Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

Bővebben

32004R1973[1]

A Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról

A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE

(2004. október 29.)

az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról

1. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

1. Ez a rendelet meghatározza az 1782/2003/EK rendelet IV. és IVa. címeiben előírt támogatási rendszerek végrehajtásának részletes szabályait:

(a) a rendelet IV. címének 1. fejezetében előírt durumbúzára vonatkozó különleges minőségi támogatás;

(b) a rendelet IV. címének 2. fejezetében előírt fehérjenövényekre vonatkozó támogatás;

(c) a rendelet IV. címének 3. fejezetében előírt rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás;

(d) a rendelet IV. címének 4. fejezetében előírt héjas gyümölcsűekre vonatkozó terület alapú támogatás;

(e) a rendelet IV. címének 5. fejezetében előírt energianövényekre vonatkozó;

(f) a rendelet IV. címének 6. fejezetében előírt keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás;

(g) a rendelet IV. címének 7. fejezetében előírt tejtámogatás és kiegészítő támogatás;

(i) a rendelet IV. címének 9. fejezetében előírt vetőmagra vonatkozó támogatás;

(j) a rendelet IV. címének 10. fejezetében előírt szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás;

(k) a rendelet IV. címének 11. fejezetében előírt juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás;

(l) a rendelet IV. címének 12. fejezetében előírt marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás;

(m) a rendelet IV. címének 13. fejezetében előírt nagymagvú hüvelyesekre vonatkozó támogatás;

(n) a rendelet IV. 143b. cikkének előírt egyszerűsített terület alapú kifizetési rendszer;

(o) a rendelet IV. 143c. cikkének előírt kiegészítő nemzeti támogatások;

(p) a rendelet IV. címének 10d. fejezet előírt komlóra vonatkozó területi támogatás;

(q) a rendelet IV. címének 10a. fejezetében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás;

(r) a rendelet IV. címének 10b. fejezetében előírt, olajfaligetekre vonatkozó támogatás;

(s) a rendelet IV. címének 10c. fejezetében előírt, dohányra vonatkozó támogatás;

(t) a rendelet IV. címének 10g. és 10h. fejezetében előírt, gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó átmeneti támogatás és bogyós gyümölcsökre vonatkozó átmeneti támogatás.

2. Ez a rendelet meghatározza az 1782/2003/EK rendelet III. címében előírt egyszerűsített kifizetési rendszeren belül, és ugyanazon rendelet IV. címének 10. fejezetében előírt szántóföldi növények területalapú támogatásán belül az alapanyag-termelés céljából pihentetett terület használatára vonatkozó részletes szabályokat.

2. cikk

A kifizetés feltételei

(1) Az 1. cikk a), b), c), e), ----- i), j), m), p) és t) pontjában említett közvetlen támogatás csak azokra a területekre jár, minden egyes növénytípusra, amelyekre legalább 0,3 hektár méretet megjelölő kérelmet adtak be, és amelyeknél az egyes művelt parcellák meghaladják a tagállam által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Málta esetében az 1. cikk a), b), c), e), ----- i), j), m), p) és t) pontjában említett közvetlen támogatás csak azokra a területekre jár, minden egyes növénytípusra, amelyekre legalább 0,1 hektár méretet megjelölő kérelmet adtak be, és amelyeknél az egyes művelt parcellák meghaladják a tagállam által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Görögország esetében az 1. cikk t) pontjában említett, gyümölcs- és zöldségfélékre adható átmeneti támogatás csak azokra a területekre jár, minden egyes növénytípusra, amelyekre legalább 0,1 hektár méretet megjelölő kérelmet adtak be, és amelyeknél az egyes művelt parcellák meghaladják a tagállam által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

Bulgária, Lettország, Magyarország és Lengyelország esetében az 1. cikk (t) pontjában említett, bogyós gyümölcsökre adható támogatás csak azokra a területekre jár, minden egyes növénytípusra, amelyekre legalább 0,1 hektár méretet megjelölő kérelmet adtak be, és amelyeknél az egyes művelt parcellák meghaladják a tagállam által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határérték betartásával előírt minimális méretet.

2. Az 1. cikk a), b), c), h), j) és t) pontjában említett közvetlen támogatás csak teljesen bevetett vagy beültetett területekre nyújtható, s amelyeken a helyi előírásoknak megfelelő jó kultúrállapot feltételeit biztosították.

Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 1. fejezetében meghatározott különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás esetében és ugyanazon rendelet IV. címének 10. fejezetében meghatározott szántóföldi növényekre vonatkozó támogatások esetében azonban a teljesen bevetett és a helyi előírásoknak megfelelően művelt területeken termesztett szántóföldi növények, melyek az adott tagállam által kivételesnek elismert időjárási körülmények között nem érik el a virágzási időszakukat, jogosultak maradnak a támogatásra, feltéve, hogy a kérdéses területeket eddig a fejlettségi állapotig semmi másra nem használják.

3. Az 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 23 ) 1. cikk (2) bekezdésének (b) pontja szerint finanszírozott területalapú rendszerben egy adott évben bármilyen megművelt parcellára csak egy kérelmet lehet benyújtani.

Viszont:

(a) bármely megművelt parcella, amelyre ugyanazon évben az 1782/2003/EK rendelet IV. cikkének 1. fejezetében előírt különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatási kérelmet, vagy ugyanazon rendelet IV. címének 2. fejezetében előírt fehérjenövényre vonatkozó támogatási kérelmet nyújtottak be, tárgya lehet az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 10. fejezetében meghatározott szántóföldi növényekre vonatkozó támogatási kérelemnek;

(b) bármely megművelt parcella, amelyre ugyanazon évben az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 3. fejezetében előírt rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatási kérelmet, vagy ugyanazon rendelet IV. címének 2. fejezetében előírt fehérjenövényre vonatkozó támogatási kérelmet nyújtottak be, tárgya lehet az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 9. fejezetében meghatározott vetőmagra vonatkozó támogatási kérelemnek;

(c) bármely megművelt parcella, amelyre ugyanazon évben az 1782/2003/EK rendelet IV. cikkének 5. fejezetében előírt energianövényekre vonatkozó támogatási kérelmet nyújtottak be, tárgya lehet az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 10. fejezetében meghatározott szántóföldi növényekre vonatkozó támogatási kérelemnek, az 1782/2003/EK rendelet 90. cikk második albekezdésének sérelme nélkül, vagy tárgya lehet az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 3. fejezetében meghatározott rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatási kérelemnek;

(d) bármely megművelt parcella, amelyre ugyanazon évben az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezetében előírt szántóföldi növényre vonatkozó támogatási kérelmet nyújtottak be, tárgya lehet az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 9. fejezetében meghatározott vetőmagra vonatkozó támogatási kérelemnek.

4. Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében, illetve az 55. cikk (b) bekezdésében említett alapanyag-termelésre használt földterület vagy az ugyanazon rendelet IV. címének 5. fejezetében előírt energianövényekre vonatkozó támogatás céljából használt földterület nem részesülhet az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 24 ) II. címének VIII. fejezetében előírt közösségi támogatásban, kivéve ha ugyanazon rendelet 31. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott gyorsan növő fajok ültetési költségeinek támogatásáról van szó.

Az 1782/2003/EK rendelet 55. cikk b) pontjában és a 107. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett pihentetett területen termesztett alapanyagok, illetve köztes termékek, végtermékek, s az abból származó társ-termékek és melléktermékek az 1258/1999/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében nem jogosultak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia részéből semmiféle támogatásra.

5. Az 1782/2003/EK rendelet IV. cím 2. fejezetében előírt fehérjenövényekre vonatkozó támogatás és ugyanazon rendelet IV. cikkének 10. fejezetében előírt szántóföldi növényekre vonatkozó területi támogatás céljából az "édes csillagfürt" alatt azokat a csillagfürt fajtákat kell érteni, melyek magjában a keserű magok aránya nem éri el az 5 %-ot. A keserű magvak tartalmát ezen rendelet I. mellékletében leírt módszer szerint kell kiszámolni.

3. cikk

Tájékoztatások

1. A tagállam a következő adatokról tájékoztatja a Bizottságot elektronikus adatátvitellel:

(a) legkésőbb a tárgyév szeptember 1-jéig:

(i) azon teljes terület, amelyre támogatást igényeltek a következő esetben:

- az 1782/2003/EK rendelet 72. cikkében előírt, különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 76. cikkében előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 79. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, indica és japonica fajtákra lebontva,

- az 1782/2003/EK rendelet 83. cikkében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás a héjas gyümölcsűek fájának kategóriáiban kifejezve,

- az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkében előírt, energianövényekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 100. cikkében előírt, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás az e rendelet IV. mellékletében említett bázisterületenkénti bontásban és az e rendelet IX. mellékletében leírt szabványos formátumban,

- az 1782/2003/EK rendelet 110a. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 110g. cikkében előírt, olajfaligetekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 110n. cikkében előírt, komlóra vonatkozó területalapú támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS);

(ii) azon teljes mennyiség, amelyre támogatást igényeltek a következő esetben:

- az 1782/2003/EK rendelet 95. cikkében előírt tejtámogatás,

- a tejtermelők 1782/2003/EK rendelet 96. cikkében előírt kiegészítő támogatása;

(iii) az 1782/2003/EK rendelet 111. cikkében előírt, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás esetén a kérelmek teljes száma, az e rendelet XI. mellékletében meghatározott formanyomtatvány-minta felhasználásával;

(b) legkésőbb a tárgyév október 15-éig a teljes meghatározott terület a következő esetben:

- az 1782/2003/EK rendelet 76. cikkében előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkében előírt, energianövényekre vonatkozó támogatás;

(b)a A tagállamok a támogatás évét követő október 15-ig eljuttatják a Bizottságnak azokat az információkat, amelyek az energianövényekre vonatkozó támogatások értékeléséhez szükségesek, különös tekintettel:

- a támogatási kérelmek számára,

- az egyes alapanyagfajtákhoz tartozó területekre,

- az egyes alapanyagfajták, s az abból kapott végtermékek mennyiségeire.

(c) egkésőbb a következő év január 31-ig:

(i) a csökkentési együttható kiszámításához alapul vett teljes meghatározott terület a következő esetben:

- az 1782/2003/EK rendelet 72. cikkében előírt, különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 79. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás az indica és japonica fajtákra lebontva, és szintén részletes adatok rizsfajták, bázis- és alterület szerinti bontásban az e rendelet III. mellékletében meghatározott formanyomtatvány-minta felhasználásával,

- az 1782/2003/EK rendelet 83. cikkében előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás a héjas gyümölcsűek fájának kategóriáiban kifejezve,

- az 1782/2003/EK rendelet 100. cikkében előírt, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás az e rendelet IV. mellékletében említett bázisterületenkénti bontásban és az e rendelet IX. mellékletében leírt szabványos formátumban,

- az 1782/2003/EK rendelet 110a. cikkében előírt, terményspecifikus gyapottámogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 110g. cikkében előírt, olajfaligetekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 110n. cikkében előírt, komlóra vonatkozó területalapú támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS);

(ii) a csökkentési együttható kiszámításához alapul vett teljes meghatározott mennyiség az 1782/2003/EK rendelet 95. cikkében előírt tejtámogatás esetében;

(iii) a tejtermelőknek az 1782/2003/EK rendelet 96. cikkében előírt kiegészítő támogatása esetén a teljes meghatározott mennyiség;

(iv) az 1782/2003/EK rendelet 110g. cikkében előírt, olajfaligetekre vonatkozó támogatás esetében az olajfaligetek egyes kategóriájára hektáronként nyújtandó támogatás összege;

(d) legkésőbb a betakarítási év március 31-ig az 1782/2003/EK rendelet 110j. cikkében előírt, dohányra vonatkozó támogatás esetén a támogatás kilogrammonkénti indikatív összege az e rendelet XXV. mellékletében felsorolt dohányfajtacsoportonként és adott esetben minőségi osztályonként;

(e) legkésőbb a következő év július 31-éig:

(i) azon teljes terület, amelyre ténylegesen kifizették a támogatást a következő esetben:

- az 1782/2003/EK rendelet 72. cikkében előírt, különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 76. cikkében előírt, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 79. cikkében előírt, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás, indica és japonica fajtákra lebontva,

- az 1782/2003/EK rendelet 83. cikkében előírt, héjas gyümölcsökre vonatkozó területalapú támogatás a héjas gyümölcsűek fájának kategóriáiban kifejezve;

- az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkében előírt, energianövényekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 100. cikkében előírt, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás az e rendelet IV. mellékletében említett bázisterületenkénti bontásban és az e rendelet IX. mellékletében leírt szabványos formátumban,

- az 1782/2003/EK rendelet 110a. cikkében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 110g. cikkében előírt, olajfaligetekre vonatkozó támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 110n. cikkében előírt, komlóra vonatkozó területalapú támogatás,

- az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében előírt, egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS);

(ii) azon teljes mennyiség, amelyre ténylegesen kifizették a támogatást a következő esetben:

- az 1782/2003/EK rendelet 93. cikkében előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás (keményítő-egyenértékben),

- az 1782/2003/EK rendelet 95. cikkében előírt tejtámogatás,

- a tejtermelők 1782/2003/EK rendelet 96. cikkében előírt kiegészítő támogatása,

- az 1782/2003/EK rendelet 99. cikkében előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás az 1782/2003/EK rendelet XI. mellékletében felsorolt vetőmagfajonként,

- az 1782/2003/EK rendelet 110j. cikkében előírt, dohányra vonatkozó támogatás az e rendelet XXV. mellékletében felsorolt dohányfajtánként és minőségi osztályonként,

- az 1782/2003/EK rendelet 110p. cikkében előírt átmeneti cukortámogatás;

(iii) az 1782/2003/EK rendelet 110j. cikkében előírt, dohányra vonatkozó támogatás esetén a támogatás kilogrammonkénti végleges összege az e rendelet XXV. mellékletében felsorolt dohányfajtacsoportonként és adott esetben minőségi osztályonként;

(iv) az 1782/2003/EK rendelet 111. cikkében előírt, juh- és kecskefélékre vonatkozóan kifizetett támogatás teljes száma az e rendelet XII. mellékletében meghatározott formanyomtatvány-minta felhasználásával;

(v) a támogatás teljes összege a gyümölcs- és zöldségféléknek és a bogyós gyümölcsöknek az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10 g. és 10h. fejezetében előírt átmeneti támogatása esetében.

2. Az (1) bekezdésben előírt értesítésekben a területeket hektárban kell megadni két tizedesjegy pontossággal, a mennyiségeket tonnában kell megadni három tizedesjegy pontossággal, a kérelmek számánál nem kell tizedesjegyet megadni.

3. Amennyiben az (1) bekezdésben kért információban változás következik be, különös tekintettel a korábbi számadatok ellenőrzésének, helyesbítésének vagy javításának eredményeként, a frissítésről a változást követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot.

4. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet 75. cikkében, 78. cikke (2) bekezdésében, 82., 85. cikkében, 89. cikke (2) bekezdésében, ----- és 143. cikkében említett esetekben a területcsökkentésre vagy a mennyiségcsökkentésre alkalmazott csökkentési együtthatót és az ugyanazon rendelet 95. cikke (4) bekezdésében említett objektív ismérvet a mezőgazdasági termelőknek megítélt kifizetések megkezdése előtt és legkésőbb a következő év január 31-ig meg kell állapítani az e rendelet 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban közölt adatok alapján.

2. FEJEZET

KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

5. cikk

Fajtakiválasztás

1. Az 1782/2003/EK rendelet 74. cikkének (1) bekezdésében felsorolt tagállamok elkészítik azon durumbúza fajták listáját, melyek részesülnek a rendelet 72. cikkében említett különleges minőségi támogatásban összhangban ezen cikk 2-5. bekezdéseiben meghatározott fajtakiválasztási módszerrel.

2. A tagállamok legalább két évenként megneveznek legalább két jellemző fajtát. A jellemző fajtáknak a leginkább elismert durumbúza fajtáknak kell lenniük.

3. A tagállamok a következő minőségi mutatók szerint vizsgálják a durumbúza fajtákat, s a mutatókhoz a megfelelő súlyozást hozzászámítják:

(a) fehérjetartalom (40 %);

(b) glutén minősége (30 %):

(c) sárgulási index (20 %);

(d) speciális tömeg, ezermagtömeg (10 %).

Az első albekezdés (a)-(d) pontjaiban említett minőségi mutatók átlagainak összege szorozva a jelzett százalékos értékkel adja a fajták minőségi indexét.

Minden egyes tagállam legalább két évenként regionális szinten összehasonlítja a durumbúzafajták minőségi indexeit a jellemző fajták indexeivel. A vizsgálandó fajtáknak azoknak kell lenni, melyek minden egyes tagállam országos katalógusában szerepelnek, kivéve azokat a fajtákat, melyekre az elmúlt három évben nem állt rendelkezésre elemző adat, mert már nem használatosak, vagy nem minősítik.

Ezért a jellemző fajták átlagosan 100-nak vett minőségi indexeit alapul véve minden egyes tagállam kiszámolja az első albekezdés (a)-(d) pontjaiban meghatározott minden egyes minőségi mutatóra azt a százalékot, melyet a többi durumbúza fajtára a 100-as indexszel összehasonlítva meghatároz. Csak a 98-as vagy ennél magasabb minőségi indexű durumbúza fajták jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

4. A tagállamok a jogosult fajtalistáról kizárhatják azokat a fajtákat, melyeknél a durumbúza átlagos üvegesedési vesztesége ("mitadinage") a 27 %-ot meghaladja.

5. Azoknak a fajtáknak a megfelelését is le lehet ellenőrizni, melyek egy másik tagállam országos katalógusában vannak bejegyezve.

6. cikk

Az elemzés módszerei

1. A fehérjetartalom, a specifikus tömeg, a durumbúza üvegesedési veszteségének ("mitadinage") elemzési módszereit a 824/2000/EK bizottsági rendelet ( 25 ) határozza meg.

2. A sárgulási indexet az ICC 152, vagy azzal egyenértékűnek elismert módszer segítségével kell mérni.

3. A glutén minőségét az ICC 158 módszer szerint vagy az ICC 151 módszer szerint kell mérni.

7. cikk

A minősített vetőmagok mennyisége

A tagállamok a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás folyósításának évét megelőző év október 1-je előtt meghatározzák a 66/402/EGK irányelvvel ( 26 ) összhangban minősített azon minimális vetőmagmennyiséget, melyet a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlattal az adott termelési területen felhasználni kívánnak.

8. cikk

Nyilvánosság és tájékoztatás

1. A tagállamok a támogatás folyósításának évét megelőző évben legkésőbb október 1-jéig az őszi fajtákra és legkésőbb december 31-ig a tavaszi fajtákra közzétesznek egy listát azokról a kiválasztott fajtákról, melyek országos és regionális szinten jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

2. A tagállamok az 1. bekezdésben előírt dátumokat követően egy hónapnál nem hosszabb időn belül eljuttatják a Bizottságnak az 1. bekezdésben említett listát, valamint, amennyiben változik, a felhasználandó minimális vetőmagmennyiséget.

9. cikk

Érvényesség

1. A 8. cikk (1) bekezdésében említett listán szereplő fajták a listára történő első felvételük dátumától számított öt éves időszakra jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

2. Az egyes fajták jogosultságát az ötéves jogosultsági időszak második és harmadik évében elvégzett minőségi analízis eredményét alapul véve egy ötéves időszakkal meg lehet hosszabbítani.

10. cikk

Átmeneti intézkedések

1. A tagállamok legkésőbb 2004. október 1-jéig az őszi fajtákra és legkésőbb 2004. december 31-ig a tavaszi fajtákra közzéteszik azon kiválasztott fajták listáját melyek a 2005. évben jogosultak a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatásra.

2. A tagállamok összeállítják az 1. bekezdésben említett listát kizárva arról az országos katalógusban nyilvántartott fajtákat, azokat a fajtákat, melyek 2003-ban és 2004-ben nem kaptak minősítést, illetve azokat, melyek a következő négy mutató közül legalább kettőnek nem felelnek meg:

(a) minimum 11,5 % fehérjetartalom;

(b) minimum 78 kg/hl specifikus tömeg vagy minimum 42 grammos ezermagtömeg;

(c) a durumbúza maximum 27 %-os átlagos üvegesedési vesztesége ("mitadinage");

(d) minimum 10 % gluténtartalom.

3. A 2005. és 2006. év támogatásaira jogosult fajták listáján szerepelhet olyan fajta is, melyek egy másik tagállam által végrehajtott mennyiségi elemzés eredménye alapján az adott tagállam által kiválasztott fajták listáján található.

4. A tagállamok a (2) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően a téli fajtákat illetően 2005. október 1-jéig, a tavaszi fajtákat illetően 2005. december 31-ig elhatározhatják a 2006-os év tekintetében a durumbúzára vonatkozó, minőségre adott különleges támogatásra jogosult kiválasztott fajták jegyzékének létrehozását.

3. FEJEZET

FEHÉRJENÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

11. cikk

Gabonafélék és fehérjenövények keveréke

Azokban a régiókban ahol a fehérjenövényeket hagyományosan gabonakeverékkel együtt vetik, a fehérjenövényekre vonatkozó támogatást a kérelmező kérésére kifizetik, feltéve, hogy az adott tagállam illetékes hatóságainak kielégítő módon bizonyítja, hogy a fehérjenövények vannak túlsúlyban a keverékben. A szóban forgó területek nem jogosultak az 1782/2003/EK rendelet 98. cikkében előírt szántóföldi növényekre vonatkozó regionális különtámogatásra.

4. FEJEZET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

12. cikk

Vetési időpontok

A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatással való támogathatósághoz a bejelentett területet legkésőbb az alábbi időpontig be kell vetni:

a) Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália esetében a kérdéses betakarítást megelőző június 30.;

b) az 1782/2003/EK rendelet 80. cikkének (2) bekezdésében említett többi termelő tagállam esetében május 31.

13. cikk

Csökkentési együttható

Az 1782/2003/EK rendelet 82. cikkében említett rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás csökkentési együtthatóját ugyanezen rendelet II. melléklete szerint kell kiszámítani.

14. cikk

Tájékoztatás

1. A tagállamok legkésőbb szeptember 1-jéig közlik a Bizottsággal a nemzeti fajtajegyzékben nyilvántartott, az 1785/2003/EK tanácsi rendelet ( 27 ) I. mellékletének 2. részében meghatározott kritériumok szerint osztályozott fajták listáját.

3. A tagállamok évente felülvizsgálhatják a bázisterületeik vagy alterületeiken fekvő területeik felosztását, illetve azokat az objektív kritériumokat, melyeken ezek a felosztások alapulnak. Ezt az információt a kérdéses betakarítást megelőző május 15-ig el kell juttatni a Bizottságnak.

5. FEJEZET

HÉJAS GYÜMÖLCSŰEKRE VONATKOZÓ TERÜLET ALAPÚ TÁMOGATÁS

15. cikk

A közösségi támogatás megszerzésének feltételei

1. A héjas gyümölcsű fákkal beültetett mezőgazdasági parcellák közül csak azok támogathatók az 1782/2003/EK rendelet 83. cikke szerinti területalapú támogatással, amelyek a 796/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban teljesítik az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételeket.

Ha a parcellán álló héjas gyümölcsű fák különböző fajokhoz tartoznak, a támogatás pedig a fajok között különbséget tesz, a támogathatóság feltétele, hogy a fák hektáronkénti száma a héjas gyümölcsű fáknak legalább az egyik faja esetében elérje az e cikk (3) bekezdésében meghatározott alsó határértéket.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 83. cikke szerinti területalapú támogatás vonatkozásában a támogatható parcellák méretének alsó határa 0,10 hektár. A tagállamok azonban - az adott területek sajátosságait figyelembe vevő objektív szempontok alapján - ennél magasabb értékben is megállapíthatják a parcellaméret alsó határát.

3. A héjas gyümölcsű fák hektáronkénti számának alsó határértéke:

i. mogyorófák esetében 125;

ii. mandulafák esetében 50;

iii. diófák esetében 50;

iv. pisztáciafák esetében 50;

v. szentjánoskenyérfák esetében 30.

A tagállamok azonban - az adott termelés sajátosságait figyelembe vevő objektív szempontok alapján - ennél magasabb értékben is megállapíthatják az ültetési sűrűség alsó határát.

4. Az (1) bekezdés második albekezdésében említett esetekben a támogatás szintje ugyanaz, mint annál a fajnál, amelyre vonatkozóan teljesülnek a támogathatóság feltételei és a támogatás összege a legmagasabb.

16. cikk

Jogosultsági feltételek a nemzeti támogatásra

A 15. cikk az 1782/2003/EK rendelet 87. cikkében meghatározott nemzeti támogatásra vonatkozik.

Az 1782/2003/EK rendelet 87. cikkének sérelme nélkül a tagállam további jogosultsági feltételeket határozhat meg, feltéve, hogy ezek a feltételek megfelelnek a támogatási forma környezetvédelmi, vidéket érintő, szociális és gazdasági célkitűzéseinek és nem okoz diszkriminációt a termelők között. A tagállamok megfelelő lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a nevezett jogosultsági feltételeket a gazdálkodók betartják.

17. cikk

Tájékoztatás

1. A tagállamok a 796/2004/EK rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott kérelmek benyújtásának időpontja előtt minden esetben tájékoztatják a bizottságot legkésőbb:

(a) március 31-ig, a 15. cikk (4) bekezdésében említett magasabb szintek és feltételekről, illetve a 16. cikkben említett kiegészítő feltételekről;

(b) május 15-ig, ahol a tagállam az 1782/2003/EK rendelet 83. cikkének (2) bekezdésével összhangban differenciálja a támogatást, termékenként a területre vonatkozó támogatás szintjét és/vagy a módosított nemzeti garantált területet ("NGT").

2. A Bizottságnak eljuttatandó 1. bekezdés szerinti információk bárminemű módosítása a következő évre vonatkozik és az adott tagállam az efféle módosításokról az azokat igazoló objektív kritériumokkal együtt azonnal tájékoztatja a Bizottságot.

18. cikk

Átmeneti intézkedések

1. A tagállamok meghatározhatják, hogy az 1782/2003/EK rendelet 86. cikkének (2) bekezdésében említett felújítási tervek normál lejárati dátumuk előtt felfüggeszthetők, és ha igen, milyen feltételekkel és ezzel arányos területek válnak jogosulttá a rendelet IV. címének 4. fejezetében meghatározott rendszer keretében.

2. Az 1. bekezdésben említett feltételek meghatározásakor a tagállam biztosítja, hogy:

(a) a tervet nem fejezik be az éves időszak tennivalóinak teljes végrehajtása előtt;

(b) a terv eredeti célkitűzései teljesültek és megfelelnek a tagállam elvárásainak.

6. FEJEZET

KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁSRA SZÁNT BURGONYÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

19. cikk

Jogosultság

Az 1782/2003/EK rendelet 93. cikkében előírt keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás olyan burgonyára nyújtandó, melyre a 2236/2003/EK bizottsági rendelet ( 28 ) 3. cikkében előírt - a 2235/2003/EK bizottsági rendelet ( 29 ) I. mellékletében leírt módszer egyikével meghatározott burgonya nettó tömeg, továbbá az illető burgonyák keményítőtartalma alapján, az ezen rendelet II. mellékletében megadott árakkal összhangban - termeltetési szerződést kötöttek.

Azokra a burgonyákra, melyek keményítőtartalma 13 %-nál alacsonyabb nem fizethető keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a 2236/2003/EK rendelet 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

20. cikk

Minimum ár

A keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatásra érvényes követelmény az, hogy bizonyítani kell, az 1868/94/EK rendelet 4. cikkének a pontjában meghatározottnál, összhangban a 2235/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott árakkal, nem alacsonyabb a gyárnak történő leszállításkor fizetett ár.

A 2236/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

21. cikk

Kifizetés

1. Az 1782/2003/EK rendelet 28. cikkének sérelme nélkül a keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás kifizetését a keményítőgyártáshoz használt burgonyát szállító gazdaság szerinti tagállam teljesíti gazdálkodónként, azután hogy a piaci évre vonatkozó teljes mennyiséget átvette a keményítőgyártó vállalkozó, és azon időponttól számított négy hónapon belül, amelyen az ezen rendelet 20. cikkében említett bizonyítékot bemutatták, és amelyen az ugyanezen rendelet 19. cikkében említett feltételek is teljesültek.

2. A tagállamok a piaci év december 1-jétől kezdődően, a gazdálkodó által a burgonyakeményítő előállító vállalkozásnak abban a piaci évben leszállított keményítőgyártásra szánt burgonyamennyiség különböző részeinek alapján adhatnak előleget. Minden egyes előleget a leszállított keményítőgyártásra szánt burgonya mennyisége után kell adni, melyre a 20. cikkben említett tanúsítványt bemutatták, s mellyel kapcsolatosan a 19. cikkben említett feltételeket betartották.

7. FEJEZET

TEJTÁMOGATÁS ÉS KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

22. cikk

Termelés szüneteltetésének esetei

1. Mikor egy egyéni referenciamennyiség birtokában levő természetes, vagy jogi személy az adott év március 31-től számított tizenkét hónapig nem esik az 1788/2003/EK rendelet 5. cikkének (c) pontjában meghatározott termelői fogalomkörbe, az adott évre nem kaphat tejtámogatást és kiegészítő támogatást, hacsak a határidő lejárta előtt, az illetékes hatóság egyetértését elnyerve nem bizonyítja, hogy a termelést újra elkezdte.

2. Az 1. bekezdést vis maior és az adott termelő termelői kapacitását érintő, illetékes hatóság által elismert megfelelően igazolt esetek esetén nem kell alkalmazni.

8. FEJEZET

ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

Fogalmak

23. cikk

Fogalmak

E fejezet alkalmazásában:

(a) a "kérelmező" alatt értendő bármely mezőgazdasági termelő, aki az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkében említett területen, az említett cikkben előírt támogatásban való részesülés céljából gazdálkodik;

(b) "támogatás" alatt az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkében előírt, energianövényekre vonatkozó támogatás értendő;

(c) "energiatermék" alatt az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkének második bekezdésében említett energiatermékek egyike értendő;

(d) az "elsődleges feldolgozó" alatt értendő bárki, aki mezőgazdasági alapanyagot használ fel (kivéve az alapanyagot közvetlenül az üzemben felhasználó kérelmezőt), s aki annak első feldolgozását az 1782/2003/EK rendelet 88. cikk második bekezdésében említett egy vagy több termék előállításának céljából vállalja;

(e) a "felvásárló" alatt értendő bármely személy, aki a kérelmezővel a 25. cikkben említett szerződést köt, és aki saját számlájára a 24. cikk (1) bekezdésében említett, valamint az 1782/2003/EK rendelet 88. cikke második bekezdésében előírt felhasználásra szánt alapanyagot vásárol.

2. SZAKASZ

Az alapanyag felhasználása

24. cikk

Az alapanyag felhasználása

1. A támogatások hatálya alá tartozó területeken bármely mezőgazdasági alapanyag termeszthető, feltéve hogy elsősorban a (2)-(8) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti energiatermékek előállításához használják fel.

2. Az (1) bekezdésben említett területeken termeszthető cukorrépa, amennyiben bármely, az energiatermékek előállításához használt köztestermék, valamint a cukortartalmú társ- vagy melléktermék használata a 318/2006/EK tanácsi rendelettel ( 30 ) összhangban történik.

3. A kender esetében a 795/2004/EK bizottsági rendelet ( 31 ) 29. cikkét, valamint a 796/2004/EK rendelet 33. cikkét kell alkalmazni.

4. A tagállamok bármilyen mezőgazdasági alapanyagot kizárhatnak a támogatásból, amennyiben ezek az anyagok az ellenőrzés, közegészség, környezet, büntetőjog, vagy a keletkező energiatermék túl jelentéktelen mennyisége szempontjából nehézséget jelentenek.

5. A tagállamok bármely alapanyag esetében meghatározhatnak egy minimálisan megművelendő területnagyságot.

6. Az alapanyagok feldolgozásával nyert energiatermékek gazdasági értékének meg kell haladnia az összes többi, más célra szánt, ilyen feldolgozással nyert, e rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében leírt értékelő módszerrel meghatározott termékét.

7. A (6) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett területeken szójabab termeszthető abban az esetben, ha a szójaliszttől eltérő köztestermékeket energiatermékek előállítására használják fel.

