123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás

a bírósági ügyvitel szabályairól (BÜSZ)

1. § Az utasítás rendelkezései a helyi bíróságra, a fővárosi, a megyei bíróságra és a munkaügyi bíróságra terjednek ki.

2. § Az utasítás alkalmazása során - eltérő rendelkezés hiányában - a bíróságokon az 1. §-ban megjelölt valamennyi bíróságot; helyi bíróságon a városi, a kerületi és a munkaügyi bíróságot is; megyei bíróságon a Fővárosi Bíróságot is, a tanács elnökén és az eljáró tanácson az egyesbíróként eljáró bírót (valamint minden egyéb ügyintézőt is), a polgári per, illetve polgári ügy, valamint a polgári ügyszak fogalmán a gazdasági és a munkaügyi pert, illetve ügyet, valamint ügyszakot is érteni kell.

I. RÉSZ

ÜGYINTÉZÉS

A félfogadás

3. § (1) A bíróság dolgozói a feleket az arra meghatározott idő alatt tájékoztatják.

(2) A félfogadást úgy kell megszervezni, hogy a felek kérelmeiket és panaszaikat a kijelölt bírósági dolgozó előtt a felvilágosítási időben előadhassák, és a szükséges tájékoztatást megkapják.

(3) A bírósági bejáratnál feltünő helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni arról, hogy a felek hol és mikor adhatják elő a kérelmeiket és panaszaikat, és hogy felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak.

A tárgyaláson kívül előadott kérelmek

4. § (1) Bírósági útra tartozó ügyben a szóban előterjesztett kérelmeket (pl. költségmentesség iránti kérelem, keresetlevél, panasz, feljelentés stb.) a bíróság elnöke által kijelölt bíró, közjegyző, titkár vagy fogalmazó foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvnek az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmaznia kell.

(2) Ha az ügy elintézése más bíróság hatáskörébe vagy illetékessége alá tartozik, illetőleg ha a kérelem más bíróság előtt folyamatban lévő ügyre vonatkozik, a jegyzőkönyvet lajstromozás után haladéktalanul meg kell küldeni az elintézésre illetékes bíróságnak.

(3) Ha a fél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a féllel közölni kell, hogy a kérelem elintézésére melyik hatóság jogosult.

A nyelvhasználat biztosítása

5. § Tolmácsként az eljáró tanács tagjának és jegyzőkönyvvezetőjének kivételével a bíróság más dolgozóját is alkalmazni lehet.

A jegyzőkönyv

6. § (1) A tárgyalási jegyzőkönyvet az eljárási jogszabályokban meghatározott idő alatt kell elkészíteni.

(2) A több napra egy intzkedéssel kitűzött tárgyalásról egy jegyzőkönyvet, az elhalasztott, illetve büntető ügyben a félbeszakított vagy elnapolt tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A Be 223. §-ának (3) bekezdése szerinti összbüntetésbe foglalást az utolsó alapügyben tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) Ha a jegyzőkönyv nem a tárgyaláson készült, fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját is. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy megismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.

(4) A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé írni. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, oly módon kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon. A kiegészítéseket és módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.

(5) Ha a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályozva van, a jegyzőkönyvet helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.

(6) Ha a jegyzőkönyv szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni.

(7) Az elsőfokú tárgyaláson meghozott határozat külön íven megszövegezett eredeti példányát hozzá kell fűzni a tárgyalási jegyzőkönyvhöz.

(8) Ha a jegyzőkönyv - jegyzet alapján - nem a tárgyaláson készült el, a jegyzőkönyvvezető köteles tárgyalási jegyzeteit (betelt jegyzetfüzeteit) megőrzés végett az elnöki iroda vezetőjének átadni. A tárgyalási jegyzeteket az elnöki iroda 3 évig őrzi.

(9) Ha a büntető ügyben a jegyzőkönyv szabályszerű aláírását megelőzően történt kiegészíts vagy módosítás a (4) bekezdésben írt alaki követelményeknek nem felel meg, az okiratot jegyzőkönyvként aláírni nem szabad, azt a továbbiakban tárgyalási jegyzetnek - (8) bekezdés - kell tekinteni.

(10) A tárgyalási jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket az ülésekről és más eljárási cselekményekről készített jegyzőkönyvekre megfelelően kell alkalmazni.

Gyorsíró alkalmazása

6/A. § A bíróság elrendelheti az eljárási cselekménynek vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését. Gyorsíróul a tanács elnöke képesített gyorsírót rendel ki.

Hangrögzítő berendezés használata

7. § (1) Ha a bíróság az eljárási cselekménynek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló jogszabályok [14/1976. (XII. 7.) IM-BM, illetve 15/1976. (XII. 7.) IM rendeletek] alapján jár el és a hangfelvételt vagy annak egyes részeit írásba kell foglalni, az írásba foglalásnak az eljárási jogszabályokban (Be, Pp.) meghatározott határidejét

- a teljes jegyzőkönyv elkészítésénél - büntető és polgári ügyszakban egyaránt - a fellebbezés bejelentésétől,

- büntetőügyszakban a rövidített jegyzőkönyv elkészítésénél az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől,

- polgári ügyszakban a kivonatos jegyzőkönyv [15/1976. (XII. 7.) IM r. 2. § (2) bek.] elkészítésénél az eljárási cselekmény napjától kell számítani.

(2) Ha a jogorvoslat kizárólag az eljárást befejező határozat előtt meghozott határozat ellen irányul, a hangfelvételnek csak azokat a részeit kell írásba foglalni, amelyek a jogorvoslat elbírálásához szükségesek.

(3) Ha az iratokat a BÜSZ 38. §-ának (7) bekezdése alapján meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási intézetnek, a hangfelvételt írásba kell foglalni.

(4)[1] A tárgyalás elnapolása, illetve elhalasztása esetén az iratok között feljegyzést kell elhelyezni arról, hogy az eljárási cselekményt hangfelvételen rögzítették. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ügyszámot, a sorszámot, az eljárási cselekmény napját, valamint a következő tárgyalás időpontját, illetőleg azt, hogy a bíróság hivatalból tűz ki újabb tárgyalást. A jegyzőkönyv (rövidített, kivonatos jegyzőkönyv) elkészítése után a feljegyzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni (1. sz. minta).

(5) Ha a hangfelvételt írásba teszik át, a leírást végző bírósági dolgozó aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette és feltünteti a leírás idejét. A tanács elnöke a jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti. Így kell eljárni a rövidített, illetve kivonatos jegyzőkönyv elkészítésénél is.

A tanácskozás és a szavazás

8. § (1) A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál az eljáró tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem lehet jelen. A tanács kisebb jelentőségű kérdéseket a tárgyaláson halk tanácskozással is eldönthet.

(2) Ha a tanácskozásról jegyzőkönyv készült, vagy különvéleményt jelentettek be, ezeket zárt boritékban a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A borítékra fel kell jegyezni a határozat ügyszámát és sorszámát. A tanácskozási jegyzőkönyvet és a különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a törvényességi óvás kezdeményezésére feljogosított igazságügyi, valamint emelésére, illetőleg elbírálására jogosult szerv, és - fegyelmi eljárás során - a fegyelmi hatóság tekintheti meg.

A tanácselnöki feljegyzés

9. § A másodfokon eljáró tanács elnöke a bírósági kollégium működésének eredményesebbé tétele, az elnök felügyeleti tevékenységének segítése és az elsőfokú bírák szakmai fejlődésének elősegítése érdekében a tanács tagjainak a véleményét is figyelembe véve - az első fokon eljáró bírákról személyenkénti feljegyzést vezet a figyelemre méltó és helyes állásfoglalásokról, az észlelt hibákról, a helytelen ítélkezési, eljárási, ügyviteli gyakorlatról, valamint általában az elsőfokú bírák munkájának jellegzetességeiről.

A határozat írásba foglalása

10. § (1) A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és a tanács tagjainak alá kell írni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozat eredeti példányán fel kell jegyezni.

(2) Ha a határozatot a szöveg teljes írásba foglalása előtt hirdették ki, a határozat rendelkező részét tartalmazó külön ívet a teljes szöveget tartalmazó eredeti példányhoz kell csatolni.

(3) A határozat rendelkező részében a számokat számjegyzékkel és betűvel is ki kell írni.

(4) Ha a határozat szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni.

(5) A határozat hibás szövegrészeit az eredeti példányon a tanács elnöke oly módon javítja ki, hogy a törölt szöveg olvasható maradjon. A határozatban előforduló módosításokat, javításokat a tanács elnöke aláírja.

A határozat aláírása

11. § (1) Ha a tanács elnöke vagy valamelyik tagja a határozat aláírásában akadályozva van, a határozatot helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 10. § (1) bekezdésében említett aláírásra.

(2) A tanács elnöke az iratokat a határozat teljes szövegének írásba foglalása után késedelem nélkül átadja a kezelőirodának.

A határozat kijavítása

12 § (1) Ha a bíróság a határozat kijavítását rendeli el, a határozat eredeti példányán a hibás szöveget piros tintával át kell húzni úgy azonban, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon és a megjelölt rész mellett a lap szélén - ugyancsak piros tintával - fel kell tüntetni a kijavító végzés számát, valamint - ha van elég hely - a helyes szöveget - A feljegyzést keltezéssel ellátva a tanács elnöke aláírja.

(2) A kijavító végzést mind a határozat eredeti példányára, mind a kiadványokra rá kell vezetni. Ha ez nem lehetséges, a külön íven megszövegezett kijavító végzést hozzá kell erősíteni a határozat eredeti példányához és a kiadmányokhoz.

(3) Ha a határozat hibás kiadmányát valamelyik érdekeltnek már kézbesítették, részére a kijavítást feltüntető kiadmányt is kézbesíteni kell.

A jogerő és a végrehajthatóság megállapítása

13. § (1) A büntető ügyben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után annak jogerejét és végrehajthatóságát záradékkal kell megállapítani.

(2) Az elsőfokú bíróság által hozott határozat jogerejét és végrehajthatóságát az ügyben eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja.

(3) Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság helybenhagyta, megváltoztatta vagy a fellebbezést elutasította, a másodfokú határozat eredeti példányára a másodfokon eljárt tanács elnöke jegyzi fel a határozat jogerejét és végrehajthatóságát tanúsító záradékot.

(4) A polgáriügyben a meghozott határozatot csak abban az esetben kell záradékkal ellátni, ha a jogerő (a végrehajthatóság) megállapítására szükség van (pl. a gazdasági perekben, a személyállapotra vonatkozó perekben).

(5) Polgári ügyben az első fokon eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja a határozat jogerejét és végrehajthatóságát. A házassági és a személyállapotra vonatkozó egyéb perben (ügyben) a bíróság a keresetnek (kérelemnek) helytadó ítélet (határozat) jogerőre emelkedését végzéssel is megállapíthatja.

(6) Ha több személy (alperes, terhelt) részvételével vagy több tárgyban folyó eljárásban az első fokon eljárt bíróság határozatának még csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos tárgyú rendelkezései emelkedtek jogerőre, ezt a záradékban világosan kifejezésre kell juttatni. A záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a határozat jogerőre emelkedett, valamint azt, hogy mely részében hajtható végre. A házasságot felbontó vagy érvénytelenséget megállapító rendelkezés részjogerejét az első fokon eljárt tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése előtt köteles megállapítani és a (9) bekezdésben foglalt intézkedéseket megtenni, ha a kötelék kérdésében hozott határozatot nem fellebbezték meg. Amennyiben a részjogerő valamely ok miatt csak az iratok felterjesztése után állapítható meg, annak megállapítása és a (9) bekezdésben foglalt intézkedés megtétele a másodfokú bíróság feladata.

(7) A határozat kiadmányára a záradékot a 61. §-ban meghatározott módon kell feljegyezni.

(8) A bíróság (elnöki) letét utalványozó végzés kiadmányán a jogerőt a bíró eredeti aláírásával tanúsítja.

(9) A jogerő és végrehajthatóság megállapításáról szükség esetén a felet értesíteni kell. Az értesítés a jogerőt (és végrehajthatóságot) megállapító végzés, amennyiben pedig a fél részére határozatot még nem kézbesítették, a záradékolt határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A záradékkal ellátott határozat-kiadmányt, vagy a jogerőt megállapító végzést - utóbbit a határozat kiadmányával együtt - meg kell küldeni az eljárási jogszabályban megjelölt szerveknek is.

(10) A jogerő megállapítása végett nyilvántartást csak abban az esetben kell elrendelni, ha a bíróságnak a jogerő beálltával intézkednie kell.

A bizonyítás felvétele megkeresés útján

14. § (1) A megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéshez szükségesek. Közölni kell az eljárásban résztvevők (pl. terhelt, felperes és alperes), továbbá képviselőik nevét és lakáscímét, a költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását, és a bizonyítás útján tisztázandó tényállást, valamint a kihallgatandó személyek nevét, lakáscímét és azt, hogy milyen körülményekre kell őket kihallgatni. Ha a megkereső bíróság az eljárásban résztvevők valamelyikének költségmentességét (illetékfeljegyzési jogot) engedélyezett, közölni kell az erre vonatkozó adtokat is.

(2) A főváros területén bizonyításfelvétel végett a Pesti Központi Kerületi Bíróságot kell megkeresni.

(3)[2] A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést harminc napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli.

(4) A bizonyításról készült jegyzőkönyvet az iratokkal együtt haladéktalanul meg kell küldeni a megkereső bíróságnak. Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság - a ráháruló bizonyítás felvétele után - az iratokat az illetékes másik bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot, valamint a feleket értesíti.

(5) A külföldi szervhez intézett megkeresést - ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik - az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni. Külföldi szervtől megkeresés esetén - nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában - az Igazságügyi Minisztérium véleményét kell kérni.

Az intézkedés megszövegezése

15. § (1) Minden iraton fel kell tüntetni annak elintézését.

(2) Az elintézés rövid feljegyzés vagy irodai utasítás is lehet (pl. Elintézés a 6. sorszám alatt, Iratokhoz!, Elintézés külön íven).

(3) Az intézkedést az elintézésre váró iraton (pl. beadványon, irodai jelentésen) kell elkészíteni. Ha az irat erre nem alkalmas (pl. nem marad a bíróságnál, nincs rajta elég hely az intézkedés megszövegezésére), az intézkedést külön íven kell elkészíteni. Ezen fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, az ügyszámot és az intézkedés sorszámát. Ha az intézkedés szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni.

(4) Minden intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját és napját.

(5) Ha a tervezetet nem az készíti el, aki az intézkedést aláírja, a tervezeten az elkészítő nevét is fel kell tüntetni.

A nyomtatványok

16. § (1) A gyakrabban előforduló intézkedések megtételére általában nyomtatványt kell használni.

(2) Az országosan rendszeresített nyomtatványokon kívül - a helyi szükségletnek megfelelően - a bíróság elnöke is rendszeresíthet nyomtatványt.

Az idegen ügyszám feltüntetése az intézkedésen

17. § Az államigazgatási szerveknek, más hatóságoknak, intézményeknek, vállalatoknak megküldött intézkedésen (megkeresés, értesítés, határozat stb.) minden esetben fel kell tüntetni a címzett ügyszámát (hivatkozási szám). Ha az nem áll a bíróság rendelkezésére, az ügyiratban más alkalmas módon kell megjelölni a címzettet (pl. az érintett dolgozó neve, munkahelye és rendelkezésre álló egyéb adatai.). Az intézkedéseken a lehetőség szerint meg kell jelölni az ügyben érdekelt részleget is.

A távbeszélő igénybevétele

18. § (1) Az ügyintézés gyorsítása érdekben az intézkedések megtételére (sürgetések, felhívások közlésére, továbbá az ügyész, a jogi képviselő, a szakértő értesítésére), valamint tudakozódásra és tájékoztatás megadására távbeszélőt vagy más eszközt (pl. telex) is igénybe lehet venni, ha a hívott kiléte nem kétséges, vagy a közlés tudomásul vételére bárki jogosult és a szóbeli elintézés nem ütközik jogszabályba.

(2) Az intézkedésről feljegyzést kell készíteni.

(3) Ügyelni kell a szolgálati titok megőrzésére. Bizalmas adatokat nem szabad közölni.

Az irodai utasítás

19. § (1) A kezelőirodának az egyes ügyiratokkal kapcsolatos teendőire a tanács elnöke rövid és világos utasítást ad.

(2) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön felsorolni (pl. 1. a kiadásra és 2. a nyilvántartásra vonatkozó utasítás).

(3) A tanács elnöke utasításában az iratboríték értesítő részre is utalhat.

(4) Ha a nem érdemi intézkedésre nyomtatvány áll rendelkezésre (pl. idézés, iratok beszerzése), elég ennek számára utalni.

(5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, a tanács elnöke erre megfelelő utasítást ad.

(6) Az ügyiratok nyilvántartásba helyezésénél a bemutatás napját meg kell jelölni.

(7) A bemutatás napjául lehetőleg a hónap ötödik, tizedik, tizenötödik, huszadik, huszonötödik vagy harmincadik napját kell megje-lölni.

(8) A tanács elnöke köteles utasítást adni arra, hogy melyik eljárási cselekmény anyagát milyen számú hangszalagról s annak melyik részéről kell leírni, valamint arra is, hogy melyik eljárási cselekményről kell teljes jegyzőkönyvet melyikről csak rövidített, illetőleg kivonatos jegyzőkönyvet készíteni. Utasítást kell adni arra is, hogy hangfelvételen rögzített melyik határozatot kell írásba foglalni.

Az elveszett (megsemmisült) iratok pótlása

20. § (1) Az ügy iratainak elvesztéséről (megsemmisüléséről) azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének.

(2) Az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására az ügyben eljárt tanács elnöke intézkedik (elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását a szükséghez képest, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be stb.).

(3) Ha az elveszett (megsemmisült) határozat alapján intézkedésre van szükség a befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát (másolatát) kell beszerezni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárási cselekmény anyagának hangfelvétel útján történő őrzése esetében is.

A mellékletek kiadása

21. § (1) Az iratokhoz csatolt okiratok és egyéb mellékletek kiadásáról a tanács elnöke - szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után - dönt. A bűnjelek kiadásáról külön utasítás rendelkezik.

(2) Az okiratot (mellékletet) a felek egyező kérelmére a megjelölt személynek, egyébként pedig annak kell kiadni, aki azt becsatolta.

(3) A per (az ügy) eldöntése szempontjából lényeges körülmény igazolására szolgáló okairatot vagy egyéb mellékletet (pl. adásvételi szerződés, végrendelet) általában csak másolatot lehet kiadni. Ha a bíróság szükségesnek látja, az okirat vagy egyéb melléklet kiadását hiteles másolat csatolásától teheti függővé (pl. házassági anyakönyvi kivonat esetében).

A tárgyalási napló

22. § (1) A tárgyalások és az ülések nyilvántartására naplót kell vezetni.

