32019R2242[1]

A Bizottság (EU) 2019/2242 végrehajtási rendelete (2019. december 16.) az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a jövedelem és életkörülmények tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2242 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. december 16.)

az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a jövedelem és életkörülmények tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére és 13. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A jövedelem és életkörülmények (EU-SILC) tárgykörben végzett mintavételes felmérés pontos végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia az adatállomány technikai részleteit, az információtovábbítás technikai formátumait, valamint a minőségjelentések részletes szabályait és tartalmát.

(2) Az EU-SILC felmérés az európai szemeszter és a szociális jogok európai pillére által megkövetelt információk biztosításának kulcsfontosságú eszköze, különös tekintettel a jövedelemeloszlásra, a szegénységre és a társadalmi kirekesztésre, valamint az ezekhez kapcsolódó különböző életkörülményekre és a szegénységre vonatkozó uniós szakpolitikákra, például a gyermekszegénységgel, az egészségügyi ellátáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a lakhatással, az eladósodottsággal és az életminőséggel kapcsolatos szakpolitikákra. Ez egyben a fő adatforrás a mikroszimuláció céljaira, valamint a jövedelemeloszlásra és a szegénységi rátára vonatkozó gyorsbecslések esetében is.

(3) A jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó nemzeti és regionális statisztikák nemzetközi összehasonlíthatósága a területi egységek, az oktatás, a foglalkozások és a gazdasági ágazatok tekintetében megköveteli a NUTS (2), az ISCED (3), az ISCO (4) és a NACE (5) osztályozásokkal kompatibilis statisztikai osztályozások alkalmazását. Figyelembe kell venni továbbá az ENSZ azon ajánlásait is, amelyeket a Canberra Csoport által összeállított, a háztartások jövedelmével kapcsolatos statisztikákról szóló kézikönyv tartalmaz.

(4) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza jövedelem és életkörülmények (EU-SILC) tárgykörben az adatállomány technikai részleteit, a tagállamoktól a Bizottsághoz (Eurostat) történő információtovábbítás technikai formátumát, valamint a minőségjelentések továbbításának módját és azok tartalmát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "a terepmunka időszaka": az az időszak, amely alatt a válaszadóktól adatokat gyűjtenek;

2. "referencia-időszak": az az időszak, amelyre az adott információ vonatkozik;

3. "keresztmetszeti": az adatok vonatkozásában azok az adatok, amelyek egy adott időpontra vagy adott referencia-időszakra vonatkoznak;

4. "longitudinális": az adatok vonatkozásában azok az adatok, amelyek adott egymást követő referencia-időszakokra vonatkoznak, és amelyeket ugyanazon megfigyelési egység tekintetében egy bizonyos időtartam során évente figyelemmel kísérnek;

5. "mintaszemély": a kiindulási minta részét alkotó magánháztartás tagja, aki a jövedelmi referencia-időszak végén legalább 16 éves;

6. "mintaháztartás": legalább egy mintaszemélyt tartalmazó magánháztartás;

7. "kiválasztott válaszadó modell": egyéneken alapuló olyan mintavételi mód, ahol a kiválasztott válaszadó a mintaháztartáshoz tartozik, és a kiválasztott válaszadó a mintaszemély;

8. "életkor": az adott személy betöltött életkora években a jövedelmi referencia-időszak végén;

9. "a háztartás jelenlegi tagja": a mintaháztartás valamely tagja az adatgyűjtés vagy -összeállítás időpontjában;

10. "együtt élő személy": a háztartás jelenlegi tagja a mintaszemély kivételével;

11. "háztartás szétválása": az a helyzet, amikor azok a mintaszemélyek, akik az x. hullám idején mintaháztartás tagjai voltak, az x+1. hullám idején egynél több magánháztartásban élnek a célsokaság nemzeti területén; a háztartás szétválásakor csak egy eredeti háztartás és egy vagy több szétvált háztartás definiálható;

