108/1979. (IK 8.) IM utasítás

a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bírósági büntetés-végrehajtási csoportra és a bírósági gazdasági hivatalra háruló feladatokról

A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bírósági büntetés-végrehajtási csoportra és a bírósági gazdasági hivatalra háruló feladatokról a Be. 404. § (1) bekezdésének k) pontjában és a Bv. tvr. 127. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a legfőbb ügyésszel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

I. Fejezet

A büntetés-végrehajtási csoport szervezete, feladatai

1. § (1) A büntetések és intézkedések végrehajtására, a végrehajtás elősegítése, illetve ellenőrzése érdekében a megyei bíróságon bírósági büntetés-végrehajtási csoport (a továbbiakban: bv. csoport) működik.

(2) A bv. csoport létszámát a megyei bíróság elnöke a jelen utasításban meghatározott feladatok alapján állapítja meg.

(3) A bv. csoport illetékessége a megyei bíróság illetékességi területére terjed ki.

2. § (1) A bv. csoport munkáját a megyei bíróság elnöke által megbízott büntetés-végrehajtási csoportvezető bíró szervezi, irányítja, ellenőrzi és ellátja annak felügyeletét.

(2) A büntetés-végrehajtási feladatokat a bv. csoportvezető bíró, illetve a megyei bíróság elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban együtt: bv. bíró) láthat el. Büntetés-végrehajtási feladatokat esetenként a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró is elláthat.

3. § (1) A bv. csoport feladatait bv. bíró, hivatásos pártfogó, büntetés-végrehajtási előadó (a továbbiakban: bv. előadó) és előadó látja el.

(2) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) is tartozik.

4. § (1) A bv. bíró a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvényben (Be), a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Bv. tvr.), valamint az ezen utasításban és egyéb jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat látja el.

(2) A bv. bíró az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásán túl végezhet ítélkező tevékenységet,

5. § A hivatásos pártfogók ellátják a Bv. tvr.-ben, a javító-nevelő munka végrehajtásáról szóló 6/1979. (VI. 29.) IM, a közérdekű munka végrehajtásáról szóló 9/1987. (XI. 21.) IM, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának és az elítéltek utógondozásának részletes szabályairól szóló 7/1979. (VI. 29.) IM rendeletekben, ebben az utasításban, valamint a más jogszabályban hatáskörükbe utalt feladatokat.

6. § (1) A megyei bíróság elnöke által kijelölt bv. előadó vezeti a bv. csoport irodáját.

(2) A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen:

a) elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét (az elítélt felhívása a büntetés megkezdésére, elővezetés iránti megkeresés stb.),

b) megküldi a bírósági értesítéseket és határozatokat a büntetés-végrehajtási intézeteknek (a továbbiakban: bv. intézet) vagy más szerveknek,

c) átadja (beutalja) a szabadságvesztésre ítéltet a bv. intézetnek.

(3) A bv. csoport az ebben az utasításban meghatározott feladatokat a bírósági ügyviteli szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint látja el.

II. Fejezet

A szabadságvesztés végrehajtása

A szabadságvesztés foganatba vétele

7. § (1) A helyi bíróságtól gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítést a bv. előadó ellenőrzi, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e és, hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. A bv. előadó az észlelt hiányok pótlására a helyi bíróságot felhívja.

(2) A bv. előadó a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amely alatt az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási ügykönyvben előírta és a gyűjtőjegyzék egyik példányát a helyi bíróságnak visszaküldi.

(3) A bv. előadó az (1)-(2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítésnek a bv. őr részére történt átadását közli.

8. § Ha a szabadságvesztésről kiállított értesítést a Legfelsőbb Bíróság küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó a szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közli az első fokú bírósággal, vagy azzal a bírósággal, amelynek egyébként első fokon el kellett volna járnia.

9. § (1) Az értesítés és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy:

a) nem állapítható-e meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Btk. 66. §),

b) az elítélt kitöltötte-e az előzetes fogvatartásban eltöltött idővel a kiszabott szabadságvesztést,

c) az elítélt nem töltött-e előzetes fogvatartásban annyi időt, hogy feltételes szabadságra bocsátására kerülhet sor.

(2) Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívja a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére.

10. § (1) A felhívásban a bv. bíró felhívja az elítéltet, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a meghatározott időpontban jelenjen meg a megyei bv. intézetben.

(2) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(3) Az elítéltet fel kell hívni annak közlésére, hogy van-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermek vagy más, általa gondozott személy, és igényel-e intézkedést vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt.

11. § (1) A bv. bíró az elítélteket a bv. intézettel egyetértésben meghatározott napra hívja be.

(2) A következő naptári hétre behívott elítéltekről a bv. előadó két példányban jegyzéket készít, amelynek egyik példányát legkésőbb a hét utolsó munkanapján a bv. intézetnek megküldi.

12. § (1) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy az elítélt a felhívásra megjelent, a bv. bíró - ha a végrehajtásnak időközben sem merült fel akadálya - az értesítésben bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására.

(2) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítést és a már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, mellékbüntetési értesítést, valamint egyéb iratokat a bv. előadó haladéktalanul megküldi (átadja) a bv. intézetnek.

13. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró elővezetését rendeli el.

(2) A bv. előadó az elővezetés elrendeléséről akként értesíti a bv. intézetet, hogy a behívottakról szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.

14. § (1) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint a megjelölt címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre távozott, illetőleg megállapítást nyert, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt tartózkodási helyének felkutatását rendeli el, vagy elfogató parancsot bocsát ki.

(2) A bv. bíró az elfogató parancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a megyei bv. intézetbe állítsák elő. Erről a bv. intézetet értesíti.

15. § (1) A megyei bíróság részére megküldött Körözési Értesítőt a bv. előadó kezeli és annak adatait rendszeresen egyezteti az elfogató parancsok nyilvántartó könyvének adataival. A nem érdemi intézkedéseket haladéktalanul megteszi. Ha érdemi intézkedés megtételére van szükség, az intézkedés tervezetét elkészíti és azt a bv. bírónak bemutatja.

(2) A bv. bíró legalább negyedévenként ellenőrzi az elfogató parancsok nyilvántartó könyvének szabályszerű vezetését és azt, hogy a hatályukat vesztett elfogató parancsokat visszavonták-e.

16. § (1) Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, illetőleg elővezetett vagy elfogató parancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, a bv. bíró és a bv. előadó a 12. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) Az (1) bekezdés esetén a bv. bíró a rendelvény kiadásával egyidejűleg intézkedik a kibocsátott elfogató parancs visszavonásáról.

17. § (1) Ha az elítélt más megyei bíróság területén olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan megjelenése, illetve elővezetése jelentős költséget okozna, a bv. csoport a szabadságvesztést előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi.

(2) A bv. csoport az értesítést és a már rendelkezésre álló határozatkiadmányokat, mellékbüntetés értesítést és egyéb iratokat megküldi az elítélt lakó-, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak az elítélt behívása végett.

(3) A bv. előadó az ügyet mindaddig figyelemmel kíséri, míg a megkeresett bv. csoport az elítélt bv. intézetbe utalásáról (12. §) nem értesíti.

18. § Az elítélt behívására megkeresett bv. csoport a szabadságvesztést előírja és gondoskodik a szabadságvesztés végrehajtásának foganatba vételéről. A bv. intézetbe utalás megtörténtét - a beutalás napjának feltüntetése mellett - közli a megkereső bv. csoporttal.

19. § Ha a megkeresett bv. csoport az állapítja meg, hogy az elítélt nem lakik vagy tartózkodik az illetékességi területén, erről a megkereső bv. csoportot az iratok visszaküldése mellett értesíti.

20. § (1) A megkeresett bv. csoport az általa kibocsátott elfogató parancsról a megkereső bv. csoportot értesíti.

(2) A megkeresett bv. csoport eljárására egyebekben a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

21. § (1) Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítést küld meg a bv. csoportnak, amelyek előírása már megtörtént, de a büntetés végrehajtására még egyik ügyben sem került sor, a bv. előadó az összbüntetés végrehajtási ügyének előírása után az összbüntetésbe foglalt egyes ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.

(2) Ha az egyes ítéletekkel kiszabott büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. előadó az összbüntetés előírása után bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítést annak a bv. intézetnek küldi meg, amelybe az elítéltet az egyik ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtása végett már beutalta.

(3) Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásáról más bv. csoport is gondoskodik, az összbüntetést kiszabó bíróság szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot (csoportokat) a szabadságvesztésről kiállított értesítés és az ítéletkiadmányok megküldése végett, egyúttal közli, hogy az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A bv. csoport a szabadlábon levő elítéltet az összbüntetés végrehajtása végett a bv. intézetbe akkor is beutalja, ha a (3) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítést, az összbüntetést kiszabó ítéletkiadmányt, valamint az egyes elítélésekre vonatkozó értesítéseket és határozatkiadmányokat a beutaláskor a bv. intézetnek átadja, illetve pótlólag megküldi.

(6) Ha a (3) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet már beutalta a bv. intézetbe, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítést - és egyidejűleg vagy pótlólag - az összbüntetést megállapító ítélet, valamint a hozzá megküldött egyes ítéletek kiadmányait és egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az egyik szabadságvesztés végrehajtását már megkezdte.

(7) A bv. csoport a szabadságvesztések végrehajtása során figyelemmel kíséri, hogy összbüntetésbe foglalásnak nincs-e helye. Ha az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállanak, erről az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot értesíti.

22. § (1) A bv. előadó megkeresi a bíróságot a határozatkiadmányok, mellékbüntetés értesítések és egyéb iratok megküldése végett, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítés vagy értesítést pótló közlés érkezése óta tizenöt napnál hosszabb idő telt el és azokat a bíróság még nem küldte meg.

(2) Ha a határozatkiadmány, mellékbüntetés értesítés és egyéb iratok azt követően érkeznek a bv. csoporthoz, amikor a szabadságvesztésről kiállított értesítést a bv. intézetnek már megküldték, a bv. előadó azokat pótlólag adja át (küldi meg) a bv. intézetnek.

23. § (1) Ha a felhívást követően az elítélt közli, hogy kiskorú gyermek vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, a bv. bíró a kiskorú gyermeket a terhelt által megjelölt arra alkalmas hozzátartozónak vagy más személynek adja át. Ilyen személy hiányában a gyermeket ideiglenesen beutalja a legközelebbi megyei (fővárosi) gyermek- és ifjúságvédő intézetbe. [51/1986. (XI. 26.) MT r. 10. §]. Intézkedéséről az illetékes gyámhatóságot haladéktalanul értesíti. A felügyelet nélkül maradó más személy esetében az illetékes tanács szakigazgatási szervét a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul megkeresi. A megkeresésben a szabadságvesztés tartamát és megkezdésének időpontját is közölni kell. Az elítélt kérésére intézkedik vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről.

(2) A tett intézkedésről és annak eredményéről az elítéltet haladéktalanul tájékoztatja.

