32008R0868[1]

A Bizottság 868/2008/EK rendelete ( 2008. szeptember 3. ) a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról

A BIZOTTSÁG 868/2008/EK RENDELETE

(2008. szeptember 3.)

a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére, 7. cikke (3) bekezdésére és 12. cikke (2) bekezdésére,

(1)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött, a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megbízható módon történő meghatározására szolgáló, a 79/65/EGK rendelet 7. cikke szerinti számviteli adatok típusának, meghatározásainak és formájának a vizsgált adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek jellemzőitől függetlenül azonosnak kell lennie. Az egyszerűsítés és az adatok érthetősége érdekében indokolt rendelkezni arról is, hogy ez az egyedi űrlap tartalmazzon olyan további elemeket és részleteket is, amelyek megfelelnek az említett rendelet 11. cikke szerint kiválasztott mezőgazdasági üzemek üzleti tevékenységének elemzéséhez szükséges különös követelményeknek. Ebben az esetben az adatszolgáltatási űrlapot a 12. cikk (1) bekezdésében említett egyedi adatszolgáltatási űrlapnak kell tekinteni.

(2)

A mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló, 1977. szeptember 23-i 2237/77/EGK bizottsági rendelet ( 2 ) meghatározta a számviteli adatok összegyűjtésére vonatkozó szabályokat.

(3)

Az adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött adatoknak figyelembe kell venniük a hálózat létrehozása óta szerzett tapasztalatokat és a közös agrárpolitika változásait, és meg kell felelniük a vonatkozó rendeletekben szereplő meghatározásoknak, különösen a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletben ( 3 ), a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletben ( 4 ), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben ( 5 ), a strukturális alapok keretében támogatásra jogosult térségek tekintetében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben ( 6 ) és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben ( 7 ) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szereplő meghatározásoknak.

(4)

Indokolt ezért a 2237/77/EGK rendeletet az elfogadása óta a közös agrárpolitika, az adatok elemzéséhez szükséges információk típusa, valamint az infokommunikációs technológiák területén bekövetkezett fejlődés figyelembevételével módosítani. Az érthetőség és az ésszerűség érdekében célszerű az említett rendelet helyébe újat léptetni.

(5)

A szabályszerűen kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat a 79/65/EGK rendelet 6. cikke szerint az egyes tagállamok által kijelölt kapcsolattartó irodának el kell juttatnia a Bizottsághoz. Indokolt rendelkezni arról, hogy a kapcsolattartó iroda az érintett információkat közvetlenül továbbítani tudja a Bizottságnak a Bizottság által létrehozott számítógépes rendszer segítségével, valamint arról, hogy ez a rendszer tegye lehetővé a kapcsolattartó iroda rendelkezésére bocsátott minták alapján az összegyűjtött információk elektronikus úton történő továbbítását. Rendelkezni kell arról is, hogy a Bizottság a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságán keresztül tájékoztassa a tagállamokat a számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok és számviteli adatok

(1) A 79/65/EGK rendelet II. és III. fejezete értelmében a mezőgazdasági üzemek jövedelmének évente történő meghatározásához és üzleti tevékenységük elemzéséhez szükséges számviteli adatok típusát és formáját e rendelet I. melléklete határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokra vonatkozó meghatározások és útmutatások a II. mellékletben szerepelnek.

2. cikk

A Bizottság tájékoztatása

(1) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat és az 1. cikkben említett adatokat a 79/65/EGK rendelet 6. cikkében meghatározott kapcsolattartó irodának a Bizottság által létrehozott és az elektronikus úton történő információcsere céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátott számítógépes rendszer segítségével továbbítani kell a Bizottságnak.

(2) A tagállamokat a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága tájékoztatja a számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formáját és tartalmát egy minta és az elkészítéséhez szükséges útmutatások szerint kell meghatározni. Ezt a mintát a Bizottság az első albekezdésben említett bizottság tájékoztatását követően az informatikai rendszer segítségével kiigazítja és frissíti.

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2237/77/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának, és azokat a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2009-es gazdasági évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAP SZERKEZETE

Az e mellékletben található táblázatok valamennyi rovatánál és oszlopánál utalni kell a II. mellékletben szereplő meghatározásokra és útmutatásokra. A táblázatok oszlopaiban található számok az adatállományban lévő adatok pozíciói. Ezeket az adatpozíciókat szisztematikusan kell feltüntetni, még az olyan rovatoknál is, amelyek mindig üresen maradnak (pl. a K. táblázatban a 162. sz. "Tehéntej" termékek rovat "Terület" oszlopa). A nem használt pozíciók későbbi felhasználásra rendelkezésre állnak, és ezek helyére nullát kell beírni.

A. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

B. A TULAJDONVISZONY JELLEGE

C. MUNKAERŐ

D. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY LÉTSZÁMA ÉS ÉRTÉKE

E. ÉLŐÁLLAT-VÁSÁRLÁS ÉS -ÉRTÉKESÍTÉS

F. KÖLTSÉGEK

G. FÖLD ÉS ÉPÜLETVAGYON, GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FORGÓTŐKE

H. KÖTELEZETTSÉGEK

I. HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ (HÉA)

J. TÁMOGATÁSOK

K. TERMELÉS (az állatállomány kivételével) (120-375. rovat)

L. KVÓTÁK ÉS EGYÉB JOGOK

M. KIVÁLASZTOTT KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK a 73/2009/EK tanácsi rendelet (1) alapján (600-680. és 700-742. rovat)

N. AZ ÉLŐÁLLAT-VÁSÁRLÁSOK ÉS -ÉRTÉKESÍTÉSEK RÉSZLETEI

II. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPPAL KAPCSOLATOS MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

a)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok egyetlen mezőgazdasági üzemre és 12 egymást követő hónapból álló, egyetlen gazdasági évre vonatkoznak.

b)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok kizárólag a mezőgazdasági üzemre vonatkoznak. Ezek az adatok a mezőgazdasági üzem tevékenységére, illetve adott esetben a gazdasággal összefüggő erdészeti és idegenforgalmi tevékenységre vonatkoznak. A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap kitöltésekor nem vehető figyelembe semmiféle, az üzemvezető, illetve az üzemvezető családja által végzett nem mezőgazdasági tevékenység, vagy nyugdíj, örökség, magánbankszámla, a mezőgazdasági üzemen kívüli tulajdon, személyi adó, magánbiztosítás stb.

Amennyiben a mezőgazdasági üzem termelési erőforrásait (fizetett vagy fizetetlen munkaerő, gépek vagy berendezések) a befektetetteszköz-állomány (gépek összeszerelése, illetve nagyobb javítása, építkezés, épületek nagyobb javítása vagy bontása, gyümölcsfák ültetése vagy kivágása) növelésére használják, az ezzel járó költségek - illetve azok becsült értéke -, nem tüntethetők fel a mezőgazdasági üzem működési költségei között. A befektetett eszközök előállítása során felmerülő munkaerőköltségek és a ledolgozott munkaórák nem szerepelhetnek a munkaerő költségei és adatai között. Kivételes esetekben, amikor a befektetett eszközök előállításakor felmerült bizonyos költségeket (nem munkaerőköltségeket) nem lehet külön kiszámítani (pl. a mezőgazdasági üzem traktorának használatát), és ezeket a kiadásokat ezáltal a költségek között szerepeltetik, valamennyi ilyen jellegű, befektetett eszközök előállításakor felmerült költség becsült értékét a 181. rovatban (Egyéb termékek és bevételek) kell megadni.

A létrehozott befektetett eszközök értékét minden esetben előállítási költségük alapján kell kiszámítani (a fizetett, illetve fizetetlen munkaerő értékét is beleszámítva), és ezt kell hozzáadni a 94-101. rovatban szereplő befektetett eszközök értékéhez.

c)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok a gazdasági év folyamán szisztematikusan és rendszeresen vezetett könyvelés tételein alapszanak.

d)

A pénzben kifejezett számviteli adatok a következőképpen szerepelnek:

- vagy héa nélkül,

- vagy héával együtt, a következőkben meghatározott körülmények esetén (lásd a 107-111. rovatot).

e)

A pénzben kifejezett számviteli adatokat támogatások nélkül kell megadni. A támogatások alatt a közalapokból származó, konkrét bevétellel járó valamennyi közvetlen támogatási formát kell érteni (lásd a 112-118. rovatot).

f)

A támogatások esetében:

- a G. táblázatban azokat a támogatásokat kell megadni, amelyek a gazdasági évben kerültek kifizetésre, az előző gazdasági évben beruházásokra kapott támogatásokat is beleértve,

- a J. táblázatban szerepelnek: -

- a termelésre, területre vagy állatokra vonatkozó összes közvetlen támogatás, amely a folyó gazdasági évre vonatkozik, akkor is, ha nem kerültek még kifizetésre,

- a vidékfejlesztési támogatások esetében kizárólag az adott gazdasági évben kapott összegek,

- az M. táblázatban azok a területre vagy állatokra vonatkozó közvetlen támogatások vannak feltüntetve, amelyek a folyó gazdasági évre vonatkoznak, akkor is, ha nem kerültek még kifizetésre.

g)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatokat a következő egységekben és a következőképpen megadott pontossággal kell közölni:

- értékadatok: euróban vagy nemzeti pénzegységben kifejezett érték, tizedes értékek nélkül. Ettől eltérően, azon nemzeti valuták esetében, ahol az egység az euróhoz képest relatíve alacsony értéket képvisel, a szóban forgó tagállamok kapcsolattartó irodái és a Bizottságnak a mezőgazdasági üzemek számviteli adathálózatát irányító munkatársai között megegyezés születhet arra vonatkozóan, hogy az értékeket a nemzeti pénzegység százszorosában vagy ezerszeresében fejezzék ki,

- fizikai mennyiség: métermázsában (q = 100 kg), kivéve a tojást, amelyet ezer darabban kell kifejezni, valamint a bort és az ehhez kapcsolódó termékeket, amelyeket hektoliterben kell kifejezni,

- terület: árban, kivéve a gombát, amelyet a teljes termőterület négyzetméterében kell kifejezni,

- az állatállomány átlaglétszáma: egy tizedes jegyig, kivéve a baromfit és a nyulat, amelyeket egész számban kell megadni, és a méheket, amelyeket a használatban lévő kaptárak számában kell megadni,

- munkaegység: két tizedes jegyig.

Az olyan állandó rovatokba (lásd az I. melléklet A-J. táblázatát), amelyekben semmit sem tüntetnek fel, nullát kell írni.

A K. táblázatba beírt termékeknél, az L. táblázatba beírt kvóták és egyéb vagyoni értékű jogok esetében, az M. táblázatba beírt közvetlen támogatások és az N. táblázatba beírt, az élő állat vásárlása és értékesítése részleteinek esetében, nullát kell írni azokba a rovatokba, ahol nem tüntetnek fel semmit.

II. A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPON SZEREPLŐ EGYES TÉTELEKRE VONATKOZÓ MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

A. AMEZŐGAZDASÁGI ÜZEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1. A mezőgazdasági üzem száma

Az adatszolgáltatási űrlapot beküldő minden mezőgazdasági üzem számot kap, amikor első alkalommal kiválasztják az adatszolgáltatásra. A mezőgazdasági üzem ezt a számot megtartja mindaddig, amíg a számviteli hálózatban szerepel. Az egyszer már használt számot más mezőgazdasági üzem részére nem lehet újból kiosztani.

Ha a mezőgazdasági üzem alapvető változáson megy keresztül, különösen, ha a változás két különálló mezőgazdasági üzemmé történő szétválás vagy egy másik mezőgazdasági üzemmel történő egyesülés eredménye, a létrejött mezőgazdasági üzemet új mezőgazdasági üzemként kell kezelni. Ebben az esetben a mezőgazdasági üzem új számot kap. A gazdálkodás típusának megváltozása miatt nem kell új számot kiadni. Ha fennáll az a veszély, hogy a szám megtartása miatt (pl. amikor új területi felosztás történik) a mezőgazdasági üzemet esetleg össze lehet téveszteni más adatszolgáltató üzemmel, a számot meg kell változtatni. Ezt követően a Bizottsághoz el kell küldeni a régi és az új számok egyeztetésére vonatkozó táblázatot.

A mezőgazdasági üzem száma a következőknek megfelelően három információt tartalmaz:

1. pozíció - körzet:az 1859/82/EGK bizottsági rendelet ( 8 ) I. mellékletében meghatározott kódnak megfelelő kódszámot kell kiosztani.

2. pozíció - alkörzet:

egy kódszámot kell adni.

A kiválasztott részterületeket az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által a nemzeti statisztikai intézetekkel együttműködésben létrehozott, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájaként (NUTS) említett, régiók egységes osztályozási rendszerére kell alapozni.

Az érintett tagállam minden esetben megküld a Bizottságnak egy táblázatot, amely tartalmazza minden egyes használt alkörzetkódhoz a megfelelő NUTS régiót, illetve azt a régiót, amelyre a régiós standard fedezeti hozzájárulás értékek ki lettek számolva.

3. pozíció - a mezőgazdasági üzem azonosítója.

2. A számítógépes adatok elemei

Az azonosító első öt eleme alkotja a mezőgazdasági üzem földrajzi azonosító jelét. Ezeket minden rekord tetején meg kell ismételni. A mezőgazdasági üzemek azonosító számának hatodik jegye adja meg a fel nem osztható, 10-es adatcsoportok számát.

3. A mezőgazdasági üzem szervezeti formája

1

=

Egyéni (családi) gazdaság: azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a gazdasági eredmény biztosítja az üzemtulajdonos/üzemvezető, valamint családja fizetetlen ráfordított munkája és saját tőkéje felhasználásának viszonzását.

2

=

Társulások: azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a gazdasági eredmény fedezi azoknak a termelési tényezőknek a viszonzását, amelyeket számos tag vitt be az üzembe, közülük legalább a fele - fizetetlen munkaként - a gazdasági tevékenységben való részvétel formájában.