8. Az energiatermékeket legkésőbb a harmadlagos feldolgozónak elő kell állítania.

3. SZAKASZ

Szerződés

25. cikk

Szerződés

1. A 24. cikkben említett alapanyagok termelését az 1782/2003/EK rendelet 90. cikkével összhangban lévő szerződéssel kell szabályozni, az ebben a fejezetben meghatározott feltételek alapján.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, a nem egynyári növények első betakarítását megelőző éveket illetően a kérelmezők írásbeli nyilatkozat útján kérhetik az érintett évben történő ültetést, valamint a betakarítandó alapanyagok energiatermékek előállítására történő felhasználását. A nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az összes érintett alapanyag fajtája és az adott fajtával bevetett terület;

b) az első betakarítási év.

3. Az összevont kérelem mellé, a 796/2004/EK rendelet 11. cikkében előírt határidőig a kérelmező köteles benyújtani az illetékes hatóságokhoz a felvásárlóval vagy az elsődleges feldolgozóval kötött szerződések másolatait, illetve adott esetben a (2) bekezdésben említett nyilatkozatot.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy csak a kérelmező és az elsődleges feldolgozó között jöhet létre szerződés.

A tagállamok előírhatják a kérelmezőknek, hogy minden alapanyagra kössenek egyedi szerződést.

4. A kérelmező gondoskodik arról, hogy a szerződésben legalább a következő adatok szerepeljenek:

a) a szerződő felek neve és címe;

b) a szerződés időtartama;

c) az összes érintett alapanyag fajtája és az adott fajtával bevetett terület;

d) az alapanyagok becsült mennyiségének leszállítására vonatkozó bármely feltétel;

e) a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalása a 27. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére;

f) az elsődleges feldolgozó vagy a felvásárló kötelezettségvállalása, hogy az alapanyagokat ezzel a fejezettel összhangban használja fel.

4. SZAKASZ

Reprezentatív hozamok, az alapanyagok szállítása és a szállítandó mennyiségek

26. cikk

Reprezentatív hozamok

1. A tagállamok megfelelő eljárás segítségével minden évben határidőre megállapítják az elérendő reprezentatív hozamokat az alapanyagok minden fajtájára, és erről értesítik az érintett kérelmezőket.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy határozhatnak, hogy az egynyári növények kivételével nem állapítanak meg reprezentatív hozamokat. Abban az esetben, ha a 27. cikk (1) bekezdésének második albekezdése által előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a betakarított alapanyagok szállítási kötelezettségét nem teljesítik, a tagállamok megfelelő eljárás segítségével reprezentatív hozamokat állapítanak meg azokra a növényekre, amelyek esetében ez a veszély fennáll.

27. cikk

Az alapanyagok szállítása és a szállítandó mennyiségek

1. A kérelmező a következőket szállítja a felvásárlónak vagy az elsődleges feldolgozónak:

a) legalább a reprezentatív hozamnak megfelelő mennyiségű alapanyagot;

b) minden olyan növényből készített alapanyagot, amelyre a tagállamok éltek a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott lehetőséggel.

A tagállamok megfelelő ellenőrzési intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az első albekezdés b) pontjában meghatározott alapanyagok szállítási kötelezettségét teljesíteni tudják.

2. A kérelmezők, felvásárlók vagy elsődleges feldolgozók a felvásárló vagy elsődleges feldolgozó és a kérelmező aláírásával ellátott írásbeli nyilatkozatot nyújtanak be az illetékes hatóságnak az alapanyagok beszállításáról. A nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a szállítás dátuma;

b) minden fajtából a beszállított mennyiség.

3. A felvásárlók vagy elsődleges feldolgozók az (1) bekezdésben meghatározott módon szállítják az alapanyagot, és biztosítják azonos mennyiségű hasonló alapanyag felhasználását a Közösségen belül legalább egy energiatermék gyártására.

4. A felvásárlók a kérelmezőktől átvett összes alapanyag mennyiségével azonos mennyiséget szállítanak az elsődleges feldolgozó(k)hoz.

5. Az elsődleges feldolgozó azonos mennyiségű alapanyagot, köztesterméket vagy mellékterméket használhat egy vagy több energiatermék előállításához.

Az első albekezdésben említett esetben, vagy ha a felvásárló a betakarított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiséget elad, úgy az elsődleges feldolgozó vagy a felvásárló tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyiknél a 31. cikkben említett biztosítékot letétbe helyezte, vagy a 37. cikk alkalmazása esetén az érintett felvásárló vagy elsődleges feldolgozó engedélyezéséért felelős illetékes hatóságot. Amennyiben a szóban forgó mennyiség egy másik tagországban kerül felhasználásra, nem pedig ott, ahol az alapanyagot betakarították, úgy az érintett tagállamok illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást a szóban forgó ügyletről.

6. A szerződéses kapcsolatokat szabályozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban az elsődleges feldolgozó megbízhat egy harmadik felet azzal, hogy a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelőnél az alapanyagot felvásárolja. Az elsődleges feldolgozó ez esetben is egy személyben felel az ezen fejezetben meghatározott kötelezettségekért.

28. cikk

Rendkívüli események

Az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmény vagy vis maior bekövetkezte esetén a kérelmező a 796/2004/EK rendelet 72. cikkében meghatározott eljárás keretében értesítheti az illetékes hatóságot, hogy rendkívüli események miatt a 25. cikk szerinti szerződésben megjelölt alapanyagok egészét vagy egy részét nem lesz képes szállítani. Miután az illetékes hatóság kellőképpen megbizonyosodott a szóban forgó rendkívüli eseményekről, engedélyezheti a felvásárlónak vagy az elsődleges feldolgozónak szállítandó mennyiségek módosítását.

5. SZAKASZ

A támogatás kifizetésének feltételei

29. cikk

Kifizetés

1. A 796/2004/EK rendelet 51. cikke és e rendelet 30. cikke szerint kiszabható szankciók sérelme nélkül a támogatás csak akkor fizethető ki, ha:

a) a 25. cikkel összhangban a szerződés másolatát az illetékes hatóságnál letétbe helyezték;

b) a 31. cikkben előírt biztosíték letétbe helyezése megtörtént, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 37. cikk vonatkozik;

c) a 27. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtották az illetékes hatóságnak;

d) az illetékes hatóság ellenőrizte, hogy a 25. és 27. cikkben megállapított feltételek minden kérelem esetében teljesültek.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve és a 796/2004/EK rendelet 51. cikkében meghatározott csökkentések és kizárások, valamint az e rendelet 30. cikke szerinti szankciók sérelme nélkül a támogatás a nem egynyári növények első betakarítását megelőző évekre vonatkozóan akkor kerül kifizetésre, ha a 25. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatot az illetékes hatósághoz benyújtották, ez utóbbi pedig ellenőrizte a 25. cikk (2) bekezdésének való megfelelést.

30. cikk

Szankciók hamis szállítási nyilatkozat esetén

Abban az esetben, ha az ellenőrzések során kiderült, hogy a 27. cikk (2) bekezdése szerinti szállítási nyilatkozatot szándékosan meghamisították, a kérelmező elveszíti a támogatásra való jogosultságát. Amennyiben a támogatás már kifizetésre került, a támogatást a 796/2004/EK rendelet 73. cikkének rendelkezéseivel összhangban vissza kell téríteni. A nem egynyári növények esetén a már kifizetett összegeket az utolsó még támogatható kifizetésig kell visszatéríteni.

6. SZAKASZ

A felvásárlókra és az elsődleges feldolgozókra vonatkozó kötelezettségek

31. cikk

Biztosítékok

1. A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó saját illetékes hatóságánál a (2) bekezdésben előírt módon biztosítékot helyez letétbe, az érintett tagállamban az adott évre vonatkozó kifizetésmódosításoknak a 796/2004/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti határidejéig. A tagállamok azonban a 2220/85/EGK bizottsági rendelet ( 32 ) 5. cikkének feltételei alapján eltekinthetnek a biztosíték követelményétől.

2. A letétbe helyezendő biztosíték mértékét minden egyes alapanyag esetében a hektáronkénti 60 eurós összeg és az érintett felvásárló vagy elsődleges feldolgozó által aláírt szerződés tárgyát képező és az előirányzott alapanyag-termelésre használt megművelt teljes földterület szorzatát alapul véve kell kiszámítani.

3. A nem egynyári növények előállításának esetében azonban a biztosítékot csak az első betakarítás évében kell letétbe helyezni, és a szerződés hatályának teljes időtartama alatt érvényesnek kell lennie.

4. Amikor a szerződést a 28. cikk szerint módosítják, a biztosítékot is aszerint kell módosítani.

5. A 2220/85/EGK rendelet 20-24. cikkének sérelme nélkül a felvásárló által elhelyezett biztosítékot felszabadítják, miután a szóban forgó alapanyagot leszállították az elsődleges feldolgozónak, amennyiben a felvásárló illetékes hatósága felé igazolták, hogy az elsődleges feldolgozó saját illetékes hatóságánál egyenlő értékű biztosítékot helyezett letétbe. Amennyiben az elsődleges feldolgozás a 37. cikk rendelkezéseit alkalmazó tagállamban történik, úgy a felvásárló által letétbe helyezett biztosítékot azután szabadítják fel, miután a szóban forgó alapanyagot leszállították az engedélyezett elsődleges feldolgozónak.

32. cikk

A felvásárló és feldolgozó számára megszabott elsődleges, másodlagos és alárendelt követelmények

1. A 2220/85/EGK bizottsági rendelet 20. cikke értelmében az elsődleges követelmények az alábbi kötelezettségekből állnak:

a) a felvásárlók a 27. cikk (4) bekezdése értelmében kötelesek a teljes mennyiségű alapanyagot leszállítani az elsődleges feldolgozónak;

b) az elsődleges feldolgozó köteles legalább a 27. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított alapanyag-mennyiséget a szerződésben meghatározott végtermékké feldolgozni;

c) az elsődleges feldolgozónak a 24. cikk (6) bekezdésben említett, az alapanyagok feldolgozásával nyert energiatermékek gazdasági értékével kapcsolatos kötelezettsége.

2. Az elsődleges feldolgozó arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az alapanyagokat a betakarítást követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, a 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének értelmében másodlagos követelménynek minősül.

3. A 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében az alárendelt követelmények a felvásárlók és az elsődleges felhasználók esetében az alábbi kötelezettségekből állnak:

a) kötelesek átvenni a kérelmezők által a 27. cikk (3) bekezdésével összhangban szállított alapanyag-mennyiséget;

b) kötelesek a 27. cikk (2) bekezdésében említett szállítási nyilatkozatot aláírni;

c) adott esetben kötelesek a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül biztosítékot letétbe helyezni.

4. A 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó elsődleges kötelezettsége, hogy fogadja és elősegítse az illetékes hatóságok által végzendő helyszíni ellenőrzéseket, illetve hogy átadja az e rendelet 38. cikkében említett nyilvántartást.

7. SZAKASZ

Az alapanyag üzemben történő felhasználásának különös szabályai

33. cikk

Az alapanyag üzemben történő felhasználása

1. A 25. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok engedélyezhetik a kérelmezőknek:

(a) az ex 0602 90 41 által említett rövid tenyészidejű fák vagy a betakarított 1201 00 90 , 1205 10 90 , 1205 90 00 , 1206 00 91 és 1206 00 99 KN kódú gabonafélék és olajnövények használatát:

(i) tüzelőanyagként mezőgazdasági üzemük fűtésére;

(ii) a mezőgazdasági üzemben energia, valamint bioüzemanyag előállítására;

(b) az üzemük területén betakarított összes alapanyag a 2711 29 00 KN-kód által szabályozott biogázzá történő átalakítását.

A tagállam dönthet arról, hogy a kérelmezők számára engedélyezi az első albekezdés a) pontjában előírtaktól eltérő meghatározott mezőgazdasági alapanyagok felhasználását, feltéve hogy azok összhangban állnak a megfelelő ellenőrzési intézkedésekkel.

2. Amennyiben e cikk (1) bekezdése alkalmazandó, a 25. cikket figyelmen kívül kell hagyni. Az összevont kérelem mellé, valamint a 796/2004/EK rendelet 11. cikkében meghatározott dátumig a kérelmezőknek írásbeli nyilatkozatot kell eljuttatniuk illetékes hatóságaikhoz, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

(a) az összes érintett alapanyag fajtája és az adott fajtával bevetett terület;

(b) adott esetben az első betakarítási év;

(c) a kérelmező kötelezettségvállalása, hogy e cikk (1) bekezdésével és a 24. cikk (1) bekezdésével összhangban álló nyilatkozatban foglalt alapanyagot a tagállamok által meghatározott határidőig - amely nem lehet később, mint a betakarítást követő második év július 31-e - felhasználja és közvetlenül feldolgozza;

(d) az alapanyag tervezett végfelhasználása és a tervezett átalakítás műszaki leírása.

3. E fejezet rendelkezései alkalmazandók az érintett mezőgazdasági termelőkre, amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik.

34. cikk

Az üzemben felhasználandó alapanyagok mennyisége

1. A kérelmezőknek a következőket kell használnia az üzemben:

(a) legalább a 26. cikkben említett reprezentatív hozammal azonos mennyiségű alapanyagot; vagy

(b) az összes betakarított alapanyagot, amennyiben nem állapítottak meg reprezentatív hozamot.

A tagállamok megfelelő ellenőrző intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni az első albekezdés b) pontjában előírt kötelezettségnek.

2. A kérelmezők a tagállamok által meghatározott határidőig betakarítási nyilatkozatot nyújtanak be illetékes hatóságukhoz, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

(a) a betakarítás időpontját;

(b) a betakarított alapanyag mennyiségét.

3. Az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (4) bekezdésében említett rendkívüli körülmény vagy vis maior bekövetkezte esetén a kérelmező a 796/2004/EK rendelet 72. cikkével összhangban értesítheti az illetékes hatóságot, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett alapanyagok egészét vagy egy részét nem lesz képes betakarítani. Miután az illetékes hatóság kellőképpen megbizonyosodott a szóban forgó rendkívüli eseményekről, engedélyezheti az üzemben felhasználandó mennyiségek módosítását.

35. cikk

Ellenőrzések

A 796/2004/EK rendelet 24. és 26. cikkében, valamint e rendelet 37. cikkének (4) és (6) bekezdésében előírt ellenőrzések sérelme nélkül a tagállamok e rendelet 33. cikkének (1) bekezdését alkalmazva megfelelő ellenőrző intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítása érdekében, hogy:

(a) a 34. cikkel összhangban az alapanyagok megfelelő mennyisége kerüljön betakarításra.

Az ellenőrző intézkedéseknek legalább a következőkre kell kiterjednie:

(i) a betakarított mennyiség adminisztratív ellenőrzése, hogy a 34. cikknek való megfelelést biztosítsák;

(ii) a 34. cikk (2) bekezdésével összhangban helyszíni ellenőrzések kivitelezése a kérelmező által deklarált betakarított mennyiség ellenőrzésére a gazdaságok legalább 10 %-ában;

(b) az a) pontban említett alapanyagok az üzemben közvetlenül kerülnek felhasználásra vagy 2711 29 00 KN-kód által szabályozott biogázzá alakítják át őket.

36. cikk

Kifizetések

1. A 796/2004/EK rendelet 51. cikke és e rendelet (2) bekezdése szerint kiszabható csökkentések és kizárások sérelme nélkül a támogatás csak akkor fizethető ki, ha:

(a) a 34. cikk szerint esedékes alapanyag-mennyiséget betakarították;

(b) a 33. cikk (2) bekezdésében és a 34. cikk (2) bekezdésében előírt nyilatkozatokat eljuttatták az illetékes hatósághoz;

(c) a 35. cikk a) pontjában előírt ellenőrzéseket az illetékes hatóság végrehajtotta.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének sérelme nélkül, amennyiben kiderül, hogy a kérelmező szándékosan az e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett hamis betakarítási nyilatkozatot adott be, a támogatásra való jogosultságát elveszíti. Amennyiben a támogatás már kifizetésre került, a támogatást a 796/2004/EK rendelet 73. cikkével összhangban vissza kell téríteni.

Amennyiben az alapanyagokat a 33. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett határidőig nem dolgozták fel energiatermékké, akkor a szóban forgó betakarításért kifizetett támogatást a 796/2004/EK rendelet 73. cikkével összhangban vissza kell téríteni, a mezőgazdasági termelőt pedig ki kell zárni a következő évben az energianövényekre vonatkozó támogatásból.

36a. cikk

A tagállamok szabadon határozhatnak e szakasz 2008. január 1-jétől történő alkalmazásáról.

8. SZAKASZ

Az engedélyezés választható rendszere

37. cikk

Az engedélyezés választható rendszere

1. A 31. cikktől eltérve a tagállamok határozhatnak saját engedélyezési rendszer felállításáról a felvásárlók és az elsődleges felhasználók tekintetében (a továbbiakban: elismert piaci szereplők).

A tagállamoknak az alkalmazását megelőző év november 1-jéig nyilvánosságra kell hozni az első albekezdésben említett határozatot. A 2007-es évre azonban a tagállamoknak 2007. március 1-jéig kell nyilvánosságra hozni határozataikat.

E fejezet rendelkezései alkalmazandók azokra a tagállamokra, amelyek az első albekezdés alkalmazása mellett döntöttek, amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik.

2. Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntött, el kell fogadnia az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelést biztosító rendelkezéseket és intézkedéseket. A tagállamoknak különösen a piaci szereplők engedélyezésének feltételeit kell lefektetnie, biztosítva legalább az alábbi feltételek teljesülését:

(a) a felvásárlók esetében:

(i) a felvásárlóként való működéshez és a 38. cikkben említett nyilvántartás elvégzéséhez megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkezik;

(ii) legalább egy elsődleges feldolgozóval szerződéses viszonyban áll alapanyag szállítására vagy elegendő ideig végzett kereskedelmi tevékenységet;

(b) az elsődleges feldolgozók esetében:

(i) az elsődleges feldolgozóként való működéshez és a 38. cikkben említett nyilvántartás elvégzéséhez megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkezik;

(ii) a 24. cikk (1) bekezdésében említett, legalább egy energiatermék előállításához elegendő termelői kapacitással rendelkezik.

3. A tagállamoknak a (6) bekezdésben említett lista megjelenése előtt ki kell dolgozniuk a piaci szereplők jóváhagyási folyamatának ellenőrzésére szolgáló eljárást.

4. Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy elismert piaci szereplő nem teljesíti az e fejezetben megállapított kötelezettségeit vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglaltakat, vagy ha a felvásárló vagy elsődleges feldolgozó nem fogadja el és nem teszi lehetővé az illetékes hatóság általi helyszíni ellenőrzést és/vagy nem bocsátja rendelkezésre a 38. cikkben említett adatokat, a tagállamok rendelkeznek a megfelelő szankciók alkalmazásáról. A szankciók mértékét a jogsértés súlyosságának fényében és a 32. cikkben megállapított követelmények be nem tartásáért visszatartott biztosíték arányában kell megállapítani.

5. Ha az elismert piaci szereplő súlyos gondatlanság miatt nem teljesíti az e fejezetben foglalt vagy a nemzeti szinten előírt rendelkezéseket, a tagállam visszavonhatja a piaci szereplő engedélyét a tagállam által meghatározandó időszakra.

6. A támogatás éve előtti év december 15-ig a tagállamoknak nyilvánosságra kell hozniuk az engedélyezett felvásárlók és elsődleges feldolgozók listáját. A 2007. évre jóváhagyott támogatások esetében azonban az elismert felvásárlók és elsődleges feldolgozók listáját legkésőbb 2007. április 15-ig kell közzétenni.

7. Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés alkalmazása mellett dönt, a támogatást csak annak a kérelmezőnek fizetik ki, aki elismert felvásárlóval vagy feldolgozóval áll szerződéses viszonyban, feltéve hogy azok is az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntő tagállamban székhellyel rendelkeznek.

9. SZAKASZ

Ellenőrzések

38. cikk

Nyilvántartások vezetése

1. A tagállam illetékes hatósága határozza meg a 33. cikk (1) bekezdése szerint a felvásárló, a feldolgozó, illetve a kérelmező által nyilvántartandó adatokat és azok frissítésének gyakoriságát, amely legalább havi rendszerességgel történik.

2. A feldolgozók esetében a nyilvántartásoknak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a feldolgozásra vásárolt különböző alapanyagok mennyisége;

b) a feldolgozott alapanyagok mennyisége és az azokból nyert végtermékek, társtermékek, valamint melléktermékek mennyisége és típusa;

c) a feldolgozás alatt képződött hulladék;

d) a megsemmisített mennyiségek és a megsemmisítés okai;

e) a feldolgozó által értékesített vagy átruházott termékek mennyisége és típusa, valamint az elért árak;

f) adott esetben a későbbi feldolgozók neve és címe.

3. A felvásárlók esetében a nyilvántartásoknak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az e rendszer keretében minden feldolgozásra vásárolt és eladott alapanyag mennyisége;

b) az elsődleges feldolgozók neve és címe.

4. A 33. cikk (1) bekezdésében említett kérelmezők esetében a nyilvántartásnak a betakarítás és az üzemben való feldolgozás nyomon követhetősége érdekében legalább egy készletnyilvántartást kell tartalmaznia.

5. A felvásárló, illetve az elsődleges feldolgozó illetékes hatósága ellenőrzi, hogy a benyújtott szerződés megfelel-e a 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Amennyiben azoknak nem felel meg, a kérelmező illetékes hatóságát értesíteni kell.

6. A 24. cikk (6) bekezdésében említett termékek gazdasági értékének kiszámítása érdekében az érintett illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett információk alapján összehasonlítják az összes energiatermék értékének összegét az ugyanazon feldolgozási művelet során nyert, más felhasználásra szánt termékek értékének összegével. Az egyes értékösszeget az adott mennyiség, valamint az előző gazdasági év ellenőrzött gyártelepi átlagárának a szorzata adja. Amennyiben ezek az árak nem állnak rendelkezésre, a szükséges árakat - elsősorban a 39. cikk (1) bekezdésében említett információk alapján - az illetékes hatóság határozza meg.

39. cikk

A feldolgozás ellenőrzése

1. Az első feldolgozók benyújtják illetékes hatóságaikhoz a szükséges, a szóban forgó feldolgozási szakaszokra vonatkozó információkat, különösen az árak, illetve a végtermékek előállítható mennyiségének meghatározásához használt technikai feldolgozási együtthatók tekintetében.

2. A felvásárló székhelyéül szolgáló tagállam illetékes hatósága a felvásárlónak az adott tagállam területén működő létesítményei legalább 25 %-ában ellenőrzéseket végez, amelyeket kockázatelemzés alapján választ ki. A fizikai vizsgálatokból és a kereskedelmi okmányok vizsgálatából álló ellenőrzések célja, hogy megbizonyosodjanak az alapanyag-vásárlások és az ennek megfelelő szállítások, valamint a 32. cikkben meghatározott elsődleges, másodlagos és alárendelt követelményeknek való megfelelés közötti összhangról.

(3. Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a feldolgozás történik, ellenőrzi a 24. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek, valamint a 32. cikkben meghatározott elsődleges, másodlagos és alárendelt követelményeknek a betartását a területén működő feldolgozói létesítmények legalább 25 %-ában, amelyeket kockázatelemzés alapján választ ki. Az ilyen ellenőrzéseknek ki kell terjedniük legalább:

a) az összes energiatermék értéke összegének összehasonlítására az összes többi olyan, más felhasználási célra szánt termék értékének összegével, amely ugyanannak a feldolgozási folyamatnak a terméke;

b) a feldolgozó gyártási rendszerének ellenőrzésére, beleértve a fizikai ellenőrzéseket és a kereskedelmi okmányok ellenőrzését annak igazolása céljából, hogy az alapanyagok, végtermékek, társtermékek és melléktermékek átadása között összhang van.

Az első albekezdés b) pontjában említett ellenőrzések elvégzése érdekében az illetékes hatóságok különös figyelmet szentelnek az adott alapanyag technikai feldolgozási együtthatóinak. Amennyiben a közösségi jogszabályokban léteznek az exportra vonatkozó ilyen jellegű együtthatók, úgy azokat kell alkalmazni. Amennyiben a közösségi joganyag ilyen együtthatókat nem, de más együtthatókat tartalmaz, akkor azokat kell alkalmazni. Minden más esetben, az ellenőrzéseket az érintett feldolgozóipar által általánosságban elfogadott együtthatók alapján kell elvégezni.

4. A 33. cikk (1) bekezdésében említett feldolgozási műveleteket illetően az ellenőrzést a kérelmezők kockázatelemzéssel kiválasztott 10 %-ánál kell végrehajtani, a következő adatok alapján végzett kockázatelemzés eredményére való figyelemmel:

a) a támogatás összege;

b) a feldolgozásra bejelentett termelési típusok, különös tekintettel a nem egynyári növényekre;

c) a mezőgazdasági parcellák száma;

d) az előző évhez képest végbement változás;

e) az előző évek során végzett ellenőrzések eredményei;

f) más, a tagállamok által, a benyújtott bejelentéseket reprezentáló tényező alapján meghatározott paraméterek.

5. A (4) bekezdésben említett ellenőrzések legalább a következőkre terjednek ki:

a) az összes energiatermék értéke összegének összehasonlítására az összes többi olyan, más felhasználási célra szánt termék értékének összegével, amely ugyanannak a feldolgozási folyamatnak a terméke;

b) az alapanyagok üzemben történő felhasználását és feldolgozását lehetővé tévő rendszerek megléte.

6. Amennyiben a (4) bekezdésben említett ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóság az év folyamán kiegészítő ellenőrzéseket végez, ezt követően pedig megnöveli azoknak a kérelmezőknek az arányát, akiknél a következő évben a 796/2004/EK rendelet 26. cikkének (3) bekezdésével összhangban helyszíni ellenőrzést fog végezni.

7. Amennyiben rendelkeztek arról, hogy a (2), (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések egyes elemeit minta alapján el lehet végezni, annak a mintának megbízható és a jellegzetességeket megmutató ellenőrzési szintet kell biztosítania.

8. Minden helyszíni ellenőrzésről a felügyelő aláírásával ellátott ellenőrzési jelentés készül, amely tartalmazza az elvégzett ellenőrzés részleteit. A jelentésben szerepelnie kell:

a) az ellenőrzés időpontjának;

b) a jelen lévő személyeknek;

c) az ellenőrzött időszaknak;

d) az ellenőrzés módszerének, adott esetben beleértve a mintavételi módszerekre való utalást is;

e) az ellenőrzés eredményeinek.

40. cikk

Kiegészítő intézkedések és kölcsönös segítségnyújtás

1. A tagállamok gondoskodnak minden olyan kiegészítő intézkedésről, amely ezen fejezet eredményes alkalmazásához szükségszerű, és kölcsönösen segítik egymást a szóban forgó fejezetben meghatározott ellenőrzések végrehajtásában. Amennyiben az alkalmazandó csökkentésekről vagy kizárásokról ez a fejezet nem rendelkezik, úgy a tagállamok a támogatások engedélyezési eljárása során saját szankcióikat alkalmazhatják a piaci szereplőkkel szemben.

2. A tagállamok a szükséges, illetve az e fejezetben előírt mértékben kölcsönösen segítik egymást annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony ellenőrzést, és lehetővé tegyék a benyújtott okmányok hitelességének és a továbbított adatok pontosságának ellenőrzését.

10. FEJEZET

VETŐMAGRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

46. cikk

Minősített vetőmagok

Az 1782/2003/EK rendelet 99. cikkének alkalmazása esetén a támogatást a 66/401/EGK, a 66/402/EGK és a 2002/57/EK irányelvekben meghatározottak szerint alap- és hivatalosan minősített vetőmag termelésére kell nyújtani, megfelelve az ezekben az irányelvekben meghatározott előírásoknak és feltételeknek, illetve összhangban ennek a rendeletnek 47. és 50. cikkeivel.

47. cikk

A vetőmagok termesztése

1. Vetőmagot:

(a) vagy a vetőmagüzem és a nemesítő vagy vetőmagtermesztő között létrejött szerződés szerint kell termelni,

(b) v agy közvetlenül a vetőmagüzem vagy nemesítő által; ezt a fajta termelést termesztési nyilatkozattal kell igazolni.

2. Az 1. bekezdésben említett vetőmagüzemeket és nemesítőket a tagállamok hagyják jóvá, vagy veszik nyilvántartásba. A tagállam által történő jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel az egész Közösségben érvényes.

3. Egy olyan vetőmagüzem vagy nemesítő, amely nem a 2. bekezdésben említett jóváhagyás vagy nyilvántartásba vétel tagállamában termeszt vagy termesztett vetőmagot, a másik tagállam illetékes hatóságának kérés esetén rendelkezésre bocsátja az összes információt, amely a támogatásra való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges.

48. cikk

Területi jogosultság

A tagállamok csak a területükön betakarított vetőmagra nyújtanak támogatást azon naptári év alatt, amelyben a megállapított támogatásra vonatkozó piaci év kezdődik.

A támogatást az összes vetőmagtermelőnek nyújtják, olyan feltételek szerint, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó egyenlő elbánás érvényesüljön, függetlenül attól, hogy a Közösség mely részén található létesítményük.

49. cikk

Vetőmagok forgalmazása

Támogatás csak azzal a feltétellel adható, ha a vetőmagot az átvevő legkésőbb a betakarítást követő év június 15-ig vetés céljából valóban forgalomba hozza. "Forgalomba hozva" alatt olyan rendelkezésre álló vagy készlettel rendelkező üzemet kell érteni, amely másik személynek értékesítési felhívást, ajánlatot tesz, értékesítést vagy átadást eszközöl.

49a. cikk

Előlegkifizetések

A tagállamok a vetőmagtermelőket előlegkifizetésekben részesíthetik az adott piaci év december 1-jétől. A 49. cikk értelmében vetés céljából forgalomba hozott vetőmag mennyiségével arányosan kell az ilyen kifizetéseket teljesíteni, feltéve hogy a 10. fejezet összes feltétele teljesül.

50. cikk

Cannabis sativa L. fajták

Az 1782/2003/EK rendelet 99. cikkének (4) bekezdése értelmében azon Cannabis sativa L. fajták jogosultak közvetlen támogatásra, amelyek szerepelnek a támogatás tárgyévének március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv 17. cikkével összhangban közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében, a Finola és Tiborszállási fajták kivételével.

11. FEJEZET

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

A szántóföldi növények területalapú támogatásra való jogosultság általános rendelkezései

51. cikk

Jogosult terület

1. Az 1782/2003/EK rendelet 10. fejezetének alkalmazásában:

(a) "állandó legelő" alatt a 796/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikk (2) pontjának értelmében vett "állandó legelőt" kell érteni;

(b) "állandó kultúra" alatt a 795/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikk (c) pontjának értelmében vett "állandó kultúrát" kell érteni.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 108. cikk első bekezdésének alkalmazásában az állandó legelőnek minősül az a földterület 2003-ban:

(a) melyet a gazdálkodó 2003. évre vonatkozó támogatási kérelmében állandó legelőnek jelölt meg,

illetve

(b) melyet a gazdálkodó 2003. évre vonatkozó támogatási kérelmében nem jelölt meg, hacsak nem lehet bizonyítani, hogy a földterület 2003-ban nem volt állandó legeltetés alatt.

3. Az 1782/2003/EK rendelet 108. cikk harmadik bekezdése szerint a tagállamok csak akkor mentesülnek ennek a cikknek az első bekezdése alól, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

(a) az átalakítási programok által érintett területek esetén, melyeket "közhatóság által kötelezett üzem szerkezetének és/vagy jogosult földterületének változása" érint, a tagállam lépéseket tesz arra vonatkozólag, hogy a szántóföldi növények terület alapú támogatásaira jogosult teljes mezőgazdasági terület jelentősen ne növekedjen; ez kiegyenlítő intézkedésként magával vonhatja a korábban jogosult területek jogosulatlanná történő átminősítését; a szerkezetátalakítási program szerint a tagállam által újonnan jogosult területnek nyilvánított területek 5 %-nál nagyobb mértékben nem léphetik túl az ezen program keretében újonnan jogosulatlannak nyilvánított területeket;

(b) a közbeavatkozás egyik-másik formájának esetében, mikor ezeknek a beavatkozásoknak a hatására a korábban szántóföldi növények terület alapú támogatására jogosulatlannak minősített területen a gazdálkodó normál mezőgazdasági tevékenységének folytatása végett szántóföldi növényt termeszt és a szóban forgó beavatkozás azt eredményezi, hogy az eredetileg jogosult terület megszűnik annak lenni, a tagállam sem átmenetileg, sem állandó időre nem növelheti a jogosult területük nagyságát a teljes bázisterületük 0,1 %-ánál nagyobb mértékben;

(c) amennyiben a gazdálkodó megfelelő és objektív okokkal indokolni tudja gazdaságában a szántóföldi növények terület alapú támogatására nem jogosult terület felcserélését arra jogosult területre, a tagállamok ellenőrzik, hogy az ilyen cserék visszautasítására nincs érvényes indok, különösképpen a környezeti kockázatok szempontjából, és a Bizottságnak benyújtandó tervben bizonyítékokat biztosít, hogy a teljes jogosult terület nagysága változatlan marad; a cserék következtében az üzem jogosult összes területének nagyságában semmilyen körülmények között nem következhet be növekedés; a tagállam gondoskodik egy olyan rendszer használatáról, mely ezeknek a változásoknak a jóváhagyását és előzetes bejelentését lehetővé teszi.