24. § (1) Ha a szabadságvesztés megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes fogvatartását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését veszik foganatba, a bv. bíró - ha a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya nincs - az értesítésre bírói rendelvényt vezet.

(2) A bv. előadó az értesítést és - egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, a mellékbüntetés értesítést és az egyéb iratokat megküldi annak a bv. intézetnek, amely az elítéltet fogva tartja.

25. § (1) Ha a bv. bíró felhívja a fiatalkorú elítéltet a szabadságvesztés megkezdésére, ellenőrzi, hogy a szabadságvesztés megkezdése előtt a huszonegyedik életévét nem tölti-e be.

(2) Ha a fiatalkorú elítélt a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés megkezdése előtt a huszonegyedik életévét betölti, a bv. bíró a Bv. tvr. 14. §-ának (1) bekezdése szerint jár el. Határozatát az elítélt meghallgatása, a határozatkiadmányok és egyéb büntetés-végrehajtási iratok alapján hozza meg. A megállapított büntetés-végrehajtási fokozatot az elítélttel közli és azt az értesítés "Megjegyzés" rovatában feltünteti. A bv bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

26. § (1) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot észlel, annak megállapítása végett az első fokon eljárt bíróságot keresi meg. A bíróság jogerős határozatáig a végrehajtás iránt nem lehet intézkedni.

(2) Ha a bíróság nem állapít meg szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot, a végrehajtás érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.

27. § (1) Ha az elítélt az előzetes fogvatartásban eltöltött idővel a jogerősen kiszabott szabadságvesztést kitöltötte, az értesítésre bírói rendelvényt vezetni nem lehet.

(2) A bv. előadó az értesítést és - egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, mellékbüntetés értesítést és egyéb iratokat annak a bv. intézetnek küldi meg (adja át), amely az elítéltet az előzetes fogvatartásból elbocsátotta.

28. § (1) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának a feltétele már fennáll, az értesítésre rendelvényt nem vezet, hanem felhívja a bv. intézetet, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó előterjesztést soron kívül tegye meg.

(2) a Bv. előadó az (1) bekezdés szerinti felhívást, értesítést - és ha már rendelkezésre áll - a határozatkiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, ahonnan az elítélt az előzetes fogvatartásból szabadult.

(3) Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra és a bv. intézet az értesítést és határozatkiadmányokat visszaküldte, a bv. csoport az átalános szabályok szerint jár el.

29. § (1) Az előzetes fogvatartás utólagos beszámításáról érkezett értesítést a bv. előadó haladéktalanul továbbítja az elítéltet fogvatartó bv. intézetnek.

(2) A bv. bíró az utólagos beszámításra is tekintettel intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt, ha a szabadságvesztést még nem vették foganatba.

30. § (1) Halasztás engedélyezése esetén a büntetés foganatba vételére irányuló intézkedéseket a halasztás tartamára tekintettel kell megtenni.

(2) Ha a 11. § (2) bekezdése szerinti jegyzéknek a bv. intézet részére történt megküldése után a jegyzéken feltüntetett bármelyik elítélt szabadságvesztésének megkezdésében változás történt (pl. időközben halasztást kapott) vagy a bíróság megállapítja a büntetés végrehajtását kizáró okot (Btk. 66. §) ezt a körülményt a bv. előadó haladéktalanul közli a bv. intézettel.

Pénzbüntetés vagy pénzmellékbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása

31. § Pénzbüntetésnek vagy pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell az alábbi eltérésekkel értelemszerűen alkalmazni:

a) a bv. előadó a szabadságvesztésre vonatkozó értesítéssel együtt az átváltoztató végzés egy kiadmányát küldi meg a bv. intézetnek,

b) ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítésre - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt,

c) a bv. előadó közli a BGH-val a szabadságvesztés megkezdésének napját,

d) a bv. intézet átirata alapján a bv. előadó közli a BGH-val az elítélt szabadlábra helyezésének napját, ha erre azért került sor, mert a szabadságvesztés végrehajtása során a pénzbüntetésre vagy pénzmellékbüntetésre befizetés történt.

A feltételes szabadságra bocsátás

32. § (1) A bv. bíró a bv. intézet előterjesztésétől számított nyolc napon belül kitűzi az elítélt meghallgatásának időpontját és harminc napon belül határoz.

(2) A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha az előzetes fogvatartásban töltött időre figyelemmel az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor már feltételes szabadságra lenne bocsátható.

(3) A bv. előadó a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és, ha az ügyész meghallgatása is szükséges - ennek közlésével - az ügyészt is értesíti.

33. § (1) Annak eldöntéséhez, hogy a büntetés célja, további szabadságelvonás nélkül is elérhető-e, a bv. bíró különösen a következő körülményeket vizsgálja:

a) az elítélt megtartotta-e a bv. intézet rendjére vonatkozó szabályokat, teljesítette-e az őt terhelő kötelezettségeket,

b) képességeire, egészségi állapotára tekintettel megfelelően szorgalmasan dolgozott-e,

c) családjával és volt vagy leendő munkahelyével milyen kapcsolatot tartott fenn,

d) korábbi életviteléhez képest a magatartásában és erkölcsi szemléletében következett-e be kedvező változás, mutat-e készséget arra, hogy a jövőben törvénytisztelő életmódot fog folytatni,

e) felkészült-e a szabadulásra, intézkedett-e szállás és munkahely biztosítása érdekében,

f) az elítélt ellen van-e újabb büntetőeljárás folyamatban.

(2) A bv. bíró a meghallgatáson az elítélten kívül meghallgathatja a bv. intézet parancsnokát vagy annak megbízottját, és a 32. § (3) bekezdése szerint értesített ügyészt.

(3) A bv. bíró szükség szerint betekint az elítéltről vezetett büntetés-végrehajtási nyilvántartásokba (pl. fejlődési lap).

34. § (1) A bv. bíró a meghallgatás adatai alapján dönt a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében. Az elítéltet feltételes szabadságra bocsátja vagy a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.

(2) Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátást mellőzte, de úgy látja, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felkéri a bv. intézet parancsnokát, hogy meghatározott időpontban, de legkorábban három hónap múlva tegyen újabb előterjesztést. Ha a bv. intézet parancsnoka a meghatározott időpontban nem tesz újabb előterjesztést, a bv. bíró felvilágosítást kér.

(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében való döntéshez a szükséges adatok hiányoznak, de rövid időn belül beszerezhetők, a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett, a meghallgatást rövidebb időre elnapolja. Az újabb meghallgatáson a bv. bíró az (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jár el.

(4) A bv. bíró a meghallgatáson a feltételes szabadságra bocsátással egyidejűleg határoz a pártfogó felügyelet alá helyezésről is. A pártfogó felügyelet elrendelésének részletes szabályait a VII. Fejezet tartalmazza.

35. § (1) A bíróság határozatát az elítélt előtt kihirdeti és azt indokolja.

(2) A meghallgatásról szóló jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek egyik példányát az előterjesztéshez csatolt mellékletekkel együtt a bv. intézetnek adja át, a másik példány a bíróságon marad.

36. §[1]

37. § (1) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig a bv. intézet arról értesíti, hogy az elítélttel szemben:

a) más ügyben előzetes letartóztatást elrendelő ügyészi rendelvény vagy bírósági értesítés érkezett,

b) más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztésről értesítés érkezett,

a feltételes szabadságra bocsátást kimondó határozat nem hajtható végre.

(2) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendeli el és a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig a bv. intézet arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget vagy bűncselekményt követett el, a bv. bíró új meghallgatást tűz ki, amelynek eredményéhez képest korábbi határozatát hatályon kívül helyezheti.

A feltételes szabadság megszüntetése

A bv. bíró feladatai

38. § (1) A bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló ügyészi indítványnak a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül kitűzi a meghallgatás időpontját.

(2) A meghallgatásra

a) megidézi a szabadlábon levő elítéltet, a fogvalevő elítélt és a fiatalkorú védőjét, valamint a törvényes képviselőt,

b) értesíti az ügyészt, a védőt, valamint fiatalkorú elítélt esetén a gyámhatóságot,

c) előállíttatja a fogvalevő elítéltet.

(3) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró beszerzi az elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait és intézkedik, hogy a szükséges bizonyítékok rendelkezésre álljanak.

(4) Ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik és ezért nem lehet meghallgatni, a bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik, illetve elfogatóparancsot bocsát ki. [Be. 397. § (2) bek.]

39. § (1) A bv. bíró a Bv. tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről. Határozatának rendelkező részében feltünteti, hogy az ideiglenes foganatba vétel mennyi ideig tarthat.

(2) A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a bv. bíró határozatának egyik kiadmányát megkereséssel az elítélt tartózkodási helye, illetőleg állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes városi, kerületi rendőrkapitányságnak küldi meg az elítéltnek a megyei bv. intézetbe való előállítása céljából.

(3) Ha a rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a megyei bv. intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró az elítélt ellen elfogató parancsot bocsát ki. Erről a megyei bv. intézetet értesíti.

(4) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az ügyész rendelte el és a bv. bíró az elítélt további fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, határozatának egy kiadmányát az elítéltet fogvatartó bv. intézetnek küldi meg.

(5) Ha a bv. bíró az elítélt meghallgatásakor a feltételes szabadság megszüntetése kérdésében még nem dönt, de elrendeli a jelenlevő elítélttel szemben a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét, határozatának egy kiadmányát - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézetnek adja át.

40. § (1) A bv. bíró az indítvány érkezésétől számított harminc napon belül határoz.

(2) A bv. bíró a meghallgatás alapján az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló ügyészi indítványt elutasítja. Ha az ügyész az indítványát - alapos okkal - visszavonja, a bv. bíró az eljárást megszünteti.

(3) A feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya az, hogy a feltételes szabadság tartama a bv. bíró döntése előtt már letelt.

(4) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a bv. bíró az ügyészi indítványt elutasítja és az elítélt fogva van.

41. § (1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető határozat a meghallgatáson jogerőre emelkedik és az elítélt fogva van, a bv. bíró a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

(2) Ha a bv. bíró a meghallgatáson a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelte el, a feltételes szabadságot megszüntető jogerős határozatot - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézetnek adja át.

42. § (1) Ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető határozat a meghallgatáson jogerőre emelkedik, de a bv. bíró a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendeli el, a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el. A szabadságvesztésről kiállított értesítés helyett csak a feltételes szabadságot megszüntető határozatot küldi meg a bv. intézetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerint jár el a bv. csoport akkor is, ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető határozat a meghallgatást követően emelkedik jogerőre.

43. § Ha a feltételes szabadságot megszüntető határozat a meghallgatáson nem emelkedik jogerőre, dönteni kell a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, illetőleg az elítélt további fogvatartásáról.

44. § (1) Az ügyészi indítvány elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti és elrendeli az elítélt azonnal szabadlábra helyezését.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozatot a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

45. § Ha a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, az iratokat a bv. bíró az ügyészségnek küldi meg.