12. "eredeti háztartás": olyan mintaháztartás, amely szétvált, és amelyben bármely mintaszemély, aki az x. hullám idején ebben a háztartásban élt, az x+1. hullám idején is ugyanezen a címen él. Ha egynél több mintaszemély élt a háztartásban az x. hullám idején, és ezek az x+1. hullám idején is ugyanazon a címen de különböző háztartásokban élnek, az eredeti háztartás annak a továbbra is az eredeti címen élő mintaszemélynek a háztartása, akinek a legalacsonyabb a III. melléklet szerinti személyjelölő száma. Ha az x+1. hullám idején egyetlen mintaszemély sem él az x. hullám szerinti címen, akkor az eredeti háztartás annak a mintaszemélynek a háztartása, aki az x. hullám idején a legalacsonyabb személyjelölő számmal rendelkezett. Ha ez a személy már nem él vagy már nem a célsokaság nemzeti területén található magánháztartásban él, az eredeti háztartás a következő legalacsonyabb személyjelölő számmal rendelkező mintaszemély háztartása. A kiválasztott válaszadó modell esetében az "eredeti háztartás" a kiválasztott válaszadó háztartását jelenti;

13. "szétvált háztartás": az a háztartás, amely szétvált háztartás tagjaiból áll, az eredeti háztartás kivételével;

14. "összeolvadt háztartás": mintaszemélyek, akik az előző hullámban különböző mintaháztartásokhoz tartoztak, új háztartást alakítanak;

15. "modellezés": az adatállományon belül hiányzó információ generálása az adatállományon kívüli információkkal való érdemi kapcsolat felhasználásával;

16. "adatgyűjtési egység": bizonyos jellemzőkkel rendelkező háztartás vagy személy, amelyre vagy akire az összegyűjtött információk vonatkoznak;

17. "háztartás válaszadója": az a személy, akitől a háztartásszintű információ származik;

18. "rotációs panelt alkalmazó megoldás": meghatározott számú almintára épülő mintakiválasztás, amely alminták mindegyike a célsokaságra nézve reprezentatív a kiválasztásának az időpontjában. Minden évben egy alminta kirotál a mintából, és helyébe egy másik lép;

19. "hullám": az az év, amelyben valamely alminta részt vesz a felmérésben;

20. "panel": egy évnél hosszabb ideig megfigyelt alminta.

3. cikk

Statisztikai fogalmak és a változók leírása

(1) A tagállamok az I. mellékletben megállapított statisztikai fogalmakat alkalmazzák.

(2) A változók technikai jellemzőit a II. melléklet határozza meg, és azok a következőkre vonatkoznak:

a) a változó azonosítója;

b) a változó neve;

c) a modalitási címke és kód;

d) az adatgyűjtési egység;

e) az adatgyűjtés módja;

f) a referencia-időszak.

(3) Azokat a változókat, amelyekre vonatkozóan a hiányzó értékek nem megengedettek, és amelyek esetében az adatokat imputálni kell, a II. melléklet sorolja fel.

(4) Mind a keresztmetszeti, mind a longitudinális információk tekintetében valamennyi háztartási és személyes adatnak a panel teljes időtartama alatt összekapcsolhatónak kell lennie.

4. cikk

A statisztikai sokaságok és a megfigyelési egységek jellemzői, valamint a válaszadókra vonatkozó szabályok

(1) A jövedelem és életkörülmények tárgykör célsokaságát a tagállam területén található magánháztartások és az ilyen háztartásokat alkotó valamennyi személy alkotják.

(2) Információt kell gyűjteni vagy összeállítani a háztartás és a személy szintjén a háztartás összes tagja, köztük a mintaszemélyek és az együtt élő személyek vonatkozásában a II. mellékletben meghatározottak szerint. A kiválasztott válaszadó modell esetében csak a 16. életévüket betöltött kiválasztott válaszadóktól lehet adatokat gyűjteni egyedi interjúkon keresztül. A második hullámtól kezdődően a mintaszemély esetében információt kell szerezni arról, hogy az adott személy ugyanazon a címen maradt-e, vagy másik címre költözött-e az egyik évről a másikra, valamint változás esetén az új elérhetőségről.

(3) Az előző hullámban még a háztartás tagjának számító, már nem ilyen státuszú személyekre vonatkozóan információt kell gyűjteni arról, hogy ezek a személyek elhaláloztak-e, külföldre költöztek, vagy az adott ország területén belül intézménybe vagy más címre távoztak.

(4) Részletes információgyűjtés vagy -összeállítás céljára egy háztartást akkor kell figyelembe venni, ha az legalább egy mintaszemélyt tartalmaz.

(5) Mind az eredeti, mind a szétvált háztartásban össze kell gyűjteni vagy állítani a háztartás jelenlegi tagjai tekintetében és a háztartás szintjén előírt teljeskörű információkat.

(6) Egy háztartás vagy személy megkeresésére legalább három kísérletet kell tenni, mielőtt nem válaszolónak nyilvánítják, kivéve, ha meggyőző okok indokolják, hogy ez nem lehetséges (pl. az együttműködés egyértelmű megtagadása, az adatfelvevő személy biztonságát veszélyeztető körülmények).