52. cikk

A kifizetés feltételei

A 2. cikk sérelme nélkül a szántóföldi növények terület alapú támogatását csakis azokra a területekre kell kifizetni:

(a) melyek a szántóföldi növények termesztésére éghajlatilag és mezőgazdaságilag alkalmas régiókban helyezkednek el; a tagállamnak jogosítványa van annak eldöntésére, hogy akármelyik régió bizonyos szántóföldi növények termesztésére nem alkalmas;

(b) melyeken a szántóföldi növényt normális fejlődési körülmények között legalább a virágzás kezdetéig meghagyják.

A durumbúzát illetően ezen kívül a növényt a helyi előírások szerint kell termeszteni legalább addig a június 30-ig, melyre a kifizetés vonatkozik, hacsak ezt a dátumot megelőzően nem kerül sor betakarításra a teljes érettség miatt.

53. cikk

Regionális mennyiség

1. Amennyiben a termelő szántóföldi növények terület alapú támogatására jogosult területei egynél több termelési régióban találhatók, a fizetendő támogatás összegét a kérelmében szereplő egyes területek régió szerinti elhelyezkedése határozza meg.

2. Azok a tagállamok, amelyek a kukoricát külön kezelik azokban a régiókban, ahol a kukoricát elsősorban szilázsnak termesztik, jogosultak arra, hogy a kérdéses régióban levő összes kukoricával bevetett területre annak a régiónak a takarmánynövény hozamát alkalmazzák.

2. SZAKASZ

Egyes szántóföldi növényeket szabályozó külön rendelkezések

54. cikk

Fűszilázs

1. Az 1782/2003/EK rendelet 100. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában "fűszilázs" alatt azokon a területeken termesztett növényt kell érteni, melyeket fűszerű, zöld állapotban egy évben legalább egyszer, zárt környezetben történő anaerob erjesztés céljából betakarított növények termesztésére használnak.

A 66/401/EGK irányelv szerint minősített fűvetőmag termesztése céljából nyilvántartott területek a kérdéses piaci évben nem részesülhetnek a szántóföldi növények terület alapú támogatásából.

2. Ennek a fejezetnek a rendelkezéseit az 52. cikk első bekezdésének (b) pontjában meghatározott, virágzással kapcsolatos feltételek kivételével, a fűszilázsra kell alkalmazni.

3. Azokban a tagállamokban, amelyekben a IV. mellékletben meghatározott külön fűszilázsnak fenntartott területet jelölnek ki, a gazdálkodók a fűszilázsra vonatkozó területi kifizetésekre lesznek jogosultak.

55. cikk

Durumbúza

1. Az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkében meghatározott durumbúzára vonatkozó kiegészítő támogatás és külön támogatás csak ott lehet érvényes, ahol:

(a) az 1782/2003/EK rendelet 101. cikkében említettek szerint területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be a durumbúzával bevetett ugyanazon számú hektárra vonatkozóan;

(b) a 66/402/EGK rendelettel összhangban levő minimális mennyiségű minősített vetőmagot használnak.

2. A támogatás nyújtásának évét megelőző év október 31-ig a tagállamok meghatározzák a gazdálkodóknak, illetve értesítik őket az adott tagállam mezőgazdasági gyakorlatával összhangban levő minimálisan felhasználandó minősített vetőmagmennyiségről.

56. cikk

Rostlen és rostkender

1. A rostlenre és rostkenderre vonatkozó terület alapú kifizetésekhez az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

(a) Az 1782/2003/EK rendelet 106. cikkének első bekezdésében említett szerződés, vagy kötelezettségvállalás másolatának annak az évnek legkésőbb szeptember 15-ig történő benyújtása, amelyikre a támogatás vonatkozik, vagy a egy a tagállam által meghatározott korábbi dátumra;

(b) rostkender esetén olyan fajta vetőmagjának használata, amely fajta szerepel a támogatás tárgyévének március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv 17. cikkével összhangban közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében, a Finola és Tiborszállási fajták kivételével, és amely vetőmagot a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel összhangban minősítettek.

2. A rostkenderre vonatkozó terület alapú kifizetés alkalmazásában a tagállamok meghatározhatják azt a minimális vetési arányt, mely a jó kendertermesztői gazdálkodásnak megfelel.

57. cikk

A vetés dátuma

Az 1782/2003/EK rendelet 109. cikkétől eltérve a tagállamok június 15-nél nem később kitolhatják a vetés utolsó időpontját ugyanezen rendelet VIII. mellékletében felsorolt növényekre azokban az adott tagállam által meghatározott övezetekben, melyek ugyanazon mellékletben kijelölt régiókban találhatók.

3. SZAKASZ

Bázisterületek, referenciahozamok és felső határok

58. cikk

Öntözött és nem öntözött földterületek

1. Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 103. cikkében említett regionalizációs tervek eltérő hozamokat jelölnek meg öntözött és nem öntözött területekre, a tagállamok szabályokat állapítanak meg annak meghatározására, hogy az adott piaci évben a területek öntözöttek vagy sem. Különösképpen meghatározzák:

(a) azoknak a szántóföldi növényeknek a listáját, melyekre az öntözött hozamnak megfelelő területalapú támogatás nyújtható;

(b) annak az öntözőberendezésnek a leírását, melynek a gazdálkodó birtokában kell lenni; ennek a berendezésnek arányosan meg kell felelni az adott területnek és lehetővé kell tennie a növény növekedési fázisaiban tapasztalható fejlődéshez a szükséges vízmennyiség szállítását;

(c) a megfelelő öntözési időszak.

2. Az 1. bekezdés nem alkalmazható a spanyol "regadío" termelési régióiban, vagy más olyan régiókban, ahol az öntözés a parcellákhoz tartozó, annak a megkülönböztetést illetve a felsorolásba való bekerülését lehetővé tevő, történelmileg hagyományosan alkalmazott módszer.

59. cikk

A bázisterület túllépése

1. A regionális bázisterületek túllépésének az 1782/2003/EK rendelet 102. cikke szerinti meghatározásának alkalmazásában a tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi:

(a) ennek a rendeletnek a IV. mellékletében meghatározott regionális bázisterületeket;

(b) a terület alapú támogatásokra növényfajtánként benyújtott kérelmek által lefedett területek összege, beleértve az 1782/2003/ EK rendelet 71. cikkének alkalmazásakor a megfelelő kötelező területpihentetést.

Az öntözött, kukoricával bevetett és/vagy fűszilázzsal bevetett területeken kívül minden önkéntesen pihentetett terület.

2. A támogatásra benyújtott kérelmek által érintett területek összegébe nem tartoznak bele azok a területek vagy annak részei, melyekről az adminisztratív ellenőrzés során világosan kiderült, hogy az azokra vonatkozó kérelmek nem jogosak.

Amennyiben szükségszerű, az 1782/2003/EK rendelet 23. cikke szerint végrehajtott helyszíni ellenőrzések során valójában meghatározott területeket számításba kell venni.

3. Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezetével összhangban a szántóföldi növényekkel bevetett és ugyanezen rendelet IV. címének 12. fejezetében szereplő támogatási kérelmek alátámasztására használt területeket, a 2. bekezdés szerinti módosítással hozzá kell adni a benyújtott kérelmek által lefedett területek összegéhez.

4. A bázisterület túllépését a VI. melléklet táblázata alapján kell kiszámolni.

60. cikk

Durumbúza területének korlátozott túllépése

1. Az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében meghatározott területalapú kiegészítő támogatásra jogosult korlátozott durumbúza terület bárminemű túllépésének meghatározása alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai figyelembe veszik a durumbúza esetén területi kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmek által lefedett, ugyanezen rendelet 59. cikk (2) bekezdése alapján kiigazított, vagy ahol szükséges az 1782/2003/EK rendelet 102. cikke alapján csökkentett területek összegét.

2. Az 1. bekezdést az 1782/2003/EK rendelet 105. cikk (3) bekezdésben meghatározott durumbúzára vonatkozó különleges támogatásra jogosult korlátozott területeknél jelentkező bárminemű túllépés meghatározásának alkalmazásában kell használni.

61. cikk

A területtúllépés pontos mértéke és a csökkentési együttható

1. Az 59. és a 60. cikkben említett területek túllépése esetén az illető tagállam a mezőgazdasági termelőknek megítélt kifizetések megkezdése előtt és legkésőbb a következő év január 31-ig két tizedes jegyűre kerekítve meghatározza a túllépés pontos mértékét.

2. Az így meghatározott pontos túllépési értéket kell a terület arányos csökkentésére, mely jogosult:

(a) az 1782/2003/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdése szerint a szántóföldi növények területalapú kifizetésre;

(b) az ehhez tartozó kiegészítő támogatásra, illetve az 1782/2003/EK rendelet 102. cikk (1) bekezdésének alkalmazása után ugyanezen rendelet 105. cikke szerinti durumbúzára vonatkozó különleges támogatás.

62. cikk

Alterületek

Az 1782/2003/EK rendelet 102. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok legkésőbb azon év szeptember 1-ig, amelyre a területalapú támogatás vonatkozik, meghatározzák a következőket:

(a) a felosztandó nemzeti bázisterület;

(b) a tagállamok által az alterületek létrehozásához használt kritériumok;

(c) az alterületeket (szám, név és méret);

(d) a túllépések esetén alkalmazandó intézkedések összevonásának részletes szabályai.

63. cikk

A támogatások összegének felső határa

A támogatási felső határ túllépésének meghatározása és az 1782/2003/EK rendelet 102. cikk (2) bekezdésben előírt csökkentési együttható alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai figyelembe veszik a jogosult területek ugyanezen rendelet 102. cikk (1) bekezdésében és a 105. cikk (2) bekezdésében meghatározott arányos csökkentését.

4. SZAKASZ

Területpihentetés

64. cikk

Fogalommeghatározás

Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikkének alkalmazásában a »területpihentetés« olyan parlagon hagyott területet jelent, amely az adott rendelet 108. cikke alapján területalapú támogatásra jogosult.

65. cikk

Feltételek

1. A 795/2004/EK rendelet 32. cikkét kell alkalmazni.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (9) bekezdésétől eltérve, továbbá a 2005. és 2006. évre Málta a területpihentetésre vonatkozó minimum területi követelményeket 0,1 hektárnál kisebb méretre és 10 méternél rövidebb szélességre határozhatja meg.

66. cikk

Regionális felosztás

1. Az 1782/2003/EK rendelet II. cikkében említett támogatási kérelmeket ugyanezen rendelet 103. cikkében említett regionalizációs terv alapján régiókra le kell bontani.

2. Egy adott termelési régióban minden egyes támogatási kérelemhez mellékelni kell egy területpihentetési nyilatkozatot, legalább az ugyanabban a termelési régióban található hektároknak megfelelő számban.

3. A tagállam objektív kritériumokkal összhangban rendelkezhet a 2. bekezdés alóli mentességről.

4. A 2. bekezdéstől eltérve, a benyújtott terület alapú támogatási kérelemhez tartozó kötelezően pihentetett területet teljesen vagy részben befolyásolhatja:

(a) Spanyolországban a "secano" régióban, üzemek esetén a "secano" és a "regadío" termelési régiókban;

(b) más termelési régiókban, feltéve, ha a pihentetni kívánt terület olyan termelési régióba esik, amely határos azokkal a régiókkal, ahol a megművelt területek elhelyezkednek.

5. Amennyiben a 3. és a 4. bekezdés az irányadó, a pihentetni kívánt terület meghatározásakor figyelemmel kell lenni a területpihentetésre járó támogatás kiszámításához használt hozamokat az adott régióban. Ennek a bekezdésnek az alkalmazása azonban nem eredményezhet kevesebb pihentetett területet annál, mint amit a követelmény előír.

67. cikk

Hüvelyes növények

1. Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (3) bekezdés második francia bekezdésének alkalmazásában "hüvelyes növények" alatt ennek a rendeletnek a VII. mellékletében felsorolt hüvelyes takarmányok egy vagy több fajával bevetet területet kell érteni. A gabonafélékkel és/vagy más füvekkel keverékben történő vetés a következő feltételek betartásával engedélyezhető:

(a) a területet döntő mértékben hüvelyes takarmánnyal kell bevetni;

(b) nem takaríthatók be külön.

Amennyiben a tagállamok által bionövényekre létrehozott külön regionális környezeti előírások felső határt szabnak a hüvelyes takarmánnyal bevetendő területre, az (a) pontban meghatározott feltételnek a döntő mértékben hüvelyes takarmánnyal történő bevetésre vonatkozóan a tagállam által meghatározott határ legalább 85 %-ára a feltételeknek teljesülni kell.

2. Azok a területek, melyeken az 1. bekezdésben említett a hüvelyes növények január 15-e és augusztus 31-e között jogosulttá válnak az 1786/2003/EK tanácsi rendeletben ( 33 ) meghatározott támogatási formára, nem részesülhetnek terület alapú kifizetésben.

68. cikk

Önkéntes területpihentetésre vonatkozó támogatás

Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában ezen rendelet 66. cikkének alkalmazásakor a tagállamok engedélyezik a gazdálkodóknak, hogy a szántóföldi növényekre vonatkozó terület alapú támogatás által érintett, nem területpihentetési támogatás jogához felhasznált, terület legalább 10 %-át pihentessék. A tagállamok tekintettel különleges helyzetekre, illetve a gazdálkodás által érintett terület megfelelő használatba vétele érdekében magasabb százalékot is megállapíthatnak.

Az önkéntes területpihentetés alapösszege a 2005/2006-os piaci évtől kezdve kezdődően 63 euró/tonna. Ahol az öntözött és nem öntözött területekre eltérő terméshozamokat állapítottak meg, a nem öntözött területekre vonatkozó támogatásokat kell alkalmazni.

A tagállamok az önkéntesen pihentetett területek különleges helyzetével összeegyeztethető, megfelelő intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartható legyen és a környezet védelme érvényesüljön.

5. SZAKASZ

Tájékoztatás

69. cikk

Tájékoztatás

Az 59. és a 60. cikkben említett területek túllépése esetén az illető tagállam a mezőgazdasági termelőknek megítélt kifizetések megkezdése előtt és legkésőbb a következő év január 31-ig két tizedes jegyűre kerekítve meghatározza a túllépés pontos mértékét, illetve arról legkésőbb a következő év január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot. A bázisterület-túllépés mértékének kiszámításához használt adatot a VI. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani.

12. FEJEZET

JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

Közvetlen jövedelemtámogatás

70. cikk

Kérelmezés és a visszatartási időszak

1. Az 1782/2003/EK rendelet II. címének 4. fejezetében meghatározott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer ("az integrált rendszer") követelményein kívül a gazdálkodóknak a juh és kecskefélékre, illetve a kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmeikben fel kell tüntetni, hogy forgalmaznak e juhtejet, vagy juhtej alapú terméket abban az évben amelyre a támogatást kérelmezték.

2. Az anyajuhot és anyakecskét tartó gazdálkodók támogatási kérelmeit a tagállam által meghatározott egyedi időszakban kell benyújtani, mely nem kezdődhet november 1. előtt és nem végződhet április 30. után, megelőzve illetve követve annak az évnek a kezdetét, amelyre a támogatási kérelmeket benyújtották.

Az Egyesült Királyság azonban Észak Írországra a Nagy Britanniára érvényestől eltérő időszakot is meghatározhat.

3. Az 1782/2003/EK rendelet 115. cikk (1) bekezdésében említett időszak, melyre a gazdálkodó vállalja, hogy gazdaságában tartja azt az anyajuh és/vagy anyakecske létszámot, melyre a támogatást igényelte ("visszatartási időszak"), kötelezően 100 nap, amely a 2. bekezdésben említett kérelem benyújtásának utolsó napját követő első napon kezdődik.

71. cikk

A kecskefélékre vonatkozó támogatásra jogosult területek

Az 1782/2003/EK rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumoknak a X. mellékletben felsorolt területek felelnek meg.

A tagállamok azonban rendszeresen ellenőrzik, hogy a megfelelő területeken levő, X. mellékletben felsorolt területek továbbra is megfelelnek-e ezeknek a kritériumoknak. Ezután az értékelés után a tagállamok értesítik a Bizottságot a X. melléklet esetlegesen bármilyen módosításának szükségességéről, azon évet megelőző július 31-e előtt, amelytől a módosításokat alkalmazni kell. Az értesítés különösen kitér azokra a X. mellékletben felsorolt zónákra vagy azoknak részeire, melyek már nem felelnek meg az 1782/2003/EK rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumoknak, továbbá azokra az esetlegesen előforduló zónákra, melyek megfelelnek a kritériumoknak, de nem szerepelnek a X. mellékletben. Ezekre a lehetséges új zónákra vonatkozóan a tagállam javaslatuk alátámasztásának részletes indoklását elküldi a Bizottságnak.

72. cikk

A kecskefélékre és a kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmek

1. A kecskefélékre és a kiegészítő támogatásra vonatkozó támogatásból való részesedés érdekében az a gazdálkodó, akinek a gazdasága mezőgazdasági területének legalább 50 %-a de kevesebb, mint 100 %-a az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkedik el, ennek a cikknek a 2. és 3. bekezdése alapján nyilatkozatot, vagy nyilatkozatokat nyújt be megjelölve abban, a földterületének helyét.

2. Az a gazdálkodó, aki az 1782/2003/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtás esetén az üzemének teljes mezőgazdasági célra hasznosított területéről minden évben nyilatkoznia kell, ebben a nyilatkozatban feltünteti azokat a mezőgazdasági célra használt parcellákat, melyek az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkednek el, vagy ennek a rendeletnek a X. mellékletében felsorolt területek között találhatók;

Az a gazdálkodó, akinek az első bekezdésben említett nyilatkozatot nem kell benyújtania, minden évben külön nyilatkozatot nyújt be, ahol szükséges, az integrált rendszerben meghatározott mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer segítségével.

Ebben a külön nyilatkozatban a gazdálkodó tulajdonában levő, az általa bérelt vagy bármilyen megállapodás keretében használt összes terület elhelyezkedését fel kell tüntetni területének megjelölésével és azoknak a mezőgazdasági célra használt parcelláknak a részletes leírásával, melyek az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkednek el, vagy ennek a rendeletnek a X. mellékletében felsorolt területek között találhatók. A tagállamok meghatározhatják, hogy a külön nyilatkozatot az anyajuhra és/vagy anyakecskére vonatkozó támogatások kérelmeivel együtt kell benyújtani. A tagállamok azt is kérhetik, hogy a külön nyilatkozatot egy "egyedüli támogatási kérelem" formájában készítsék el.

3. Az illetékes nemzeti hatóság kérheti a tulajdoni lap, a gazdálkodók közötti bérleti szerződés vagy írásos megállapodás bemutatását, illetve amennyiben szükséges, a helyi vagy regionális hatóság igazolását, mely a mezőgazdaságilag hasznosított területet az illető gazdálkodó számára rendelkezésre bocsátotta. Az igazoláson fel kell tüntetni a termelőnek adott területet és azokat a parcellákat amelyek az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (1) bekezdésében említett területeken helyezkednek el, vagy ennek a rendeletnek a X. mellékletében felsorolt területek között találhatók.

73. cikk

Vándorlegeltetést folytató gazdálkodók

1. Azon gazdálkodók által benyújtott támogatási kérelmekben, akiknek a nyilvántartásban szereplő gazdasága az 1782/2003/EK rendelet 114. cikk (2) bekezdésének (b) pontjában említett földrajzi területek egyikén helyezkedik el, illetve akik jogosultak kívánnak lenni a kiegészítő támogatásra fel kell tüntetni:

(a) azt a helyet, vagy azokat a helyeket, ahol a folyó évben a vándorlegeltetést végezni szándékozzák;

(b) az 1782/2003/EK rendelet 114. cikk (2) bekezdésének (a) pontjában említett legalább 90 napos, folyó évre meghatározott időszakot.

2. Az 1. bekezdésben említett gazdálkodóktól származó támogatási kérelmek mellé a vándorlegeltetés tényleges lefolytatását bizonyító dokumentumokat kell mellékelni, kivéve a vis maior eseteket, illetve a nyáj természetes életkörülményeit a megelőző két év folyamán igazolhatóan befolyásoló természeti körülmények esetén, különös tekintettel a vándorlegeltetés helyén illetékes helyi vagy regionális hatóság tanúsítványára, mely igazolja, hogy a vándorlegeltetés legalább 90 egymást követő napig folyamatos volt.

A kérelmek közigazgatási ellenőrzései során a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a vándorlegeltetésnek a támogatás iránti kérelemben meghatározott helye ténylegesen az 1782/2003/EK rendelet 114. cikke (1) bekezdésében említett térségben legyen.

74. cikk

Jogosultság

1. A támogatást a gazdálkodóknak a gazdaságukban a 70. cikk (3) bekezdésében említett visszatartási időszakon keresztül tartott anyajuh és/vagy anyakecske szám alapján kell kifizetni.

2. A visszatartási időszak utolsó napján az 1782/2003/EK rendelet 112. cikkében említett fogalom-meghatározásokban előírt feltételeknek megfelelő állatokat kell támogatásra jogosultnak tekinteni.

75. cikk

Készletfelmérés juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó gazdálkodóknál

A visszatartási időszak harmincadik napjánál nem később a 70. cikk (1) bekezdésében említett gazdálkodói nyilatkozat alapján minden tagállam készletfelmérést végez a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó gazdálkodóknál.

A készletfelmérés elkészítésekor a tagállamok figyelembe veszik az ellenőrzések eredményeit, és az illetékes hatóság számára rendelkezésre álló bármely információforrást, különös tekintettel a feldolgozóktól vagy kereskedőktől származó, a juhtejet, illetve juhtejből készült terméket forgalmazó gazdálkodókra vonatkozó információkat.

76. cikk

Értesítés

A tagállamok legkésőbb minden év október 31-ig értesítik a Bizottságot az 1782/2003/EK rendelet 114. cikkének (2) bekezdésében és e rendelet 73. cikkében említett vándorlegeltetésre használt földrajzi területek listáját érintő bármilyen változásról.

2. SZAKASZ

Határértékek, tartalékok és átruházások

77. cikk

Ingyen szerzett jogok

Megfelelően indokolt rendkívüli körülmények kivételével, amennyiben egy gazdálkodó ingyen támogatási jogban részesült a nemzeti tartalékból, jogait azok megszerzésének időpontjától számított három évig nem ruházhatja át, illetve adhatja átmenetileg bérbe.

78. cikk

A jogok használata

1. A jogcímet birtokló gazdálkodó használhatja azt annak felhasználásával, és/vagy egy másik gazdálkodónak történő bérbeadásával.

2. Amennyiben a gazdálkodó a 4. bekezdésben meghatározott jogainak minimális százalékát nem használja ki az egyes évek során, a fel nem használt rész visszakerül a nemzeti tartalékba, kivéve az alábbi eseteket:

(a) a maximum 20 támogatási joggal rendelkező gazdálkodók esetén, amennyiben ez a gazdálkodó két egymás követő év mindegyikében nem használta ki jogainak minimális százalékát, az elmúlt naptári év alatt nem használt jogok kerülnek át a nemzeti tartalékba;

(b) olyan gazdálkodó esetében, aki a Bizottság által elismert extenzifikációs programban részt vesz;

(c) olyan gazdálkodó esetében, aki a Bizottság által elismert korai nyugdíjazás rendszerében részt vesz, amikor is a jogátruházás és/vagy átmeneti bérbeadás nem kötelező;

(d) rendkívüli és megfelelően igazolt esetekben.

3. Az átmeneti bérbeadás csak egész évekre történhet és a 79. cikk (1) bekezdésében előírt minimális állatlétszámot kíván meg. Az átmeneti bérbeadás minden egyes időszakának végén, mely nem lépheti túl az egymást követő három évet, a gazdálkodó legalább két egymást követő évre visszaszerzi magának az összes jogot. Amennyiben a gazdálkodó a 4. bekezdésben meghatározott jogainak minimális százalékát nem használja ki évenként a két év során, a fel nem használt részt a tagállam évente visszavonja és a nemzeti tartalékba utalja.

Olyan gazdálkodó esetében viszont, aki a Bizottság által elismert korai nyugdíjazás rendszerében részt vesz, a tagállam rendelkezhet az ilyen rendszeren alapuló átmeneti bérbeadás teljes időtartamának megnöveléséről.

Azok a gazdálkodók, akik vállalkoztak a 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 34 ) 2. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések szerint extenzifikációs programban, vagy pedig az 1257/1999/EK rendelet 22. és 23. cikke szerinti extenzifikációs programban való részvételre, az azokban való részvétel időtartamáig nem jogosultak jogaik átmeneti bérbeadására és/vagy átruházására. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a program engedélyezi a jogok átruházását és/vagy átmeneti bérbeadását olyan gazdálkodóknak, akiknek az ebben az albekezdésben említett intézkedéseken kívüli intézkedéshez a jogok megszerzése követelmény.

4. A támogatáshoz kötődő joghasználatnak minimálisan 70 %-osnak kell lenni.

Ezt a százalékot a tagállamok 100 %-ig emelhetik. Az alkalmazni kívánt százalékról a Bizottságot előre tájékozatni kell.

79. cikk

A támogatási jog átruházása és az átmeneti bérbeadás

1. A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a támogatási jogok azon minimális számát, melyek a gazdaság átruházása nélküli részleges jogátruházás alapját képezhetik. Ez a minimum nem léphet túl 10 támogatási jogot.

2. A támogatási jogok átruházása és az ilyen jogok átmeneti bérbeadása csak azután lép érvénybe, miután a jogot átruházó és/vagy bérbeadó gazdálkodó, illetve a jogot kapó gazdálkodó a tagállam illetékes hatóságát erről értesítette.

Az értesítésnek a tagállam által meghatározott határidőn belül meg kell történnie, nem meghaladva azt a dátumot, amikor a támogatási kérelem időszaka az adott tagállamban véget ér, kivéve azokat az eseteket, amikor az átruházás öröklés útján történik. Azokban az esetekben a jogot megszerző gazdálkodónak be kell mutatni az összes tárgyhoz tartozó jogi dokumentumot annak bizonyítása végett, hogy ő az elhunyt gazdálkodó kedvezményezettje.

3. A gazdaság átruházása nélküli átruházás eseteiben a nemzeti tartalékba kártérítés nélkül átruházott jogok száma semmilyen esetben sem lehet egynél kevesebb.

80. cikk

Az egyéni felső határ változása

A támogatási jogok átruházásának vagy átmeneti bérbeadásának esetén a tagállamok megállapítják az új egyéni felső határt és az érintett gazdálkodót az általa benyújtott kérelem beadási időszakának utolsó napjától számított 60 napon belül értesítik a támogatási jogok azon számáról, amelyre jogosultak.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor az átruházás a 79. cikk (2) bekezdésében említett öröklés útján történik.

81. cikk

Gazdálkodók, akik az általuk művelt területnek nem tulajdonosai

A köz- vagy kollektív tulajdonban levő földterületen termelő azokat a gazdálkodókat, akik az adott területen nem kívánnak tovább legeltetni és a jogaikat egy másik gazdálkodóra kívánják átruházni, ugyanúgy kell kezelni, mint az üzemeiket eladó vagy átruházó gazdálkodókat. Az összes többi esetben ezeket a gazdálkodókat úgy kell kezelni, mint azokat, akik csak a támogatási jogukat ruházzák át.

82. cikk

Átruházás a nemzeti tartalékon keresztül

Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az átruházásnak a nemzeti tartalékon keresztül kell történnie, akkor az ebben a fejezetben leírtakkal egyező nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak. Ezen kívül az ilyen esetekben:

(a) a tagállamok rendelkezhetnek az átmeneti bérbeadás nemzeti tartalékon keresztüli lebonyolításáról;

(b) a támogatási jogok átruházása vagy (a) pont szerinti átmeneti bérbeadásának esetén a nemzeti tartalékba történő áthelyezés addig nem lép érvénybe, amíg a tagállamok illetékes hatóságai a jogokat átruházó vagy bérbeadó gazdálkodót nem értesítik, továbbá a nemzeti tartalékból egy másik gazdálkodóra történő átruházások nem lépnek érvénybe, amíg azt a gazdálkodót a hatóságok nem tájékoztatják.

Ezen felül az első bekezdésben említett nemzeti rendelkezések biztosítják, hogy az 1782/2003/EK rendelet 117. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében szabályozott részjogokat a tagállamoknak ki kell egészíteni addig az összegig, amely a gazdálkodók közötti közvetlen átruházásból származott volna, különösen figyelembe véve az adott tagállam termelésében megfigyelhető trendet. Ennek a támogatásnak egyenlőnek kell lennie annak a gazdálkodónak a támogatásával, aki ugyanolyan jogokat kap a nemzeti tartalékból.

83. cikk

Az egyéni határok kiszámítása

Az egyéni határokra és támogatási jogokra vonatkozó kezdeti számításokban, illetve az azokat követő kiigazítások során csak egész számok használatosak.

Ebből kifolyólag ahol a számtani számítások végeredménye nem egész szám, a legközelebbi egész számot kell használni. Amikor azonban a számítások eredménye pontosan két egész szám közé esik, a nagyobb egész számot kell alkalmazni.

84. cikk

Értesítés

1. A tagállamok minden év január 1-jéig értesítik a Bizottságot az átruházott támogatási jogok azon részét érintő bármely módosításról, amelyről az 1782/2003/EK rendelet 117. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nemzeti tartalék javára lemondanak, és adott esetben az ugyanezen rendelet 117. cikkének (3) bekezdése alapján hozott intézkedésekről.

2. A XIII. mellékletben meghatározott táblázat segítségével a tagállamok minden évre vonatkozóan legkésőbb április 30-ig értesítik a Bizottságot:

(a) a megelőző év folyamán gazdaságok átruházása nélkül átruházott jogok átruházását követő kompenzációs támogatás nélkül a nemzeti tartalékba visszautalt támogatási jogok számáról;

(b) az 1782/2003/EK rendelet 118. cikkének (2) bekezdésében említett fel nem használt, a megelőző évben a nemzeti tartalékba áthelyezett támogatási jogok számáról;

(c) a megelőző év folyamán az 1782/2003/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdése alapján adott jogok számáról;

(d) a megelőző évben a nemzeti tartalékból kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók számára adott támogatási jogok számáról.

3. SZAKASZ

Kiegészítő támogatások

85. cikk

Kiegészítő támogatások

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 71. cikkét alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nevezett rendelet 119. cikkében meghatározott kiegészítő támogatások nyújtására vonatkozó nemzeti szabályokról. Amennyiben szükséges ennek a tájékoztatásnak különösen ki kell terjednie:

(a) az egyedekre vonatkozó támogatást illetően:

(i) az egyedenkénti összegre és a támogatás nyújtásának szabályaira;

(ii) a teljes kiadás és az érintett állatok teljes számának becsült értékeire;

(iii) külön állatsűrűségi követelményekre;

(iv) az alkalmazás szabályaival kapcsolatos egyéb információra;

(b) a területre vonatkozó kifizetéseket illetően szükség esetén:

(i) a regionális bázisterületek kiszámítására;

(ii) a hektáronkénti indikatív összegekre;

(iii) a teljes kiadás és az érintett hektárok teljes számának becsült értékeire;

(iv) az alkalmazás szabályaival kapcsolatos egyéb információra;

(c) egyéb kiegészítő támogatások számára létrehozott rendszerek részleteire.

A tagállamok a nemzeti szabályozásaikban bekövetkezett bármilyen változásról a változás időpontjától számított egy hónapon belül értesítik a Bizottságot.

