T/17282. számú törvényjavaslat indokolással - egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról

2021. évi CXXII. törvény egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közjegyző a 69. § (4) bekezdés szerinti első éves működési vizsgálat, vagy annak utóvizsgálata eredményes lezárását követően köthet egynél több személlyel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést."

2. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Helyettesként az a közjegyző rendelhető ki, aki a 69. § (4) bekezdés szerinti első éves működési vizsgálaton, vagy annak utóvizsgálatán megfelelt, vagy aki a kinevezését megelőzően közjegyzőhelyettesként tartós helyettesi feladatot látott el és a tartós helyettesi működése során tartott működési vizsgálaton megfelelt."

3. §

(1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek jogi képviselőjének bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a közjegyzői okirat felolvasása egy napon nem lehetséges, az okiratnak tartalmaznia kell a felolvasás napjait, valamint a felolvasás megszakításának és folytatásának időpontját is óra, perc pontossággal."

4. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 126. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént vagy kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma a fél akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3) Ha a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - vak, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál is kötelező."

5. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 115. §-ban és a 130. §-ban foglaltak hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését."

6. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A félnek, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőnek a tanúsítványt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem kell aláírnia."

7. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hitelesítési záradékban csak a fél írásbeli kérésére kell feltüntetni az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait."

8. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 147/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"147/A. §

Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136-147. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített."

9. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyesen eljáró végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy a közjegyző által borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely a 159. § a)-c) pontjában foglaltakat tartalmazza. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni."

10. §

(1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző a személyesen eljáró letevőnek a kérésére a nála letett végrendeletet visszaadja."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A közjegyző a felet tájékoztatja a Polgári Törvénykönyv 7:44. §-ában foglaltakról, valamint arról, hogy a végrendeletre a visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 7:17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti. A végrendelet visszavétele esetén a közjegyző a végrendeleten feltünteti a letétel és visszavétel tényét és időpontját.

(4) A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének, valamint visszavételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést, illetve a visszavételt követő 72 órán belül."

11. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény hatálybalépését megelőzően készült közjegyzői okiratot a 131. §, illetve 147/A. § alkalmazása során akkor is közokiratnak kell tekinteni, ha az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény hatálybalépését követően hatályos rendelkezéseinek megfelel."

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítása

12. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc) és bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó kölcsönt vagy hitelt nyújt."

13. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 27/C. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

"h) azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult, továbbá a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes személyeknek az f) és g) pontban felsorolt adatait."

14. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet

a) csődeljárás esetén legkésőbb az egyezség megkötéséig,

b) felszámolási eljárás esetén, ha egyezségi tárgyalásra kerül sor, legkésőbb az egyezség megkötéséig, egyezségkötés hiányában pedig legkésőbb a felszámolási záró mérleg bírósághoz történő benyújtásáig

hirdetheti ki."

15. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja."

16. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 83/W. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi CXXII. törvény) megállapított 18. § (5) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 25. § (1) bekezdés f) pontját, 65. § (1) és (2) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2021. évi CXXII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell."

17. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény

a) 19. § (1) bekezdésében a "reorganizációs" szövegrész helyébe a "pénzügyi egyensúlyát helyreállító" szöveg,

b) 25. § (1) bekezdés f) pontjában a "(2c) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés" szöveg

lép.

18. §

Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény

a) 65. § (1) bekezdés a) pontjában a " , reorganizációjához" szövegrész,

b) 84/A. § (1c) bekezdése.

3. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

19. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;

b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;

c) a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérletekre és vizsgálatokra;

d) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre."

20. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 44. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:)

"c) a szabadalmi oltalom megsemmisítése,"

21. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Nemzetközi jellegű kutatás

69/B. §

A bejelentő kérelmére a szabadalmi bejelentés alapján az illetékes nemzetközi kutatási szerv a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 15. cikk (5) bekezdése szerinti nemzetközi jellegű kutatást végez."

22. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni. Ha a megsemmisítést kérő a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni."

23. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig különösen indokolt esetben fel lehet függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, vagy ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az Egyezmény alapján."

24. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Szerződés alapján tett szabadalmi bejelentés."

25. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik és a 87. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el a következő perekben:)

"b) az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében és az Egyezmény [84/A. § a) pont] 112a. cikkének (6) bekezdésében és 122. cikkének (5) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek; és"

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szabadalombitorlás miatt indított perekben ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, ideértve különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy az elsőfokon eljáró bíróság megsemmisítette, a Magyarországon is hatályos európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A különös méltánylást érdemlő ok fennállását megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt."

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szabadalombitorlás miatt indított perben vagy a perindítást megelőzően elrendelt ideiglenes intézkedést az alperes kérelmére hatályon kívül kell helyezni, ha a per alapját képező

a) szabadalmi oltalom megszűnt,

b) Magyarország területén hatályos európai szabadalmat megvonták, vagy

c) szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatában vagy a bíróság elsőfokú ítéletében teljesen vagy a bitorlást kizáró mértékben részlegesen megsemmisítette."

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) Ha a bíróság a per folyamán utóbb megállapítja, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó kérelem megalapozatlan, a bíróság kérelemre kötelezi az ideiglenes intézkedés kezdeményezőjét az ellenérdekű félnek az ideiglenes intézkedés által okozott kárral kapcsolatos kártalanításra. A perben az ideiglenes intézkedés iránti kérelem megalapozatlansága különösen akkor állapítható meg, ha

a) a szabadalmat utólag megsemmisítik vagy a Magyarország területén hatályos európai szabadalmat megvonják,

b) a felperes cselekménye vagy mulasztása folytán az ideiglenes intézkedés hatályát veszti, vagy

c) a bíróság megállapítja, hogy nem történt szabadalombitorlás és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a bíróság megítélése szerint a szabadalombitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény veszélye sem állt fenn."

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Az (5) bekezdés c) pontjában, a (6) bekezdésben és a (13) bekezdésben meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp. biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) a bíróság - az ítélet mellett - az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról, és

b) a (13) bekezdés szerinti biztosíték kiadásának a (12a) bekezdés szerinti kártalanítás elrendelése esetén is helye van."

26. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/U. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 104. § (2a) bekezdésének, (12a) és (14) bekezdésének az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény által megállapított szövegét a 2022. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

27. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E törvény 19. § (6) bekezdése az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja."

4. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

28. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Digitális piacokat érintő összefonódás elbírálásakor vizsgálni kell különösen az érintett vállalkozásoknak a verseny szempontjából releváns adatokhoz való hozzáféréséből, valamint az összefonódásnak az érintett vállalkozások pénzügyi befolyásából, méretelőnyéből, adatok felhalmozására való képességéből és az adathalmazok összeadódásából fakadó, innovációra és versenyre gyakorolt hatását."

29. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/N. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 43/J. § (2) bekezdésének sérelme nélkül a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján évente közzéteszi az (1) bekezdés b) pontja szerint kiállított hatósági bizonyítványban megjelölt összefonódással érintett piacok listáját."

30. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhat - az eljárást megszüntető, az eljárási bírságot kiszabó, a biztosítási intézkedést és az ideiglenes intézkedést elrendelő, valamint a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés kivételével - minden elsőfokú végzést, és megteheti a szükséges egyéb intézkedéseket."

31. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

"c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát

ca) a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja,

cb) a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki, a 78. § (8) bekezdés szerinti figyelmeztetést alkalmaz,

cc) a 75. § (6a) bekezdése szerint visszavonhatja, vagy

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását, bírságot szab ki, vagy a 78. § (8) bekezdés szerinti figyelmeztetést alkalmaz."

32. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szab ki vagy a (8) bekezdés szerinti figyelmeztetést alkalmaz azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor."

33. §

(1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az eljáró versenytanács vagy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagjának önálló jogorvoslattal támadható végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6) Az eljáró versenytanácsnak vagy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagjának az 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése szerinti végzésével szembeni keresetről a bíróság harminc napon belül határoz."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint a 61. § (1) bekezdése szerinti végzés jogszabályt sértett, és ennek következtében a bíróság a végzésnek a bírság összegét meghatározó rendelkezését megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, a Gazdasági Versenyhivatal a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeget visszatéríti az érintett ügyfélnek, és a visszatérítendő összeg után minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű kamatot fizet.

(8) A (7) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a jogerős bírósági ítélettel szemben rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő leteltekor, ha pedig a jogerős ítélettel szemben rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek, az eljárást befejező bírósági határozat Gazdasági Versenyhivatallal való közlése napján áll be.

(9) A (7) bekezdés szerinti kamat kifizetését a vizsgáló külön végzésben rendeli el. A vizsgáló végzése közigazgatási perben támadható meg a közléstől számított nyolc napon belül."

34. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti kamat kifizetését a vizsgáló külön végzésben rendeli el. A vizsgáló végzése közigazgatási perben támadható meg a közléstől számított nyolc napon belül."

35. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"84/A. §

(1) A végrehajtásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtást a vizsgáló rendeli el.

(2) A vizsgáló végrehajtás során hozott végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. A vizsgáló végrehajtás során hozott végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben."

36. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgáló az eljáró versenytanács döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának elrendelésével egyidejűleg - ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható - végrehajtási bírságot szab ki."

37. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A meghatározott cselekmény végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja, kivéve, ha a vizsgáló végrehajtási bírság kiszabásáról döntött. A meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírságra a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni."

38. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 84/E. és 84/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"84/E. §

A végrehajtás foganatosítása során hozott, törvénysértőnek tartott intézkedés miatt végrehajtási kifogás a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő három

napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított egy hónapon belül terjeszthető elő, amelyről a bíróság közigazgatási perben harminc napon belül határoz.

84/F. §

A végrehajtás elrendeléséről szóló, véglegessé vált végzéssel szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye."

5. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

39. §

(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, 40, illetve 45 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi, 45 év után hathavi illetménye."

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a bírói szolgálati viszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban, a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt."

(3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül jubileumi jutalomra jogosító időnek számít az ügyvédi tevékenység, valamint a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat időtartama is, kivéve az ügyvédi tevékenység, illetve a közjegyzői, valamint a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésének idejét.

(5b) Ha a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során azonos időszakra több jogviszonyt is figyelembe lehetne venni, közülük csak egy jogviszony számítható be."

40. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 100. § (4) bekezdés b) pontjában az "ügykezelői, közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "ügykezelői, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

b) 100. § (4) bekezdés c) pontjában a "jogviszony, közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, közalkalmazotti" szöveg

lép.

41. §

Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 43. § b) pontjában a "közeli" szövegrész.

6. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

42. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

"b) közgyógyellátásban részesül vagy természetben nyújtott szociális ellátásként egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megállapító érvényes hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik,"

43. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni különösen

a) jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét,

b) lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztő-részletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek,

c) az általuk életvitelszerűen lakott lakás közüzemi díjainak, lakbérének és közös költségének igazolt összegét, valamint

d) a létfenntartásukat veszélyeztető egyéb kiadások igazolt összegét."

44. §

(1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pártfogó ügyvéd az eljárási előleg megállapítása iránti kérelmét

a) a perben az eljárást befejező elsőfokú érdemi határozat elleni fellebbezés benyújtását,

b) az eljárás félbeszakadása esetén az eljárás félbeszakadását megállapító végzés jogerőre emelkedését, vagy

c) a határon átnyúló tartási ügyekben a végrehajtás elrendelését

követő 60 napon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a fellebbezés benyújtásától, az eljárás félbeszakadását megállapító végzés jogerőre emelkedéséig vagy a végrehajtás elrendeléséről 60 napon belül szerzett tudomást. Ha a perben a fellebbezés benyújtásáig, az eljárás szünetelés folytán történő megszűnésének megállapításáig vagy a határon átnyúló tartási ügyben a végrehajtás elrendeléséig több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására az eljárási előleg megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 62/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A pártfogó ügyvéd részére az eljárás során eljárási előleg csak egyszer állapítható meg."

45. §

(1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és határozott idejű, a jogi segítő szolgálat nevében és megbízásából legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt nyújtott jogi szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötött olyan ügyvéddel, aki maga, vagy amelynek a tagja a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégezte. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyvéd - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha

a) tevékenységét nem szünetelteti,

b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel,

c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt és

d) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégezte, vagy vállalja, hogy a névjegyzékbe történő felvételét követő egy éven belül elvégzi."

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az ügyvédi iroda akkor kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha van a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő tagja."

46. §

(1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a névjegyzékbe vételtől számított kilencven napon belül szolgáltatási szerződés megkötésére nem kerül sor vagy a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére, illetve megszüntetésére e törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján kerülhet sor.

(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem álltak fenn. A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is felmondja, ha az ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzés általa vagy tagja által történő elvégzését a 66. § (4) bekezdés d) pontja szerinti vállalása ellenére az egyéves határidő leteltét követő 15 napon belül nem igazolja."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)

"b) a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta,

c) a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást nem a 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja, vagy"

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)

"d) a jogi segítő tevékenységének gyakorlása jogszabály megkerülésére vagy jogszabályba ütköző célra irányul, vagy ilyen jogügyletben működik közre."

47. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az egyes igazságügyi tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdést a 2023. január 1-jét követően kötött szolgáltatási szerződésekre kell alkalmazni."

7. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

48. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, az ingatlanért járó pénzbeli kártalanítást a végrehajtói letéti számlára kell átutalni vagy befizetni. A végrehajtó a letéti számla számát legkésőbb a kisajátítási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül közli a kisajátítást kérővel. Ha az ingatlanon több végrehajtási jog volt bejegyezve, a kártalanítást az ingatlanra korábban árverést kitűző végrehajtónak, ennek hiányában annak a végrehajtónak kell megfizetni, aki által lefolytatott végrehajtási eljárásban a legkorábban került bejegyzésre a végrehajtási jog."

49. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdéstől eltérően a cserelakás, illetve a cserehelyiség biztosításának kötelezettsége nem áll fenn, ha a kisajátítást kérő nyilatkozik arról, hogy nem rendelkezik megfelelő felajánlható ingatlannal és valószínűsíti, hogy más megfelelő ingatlan felajánlásához szükséges intézkedések megtétele - azok időigénye folytán - az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne."

50. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)

"i) a végrehajtó a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem közli a letéti számla számát a kisajátítást kérővel."

51. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kisajátított ingatlan vagyonkezelőjét törvény jelöli ki, akkor a vagyonkezelő a kisajátítás iránti kérelem benyújtásakor - a költségek megelőlegezésével - megküldheti a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelmét a kisajátítási hatóság részére. Ebben az esetben a kisajátítási hatóság a vagyonkezelő kérelmét is megküldi a véglegessé vált kisajátítási határozat (1) bekezdés szerinti megküldésekor az ingatlanügyi hatóság részére."

52. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált kisajátítási határozat vagy - a kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétel vagy csere útján történő megszerzése esetén - kérelem és adásvételi vagy csereszerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson. Ha a 33. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kisajátítási határozathoz a vagyonkezelői jog bejegyzése iránti kérelmet is mellékelték, az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelői jogot a tulajdonjoggal együtt jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba."

53. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. § (6) bekezdés h) pontjában a " ." szövegrész helyébe a " , valamint" szöveg lép.

8. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

54. §

(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök felmenti az Elnököt,

a) ha a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték vagy

d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak."

(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest,

a) ha a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó -jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak."

9. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

55. §

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (7) bekezdésében az "az Állami Számvevőszék alelnöke" szövegrész helyébe az "az alelnök" szöveg lép.

10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

56. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság)

"a) a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, így különösen kérelemre vagy hivatalból elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok általa meghatározott módon végrehajtandó törlését, illetve átmenetileg vagy véglegesen egyéb módon korlátozhatja az adatkezelést,"

57. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61. § (3) bekezdésében a "figyelmeztetés és óvadék" szövegrész helyébe a "figyelmeztetés" szöveg lép.

11. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

58. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök a határozott idő utolsó napját megelőző 120 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama - a 25. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot és az értékelést az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni azzal, hogy a vizsgálatot az elrendeléstől számított 45 napon belül be kell fejezni, és az értékelést a vizsgálat befejezésétől számított 30 napon belül el kell végezni. Az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e."

59. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25/A. §

A 24. § (2) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából tényleges működés a tényleges bírói álláshelyen végzett feladatellátás azzal, hogy az egybefüggően 30 napot meghaladó keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság vagy szülési szabadság időtartama nem minősül tényleges bírói működésnek."

60. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból, vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének kezdeményezésére rendeli el. Járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnöke is kezdeményezheti a vizsgálatot."

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Soron kívüli vizsgálata a határozott időre kinevezett bírónak is elrendelhető."

61. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni. Az értékelést a vizsgálat befejezésétől számított 45 napon belül kell elvégezni."

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nemperes ügyeket intéző, valamint a tanácsba beosztott bíró tevékenységének az értékelésénél ezt a körülményt is figyelembe kell venni."

(3) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró (a továbbiakban együtt: vizsgáló) folytatja le. A vizsgáló személyéről a bírót haladéktalanul tájékoztatni kell."

62. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. §

(1) Vizsgálónak nem jelölhető ki a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek és a vizsgált bírónak a hozzátartozója, valamint az, akitől a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható.

(2) A vizsgáló haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető új vizsgálót jelöl ki.

(3) A vizsgált bíró a vizsgáló személyéről történő tájékoztatást követő 3 napon belül a vizsgálatot elrendelő bírósági elnöknél az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kizárási kérelmet nyújthat be, ha a vizsgálóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn.

(4) A kizárási kérelmet a vizsgálatot elrendelő bírósági elnök az arra vonatkozó nyilatkozatával és a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető, valamint a vizsgáló nyilatkozatával együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(5) Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

a) a kifogást az előterjesztését követő 8 napon belül vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, az iratok alapján tanácsülésen bírálja el,

b) határozatát haladéktalanul közli a vizsgált bíróval, a vizsgálóval, a vizsgálatot elrendelő bírósági elnökkel és a vizsgálót kijelölő kollégiumvezetővel,

c) az elsőfokú határozattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető haladéktalanul új vizsgálót jelöl ki.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kizárási ok a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetővel szemben áll fenn, a kijelöléssel kapcsolatos feladatait a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető-helyettes látja el."

63. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. §

(1) Járásbírósági bíró értékelése esetén a járásbíróság elnökét a vizsgáló meghallgathatja.

(2) A vizsgáló a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket, a bíróság elnöke pedig a vizsgáló rendelkezésére bocsátja

a) a bíró ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,

b) a bíró éves tevékenységi kimutatását,

c) a bíró ügyeit felülbíráló másodfokú tanácselnöki összefoglaló véleményeket, a kúriai bíró kivételével,

d) a bíró elhúzódó pertartamú ügyei következtében meghozott igazgatási intézkedéseket tartalmazó iratokat,

e) a bíró kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, továbbá

f) az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.

(3) A vizsgáló a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek - kivéve, ha ő maga a vizsgáló - a vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá a kúriai bíró kivételével a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelési javaslatot.

(4) Ha a vizsgált időszakban a bíró tényleges működése több szakterületre vagy több ítélkezési szintre is kiterjed, a vizsgáló a vizsgálati jelentést és értékelési javaslatot a vizsgált bíró valamennyi szakterülete és ítélkezési szintje szerint illetékes kollégiumvezető részére is megküldi.

(5) A kollégiumvezetők a vizsgálatra vonatkozó írásbeli véleményüket 8 napon belül küldik meg a bíróság elnökének."

64. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 74. és 75. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"74. §

A bíróság elnöke a vizsgálati jelentés és az értékelési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján elkészíti a bíró írásbeli értékelésének tervezetét, amelyben összességében értékeli a bíró munkáját.

75. §

(1) Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelés tervezetét a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált bíró és a vizsgáló, a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az ismertetésen szóban és írásban észrevételt tehet. Az értékelést elrendelő bíróság elnöke az ismertetésen elhangzottakat is figyelembe véve közli az értékelést.

(2) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek."

65. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek, továbbá - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének megküldi."

66. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. §

Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetője vitatja - a 81. §-ban foglalt eset kivételével -, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat."

67. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni."

68. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 184. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíró 25, 30, 35, 40, illetve 45 év szolgálati idő után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati idő után a bíró kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi, 45 év után hathavi illetménye."

69. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/T. §-sal egészül ki:

"232/T. §

Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló ...évi ... törvénnyel megállapított 24. § és 25/A. § rendelkezéseit azon határozott időre kinevezett bíró esetében kell alkalmazni, akinek a határozott idejű kinevezése 2022. május 1. napját követően jár le. Azon bíró esetében, akinek a határozott idejű kinevezése 2022. május 1. napján vagy azt megelőzően jár le, a 24. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat beszerzésére, a tényleges működés megítélésére, a vizsgálatra és az értékelésre a 2021. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

70. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

71. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 221. § (1) bekezdésében a "közszolgálati vagy" szövegrész helyébe a "közszolgálati, egészségügyi szolgálati vagy" szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében a "232/L-232/S. §-a, továbbá 236. §-a az" szövegrész helyébe a "232/L-232/T. §-a, 236. §-a, valamint 2-4. melléklete az" szöveg

lép.

72. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés g) pontjában a "végrehajtóként, közalkalmazottként" szövegrész helyébe a "végrehajtóként, egészségügyi alkalmazottként, közalkalmazottként" szöveg,

b) 66. §-ában az "- a" szövegrész helyébe az "- elsősorban a" szöveg,

c) 101. §-ában az "a bíró" szövegrész helyébe az "a 71/A. § szerinti kifogás elbírálása iránti eljárásban, a bíró" szöveg,

d) 184. § (3) bekezdésében az "a közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti" szöveg

lép.

12. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

73. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 11. § (4) bekezdés g) pontjában a "végrehajtóként, közalkalmazottként" szövegrész helyébe a "végrehajtóként, egészségügyi alkalmazottként, közalkalmazottként" szöveg,

b) 154. § (3) bekezdésében a "jogviszonyban, közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti" szöveg

lép.

13. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

74. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1-83. §, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §, a 125-142. §, a 143. § (1) bekezdés a)-g) pontja, a 143. § (2)-(4) bekezdése, a 144. §, a 146. §, a 146/C. §, a 146/F. §, a 146/G. §, a 146/H. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

14. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

75. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (1) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(A képviselők kétharmadának szavazata szükséges)

"i) a legfőbb ügyész megbízatása - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt esetben, illetve a legfőbb ügyész megbízatása - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (7) bekezdésében foglalt esetben,

j) az alapvető jogok biztosa megbízatása - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

k) az alapvető jogok biztosa helyettesének megbízatása - az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglalt esetben."

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

76. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására."

77. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:167. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll."

78. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a következő 4:167/A. §-sal egészül ki:

"4:167/A. § [A közös szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]

(1) A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.

(2) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről - a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

(3) Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, akkor a (2) bekezdés szerinti döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni."

79. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek."

16. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

80. §

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hét évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető."

81. §

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal elnökének jogviszonya megszűnik)

"d) a köztársasági elnök általi, (3) bekezdés szerinti felmentésével."

82. §

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény

a) 8. § (2) bekezdésében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök a miniszterelnök javaslata alapján" szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg

lép.

17. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

83. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"36/A. §

A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított 4:167. § (1) bekezdését és 4:167/A. §-át a Módtv. hatályba lépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni."

18. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

84. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervet úgy készíti el, hogy az adós számára a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, eszközöket, járműveket, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével az értékesítés alól mentesíti, azzal a feltétellel, hogy az adós ezekre a vagyontárgyakra vonatkozóan a bevételeiből elkülöníti és megfizeti a vagyonbiztosítási díjat és felelősségbiztosítási díjat, és az eszközök állagmegóvásához, kijavításához szükséges összegeket."

85. §

(1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság által jóváhagyott adósságrendezési egyezségben meghatározott törlesztési időszak, a 74. § szerinti ötéves és a 74/A. § szerinti hároméves adósságtörlesztési időszak leteltét követően - ha az adósságtörlesztés időszakát a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően - az adósságtörlesztési végzés végrehajtásáról a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával záró elszámolást készít, és ebben minden hitelező tekintetében számot ad a törlesztések teljesítéséről, a vagyonértékesítésről, az eljárásba bevont bevételekről és azok hitelezők közötti felosztásáról. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi."

(2) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 85. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a záró elszámolást az adós készíti el a hitelezők - továbbá ha az eljárásban adóstárs vagy egyéb kötelezett is részt vett, az adóstárs, illetve az egyéb kötelezett bevonásával. Az adós a mentesítési határozat meghozatala iránti kérelméhez csatolja az adósságrendezési megállapodást - ha a felek a megállapodást módosították a módosított megállapodást -, a záró elszámolást, valamint az adóstárs, az egyéb kötelezett és a hitelezők záró elszámolással egyetértő nyilatkozatát."

86. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"k) az adósságtörlesztési terv elkészítésekor az adós foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságok, eszközök, járművek értékesítése alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat."

87. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 26. § (6) bekezdésében az "életviteléhez szükséges" szövegrész helyébe az "életviteléhez, illetve az egyéni vállalkozása folytatásához szükséges" szöveg lép.

19. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

88. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"10. kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe bejegyzett szakterületén kívüli más, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakterületre tartozó eljárásával követ el,"

89. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

90. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzékbe az vehető fel, aki)

"b) a kérelmében megjelölt szakterületen

ba) az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és

bb) - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,"

91. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 45. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - közölni a hatósággal, ha)

"b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretek körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni, vagy oda tartozik ugyan, de a szakterületen belül általa nem gyakorolt olyan részterületre vonatkozik, amelyben jogszabályi felhatalmazás hiányában nem járhat el,"

92. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elnökség a módszertani levelet az elfogadását követő tizenöt napon belül közzéteszi a Kamara honlapján. A módszertani levél - annak visszavonásáig - a Kamara honlapjáról nem távolítható el."

93. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő, aki

a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok és határozatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy

b) az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti."

94. §

(1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét és igazolványszámát,

b) a kiszabott fegyelmi büntetést és - ahol az értelmezhető - annak mértékét,

c) a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napját,

d) a 95. § (4) bekezdése szerinti mentesülés napját."

(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított öt évig kezeli, ezt követően törli, amelyről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot."

(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kamara az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törli a fegyelmi büntetésre vonatkozó adatokat, ha a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot a bíróság megsemmisítette, és erről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot."

95. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 81. alcíme a következő 159/C. §-sal egészül ki:

"159/C. §

(1) Az ügyfélszolgálati pontok megszűnésével az ügyfélszolgálati pontokon keletkezett papíralapú dokumentumokat a hivatal részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a főtitkár részére kell megküldeni legkésőbb 2022. február 15. napjáig.

(2) A miniszter 2022. február 15-ig gondoskodik a módszertani levelek kormányzati portálról történő eltávolításáról.

(3) Az etikai bizottság megszűnik, elnöke és tagjai 2022. január 1-jén a fegyelmi bizottság tagjává válnak. Az etikai bizottság elnökének feladatait 2022. január 1-jétől a fegyelmi bizottság elnöke látja el. A 2021. december 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokban az eljáró etikai tanács az eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor - a 157. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - alkalmazandó szabályok szerint jár el azzal, hogy megismételt eljárásban vagy az eljáró etikai tanács határozatképtelenné válása esetén az új eljáró tanácsot a fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni. A 2021. december 31-én vagy azt megelőzően elkövetett azon etikai vétséget, amely miatt etikai eljárás 2021. december 31-ig nem indult, a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni azzal, hogy a vétség miatt az elkövetéskor hatályos etikai kódex szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(4) Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel módosított 93. §-t a 2022. január 1-jén vagy azt követően elkövetett fegyelmi vétségekre kell alkalmazni."

96. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

97. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában a "jogviszonyban vagy" szövegrész helyébe a "jogviszonyban, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdés c) pontjában a "vagy a közalkalmazottak" szövegrész helyébe az " , az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak" szöveg,

c) 57. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy a közalkalmazottak" szövegrész helyébe az " , az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak" szöveg,

d) 57. § (3) bekezdés b) pontjában az "a közalkalmazottak" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazottak" szöveg,

e) 58. § (1) bekezdésében a "b), c)" szövegrész helyébe a "b) pont bb) alpont, c) pont" szöveg,

f) 58. § (6) bekezdésében az "1.16." szövegrész helyébe az "1.16.-1.17." szöveg,

g) 79. § (1) bekezdésében a "tizenöt" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg és a "tizennégy" szövegrész helyébe a "huszonkilenc" szöveg,

h) 92. §-ában a "kormányzati portálon" szövegrész helyébe a "Kamara honlapján" szöveg

lép.

