BH 2016.9.234 I. Felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapítása téves és emiatt a büntetőjog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására kerül sor.

II. A bűnszervezet kapcsán elsődlegesen mindig a bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, majd az vizsgálandó az alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor azt az elkövető felismerte-e. Amennyiben a megállapított tényállás szerint a terhelt három vagy több személlyel állt kapcsolatban, és tisztában volt azzal, hogy tevékenységét a kábítószer-kereskedéssel foglalkozó szervezet keretében végzi, cselekményét társaival összehangoltan, szervezetten, hosszabb időn keresztül valósította meg, a büntetést vele mint bűnszervezetben elkövetővel szemben kell kiszabni.

A bűnszervezeten belüli személyes ismeretség valamennyi elkövetővel nem feltétele a bűnszervezeten belüli elkövetés megállapításának, és a bűnszervezetnek nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat sem [1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek., 137. § 8. pontja; Btk. 176. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek., 459. § (1) bek. 1. pontja; Be. 416. § (1) bek. b) pontja; 4/2005. BJE határozat.]

[1] A törvényszék a 2014. április 10. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek.]; ezért őt tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2014. október 2. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; az I. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek. IV. fordulat, (3) bek.] minősítette, a büntetést vele mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[3] A másodfokú ítélet ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján; tartalma szerint azonban azt a felhívott törvényhely c) pontjára is alapozva.

[4] Az indítványozó - a 4/2005. BJE határozatra utalva - arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság törvénysértően állapította meg védence terhére a bűnszervezetben elkövetést és erre figyelemmel a kiszabott büntetés is törvénysértő.

[5] Emellett kifogásolta, hogy a bűnszervezettel kapcsolatban a másodfokú bíróság határozata csupán a törvény értelmező rendelkezését tartalmazza, amelyet azonban a bíróság nem töltött meg tartalommal. Álláspontja szerint nem indokolta kellő részletességgel, hogy a terheltek által létrejött szerveződés miért felel meg a bűnszervezet kritériumainak, illetve azt sem, hogy a terheltek a bűnszervezetben történő elkövetést felismerték, holott a bűnszervezet megállapíthatóságához az is szükséges, hogy az elkövető tudja: a súlyosabb megítélésű szándékos bűncselekményt, melyhez saját bűnös tevékenységével kapcsolódik, olyan bűnözésre alakult csoport hajtja végre, amely a bűnszervezet törvényi kritériumainak megfelel.

[6] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a másodfokon eljárt ítélőtábla ítéletét változtassa meg, mellőzze a bűnszervezetben elkövetés megállapítását és a feltételes szabadság kizárására vonatkozó rendelkezést.

[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

[8] Álláspontja szerint az irányadó tényállás számos olyan megállapítást tartalmaz, amely részben nevesítve, részben utalásszerűen megemlíti a bűncselekmények elkövetőinek széles és pontosan körül nem határolható körét és ebből következően az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza azt, hogy a három vagy több személyből álló csoport létrejött. Emellett arra hivatkozott, hogy a több országhatáron átívelő kábítószer-kereskedelemben a terhelt és társai tényállás szerinti cselekvősége a szervezettségen messzemenően túlmutatott, és az összehangoltság magasabb szintű, professzionális mértékét jelentette.

[9] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[10] A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta.

[11] Ugyancsak észrevételt terjesztett elő a Legfőbb Ügyészség indítványára az I. r. terhelt, abban alapvetően osztva a védője által kifejtetteket, és azt kérve, hogy a Kúria a bűnszervezetben történő elkövetés következményei alól mentesítse, és ezzel biztosítsa a feltételes szabadlábra helyezhetőségét.

[12] A védő és a terhelt észrevételére a Legfőbb Ügyészség a korábbi nyilatkozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta.

[13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[14] Az indítványozó ugyan nem jelölte meg a felülvizsgálat jogalapjaként a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját, azonban - tartalma szerint - az indokolási kötelezettség megsértésére is hivatkozott.

[15] A felhívott törvényhely szerint a jogerős ügydöntő határozat ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[16] A Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[17] A Be. 258. §-ában előírtakra figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni.

[18] Ilyen eljárási szabálysértést azonban a másodfokú bíróság nem követett el.

[19] A felülvizsgálati indítványban foglaltakkal ellentétben ugyanis az ítélőtábla nem csupán a bűnszervezet törvényi fogalmát hívta fel, hanem a 4/2005. BJE határozatra is hivatkozva azt rögzítette, hogy egyértelműen megállapítható volt egy minimálisan az I., II. és III. r. terheltekből, valamint egy további személyből álló olyan csoport létrejötte, amely határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott, többszöri szállításra került sor, a tagok között munkamegosztás állt fenn, konspiratív módon működtek és kommunikáltak, szervezték a kábítószer beszerzését, Magyarországra eljuttatását, adagolását, raktározását, értékesítését stb., és tevékenységük kétségtelenül hosszabb időre szerveződött, annak csak a bűncselekmények felderítése vetett véget, emellett céljuk súlyos, öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megvalósítása volt.