ÍH 2007.125 ÜZLETRÉSZ ADÁSVÉTELÉNÉL GYAKOROLHATÓ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG - PTK. SZERINTI "VEVŐKIJELÖLÉSI JOG" GYAKORLÁSÁNAK KIZÁRTSÁGA ÜZLETRÉSZ-ADÁSVÉTELNÉL

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40959/2006/15., Szegedi Járásbíróság G.40144/2006/14., Szegedi Törvényszék Gf.40056/2007/3., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40056/2007/15. (*ÍH 2007.125*), Kúria Gfv.30333/2007/6., Kúria Gfv.30394/2007/18. (BH 2008.7.189, EH 2008.1790), 3287/2017. (XI. 14.) AB végzés

***********

Az üzletrész-adásvételi szerződéssel kapcsolatos elővásárlási jogra elsődlegesen a Gt. szabályai irányadóak, a Ptk. elővásárlási normái csak kiegészítő jelleggel, annyiban alkalmazhatóak, amennyiben azok nem ellentétesek a Gt. előírásaival. A gazdálkodó szervezetet a Ptk. szerint megillető, az elővásárlási jog gyakorlójának kijelölésére vonatkozó jogosultság a Ptk.-nak olyan általános szabálya, amely a Gt. üzletrész-adásvételi előírásaival ellentétes, ezért e jogviszonyokra nem alkalmazható [Ptk. 373. § (4) és (6) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 134. §, 136. §, 138. §].

Az M. Kft. tagja a felperes, az I. r. alperes és a III. r. alperes volt.

Az ügyben irányadó tényállás szerint az I. rendű alperes az M. Kft. törzstőkéjének 51%-át megtestesítő 186 649 800 forint névértékű üzletrészére nyilvános kétfordulós pályázatot írt ki, amely pályázat nyertese a C. Kereskedelmi Kft. és az E. Rendezvényiroda Kft. konzorcium lett. Az I. rendű alperes a pályázat nyertesével 2005. augusztus 29-én üzletrész-adásvételi szerződés írt alá. A szerződés 10.2. pontja úgy rendelkezett, hogy az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele az, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők az elővásárlási jogukkal ne éljenek. Az I. rendű alperes az adásvételi szerződést megküldte az elővásárlási jogosultaknak azzal, hogy 15 napon belül nyilatkozzanak, hogy kívánnak-e az elővásárlási jogukkal élni. A felperes 2005. szeptember 9-én kelt levelében bejelentette, hogy elővásárlási jogával élni kíván és az I. rendű alperes felhívásában foglalt kötelezettségeket teljesítette. Az M. Kft. másik tagja, a III. rendű alperes a Ptk. 373. § (4) bekezdését alkalmazva az őt megillető elővásárlási jog gyakorlására a II. rendű alperest jelölte ki, és a II. rendű alperes bejelentette, hogy elővásárlási jogával élni kíván.

A pályázat nyertese a 2005. szeptember 15-én kelt levelével tudomásul vette, hogy az I. rendű alperessel megkötött szerződés az elővásárlási jog gyakorlása miatt nem lép hatályba. Erre tekintettel kérte az előleg visszautalását és a bankgaranciák visszaadását, amely megtörtént, ezzel a szerződést felbontották.

Az I. rendű alperes a 2005. október 6-án kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy az adásvételi szerződésbe vevői oldalon az elővásárlási jogával élő II. rendű alperest lépteti. Erre figyelemmel visszautalta a felperes bánatpénzét és visszaküldte a bankgaranciát is.

Az I. és II. rendű alperesek 2005. október 10-én aláírták az üzletrész-adásvételi szerződést.

A felperes keresetében egyebek közt:

1. Kérte annak megállapítását, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a III. rendű alperes által a II. rendű alperes javára 2005. szeptember 8-án tett elővásárlási jog gyakorlására kijelölő nyilatkozat semmis.