(2) A tárgyaláson kívül befejezett valamint az ülésben megvizsgált ügyeket a tárgyalási naplóba a tárgyalásra kitűzött ügyek után, elkülönítve - sorszámozás nélkül - kell bejegyezni.

(3) A tárgyalási napló rovatait a tanács elnöke a tárgyalás kitűzésekor, illetve a tárgyalás vagy az ülés befejezésekor a megfelelő adatok bejegyzésével tölti ki. A meghozott határozatot a döntés rövid megjelölésével kell a naplóba bejegyezni.

(4) A tárgyalási naplót úgy kell vezetni, hogy abból a tárgyalási napok és a tárgyalt ügyek száma mindenkor kitűnjék. A tárgyalt ügyeket és a tárgyalás eredményére (befejezésére) vonatkozó adatokat az év elejétől kezdve folytatólag, oldalanként, folyamatosan összegezni kell.

A perkönyv

23. § (1) A helyi bíróságokon a büntető és a polgári peres ügyekről a tanács elnöke perkönyvet vezet.

(2) A perkönyvben a folyószámot, az ügyszámot, az iratok első bemutatásának és az ügy befejezésének időpontját kell bejegyezni.

(3) A megyei és a munkaügyi bíróság elnöke a kisebb létszámú bíróságokon engedélyezheti a perkönyv vezetésének a mellőzését.

A tárgyalási jegyzék

24. § (1) A kezelőiroda vezetője gondoskodik arról, hogy a tárgyalási napokra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) tárgyalási jegyzék készüljön. A jegyzéket a kezelőiroda vezetője aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével látja el.

(2) A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt nevét. Több felperes, alperes vagy terhelt esetén elég az első helyen megnevezett nevét és társainak számát feltüntetni.

(3) A tárgyalási jegyzéket az elsőfokú eljárásban és a másodfokú polgári eljárásban három, a másodfokú büntetőeljárásban négy példányban kell elkészíteni.

(4) A tárgyalási jegyzék egyik példányát a tárgyalások megkezdése előtt a tárgyalóterem ajtajára ki kell függeszteni.

(5) A tárgyalási jegyzék második példányát a kezelőiroda vezetője a tárgyalást megelőző munkanapon a tanács elnöke az ügy tárgyalásának befejezése után az eredmény megjelölésére szolgáló rovatot kitölti és az utolsó tárgyalás befejezése után a tárgyalási jegyzéket - aláírásával ellátva - a kezelőirodának átadja. A tárgyalási jegyzéken a tárgyaláson kívül elintézett ügyek eredményét is fel kell jegyezni. A kezelőiroda a jegyzék alapján a lajstromban feltünteti az ügy befejezésének időpontját.

(6) A tárgyalási jegyzék harmadik példányát a kezelőiroda vezetője a tárgyalás előtt egy héttel megküldi az ügyésznek, az ezt követően ugyanerre a határnapra kitűzött további ügyekről pedig az ügyészt megfelelő időben pótjegyzékkel értesíti.

(7) A másodfokú büntetőeljárásban a jegyzék negyedik példányát a tárgyalást megelőző ötödik napon a bíróság hírdetőtábláján ki kell függeszteni.

II. RÉSZ

Ügykezelés

"A" Általános szabályok

A bírósági iroda

25. § (1) A bírósági ügyek iratait a kezelőiroda kezeli. A nagyobb ügyforgalmú bíróságokon a megyei bíróság elnöke külön büntető és polgári irodát létesíthet. A cégügyek iratait a megyei bíróságon a polgári iroda, a Fővárosi Bíróságon a cégiroda - külön jogszabály rendelkezései szerint - kezeli.

(2) A Fővárosi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a polgári és büntető ügyek lajstromozását és a mutató vezetését a tájékoztató iroda végzi. A további iratkezelési teendőket - a Fővárosi Bíróság elnöke által meghatározott ügycsoportok szerint létrehozott - kezelőirodák látják el.

A beadványok átvétele

26. § (1) A felektől a beadványt a felvilágosítás adásra megállapított időben az iratokat kezelő iroda vezetője vagy az általa megbízott dolgozója veszi át. A felvilágosítás-adási időn kívül a felek a beadványaikat a gyűjtőszekrényben helyezhetik el.

(2) A postán vagy más hatóságtól érkezett iratot - a munkaidőben - a bíróság elnöke által kijelölt dolgozó veszi át. Ennek a dolgozónak a feladata a gyűjtőszekrény kiürítése is. Az átvett, illetve a gyűjtőből kivett iratokat - a levélborítékkal együtt - nyomban el kell juttatni az illetékes kezelőirodához.

(3)[3] A bíróság székhelyén működő másik bíróság, illetve az ügyészség részére szóló beadványt a levélborítékkal együtt, lajstromozás nélkül, haladéktalanul át kell adni. A kezelőiroda a bírósághoz nyilvávalóan tévesen küldött iratot érkeztető bélyegzővel látja el, és a levélborítékkal együtt - lajstromozás nélkül - továbbítja a címzetthez. Az irodavezető a továbbítás tényét és a címzettet a továbbított iratra feljegyzi.

(4) A kezelőiroda vezetőjéhez kell eljuttatni a szóbeli keresetekről, a feljelentésekről és más kérelmekről a bíróságon készült jegyzőköny-vet is.

(5) A bíróság bejáratánál - jól látható helyen - tájékoztató táblán kell feltüntetni, hogy a beadványokat ki, mikor s melyik helyiségben jogosult átvenni, illetve azt, hogy a beadványok a gyűjtőszekrényben is elhelyezhetők.

(6) A Fővárosi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a beadványokat a tájékoztató iroda veszi át.

A beadványok átvételének az elismerése

27. § A beadványt átvevő dolgozó a felzeten vagy a megszövegezett elismervény az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt és rájegyzi a lajstromszámot. A postabélyeggel ellátott válaszlapon bemutatott elismervényt postán kell a félnek elküldeni. Az ügyfél kívánságára a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt kell adni.

A gyűjtőszekrény

28. § (1) A bíróság bejáratánál a beadványok elhelyezésére alkalmas, zárt gyűjtőszekrényt kell elhelyezni.

(2) A gyűjtőszekrényt a hivatali munkaidő végén minden esetben, ezen felül a szükséghez képest naponta többször is ki kell üríteni. A kiürítés időpontjait a gyűjtőszekrényen fel kell tüntetni.

Az irat érkezési időpontjának a feltüntetése

29. § (1) A bírósághoz érkezett minden iraton - az irat valamennyi példányán és mellékletén - az irat felzetén vagy azelső oldalán, az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan fel kell tüntetni a bíróságot, az érkezés évét, hónapját és napját. Az iratra rá kell jegyezni az ügyszámot, a példányok és a mellékletek számát, meg kell jelölni a csatolt pénz összegét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot. Az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Az adatokat a lajstromvezető az irat első példányán aláírja. Pénz vagy egyéb érték csatolása esetén a 44. § rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Közvetlenül a munkaidő vége előtt átvett és a gyűjtőszekrényből kivett iratokon az érkezés évét, hónapját és napját még aznap fel kell tüntetni. Az egyéb kezelési tennivalókat a következő munkanapon is el lehet végezni.

(3) Minden olyan esetben, amikor a beadvány határidőhöz kötött cselekményt (pl. fellebbezés) tartalmaz, a levélborítékot a beadványhoz kell csatolni. Egyébb esetekben a postabélyeggel ellátott borítékokat össze kell gyűjteni és három havonként a postának átadni.

A felülbélyegzés

30. § Az iratokon lerótt illeték bélyegét - ha még nincs felülbélyegezve - az irodába érkezés napján felül kell bélyegezni. A felülbélyegzésre az illetékjogszabályok rendelkezései az irányadók.

A hiánypótlás

31. § Ha a kezelőiroda a beadvány benyújtásakor hiányt észlel (pl. a példány nem elegendő, az aláírás hiányzik stb.), felhívja a felet a hiány pótlására. Ha a fél a hiányt nem pótolja és ragaszkodik a beadvány benyújtásához, a beadványt át kell venni.

A kezdőirat

32. § (1) Kezdőirat általában minden olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye. A másodfokú bíróságon minden felterjesztőlap kezdőirat. A költségmentesség (illetékfeljegyzési jog) engedély és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet ebből a szempontból nem lehet előzménynek tekinteni.

(2) Kezdőiratként kezelendő iratok:

a) a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata az elsőfokú bíróságon, ha a hatályon kívül helyezett határozat befejezte az eljárást,

b) a perújítási indítvány, kérelem, az új eljárás megengedésére irányuló kérelem,

c)[4]

d) az igazolási kérelem, ha a határidő elmulasztása az eljárás befejezését eredményezte,

e) az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése után az eljárást újbóli megindító irat,

f) az ügy egyesítésének megszüntetése után az egyesített ügyek iratai az alapügy, valamint az 58/A. § (1) bekezdése alapján elkülönített ügy iratai kivételével,

g) az ügy áttétele után visszaérkezett iratok,

h) a bírósági meghagyás elleni ellentmondás,

i) a fizetési meghagyás elleni ellentmondás,

j) a végrehajtási ügyben a bírósághoz érkezett első irat,

k) az igazgatási úton el nem intézhető kizárás iránti bejelentés,

l) az előkészítő ülésen elrendelt pótnyomozás teljesítése után az ügyészi indítvány,

m) a próbaidő meghosszabbítását és a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat [Be. 374. § (1) bek.], illetve az ügyek egyesítése céljából tett tanácselnöki intézkedés [Be. 374. § (2) bek.],

n) a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés ellen a tárgyalás tartására irányuló kérelem,

o) a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára irányuló indítvány, kérelem, illetve tanácselnöki intézkedés,

p) az összbüntetésbe foglalást kezdeményező irat, illetve - a Be.223. §-ának (3) bekezdése szerinti összbüntetésbe foglalás esetén is - tanácselnöki intézkedés,

r) a bírósági mentesítésre irányuló kérelem, illetve a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány, továbbá tanácselnöki intézkedés,

s) a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat [Be. 377. § (1) bek.].

Az utóirat

33. § Utóiratnak kell tekinteni minden olyan iratot, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik. Kivétel a 32. § (2) bekezdésében felsorolt kezdőiratként kezelendő irat.

Az eljáró tanács kijelölése

34. § (1) A kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot a lajstromba a bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon be kell mutatni a bíróság elnökének.

(2) Az elnök az eljáró tanácsot az irat bemutatásának a napján kijelöli. Egyesítendő ügyek mindegyikében ugyanazt a tanácsot kell kijelölni. A polgári peres ügyben - a lajstrom megfelelő rovata számának feltüntetésével - megjelöli a per jellegét. Az elnök e tennivalók ellátásával a helyettesét is megbízhatja. Az eljáró tanács kijelölése után az iratot nyomban vissza kell juttatni a kezelőirodának.

A kijelölés módosítása

35. § (1) Az elnök a már kijelölt tanács helyett az ügyet más tanácsnak oszthatja ki, ha ezt a hivatali érdek indokolja, az eljáró tanács elnöke ezt indokoltan kéri, illetőleg kizárási ok áll fenn. A kiosztás módosítását az ügy iratborítékán fel kell tüntetni.

(2) Ha az egyesítendő ügyeket eredetileg nem ugyanarra a tanácsra osztották ki, az együttes elbírálását - még az egyesítés előtt - a kijelölés módosításával kell biztosítani.

(3) A kezelőiroda a kiosztás módosításáról az ügyirat bemutatásával értesíti mind korábban, mind az újonnan kijelölt tanács elnökét.

Az iratok bemutatása

36. § (1) A kezelőiroda a kezelőiratot az eljáró tanács kijelölése után a tanács elnökének bemutatja.

(2) A nyilvántartásban levő iratot a lejárat napján az utóiratot pedig - az előirathoz szerelve - nyomban be kell mutatni.

(3) Ha bármely irat kézbesítetlenül érkezik vissza, a kezelőiroda a tértivevényt az iratokkal együtt köteles haladéktalanul bemutatni.

37. § (1) Az iratokat a bíráknak, ügyintézőknek, a leíróknak és a kezelőirodának átadókönyvvel kell átadni.

(2) Átadókönyvként bekötött, lapszámozással ellátott könyvet kell használni.

(3) A kezelőiroda feltünteti az irodába érkezés napját.

(4)[5] A megyei bíróság elnöke a kisebb létszámú bíróságokon engedélyezheti az átadókönyv vezetésének mellőzését.

A felvilágosítás-adás

38. § (1) A kezelőiroda az ügyésznek, az eljárásban részt vevő személyeknek (polgári ügyben: a felperes, az alperes, a beavatkozó, a jogosult, a kötelezett stb., büntetőügyben: a terhelt, a védő a törvényes képviselő, a sértett, a magánvádló, a magánfél), valamint az igazolt képviselőjüknek adhat felvilágosítást. A kezelőiroda a felvilágosításkor lehetővé teszi az iratok megtekintését és másolatok vagy jegyzetek készítését. A jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyi igazolvánnyal - ügyvéd esetében ügyvédi igazolvánnyal, jogtanácsos esetében pedig munkáltatói igazolvánnyal - kell igazolni. Az ügyvédi munkaközösségnél (ügyvédnél) munkaviszonyban álló dolgozó akkor jogosult a fentiekre, ha az ügyvédi munkaközösség (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a munkaviszonyát igazolja.

(2)[6]

(3) Az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött irat [45. § (2) bek.] megtekintéséhez, arról másolat vagy jegyzet készítéséhez, felvilágosítás adásához - az (1) bekezdésben felsorolt személyek részére is - az eljáró tanács elnökének az engedélye szükséges.

(4) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személynek az iratok megtekintését, a felvilágosítás megadását - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - a bíróság elnöke engedélyezheti.

(5) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről nem szabad felvilágosítást adni. Ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárták, a jegyzőkönyvet lemásolni nem szabad.

(6) A felvilágosítás-adás idejét a bíróság elnöke úgy határozza meg, hogy jogosultak minden munkanapon legalább két órán keresztül, a hét egyik munkanapján pedig az egész hivatali munkaidőben kaphassanak felvilágosítást. A meghatározott időn kívül csak a bíróság elnökének az engedélyével szabad felvilágosítást adni.

(7) Ha a felvilágosításra fogva levő személy jogosult és e célból a bíróságra vezetése nem lehetséges, a kezelőiroda - bírói utasításra - az iratokat a bíróság székhelyén levő büntetés-végrehajtási intézet az erre rendszeresített - átadókönyvvel átadja; a bíróság székhelyén kívüli büntetés-végrehajtási intézetnek pedig a 60. § rendelkezsei szerint megküldi. Az így átadott, illetve megküldött iratokat a büntetés-végrehajtási intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három napon belül köteles visszajuttatni. A kezelőiroda a visszaküldést az átadókönyv alapján, illetőleg a postán történt elküldés esetén - a nyilvántartás szabályai szerint ellenőrzi, a késedelmet pedig a bíróság elnökének haladéktalanul jelenti.

(8) A (7) bekezdés alapján átadott, illetőleg megküldött iratok közül azokat, amelyeknek a megtekintését a tanács elnöke nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, a kezelőiroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.

38/A. § (1) A hangfelvétel meghallgatása útján történő felvilágosítás-adásra a 38. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) A felvilágosítás-adást a bíróság elnöke által e feladattal megbízott dolgozó látja el.

(3) A felvilágosítás-adásnál gondoskodni kell a hangszalag biztonságos kezeléséről, különösen arról, hogy a felvilágosítást kérő a hangfelvevő készülékhez és a hangszalaghoz ne tudjon hozzáférni, a hangszalagra rögzített anyagot ne tudja megváltoztatni, megrongálni, illetőleg megsemmisíteni.

Másolatok kiadása

39. § (1) A 38. § (1) bekezdésében felsorolt személyek az ügy iratairól - a 38. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt iratok kivételével - hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.

(2)[7]

(3) Ha a terhelttel a büntető ítéletet hirdetményi kézbesítés útján közölték, az ítéletről másolat nem adható.

(4) A 38. § (1) bekezdésben felsorolt szamély által megrendelt hiteles és nem hiteles másolatot a kezelőiroda készíti el. A más által elkészített és hitelesítés végett bemutatott másolatot a kezelőiroda látja el hitelesítési záradékkal.

(5) A másolatot a kezelőiroda vezetőjénél kell megrendelni. A kezelőiroda vezetője határozza meg a másolat kiadásának az időpontját, és ő gondoskodik a másolat elkészítéséről. A másolatot legkésőbb a megrendeléstől számított harmadik munkanapon kell kiadni.

(6)[8] A kezelőiroda vezetője a megrendelt másolatokról könyvet vezet. A könyvben fel kell jegyezni a megrendelés sorszámát, időpontját, a megrendelt irat ügyszámát és sorszámát, továbbá a másolat terjedelmét ( az oldalak számát, a másolat módját gépírás, fénymásolás stb.), a megrendelő nevét és a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő a könyv megfelelő rovatában keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. A megyei bíróság elnöke engedélyezheti a könyvvezetésének mellőzését. Ebben az esetben a másolat és az illetékbélyeg átvételét az ügyiraton fel kell tüntetni, és a megrendelő aláírásával igazolni.

(7) A másolatot gépírással, illetve - a megrendelő kérelmétől függően - fénymásolással vagy más technikai eszközzel lehet elkészíteni. A gépírással készült másolat szövegét folyamatosan, minden sort teljesen kitöltve kell leírni. A bekezdéseket minden második helyen leütött kötőjellel fel kell tüntetni.

(8) A kezelőiroda vezetője a szükséges javításokat a másolaton piros tintával feljegyzi és keltezéssel ellátva aláírja.

(9) A 38. § (1) bekezdésében felsorolt személyek részére az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült, nem hiteles másolatot a tárgyaláson a jegyző, a jegyzet alapján vagy magnetofonszalagról az eredetivel egyidejűleg átütéssel készített, nem hiteles másolatot a leíró készíti el. A másolat kiadásakor - a fél kívánságára - igazolni kell a másolatért lerótt illeték összegét.

(10) A másolatok illetékére és az illeték lerovásával kapcsolatos teendőkre az illetékjogszabály rendelkezései irányadók.

39/A. § (1) A hangfelvételről a büntetőügyszakban másik hangszalagra történő átjátszás útján, polgári ügyszakban pedig írásban vagy másik hangszalagra történő átjátszás útján készített másolat kiadására a 39. §-ban foglaltak megfelelően irányadók

(2) Az írásbeli másolatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy annak első példánya az iratoknál maradhasson.

(3) A hangfelvételnek a 38. § (1) bekezdésében felsorolt személyek szalagjára átjátszásával készített másolat kiadásánál a 38/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A hangszalagon rögzített másolat nem hitelesíthető.

(5) illetékfizetés szempontjából nem minősül másolatnak, ha a másolatot kérő személy a lejátszó és a felvevő készülék elektromos összekapcsolása nélkül - saját mikrofonnal és hangfelvevő készülékkel - maga készít a saját hangszalagjára hangfelvételt.