(7) Amennyiben a más helyett történő válaszadás (proxy-interjú) megengedett, ezek arányát a lehető legalacsonyabban kell tartani a következők esetében:

a) személyes jövedelem változói;

b) bármely olyan változó, amely a háztartás legalább egy, 16. életévét betöltött tagjára vonatkozik.

Proxy-interjú esetében fel kell tüntetni annak a személynek a személyazonosságát, aki az információt szolgáltatta.

(8) A háztartások és személyek azonosításának részletes jellemzőit a III. melléklet tartalmazza.

5. cikk

Referencia-időszakok

(1) A jövedelmi referencia-időszak 12 hónapos időszak, például az előző naptári vagy adóév.

(2) A nem a jövedelemre vonatkozó változók referencia-időszakait a II. melléklet határozza meg.

6. cikk

A minta részletes jellemzői

(1) A kiválasztott válaszadó modelljét csak azok a tagállamok alkalmazhatják a következő években, amelyek e modellt 2020. január 19. előtt is alkalmazták.

(2) A mintaháztartások vagy -személyek ellenőrzött helyettesítésére csak az egyes panelek első évében kerülhet sor, ha a válaszadási arány 60 % alá csökken, és az alábbi helyzetek egyike áll elő:

a) a mintaháztartással vagy -személlyel nem lehet kapcsolatba lépni, mert az nem található vagy nem érhető el;

b) a mintaháztartással vagy -személlyel a kapcsolatfelvétel megtörtént, de az adatfelvételt nem fejezték be, mert a háztartás vagy a személy megtagadja az együttműködést, a háztartás minden tagja ideiglenesen házon kívül van, vagy a háztartás vagy a személy nem tud választ adni, vagy az adatfelvevő személy biztonságát veszélyeztető körülmények állnak fenn.

(3) A helyettesítő mintaháztartások vagy -személyek csoportját az adatgyűjtést megelőzően kell meghatározni. Helyettesítő mintaháztartások vagy -személyek csak ebből a csoportból választhatók.

(4) Meghatározott eljárásokat kell követni annak érdekében, hogy a helyettesítés folyamata a lehető legteljesebb mértékben ellenőrzés alatt maradjon. Ezen eljárások körében biztosítani kell, hogy lényeges jellemzőik tekintetében a kiválasztott helyettesítők nagymértékben hasonlítsanak az általuk helyettesített háztartásokhoz vagy személyekhez.

(5) A tagállam lakosságának legfeljebb 2 %-át adó nemzeti területegységek kizárhatók az EU-SILC-ből, továbbá kizárhatók Franciaország tengerentúli megyéi és területei is. Mindkét kizárásra egyidejűleg nem kerülhet sor.

(6) Amennyiben az egyedi nemválaszolás vagy a lemorzsolódás (attríció) miatt a felmérés tárgyát képező egyes részsokaságok jelentős mértékben alulreprezentáltak az elért mintában, a tagállamok például túlmintavételezés, kalibrálás vagy bármely releváns módszer alkalmazása útján megteszik a szükséges intézkedéseket az ebből eredő torzulás korrigálására. A minőségjelentésben ismertetni és értékelni kell az alkalmazott módszereket, azok hatását és esetleges hátrányait.

7. cikk

Adatgyűjtési időszakok és módszerek

(1) A közvetlenül a válaszadók által szolgáltatott adatok esetében a terepmunka időszakát úgy kell meghatározni, hogy az a lehető legközelebb essen a jövedelmi referencia-időszakhoz, a jövedelem és az aktuális változók közötti időbeli eltolódás minimalizálása érdekében.

(2) Az egymást követő hullámokban egy adott háztartás vagy személy adatainak összegyűjtése vagy összeállítása közötti időtartamot úgy kell meghatározni, hogy az minél inkább közelítse a 12 hónapot.

(3) A közvetlenül a válaszadók által szolgáltatott adatokat számítógéppel támogatott módszerekkel kell összegyűjteni, ideértve a számítógéppel támogatott személyes interjút (CAPI), a számítógéppel támogatott telefonos interjút (CATI) és a számítógéppel támogatott online interjút (CAWI). Az ettől eltérő eljárások alkalmazását indokolni kell.

8. cikk

A nyomon követésre vonatkozó szabályok

(1) A mintaszemélyeket, együtt lakó személyeket és mintaháztartásokat a felmérés céljából a panel időtartama alatt a (2)-(7) bekezdésben meghatározott szabályokkal összhangban figyelemmel kell kísérni.