4. SZAKASZ

Általános rendelkezések

13. FEJEZET

MARHA- ÉS BORJÚHÚSRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁSOK

1. SZAKASZ Különleges támogatások

(1782/2003/EK tanácsi rendelet 123. cikk)

87. cikk

Támogatási kérelmek

1. Az integrált rendszer követelményein túl, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében említett közvetlen kifizetésre irányuló összes kérelemnek tartalmaznia kell:

(a) az állatlétszám korcsoportonkénti lebontását;

(b) a pályáztatott állatok marhalevelére és adminisztrációs dokumentumaira való hivatkozást.

2. Csak olyan állatokra lehet pályázni, melyek a 90. cikkben említett visszatartási időszak első napján:

(a) bikák esetében 7 hónaposnál nem idősebbek;

(b) tinók esetében:

(i) ha az első korcsoportba tartoznak nem fiatalabbak 7 hónaposnál és nem idősebbek 19 hónaposnál;

(ii) ha a második korcsoportba tartoznak, legalább 20 hónaposak.

88. cikk

Támogatás nyújtása

Amennyiben az állatok sem az 1782/2003/EK rendelet 123. cikk 4. bekezdésében meghatározott arányos csökkentés, sem a fenti rendelet 131. cikkében meghatározott állománysűrűségre vonatkozó különleges pályázat követelményeinek nem felelnek meg, nem lehetnek alanyai ugyanazon korcsoportra kiírt pályázatnak és úgy kell tekinteni, hogy támogatási kifizetésben részesültek.

89. cikk

Marhalevelek és adminisztrációs dokumentumok

1. Ha a marhalevél az 1760/2000/EK tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott feltételekkel nem áll rendelkezésre, azt az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés (b) pontjában meghatározott nemzeti adminisztrációs dokumentummal kell helyettesíteni.

2. A tagállamok illetékes hatóságai biztosítják, hogy a marhalevél vagy adminisztrációs dokumentum állatonként és korcsoportonként csak egyszeri támogatásra jogosít. A tagállamok e cél biztosítása érdekében szükség esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

3. A tagállamok az első bekezdésben említett nemzeti adminisztrációs dokumentumot az alábbi módokban határozhatják meg:

(a) minden állathoz külön tartozó dokumentum;

(b) a gazdálkodó tulajdonában levő teljes körű lista, mely tartalmazza az adminisztrációs dokumentum kötelező tartalmi elemeit, feltéve, hogy a pályáztatott állatok ugyanannál a gazdálkodónál maradnak az első pályázat beadásának napjától az állat vágási célú piacra bocsátásáig;

(c) a központi hatóságok által vezetett teljes körű lista, mely tartalmazza az adminisztrációs dokumentum kötelező tartalmi elemeit feltéve, hogy a tagállam vagy annak tartománya, mely ezzel a lehetőséggel él helyszíni ellenőrzéseket végez a pályáztatott állatokon, ellenőrzi ezen állatok mozgását és az összes ellenőrzött állatot megkülönböztető jellel látja el, ezt a gazdálkodónak engedélyeznie kell;

(d) a központi hatóságok által vezetett teljes körű lista, mely tartalmazza az adminisztrációs dokumentum kötelező tartalmi elemeit feltéve, hogy a tagállam megteszi az ugyanazon korcsoport többszöri pályáztatásának elkerülésére tett intézkedéseket és megkeresésre azonnal információt ad az állatok pályázatának státuszáról.

4. Azon tagállamoknak, melyek élnek a 3. bekezdésben felsorolt egy vagy több lehetőséggel, időben értesíteniük kell a Bizottságot a szükséges végrehajtási rendelettel együtt.

A 3. bekezdés c pontjának alkalmazásában Nagy Britannia és Észak Írországot a tagállam önálló régióinak kell tekinteni.

90. cikk

Visszatartási időszak

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés (a) pontjában említett visszatartási időszak a pályázat benyújtásának napját követő naptól számított 2 év.

A tagállamok más kezdőnapot is megállapíthatnak, feltéve, hogy ez a pályázat benyújtását követő naptól számított 2 hónapos időtartamon belül van.

91. cikk

Nemzeti felső határ

1. Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 123. cikk (4) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazása egész számnál kisebb jogosult állatszámot ad, akkor a tizedes rész figyelembe vételével a támogatási egységösszeg megfelelő töredékében támogatás adható. Ebben az esetben csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.

2. Ha a tagállamok az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 122. cikk a) pontjában meghatározottaktól eltérő régiókat vezetnek be, vagy módosítani akarják a területükön lévő régiókat, azt a naptári év január elseje előtt be kell jelenteni a Bizottságnak a régiók meghatározásának és felső határnak a megjelölésével. Minden ezt követő módosításról az adott év január elseje előtt értesíteni kell a Bizottságot.

92. cikk

Az állatok számának korlátozása gazdaságonként

1. Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy módosítja a gazdaságonkénti és a az 1782/2003/EK rendelet 123. cikk (1) bekezdésének megfelelő módon a korcsoportonkénti 90 darabos szarvasmarha korlátozást, vagy eltér ettől, akkor erről az adott naptári év január elseje előtt értesítenie kell a Bizottságot.

Továbbá, amennyiben valamely tagállam meghatározza a gazdaságonkénti állatok minimum számát, ami alatt az arányos csökkentés nem kerül alkalmazásra, akkor erről az adott naptári év január elseje előtt értesítenie kell a Bizottságot.

2. Minden ezt követő, az 1. bekezdés alkalmazását érintő módosítást az adott naptári év január elseje előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

93. cikk

A vágáskor nyújtott támogatás

1. A tagállamok vágási időszakban az alábbi esetekben nyújthatnak különleges támogatást:

(a) bikáknál az egy korcsoportra;

(b) tinóknál az első és második korcsoportra vagy a kettő a támogatás egyesítésével mindkét korcsoportra.

2. Azok a tagállamok, amelyek a vágási időszakban nyújtanak különleges támogatást az 1. bekezdésben foglaltaknak megfelelően, akkor is gondoskodniuk kell a támogatás nyújtásáról, ha a jogosult állatokat másik tagállamba szállítják, vagy harmadik országba exportálják.

3. Ha a tagállam az 1. bekezdésben foglaltaknak megfelelően vágási időszakban nyújt különleges támogatást, jelen bekezdés és a 120. cikk valamint a 121. cikk (1) és (2) bekezdése mutatis mutandis vonatkoznak a támogatás nyújtására.

4. A 121. cikk (1) bekezdésében említett adatok mellett a pályázatnak tartalmaznia kell, az állat bika vagy tinó voltát, és csatolni szükséges a 89. cikk (2) bekezdésében említett adatokat tartalmazó dokumentumot. Ez az dokumentum a tagállam választása szerint lehet:

(a) több példányt tartalmazó típus használata esetén, a marhalevél vagy a marhalevél másolata;

(b) a marhalevél másolata, amennyiben a használt marhalevél típus egy példányos, és amely példányt az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében meghatározottak céljából az illetékes hatóságnak kell visszaküldeni; ebben az esetben a tagállamnak lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a másolatban szereplő információk megfeleljenek az eredeti tartalmának;

(c) amennyiben a marhalevél nem hozzáférhető, a nemzeti adminisztrációs dokumentum, az 1760/2000/EK rendelet 6. cikkében foglaltaknak megfelelően.

A tagállamok felfüggeszthetik a nemzeti adminisztratív dokumentum kérelmét. Ez esetben minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az azonos korcsoportba tartozó, közösségen belüli kereskedelemben részt vevő állatok vonatkozásában a kétszeri támogatás elkerülése érdekében.

Ha az 1760/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (b) pontjában meghatározott számítógépes adatbázis tartalmazza a tagállam által kívánt adatokat, melyek biztosítják a támogatás egyszeri nyújtását állatonként és korcsoportonként, a támogatási kérelem mellé csatolni kell a jelen bekezdés első albekezdésében foglalt dokumentumot.

Ezen bekezdés első albekezdésétől való eltérés esetén, amennyiben a tagállam a 121. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt lehetőséggel él, biztosítania kell, hogy a gazdálkodó határozhassa meg, hogy mely állatokra kér különleges támogatást.

5. Bikák esetében a vágási tanúsítvány határozza meg a vágott féltest tömegét.

6. Állat szállítása esetén a feladónak, a feladás tényét igazolandó, nyilatkozatot kell tennie a rendeltetési tagállam feltüntetésével.

Ez esetben a támogatási kérelem tartalmazza:

(a) a feladó nevét és címét (vagy az azzal egyenértékű kódját);

(b) az állat azonosítási számát;

(c) nyilatkozatot arról, hogy az állat nem fiatalabb 9 hónaposnál.

A támogatási kérelmet azelőtt kell benyújtani, hogy az állat elhagyja adott állam területét a vágási tanúsítványt pedig három hónapon belül az állat adott tagállam területének elhagyását követően.

94. cikk

A támogatási rendszer részletei

1. A 90. cikktől való eltérés esetén támogatást kell adni azoknak a gazdálkodóknak, akik az állatokat a vágás vagy szállítás dátumát kevesebb, mint egy hónappal vagy az export dátumát kevesebb, mint két hónappal megelőzőleg a két hónapos minimális visszatartási időszakig tartják.

Tinók esetében a támogatás kifizetésnek az alábbi rendben kell történnie:

(a) az első korcsoport esetén a támogatást akkor lehet kifizetni, ha a gazdálkodó az állatot legalább két hónapig tartotta akkor, amikor az állat nem volt fiatalabb 7 hónaposnál és fiatalabb volt 22 hónaposnál;

(b) a második korcsoport esetén akkor lehet támogatást kifizetni, ha a gazdálkodó legalább 2 hónapig tartotta a 20 hónaposnál nem fiatalabb állatot

(c) a 2 korcsoportra együtt akkor lehet támogatást fizetni, ha a gazdálkodó legalább 4 egymást követő hónapig tartotta az állatot az (a) és (b) pontban meghatározott kor követelmények betartása mellett;

(d) a második korcsoportba tartozó állat esetén akkor lehet támogatást fizetni, ha a 19. hónap betöltése után szállították másik tagállamból.

2. Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 131. cikkében meghatározott állománysűrűség számításánál minden állatot duplán kell figyelembe venni, amely mindkét pályázat alanya mindkét korcsoport tekintetében.

3. A vágott féltest tömegét az 1208/82/EGK rendelet ( 35 ) 2. cikkében meghatározott vágott féltest alapján kell megállapítani.

Ha a vágott féltest eltér ettől a meghatározástól, az 583/82/EGK rendelet ( 36 ) mellékletében szereplő korrekciós tényezőket kell alkalmazni.

Amennyiben a vágás olyan vágóhídon történik, amely számára nincs előírva a felnőtt szarvasmarha vágott féltestekre vonatkozó közösségi minősítési mérés alkalmazása, a tagállam engedélyezheti a levágott állat élő súlya alapján történő súlymeghatározást. Ezekben az esetekben, amennyiben a levágott állat élősúlya egyenlő vagy nagyobb 340 kilogrammnál, akkor a vágott féltest súlyát 185 kilogrammal egyenlőnek vagy annál nagyobbnak kell tekinteni.

95. cikk

Értesítés

A tagállamok az adott naptári év kezdete előtt értesítik a Bizottságot a 93. cikk és a megfelelő eljárások alkalmazásával kapcsolatos döntésükről vagy a döntés módosításáról.

2. SZAKASZ Szezonalitást csökkentő támogatás

(1782/2003/EK rendelet 124. cikk)

3. SZAKASZ Anyatehénre vonatkozó támogatás

(1782/2003/EK rendelet 125. és 129. cikkek)

99. cikk

Húshasznú tehenek

Az 1782/2003/EK rendelet 122. cikk (d) pont és a 129. cikk (2) bekezdés alkalmazásában ennek a rendeletnek XV. mellékletében felsorolt szarvasmarha fajtájú tehenek nem tekintendők húshasznúnak.

100. cikk

Maximális egyéni referencia mennyiség

1. Amennyiben a tagállam az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikk (2) bekezdés (b) pontjában említett 120 000 kg maximális egyéni referenciamennyiséget meg akarja változtatni vagy el akar térni tőle, az adott naptári év január elseje előtt értesíteni kell a Bizottságot.

2. Minden ezt követő, az 1. bekezdés alkalmazását érintő változtatást az adott naptári év január 1-je előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

101. cikk

Visszatartási időszak

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikk (2) bekezdésben említett 6 hónapig tartó visszatartási időszak a pályázat benyújtását követő naptól kezdődik.

102. cikk

Kérelmek

1. Az integrált rendszer követelményeinek sérelme nélkül, amennyiben az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikk (2) bekezdés (b) pontban előírt támogatásra pályázatot nyújtanak be, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében meghatározott közvetlen kifizetésre történő jelentkezésnek tartalmaznia kell:

(a) olyan nyilatkozatot, amely megadja a vonatkozó naptári évben kezdődő, a kiegészítő adótervre vonatkozó 12 hónapos jelentkezési időszak kezdetét megelőző, a termelő részére március 31-ével rendelkezésre álló egyéni referencia tejmennyiséget; amennyiben ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, akkor arról az illetékes hatóságot a lehető legkorábban értesíteni kell;

(b) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy a gazdálkodó a kérelem benyújtásának napjától számított 12 hónapos időszakban nem emeli egyéni referencia mennyiségét az 1782/2003/EK rendelet 125. cikk (2) bekezdésének (b) pontjában meghatározott mennyiségi határ fölé.

A (b) pont alkalmazására nem kerül sor, amennyiben a tagállam a mennyiségi határt eltörli.

2. A kérelmeket az adott naptári évben egy, a tagország által meghatározott összesen 6 hónapos időszak alatt kell benyújtani.

A tagállamok a kérelmek benyújtására a teljes időszakon belül elkülönített időszakokat is meghatározhatnak.

103. cikk

Átlagos tejhozam

Az átlagos tejhozamot a XVI. mellékletben meghatározott átlagos hozamok alapján kell kiszámolni. Ehhez a számításhoz azonban a tagállamok az általuk elfogadott, a gazdálkodó tejhasznú tehénállományának átlagos hozamát bizonyító dokumentumot is használhatják.

104. cikk

Kiegészítő nemzeti támogatás

1. Az 1782/2003 rendelet 125. cikk (5) bekezdésében meghatározott, kiegészítő nemzeti anyatehén támogatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, aki ugyanabban a naptári évben anyatehénre vonatkozó támogatást kap.

Kiegészítő nemzeti anyatehén támogatás csak bizonyos számú, anyatehén támogatásra jogosult állatra adható, amennyiben szükséges az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott arányos csökkentés alkalmazását követően.

2. A tagállamok a kiegészítő nemzeti anyatehén támogatás megadásával kapcsolatosan kiegészítő feltételeket írhatnak elő. A feltételek hatályba léptetése előtt, azokról időben értesíteni kell a Bizottságot.

3. A Bizottság minden naptári évben, legkésőbb szeptember 1-jével dönt arról, hogy mely tagállamok teljesítik az 1782/2003/EK rendelet 125. cikk (5) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételeket.

105. cikk

Egyéni felső határ

A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet 126. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározzák a gazdálkodónkénti egyéni felső határt.

106. cikk

Értesítés

1. A tagállamok minden év január 1-jéig értesítik a Bizottságot:

(a) az 1782/2003/EK rendelet 127. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett csökkentés bármely módosításáról;

(b) adott esetben az adott rendelet 127. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében hozott intézkedések bármely módosításáról.

2. A XVIII. melléklet 7. részében meghatározott táblázat felhasználásával a tagállamok minden naptári évre vonatkozóan legkésőbb július 31-ig értesítik a Bizottságot:

(a) az előző naptári év során a gazdaság átruházása nélkül történt jogátruházást követően ellenszolgáltatás fizetése nélkül a nemzeti tartalékba juttatott támogatási jogok számáról;

(b) a 109. cikk (2) bekezdésében említett fel nem használt támogatási jogok számáról, amelyeket az előző naptári évben a nemzeti tartalékba helyeztek át;

(c) az előző naptári évben az 1782/2003/EK rendelet 128. cikkének (3) bekezdése alapján megadott jogok számáról.

107. cikk

Ingyen kapott jogok

Az igazolt kivételes eseteket leszámítva, ha a gazdálkodó a nemzeti tartalékból ingyen kapott támogatási jogot, a következő 3 naptári évben azt nem adhatja át és/vagy ideiglenesen nem adhatja bérbe.

108. cikk

Joghasználat

1. A jogokkal rendelkező gazdálkodó a jogokat saját maga használja és/vagy adja bérbe egy másik termelőnek.

2. Ha a gazdálkodó naptári évenként nem él jogainak legalább a 4. bekezdésben meghatározott minimális százalékával, akkor a fel nem használt részt a nemzeti tartalékba kell utalni, kivéve:

- abban az esetben, ha a gazdálkodó maximum hét támogatási joggal él és egymást követő két évben nem használta fel a 4. bekezdésnek megfelelő minimum százalékát jogainak, az utolsó naptári évben fel nem használt jogot vissza kell utalni a nemzeti tartalékba,

- abban az esetben, ha a gazdálkodó a Bizottság által elismert extenzifikációs programban vesz részt,

- abban az esetben, ha a gazdálkodó a Bizottság által elismert korai nyugdíjazásos rendszerben vesz részt, ahol a jogok átruházása és/vagy átmeneti bérbe adása nem kötelező,

- vagy

- rendkívüli és megfelelő indoklással alátámasztott esetekben.

3. Az átmeneti bérbe adás csak teljes naptári évekre vonatkozhat a 109. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális állatszám betartása mellett. Minden átmeneti bérbeadási időszak végén - mely nem haladhat meg 3 egymást követő évet - jogátruházás esetét kivéve a gazdálkodó legalább 2 egymást követő évre újra visszakapja jogait. Ha a gazdálkodó nem él a 4. bekezdésben meghatározott minimális százalékban jogaival mindkét évben, a tagállam - a kivételes és megfelelően indokolt eseteket kivéve - visszavonja és évenként a nemzeti tartalékba utalja a gazdálkodó által fel nem használt jogokat.

A Bizottság által elismert korai nyugdíjazási rendszerben részt vevő gazdálkodók esetében azonban a tagállamok az ilyen tervek gyarapítása érdekében meghatározhatják az átmeneti haszonbérbe adás teljes időszakát.

Azon gazdálkodók, akik a 2078/92/EGK tanácsi rendelet ( 37 ) 2. cikk (1) bekezdés (c) pontja vagy az 1257/1999/EK rendelet ( 38 ) 22. és 23. cikke szerinti extenzifikációs programban vesznek részt a részvétel időtartama alatt jogukat nem adhatják átmenetileg bérbe és/vagy nem ruházhatják át. Azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható azokban az esetekben, ha a program engedélyezi a jog átruházását és/vagy átmeneti bérbe adását olyan gazdálkodóknak, akiknek az ebben az albekezdésben említett intézkedésektől eltérő intézkedésekben való részvétele a jogok megszerzését megkívánja.

4. A támogatás során a minimális joghasználat 70 %. Azonban ezt a tagországok 100 %-ra emelhetik.

A tagállamok előre értesítik a Bizottságot arról, hogy hány százalékot kívánnak alkalmazni vagy az ebben bekövetkező bárminemű változásról.

109. cikk

Jogátruházás és átmeneti bérbe adás

1. A tagállamok termelési szerkezetük alapján meghatározhatják a gazdaság átruházását nem tartalmazó, részleges jogátruházásra használható támogatási jogok minimális számát. Ez a minimum szám nem haladhatja meg az 5 támogatási jogot.

2. A támogatási jogok átruházása, illetve az ilyen jogok átmeneti bérbe adása csak azután léphet hatályba, hogy azt a jogokat átruházó és/vagy átmenetileg bérbe adó gazdálkodó és a jogokat átvevő gazdálkodó együttesen bejelenti a tagállam illetékes hatóságainak.

Ez a bejelentés a tagállam által meghatározott határidőn belül történik, és nem később mint a jogokat átvevő gazdálkodó támogatási kérelmének benyújtási napja, kivéve ha a jogátadás öröklés útján hatályosul. Ebben az esetben a jogokat átvevő gazdálkodónak rendelkeznie kell azon jogi dokumentumokkal, amelyek igazolják, hogy ő a kedvezményezettje az elhunyt a gazdálkodónak.

110. cikk

Az egyéni felső határ változása

A támogatási jogot átruházása vagy átmeneti haszonbérbe adása esetén a tagállam meghatározza az új egyéni felső határt és értesíti az érintett gazdálkodókat a jogosultságukat képező jogok számáról, a gazdálkodó kérelmének beadására rendelkezésre álló időszak utolsó napjától számított 60 napon belül.

Az első bekezdés az öröklés útján történő jogátruházás eseteire nem alkalmazható.

111. cikk

Gazdálkodók, akik az általuk művelt területnek nem tulajdonosai

Az állami földet vagy közös tulajdonban lévő földet művelő gazdálkodók amennyiben a művelés megszüntetéséről és összes joguknak más gazdálkodóra történő átruházásáról döntenek, a földjüket eladó vagy átruházó gazdálkodókkal esnek egy tekintet alá. Minden más esetben az ilyen gazdálkodókat a csak a támogatási jogukat átruházó gazdálkodókkal kell egy tekintet alá venni.

112. cikk

A nemzeti tartalékon keresztül történő átruházás

Amennyiben a föld átruházása nélküli támogatási jogátruházást a tagállam a nemzeti tartalékon keresztül fogadja el, az 1782/2003/EK rendelet 127. cikk (2) bekezdés (b) pontjának megfelelően, a 109-111. cikkek analógiájára nemzeti rendelkezéseket kell használnia. Ezen felül ebben az esetben:

- a tagállam meghatározhatja, hogy az átmeneti használatba adás csak a nemzeti tartalékon keresztül történhet;

- az első francia bekezdés eseteiben a támogatási jogok átruházása vagy átmeneti bérbe adása során a tartalékba történő utalás csak azután léphet hatályba, hogy a tagállam illetékes hatóságai a jogot átruházó és/vagy bérbe adó gazdálkodót erről értesítik, a tartalékból egy másik gazdálkodó részére történő átruházás csak azután lép hatályba, amikor erről az illetékes hatóságok a gazdálkodót értesítik.

Ezen kívül ezeknek a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a tagállam a támogatást a jogok azon részére fizesse, mely nem az 1782/2003/EK rendelet 127. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett rész, és amely a gazdálkodók közötti közvetlen átruházásnak felelt volna meg, különös tekintettel az adott tagállamban tapasztalható termelési trendekre. Ez a támogatás annak a kifizetésnek felel meg, melyet a nemzeti tartalékból ugyanolyan jogokban részesülő gazdálkodóktól kívánnak meg.

113. cikk

Részjogok

1. Amennyiben a 105-112. cikkeknek megfelelően történt számítások nem egész számot eredményeznek, csak az első tizedes helyet kell figyelembe venni.

2. Amennyiben ezen szakasz rendelkezéseinek használata során rész támogatási jogok keletkeznek, akár a gazdálkodó akár a nemzeti tartalék számára, ezeket a részjogok összeadódnak.

3. Amennyiben a gazdálkodó részjogosultsággal rendelkezik, ez csak a támogatás megfelelő törtegységére vonatkozik, illetve amennyiben szükséges a 104. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatásra és a 118. cikkben említett extenzifikációs támogatásra.

114. cikk

Az üszőkre vonatkozó különleges rendszer

1. Azon tagállamok, melyek az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel kívánnak élni, ezt bejelentik a Bizottságnak, és egyidejűleg szolgáltatják a rendelet 129. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését igazoló megfelelő adatot.

Az érintett tagállamok, amennyiben szükséges, a különleges felső határt is közlik.

A bizottság dönt arról, hogy mely tagállam felel meg az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

Az ezen rendelet hatályba lépésekor már hatályban lévő döntések továbbra is alkalmazandók.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő tagállamok az adott év január 1-je előtt értesítik a Bizottságot az általuk meghatározott különleges nemzeti felső határ bárminemű módosításáról.

3. A különleges rendszert alkalmazó tagállam olyan feltételrendszert hoz létre, amely biztosítja, hogy a támogatást azon gazdálkodók kapják, akik az üszőállományt a tehénállomány újratelepítésére használják. Ezen feltételek állhatnak az állat korának korlátozásából és/vagy fajta követelményből. A tagállamok a vonatkozó év január elseje előtt értesítik a Bizottságot az elfogadott feltételekről. Minden ezt követő módosítást a vonatkozó év január elseje előtt be kell jelenteni a Bizottságnak.

4. Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 129. cikk (1) bekezdésben említett arányos csökkentés során a jogosult állatlétszám kevesebb egy egész számnál, a tizedes rész vonatkozásában a támogatás megfelelő törtmennyiségét ki kell fizetni, és amennyiben szükséges, így kell eljárni a 104. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatás és a 118. cikkben említett extenzifikációs támogatás tekintetében is. Ez esetben csak az első tizedes helyet kell figyelembe venni.

5. A különleges támogatási rendszert alkalmazó tagországokban az 1782/2003/EK rendelet 125. cikkének (2) bekezdésében meghatározott minimális tartott állat számra vonatkozó követelményeket vagy teljes mértékben az anyatehenekre vonatkozóan kell teljesíteni, ha a gazdálkodó anyatehénre vonatkozó támogatásra nyújtott be kérelmet, vagy teljes mértékben üszőkre, ha üszőre nyújtott be kérelmet.

6. A 105-113. cikkek rendelkezései nem vonatkoznak erre a különleges rendszerre.

115. cikk

Az állatok számának kerekítése

Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 125. cikk második bekezdés második albekezdése alapján a maximális üsző szám százalékos számításának eredménye nem egész szám, akkor - ha 0,5 -nél kevesebb - a számot a legközelebbi egész szám felé kell lekerekíteni, ha 0,5 -nél több, a legközelebb eső egész számhoz fel kell kerekíteni.

4. SZAKASZ

A különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

1. alszakasz

Általános rendelkezések

116. cikk

A különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó kérelmek

1. A tagállam adminisztrációs okokból meghatározhatja, hogy a különleges támogatásra és az anyatehénre vonatkozó támogatásra vonatkozó az 1782/2003/EK rendelet 22. cikkében említett közvetlen kifizetésre irányuló támogatási kérelmek egy minimális számú állatra vonatkozzanak, feltéve, hogy ez nem több mint 3.

2. A 102. cikk (2) bekezdés és a 118c. cikk (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállam meghatározhatja a támogatási kérelmek beadására rendelkezésre álló időszakot és dátumokat, valamint a gazdálkodó által támogatási rendszerenként és naptári évenként beadható kérelmek számát.

2. alszakasz Extenzifikációs támogatási rendszer

(1782/2003/EK rendelet 132. cikk)

5. SZAKASZ Vágási támogatás

(Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikke)

120. cikk

A tagállamok előírhatják a mezőgazdasági termelőknek, hogy amennyiben vágási támogatásban szeretnének részesülni egy adott naptári évben, részvételi nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adott év első kérelmének beadása előtt vagy azzal egy időben.

A tagállam hozzájárulhat ahhoz, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő nem változtat korábbi részvételi nyilatkozatán, az továbbra is érvényben marad.

121. cikk

Kérelmek

1. A támogatási kérelmeknek tartalmazniuk kell a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges információkat, különösen az állat születési dátumát abban az esetben, ha az állat 1998. január 1-je után született.

A támogatási kérelmeket a tagállam által meghatározott határidőn belül kell benyújtani, mely nem haladhatja meg az állat levágását követő hat hónapot, illetve - az állat exportálása esetén - a közösségi vámterület elhagyásának dátumát követő hat hónapot. A kérelmek beadási határideje a következő év februárjának végén lejár, kivéve az érintett tagállam által meghatározott kivételes eseteket amennyiben az állatokat elszállítják vagy exportálják. Az említett határidő sérelme nélkül a tagállamok meghatározhatnak időszakokat és dátumokat a támogatási kérelmek benyújtására nézve, és előírhatják, hogy egy mezőgazdasági termelő naptári évenként mennyi kérelmet nyújthat be.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a kérelmet a mezőgazdasági termelőn kívüli más személyen keresztül nyújtsák be. Ilyen esetekben a kérelmen fel kell tüntetni a vágási támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő nevét és címét.

Az integrált rendszer részeként bemutatott követelményeken kívül a kérelem tartalmazza:

(a) olyan esetekben, amikor a támogatást a vágáskor nyújtják, a vágóhídi tanúsítványt, illetve a vágóhíd által kiadott vagy aláírt bármely, legalább ugyanezen információkat tartalmazó dokumentumot, melyen feltüntették:

(i) a vágóhíd nevét és címét (vagy ezzel egyenértékű kódot),

(ii) a vágás dátumát, az állat azonosító és vágási számát,

(iii) borjak esetében a vágott féltest tömegét, kivéve azokat az eseteket, melyekre a 122. cikk (4) bekezdése vonatkozik;

(b) olyan esetekben, amikor az állatot harmadik országba exportálják:

(i) az exportáló nevét és címét (vagy ezzel egyenértékű kódot),

(ii) az állat azonosító számát,

(iii) az exportnyilatkozatot, mely tartalmazza az 1998. január 1-je után született állatok korát, és borjak esetében - kivéve azokat az eseteket, melyekre a 122. cikk (4) bekezdése vonatkozik - az élőtömeget, mely nem haladhatja meg a 300 kg-ot,

(iv) az export-visszatérítés követelményeivel azonos módon kiadott igazolást arról, hogy az állat elhagyta a Közösség vámterületét.

A tagállamok előírhatják, hogy a negyedik albekezdés (a) és (b) pontjában említett információkat a tagállam által elismert, információ-technológiai módszereket használó szerven vagy szerveken keresztül továbbítsák.

A tagállamok rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket tartanak a kiadott dokumentumok és tanúsítványok, valamint adott esetben a negyedik albekezdésben említett információ pontosságának felülvizsgálatára.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják, hogy az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének (b) pontjában említett számítógépes adatbázisba bevitt, az állatok levágására vonatkozó, a vágóhíd által a hatáskörrel rendelkező hatóságnak továbbított információt a mezőgazdasági termelő nevében benyújtott vágási támogatási kérelemnek tekintik, azzal a feltétellel, hogy ezek az adatbázisok a tagállamok számára kielégítő biztosítékot nyújtanak adataik pontosságát illetően a vágás-támogatási rendszer, illetve adott esetben a speciális vágási támogatás, és/vagy a vágással és/vagy a szezonalitást csökkentő támogatással kapcsolatos kiegészítő támogatások kifizetésének céljaira.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy a mezőgazdasági termelők kérelmet nyújthatnak be. Ebben az esetben meghatározhatják, hogy a kérelem milyen információkat tartalmazzon.

Azok a tagállamok, melyek e bekezdésnek az alkalmazását választják, kötelesek értesíteni a Bizottságot minden további változásról annak végrehajtása előtt.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizető szervezetnek eljuttatott adatok tartalmazzák a vágási támogatás kifizetéséhez szükséges összes információt, különösen:

(a) az adott évben levágott állatok típusát és mennyiségét az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

(b) az említett cikkben a korhatárokra és a vágott féltest tömegére vonatkozó követelményeknek, valamint az e rendelet 123. cikkében meghatározott tartási időszaknak való megfelelést igazoló információt;

(c) adott esetben a speciális támogatás vágáskori kifizetéséhez, és/vagy a vágással és/vagy a szezonalitást csökkentő támogatással kapcsolatos kiegészítő támogatások kifizetéséhez szükséges információkat.

3. A 123. cikkben említett tartási időszak után Közösségen belüli értékesítésre szánt állatok esetében is ki kell állítania a vágóhídnak az e cikk (1) bekezdés negyedik albekezdésének (a) pontjában említett dokumentumokat, még akkor is, ha az a tagállam, ahol a vágást végrehajtották, az e cikk (2) bekezdésében rögzített eltérést alkalmazza.

Két tagállam megállapodhat arról, hogy a (2) bekezdésben leírt rendszert alkalmazza, amennyiben adatátviteli rendszereik kompatibilisek.

A tagállamok segítik egymást a kiadott dokumentumok hitelességének és/vagy a szolgáltatott adatok pontosságának hatékony ellenőrzésében. E célból az a tagállam, ahol a kifizetés történik, rendszeresen továbbítja a vágást végző tagállamtól kapott vágási tanúsítványok összesítését, vágóhidanként csoportosítva (vagy ennek megfelelő információt) annak a tagállamnak, ahol a vágást végezték.

122. cikk

Vágott féltest tömege és meghatározása

1. Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdés (b) pontjának alkalmazásában, a borjú vágott féltest a nyúzás, zsigerelés és véreztetés után, a fej és a lábak nélkül, de a májjal, a vesékkel és a vesezsírral együtt értendő.