3

=

Egyéb: olyan mezőgazdasági üzemek, ahol nincsen fizetetlen munkaerő, és egyéb, az 1. és 2. kategóriába nem sorolható mezőgazdasági üzemek.

4. Nemzeti mintavételi és súlyozási tényezők

20. : pozíció: A mezőgazdasági üzem tagállam által kiszámolt nemzeti súlyszáma. Az értékeket két tizedes jegyig kell feltüntetni.

21. pozíció :

22. pozíció :

5. A mezőgazdasági üzem elhelyezkedése

Az adott szám a legmegfelelőbb földrajzi alapegység (település), ahol a mezőgazdasági üzem található.

Az ezekről az egységekről készült térképet, az egységek számával együtt, meg kell küldeni a Bizottság részére. Ha a földrajzi egységek határaiban bármilyen lényeges változás történik, erről a Bizottságot tájékoztatni kell.

6. A mezőgazdasági üzem besorolása

32. pozíció - Biogazdálkodás :

fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem folytat-e a 2092/91/EGK rendelet és különösen annak 6. cikke szerinti biogazdálkodást (ökotermelési módszerek). A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem nem folytat biogazdálkodást;

2

=

a mezőgazdasági üzem kizárólag biogazdálkodással foglalkozik;

3

=

a mezőgazdasági üzem éppen átáll biogazdálkodásra vagy bio- és hagyományos termelést egyaránt folytat.

33. pozíció : A mezőgazdasági üzem besorolására használt kód a 85/377/EGK bizottsági határozat ( 9 ) II. mellékletének megfelelően, az adott gazdasági évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

34. pozíció : A besorolásra használt kód a 85/377/EGK határozat II. mellékletének megfelelően, az adott évre vonatkozó számviteli adatok alapján.

35. pozíció : A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja a 85/377/EGK határozat III. mellékletének megfelelően, az adott gazdasági évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

36. pozíció : A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja a 85/377/EGK határozat III. mellékletének megfelelően, az adott évre vonatkozó számviteli adatok alapján.

7. Az elszámolási időszak vége és az adatállomány létrehozásának időpontja

37. pozíció - Az elszámolási időszak vége : Pl. 2009. június 30. vagy 2009. december 31.

38. pozíció - Az adatállomány létrehozásának időpontja : Pl. 2010. augusztus 15.

8. Kedvezőtlen adottságú terület

Fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 10 ) 18-20. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EK rendelet 18-20. cikkének értelmében - nem kedvezőtlen adottságú területen helyezkedik el;

2

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EK rendelet 19-20. cikkének értelmében - kedvezőtlen adottságú területen helyezkedik el;

3

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének értelmében - hegyvidéki területen helyezkedik el;

4

=

a területek annyira szétaprózottak ezekben a tagállamokban, hogy ez az információ jelentéktelen.

9. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó egyéb jellemzők

40. pozíció - Öntözött MHTOlyan mezőgazdasági hasznosítású terület, az üvegházak kivételével, amelyet az év folyamán stabil vagy mobil berendezés révén ténylegesen öntöznek, az öntözési módtól (szórófejes öntözés, árasztásos öntözés) függetlenül.

41. pozíció - engerszint feletti magasság

A tengerszint feletti magasságot a következő kódszámmal kell megadni:

1

=

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300 méternél alacsonyabban található;

2

=

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300-600 m között található;

3

=

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 600 m-nél magasabban található;

4

=

nincs rendelkezésre álló adat.

42. pozíció - Legeltetés hegyvidéki, illetve az MHT-ba nem tartozó egyéb legelőn:

a gazdaság számosállat-egységre (SZÁE) vetített legeltetési napjainak száma (egész szám) az MHT-ba nem tartozó földterületen.

A SZÁE legeltetési nap egy tejelő tehén, illetve egy két évnél idősebb szarvasmarha vagy ló egy napi legelésének megfelelő egység. A legelési napok számának SZÁE legeltetési napra történő átszámításához két évnél fiatalabb szarvasmarha és ló esetében 0,5 kecske esetében 0,2 juh esetében pedig 0,15 együtthatót kell alkalmazni.

43. pozíció - Az összes fedett terület:

azon - ár (100 m2) mértékegységben kifejezett - terület, amelyen általában az 5. termelési módba tartozó növények termeszthetők: azaz a 138., a 141. és a 156., valamint a 143., a 139., a 285. és a 157. rovat szerinti növények.

"Fedett" terület alatt a növényház, a stabil vázú fóliasátor és a járható fóliaalagút értendő; nem tartoznak ide a nem járható fóliaalagutak, a fátyolfólia és a vándorfólia (lásd a K. táblázat 138., 141. és 156. rovatában szereplő növényekre vonatkozó meghatározásokat).

"Összes" terület alatt az összes "fedett" terület értendő, a hasznosításától függetlenül (azaz a művelőutakat is beleértve). A "többszintes" növényházak esetén csak az alapterület számolandó.

44. pozíció - A strukturális alapokból támogatható terület"

fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendelet 5., 6. vagy 8. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

5

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem az 1083/2006/EK rendelet 5., 6. vagy 8. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó területen helyezkedik el;

6

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 5. cikkében meghatározott, a "konvergenci"a célkitűzés alapján támogatható területen helyezkedik el;

7

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 6. cikkében meghatározott, a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapján támogatható területen helyezkedik el;

8

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 8. cikkében meghatározott, átmeneti támogatásra jogosult területen helyezkedik el.

45. pozíció - Környezetvédelmi korlátozások által érintett terület:

fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkének hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkében meghatározott Natura 2000 kifizetésekre vagy a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el;

2

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a Natura 2000 kifizetésekre vagy az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkének megfelelően a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el.

46. pozíció - A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek:

a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekből származó bevételnek a mezőgazdasági üzem teljes bevételén belüli arányát jelző százaléksávban kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

≥ 0 és ≤ 10 %

2

=

> 10 % és ≤ 50 %

3

=

> 50 % és < 100 %.

B. AZ MHT TULAJDONVISZONYÁNAK JELLEGE

A két vagy több társ közös tulajdonában lévő mezőgazdasági üzemek területét a tulajdonos használatában lévő, haszonbérelt vagy részes művelésben használt területként kell bejegyezni, a társak között hatályban lévő szerződésnek megfelelően.

10. Saját tulajdonú MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, gyepterület és állandó legelő, ültetvények) amelynek a gazdálkodó a tulajdonosa, haszonbérlője vagy örökhaszonbérlője, illetve a hasonló feltételek mellett birtokolt MHT magában foglalja a vetésre előkészített, másoknak haszonbérbe adott területet (149. rovat).

11. Haszonbérleti MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, gyepterület és állandó legelő, ültetvények), amelyet nem a tulajdonos, illetve nem az adott terület haszonbérlője vagy örökhaszonbérlője művel meg (a bérleti díj fizethető készpénzben és/vagy természetben; a díj általában előre meghatározott, és többnyire a gazdálkodás eredményétől független), illetve hasonló bérleti feltételek mellett birtokolt mezőgazdasági hasznosítású terület.

Nem tartozik a haszonbérelt területhez az olyan föld, amelynek termését lábon álló állományként vásárolják meg. A lábon álló állomány megvásárlására fordított összeget gyepterület vagy takarmánynövények esetén az F. táblázat 65-67. rovatában (vásárolt takarmányok), értékesíthető termények (általában értékesítésre kerülő termékek) esetén pedig a 76. rovatban (a növénytermesztés egyéb közvetlen költségei) kell feltüntetni. A lábon megvásárolt értékesíthető terményeket a szóban forgó termőterület megjelölése nélkül kell megadni (lásd a területre vonatkozó utasításokat, K. táblázat, 4. oszlop).

Az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területet és annak termését ugyanúgy kell kezelni, mint azt a területet, amelynek a termését lábon álló állományként vásárolják meg.

12. Részesművelésű MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, gyepterület és állandó legelő, ültetvények), amelyet a bérbeadó és a részes bérlő részes bérleti szerződés alapján közösen művel meg, illetve hasonló feltételek mellett megművelt mezőgazdasági hasznosítású terület.

C. MUNKAERŐ

A munkaerő alatt valamennyi olyan személyt kell érteni, aki a gazdasági év során a mezőgazdasági üzem munkájában részt vett (lásd alább). Ugyanakkor nem tartalmazza azokat a személyeket, akik ezt a munkát valamely más személy vagy vállalkozás megbízásából végezték (szerződéses mezőgazdasági munka, amelynek költségei az F. táblázat 60. rovatában jelennek meg).

Mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtás esetén, ha a segítségnyújtás egymásnak kölcsönösen nyújtott munkából áll, melynek során a nyújtott segítség elvben egyenlő a kapott segítséggel, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon fel kell tüntetni a gazdasághoz tartozó munkaerő által ledolgozott időt és az ahhoz kapcsolódó béreket.

Egyes esetekben a kapott segítséget más jellegű segítséggel egyenlítik ki (pl. a munka formájában kapott segítséget gépek biztosításával ellensúlyozzák). Ahol a szolgáltatások cseréje csekély mértékű, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon semmit sem kell feltüntetni (a fenti példában a kapott segítséget nem tüntetik fel a munkaerőnél; a gépekkel kapcsolatos költségekbe ugyanakkor beletartoznak a berendezések rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek). Kivételes esetekben, ahol a szolgáltatások cseréje jelentős, a következő eljárások valamelyikét kell követni:

a) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatással (pl. gépek biztosításával) ellensúlyozzák: a kapott munkaidőt fizetett gazdasági munkaként (a 20. vagy a 21. rovat, attól függően, hogy a munkaerőt a gazdaságban rendszeresen alkalmazzák-e, vagy sem) tüntetik fel; a nyújtott segítség értékét feltüntetik termelésként a megfelelő rovatban (ebben a példában: 177. rovat: "Mások számára végzett szerződéses munka, beleértve a berendezések bérbeadását"), másrészt költségként is (az 59. rovatban "Bérek és társadalombiztosítás");

b) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatásokkal (pl. gépek biztosításával) egyenlítik ki: ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni a rendelkezésre bocsátott munkaidőt és az azzal kapcsolatos béreket; a kapott szolgáltatás értékét a megfelelő rovatban ráfordításként kell feltüntetni (ebben a példában: 60. rovat "Bérmunka és gépbérlet").

A munkaerő következő kategóriáit kell megkülönböztetni:

A. Rendszeresen foglalkoztatott fizetetlen munkaerő

Fizetetlen, illetve olyan munkaerő, amely a nyújtott szolgáltatásokért rendesen járó összegnél alacsonyabb (készpénzben vagy természetben fizetett) díjazásban részesül (ezek a kifizetések nem jelenhetnek meg a gazdaság költségei között), és amely a gazdasági év során (a rendes munkaszüneti napokon kívül) az üzem munkájában hetente legalább egy teljes napot részt vett.

A rendszeresen foglalkoztatott személyeket, akik azonban különleges okoknál fogva a gazdasági év folyamán csak korlátozott ideig vettek részt a gazdaság munkájában, rendszeres munkaerőként kell feltüntetni (a ténylegesen ledolgozott munkaórák számának megfelelően).

A következő vagy hasonló esetek fordulhatnak elő:

a) sajátos gazdálkodási körülmények, amelyek nem teszik szükségessé a munkaerő egész éves alkalmazását: pl. olíva- vagy szőlőtermelő gazdaságok, szezonális állathizlalásra, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott gazdaságok;

b) a rendes munkaszüneti napokon kívüli távollét a munkából, pl. katonai szolgálat, betegség, baleset, szülés, meghosszabbított szabadság stb.;

c) a gazdaságba történő belépés vagy onnan való távozás;

d) a gazdaságban folyó munka teljes beszüntetése váratlan okok (árvíz, tűz stb.) miatt.

Az alkategóriák a következők:

13. Üzemtulajdonos/üzemvezető

Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a gazdaságért, és ellátja annak napi irányítását. Részes bérlet esetén a részes bérlőt üzemtulajdonosként/üzemvezetőként kell feltüntetni.

14. Üzemtulajdonos/nem üzemvezető

Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a gazdaságért, de nem látja el annak mindennapi irányítását.

15. Üzemvezető/nem üzemtulajdonos

Az a személy, aki ellátja a gazdaság mindennapi irányítását, anélkül hogy azért gazdasági és jogi felelőssége lenne.

16.

Az üzemtulajdonos(ok) házastársa(i)

17. Egyéb rendszeresen foglalkoztatott fizetetlen munkaerő

A fenti rovatokba nem sorolt, rendszeres fizetetlen munkaerő. Idetartoznak a munkavezetők és beosztott vezetők, akik nem felelősek az egész gazdaság irányításáért.

B.18. Alkalmi és szezonális fizetetlen munkaerő

E rovatban összesítve kell feltüntetni azt a fizetetlen munkaerőt, amely a gazdasági év folyamán nem vett részt rendszeresen a gazdaság munkájában.

C. Rendszeresen foglalkoztatott fizetett munkaerő

Olyan, a nyújtott szolgáltatásokért járó szokásos mértékben (készpénzben és/vagy természetben) megfizetett munkaerő, amely a gazdasági év során (a rendes munkaszüneti napokat kivéve) hetente legalább egy teljes napot dolgozott a gazdaságban.

A következő alkategóriákat kell feltüntetni:

19. Üzemvezető

A vállalkozás napi irányítását végző, bérben részesülő személy.

20. Egyéb

E rovatban összesítve kell feltüntetni valamennyi rendszeres, fizetett munkaerőt (kivéve a mezőgazdasági üzem bérben részesülő üzemvezetőjét). Idetartoznak a munkavezetők és beosztott vezetők, akik nem felelősek az egész gazdaság irányításáért.

D.21. Alkalmi és szezonális fizetett munkaerő

E rovatban összesítve kell feltüntetni a gazdasági év folyamán a mezőgazdasági üzemben nem rendszeresen dolgozó fizetett munkaerőt (beleértve a teljesítménybérben dolgozókat).