(2) A felmérés tárgyát képező nemzeti területen magánháztartásba költöző mintaszemélyeket követni kell a háztartás helyére.

(3) Azokat a mintaszemélyeket, akik átmenetileg távol vannak a háztartástól, de továbbra is a háztartás tagjának minősülnek, a háztartásban végzett felmérés során kell figyelembe venni.

(4) Azokat a mintaszemélyeket, akik már nem tagjai magánháztartásnak, vagy akik a felmérés tárgyát képező nemzeti területen kívülre vagy egy intézménybe költöztek, törölni kell a felmérésből.

(5) A legalább egy mintaszemélyt tartalmazó háztartásban élő együtt élő személyeket figyelemmel kell kísérni.

(6) Törölni kell a felmérésből az olyan háztartásban lakó együtt élő személyeket, amely nem tartalmaz mintaszemélyt.

(7) Mintaháztartást az alábbi helyzetekben kell törölni a felmérésből:

a) a háztartás tekintetében a következő okok valamelyike miatt egy évben nem történt adatfelvétel:

1. a lakcím nem volt megtalálható;

2. a lakcím nem lakóingatlan vagy az ingatlant nem lakják;

3. nincs információ arról, hogy mi történt a háztartással (a háztartás elveszett);

4. a háztartás megtagadta az együttműködést;

b) a háztartással a következő okok valamelyike miatt a panel első évében vagy két egymást követő évében nem történt kapcsolatfelvétel:

1. a lakcím nem volt hozzáférhető;

2. az egész háztartás átmenetileg távol volt vagy nem tudott válaszolni fogyatékosság, betegség vagy más súlyos ok miatt.

9. cikk

Az adatok szerkesztésére, az imputálásra, a súlyozásra és a becslésre vonatkozó közös standardok

(1) Az adatokra szükség esetén imputálást, modellezést vagy súlyozást kell alkalmazni.

(2) Ha komponens szinten a jövedelemmel kapcsolatos változóra adott válasz hiánya hiányzó adatot eredményez, a statisztikai imputálás megfelelő módszereit kell alkalmazni.

(3) Ha komponens szinten a nettó jövedelemmel kapcsolatos változót közvetlenül gyűjtik be, a megfelelő statisztikai imputálási és/vagy modellezési módszereket kell alkalmazni a kívánt bruttó célváltozók eléréséhez, és fordítva.

(4) Ha a mintaháztartásban nem válaszolnak egy egyéni kérdőívre, a súlyozás vagy imputálás megfelelő statisztikai módszereit kell alkalmazni a háztartás teljes jövedelmének becsléséhez.

(5) Az alkalmazott eljárásnak meg kell őriznie a változók szórását és a változók közötti korrelációt. Előnyben részesülnek azok a módszerek, amelyek "hibakomponenseket" építenek be az imputált értékekbe azokkal szemben, amelyek egyszerűen imputálnak egy várt értéket.

(6) Előnyben részesülnek a korrelációs struktúrát (vagy a változók együttes eloszlásának más jellemzőit) figyelembe vevő módszerek a marginális vagy egyváltozós megközelítésekkel szemben.

10. cikk

Az információk továbbításának formátumai

(1) A tagállamok a változók II. mellékletben meghatározott jellemzőinek megfelelő adatokat elektronikus formában továbbítják a Bizottságnak (Eurostat).

(2) A tagállamok az adatokat mikroadat-állományok formájában (a megfelelő súlyokkal együtt), a statisztikai adatok és a metaadatok cseréjére vonatkozó szabványnak megfelelő formában, az egységes belépési ponton keresztül továbbítják a Bizottságnak (Eurostat), hogy lehetővé tegyék a Bizottság (Eurostat) számára az adatok elektronikus úton történő lehívását. Az adatokat továbbítás előtt teljes mértékben ellenőrizni és szerkeszteni kell.

(3) A tagállamok évente továbbítják az adott év rotációs tervéhez tartozó összes almintát, függetlenül azok időtartamától. Minden almintát együtt kell továbbítani.

(4) A tagállamok a (2) bekezdésben említett adatcsereszabványokkal összhangban továbbítják az országos sajátosságoknak megfelelő és a társadalmi juttatásokra vonatkozó változók megfelelő osztályozásával összhangban lévő mikroszimulációhoz szükséges metaadatokat.