98. §

Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

a) preambulumában az "Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez." szövegrész,

b) 62. § (1) bekezdés f) pontjában az "és az etikai eljárási szabályzatot" szövegrész,

c) 66. § (2) bekezdés a) pontja,

d) 70. § (1) bekezdés d) pontja,

e) 70. § (3) bekezdése,

f) 71. § (3) bekezdés f) pontjában az " , az etikai eljárási szabályzatot" szövegrész,

g) 76. § (1) bekezdés h) pontjában az "és az etikai eljárási szabályzatot" szövegrész,

h) 77. § (6) bekezdésében az "általános elnökhelyettese az etikai bizottság elnöke, a" szövegrész,

i) 40. alcíme,

j) 90. § (3) bekezdésében az "és közzétételre" szövegrész,

k) 91. § (2) bekezdése,

l) 93. § (2)-(4) bekezdése,

m) 110. § (2) bekezdés c) pontjában az "a 93. § (1) vagy (2) bekezdése alapján" szövegrész,

n) 114. § (7) bekezdés b) pontjában az "a 93. § (1) és (2) bekezdése alapján" szövegrész,

o) XII. Fejezete.

20. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

99. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen vagy az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a (2) bekezdésre alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani."

100. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

a) 16. § (2) bekezdésében a "lakóhely" szövegrész helyébe a "lakcím" szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a "lakóhelyén" szövegrész helyébe a "lakcímén" szöveg,

c) 37. § (2) bekezdésében a "megérkezését követő napon" szövegrész helyébe a "megérkezésének időpontjában" szöveg,

d) 59. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "lakóhellyel" szövegrész helyébe a "lakcímmel" szöveg,

e) 59. § (1) bekezdés d) pontjában a "lakóhelyén" szövegrész helyébe a "lakcímén" szöveg lép.

21. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

101. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a jogvitával érintett munkavégzés helye - ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye - szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A természetes személy alperesnek a legkésőbb az írásbeli ellenkérelemben előadott kérelmére a bíróság a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkavégzés helye szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, ha az alperes munkavégzési helye nem azonos a belföldi lakóhelyével, ennek hiányában belföldi tartózkodási helyével."

102. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 46. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan.

(8) Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a természetes személy felperes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja."

103. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a keresetlevél alapján a közigazgatási szerv a cselekményt visszavonja és eljárását folytatja, a cselekményt módosítja, illetve az állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről a keresetlevél továbbításával egy időben vagy az eljárás során haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti."

104. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgári perrendtartás szabályai szerint szünetel az eljárás, ha

a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,

b) a tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától."

22. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

105. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja a következő ch) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás a következő adatokat és - a változás időpontjának megjelölésével - az azokban bekövetkező változásokat tartalmazza:

természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott)

"ch) ügyvédi kamarai azonosító számát, ha ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultként jár el;"

106. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat - a 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a természetes személy kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, ha a végrehajtási rendelet szerint a nyilvántartásban lakóhelyadat helyett székhelyadatot kell feltüntetni, a természetes személy székhelye, vagy ha a kérelmező nem természetes személy, belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba."

107. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 6. alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. §

E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni."

108. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a "vagy székhelyét" szövegrész helyébe a "vagy végrehajtási rendelet szerinti székhelyét" szöveg lép.

23. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

109. §

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az elnökség tagja nem járhat el jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban. Az elnökség tagja abban a választottbírósági eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott. A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének."

110. §

Hatályát veszti a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 61. § (8a) bekezdése.

24. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

111. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az "a közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati, a közalkalmazotti" szöveg,

c) 24. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg,

d) 27. § (1) bekezdés c) pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

e) 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg,

f) 70. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgálati, közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "szolgálati, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti" szöveg

lép.

25. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

112. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ismételten kinevezhető."

113. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) 70. életéve betöltésével,

c) halálával,

d) lemondásával,

e) a (4) bekezdés szerinti felmentésével."

114. §

(1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) halálával,

c) az elnök általi (3) bekezdés szerinti felmentéssel,

d) az elnök általi (4) bekezdés szerinti visszahívással,

e) lemondásával,

f) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével."

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét,

a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökhelyettesével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság -szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek."

(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni."

115. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében a "miniszterelnökhöz" szövegrész helyébe a "köztársasági elnökhöz" szöveg,

c) 9. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,

d) 9. § (4) bekezdés e) pontjában a "90 napon" szövegrész helyébe a "hat hónapon" szöveg lép.

26. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása

116. §

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 27. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell)

"b) a szerkezetátalakítási szakértőnek a kijelölést elfogadó, és az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is, valamint"

117. §

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 29. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót jelöli ki szerkezetátalakítási szakértőként, kivéve ha a 60. § (1) bekezdése szerinti esetekben másik szakértő kirendelésére kerül sor."

118. §

Nem lép hatályba a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény

a) 23. § (7) bekezdésében a "fegyelmi jogkört, illetve a" szövegrész,

b) 66. § (2) bekezdés b) pontja,

c) 76. § (9) bekezdése,

d) 76. § (15) bekezdése,

e) 76. § (17) bekezdés 1. pontja.

27. Záró rendelkezések

119. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 12. §, a 14-18. §, a 3-7. alcím, a 10-13. alcím, a 15. alcím, a 17. alcím, a 19. alcím, a 99. §, a 100. § a), b), d) és e) pontja és a 21-24. alcím és az 1-3. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. §, a 18. alcím és a 26. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 100. § c) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

120. §

(1) Az 54. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(2) Az 55. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 58-67. §, a 68. §, a 69. §, a 70. § és a 72. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 73. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 75. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(6) A 80-82. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 112-115. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

121. §

(1) A 19. § az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 25. § (4) bekezdése a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 88-98. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A 13. §, és a 116-118. § a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

2. melléklet

1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

3. melléklet

"3. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez

A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti nyilvántartás tartalma

1. A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. anyja születési neve;

1.3. születési hely és idő;

1.4. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.5. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.8. szakmai kamarai tagság;

1.9. szakértőjelölti igazolvány száma;

1.10. szakterület;

1.11. iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával;

1.12. tudományos fokozat;

1.13. nyilvántartási szám;

1.14. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.15. a szakértőjelölt ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye;

1.16. a szakértőjelölt tevékenységével kapcsolatos közlemények ("közlemények");

1.17. a szakértőjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés időpontja."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja egyes igazságügyi tárgyú és ahhoz kapcsolódó törvények módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) módosítása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által jelzett gyakorlati tapasztalatok alapján vált szükségessé. A módosítások érintik az első éves irodavizsgálathoz fűződő joghatások rendjét, továbbá a közjegyzői okirat felolvasásának, a ténytanúsítványnak, valamint a magánvégrendelet letétbe helyezésének a szabályait.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) módosítása a reorganizációra utaló szövegrészeket hatályon kívül helyezi, tekintettel arra, hogy a reorganizációs eljárásra külön jogszabályok vonatkoznak. A Cstv.-nek a felszámolók névjegyzékére vonatkozó szabályai 2022. július 1-jei hatálybalépéssel kiegészülnek azzal, hogy névjegyzéki adat az is, ha a felszámoló szervezet szerkezetátalakítási tevékenység végzésére is jogosult. A Cstv. 65. és 67. §-ának módosítása a Cstv. IV. fejezetét, azaz a csődjogi szempontból stratégiailag kiemelt csőd- és felszámolási ügyek sajátos szabályait érinti. A Cstv. 65. §-ának módosítása arra irányul, hogy az egyes csődügyekben, illetve felszámolási ügyekben a stratégiailag kiemeltté minősítést kimondó kormányrendelet kiadására vonatkozó határidő meghosszabbításra kerüljön annak érdekében, hogy ezekre az eljárásokra vonatkozóan a sajátos eljárásrendet az indokolt esetekben alkalmazni lehessen. A csődjogi szempontból stratégiailag kiemelt, a Cstv. 67-70. §-a szerinti felszámolási ügyekben azok összetettsége miatt nem lehetséges a felszámolási zárómérleget 270 napon belül elkészíteni. Ezért a módosítás kimondja, hogy a bíróság a záró mérleg elkészítésére előírt határidőt meghosszabbíthatja az adott ügy sajátosságait mérlegelve.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása - a gyakorlati tapasztalatok és a szakmai szervezetek visszajelzései alapján - a szabadalmi perekben elrendelhető ideiglenes intézkedések tekintetében valósítja meg a szabadalmi oltalomra vonatkozó szabályozás finomhangolását, emellett technikai pontosítások átvezetését szolgálja.

Az Szt. ideiglenes intézkedést érintő módosításai hangsúlyosabbá teszik a szabadalommal kapcsolatos megsemmisítési viszontkereset figyelembevételét az ideiglenes intézkedés elrendelése során, speciális rendelkezést tartalmaznak ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére és a szabadalom megsemmisítése okán utólag alaptalanná vált ideiglenes intézkedésből fakadó kártalanítás tekintetében.

Az Szt. módosítása végezetül a Visegrádi Szabadalmi Intézet (a továbbiakban: VSZI) által elvégezhető nemzetközi jellegű kutatás törvényi hátterét is megteremti.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) módosítása - az előadó versenytanácstag és a vizsgáló jogköreinek bővítése útján - a versenyfelügyeleti és végrehajtási eljárás gyorsítását, és az összefonódás-ellenőrzés tekintetében a digitális kor kihívásaira reagáló szabályozás létrehozását, az érintett piacok megállapításának átláthatóságát szolgálja. Ugyanakkor a módosítás rendezi a figyelmeztetés alkalmazásának lehetőségeit különösen az utóvizsgálat esetében, illetve a már megfizetett bírságösszeg után fizetendő kamat elrendelésének kamatfizetés szabályait abban az esetben, ha a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) eljárási bírságot kiszabó végzése a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint jogszabályt sértett.

A Javaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt (a továbbiakban: Iasz.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII törvényt (a továbbiakban: Bjt.), valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényt (a továbbiakban: Üjt.). A módosítások az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálják azzal, hogy a létrehozott új szolgálati jogviszony megjelenítésre kerül az egyes törvények azon rendelkezési között, ahol azok utalnak az egyéb jogviszonyokra. A Bjt. módosítása emellett a jogalkalmazás során felmerült tapasztalatok figyelembe vételével felülvizsgálja a bírák értékelésére vonatkozó előírásokat. E körben a Javaslat egyebek mellett a jelenlegi garanciális előírások mellett olyan további rendelkezéseket rögzít a Bjt.-ben, amelyek tovább erősítik a bírói vizsgálat és értékelés objektivitását például a vizsgálóra vonatkozó kizárási szabályok törvényi meghatározásával. Az Iasz., valamint a Bjt. módosításával a Javaslat - az ügyészekre, valamint a nem ügyész ügyészségi alkalmazottakra vonatkozó szabályozásnak megfelelően - az igazságügyi alkalmazottak és a bírák számára is biztosítja a jubileumi jutalmat 45 év szolgálati idő után.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosítása a jogalkalmazói visszajelzések alapján szükségessé vált - többek között - annak érdekében, hogy a büntető és a határon átnyúló tartási ügyekhez hasonlóan immár a polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban is alkalmazható legyen az eljárási előleg jogintézménye. Szintén jogalkalmazói igények indokolták a jogi segítővel kötött szolgáltatási szerződés felmondására és a jogi segítői névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok módosítását.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) módosítása a kisajátítási eljárás egyes részeinek rugalmasabbá és egyszerűbbé tételét célozza.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKHtv.), valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: SZTFHtv.) módosításának célja, hogy az alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetői kapcsán a megbízatás megszűnéséhez szükséges szavazati arányok, valamint az önálló szabályozó szervek elnökeinek, valamint elnökhelyetteseinek a megbízatás megszűnését és megszüntetését rendező szabályai is egységesítésre kerüljenek. A vezetők kinevezésére és jogviszonyuk megszűnésére vonatkozó módosuló rendelkezések tekintetében nincs szükség külön átmeneti szabályozásra, ugyanis azok a jelenleg hivatalban lévő vezetők vonatkozásában nem érvényesülnek, a már folyamatban lévő jogviszonyokra nem hatnak ki a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-ának megfelelően.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosítására a sarkalatossági záradék pontosítása miatt kerül sor.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) módosításával a jogkeresők régi igényének tesz eleget a jogalkotó azzal, hogy biztosítja a közös szülői felügyelet bírói elrendelésének lehetőségét a gyermek érdekében abban az esetben is, ha ezt csak a szülők egyike kéri. A közös szülői felügyelet lehetőségének a házasság felbontását követő szélesebb körű biztosítása jogilag garantálja a szülő-gyermek kapcsolat teljességét. Ezt igazolja azoknak az európai országoknak a példája is, ahol a már együtt nem élő szülők közös felügyeleti joga a házasság felbontását követően is főszabályként érvényesül. Nem egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a bíróság - a szülők egyetértése hiányában - a kapcsolattartásról való döntése során a gyermek váltott elhelyezésről rendelkezhet-e. A tárgyban hozott legutóbbi bírói döntés szerint a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlása esetén megállapodás hiányában a kapcsolattartás ítélettel nem szabályozható olyan módon, hogy az a különélő szülőt a gondozó szülővel azonos időtartamban illesse meg, az ilyen rendezés a közös szülői felügyeletnek a kapcsolattartás jogintézményével való pótlását, tartalmában burkolt közös szülői felügyeletet jelent (BH2020. 11.). Ebből következik, hogy a szülők házasságának felbontását követően a gyermek ugyanannyi időt töltsön mindkét a szülőjével, feltételezi azt is, hogy szülei a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. Következésképpen, ahhoz, hogy ez a fajta azonos intenzitású gondoskodás lehetőségének biztosítása a gyakorlatban megfelelően működjön, lehetővé kell tenni a bíró számára azt is, hogy az egyik szülő egyoldalú kérelmére dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról. Nyilvánvaló, hogy ennek elrendelésére a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően akkor kerülhet sor, ha a bíró a gyermek meghallgatását követően meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb. A Ptk. javasolt módosítása arra biztosít lehetőséget, hogy a bíróság - a szülők megállapodása hiányában - az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, nem szükséges erre kizárólag az egyik szülőt feljogosítania. A javasolt szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a házasság felbontását követően a közös szülői felügyelet automatikusan fennmaradna a szülők között, hanem arra lenne mód, hogy a bíróság - mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben - az egyik szülő egyoldalú kérelmére is határozhatna úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad. A közös szülői felügyelet elrendelése csak egy lehetőség, lényeges, hogy ennek fenntartása minden esetben a gyermek érdekével messzemenőkig összhangban álljon és semmiképpen ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Hangsúlyozandó, hogy a bíróságnak - a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel - továbbra is módja van arra is, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel vagy bizonyos szülői felügyeleti jogokat a szülők között megosszon. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a szülők a szülői felügyeletet különélésük esetén nemcsak oly módon gyakorolhatják közösen, hogy a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot, hanem arra is van mód, hogy a szülők gyermekkel való tényleges kapcsolatának egyenlősége fennmaradjon. Amíg a szülők közötti közös szülői felügyelet fennállása önmagában nem feltétlenül jelenti a gyermekkel való fizikai értelemben való együttlétet, addig a Javaslat alapján arra is van mód, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelje, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ez a lehetőség már egyértelműen azt eredményezi, hogy a gyermek számára a házasság felbontása nem jár azzal, hogy egyik szülőjétől el kell, hogy váljon. Nyilvánvaló, hogy ennek elrendelésére is a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően akkor kerülhet sor, ha a bíró a szülők és gyermek meghallgatását követően meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb. A Javaslat részletesen kitér arra, hogy abban az esetben, ha a közös szülői felügyelet gyakorlását a bíróság rendeli el, miről kell határoznia.