A megyei bíróság másodfokú tanácsának feladatai

46. § A megyei bíróság másodfokú tanácsa soron kívül határoz a benyújtott fellebbezésekről.

47. § Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a másodfokú tanács rendeli el, a tanács elnöke a 39. § (2)-(3) és (5) bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

48. § (1) A feltételes szabadságot megszüntető határozatot a tanács elnöke - feltéve, hogy az elítélt szabadlábon van és a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendelték el - a bv. csoportnak adja át.

(2) Az (1) bekezdés szerint jár el a másodfokú bíróság tanácsának elnöke akkor is, ha a fogvalevő elítéltet a másodfokú tárgyalásra nem állították elő.

(3) Ha a fogvalevő elítéltet a másodfokú tárgyalásra előállították vagy a tárgyaláson jelenlevő elítélttel szemben a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelték el, a tanács elnöke a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek, illetőleg azt - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézettől kért bv. őrnek adja át.

49. § (1) A 48. § (1) bekezdése szerint átadott határozat alapján a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) A bv. csoport a 48. § (2) bekezdés alapján átadott határozatot haladéktalanul megküldi (átadja) annak a bv. intézetnek, amely az elítéltet fogva tartja.

50. § Ha a bíróság az elítélt feltételes szabadságát megszünteti vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, határozatát megküldi annak a bv. csoportnak, amely az elítélt pártfogó felügyeletét végrehajtotta.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása

51. § Ha a bv. intézet előterjesztést tesz a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására a bv. bíró az elítélt meghallgatásának napját 8 napon belül kitűzi és 30 napon belül határoz. A meghallgatás időpontjáról a bv. intézet értesíti.

52. § (1) A meghallgatáson a bv. bíró meghallgatja az elítéltet és ha szükséges a bv. intézet parancsnokát vagy annak megbízottját.

(2) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja, az elítélt előtt kihirdeti és indokolja. A jegyzőkönyv egy példányát átadja a bv. intézetnek.

(3) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés korábbi végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítés "Megjegyzés" rovatába az új fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, bírói aláírással és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bv bíró a határozatát megküldi az ügyben, illetve az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak.

53. §[2]

54. § Ha az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bv. intézet a határozat hatályon kívül helyezésére tesz előterjesztést, a bv. bíró a 51-53. §-okban foglaltak szerint jár el.

A 21. életévét betöltött fiatalkorú végrehajtási fokozatának megállapítása

55. § Ha a bv. intézet a huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú végrehajtási fokozatának megállapítására tesz indítványt, a bv. bíró a 51. és az 52. §-ok rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

56. § Ha a bv. bíró a fiatalkorú feltételes szabadságát huszonegyedik életévének betöltése után megszünteti, az új végrehajtási fokozatról is dönt. A bv. bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárást bíróságnak.

II/A. Fejezet

A szigorított javító-nevelő munka végrehajtása

56/A. § (1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtására a (2)-(6) bekezdésekben írt eltérésekkel, a 7. § (2) bekezdése, a 9. § (1) bekezdésének c) pontja, a 24. §, a 25. § és a 28. § kivételével a 7-30. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A bv. előadó a gyűjtőjegyzékre a szigorított javító-nevelő munka előírási tételszámaként azt a számot jegyzi fel, amely alatt a szigorított javító-nevelő munkát a szigorított javító-nevelő munka végrehajtási ügykönyvben előírja.

(3) A 11. § (2) bekezdése szerint készített jegyzéken a szigorított javító-nevelő munkára ítélteket a szabadságvesztésre ítéltektől elkülönítetten kell feltüntetni.

(4) Ha a szigorított javító-nevelő munka megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes fogvatartását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szigorított javító-nevelő munka büntetését veszik foganatba, a bv. bíró - ha a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának akadálya nincs - az értesítésre bírói rendelvényt vezet.

(5) A (4) bekezdésben írt esetben a bv. előadó az értesítést és - egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, a mellékbüntetés értesítést és az egyéb iratokat megküldi annak a bv. intézetnek, amely az elítéltet fogva tartja, illetőleg annak az intézetnek, amelyben az elítélt más ügyben jogerősen kiszabott szigorított javító-nevelő munka büntetését tölti.

(6) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása az elítélt egészségi állapotában az ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett tartós változás folytán akadályba ütközik, az 56/B. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a végrehajtás érdekében nem tesz intézkedést.

A szigorított javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

56/B. § (1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnését a szigorított javító-nevelő munka foganatba vétele előtt az első fokon eljárt bíróság szerint illetékes bv. bíró, azt követően a szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézet helye szerint illetékes bv. bíró állapítja meg.

(2) A bv. bíró a szigorított javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnéséről hivatalból, illetve az ügyész vagy a szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézet előterjesztésére, a szükséges bizonyítás lefolytatása után határoz.

(3) A bv. bíró a szigorított javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnését megállapító határozatát megküldi az alapügyben első fokon eljárt bíróságnak, az illetékes főügyészségnek, a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó osztályának, valamint - ha a szigorított javító-nevelő munka végrehajtását megkezdték, illetve a végrehajthatóság megszűnését intézeti előterjesztésre állapította meg - a büntetést végrehajtó intézetnek.

A szigorított javító-nevelő munka átváltoztatása szabadságvesztésre

Az átváltoztatási eljárással kapcsolatos feladatok

56/C. § (1) A bv. bíró a szigorított javító-nevelő munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítványnak a bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kitűzi a meghallgatás időpontját.

(2) A meghallgatásra

a) megidézi a szabadlábon levő elítéltet, valamint a fogva levő elítélt védőjét,

b) az intézet parancsnoka útján megidézi és előállíttatja a fogva levő elítéltet,

c) értesíti az ügyészt és a szabadlábon levő elítélt védőjét.

(3) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok és egyéb bizonyítékok a meghallgatáson rendelkezésre álljanak.

56/D. § (1) A bv. bíró az ügyészi indítvány érkezésétől számított 30 napon belül határoz.

(2) A bv. bíró a meghallgatás alapján az ügyészi indítványnak helyt ad, és megállapítja a szigorított javító-nevelő munka, illetve annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát, vagy az átváltoztatásra irányuló ügyészi indítványt elutasítja. Ha az ügyész az indítványát - alapos okkal - visszavonja, az eljárást megszünteti. Ha annak törvényi feltételei fennállanak, a bv. bíró dönt a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendeléséről [Btk. 91. § (1) bek. b) pont].

(3) Ha a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, a bv. bíró az iratokat a főügyészségnek küldi meg.

56/E. § A megyei bíróság másodfokú tanácsa soron kívül határoz a bejelentett fellebbezésről.

56/F. § A bv. bíró az átváltoztatásra irányuló ügyészi indítvány tárgyában hozott jogerős határozatot megküldi a szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézetnek.

A határozat végrehajtásával kapcsolatok feladatok

56/G. § (1) A bv. bíró, illetve a másodfokú tanács elnöke az átváltoztatás tárgyában hozott jogerős határozat végrehajtásáról a 107/1979. (IK. 8.) IM utasítás, illetve ezen utasítás rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával gondoskodik.

(2) A bv. bíró, illetve a másodfokú tanács elnöke a szigorított javító-nevelő munka, vagy annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztésről értesítést állít ki.

(3) Ha a szigorított javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatták át és az alapügyben az elítélttel szemben foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, illetve kitiltást is alkalmaztak, a bv. bíró, illetve a másodfokú tanács elnöke a mellékbüntetésről "II." jelzéssel értesítést állít ki feltéve, hogy annak tartama még nem telt le. Az értesítés "Megjegyzés" rovatába bejegyzi, hogy milyen tartamú szabadságvesztést állapított meg, megjelöli továbbá, hogy korábban az "I-II." jelzésű értesítést hová küldték meg.

(4) Az átváltoztató határozat jogerőre emelkedését követően a bv. bíró a jogerős határozatot megküldi annak a bíróságnak, amely első fokon járt el abban az ügyben, amelyben a szigorított javító-nevelő munkát kiszabták.

(5) A szigorított javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására a 107/1979. (IK. 8.) IM utasítás 116. §-ának, valamint a 117. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

III. FEJEZET

A javító-nevelő munka végrehajtása

A javító-nevelő munka foganatba vétele

57. § (1) A helyi bíróságtól részjegyzékkel küldött javító-nevelő munka értesítések érkezését követően a bv. előadó ellenőrzi, hogy a részjegyzéken megjelölt valamennyi értesítés, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A bv. előadó az észlelt hiányok pótlására a helyi bíróságot felhívja.

(2) A bv. előadó a részjegyzékeken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket a javító-nevelő munka végrehajtási ügykönyvben a kijelölt munkahelyen végrehajtandó javító-nevelő munka (a továbbiakban: ítéletben kijelölt munka) esetén a Jv., a közérdekű munkaként végrehajtandó javító-nevelő munka (továbbiakban: közérdekű munka) esetén Kjv. jelzéssel előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi.

53. § (1) Ha a határozat a megyei bíróság eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítés átvételét a bv. előadó az iratboríték belső oldalán - az átvétel idejének feltüntetésével - aláírásával elismeri. A bv. előadó azt is feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a javító-nevelő munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.

(2) Ha az értesítést más megyei bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó az előírási tételszámot átiratban közli az első fokú bírósággal vagy azzal a bírósággal, amelynek egyébként első fokon el kellett volna járnia.

59. § Az értesítések és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy nincs-e olyan ok, amely a javító-nevelő munka végrehajtását kizárja (Btk. 66. §),

59/A. § (1) A bv. előadó nyilvántartást vezet azokról az állami intézményekről, állami gazdálkodó szervekről és szövetkezetekről, amelyek a közérdekű munkára elítéltek munkáját igénylik (a továbbiakban együtt: közérdekű munkáltató).

(2) A bv. bíró a közérdekű munkára ítélésről szóló bírósági értesítést és az egyéb iratokat haladéktalanul átadja a hivatásos pártfogónak azzal, hogy a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyre 15 napon belül tegyen javaslatot.

(3) A hivatásos pártfogó a bv. csoportban vezetett nyilvántartásból kiválasztott közérdekű munkáltatóval egyezteti, hogy mely időponttól, milyen közérdekű munkára van igénye. A munkáltató nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít és azt aláíratja, vagy a munkáltató írásbeli nyilatkozatát egyéb módon beszerzi. Ezt követően javaslatot tesz a bv. bírónak a közérdekű munkahely kijelölésére. Javaslatához csatolja a közérdekű munkáltató írásbeli nyilatkozatát, valamint az egyéb iratokat.

(4) A bv. bíró a hivatásos pártfogó javaslatától számított nyolc napon belül kitűzi a meghallgatást és harminc napon belül kijelöli a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet. A meghallgatásra az elítéltet megidézi, az ügyészt értesíti. A határozatát megküldi az elítéltnek az első fokon eljárt bíróságnak és a megyei (fővárosi) főügyészség bv. felügyeleti ügyészének.