2. A figyelembe veendő tömeg a vágott féltest hűtés utáni tömege, vagy a vágott meleg féltestnek a vágás után lehető leghamarabb lemért, és 2 %-kal csökkentett tömege.

3. Amennyiben a vágott féltestet a máj, a vesék és/vagy a vesezsír nélkül készítik el, annak tömegét növelni kell:

(a) 3,5 kilogrammal a máj esetében;

(b) 0,5 kilogrammal a vesék esetében;

(c) 3,5 kilogrammal a vesezsír esetében.

4. A tagállamok előírhatják, hogy teljesítettnek tekintik az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdés (b) pontjában a tömegre meghatározott követelményt, amennyiben a borjú a vágáskor vagy az exportáláskor 6 hónaposnál fiatalabb.

Ha a vágott féltest tömegét a vágóhídon nem lehet megállapítani, teljesítettnek minősül az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) bekezdés (b) pontjában a tömegre meghatározott követelmény, amennyiben az élőtömeg nem haladja meg a 300 kilogrammot.

123. cikk

Támogatás kedvezményezettje

1. A vágási támogatást az a mezőgazdasági termelő kapja, aki az állatot minimum két hónapig tartotta, és ez az időszak a vágás előtt kevesebb mint egy hónappal, illetve az exportálás előtt kevesebb mint két hónappal ért véget.

2. Amennyiben a borjú a vágáskor három hónaposnál fiatalabb, a minimum tartási időszak egy hónap.

124. cikk

Nemzeti felső határok

1. Az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (1) és (3) bekezdésében említett nemzeti felső határok e rendelet XVII. mellékletében találhatók.

2. Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 130. cikk (4) bekezdésében előírt arányos támogatáscsökkentés alkalmazása során a támogatásra jogosult állatok számának kalkulációja nem egész számot ad, kifizetik a tizedes tört résznek megfelelő vágási támogatást is. Ilyenkor csak az első tizedes jegyet veszik figyelembe.

6. SZAKASZ Kiegészítő támogatások

(Az 1782/2003/EK rendelet 133-136. cikke)

7. SZAKASZ

Általános rendelkezések

126. cikk

Előlegfizetés

1. Az 1782/2003/EK rendelet 28. cikk (3) bekezdés (b) pont értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság a különleges támogatás, az anyatehénre vonatkozó támogatás és a vágási támogatás 60 %-át előlegként kifizeti a mezőgazdasági termelőnek a jogosult állatok száma után az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések eredménye alapján.

A különleges támogatás, a 114. cikkben említett speciális üszőtámogatási rendszer és a vágási támogatás esetében a tagállam csökkentheti az előleg százalékos arányát, de ez nem lehet kevesebb 40 %-nál.

Az előleg nem fizethető ki azon naptári év október 16-a előtt, amelyre a támogatást igényelték.

(2) A támogatás záró kifizetésének összege a mezőgazdasági termelőnek odaítélt támogatási összeg és a kifizetett előleg közötti különbséggel egyenlő.

127. cikk

Juttatás éve

1. A kérelem benyújtása képezi azt az ügyleti tényt, amelynek időpontja meghatározza a különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás rendszerének hatálya alá tartozó állatok támogatási évét, valamint az állománysűrűség kiszámításához figyelembe veendő számosállategységek (SZÁE) számát.

Ha azonban a különleges támogatást a 93. cikk értelmében ítélik oda, az igényelhető támogatás összege az az összeg, mely a vágás vagy az exportálás évének december 31. napján érvényben van a következő esetekben:

(a) ha az állatot legkésőbb december 31-én vágták vagy exportálták;

(b) ha a támogatási kérelmet az említett dátum után nyújtották be az említett állatra.

2. A vágási támogatás tekintetében a támogatás arányának alkalmazásánál és a 124. cikkben leírt arányos támogatáscsökkentés kiszámításánál a juttatás éve az az év, amelyben a vágás vagy az exportálás történt.

129. cikk

Bizonyos anyagok vagy termékek illegális használatára vagy birtoklására vonatkozó szankciók

A vonatkozó közösségi állatgyógyászati rendeletekben nem engedélyezett anyagok és termékek illegális használata vagy birtoklása általi sorozatos törvénysértés esetén a tagállamok - a törvénysértés súlyosságának figyelembevételével - meghatározzák a támogatási rendszerekből való kizárás időtartamát, melyet az 1782/2003/EK rendelet 140. cikk (1) bekezdés második albekezdése rögzít.

130. cikk

Az egyéni tejkvóta meghatározása

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( 39 ) 66. cikkében meghatározott hetedik időszak végéig, eltérve e rendelet 102. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, a tagállamok úgy határozhatnak, hogy az 1234/2007/EK rendelet 65. cikkének i) és k) pontjával összhangban vagy az említett rendelet 73., 74. és 75. cikkének végrehajtása érdekében hozott nemzeti rendelkezések alapján március 31-i, illetőleg április 1-jei hatállyal egyéni referenciamennyiséget részben vagy egészében felszabadító vagy átvevő termelők esetében április 1-jén kell meghatározni az anyatehénre vonatkozó támogatással támogatható tej rendelkezésre álló maximális egyéni referenciamennyiségét, valamint az anyatehenek maximális számát.

130a. cikk

A tartási időszakok meghatározása

A 90. cikkben, a 94. cikk (1) bekezdésében, a 101. cikkben, a 118c. cikk (2) bekezdésében és a 123. cikkben említett tartási időszakok utolsó napja az a nap, legyen az akár munkanap, akár nem, mely megelőzi az időszak első napjával azonos számú napot.

131. cikk

Bejelentés

1. Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

(a) legkésőbb március 1-jéig az előző évre vonatkozóan a borjak számát, amelyek tekintetében vágási támogatást igényeltek, feltüntetve, hogy az állatokat levágták vagy exportálták-e;

(b) minden évben legkésőbb július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan:

(i) a borjak számát, amelyre a vágási támogatást odaítélték, feltüntetve, hogy a támogatást vágásra vagy exportálásra adták-e, valamint az érintett mezőgazdasági termelők számát;

(ii) a borjak számát, amelyre a vágási támogatást a megelőző naptári évre vonatkozóan a nemzeti felső határok alkalmazása miatt nem ítélték oda.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdés (a) pont (i) és (ii) alpontjainak alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

a) évente az előző évre vonatkozóan:

i. legkésőbb február 1-jéig azon tehenek számát, amelyekre anyatehénre vonatkozó támogatást igényeltek, az 1782/2003/EK rendelet 125. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett rendszerek szerinti bontásban;

ii. legkésőbb március 1-jéig azon szarvasmarhák számát, amelyek nem képezték borjúra vonatkozó vágási támogatás iránti kérelem tárgyát, feltüntetve, hogy az állatokat levágták vagy exportálták;

(b) minden évben legkésőbb július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan:

(i) a tehenek és üszők számát, amelyre az anyatehénre vonatkozó támogatást odaítélték, lebontva az 1782/2003/EK rendelet 125. cikk (2) bekezdés (a) és (b) pontjaiban említett rendszerek szerint, valamint az érintett mezőgazdasági termelők számát minden egyes rendszer esetében;

(ii) adott esetben az állatok számát, amelyre a támogatást a megelőző naptári évre vonatkozóan az üszőkre meghatározott specifikus nemzeti felső határok alkalmazása miatt nem ítélték oda.

(iii) adott esetben az anyatehénre vonatkozó támogatáson kívüli bármely nemzeti támogatás odaítélését, feltüntetve:

- a támogatás megadásának feltételeit,

- az állatonként odaítélt összeget;

(iv) a borjakon kívüli szarvasmarhák számát, amelyre a vágási támogatást odaítélték, feltüntetve, hogy a támogatást vágásra vagy exportálásra adták-e, valamint az érintett mezőgazdasági termelők számát;

(v) a borjakon kívüli szarvasmarhák számát, amelyre a vágási támogatást a megelőző naptári évre vonatkozóan a nemzeti felső határok alkalmazása miatt nem ítélték oda.

3. Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdés (b) pont (i) alpontjának alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

(a) legkésőbb március 1-jéig az előző évre vonatkozóan a borjakon kívüli szarvasmarhák számát, amelyek tekintetében vágási támogatást igényeltek, feltüntetve, hogy az állatokat levágták vagy exportálták-e;

(b) minden évben legkésőbb július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan:

(i) a borjakon kívüli szarvasmarhák számát, amelyre a vágási támogatást odaítélték, feltüntetve, hogy az állatokat vágták-e vagy exportálták, valamint az érintett mezőgazdasági termelők számát;

(ii) a borjakon kívüli szarvasmarhák számát, amelyre a vágási támogatást a megelőző naptári évre vonatkozóan a nemzeti felső határok alkalmazása miatt nem ítélték oda.

4. Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikk (2) bekezdés (b) pont (ii) alpontjának alkalmazása esetén a tagállamok kötelesek jelenteni a Bizottságnak:

(a) legkésőbb február 1-jéig az előző évre vonatkozóan a hímivarú szarvasmarhák számát, amelyek tekintetében különleges támogatást igényeltek, korcsoportonkénti és állattípusonkénti (bika vagy tinó) lebontásban;

(b) minden évben legkésőbb július 31-ig az előző naptári évre vonatkozóan:

(i) a hímivarú szarvasmarhák számát, amelyre a különleges támogatást odaítélték, lebontva korcsoportokra és állattípusokra (bika vagy tinó), valamint az érintett mezőgazdasági termelők számát;

(ii) az állatok számát, korcsoportokra lebontva, amelyre a különleges támogatást a megelőző naptári évre vonatkozóan a regionális felső határ alkalmazása miatt nem ítélték oda.

5. A tagállamok kötelesek minden évben legkésőbb július 31-ig jelenteni a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan a ténylegesen kifizetett támogatások összegét, az egységes támogatási rendszer részleges végrehajtását illető választási lehetőség szerint, az 1782/2003/EK rendelet 139. cikk (2) bekezdésében meghatározott csökkentés alkalmazása után.

7. A tagállamok az e cikkben meghatározott adatokat a XVIII. és XIX. mellékletben található táblázatok felhasználásával közlik.

8. SZAKASZ

Átmeneti és záró rendelkezések

132. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1998. január 1-je előtt született állatok esetében alkalmazni kell az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó, az 1782/2003/EK rendelet 138. cikkében előírt követelményt, a 92/102/EEC tanácsi irányelvben ( 40 ) meghatározott eljárás szerint, kivéve azokat az eseteket, amikor az állatokat Közösségen belüli értékesítésre szánják.

14. FEJEZET EGYSZERŰSÍTETT TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER

(az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikke)

134. cikk

Támogatásra jogosult minimális terület gazdaságonként

A XX. melléklet tartalmazza a gazdaságonkénti minimális területet, amelyre az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a 0,3 ha fölötti szinten a támogatást igényelni lehet.

135. cikk

Mezőgazdasági területek

Az 1782/2003EK rendelet 143b. cikk (4) bekezdésében meghatározott, az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer keretébe tartozó mezőgazdasági területeket a XXI. melléklet sorolja fel.

15. FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI KÖZVETLEN TÁMOGATÁS

(AZ 1782/2003/EK RENDELET 143C. CIKKE)

139. cikk

Csökkentési együttható

Amennyiben egy adott ágazatnál a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások meghaladnák a Bizottság által az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikk (7) bekezdése szerint jóváhagyott maximális szintet, az adott ágazat kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásának mértékét arányosan, a csökkentési együttható felhasználásával csökkenteni kell.

139a. cikk

Támogathatósági feltételek

(1) Az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikkének alkalmazásában az ezen cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, "a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés" a rendelet I. mellékletében felsorolt, a nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás igénylésének évében nyújtott bármely közvetlen kifizetésre vonatkozik, amelynek támogathatósági feltételei hasonlóak a szóban forgó nemzeti kiegészítő közvetlen támogatáséhoz.

(2) Az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikke (7) bekezdése második francia bekezdésének alkalmazásában a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie az e rendelet 143c. cikke (5) bekezdésében említett, (al)ágazatonkénti külön pénzügyi kereteket és a megfelelő közvetlen kifizetések támogathatósági feltételeit, amelyek a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor voltak alkalmazandók.

140. cikk

Ellenőrzések és szankciók

(1) A 2009. év vonatkozásában a 796/2004/EK rendeletet kell alkalmazni a Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VIII. melléklete I. szakaszának E. pontjával összhangban Bulgáriában és Romániában társfinanszírozott kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásra.

2. Társfinanszírozás esetén az új, érintett tagállamok kötelesek megfelelő ellenőrzési intézkedéseket alkalmazni annak érdekében, hogy garantálják az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikk (7) bekezdése szerint bizottsági jóváhagyásban meghatározott, a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások odaítélésre vonatkozó feltételek teljesítését.

141. cikk

Jelentések

Az új tagállamok a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások megvalósítása érdekében hozott intézkedéseikről jelentést kötelesek továbbítani az intézkedések megvalósítását követő évben június 30-ig. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

(a) a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásokat érintő körülményekben bekövetkezett bármilyen változás;

(b) minden egyes kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásra: a kedvezményezettek számát, a kifizetett támogatás területét hektárban vagy egységét;

(c) jelentést a 140. cikk értelmében alkalmazott ellenőrzésekről és szankciókról.

142. cikk

Állami támogatás

Azok a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások, amelyeket nem az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikk (6) bekezdésében említett bizottsági jóváhagyásnak megfelelően fizettek ki, törvényellenes Állami támogatásnak minősülnek a 659/1999 tanácsi rendelet ( 41 ) értelmében.

15a. FEJEZET

ELKÜLÖNÍTETT CUKORTÁMOGATÁS

142a. cikk

A 796/2004/EK rendelet alkalmazása

Az 1782/2003/EK rendelet 143ba. cikkében megállapított elkülönített cukortámogatás tekintetében a 796/2004/EK rendelet 5., 10., 18-22., 65., 66., 67., 70., 71a., 72. és 73. cikke alkalmazandó.

16. FEJEZET

ALAPANYAG-TERMELÉS CÉLJÁBÓL PIHENTETETT TERÜLET HASZNÁLATA

1. SZAKASZ

Hatály és fogalom-meghatározások

143. cikk

Hatály

(1) Az 1782/2003/EK rendelet 107. cikkének összefüggésében pihentetett területek hasznosíthatók - az említett rendelet 107. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban - olyan nyersanyagok megtermelésére, amelyekből elsődlegesen nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékeket állítanak elő a Közösségen belül, az ebben a fejezetben rögzített feltételek szerint.

2. A cukorrépa, a csicsóka és a cikóriagyökér az alábbi feltételek mellet termeszthető pihentetett területeken:

a) a cukorrépából előállított köztes termékeket energiatermékek előállítására használják fel, és valamennyi, cukrot tartalmazó társ-, illetve mellékterméket a 318/2006/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően hasznosítanak;

b) a cikóriagyökéren és a csicsókán sem természetes állapotukban, sem köztes termékként, mint például inulinként, sem társtermékként, mint például oligofruktózként, sem egyéb melléktermékként nem végeznek a 314/2002/EK rendeletben említett hidrolízist.

144. cikk

Fogalom-meghatározások

E fejezetben a következő meghatározások alkalmazandók:

a) "kérelmező", olyan mezőgazdasági termelő, aki pihentetett területét az 1782/2003/EK rendelet 55 b) cikkével és 107. cikke (3) bekezdése első francia bekezdésével összhangban műveli;

b) "felvásárló", minden olyan a 147. cikkben meghatározott szerződést aláíró személy, aki önmaga részére vásárolja föl a 145. cikkben említett, a XXIII. mellékletben meghatározott felhasználásra szánt alapanyagokat;

c) "elsődleges feldolgozó",a mezőgazdasági alapanyag olyan felhasználója - kivéve az alapanyagot közvetlenül az üzemben felhasználó kérelmezőt -, aki annak első feldolgozását az e rendelet XXIII. mellékletében említett egy vagy több termék előállításának céljából vállalja.

2. SZAKASZ

A szerződés

145. cikk

Az alapanyag felhasználása

1. Az 1782/2003/EK rendelet IX. mellékletében felsorolt szántóföldi növények kivételével bármilyen mezőgazdasági nyersanyag termelhető az említett rendelet 107. cikkének (3) bekezdése alapján pihentetett földterületen.

Összhangban e rendelet 163. cikke (3) bekezdésében meghatározott értékelemzési módszerrel az ezen rendelet XXIII. mellékletében említett, az alapanyag feldolgozásából származó nem élelmezési célra szánt termékek gazdasági értékének nagyobbnak kell lennie az ugyanazon feldolgozási eljárásból származó, egyéb felhasználási célra szánt termékek gazdasági értékénél.

2. Az (1) bekezdésben említett alapanyagok összhangban a 147. cikkel és a 148. cikk sérelme nélkül szerződés tárgyát képezik.

3. A kérelmező az alapanyagokat beszállítja a felvásárlónak vagy az elsődleges feldolgozónak, aki azt átveszi, és kezességet vállal arra, hogy a Közösségen belül a beszállított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiség kerül felhasználásra a XXIII. mellékletben említett nem élelmezési célra szánt egy vagy több végtermék előállítása céljából.

Amennyiben az elsődleges feldolgozó a betakarított alapanyagot félkész termék vagy melléktermék előállítására használja föl, úgy a betakarított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiséget dolgozhat föl az első albekezdésben említett egy vagy több végtermékként.

A második albekezdésben említett esetben vagy ha a felvásárló a betakarított alapanyag mennyiségével egyenértékű mennyiséget elad, úgy az elsődleges feldolgozó vagy a felvásárló tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, ahol a garanciavállalás megtörtént. Amennyiben a szóban forgó mennyiség egy másik tagországban kerül felhasználásra, nem pedig ott, ahol az alapanyagot betakarították, úgy az érintett tagállamok illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást a szóban forgó ügyletről.

4. A szerződéses kapcsolatokat szabályzó nemzeti rendelkezések keretében, az elsődleges feldolgozó megbízhat egy harmadik felet azzal, hogy a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelőnél az alapanyagot felvásárolja. A feldolgozó ez esetben is egy személyben felel ezen fejezetben meghatározott kötelezettségekért.

146. cikk

Eltérések

1. A 145. cikk (2) és (3) bekezdéseitől eltérve a tagállamok a kérelmezőnek engedélyezhetik:

a) meghatározott mezőgazdasági nyersanyagok hasznosítását - kivéve az 1782/2003/EK rendelet IX. mellékletében felsorolt szántóföldi növényekét - az összes vonatkozó ellenőrzési intézkedés betartásával:

i. tüzelőanyagként mezőgazdasági üzemük fűtésére;

ii. áram vagy bioüzemanyag előállítására a mezőgazdasági üzem területén;

b) a mezőgazdasági üzemben minden, a 2711 29 00 KN-kód alá tartozó betakarított alapanyag biogázként történő hasznosítását.

A tagállam dönthet arról, hogy a kérelmezők számára engedélyezi az első albekezdés a) pontjában előírtaktól eltérő meghatározott mezőgazdasági alapanyagok felhasználását, feltéve hogy azok összhangban állnak a megfelelő ellenőrzési intézkedésekkel.

2. Az (1) bekezdésben említett esetekben a kérelmezők a 147. cikkben említett szerződés helyett egy nyilatkozatban vállalják, hogy közvetlenül a nyilatkozatban szereplő alapanyagokat használják vagy dolgozzák fel. A 147-164. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

3. Az (1) bekezdést alkalmazó tagállamok megfelelő ellenőrző intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy az alapanyagot a gazdaság területén közvetlenül felhasználják, illetve a 2711 29 00 KN-kód alá tartozó biogázzá dolgozzák fel.

147. cikk

A szerződés

1. Az összevont kérelem mellé, a 796/2004/EK rendelet 11. cikkében előírt határidőig a kérelmező köteles benyújtani az illetékes hatóságokhoz a felvásárlóval vagy az elsődleges feldolgozóval kötött szerződés másolatát. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy csak a kérelmező és az elsődleges feldolgozó között jöhet létre szerződés.

2. A kérelmezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szerződés az alábbi megjelöléseket tartalmazza:

a) a szerződő felek neve és címe;

b) a szerződés időtartama;

c) minden, a szerződés tárgyát képező növényi alapanyag faja és minden egyes faj által beborított földterület nagysága;

d) a szállítás során alkalmazandó feltételek összessége, valamint az olajosnövények esetében, a szóban forgó alapanyag az illetékes hatóság által reprezentatívnak ítélt, várható mennyisége;

e) a 145. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel szembeni garanciavállalás;

f) az alapanyag tervezett végső felhasználásának fő módjai összhangban a 145. cikk (1) bekezdésében és a 163. cikk (3) bekezdésében megállapított feltételekkel.

4. Ellenőrzési okokra hivatkozva, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a kérelmezők alapanyagonként csak egyetlen beszállítási szerződést köthessenek.

148. cikk

A szerződés tárgyát nem képező alapanyagok

A 147. cikktől eltérve a XXII. mellékletben felsorolt alapanyagok szükségszerűen nem képezik szerződés tárgyát.

Az a kérelmező, aki a pihentetett területein ezeket a növényi alapanyagokat szeretné megtermelni, és támogatásban is szeretne részesülni, úgy a tagállam illetékes hatóságához a támogatási kérelemmel együtt olyan írásos nyilatkozatot is be kell nyújtania, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, amennyiben a szóban forgó alapanyagokat saját mezőgazdasági üzemében hasznosítja vagy eladja, úgy azok a XXIII. mellékletben meghatározott módon kerülnek felhasználásra.

3. SZAKASZ

A szerződés módosítása vagy felbontása

150. cikk

A szerződés módosítása vagy felbontása

Abban az esetben ha a szerződő felek azután módosítják vagy bontják fel a szerződést, hogy a kérelmező a támogatási kérelmét már benyújtotta, a kérelmezőnek csak akkor van joga arra, hogy támogatási kérelmét továbbra is fenntartsa, ha tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyhez tartozik, a szerződés módosításáról vagy a szerződés felbontásáról annak érdekében, hogy legkésőbb az érintett tagállamban a támogatási kérelem módosítására meghatározott határideig lehetővé váljék az összes szükséges ellenőrzés elvégzése.

151. cikk

Rendkívüli események

A 150. cikk sérelme nélkül, amennyiben egy kérelmező arról tájékoztatja az illetékes hatóságot, hogy rendkívüli események miatt, a szerződésben megjelölt alapanyagok egészét vagy egy részét nem lesz képes beszállítani, az illetékes hatóság miután kellőképpen megbizonyosodott a szóban forgó rendkívüli eseményekről, engedélyezheti a szerződés jogos mértékig történő módosítását vagy felbontását.

Abban az esetben, ha a szerződés módosítása a szerződés tárgyát képező földterületek csökkentését eredményezi vagy ha annak felbontására kerül sor, a kérelmező azért, hogy támogatási jogosultságát fenntartsa, köteles:

a) a szóban forgó földeket újfent pihentetni az illetékes hatóságok által engedélyezett módon;

b) a szerződés alól kivont földeken megtermelt alapanyagokat nem eladni, nem átadni és nem felhasználni.

152. cikk

A végső felhasználás módosítása

A 150. cikk sérelme nélkül a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó jogosult a 147. cikk (2) bekezdése f) pontjában említett, az alapanyagok tervezett végső felhasználásának fő módjait megváltoztatni, azután, hogy a szerződéssel lekötött alapanyagokat részére már beszállították, valamint abban az esetben, ha a 154. cikk (1) bekezdésében és a 157. cikk (3) bekezdése első francia bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

A végső felhasználás módjai a 145. cikk (1) bekezdése második francia bekezdésében és a 163. cikk (3) bekezdésében rögzített feltételek betartása mellett változtathatók meg.

A felvásárló vagy elsődleges feldolgozó előzetesen tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyhez tartozik, azért, hogy az a szükséges ellenőrzéseket el tudja végezni.

4. SZAKASZ

Reprezentatív hozam és a beszállítandó mennyiség

153. cikk

Reprezentatív hozamok

A tagállamok minden évben és megfelelő eljárás keretében megállapítják a reprezentatív hozamokat, amelyeket meg kell termelni, és arról tájékoztatja az érintett kérelmezőket.

Ugyanakkor, a XXII. mellékletben felsorolt alapanyagok mentesülhetnek a reprezentatív hozamokkal kapcsolatos kötelezettség alól.

154. cikk

Beszállítandó mennyiségek

1. A kérelmező annál az illetékes hatóságnál, amelyhez tartozik nyilatkozatot tesz növényfajonként a betakarított alapanyag mennyiségéről, és a beszállított mennyiségről, valamint arról, hogy ezen alapanyagokat kinek szállította be.

2. A kérelmezőnek legalább a reprezentatív hozammal megegyező mennyiséget kell beszállítania a felvásárlónak vagy az elsődleges feldolgozónak.

Ugyanakkor, kellőképpen bizonyított esetekben, rendkívüli okból kifolyólag a tagállamok elfogadhatják azt, hogy e mennyiség a szóban forgó reprezentatív hozamnál maximum 10 %-kal kevesebb legyen.

Mindezen túl, abban az esetben amikor a 151. cikkel összhangban az illetékes hatóság engedélyt adott a szerződés módosítására vagy felbontására, az illetékes hatóság a jogosnak tartott szintig csökkentheti azt a mennyiséget, amelyet a kérelmezőnek az első bekezdés szerint be kell szállítania.

5. SZAKASZ

A támogatás kifizetésének feltételei

155. cikk

Kifizetés

1. A kérelmező számára a támogatást az alapanyagok feldolgozását megelőzően ki lehet fizetni. Ugyanakkor, a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az alapanyagokból az ezen fejezet keretében beszállítandó mennyiség beszállításra került a felvásárlóhoz vagy az elsődleges feldolgozóhoz, valamint amennyiben:

a) a 154. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozattétel megtörtént;

b) a 147. cikk (1) bekezdésével összhangban a szerződés egy másolatát a kérelmező illetékes hatóságánál letétbe helyezték, és a 145. cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesültek;

c) az illetékes hatóság megbizonyosodott a 158. cikk (2) bekezdésében említett garanciavállalásról;

d) a kifizetéssel megbízott illetékes hivatal leellenőrizte, hogy minden egyes kérelem megfelel-e a 147. cikkben meghatározott feltételeknek.

2. Kétnyári kultúra esetében amikor a betakarításra és ennek következményeképpen az alapanyag beszállítására csak a növényi kultúra második évében kerül sor, a kifizetésre a 147. cikkben említett szerződés megkötését követő két év folyamán kerül sor, azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok megállapítják az alábbiakat:

a) az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett kötelezettségeket a növényi kultúra első évétől kezdődően betartották;

b) a második évben az (1) bekezdés a) pontjában említett kötelezettségeknek, valamint a 157. cikk (3) bekezdése első albekezdésében említett információszolgáltatási kötelezettségnek eleget tettek.

A növényi kultúra első évében a kifizetésre csak akkor kerülhet sor, amennyiben az illetékes hatóság megbizonyosodott a 158. cikk (2) bekezdésében említett garanciavállalásról. A növényi kultúra második évében a kifizetéshez nem szükséges a garanciavállalás.

3. Állandó vagy többéves növényi kultúra esetében, a támogatás kifizetésére a szerződés megkötésétől kezdődően évenként kerül sor. A (2) bekezdésben meghatározott feltételek mutatis mutandis alkalmazandók.

6. SZAKASZ

A felvásárló és a kérelmező kötelezettségei

156. cikk

A feldolgozók száma

A nem élelmezési célú termékek legfeljebb három feldolgozónak adható tovább.

157. cikk

Kötelezettségek

2. Az elsődleges feldolgozó annak az illetékes hatóságnak, amelyhez tartozik, a szóban forgó feldolgozás folyamatával, pontosabban annak árával és a végtermék mennyiségének meghatározására szolgáló technikai együtthatókkal kapcsolatban megad minden szükséges információt a 164. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említettek szerint.

3. A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó a kérelmező által beszállított alapanyagot átvéve azt az illetékes hatóságot, amelyhez tartozik, tájékoztatja növényfajonként az átvett alapanyag mennyiségéről, valamint az alapanyagot beszállító szerződő fél nevéről és címéről, a beszállítás helyéről, illetve az említett szerződés referenciaszámáról a tagállamok által oly módon megállapított határideig, hogy az 1782/2003/EK rendelet 28. cikkében meghatározott időpontig a kifizetésre sor kerülhessen.

Abban az esetben, amennyiben a felvásárló vagy feldolgozó más tagország állampolgára, mint az aki az alapanyagot megtermelte, az illetékes érintett hatóság az első albekezdésben említett értesítés átvételétől számított 40 munkanapon belül a beszállított alapanyag teljes mennyiségéről tájékoztatja azt az illetékes hatóságot, amelyhez a kérelmező tartozik.

7. SZAKASZ

Garanciavállalás

158. cikk

A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó garanciavállalása

1. A felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó saját illetékes hatóságánál az e cikk (2) bekezdésében előírt módon biztosítékot helyez letétbe, az érintett tagállamban az adott évre vonatkozó kifizetésmódosításoknak a 796/2004/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti határidejéig. A tagállamok azonban a 2220/85/EGK rendelet 5. cikkében megállapított feltételek szerint eltekinthetnek a biztosíték követelményétől.

2. A garanciavállalás mértékét minden egyes alapanyag esetében a hektáronkénti 250 eurós összeg és az érintett felvásárló vagy elsődleges feldolgozó által aláírt szerződés tárgyát képező, és az előirányzott alapanyag-termelésre használt megművelt teljes földterület szorzatát alapul véve kell kiszámítani.

3. Abban az esetben, amennyiben a 150. és 151. cikkekben említett feltételekkel a szerződés módosítására vagy felbontására kerül sor, úgy annak eredményeképpen a már létező garanciavállalás mértékét is részarányosan módosítani kell.

(4) Minden alapanyag esetében a biztosítékot bizonyos százalékban felszabadítják azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság, amelyhez érintett begyűjtő, illetve elsődleges feldolgozó tartozik, bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy az alapanyag szóban forgó mennyiségét a 147. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett felhasználásoknak megfelelően dolgozták fel, adott esetben figyelemmel a 152. cikk szerinti módosításokra.

5. A (4) bekezdés sérelme nélkül, abban az esetben, ha a felvásárló vállalt garanciát azokra az alapanyagokra, amelyeket az elsődleges feldolgozóhoz szállítottak be, úgy a felvásárlót mentesíteni kell a garanciavállalás terhe alól, azzal a feltétellel, hogy a felvásárló, ahhoz az illetékes hatósághoz, amelyhez tartozik, igazolást nyújt be arról, hogy az elsődleges feldolgozó a saját illetékes hatóságánál egy egyenértékű garanciát vállalt.

159. cikk

Elsődleges és másodlagos követelmények

2. Az alábbi, a felvásárlóra vagy az elsődleges feldolgozóra vonatkozó kötelezettségek adják a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében a másodlagos követelményeket :

a) kötelező a kérelmező által beszállított valamennyi alapanyag átvétele összhangban ezen rendelet 145. cikke (3) bekezdésével;

c) kötelező az információszolgáltatás összhangban ezen rendelet 157. cikke (3) bekezdése első albekezdésével;

d) kötelező a garanciavállalás összhangban ezen rendelet 158. cikke (1) bekezdésével.

8. SZAKASZ

Az engedélyezés választható rendszere

160. cikk

Az engedélyezés választható rendszere

1. A 158. cikktől eltérve a tagállamok határozhatnak saját engedélyezési rendszer felállításáról a felvásárlók és az elsődleges felhasználók tekintetében (a továbbiakban: elismert piaci szereplők).

A tagállamoknak az alkalmazását megelőző év november 1-jéig nyilvánosságra kell hozni az első albekezdésben említett határozatot.

E fejezet rendelkezései alkalmazandók azokra a tagállamokra, amelyek az első albekezdés alkalmazása mellett döntöttek, amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik.

2. Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntött, el kell fogadnia az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelést biztosító rendelkezéseket és intézkedéseket. A tagállamoknak különösen a piaci szereplők engedélyezésének feltételeit kell lefektetnie, biztosítva legalább az alábbi feltételek teljesülését:

a) a felvásárlók esetében:

i. a felvásárlóként való működéshez és a 163. cikkben említett nyilvántartás elvégzéséhez megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkezik;

ii. legalább egy elsődleges feldolgozóval szerződéses viszonyban áll alapanyag szállítására, vagy elegendő ideig végzett kereskedelmi tevékenységet;

b) az elsődleges feldolgozók esetében:

i. az elsődleges feldolgozóként való működéshez és a 163. cikkben említett nyilvántartás elvégzéséhez megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkezik;

ii. a XXIII. mellékletben említett, legalább egy, nem élelmezési célra szánt végtermék előállításához elegendő termelői kapacitással rendelkezik.