A C. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

A betöltött funkciók (kód) (1. oszlop 51., 55., 59., 63. és 67. rovat)

A betöltött funkciót egy kódszám jelöli, vagyis:

1

=

üzemtulajdonos/üzemvezető;

2

=

üzemtulajdonos/nem üzemvezető;

3

=

üzemvezető/nem üzemtulajdonos.

Amikor a funkciót több személy látja el (pl. két testvér, apa és fia stb.), a felelősség csökkenő sorrendjében minden személyt fel kell tüntetni; egyenlő felelősség esetén az életkor szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni őket. Ennek megfelelően a legnagyobb felelősséget vállaló személyre vonatkozó adatokat az 51-54. rovatban kell megadni; a felelősséget tekintve az őt követő személyre vonatkozó adatokat az 55-58. rovatokban stb.

Létszám (1. oszlop 71. és 74. rovat)

Az "Egyéb rendszeres fizetetlen munkaerő" kategóriába tartozó személyek és a házastársak számát fel kell tüntetni. Több üzemtulajdonos esetén egynél több házastárs lehetséges.

Születési év (2. oszlop)

A születési évet kizárólag az üzemtulajdonos(ok) és/vagy üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (13-15. és 19. kategória) az évszám utolsó két számjegyének felhasználásával.

Teljes munkaerő: éves egységek száma (3. oszlop)

A rendszeresen foglalkoztatott munkaerőt éves munkaerőegységekre kell átszámolni. Egy éves munkaerőegység megfelel a mezőgazdasági üzemben 1 éven át teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkateljesítményének. Egy személy nem haladhatja meg az egyéves munkaegységet még akkor sem, ha tényleges munkaideje meghaladja a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben szokásos éves munkaidőt. Az a személy, aki nem teljes év során dolgozik a mezőgazdasági üzemben, az "éves egység" tört részét képviseli. Az ilyen személyekre eső "éves munkaegységet" úgy kapjuk meg, hogy az adott személy tényleges éves munkaidejét elosztjuk a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben dolgozó teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes évi munkaidejével.

A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében az éves munkaerőegységet a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.

Munkaidő (4. oszlop)

A munkaidőt órában kell kifejezni. A számnak a mezőgazdasági üzemben ténylegesen munkával töltött időt kell tükröznie. A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében a ledolgozott munkaidőt a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.

A teljesítménybérben dolgozó munkaerő munkaidejét úgy kell kiszámítani, hogy a munkáért kifizetett teljes összeget elosztják az órabérben foglalkoztatott munkavállalók órabérével.

A mezőgazdasági üzemben végzett munka

A mezőgazdasági üzemben végzett munkába beletartozik minden, a mezőgazdasági üzem szokásos működésével kapcsolatos fizikai és adminisztrációs munka szervezése, irányítása és elvégzése, pl.:

- pénzügyi szervezés és irányítás (a gazdaság értékesítései és beszerzései, könyvelés stb.),

- földeken végzett munka (szántás, vetés, betakarítás, a gyümölcsösben végzett munka stb.),

- állattartás (a takarmány elkészítése, az állatok etetése, fejése, gondozása stb.),

- a termékek piaci előkészítése, tárolása és feldolgozása a gazdaságban,

- az épületek, gépek, berendezések, sövények, árkok stb. karbantartása,

- a mezőgazdasági üzem részére, illetve munkavállalói által elvégzett szállítás,

- a gazdaságban folyó munkához közvetlenül kapcsolódó egyéb munka:

- erdészeti munka a mezőgazdasági üzemhez tartozó erdőterületen,

- idegenforgalommal kapcsolatos munka (kempingek, sportoló vagy pihenőhelyek, lovassporthoz kapcsolódó létesítmények karbantartása, szálláshelyek bérbeadása stb.), ha ezek a tevékenységek olyan mértékben kiegészítik és átfedik a mezőgazdasági üzem munkáját, hogy gyakorlatilag lehetetlen elkülöníteni az idegenforgalmi tevékenységet a mezőgazdasági üzemben szokásos mezőgazdasági tevékenységtől (ilyen esetben az idegenforgalommal kapcsolatos bevételeket és költségeket a termékek (lásd a 179. rovatot) és a gazdasági ráfordítások között kell szerepeltetni),

- mások számára végzett szerződéses munka, ahol ez alkalmi munka, és azt a gazdaság saját eszközeivel végzik (az ezért kapott fizetséget a mezőgazdasági üzem termelésében kell kimutatni).

A következők nem tartoznak a mezőgazdasági üzem munkájához:

- befektetett eszközök előállítása során végzett munka (épületek építése, gépek összeszerelése vagy nagyobb javítása, gyümölcsösök telepítése, épületek bontása, gyümölcsfák kivágása stb.),

- az üzemtulajdonos vagy üzemvezető háztartása számára végzett munka.

D. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY LÉTSZÁMA ÉS ÉRTÉKE

Az állatállomány esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:

22. LÓFÉLÉK (minden életkor)

Idetartoznak a versenylovak és a hátaslovak, a szamarak, a lóöszvérek, a szamáröszvérek stb.

23. HÍZÓBORJÚ

Általában hat hónapos koruk körül levágott hízóborjak.

24.

EGYÉB, EGY ÉVNÉL FIATALABB SZARVASMARHA

25.

EGY ÉS KÉT ÉV KÖZÖTTI HÍM SZARVASMARHA

26. EGY ÉS KÉT ÉV KÖZÖTTI NŐSTÉNY SZARVASMARHA

Kivéve a már borjadzott teheneket.

27.

KÉTÉVES VAGY IDŐSEBB HÍM SZARVASMARHA

28. TENYÉSZÜSZŐ

Kétéves vagy idősebb, még nem borjadzott, és tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarha.

29. HÍZÓÜSZŐ

Kétéves vagy idősebb, még nem borjadzott, nem tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarha.

30. TEJELŐ TEHÉN

Borjadzott nőstény szarvasmarha (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat), amelyet kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tejtermelésre tartanak.

31. SELEJTTEHÉN

Tejelő tehenek az utolsó laktációt követően. Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak a mezőgazdasági üzem könyvelésében.

32. EGYÉB TEHÉN

1. Borjadzott nőstény szarvasmarha (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyet kizárólag vagy elsősorban borjak ellésére tartanak, és amelynek tejét nem használják fel közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra.

2. Igástehén.

3. Nem tejelő selejttehenek (függetlenül attól, hogy levágás előtt hizlalják-e őket).

A 23-32. rovat tartalmazza a megfelelő hím és nőstény bivalyok kategóriáit is.

33.

MÉHKAPTÁR, a használatban lévő kaptárak számában megadva

34.

ANYANYÚL

35. 35-37. (nem használt)

38.

ANYAKECSKE

39. EGYÉB KECSKE

A tenyész nőstényen kívüli egyéb kecskék.

40. ANYAJUH

Tenyésztésre szánt egyéves vagy idősebb anyajuhok.

41. EGYÉB JUH

Juhok életkortól függetlenül, az anyajuhokat kivéve.

42.

Nem használt.

43. MALAC

20 kg élősúlynál kisebb malacok.

44. TENYÉSZKOCA

50 kg-os vagy nagyobb tenyészkocák, kivéve a vágásra szánt kocákat (lásd a 46. "Egyéb sertés" rovatot)

45. HÍZÓSERTÉS

20 kg vagy annál nagyobb élősúlyú hízósertések, kivéve a vágásra szánt kocákat és kanokat (lásd a 46. "Egyéb sertés" rovatot).

46. EGYÉB SERTÉS

20 kg vagy nagyobb élősúlyú sertések, kivéve a tenyészkocákat (lásd a 44. rovatot) és a hízósertéseket (lásd a 45. rovatot).

47. HÚSCSIRKE

Kivéve a tojótyúkokat és a vágásra szánt tyúkokat. Kivéve a csibéket.

48. TOJÓTYÚK

Beleértve a jércéket, tojótyúkokat és a vágásra szánt tyúkokat. A jérce olyan fiatal tyúk, amely még nem kezdett el tojni. Kivéve a csibéket.

49. EGYÉB BAROMFI

Kacsát, pulykát, libát, gyöngytyúkot és struccot beleértve. A tenyész nőstényekkel együtt. Kivéve a csibéket.

50. EGYÉB ÉLŐ ÁLLAT

Csak értékben. Idetartoznak a csibék, az anyanyulakon kívüli nyulak, az őzek, a bölények és a halak. Idetartoznak továbbá a pónilovak és más, a falusi turizmusban használt állatok. Az egyéb állatok termékei kivételével (lásd a K. táblázat 170. rovatát).

A D. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Nyitóérték (1. és 2. oszlop)

Létszám (1. oszlop)

A gazdasági év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány száma, függetlenül attól, hogy az adott időpontban az állatok a gazdaságban tartózkodnak-e vagy sem.

Érték (2. oszlop)

A gazdasági év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány értéke folyó áron.

Záróérték (3. és 4. oszlop)

Létszám (3. oszlop)

A gazdasági év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány létszáma, függetlenül attól, hogy az állatok az adott időpontban a gazdaságban tartózkodnak-e vagy sem.

Érték (4. oszlop)

A gazdasági év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány értéke folyó áron.

Átlaglétszám (5. oszlop)

Az átlaglétszámot egy tizedes jegy pontossággal kell megadni, kivéve a baromfit és nyulakat, ahol egész számot kell beírni. Minden egység egy állat egyéves jelenlétére utal a gazdaságban. Az állatok létszámát annak az időnek az arányában kell meghatározni, ameddig az állatok az év folyamán a gazdaságban voltak.

Az átlaglétszámot időszakos leltárak alapján vagy az érkezés és távozás feljegyzésével kell meghatározni. Az átlagba beletartozik a mezőgazdasági üzemben lévő valamennyi állat, köztük a szerződés alapján nevelt vagy hizlalt állatok (nem a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatok, amelyeket oly módon nevelnek vagy hizlalnak, hogy ez a tevékenység kizárólag a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás, és a vállalkozó nem vállalja az állatok nevelésével vagy hizlalásával általában együtt járó pénzügyi kockázatot), valamint azok az állatok is, amelyeket legeltetésre vettek vagy adtak át az évnek arra az időszakára, ameddig az állatok a gazdaságban voltak.

E. ÉLŐÁLLAT-VÁSÁRLÁS ÉS -ÉRTÉKESÍTÉS

Az állatok a következő kategóriákba sorolhatók:

51.

Lófélék

52.

Szarvasmarha

Az 52. rovatba a bivaly értékesítését és vásárlását is beleértve.

53.

Nem használt

54.

Juh

55.

Kecske

56.

Sertés

57.

Baromfi

A költésre szánt tojásokra és a csibék vásárlására és eladására fordított összeget beleértve.

58.

Egyéb élő állat

A nyulakat és a használatban lévő méhkaptárakat beleértve.

AZ E. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Élőállat-vásárlás (1. oszlop)

A teljes élőállat-beszerzés a gazdasági év során (a beszerzési költségekkel együtt). A vonatkozó támogatásokat nem kell levonni a beszerzések teljes összegéből, hanem a 116. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást).

Élőállat-értékesítés (2. oszlop)

A teljes élőállat-értékesítés a gazdasági év során. A vonatkozó támogatásokat a teljes értékesítési összeg nem tartalmazza, hanem azt a 112. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást).

Az esetleges, ismert értékesítési költségeket nem kell levonni a teljes eladási árbevételből, hanem a 71. "Az állattartás egyéb közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

Saját fogyasztás és természetbeni juttatások (3. oszlop)

A gazdaság háztartása által elfogyasztott, vagy természetbeni juttatásra felhasznált állatállomány értéke a gazdasági év során, termelői áron értékelve.

F. KÖLTSÉGEK

Az üzemi költségek a gazdasági év során a termékek előállításához vagy a mezőgazdasági üzem működéséhez felhasznált erőforrások értéke (pénzben és természetben). Amikor bizonyos kiadások részben a magánhasználattal, részben pedig a gazdaság költségeivel (pl. villanyáram, víz, fűtő- és üzemanyagok stb.) kapcsolatosak, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon kizárólag ez utóbbi részt kell feltüntetni. A magángépjárművekkel kapcsolatos kiadásoknak azt a részét kell felvinni, amely a gazdaság céljaira történő használatuknak felel meg.

A gazdasági év termelésével kapcsolatos költségek kiszámításakor az év során végrehajtott beszerzéseket és a gazdaságon belüli fogyasztást az értékelésben történt változásoknak (a művelésben bekövetkezett változásokat is beleértve) megfelelően kell módosítani. Minden egyes tételnél külön kell feltüntetni a kifizetett összes költséget és a gazdaságon belüli felhasználás értékét.

A ráfordításoknak azt a részét, amely nem az adott gazdasági évre vonatkozik (mezei leltár) a 102-es "Forgótőke" rovatban kell feltüntetni.

Az állótőke "fogyasztásával" kapcsolatos költségeket az értékcsökkenés fejezi ki, ennek megfelelően az állótőke beszerzésére fordított kiadásokat nem szabad a gazdaság költségei között feltüntetni. Az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatásokat lásd a 94-103. rovatban.

A gazdasági év során, illetve a később megtérített kiadásokat (pl. biztosítás vagy a felelős harmadik személy által fedezett baleset miatti traktorjavítást) nem szabad a gazdaság költségei között feltüntetni, és a vonatkozó bevételek sem mutathatók ki a gazdaság könyvelésében.

A vásárolt készletek eladásából származó bevételeket le kell vonni a velük kapcsolatos költségekből.

A költségekkel kapcsolatos támogatások összegét nem kell levonni a velük kapcsolatos költségtételekből, hanem a 114. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást). A beruházási támogatásokat a 94-103. rovatban kell feltüntetni.

A költségekbe beletartoznak az egyes költségtételekkel kapcsolatos beszerzési kiadások is.