A kézbesítés

40. § (1) A bírósági iratok kézbesítése - külön szabályok szerint - általában posta útján történik.

(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy a székhelyen a kézbesítést hivatalsegéd végezze.

(3) A bíróság székhelyén működő másik bíróság, ügyészség részére, valamint ugyanazon az épületen belül az iratokat általában kézbesítőkönyvvel, hivatalsegéd útján kell kézbesíteni. Az ügyész részére tértivevénnyel kell kézbesíteni a perorvoslattal megtámadható határozatot, az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelező értesítést, valamint a polgári perben a tárgyalásra szóló idézést, az olyan iratot, amelyre az ügyésznek határidőn belül nyilatkoznia kell.

(4)[9] A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény hatálya alatt álló személy részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegéddel kell kézbesíteni.

(5)[10] A címzett a részére szóló iratot - személyazonosságának igazolása után - a bíróságon is átveheti.

(6)[11] Ha a kézbesítés tényéhez joghatás fűződik, a tértivevényt az intézkedés eredeti példányához kell kapcsolni.

A hirdetmények

41. § A hirdetmények kifüggesztéséről és levételéről, ezek időpontjának a hirdetményen való igazolásáról, az iratokhoz csatolásáról a kezelőiroda vezetője gondoskodik.

Az általános meghatalmazások és a gondnokság alá helyezettek jegyzéke

42. § (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról, valamint a gondnokság alá helyezettekről a polgári iroda bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített névjegyzéket vezet. A jegyzékekbe a kezelőiroda csak írói rendelkezés alapján tehet bejegyzést. A jegyzékeket minden év utolsó napján le kell zárni.

(2) A jegyzék adatairól bárki felvilágosítást kaphat.

(3) A bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell a jegyzékbe bevezetni. A jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni.

(4) A gondnokság alá helyezést a határozat jogerőre emelkedése után kell a névjegyzékbe bevezetni.

(5) Az általános meghatalmazás visszavonása, illetve a gondnokság alá helyezés megszüntetése esetén a bejegyzést piros vonallal át kell húzni és a visszavonásról, illetve a megszüntetésről a rendelkező határozat számát a bejegyzés mellett feljegyzik.

A választott bírósági határozatok jegyzéke

43. § (1) A letétbe helyezett váalsztott bírósági határozat kiadmányokról a Fővárosi Bíróságon bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített könyvben jegyzéket vezetnek. A jegyzéket az év utólsó munkanapján le kell zárni.

(2) A letétbe helyezett ítélet-,illetőleg egyezségkiadmányokat a polgári kezelőiroda érkezésük sorrendjében vezeti be a jegyzékbe. Egyéb bejegyzést a kezelőiroda csak bírói rendelkezés alapján tehet. A határoza letétbe helyezett kiadmányán bélyegzővel fel kell tüntetni a bíróság nevét, az érkezés évét, hónapját és napját, valamint rávezetik a jegyzék folyószámát. A jegyzékbe foglalt határozatokról betűsoros névmutatót vezetnek.

(3) A letétbe helyezett határozatkiadmányokat az egyéb iratoktól elkülönítve, külön iratcsomóban kell kezelni.

(4) A választott bírósági határozatok jegyzékében foglalt adatokról, illetőleg a letétbe helyezett határozatokról az eljárásban részt vevő személyek, ha jogi érdekét valószínűsíti - a bíróság elnökének az engedélyével bárki felvilágosítást kaphat.

(5) A letétbe helyezett határozatot kiadni nem lehet, arról azonban a (4) bekezdésben foglalt feltételek mellett másolat készíthető.

Pénz és egyébb érték kezelése

44. § (1) A bírósághoz érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, kötvényt, takarékbetetékönyvet stb.) azoknál a bíróságoknál, amelyeknek a székhelyét bírósági gazdasági hivatal működteti gazdasági hivatal, más bíróság által gazdasági ügyek intézésével megbízott bírósági dolgozó veszi át, és a külön szabályok szerint kezeli.

(2) Olyan értéket, amelyet bírósági letétként kell kezelni az illetékes bírósági gazdasági hivatalhoz, illetőleg a bíróság elnöke által kijelölt letétkezelőhöz kell az erre vonatkozó külön szabályok szerint eljuttatni. A bírósági (elnöki) letétként kezelendő pénz tekintetben az erre vonatkozó külön szabályok szerint kell eljárni.

Az írásbeli bizonyítékok és fontos iratok kezelése, őrzése

45. § (1) Ha az iratokhoz olyan okiratot vagy más iratot csatoltak, amelyeknek szakértői megvizsgálása válhat szükségessé, az okiratot (iratot) zárt borítékban kell az iratok között őrizni.

(2) Ugyanígy kell őrizni az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratot, valamint azokat az iratokat, amelyeket a tanács elnöke fontosnak minősített. A borítékon fel kell tüntetni az ügy számát, a borítékba helyezés időpontját, az irat tárgyát, a felbontás és a szakértőhöz kiadás időpontját. A fenti tényeket a tanács elnöke az időpont megjelölésével aláírásával igazolja.

(3) Páncélszekrényben kell őrizni az iratokat, ha a tanács elnöke az őrzésnek ezt a módját rendelte el. Az így őrzött iratok hollétét az ügy iratborítékán tüntessék fel. Ezekről az iratokról a bíróság elnöke jegyzéket vezet, amelyet ugyancsak a páncélszekrényben kell elhelyezni.

A körbélyegző

46. § (1) A bíróság körbélyegzője: közepén a Magyar Köztársaság címere, körben felül a bíróságnak, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Váci Városi Bíróság, Nagykátai Városi Bíróság).

(2) Az azonos szövegű bélyegzőket a lenyomatukban is feltüntetett sorszámmal kell ellátni.

(3) A bélyegzőt úgy kell őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne jussanak hozzá, s a hivatali munkaidő végén el kell zárni.

"B" Részletes ügykezelési szabályok

A lajstromozás

47. § (1) A kezelőiroda a bírósághoz érkezett minden beadványt és iratot bejegyez a lajstromba. A kezdőiratokat és a kezdőiratként kezelendő iratokat a lajstrom soron következő új ügyszáma alatt, az utóiratokat a kezdőirat ügyszámánál kell lajstromozni. A kezdőiratként kezelendő iratok lajstromozásakor az ügyben keletkezett korábbi iratrészeket a kezelőiroda bírói intézkedés nélkül az új ügyhöz szereli.

(2) A helyi bíróságon a büntetőügyeket a Büntető ügyek helyi bírósági lajstromába (B. lajstrom), a polgári peres ügyeket - ide értve a gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeit is - a Polgári perek helyi bírósági lajstromába (P. lajstrom), a polgári nemperes ügyeket - ide értve a gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyeit is - továbbá azt a szóban előadott kérelmekről készített jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentés a Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába (Pk. lajstrom), a munkaügyi bíróságon a munkaügyi pereket, a szövetkezeti tagsági vitából származó és a társadalombiztosítási pereket a Munkaügyi perek lajstromába (M. lajstrom), ugyanezeket a nemperes ügyeket és az általános meghatalmazásról szóló bejelentéseket a Munkaügyi nemperes ügyek lajstromába (Mpk. lajstrom) kell lajstromozni.

(3) A megyei bíróságon a büntetőügyeket a Büntető ügyek megyei bírósági lajstromába (B. lajstrom), a polgári ügyeket, a munkaügyi, a szövetkezeti tagsági vitából származó és a társadalombiztosítási pereket, valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentéseket a Polgári ügyek, megyei bírósági lajstromába (P. lajstrom), a gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeit a Gazdasági ügyek megyei bírósági lajstromába (G. lajstrom), nemperes gyeit pedig a Gazdasági nemperes ügyek megyei bírósági lajstromába (Gpk. lajstrom) kell lajstromozni.

(4) Az ügyek számozását a B. és M. lajstromban 1-egy, a P. lajstromban 20.001-gyel, a G. lajstromban 50.001-gyel kell minden évben újra kezdeni. A Fővárosi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a lajstromszámokat az egyes ügycsoportoknak megfelelően a Fővárosi Bíróság elnökének rendelkezése szerint osszák meg.

(5) Ha kiderül, hogy az utóiratot - helytelenül - új ügyként lajstromozták, azt az ügyben érkezett kezdőirathoz (kezdőiratként kezelendő irathoz) kell utóiratként lajstromozni, a helytelenül adott új lajstromszámnál pedig fel kell tüntetni helyes ügyszámot.

(6) Lajstrom céljáról különálló íveket kell használni. Azokat a lajstrom lezárása után oldalszámmal kell ellátni és be kell köttetni.

A lajstrom rovatainak kitöltése

48. § (1) A lajstrom rovataita fejrészben megjelöltek szerint kell kitölteni.

(2) Az irat érkezésének idejénél a hónapot római, a napot arab számmal kell bejegyezni. Ha ugyanazon a napon több kezdőirat érkezik, az érkezés időpontját csak az első ügynél, illetve minden megkezdett oldal első ügyénél tüntessék fel.

(3) A címszó mellett az ügyre vonatkozó egyébb adatot (pl. a felek, terhelt születési éve, helye, az ellenfél vagy a sértett neve) is fel kell tüntetni, ha ez az azonosság megállapítása céljából szükséges. A férje nevét viselő asszony esetén zárójelben fel kell jegyezni a leánykori nevet is. A G. és a Gpk. lajstromban a címszó mellett fel kell tüntetni a felperes (jogosult) nevét, a pertárgy értékét, illetve fizetési meghagyás kibocsátására irányuló ügyben a követelés összegét is. Másodfokú ügyben a címszó mellett be kell jegyezni az első fokon eljárt bíróságot és annak ügyszámát is. A letartóztatott terhelt ügyét piros tintával kell lajstromozni.

(4) Az eljáró tanácsot a tanács számának, ennek hiányában pedig a tanács elnöke neve kezdőbetűjének a bejegyzésével kell feltüntetni.

(5) Az utóirat érkezésének a napját és az utóirat tárgyát rövidített formában kell feltüntetni (pl. II/10. fell.). Az érkezés évszámát csak akkor kell kiírni, ha az utóirat a kezdőirat érkezését követő évek valamelyikében érkezett.

(6) Az iratok hollétét rövidített jelzéssel kell feltüntetni. Fel kell jegyezni a nyilvántartást, annak határnapját, a tárgyalási határnapot.

(7) Ha a bíróság az eljárást áttétellel fejezte be, a lajstrom megfelelő rovatába be kell jegyezni az elküldés időpontját.

(8) Az észrevételek rovatban minden esetben fel kell tüntetni

a) az iratokat mely hatóságoknak küldték meg,

b) kezdőiratként kezelendő ügy lajstromozásakor a befejezett ügynél az új ügy lajstromszámát, az új ügynél pedig a befejezett ügy lajstromszámát,

c) az iratokat milyen lajstromszámú ügyhöz csatolták,

d) az ügyet melyik ügyhöz (alapügy) egyesítették, illetve, hogy az alapügyhöz mely ügyeket egyesítették,

e) a fellebbezés felterjesztésének időpontját,

f) az iratok teljes vagy részleges eltűnését (megsemmisülését),

g) az esetleg szükséges egyéb adatokat,

h)[12]

(9) Ha a lajstrom valamelyik rovata megtelt, a rovathoz ragasztott papírlapon kell folytatni a bejegyzést úgy, hogy a lajstrom már megtelt rovata továbbra is olvasható maradjon.

(10) A lajstromba minden adatot tintával kell bejegyezni.

(11) A téves bejegyzéseket áthúzással oly módon kell törölni, hogy az az áthúzás után is olvasható maradjon. A helyes adatot törölt bejegyzés fölé kell írni.

(12) Az irodavezető havonta, a statisztikai adatszolgáltatás előtt, a lajstrom befejezésre vonatkozó adatait a tárgyalási naplóval egyezteti, s az esetleges eltérést megszünteti. A lajstrom adatai alpján ellenőrzi, hogy az ügyekben a szükséges intézkedések időben megtörténtek-e. Késedelem észlelése esetén, az ügy számának megjelölésével a bíróság elnökének jelentést tesz.

(13) A (12) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtását az irodavezető a lajstrom első oldalán - az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett - aláírásával igazolja.

A címszó

49. § (1) A lajstromba (a tájékoztató könyvbe) és a mutatókönyvbe az ügyeket címszó szerint kell bejegyezni.

(2) A polgári ügyben a címszó az alperes, a kötelezett, a holtnak nyilvánítandó, illetőleg a kérelmező neve, megkeresés esetén pedig ezen felül a megkereső hatóság elnevezése is. Gazdasági bírság megfizetése iránti ügyekben címszó az eljárás alá vont neve. A megkereső hatóság elnevezését - hogy e minősége kitűnjék - a név után írt "M" betűvel kell megjelölni. Házassági perben a feleséget mindig a leánykori nevén kell a címszóban megjelölni.

(3) A büntetőügyben a címszó a terhelt neve, ha ez nem állapítható meg, a sértett neve, ha ez is ismeretlen, a cselekmény elkövetésének a helye és a cselekmény megjelölése. A sértett neve után - e minőségének a felüntetése céljából - "S" betűt kell írni.

(4) Ha a címszót helytelenül jelölték meg, vagy az eljárást olyan félre terjesztik ki, aki az ügyben addig nem szerepelt, illetőleg ha az ismeretlen terhelt neve utóbb ismertté válik, a lajstromot s a mutatókönyvet megfelelően ki kell igazítani.

A lajstrom lezárása

50. § (1) A lajstrom minden év utolsó munkanapján le kell zárni. A lajstrom vezetője az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz, az ügyek minőségének rovatait összegezi. Megállapítja, hogy az összegezés egyezik-e az utolsó lajstromszámmal. Az eltérés okát megszünteti. Feltünteti a lajstrom lezárásának időpontját és a bejegyzést aláírja. A lajstrom lezárását a bíróság elnöke ellenőrzi és aláírásával tanúsítja.

(2) A lajstrom lezárása után át kell vezetni a korábbi évekből még folyamatban maradt ügyeket. Az előző évi lajstromban az átvezetett ügy lajstromszáma mellett fel kell jegyezni, hogy az ügyet melyik év lajstromának hányadik oldalára vezették át. A folyamatban levő ügyek iratainak kezelését ennek megfelelően két lajstromban kell végezni: a folyó évi lajstromban a folyó évben érkezett, az előző évi lajstromban pedig a korábbi években érkezett ügyeket.

(3) A befejezett ügyekre vonatkozó intézkedéseket (pl. iratok elküldése, utóirat kezelése, csatolása stb.) az eredeti lajstromkönyvbe kell bejegyezni.

(4) Az előző évi és a régebbi lajstromkönyvekben minden adatot piros tintával kell bejegyezni.

A mutatókönyv

51. § (1) A lajstromba bejegyzett ügyekről lajstromként - a Gpk. lajstromba bevezetett fizetési meghagyásos ügyek és a Mpk. lajstromba bevezetett ügyek kivételével - betűrendes mutatókönyvet kell vezetni. Nagyforgalmú bíróságon minden évben új mutatókönyvet kell nyitni. Kisforgalmú bíróságnál elegendő, ha betűnként, illetőleg betűcsoportonként feltüntetik az új évszámot.

(2) A mutatókönyvbe az ügyeket nyomban a lajstromozás után címszó szerint kell bevezetni, A címszó mellett fel kell tüntetni az ügy tárgyát és a lajstromszámot.

(3) Ha az ügyben több alperes (terhelt, kérelmező stb.) van, mindegyik nevét külön címszóként kell a mutatókönyvbe bejegyezni. Házassági perben címszóként a felperes nevét is be kell jegyezni. Olyan bíróságon, ahol valamelyik állami, gazdasági vagy társadalmi szerv ellen indított perek száma ezt indokolttá teszi, a bíróság elnöke elrendelheti, hogy ezeket a pereket a felperes neve szerint is jegyezzék be a mutatókönyvbe.

(4) Ha a befejezettként kezelt ügy még ugyanabban az évben újból megindult, a korábbi lajstromszám mellett jegyezzék fel az új lajstromszámot.

51/A. §[13] (1) A megyei bíróság elnöke elrendelheti, hogy - ahol a feltételek erre adottak - a bíróság a lajstromot és a mutatókönyvet számítógépen vezesse. Ebben az esetben kizárólag az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott számítógépes program használható.

(2) Számítógépen vezetett lajstrom és mutatókönyv esetben az adatok védelme érdekében a kezelőiroda naponta két példányban köteles az adatokat számítástechnikai adathordozóra menteni és a két példányt egymástól elkülönítetten, az eredeti adatbázis tárolási helyétől eltérő helyen, a bíróságon tárolni.

Az iratboríték

52. § (1) A bírósági ügy iratait - a fizetési meghagyás és megkeresés, valamint a Mpk. lajstromba lajstromozott ügyek iratainak kivételével - iratborítékba kell helyezni.

(2) Az iratokat sorszám szerint rendben kell tartani. Az intézkedést igénylő utóiratot elintézésig a kezdőirat elé kell tenni.

(3) Abban az esetben, ha a bíróság az ügy összes iratait felterjeszti, vagy időlegesen más hatóságnak (szakértőnek stb.) küldi meg, pótborítékot kell készíteni.

(4) A pótborítékon csak az ügy számát és a legmagasabb sorszámot, valamint az 59. § (2) és a 60. § (2) bekezdésében feltüntetett adatokat kell feljegyezni. Az iratok visszaérkezése után a pótborítkot az iratok között kell elhelyezni.

Az iratboríték kitöltése

53. § (1) Az iratborítékot a rendszeresített nyomtatvány adatainak megfelelően kell kitölteni.

(2) Ezen kívül az iratboríték első oldalán piros jelzéssel fel kell tüntetni azt a körülményt, hogy az ügyben letartóztatott, fiatalkorú terhelt, illetve letét, bűnjel vagy más lefoglalt tárgy van. Ugyanígy kell feltüntetni az ügy soron kívüli elintézésének elrendelését is. A felet megillető költségmentességet, illetékmentességet, vagy illetékfeljegyzési jogot szintén az iratboríték első oldalán, rövid feljegyzésben, feltűnő módon fel kell tüntetni. Személyes költségmentesség esetén a feljegyzésnek a költségmentesség mértékét és az engedélyező határozat sorszámát is tartalmaznia kell. Az első oldalon kell feltüntetni a beszerzett, csatolt vagy egyesített ügyek számát az irattári tételszámot, a selejtezés időpontját, illetve azt, hogy az irat nem selejtezhető.

(3)[14]

(4) Az iratborítékon az adatokat tintával, gépírással vagy bélyegzővel a kezelőiroda tünteti fel. Intézkedés eredményeként szükségessé váló feljegyzés (pl. soron kívül, szem. kölségmentesség) viszont az ügyintéző tünteti fel.

Az ügycsoportok

54. § (1) A bírósági ügyek tárgyuk szerint a (2) bekezdésben megjelölt ügycsoportokba tartoznak.