3. A tagállamoknak a (6) bekezdésben említett jegyzék megjelenése előtt ki kell dolgozniuk a piaci szereplők jóváhagyási folyamatának ellenőrzésére szolgáló eljárást.

4. Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy elismert piaci szereplő nem teljesíti az e fejezetben megállapított kötelezettségeit vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglaltakat, vagy ha a felvásárló vagy elsődleges feldolgozó nem fogadja el vagy nem teszi lehetővé az illetékes hatóság általi helyszíni ellenőrzést és/vagy nem bocsátja rendelkezésre a 163. cikkben említett adatokat, a tagállamok rendelkeznek a megfelelő szankciók alkalmazásáról. A szankciók mértékét a jogsértés súlyosságának fényében és a 159. cikkben megállapított követelmények be nem tartásáért visszatartott biztosíték arányában kell megállapítani.

5. Ha az elismert piaci szereplő súlyos gondatlanság miatt nem teljesíti az e fejezetben foglalt vagy a nemzeti szinten előírt rendelkezéseket, a tagállam visszavonhatja a piaci szereplő engedélyét a tagállam által meghatározandó időszakra.

6. A támogatás éve előtti év december 15-ig minden egyes tagállamnak nyilvánosságra kell hoznia az elismert felvásárlók és elsődleges feldolgozók listáját.

7. Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés alkalmazása mellett dönt, a támogatást csak annak a kérelmezőnek fizetik ki, aki elismert felvásárlóval vagy feldolgozóval áll szerződéses viszonyban, feltéve hogy azok is az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntő tagállamban székhellyel rendelkeznek.

9. SZAKASZ

Ellenőrzések

163. cikk

Nyilvántartások vezetése

1. A tagállam illetékes hatósága meghatározza azokat a nyilvántartásokat, amelyeket a felvásárlónak vagy a feldolgozónak vezetnie kell, valamint a nyilvántartások rendszerességét, amelyeket azonban legalább havi rendszerességgel kell vezetni.

A felvásárló által vezetett nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) minden, az e szabályozás keretében felvásárolt és feldolgozás céljából eladott alapanyag mennyiségét;

b) az elsődleges feldolgozó nevét és címét.

A feldolgozó által vezetett nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a különböző feldolgozás céljából felvásárolt alapanyagok mennyiségét;

b) a feldolgozott alapanyagok mennyiségét, valamint a végtermék, és az abból származó melléktermékek mennyiségét és típusát ;

c) a feldolgozás során keletkezett veszteség;

d) a tönkrement mennyiség, valamint annak igazolása;

e) a feldolgozó által értékesített vagy átadott termékek mennyisége és típusa és az abból származó árbevétel;

f) adott esetben a végső feldolgozó neve és címe.

2. Az az illetékes hatóság, amelyhez a felvásárló vagy az elsődleges feldolgozó tartozik ellenőrzi, hogy a benyújtott szerződés a 145. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel-e. Amennyiben ezen feltételeknek nem felel meg, úgy arról azt az illetékes hatóságot, amelyhez a kérelmező tartozik tájékoztatni kell.

3. A 145. cikk (1) bekezdésében említett termékek gazdasági értékének kiszámítása céljából az érintett illetékes hatóság a 157. cikk (2) bekezdésében említett információk alapján, a nem étkezési célra szánt termékek értékének összegét összehasonlítja ugyanazon feldolgozási eljárásból származó, de más felhasználási célra szánt termékek értékének összegével. Az egyes értékösszegek egy-egy mennyiség, valamint az előző gazdasági év ellenőrzött gyártelepi középárának a szorzata. Abban az esetben, amennyiben ezen összegek nem állnak rendelkezésre, úgy az illetékes hatóság határozza meg az alkalmazandó árakat a 157. cikk (2) bekezdésében megemlített információk alapján.

164. cikk

A felvásárlók és a feldolgozók ellenőrzése

1. Azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek területén a felvásárlók találhatók a felvásárlók kockázatelemzéssel kiválasztott legalább 25 %-nál, ellenőrzést kell, hogy végezzenek. Ezek az ellenőrzések helyszíni szemlékből és a kereskedelemi dokumentumok ellenőrzéséből állnak, azért, hogy megbizonyosodjanak az alapanyagok felvásárlása és a megfelelő szállítások közötti koherenciáról.

2. Azon tagországok illetékes hatóságai, amelyek területén a feldolgozásra sor kerül, a 146. cikk (1) bekezdése rendelkezéseit betartva ellenőrzéseket végeznek az odatelepült feldolgozók, kockázatelemzéssel kiválasztott legalább 25 %-nál. Ezeknek az ellenőrzéseknek legalább az alábbiakra ki kell terjedniük:

a) a nem étkezési célra szánt termékek összegértékének és az ugyanazon feldolgozási eljárásból származó, de más felhasználási célra szánt termékek összegértékének összehasonlítása;

b) a feldolgozó termelési eljárásának elemzése, beleértve a helyszíni szemléket és a kereskedelemi dokumentumok vizsgálatát, azért, hogy a feldolgozó esetében megbizonyosodjanak az alapanyagok szállítása, a végtermékek és a melléktermékek közötti koherenciáról.

A b) pontban említett ellenőrzést, az illetékes hatóság a vizsgált alapanyagok feldolgozásának technikai együtthatói alapján végzi el. Amennyiben a közösségi jogszabályozásban léteznek az exportra vonatkozó ilyen jellegű együtthatók, úgy azokat kell alkalmazni. Hiányuk esetén, amennyiben a közösségi jogszabályozásban léteznek más együtthatók, úgy azokat kell alkalmazni. Minden más esetben, az ellenőrzéseket az érintett feldolgozócég által általánosságban elfogadott együtthatók alapján kell elvégezni.

3. A 146. cikkben említett feldolgozások esetében, az ellenőrzéseket a kérelmezők kockázatelemzés útján kiválasztott 10 %-nál kell elvégezni, tekintettel az alábbiakra:

a) a támogatások összegét;

b) a támogatási kérelem tárgyát képező mezőgazdasági hasznosítású parcellák számát és területnagyságot;

c) az előző évhez képest végbement változást;

d) az előző évek folyamán végzett ellenőrzések eredményeit;

e) más, a tagállamok által, a benyújtott bejelentéseket reprezentáló tényező alapján meghatározott paramétereket.

4. A (3) bekezdésben említett ellenőrzések esetében, azért, hogy az ellenőrzések legalább 3 %-ban egyenetlen módon történjenek, az illetékes hatóság a folyó évben kiegészítő ellenőrzéseket végez, és ennek következményeképpen százalékosan megemeli azon mezőgazdasági termelők számát, akiknél a következő évben helyszíni ellenőrzéseket kell végezni.

5. Amennyiben meghatározott az, hogy az (1) a (2) és a (3) bekezdésekben említett ellenőrzések bizonyos részeit mintavétel alapján el lehet végezni, úgy azt egy megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosítva kell megtenni.

6. Minden egyes ellenőrzésről az ellenőr által aláírt ellenőrzési jelentés kell készíteni, úgy, hogy abban az ellenőrzés különböző elemei pontosan meghatározásra kerüljenek. A jelentésben szerepelnie kell:

a) az ellenőrzés időpontjának;

b) a jelenlévő személyeknek;

c) az ellenőrzött időszaknak;

d) az alkalmazott ellenőrzési módszernek, adott esetben, beleértve, a mintavételi módszerek referenciáját;

e) az ellenőrzés eredményeinek.

165. cikk

Kendertermesztés

A 795/2004/EK rendelet 29. cikkében, valamint a 796/2004/EK rendelet 33. cikkében említett kenderre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

166. cikk

Kiegészítő intézkedések és kölcsönös segítségnyújtás

1. A tagállamok gondoskodnak minden olyan kiegészítő intézkedésről, amely ezen fejezet eredményes alkalmazásához szükségszerű, és kölcsönösen segítik egymást a szóban forgó fejezetben meghatározott ellenőrzések végrehajtásában. Amennyiben az alkalmazandó csökkentésekről vagy kizárásokról ez a fejezet nem rendelkezik, úgy a tagállamok a támogatások engedélyezési eljárás során saját szankcióikat alkalmazhatják a kereskedelemi ágazat szereplőivel szemben .

2. A szükséges vagy ezen fejezet rendelkezései által megkövetelt mértékben a tagállamok kölcsönösen segítik egymást az ellenőrzések hatékonysága érdekében, valamint azért, hogy lehetővé váljon a bemutatott dokumentumok eredetiségének vizsgálata, illetve a közölt adatok pontosságának ellenőrzése .

10. SZAKASZ

Kizárás a szabályozásból és információszolgáltatás

167. cikk

Az alapanyagok kizárása a szabályozásból

A tagállamok kizárhatják a mezőgazdasági alapanyagokat ezen fejezettel bevezetett szabályozásból, abban az esetben, amennyiben az alapanyagokkal kapcsolatosan ellenőrzési, közegészségügyi, környezetvédelmi, büntetőjogi, vagy a nem élelmezési célra szánt végtermékek esetében a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó nehézségek adódnak .

168. cikk

Minimális területnagyság

A tagállamok a 145. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi alapanyag esetében meghatározhatnak egy minimális művelt területnagyságot.

169. cikk

Információszolgáltatás

A tagállamok az alábbi információkat küldik meg a Bizottságnak a szóban forgó évet követő év október 15. előtt:

a) minden egyes alapanyag esetében azon területnagyságokat, amelyek a 147. cikkben említett szerződés, valamint a 146. cikk (2) bekezdésében, és a 148. cikkben említett nyilatkozat tárgyát képezik;

(b) az egyes alapanyagfajták és az abból kapott végtermék mennyiségeit.

17. FEJEZET

KOMLÓRA VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

170. cikk

Kiegészítő támogatás komlótermelőknek

1. Az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikk második bekezdésében említett kiegészítő támogatás a komlótermelő gazdálkodóknak hektár alapon nyújtandó, azon területekre, melyek megfelelnek a rendelet 110o. cikkének meghatározott feltételeknek, feltéve hogy:

a) egyenlő sűrűségben történt az ültetés, és hektáronként dupla soros (drót/kötél) termesztésnél legalább 1 500 , egysoros (drót/kötél) termesztésnél 2 000 növénnyel;

b) szakszerűen ápolták azokat.

2. Az 1782/2003/EK rendelet 110o. cikk második francia bekezdésében említett "komlóval beültetett" terület a karók külső támasztóit összekötő vonal által behatárolt területet jelenti. Ahol ezen a vonalon komlónövény található, akkor az abban a parcellában levő átlagos művelési sortávolságnak megfelelő további sávval bővül a terület minden oldala. A további sáv nem lehet közterületet érintő. A komlósorok végén levő, a mezőgazdasági gépek mozgásához szükséges fordulók beleszámítanak ebbe a területbe, feltéve, hogy egyik forduló hossza sem éri el a nyolc métert és nem esnek közterületre.

3. A fiatal, faiskolai célból termesztett növényekkel beültetett területek a kiegészítő támogatásra nem jogosultak.

4. A kiegészítő támogatásra fordítható teljes összeg az érintett tagállamok komlóval beültetett jogosult területein egyenlő arányban oszlik meg.

171. cikk

Elismert komló termelői csoportokra vonatkozó támogatás

1. Az elismert komló termelői csoportok az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikk második francia bekezdésében említett kifizetésekre nyújthatnak be kérelmet az aratási év szeptember 1-jéig.

2. Az elismert termelői csoport a számára fizetett összeget az 1696/71/EGK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének (a)-(d) pontjaiban meghatározott intézkedésekre a kifizetés dátumától számított 3 éven belül leköti. Bármely összeg, melyet ezen időszak alatt nem kötöttek le, a kifizető ügynökségnek visszafizetendő és az EMOGA Garancia részéből finanszírozott kiadásokból levonandó.

3. A 2005. évi betakarítást megelőző betakarításokkal kapcsolatos, az 1696/71/EGK rendelet 12. cikk (5) bekezdésének c) pontjával összhangban levő visszatartott támogatások 2008. december 31-e előtt elköltendők.

4. Az elismert termelői csoportoknak támogatást kifizető tagállam évente jelentést küld a Bizottságnak az általa elismert termelői csoportoknak kifizetett támogatás felhasználásáról, beleértve a támogatás által finanszírozott, az 1696/71/EGK rendelet 7. cikk (1) bekezdésének (a)-(d) pontjaiban meghatározott intézkedések leírását. A jelentést legkésőbb minden év június 30-ig meg kell küldeni.

5. Az adott tagállamban, az 1782/2003/EK rendelet 68a. cikk második francia bekezdésében említett elismert termelői csoportok számára rendelkezésre álló teljes összeget az ugyanezen rendelet 170. cikkében szereplő feltételeknek megfelelő területekre, melyekre a csoport tagjai a 796/2004/EK rendelet II. részének II. címe alapján kérelmet nyújtottak be, megfelelő arányban el kell osztani.

17a. FEJEZET

GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

171a. cikk

Mezőgazdasági földterületek engedélyezése gyapottermelés céljából

A tagállamok megállapítják az objektív kritériumokat, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 110a. cikkében előírt terményspecifikus gyapottámogatás céljából történő földterület-engedélyezés alapjául szolgálnak.

Az említett kritériumok egy vagy több elemen alapulnak az alábbiak közül:

a) a jelentős mennyiségű gyapotot termelő régiók mezőgazdasága;

b) a szóban forgó területek talaj- és éghajlati viszonyai;

c) az öntözővíz-kezelés;

d) a várhatóan környezetkímélő vetésforgók és termesztéstechnológiák.

171aa. cikk

A vetésre szánt fajták engedélyezése

A tagállamok a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsoroltak közül a piac szükségleteihez igazodó fajtákat engedélyezik.

171ab. cikk

A támogathatóság feltételei

A területeknek az 1782/2003/EK rendelet 110b. cikkének (1) bekezdésében előírt bevetésénél teljesíteni kell a minimális ültetési sűrűséget, amelyet a tagállamok határoznak meg a talaj- és éghajlati viszonyok és - adott esetben - a helyi sajátosságok függvényében.

171ac. cikk

Mezőgazdasági gyakorlatok

A tagállamok külön szabályokat írhatnak elő a megfelelő növekedési körülményeket biztosító ültetvénygondozáshoz és betakarításhoz szükséges mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan.

171ad. cikk

Ágazati szervezetek elismerése

(1) Évente legkésőbb december 31-ig a tagállamok a következő évi vetésre nézve elismernek minden olyan gyapottermelési ágazati szervezetet, amely azt kérelmezi, és amely:

a) a tagállam által legalább 4 000 hektárban meghatározott alsó határt összességében meghaladó, a 171a. cikkben említett engedélyezési kritériumoknak megfelelő földterületet foglal magában, valamint legalább egy gyapottisztító üzemet;

b) belső működési szabályokat fogadott el, különösen a belépési és tagdíjfizetési feltételekről, a nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban.

A 2009. évre azonban a tagállamoknak 2009. február 28-ig kell az ágazati szervezeteket elismerniük.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy ágazati szervezet nem teljesíti az (1) bekezdésben előírt elismerési követelményeket, a tagállam visszavonja az elismerést, kivéve ha az említett követelmények teljesítésének hiányára ésszerű határidőn belül megoldást találnak. Amennyiben a tagállam az elismerés visszavonását tervezi, értesíti erről a szándékról az ágazati szervezetet, továbbá ismerteti a visszavonás indokait. A tagállam lehetővé teszi az ágazati szervezet számára, hogy meghatározott időn belül megtegye észrevételeit. Visszavonás esetén a tagállamok megfelelő szankciók alkalmazásáról rendelkeznek.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik olyan ágazati szervezetek tagjai, amelyeknek az elismerését e bekezdés első albekezdésével összhangban visszavonták, elveszítik az 1782/2003/EK rendelet 110e. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnövelésre való jogosultságukat.

171ae. cikk

A termelők kötelezettségei

(1) Egyazon termelő nem lehet tagja egynél több ágazati szervezetnek.

(2) Az ágazati szervezeti tagsággal rendelkező termelő köteles az általa megtermelt gyapotot olyan gyapottisztítónál leadni, aki ugyanazon ágazati szervezet tagja.

(3) Elismert ágazati szervezetben termelőnek részt vennie csak önkéntes belépéssel lehet.

171af. cikk

Közlések a termelők felé

(1) A tagállamok a tárgyév január 31. előtt értesítik a gyapottermelőket:

a) az engedélyezett fajtákról; a 171aa. cikkel összhangban az említett időpont után engedélyezett fajtákról azonban ugyanezen év március 15-ig kell a termelőket értesíteni;

b) a földterületek engedélyezésének kritériumairól;

c) a 171ab. cikk szerinti minimális ültetési sűrűségről;

d) a kötelezően követendő mezőgazdasági gyakorlatokról.

(2) Fajta engedélyezésének visszavonása esetén a tagállamok legkésőbb január 31-ig értesítik a termelőket a következő évi vetési időszakot illetően.

17b. FEJEZET

OLAJFALIGETEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

171b. cikk

Olajfaliget-kategóriák

1. A tagállamok kijelölik az 1782/2003/EK rendelet 110g. cikkében előírt támogatásban részesíthető olajfaligeteket és legfeljebb öt kategóriába sorolják őket az alábbiak közül választható kritériumokra támaszkodva:

a) környezeti kritériumok:

i. a parcellák nehezen közelíthetők meg;

ii. a földterületeket fizikai romlás fenyegeti;

iii. különleges jellegű olajfaligetek: idős, kulturális vagy tájvédelmi jelentőségű, meredek talajon álló olajfák, hagyományos, ritka vagy természetvédelmi területen termő fajták;

b) társadalmi kritériumok:

i. az olajfatermesztéstől erősen függő térségek;

ii. térségek, ahol hagyománya van az olajfatermesztésnek;

iii. kedvezőtlen gazdasági mutatókkal rendelkező térségek;

iv. az olajfaligetek feladásával fenyegető gazdaságok;

v. az olajfaligetek aránya a gazdaságon belül;

vi. jellegzetes, például OEM-, OFJ-, organikus vagy integrált termelésnek otthont adó térségek.

2. A tagállamok az összes érintett mezőgazdasági termelőnél megállapítják minden támogatható parcelláról, hogy az (1) bekezdésben említett kategóriák közül melyikbe tartozik. Ezt az információt beviszik az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszerbe (a továbbiakban: olajbogyó-FIR).

3. A tagállamok évente egyszer kiigazíthatják az (1) bekezdés értelmében meghatározott olajfaliget-kategóriákat.

Ha a kiigazítás eredményeképpen az olajfaligetek besorolása megváltozik, az új besorolás a kiigazítás évét követő évtől alkalmazandó.

171ba. cikk

Területszámítás

1. A tagállamok a XXIV. mellékletben előírt egységes módszerrel minden termelőnél kiszámítják a támogatható földterület nagyságát.

A területeket olajbogyó-FIR-hektárban, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, a XXIV. mellékletben meghatározott egységes módszer nem alkalmazandó, ha:

a) az olajfatermő parcella területe nem haladja meg a tagállam által legfeljebb 0,1 hektárban meghatározott alsó határt;

b) az olajfatermő parcella olyan közigazgatási területen található, amely nem szerepel az olajbogyó-termelési földrajzi információs rendszer grafikai hivatkozásai között.

Ilyen esetekben a tagállam objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelőknek egyenlő elbánást biztosítva határozza meg a támogatható területet.

171bb. cikk

A támogatás összege

1. A tagállamok minden év január 31-ig megállapítják a különböző kategóriájú olajfaligetekre járó támogatás tájékoztató jellegű, olajbogyó-FIR-hektáronkénti összegét.

A tagállamok a mezőgazdasági termelőknek megítélt kifizetések megkezdése előtt és legkésőbb a következő év január 31-ig megállapítják a különböző kategóriájú olajfaligetekre járó támogatás tájékoztató jellegű, olajbogyó-FIR-hektáronkénti összegét.

Ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy az (1) bekezdés szerinti, tájékoztató jellegű összeget megszorozzuk egy együtthatóval, amely egyenlő az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (3) bekezdésében meghatározott maximális támogatási összeggel, adott esetben az ugyanezen cikk (4) bekezdésében előírt csökkentést is figyelembe véve, elosztva az e cikk (1) bekezdése szerinti, kategóriánkénti tájékoztató jellegű támogatási összegek és a megfelelő területek szorzatainak összegével.

3. A tagállamok regionális szinten is alkalmazhatják az (1) és a (2) bekezdést.

171bc. cikk

Alapadatok meghatározása

1. Az olajbogyó-FIR adataira és a termelők nyilatkozataira támaszkodva a tagállamok 2005. január 1-jéig az 1782/2003/EK rendelet 110h. cikke c) pontjának alkalmazása céljából megállapítják minden olajfatermő parcellánál a támogatható olajfák számát és helyét, a nem támogatható olajfák számát és helyét, az olajfatermő terület nagyságát, valamint az olajfatermő parcella támogatható részének nagyságát és a 171b. cikk szerinti kategóriáját.

2. A Bizottság által az 1638/98/EK tanácsi rendelet ( 42 ) 4. cikke alapján jóváhagyott program részeként Franciaországban és Portugáliában újonnan telepített, az olajbogyó-FIR-be 2007. január 1. előtt felvett ültetvények esetében az (1) bekezdésben említett adatokat a 2005. évben bevetett parcelláknál 2006. január 1-jéig, a 2006. évben bevetett parcelláknál pedig 2007. január 1-jéig kell a tagállamoknak megállapítaniuk. Ezeket az adatokat legkésőbb a 2007. évre benyújtott összevont kérelem alkalmával közlik a termelőkkel.

17c. FEJEZET

DOHÁNYRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

171c. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) "leszállítás": egy adott napon belül megvalósuló művelet, amelynek során valamely termelő vagy termelői szervezet termeltetési szerződés alapján nyersdohányt ad át egy feldolgozó vállalkozónak;

b) "ellenőrzési igazolás": az illetékes ellenőrző szerv által kiállított okirat, amely igazolja, hogy az érintett dohánymennyiséget az elsődleges feldolgozó átvette, hogy ezt a mennyiséget bejegyzett szerződés alapján szállították le, és hogy a műveleteket e rendelet 171cj. és 171ck. cikkével összhangban hajtották végre;

c) "elsődleges feldolgozó": engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki - saját nevében és saját számlájára - egy vagy több, erre a célra kellően felszerelt elsődleges dohányfeldolgozó üzemben nyersdohány elsődleges feldolgozását végzi;

d) "elsődleges feldolgozás": a termelő által leszállított nyersdohány feldolgozása tartós, eltartható, a végfelhasználó (gyártó) igényeinek megfelelő minőségű egységes bálákba kötözött vagy csomagokba töltött termékké;

e) "termelői szervezet": dohánytermelőket képviselő szervezet.

171ca. cikk

Nyersdohányfajta-csoportok

A nyersdohányfajtákat a következő csoportokba sorolják:

a) mesterséges hővel szárított: szárítókamrában, szabályozott levegőkeringetésnek, hőmérsékletnek és páratartalomnak kitéve szárított dohány;

b) természetes úton szárított világos: levegőn, fedett helyen szárított dohány;

c) természetes úton szárított sötét: levegőn, fedett helyen szárított, értékesítés előtt fermentált dohány;

d) füstöléssel szárított: tűzzel szárított dohány;

e) napon szárított: napon szárított dohány;

f) Basmas (napon szárított);

g) Katerini (napon szárított);

h) Kaba-Koulak (klasszikus) és hasonló (napon szárított).

Az egyes csoportokba tartozó fajtákat a XXV. melléklet sorolja fel.

171cb. cikk

Elsődleges feldolgozók

1. A tagállamok engedélyezik a területükön működő elsődleges feldolgozókat és gondoskodnak az engedélyezéshez szükséges feltételek meglétéről.

Egy engedélyezett elsődleges feldolgozó akkor jogosult termeltetési szerződések aláírására, ha az általa értékesített közösségi eredetű dohánynak legalább a 60 %-át további feldolgozás nélkül adja el dohánygyártó vállalkozóknak, akár közvetlenül, akár közvetetten.

2. A tagállam visszavonja az engedélyt, ha a feldolgozó szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tartja be a nyersdohányra vonatkozó, közösségi vagy nemzeti szintű előírásokat.

171cc. cikk

Termőterületek

Az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének a) pontjában említett, az egyes fajtacsoportoknak kijelölt termőterületeket e rendelet XXVI. melléklete tartalmazza.

A tagállamok meghatározhatnak ennél szűkebb termőterületeket, különösen a minőség érdekében. E szűkebb termőterületek nem léphetik túl a közigazgatási egység, illetőleg Franciaország esetében a kanton határait.

171cd. cikk

Termeltetési szerződések

1. Az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének c) pontja szerinti termeltetési szerződés egyik részről egy elsődleges feldolgozó, másik részről pedig egy termelő vagy az őt képviselő termelői szervezet között jöhet létre, feltéve hogy a termelői szervezetet az érintett tagállam elismeri.

2. A termeltetési szerződéseket fajtánként vagy fajtacsoportonként kell megkötni. A termeltetési szerződésben az elsődleges feldolgozó vállalja, hogy átvesz a szerződésben meghatározott mennyiségű dohánylevelet, a termelő vagy az őt képviselő termelői szervezet pedig azt, hogy - tényleges termelésének erejéig - leszállítja az elsődleges feldolgozónak az említett mennyiséget.

3. Az egyes betakarításokra megkötött termeltetési szerződések kötelezően tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a) a szerződő felek neve és címe;

b) a fajta vagy fajtacsoport, amelyre a szerződés kiterjed;

c) a leszállítandó maximális mennyiség;

d) a dohány pontos termelési helye: a 171cc. cikk szerinti termőterület, a tartomány, a település, valamint a parcellának az integrált ellenőrző rendszer szerinti azonosítója;

e) az érintett parcella területe, nem számítva a szervizutakat és a termelésből kivont területeket;

f) a felvásárlási ár minőségi osztály szerint, támogatás nélkül, szolgáltatási díj és adó nélkül;

g) a minőségi osztály szerinti egyezményes minimális minőségi követelmények, a levél száron való elhelyezkedése szerint legalább három osztályt megkülönböztetve, továbbá a termelő kötelezettségvállalása, hogy a feldolgozónak minőségi osztály szerint leszállított nyersdohány legalább az említett minőségi követelményeket teljesíti;

h) az elsődleges feldolgozó kötelezettségvállalása, hogy a termelőnek megfizeti a minőségi osztálynak megfelelő felvásárlási árat;

i) a felvásárlási ár kifizetésének határideje, amely nem lehet több a leszállítás időpontjától számított 30 napnál;

j) a termelő kötelezettségvállalása, hogy az érintett parcellát legkésőbb a betakarítási év június 20-ig újra beülteti dohánnyal.

4. Ha az újraültetés a június 20-i határidőnél későbbre halasztódik, erről a termelő még a határidő előtt ajánlott levélben értesíti a feldolgozót és a tagállam illetékes hatóságát, megjelölve a késedelem okát és részletezve a parcellában bekövetkezett bármiféle változást.

5. A termeltetési szerződés felei írásbeli szerződésmódosítással az eredetileg kikötött mennyiséget megnövelhetik. A szerződésmódosítást legkésőbb a termeltetési szerződések megkötésére a 171ce. cikk (1) bekezdésében előírt határidő utáni negyvenedik napon az illetékes szervhez be kell nyújtani bejegyzésre.

171ce. cikk

A szerződések megkötése és bejegyzése

1. A termeltetési szerződéseket - a vis maior esetét kivéve - a betakarítási év április 30-ig kell megkötni. A tagállamok korábbi időpontot is előírhatnak.

2. A megkötött termeltetési szerződéseket - a vis maior esetét kivéve - legkésőbb a megkötésükre az (1) bekezdésben előírt határidőtől számított 15 napon belül az illetékes szervhez be kell nyújtani bejegyzésre.

Az illetékes szerv a feldolgozás helye szerinti tagállam illetékes hatósága.

Ha a feldolgozás más tagállamban történik, mint ahol a dohányt megtermelték, a majdani feldolgozás szerinti tagállam illetékes hatósága a bejegyzett szerződésről haladéktalanul másolatot küld a termelés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ha a támogatási rendszert nem ez utóbbi hatóság ellenőrzi, a bejegyzett szerződésről másolatot küld az illetékes ellenőrző szervnek.

3. Ha a szerződéskötés (1) bekezdés szerinti határidejét, vagy a termeltetési szerződések benyújtására a (2) bekezdésben előírt határidőt több mint 15 nappal túllépik, a kifizetendő támogatás 20 %-kal csökken.

171cf. cikk

Szerződéskötés termelői szervezettel

1. Ha a termelői szerződés egy elsődleges feldolgozó és egy termelői szervezet között jön létre, jegyzéket kell csatolni hozzá, amelyben meg kell adni az érintett termelők nevét, és minden termelőnél külön meg kell jelölni a maximálisan leszállítandó mennyiséget, az érintett parcellák pontos helyét és azok pontos területét, a 171cd. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjának megfelelően.

A jegyzéket legkésőbb a betakarítási év május 15-én az illetékes hatósághoz be kell nyújtani bejegyzésre.

2. Az (1) bekezdésben említett termelői szervezetek nem végezhetnek elsődleges dohányfeldolgozást.

3. Egy dohánytermelő nem tartozhat egynél több szervezethez.

171cg. cikk

Minimális minőségi követelmények

Megbízható, kielégítő és eladható minőségű, a XXVII. mellékletben felsorolt tulajdonságoktól mentes dohányt kell a feldolgozóknak leszállítani. Tagállami rendelkezésekben vagy a szerződő felek közötti megállapodásokban ennél szigorúbb minőségi követelmények is megállapíthatók.

171ch. cikk

Viták

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elsődleges feldolgozónak leszállított dohány minőségével kapcsolatos vitákat választottbíróság elé kell vinni. A tagállamok határozzák meg a választottbíróságok összetételével és határozathozatali eljárásával kapcsolatos szabályokat. A választottbíróságok tagjai között jelen van - azonos létszámban - a termelők és a feldolgozók egy vagy több képviselője.

171ci. cikk

Támogatási szint

Az 1782/2003/EK rendelet 110k. cikkének d) pontjával összhangban a tagállamok a betakarítási év március 15-ig meghatározzák minden dohányfajtánál vagy fajtacsoportnál a támogatás kilogrammonkénti tájékoztató jellegű összegét. A tagállamok a leszállított dohány minőségétől függően differenciálhatják a támogatás szintjét. Az egyes fajtákra vagy fajtacsoportokra megállapított támogatási szint nem haladhatja meg az 546/2002/EK ( 43 ) tanácsi rendeletben a 2005. évi betakarításra fajtacsoportonként előírt támogatási összeget.

A tagállamok az érintett betakarításból származó dohány leszállításának időpontjától számítva 15 munkanapon belül megállapítják minden dohányfajtánál vagy fajtacsoportnál a támogatás kilogrammonkénti végleges összegét. Ha az 1782/2003/EK rendelet 110l. cikkében meghatározott, ugyanezen rendelet 110m. cikkével összhangban kiigazított nemzeti felső határnál nagyobb összegű támogatást igényeltek összesen egy tagállamban, a tagállam a támogatás kifizetendő összegét minden termelőnél lineárisan csökkenti.

171cj. cikk

A támogatás kiszámítása

1. A támogatás összegét annak alapján számítják ki, hogy az érintett fajtába vagy fajtacsoportba tartozó és a minimális minőségi követelményeket teljesítő dohánylevélből súly szerint mennyit vett át az elsődleges feldolgozó.

2. Ha a dohány nedvességtartalma eltér a XXVIII. mellékletben előírt, fajtája szerinti értéktől, a súlyt az eltérés minden százalékpontja után ki kell igazítani, az említett mellékletben megállapított tűréshatáron belül.

3. A nedvességtartalom meghatározásának módszerét, a mintavétel szintjét és gyakoriságát, valamint a korrigált súly kiszámításának módszerét a XXIX. melléklet tartalmazza.

171ck. cikk

Leszállítás

1. A termelők - a vis maior esetét kivéve - a betakarítási évet követő év április 30-ig termelésük egészét leszállítják az elsődleges feldolgozónak, ellenkező esetben elvesztik a támogatásra való jogosultságukat. A tagállamok korábbi időpontot is előírhatnak.

