható.

[4] A francia szövegben a "Pressage" helyébe adott esetben az "Extraction mécanique" lép.

[5] Adott esetben a "dara" szó helyébe a "pogácsa" lép.

[6] A német szövegben az "aufgeschlossen" minősítés és a "Quellwasser" elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan).

[7] A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó termékeket "keményítőben gazdagnak" lehet minősíteni. Német nyelven "Roggennachmehl"-nek nevezhetők.

[8] A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó "termékeket keményítőben gazdagnak" lehet minősíteni. Német nyelven "Weizennachmehl"-nek nevezhetők.

[9] Amennyiben finomabb őrlésnek vetik alá, neve kiegészíthető a "finom" jelzővel, vagy egyéb megfelelő megnevezés léphet a helyébe.

[10] A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó termékeket "keményítőben gazdagnak" lehet minősíteni. Német nyelven "Maisnachmehl"-nek nevezhetők.

[11] E megnevezés helyébe a "kukoricatáp-glutén" megnevezés léphet.

[12] E megnevezés helyébe az "extrudált kukoricakeményítő" megnevezés léphet.

[13] Ezt az elnevezést kiegészíthetik a gabonafajok.

[14] E megnevezés helyébe a "szárított szesztörköly és oldható szeszipari melléktermékek" megnevezés léphet. Az elnevezést kiegészíthetik a gabonafajok.

[15] Adott esetben a megnevezés kiegészíthető az "alacsony glükozinolát-tartalmú" kifejezéssel. Az "alacsony glükozinolát-tartalmú" kifejezés alatt a közösségi joganyag szerinti meghatározást kell érteni.

[16] A megnevezést ki kell egészíteni a növényfajokkal.

[17] Ezt a megnevezést ki kell egészíteni a hőkezelés jellegének megjelölésével.

[18] E megnevezés helyébe a "szacharóz" léphet.

[19] E megnevezés helyébe a "tápióka" léphet.

[20] E megnevezés helyébe a "tápióka-keményítő" léphet.

[21] A megnevezést ki lehet egészíteni a gyümölcsfajokkal.

[22] A " liszt" kifejezés helyébe a "pellet" léphet. A szárítás módszerével ki lehet egészíteni a megnevezést.

[23] A takarmánynövények fajaival ki lehet egészíteni a megnevezést.

[24] A gabonafajokat fel kell tüntetni a megnevezésben.

[25] A megnevezést ki kell egészíteni az elvégzett kémiai kezelés jellegének feltüntetésével.

[26] E megnevezés helyébe a "szacharóz" megnevezés léphet.

[27] E megnevezés helyébe a "tejalbuminpor" megnevezés léphet.

[28] A szárazanyag 13 %-ánál több zsírt tartalmazó termékek "magas zsírtartalmúnak" minősíthetők.

[29] E megnevezés kiegészíthető az állati zsír pontosabb leírásával, annak eredetétől és előállítási eljárásától függően (faggyú, zsír, csontzsír stb.).

[30] A szárazanyag 75 %-ánál több nyersfehérjét tartalmazó termékek "magas fehérjetartalmúnak" minősíthetők.

[31] A forrás jellege feltüntethető kiegészítésképpen a megnevezésben, vagy felválthatja azt.

[32] A gyártási eljárást magában foglalhatja a megnevezés.

[33] A megnevezés módosulhat vagy kiegészülhet annak a mezőgazdasági-élelmiszeripari eljárásnak a pontosítása céljából, amelyből a takarmány-alapanyagot nyerték.

[34] A megnevezés kiegészülhet a kapott só megjelölésével.

--------------------------------------------------