A költségek következőképpen kerülnek osztályozásra:

59. A fizetett munkaerő bére és társadalombiztosítási költségei

E tételbe a következő költségek tartoznak:

- a fizetett munkavállalók részére készpénzben ténylegesen kifizetett bérek és fizetések, függetlenül a díjazás egységétől (teljesítmény- vagy órabér), levonva a vállalkozó mint munkáltató részére kifizetett minden olyan szociális juttatást, amelynek célja a ténylegesen el nem végzett munkára kifizetett bér megtérítése (pl.: baleset, szakmai továbbképzés stb. miatti távollét),

- természetbeni bérek és fizetések (pl. szállás, étkezés, ruha, a gazdaság termékei stb.),

- termelékenység vagy képesítés utáni prémium, ajándék, jutalom, nyereségrészesedés,

- a munkaerővel kapcsolatos egyéb kiadások (munkaerő-toborzási költségek),

- a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási költségek, illetve az általa az alkalmazottak nevében és helyett kifizetett társadalombiztosítás összege,

- munkahelyi baleset-biztosítás.

Az üzemtulajdonos társadalombiztosítási hozzájárulása és biztosítása, valamint a fizetetlen munkaerő saját társadalombiztosítási költségei nem számítanak a gazdaság költségei közé.

A fizetetlen munkások által kézhez kapott összegek (amelyek a meghatározás szerint a szokásos bérnél alacsonyabbak - lásd a fizetetlen munkaerő meghatározását) nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon.

A mezőgazdasági üzemben már nem foglalkoztatott, nyugdíjas fizetett dolgozók részére (készpénzben vagy természetben) kifizetett juttatásokat nem ide, hanem "A gazdálkodás egyéb általános költségei" rovatba kell beírni.

60. Igénybe vett bérmunka és gépbérlet

E tételbe a következők tartoznak:

- a gazdaságban szerződéses agrárvállalkozók által elvégzett munkára fordított összkiadás. Ez általában tartalmazza az eszközhasználat (az üzemanyagot is beleértve) és a munkaerő költségét. Ha a szerződés tartalmazza az üzemanyagon kívül felhasznált anyagokat (pl. növényvédő szerek, műtrágyák és vetőmag) is, ezeknek a költsége nem tartozik ide. Ezt a (szükség esetén becslés alapján meghatározott) összeget a megfelelő költségtételek között kell feltüntetni (pl. a rovarirtó szereket a 75. "Növényvédő szerek" rovatban),

- a bérelt és a gazdaságban alkalmazott munkavállalók által működtetett gépek bérleti költsége. A bérelt gépek használatával kapcsolatos üzemanyag-költségeket a 62. "Üzemanyagok és kenőanyagok" rovatban kell feltüntetni,

- a lízingelt és a gazdaságban alkalmazott munkavállalók által működtetett gépek lízingdíja. A lízingelt gépek üzemanyag- és fenntartási költségeit a megfelelő rovatokban (61. "Gépek és berendezések karbantartása" és 62. "Üzemanyagok és kenőanyagok" rovat) kell feltüntetni.

61. Gépek és berendezések karbantartása

A gépek és berendezések fenntartásának, valamint azok piaci értékét nem befolyásoló kisebb javítások költsége (szerelő díja, a cserealkatrészek költsége stb.).

Ehhez a kódszámhoz tartozik a kisebb berendezések beszerzése, a lószerszám és a lópatkolás költsége, gumiabroncsok, a fóliasátrak merevítő bordái, egészségre káros munka végzéséhez szükséges védőruházat, általában a berendezések tisztításához való tisztítószerek beszerzési költsége, valamint a magántulajdonú gépjárművek költségei a gazdaság céljaira történő felhasználásuk arányában (lásd még a 63. rovatot). Az állatállománnyal kapcsolatos berendezések (pl. fejőgépek) tisztítására használt tisztítószereket a 71. "Az állattartás egyéb közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

A berendezések értékét a javításukat megelőző értékükhöz képest növelő nagyobb javításokat nem ebben a rovatban kell feltüntetni (lásd még az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatást a G. táblázatban).

62. Üzemanyagok és kenőanyagok

E rovatba tartozik a magángépjárművek üzemanyag és kenőanyag költségeinek a gazdaság céljaira történő felhasználásukkal arányos része (lásd még az alábbi 63. rovatot).

Olyan esetben, ha a kőolajtermékeket üzemanyagként és fűtőanyagként is hasznosítják, a teljes összeget két rovatba kell osztani:

62. "Üzemanyagok és kenőanyagok"

80. "Fűtőanyagok"

63. Személygépjármű-költségek

Amennyiben a magántulajdonú gépjárműveknek a gazdaság céljaira történő felhasználási arányának megfelelő kiadásokat átalányban számítják ki (például kilométerenként állandó összeg), ezeket a költségeket ebben a rovatban kell feltüntetni.

Takarmányok

A takarmányokon belül a vásárolt, illetve a gazdaságon belül megtermelt és felhasznált takarmány között tesznek különbséget.

A vásárolt takarmányokhoz tartoznak az ásványi anyagok (nyalósók), a (vásárolt vagy a gazdaságba visszajuttatott) tejtermékek és a takarmányok tartósítására és tárolására szolgáló termékek, továbbá a legeltetési díjra, a közlegelők és az MHT-ba nem tartozó legelőterületek használatára, valamint az MHT-ba nem tartozó takarmányföldek bérlésére fordított kiadások. A vásárolt almot és szénát szintén a vásárolt takarmányok között kell feltüntetni.

A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány részére vásárolt takarmányok feloszthatók takarmánykoncentrátumokra és szálastakarmányokra (idetartozik a legeltetési díj, valamint a közlegelők, az MHT-ba nem tartozó legelő- és takarmányterületek használatára fordított kiadások, illetve a vásárolt alom és szalma).

A "takarmánykoncentrátumok" rovatba tartoznak elsősorban az olajpogácsa, a takarmánykeverékek, gabonafélék, szárított fű, szárított cukorrépaszelet, halliszt, tej és tejtermékek, ásványi anyagok, valamint ezeknek a takarmányoknak a tartósításához és tárolásához felhasznált termékek.

A mezőgazdasági alvállalkozók által a szálastakarmányok, pl. a silótakarmányok előállítása során végzett munkával kapcsolatos kiadásokat a 60. "Igénybe vett bérmunka és gépbérlet" rovatban kell feltüntetni.

A gazdaságon belül megtermelt és felhasznált takarmányok közé tartoznak a gazdaságban előállított, takarmányként felhasznált értékesíthető termékek (beleértve a tejet és tejtermékeket, kivéve a borjak által elfogyasztott tejet, amelyet nem kell figyelembe venni). A gazdaságon belül előállított alom és szalma csak akkor tartozik ide, ha az adott régióban és évben ezek értékesíthető terméknek számítanak.

A következő kategóriákat kell megadni:

64.

Takarmánykoncentrátumok a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, szarvasmarha, juh, kecske) részére

65.

Szálastakarmány a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, szarvasmarha, juh, kecske) részére

66.

Vásárolt takarmány sertések részére

67.

Vásárolt takarmány baromfi és egyéb kisállatok részére

68.

Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, szarvasmarha, juh, kecske) részére

69.

Sertés részére

70.

Baromfi és egyéb kisállat részére

71. Az állattartás egyéb közvetlen költségei

Közvetlenül az állattartással kapcsolatos valamennyi olyan kiadás, amelyet a többi költségrovat még nem tartalmaz: állatorvosi díj, gyógyszerek, fedeztetés díja, mesterséges megtermékenyítés, herélés, tej ellenőrzése, törzskönyvezés, az állattartással kapcsolatos berendezések (pl. fejőgépek) tisztítására felhasznált tisztítószerek, az állati termékek csomagolóanyagai és az állati termékek feldolgozására használt cikkek, a gazdaságban megtermelt állati termékek gazdaságon kívüli tárolásának és piaci előkészítésének költségei, a gazdaságban megtermelt állati termékek értékesítési költségei, a mezőgazdasági üzem termelését kiegészítő és az ott feldolgozott állati termékek (pl. tej) alkalmankénti beszerzése stb. Magában foglalja ezenkívül az állatok elhelyezésére és az ahhoz kapcsolódó termékek tárolására használt épületek rövid távú bérlését is.

72. Vásárolt vetőmag és szaporító anyag

Valamennyi vásárolt vetőmag és szaporító anyag, beleértve a hagymákat, gumókat és hagymagumókat. Az új ültetvényhez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége beruházást jelent, és azt vagy a 96. "Ültetvények" rovatban vagy a 100. "Erdőterület" rovatban kell feltüntetni. Mindazonáltal kisebb újratelepítési művelet esetén a facsemeték és fiatal cserjék költsége az adott gazdasági évhez tartozó költségnek számít, és ebbe a rovatba kell beírni, kivéve a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó erdővel összefüggő költségeket, amelyeket a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

A vetőmag feldolgozásának költségeit (osztályozás, fertőtlenítés) ugyancsak ebben a rovatban kell feltüntetni.

73. A gazdaságban megtermelt és felhasznált vetőmag és szaporító anyag

Valamennyi, a gazdaságban megtermelt és felhasznált vetőmag, valamint szaporító anyag (beleértve a hagymákat, gumókat és hagymagumókat).

74. Műtrágyák és talajjavító szerek

Valamennyi beszerzett műtrágya és talajjavító szer (pl. mész), beleértve a komposztot, a tőzeget és a trágyát (a gazdaságban előállított trágyát kivéve).

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált műtrágyákat és talajjavító szereket a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

75. Növényvédő szerek

Valamennyi, a növények és vetemények kártevők és kórokozók, továbbá állati kártevők, rossz idő stb. elleni védelmére szolgáló anyag (rovarölő szerek, gombaölő szerek, gyomirtó szerek, mérgezett csalétek, madárijesztők, jégeső elleni lövedékek, fagyvédelem stb.). Abban az esetben, ha a növényvédelmi műveletet alvállalkozó végzi, és amennyiben a növényvédelemre felhasznált anyagok költsége külön nem ismert, a teljes összeget a 60. "Igénybevett bérmunka" rovatban kell feltüntetni.

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált növényvédő szereket a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

76. A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei (az állandó réteket és a gyepterületet is beleértve)

Valamennyi olyan, a növénytermesztéssel közvetlenül összefüggő költség, amelyet a többi költségrovat még nem tartalmaz: csomagoló- és kötözőanyagok, zsineg és kötél, a talajvizsgálat költsége, növénytermesztési versenyek költségei, talajtakaró fólia költségei (pl. epertermesztéshez), a növényi termékek feldolgozása és tartósítása céljából szükséges anyagok, a gazdaságban termesztett termény gazdaságon kívüli tárolása és piaci előkészítése, a gazdaság növényi termékeinek értékesítési költségei, értékesíthető, lábon álló állomány megvásárlására vagy értékesíthető növények termesztése céljából egy évnél rövidebb időre történő földbérlésre fordított összegek, a mezőgazdasági üzem termelését kiegészítő és ott feldolgozott növényi termékek (pl. szőlő) alkalmankénti beszerzése stb. Magában foglalja továbbá az értékesíthető terméshez használt épületek rövid távú bérlését is.

77. Az erdészet közvetlen költségei

Műtrágyák, növényvédő szerek, különféle közvetlen költségek. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérmunka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségrovatokban kell feltüntetni.

78. A telkesítés és az épületek folyó karbantartása

Az épületek és a telkesítés gazdálkodó általi fenntartása, beleértve a növényházak, fóliasátrak és a támrendszerek karbantartását is. Ebbe a rovatba kell beírni az épületek fenntartására használt építőanyagok beszerzését is.

Az új beruházásokhoz vásárolt építőanyagok költségét a 94. "Mezőgazdasági földterület és gazdasági épületek", a 97. "Telkesítés", illetve a 98. "Gazdasági épületek" rovat "Beruházások" oszlopába kell beírni.

Az épületek olyan nagyobb javításának költségeit, amely növeli az értéküket (nagyszabású karbantartás) nem ebben a rovatban kell feltüntetni, akkor sem, ha e munka költségei a haszonbérlőt terhelik (lásd a bérleti díj fizetésére vonatkozó útmutatást, 85. rovat). Az ilyen költségeket a 98. "Gazdasági épületek" rovatban kell kimutatni.

79. Villanyáram

Villanyáram összes, mezőgazdasági célú felhasználása.

80. Fűtőanyagok

Fűtőanyagok összes, mezőgazdasági célú felhasználása, beleértve az üvegházak fűtését is.

81. Víz

A víz bekötése és mindenféle gazdasági céllal történő vízfelhasználás költsége, beleértve az öntözést. A gazdaság tulajdonában levő vízművek használatának költségeit a megfelelő rovatba kell beírni: gépek és berendezések értékcsökkenése, gépek és berendezések fenntartása, üzemanyag, villanyáram.

82. Biztosítás

A gazdasági kockázatokra vonatkozó valamennyi biztosítás, mint például az üzemtulajdonos kötelező felelősségbiztosítása, tűz- és árvízkár-biztosítás, az állatállományban és a növénykultúrákban esett kár elleni biztosítás stb., kivéve a munkahelyi balesetekre vonatkozó biztosítások díjait, amelyeket az 59. rovatban kell kimutatni. Az épületekre vonatkozó biztosítások díjait csak abban az esetben értve ide, ha azokat a 87. rovatban még nem tüntették fel.

83. A gazdaságot terhelő adók és egyéb terhek

A gazdálkodással kapcsolatos valamennyi adó és egyéb teher, beleértve a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos adókat és terheket is, ugyanakkor kivéve a héát, valamint a föld, az épületek vagy a munkaerő után kivetett adókat és terheket. Az üzemtulajdonos személyi jövedelemadói nem számítanak bele a gazdaság költségeibe.

84. A gazdálkodás egyéb általános költségei

A gazdaság valamennyi, az előző rovatokban fel nem sorolt költsége (könyvelői díjak, titkárság költsége, irodai kiadások, telefonköltség, különböző hozzájárulások és tagsági díjak stb.). Itt szerepel mind az állattenyésztésre, mind a növénytermesztésre és/vagy általános célra használt épületek rövid távú bérlése is.