(2)[15] Az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

B. - Büntető ügy,

Bf. - Fellebbezett büntető ügy,

Fk. - Fiatalkorú büntető ügye,

Fkf. - Fiatalkorú fellebbezett büntető ügye,

R. - Rehabilitációs ügy,

Rf. - Fellebbezett rehabilitációs ügy,

P. - Polgári peres ügy,

Pf. - Fellebbezett polgári peres ügy,

M. - Fellebbezett munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitából származó és társadalombiztosítási peres ügy,

Pk. - Polgári nemperes ügy,

Pkf. - Fellebbezett polgári nemperes ügy,

Mpk. - Munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitából származó és társadalombiztosítási nemperes ügy,

Mpkf. - Munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitából származó és társadalombiztosítási fellebbezett nemperes ügy.

(3) A megkereséseket a B., a Pk., a Gpk., illetőleg a Mpk. ügycsoportba kell besorolni.

Az ügyszám

55. § (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjele, valamint a lajstromszám, törve az érkezés évszámával. Az ügyszámot egy sorba kell írni (pl: P. 21. 345/1974., Bf. 127/1974.).

(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy az ügyszám előtt az eljáró tanács számát 1-gyel kezdődő folyamatos számozással - arab számmal is tüntessék fel (pl: 5. P. 21. 568/1974., 6.Bf. 159/1974.).

(3) A Fővárosi Bíróság elnöke elrendelheti, hogy a kerületszámát az ügycsoport betűjele után kell írni (pl: 5. P. III. 21. 574/1974., 7. Bf. IV. 134/1974.).

A sorszám

56. § (1) Az utóiratokat, a tárgyalási jegyzőkönyveket, a határozatokat és egyéb intézkedéseket az ügyszám feltüntetésén kívül sorszámmal is el kell látni. A sorszámot - az ügyszámmal egy sorban és ahhoz törtvonallal kapcsolva - arab számjeggyel kell feltüntetni (pl: M.185/1974/6.). Az iratokat az sorszámozza, akinél az előiratok vannak.

(2) Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja. A következő - az (1) bekezdésben felsorolt - irat eggyel magasabb sorszámot kap.

(3) Az elintézés annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyikre vonatkozik. Ha a bíróság azonos sorszám alatt több határozatot hoz (pl. szakértői díj megállapítása és letét utalványozása), ezeket római számjegyekkel kell megkülönböztetni (pl: P. 20. 145/1974/5/I. és P. 20. 145/1974/5/II.). A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatok - ide értve a tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozatokat is - a jegyzőkönyv sorszámát kapják, több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni.

(4) A mellékletek annak az iratnak a sorszámát kapják, amelyhez tartoznak. A mellékleteket az ügyszámon és a sorszámon felül a csatoló személy perbeli állásának a megjelölésére utaló nagy betűvel is meg kell jelölni (felperes: F., alperes: A., ügyész: Ü., Vádlott - V., stb.), melyet törni kell a mellékletek 1-jétől kezdődő folyószámával (pl: P. 21. 476/1974/4/F/2.).

(5) Az újralajstromozott ügy korábbi iratai a kezdőiratként kezelendő irattal együtt az 1. sorszámot kapják. A csatolt idegen iratcsomó - átkötve - egy sorszámot kap.

(6) A másodfokú bíróságon a sorszámozásra az (1)-(5) bekezdésben foglaltak az irányadók. Az 1. sorszámot a felterjesztőlap, illetve a jelentés kapja.

Az iratok csatolása

57. § (1) Folyamatban levő vagy befejezett ügy iratait más ügy irataihoz csatolni vagy azt megszüntetni csak bírói utasításra lehet.

(2) Ha a csatolás fennállása alatt olyan érdemi határozatot hoztak, amely a csatolt ügyben hozott határozatot érinti, az ügy iratai között el kell helyezni a határozat egy kiadmányát (pl. így kell eljárni az összbüntetés kiszabására irányuló indítvány elintézése után).

Az ügyek egyesítése

58. § (1) Több ügy egyesítésekor az összes iratot a legkorábban lajstromozott ügy száma alatt kell kezelni.

(2) Ha a munkaügyi bíróság ugyanarra az előzetes határozatra vonatkozó több keresetet egyesít, a legkorábban lajstromozott ügyben megjelölt feleket kell az egyesített ügyekben is felperesnek, illetőleg alperesnek tekinteni.

(3) Ha az egyesítésnek a Be. 32. §-ában meghatározott feltételei különböző bíróságok előtt folyamatban levő büntetőügyekben állanak fenn, a bíróság az előtte indult ügy iratait a másik bíróságnak átirattal küldi meg, és a pótborítékot az átirat eredeti példányával nyilvántartásba helyezi. Az együttes elbírálás érdekében megkeresett bíró sága megküldött iratokat mindaddig csatolt iratként kezeli, ameddig az egyesítésről vagy az egyesítés mellőzéséről nem határoz.

(4) Az egyesítés céljából megküldött iratot új ügyként kell lajstromozni. Az egyesítés elrendelése esetén erről az iratokat megküldő bíróságot - a határozat egy kiadmányával - értesíteni kell. Az értesítés alapján a bíróság az eddig nyilvántartásban levő pótborítékot a továbbiakban a végzés érkeztetési napjával - egyesítés címén - befejezett ügyként kezeli [63. § (2) bek]. Az egyesített ügyekben eljáró bíróság további ügykezelésére a saját ügyek egyesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(5) Ha a bíróság az egyesítést mellőzte, az egyesítés okából megküldött ügy iratait a határozat egy kiadmányával visszaküldi az illetékes bíróságnak.

58/A. § (1) Az egyesítésnek a Be. 374. § (2) bekezdésében szabályozott esetében, ha a lefolytatott bizonyítás eredményeként az állapítható meg, hogy a halmazati büntetés kiszabásának (intézkedés alkalmazásának) a feltételei nem állanak fenn, a bíróság az ügyeket legkésőbb a Be. 212. §-ának (6) bekezdése alapján tartott tanácsülésen elkülöníti. Ezt követően a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a próbára bocsátás iratait csatolt iratként kell kezelni.

(2) Több vádlottas ügyben történt próbára bocsátás esetén a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező indítványon, illetőleg tanácselnöki intézkedésen kívül csak a próbára bocsátást elrendelő jogerős határozat kiadványát kell új szám alatt lajstromozni. Annak az ügynek a további iratai, amelyben a próbára bocsátást elrendelték, az eljárás jogerős befejezéséig csatolt iratként kezelendők.

(3) Ha a próbára bocsátást másik bíróság rendelte el, ezt a bíróságot az ügyek egyesítéséről és a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) a határozatok kiadmányának megküldésével értesíteni kell.

(4) Ha az egyesített ügyeket az(1) bekezdés szerint elkülönítették, továbbá a (2) bekezdésben szabályozott esetben, a csatolt iratokat az újabb büntetőeljárás jogerős befejezése után le kell szerelni, illetőleg a próbára bocsátást elrendelő bíróságnak vissza kell küldeni. A leszerelt vagy visszaküldött iratokhoz mellékelni kell az elkülönítésről, a (2) bekezdés esetében pedig a halmazati büntetés kiszabásáról (intézkedés alkalmazásáról) szóló határozat kiadmányát.

Az iratok felterjesztése

59. § (1) A fellebbezést felterjesztő lappal, a rendezett iratokkal együtt kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság illetőleg a Legfelsőbb Bíróság döntését igénylő egyéb ügyek (pl. kizárás elintézése, eljáró bíróság kijelölése, egy évet meghaladó tartalmú előzetes letartóztatás felülvizsgálata) iratait jelentéssel kell felterjesz-teni.

(2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a fellebbezéssel megtámadott határozat egy kiadmányát a másodfokú bíróság irattára, büntetőügyben pedig egy további kiadmányát az ügyészség részére. Büntetőügyben ezen felül a másodfokú bírósághoz annyi határozatkiadmányt kell felterjeszteni, ahány terhelt szabadságvesztésre ítéltek, illetőleg inden egyes javító-nevelő munkára ítélt terheltre vonatkozóan két-két határozatkiadmányt. A Legfelsőbb Bírósághoz felterjesztett iratokhoz a határozatnak még egy további kiadmányát pótborítékban az elsőfokú bíróságon vissza kell tartani. A pótborítékon fel kell jegyezni a felterjesztés időpontját.

(3) A polgári eljárásban és a magánvád alapján folytatott büntetőeljárásban az iratokat közvetlenül kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság területén működő ügyész útján kell felterjeszteni az iratokat: büntetőügyben, ha az eljárás közvádra folyt, ha a másodfokú bíróság határozatának meghozatal előtt az ügyészt meg kell hallgatni, és az (1) bekezdés második mondatába foglalt esetekben, ha a polgári eljárásában az ügyész fellebbezésesl élt.

(4) Ha a Legfelsőbb Bíróság döntéséhez a Legfőbb Ügyészség in-dítványát be kell szerezni, az iratokat a Legfőbb Ügyészség útján kell felterjeszteni. Ha az egy évet meghaladó tartamú előzetes letartóz-tatás felülvizsgálatának szükségessége az elsőfokú bíróság ügydön-tő határozatának meghozatala előtt merül fel, az iratokat - a 10/1979. (IK. 8.) IM utasítás 37. §-ának (1) bekezdésében meghatározott idő-ben - az elsőfokú bíróság is közvetlenül a Legfőbb Ügyészségnek küldi meg.

(5) Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal terjesztik fel, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett másik (többi) felterjesztő lapra. Külön jelentést csak akkor kell csatolni, ha ez a másodfokú bíróság tájékoztatása céljából szükséges.

(6) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezés felterjesztése mellett az eljárást folytatja (pl. részítélet, vagy szakértői díjat megállapító végzés stb. ellen bejelentett fellebbezés), csak azokat az iratrészeket kell felterjeszteni, amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek. Ha ezekre az iratrészekre az eljárás folytatása céljából az elsőfokú bíróságnak is szüksége van, azokról másolatot kell visszatartani.

(7) Ha az iratoknak csak egy részét kell felterjeszteni, a felterjesztett iratrészek sorszámait feltüntető jegyzéket kell az iratborítékban elhelyezni.

(8) Ha az irodavezető azt észleli, hogy a felterjesztett iratok hat hónap alatt nem érkeztek vissza, ezt a bíróság elnökének jelenti.

Az iratok elküldése

60. § (1) A folyamatban levő ügy iratait csak bírói utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.

(2) A pótborítékon fel kell jegyezni, hogy az iratokat mikor és hova küldték el. Az elküldés alapjául szolgáló megkeresést és az elrendelő eredeti bírói intézkedést a pótborítékban kell elhelyezni. Ezen kívül vissza kell tartani a pótborítékban az első és másodfokú határozat (egyezség) egy-egy kiadmányát. Ezekre - a büntetőügyek kivételével - hivatalos feljegyzést kell rávezetni azokról az adatokról, amelyek a végrehajtás elrendeléséhez szükségesek (pl. a jogerő és a teljesítési határidő napja stb.).

(3) Az iratokat ajánlott vagy csomagküldeményként kell postára adni.

A kiadmányok

61. § (1) A kiadmány az eredeti iratról készült olyan másolat, amelyet az arra feljogosított bírósági dolgozó A kiadmány hiteléül: záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el.

(2) A kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az elintézés ügyszámát és sorszámát, a keltezést, továbbá - sk. toldattal - a határozat meghozatalában részt vett bírák (egyéb ügyintézők) nevét.

(3) A kiadmányokat a leíró az érkezés sorrendjében készíti el. Soron kívül kell leírni az ilyen jelzéssel ellátott kiadmányokat.

(4) A kiadmányt az eredeti példánnyal egyeztetni kell. Az eredeti példányon fel kell jegyezni az irodába érkezés napját, a leíró és az egyeztető nevét, a kiadás napját.

A folyamatban levő, valamint a befejezett,de további intézkedést igénylő ügyek iratainak kezelése

62. § (1) A folyamatban levő, valamint a befejezett, de még további intézkedést igénylő ügyek iratait a kezelőiroda - a befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek irataitól elkülönítve - két csoportban kezeli.

(2) A tárgyalásra kitűzött ügyeket tárgyalási naponként csoportosítva, a csoportokon belül ügyszám szerint sorrendben kell elhelyezni.

(3) A nyilvántartásba helyezett iratokat a 19. § (7) bekezdésében megjelölt napok szerinti csoportban, a csoportokon belül ügyszám szerint kell őrizni. Ha a bírói utasítás ettől eltér (szoros nyilvántartás), az iratot a megjelölt nyilvántartás napját megelőző csoportban kell elhelyezni.

A befejezett ügyek

63. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott.

(2) Az (1) bekezdésben írt ügyeken kívül befejezettek azok az ügyek is (befejezettként kezelendő ügyek), amelyekben az eljárás félbeszakadt, szünetel, az eljárást felfüggesztették, az előkészítő ülésen pótnyomozást rendeltek el, tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó végzést, továbbá amelyet másik ügyhöz egyesítettek, illetőleg az 58/A. § (1) bekezdése szerint elkülönítettek, valamint áttettek vagy bíróság elé állítás esetén az ügyésznek visszaküldtek. Befejezettként kezelendő az az magánvádas ügy is, amelyben a bíróság ismeretlen elkövető kilétének felderítése érdekében nyomozást rendel el, illetve amelyet a bíróság azért küld meg az ügyésznek, mert olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli, a másodfokú bíróságon az a hatályon kívül helyező végzés, amely az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

(3) Az ügy befejezését a tanács elnöke irodai utasításban állapítja meg.

(4) A befejező határozat jogerőre emelkedése után a tanács elnöke megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek nélkül az irat nem helyezhető el a befejezett, és további intézkedést nem igénylő ügyek iratai között (pl. idegen iratok visszaküldése, letét kiutalása stb.). Ezt követően ad utasítást az irattárba helyezésre.

(5) Polgári peres ügyben, az ügy jogerős befejezése után szükségessé váló intézkedéseket - a határozat kijavításának és kiegészítésének kivételével - a bírósági titkár is megteheti.

A befejezett és további intézkedést nem igénylőiratok kezelése

64. § (1) Az elsőfokú bíróságon a kezelőiroda vezetője a befejezett és további intézkedést nem igénylő iratokat az irattárba helyezés előtt ellenőrzi.

a) az eljárást befejező határozat kézbesítése megtörtént-e;

b) a fő- és mellékbüntetés, valamint az intézkedés (kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás, elkobzás), végrehajtására vonatkozó értesítéseket és statisztikai lapokat valamennyi terheltre nézve kiállították-e és továbbították-e;

c) a letéttel, bűnjellel, költségmentességgel (illetékfeljegyzési joggal), az idegen iratok visszaküldésével, a csatolt iratok leszerelésével kapcsolatos intézkedések megtörténtek-e.

(2) Az ellenőrzést az iroda vezetője az iratboríték második oldalán aláírásával igazolja.

(3) Amennyiben az ellenőrzéskor az iroda vezetője azt észleli, hogy az (1) bekezdésben részletezett intézkedésekre nincs utasítás, vagy az hiányos, illetőleg az utasítást csak részben vagy egyáltalán nem hajtották végre, a szükséges intézkedést megteszi.

(4) A másodfokú bíróságon a kezelőiroda vezetője az (1)-(3) bekezdésben írt ellenőrzés értelemszerű elvégzése után a felterjesztőlapot, a másodfokú határozat eredeti példányát, a tanácskozásról készült jegyzőkönyvet és különvéleményt, valamint az elsőfokú határozat egy kiadmányát az iratokból kiemeli és ezeket befejezett és további intézkedést nem igénylő iratként kezeli. Az irat többi részét a másodfokú határozat kiadmányaival együtt az elsőfokú bíróságnak visszaküldi. Értelemszerűen hasonló módon jár el a nem fellebbezés folytán felterjesztett iratok esetén is.

(5) Ha a munkaügyi bíróság a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes, szövetkezeti döntőbizottság, közgyűlés) határozatát hatályon kívül helyezi és a döntőbizottságot új eljárásra utasítja, vagy ha új eljárás kezdeményezése iránti kérelem tárgyában dönt, a határozatát a döntőbizottsági iratokkal együtt annyi példányban küldi meg, hogy az valamennyi érdekeltnek kézbesíthető legyen, és egy példány a döntőbizottság iratainál is maradjon. A munkaügyi bíróság iratainál marad a saját határozatának eredeti példánya és a munkaügyi döntőbizottság határozatának egy másolata. Minden egyéb esetben a munkaügyi bíróság kézbesíti a határozatát a feleknek, a munkaügyi döntőbizottságnak. Ebben az esetben a munkaügyi döntőbizottság iratai a munkaügyi bíróságon maradnak.

A befejezett és további intézkedést nem igénylő ügyek iratainak az őrzése

65. § (1) A befejezet és további intézkedést nem igénylő ügyek iratait az igazságügyi szervek iratainak irattári kezeléséről és selejtezéséről szóló utasítás rendelkezései szerint kell őrizni.

(2) Ha az iratárba helyezett irathoz utóirat érkezik, azt az irattárból kiemelt iratokkal együtt a tanács elnökének be kell mutatni.

(3) Ha az irattárba helyezett iratot más hatóság megkeresésére kell megküldeni, azt a kezelőiroda vezetője küldi meg.

Ügyintézés és ügykezelés bíróság elé állítás esetén

66. § (1) Az iratok és a tárgyi bizonyítási eszközök átadását követően a kijelölt bíró az ügyet lajstromoztatja. Ezt követően a tárgyalási naplóba és a tárgyalási jegyzékbe az aznapra legkésőbbi időpontra kitűzött ügy után a következő sorszám rovatában kell az adatokat bevezetni. A sorszám mellett "E" betűjelzést kell alkalmazni.

(2) Ha a kijelölt bíró az előállítás napján nem tárgyal, az adatokat a legközelebbi tárgyalási napnál kell bejegyezni. Ilyenkor külön tárgyalási jegyzéket kell készíteni.

(3) A pótnyomozás elrendelését, az iratnak az ügyészséghez való visszaküldését a tárgyalási napló megjegyzések rovatában, valamint a kezelőirodának átadandó tárgyalási jegyzéken fel kell tüntetni.

(4) A lajstrom észrevételek rovatában, valamint az ügy iratborítékának első oldalán szembetűnő módon fel kell tüntetni az előállítás szót. Az iratboríték értesítő részét csak akkor kell kiállítani, ha az iratokat a másodfokú bírósághoz terjesztik fel.

A hangszalag használata, kezelése és őrzése

66/A. § (1) A hangszalagot más bíróságnak (hatóságnak, szakértőnek stb.) megküldeni, kiadni nem szabad.

(2) A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a bíróság és az ügyészség együttműködése hangfelvétel alkalmazása esetén is biztosítva legyen.