2. Kérte annak megállapítását, hogy a III. rendű alperes a saját nevében nem élt az elővásárlási jogával.

3. Kérte annak megállapítását, hogy az I. és II. rendű alperesek által 2005. október 10-én megkötött üzletrész-adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan és az üzletrész-adásvételi szerződés a felperes és az I. rendű alperes között a 2005. augusztus 29. napján kelt szerződéssel egyező tartalommal 2005. szeptember 13-án létrejött. (Ezen a napon szerzett tudomást az I. rendű alperes a felperesnek az elővásárlási jog gyakorlását tartalmazó nyilatkozatáról.)

A III. rendű alperes a per során viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a Ptk. 233. § (2) bekezdése, a 234. § (2) bekezdése és a 239. §-a alapján annak megállapítását kérte, hogy a 2005. szeptember 8-ai nyilatkozatával a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 134. § (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogával élt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a III. rendű alperes 2005. szeptember 8-án kelt nyilatkozatának az M. Kft. üzletrésze tekintetében őt megillető elővásárlási jog gyakorlására a II. rendű alperest kijelölő rendelkezése érvénytelen. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. A III. rendű alperes viszontkeresetének helyt adva megállapította, hogy a III. rendű alperes a 2005. szeptember 8-án kelt nyilatkozatával maga élt a fenti üzletrészre vonatkozó elővásárlási jogával.

Az elsőfokú bíróság ítéletében azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a Gt. 9. § (2) bekezdése értelmében a Ptk. szabályait üzletrész-adásvételi szerződés esetében nem lehet alkalmazni, mert a korlátolt felelősségű társaság üzletrészeinek átruházási szabályait a Gt. 134-138. §-ai részletesen és teljes körűen tartalmazzák. Az elsőfokú bíróság a rendelkezések együttes vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a jogalkotó a korlátolt felelősségű társaság lényegéhez tartozó személyes jelleget figyelembe véve szabályozta az üzletrész-átruházás szabályait. A Gt. a Ptk. 373. § (4) bekezdésének első fordulatával egyezően rögzíti, hogy az elővásárlási jog átruházása semmis, ugyanakkor a Gt.-ben az is szerepel, hogy az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet, tehát a Gt. szabályozása szigorúbb a Ptk.-ban foglaltaknál. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a III. rendű alperesnek a Ptk. 373. § (4) bekezdésének második fordulata alapján nem volt joga a II. rendű alperes kijelölésére, e nyilatkozata tehát semmis.

Az elsőfokú bíróság a III. rendű alperes viszontkeresetében foglaltakra figyelemmel azt vizsgálta, hogy - a III. rendű alperes kijelölésre vonatkozó nyilatkozatának semmissége esetében - a Ptk. rendelkezései alapján a kijelölő nyilatkozat egyben a III. rendű alperes részéről az elővásárlási joga gyakorlására vonatkozó nyilatkozatnak tekinthető-e.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, amikor a III. rendű alperes kijelölte a II. rendű alperest az elővásárlási jog gyakorlására, az elővásárlási jogát nem ruházta át, ugyanis a nyilatkozata Gt. 134. § (2) bekezdésének felhívásával kifejezetten utalt az őt megillető elővásárlási jogra. Az elsőfokú bíróság indokolásban kifejtett véleménye szerint a Ptk. 199. §-a értelmében az egyoldalú jognyilatkozatra - ha törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Így alkalmazható a Ptk. 234. § (2) bekezdése is, amelynek értelmében, ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik. A III. rendű alperesnek célja volt az elővásárlási jog gyakorlása útján az I. rendű alperes üzletrészének megszerzése, tehát a szándékával nem ellentétes, ha a bíróság a semmis szerződés (nyilatkozat) helyett a Ptk. 234. § (2) bekezdésének alkalmazásával más szerződés érvényességi feltételeinek megléte alapján ez utóbbi szerződés érvényességét állapítja meg. A Ptk. 239. §-a értelmében a szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. A részleges érvénytelenség megállapítható a perbeli nyilatkozat esetében, mert a III. rendű alperes a kijelölés nélkül is elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatot tett volna.