85. Fizetett bérleti díj

A föld, az épületek, a kvóták és egyéb jogok után (pénzben vagy természetben) kifizetett bérleti díj. Ebbe a rovatba tartoznak a bérlő által az üzemtulajdonos nevében és helyett kifizetett, a bérlő részére meg nem térített költségek (pl. földadó és az olyan nagyobb javítások utáni értékcsökkenés, amelyek költségét a bérlő viseli). A lakóháznak és más bérelt épületeknek kizárólag a gazdálkodással kapcsolatos része tartozik ebbe a rovatba. A földhöz nem kapcsolódó kvóták lízingdíját vagy bérleti költségeit az L. táblázatban is fel kell tüntetni.

86.

Ebből: földbérletre

87. A gazdasági épületek biztosítása

Ez az adat nem kötelező.

Az üzemtulajdonos használatában lévő épületek utáni biztosítási díjak (tűz-, árvízkár stb. ellen), amelyeket bérleti gazdálkodás esetén általában az üzemtulajdonos fizet. Abban az esetben, ha valamennyi biztosítás egyetlen kötvénybe tartozik, külön fel kell becsülni a gazdaság épületeire eső biztosítási díjrészt.

88. A föld és épületek utáni adók és egyéb költségek

Az üzemtulajdonos használatában, illetve részes bérletben levő földterületek és épületek tulajdonjogával kapcsolatos adók, díjak és egyéb fizetendő költségek.

89. Fizetett kamatok és pénzügyi költségek összesen

A gazdaság céljaira kapott kölcsöntőke (kölcsönök) utáni kamat és pénzügyi költségek. Ez az adat kötelező.

A kapott kamattámogatást nem kell levonni, hanem a J. táblázatban, a 114. rovatban fel kell tüntetni.

90. Föld és épületek vásárlására kapott kölcsönök után fizetett kamatok és pénzügyi műveletek költsége

Ez az adat nem kötelező.

91. Ebből: földvásárlásra kapott kölcsönök után fizetett kamatok és pénzügyi műveletek költsége

Ez az adat nem kötelező.

92. Működő tőkére felvett kölcsönök (állatállomány, gépek és berendezések, valamint a forgótőke) és a hitelezők kielégítésére fizetett kamatok és pénzügyi műveleltek költsége

Ez az adat nem kötelező.

93. Összes költség

Az 59-89. rovat összege.

G. FÖLD- ÉS ÉPÜLETVAGYON, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK, FORGÓTŐKE

A következő felosztást kell alkalmazni:

94. Mezőgazdasági földterület, gazdasági épületek és jogok

Az alábbi 95-99. rovat összege. A 95., 97. és 99. rovatot akkor kell kitölteni, ha a vonatkozó adatok szerepelnek a könyvelésben.

95. Mezőgazdasági földterület

Az üzemtulajdonos használatában lévő mezőgazdasági földterület.

96. Ültetvények

Az üzemtulajdonos tulajdonában lévő valamennyi ültetvény (kivéve a fákat, erdőterületeket és a földterület értékét), függetlenül a föld használatának jellegétől. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után, a 7. oszlop 316. rovatában az értékcsökkenést meg kell állapítani.

A fiatal kultúrák nevelésének költségét (ültetvények még nem teljes termelésben) a 4. "Beruházások" oszlopban kell feltüntetni. Ezt a K. táblázat 159. "Záróérték" rovatába is be kell írni (9. oszlop).

97. Telkesítés

Az üzemtulajdonos tulajdonában lévő telkesítés (pl.: kerítésépítés, alagcsövezés, állandó öntözőberendezés), függetlenül a föld használatának jellegétől. A beírt összegek után a 7. oszlop 324. rovatában az értékcsökkenést meg kell állapítani.

98. Gazdasági épületek

Az üzemtulajdonos tulajdonában lévő épületek a használat jellegétől függetlenül. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után, a 7. oszlop 332. rovatban az értékcsökkenést meg kell állapítani.

99. Ingatlanszerzéssel kapcsolatos díjak, kvóták és egyéb jogok

A gazdasági földterület vagy a gazdasági épületek szerzésével kapcsolatos ügyvédi, bejegyzési stb. költségek. A referencia-tej- és -cukorrépamennyiség értékesítésével és/vagy beszerzésével és az előírt jogok és kötelezettségek átruházásával kapcsolatos ügyletek (például a referencia-állatállomány átruházása). A kvóták és jogok az L. táblázatban is megjelennek. Nem tartoznak ide az erdőterület-vásárlás költségei.

Az értékcsökkenést a kvóták esetében nem a G. táblázatban, hanem az L. táblázat 7. oszlopában kell feltüntetni.

100. Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve

A mezőgazdasági üzemhez tartozó és az üzemtulajdonos használatában levő erdőterület, beleértve megszerzésének költségeit is.

101. Gépek és berendezések

Traktorok, motoros egytengelyes traktorok, teherautók, kisteherautók, személygépkocsik, nagyobb és kisebb gazdasági gépek és berendezések, beleértve a 300 EUR új értéket meghaladó szerszámokat is.

102. Forgótőke

A forgótőke a következőkből áll:

a) készletek: a mezőgazdasági üzem raktáron levő termékei és a termelési eszközei;

b) egyéb forgótőke:

- mezei leltár a befejezetlen termelésről (kizárólag a műtrágyák, talajjavító anyagok, vetőmagok és a szaporító anyagok értéke, kivéve az ültetvényekhez használt csemeték értékét),

- a mezőgazdasági üzemekben való részesedések (részesedések olyan szövetkezetekben vagy más szervezetekben, amelyek szolgáltatásait a mezőgazdasági üzem igénybe veszi),

- követelések:

- rövid lejáratú követelések eladott termékek vagy tárgyi eszközök, illetve nyújtott szolgáltatások után,

- termékekért és szolgáltatásokért adott előlegek,

- a mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükséges, rendelkezésre álló készpénz (készpénzben, bankban, postai elszámolási számlán).

A bankszámlák után kapott kamatot a 178. rovatban kell feltüntetni.

Amennyiben nem lehetséges meghatározni a forgótőke pontos összegét, átfogó becslés végezhető. Ez tartalmazhatja a termelési folyamatba beruházott átlagos tőke becslését, tekintetbe véve a beruházás időtartamát. Ebben az esetben a forgótőke összege a nyitó és a zárértéknél megegyezik.

103. Összesen

A 94., 100., 101. és 102. rovatok összege.

A G. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Nyitóérték (3. oszlop)

A nyitóérték a termékek értéke a gazdasági év kezdetén. Az előző évben is a mintában szereplő gazdaságok esetében a nyitóértéknek meg kell egyeznie az előző év záróértékével. A mintában szereplő új gazdaságok esetében a nyitóértéket a következőképpen kell kiszámolni:

- Az értékcsökkenés alá nem eső eszközöknél megegyezik az újrabeszerzési értékkel.

- Értékcsökkenés alá eső eszközöknél a még hátralevő értékcsökkenési időszak, valamint az újrabeszerzési érték (beleértve a már elvégzett nagyobb javításokat is) alapján kell meghatározni.

Az újrabeszerzési érték megegyezik egy hasonló új eszköz jelenlegi áron történő vételárával. Meghatározható a szóban forgó eszközökre (gépek, épületek stb.) vonatkozó (általános vagy konkrét) árindex alapján.

A föld értékelésének alapja (az érték meghatározásánál nem vehető figyelembe a rokonok közötti tulajdonátruházásra vonatkozó értékelés) a mezőgazdasági céllal értékesített, hasonló fekvésű és minőségű, nem bérelt földnek az adott térségben érvényes ára (amely nem tartalmazza az ingatlanszerzéssel kapcsolatos díjakat). Amennyiben a gazdálkodási célokra használt magángépjárművek költségeit a 61. "Gépek és berendezések karbantartása" rovat és a 62. "Üzemanyagok és kenőanyagok" rovat között megosztva tüntetik fel, a gépkocsik értékének a gazdaság üzletmenetéhez kapcsolódó részét a gépek és berendezések között kell szerepeltetni. Ha azonban a gazdálkodási céllal használt magántulajdonú gépjárművek igénybevételének költségeit átalányban állapítják meg (lásd a 63. rovatot), a magántulajdonú gépjárműveket nem lehet a gépek és berendezések között szerepeltetni.

Beruházások (4. oszlop)

A gazdasági év folyamán beszerzésre, nagyobb javításokra és befektetett eszköz-előállításra fordított teljes kiadások összege. Amennyiben a mezőgazdasági üzem e beruházásokhoz kapcsolódó támogatásban és segélyben részesült, a 4. oszlopba a kiadások összegét a támogatások levonása nélkül kell beírni.

A kisebb értékű gépek és berendezések, valamint kismértékű újratelepítéshez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék beszerzése nem ebben az oszlopban jelenik meg, hanem azokat a gazdasági évre vonatkozó költségek között kell szerepeltetni (lásd a 61. "Gépek és berendezések karbantartása", a 72. "Vásárolt vetőmag és szaporító anyag", a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatot).

Ha a fizetés adóslevéllel történik, akkor az adóslevél értékét annak napi árfolyama határozza meg.

Beruházási támogatások (5. oszlop)

A gazdasági év során beruházási célból kapott támogatások. Tartalmazhatja az előző gazdasági évek során történt beruházásokra kifizetett támogatásokat.

Értékesítés (6. oszlop)

Az összes eszközértékesítés a gazdasági év során.

Értékcsökkenés (7. oszlop)

A feltüntetendő értékcsökkenés az értékcsökkenés tényleges összege a gazdasági év során. Ezt az újrabeszerzési érték alapján határozzák meg (vagyis újrabeszerzési érték a gazdasági év végén szorozva az értékcsökkenési rátával).

Az egyes tagállamok által alkalmazott értékcsökkenés éves mértékét tartalmazó táblázatot a mezőgazdasági adatszolgáltató űrlapon szereplő adatok benyújtásával egyidőben el kell juttatni a Bizottságnak.

Ültetvények értékcsökkenése

Új ültetvény létesítésére vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége értékcsökkenés alá eső befektetett eszköz beszerzésének minősül.

Az értékcsökkenés kizárólag az üzemtulajdonos tulajdonában levő ültetvényekre vonatkozik (a föld használatának jellegétől függetlenül).

Gazdasági épületek, befektetett eszközök és a telkesítés értékcsökkenése

Az üzemtulajdonos tulajdonában lévő épületek, befektetett eszközök (beleértve az üvegházakat és melegágyakat) és talajjavítás értékcsökkenése, függetlenül a föld használatának jellegétől.

Gépek és berendezések értékcsökkenése

Az értékcsökkenés azokra a gépekre és berendezésekre vonatkozik, amelyek értéke újonnan meghaladja a 300 EUR-t. Az ennél alacsonyabb értékű kisebb berendezések értékcsökkenését nem kell kiszámítani; az ilyen berendezések beszerzési költségét a gazdasági évre vonatkozó közvetlen költségként kell kezelni (61. "Gépek és berendezések karbantartása" rovat).

E rovatba tartozik a javítást megelőző értékükhöz képest a gépek és berendezések értékét ténylegesen növelő nagyobb javítás, a gépek vagy berendezések értékcsökkenésének szerves részeként, amely értékcsökkenést adott esetben módosítani kell a szóban forgó tétel (a javítás következtében) meghosszabbodott hasznos élettartamának megfelelően, vagy úgy, hogy a nagyobb javítások költségét több, egymást követő évre osztják fel.

Az éves értékcsökkenés összegét lineáris vagy degresszív módszerrel kell kiszámolni.

Az értékcsökkenés mértékét különböző tényezők határozzák meg, amelyek többnyire az adott térség és termelés konkrét feltételeitől (az éves használat), de a műszaki fejlődéstől is függenek.

Így az egyes térségek vagy akár mezőgazdasági üzemek közötti eltérő mértékű értékcsökkenés miatt a könyvelőirodák a gépek vagy berendezések minden egyes tételére a régiónak, illetve a mezőgazdasági üzemnek megfelelő értékcsökkenési arányt választhatnak abból a célból, hogy ennek értéke minél jobban megközelítse a gépek tényleges értékcsökkenését.

Záróérték (8. oszlop)

A záróérték a termékek értéke a gazdasági év végén. Ezt az aktuális újrabeszerzési érték és a még hátralevő értékcsökkenési időszak alapján határozzák meg.

H. KÖTELEZETTSÉGEK

A feltüntetett összegek kizárólag a még fennálló összegeket, vagyis a már visszafizetett összegekkel csökkentett szerződés szerinti kölcsönöket tartalmazzák. Az adóslevél formájában felvett kölcsönök értékét piaci árfolyamuk szerint kell megállapítani. Az adatokat legalább a 374., 378., 382., 386., 390. és 394. rovatban fel kell tüntetni.

A hiteleket lejárati idejük szerint kell megadni:

104. Hosszú és középlejáratú kötelezettségek

A mezőgazdasági üzemre felvett, legalább egyéves lejáratú hitelek.

105. Rövidlejáratú kötelezettségek

A mezőgazdasági üzemre felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hitelek és kifizetetlen hitelezői állomány.

106. Összesen

A 104. és 105. rovat összege.

Ha a gazdaság könyvelésében szerepelnek a vonatkozó adatok, a hiteleket a hitel céljának megfelelően is fel kell osztani:

- földre és épületekre felvett hitel (2. és 6. oszlop),

- ebből: földvásárlásra felvett hitel (3. és 7. oszlop), egyéb eszközre felvett hitel (4. és 8. oszlop).

E tételek összege adja meg az 1. oszlopban (nyitóérték összesen) (= 2 + 4. oszlop) és az 5. oszlopban (záróérték összesen) (= 6 + 8. oszlop) szereplő összegeket.

I. HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ (HÉA)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő értékadatokat az érintett tagállamnak megfelelően kell megjelölni:

- vagy héa nélkül; ezt a módszert kell alkalmazni az általános héarendszerbe tartozó valamennyi mezőgazdasági üzem esetén,

- vagy héával. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben ezt a módszert alkalmazzák, az adott évre vonatkozó könyvelési adatokat tartalmazó számítógépes adatálománnyal együtt, évente meg kell adniuk a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap valamennyi elemére az év során alkalmazott héakulcsok listáját.