(5) Ha az elítélt kéri, hogy a közérdekű munkáltatót az ideiglenes lakóhelyén jelöljék ki, és az a bv. bíró illetékességi területén kívül van, az ügy iratait átteszi az eljárásra illetékes bv. bíróhoz.

60. § (1) A bv. bíró

a) felhívja az elítéltet, hogy a munkáltató vezetőjénél, annak munkaügyi feladatot ellátó megbízottjánál (a továbbiakban együtt: munkáltató) a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére mikor jelentkezzék,

b) közli a munkáltatóval a javító-nevelő munkára ítélés tényét, azt, hogy a bíróság a büntetésből az elítélt által előzetes fogvatartásban eltöltött idővel mennyit vett kitöltöttnek, továbbá, hogy az elítélt mikor köteles a büntetést megkezdeni. Az ítéletben kijelölt munkáltatóval közli, hogy az elítélt munkabéréből, munkadíjából, részesedéséből stb. (a továbbiakban együtt: munkabér) levont összeget hova kell befizetni,

c) felhívja a munkáltatót annak közlésére, hogy az elítélt a javító-nevelő munkát mikor kezdte meg, valamint mikor hiányzott,

d) egyidejűleg vagy pótlólag megküldi a munkáltatónak a javító-nevelő munkát kiszabó bírósági ítéletet, valamint közérdekű munka esetén a közérdekű munkahely kijelöléséről szóló bv. bírói határozatot, új munkahely kijelölése esetén pedig az erről szóló bv. bírói határozatot.

(2) A bv. előadó az ügyet a munkáltatónak a javító-nevelő munka foganatba vételéről szóló értesítés megérkeztéig, de legfeljebb tizenöt napig figyelemmel kíséri. Ezt követően az iratokat a bv. bíró által kijelölt hivatásos pártfogónak adja át.

(3) A hivatásos pártfogó a javító-nevelő munka foganatba vételéről az első fokon eljárt bíróságot, valamint a közérdekű munka esetén a bv. bírót írásban értesíti.

(4) Ha a munkáltató tizenöt nap alatt nem küld értesítést a foganatba vételről, annak okáról a hivatásos pártfogó tájékozódik.

61. § (1) Ha a bíróság különböző ítéletekkel kiszabott javító-nevelő munkák összbüntetésbe foglalásáról küld értesítést, a bv. csoport a 21. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) Ha a bíróság szabadságvesztés és javító-nevelő munka, vagy szigorított javító-nevelő munka és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalásáról küld értesítést, a hivatásos pártfogó értesíti a munkáltatót arról, hogy a javító-nevelő munka nem hajtható végre.

(3) Ha a bv. csoport azt észleli, hogy a javító-nevelő munkának más büntetéssel való összbüntetésbe foglalásának a lehetősége áll fenn, erről haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely az összbüntetésbe foglalás tekintetében hatáskörrel és illetékességgel bír.

62. § A javító-nevelő munka végrehajtásának befejezéséről a hivatásos pártfogó az első fokon eljárt bíróságot, valamint az ítéletben kijelölt munka esetén a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó osztályát, közérdekű munka esetén a közérdekű munkáltatót kijelölő bv. bírót értesíti.

A javító-nevelő munka végrehajtásának ellenőrzése

63. § (1) A javító-nevelő munka végrehajtását a hivatásos pártfogó ellenőrzi.

(2) A hivatásos pártfogó a 6/1979. (VI. 29.) IM és a 9/1987. (XI. 21.) IM rendeletben meghatározott feladatokon túl figyelemmel kíséri a javító-nevelő munka végrehajtása során a törvényesség megtartását és intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez, ha a végrehajtást gátló körülményeket, gyakorlatot vagy törvénysértést észlel.

64. § (1) A hivatásos pártfogó az iratok átvétele után az iratborítón feljegyzi.

a) a bírósági határozat adatait, illetve közérdekű munka esetén a bv. bírói határozat adatait is,

b) a javító-nevelő munka megkezdésének és várható befejezésének időpontját.

(2) A hivatásos pártfogó az ítéletben kijelölt munkára ítéltről a 339. számú, a közérdekű munkára ítéltről a 339/a. számú nyilvántartó lapot állítja ki, és azt megküldi a munkáltatónak.

(3) A hivatásos pártfogó a nyilvántartó lapra feljegyzi.

a) az elítélt személyi adatait,

b) az ítéletben kijelölt munkáltatót és az ott meghatározott munkát, közérdekű munka esetén a bv. bíró által kijelölt közérdekű munkáltatót.

c) a büntetésre vonatkozó adatokat,

d) a javító-nevelő munka megkezdésének és várható befejezésének idejét.

65. § (1) Ha a javító-nevelő munka félbeszakítására kerül sor, a hivatásos pártfogó az iratborító belső oldalán feljegyzi a félbeszakításra vonatkozó adatokat.

(2) Ha a munkáltató az elítélt olyan hiányzásairól, szabadságáról, stb. értesíti a bv. csoportot, amely a javító-nevelő munka tartamába nem számítható be, a hivatásos pártfogó ezt feljegyzi az iratborító belső oldalára és meghatározza a büntetés végrehajtása befejezésének új időpontját. Erről a munkáltatót értesíti.

66. § A hivatásos pártfogó az ítéletben kijelölt munka esetén a BGH értesítése alapján az iratborító belső oldalán feljegyzi az elítélt havi összkeresetét és az átutalt bércsökkentés összegét. Ellenőrzi, hogy az elítélt havi összkeresetéhez képest az átutalt összeg megfelel-e az ítéletben megállapított mértéknek.

67. § (1) A hivatásos pártfogó a kijelölt munkáltatónál szükség szerint, de legalább félévenként, közérdekű munkáltatónál a munka foganatbavételétől számított 30 napon belül, azt követően szükség szerint, de legalább félévenként helyszíni ellenőrzést tart.

(2) A helyszíni ellenőrzés során különösen a következőket vizsgálja:

a) a munkáltató ügyintézője eleget tesz-e a javító-nevelő munka végrehajtása során reá háruló feladatoknak, pontosan vezeti-e a nyilvántartó lapot,

b) a büntetés megkezdésének tényleges időpontját,

c) az elítélt valamennyi olyan napon dolgozott-e, amelyet munkában töltött időnek jelöltek meg,

d) az elítéltet nem részesítették-e olyan szabadságban, munkaidő kedvezményben, amely nem illeti meg,

e) az elítélt nem részesült-e olyan javadalmazásban, juttatásban, amelyben nem részesülhet,

f) a kijelölt munkáltatónál a bércsökkentés és az átutalások megfelelőek-e és azokat az elítélt összkeresetéből vonták-e le,

g) az elítéltet megillető jogokat a munkáltató biztosítja-e,

(3) A hivatásos pártfogó az elítéltet a helyszíni ellenőrzés során lehetőség szerint személyesen is meghallgatja.

(4) Az ellenőrzésről a hivatásos pártfogó - két példányban - jegyzőkönyvet készít. Az észlelt hiányosságok megszüntetésére határidőt jelöl meg. A jegyzőkönyv egy példányát a munkáltatónak adja át.

68. § A hivatásos pártfogó ellenőrzi, hogy a megjelölt határidőre az észlelt hiányosságokat, hibákat megszüntették-e. Ha ezek megszüntetésére ismételt felhívás ellenére sem került sor és a hiányosságok, hibák a munkáltató ügyintézőjének kötelességszegésére vezethetők vissza, a hivatásos pártfogó az illetékes szabálysértési hatóságnál feljelentést tesz.

69. § (1) Ha az elítélt az ítéletben kijelölt munkát letöltötte vagy a büntetés végrehajthatósága megszűnt és a bércsökkentés utolsó összege is beérkezett, a bv. bíró az ügyet aláírásával lezárja.

(2) Ha az elítélt az ítéletben kijelölt szövetkezet tagja vagy vállalat dolgozója, az ügyet mindaddig nem lehet lezárni, amíg a zárszámadást, illetve az év végi részesedés elszámolását követően a befizetés meg nem történt. Ha év végi részesedés várható, az ügyet a következő év március 31-ig nyilvántartásba kell tenni, és annak leteltekor az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) Közérdekű munka esetén, ha az elítélt a büntetést letöltötte vagy annak végrehajthatósága megszűnt, a bv. bíró az ügyet aláírásával lezárja.

Eljárás félbeszakítás vagy halasztás esetén

70. § (1) A 2/1985. (III. 1.) IM rendelettel módosított 6/1979. (VI. 29.) IM rendelet 10. §-a (1) bekezdésének második fordulata, valamint a közérdekű munkáról szóló 9/1987. (XI. 21.) IM rendelet 7. §-a (1) bekezdésének második fordulata esetében az Igazságügyi Minisztérium Bírósági Főosztálya jár el.

(2) A hivatásos pártfogó az ügy iratait bemutatja a bv. bírónak, ha az elítélt,

a) a büntetés félbeszakítását kéri,

b) gyermekgondozási díjat, vagy segélyt vesz igénybe,

c) sorkatonai szolgálatra vonul be,

d) munkaterápiás alkoholelvonó intézeti kezelését megkezdik,

(3) A (2) bekezdés eseteiben a hivatásos pártfogó beszerzi az elbíráláshoz szükséges adatokat és az a) pont esetében véleményt nyilvánít. A (2) bekezdés b), c) és d) pontja esetén a bíróság az iratokat felterjeszti az Igazságügyi Minisztérium Bírósági Főosztályhoz.

(4) A bv. bíró a (2) bekezdés a) pontja esetében az iratok alapján - szükség esetén az elítélt meghallgatása után - nyolc napon belül dönt a büntetés félbeszakításáról.

71. § (1) Ha a bíróság a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyezett vagy a javító-nevelő munka végrehajtását a bv. bíró félbeszakította, a hivatásos pártfogó erről a munkáltatót és az elítéltet értesíti.

(2) Ha a bíróság a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdését azért halasztotta el, illetve az igazságügyminiszter azért szakította félbe, mert az elítélt sorkatonai szolgálatra vonult be, a hivatásos pártfogó erről a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságot és a munkáltatót értesíti.

(3) Ha a bíróság a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdését azért halasztotta el, illetve az igazságügyminiszter azért szakította félbe, mert az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, a hivatásos pártfogó erről a munkáltatót és az elítéltet értesíti.

(4) Ha a bíróság a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdését azért halasztotta el, illetve az igazságügyminiszter a végrehajtást azért szakította félbe, mert az elítéltet munkaterápiás alkoholelvonó intézetben kezelik, a hivatásos pártfogó erről az intézet vezetőjét és a munkáltatót értesíti.

(5) A hivatásos pártfogó az értesítetteket felhívja, hogy ha az elítélt egy év eltelte előtt leszerel, a gyermekgondozási díj vagy segély folyósítását egy év eltelte előtt beszüntetik, illetve a munkaterápiás alkoholelvonó intézeti kezelést egy év eltelte előtt felfüggesztik, illetőleg megszüntetik vagy az megszűnik, ezt haladéktalanul közöljék a bv. csoporttal.