A digitalizáció jogrendszert is érintő fejlődése - jogbiztonsági és garanciális okokból - indokolttá teszi egyes jogviszonyok esetében a jogalkalmazói gyakorlatot is egységesítő szabályozás megteremtését, nem elszakadva a tudatosan technológiasemleges megközelítéstől. A digitalizáció jegyében az ingatlan-nyilvántartási eljárás elektronizálása, valamint a jogi személyek nyilvántartási szabályainak reformja is kiemelt szerepet kapott, amelyre tekintettel szükséges az említett eljárásokhoz kapcsolódó okiratok egységes felhasználhatóságának biztosítása. Az innovatív technológiai újítások a banki ügyleteket is érintik, ezért indokolt a szabályozás hatályának kiterjesztése a pénzügyi szegmensre is. A családjogi és öröklési jogi jogviszony személyhez fűződő jellege jogbiztonsági szempontból teszi szükségessé a minősített okirati forma garantálását. A Javaslat meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek esetén kizárólag magasabb biztonsági szintet garantáló elektronikus formában hozható létre elektronikus okirat, azzal, hogy a Javaslat egyúttal lehetőséget biztosít az ágazati jogszabályoknak a Javaslattól való eltérésre azokon a jogterületeken, ahol a jogviszony-specifikus jelleg miatt indokolt. A Ptk. 6:7. § új (3a) bekezdésének a célja annak egyértelművé tétele, hogy az említett jogviszonyokra irányadó jogszabályi követelményeknek megfelelően létrehozott elektronikus okirat az írásbeliség feltételeit kielégíti, további bírói mérlegelést e tekintetben az alakiság megítélése nem igényel. A felsorolt jogviszonyokra irányadó ágazati jogszabályi rendelkezések szerint elektronikus okiratba foglalt, írásjelekkel rögzített tartalommal létrejött jognyilatkozat - a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésétől eltérően - törvény erejénél fogva írásba foglaltnak minősül. Az ágazati jogszabályi rendelkezések megsértésével vagy nem írásjelekkel rögzített tartalommal létrehozott okiratban megtett jognyilatkozat ebből következően nem minősül írásba foglaltnak, és ez esetben a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti feltételek sem képezik vizsgálat tárgyát. A Ptk. 6:7. § új (3a) bekezdésében nem említett jogviszonyokkal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének vizsgálata változatlanul a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerint történik.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) módosítása kapcsolódik az Are. tv.-nek a Szát.-tal megállapított módosításaihoz. A módosítások főként az egyéni vállalkozó adósokra vonatkoznak.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) módosítását a jogalkalmazói visszajelzések indokolják. A Javaslat így többek között jogalkalmazói döntéseket megkönnyítő technikai jellegű módosításokat tartalmaz, valamint megszünteti a területi ügyfélszolgálati pontokat és a fegyelmi vétség fogalmának kiterjesztésével az etikai eljárásokat.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) módosítása egyrészről az értesítési cím megszűnésére tekintettel a személy- és lakcímnyilvántartás szerinti hatályos fogalmak használatát szolgálja, másrészről az eljárás megindulását a kérelem hatósághoz történő megérkezésének időpontjához köti, mivel a hatóságnak bizonyos esetekben (azonnali döntéshozatal, elektronikus eljárás) már a kérelem benyújtásával egy időben eljárási cselekményt kell végeznie vagy döntést hoznia. Tekintettel arra, hogy ezen utóbbi módosításnak kihatása van az ügyintézési határidőre, amely így már a kérelem megérkezésének napján megindul, ezért a hosszabb felkészülési idő biztosítása szükséges a hatóságok számára.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekre vonatkozó speciális szabályait a gyakorlat visszajelzései alapján szükséges kiegészíteni a Pp. munkaügyi perekben alkalmazott egyes kedvezményes eljárási szabályaival. A módosítás ezen felül a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy felek esetében szélesíti a hiánypótlás felhívásban a bíróság tájékoztatási kötelezettségét. A Kp. módosítása továbbá egyértelműsíti a joggyakorlatban megjelent bizonytalanság miatt, hogy a benyújtott keresetlevelet abban az esetben is továbbítani kell a bírósághoz, ha az erre nyitva álló időben az alperes közigazgatási szerv visszavonja azt. A keresetlevél a bírósághoz intézett kérelmet tartalmaz, amelyről csak a bíróság hozhat döntést, függetlenül attól, hogy a benyújtást követően a per tárgya megszűnt létezni.

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ánytv.) módosításai alapvetően a nyilvántartás adattartalmának pontosítását szolgálják.

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Vbt.) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság testületének jogalkalmazása során felmerült és a jogalkotó számára jelzett jogértelmezési kérdésre tekintettel indokolt pontosítani. A módosítás azokat az esetköröket érinti, amelyek az elnökség tagjainak választottbírósági eljárásban történő részvételét szabályozzák. A módosítások a szabályozás lényegi tartalmát nem érintik, csupán a következetes és egységes jogértelmezést szolgálják.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) módosítását indokolja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szükséges az ügyvédi tevékenység ellátását megalapozó jogviszonyok közé, valamint az összeférhetetlenségi szabályokba is felvenni.

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.) módosítása a szerkezetátalakítási szakértőkre vonatkozóan tartalmaz pontosító rendelkezést, továbbá elhagyásra kerül egy feleslegessé vált felhatalmazó rendelkezés.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Részletes indokolás

1. §

A Javaslat biztosítja annak a - korábban iránymutatásban szereplő - követelménynek az érvényesülését, amely szerint az első éves irodavizsgálatig a közjegyző csak egy közjegyzőhelyettest alkalmazhat. Ez a rendelkezés - az újonnan kinevezett közjegyzőkre vonatkozó korlátozásként -törvényi szintű szabályozást igényel. A szabályozás indoka, hogy a közjegyző a közjegyzői szolgálat kezdetén legfeljebb egy közjegyzőhelyettes gyakorlati képzéséről tud megfelelően gondoskodni.

2. §

Az első éves irodavizsgálat eredményes lezárása annak a feltétele, hogy a közjegyző - a működése első évében megszerzett megfelelő szakmai tapasztalat birtokában - állandó vagy tartós helyettesként kirendelhető legyen, mivel ezt követően válik arra alkalmassá, hogy saját feladatai mellett a helyettesítésből eredő kötelezettségeket is ellássa. Kivételt képez ez alól, ha a közjegyző korábban közjegyzőhelyettesként tartós helyettesi feladatot látott el, és annak lezárásakor lefolytatott vizsgálaton megfelelt.

3. §

A közjegyzői okirat felolvasásának mellőzését a hatályos szabályok szerint csak a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek kérhetik. A jogi személy fél ugyanakkor fogalmilag nem eshet a Kjtv. 124. § a)-c) pontjainak hatálya alá, így a felolvasás mellőzésének a kizárására vonatkozó feltételek csak a jogi személy fél természetes személy jogi képviselője vonatkozásában értelmezhetőek. Egyes esetekben a közjegyzői okirat felolvasása - az okirat terjedelménél fogva - nem végezhető el egy napon, ebben az esetben a közokirat érvényességének feltétele, hogy a felolvasás megszakításának és folytatásának időpontját is óra, perc pontossággal rögzítse az okiratban a közjegyző.

4. §

Technikai jellegű pontosítást igényel, hogy a fél helyett annak képviselője is kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen. Ha a fél vagy képviselője vak, fokozott jogvédelmük érdekében az ügyleti tanú a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál is jelen van, a teljes okiratszerkesztési folyamatot azonban nem kell figyelemmel kísérniük.

5. §

A rendelkezés technikai jellegű pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a Kjtv. 115. §-a nem csak adatokról, hanem egyéb megjelölésekről is rendelkezik.

6. §

Technikai jellegű pontosítást igényel, hogy a fél mellett annak képviselőjére is vonatkozik, hogy a közjegyzői ténytanúsítványt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem kell aláírnia.

7. §

A közhiteles nyilvántartásban szereplő tények, adatok tekintetében kiállított tanúsítványok vonatkozásában - az okiratról készített másolathitelesítéshez hasonlóan - nincs jelentősége annak, hogy a közjegyzői tanúsítvány elkészítését ki kéri, ezért az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait a hitelesítési záradékban nem kötelező feltüntetni.

8. §

A közjegyző a jelenlétében megtörtént jogi jelentőségű tényekről - jegyzőkönyv vagy záradék formájában - tanúsítványt állít ki, amelynek során a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályokat köteles megfelelően alkalmazni. Tanúsítvány készítésekor a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartására és a tanúsítvány tartalmi valódiságára terjed ki. A módosítás azt juttatja kifejezésre, hogy a vonatkozó előírásokat a közjegyző nemcsak tevőlegesen, hanem mulasztással is megsértheti, ezen esetek valamelyikében a ténytanúsítvány nem tekinthető közokiratnak.

9. §

A módosítás rögzíti, hogy a magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezésekor a félnek - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:17. § (1) bekezdés c) pontjával összhangban személyesen kell eljárnia.

10. §

A magánvégrendelet visszavétele tekintetében a Ptk. 7:44. §-a rögzíti, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi. A végrendelet visszavételéhez fűződő joghatás jelentősége miatt indokolt, hogy erről a közjegyző a végrendelkezőt a végrendelet visszaadásakor tájékoztassa. Pontosító jellegű rendelkezés, hogy a visszavétel tényét - a letételhez hasonlóan - a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába be kell vezetni.

11. §

Átmeneti szabály szükséges annak érdekében, hogy a Javaslat által bevezetett módosítások a hatályba lépést megelőzően készített közjegyzői okiratokra is alkalmazhatóak legyenek.

12. §, 17-18. §

A Cstv.-ből az adós "reorganizációjára" vonatkozó szövegrészek elhagyása indokolt, tekintettel arra, hogy ezek a § -ok nem függnek össze a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseivel, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet 1. alcímével, sem pedig a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 20. alcímével bevezetett reorganizációs eljárással. Szükséges továbbá egyéb szövegcserés technikai módosítások átvezetése is.

13. §

A felszámolók névjegyzékében nyilvántartandó adatok köre 2022. július 1-jétől kiegészül a szerkezetátalakítási tevékenység végzésére történő jogosultsággal, tekintettel a Szát. 24. §-ában foglaltakra.

14. §

A csődjogi szempontból stratégiailag kiemeltté minősítést kimondó kormányrendelet kiadására vonatkozó határidő meghosszabbításra kerül annak érdekben, hogy az eljárásokra vonatkozóan a Cstv. IV. fejezete szerinti sajátos eljárásrendet az indokolt esetekben alkalmazni lehessen.

15. §

A csődjogi szempontból stratégiailag kiemelt, a Cstv. 67-70. §-a szerinti felszámolási ügyekben azok összetettsége miatt nem lehetséges a felszámolási zárómérleget 270 napon belül elkészíteni. Ezért ezekben az esetekben a Cstv. 52. §-ának szabályait kell alkalmazni, de emellett a bíróság a záró mérleg elkészítésére előírt határidőt meghosszabbíthatja az adott ügy sajátosságait mérlegelve.

16. §

Átmeneti rendelkezés.

19. §

A rendelkezés az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelvvel módosított emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv 10. cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Az Szt. 19. § (6) bekezdés b) pontja a korábbiakban együttesen szabályozta a kísérleti célú cselekményekre vonatkozó általános kivételt, és az ezzel csak részben átfedésben álló Bolar kivételt, így tehát a korábbi rendelkezés két kivételt tartalmazott egy rendelkezésben. A két kivétel szétválasztása mind tartalmi, mind kodifikációs technikai szempontból indokoltnak mutatkozik.

20. §

Technikai szövegpontosítás.

21. §, 24. §

A Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás 3. cikk (3) bekezdésének második mondata szerint a VSZI Igazgatótanácsa határozhat úgy, hogy a VSZI-t a szabadalmak területére eső más, hasonló feladatok ellátásával is megbízza.

Ilyen feladat lehet - többek között - a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, a továbbiakban: PCT) 15. cikk (5) bekezdésében szabályozott nemzetközi jellegű kutatás (International Type Search) intézménye is, amely nemzetközi bejelentés nélküli, nemzeti bejelentésen alapuló nemzetközi jellegű kutatást tesz lehetővé. A nemzetközi jellegű kutatás akkor hasznos a bejelentő számára, ha további információra van szüksége a külföldi szabadalmaztatás lehetőségeinek alaposabb megfontolása érdekében. A nemzetközi jellegű kutatás a PCT szabályai szerint kerül lefolytatásra. Az új kutatási opció bevezetésére a VSZI ügyfelei részéről igény mutatkozik, így ennek a lehetőségnek a megteremtését a VSZI is szorgalmazza.

Az Szt. új 69/B. §-a a nemzetközi jellegű kutatás végzésének a lehetőségét teremti meg nemzeti jogszabályi szinten, mivel ahhoz, hogy a VSZI Igazgatótanácsa a magyar bejelentők esetében a nemzetközi jellegű kutatás lefolytathatósága érdekében szükséges döntéseket meghozza, az is szükséges, hogy Magyarország nemzeti joga lehetővé tegye a nemzetközi jellegű kutatás elvégzését. Lengyelország és Szlovákia nemzeti jogszabályaikban már biztosították ennek lehetőségét.

22. §

Technikai szövegpontosítás.

23. §

Az európai szabadalmakkal szemben az Európai Szabadalmi Egyezmény 105a. cikk (1) bekezdése alapján korlátozási vagy megvonási eljárás indítható, amely azonban a szabadalmas egyoldalú kérelmére indul és nem kontradiktórius jellegű. Az Szt. 84/M. § (2) bekezdése ilyen esetben a megsemmisítési eljárás felfüggesztését helyezi kilátásba, amennyiben ez különösen indokolt.

25. §

Az Szt. 104. § (1) bekezdésének módosítása technikai jellegű.

Az Szt. 104. § új (2a), (12a) és (14) bekezdései az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát célozzák, ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján azon ideiglenes intézkedések, amelyeknek a szabadalom megsemmisítése miatt utólag hatályon kívül helyezése indokolt, a korábbitól részletesebb szabályozása indokolt.