(3)[16] A hangszalagok kezelésének és őrzésének módját a megyei bíróság elnöke, az eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló jogszabályokkal 14/1976. (XII. 7.) IM-BM, illetve 15/1976. (XII. 7.) IM rendeletek - összhangban határozza meg.

66/B. §[17]

66/C. §[18]

66/D. §[19]

66/E. §[20]

66/F. §[21]

III. RÉSZ

Bírósági elnöki ügyvitel

Elnöki ügyek

67. § (1) Elnöki ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a bíróság elnöke - az ítélkezés körén kívül - jár el.

(2) Az elnöki ügyek iratait az elnöki iroda kezeli.

Általános rendelkezések

68. § Az utasítás I. és II. Részének a bírósági ügyintézésre és ügykezelésre vonatkozó rendelkezéseit az elnöki ügyvitelre - az alábbi eltérésekkel - kell alkalmazni.

Az ügycsoportok

69. § (1) Az elnöki ügyek tárgyuk szerint különböző ügycsoportokba tartoznak. Az ügyeket ügycsoportonként kell lajstromozni és kezelni.

(2) Az ügycsoportok meghatározására fő- és alcsoportoka kell alakítani. A főcsoportokat egymás után következő római számjegyekkel, az alcsoportokat pedig az ábécé egymás után következő nagybetűivel kell megjelölni.

(3) A megyei bíróság elnöke a vezetése és a felügyelete alatt álló bíróságoknál az alcsoportokat összevonhatja, megszüntetheti, szükség esetén további alcsoportokat alakíthat. Ezt a munkaügyi bíróság elnöke is megteheti.

(4) Az ügycsoportokról tájékoztató táblázatot kell készíteni. Módosítás esetén a táblázatot ki kell igazítani.

(5) Az elnöki ügyek fő- és alcsoportjait az 1. számú, a munkaügyi bíróságra vonatkozóan pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.

Az iratboríték

70. § (1) Az elnöki iratokat alcsoportonként külön iratborítékban kell kezelni a megnyitás évszámát, a fő- és az alcsoport jelét (pl. 1974. El. II. B.)

(2) Az iratborítékot évenként megújítani nem kell. Az év kezdetén azoknak az alcsoportoknak kell új iratborítékot nyitni, amelyen a sorszám elérte vagy megközelítette az 50-et. Ha az iratboríték évközben betelt, új iratborítékon folytatólagos sorszámozással kell az ügyeket tovább lajstromozni.

(3) Ha az iratborítékot folytatólagosan vezetik, minden évben az elsőként lajstromozott ügy előtt fel kell tüntetni az érkezés évszámát.

(4) Az iratboríték Észrevételek rovatába az ügy kezelésével kapcsolatos fontosabb adatokat, elintézése, az intézkedés kiadása, az ügy egyesítése, az iratok más hatósághoz való elküldése).

A lajstromozás

71. § (1) Az elnöki ügyet az iratboríték megfelelő rovatának (rovatainak) kitöltésével kell lajstromozni.

(2) Az iratra rá kell jegyezni az ügyszámot, az esetleges alszámot és a mellékletek számát, s alá kell írni.

A gyűjtőív

72. § (1) Ha az ügyben érkezett utóiratok száma elérte a négyet, gyűjtőívet kell feljegyezni.

(2) A gyűjtőíven az ügy számát, az utóiratokat az alszámok sorrendjében, az érkezés időpontjának megjelölésével kell feljegyezni.

Az ügyszám

73. § Az ügyszám a kezdőirat érkezésének időpontját jelző évszámból, az ügy elnöki jellegére utaló El. rövidítésből, a főcsoport megjelelölésére szolgáló római számjegyből, az alcsoportot megjelölő nagybetűből és az ügy iratboríték szerinti sorszámából áll (pl. 1974. El. II. B. 8.)

Az alszám

74. § Az elnöki ügyben érkezett utóiratot minden esetben alszámmal is el kell látni. Az alszámot arab számjegyekkel kell az iraton feltüntetni. Az utóirat száma az ügyszám, törve az alszámmal (az ügyben érkezett első utóirat száma pl. 1974. El. II. B. 8/2.)

A mutatókönyv

75. § (1) Az elnöki ügyekről betűrendes mutatókönyvet kell vezetni.

(2) A mutatókönyvben a címszó mellett fel kell tüntetni az ügyek számát az El. jelzés elhagyásával (pl. 1974. II. D. 8.) Az ügyszámnak az évszámot jelző részét mindig alá kell húzni. Ugyanarra a címszóra vonatkozó több bejegyzés esetén az évszámot csak az első bejegyzésnél kell feltüntetni (pl. Kovács Pál bíró - beosztása. 1974. VI. B. 4. - fizetési előleg. 1974. VI. B. 4/12.).

A címszó

76. § (1) Elnöki ügyben címszó a kezdőirat tárgya és a név. Ha az ügy több tárgyra vagy személyre vonatkozik, minden egyes tárgy, illetőleg név külön címszó.

(2) Az Igazságügyi Minisztérium általános természetű vagy elvi jelentőségű rendelkezéseit - a tárgyuk szerinti címszón felül - Igazságügyi Minisztérium címszó alatt, külön lapon, folytatólagosan is be kell jegyezni a mutatókönyvbe.

(3) A helyi bíróságon a (2) bekezdésben meghatározott módon külön címszó alatt is nyilván kell tartani a felügyeletet gyakorló megyei bírósági elnök általános jellegű intézkedéseit.

(4) A címszó mellett a szükséghez képest az ügyre vonatkozó egyéb adatokat is fel kell jegyezni (pl. az Igazságügyi Minisztérium intézkedésének ügyszámát, a férjes nő leánykori nevét).

(5) Ha a címszót helytelenül állapították meg, vagy ha az megváltozik, azt a mutatókönyvben helyesbíteni kell, illetőleg a régi címszó mellet utalni kell az új címszóra is.

Az iratok bemutatása

77. § (1) Az elnöki ügyben érkező iratot haladéktalnul lajstromozni kell, és nyomban be kell mutatni elintézésre.

(2) Az iratot iratboríték és az ugyanazon alcsoportba tartozó korábban érkezett iratok nélkül, de az ügyhöz tartozó esetleges előiratokkal együtt kell bemutatni.

Az elnöki ügyek kiadmánya

78. § (1) Az elnöki ügyek kiadmányát eredeti aláírással kell ellátni. A kiadmányon az intézkedés ügyszámát a bal oldalon belül, a tárgyát, a hivatkozási számot és a mellékleteket a jobb oldalon felül, az intézkedés szövege előtt kell megjelölni. A mellékletek általában darabszám szerint kell megjelölni. Tíznél több mellékletnél a csomagjelzést is alkalmazni lehet.

(2) Ha az elintézés a felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, az eredeti beadványt kell felterjeszteni. A felterjesztés szövegét lehetőleg (pl. véleményt, javaslatot) az eredeti beadvány lényeges tartalmáról rövid feljegyzést kell visszatartani, megjelölve a felterjesztés szövegét.

Az iratok kézbesítése

79. § Az elnöki ügy iratait zárt borítékban kell kézbesíteni.

A távbeszélő és a telex igénybevétele

80. § Az ügyintézés körében bizalmas adatokat távbeszélőn, illetve telexen az elnök engedélyével lehet közölni.

A felvilágosítás

81. § (1) Az iratokat az elnökön, az ügyintézőn és az elnöki ügykezelést végző dolgozón kívül más személy csak az elnök engedélyével tekintheti meg.

(2) Felvilágosítás csak az érdekeltnek adható, az ügy számáról és arról, hogy elintézést nyert-e.

(3) Indokolt esetben az elnök a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenő felvilágosítást is engedélyezhet.

(4) Fegyelmi ügyben csak az elnök vagy az erre felhatalmazott ügyintéző adhat felvilágosítást.

A nyilvántartás

82. § (1) A nyilvántartásba helyezett ügyeket bekötött, lapszámozással ellátott könyvbe kell bejegyezni.

(2) A rendszeresen ismétlődő jelentésekről és intézkedésekről emlékeztetőül kimutatást kell készíteni.

A soron kívüli eljárás elrendelése

83. § A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást írásban rendeli el. Az intézkedést az ügy iratborítékának külső oldalára írt feljegyzéssel is megteheti.

84. § Hatályát vesztette.

85. § Hatályát vesztette.

A személyi táblázat

86. §[22]

A létszámnyilvántartás

87. § (1) A bíróság dolgozóiról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A dolgozókat állománycsoportonként és ezen belül betűrendbe kell nyilvántartani.

(3) A létszámnyilvántartásba a dolgozó személyi adatait, lakcímét, munkaviszonya kezdetének és megszűnésnek (áthelyezésének) időpontját, besorolását, kirendelését, katonai szolgálatát, valamint a szabadság és betegség címén való távollétét kell feljegyezni. Fel kell tüntetni a szabadság nemét rendes, rendkívüli, fizetés nélküli, szülési, tanulmányi szabadság), a dolgozónak járó szabadság időtartamát.

(4) A dolgozó a létszámnyilvántartásnak saját személyére vonatkozó adatait engedély nélkül megtekintheti.

(5) A munkaviszony megszűnésekor a dolgozóra vonatkozó feljegyzéseket át kell húzni.

A körbélyegző

88. § A bíróság elnökének körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a bíróság elnöke és székhelyének megjelölése (pl. a Békés Megyei Bíróság elnöke, Gyula).

A körbélyegző nyilvántartása

89. § A sorszámozott bélyegzőkről jegyzéket kell vezetni. A jegyzékben fel kell tüntetni a bélyegző lenyomatát, átvételének, valamint visszadásának az időpontját. A bélyegző át-, illetve visszavételét aláírással kell igazolni.

A fegyelmi ügyek

90. § (1) A fegyelmi iratokat az elnöki irodában, zárt szekrényben, elkülönítve kell őrizni.

(2) A helyi bíróság elnöke hatáskörébe tartozó fegyelmi határozat kiadmányát a megyei bíróság elnökének, jogerőre emelkedése után az Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályának kell felterjeszteni.

(3) A megyei bíróság elnöke a titkár, a fogalmazó fegyelmi ügyében hozott határozatának két kiadmányát azonnal, a nemjogi ügyintézőkkel szemben hozott határozatot jogerőre emelkedése után terjeszti fel az Igazságügyi Minisztériumhoz illetékes főosztályának.

(4) A felterjesztett nem jogerős határozat jogerőre emelkedését a megyei bíróság elnökének, illetve az Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályának jelenteni kell.

(5)[23]

A bírák fegyelmi ügyei

91. § (1) A bíró elleni fegyelmi ügy iratait az e célra rendszeresített iratborítékban kell kezelni.

(2) A hivatásos bírák fegyelmi ügyeiről külön lajstromot kell vezetni. A fegyelmi ügy megjelölésére az ügyszám előtt Fgy. rövidítését kell használni (pl. Fgy. 2/1974.).

(3) Ha a fegyelmi tanács büntetést szabott ki, illetőleg visszahívásra tett indítványt, azt be kell jegyezni a bíró személyi táblázatába.

IV/A. RÉSZ[24]

A közjegyzői ügyvitel

Általános rendelkezések

92. §[25] A I. és II. Résznek az elsőfokú bíróságnál a polgári ügyek intézésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a közjegyzőnek a hagyatéki és a hatáskörébe tartozó egyéb nemperes eljárások ügyvitelére a 93-100. §-okban foglalt eltérésekkel, míg a közjegyzői irattárban elhelyezett iratok kezelésére a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet szabályain kívül a 101-103. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A közjegyzői lajstrom és ügyszám

93. §[26] (1) A hagyatéki ügyeket és a közjegyző hatáskörbe tartozó egyéb nemperes ügyeket közjegyzői lajstromban (Kjő. lajstrom) kell lajstromozni. A közjegyzői lajstrom számozása évente 1-es számmal kezdődik.

(2) A közjegyzői lajstromba bevezetett hagyatéki ügyben címszó az örökhagyó, minden egyéb ügyben a kérelmező neve.

(3) Azokat a bejegyzéseket, amelyeket a 48. § szerint a lajstrom "Észrevételek" rovatában kell feltüntetni, a közjegyzői lajstromban a "Megjegyzés" rovatba kell bejegyezni.

94. §[27] (1) A közjegyzői lajstromba felvett ügyek száma: a közjegyző azonosító száma törve Kjő. jelzéssel, törve a lajstromszámmal, törve az érkezés évszámával, törve az egyes intézkedések sorszámával (pl. 1132/Kjő./314/1993/3).

(2) A közjegyző azonosító számát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara állapítja meg. Az azonosító szám első száma a kamarát, második száma a megyét, harmadik-negyedik száma a közjegyzőt jelöli.

A tárgyalási napló és a jegyzőkönyv

95. §[28] (1) A közjegyző a hagyatéki eljárás során tartott tárgyalásokról tárgyalási naplt vezet a 22. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatot akkor sem kell külön aláírni, ha a határozattal az eljárás befejeződik.

A mutatókönyv és az iratboríték

96. §[29] A közjegyzői lajstromba felvett ügyekről betűrendes mutatókönyvet kell vezetni. Azoknál a hagyatéki ügyeknél, amelyeknek iratai között végintézkedés található, az ügyszám előtt piros irónnal "V" jelzést kell alkalmazni.

97. § A közjegyzői ügyvitelben a hagyatéki, valamint az okirat és értékpapír semmissé nyilvánítása iránti ügyek iratait iratborítékba kell helyezni.

A hagyatéki eljárás függőben tartása

98. §[30] Ha a hagyatéki eljárást függőben kell tartani, az az ügykezelés szempontjából a felfüggesztéssel azonos hatályú. A függőben tartott ügyet nyilvántartásba kell helyezni.

A befejezett ügyek őrzése és átadása

99. §[31] (1) A közjegyző a befejezés évétől számított két évig őrzi a hagyatéki és a hatáskörébe tartozó egyéb nemperes eljárások iratait. Az ezt követő év január hó 31. napjáig a közjegyző ezeknek az ügyeknek az iratait átadja a helyi bíróság irattára részére.

(2) Az iratokhoz a közjegyző mellékeli az átadott iratok jegyzékét és a betűsoros névmutatót. Az átadott iratok jegyzéke a következő rovatokat tartalmazza:

a) sorszám,

b) a közjegyző ügyszáma,

c) az örökhagyó neve és lakcíme,

d) az ügy tárgya,

e) az ügy befejezésének ideje,

f) intézkedések.

100. §[32] Póthagyatéki eljárással kapcsolatos megkeresés esetén a helyi bíróság irattára az alaphagyatéki iratot véglegesen visszaküldi a közjegyző részére. Ebben az esetben a megkeresés eredeti példányát, a hagyatékadó végzés egy példányát és az irat átvételét tanúsító tértivevényt az irattárban meg kell őrizni, az átadott iratok jegyzékének intézkedés rovatában pedig fel kell tüntetni a közjegyző ügyszámát.

A közjegyzői irattáros ügykezelése

101. §[33] (1) A közjegyzői irattár körbélyegzője közepén az állami címert, köriratként a megyei bíróság nevét, a "közjegyzői irattára"szót és a megyei bíróság székhelyét tartalmazza) (pl. Somogy Megyei Bíróság Közjegyzői Irattára - Kaposvár).

102. §[34] A közjegyzői irattárban a közjegyzői kamara területi elnöksége által átadott nyilvántartásokat és ügyiratokat az ügyszámok sorrendjében, közjegyzőnként elkülönítve kell elhelyezni.

103. §[35] (1) A közjegyzői irattáros az általa kezelt iratokkal kapcsolatos intézkedésekről ügykönyvet vezet.

(2) Az ügykönyv a következő rovatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a megkeresés érkezésének ideje;

c) a megkereső neve, címe;

d) a kért irat megjelölése;

e) az intézkedés megjelölése (pl. az iratról hiteles másolat adása, az iratnak más hatóságokhoz való megküldése stb.);

f) az intézkedés időpontja;

g) megjegyzések (pl. az elküldött irat visszaérkezésének időpontja).

IV/B. RÉSZ[36]

A felülvizsgálati kérelem (Indítvány) ügykezelése

104. §[37] (1) Kezdőiratként kezelendő irat a felülvizsgálati eljárás során hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozat.

(2) Utóirat a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati indítvány.

105. §[38] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelmekről, illetve indítványokról nyilvántartást vezet. Ebben az elsőfokú bíróság feltünteti

a) az irat ügyszámát,

b) a felülvizsgálati kérelemnek, illetve indítványnak a bírósághoz való érkezése időpontját,

c) a felülvizsgálati kérelemnek, illetve indítványnak a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztése időpontját,

d) a b) és c) pont alatti időpontok közötti időtartamot a statisztikai kimutatásnak (O, N minta) megfelelően.

106. §[39] (1) Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelem felterjesztő lappal és a rendezett iratokkal együtt a Legfelsőbb Bírósághoz terjeszti fel. A felterjesztő lap 4. rovatában - ha korábban volt másodfokú eljárás - a másodfokú határozat tértivevényeinek számát kell feltüntetni. A felterjesztő lap "11. észrevételek" rovatában kell feltüntetni, ha a megtámadott határozat tértivevénye nem érkezett vissza, illetve, hogy a bíróság felhívására a felek írásban bejelentették, hogy mikor vették át a másodfokú határozatot.

(2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a felülvizsgálati kérelemmel, illetőleg indítvánnyal megtámadott elsőfokú és másodfokú határozat egy-egy példányát a Legfelsőbb Bíróság irattára részére.

107. §[40] Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárás során hozott határozata egy példányát - ha korábban volt másodfokú eljárás - a másodfokú bíróság részére is köteles megküldeni.

V. RÉSZ[41]

A katonai tanács ügyvitele

Általános rendelkezések

108. §[42] A katonai tanácsok ügyeinek intézésénél és kezelésénél az utasítás rendelkezéseit a jelen részben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A tanácsnapló

109. §[43] (1) A katonai tanácsoknál az ügyekről bekötött, lapszámmal ellátott és hitelesített tanácsnaplót kell vezetni.

(2) A tanácsnaplóba be kell jegyezni

a) az ügy érkezésének időpontját, az ügy számát, a terhelt nevét, rendfokozatát, alakulatát, illetve polgári személynél a lakcímét,

b) az eljárás tárgyát, a tanács ülésének, illetve a tárgyalásnak időpontját, azok eredményét és az elintézés időtartamát,

c) a fellebbezők megjelölését, a másodfokú bíróság határozatának, valamint az ügy befejezése után szükséges intézkedések megtételének időpontját.

(3) Az elnapolás okát és a bíróság elé állítás tényét a megjegyzés rovatban kell feltüntetni.

A kezelőiroda

110. §[44] Az ügyek lajstromozását és a mutató vezetését, valamint az iratkezeléssel kapcsolatos további teendőket a Megyei (Fővárosi) Bíróság Katonai Tanácsainak Kezelőirodája végzi.

111. §[45] A katonai tanácsokhoz érkezett minden iraton fel kell tüntetni a bíróság nevén kívül a "Katonai Tanácsa" megjelölést is.