(6) A (4) bekezdésben foglalt értesítés esetén a hivatásos pártfogó gondoskodik a javító-nevelő munka végrehajtásáról.

Eljárás új munkahely vagy más munka kijelölése esetén

72. § (1) Ha az elítélt vagy a munkáltató új munkahely vagy az ítéletben kijelölt munkahely esetén más munka kijelölését kéri, illetőleg az ügyész vagy a hivatásos pártfogó ilyen indítványt tesz, a bv. bíró a szükséges bizonyítás lefolytatása után határoz. Közérdekű munka esetén az 59/A. § (2), (4) és (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) Az új munkahely vagy az ítéletben kijelölt munkahely esetén más munka kijelölése kérdésében a hivatásos pártfogó véleményt nyilvánít és beszerzi a szükséges bizonyítékokat. Közérdekű munka esetén az 59/A. § (3) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el.

73. § (1) Ha a bv. bíró a javító-nevelő munka végrehajtására más munkahelyet jelöl ki, a hivatásos pártfogó a határozatot megküldi az eredetileg kijelölt munkáltatónak.

(2) A továbbiakban a bv. csoport a 60. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

74. § Ha az új munkahely kijelölése folytán a javító-nevelő munka végrehajtásának ellenőrzésére más bv. csoport illetékes, a hivatásos pártfogó a 60. §-ban írtak teljesítésére és a javító-nevelő munka végrehajtásának ellenőrzésére az ügy iratait annak a megyei bírósági bv. csoportnak küldi meg, amelynek illetékességi területén az új munkáltató székhelye van.

75. § Ha a bv. bíró az ítéletben kijelölt munkahely esetén más munkát jelöl ki, a hivatásos pártfogó a határozatot megküldi a munkáltatónak.

A javító-nevelő munka szabadságvesztésre való átváltoztatása indítványozásának kezdeményezése

76. § (1) Ha a munkáltató arról értesíti a bv. csoportot, vagy a hivatásos pártfogó azt észleli, hogy az elítélt a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére nem jelentkezett, magát a végrehajtás alól kivonta vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértette, a hivatásos pártfogó megvizsgálja a szabadságvesztésre átváltoztatás kezdeményezésének szükségességét.

(2) Ennek érdekében a munkáltatónál meghallgatja mindazokat, akik tudomással bírnak az átváltoztatásra okot adó körülményekről. A lehetőséghez képest meghallgatja az elítéltet is.

77. § A hivatásos pártfogó összefoglaló jelentését - az indítvány kezdeményezése végett - megküldi az illetékes főügyészségnek. Jelentéséhez csatolja a szükséges iratokat. Az átváltoztatás kezdeményezéséről a munkáltatót értesíti.

78. § (1) Ha az elítéltet a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre való átváltoztatásáig az ítéletben kijelölt munkáltató ideiglenesen eltávolította a munkahelyéről [6/1979. (VI. 29.) IM rendelet 5. § (6) bekezdés], a hivatásos pártfogó erről összefoglaló jelentésében az illetékes főügyészséget tájékoztatja.

(2) Ha a hivatásos pártfogó az ideiglenes eltávolítást nem tartja megalapozottnak, a főügyészséghez fordul.

Eljárás javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetén

79. § (1) A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre való átváltoztatására az 56/C.-56/G. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni a (2)-(4) bekezdésekben írt eltérésekkel.

(2) Az ítéletben kijelölt munka esetében a meghallgatásra megidézi a fiatalkorú elítéltet és védőjét, valamit a törvényes képviselőt.

(3) Indokolt esetben - ha az átváltoztatásra nincs ok - a bv. bíró a javító-nevelő munka végrehajtására más munkahelyet, vagy az ítéletben kijelölt munkahely esetén más munkát jelölhet ki.

(4) A bv. bíró, illetve a másodfokú tanács elnöke a javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítés "Megjegyzés" rovatában feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt javító-nevelő munkát változtatott át szabadságvesztésre.

(5) A bv. bíró a jogerős átváltoztató határozat két kiadmányát átadja annak a hivatásos pártfogónak, aki a javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrizte.

79/A. § (1) A hivatásos pártfogó a bv. bíró által átadott határozatkiadmány alapján értesíti a munkáltatót arról, hogy a javító-nevelő munkát, illetve annak hátralevő részét szabadságvesztésre változtatták át.

(2) Az ítéletben kijelölt munka esetében a hivatásos pártfogó a bv. bíró határozata egy kiadmányának megküldésével, a BGH útján gondoskodik arról, hogy az elítélt részrére visszatérítsék a munkabérének arra az időre levont részét, amely helyett szabadságvesztést kell letölteni.

Eljárás a javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnése esetén

80. § (1) A hivatásos pártfogó az iratokat a javító-nevelő munka végrehajthatatlanságának megállapítása érdekében bemutatja a bv. bírónak, ha

a) a munkáltató arról értesíti, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a büntetés végrehajtását nem teszi lehetővé vagy erről hivatalból tudomást szerez,

b) megkeresésére a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság arról értesíti, hogy a sorkatonai szolgálatra bevonult elítélt egy évi vagy ezt meghaladó katonai szolgálatot teljesített,

c) megkeresésére a munkáltató arról értesíti, hogy az elítélt egy évi vagy ezt meghaladó időre gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesül,

d) megkeresésére a munkaterápiás alkoholelvonó intézet vezetője arról értesíti, hogy az elítélt legalább egy évet töltött az alkoholisták kötelező gyógykezelésén.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése akkor is irányadó, ha a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatták át.

(3) A hivatásos pártfogó a határozat meghozatalához szükséges bizonyítékokat beszerzi.

81. § (1) A bv. bíró a javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnéséről a szükséges bizonyítás lefolytatása után határoz.

(2) A bv. bíró a javító-nevelő munka végrehajthatóságának megszűnését megállapító határozatát megküldi a munkáltatónak, az első fokon eljárt bíróságnak és a javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrző hivatásos pártfogónak. Az ítéletben kijelölt munka esetében a határozatot megküldi a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Osztályának, közérdekű munka esetében pedig a közérdekű munkáltatót kijelölő bv. bírónak.

82. § Ha a javító-nevelő munka végrehajtása során olyan körülmény merül fel, amely a javító-nevelő munka további végrehajtását kizárja és ennek megállapítása nem tartozik a bv. bíró hatáskörébe, a bv. bíró az első fokon eljárt bíróságot keresi meg a büntetés végrehajtását kizáró ok megállapítása végett.

IV. FEJEZET

A bv. csoport feladatai a közügyektől, a foglalkozástól és a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a kiutasítás végrehajtásában

83. § (1) Az "I" jelzésű mellékbüntetés értesítést a bv. előadó haladéktalanul megküldi:

a) az elítélt állandó lakóhelye szerint illetékes városi, kerületi rendőrkapitányságnak;

b) az állandó bejelentett lakással nem rendelkező elítélt esetén a Belügyminisztérium Lakcím- és Közlekedésnyilvántartó Osztályának;

c) külföldi állampolgár esetén a bíróság székhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának.

(2) Kitiltás esetén a bv. előadó a mellékbüntetés értesítés "Megjegyzés" rovatában feljegyzi a szabadságvesztés megkezdésének előrelátható idejét, illetve azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést már tölti.

84. § (1) A bv. előadó a "II" jelzésű mellékbüntetés értesítést a szabadságvesztés értesítéssel együtt adja át (küldi meg) a bv. intézetnek. A mellékbüntetés értesítés "Megjegyzés" rovatába bejegyzi a mellékbüntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a mellékbüntetés tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogvalevő terheltről a szabadságvesztés értesítést közvetlenül a bv. intézetnek adta át a bv. előadó a "II" jelzésű mellékbüntetés értesítést - az (1) bekezdésben írt bejegyzés nélkül - haladéktalanul a bv. intézetnek küldi meg (adja át).

85. § (1) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítésben megjelölte, hogy a mellékbüntetések közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - ha a külön ítéletekre vonatkozó értesítéseket és mellékbüntetés értesítéseket a bv. intézetnek még nem küldte meg - a végrehajtásra kerülő mellékbüntetés "II" jelzésű értesítésére feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján - mint az elítéltre hátrányosabbat - a mellékbüntetést végre kell hajtani.

(2) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő "II" jelzésű mellékbüntetés értesítésre azt jegyzi fel, hogy a mellékbüntetést nem kell végrehajtani.

(3) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítéssel együtt a végrehajtásra kerülő mellékbüntetés "II" jelzésű értesítését a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó mellékbüntetések "II" jelzésű értesítését pedig annak a rendőri szervnek küldi meg, amelynek a mellékbüntetések "I" jelzésű értesítéseit korábban már megküldte.

(4) Ha a "I" jelzésű mellékbüntetés értesítéseket a bv. előadó a rendőri szervnek még nem küldte meg, akkor a végre nem hajtandó mellékbüntetések valamennyi mellékbüntetés értesítését - a (2) bekezdés szerinti feljegyzéssel ellátva - irattárba helyezi.

86. § Ha a bv. csoport a bíróságtól "I-II" jelzéssel ellátott mellékbüntetés értesítést kapott, azokat megküldi a 83. § (1) bekezdésében meghatározott rendőri szerveknek.

87. § (1) Ha a bv. csoport a bíróságtól csak "II" jelzésű mellékbüntetés értesítést kap, azt a bv. előadó - a szabadságvesztés foganatba vételekor - a bv. intézetnek küldi meg.

(2) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a "II" jelzésű mellékbüntetés értesítést irattárba helyezi.

Eljárás kegyelem esetén

89. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztésre annak megkezdése előtt kegyelemben részesült, a bv. előadó a "II" jelzésű mellékbüntetés értesítésen a kegyelem tényét, a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a mellékbüntetés lejárta napjával együtt feltünteti és a mellékbüntetés értesítést a 83. § (1) bekezdésében meghatározott rendőri szervnek megküldi.

(2) Ha a kegyelem a mellékbüntetésre is kiterjed, a bv. előadó a "II" jelzésű mellékbüntetés értesítésre ezt a tényt ugyancsak feljegyzi.

(3) Ha a bv. előadó a kegyelem gyakorlásáról szóló értesítést megérkezése előtt a "I" jelzésű mellékbüntetés értesítést a rendőrségnek még nem küldte meg:

a) amennyiben a kegyelem a mellékbüntetés elengedésére is kiterjed, a mellékbüntetés értesítéseket - a kegyelmi elhatározás feljegyzése mellett - irattárba helyezi,

b) amennyiben a mellékbüntetés teljes elengedésére nem került sor, de a főbüntetésként alkalmazott szabadságvesztést kegyelemből pénzbüntetésre, javító-nevelő munkára változtatták át, vagy azt próbaidőre felfüggesztették, a "I" jelzésű mellékbüntetés értesítést "I-II" jelzéssel látja el, azon a kegyelmi elhatározást feltünteti és azt a 83. § (1) bekezdésében meghatározott rendőri szervnek megküldi. A "II" jelzésű mellékbüntetés értesítést - a kegyelem feltüntetésével - irattárba helyezi.