Ennek körében az Szt. 104. § (2) bekezdése az ideiglenes intézkedés elrendelése során kifejezetten nevesíti, hogy a szabadalombitorlási perben előterjesztett megsemmisítési viszontkeresetben, illetve a 104. § (4) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel szembeni az ellenkérelmében foglaltakat (például az előterjesztett jogi érvelést, bizonyítékokat a bíróságnak) - az eset összes körülményei körében - figyelembe kell vennie.

Az Szt. 104. § (2a) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a per alapját képező szabadalmi oltalom megszűnt, vagy szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatában vagy a bíróság elsőfokú ítéletében teljesen vagy a bitorlást kizáró mértékben részlegesen megsemmisítette, a szabadalombitorlás miatt indított perben elrendelt ideiglenes intézkedést az alperes kérelmére hatályon kívül kell helyezni.

Az Szt. 104. § (12a) bekezdése a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv 9. cikk (7) bekezdésének leképezése útján kifejezetten rögzíti, hogy ha a bíróság a per folyamán utóbb megállapítja, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó kérelem megalapozatlan volt, akkor a bíróság kérelemre kötelezi az ideiglenes intézkedés kezdeményezőjét az ellenérdekű félnek az ideiglenes intézkedés által okozott károk tekintetében való kártalanításra. A perben az ideiglenes intézkedés iránti kérelem megalapozatlansága különösen akkor állapítható meg, ha a szabadalmat utólag megsemmisítik, a felperes cselekménye vagy mulasztása folytán az ideiglenes intézkedés hatályát veszti, vagy a bíróság megállapítja, hogy nem történt szabadalombitorlás és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a bíróság megítélése szerint nem állt fenn annak közvetlen veszélye sem. A módosítás az alaptalanul elrendelt ideiglenes intézkedéssel okozott károkért járó kompenzáció kérdését is szabályozza. A módosítás eredményeként a jelenlegi helyzettel szemben, amely szellemi tulajdonjogra vonatkozó speciális szabályok hiányában egyedül a Polgári Törvénykönyv általános kártérítési szabályainak kisegítő alkalmazására nyújt lehetőséget, mód nyílik arra, hogy a bíróság az ügy valamennyi releváns körülménye és a felek magatartásának figyelembevételével, de a szabadalmi jogból fakadó sajátosságokat is tekintetbe véve hozza meg döntését a "megfelelő kompenzációként" működő kártalanítás kérdésében. Ezzel a Polgári Törvénykönyv kártalanítással kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazása helyett speciális szabályt hoz létre az alaptalanul elrendelt ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos károk megtérítése tekintetében.

Az Szt. 104. § (14) bekezdése a biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására vonatkozó szabályok tekintetében eltér a Pp. kapcsolódó rendelkezéseitől azzal, hogy a bíróság az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról, és hogy a biztosíték kiadására a (12a) bekezdés szerinti kártalanítás elrendelése esetén is lehetőséget biztosít. A biztosíték kiadása és a kártalanítás elrendelése során szükséges a káron szerzés tilalmának elvét szem előtt tartani.

26. §

Átmeneti rendelkezés, amely pontosítja, hogy az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó módosításokat a 2022. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében.

27. §

Az Szt. jogharmonizációs rendelkezéseinek kiegészítése.

28. §

A rendelkezés beépíti a Tpvt.-be a jogalkalmazói gyakorlatban megjelenő egyes, a digitális kor kihívásaira reflektáló vizsgálati szempontokat. A szabályozási javaslat figyelembe veszi, hogy a digitális platformok esetén azok piaci ereje és értéke az őket használók számától függ a digitális szektorban érvényesülő hálózati hatások révén, amelyeket kihasználva egy piaci szereplő piaci erőfölénybe kerülve ellehetetlenítheti a piacon lévő versenytársakat, vagy újabb versenytársak piacra lépését. A módosítás ugyanakkor tekintettel van arra, hogy az adat a digitális gazdaság alapköve, illetve, hogy az egyik piacon nagy piaci részesedést elérő vállalkozás más kapcsolódó piacokon is kihasználhatja a hálózati hatás által nyújtott előnyöket.

29. §

A rendelkezés biztosítja, hogy a piaci szereplők tájékoztatást kaphassanak azokról az egyszerűbb megítélésű, versenyaggályt nem felvető összefonódás-bejelentésekről, amelyekben a GVH hatósági bizonyítványt állít ki arról a tényről, hogy az összefonódás-bejelentés vizsgálatára okot adó körülmény nem áll fenn. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi a potenciális összefonódásban érintett vállalkozások számára, hogy a piacdefiníciók vagy legalábbis a lehetséges érintett piacok ismeretében tudják megítélni a bejelentés sikerességének valószínűségét, illetve a vállalkozások számára is további információt szolgáltat azokról a piacokról, amelyen működnek.

30. §

A Tpvt. rendelkezései csupán általános rendelkezéseket tartalmaznak az eljáró versenytanács összetételére vonatkozóan azzal, hogy a részletes szabályok megállapítását a Versenytanács közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő és ezáltal a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétételre kerülő szervezeti és működési szabályzatára bízza. A Tpvt. lehetővé teszi azt is, hogy a Versenytanács bizonyos döntéseit ne három- vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg, hanem a döntéshozatali jogkört az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagjára telepíti. A módosítás kibővíti az előadó versenytanácstag által hozható döntések körét egyes önálló jogorvoslattal megtámadható döntésekre is, amely lehetővé teszi, hogy a Versenytanács rugalmasabban és hatékonyabban, az ügy körülményeire jobban reflektáló rendben hozhassa meg döntéseit. Garanciális szabályként érvényesül azonban, hogy az előadó versenytanácstag önállóan nem hozhatja meg az ügyet érdemben lezáró határozatot és az eljárás szempontjából jelentősebb elsőfokú végzéseket, valamint az is, hogy az eljáró versenytanács összetételére vonatkozó részletes szabályokat a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában szükséges megállapítani. Az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagja által meghozható elsőfokú végzések alóli kivételek köre a Tpvt. 65/E. §-a alapján alkalmazott Ákr. 107. §-ára tekintettel a biztosítási intézkedéseket, valamint az ideiglenes biztosítási intézkedéseket elrendelő végzésekre is kiterjed.

31-32. §

A módosítás lehetővé teszi, hogy az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett enyhébb szankciót szabhasson ki azokban az esetekben, amikor az utóvizsgálat során azt állapítja meg, hogy a kötelezett a határozatban előírt, Tpvt. 75. § szerinti kötelezettségvállalást, vagy meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségét nem a határozatban előírtaknak megfelelően teljesítette, azonban e mulasztása csak olyan fokú, amely figyelmeztetés alkalmazásával is hatékonyan orvosolható, további kedvező változást biztosítva ezáltal a kis- és középvállalkozások számára. Figyelemmel arra, hogy a Tpvt. 78. § (8) bekezdése rendelkezik a figyelmeztetés alkalmazásának feltételeiről, a kiszabható szankciók közötti mérlegelési szempontok a Tpvt. 78. §-ában foglalt rendelkezések alapján megfelelően alkalmazhatók. Ennek megfelelően a GVH elsősorban akkor dönthet majd úgy, hogy elégségesnek ítéli figyelmeztetés alkalmazását, ha - anélkül, hogy jogsértést állapított volna meg - a kötelezettséget írt elő a vállalkozással szemben, annak teljesítésére azonban nem kellő terjedelemben vagy nem kellő időben kerül sor, tipikusan valamilyen méltányolható okból.

33. §

A Tpvt. 48. § (2) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás, amellyel egyértelművé válik, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagjának végzésével szembeni jogorvoslat az eljáró versenytanács végzésével szembeni jogorvoslat sorsát osztja.

A Tpvt. 82. § (7)-(9) bekezdései a Tpvt. 84. § (1)-(3) bekezdéseivel tartalmilag azonos rendelkezések. A módosítás célja annak biztosítása, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során bírságfizetésre kötelezés esetén ne csak a Versenytanács határozatában kiszabott bírság visszatérítése esetében legyen lehetőség a visszatérítendő összeg után kamat fizetésére a kötelezettek javára, hanem a Tpvt. 61. § (1) bekezdése alapján kiszabott eljárási bírságok esetében is.

34. §

A módosítás a vizsgáló hatáskörébe utalja a bíróság döntése miatt visszatérítendő, már megfizetett bírságösszeg után fizetendő kamat kifizetésének elrendelését a döntések végrehajtásának gyorsítása érdekében.

35. §

A módosítás a vizsgáló hatáskörébe utalja a végrehajtási eljárás lefolytatását. A Tpvt. 84/A. § (1) bekezdése szerint a Tpvt. végrehajtási fejezetében nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Mivel a Tpvt. végrehajtási fejezete a végrehajtás elrendelésének kérdését nem szabályozza, abban az Ákr. vonatkozó rendelkezései adnak iránymutatást. Az Ákr. 133. § (1) bekezdése szerint "a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el". Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a vizsgáló rendelhesse el a végrehajtást - az eljáró versenytanács elsőfokú döntéseit is ideértve - valamennyi döntés esetében, szükség van az Ákr. hivatkozott rendelkezésétől eltérő szabály megállapítására. A rendelkezés ezenkívül a végrehajtási eljárás vizsgálói hatáskörbe utalása miatti technikai módosításokat tartalmaz.

36-38. §

A végrehajtási eljárás vizsgálói hatáskörbe utalása miatt szükséges módosítások.

Az Ákr. értelmében a hatóság döntése határozat vagy végzés lehet. A végrehajtás során hozott hatósági döntésekkel szemben igénybe vehető önálló jogorvoslati szabályokat a Tpvt. 84/A. § új (2) bekezdése, valamint az Ákr. tartalmazza. E szabályokra és a szabályozás koherenciájára tekintettel indokolt a 84/E. § hatályának kizárólag a végrehajtás foganatosítása során hozott törvénysértőnek tartott intézkedésekre történő korlátozása.

39. §

Az igazságügyi alkalmazottak és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának szabályai az elmúlt évtizedekben hagyományosan azonos elvek mentén kerültek kialakításra. Az Üjt. ilyen irányú szabályozására tekintettel a Javaslat az Iasz. módosításával rögzíti, hogy az igazságügyi alkalmazottak a nem ügyész ügyészségi alkalmazottakkal egyező módon, 45 év szolgálati idő után is jogosultak jubileumi jutalomra. Ennek mértékét a Javaslat az Üjt. szabályozásához illeszkedve, hathavi illetménynek megfelelő összegben állapítja meg.

A fentiek mellett a Javaslat az Üjt. és a Bjt. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében az igazságügyi alkalmazottak esetében pontosítja, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe mely korábbi jogviszonyokban töltött időt kell beszámítani. A módosítás alapján az eddigiek mellett be kell számítani a bírói szolgálati viszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, valamint az ügyvédi tevékenység, a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat időtartamát is, kivéve az ügyvédi tevékenység, illetve a közjegyzői, valamint a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésének idejét.

A bírákra vonatkozó előírásoknak megfelelően a Javaslat azt is rögzíti az Iasz.-ban, hogy ha a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során azonos időszakra több jogviszonyt is figyelembe lehetne venni, közülük csak egy jogviszony számítható be az igazságügyi alkalmazottak esetében is.

40. §

A módosítások az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálják azzal, hogy a létrehozott új szolgálati jogviszony megjelenítésre kerül az Iasz. azon rendelkezési között, ahol az Iasz. előírásai az egyéb jogviszonyokra utalnak.

41. §

Az Iasz.-nak a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó szabályozását indokolt összhangba hozni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a Bjt. szabályozásával.

42. §

A Jst. 5. § (2) bekezdésének jelenleg hatályos b) pontja arról rendelkezik, hogy "(j)övedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki (...) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg". A jogalkalmazói visszajelzések alapján a rendelkezés pontosítása szükséges annak egyértelműsítése érdekében, hogy melyik jogszabályi definíciót kell irányadónak tekinteni az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, mint rászorultsági körülmény figyelembevétele során. Figyelemmel arra, hogy az eredeti jogalkotói szándék az volt, hogy csupán a szociális rászorultság alapján megállapított egészségügyi szolgáltatásra jogosultság legyen elfogadható alanyi rászorultsági feltételként, a Javaslat egyértelműsíti, hogy alanyi jogon rászorultnak az a fél tekintendő, akinek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján került megállapításra az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága.

43. §

A módosítás a közös háztartásban élők összjövedelméből levonható költségek bővítését tartalmazza, melynek eredményeképpen a jelenlegi rászorultsági összeghatárokkal is több ügyfél lesz bevonható a támogatásba.

44. §

A Javaslat a jogalkalmazói visszajelzések alapján a polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban is bevezeti a határon átnyúló tartási ügyekben és a büntetőeljárás során a Jst. 62/A. § és 63/A. § alapján már alkalmazott eljárási előleg intézményét, mikor kimondja, hogy a pártfogó ügyvéd a perben az eljárást befejező elsőfokú érdemi határozat elleni fellebbezés benyújtását követően eljárási előleg iránti kérelmet terjeszthet elő. Figyelemmel arra, hogy a perben az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén érdemi határozat meghozatalára nem kerül sor, a Javaslat arról is rendelkezik, hogy a pártfogó ügyvéd az eljárás szünetelése folytán történő megszűnését megállapító végzés közlését követően is kérheti az eljárási előleg megállapítását.

45. §, 47. §

A jogi segítői munka színvonalának fejlesztése érdekében a Javaslat a jogi segítő ügyvédek, valamint azon ügyvédek esetében, akikkel a jogi segítő szervezetek a jogi szolgáltatás nyújtására megbízási szerződést kötöttek - a Magyar Ügyvédi Kamara javaslatára és támogatásával - a névjegyzékbe történő felvétel feltételeként határozza meg a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzést elvégzését.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyvédi iroda csak akkor vehető fel a névjegyzékbe, ha van olyan tagja, aki az ügyvédek és a tevékenységüket Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogászok névjegyzékbe történő felvételi feltételeinek megfelel.

46. §

A módosítás célja olyan szabályozási környezet megteremtése, amely biztosítja a jogi segítségnyújtó szolgálat és a jogi segítő szerződéses jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyát a szerződés megszüntetése körében. Abban az esetben, ha a jogi segítő a Jst., a Ptk. (akár kötelmi jogi, akár alapelvi szabályokat sértő módon), vagy más jogszabályi rendelkezésekbe ütköző módon jár el, a jogi segítségnyújtó szolgálat egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti a szerződést. A módosítás nem érinti a jogi segítő felmondásra vonatkozó jogát.