2. A dohányt vagy egyenesen a feldolgozás helyére, vagy - ha a tagállam engedélyezi - engedélyezett felvásárlóközpontba kell leszállítani. A felvásárlóközpontokat az illetékes ellenőrző szerv engedélyezi; azoknak megfelelő berendezésekkel, mérőeszközökkel és helyiségekkel kell rendelkezniük.

3. Ha nem szállították le a feldolgozatlan dohányt a (2) bekezdés szerinti helyekre, vagy ha meghatározott dohánymennyiségek úgy kerültek át a felvásárlóközpontból a feldolgozóüzembe, hogy a szállítónak nem volt engedélye a fuvarra, az érintett dohányt átvevő elsődleges feldolgozó megtéríti a tagállamnak a szóban forgó dohányra nyújtott támogatás összegét. Ezt az összeget az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapnak (EMOGA) kell jóváírni.

171cl. cikk

Kifizetés

Az illetékes ellenőrző szerv által a dohány leszállításának igazolásául kiállított ellenőrzési igazolás alapján fizeti ki a tagállam illetékes szerve a termelőnek a támogatást.

171cm. cikk

Előleg

1. A 796/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok előlegrendszert alkalmazhatnak a termelőknek nyújtott, dohányra vonatkozó támogatásnál.

2. Előlegre irányuló kérelmeiket a termelők a betakarítási év szeptember 16. után nyújthatják be. A kérelemhez az alábbiakat is csatolni kell, kivéve ha a tagállam - ezeknek már birtokában lévén - másképp rendelkezik:

a) a termeltetési szerződés másolata vagy bejegyzési száma;

b) az érintett termelő arról szóló írásbeli nyilatkozata, hogy az adott betakarításkor milyen mennyiségű dohányt tud leszállítani.

3. Az előleg összege a kifizetendő támogatás összegének legfeljebb 50 %-át teheti ki - a 171ci. cikkel összhangban megállapított, tájékoztató jellegű támogatási szintet alapul véve -, kifizetése pedig az előleg 15 %-kal megnövelt összegének megfelelő biztosíték letétbe helyezéséhez van kötve.

A 2220/85/EGK rendelet 19. cikkével összhangban a biztosítékot a támogatás teljes összegének kifizetése után oldják fel.

4. Az előleget a betakarítási év október 16-tól kezdve fizetik ki, a (2) bekezdésben említett kérelemnek és a (3) bekezdésben említett biztosíték letétbe helyezését tanúsító okiratnak a benyújtásától számítva 30 napon belül.

A kifizetett előleget le kell vonni a 171cl. cikk alapján kifizetendő, dohányra vonatkozó támogatás összegéből.

5. A tagállamok határozzák meg az előlegek nyújtására vonatkozó további feltételeket, különösen a kérelmek benyújtásának határidejét. -----

171cn. cikk

Országhatáron átnyúló feldolgozás

1. A támogatást a dohány termelési helye szerinti tagállam fizeti ki, illetőleg előlegezi meg.

2. Ha a feldolgozás más tagállamban történik, mint ahol a dohányt megtermelték, a feldolgozás szerinti tagállam - miután elvégezte a szükséges ellenőrzéseket - a termelés helye szerinti tagállam rendelkezésére bocsátja a támogatás kifizetéséhez, illetőleg a biztosíték feloldásához szükséges összes információt.

171co. cikk

A Bizottság értesítése

1. Minden érintett tagállam legkésőbb a betakarítási év január 31-ig közli a Bizottsággal:

a) a termeltetési szerződések bejegyzéséért felelős szervek nevét és címét;

b) az engedélyezett elsődleges feldolgozó vállalkozások nevét és címét.

A termeltetési szerződések bejegyzéséért felelős szervek és az engedélyezett elsődleges feldolgozó vállalkozások jegyzékét a Bizottság kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

2. Minden érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az e fejezet alkalmazása érdekében hozott nemzeti intézkedésekről.

171cp. cikk

Átmeneti intézkedések

A jövőbeli módosítások sérelme nélkül, azok a termelők, akiktől a 2002. és 2003. évi betakarításkor a 2075/92/EGK rendelet 14. cikke alapján visszavásárolták dohánykvótáikat, 2006. január 1-jétől kezdve a kvóta-visszavásárlás betakarítási évétől számított ötödik betakarítási év leteltéig hátralevő időre jogosultak a 2005. évi betakarításra nyújtott támogatásnak a XXX. mellékletben százalékban meghatározott hányadának megfelelő összegre. Ezen összegeket minden évben május 31-ig kell kifizetni.

17d. FEJEZET

GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK ÁTMENETI TÁMOGATÁSA ÉS BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK ÁTMENETI TÁMOGATÁSA

171d. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) "kérelmező" alatt értendő bármely mezőgazdasági termelő, aki az 1782/2003/EK rendelet 110t. és 110v. cikkében említett területen gazdálkodik, az említett cikkekben előírt támogatásokban való részesülés céljából;

b) "támogatás" alatt értendő az 1782/2003/EK rendelet 110t. cikkében előírt, gyümölcs- és zöldségfélékre, vagy a rendelet 110v. cikkében előírt, bogyós gyümölcsökre vonatkozó támogatás;

c) "elsődleges feldolgozó" alatt értendő az 1782/2003/EK rendelet 110t. és 110v. cikkében említett mezőgazdasági alapanyag minden olyan felhasználója, aki/amely annak első feldolgozását a 2201/96/EK tanácsi rendelet ( 44 ) 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék előállításának céljából vállalja;

d) "felvásárló" alatt értendő bármely személy, aki a kérelmezővel az a) pont értelmében szerződést köt, aki az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, illetve 110v. cikkének (1) bekezdésében említett termékek közül legalább egyet vásárol saját számlájára;

e) az "elismert termelői szervezet" alatt értendő bármely olyan jogi személy vagy annak egyértelműen meghatározott része, amely megfelel az 1182/2007/EK rendelet ( 45 ) 3. cikke (1) bekezdésében előírt követelményeknek, és amelyet az érintett tagállam ezen rendelet 4. cikkének megfelelően elismer, valamint az e rendelet 7. cikkének megfelelően elismert termelői csoportok.

171da. cikk

Szerződés

(1) Az 1782/2003/EK rendelet 110u. cikke (4) bekezdésében előírt lehetőség tagállamok általi alkalmazásának sérelme nélkül egyrészről a 171db. cikk értelmében engedélyezett elsődleges feldolgozónak, másrészről a kérelmezőnek vagy az őt képviselő elismert termelői szervezetnek vagy a kérelmezőt képviselő, a 171db. cikk értelmében engedélyezett felvásárlónak az említett rendelet 110u. cikkének (3) és 110v. cikkének (2) bekezdésében említett feldolgozási szerződést kell kötnie.

Amennyiben az elismert termelői szervezet engedélyezett elsődleges feldolgozóként is eljár, a szerződés lehet szállítási kötelezettségvállalás is.

(2) A szerződésnek vagy kötelezettségvállalásnak legalább a következőket pontosítania kell:

a) a szerződő vagy kötelezettséget vállaló felek neve és címe;

b) az összes érintett nyersanyag fajtája és az egyes fajtákkal beültetett terület;

c) adott esetben a kérelmező kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a teljes betakarított vagy a tagállamok által meghatározott minimális mennyiséget leszállítja az elsődleges feldolgozónak.

Azokban az esetekben, amikor a szerződést egy engedélyezett első feldolgozó és egy elismert termelői szervezet vagy egy, a kérelmezőt képviselő engedélyezett felvásárló köti meg, a szerződésnek szintén tartalmaznia kell az érintett kérelmező nevét és címét az a) pontban említettek szerint, valamint minden egyes érintett kérelmezőre vonatkozóan a b) pontnak megfelelően a nyersanyag fajtáját és az egyes fajtákkal beültetett területet.

171db. cikk

Az elsődleges feldolgozók és felvásárlók engedélyezése

(1) E fejezet alkalmazásában a tagállamok kialakítják a területükön levő elsődleges feldolgozók és felvásárlók engedélyezési rendszerét. Az engedélyezés feltételeit mindenekelőtt úgy kell meghatározniuk, hogy legalábbis a következőket biztosítsák:

a) az engedélyezett elsődleges feldolgozók és felvásárlók rendelkezzenek a 171da. cikkben említett szerződések teljesítéséhez szükséges adminisztratív kapacitással;

b) az engedélyezett elsődleges feldolgozók rendelkezzenek megfelelő termelési kapacitással.

(2) A tagállamok kialakítják az engedélyezés ellenőrzési eljárását.

A 2201/96/EK rendelet és a 2202/96/EK rendelet alapján megadott engedélyek e fejezet alkalmazásában érvényesek maradnak.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teljesíti az e fejezetben megállapított vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeit, vagy ha egy engedélyezett elsődleges feldolgozó vagy felvásárló nem teszi lehetővé vagy akadályozza, hogy az illetékes hatóságok a 796/2004/EK rendelettel összhangban ellenőrzést végezzenek, a tagállamok megfelelő szankciókat alkalmaznak. A szankciók mértékét a jogsértés súlyosságának fényében kell megállapítani.

(4) A tagállamok legalább két hónappal a 796/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése vagy a 13. cikk (13a) bekezdése alapján megállapított időpont előtt nyilvánosságra hozzák az engedélyezett elsődleges feldolgozók vagy felvásárlók listáját.

171dc. cikk

A gyümölcs- és zöldségfélék átmeneti támogatásának támogatási szintje

(1) Az 1782/2003/EK rendelet 110u. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában és az igényelt támogatás évében a tagállamok március 15-ig megállapítják és nyilvánosságra hozzák a támogatás hektáronkénti tájékoztató jellegű összegét.

(2) Az 1782/2003/EK rendelet 110u. cikke (1) bekezdésének és 110u. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a meghatározott terület alapján megállapítják a támogatás hektáronkénti végleges összegét.

18. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

172. cikk

Hatályvesztések

1. Az 1686/72/EGK, az 1445/76/EGK, az 1644/1996/EK, a 2316/1999/EK, a 2461/1999/EK, a 2550/2001/EK, a 2199/2003/EK és a 2237/2003/EK rendeletek 2005. január 1-jétől hatályukat vesztik.

A 2004/2005. piaci év és támogatási időszak, illetve a megelőző piaci évek és támogatási időszakok kérelmeire továbbra is érvényben marad. Az 1782/2003/EK rendelet 66. és 71. cikkei, illetve a 2316/199/EK rendelet 20. cikk (2)-(5) bekezdései a gazdálkodók vállalásainak lejártáig érvényben maradnak.

2. A 2342/1999/EK rendelet 2005. január 1-jével hatályát veszti. A 2004. évet érintő kérelmekre továbbra is érvényben marad.

3. A 609/1999/EK rendelet 2005. január 1-jével hatályát veszti. A 2004. év betakarításaival kapcsolatos közvetlen támogatás kérelmeire és az 1782/2003/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdését érintő, 2005. év betakarításaival kapcsolatos kérelmekre továbbra is érvényben marad. Továbbra is alkalmazni kell Szlovéniában a 2006. év betakarításaival kapcsolatos támogatási kérelmekre, tekintettel az 1696/71/EGK rendeletre, valamint 2006. december 31-ig, tekintettel az 1098/98/EK tanácsi rendeletre. ( 46 )

3a. Az 1591/2001/EK rendelet hatályát veszti. A 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazni kell.

3b. A 85/93/EGK és a 2848/98/EK rendelet 2006. január 1-jétől hatályát veszti. A 2005-ös betakarítási évre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazni kell őket.

4. A hatályon kívül helyezett jogalkotási aktusokra való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, kivéve a 85/93/EGK rendelet esetében.

173. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő hetedik napon lép hatályba.

Érvényes a 2005. január 1-jével kezdődő piaci év és támogatási időszak támogatási kérelmeire, kivéve a 10. cikket, mely ennek a rendeletnek a hatálybalépési dátumától kezdve alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 2. CIKK 5. BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TESZT KESERŰ CSILLAGFÜRTRE

Minden egyes, maximum 20 tonnás tétel 1 kg adagjából vett 200 gramm magot tartalmazó minta alapján végzendő.

A teszt kizárólag arra szolgál, hogy mennyiségileg kimutassa a mintában a keserű csillagfürt szemek jelenlétét. A homogenitási tűréshatár 1 szem 100-ból. A Von Sengbusch (1942), Ivanov és Smirnova (1932) valamint Eggebrecht (1949) szerinti mag-metszéses eljárás alkalmazandó. A száraz vagy duzzadt szemeket keresztirányban el kell vágni. A fél szemeket szitában tíz másodpercre jódoldatba meríteni, majd víz alatt öt másodpercig öblíteni. A keserű magjainak vágott felszíne megbarnul, míg az alkaloidban szegények sárgák maradnak.

A jódoldat elkészítéséhez a lehető legkevesebb vízben fel kell oldani 14 gramm kálium jodidot, hozzáadni 10 gramm jódot és 1 000 cm3-re ki kell egészíteni. Az oldatot használat előtt egy hétig állni kell hagyni. Barna üvegben tárolandó. Használat előtt a törzsoldatot eredeti térfogatának három-ötszörösére kell hígítani.

II. MELLÉKLET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

A 13. cikkben említett csökkentési együttható kiszámítása

1. Az 1782/2003/EK rendelet 82. cikkében említett bázisterület lehetséges túllépésének figyelésére a tagállam illetékes hatósága egyrészt figyelembe veszi a rendelet 81. cikkében rögzített bázis és al-bázisterületeket, másrészt azoknak a területeknek az összességét, melyekre erre a bázis és al-bázisterületre vonatkozóan támogatási igénylést nyújtottak be.

2. A benyújtott támogatási igénylés által érintett terület összesítésénél nem veendők figyelembe azok az igények vagy igénylés részek, amelyeknél az ellenőrzés során egyértelműen kiderült, hogy nem jogosak.

3. Ha egy bizonyos bázisterületnél, vagy alterületnél túllépés figyelhető meg, a tagállam az ezen rendelet 18. cikk 2. bekezdése által megszabott határidő betartásával ezekre két tizedes jegy pontossággal túllépési százalékot állapít meg. Amennyiben a túllépés előre látható, a tagállam haladéktalanul értesíti a termelőket.

4. A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás csökkentési együtthatóját az 1782/2003/EK rendelet 82. cikke alapján kell kiszámítani a következő képlet segítségével:

Csökkentési együttható = az alterület referenciaterülete osztva az ezen az alterületen támogatási kérelemmel lefedett területek összegével.

A rizsre vonatkozó csökkentett terményspecifikus támogatást a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

Rizsre vonatkozó csökkentett terményspecifikus támogatás = rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás szorozva a csökkentési együtthatóval.

Ezt a csökkentési együtthatót és a csökkentett rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatást az 1782/2003/EK rendelet 82. cikkének 2. bekezdésében meghatározott újraelosztás véghezvitelét követően minden egyes alterületre ki kell számolni. Az újraelosztás azoknak az alterületeknek a hasznára történik, melyeknél a korlátot átlépték, oly módon, hogy az arányos legyen azokra a túllépés által érintett alterületekre, melyeknél a határt túllépték.

III. MELLÉKLET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉKSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja alapján

a csökkentési együttható kiszámításához használt TELJES MEGHATÁROZOTT TERÜLET

AlterületReferenciaterület
(hektárban) (1)
FajtaTeljes meghatározott terület
(hektárban) (2)
1. alterület neve1. fajta
2. fajta
3. fajta
Összesen
2. alterület neve1. fajta
2. fajta
3. fajta
Összesen
3. alterület neve1. fajta
2. fajta
3. fajta
Összesen
1. fajta
2. fajta
3. fajta
Összesen
Összesen
(1) Az 1782/2003/EK rendelet 81. cikke.
(2) Az 1782/2003/EK rendelet 80. cikkének (1) bekezdése.

IV. MELLÉKLET

az 54. cikk (3) bekezdéséhez és az 59. cikk (1) bekezdéséhez, valamint a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjához, c) pontjának i. alpontjához és e) pontjának i. alpontjához

BÁZISTERÜLETEK

(ha)
RégióÖsszes növényebből kukoricaebből fűszilázs
SPANYOLORSZÁG
Regadío1 318 170379 325
Secano7 256 618
FRANCIAORSZÁG
Összesen12 399 382
Bázisterület kukoricára561 320 (1)
Öntözött bázisterület1 094 138 (1)
MÁLTA4 565 (2)
PORTUGÁLIA
Azori-szigetek9 700
Madeira
— Regadío310290
— Egyéb300
SZLOVÉNIA125 171 (2)
(1) Beleértve 256 816 ha öntözött kukoricát.
(2) Az 1782/2003/EK rendelet XIb. mellékletével összhangban.

VI. MELLÉKLET

az 59., 60. és 69. cikk alapján

VII. MELLÉKLET

A 67. cikkben említett hüvelyes takarmányok

KN-kód
0713 90Vicia spp. kivéve a teljes érettségkor betakarított Vicia fabát és Vicia sativát
Vicia sativa, melyet nem teljes érettségkor takarítottak be
ex 1209 29 50Lupinus spp. kivéve az édes csillagfürtféléket
ex 1214 90 99Medicago spp.
Trifolium spp.
Lathyrusspp.
Melilotus spp.
Onobrychis spp.
Ornithopus sativus
Hedysarum coronarium
Lotus corniculatus
Galega orientalis
Trigonella foenum-graecum
Vigna sinensis

VIII. MELLÉKLET

AZ 57. CIKKBEN EMLÍTETT SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

Szántóföldi növényTagállamRégió
Összes jogosult szántóföldi növényÉsztország
Finnország
teljes terület
teljes terület
Svédországteljes terület
Csemegekukorica
Rostkender
összes tagállamteljes terület

IX. MELLÉKLET

a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. alpontja és e) pontjának i. alpontja alapján

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

Az információkat az alábbiakban leírt modellel összhangban lévő, több táblázatot magába foglaló formában kell elkészíteni és bemutatni:

- az e rendelet IV. mellékletének értelmében a bázisterület-régió tekintetében információt nyújtó táblázatsorozat,

- egy, az információkat tagállamonként összegző táblázat.

A táblázatokat elektronikus formában kell beküldeni.

Megjegyzések:

Minden táblázatnak az adott régióra kell vonatkoznia.

Az 1. sor csak az 1782/2003/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő területi támogatásra jogosult durumbúzára vonatkozik.

A »Szarvasmarha- és juhtámogatás céljából takarmánytermő területként bejelentett szántóföldi növénytermő területek« sor az 1782/2003/EK rendelet 102. cikkének (3) bekezdésében említett területekre vonatkozik.

Növényi kultúraTerület
(hektár)
Hozam
(tonna/hektár)
Durumbúza, 105. cikk (1) bekezdés
Kukorica (külön bázisterület), 104. cikk (2) bekezdés
Egyéb növények: gabonafélék, olajnövények, len, kender, 104. cikk (2) bekezdés
Fehérjenövények, 104. cikk (2) bekezdés
Önkéntes területpihentetés, 107. cikk (6) bekezdés
Szarvasmarha- és juhtámogatás céljából takarmánytermő területként bejelentett szántóföldi növénytermő területek
Összes
(1) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 104. cikke alapján az érintett régióra vonatkozó regionalizálási tervben meghatározott »kukorica«-hozam a kukoricára használandó; a »kukoricától különböző gabonafélék« alatt a gabonaféléket, olajnövényeket, lenmagvakat, valamint a rostcélra termesztett lent és kendert értjük; a fehérjenövényekre az átlagos gabonahozam használatos.

Növényi kultúraTerület
(hektár)
Hozam
(tonna/hektár)
Durumbúza, 105. cikk (1) bekezdés
Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IX. mellékletében felsorolt egyéb növényi kultúra, 104. cikk (1) bekezdés
Önkéntes területpihentetés, 107. cikk (6) bekezdés
Szarvasmarha- és juhtámogatás céljából takarmánytermő területként bejelentett szántóföldi növénytermő területek
Összes
(1) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 104. cikke alapján az érintett régióra vonatkozó regionalizálási tervben meghatározott átlagos gabonahozam a növényi kultúrákra használandó.

X. MELLÉKLET

KECSKETARTÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLETEK

1. Németország: az összes hegyvidéki terület az 1257/99/EK rendelet 18. cikkének értelmében.

2. Görögország: az egész ország ( 47 ).

3. Spanyolország: Andalúzia, Aragónia, a Baleár-szigetek, Castile-La Mancha, Castile-Leon, Katalónia, Extremadura, Galicia (kivéve Coruña és Lugo megyék azon területeit, amelyek az 1257/1999/EK rendelet alapján nem minősülnek hátrányos helyzetű területnek), Madrid, Murcia, La Rioja, a Comunidad Valenciana és a Kanári-szigetek (47) autonóm régiók, valamint az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének értelmében az összes ezeken kívül eső hegyvidéki terület.

4. Franciaország: Korzika, a tengeren túli megyék (47) és az összes ezeken kívül eső hegyvidéki területek az 1257/99/EK rendelet 18. cikkének értelmében.

5. Olaszország: Lazio, Abruzzo, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília és Szardínia, valamint az összes ezen kívül eső hegyvidéki terület az 1257/99/EK rendelet 18. cikkének értelmében.

6. Ciprus: az egész ország.

7. Ausztria: az összes hegyvidéki terület az 1257/99/EK rendelet 18. cikkének értelmében.

8. Portugália: az egész ország, kivéve az Azori-szigeteket (47) .

9. Szlovénia: az egész ország.

10. Szlovákia: az összes hegyvidéki terület az 1257/99/EK rendelet 18. cikkének értelmében.

XI. MELLÉKLET

a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjához

ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSI KÉRELMEK

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉV SZEPTEMBER 1-JE

Az anyaállat típusaÖsszes anyaállat
Nem tejhasznú anyajuhTejhasznú anyajuhAnyakecskék
Igényelt jövedelemtámogatások száma
(Az 1782/2003/EK rendelet 113. cikke)
Kiegészítő jövedelemtámogatások száma (1)
(Az 1782/2003/EK rendelet 114. cikke)
(1) E rendelet 72. és 73. cikkével összhangban (kedvezőtlen adottságú területek).

XII. MELLÉKLET

a 3. cikk (1) bekezdése e) pontjának iv. alpontjához

ANYAJUHRA ÉS ANYAKECSKÉRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSOK KIFIZETÉSE

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉV JÚLIUS 31-E

Anyaállat típusaÖsszes anyaállat
Nem tejhasznú anyajuhTejhasznú anyajuhAnyakecskék
Kifizetett támogatások száma
(egyed)
Kiegészítő kifizetések száma egyedenként (1)
Kiegészítő támogatások száma (2)
Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatások száma
(1) Amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 71. cikke alkalmazandó (átmeneti időszak).
(2) E rendelet 72. és 73. cikkével összhangban (kedvezőtlen adottságú területek).

XIII. MELLÉKLET

A NEMZETI TARTALÉK KEZELÉSE

TAGÁLLAM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

DÁTUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BEADÁSI HATÁRIDŐ: MINDEN ÉVBEN ÁPRILIS 30-a

Jogátruházások a fent nevezett évbenTámogatási jogok száma
(a) A nemzeti tartalék egyenlege az év elején (= megelőző év végén)
Nemzeti tartalékba visszavezetve kifizetés nélkül(b) A jogok átruházását követően az üzem átruházása nélkül
(c) Fel nem használt támogatási jogokból (nem elegendő felhasználás)
(d) Összesen = (b) + (c)
(e) Kiutalt jogok
(f) Kedvezőtlen területen gazdálkodóknak nyújtott jogok
(g) A nemzeti tartalék egyenlege az év végén = (a) + (d) – (e)

XV. MELLÉKLET

A 99. CIKKBEN HIVATKOZOTT SZARVASMARHAFAJTÁK FELSOROLÁSA

- Angler Rotvieh (Angeln) - Rød dansk mælkerace (RMD) - German Red - Lithuanian Red

- Ayrshire

- Armoricaine

- Bretonne pie noire

- Fries-Hollands (FH), française frisonne pie noire (FFPN), Friesian-Holstein, Holstein, Black and White Friesian, Red and White Friesian, Frisona española, Frisona Italiana, Zwartbonten van België/pie noire de Belgique, Sortbroget dansk mælkerace (SDM), Deutsche Schwarzbunte, Schwarzbunte Milchrasse (SMR), Czarno-biala, Czerweno-biala, Magyar Holstein-Friz, Dutch Black and White, Estonian Holstein, Estonian Native, Estonian Red, British Friesian, Crno-Bela, German Red and White, Holstein Black and White, Red Holstein

- Groninger Blaarkop

- Guernsey

- Jersey

- Malkeborthorn

- Reggiana

- Valdostana Nera

- Itäsuomenkarja

- Länsisuomenkarja

- Pohjoissuomenkarja.

XVI. MELLÉKLET

A 103. CIKKBEN EMLÍTETT ÁTLAGOS TEJHOZAMOK

(kilogramm)
Belgium5 450
Cseh Köztársaság5 682
Dánia6 800
Németország5 800
Észtország5 608
Görögország4 250
Spanyolország6 500
Franciaország5 550
Írország4 100
Olaszország5 150
Ciprus6 559
Lettország4 796
Litvánia4 970
Luxemburg5 700
Magyarország6 666
Málta
Hollandia6 800
Ausztria4 650
Lengyelország3 913
Portugália5 100
Szlovénia4 787
Szlovákia5 006
Finnország6 400
Svédország7 150
Egyesült Királyság5 900

XVII. MELLÉKLET

A 2005. JANUÁR 1-JÉTŐL ÉRVÉNYES, A 124. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VÁGÁSI PRÉMIUM NEMZETI FELSŐ HATÁRÉRTÉKEI

Felnőtt szarvasmarhákBorjak
Belgium711 232335 935
Dánia711 58954 700
Németország4 357 713652 132
Görögország235 06080 324
Spanyolország (1)1 982 21625 629
Franciaország (2)4 041 0752 045 731
Írország1 776 6680
Olaszország3 426 8351 321 236
Luxemburg21 8673 432
Hollandia1 207 8491 198 113
Ausztria546 557129 881
Portugália (3)325 09370 911
Finnország382 53610 090
Svédország502 06329 933
Egyesült Királyság3 266 21226 271
(1) Az 1454/2001/EK rendelet 5. cikkének sérelme nélkül.
(2) Az 1452/2001/EK rendelet 9. cikkének sérelme nélkül.
(3) Az 1453/2001/EK rendelet 13. és 22. cikkeinek sérelme nélkül.

XVIII. MELLÉKLET

a 106. cikk (2) bekezdéséhez és a 131. cikkhez

MARHA- ÉS BORJÚHÚSRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁSOK

A KÉRELEM ÉVE: ...

TAGÁLLAM: ...

KÜLÖNLEGES TÁMOGATÁS

Állatok száma

Beadási határidőHiv.Kért információÁltalános rendszerVágási rendszer
Egyetlen korosztály vagy első korosztályMásodik korosztályMindkét korosztály együtt
bikáktinóktinóktinók
A 131. cikk (4) bekezdésének a) pontjafebruár 1.1.2.Kérelem tárgyát képező állatok száma (teljes év)
A 131. cikk (4) bekezdése b) pontjának i. alpontjajúlius 31.1.3.Támogatható állatok száma (teljes év)
A 131. cikk (4) bekezdése b) pontjának ii. alpontjajúlius 31.1.4.A felső határ alkalmazása miatt nem támogatható állatok száma

Termelők száma

Beadási határidőHiv.Kért információÁltalános rendszerVágási rendszer
Egyetlen korosztály vagy első korosztályMásodik korosztályMindkét korosztály együttKizárólag mindkét korosztály együtt
A 131. cikk (4) bekezdése b) pontjának i. alpontjajúlius 31.1.5.A támogatásban részesülő termelők száma

3. ANYATEHÉNRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

Beadási határidőHiv.Kért információAnyatehén-állományVegyes állomány
A 131. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjafebruár 1.3.2.Kérelem tárgyát képező állatok száma (teljes év)
A 131. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja
A 131. cikk (6) bekezdése b) pontjának ii. alpontja
július 31.3.3.Támogatható tehenek száma (teljes év)
3.4.Támogatható üszők száma (teljes év)
3.5.A támogatásban részesülő termelők száma (teljes év)
Egyedenkénti összeg
A 131. cikk (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontjajúlius 31.3.6.Nemzeti támogatás
A 131. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjajúlius 31.3.7.Az üszőkre vonatkozó nemzeti felső határ miatt támogatható állatok száma

VÁGÁSI TÁMOGATÁS

Állatok száma

Beadási határidőHiv.Kért információVágásExport
Felnőtt állatokBorjakFelnőtt állatokBorjak
A 131. cikk (1) bekezdésének a) pontja
A 131. cikk (2) bekezdése a pontjának ii. alpontja
A 131. cikk (3) bekezdésének a) pontja
március 1.6.2.Kérelem tárgyát képező állatok száma (teljes év)
A 131. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja
A 131. cikk (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja
A 131. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja
július 31.6.3.Támogatható állatok száma (teljes év)
A 131. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja
A 131. cikk (2) bekezdése b) pontjának v. alpontja
A 131. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja
július 31.6.4.A felső határ alkalmazása miatt nem támogatható állatok száma

Termelők száma

Beadási határidőHiv.Kért információVágásExport
Felnőtt állatokBorjakFelnőtt állatokBorjak
A 131. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja
A 131. cikk (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja
A 131. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja
július 31.6.5.A támogatásban részesülő termelők száma

7. ANYATEHÉNRE VONATKOZÓ KVÓTA

Beadási határidőHiv.Jogosultságok egyenlege év elejénNemzeti tartalékba utalt jogosultságok, amelyekNemzeti tartalékból kapott jogosultságokJogosultságok egyenlege az év végén
a) működés nélküli átadásból keletkeztekb) részleges felhasználás miatt keletkeztek
A 106. cikk (3) bekezdésejúlius 31.7.2.

XIX. MELLÉKLET

A 131. CIKKBEN EMLÍTETT TÁBLÁZAT, ANNAK 5. BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK ALKALMAZÁSÁHOZ

Vágási támogatás 100 %-ig (borjak)Anyatehén támogatás 100 %-igVágási támogatás 40 %-ig (szarvasmarha félék a borjak kivételével)Vágási támogatás 100 %-ig (szarvasmarha félék a borjak kivételével)Speciális támogatás 75 %-ig
Hivatkozás az 1782/2003/EK rendeletben68. cikk (1) bekezdés68. cikk (2) bekezdés (a) pont (i) pont68. cikk (2) bekezdés (a) pont (ii) pont68. cikk (2) bekezdés (b) pont (i) pont68. cikk (2) bekezdés (b) pont (ii) pont
A ténylegesen kifizetett összeg euróban (a 139. cikkben meghatározott csökkentés után)

XX. MELLÉKLET

GAZDASÁGONKÉNT JOGOSULT MINIMÁLIS TERÜLET AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI REDSZERBEN

Új tagállamokA jogosult terület minimális mérete gazdaságonként
(hektár)
Bulgária1
Azonban a legalább 0,5 hektár állandó kultúrával rendelkező gazdaságok is igényelhetnek kifizetést
Ciprus0,3
Cseh Köztársaság1
Észtország1
Magyarország1
Azonban a 0,3 hektárnál nagyobb gyümölcsösök és szőlők is igényelhetnek támogatást
Lettország1
Litvánia1
Lengyelország1
Románia1
Szlovákia1

XXI. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER KERETÉBEN

Új tagállamokAz 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkének (4) bekezdésében említett egységes területalapú támogatási rendszer keretén belüli mezőgazdasági terület
(ezer hektár)
Bulgária3 805
Ciprus140
Cseh Köztársaság3 469
Észtország800
Magyarország4 829
Lettország1 475
Litvánia2 574
Lengyelország14 337
Románia8 716
Szlovákia1 880

XXII. MELLÉKLET

A 148. CIKKBEN EMLÍTETT NYERSANYAGOK

KN-kódA termékek rövid leírása
ex 0602 90 41Rövid tenyészidejű fák, 20 éves vagy annál rövidebb kivágási ciklusokkal
ex 0602 90 49Az 1211 -es KN-kód által szabályozott, illetve az Egységes Nevezéktan 14. fejezete által meghatározott növényi anyagot előállító fák, bozótosok, bokrok, azok kivétel, melyeket emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására fel lehet használni.
ex 0602 90 51Szabadban levő évelő növények (pl. Miscanthus sinensis) kivéve, melyeket emberi fogyasztásra és állatok takarmányozására lehet használni, különösen az 1211 -es kód által szabályozottak, melyek növényi anyagot állítanak elő, kivéve a levendulát a lavandint és zsályát, továbbá az Egységes Nevezéktan 14. cikke által szabályozottak
ex 0602 90 59Euphorbia lathyris, Sylibum marianum, Polygonum tinctorium és Isatis tinctoria
1211 90 95Digitalis lanata, Secale cornutum és Hypericum perforatum, kivéve az olyan növényi anyagot, melyet emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására fel lehet használni.