A vádirat és a bírósági határozatok kézbesítése

112. §[46] A vádiratot és a bírósági haározatokat a fegyveres erők tényleges állományú tagjának az állományilletékes parancsnokhoz, rendőrség hivatásos állományú tagjának a rendőrségi vezetőn keresztül kell kézbesíteni. Fogva levő terheltnek a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokán keresztül kell kézbesíteni. Ha a fegyveres erők tagjának, illetőleg a rendőrnek szolgálati viszonya a büntető eljárás alatt megszűnik, a vádiratok és a bírósági határozatok kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.

A körbélyegző

113. §[47] A katonai tanácsok körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a bíróság katonai tanácsának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanács-Szeged).

A lajstromozás

114. §[48] A katonai tanácsok ügyeit a szokásos ügyiratjel előtt "K" betűvel kell megkülönböztetni és a katonai tanácsok ügyeinek lajstromába (KB. lajstrom) kell lajstromozni.

115. §[49] (1) A lajstromba az ügyeket cínszó szerint kell bejegyezni. A katonai tanácsok ügyeinél a címszó a terhelt neve és rendfokozata, ha ez nem állapítható meg, az eljárás tárgya.

(2) A katonai tanácsok ügyeinek lajstromába a címszó mellett fel kell tüntetni a címszóban szereplő személy alakulatát, rendfokozatát, polgári személynél lakóhelyét, férje nevét viselő asszonynál leánykori nevét, valamint az azonosság megállapításához szükséges, az ügyre vonatkozó egyéb adatokat.

(3) A lajstromba tiszt esetén a címszót piros, más személy esetén kék tintával kell feltüntetni.

116. §[50] Az irodavezető havonta, a statisztikai adatszolgáltatás előtt, a lajstrom befejezésére vonatkozó adatait a tanácsnaplóval egyezteti.

117. §[51] Az előző évi és régebbi lajstromba minden adatot zöld tintával kell bejegyezni.

118. §[52] Az iratborítékon fel kell tüntetni a terhelt nevét és rendfokozatát (tiszt esetében piros tintával).

Az ügycsoportok

119. §[53] Az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

KB - katonai büntető ügy,

KR - katonai rehabilitációs ügy,

KBK - katonai büntető kényszerintézkedési ügy,

KST - az 1990. évi XXVI. törvénnyel (az I. semmisségi törvénnyel) kapcsolatos ügy,

KBS - az 1992. évi XI. törvénnyel (a II. semmisségi törvénnyel) kapcsolatos ügy,

KNT - az 1989. évi XXVI. törvénnyel (a Népfelkelési törvénnyel) kapcsolatos ügy.

Az ügyszám

120. §[54] Az ügy száma: az ügycsoport betűjele, az eljáró tanács száma (római számmal), valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával (pl. KB. V: 182/1992.).

A Legfőbb Ügyészség indítványának beszerzése

121. §[55] Ha a Legfelsőbb Bíróság döntéséhez a Legfőbb Ügyészség indítványát be kell szerezni, a katonai tanácsok az iratokat a Katonai Főügyészséghez küldik meg az indítvány beszerzése céljából.

A titkos iratok kezelésére vonatkozó egyéb szabályok

122. §[56] A katonai tanácsok az általuk kezelt és nyilvántartott, de a fegyveres erők és testületek szervezett és működését érintő szabályozatok, egyéb anyagok, valamint a titkos és szigorúan titkos bűnügyi és egyéb iratokat kötelesek a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg Belügyminisztérium erre vonatkozó ügyviteli szabályai szerint kezelni és nyilvántartani.

VI. RÉSZ[57]

A cégbíróság ügyvitele

Általános rendelkezések

123. §[58] (1) Az I. és II. Résznek az első fokú bíróságnál a polgári ügyek intézésére kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a cégbíróság ügyvitelére a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A cégbíróság eljárásban nem alkalmazható a 4. és 24. §, a 27. § utolsó mondata, a számítógépen vezetett lajstromoknál az 50. §.

A cégiroda; a beadványok átvétele

124. §[59] (1) A cégbíróság ügyek iratait a cégiroda kezeli.

(2) A cégiroda a cégbejegyzésre és a módosításra irányuló kérelmet elsősorban rendszeresített űrlapon vagy hajlékony mágneslemezre rögzítetten - ez esetben a kérelem egy kinyomtatott példányának csatolásával -; az egyéb kérelmeket pedig csak írásba foglaltan veheti át.

(3) A cégiroda a kérelem átvételekor az eljárási illeték megfizetését a fél kívánságára igazolja.

(4) Ha a cégiroda a beadvány benyújtásakor hiányt észlel (pl. példányszám nem elegendő, az aláírás hiányzik stb.) felhívhatja a fél figyelmét a hiány pótlásának szükségességére. A fél kérelmére a beadványt hiányosan is át kell venni.

125. §[60] Minden becsatolt okiratból egy eredeti példányt az iratoknál meg kell őrizni, a bejegyzési záradékkal ellátott további példányokat, illetve a feleslegessé vált iratokat a kérelmezőnek kell visszaadni.

Az irat érkezési időpontjának feltüntetése

126. §[61] Ha az irat érkezésének és tartalmának számítógépre felvitelének időpontja eltér, az érkezés időpontjának a bírósághoz érkezés időpontját kell azonban a számítógépre felvitel időpontját is.

Az eljáró bíró kijelölése

127. §[62] A cégbíróságon az eljáró bíró kijelölése - a bírák munkával való terhelésének figyelembevételével - a számítógép felhasználásával automatikusan történik, indokolt esetben azonban az eljáró bírót a kollégium-vezető is kijelölheti.

A felvilágosítás-adás

128. §[63] (1) A cégjegyzékben nyilvántartott valamennyi adat, jog vagy tény, úgyszintén az ezekre vonatkozó okiratok és mellékletek tartalma - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nyilvános. Így különösen nyilvános cégirat a társasági szerződés, az alapszabály, az alapító okirat, az ezek módosításáról szóló irat, az apportlista és a társaságok mérlege.

(2)[64] Nem nyilvános cégirat a cég szerveinek különféle üzletpolitikai vagy ehhez hasonló döntését tartalmazó jegyzőkönyv vagy határozat, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás iratai.

(3) Azokat az iratokat, amelyek teljes egészükben nem nyilvános adatokat tartalmaznak, a cégiroda a cégiratok között feltünően megjelölt külön borítóban őrzi. Ha az irat részben nyilvános, részben nem nyilvános adatokat tartalmaz, a kérelmezőnek ehhez a nyilvános adatokról készített kivonatot kell csatolnia. Ettől függően a cégiroda az eredeti iratot a nem nyilvános iratok borítójába helyezi el. Kivonat hiányában a cégiroda a benyújtott iratot nyilvános iratként kezeli.

(4) A nem nyilvános cégiratokat csak a cég legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt engedélyével lehet megtekinteni.

(5) Kétség esetén a felvilágosítás adásáról és a cégiratok megtekintéséről a cégügyben eljáró bíró vagy a kollégium vezetője dönt.

Az ügycsoportok

129. §[65] A cégeljárásban az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

a) Cg. cégbejegyzési ügyek,

b) Cgt. cégtörvényességi ügyek,

c) Cgpk. hitelesített és egyéb cégügyek.

A kezdőiratok

130. §[66] (1) Cégbejegyzési ügyben kezdőirat

a) a cég bejegyzésére,

b) a bejegyzés módosítására,

c) a bejegyzés, illetve a cég törlésére,

d) a cégjegyzék áttételére,

e) a végelszámolási és a felszámolási eljárás, valamint az egyéb adatok és tények bejegyzésére,

f) a fióktelep bejegyzésére irányuló kérelem vagy bírósági intézkedés,

g) új tagjegyzék benyújtására és bejegyzésére nem kerülő egyéb adatok és tények bejelentése.

(2) Cégtörvényességi ügyben kezdőirat

a)[67] a törvényességi eljárás megindítására irányuló kérelem, indítvány vagy bírósági intézkedés az 1989. évi 23. tvr., [a továbbiakban: Ctvr.18/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja],

b) az 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt) 48. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 203. §-ának (2) bekezdésén, 206. §-ának (2) bekezdésén, 273. §-ának (4) bekezdésén, 274. §-ának (4) bekezdésén, 284. §-ának (3) bekezdésén és a 318. §-ának (2) bekezdésén alapuló intézkedésre irányuló kérelem.

c) a Ctvr. 21. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdésén és 23. §-ának (2) bekezdésén alapuló intézkedésre irányuló beadvány vagy bírósági intézkedés.

(3) Egyéb cégügyben kezdőirat

a) az aláírás hitelesítésére irányuló kérelem,

b) az egyéb kérelem.

(4) Statisztikai szempontból új, valamint befejezett ügynek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kezdőiratok érkezését, illetőleg elintézését kell tekinteni.

A lajstromozás

131. §[68] (1) A lajstromozást a 130. §-ban meghatározott kezdőiratok alapján kell végezni.

(2) A cégiroda a cégbejegyzési ügyekről számítógépes lajstromot vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a cég elnevezését és a cégjegyzék számát,

b) az iratok hollétét,

c) a kitűzött határnapot és elrendelt nyilvántartást,

d) az egyéb intézkedéseket,

e) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

f) a cég székhelyét,

g) az ügyintéző bíró megnevezését,

h) a 48. § (8) bekezdése és a számítógépi program használata folytán szükséges egyéb adatokat.

(3)[69] A cégiroda a cégbejegyzési kérelmet cégjegyzékszámmal látja el, a cég nevét és székhelyét pedig az érkeztetéssel egy időben számítógépen rögzíti. A bíróság a cégbejegyzési, illetve a módosítás bejegyzési kérelem egyéb adatait, ideértve a tagjegyzéket és annak változásait is - a Ctvr. 2. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - az érkeztetéstől számított 8 napon belül számítógépen rögzíti (előszerkesztés).

(4)[70] Ha a módosítási kérelem a cégnév vagy a székhely megváltozását is tartalmazza, a módosítási kérelem erre vonatkozó adatait a kérelem benyújtásával egyidejűleg a cégiroda számítógépen rögzíti.

(5) Az iratokat a cégbejegyzési kezdőirat lajstromozásától a cég jogerős törléséig azonos cégjegyzékszámra kell lajstromozni.

(6) A bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezése esetén, felülvizsgálati kérelem folytán megismételt eljárásban, valamint az eljárás felfüggesztésének megszüntetése után, a cégeljárást az eredeti cégjegyzékszám alatt kell folytatni.

(7) A cég székhelye szerint illetékes cégbíróság a saját illetékességi területén kívül létesített fióktelep nyilvántartásba vétele végett megkeresi a fióktelep helye szerint illetékes cégbíróságot.

(8) Ha a cégnyilvántartás 1-7. rovatában utóbb változás következik be, erről a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság értesíti a fióktelep nyilvántartását vezető cégbíróságot.

(9) A fióktelep nyilvántartását vezető cégbíróság a (7) és (8) bekezdés alapján végzett bejegyzésről értesíti a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságot.

132. §[71] (1) A törvényességi felügyeleti eljárás ügyeinek lajstroma a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügy lajstromszámát: "Cgt" jelzés/területi kód/évszám utolsó két számjegye/sorszám,

b) a kérelmezett cég nevét és a cégjegyzékszámát,

c) az iratok hollétét,

d) a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

e) az egyéb intézkedéseket,

f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

g) a kérelmező nevét és székhelyét,

h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát.

(2) A hitelesítési és egyéb cégügyek lajstroma a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügy lajstromszámát: "Cgpk" jelzés/területi kód/évszám utolsó két számjegye/sorszám,

b) az ügyben érintett cég nevét és cégjegyzékszámát,

c) a kérelem tárgyát,

d) az iratok hollétét,

e) a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

f) az egyéb intézkedéseket,

g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

h) a kérelmező nevét és székhelyét,

i) az ügyintéző nevét.

A mutatókönyv és ügykönyv

133. §[72] (1) A cégek számítógépes mutatókönyve a cég nevét és ügyszámát tartalmazza. Cégnév-változtatás esetén a régi és az új cégnévnek is megállapíthatónak kell lennie.

(2) A cégtörvényességi ügyekről az alábbi rovatokat tartalmazó mutatókönyvet kell vezetni:

a) a cég neve,

b) az eljáró bíró neve,

c) az irat ügyszáma,

d) az irat holléte.

(3) A bíró a névaláírás hitelesítésekről hitelesítési ügykönyvet vezet.

(4) Az iroda a cégmásolatokról, cégkivonatokról és cégbizonyítványokról kiadási ügykönyvet vezethet.

A cégügyek száma

134. §[73] (1) A cégügyek száma: a cégjegyzékszám [a cégjegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályok szerint], törve az utóiratok és az intézkedések sorszámával.

(2) Az iratborítón a bejegyzési kérelem érkezésének évszámát is fel kell tüntetni.

Bejegyzés, módosítás, kijavítás

135. §[74] (1) Ha a bíró a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzést a számítógépen kell megszerkeszteni. Ennek során az előkészítés adatait - szükséghez képest - az utasításnak megfelelően módosítani kell.

(2) A kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratok másodpéldányait - szükség szerint záradékkal ellát-va -, és annak a megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, kell kézbesíteni. Egyidejűleg meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés vonatkozik).

(3) A kérelmet elutasító, vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzést - a fellebbezésre történő felhívás mellett - kell kézbesíteni. Egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni, és meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.

(4) A fellebbezhető ügyek esetében - a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után - a bíró utasítást ad a bejegyzett adatok érvényesítésére. Erről a kérelmezőt is értesíteni kell. Az értesítéssel együtt kell visszaküldeni - szükség szerint záradékkal ellátva - a bejegyzés alapjául szolgáló iratok másodpéldányait.

(5) A kijavító és a kiegészítő végzés adatit a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell feltüntetni a cégjegyzékben.

(6) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem hatályos adatot annak megjelölésével kell feltüntetni, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.

(7) Az okiratok eredeti példányát az iratok között a bejegyzési kérelem visszavonása, illetve jogerős elutasítása esetén is meg kell őrizni. A benyújtott okirat felesleges példányait vissza kell küldeni. A megőrzött iratokat piros irónnal át kell húzni, és "bejegyzésre nem került" megjelöléssel kell ellátni, a számítógépen lévő adatokat pedig "bejegyzésre nem került" állapotba kell helyezni.

A cég székhelyének megváltozása

136. §[75] (1) A cég székhelyének megváltozásakor az eredeti székhely szerinti cégbíróság (a továbbiakban: átadó bíróság) cégjegyzékén az ügyintéző az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, és az iratokat az új székhely szerinti cégbírósághoz (a továbbiakban: átvevő bíróság) továbbítja.

(2) Az átvevő bíróság saját nyilvántartása szerint új cégjegyzékszámra lajstromozza a megküldött cégiratokat. A cégjegyzék adatait a számítógépes program az átvevő bíróság ügyintézőjének kérésére a cég eredeti székhelye szerinti nyilvántartó rendszerből az új székhely szerinti nyilvántartó rendszerbe továbbítja. Ha az átvevő bíróság nyilvántartási rendszerébe a cég adatai megérkeztek, akkor az átadó bíróság nyilvántartásából az átvevő bíróság törli a céget. A törlés az átvétel időpontjában hatályos.

Az iratok felterjesztése s megküldése más hatóságnak

137. §[76] (1) A cégbíróság a cégiratokat eredetiben terjeszti fel a másodfokú bírósághoz, az iratok fénymásolt példányait pedig az iratok visszaérkeztéig pótborítékban tartja.

(2) A cégbíróság az eredeti cégiratokat más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el, és ez a cégbíróságon nem végezhető el; továbbá ha az illetékhivatal megkeresésére a visszatérítendő illetékkel ellátott iratot kell megküldeni. Ilyenkor a cégbíróság a megkereső hatóság költségére, az eredeti iratokról - az illetékhivatal megkeresés esetén az iratról - fénymásolatot készít és azt pótborítékban tartja az iratok visszaérkeztéig.

(3) Az iratokat a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság külön kézbesítővel szállíthatja el és csak a vizsgálati időtartamára tarthatja magánál.

A kiadmányok

138. §[77] (1) A cég adatairól kérelemre számítógéppel készített cégmásolatot, cégbizonyítványt és cégkivonatot kell kiadni.

(2) A cégkivonaton és a cégmásolaton fel kell tüntetni, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett. A cégbizonyítványon ezt csak akkor kell feltüntetni, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik.

Számítógépes adatkezelés

139. §[78] A számítógépen tárolt adatokat naponta mágnesszalagra kell menteni. Külön mágnesszalagot kell használni a páros, illetve a páratlan napi, a heti és a havi mentésekhez. A szalagokat az adatok biztonsága érdekében a számítógéptől távol, az adatvédelem szempontjainak megfelelő helyen elzárva kell tárolni.

VII. RÉSZ[79]

A gazdasági ügyszak ügyvitele[80]

Általános rendelkezések

140. §[81] (1) Az I. és II. résznek a polgári ügyek intézésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A gazdasági ügyszak eljárásában nem alkalmazható az 50. § és az 51. § (1) bekezdése.

(3) A gazdasági ügyszak eljárásában megfelelően alkalmazandó a 124. § (1), a 124. § (3)-(4) bekezdése, a 125. §, a 126. §, a 127. § és a139. §.

Az ügycsoportok

141. §[82] A gazdasági ügyszak eljárásában az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

a) Fpk. - felszámolási peren kívüli ügyek,

b) Cspk. - csődeljárási peren kívüli ügyek,

c) G. - gazdálkodó szerveztek egymás közötti peres ügyei,

d) Gpk. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyei,

e) Gf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügyei,

f) Gpkf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügyei,

g) Apk. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügyek.

A lajstromozás

142. §[83] (1) Felszámolási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,

c) az eljárás lefolytatását kérő hitelező és adós nevét, székhelyét, a statisztikai adatlap szerinti besorolását, a hitelezői követelés összegét,

d) az iratok hollétét,

e) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

f) az egyéb intézkedéseket,

g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

i) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.

(2) A csődeljárási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,

c) az iratok hollétét,

d) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

e) az egyéb intézkedéseket,

f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

h) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.

(3) Gazdálkodó szerveztek egymás közötti peres ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) az alperes nevét, székhelyét,

c) a felperes nevét, székhelyét,

d) az ügy minőségét (első vagy másodfokú),

e) a pertárgy értékét,

f) az iratok hollétét,

g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

i) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

j) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.

(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:

a) az ügyszámot,

b) a kötelezett nevét, székhelyét,

c) a jogosult nevét, székhelyét, a követelés összegét,

d) az ügy minőségét (első vagy másodfokú),

e) az iratok hollétét,

f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,

g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,

h) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,

i) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.

(5) A kezelőiroda a kezdőiratot ügyszámmal látja el. Ezzel egy időben az Fpk. ügycsoportban a (2) bekezdés a)-c), a Cspk. ügycsoportban a (3) bekezdés b), a G. ügycsoportban a (4) bekezdés a)-e) és a Gpk. ügycsoportban az (5) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt adatokat számítógépen rögzíti.