A Javaslat emellett a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok módosításához kapcsolódóan rögzíti azt is, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat a szolgáltatási szerződést akkor is felmondja, ha az ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott jogi segítői továbbképzés általa vagy tagja által történő elvégzését a névjegyzékbe történő felvétel során tett vállalása ellenére nem igazolja.

48. §

A módosításban - Kstv. 21. § (6) bekezdés új i) pontjával összefüggésben - meghatározásra kerül, hogy a végrehajtó milyen határidővel köteles közölni a számlaszámát a kisajátítást kérővel.

49. §

A gyakorlatban felmerült, hogy a kisajátítást kérő (az állam vagy az önkormányzat nevében eljáró szerv, gazdasági társaság stb.) nem rendelkezik megfelelő állapotú és üresen álló cserelakással, cserehelyiséggel, ezért a kisajátítandó ingatlanban lakó, illetve helyiségben tevékenységet gyakorló és csereingatlanra jogosan igényt tartó tulajdonos (használó) számára - a törvényi kötelezettség ellenére - nem tud megfelelő ingatlant felajánlani, és más ingatlan beszerzésének időigénye a közérdekű beruházások megvalósításához szükséges kisajátítási eljárást aránytalan módon elnyújtja.

Ezért a Javaslat főszabályként megtartja ugyan a csereingatlan felajánlásának kötelezettségét, azonban az alóli kivételként szabályozza azt, ha a kisajátítást kérő nyilatkozik arról, hogy megfelelő csereingatlan nem áll a rendelkezésére. Ugyanakkor garanciális előírásként a Javaslat azt is tartalmazza, hogy ezen kivételszabály alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a kisajátítást kérő egyben valószínűsíti, hogy a megfelelő ingatlan felajánlásához szükséges intézkedések (az ingatlan felkutatása, az eladóval való tárgyalások, a kártalanításra jogosult tulajdonossal való egyeztetések) megtétele - azok időigénye folytán - az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne. A tulajdonosok védelme érdekében ezen további feltétel előírására azért van szükség, mert ha viszonylag rövid időn belül lehetséges a megfelelő ingatlant beszerezni, vagy a kisajátítási eljárásban valamely oknál fogva be lehet várni az akár hosszabb időt is igénybe vevő intézkedéseket, akkor - ha erre a tulajdonos igényt tart - indokolt megkísérelni a csereingatlannal való kártalanítást.

Ha a kivételszabály alkalmazása folytán nem kerül sor csereingatlan felajánlására, a kisajátított ingatlanért pénzbeli kártalanítás jár (Kstv. 11. §), így a tulajdonos (használó) teljes körű kártalanításban részesül ebben az esetben is.

50. §

A Kstv. értelmében, ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlanért járó pénzbeli kártalanítást a végrehajtói letéti számlára kell átutalni vagy befizetni (Kstv. 8. § (5) bekezdés). A Kstv. azonban nem rendelkezik egyrészt arról, hogy mi a határideje a letéti számlaszám kisajátítást kérővel történő közlésének (ezt a hiányt orvosolja a Kstv. 8. § (5) bekezdésének a módosítása). Másrészt a törvény nem szól arról, hogy hogyan lehet a kártalanítást megfizetni, ha a végrehajtó nem közli a számlaszámát a kisajátítást kérővel. Ezért a módosítás erre az esetre a letétbe helyezéssel történő megfizetést írja elő.

51. §

A hatályos szabályozás alapján a kisajátított ingatlanok a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény alapján kijelölt vagyonkezelőjét a kisajátítást kérő minden egyes kisajátítási határozat kézhezvételét követően külön-külön megindított ingatlan-nyilvántartási eljárásban kéri bejegyezni az ingatlanügyi hatóságtól. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7a) bekezdésében foglaltak szerint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére - újabb szerződés megkötése nélkül - a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor, amelyet a vagyonkezelő a kisajátítási eljárás megindításakor küldene meg a kisajátítási hatóság részére, a későbbi véglegessé vált kisajátítási határozattal együtt történő továbbítás céljából. A módosítással felére csökkenne az ingatlanügyi hatóság kisajátításokkal kapcsolatos eljárásainak a száma, mivel a kisajátítási határozat alapján az állam tulajdonjogának bejegyzése mellett egyidejűleg a vagyonkezelői jog bejegyzésére is sor kerülne, arról nem kellene külön eljárásban dönteni. A javaslat alapján kizárható lenne az az adminisztratív hiba is, hogy a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó külön kérelem esetleges elmulasztása esetén a törvény által kijelölt vagyonkezelő nem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban.

52. §

A rendelkezés indokolása a Kst. 8. § (2a) bekezdésének indokolásakor már kifejtésre került.

53. §

Technikai korrekció.

54. §

A módosítás következtében - a MEKHtv. illetve az SZTFHtv. rendelkezéseivel összhangban -pontosításra kerül a felmentési idő kezdete. A rendelkezés kimondja, hogy amennyiben a hatóság elnökével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a hatóság elnökének bűnösségét a bíróság (szabadságvesztés vagy a hatóság elnökének tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó) jogerős ítélete megállapította, a köztársasági elnök a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét az ítélet jogerőre emelkedésének napjával menti fel. Az új rendelkezés értelmében a hatóság elnökhelyettesének megbízatása a megbízatási időtartam lejártával is megszűnik. Továbbá az elnökhelyettes felmentési okai is kiegészülnek. A hatóság elnöke abban az esetben is felmenti az elnökhelyettest, ha az elnökhelyettest a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

55. §

Technikai szövegpontosítás.

56. §

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelési műveletek felügyelete során a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az ezen, a magyar jogban közvetlenül hatályosuló és alkalmazandó rendeletben foglalt jogkövetkezmények bármelyikét alkalmazhatja, mely jogkövetkezmények közül példálózó jelleggel kiemeli a legjelentősebbeket, amelyek alapján akár kérelemre, akár hivatalbóli eljárása esetén elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok törlését - e törlés módját a konkrét ügy körülményeire tekintettel meghatározva, továbbá átmenetileg vagy véglegesen egyéb módon korlátozhat bármely, az adatkezelő által jogellenesen végzett adatkezelési műveletet.

57. §

A Javaslat tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezésének egyértelművé tételét szolgáló pontosítását.

58. §

A bíró határozott idejű kinevezésének lejárta előtt meg kell vizsgálni a bíró működését, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a bíró alkalmas-e a határozatlan idejű kinevezésre. A Bjt. hatályos rendelkezései alapján a határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező bírák rendszeres értékelése során a vizsgálat elvégzésére 60 nap áll rendelkezésre. A határozott idejű kinevezés lejárta előtti vizsgálat lefolytatására a Bjt. rövidebb időt, 30 napot határoz meg annak érdekében, hogy a határozatlan idejű kinevezés érdekében szükséges eljárások és intézkedések a 3 éves határozott idő leteltére befejezhetőek legyenek, és a határozott idő utolsó napját követő naptól a bíró a határozatlan idejű kinevezésére sor kerülhessen. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a vizsgálat körültekintően elvégzésre kerülhessen, a Javaslat a vizsgálatra rendelkezésre álló határidőt 45 napra növeli.

Az értékelés általános szabályai alapján az értékelést 15 napon belül kell elvégezni a határozott idő lejártát megelőző értékelés során is. Tekintettel arra, hogy a Javaslat a határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező bírák rendszeres értékelésére rendelkezésre álló határidőt 45 napra növeli arra figyelemmel, hogy kellő időt biztosítson a vizsgált bíró számára az értékelés tervezetében foglaltak megismerésére és az arra való nyilatkozattételre, indokolt a határozott idő lejárta előtti értékelésre rendelkezésre álló határidőt is megnövelni. Minderre figyelemmel a Javaslat erre az értékelésre 30 napot biztosít.

A vizsgálatra és az értékelésre rendelkezésre álló határidő megnövelése miatt a határozott időre kinevezett bírónak a határozott idő lejárta előtt 120 nappal kell beszerezni az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e a határozatlan idejű kinevezést.

59. §

A gyakorlatban problémát jelent, hogy a határozott idő lejártát megelőző bíróvizsgálatnál nem egységesen értelmezik a tényleges bírói működést. Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás miatt indokolt a "tényleges bírói működés" fogalmának törvényi meghatározása.

A tényleges bírói működés időtartamába nem indokolt beszámítani az egybefüggően hosszú inaktív időszakokat. Az egységes jogalkalmazás érdekében ezeket az időszakokat is meghatározza a Javaslat. Tartósan távollévők azok, akik egybefüggően 30 napot meghaladóan keresőképtelenek, fizetés nélküli szabadságon vagy szülési szabadságon vannak.

60. §

Az egységes jogalkalmazás érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a soron kívüli vizsgálat elrendelésének kezdeményezésére mind a beosztási hely szerint illetékes, mind a fellebbviteli kollégiumvezető jogosult.

Szintén az egységes jogalkalmazás érdekében a módosítás egyértelműen rögzíti azt is, hogy a soron kívüli vizsgálat nemcsak a határozatlan időre kinevezett, hanem a határozott időre kinevezett bíró esetében is elrendelhető.

61. §

A Javaslat az értékelés elvégzésére nyitva álló határidőt 45 napban határozza meg, arra figyelemmel, hogy kellő időt biztosítson a vizsgált bíró számára az értékelés tervezetében foglaltak megismerésére és az arra való nyilatkozattételre.

A módosítás a fentiek mellett rögzíti, hogy a nemperes ügyeket intéző, valamint a tanácsba beosztott bíró tevékenységének az értékelésénél ezt a körülményt is figyelembe kell venni.

Garanciális szabályként rögzíti a módosítás, hogy a vizsgáló személyéről haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgált bírót. E tájékoztatás azért is bír külön jelentőséggel, mert a módosítás meghatározza a vizsgálóra vonatkozó kizárási szabályokat, és lehetőséget biztosít a vizsgált bíró számára, hogy ha ennek feltételei fennállnak, kizárási kérelmet terjesszen elő a vizsgálóval szemben.

62. §

A bírói munka értékelésének teljes folyamata alatt, a vizsgálatot végző bíró kijelölésétől kezdődően biztosítani kell a pártatlan és befolyásolásmentes vizsgálat lehetőségét. Erre figyelemmel a Javaslat meghatározza a vizsgálóval szembeni kizárási okokat és a vizsgáló számára előírja, hogy ha vele szemben kizárási ok áll fenn, azt jelentse be a vizsgáló kijelölésére jogosult, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek, aki ebben az esetben új vizsgálót jelöl ki. Amennyiben a kizárási ok a kijelölésére jogosult, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetővel szemben áll fenn, a kijelöléssel kapcsolatos feladatokat a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető-helyettes látja el.

A fentieken felül a Javaslat a vizsgált bíró részére lehetőséget biztosít arra, hogy kizárási kérelmet nyújtson be a vizsgálóval szemben, ha a törvényben meghatározott kizárási ok az esetében fennáll.

A kizárási kérelmet az elsőfokú szolgálati bíróság bírálja el egyfokú eljárásban. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető, illetve az ő érintettsége esetén a kollégiumvezető-helyettes haladéktalanul új vizsgálót jelöl ki.

63. §

A Javaslat módosítja, illetve kiegészíti a vizsgálat során beszerzésre kerülő iratok, vélemények körét. A bírák munkáját legjobban a másodfokú ügyeikben eljáró tanácselnökök ismerik, ezért a kollégiumvezető helyett a vizsgált bíró legtöbb ügyében eljáró tanácselnökök összefoglaló véleménye a vizsgálathoz hasznos információval szolgál. Amennyiben az eljáró bíró magatartása szerepet játszott az ügy elhúzódásában, és a bíróság elnöke ezzel összefüggésben igazgatási intézkedés(eke)t tett, a vizsgálat körébe ezen intézkedéseket is be kell vonni a bírói munka teljes körű vizsgálata érdekében.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mely kollégiumvezetőnek milyen szerepe van az értékelés folyamatában. Mind a vizsgált bíró beosztási helye szerinti, mind a fellebbviteli (felülvizsgálati) ügyeiben eljáró bíróság kollégiumvezetőjét megilleti az a jog, hogy a vizsgálathoz véleményt fűzzön, ezért a számukra a vizsgáló előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelési javaslatot. A Javaslat a járásbírósági bíró esetében fenntartja azt a szabályozást, amely szerint az esetében az ítélőtábla kollégiumvezetőjének is meg kell küldeni a vizsgálati jelentést és az értékelési javaslatot véleményezés érdekében. Járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének bevonására annak érdekében kerül sor, hogy a bíró értékelésében egy, a bíró másodfokú bíróságaként eljáró bírói fórumtól független, külső résztvevő is eljárjon.

64-66. §

A Javaslat 45 napra növeli az értékelés elkészítésének határidejét, és részletesebb szabályozást ad az értékelés folyamatára. Az értékelés keretében az értékelés tervezetét a vizsgálati jelentés és az értékelési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elkészíteni, majd ezt követően, az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelés tervezetét a bírónak át kell adni. Ez az előírás fontos garanciális szabály a bíró számára, mivel így kellő idő áll rendelkezésére, hogy a tervezetre észrevételt tegyen. Az értékelés eredményét írásban meg kell indokolni és azt meg kell küldeni a bírónak, valamint a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek, továbbá - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének, akik az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhatnak.

A Bjt. 74. § (2) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek. Ezt az előírást fenntartja a Javaslat, azonban az a 75. § (2) bekezdésében kerül elhelyezésre, mivel a 74. § az értékelés tervezetére vonatkozó szabályokat tartalmaz, míg a 75. § tartalmazza az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket.

67. §

A módosítás pontosítja, hogy mely kollégiumvezetők véleményét szerzi be a szolgálati bíróság az eljárása során az értékelés vitatása, illetve az alkalmatlanság megállapítása esetén.

68. §

A bírák és az ügyészek tradicionálisan azonos javadalmazásának elvére, valamint az Üjt. ilyen irányú szabályozására tekintettel a Javaslat rögzíti, hogy a bírák az ügyészekkel egyező módon, 45 év szolgálati idő után is jogosultak jubileumi jutalomra. Ennek mértékét a Javaslat az ügyészekre vonatkozó szabályozással egyezően hathavi illetménynek megfelelő összegben állapítja meg.

69. §

A Javaslat módosítja a határozott időre kinevezett bírák esetében a vizsgálat és az értékelés határidejét, valamint erre tekintettel azt írja elő, hogy a határozott időre kinevezett bírónak a határozott idő lejárta előtt 120 nappal kell beszerezni az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e a határozatlan idejű kinevezést. Figyelemmel arra, hogy a hatályos szabályozás alapján a határozott időre kinevezett bírónak a határozott idő lejárta előtt 90 nappal kell beszerezni az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e a határozatlan idejű kinevezést, átmeneti szabályt ad e körben a Javaslat. Az átmeneti szabály alapján az új rendelkezéseket azon bírák esetében kell alkalmazni, akiknek a határozott idejű kinevezése 2022. május 1. napját követően jár le, mivel ők azok, akiknek az esetében a módosítás hatálybalépését követően először tartható a 120 napos határidő.