XXIII. MELLÉKLET

A 145. cikkben felsorolt alapanyagokból előállítható végtermékek:

- az Egységes Nevezéktan 25. és 99. fejezete alá tartozó összes termék,

- az Egységes Nevezéktan 15. fejezete alá tartozó összes termék, kivéve azokat, melyeket emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására fel lehet használni,

- a 2207 20 00 KN-kód által szabályozott termékek, melyeket motor üzemanyaghoz közvetlenül fel lehet használni, vagy pedig feldolgozással motor üzemanyaghoz fel lehet használni,

- az ex 1904 10 és az ex 1905 90 90 KN-kódok által szabályozott csomagolóanyagok, feltéve, hogy ezen rendelet 158. cikkének (4) bekezdésével összhangban bizonyítható, hogy a termékek felhasználása nem élelmiszer célú,

- a 0602 90 10 KN-kód által szabályozott gombacsíra,

- az 1301 KN-kód által szabályozott lakkgumi, természetes gumi, gyanta, mézgagyanta és balzsam,

- az 1302 11 00 KN-kódok által szabályozott ópiumkivonatok és nedvek,

- az 2302 14 00 kód által szabályozott rotenont tartalmazó növények gyökereinek kivonata és nedvei, vagy morzsika kivonata és nedvei,

- az 1302 39 00 KN-kód által szabályozott nyálkák és sűrítőanyagok,

- az összes 145. cikk (1) bekezdésében felsorolt mezőgazdasági termék, s az azokból közbenső eljárással előállított, energiatermeléshez üzemanyagként felhasználandó termékek,

- az összes XXII. mellékletben felsorolt termék, s az azokból származó, energiával kapcsolatos célokra felhasználandó termékek,

- a 0602 90 51 KN-kód alá tartozó Miscanthus sinensis, aprítva, ló alomként, mulchozásra, a komposztáláshoz és almozáshoz javítóadalékként növények szárítása és tisztítása céljából, illetve a nyersanyagának vagy rostjának építőanyagként történő felhasználására,

- a legutóbb a 216/2004/EK rendelettel ( 48 ) módosított 1722/93/EGK bizottsági rendeletben ( 49 ) említett összes termék, feltéve, hogy nem pihentetett területen termesztett gabonafélékből vagy burgonyából származnak és nem tartalmaznak olyan terméket, melyek pihentetett területen termesztett gabonafélékből vagy burgonyából származnak,

- a 318/2006/EK tanácsi rendeletben ( 50 ) említett termékek, ha azok nem a pihentetett földterületen termesztett cukorrépából származnak, valamint nem tartalmaznak a pihentetett földterületen termesztett cukorrépából előállított termékeket.

XXIV. MELLÉKLET

Egységes módszer az olajfatermő terület kiszámítására olajbogyó-FIR-hektárban

Az egységes módszer ( 51 ) egy olyan algoritmuson alapul, amellyel a támogatható olajfák elhelyezkedése alapján, a FIR (földrajzi információs rendszer) felhasználásával végzett gépi feldolgozás révén megállapítható az olajfatermő terület nagysága.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

a) "olajfatermő parcella": összefüggő földterület, ahol támogatható, a termelésben részt vevő olajfák állnak, oly módon, hogy mindegyikük szomszédságában van másik támogatható olajfa egy meghatározott maximális távolságon belül;

b) "támogatható olajfa": minden olajfa, amelyet 1998. május 1. előtt, illetőleg Ciprus és Málta esetében 2001. december 31. előtt ültettek, vagy amely ilyen olajfa pótlását szolgálja, vagy amelyet a Bizottság által az 1638/98/EK rendelet 4. cikke szerint jóváhagyott program keretében ültettek, és amelynek létezését a FIR-ben nyilvántartják;

Valamennyi elültetett olajfa figyelembe vehető azonban az 1782/2003/EK rendeletnek a támogatási jogosultság felhasználásáról szóló 44. cikke alapján támogatható hektárszám kiszámításánál.

c) "különálló támogatható olajfa": támogatható, a termelésben részt vevő olajfa, amely a szükséges feltételek teljesülésének hiánya miatt nem tartozhat olajfatermő parcellához;

d) "a termelésben részt vevő olajfa": nemesített, tartósan megtelepedett fajtaként számon tartott olajfafajta támogatható, élő példánya, állapotától függetlenül, adott esetben több, tövüknél egymástól legfeljebb 2 méter távolságra lévő törzzsel.

2. AZ OLAJFALIGETEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS ALGORITMUSÁNAK LÉPÉSEI

1. lépés: környezetelemzés

A környezetelemzési paraméter (P1) határozza meg a támogatható olajfák közötti maximális távolságot, amely szerint különállóknak, vagy egyazon parcellához tartozóknak kell őket tekinteni. A támogatható olajfa köré húzott P1 sugarú körön belül álló támogatható olajfákat tekintik vele azonos "olajfatermő övezetbe" tartozónak.

P1 értéke 20 méter, ami megfelel a legtöbb térség mezőgazdaságában alkalmazott maximális értéknek. Egyes, a tagállam által meghatározandó térségekben, ahol külterjes földművelést folytatnak, és így a tövek közötti átlagos távolság 20 méter feletti, a tagállam a térségben tapasztalt átlagos tőtávolság kétszeresében is megállapíthatja P1 értékét. Ez esetben a tagállam megőrzi a kivétel alkalmazásának indokául szolgáló okiratokat.

A P1 értékénél nagyobb tőtávolságot mutató olajfaligetekhez tartozó támogatható olajfákat különálló támogatható olajfáknak kell tekinteni.

Első lépésben a P1 paraméter alkalmazásával meghatározzák a támogatható olajfák szomszédságát. A szomszédságok által alkotott burkok középpontjait (az olajfák súlypontjait) összekötő sokszögeket egyesítik, ezután a sokszögek méretére keresve megállapítható, hogy melyek a különálló támogatható olajfák.

2. lépés: a különálló támogatható olajfákhoz egységesen hozzárendelt terület

A P1 paraméter alkalmazása után a támogatható olajfák két osztályba sorolhatók:

- olajfatermő övezetbe tartozó támogatható olajfák,

- különálló támogatható olajfák.

Az egy különálló támogatható olajfához rendelt P2 terület nagysága 100 négyzetméter, ami a különálló támogatható olajfa köré húzott, 5,64 m sugarú kör területének felel meg.

3. lépés: a P3 belső burok alkalmazása

Az olajfatermő övezethez területet kell rendelni, továbbá meg kell határozni a sokszöget, amely az olajfaligetet ábrázolja.

Először is szakaszokból álló hálózattal kötjük össze mindazon olajfákat, amelyek egyazon, egymástól kevesebb mint P1 távolságra levő támogatható olajfákból álló csoporthoz tartoznak.

Ezeket a szakaszokat azután lefedjük egy "belső buroknak" nevezett felülettel. A belső burok mindazon pontok halmazából áll, amelyeknek a szakaszoktól mért távolsága a "belső burok szélességeként" meghatározott értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. Annak érdekében, hogy ne jöhessenek létre "nem olajfatermőként" számon tartott szigetek egy egyenletesen beültetett olajfaligeten belül, a P1 távolság felét kell venni a burok szélességének.

A belső burkok összessége által lefedett terület már közelítőleg megfelel annak a területnek, amelyet az olajfacsoporthoz hozzá kell rendelni, azaz az olajfaliget területének.

4. lépés: a P4 külső burok alkalmazása

Az olajfaliget végleges területét és a sokszöget, amely azt ábrázolja, úgy kapjuk meg, hogy bevezetünk egy második burkot, a "külső burkot".

A "külső burkot" az olajfaliget szélén levő támogatható olajfákat összekötő szakaszokból álló hálózaton kívülre alkalmazzuk. A külső burok mindazon pontok halmazából áll, amelyeknek a hálózat szélén levő szakaszoktól mért távolsága a "külső burok szélességeként" meghatározott értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. A külső burok csak a hálózat szélén levő szakaszok külső részére alkalmazandó, míg annak belső részére továbbra is a belső burkot alkalmazzuk.

A belső burok szélessége egyenlő az olajfatermő parcella átlagos tőtávolságának (δ) felével, de nem lehet kevesebb 2,5 méternél.

A támogatható olajfák közötti átlagos távolságot az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

Átlagos tőtávolság

Ahol A az olajfacsoport területe és N az olajfák száma.

Az átlagos tőtávolságot iterációval számítjuk ki:

- A δ1 első átlagos tőtávolság kiszámításánál csak a P3 (belső burok) alkalmazásával kapott (A1) területet használjuk.

- Ezután az A2 területet δ2= δ1/2 belső burok használatával számítjuk ki.

- Hasonlóképpen számítjuk ki An-t, mígnem az An-1 és An közötti különbség jelentéktelenné válik.

P4 tehát:

P4 = max [2,5 m; 1/2 δn]

Ahol

5. lépés: az olajfatermő terület meghatározása

- 5a. lépés :

a Voronoi-sokszög meghatározása

A külső és belső (P3 és P4) burkok kombinációjával jön létre a végeredmény. Az eredmény egy grafikus réteg, a kapott olajfatermő övezetet és olajfatermő területet be kell vinni az olajbogyó-FIR adatbázisba.

Az eredményt át lehet alakítani Voronoi-sokszögekké, amelyek minden támogatható olajfához egy adott területet rendelnek. A Voronoi-sokszög "az a sokszög, amely azokat a pontokat tartalmazza, amelyek a hálózat egy rögzített pontjához közelebb esnek, mint a hálózat bármely más pontjához".

- 5b. lépés :

a referenciaparcella határain kívüli részek kizárása

Először is az olajfatermő területeket rá kell vetíteni a referenciaparcellák határaira.

Ezután le kell vágni a referenciaparcella határain kívüli olajfatermő területeket.

-

5c. lépés :

A 100 négyzetméternél kisebb szigetek beolvasztása

A "szigetek" (azaz a módszer alkalmazása után támogatható olajfa nélkül maradt parcellák) nagyságának alsó határt szabva olyan tűréshatár vezethető be, amellyel elkerülhető, hogy jelentéktelen "szigetek" képződjenek. Minden 100 négyzetméternél kisebb "szigetet" be kell olvasztani. "Szigetként" az alábbiakat kell figyelembe venni:

- a P1 és P3 paraméterek alkalmazásának eredményeképpen létrejött (az OLIAREA által megszerkesztett olajfatermő területen belüli) "belső szigetek",

- a P4 paraméter alkalmazásával és az olajfatermő területeknek a referenciaparcellákkal való metszetével létrejött (a referenciaparcellán belüli, de az olajfatermő parcellán kívüli) "külső szigetek".

6. lépés: A nem támogatható olajfák kizárása

Ha az olajfatermő parcellán nem támogatható olajfák is vannak, az 5. lépés után kapott területet meg kell szorozni a támogatható olajfák számával, majd el kell osztani az olajfatermő parcellán álló összes olajfa számával. Az ily módon kiszámított terület képezi az olajfaligetekre vonatkozó támogatásban részesíthető olajfatermő területet.

3. AZ ALGORITMUS LÉPÉSEI EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER ESETÉBEN

Az 1782/2003/EK rendelet 43. cikke (1) bekezdésének és VII. melléklete H. pontjának alkalmazása (A támogatási jogosultság meghatározása) céljából a fenti algoritmus 1-5. lépésének alkalmazásával és 6. lépésének elhagyásával kell meghatározni a hektárszámot, amelyet figyelembe kell venni. Mindazonáltal nem vehető figyelembe a különálló olajfáknak a 2. lépésben említett területe.

Ez esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 5. lépés után az olajfatermő területbe beolvasztják azokat a 100 négyzetméternél nagyobb szigeteket is, amelyek a referencia-időszakban nem adtak alapot az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetésekre, és amelyek területén nincs állandó földművelés vagy erdő. Ha a tagállam így dönt, a rendelkezést a tagállam összes termelőjére alkalmazni kell.

A tagállamok feljegyzést készítenek ezen eltérésről és az olajbogyó-FIR-ben végzett ellenőrzésekről.

Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazniuk az 1782/2003/EK rendeletnek a támogatási jogosultság felhasználásáról szóló 44. cikke alapján támogatható hektárszám kiszámításakor azoknak a tagállamoknak, amelyekben az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer részét képezi az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkében említett, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszernek.

4. MEGVALÓSÍTÁS

A tagállamok olajbogyó-FIR-jükön belüli megoldásként valósítják meg ezt az algoritmust, saját számítástechnikai környezetükhöz igazítva azt. Az algoritmus minden lépése után kapott eredményt parcellánként rögzíteni kell az olajbogyó-FIR-ben.

XXV. MELLÉKLET

A DOHÁNYFAJTÁK OSZTÁLYOZÁSA

(a 171ca. cikk alapján)

I. MESTERSÉGES HŐVEL SZÁRÍTOTT

Virginia

Virginia D és hibridjei

Bright

Wiślica

Virginia SCR IUN

Wiktoria

Wiecha

Wika

Wala

Wisła

Wilia

Waleria

Watra

Wanda

Weneda

Wenus

DH 16

DH 17

Winta

Weronika

II. TERMÉSZETES ÚTON SZÁRÍTOTT VILÁGOS

Burley

Badischer Burley és hibridjei

Maryland

Bursan

Bachus

Bożek

Boruta

Tennessee 90

Baca

Bocheński

Bonus

NC 3

Tennessee 86

Tennessee 97

Bazyl

Bms 3

III. TERMÉSZETES ÚTON SZÁRÍTOTT SÖTÉT

Badischer Geudertheimer, Pereg, Korso

Paraguay és hibridjei

Dragon Vert és hibridjei

Philippin

Petit Grammont (Flobecq)

Semois

Appelterre

Nijkerk

Misionero és hibridjei

Rio Grande és hibridjei

Forchheimer Havanna IIc

Nostrano del Brenta

Resistente 142

Goyano

Geudertheimer hibridjei

Beneventano

Brasile Selvaggio és hasonló fajták

Fermentált Burley

Havanna

Prezydent

Mieszko

Milenium

Małopolanin

Makar

Mega

IV. FÜSTÖLÉSSEL SZÁRÍTOTT

Kentucky és hibridjei

Moro di Cori

Salento

Kosmos

V. NAPON SZÁRÍTOTT

Xanthi-Yaka

Perustitza

Samsun

Erzegovina és hasonló fajták

Myrodata Smyrnis, Trapezous és Phi I

Kaba Koulak (nem klasszikus)

Tsebelia

Mavra

VI. BASMAS

VII. KATERINI ÉS HASONLÓ FAJTÁK

VIII. KABA KOULAK (KLASSZIKUS)

Elassona

Myrodata Agrinion

Zichnomyrodata

XXVI. MELLÉKLET

ENGEDÉLYEZETT TERMŐTERÜLETEK

a 171cc. cikk alapján

Fajtacsoportok az I. melléklettel összhangbanTagállamTermőterületek
I. Mesterséges hővel szárítottNémetországSchleswig-Holstein, Alsó-Szászország, Bajorország, Rajna-Pfalz, Baden-Württemberg, Hessen, Saar-vidék, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Thüringia
Görögország
FranciaországAquitaine, Midi-Pyrénées, Auvergne, Limousin, Champagne-Ardenne, Alsace, Lorraine, Rhône-Alpes, Franche-Comté, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Pays-de-la-Loire, Centre, Poitou-Charentes, Bretagne, Languedoc-Roussillon, Normandia, Bourgogne, Nord-pas-de-Calais, Picardie, Île-de-France
OlaszországFriuli, Veneto, Lombardia, Piemonte, Toscana, Marche, Umbria, Lazio, Abruzzi, Molise, Campania, Basilicata, Calabria
SpanyolországExtremadura, Andalusia, Castile-Leon, Castile-La Mancha
PortugáliaBeiras, Ribatejo Oeste, Alentejo, Azori-szigetek autonóm régiója
Ausztria
II. Természetes úton szárított világosBelgium
NémetországRajna-Pfalz, Baden-Württemberg, Hessen, Saar-vidék, Bajorország, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Thüringia
Görögország
FranciaországAquitaine, Midi-Pyrénées, Languedoc-Roussillon, Auvergne, Limousin, Poitou-Charentes, Bretagne, Pays-de-la-Loire, Centre, Rhône-Alpes, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Franche-Comté, Alsace, Lorraine, Champagne-Ardenne, Picardie, Nord-Pas-de-Calais, Haute-Normandie, Basse-Normandie, Bourgogne, Réunion, Île-de-France
OlaszországVeneto, Lombardia, Piemonte, Umbria, Emilia-Romagna, Lazio, Abruzzi, Molise, Campania, Basilicata, Szicília, Friuli, Toscana, Marche
SpanyolországExtremadura, Andalusia, Castile-Leon, Castile-La Mancha
PortugáliaBeiras, Ribatejo Oeste, Entre Douro e Minho, Trás-os-Montes, Azori-szigetek autonóm régiója
Ausztria
III. Természetes úton szárított sötétBelgium
NémetországRajna-Pfalz, Baden-Württemberg, Hessen, Saar-vidék, Bajorország, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Thüringia
FranciaországAquitaine, Midi-Pyrénées, Languedoc-Roussillon, Auvergne, Limousin, Poitou-Charentes, Bretagne, Pays-de-la-Loire, Centre, Rhône-Alpes, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Franche-Comté, Alsace, Lorraine, Champagne-Ardenne, Picardie, Nord-Pas-de-Calais, Haute-Normandie, Basse-Normandie, Bourgogne, Réunion, Île-de-France
OlaszországFriuli, Trentino, Veneto, Toscana, Lazio, Molise, Campania, Szicília
SpanyolországExtremadura, Andalusia, Castile-Leon, Castile-La Mancha, Valencia (Autonóm Közösség), Navarre, Rioja, Catalonia, Madrid, Galicia, Asturia, Cantabria, Compezo területe Baszkföldön, La Palma (Kanári-szigetek).
Ausztria
IV. Füstöléssel szárítottOlaszországVeneto, Toscana, Umbria, Lazio, Campania, Marche
SpanyolországExtremadura, Andalusia
V. Napon szárítottGörögország
OlaszországLazio, Abruzzi, Molise, Campania, Basilicata, Szicília
VI. BasmasGörögország
VII. Katerini és hasonló fajtákGörögország
OlaszországLazio, Abruzzi, Campania, Basilicata,
VIII. Kaba Koulak klasszikus,
Elassona, Myrodata Agrinion, Zichnomyrodata
Görögország

XXVII. MELLÉKLET

MINIMÁLIS MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

a 171cg. cikk alapján

A 171ci. cikke szerinti támogatásban részesíthető dohánynak megbízható és kielégítő, eladható minőségűnek kell lennie - tekintettel az érintett fajta sajátos jellemzőire -, és nem szabad az alábbiak egyikét sem tartalmaznia:

a) levéldarabok;

b) jégeső által tönkretett levél;

c) felületének több mint egyharmadán súlyosan sérült levél;

d) felületének több mint 25 %-án betegség vagy rovarok által megtámadott levél;

e) növényvédő szerektől foltos levél;

f) éretlen vagy feltűnően zöld színű levél;

g) fagy miatt sérült levél;

h) penész vagy rothadás által megtámadott levél;

i) nem száraz erezetű, nedves vagy rothadás által megtámadott vagy kocsonyás vagy kidomborodó szárú levél;

j) kacslevélről vagy oldalhajtásról származó levél;

k) az adott fajtánál szokatlan szagú levél;

l) talajtól szennyezett levél;

m) olyan levél, amelynek nedvességtartalma kívül esik a XXVIII. mellékletben meghatározott tűréshatáron.

XXVIII. MELLÉKLET

NEDVESSÉGTARTALOM

a 171cj. cikk alapján

FajtacsoportNedvességtartalom (%)Tűréshatár (%)
I. Mesterséges hővel szárított164
II. Természetes úton szárított világos
Németország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Portugália – Azori-szigetek autonóm régiója224
Többi tagállam és Portugália többi engedélyezett termőterülete206
III. Természetes úton szárított sötét
Belgium, Németország, Franciaország, Ausztria264
Többi tagállam226
IV. Füstöléssel szárított224
V. Napon szárított164
VI. Basmas164
VII. Katerini164
VIII. Kaba Koulak (klasszikus) Elassona, Myrodata Agrinion, Zichnomyrodata164

XXIX. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI MÓDSZEREK A NYERSDOHÁNY NEDVESSÉGTARTALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

a 171cj. cikk alapján

I. ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREK

A. Beaudesson-módszer

1. Felszerelés

Beaudesson EM10 szárító

Olyan hőlégbefúvásos elektromos szárító, amelyben a levegőt kényszerkonvekcióval, speciális ventilátorral vezetik át a szárítandó mintán. A nedvességtartalmat a szárítás előtti és utáni méréssel állapítják meg, a mérleget oly módon kalibrálva, hogy a méréshez 10 grammos mennyiséget használva a kapott érték közvetlenül megfeleljen a százalékban kifejezett nedvességtartalomnak.

2. Eljárás

10 gramm anyagot le kell mérni egy perforált talpú serpenyőben, majd be kell helyezni a szárítóoszlopba, ahol azt egy spirálrugó tartja meg. A szárítót öt percre be kell kapcsolni, amely idő alatt a meleg levegő hatására a minta körülbelül 100 °C-os hőmérsékleten megszárad.

Az öt perc leteltével egy automatikus időkapcsoló leállítja a folyamatot. A levegő hőmérsékletét a szárítási folyamat végén egy beépített hőmérő rögzíti. A mintát lemérik, a nedvességtartalom pedig közvetlenül leolvasható és szükség szerint korrigálható tizedszázalékok hozzáadásával vagy kivonásával, a hőmérőn leolvasott értéknek megfelelően, a berendezéshez tartozó táblázat szerint.

B. Brabender-módszer

1. Felszerelés

Brabender-szárító

Ez egy termosztáttal ellátott hengeres kamrából álló elektromos szárító, kényszerkonvekciós levegőztetéssel, amelybe egyszerre tíz, egyenként 10 gramm dohányt tartalmazó fémserpenyőt kell helyezni. A serpenyők egy asztalra kerülnek, amelyet egy központi kézikormány segítségével tíz különböző állásba lehet elfordítani, és ezzel lehetővé válik, hogy szárítás után minden egyes serpenyő olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt a berendezésen belül le lehessen mérni: egy emelőkből álló rendszer lehetővé teszi a soron következő serpenyőknek a beépített mérleg karjára való ráhelyezését, anélkül hogy a mintákat ki kellene venni a kamrából. A mérlegnek optikai leolvasó skálája van, amelyen közvetlenül leolvasható a nedvességtartalom.

A berendezéshez egy második mérleg is tartozik, amelyet csak az eredeti mennyiségek mérésére használunk.

2. Eljárás

A termosztátot 110 °C-ra kell állítani.

A kamrát előmelegítésre kell állítani: minimum 15 percre.

Ki kell mérni tíz darab, egyenként 10 grammos adagot.

Meg kell tölteni a szárítót.

A mintákat 50 percig kell szárítani.

A minták súlyát lemérve megkapjuk a bruttó nedvességtartalmat.

C. Egyéb módszerek

A tagállamok más mérési módszerekhez is folyamodhatnak, amelyek például az érintett tétel elektromos ellenállásának vagy dielektromos tulajdonságainak a megállapításán alapulnak, azzal a feltétellel, hogy azok eredményeit kalibrálják az A. vagy a B. pontban ismertett módszernek egy reprezentatív mintára történő alkalmazásával.

II. MINTAVÉTEL

Az alábbi eljárást kell követni a dohánylevél nedvességtartalmának az I. A. vagy a I. B. pontban leírt módszerrel történő meghatározásához szükséges mintavétel során:

1. A minták kiválasztása

Minden bálából ki kell emelni a bála súlyával arányos mennyiségű levelet. Annyi levelet kell kiemelni, amennyi a bála egészére nézve már kellően reprezentatív.

A mintának egyenlő mennyiségben kell a bála külső, középső és köztes részéből származó leveleket tartalmaznia.

2. Homogénezés

A kiválasztott leveleket össze kell keverni egy műanyag zacskóban, és néhány kilogrammot fel kell vágni (vágási szélesség 0,4-2 mm).

3. Alminta

A felvágott leveleket alaposan össze kell keverni, majd reprezentatív mintát kell belőlük venni.

4. Mérés

A mérést e lecsökkentett minta egészén kell elvégezni és ügyelni kell arra, hogy:

- ne ingadozzék a nedvességtartalom (lég- és vízmentes zacskó vagy tartály),

- a minta homogenitását ne befolyásolja hulladék lerakódása.

III. MINTAVÉTEL SZINTJE ÉS GYAKORISÁGA, VALAMINT A KORRIGÁLT SÚLY KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

A nyersdohány nedvességtartalmának meghatározásához termelőnként és leszállításonként legalább három mintát kell venni minden fajtacsoportból. A termelők és az elsődleges feldolgozók leszállításkor kérhetik, hogy a minták száma ennél nagyobb legyen.

Az egyazon nap folyamán leszállított dohány súlyát minden fajtacsoportnál korrigálni kell a mért átlagos nedvességtartalom szerint. Ha az átlagos nedvességtartalom a referencia-nedvességtartalomnál legfeljebb 1 százalékponttal több vagy kevesebb, a támogatható dohány súlyát nem kell korrigálni.

A korrigált súly: az egyazon nap folyamán leszállított, meghatározott fajtacsoportba tartozó dohány nettó összsúlya × (100 - átlagos nedvességtartalom)/(100 - a kérdéses fajta referencia-nedvességtartalma). Az átlagos nedvességtartalmat egész számra kell kerekíteni, 0,01 és 0,49 közé eső tizedesrész esetében lefelé, 0,50 és 0,99 közé eső tizedesrész esetében pedig felfelé.

XXX. MELLÉKLET

A 2002. ÉS A 2003. ÉVI BETAKARÍTÁSRA VONATKOZÓ KVÓTA-VISSZAVÁSÁRLÁSOK

a 171cp. cikk alapján

10 tonna alatti termelési kvótával rendelkező termelők
FajtacsoportÉv
1.2.3.4.5.
I. csoportbeli kvóták25 %25 %25 %15 %10 %
II. csoportbeli kvóták25 %25 %25 %15 %10 %
III. csoportbeli kvóták
— 2002. évi betakarítás40 %40 %25 %25 %20 %
— 2003. évi betakarítás75 %75 %50 %25 %25 %
IV. csoportbeli kvóták25 %25 %25 %15 %10 %
V. csoportbeli kvóták100 %100 %75 %50 %50 %
VI. csoportbeli kvóták25 %25 %25 %15 %10 %
VII. csoportbeli kvóták25 %25 %25 %15 %10 %
VIII. csoportbeli kvóták25 %25 %25 %15 %10 %

10 tonnától 40 tonnáig terjedő termelési kvótával rendelkező termelők
FajtacsoportÉv
1.2.3.4.5.
I. csoportbeli kvóták25 %25 %20 %10 %10 %
II. csoportbeli kvóták25 %25 %20 %10 %10 %
III. csoportbeli kvóták
— 2002. évi betakarítás35 %35 %20 %20 %20 %
— 2003. évi betakarítás75 %50 %40 %20 %20 %
IV. csoportbeli kvóták25 %25 %20 %10 %10 %
V. csoportbeli kvóták90 %90 %50 %50 %50 %
VI. csoportbeli kvóták25 %25 %20 %10 %10 %
VII. csoportbeli kvóták25 %25 %20 %10 %10 %
VIII. csoportbeli kvóták25 %25 %20 %10 %10 %

40 tonna feletti termelési kvótával rendelkező termelők
FajtacsoportÉv
1.2.3.4.5.
I. csoportbeli kvóták20 %20 %20 %10 %10 %
II. csoportbeli kvóták20 %20 %20 %10 %10 %
III. csoportbeli kvóták
— 2002. évi betakarítás30 %30 %20 %15 %15 %
— 2003. évi betakarítás65 %65 %20 %20 %20 %
IV. csoportbeli kvóták20 %20 %20 %10 %10 %
V. csoportbeli kvóták75 %75 %40 %40 %40 %
VI. csoportbeli kvóták20 %20 %20 %10 %10 %
VII. csoportbeli kvóták20 %20 %20 %10 %10 %
VIII. csoportbeli kvóták20 %20 %20 %10 %10 %

( 1 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 864/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 177., 1972.8.4., 26. o. A legutóbb a 323/2004/EK rendelettel (HL L 58., 2004.2.26., 14. o.) módosított rendelet.

( 3 ) HL L 161., 1976.6.23., 10. o. A legutóbb az 1252/2001/EK rendelettel (HL L 173., 2001.6.27., 27. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 207., 1996.8.17., 1. o.

( 5 ) HL L 75., 1999.3.20., 20. o.

( 6 ) HL L 280., 1999.10.30., 43. o. A legutóbb a 206/2004/EK rendelettel (HL L 34., 2004.2.6., 33. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 281., 1999.11.4., 30. o. A legutóbb az 1777/2004/EK rendelettel (HL L 316., 2004.10.15., 66. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 299., 1999.11.20., 16. o. A legutóbb a 345/2002/EK rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 10. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 341., 2001.12.22., 105. o. A legutóbb a 920/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 92. o.) módosított rendelet.

( 10 ) HL L 328., 2003.12.17., 21. o. A legutóbb az 1766/2004/EK rendelettel (HL L 315., 2004.10.14., 27. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 339., 2003.12.24., 52. o.

( 12 ) HL L 197., 1994.7.30., 4. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

( 13 ) HL L 270., 2003.10.21., 123. o.

( 14 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

( 15 ) HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o. A legutóbb a 2004/55/EK irányelvvel (HL L 114., 2004.4.21., 18. o.) módosított irányelv.

( 16 ) HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o. A legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel (HL L 165., 2003.7.3., 23. o.) módosított irányelv.

( 17 ) HL L 193., 2002.7.20., 74. o. Legutóbb a 2003/61/EK irányelvvel módosított irányelv.

( 18 ) HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

( 19 ) HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A legutóbb a 393/2004/EK rendelettel (HL L 65., 2004.3.3., 4. o.) módosított rendelet.

( 20 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o. Legutóbb a 2003-as Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.

( 21 ) HL L 147., 1993.6.18., 25. o.

( 22 ) HL L 175., 1971.8.4., 1. o. A legutóbb a 2320/2003/EK rendelettel (HL L 345., 2003.12.31., 18. o.) módosított rendelet.

( 23 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

( 24 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 25 ) HL L 100., 2000.4.20., 31. o.

( 26 ) HL L 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

( 27 ) HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

( 28 ) HL L 339., 2003.12.24., 45. o.

( 29 ) HL L 339., 2003.12.24., 36. o.

( 30 ) HL L 58., 2006.5.28., 1. o.

( 31 ) HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

( 32 ) HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

( 33 ) HL L 270., 2003.10.21., 114. o.

( 34 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

( 35 ) HL L 123., 1981.5.7., 3. o.

( 36 ) HL L 67., 1982.3.11., 23. o.

( 37 ) HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

( 38 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 39 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 40 ) HL L 355., 1992.12.5., 32. o.

( 41 ) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

( 42 ) HL L 210., 1998.7.28., 32. o. A 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o., helyesbítve: HL L 206., 2004.6.9., 37. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

( 43 ) HL L 84., 2002.3.28., 4. o.

( 44 ) HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

( 45 ) HL L 273., 2007.10.17., 1. o.

( 46 ) HL L 157., 1998.5.30., 7. o.

( 47 ) Franciaország tengerentúli megyéi, Madeira, a Kanári és Égei-tengeri szigetek ebből a mellékletből kizártnak tekintendők, amennyiben az érintett tagállam az 1782/2003/EK rendelet 70. cikke (1) bekezdésének (b) pontjában meghatározott választható kizárást kéri.

( 48 ) HL L 159., 1993.7.1., 112. o.

( 49 ) HL L 36., 2004.2.7., 36. o.

( 50 ) HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

( 51 ) Az OLIERA elnevezésű módszer, amelyet az Európai Kösösségek Közös Kutatóközpontja fejlesztett ki.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32004R1973 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32004R1973&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02004R1973-20090101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02004R1973-20090101&locale=hu

Tartalomjegyzék