(4) Ha a bíróság arról értesíti a bv. csoportot, hogy a kegyelem hatályát vesztette, a bv. előadó ennek feltüntetésével az irattárba helyezett mellékbüntetés értesítést az illetékes rendőri szervnek megküldi.

Eljárás perújítással, törvényességi óvással érintett mellékbüntetés esetén

89. § A bv. előadó a 88. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el, ha a bíróság arról értesíti, hogy perújítás vagy törvényességi óvás folytán az elítéltet felmentették vagy vele szemben mellékbüntetést nem alkalmaztak.

Eljárás kiutasítás esetén

90. § (1) A bv. előadó a kiutasításra vonatkozó külön értesítést az ítéletkiadmányokkal együtt a szabadságvesztés értesítéshez csatolja és az elítélt bv. intézetbe utalásakor a bv. intézetnek átadja, illetőleg az ítéletkiadmányokat pótlólag megküldi.

(2) Ha a bíróság a fogvalevő terheltről a szabadságvesztés értesítést közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a külön értesítést küldi meg a bv. intézetnek.

V. FEJEZET

A szigorított őrizet

A szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás

91. § A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel értelemszerűen alkalmazni kell a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátásra is.

92. § (1) A bv. bíró a meghallgatáson fokozott gonddal vizsgálja a 35. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeken túl azt, hogy:

a) alaposan feltehető-e, hogy az elítélt ideiglenes elbocsátása esetén nem követ-e el újabb bűncselekményt,

b) az elítélt megfelelő környezetbe kerül-e.

(2) A meghallgatásról a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni.

(3) A bv. bíró - ha az elítéltet a szigorított őrizetből ideiglenesen elbocsátotta - a jegyzőkönyv egy példányát a bv. intézet útján haladéktalanul elküldi az elítélt volt vagy leendő lakóhelye szerint illetékes bv. csoport hivatásos pártfogójának.

Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megszegése miatt

93. § A feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes elbocsátás megszüntetésére is.

VI. FEJEZET

A javítóintézeti nevelés

Elbocsátás a javítóintézetből

94. § A feltételes szabadságra bocsátás szabályait a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra az alábbi eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

95. § (1) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról az ügyészt és a javítóintézet igazgatóját értesíti, szükség szerint megidézi a törvényes képviselőt is.

(2) A bv. bíró jegyzőkönyvbe foglalt határozatát négy példányban készíti el, amelyből három példányt kézbesítésre átad a javítóintézetnek.

A javítóintézeti nevelés folytatása

96. § A feltételes szabadság megszüntetésének szabályait a javítóintézeti nevelés folytatására az alábbi eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

97. § (1) A bv. bíró a meghallgatásra a törvényes képviselőt is megidézi.

(2) Ha a döntés időpontjáig a fiatalkorú a 19. életévét betöltötte, a bv. bíró az eljárást megszünteti.

(3) A javítóintézeti nevelés ideiglenes foganatba vételére elfogató parancs nem bocsátható ki.

98. § (1) Ha a bv. bíró elrendelte a javítóintézeti nevelés folytatását, a fiatalkorú intézetbe szállításáról határozatának megküldésével a rendőrséget keresi meg, vagy a törvényes képviselőt bízza meg.

(2) A javítóintézetet határozatának megküldésével értesíti.

(3) Ha az intézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, a bv. bíró a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorú beszállításáról.

99. §

A tanulmányok folytatása a javítóintézetben

100. § (1) A bv. bíró a javítóintézet igazgatójának előterjesztését az érkezéstől számított nyolc napon belül meghallgatásra tűzi ki és harminc nap alatt határozatot hoz.

(2) A meghallgatás időpontjáról az ügyészt és a javítóintézet igazgatóját értesíti.

101. § (1) A bv. bíró eljárása során vizsgálja, hogy a megkezdett tanulmányok folytatása, befejezése a fiatalkorú érdekében áll-e.

(2) A bv. bíró meghallgatja a fiatalkorút, az intézet igazgatóját vagy megbízott képviselőjét, a fiatalkorú nevelőjét és mindazokat, akiknek meghallgatása a döntéshez szükséges.

(3) A bv. bíró eljárása során betekint a fiatalkorúról vezetett iratokba és nyilvántartásokba.

102. § (1) A bv. bíró jegyzőkönyvbe foglalt határozatát két példányban készíti el, amelynek egyik példányát a javítóintézetnek adja át.

(2) Határozatában elrendeli a tanulmányok folytatását vagy az előterjesztést elutasítja.

(3) Határozatát a fiatalkorú előtt kihirdeti és indokolja.

103. § A tanulmányok javítóintézetben való folytatása elrendelésének nem akadálya, hogy a fiatalkorú az eljárás tartama alatt a tizenkilencedik életévét betöltötte, de előfeltétele, hogy a határozat meghozatalakor az intézetben tartózkodjon.

104. §[3]

VII. FEJEZET

A pártfogó felügyelet végrehajtása

105. § (1) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátással, a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátással, illetőleg a javítóintézetből ideiglenes elbocsátással egyidejűleg határoz az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezéséről.

(2) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellőzése esetén a Bv. tvr. 93. §-a alapján akkor helyezheti pártfogó felügyelet alá az elítéltet, ha a bv. intézet javaslatának beszerzésére a szabadulás közeli időpontja miatt nincs lehetőség.

(3) Ha a bv. intézet a Bv. tvr. 93. §-a szerinti pártfogó felügyelet elrendelésére tett előterjesztést, a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás szabályai szerint folytatja le a meghallgatást.

106. § (1) A bv. bíró a meghallgatáson a 33. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeken túl vizsgálja:

a) az elítélt személyiségére,

b) személyi, családi körülményeire, vagyoni helyzetére,

c) volt és leendő környezetére,

d) korábbi életfelfogására, életvezetésére vonatkozó adatokat.

(2) A bv. bíró a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a pártfogó felügyelet elrendeléséről és szükség esetén meghatározza a külön magatartási szabályokat.

(3) Fiatalkorú esetében magatartási szabályok előírása csak akkor mellőzhető, ha a fiatalkorú személyiségére és környezetére vonatkozó adatok szerint ez feleslegesnek mutatkozik.

107. § A pártfogó felügyelet alá helyezés ügyében tartott meghallgatásról a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja. Két példányt a javaslathoz csatolt mellékletekkel együtt a bv. intézetnek ad át azzal, hogy az egyik példányt a pártfogó felügyelet végrehajtására illetékes bv. csoport hivatásos pártfogójának, illetve fiatalkorú esetében a gyámhatóságnak küldjék meg.

108. § (1) Ha a bv. intézet arról értesíti a bv. bírót, hogy a pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt ellen a szabadulásáig más ügyben jogerős szabadságvesztésről vagy előzetes letartóztatásról szóló értesítés érkezett, a bv. bíró korábbi határozatát hatályon kívül helyezi és erről a bv. intézetet értesíti.

(2) Hatályon kívül helyezésnek nincs helye, ha pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatásáról érkezett értesítés vagy szabálysértési határozat alapján elzárást kell foganatosítani.

109. §

A pártfogó felügyelet módosítása, megszüntetése

110. § (1) Ha az ügyész, a hivatásos pártfogó, a rendőrség, illetve a gyámhatóság a Bv. tvr. 13. §-ának (3) bekezdése szerint javaslatot tesz a pártfogó felügyelet meghosszabbítására, illetve megszüntetésére vagy a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatására, a bv. bíró harminc napon belül határoz. A meghallgatás időpontjáról értesíti az ügyészt és a hivatásos pártfogót. A pártfogoltat és a társadalmi pártfogót szükség szerint idézi vagy értesíti, a fiatalkorú pártfogoltat, a fiatalkorú hivatásos pártfogóját, valamint a meghallgatni kívánt más személyeket megidézi.

(2) Ha a rendőrség a Bv. tvr. 97. § (2) bekezdés g) pontja alapján azt indítványozza, hogy a pártfogó felügyelet alá helyezett rendszeresen jelentkezzen a rendőrségen, a bv. bíró ezt a külön magatartási szabályt előírja.

(3) Ha a pártfogolt a meghallgatáson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a bv. bíró elővezetését rendeli el.

(4) Ha a bv. bíró a bíróság határozatában előírt magatartási szabályokat megváltoztatja, a határozatát az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

111. § A bv. bíró a határozatát a meghallgatáson jelenlevők előtt kihirdeti és indokolja. A határozat egy kiadmányát a pártfogoltnak és az érdekelt szerveknek megküldi, a hivatásos pártfogónak átadja.

112. § Ha a pártfogolt kéri a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat módosítását, a bv. bíró a 110-111. §-ok értelemszerű alkalmazásával jár el. Ha a pártfogolt meghallgatása nem szükséges, őt a meghallgatás időpontjáról értesíti, távolmaradása esetén az iratok alapján határoz.

Egyéb rendelkezések

113. § (1) A bv. bíró, ha a feltételes szabadságra bocsátás, szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátás, illetőleg az ezzel kapcsolatos pártfogó felügyelet alá helyezés vagy a Bv. tvr. 93. §-a alapján történő pártfogó felügyelet alá helyezés kérdésében dönt, az elítéltet a bv. intézetben hallgatja meg.

(2) A feltételes szabadságnak és a szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátásnak a magatartási szabályok megszegése miatti megszüntetése, a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelése, valamint a pártfogó felügyelet módosítása iránti eljárásban a bv. bíró az elítéltet, illetőleg a pártfogoltat a bíróságon hallgatja meg.

(3) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátás és a tanulmányok javítóintézetben folytatására irányuló eljárásban a bv. bíró a fiatalkorút a javítóintézetben hallgatja meg.

A pártfogó felügyelet végrehajtásának előírása

114. § (1) Ha a bíróságtól pártfogó felügyelet elrendeléséről érkezik értesítés a bv. előadó az 57-58. §-ok rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) Ha a pártfogó felügyeletet a bv. bíró rendelte el és erről a bv. intézet a határozat egy kiadmányának megküldésével értesítette a bv. csoportot, a bv. előadó a pártfogó felügyeletet a végrehajtási ügykönyvben előírja.

(3) A bv. előadó a pártfogó felügyelet végrehajtására az iratokat a hivatásos pártfogónak adja át.

A hivatásos és a társadalmi pártfogók tevékenysége

115. § (1) Ha az elítélt letelepedéséhez, illetve munkába állásához segítséget kérnek, a hivatásos pártfogó ennek érdekében - illetékességi területén - bármely városi, fővárosi, kerületi tanács végrehajtó, bizottságának lakásügyi, illetőleg munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, megyei városi kerületi hivatalhoz, községi tanács szakigazgatási szervéhez fordulhat.

(2) A pártfogolt munkába helyezése érdekében a hivatásos pártfogó a munkáltató szerveknél közvetlenül is eljárhat.

(3) A hivatásos pártfogó intézkedésének eredményét az elítélttel, illetőleg a segítséget kérővel írásban vagy szóban közli.