70. §, 1-2. melléklet

A Bjt. sarkalatossági záradékának módosításához kapcsolódó technikai módosítás.

71. §

A módosítás az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja azzal, hogy a létrehozott új szolgálati jogviszony megjelenítésre kerül a Bjt. 221. § (1) bekezdésében, amely utal az egyéb jogviszonyokra. Emellett a Javaslat módosítja a Bjt. sarkalatossági záradékát, mivel a Javaslattal beiktatásra kerülő új 232/T. § sarkalatosnak minősül. A módosítás a sarkalatos rendelkezések között feltünteti a Bjt. 2-4. mellékletét is, mivel azok a bírák és a bírósági vezetők javadalmazására, valamint a bírák vagyonnyilatkozatára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

72. §

A módosítás egyrészt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja azzal, hogy a létrehozott új szolgálati jogviszony megjelenítésre kerül a Bjt. 4. § (2) bekezdés g) pontjában és 184. § (3) bekezdésében, ahol a Bjt. előírásai az egyéb jogviszonyokra utalnak. Emellett a módosítás lehetővé teszi, hogy a bírói munka értékelését megalapozó vizsgálat során ne csak a jogerősen befejezett ügyek legyenek vizsgálhatók, ugyanis felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek a még folyamatban lévő ügyek vizsgálatát is szükségessé tehetik. Kiegészíti továbbá a módosítás a szolgálati bíróság hatáskörébe utalt ügyek felsorolását, mivel a jövőben a vizsgálóval szemben előterjesztett kizárási kérelmet is a szolgálati bíróság bírálja el.

73. §

A módosítások az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálják azzal, hogy a létrehozott új szolgálati jogviszony megjelenítésre kerül az Üjt. azon rendelkezési között, ahol az Üjt. előírásai az egyéb jogviszonyokra utalnak.

74. §

A módosítás a sarkalatos rendelkezések között feltünteti a Mötv. 2. mellékletét is, mivel az a helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

75. §

A módosítás célja az Alaptörvényben szabályozott alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetői kapcsán a megbízatás megszűnéséhez szükséges szavazati arány egységesítése annak érdekében, hogy a megbízatás megszüntetésének szabályai a megválasztáshoz előírt rendelkezésekhez igazodjanak.

76. §

A Ptk. 4:164. §-a tartalmazza a szülői felügyelet gyakorlására irányadó főszabályt, amely szerint mindaddig, amíg a szülők a szülői felügyelet gyakorlásáról másképp meg nem állapodnak, illetve a bíróság másképp nem dönt, a szülői felügyelet - az apai és az anyai státusz egyenlőségéből következően - mindkét szülőt megilleti, függetlenül attól, hogy együtt élnek-e vagy sem. A szülők különélése és ennek következtében adott esetben az a körülmény, hogy a gyermekük csak egyik háztartásukban él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre, azt a szülők jogilag ebben az esetben is tudják közösen gyakorolni. Ugyanakkor különélő szülők esetén is egyre gyakoribb, hogy a szülők úgy állapodnak meg a szülői felügyeletről, hogy gyermekük nem kizárólag egyikükkel él tovább, hanem - ha ezt a körülmények lehetővé teszik - mindkettőjük háztartásában ugyanannyi időt tölt. A közös szülői felügyelet két helyszínen való megvalósítására utal a Javaslat szerinti kiegészítés, amely egyértelművé teszi azt a gyakorlatban már érvényesülő tendenciát, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet úgy is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban töltenek időt gyermekükkel, illetve jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. Természetesen ebben az esetben is irányadó norma a Ptk. 4:164. § (2) bekezdésének hatályos rendelkezése, amely szerint a különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

77. §

A Ptk. hatályos rendelkezése alapján - a szülők megállapodása hiányában - nincs mód arra, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére közös szülői felügyeletről döntsön. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság a gyermek érdekében ezt megtegye. Ehhez a Ptk. - szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezésére vonatkozó - 4:167. §-ának kiegészítése szükséges, amely arról rendelkezik, hogy mi a helyzet akkor, ha a szülők nem tudják megállapodással rendezni gyermekük helyzetét. A javasolt szabályozás természetesen nem azt jelenti, hogy a házasság felbontását követően a közös szülői felügyelet automatikusan fennmarad a szülők között, hanem csak arra ad lehetőséget, hogy a bíróság - körültekintően mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben - az egyik szülő egyoldalú kérelmére is dönthetne úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad. Lényeges, hogy különélő szülők esetén a szülői felügyelet közös gyakorlásának elrendelése ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Nyilvánvaló, hogy ennek elrendelésére a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően csak akkor kerülhet sor, ha a bíró a szülők és gyermek meghallgatását követően meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb.

Hangsúlyozandó, hogy a bíróságnak - a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel - továbbra is módja van arra is, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel vagy bizonyos szülői felügyeleti jogokat a szülők között megosszon.

78. §

A Javaslat kiegészíti a Ptk. szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezésére vonatkozó részét egy új § -sal (4:167/A. §), amely részletezi, hogy abban az esetben, ha a bíróság ítéletében a szülői felügyelet közös gyakorlásáról dönt, miről kell rendelkeznie. Az ítélet tartalma eltérő lehet aszerint, hogy a szülők a szülői felügyeletet csak jogilag gyakorolják közösen, de a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot. Ebben az esetben a bíróságnak döntenie kell a Ptk. 4:181. §-ának megfelelően - a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - a gyermek és különélő szülője közötti kapcsolattartás szabályozásáról, rendelkeznie kell a különélő szülő által fizetendő gyermektartásdíj mértékéről, illetve a gyermek lakóhelyéről.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a szülők a szülői felügyeletet különélésük esetén nemcsak oly módon gyakorolhatják közösen, hogy a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot, hanem arra is van mód, hogy a szülők gyermekkel való tényleges kapcsolatának egyenlősége fennmaradjon. Amíg a szülők közötti közös szülői felügyelet fennállása önmagában nem feltétlenül jelenti a gyermekkel való fizikai értelemben vett együttlétet, addig a Javaslat alapján arra is van mód, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelje, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagyis a gondozás, nevelés jogát a mindennapok szintjén is mindketten gyakorolják. Ez a lehetőség már egyértelműen azt eredményezi, hogy a gyermek számára a házasság felbontása nem jár azzal, hogy egyik szülőjétől el kellene válnia. Nyilvánvaló, hogy ennek elrendelésére a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően akkor kerülhet sor, ha a bíró - a szülők és gyermek meghallgatását követően - meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb, illetve az azonos időtartamú gondoskodást a szülők életkörülményei is lehetővé teszik.

Abban az esetben, ha a szülők azonos időtartamban vesznek részt a gyermek nevelésében, nincs szükség arra, hogy a bíróság a kapcsolattartásról rendelkezzen, figyelemmel arra, hogy ebben az esetben - azontúl, hogy a szülői felügyeleti jog közös - a szülők külön-külön ténylegesen is hasonló intenzitással vesznek részt a gyermek nevelésében, a gyermek mindkét szülőjével ugyanannyi időt tölt. Természetesen ebben az esetben sincs teljesen kizárva az, hogy a bíróság kapcsolattartásról határozzon, ha a gyermek érdekében az egyéni körülményekre, időtartam hosszára figyelemmel az áll, hogy a szülőjével a külön töltött idő alatt is mindenképpen találkozzon.

A bíróságnak ítéletében arról azonban mindenképpen döntenie kell, hogy a szülők a gyermek gondozása kapcsán milyen időközönként váltják egymást, illetve hol és mikor adják át egymásnak a gyermeket. Az időtartam meghatározásánál kiemelt szerepe lehet többek között a gyermek korának is. A bíróságnak a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről való döntésében - a kapcsolattartásról való határozat analógiájára - figyelemmel kell lenni, illetve külön rendelkeznie kell a szünetek és az ünnepek időszakáról is. Nyilvánvaló, hogy nem lenne igazságos, hogy minden évben ugyanaz a szülő töltse együtt a gyermekkel a karácsonyi ünnepet vagy adott esetben az őszi szünetet. Megjegyzendő továbbá, hogy az, hogy a szülők a gyermekről ugyanannyi ideig gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság - a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel -, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat írjon elő.

A közös szülői felügyeletről szóló bírói döntésben a gyermek lakóhelyét minden esetben ki kell jelölni függetlenül attól, hogy a gyermek ténylegesen csak egyik szülője háztartásában lakik vagy mindkét szülőjével ugyanannyi időt tölt.

A 4:167/A. § (3) bekezdésében a hatásköri viták elkerülése érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, akkor az időtartammal, illetve a gyermek átadásával, átvételével kapcsolatos döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni. Ugyanakkor továbbra is irányadó a Ptk. 4:166. §-a szerinti szabály, amely szerint a közös szülői felügyelet gyakorlása kapcsán felmerülő egyéb vitás kérdésekben - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a gyámhatóság dönt. Következésképp, ha a szülők a mindennapi életben előforduló, a közös szülői felügyelet gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, az illetékes gyámhatósághoz kell fordulniuk, ha viszont a bíróság által a közös szülői felügyeletet elrendelő határozatban meghatározott, a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamával kapcsolatos döntés valamely pontját vitatják, akkor erre irányuló keresetet kell benyújtaniuk a bírósághoz.

79. §

A digitalizáció jogrendszert is érintő fejlődése - jogbiztonsági és garanciális okokból - indokolttá teszi egyes jogviszonyok esetében a jogalkalmazói gyakorlatot is egységesítő szabályozás megteremtését, nem elszakadva a tudatosan technológiasemleges megközelítéstől. A digitalizáció jegyében az ingatlan-nyilvántartási eljárás elektronizálása, valamint a jogi személyek nyilvántartási szabályainak reformja is kiemelt szerepet kapott, amelyre tekintettel szükséges az említett eljárásokhoz kapcsolódó okiratok egységes felhasználhatóságának biztosítása. Az innovatív technológiai újítások a banki ügyleteket is érintik, ezért indokolt a szabályozás hatályának kiterjesztése a pénzügyi szegmensre is. A családjogi és öröklési jogi jogviszony személyhez fűződő jellege jogbiztonsági szempontból teszi szükségessé a minősített okirati forma garantálását.

A Javaslat meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek esetén kizárólag magasabb biztonsági szintet garantáló elektronikus formában hozható létre elektronikus okirat, azzal, hogy a Javaslat egyúttal lehetőséget biztosít az ágazati jogszabályoknak a Javaslattól való eltérésre azokon a jogterületeken, ahol a jogviszony-specifikus jelleg miatt indokolt.

A Ptk. 6:7. § új (3a) bekezdésének a célja annak egyértelművé tétele, hogy az említett jogviszonyokra irányadó jogszabályi követelményeknek megfelelően létrehozott elektronikus okirat az írásbeliség feltételeit kielégíti, további bírói mérlegelést e tekintetben az alakiság megítélése nem igényel. A felsorolt jogviszonyokra irányadó ágazati jogszabályi rendelkezések szerint elektronikus okiratba foglalt, írásjelekkel rögzített tartalommal létrejött jognyilatkozat - a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésétől eltérően - törvény erejénél fogva írásba foglaltnak minősül. Az ágazati jogszabályi rendelkezések megsértésével vagy nem írásjelekkel rögzített tartalommal létrehozott okiratban megtett jognyilatkozat ebből következően nem minősül írásba foglaltnak, és ez esetben a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti feltételek sem képezik vizsgálat tárgyát. A Ptk. 6:7. § új (3a) bekezdésében nem említett jogviszonyokkal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének vizsgálata változatlanul a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerint történik.

80-82. §

A módosítás következtében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - hét évre nevezi ki, valamint a hivatal elnökének jogviszonyának megszűnését ugyancsak a köztársasági elnök állapítja meg.

83. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) módosítása azért vált szükségessé, mert a Javaslat módosítja a Ptk. szülői felügyelet bírósági rendezésére vonatkozó szabályait. A Ptk. új lehetőségként vezeti be, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése során az egyik szülő kérelmére is rendelkezhet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról. A Ptké. módosítása az ehhez kapcsolódó átmeneti szabály megállapítása miatt vált indokolttá, egyértelművé téve, hogy a Ptk. módosítást csak a hatálybalépést követő bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

84-87. §

Az Are. tv. 85. §-ának kiegészítése a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a záró elszámolás készítésére vonatkozó sajátos szabályokat állapítja meg, tekintettel arra, hogy bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban nem vesz részt családi vagyonfelügyelő. Ezekben az esetekben a bíróság mentesítő határozatához az adós készíti el a záró elszámolást, és ebben számot ad arról, hogy a megállapodásban foglaltakat hogyan teljesítette.

Az Are. tv. 26. § (1) bekezdésében az egyéni vállalkozó adósokra vonatkozóan lehetővé kell tenni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységükhöz alapvetően szükséges beszerzéseket az adósságrendezési eljárás alatt is lefolytathassák. Ezek ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó fenntarthassa a vállalkozását, és ezzel a törlesztőképességéhez a forrásokat biztosítani tudja.

Az Are. tv. 73. §-ának és felhatalmazó rendelkezésének pontosítása szükséges annak érdekében, hogy a bíróság az adott bírósági adósságrendezési ügyben - az ügy sajátos szempontjait figyelembe véve - mérlegelni tudja, hogy mely vagyontárgyakat kell az adósságtörlesztés érdekében feltétlenül értékesíteni, és mely vagyontárgyak szükségesek ahhoz, hogy az adós a jövedelemszerző tevékenységét folytatni tudja a magáncsőd eljárás időtartama alatt is.

88. §

A Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján, a Szaktv. 2. § 10. pontjában szereplő értelmező rendelkezés módosításával egyértelműsíti a kompetenciavétség fogalmát, kiemelve, hogy a kompetenciavétség lényege az, hogy az igazságügyi szakértő olyan szakterületen folytat szakértői tevékenységet, amelyen az igazságügyi szakértői névjegyzék adatai szerint nem jogosult eljárni.

89. §, 93. §

A Javaslat az etikai eljárás megszüntetésével újradefiniálja a fegyelmi vétség fogalmát, és a hatálybalépését követően fegyelmi vétségként határozza meg a kamarai határozatként elfogadott etikai kódex szabályainak megsértését, valamint azt, ha az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

Erre figyelemmel az eseti szakértő a Javaslat hatálybalépését követően a fegyelmi követelményeknek való alávetéssel tulajdonképpen az etikai követelményeknek is aláveti magát, így szükségtelenné válik az etikai követelmények külön kiemelése a Szaktv. eseti szakértőkre vonatkozó 4. § (5) bekezdésében.