Az általános héarendszerbe tartozó mezőgazdasági üzemek esetén a 108-111. rovatban semmit sem kell feltüntetni. Ugyanígy kell eljárni, ha a vásárlásokat és értékesítéseket a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon héával tüntetik fel.

A héával kapcsolatos következő adatokat kell megadni:

107. Héarendszer

A héarendszert (400. pozíció), amelybe a mezőgazdasági üzem tartozik, az alábbi felsorolásban megadott kódszámmal kell jelezni:

A héarendszer felosztása (csak Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország esetében)

A 108-111. rovat

A 108-111. rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a mezőgazdasági üzem a mezőgazdasági rendszer (vagy hasonló rendszerek) hatálya alá esik.

A mezőgazdasági rendszer (vagy hasonló rendszerek) célja, hogy a termékek és szolgáltatások aktuális áron történő beszerzésekor és a beruházáskor kifizetett héa után átfogó kompenzációt nyújtson. Ennek megfelelően az értékesítéseket és beszerzéseket a héa nélkül kell feltüntetni.

108. Az értékesítésekhez kapcsolódó héa

A gazdasági év során az értékesített termékek után kapott héa.

109. A beszerzésekhez kapcsolódó héa

Termékek és szolgáltatások tárgyévi beszerzése után a gazdasági év folyamán kifizetett héa. Olaszországban ebbe a rovatba tartozik a pro rata kritérium alkalmazása során az adóhatóságok részére fizetett héa is.

110. A beruházásokhoz kacsolódó héa

A gazdasági év során a befektetett eszközök (beruházások) beszerzése után kifizetett héa.

111. Az adóhatóságok által visszatérített héa

A visszatérített összeg.

J. TÁMOGATÁSOK

A 112-118. rovatban azokat a támogatások szerepelnek, amelyek közalapokból származnak, kivéve a 94-103. rovatban szereplő beruházásokhoz kapcsolódó támogatásokat.

112. Támogatások, kivéve a költségekre és állatok vásárlására kapott összegeket

A kapott vagy megítélt támogatások összege, az élő állatokra, a termékekre és az egyéb megkapott vagy megítélt támogatásokra, a költségekre és az állatvásárlásra kapott támogatások kivételével. A rögzített adatoknak az üzem gazdasági év során végzett tevékenységével összefüggő területre, állatállományra és termékre kell vonatkoznia.

113. Ebből: a 112. rovatban szereplő összeg részletezése

1. Az élőállat-kategóriák (a D. táblázat vonatkozó rovatainak megfelelő 22-50. rovatszám alá tartozók), az alábbi 700. kód alá tartozó, a szarvasmarhára vonatkozó támogatás kivételével

2. Termékek (a K. táblázat 120-314. rovatainak és alpontjainak megfelelően), az alábbi 600. kód alá tartozó, fehérjenövényekre nyújtott támogatások és a 670. és a 680. kód alá tartozó kifizetések kivételével. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a kifizetéseket csak egyszer kell feltüntetni (a megfelelő rovatban vagy alpontban).

3. Speciális kódok, amelyeket a következő felsorolás tartalmaz:

- a 600. kód a 73/2009/EK rendelet alapján a fehérjenövényekre nyújtott támogatásra vonatkozik. Ezt az összeget az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 670. kód a 73/2009/EK rendelet alapján az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásokra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 680. kód a 73/2009/EK rendelet alapján az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásokra vonatkozik. Ezt a teljes összeget az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 700. kód a 73/2009/EK rendelet alapján a marha- és borjúhúsra nyújtott közvetlen támogatások összegére vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 800. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján nyújtott agrár-környezetvédelmi és állatjólléti támogatásokra vonatkozik,

- a 810. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján folyósított Natura 2000 kifizetésekre és a 2000/60/EK irányelv szerinti kifizetésekre vonatkozik,

- a 820. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján a hegyvidéki területeken a természeti hátrány miatt nyújtott támogatásokra, valamint az egyéb hátrányos helyzetű területeknek nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 830. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján a közösségi jogszabályokon alapuló szabványoknak való megfelelést elősegítő támogatásokra vonatkozik,

- a 835. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján a tanácsadási szolgáltatások igénybevételéből származó költségek támogatására vonatkozik,

- a 840. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján az üzemtulajdonosnak az élelmiszer-minőségi rendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatásra vonatkozik,

- a 900. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján a mezőgazdasági területek első erdősítésére nyújtott támogatásra vonatkozik,

- a 910. kód az 1698/2005/EK rendelet alapján nyújtott egyéb erdészeti támogatásokra (a Natura 2000 kifizetésekre, az erdő-környezetvédelmi kifizetésekre, az erdészeti potenciál helyreállításának és a megelőző intézkedések bevezetésének költségeire nyújtott támogatásokra) vonatkozik,

- a 921. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a tejágazat számára nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 922. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a marhahúságazat számára nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 923. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a juh- és kecskeágazat számára nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 924. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a rizságazat számára nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 925. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb haszonnövények termesztéséhez nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 926. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb állatok tenyésztéséhez nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 927. kód azokra a 73/2009/EK rendelet 68. cikke szerinti egyéb támogatásokra vonatkozik, amelyek nem tartoznak a 921-926. és a 928. kód alá,

- a 951. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, állattenyésztés után járó támogatásokra vonatkozik,

- a 952. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, termesztett haszonnövények után járó támogatásokra vonatkozik,

- a 953. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, vidékfejlesztési célra nyújtott támogatásokra vonatkozik,

- a 998. kód a katasztrófa-kifizetéseket, a termés vagy a termelési eszközök veszteségére az állami hatóságok által adott kompenzációt tartalmazza. (A magánbiztosítási kompenzációra a K. táblázat 181. rovatát kell használni),

- a 999. kód a különleges jellegű támogatásokat tartalmazza (például agrár-pénzügyi kompenzáció). Figyelembe véve e támogatások különleges jellegét, ezeket a kifizetéseket a pénzügyi teljesítés alapján kell feltüntetni,

- az 1052. és a 2052. kód a tejtermelés beszüntetéséért nyújtott kompenzációra vonatkozik. Az éves kifizetéseket az 1052. kód alatt, az egyösszegű kifizetéseket pedig a 2052. kód alatt kell feltüntetni,

- a 950. kódot az olyan általános támogatásokra kell használni, amelyek egyetlen tevékenységhez sem köthetők vagy a fenti kódok egyike alá sem sorolhatók be.

114. Költségek után járó támogatások

A költségekkel kapcsolatos támogatások összege (használandó kódok: 59-82., 84., 85., 87. és 89. rovat).

115. Ebből: a 114. rovatban szereplő összeg részletezése:

1. A költségek típusa szerinti bontásban (használandó kódok: 59-82., 84., 85., 87. és 89.)

2. Speciális kódok, amelyeket a következő felsorolás tartalmaz:

- a 928. kód a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján nyújtott támogatásokra vonatkozik.

116. Állatvásárlás után járó támogatások

Állatok vásárlása után járó támogatások összege (használandó kódok: 51., 52. és 54-58. kód).

117.

Ebből: a 116. rovatban szereplő összeg az élőállat-kategóriák szerinti bontásban (használandó kódok: 51., 52., 54-58. kód).

118. Összes támogatás

A 112., 114. és 116. rovat összege.

119.

Különbözet az előző gazdasági évekhez képest

K. TERMELÉS (az állatállomány kivételével)

Egyes termékrovatokhoz alpontok is tartoznak. Ezeknél a 4-10-ig terjedő oszlopok adatait az alpontban és a főrovatban is meg kell adni. Ilyen esetben az alpontok összesített összege kerül a főrovatba.

Külön bejegyzésekben kell jelölni, ha ugyanazt a növényt öntözéssel és öntözés nélkül is termesztik.

A lábon álló állományra vonatkozó adatokat a megfelelő rovatba kell beírni, a terület kivételével, amelyet nem kell feltüntetni. Ugyanez érvényes az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időtartamra bérbe vett földterületen termesztett növényekre is.

A. NÖVÉNYKULTÚRÁK

A silózott takarmányként használt gabonafélék nem szerepelnek az alábbi, 120-128. rovat termékei között. Ezeket a 326. "Takarmánykukorica" rovatban és a 327. "Egyéb silózásra szánt gabonafélék" rovatban kell feltüntetni. A kölest, tritikálét, hajdinát és cirkot (a takarmánycirok kivételével) a 128. "Egyéb gabonafélék" rovatban kell feltüntetni. A takarmánycirkot a 145. "Egyéb takarmánynövények" rovatban kell feltüntetni.

A 120-128. rovat a vetőmagokat is tartalmazza.

120.

Közönséges búza és tönkölybúza

121.

Durumbúza

122.

Rozs (kétszeres is)

123.

Árpa

124.

Zab

125.

Nyári gabonakeverék

126.

Szemes kukorica (a nedves szemes kukorica is)

127.

Rizs

128.

Egyéb gabonafélék

129. Fehérjenövények

Minden, a magjáért termesztett fehérjenövény, a vetőmagot és a száraz hüvelyeseknek gabonafélékkel való keverékét is beleértve. Kivételt képeznek a zöldtakarmányok, pl. a lucerna, amelyet a 145. "Egyéb takarmánynövények" rovatban, az olajos fehérjenövények (pl. szója), amelyet a 132. "Olajnövények" rovatban és a zöldségféleként termesztett hüvelyes növények, amelyeket a 136., 137. vagy 138. rovatban kell feltüntetni.

A 129. "Fehérjenövény" rovat alpontjai

360. Borsó, lóbab és édes csillagfürt

361. Lencse, csicseriborsó és római bükköny

330. Egyéb fehérjenövények

130. Burgonya (a korai és a vetőburgonya is)

A 130. "Burgonya" rovat alpontjai

Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletezést meg kell adni.

362. Keményítő célú burgonya

363. Egyéb burgonya

131.

Cukorrépa (a vetőmagot kivéve)

132. Olajnövények (a vetőmag is)

A 132. "Olajnövények" rovat alpontjai

331. Repce

332. Napraforgó

333. Szója

364. Len, a rostlen kivételével (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

334. Egyéb (a rostlentől eltérő len, amennyiben a 364. alpont alatt nincs feltüntetve, ricinus, pórsáfrány, szezámmag, földimogyoró, mustármag, mák és egyéb olajnövények)

133.

Komló (a vetőmagot kivéve)

134. Dohány (a vetőmagot kivéve)

A 134. "Dohány" rovat alpontjai

Az alpontok megfelelnek a dohányfajták csoportjainak, ahogyan azt az 1973/2004/EK bizottsági rendelet ( 12 ) 171ca. cikke meghatározza. Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletezést meg kell adni.

365. Mesterséges hővel szárított (idetartozó fajták: Virginia, Virginia D és annak hibrid fajtái, Bright)

366. Természetes úton szárított világos (idetartozó fajták: Burley, Badischer Burley és annak hibrid fajtái, Maryland)

367. Természetes úton szárított sötét (idetartozó fajták: Badischer Geudertheimer, Pereg, Korso, Paraguay és annak hibrid fajtái, Dragon Vert és annak hibrid fajtái, Philippin, Petit Grammont [Flobecq], Semois, Appelterre, Nijkerk, Misionero és annak hibrid fajtái, Rio Grande és annak hibrid fajtái, Forchheimer Havanna Iic, Nostrano del Brenta, Resistente 142, Goyano, Geudertheimer hibrid fajtái, Beneventano, Brasile Selvaggio és hasonló fajták, szárított Burley és Havanna)

368. Füstöléssel szárított (idetartozó fajták: Kentucky és annak hibrid fajtái, Moro di Cori és Salento)

369. Napon szárított (idetartozó fajták: Xanthi-Yaka, Perustitza, Samsun, Erzegovina és hasonló fajták, Myrodata Smyrnis, Trapezous és Phi I, Kaba Koulak [nem klasszikus], Tsebelia és Mavra)

370. Basmas (idetartozó fajták: Basmas)

371. Katerini (idetartozó fajták: Katerini és hasonló fajták)

372. Kaba-Koulak (klasszikus) (idetartozó fajták: Elassona, Myrodata Agrinion és Zychnomyrodata)

135. Egyéb ipari növények (kivéve a vetőmagot)

Gyapotot vagy cukornádat, rostlent és kendert is beleértve.

A 135. "Egyéb ipari növények" rovat alpontjai:

345. Gyógynövények, fűszer- és illóolaj-tartalmú növények, a teát, a kávét és a cikóriakávét beleértve

346. Cukornád

347. Gyapot: a gazdasági évi termést (5. oszlop) a gyapotmag, azaz a tisztítatlan rostok súlyában (100 kg) kell megadni

373. Rostlen (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

374. Kender (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

348. Egyéb ipari növények. A rostlent és kendert is beleértve, amennyiben a 373. és 374. rovatban nem tüntették fel.

136.

Szántóföldön, vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca: szántóföldi növényekkel vetésforgóban termesztett kultúrák, beleértve az ananászt és a csemegekukoricát

137.

A szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, egyéb kerti növényekkel együtt és rövid vetésforgós rendszerben, a föld csaknem folyamatos kihasználása mellett, évente többszöri betakarítással termesztett kultúrák, beleértve az ananászt és a csemegekukoricát

138.

Termesztőberendezésben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (ideértve az ananászt és a csemegekukoricát): a vegetációs időszak egészében vagy nagyobb részében védelem (növényház, stabil vázú fóliasátor, járható (magas) fóliaalagút) alatt nevelt növények. A nem járható (alacsony) fóliaalagút, illetve fátyolfóliás takarás alatt vagy mobil vázú fóliasátorban termesztett növények nem számítanak fedett területen termesztett kultúrának. A többszintes növényház esetében csak az alapterület számít.