(6) Az Fpk. és a Cspk. ügycsoportokban a kezelőirodának - ha a kérelemben nem szerepel - fel kell tüntetnie az adós cég cégjegyzékszámát. Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer alapján ellenőrizni kell, hogy

a) az adós cég szerepel-e a cégbíróságok nyilvántartásában,

b) az adós cég bejegyzése az illetékes cégbíróságon megtörtént-e.

(7) Az iratborítóra a kezelőiroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.

Az átlajstromozás

143. §[84] Az ügyeket az adott ügycsoporton belül, a Cspk. ügycsoportból az Fpk. ügycsoportba, a Gpk. ügycsoportból a G. ügycsoportba lehet számítógép segítségével átlajstromozni. Az új ügycsoportban az ügyet a számítógépes program új ügyként - az eredeti ügyszámmal együtt - érkezteti, és ezzel egy időben a megelőző ügycsoportban az új ügyszámot is feltünteti.

Az ügyszám és a sorszám

144. §[85] (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjeléből, az illetékes bíróság területi kódjából, az érkezés évszámából és sorszámból áll. Az ügyek számozását minden évben 1-gyel kell kezdeni (pl. Fpk. 18-95-000128).

(2) Az 56. § (1) bekezdésében meghatározott sorszámokat az irat nyilvántartásba vételével egy időben a számítógépes rendszer jelöli meg.

145. §[86] (1) A Cspk. és Fpk. ügy lajstromozásakor a következő adatokat is rögzíteni kell:

a) az adós székhelye, adószáma,

b) az adós előző, illetve be nem jegyzett elnevezései és székhelyei,

c) az eljárás közzétételét megelőző két éven belül bekövetkezett jogutódlás esetén a jogelődök cégjegyzékszáma, elnevezése, székhelye és adószáma,

d) az adós leányvállalatainak a felelősségvállalásával működő munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak cégjegyzékszáma, elnevezése, székhelye és adószáma.

(2) Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre és a (3) bekezdésben szabályozott módon sem szerezhetők be, hiánypótlást kell elrendelni.

(3) Az ügyintéző kezdeményezésére az a)-c) pontokban felsorolt adatokat az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer alapján a számítógépes program gyűjti össze az adós cég illetékes cégbíróságán vezetett cégjegyzékből.

(4) Felszámolás (csődeljárás) megindításának elrendelése esetén a felszámoló (vagyonfelügyelő) kijelölése a számítógépes program felhasználásával történik. A számítógépes program - a felszámolói névjegyzékben meghatározott sorrend, valamint a felszámoló leterheltségének figyelembevételével - a bíróság illetékességi területén bejegyzett, illetve működő felszámolókat ajánlja fel kijelölésre. A bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől - szükséges esetben - eltérhet, az iraton az eltérés indokait fel kell tüntetni.

146. §[87] (1) A fellebbezéssel megtámadható végzés kiadásával egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni. Ha a végzés befejező végzés, lezáráskor a számítógépes programban jelezni kell, hogy a végzés az ügy befejezését jelenti.

(2) Ha a végzés jogerőre emelkedett, a bíró utasítást ad a végzés jogerősítésére.

(3) A fellebbezés tényét, illetve a fellebbezés eredményét a számítógépen rögzíteni kell.

147. §[88] A fellebbezéssel meg nem támadható végzést - a végzés alapjául szolgáló adatokat lezárása után - kell kézbesíteni. Ha a végzés befejező végzés, a lezáráskor a számítógépes programban jelezni kell, hogy a végzés az ügy befejezését jelenti.

Az iratok továbbítása

148. §[89] A Cspk. és az Fpk. ügyekben a Cégközlönyben közzétételre kerülő határozatokat - az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer igénybevételével - a Cégközlöny Szerkesztőségéhez kell továbbítani.

149. §[90] A folyamatban lévő ügy iratainak az ügyintézőhöz, más hatósághoz továbbítását rögzíteni kell.

150. §[91] Az Apk. ügyekre az Fpk. ügyekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

151-170. §[92] [93]

VIII. RÉSZ[94]

A bírósági Gazdasági Hivatal ügyvitele

Általános szabályok

171. §[95] (1) A bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) ügyintézőinek munkáját a BGH vezetője (a továbbiakban: vezető) irányítja.

(2) Az ügyintézés körében egyes gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok ellátására vonatkozó szabályokat külön rendelkezések állapítják meg.

A körbélyegző

172. §[96] (1) A BGH körbélyezője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a Bírósági Gazdasági Hivatal megnevezése és alul a székhely megjelölése (pl. Bírósági Gazdasági Hivatal - Kaposvár).

(2) A Budapesten működő BGH-k körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a hivatal elnevezése, alul a székhely megjelölése (Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala - Budapest, illetőleg a Pest Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala - Budapest).

(3) A 46. §-ban foglalt rendelkezéseket a BGH ügyvitelében is alkalmazni kell.

"A" Ügyintézés

Az iratok kiosztása

173. §[97] Ha a vezető nem tartotta fenn magának az elintézést, az ügyiratot ügyintézőnek osztja ki.

Az ügyek elintézésének rendje

174. §[98] (1) A vezető a soron kívüli intézkedést igénylő ügyeket megfelelő jelzéssel (Azonnal, Sürgős) látja el.

(2) Az Azonnal jelzésű iratokat haladéktalanul, a Sürgős jelzésűeket soron kívül, az egyéb iratokat érkezésük sorrendjében lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni.

(3) Az ügy elintézéséhez szükséges közbenső intézkedést haladékta-lanul, több közbenső intézkedsét pedig lehetőleg egyszerre kell megtenni.

A félfogadás és a felvilágosítás-adás

175. §[99] (1) A BGH hatáskörébe tartozó ügyekben a félfogadást, illetőleg a felvilágosítás-adást minden munkanapon a teljes hivatali munkaidő alatt biztosítani kell. A megyei bíróság elnöke ettől eltérően is rendelkezhet.

(2) Felvilágosítást a BGH-nál folyamatban levő ügyben csak az érdekelt, illetőleg olyan személy részére lehet adni, aki az érdekeltségét valószínűsíti, feltéve, hogy a felvilágosítás tárgya nem szolgálati titok, és a felvilágosítás megadása nem jár az érdekelt vagy más személy sérelmével.

(3) A félfogadást és a felvilágosítás-adást az a dolgozó látja el, akire az ügy elintézése tartozik, vagy akit a vezető kijelöl.

Nyomtatványok használata

176. §[100] (1) Ha az ügyek elintézésére nyomtatvány áll rendelkezésre, azt átírással két példányban kell kitölteni. Az első példányt kell a címzett részére elküldeni, a másolatot pedig az ügyiratnál kell kezelni.

(2) Ha nincs szükség arra, hogy az intézkedés teljes szövege utólag is rendelkezésre álljon, csak egy példányt kell kitölteni és az intézkedés lényegét az ügyiratra fel kell jegyezni.

(3) Az országosan rendszeresített nyomtatványokon kívül a helyi szükségletnek megfelelően a vezető is rendszeresíthet nyomtatványokat.

Távbeszélő (telex) igénybevétele

177. §[101] Távbeszélő (telex) igénybevételére a 18. § és 80. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A kiadmányozási jog

178. §[102] (1) Az Igazságügyi Minisztériumhoz, más minisztériumhoz (országos hatáskörű szervhez) intézett felterjesztéseket, átiratokat a megyei bíróság elnöke kiadmányozza.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumhoz intézett kisebb jelentőségű gazdasági és pénzügyi vonatkozású felterjesztéseket - ha a megyei bíróság elnöke a kiadmányozás jogát nem tartotta fenn magának - a BGH vezetője kiadmányozza.

(3) Számszaki adatokat tartalmazó fontosabb iratokat (pl. költségvetési előirányzat, beszámoló jelentés), továbbá azokat az iratokat, amelyekre vonatkozóan a felsőbb szerv így rendelkezik, a megyei bíróság elnöke és a BGH vezetője, valamint az ügyintéző is aláírja.

(4) A megyei bíróság területén működő helyi bíróság elnökéhez intézett iratokat a megyei bíróság elnöke kiadmányozza. Kisebb jelentőségű ügyekben a megyei bíróság elnöke a kiadmányozás jogát átruházhatja a BGH vezetőjére.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett iratokat - ha a megyei bíróság elnöke esetenként másképpen nem rendelkezik - a vezető kiadmányozza.

(6) Meghaladottá vált.

A kiadmányok

179. §[103] (1) A kiadmányok elkészítésénél az elnöki ügyvitelre vonatkozó szabályokat (78. §) megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a kiadmány nem eredeti aláírással készült, a 61. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

"B" Ügykezelés

Az ügykezelés általános szabályai

180. §[104] (1) A BGH hatáskörébe tartozó ügyeket a vezető által kijelölt dolgoó lajstromozza.

(2) A megyi bíróság elnöke, ha a hozzá érkezett irat elintézése a BGH hatáskörébe tartozik, oda továbbítja. Szükség esetén rávezeti az elintézésre vonatkozó álláspontját.

(3) Az érkezés napján lajstromozott iratokat be kell mutatni a vezetőnek.

(4) A BGH által kezdeményezett intézkedés tervezetét lajstromozás után szintén be kell mutatni a vezetőnek.

(5) A BGH ügykörébe tartozó egyes pénzügyi és számviteli tárgyú iratok kezelésére vonatkozó eltérő szabályokat külön rendelkezések állapítják meg.

A lajstrom

181. §[105] (1) Minden évben új lajstromot kell nyitni és a lajstromot az év utolsó munkanapján le kell zárni.

(2) A lezárt lajstromot a BGH vezetője keltezéssel ellátva aláírja.

A kezdőirat és az utóirat

182. §[106] (1) Kezdőirat az az irat, amellyel az ügy megindul.

(2) Utóirat az az irat, amely már folyamatban levő ügyben érkezik a BGH-hoz.

(3) Az előző évben megindult ügyre vonatkozóan érkezett első utóiratot kezdő iratként kell kezelni.

A lajstromozás

183. §[107] (1) Az iratokat az érkezésük napján, az érkezés sorrendjében kell lajstromozni.

(2) A kezdőiratot a lajstromban új szám alatt kell lajstromozni. Az utóiratokat a kezdőirat lajstromozásánál az Utóiratok rovatba kell bejegyezni. Ha ez a rovat betelt, az utóiratok bejegyzését az Utóiratok könyvében kell folytatni, és erre a lajstromban utalni kell.

(3) Az előző évről folytatandó ügy korábbi iratait az új kezdőirathoz kell csatolni és azzal együtt kell kezelni. Ilyen esetben a lajstromokban a régi és az új lajstromszámot kölcsönösen fel kell tüntetni.

(4) A lajstrom rovatainak kitöltésénél az érkezés hónapját római számmal, napját arab számmal kell bejegyezni. Az irat küldőjének nevét (megnevezését) rövidítve kell feltüntetni s az esetleges ügyszámát is be kell jegyezni. A gyakori személyneveknél fel kell tüntetni az azonosság megállapításához szükséges megkülönböztető adatokat (pl. lakóhely, születési hely). A BGH-nál keletkezet kezdőirat esetén Hiv. szót kell bejegyezni.

A lajstromozás mellőzése

184. §[108] (1) Nem szabad lajstromozni.

a) azokat az ügyeket, amelyeknek az elintézése más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az olyan iratokat, amelyeknek a kezelését külön rendelkezés eltérően szabályozza (pl. pénzbüntetéssel, bűnjellel, letéttel kapcsolatok iratok),

c) a kereskedelmi jellegű felhívásokat, nyomtatványokat árjegyzékeket, szaklapokat, folyóiratokat, meghívókat és más hasonló iratokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyeket (iratokat) is lajstromozni kell, ha ezt a vezető elrendeli.

Az irat érkezési időpontjának feltüntetése

185. §[109] Minden érkezett iraton az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan fel kell tüntetni a BGH elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, az ügyszámot, a példányok és mellékletek számát, és meg kell jelölni az irathoz csatolt pénz összegét vagy a mellékelt egyéb értéket, illetőleg fontosabb iratot.

Az ügyszám és a sorszám

186. §[110] (1) Az ügy száma a lajstromszám, törve az érkezés évszámával és a BGH jelzés (pl. 236/1974. BGH).

(2) Az utóiratokat az ügyszám feltüntetésén kívül a számsor 2-vel kezdődő számjegyeivel (a sorszámmal) is el kell látni. Az utóirat száma az ügyszám, törve a sorszámmal (pl. 236/1974/5. BGH).

A tárgymutató

187. §[111] A lajstromozott ügyekről évenként betűrendes tárgymutatót kell vezetni. A tárgymutatóba a kezdőirat tárgyát (a címszót) és a lajstromszámot kell bejegyezni. Ha a lajstromozott irat tárgyát tekintve több címszó alakítható ki, az ügyet valamennyi címszó szerint mutatózni kell.

A nyilvántartás

188. §[112] Az iratok nyilvántartásba helyezése esetn a nyilvántartási határidőt az iraton fel kell jegyezni. A határidőket határidőnaplóban vagy más megfelelő módon kell nyilvántartani. A nyilvántartást a lajstromban is fel kell jegyezni.

A kézbesítés

189. §[113] (1) A BGH iratainak kézbesítése - a külön szabály szerint - általában posta útján történik. A nehezen pótolható vagy fontos iratokat ajánlott küldeményként kell postára adni.

(2) Az értékeket értékküldeményként a postai előírásoknak megfelelően kell feladni.

(3) Azokat az iratokat, amelyek átvételéhez joghatály fűződik, vagy amelyek átvételének igazolására szükség van, a tértivevénnyel kell postára adni.

(4) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása után az átvétel elismerése mellett a BGH-ban is átveheti.

A befejezett ügyek iratainak kezelése

190. §[114] (1) A befejezett ügyek iratait évszám, irattári tételszám és ezen felül ügyszám szerinti sorrendben az irattárban kell őrizni. Az irattárba helyezés időpontját a lajstromba be kell jegyezni.

(2) Az együtt elintézett különböző ügyek iratait az intézkedés ügyszáma alatt kell kezelni. A lajstromban az együtt elintézett ügyek mindegyikénél fel kell tüntetni az elintézés ügyszámát.

(3) A BGH iratait csak elismervényel lehet kiadni. Az elismervényt az irat helyén kell őrizni. Az ügyet az irat visszaérkezéséig nyilvántartásba kell helyezni.

(4) Az iratokról másolatot csak a vezető engedélyével lehet készíteni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az irattárba még nem helyezett iratokra is.

IX. RÉSZ[115]

A büntetés-végrehajtási csoport ügyvitele

191. §[116] A büntetés-végrehajtási csoport ügyinek intézésénél és kezelésénél az utasítást a jelen részben, valamint a 108/1979. (IK. 8.) IM utasításban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

192. §[117] (1) A büntetés-végrehajtási csoport kezelőirodája (a továbbiakban: bv. kezelőiroda) a következő ügykönyvet és lajstromot vezeti.

a) a szabadságvesztés végrehajtási ügykönyvet (Szv. ügykönyv),

b) a szigorított javító-nevelő munkára ítéltek ügykönyvét (Szjv. ügykönyv),

c) a javító-nevelő munkára ítéltek ügykönyvét (Jv. ügykönyv).

d) a feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügykönyvét (F. ügykönyv),

e) a pártfogó felügyelet elrendelésének ügykönyvét (Pe. ügykönyv),

f) a pártfogó felügyelet alá helyezettek ügykönyvét (Pfv. ügykönyv),

g) a büntetés-végrehajtási ügyek lajstromát (Bv. lajstrom),

(2) A bv. kezelőiroda

a) a szabadságvesztésre ítéltek végrehajtási ügyeit az Szv. ügykönyvbe,

b) a szigorított javító-nevelő munkára ítéltek végrehajtási ügyeit az Szjv. ügykönyvbe,

c) az ítéletben kijelölt munkahelyen végrehajtnadó javító-nevelő munkára ítéltek végrehajtási ügyeit Jv. betűjellel, a közérdekű munkaként végrehajtandó javító-nevelő munkára ítéltek végrehajtási ügyeit a Kjv. betűjellel a Jv. ügykönyvbe,

d) a feltételes szabadságra bocsátással és az ennek során elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyeket az F. ügykönyvbe,

e) pártfogó felügyelet elrendelési ügyeket a Pe. ügykönyvbe,

f) a pártfogó felügyelet végrehajtási ügyeit aPfv. ügykönyvbe,

g) minden egyéb - a büntetés-végrehajtási csoport (büntetés-végrehajtási bíró) hatáskörébe tartozó - ügyet a Bv. lajstromba lajstromoz.

(3) Ha az ügykönyvbe bevezetendő ügyek gyűjtőjegyzékkel érkeznek a bv. kezelőirodához, a bv. kezelőiroda a gyűjtőjegyzéket az ügyektől elkülönítve őrzi. A Bv. lajstrom év végi lezárása előtt az év során üsszegyűjtött gyűjtőjegyzékeket a lajstrom utolsó ügyeként lajstromozza, feltüntetve a lajstromban azt, hogy melyik ügykönyvhöz hány gyűjtőjegyzék érkezett (pl. "gyűjtőjegyzékek: Szv 5 db, F 10 db, stb."). A lajstromozást követően a gyűjtőjegyzékeket, mint utolsónak érkezett Bv. ügyet, irattárba helyezi.

(4) A büntetés-végrehajtási bírói határozata elleni fellebbezést az59. § szerint kell a megyei bírósághoz, mint másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A megyei bíróságon az ügyet a Büntető ügyek megyei bírósági lajstromába kell lajstromozni a "fellebbezett - egyéb ügyek" rovatba.

(5) A büntetés-végrehajtási csoport kezelőirodája a szabadságvesztésre, illetve a szigorított javító-nevelő munkára beutaltról az értesítést átadókönnyvel adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek és a beutalás napját bevezeti a Szv., illetve az Szjv. ügykönyvbe. A büntetőhatározatok végrehajtása céljából kibocsátott elfogatóparancsokat a kibocsátás napján bejegyzi az elfogatóparancsok könyvébe. Őrzi a pártfogó által vezetett utógondozási könyvet.

(6) Az ügyek számozását valamennyi ügykönyvben és lajstromban minden év elején 1-gyel kell kezdeni. Az ügyszám: az ügykönyv, illetve a lajstrom betűjele, az ügykönyv, illetve a lajstrom száma törve az érkezés évszámával (pl. Bv. 1/1979., Pfv. 22/1979.).

(7) Az ügykönyv, a lajstrom és az (5) bekezdésben megjelölt könyvek vezetésére és lezárása az 50. § rendelkezései az irányadók.