90. §

A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében technikai módosítással még inkább kiemeli, hogy az igazságügyi szakértőnek a névjegyzékbe való felvételhez megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A módosítás - a Szaktv. 58. § (1) bekezdésének egyidejű módosításával - egyértelművé teszi, hogy a szakértők részére előírt képesítés megszerzése mindenképpen szükséges feltétel a szakértőjelöltté váláshoz is.

91. §

A szakértő kirendelésével érintett hatósági eljárások gördülékenyebbé tétele érdekében a Javaslat a Szaktv. 45. § (4) bekezdés b) pontjának módosításával kimondja, hogy az igazságügyi szakértő kirendelő hatóság felé történő bejelentési kötelezettsége főszabály szerint olyan estekre is kiterjed, amikor a szakértő a bejegyzett szakterületének bizonyos részterületén nem rendelkezik kellő gyakorlattal.

92. §

A Javaslat jogalkalmazói visszajelzések alapján módosítja a módszertani levél közzétételére vonatkozó szabályokat. A Javaslat hatálybalépését követően a módszertani levelek közzétételéről nem az igazságügyért felelős miniszternek, hanem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) elnökségének kell gondoskodnia, hiszen az új szabályozás szerint a módszertani levelet a Kamara elnöksége teszi közzé a Kamara honlapján.

94. §

A Javaslat a személyes adatok védelme és a Szaktv. 94. § (2) bekezdése szerinti rendelkezés maradéktalan és jogszerű érvényesülése érdekében pontosítja és kiegészíti a fegyelmi büntetések nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a Javaslat rögzíti a fegyelmi büntetések nyilvántartásának pontos tartalmát, illetve azt, hogy annak adatai mikor törölhetők.

95. §

A rendelkezés az ügyfélszolgálati pontok és az etikai eljárás megszüntetésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

96. §, 3. melléklet

A kérelmező által benyújtott szakértőjelölti időre vonatkozó igazolás adattartamának a névjegyzéket vezető hatóság által történő megfelelő ellenőrizhetősége érdekében a Javaslat kiegészíti a Szaktv. szakértőjelölti névjegyzék tartalmát meghatározó 3. mellékletét akként, hogy a szakértőjelölti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szakértőjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés időpontját is.

97. §

A rendelkezés a Javaslat Szaktv.-t módosító rendelkezéseihez kapcsolódó, technikai jellegű, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépésével és az azzal bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő szövegcserés módosításokat tartalmazza.

Emellett a Javaslat - a Szaktv. 5. § (2) bekezdés b) pont egyidejű módosításával - egyértelművé teszi, hogy a szakértők részére előírt képesítés megszerzése mindenképpen szükséges feltétel a szakértőjelöltté váláshoz is.

98. §

A rendelkezés az etikai eljárás megszüntetésével kapcsolatos hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza, valamint a Szaktv. preambulumából hatályon kívül helyezi az igazságügyi szakértésbe és ezáltal közvetetten az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat romboló, mostanra már indokolatlannak tűnő megállapításokra történő utalást. Emellett a Javaslat - szintén jogalkalmazói visszajelzések alapján - hatályon kívül helyezi a Szaktv. azon rendelkezését, amely szerint az igazságügyi szakértő kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha ezt a szakértő a Kamaránál kéri. A Javaslat hatálybalépését követően - az esetleges visszaélések kiküszöbölése érdekében - a Kamarából kilépni szándékozó igazságügyi szakértőnek a névjegyzéket vezető hatóságnál kell majd jeleznie, hogy kéri a törlését a névjegyzékből, és a törléssel a Szaktv. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnik a kamarai tagsága is.

99. §

Tekintettel arra, hogy 2021. július 1. napjával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési címek hivatalból érvénytelenítésre kerültek, illetve ezt követően az értesítési cím bejelentésére és az értesítési címet érintő adatigénylésre, valamint adatszolgáltatásra már nincs lehetőség, az értesítési címre utaló, illetve az azzal összefüggő rendelkezések módosítása szükséges.

100. §

Tekintettel arra, hogy 2021. július 1. napjával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési címek hivatalból érvénytelenítésre kerültek, illetve ezt követően az értesítési cím bejelentésére és az értesítési címet érintő adatigénylésre, valamint adatszolgáltatásra már nincs lehetőség, az értesítési címre utaló, illetve az azzal összefüggő rendelkezések módosítása szükséges.

A 37. § (2) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert számtalan eljárás esetében a hatóság a kérelem benyújtásakor dönt - például a kormányablakokban azonnal intézhető ügyek esetében - ami kizárja, hogy az eljárás csak a kérelem benyújtását követő napon induljon. Továbbá az elektronikus ügyintézés terjedésével folyamatosan nőnek az azonnali döntéshozatallal intézhető ügyek száma. Ezekre tekintettel szükséges az általános közigazgatási rendtartást úgy módosítani, hogy az eljárás már a kérelem hatósághoz történő megérkezésének időpontjában meginduljon. A módosítás további hatása, hogy így az ügyintézési határidő kezdőnapja nem a kérelem beérkezését követő nap, hanem a kérelem beérkezésének napja lesz. A kellő felkészülési idő biztosítása céljából a módosító rendelkezés 2023. január 1. napjával lép csupán hatályban.

101. §

A Kp. 13. § (8) bekezdésének módosítása egyértelműsíti, hogy az illetékességi szabály alkalmazásában a munkavégzés helye alatt a közszolgálati jogvitával érintett munkavégzés helyét kell érteni. A módosítás ezen felül a Pp. 25. § (3) bekezdésének mintájára a szabály részévé teszi azt a kedvezményt, hogy a természetes személy alperesek a munkavégzésük helye szerint illetékes bírósághoz kérhessék az ellenük indított közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per áttételét.

102. §

A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél formai és tartalmi hiányosságai esetében a módosítás részletesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő a hiánypótlási felhívásban. A bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Visszautasításnak csak akkor van helye, az így kibocsájtott részletes hiánypótlási felhívás sem vezetett eredményre. A bírósági hiánypótlás egyszerűsíthető azzal - ez által pedig a per időtartama csökkenthető -, ha írásbeli hiánypótlás helyett, ha az ügy minden körülményére tekintettel célszerűbb, személyes meghallgatásra idézéssel, rövid határidőn belül kijavítható a keresetlevél alaki vagy tartalmi hiányossága, illetve ha lehetséges, elektronikus meghallgatás útján is elvégezhető a hiánypótlás. A szabályozás a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 146. §-ával megegyezik és a Pp. 248. § (1) és (2) bekezdésével összhangban áll.

103. §

A perfüggőség beállta a keresetlevél benyújtásához fűződik, amely történhet a közigazgatási szervnél, illetve bizonyos esetekben a bíróságnál. A perfüggőség beállta szempontjából irreleváns, hogy a keresetlevelet közigazgatási szervnél vagy bíróságnál kell benyújtani. A közigazgatási szerv a keresetlevelet csak továbbítja, nem pedig benyújtja a bíróságnál. A módosítás a bírósági joggyakorlatban megjelent eltérő értelmezés miatt (Kpkf. 39.009/2020/2.) egyértelműsíti, hogy a perfüggőség beállta miatt, a közigazgatási szervnél benyújtott keresetlevelet továbbítani kell a bírósághoz. Abban az esetben is, ha a támadott döntést akár a jogsérelem orvoslása céljából, akár más a keresetlevélben nem érintett jogszabálysértés miatt módosítja vagy visszavonja.

Garanciális szempontból szükséges hangsúlyozni, hogy a keresetlevélről csak a bíróság dönthet, hiszen a keresetlevél a bírósághoz intézett kérelem, afelett rendelkezési joga a közigazgatási szervnek nincsen. Amennyiben a közigazgatási szerv a jogsérelmet teljes körűen orvosolja, még a keresetlevél továbbítására nyitva álló időben, akkor is meg kell küldenie azt a bíróságnak, és tájékoztatnia a keresetlevélben foglaltak teljesítéséről. A bíróságnak a felperest nyilatkoztatnia kell, és amennyiben a felperes a jogsérelem orvoslását elfogadja vagy nem nyilatkozik, akkor szüntethető meg az eljárás a Kp. 81. § (1) bekezdés g) pontja alapján. Perköltség szempontjából is szükséges a bíróságnak továbbítani a keresetlevelet, hiszen perköltség igénye akkor is lehet a felperesnek, ha a hatóság a keresetlevél alapján azonnal orvosolja a jogsérelmet, erről pedig a bíróságnak döntést kell hoznia az eljárást befejező döntésében.

A módosítás végezetül azt is egyértelműsíti, hogy a keresetlevél benyújtása után a támadott döntés az alperes közigazgatási szerv általi bármilyen módosítása vagy visszavonása csak a jogsérelem orvoslásának keretében történhet.

104. §

A hatályos Kp. a közszolgálati jogviták tekintetében szűkebb körben határozza meg a szünetelés esetköreit, mint a Pp. a munkaügyi perek esetében. A Pp. 121. § (1) bekezdés b) pontjának mintájára a marasztalási perekben a felek közös kérelme melletti további szünetelési lehetőség is megteremtésre kerül a módosítás által.

105. §

Az ügyvédi kamarába felvett, ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult személyeket (például egyéni ügyvéd, kamarai jogtanácsos, kamarai jogi előadó) a kamara az Országos Ügyvédi Nyilvántartásba felvezeti, a felvétellel egyidejűleg pedig kamarai azonosító számot is kapnak a tagok. Indokolt ezért, hogy kamarai tagok esetében a kamarai azonosító szám is feltüntetésre kerüljön azonosító adatként a nyilvántartásban.

106. §

Az Ánytv. alapján a nyilvántartásban az egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint egyéb kötelező jogi képviselet ellátására jogosult természetes személy meghatalmazott esetében lakóhelyadat helyett székhelyadatot kell feltüntetni. Ugyanakkor olyan további természetes személyek is jogosultak a perben meghatalmazottként eljárni, akik e tevékenységet nem hozzátartozójuk vagy pertársuk érdekében magánszemélyként végzik, hanem jellemzően munkáltatójuk alkalmazottjaként. Ezekben az esetekben is indokolt a lakóhelyadat helyett a munkáltató székhelyének a feltüntetése a nyilvántartásban. Az adattartalom változásra tekintettel szükséges módosítani a hatásköri és illetékességi szabályt is.

107. §

Átmeneti rendelkezés szükséges annak érdekében, hogy a megváltozott adattartalomra vonatkozó előírásokat csak e törvény hatályba lépését követően indult nyilvántartási eljárásokban alkalmazzák.

108. §

Az Ánytv. alapján a nyilvántartásban az egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint egyéb kötelező jogi képviselet ellátására jogosult természetes személy meghatalmazott esetében lakóhelyadat helyett székhelyadatot kell feltüntetni. Ugyanakkor olyan további természetes személyek is jogosultak a perben meghatalmazottként eljárni, akik e tevékenységet nem hozzátartozójuk vagy pertársuk érdekében magánszemélyként végzik, hanem jellemzően munkáltatójuk alkalmazottjaként. Ezekben az esetekben is indokolt a lakóhelyadat helyett a munkáltató székhelyének a feltüntetése a nyilvántartásban. Ennek érdekében kerül a nyilvántartás adattartalma pontosításra a törvény végrehajtási rendeletének egyidejű pontosítása mellett.

109-110. §

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság testületének jogalkalmazása során felmerült és a jogalkotó számára jelzett jogértelmezési kérdésre tekintettel indokolt pontosítani azokat az esetköröket, amelyek az elnökség tagjainak választottbírósági eljárásban történő részvételét szabályozzák. A módosítások a szabályozás lényegi tartalmát nem érintik, csupán a következetes és egységes jogértelmezést szolgálják.

111. §

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások, biztosítják, hogy például kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói feladatellátás is megvalósulhasson egészségügyi szolgálati jogviszony keretében, továbbá felveszik az új típusú jogviszonyt az összeférhetetlenségi szabályokba is.

112-115. §

A módosítás következtében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - kilenc évre nevezi ki, valamint a hatóság elnökének jogviszonya megszűnését ugyancsak a köztársasági elnök állapítja meg. A módosítás - az Mttv., illetve a MEKHtv. rendelkezéseivel összhangban - kitér arra is, hogy a hatóság elnöke és elnökhelyettese többek között akkor menthető fel, ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.

116. §

A Szát. 27. § (3) bekezdésében nem indokolt annak előírása, hogy a szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelemhez még külön csatolni kelljen a szakértői képzésre vonatkozó feltétel teljesítését tartalmazó nyilatkozatot, amikor egyébként a képzés teljesítése a szakértői nyilvántartásba vétel feltétele, így az erre vonatkozó fordulat elhagyásra kerül.

117. §

A Szát. 60. §-a szerint a szerkezetátalakítási terv jóváhagyására irányuló bírósági eljárásban a bíróság kirendelhet egy második szerkezetátalakítási szakértőt egyes szakkérdések megválaszolására akkor is, ha már részt vesz egy szerkezetátalakítási szakértő az eljárásban. Ezzel összefüggésen azonban Szát. 29. §-ban egyértelművé kell tenni, hogy a második szerkezetátalakítási szakértő nem lehet az állami felszámoló szervezet abban az esetben, ha az eljárás korábbi szakaszaiban ő járt el.

118. §

A Szát. 23. § (7) bekezdésében a szerkezetátalakítási szakértő szervezetet nyilvántartó hatóság fegyelmi jogköre elhagyásra kerül a kihirdetett szövegből, mert erre a nyilvántartó hatóság hatásköre nem terjed ki.

A Szát. 18. §-a előírja, hogy a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtandó formanyomtatványokat az OBH rendszeresíti és teszi közzé. A Szát. 66. § (2) bekezdése b) pontja felhatalmazást adott az igazságügyért felelős miniszternek, hogy a szerkezetátalakítási eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra vonatkozó szabályokat megállapítsa. Az OBH elnöke a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet és az elektronikus ügyintézési jogszabályok alapján közzéteszi a honlapján a formanyomtatványokat, ezért erre vonatkozóan végrehajtási rendelet kiadására nincs szükség, nem lép hatályba a Szát. 66. § (2) bekezdése b) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezés.

Az Are. tv. Javaslat szerinti módosításai miatt szükséges rendelkezni a Szát. kapcsolódó rendelkezéseinek hatályba nem lépéséről.

119. §

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

120. §

Sarkalatossági záradékot tartalmazó rendelkezés.

121. §

Jogharmonizációs záradékot tartalmazó rendelkezés.