116. § (1) Ha a bv. előadó a pártfogó felügyelet végrehajtásának iratait átadta, a hivatásos pártfogó gondoskodik a társadalmi pártfogók kijelöléséről és a pártfogó felügyelet végrehajtása előfeltételeinek biztosításáról.

(2) Ennek érdekében - szükség esetén - a hivatásos pártfogó, illetve a társadalmi pártfogó a pártfogó felügyelet alá helyezett elítéltet a bv. intézetben felkeresheti.

117. § (1) A hivatásos pártfogó a társadalmi pártfogót írásban bízza meg és meghatározza a pártfogolttal való kapcsolattartás módját. Közli a pártfogó felügyelet általános és külön magatartási szabályait, valamint a pártfogó felügyelet tartamát.

(2) A hivatásos pártfogó a pártfogoltat írásban értesíti a társadalmi pártfogó kijelöléséről és szükség szerint felhívja a jelentkezési kötelezettség teljesítésére.

118. § (1) A társadalmi pártfogó a pártfogolttal felveszi a kapcsolatot, megismeri életkörülményeit, rendszeresen figyelemmel kiséri magatartását, munkáját és részére a szükséges segítséget megadja.

(2) Ha a társadalmi pártfogó azt észleli, hogy a pártfogolt a magatartási szabályokat megszegi vagy olyan intézkedésre van szükség, amelyet nem tud megtenni, a hivatásos pártfogóhoz fordul.

(3) A hivatásos pártfogó a társadalmi pártfogót legalább félévenként beszámoltatja. Ennek alapján meghatározzák a pártfogó felügyelet végrehajtásának további feladatait és módszereit.

119. § (1) A társadalmi pártfogót fel kell menteni megbízatása alól és új társadalmi pártfogót kell kijelölni, ha

a) a pártfogolt munka- vagy lakóhelyet változtat,

b) a társadalmi pártfogó megbízásáról lemond,

c) a pártfogó felügyelet megfelelő ellátása nem biztosított.

(2) A társadalmi pártfogó felmentéséről, új társadalmi pártfogó megbízásáról a korábbi és az új társadalmi pártfogót és a pártfogoltat a hivatásos pártfogó írásban értesíti.

120. § (1) A hivatásos pártfogó a pártfogoltat szükség szerint személyesen ellenőrzi.

(2) Annak a pártfogoltnak a pártfogó felügyeletét a hivatásos pártfogó hajtja végre, akinek társadalmi pártfogó kijelölése nem biztosítható.

(3) A hivatásos pártfogó a pártfogó felügyelet alatt tett szóbeli intézkedéséről, a pártfogoltról kapott szóbeli tájékoztatásról és személyes tapasztalatairól feljegyzést készít.

121. § (1) A hivatásos pártfogó megkeresheti a rendőrséget a végrehajtás érdekében szükségesnek tartott intézkedések megtételére. A rendőrség által ellenőrzött magatartási szabályok megtartásáról és a pártfogolt magatartásáról véleményt kérhet.

(2) Az ismeretlen helyre távozott pártfogolt körözésére a rendőrséget keresi meg.

122. § (1) A BGH a letéti számlára érkezett összegről a hivatásos pártfogót értesíti.

(2) A hivatásos pártfogó a letétként kezelt összeg felhasználásáról a BGH útján intézkedik.

(3) A pártfogó felügyelet megszűnése esetén a hivatásos pártfogó a letétként kezelt pénzről elszámolást készít, amelyet a pártfogoltnak megküld. Az esetleg fennmaradó összeget kiutalja a pártfogoltnak.

123. § (1) A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes hivatásos pártfogó hajtja végre.

(2) Ha a pártfogolt munkahelye nem a lakóhelye szerinti megyei bíróság területén van, a hivatásos pártfogó a munkahely szerint illetékes megyei bíróság bv. csoportjának hivatásos pártfogóját megkeresheti munkahelyi társadalmi pártfogó kijelölése és egyéb intézkedések megtételére.

(3) A (2) bekezdés esetén a megkereső és a megkeresett hivatásos pártfogók folyamatosan tájékoztatják egymást az elítélt magatartásáról, munkájáról és tapasztalataikról. A megkeresett hivatásos pártfogó érdemi intézkedést akkor tehet, ha erre a megkereső hivatásos pártfogó felkérte vagy az halaszthatatlan.

123/A. § A hivatásos pártfogó megidézheti a pártfogoltat, ha a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében, illetve a magatartási szabályok megszegése miatt a meghallgatása szükséges. Az idézéssel szembeni mulasztás következményeire a pártfogoltat figyelmezetni kell. Ha a pártfogolt a szabályszerű idézés ellenére a meghallgatáson nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, a hivatásos pártfogó kérheti, hogy a bv. bíró a pártfogolt elővezetését rendelje el.

124. § (1) A hivatásos pártfogó az illetékes főügyészségnek javaslatot tesz:

a) ha a próbára bocsátott a magatartási szabályokat megszegi az időtartam meghosszabbításának, illetve, ha súlyosan megszegi a próbára bocsátás megszüntetésének,

b) ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének,

c) ha a feltételes szabadságra bocsátott a magatartási szabályokat megszegi a feltételes szabadság megszüntetésének,

d) ha a szigorított őrizetből ideiglenesen elbocsátott a magatartási szabályokat megszegi, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének indítványozására.

(2) A Bv. tvr. 93. §-a alapján elrendelt pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megszegése esetén a hivatásos pártfogó az illetékes rendőri szervnél szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezhet.

(3) Indítványához, illetve feljelentéséhez csatolja a szükséges bizonyítékokat. A pártfogolt magatartásáról rövid jellemzést ad.

125. § (1) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának foganatba vétele folytán a pártfogó felügyelet nem szűnik meg [Btk. 80. § (5) bekezdés, 89. § (5) bekezdés] a pártfogolt szabadulása után a pártfogó felügyelet végrehajtását folytatni kell.

(2) A szabadságvesztés foganatba vételét követően a hivatásos pártfogó tájékozódik az elítélt várható szabadulásának idejéről.

(3) A szabadságvesztés tartama alatt a hivatásos pártfogó az elítélttel kapcsolatot tart és az elítélt részére - különösen a szabadulása előtti időben - a szükséges támogatást megadja.

(4) A hivatásos pártfogó a próbaidő meghosszabbodásáról a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Osztályát értesíti.

126. § (1) A 125. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, ha az újabb szabadságvesztésből szabaduláskor az elítélt pártfogó felügyeletét ismételten elrendelik a pártfogó felügyeletet együttesen kell végrehajtani.

(2) Magatartási szabályszegés miatt a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásnak elrendelését, illetve az ideiglenes elbocsátás megszüntetését csak akkor lehet indítványozni, ha a magatartási szabályszegés a próbaidő, illetőleg az ideiglenes elbocsátás tartama alatt történt.

126/A. § Ha a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásakor az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll [Btk. 91. § (2) bek.], a szigorított javító-nevelő munka tartama alatt a pártfogó felügyeletet az eredetileg illetékes bv. csoport hajtja végre. A szigorított javító-nevelő munkával ellentétes magatartási szabályok módosítására a 110. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

127. § (1) Ha a pártfogolt a pártfogó felügyelet végrehajtása alatt más megyei bíróság illetékességi területére költözik, a hivatásos pártfogó a végrehajtási ügy iratait a pártfogolt új lakóhelye szerint illetékes bv. csoporthoz teszi át.

(2) Az áttétellel egyidejűleg a pártfogó által kezelt pénzt is át kell utalni az illetékes BGH-nak.

(3) Ha a pártfogoltat a pártfogó felügyelet végrehajtása alatt sorkatonai vagy 20 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatra hívják be, a hivatásos pártfogó a végrehajtási ügy iratait a pártfogolt állandó lakóhelye szerint illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság útján az illetékes katonai bírósághoz teszi át.

(4) A pártfogolt szolgálati viszonyának megszűnése után - ha a pártfogó felügyelet még nem szűnt meg - a magatartási szabályokat a megyei (fővárosi) bíróság bv. bírája a 110. § (1) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával állapítja meg.

128. § (1) A pártfogó felügyelet megszűnéséről a hivatásos pártfogó értesíti a pártfogoltat, a rendőrséget, valamint azt a személyt vagy szervet, akit korábban a pártfogó felügyelet elrendeléséről vagy foganatosításáról értesített.

(2) Ha a bíróság a feltételes szabadságot, ideiglenes elbocsátást megszüntette, a hivatásos pártfogó a határozatkiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, amely a szabadságvesztés vagy a szigorított őrizet hátralevő részét foganatba vette.

Az utógondozás

129. § (1) A hivatásos pártfogó a szabadságvesztésből, szigorított őrizetből szabadult elítélt szociális segély vagy kölcsön iránti kérelmét a véleményt tartalmazó javaslattal együtt továbbítja a tanács egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez.

(2) A szakigazgatási szerv kérésére a hivatásos pártfogó véleményt küld, ha a kérelmet közvetlenül a szakigazgatási szervnél nyújtotta be.

130. § (1) Ha az elítélt vagy érdekében a bv. intézet még az elítélt szabadulása előtt a hivatásos pártfogóhoz fordul, a hivatásos pártfogó a 115. § szerint intézkedik és intézkedésének eredményéről a bv. intézetet vagy az elítéltet értesíti.

(2) Ha az elítélt vagy a bv. intézet még az elítélt szabadulása előtt társadalmi pártfogó kijelölését kéri, a hivatásos pártfogó társadalmi pártfogót bíz meg.

(3) A társadalmi pártfogó tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a hivatásos pártfogót és szükség szerint a bv. intézetet.

(4) Amennyiben az elítéltet a bv. bíró pártfogó felügyelet alá helyezi, társadalmi pártfogóként - lehetőleg - azt a személyt kell kijelölni, aki az elítéltnek már korábban is segítséget nyújtott.

131. § A hivatásos pártfogó a pártfogó felügyelet alá nem helyezett szabadulónak is segítséget nyújt társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez, így különösen a letelepedéséhez, munkába állásához, családi kapcsolatainak helyreállításához.

VIII. FEJEZET

A Bírósági Gazdasági Hivatal feladatai

132. § (1) A helyi bíróságtól gyűjtőjegyzékkel küldött egységes értesítések érkezését követően a BGH ellenőrzi, hogy a gyűjtőjegyzék tételszámai folytatólag követik-e az előző sorszámú gyűjtőjegyzék utolsó tételszámát, valamint azt, hogy az értesítések adatai a gyűjtőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.

(2) A BGH az egységes értesítés alapján az államot illető követeléseket előírja és az előírás tételszámát az egységes értesítésen feljegyzi. Az előírás megtörténtét az előírási tételszámoknak a gyűjtőjegyzéken való feltüntetésével igazolja és a gyűjtőjegyzék egyik példányát a helyi bíróságnak visszaküldi.

133. § A BGH a határozatokat a jelen utasításban, valamint egyéb utasítások és az irányadó pénzügyi jogszabályok szerint hajtja végre.