A 136., 137. és 138. "Zöldségfélék és egynyári gyümölcsök" rovat alpontjai

A termékeket a további felhasználásuktól (friss állapotban való fogyasztás, szárítás, feldolgozás, tartósítás stb.) függetlenül kell feltüntetni az alpontokban. Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

335. Káposzta, karfiol, brokkoli stb.

336. Levélzöldségek (póréhagyma, spenót, fejes saláta stb.)

337. Paradicsom

375. Csemegekukorica (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

338. Termésükért vagy virágjukért termesztett zöldségfélék, a paradicsom kivételével (tök és cukkini, padlizsán, csemege uborka, kerti articsóka, édespaprika stb.). A csemegekukoricát is beleértve, amennyiben a 375. alpontban azt nem tüntették fel

339. A gyökerükért, hagymájukért vagy gumójukért termesztett zöldségfélék (a burgonyát kivéve)

340. Hüvelyes zöldségfélék (borsó, bab stb., a lencsét és a csicseriborsót kivéve)

341. Egynyári gyümölcsök (szamóca, sárgadinnye, görögdinnye, ananász stb.)

139.

Gomba: az egymást követő termések alatti teljes termőterületet (alapterület × a teljes betakarítások száma) négyzetméterben kell megadni. Ezt a területet az összterület (183. rovat) nem tartalmazza.

140.

Szabadföldön termesztett virágok és dísznövények (a 157. rovatban feltüntetendő csemetekert nélkül) (alapterület)

141. Termesztőberendezésben termesztett virágok és dísznövények (alapterület)

A 140. és 141. "Virágok és dísznövények" rovat alpontjai

Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

342. Virághagymák és gumók

343. Vágott virág és virágbimbó

344. Virágzó növények és dísznövények

142.

Fűmag (füvek és hüvelyes takarmányok)

143.

Egyéb vetőmag (kerti növények vetőmagja, szántóföldi vetőmag és szaporító anyag, kivéve a gabonaféléket, száraz hüvelyeseket, burgonyát, olajnövényeket és a fűmagot)

144.

Gumós takarmánynövények és káposztafélék (mángold, karórépa, takarmányrépa és marharépa, közepes cukortartalmú mángold, egyéb gumós takarmányféle és káposztafélék) (vetőmag nélkül)

145. Egyéb takarmánynövények

Valamennyi vetésforgóban termesztett zöldtakarmány vagy évelő takarmánynövény, amelyet öt évnél rövidebb ideig termesztenek ugyanazon a területen, kivéve a fűféléket.

A 145. "Egyéb takarmánynövények" rovat alpontjai

326. Takarmánykukorica

327. Egyéb silózásra szánt gabonafélék

328. Egyéb takarmánynövények

146.

Ugar: minden olyan szántóföld, amely - tekintet nélkül arra, hogy művelés alatt áll-e vagy sem - a vetésforgó részét képezi, de amelyen egy teljes gazdasági éven át nem szándékoznak termést betakarítani. Ide tartozik ezenkívül az összes olyan, a 73/2009/EK tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartott szántóföldi terület, amelyen egy teljes gazdasági éven át nem szándékoznak termést betakarítani.

A 146. rovat ("Ugar") alpontjai:

315. Támogatás nélküli ugar

316. Támogatásra jogosult ugar.

147.

Időszakos (szántóföldi) gyep: öt évnél rövidebb időre zöldtakarmány-termesztésre használt, fűfélékkel bevetett szántóföld; az egy évnél rövidebb időre bevetett területeket beleértve. Az erről a területről származó széna és/vagy fűfélék értékesítésének összértékét e rovatban kell feltüntetni.

148.

A 120-147. rovatban vagy alpontjaiban nem szereplő egyéb szántóföldi növények.

149.

Vetésre előkészített, másoknak bérbe adott föld, beleértve az alkalmazottak számára természetbeni juttatásként rendelkezésére bocsátott földet is.

150.

Rétek és állandó legelők: olyan mezőgazdasági hasznosítású terület, amelyet nem vetésforgóban művelnek, hanem állandó jelleggel (öt évre vagy ennél hosszabb időre) vetett vagy vadon termő zöldtakarmány termesztésére használnak, általában műtrágyával kezelve és művelve. Az erről a területről származó széna és/vagy fűfélék értékesítésének összértékét e rovatban kell feltüntetni.

151.

Extenzív gyep: bozótosokat is magában foglaló, gyenge minőségű legelő, amelyet általában nem műtrágyáznak és nem művelnek.

314.

Termelési célokra már nem használt, támogatásra jogosult állandó gyepterület.

152. Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények

A trópusi és szubtrópusi gyümölcsöket is beleértve; a banánt is beleértve, a 156. rovatban feltüntetendő, fedett területen termesztett állandó növényeket azonban nem.

A 152. "Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények" rovat alpontjai

A termékeket a további felhasználásuktól (friss állapotban való fogyasztás, szárítás, feldolgozás, tartósítás stb.) függetlenül az alpontokban kell feltüntetni.

349. Almatermésűek: alma, körte stb., a mazsola (291. alpont) és a csemegeszőlő (285. alpont) kivételével

350. Csonthéjas gyümölcsök: szilva, őszibarack, kajszibarack, cseresznye és meggy, az étkezési olajbogyó (281. alpont) kivételével

351. Héjas gyümölcsök: dió, mogyoró, mandula, szelídgesztenye stb.

352. Kisméretű gyümölcsök és bogyók: piros és fehér ribizli, fekete ribizli, füge stb. (a szamóca, a sárgadinnye és az ananász kivételével: 136., 137. és 138. rovat)

353. Trópusi és szubtrópusi gyümölcsök: banán, avokádó, mangó, papaya stb.

153. Citrus ültetvények

A 153. "Citrus ültetvények" rovat alpontjai

354. Narancs

355. Mandarin és hasonló kis méretű gyümölcsök

356. Citrom

357. Egyéb citrusfélék

154. Olajfaligetek

A 154. "Olajfaligetek" rovat alpontjai

281. Étkezési olajbogyó

282. Olajbogyó olívaolaj előállításához (gyümölcs formájában értékesítve)

283. Olívaolaj

284. Olíva melléktermékek

155. Szőlő és bor

A 155. "Szőlő és bor" rovat alpontjai

285. Csemegeszőlő

286. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok előállításához való szőlő

292. Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállításához való szőlő

293. Egyéb borok előállításához való szőlő

288. Különféle borászati termékek: a gazdaságban termelt szőlőmust, szőlőlé, fogyasztási borpárlat, borecet és egyéb termékek

289. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok

294. Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok

295. Egyéb borok

291. Mazsola

304. Egyéb borászati melléktermékek (törköly, seprő)

156.

Termesztőberendezésben termesztett ültetvények

157.

Csemetekertek, ideértve a szőlőoltvány-iskolákat; kivéve a mezőgazdasági üzem igényeit ellátó erdei faiskolákat

158.

Egyéb ültetvények (kosárfűz, sás, bambusz, fűzfa, karácsonyfa stb.)

159.

Fiatal ültetvények növekménye a felhasznált ráfordítások alapján értékelve (csak a teljes termőképességet el nem ért ültetvényeket kell figyelembe venni). Ezt az összeget a 96. "Ültetvények" rovat (G. táblázat) beruházások (4.oszlop) rovatában is fel kell tüntetni.

160.

A mezőgazdasági üzem külön nem említett terményeiből előállított termékek; beleértve a szőlőbortól, almabortól, körtebortól vagy egyéb bortól eltérő alkoholt.

161.

Növényi melléktermékek (a szőlő- és olívaültetvények melléktermékeit kivéve)

A 161. "Növényi melléktermékek" rovat alpontjai

Amennyiben a könyvelésben rendelkezésre áll, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

299. Szalma

300. Cukorrépafej

301. Egyéb melléktermékek

B. ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

162.

Tehéntej

163.

Tehéntejből készült termékek

164.

Juhtej

165.

Kecsketej

166.

Gyapjú

167.

Juhtejből készült termékek

168.

Kecsketejből készült termékek

169.

Tyúktojás (beleértve a tenyésztojást)

170.

Egyéb állati termékek (értékesített trágya, fedeztetés díja, tojás a tyúktojáson kívül stb.)

313.

Méz és a méhészet termékei: méz, mézsör és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei, mézegyenértékben - métermázsában (= 100 kg) - kifejezve.

171. Állattok bértartása

Az elsősorban a nyújtott szolgáltatásokért kapott összegeknek megfelelő, szerződéses állattartás utáni bevételek összege, ahol az üzemtulajdonos nem vállalja az állatok tartásával vagy hizlalásával általában együtt járó szokásos gazdasági kockázatot.

A 171. "Állattok bértartása" rovat alpontjai

Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

307. Szarvasmarhák bértartása

308. Juhok- és/vagy kecskék bértartása

309. Sertések bértartása

310. Baromfik bértartása

311. Egyéb állatok bértartása.

C. ERDÉSZET

173. Erdőterület:

Erdővel borított földterület, beleértve az erdőben található faiskolákat, valamint a nyárfaültetvényeket. A különálló fákat, facsoportokat és fasorokat nem az erdőterülethez, hanem az őket körülvevő földterülethez kell számítani. Az erdőterületet abban az esetben kell figyelembe venni, ha azt az üzemtulajdonos kezeli, gondozását a gazdaság munkaerejével és a gazdaság eszközeivel végzik és/vagy az onnan származó termékeket a gazdaságban hasznosítják.

174.

Kivágott fa értékesítése: az értékesített fa értéke a gazdasági évben, beleértve a gazdaságon belül felhasznált fát.

175.

Lábon álló fa értékesítése: az adott gazdasági évben értékesített lábon álló fa értéke.

176.

Egyéb erdészeti termékek: a fán kívül értékesített egyéb erdészeti termékek értéke (parafa, fenyőgyanta stb.).

D. EGYÉB TERMÉKEK

172.

Bevételek a takarmánytermő területek alkalmi haszonbérbeadásából és legeltetésből.

177.

Mások számára végzett bérmunka, beleértve a berendezések bérbeadását.

178.

A mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükséges, az üzemtulajdonos bankszámláján található pénzeszközök utáni kamat. Ezt a rovatot nem kell kitölteni abban az esetben, ha a forgótőke meghatározása átalány alapján történik (lásd még a forgótőkével kapcsolatos útmutatót is a 102. rovathoz).

179.

Falusi turizmusból származó bevételek: egyes esetekben, amikor a turizmus és a gazdaságban végzett mezőgazdasági tevékenységek közötti átfedés olyan mértékű, hogy gyakorlatilag lehetetlen a kettőt elkülöníteni. Ide tartoznak a turizmusból származó bérleti díjak (kempingek, szálláshelyek, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, vadászat, horgászat stb). A vonatkozó költségeket és munkát nem lehet elkülöníteni, ezért azokat a megfelelő rovatokban kell feltüntetni.

180.

Korábbi gazdasági évekhez tartozó bevételek helyesbítése: az év során befolyt, de a korábbi gazdasági évekhez tartozó bevételek, amelyek nem szerepeltek a korábbi évek követelései között. Az aktuális gazdasági évre a termékekhez, állatállományhoz, termőterülethez, költségekhez és katasztrófához kapcsolódó támogatásokat, segélyeket és közvetlen támogatásokat a 112-118. rovatban, és a megelőző gazdasági évekre a 483. pozíciónál kell feltüntetni.

181.

Egyéb, a fentiekben fel nem sorolt termékek és bevételek: az alkalmazottak lakhatásának értéke a természetbeni juttatásokba beleértve (a vonatkozó költségek alapján értékelve); befektetett eszközök előállítása (a befektetett eszközök előállításával járó összes költség becsült értéke, a gazdaság folyó költségeként: lásd az "Általános meghatározások és rendelkezések" b) bekezdését); konkrét termékhez nem köthető, vagy a költségekből le nem vonható kapott kártérítés összege stb.

182. Egyéb területek és ezek termelése

A 182. rovat minden egyéb területet magában foglal, pl. a konyhakert, az épületek, az utak, a raktárterületek, a tavak stb. által elfoglalt területet is.

183.

Összesen: a 120-182. és a 313-314. rovat összege

Az összesített területbe ugyanakkor nem tartoznak bele a másodvetésű növények és a gomba termesztésére használt terület. A területek együttes összege így a mezőgazdasági üzem teljes területét jelenti.

A K. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Termékek (1. oszlop)

A termékeket a fent megadott sorszámok növekvő sorrendjében kell feltüntetni.

Termesztési mód (2. oszlop)

A termesztési módok és az azoknak megfelelő kódok a következők:

0. kód

:

Ezt a kódot az állati termékek, a feldolgozott termékek, a készletek és a melléktermékek esetében kell használni.

A. Szántóföldi növények (a szabadban, mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségek, dinnye és szamóca is):

1. kód

:

Nem öntözött főnövények

A főnövények közé az alábbiak tartoznak

- tiszta kultúra, vagyis egy adott területen a gazdasági év során egymagában termesztett növény,

- kevert vetések: együttesen vetett, művelt és betakarított növények, amelyek keveréke alkotja a végterméket,

- egy adott területen a gazdasági év folyamán egymást követően termesztett növények közül a területet a leghosszabb ideig elfoglaló kultúra.

2. kód

:

Nem öntözött közévetett növények

Bizonyos ideig együtt, ugyanazon a földterületen termesztett növények, amelyek mindegyike rendes körülmények között külön termést hoz a gazdasági év folyamán. A teljes területet a növények között az egyes növények által ténylegesen elfoglalt területnek megfelelően kell felosztani.

3. kód

:

Nem öntözött másodvetésű növények (köztes kultúrák)

A gazdasági év során egy adott területen egymást követően termesztett, nem főnövénynek minősülő növények.

6. kód

:

Öntözött főnövények vagy közévetett növények

7. kód

:

Öntözött másodvetésű növények

Valamely növény akkor tekinthető öntözöttnek, ha vízzel rendszerint mesterségesen látják el.

A növények e két típusát fel kell tüntetni, amennyiben a könyvelésben az adatok rendelkezésre állnak.