193. §[118] (1) Kezdőirat, illetve kezdőratként kezelendő irat az Szv ügykönyvben:

a) a szabadságvesztésről kiállított értesítés

b) a más bíróságtól szabadságvesztés végrehajtása iránt érkezett megkeresés,

c) a szabadságvesztésről szóló értesítést pótló közlés,

d) a feltételes szabadságot megszüntető határozat,

e) meghaladottá vált,

f) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése az elfogatóparancs alapján történt befogadásról.

(2) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat az Szjv. ügykönyvben:

a) a szigorított javító-nevelő munkáról kiállított értesítés,

b) a szigorított javító-nevelő munka végrehajtására áttétel folytán érkezett irat,

c) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése az elfogatóparancs alapján történt befogadásról.

(3) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat a Jv. ügykönyvben:

a) a javító-nevelő munkáról kiállított értesítés,

b) a javító-nevelő munka végrehajtására áttétel folytán érkezett irat,

c) gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozási segély, sorkatonai szolgálat miatti halasztás vagy félbeszakítás esetén a munkáltató, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokság, értesítése arról, hogy a gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntették, az elítélt egy év eltelte előtt a sorkatonai szolgálatból leszerelt.

(4) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat az "F" ügykönyvben:

a) a büntetés-végrehajtási intézetnek a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos előterjesztése,

b) a feltételes szabadság kérdésében hozott határozat felülvizsgálata miatt az újabb meghallgatást kitűző végzés,

c) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése arról, hogy a feltételes szabadságot engedélyező határozatot követően az elítélt súlyos fegyelmi vétséget vagy bűncselekményt követett el.

(5) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat a Pe. ügykönyvben:

a) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése pártfogó felügyelet alá helyezésre (további része meghaladottá vált),

b) az újabb meghallgatást kitűző végzés a pártfogó felügyelet elrendelése kérdésében hozott határozat felülvizsgálata miatt (egyéb része meghaladottá vált),

c) meghaladottá vált,

(6) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat a Pfv. ügykönyvben:

a) a párfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó értesítés, illetve büntetés-végrehajtási bírói határozat,

b) a pártfogó felügyelet végrehajtására áttétel folytán érkezett irat,

c) a megkeresés társadalmi pártfogó kijelölése vagy egyéb intézkedés megtétele iránt,

d) a büntetés-végrehajtási intézet értesítése a szabadulásról, ha az elítélt olyan szabadságvesztésből szabadult, amely miatt a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem rendelték el (további része meghaladottá vált).

(7) Kezdőirat, illetve kezdőiratként kezelendő irat a Bv. lajstromban:

a) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására, ide értve a korábbi megváltoztató határozat hatályon kívül helyezésére irányuló előterjesztést is,

b) a szigorított javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítására irányuló előterjesztés,

c) a szigorított javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatására irányuló ügyészi indítvány,

d) a javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatására, irányuló ügyészi indítvány,

e) az ítéletben kijelölt munkahelyen végrehajtandó javító-nevelő munka esetén új munkahely vagy más munka kijelölésére, a közérdekű munkaként végrehajtandó javító-nevelő munka esetén új munkahely kijelölésére irányuló ügyészi indítvány, pártfogó javaslat, munkáltatói értesítés, az elítélt kérelme,

f) a javító-nevelő munka félbeszakítására irányuló kérelem, előterjesztés,

g) a javító-nevelő munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítására irányuló előterjesztés,

h) a hivatásos pártfogó (a gyámhatóság) javaslata a párfogó fel-ügyelet meghosszabítására, megszüntetésére, vagy a magatartási szabályok megváltoztatására,

i) a fiatalkorú meghallgatása új büntetés-végrehajtási fokozat megállapítása céljából a 21. életévének betöltése esetén,

j) a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése a fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása iránt,

k) az intézeti tanács előterjesztése a javítóintézetből elbocsátásra,

l) a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítvány,

m) a javítóintézet igazgatójának előterjesztése a fiatalkorú tanulmányainak a javítóintézetben folytatása iránt,

n) a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló ügyészi indítvány,

o) meghaladottá vált,

p) az újabb meghallgatást kitűző végzés az a)-j) alatt felsorolt ügyekben hozott határozat felülvizsgálata miatt.

(8) Ha az Szv., az Szjv., illetve a Jv. ügykönyvben lajstromozandó összbüntetési értesítő érkezik, ez utóbbi ügyhöz kell egyesíteni az elítéltre vonatkozó korábbi, még folyamatban levő Szv., Jv., illetve Kjv. ügyet.

194. §[119] (1) Befejeződik, illetve befejezettként kell kezelni az Szv. ügyet, ha

a) a büntetés-végrehajtási csoport a szabdságvesztésről szóló értesítést beutaló nélkül küldi meg a büntetés-végrehajtási intézetnek vagy más büntetés-végrehajtási csoportnak,

b) az elítélt beutalták a büntetés-végrehajtási intézetbe,

c) a bíróság közli, hogy az elítéltet átadta a büntetés-végrehajtási intézetnek,

d) az elítélt az előzetes fogvatartásával kitöltötte a szabadságvesztést,

e) a büntetés-végrehajtási intézet közli, hogy a szabadlábon levő elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, feltéve, hogy a határozatokat, a szabdságvesztésről szóló értesítést már megküldték a büntetés-végrehajtási intézetnek,

f) a szabadságvesztés foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,

g) a bíróság megállapítja, hogy a szabdságvesztés végrehajtása kizárt,

h) az ügyet más ügyhöz egyesítik.

(2) Befejeződik, illetve befejezettként kell kezelni a Szjv. ügyet, ha

a) a büntetés-végrehajtási csoport a szigorított javító-nevelő munkáról szóló értesítést beutaló nélkül küldi meg a büntetés-végrehajtási intézetnek vagy más büntetés-végrehajtási csoportnak,

b) az elítéltet beutalták a szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézetbe,

c) a bíróság közli, hogy az elitéltet átadta a büntetés-végrehajtási intézetnek,

d) az elítélt az előzetes fogvatartásával kitöltötte a szigorított javító-nevelő munkát,

e) a szigorított javító-nevelő munka foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,

f) a bíróság megállapítja, hogy a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása kizárt, vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró ok megállapításáról értesítette a büntetés-végrehajtási csoportot,

g) a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés végrehajtását kizáró okot állapította meg,

h) a büntetés-végrehajtási bíró a szigorított javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatásáról értesítette a büntetés-végrehajtási csoportot,

i) a bíróság a szigorított javító-nevelő munkának szabadságvesztéssel összbüntetésbe foglalásáról értesítette a büntetés-végrehajtási csoportot,

j) az ügyet más ügyhöz egyesítik.

(3) Befejeződik, illetve befejezetként kell kezelni a Jv., illetve a Kjv. ügyet, ha

a) a javító-nevelő munka végrehajtása befejeződött és a büntetés-végrehajtási bíró a végrehajtási ügyet lezárta,

b) a bíróság a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély, a sorkatonai szolgálat miatt a végrehajtás megkezdését egy évre elhalasztotta, illetve az Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztálya a végrehajtást egy évre félbeszakította,

c) a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró ok megállapításáról értesítette a büntetés-végrehajtási csoportot,

d) a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés végrehajtását kizáró vagy megszüntető okot állapította meg,

e) a büntetés-végrehajtási bíró a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatásáról értesítette a büntetés-végrehajtási csoportot,

f) a bíróság a javító-nevelő munkának szabdságveztéssel vagy szigorított javító-nevelő munkával összbüntetésbe foglalásáról értesítette a büntetés-végrehajtási csoportot,

g) a bíróság - a javító-nevelő munka és javítóintézeti nevelés találkozásakor - arról küld értesítést, hogy a javítóintézet nevelést kell végrehajtani,

h) új munkahely kijelölése esetén az új munkahely más büntetés-végre-hajtási csoport illetékességi területén van,

i) az ügyet más ügyhöz egyesítik.

(4) Befejeződik, illetve befejezettként kell kezelni az "F" ügyet, ha

a) a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadság kérdésében döntést hozott vagy az eljárást megszüntette,

b) a büntetés-végrehajtási bíró a 160. § (4) bekezdésének b) illetve c) pontja alapján kitűzött újabb meghallgatáson érdemi döntést hozott vagy az eljárást megszüntette.

(5) Befejeződik, illetve befejezetként kell kezelni a Pe. ügyet, ha

a) a büntetés-végrehajtási bíró az ideiglenes elbocsátás, illetve a pártfogó felügyelet kérdésében érdemi döntést hozott vagy az eljárást meg-szüntette,

b) a büntetés-végrehajtási bíró a 160. § (5) bekezdésének b) pontja alapján kitűzött újabb meghallgatáson érdemi döntést hozott vagy az eljárást megszüntette.

(6) Befejeződik, illetve befejezetként kell kezelni a Pfv. ügyet, ha

a) a pártfogó felügyelet végrehajtására

b) a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó ügyet más büntetés-végrehajtási csoporthoz tették át,

c) a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyeletet megszüntette,

d) a pártfogolton újabb szabdságvesztést vettek foganatba,

e)

f) a bíróság a próbára bocsátást megszünteti vagy a felfüggesztett szabdságvesztés végrehajtását elrendeli,

g) a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti (egyéb része meghaladottá vált),

h) a pártfogolt halálát halotti anyakönyvi kivonat igazolja.

(7) Befejeződik, illetve befejezetként kell kezelni a Bv. ügyet, ha

a) a büntetés-végrehajtási bíró a 160. § (7) bekezdése szerint lajstromozott ügyben érdemi döntést hozott,

b) az eljárást felfüggesztették,

c) az eljárást megszüntették.

195. §[120] Az ügyintézőt a megyei (fővárosi) bíróság elnöke jelöli ki.

196. §[121] A büntetésvégrehajtási bíró meghallgatásairól naplót kell vezetni.

197. §[122] A büntetés-végrehajtási ügyben felvilágosítást a büntetés-végrehajtási bíró, valamint a kezelőiroda vezetője szóban adhat, ha ez a büntetés végrehajtását nem veszélyezteti.

198. §[123] Címszó az elítélt neve, amely mellett fel kell tüntetni azonosító adatként a születési helyet, évet, hónapot, napot és az elítélt anyja nevét.

199. §[124] (1) A bv. kezelőiroda az ügykönyvekbe és lajstromba bevezetett ügyekről külön-külön mutatókönyvet vezet. A megyei bíróság elnöke kisebb ügyforgalom esetén közös mutatókönyv vezetését engedélyezheti.

(2) A Jv. ügykönyvbe és a Pfv. ügykönyvbe nem kell átvezetni a korábbi évekből még folyamatban maradt ügyeket.

200. §[125] A bv. kezelőiroda az iratok nyilvántartásáról bekötött, lapszámozással ellátott nyilvántartókönyvet vezet. Az iratot a kezelőiroda az irodai utasításban megjelölt napon (szoros nyilvántartás) mutatja be az ügyintézőnek.

X. RÉSZ[126]

Záró Rendelkezések

201. §[127] (1) Ez az utasítás az 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti:

- a 102/1965. (IK. 1) IM, a 108/1965. (IK 5.) IM, a 111/1965. (IK 7.) IM,

- a 108/1967. (IK 7.) a 118/1967. (IK 1968. évi 1.) IM, a 108/1968.(IK 5) IM,

- a 110/1968. (IK 6.) IM és a 102/1972. (IK 1973. évi 1.) IM utasításokkal

- 114/1962. (IK 19.) IM utasítás módosított Bírósági Szervezeti és Ügyviteli Szabályzatról.

(2) A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvitelét a Legfelsőbb Bíróságnak ezzel az Utasítással összhangban álló ügyviteli szabályzata rendezi.

1. számú melléklet a 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás 69. §-ának (5) bekezdéséhez

Az elnöki ügycsoportok felsorolása

I. általános tartalmú rendelkezések

A) Az igazságügyi Minisztrium felügyeleti tájékoztatói, közleményei, intézkedései

B) A felügyeletet gyakorló bírósági elnök rendelkezései és intézkedései

C) Bírósági jelzések

D) Eseti jelentések

II. A bíróság működésének irányítása

A) A bíróság munkaterve

B) A bíróság elnökének intézkedései

C) Kollégiumi ülések

D) Bírósági értekezletek

E) A jogszabályok alkalmazása, jogszabálymutatók, hivatalos összeállítások

F) A bírósági munka megjavítására irányuló javaslatok, tapasztalat átadás

III. Ügybeosztás, tanácsalakítás

A) A bíróság ügybeosztása

B) Népi ülnökök

C) A közjegyzők ügyintézése

D) A végrehajtók ügyintézése

E) Kirendelések, helyettesítések

F) A vezetői ügykör átadása

G) A gazdasági ügyintéző, könyvtáros, anyagszer-kezelő stb. ügykörének átadása

IV. Felügyelet és ellenőrzés

A) Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti természetű rendelkezései, intézkedései

B) Általános és részleges vizsgálatok

C) Törvényességi óvások

D) Az ügyintézés eseti ellenőrzése

E) A közjegyzők ügyintézésének megvizsgálása

F) A végrehajtók ügyintézésének megvizsgálása

V. Levelezés politikai, ügyészi, államigazgatási és társadalmi szervekkel

A) Levelezés a párt és társadalmi szervekkel

B) Levelezés a társszervekkel

C) Levelezés a sajtóval

VI. A bírósági dolgozók személyi ügyei, minősítések

A) Általános személyi ügyek (elvi jellegű iránymutatások, csoportos kinevezések, előbbresorolások stb.)

B) Egyes bírósági dolgozók személyi ügyei (munkaviszony igazolások, fizetés nélküli szabadság, gyermekgondozási segély, szolgálatmentesség, katonai szolgálat, jutalomszabadság, felügyeleti intézkedés stb.)

C) Jogvégzett dolgozók minősítése

D) Többi bírósági dolgozó minősítése

VII. Szabadság, kedvezmények

A) A bírósági dolgozók évi szabadságolási terve

B) Jutalmak

C) Túlmunka

D) Az alkalmazottak jóléti ügyei (társadalombiztosítási ügyek, utazási kedvezmények, tüzelőbeszerzés stb.)

VIII. Tanulmányi és oktatási ügyek

A) A vezetők, bírák, közjegyzők, titkárok, fogalmazók szakmai továbbképzése

B) A többi bírósági dolgozó szakmai továbbképzése

C) Tanfolyamok

D) Vizsgára jelentkezés (egyetemi felvételre javaslat)

E) A bírósági dolgozók politikai oktatása és továbbképzése

IX. A bírósági statisztikával kapcsolatos ügyek

X. Kizárásra vonatkozó bejelentések.

Soron kívüli eljárások

A) A bíróság (bíró) ellen kizárási ok bejelentése

B) Soron kívüli eljárás (intézkedés) elrendelésére irányuló kérelmek

XI. Szakértők, tolmácsok

XII. Ügyvédi ügyek

XIII. Beszerzések, javítások, selejtezés

A) Beszerzéssel kapcsolatos ügyek (engedély kérés stb.)

B) Irodaszer- és nyomtatvány igénylés

C) Technikai berendezések

E) Posta- és távbeszélő költségek. Postai értékcikkek

F) Iratok selejtezése

G) Ingó leltári tárgyak és technikai berendezések selejtezése

XIV. Vegyes ügyek

A) Iratok felterjesztése, megküldése

B) Idegen hatóságok megkeresései

C) A Bírósági Gazdasági Hivatal átiratai

D) Elnöki és bírói letétek

E) Hivatalos leletek

F) Feljelentés kieszközölése

G) Kézbesítési ügyek

H) Egyéb ügyek

XV. Bejelentések és a bírósági dolgozók fegyelmi ügyei

A) Bejelentések és panaszok a bíróság és a bírósági dolgozók ellen

B) Fegyelmi ügyek

XVI. A katonai tanácsok működésével kapcsolatos ügycsoport[128]

2. számú melléklet a 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás 69. §-ának (5) bekezdéséhez

A munkaügyi bíróság elnöki ügycsoportjainak felsorolása

I. Általános tartalmú rendelkezések

A) Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti tájékoztatói, közleményei, rendelkezései és intézkedései

B) A felügyeletet gyakorló bírósági elnök rendelkezései és egyéb intézkedései

C) Bírósági jelzések

D) Eseti jelentések

E) A Munkaügyi Döntőbizottságokkal kapcsolatos iratok

II. A bíróság működésének irányítása

A) A bíróság munkaterve

B) Bírósági értekezletek

C) A bírósági munka megjavítására irányuló javaslatok, tapasztalatátadás

III. Ügybeosztás, tanácsalakítás

A) A bíróság ügybeosztása

B) Népi ülnökök

C) Vezetői ügykör átadása

D) Kirendelések, helyettesítések

IV. Felügyelet és ellenőrzés

A) Általános és eseti vizsgálatok

B) Törvényességi óvás kezdeményezése

V. Levelezés politikai, ügyészi, államigazgatási és társadalmi szervekkel

A) Levelezés a párt és társadalmi szervekkel

B) Levelezés társszervekkel

VI. A bírósági dolgozók személyi és tanulmányi ügyei

VII. Szabadság, kedvezmények

A) A bírósági dolgozók évi szabadságolási terve

B) Jutalmak

C) Túlmunka

D) Az alkalmazottak jóléti ügyei (társadalombiztosítási ügyek, utazási kedvezmények, tüzelőbeszerzés stb.)

VIII. Népi ülnökök, munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek oktatása

A) Népi ülnökök szakmai továbbképzése

B) A munkaügyi Döntőbizottságok tisztségviselőinek szakmai továbbképzése

IX. A bírósági statisztikával kapcsolatos ügyek

X. Kizárásra vonatkozó bejelentések

Soron kívüli eljárások

A) Bíróság (bír) elleni kizárási ok bejelentése

B) Soron kívüli eljárás (intézkedés) elrendelésére irányuló kérelmek

XI. Szakértők

A) Az igazságügyi szakértők ügyei

B) Egyéb szakértők ügyei

XII. Ügyvédek, jogtanácsosok

XIII. Beszerzések, javítások, selejtezések és az ingatlannal kapcsolatos gazdasági ügyek

A) Irodaszer- és nyomtatványigénylés

B) Ingó leltári tárgyak beszerzése, javítása és selejtezése

C) Tüzelőszer-fűtései ügyek

D) Posta- és távbeszélő költségek. Postai értékcikkek

E) Iratok selejtezése

F) Az ingatlan kezelésével kapcsolatos ügyek

XIV. Vegyes ügyek

A) Iratok felterjesztése, megküldése

B) A bírósági gazdasági hivatala átiratai

C) Idegen hatóságok megkeresései, kérelmek

D) Feljelentési ügyek

XV. Bejelentés, panaszok és a bírósági dolgozók fegyelmi ügyei

A) Bejelentések és panaszok a bíróság és a bíróság dolgozói ellen

B) Fegyelmi ügyek

1. számú minta a 110/1977. (IK 6.) IM utasításhoz

2. számú minta a 110/1977. (IK 6.) IM utasításhoz

3. számú minta 110/1977. (IK 6.) IM utasításhoz