A pénzbüntetés és pénzmellékbüntetés megfizetése

134. § (1) A felnőttkorú terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés és pénzmellékbüntetés (a továbbiakban együttesen: pénzbüntetés) megfizetésére a BGH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a BGH bevételi számlájára fizesse meg. A felhívásban az ítélet jogerőre emelkedésének napját feltünteti.

(2) Ha a tanács elnöke az ítélet kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre az elítélt részére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a BGH az (1) bekezdésben írt felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot (időpontokat) jelöli meg a befizetés határidejéül.

(3) A fiatalkorú terheltet a BGH a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel a pénzbüntetés megfizetésére. Ezt a felhívást a BGH-nak az a dolgozója írja alá, akit a megyei bíróság elnöke e feladattal megbízott. Ugyanígy kell eljárni, ha a köztársasági elnök kegyelmi határozatával állapított meg pénzbüntetést.

(4) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a (3) bekezdésben írt felhívást olyan időben kell kibocsátani, hogy a kötelezett a halasztás vagy részletfizetés határidejéig fizetési kötelezettségét teljesíteni tudja.

(5) A BGH a felhívásokhoz postai befizetési lapot (lapokat) csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti.

135. § (1) A BGH a pénzbüntetés előírása és az elítélt fizetésre történt felhívása után az iratokat a számviteli szabályoknak megfelelően határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) Ha a felnőtt korú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés esetén pedig a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg valamely részlet befizetését elmulasztotta, a BGH az első fokú bíróságot keresi meg a pénzbüntetés (a pénzbüntetés meg nem fizetett része) szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

(3) A BGH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha az elítélt terhére kiszabott pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt (feladóvevényt) bemutatták és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt. A feladóvevény átvételéről elismervényt kell adni.

(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést vagy annak egy részét katonai szolgálatának megkezdéséig nem fizette meg, leszereléséig a BGH a pénzbüntetést - további intézkedés nélkül - nyilvántartja. A 107/1979. (IK 8.) IM utasítás 128. §-ában írt lehetőségre a BGH az újabb intézkedés előtt az elítéltet figyelmezteti.

136. § (1) Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés esetén pedig a befizetésre adott határnapot, illetőleg valamely részlet befizetését elmulasztotta a BGH a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett - a befizetés addigi adatainak közlése és az egységes értesítés általa készített kivonatának egyidejű megküldése mellett - a Megyei Bírósági Végrehajtói Irodát, illetve a Budapest Bírósági Végrehajtói Irodát keresi meg.

(2) Ha a fiatalkorú a vele szemben kiszabott pénzbüntetést nem fizette meg és az ennek behajtására irányuló eljárás is eredménytelen maradt, a BGH az első fokú bíróságot keresi meg a pénzbüntetés (a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének) szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

137. § (1) A pénzbüntetésnek a 135. § (2), illetőleg a 136. § (2) bekezdésében írt megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről a BGH az első fokú bíróságot haladéktalanul értesíti, feltéve, hogy az átváltoztató végzés kiadmányát a bíróságtól még nem kapta meg. Ellenkező esetben a BGH a 138. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A 135. § (3) bekezdése az (1) bekezdés esetén is irányadó.

138. § (1) A BGH a pénzbüntetésre időközben történt befizetésről a bv. csoportot haladéktalanul értesíti.

(2) Ha pénzbüntetés megfizetése (részbeni megfizetése) az elítéltnek a bv. intézetbe való beutalása után, illetve a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása alatt történt, erről a BGH a bv. csoport útján értesíti a bv. intézetet.

(3) Ha a helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása alatt a pénzbüntetést részben vagy egészben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből leróvottnak tekintendő összeget a BGH visszafizeti.

139. § (1) Ha a 134. § (1) bekezdésében írt felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen vagy ismeretlen helyre távozott, a BGH az elítélt bejelentett lakásának közlése végett a BM Lakcím- és Közlekedésnyilvántartó Osztályát keresi meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben írt eljárás nem vezetett eredményre, a BGH lakcímfigyelés elrendelése végett az első fokon eljárt bíróságot keresi meg.

Az előírt pénzbüntetés közlése

140. § (1) A BGH felnőtt korú elítélt esetében az általa előírt pénzbüntetést - az elévülési határidőn belül - a megfizetésig, illetőleg mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy az elítélten helyettesítő szabadságvesztés végrehajtását foganatba vették, illetve a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt esetében a folytatólagos foganatbavételt előjegyezték.

(2) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH ezt törli.

(3) A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bíróság a a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró okot állapított meg (Btk. 66. §), vagy a kegyelem folytán megállapított pénzbüntetés az elévülési időn belül nem hajtható be.

(4) Ha a bíróság a pénzbüntetés mellett kiutasítás mellékbüntetést is alkalmazott, a BGH a pénzbüntetés megfizetéséről a bíróság székhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályát értesíti.

Vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezés

141. § (1) A BGH a nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján jelentést tesz a bíróságnak, ha a vagyonelkobzást végrehajtás alá vonható vagyon hiányában nem lehet foganatosítani. A BGH a bíróság határozata alapján a vagyonelkobzás végrehajthatatlanságának tényét nyilvántartásába feljegyzi (a vagyonelkobzást törli) és a vagyonelkobzási ügyet befejezettként kezeli.

(2) A BGH az elkobzás alá eső érték, illetve vagyoni előny megfizetésére az elítéltet önkéntes teljesítésre hívja fel és a továbbiakban a 134. § (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.

(3) Ha a terhelt a (2) bekezdésben irt felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a BGH a 136. § (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jár el.

A védő, a szakértő, a tanú költségben marasztalása, bűnügyi költség

142. § (1) Ha a bíróság a védőt, a szakértőt vagy a tanút a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére kötelezte, határozata alapján a követelés előírására és behajtására a BGH a 134. § (3)-(5) bekezdésében és a 136.§-ban írtak szerint jár el.

(2) Az (1) bekezdésben írt rendelkezéseket az államot illető bűnügyi költséggel kapcsolatban is alkalmazni kell.

Biztosíték

142/A. § (1) Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a BGH a biztosítékot a befizetésekor előírja.

(2) A BGH a befizetésről a biztosíték letételét engedélyező határozattal és a befizetés igazolásával értesíti a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályát. Értesíti az ügyben eljáró bíróságot is a számlaszám közlésével.

(3) A BGH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el. Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, az elkobzás alá eső érték, vagyoni előny, illetve bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt nem lehet intézkedni, azt törölni kell.

(4) Ha a biztosíték a terheltnek visszajár [Be. 393/B. § (4) bekezdés], a BGH az erről rendelkező határozatkiadmány beérkezése után a visszatérítést teljesíti.

Egyetemleges kötelezettség

143. § (1) Ha a bíróság az elkobzás alá eső érték, illetőleg vagyoni előny, valamint az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részfizetést teljesítettek, egyezer forintot meg nem haladó tartozás behajtását (a végrehajtási eljárást) első sorban azzal a kötelezettel szemben kell megkísérelni, akinél - feltehetőleg vagy bírósági iratok (ítéleti értesítő, stb.) adataiból megállapíthatóan - a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. Az egyezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.

(2) A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozás teljesen kiegyenlítést nem nyer.

(3) A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott (befizetett) összegeket a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben egyéb igazságügyi követelés nem áll fenn. A köztartozás vizsgálatára külön jogszabály rendelkezése az irányadó.

(4) Egyetemleges kötelezés esetén az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a 142. §-ban megjelölt költségek behajtására is alkalmazni kell.

Rendbírság, pénzbírság, elővezetés költsége

144. § A bíróság, továbbá a nyomozó hatóság által nem szabálysértés miatt alkalmazott rendbírság, a tanú elővezetésével kapcsolatban felmerült költség, valamint a polgári eljárás során kiszabott pénzbírság, polgári eljárásban a fél és a szakértő elővezetésével felmerült költség esetén a 134. § (3)-(5) bekezdésében és a 136. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

IX. FEJEZET

A katonai bíróságokra vonatkozó rendelkezések

145. § Ennek az utasításnak a rendelkezései az alábbi eltérésekkel értelemszerűen irányadók a katonai bíróságokra is.

146. § (1) A katonai bíróságok határozatainak végrehajtása során

a) a bv. bíró feladatait a katonai bíróság elnöke, illetve az általa megbízott katonai bíró,

b) a pártfogó feladait nem katonával szemben az illetékes megyei bíróság hivatásos pártfogója,

c) a bv. csoport egyéb feladatait és a BGH teendőit a katonai bíróság irodája látja el.

(2) A hivatásos pártfogó feladatának teljesítéséről a katonai bíróságot tájékoztatja, indítványait a katonai ügyészségnek, illetve a katonai bíróságnak teszi meg.

(3) A katona pártfogó felügyeletét - külön jogszabályban meghatározott módon - az állományilletékes parancsnokság hajtja végre (Bv. tvr. 104. §).

(4)[4]

(5) A pártfogó felügyelettel kapcsolatos iratokat - amennyiben a pártfogó felügyeletet folytatni kell - a szolgálati viszony megszűnésekor az illetékes megyei (fővárosi) bíróság bv. csoportjának kell megküldeni.

(6) Az utasítás alkalmazásában bv. intézeten a fegyelmező zászlóaljat, a katonai fogdát és az előzetes letartóztatás végrehajtására kijelölt helyőrségi fogdát, bv. őrön a katonai fogolykísérőt is érteni kell.

147. § (1) Fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt katona büntetésének megkezdésére a katonai bíróság az állományilletékes parancsnok útján intézkedik.

(2) Nem katonai bv. intézetben végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet a katonai bíróság az elítélt lakóhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe utalja be.

(3) Még le nem szerelt katonának a (2) bekezdés szerinti behívása előtt a katonai bíróság az állományilletékes parancsnok útján intézkedik az elítélt szolgálati viszonyának megszüntetésére, illetve sorkatonai szolgálatának félbeszakítására.

148. § Ha a katonai bíróság a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét (39. §) katonával szemben rendeli el, határozatának egy példányát az állományilletékes parancsnoknak küldi meg.

149. § A katonai bíróság a katonával szemben kiszabott közügyektől eltiltásról, lefokozásról, szolgálati viszony megszüntetéséről, rendfokozatban visszavetésről, várakozási idő meghosszabbításáról, illetőleg elrendelt pártfogó felügyeletről kiállított külön értesítést az állományilletékes parancsnoknak küldi meg.

X. FEJEZET

150. § (1) Ez az utasítás 1979. július hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró egyes büntetés-végrehajtási feladatairól, valamint a hivatásos és a társadalmi pártfogók működéséről szóló 117/1975. (IK. 1976.2.) IM utasítás.

(2) Azoknál a javító-nevelő munkára ítélteknél, ahol az értesítést 1979. július hó 1. napjáig a munkáltatóknak megküldték, a javító-nevelő a munka végrehajtását 1979. december 31. napjáig a büntetés-végrehajtási intézetek ellenőrzik.