B. Szabadföldi árutermelő kertészetek és virágkertészeti növények

4. kód

:

Szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (lásd a 137. rovatot) és a szabadföldön termesztett virágok és dísznövények (lásd a 140. rovatot).

C. Termesztőberendezésben termesztett növények

5. kód

:

Termesztőberendezésben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (lásd a 138. rovatot), termesztőberendezésben termesztett (egynyári vagy évelő) virágok és dísznövények (lásd a 141. rovatot), termesztőberendezésben termesztett ültetvények (lásd a 156. rovatot). Amennyiben szükséges, lásd a 139., 143., 285. és 157. rovatot is.

D. Energianövények

10. kód

:

Energianövények

Hiányzó adatok (3. oszlop)

0. kód

:

A 0. kódot kell beírni, ha egyetlen adat sem hiányzik.

1. kód

:

Az 1. kódot kell beírni, ha a veteménnyel borított területet nem adták meg (lásd a 4. oszlopot), például lábon megvásárolt vagy alkalomszerűen, egy évnél rövidebb ideig bérelt területről származó eladható termények értékesítése esetén, illetve vásárolt állati vagy növényi termékek feldolgozásából származó termelés esetén.

2. kód

:

A 2. kódot kell beírni a szerződés szerint termesztett növények esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (5. oszlop).

3. kód

:

A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani, és a növények termesztésére vonatkozóan nem kötöttek szerződést.

4. kód

:

A 4. kódot kell beírni, amikor a területre és a tényleges termelésre vonatkozó adat hiányzik.

5. kód

:

Az 5. kódot kell beírni azoknak a fiatal ültetvényeknek az esetében, amelyekről még nem takarítanak be termést.

6. kód

:

A 6. kódot kell beírni, amikor a növények - például rossz időjárási viszonyok miatt bekövetkező - pusztulása következtében nem kerül sor betakarításra.

Terület (4. oszlop)

A területet árban kell feltüntetni (100 ár = 1 hektár), kivéve a gombatermesztésre (139. rovat) használt területet, amelynek adatait négyzetméterben kell megadni. Ez utóbbi terület nem számít bele az összterületbe (lásd a 183. rovatot).

Ebben az oszlopban kell megadni az egyes növények termőterületét, kivéve a növényi melléktermékeket (161., 284., 299-301. és 304. rovat) és egyes feldolgozott termékeket (160. és 288. rovat). A terület megjelölése nélkül kell megadni a vásárolt termények feldolgozásából származó termékeket, valamint a lábon megvásárolt, illetve az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területről származó eladható termények termékeit. Az 1. kódot kell beírni a 3. oszlopba (hiányzó adatok).

Az adott növény termesztésére ténylegesen igénybe vett terület (termőterület) nagyságát kell megadni az árutermelő kertészetekben, szabadföldön vagy növényházban termesztett friss zöldségfélékre, dinnyére és szamócára (335-341.), valamint a szabadföldön vagy növényházban termesztett virágokra és dísznövényekre (342-344.) vonatkozó alpontokban. Példa: ha egy 1 hektáros területen, szabadföldön retket, majd póréhagymát termesztenek, a 137. rovatba beírandó alapterület 1 hektár; a termőterület pedig, amelyet a veteményeknek megfelelően a 339. és 336. rovatba kell beírni, kétszer 1 hektár. Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, az 1. kódot kell beírni a 3. oszlopba (hiányzó adatok).

Termelés a gazdasági év folyamán (5. oszlop)

A gazdasági év folyamán előállított állati termékek és növényi termények mennyisége (leszámítva a földeken és a gazdaságban elszenvedett veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékei vonatkozásában kell megadni (kivéve a melléktermékeket).

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a tojást (169. rovat), amelyet ezer darabban, és a bort és a borral kapcsolatos termékeket (286-289. és 292-295. rovat), amelyeket hektoliterben kell megadni. A 155. Szőlő és bor rovatban szereplő mennyiséget métermázsában kell feltüntetni, még akkor is, ha borral kapcsolatos termékek.

A tej esetében a folyadéktej mennyiségét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a tejet milyen formában értékesítik vagy a gazdaságban fogyasztják-e el, vagy természetbeni juttatásra használják-e fel a gazdaság céljai érdekében (tejszín, vaj, sajt stb.). A termelésbe nem tartozik bele az a tej, amit a borjak fogyasztanak el.

Amikor az értékesítés feltételei miatt a métermázsában számított tényleges termelést nem lehet meghatározni (lásd a lábon értékesített és a szerződéses termények értékesítése), a 2. kódot kell beírni a 3. oszlopba (hiányzó adatok) a szerződéses növénytermesztés esetén, és a 3. kódot minden más esetben.

Nyitóérték (6. oszlop)

A készleten (raktáron) lévő termékek értéke a gazdasági év kezdetén, az állatállományt kivéve. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.

Értékesítés (7. oszlop)

A gazdasági év kezdetén készleten lévő és az év folyamán betakarított értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a gazdasági év folyamán).

Az értékesített termékek összegébe beletartozik a gazdaságba visszaérkező termékek (fölözött tej, cukorrépaszelet stb.) értéke is, amelyet a gazdaság költségei között is fel kell tüntetni.

Az egyes termékek értékesítési árbevétele összegéhez hozzá kell adni a gazdasági év folyamán beérkező kártérítési összegeket (pl. a jégkár miatti biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek a termékek előállításához köthetők: minden más esetben a 181. "Egyéb termékek és bevételek" rovatban kell ezeket feltüntetni.

Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a gazdasági év folyamán a termékek után kapott támogatások összege; ezeket a 112. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást). Az esetleges ismert értékesítési költségeket nem szabad levonni az értékesítés összegéből, hanem a 71. "Az állatállomány egyéb közvetlen költségei" vagy a 76. "A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei" rovatban kell azokat feltüntetni.

Saját fogyasztás és természetbeni juttatások (8. oszlop)

Az üzemtulajdonos háztartásában elfogyasztott (beleértve a gazdaságból származó, a nyaralók étkeztetésére felhasznált termékeket is), illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is). A szóban forgó termékeket termelői áron kell értékelni.

Záróérték (9. oszlop)

A készleten (raktáron) lévő termékek értéke a gazdasági év végén, az állatállományt kivéve. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői árakon kell értékelni.

Gazdaságon belüli felhasználás (10. oszlop)

A mezőgazdasági üzemnek a gazdasági év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a gazdaságban a termeléshez felhasznált termékei termelői áron értékelve. Idetartoznak a következők:

- állati takarmány:

- a mezőgazdasági üzem az év során takarmányozásra felhasznált értékesíthető termékeinek (rendszerint piacképes termékek) termelői értéke. A mezőgazdasági üzemből származó, a gazdaságon belül (takarmányként és alomként) felhasznált szalmát csak abban az esetben kell értékelni, amennyiben az az adott területen és évben értékesíthető terméknek minősült. A gazdaságon belüli felhasználásba nem tartozik bele a borjak által elfogyasztott tej.

- Az érintett termékeket az értékelés napján érvényes termelői árakon kell értékelni.

- vetőmagok:

- a gazdaságból származó értékesíthető és a gazdasági év folyamán vetőmagként felhasznált termékek termelői értéke.

L. KVÓTÁK ÉS EGYÉB JOGOK

A gazdasági év végén birtokolt kvóták mennyiségét mindig a 9. oszlopban kell feltüntetni.

Az eredetileg ingyen megszerzett kvótákat szintén rögzíteni kell az érvényes piaci értéken, amennyiben a földterülettől különállóan is értékesíthetők. A hozzátartozó földterülettől különállóan nem értékesíthető kvótákat csak a G. táblázatban kell feltüntetni.

Egyes adatok az F, a G és/vagy a K táblázat egyéb rovataiban, egyénileg vagy egy csoport elemeiként, egyidejűleg kerülnek rögzítésre.

A következő rovatokat kell használni:

401. Tej

402. Anyatehén-támogatás

404. Anyajuh- és -kecske-támogatás

421. Cukorrépa

422. Dohány

423. Keményítő burgonya

441. Ammónia

442. Szerves trágya

470. Az egységes támogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok (választható)

499. Egyéb.

AZ L. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Kvóták és egyéb jogok (1. oszlop)

A kvóta vagy jog rovata

Adattípus (2. oszlop)

1. kód

:

Eszközökkel kapcsolatos adatok: beszerzés és értékesítés.

2. kód

:

Jövedelemmel kapcsolatos adatok: kvóták lízingelése vagy bérlése.

(3. oszlop) Nem használt.

Kifizetések (4. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták vagy egyéb jogok megvásárlásáért kifizetett összeg.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok lízingeléséért vagy bérléséért kifizetett összeg. A bérleti díjban, az F. táblázat 85. (Kifizetett bérleti díj) rovatában is szerepel.

Bevételek (5. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok értékesítéséért kapott összeg.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok bérbeadásáért vagy lízingeléséért kapott összeg. A K. táblázat 181. (Egyéb termékek és bevételek) rovatában is szerepel.

Nyitóérték (6. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek nyitó értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

Nem alkalmazható.

Értékcsökkenés (7. oszlop)

A kvóták és egyéb jogok értékcsökkenését ebben az oszlopban lehet feltüntetni. Ennek ellenére a kvóták és egyéb jogok értékcsökkenését a G. táblázatban (340. pozíció) azonban nem kell feltüntetni.

Záróérték (8. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek záró értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóak.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

Nem alkalmazható.

Mennyiség (9. oszlop)

A használandó mértékegységek a következők:

- a 401., 421-441. rovat esetében: métermázsa,

- a 442. rovat esetében: métermázsa vagy az állatok száma abban az esetben, ha a nemzeti jogszabályok előírják,

- a 402. és 404. rovat esetében: a jövedelemtámogatás alapegységeinek száma,

- a 470. rovat esetében: a jogosultságok száma,

- a 499. rovat esetében nincs adat.

Adók és járulékok (10. oszlop)

Egyszeri alkalommal kell feltüntetni, a 2. oszlop = 2. kód.

401. rovat: a gazdasági évben a tejtermelés után kifizetendő járulékok, egyébként a kifizetett összeg.

M. KIVÁLASZTOTT KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK a 73/2009/EK rendelet alapján (600-680. és 700-742. rovat)

600. Fehérjenövényekre vonatkozó támogatás a 73/2009/EK rendelet alapján

A fehérjenövényekre vonatkozó támogatást a 600. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

670. Egységes támogatási rendszer a 73/2009/EK rendelet alapján

4. oszlop - Kifizetési alapegységek száma: a 671. és a 672. rovat összege. 5. oszlop - Összes támogatás: a 671-674. rovat összege.

Az egységes támogatási rendszer alapján kifizetett támogatás összértékét a 670. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

A 670. rovat részletezése

680. Egységes területalapú támogatási rendszer a 73/2009/EK rendelet alapján

Az egységes támogatási rendszer alapján kifizetett támogatás összértékét a 680. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

700. Közvetlen kifizetések marhahús előállítására a 73/2009/EK rendelet alapján

A marhahús előállítására szánt közvetlen kifizetések összértékét a 700. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

A következő táblázat rovatai tartalmazzák a marhahúsra vonatkozó közvetlen kifizetések valamennyi típusát a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően:

AZ M. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Termék vagy termékkombináció (1. oszlop)

(2. és 3. oszlop): Nem használt.

Kifizetési alapegységek száma (4. oszlop)

A 600-634. és a 680. rovat esetében azt a területet kell megadni árban (100 m2) kifejezve, amely után a termelőnek támogatás jár. A 710-742. rovat esetében azon állatok számát kell feltüntetni, amelyek után kifizetés jár. A 670-672. rovat esetében az aktivált jogosultságok számát árban kell kifejezni. A 674. rovatba a különleges jogosultságok számát kell bejegyezni.

Összes támogatás (5. oszlop)

A gazdasági év során kapott vagy jogosultan igényelt támogatások összege.

(6-10. oszlop): Nem használt.

N. AZ ÉLŐ ÁLLAT VÁSÁRLÁSÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK RÉSZLETEI

Az élőállat-kategóriákat a 22-50. kódszámot alkalmazva kell feltüntetni, az ugyanazon élőállat-kategóriákra a D. táblázatban használt rovatoknak megfelelően.

A vásárlások és értékesítések állatfajonkénti (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi, egyéb élő állat) részösszegeit az E. táblázatban kell feltüntetni.

AZ N. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az élő állat kategóriája (1. oszlop)

Megfelel a D. táblázatban használt rovatoknak.

(2. és 3. oszlop): Nem használt.

Vásárolt állatok száma (4. oszlop)

Darabszámban megadva.

Élőállat-vásárlás (5. oszlop)

A gazdasági év során az élőállat-vásárlás teljes összege (beleértve a beszerzés egyéb költségeit is). A kapcsolódó támogatásokat ezeknek a vásárlásoknak a teljes összegéből nem kell levonni, de azokat a 116. rovatban fel kell tüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó utasításokat).

Az értékesített állatok száma (6. oszlop)

Darabszámban megadva.

Élőállat-értékesítés (7. oszlop)

A gazdasági év során az élőállat-értékesítés teljes összege. A kapcsolódó támogatások nem tartoznak az értékesítés teljes árbevételébe, de a 112. rovat alatt fel kell tüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást). Amennyiben az értékesítés költségei - ha vannak - ismertek, ezt az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből nem kell levonni, de a 71. "Az állatállomány egyéb közvetlen költségei" rovatban fel kell tüntetni.

(8-10. oszlop): Nem használt.

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.

( 2 ) HL L 263., 1977.10.17., 1. o.

( 3 ) HL L 198., 1991.7.22., 1. o.2009. január 1-jétől a rendelet helyébe a 834/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.) lép.

( 4 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

( 5 ) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

( 6 ) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

( 7 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 8 ) HL L 205., 1982.7.13., 5. o.

( 9 ) HL L 220., 1985.8.7., 1. o.

( 10 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 11 ) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

( 12 ) HL L 345., 2004.11.20., 1. o.