11. cikk

Minőségjelentés

(1) A tagállamok által alkalmazandó minőségértékelési kritériumokat és a minőségjelentés részletes tartalmát a IV. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok a statisztikai adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabvány alapján továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben előírt, minőséggel kapcsolatos referencia-metaadatokat. A metaadatokat az egységes belépési ponton keresztül kell elküldeni, hogy a Bizottság (Eurostat) elektronikus úton lehívhassa azokat.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 261. I, 2019.10.14., 1. o.,

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(3) Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) 2011, http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/international-standard-classification-of-education-isced-2011-en.pdf (angol és francia nyelven).

(4) A Bizottság ajánlása (2009. október 29.) a Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszerének (ISCO-08) használatáról (HL L 292., 2009.11.10., 31. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A statisztikai fogalmak meghatározásai

1. A BRUTTÓ JÖVEDELEM ÖSSZETEVŐI

1.1. Munkavállalói jövedelem

A munkavállalói jövedelem az a pénzbeli vagy természetbeni összes díjazás, amit a munkáltató a munkavállalónak a jövedelmi referencia-időszak alatt elvégzett munkájáért fizet.

A munkavállalói jövedelem a következőkből áll:

(1) Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G);

(2) Bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem (PY020G);

(3) A munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások (PY030G).

1.1.1. Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G)

A munkáltató által a munkavállaló részére pénzben vagy pénzértékben fizetendő díjazás monetáris komponensére vonatkozik. Részét képezi a munkavállaló által vagy a munkavállaló nevében a munkáltató által a társadalombiztosításnak vagy adóhatóságoknak fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás és jövedelemadók értéke.

A bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem az alábbi elemeket tartalmazza:

- főállásban és bármilyen másodállásban vagy alkalmi állás(ok)ban eltöltött munkaidő vagy elvégzett munka után pénzben fizetett bér és fizetés,

- nem munkával töltött idő utáni díjazás (pl. fizetett szabadság),

- túlóradíj,

- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek igazgatóinak fizetett díjazás,

- teljesítménybérek,

- nevelt gyermek után járó juttatások,

- jutalékok, borravalók,

- kiegészítő kifizetések (pl. 13. havi fizetés),

- pénzben fizetett nyereségrészesedés és jutalom,

- termelékenységen alapuló további kifizetések,

- kihelyezés során végzett munkáért fizetett juttatás (amely a munkafeltételek részét képezi),

- munkával összefüggő utazási költségek támogatása,

- a munkáltatók által a munkavállalók, korábbi munkavállalók vagy más jogosult személyek részére a társadalombiztosítási rendszeren keresztül teljesített további kifizetések betegség, rokkantság, szülési szabadság vagy túlélő hozzátartozói jogcím alatt, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként,

- a munkáltatók által a munkavállalóknak bér és fizetés helyett a társadalombiztosítási rendszeren keresztül teljesített kifizetések, ha a munkavállaló betegség, rokkantság vagy szülési szabadság miatt nem munkaképes, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként,

- lakásköltségek után a munkáltatótól kapott pénzbeli támogatások.

A bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem nem tartalmazza az alábbiakat:

- a munkáltató által a munkavégzéssel kapcsolatos kiadásokra adott költségtérítés (pl. üzleti út),

- végkielégítés, amelyet a munkavállaló azért kap, mert a munkaviszonya az adott foglalkozásban szokásos nyugdíjkorhatár elérése előtt szűnt meg, valamint a létszámleépítés miatti végkielégítés (ezeket a "Munkanélküli ellátások" tartalmazzák (PY090G)),

- a kizárólag munkával kapcsolatos kiadásokra, utazásra, ellátásra vagy védőruházatra vonatkozó támogatások,

- egyösszegű kifizetések a szokásos nyugdíjkorhatár elérésekor (ezeket az "Öregségi ellátások" tartalmazzák (PY100G)),

- szakszervezeti sztrájkpénz,

- a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásai.

1.1.2. Bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem (PY020G)

Azokra a nem monetáris jövedelemkomponensekre vonatkozik, amelyeket a munkáltató a foglalkoztatási csomag részeként ingyenesen vagy csökkentett áron nyújt a munkavállaló részére. (Ha bármilyen árut vagy szolgáltatást magáncélú és üzleti használatra egyaránt nyújtanak, a magáncélú felhasználást az összes felhasználás részeként kell megbecsülni és a teljes értékre alkalmazni.)

A bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem az alábbiakat tartalmazza:

- cégautó és azzal kapcsolatos költségek (adott esetben például ingyenes üzemanyag, gépjármű-biztosítás, megfelelő adók és illetékek) biztosítása magánhasználatra vagy egyaránt magáncélú és szolgálati használatra,

- ingyenes vagy támogatott étkezés, ebédjegyek,

- lakhatással kapcsolatos költségek megtérítése vagy kifizetése (pl. gáz, villany, víz, telefon- vagy mobiltelefon számlák),

- a munkavállalónak ingyenesen vagy csökkentett bérleti díjért rendelkezésre bocsátott szállás, amely a háztartás elsődleges vagy másodlagos lakóhelyeként szolgál,

- a munkáltatók által a munkavállalók részére ingyenesen vagy csökkentett áron rendelkezésre bocsátott egyéb áruk és szolgáltatások, ha azok nemzeti szinten vagy háztartások bizonyos csoportja számára a jövedelem jelentős komponensét alkotják.

Az ingyenesen nyújtott áruk és szolgáltatások értékét az ilyen áruk és szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. A csökkentett áron nyújtott áruk és szolgáltatások értékét a piaci érték és a munkavállaló által fizetett összeg különbségeként kell kiszámítani.

A bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem nem tartalmazza az alábbiakat:

- a munkáltató számára az ilyen áruk és szolgáltatások nyújtása esetén felmerülő költségek, amennyiben ezek az áruk és szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a munkavállalók számára munkájuk elvégzését,

- a munkahelyen történő elszállásolás, amelyet nem vehetnek igénybe azon háztartások, amelyeknek a munkavállalók tagjai,

- a munkavállalóknak kizárólag vagy elsősorban a munkájukhoz szükséges eszközök, felszerelés, ruházat stb. vásárlásához adott támogatás,

- a kivételes munkakörülmények miatt szükséges étkezések vagy italok,

- a munkájuk jellege miatt a munkahelyen a munkavállalóknak nyújtott vagy azok számára szükséges bármilyen áruk vagy szolgáltatások (pl. előírt orvosi vizsgálat).

1.1.3. Munkáltató kötelező társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G)

A munkáltatói hozzájárulások a munkáltató által a jövedelmi referencia-időszak alatt a munkavállalóik érdekében a biztosítóknak (társadalombiztosítási alapoknak és magán tőkefedezeti rendszereknek) kifizetett összegek. A fogalom a szociális kockázatokkal szembeni biztosítást fedező, jogszabály által kötelezően előírt, megállapodáson alapuló vagy szerződéses hozzájárulásokat foglalja magában. Hagyományosan ide sorolandók a kötelező öregségi nyugdíjrendszerek, a kötelező egészségbiztosítás és a munkanélküli ellátás. A munkáltatói hozzájárulásokat a legtöbb munkavállaló esetében a munkáltató fizeti be, azokat a közzétett szabályoknak megfelelően levonva a bérekből.

A változó az alábbiakat foglalja magában:

- munkáltatói hozzájárulás kormányzati biztosítási (társadalombiztosítási) rendszerekhez (ideértve társadalombiztosítási célra kivetett munkabéradókat).

- munkáltatói hozzájárulás olyan magánnyugdíjalaphoz, amely egy adott országban meghatározott biztosítást fizető rendszer részét képezi (pl. második nyugdíj-biztosítási pillér),

- kötelező munkáltatói hozzájárulás egyéb magánnyugdíjalaphoz,

- kötelező vagy megállapodáson alapuló munkáltatói hozzájárulás magán egészségbiztosításhoz,

- kötelező vagy megállapodáson alapuló munkáltatói hozzájárulás életbiztosításhoz,

- kötelező vagy megállapodáson alapuló munkáltatói hozzájárulás más munkáltatói biztosítási rendszerekhez (pl. rokkantsági).

A változó nem tartalmazza a munkáltatók önkéntes hozzájárulásait.

1.2. Önálló vállalkozói jövedelem

Az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem az az egyének által, saját maguk vagy családtagjaik tekintetében a jövedelmi referencia-időszakban kapott jövedelem, amely jelenlegi vagy korábbi önálló vállalkozói tevékenységük eredménye. Az önálló vállalkozói tevékenységek azok a tevékenységek, amelyek díjazása közvetlenül az előállított árukból és szolgáltatásokból származó nyereség (vagy a nyereség lehetőségének) függvénye (ahol a saját fogyasztás is a nyereség részének tekintendő). Az önálló vállalkozó maga hozza meg a gazdasági szervezetet érintő operatív döntéseket, vagy delegálja azokat, miközben továbbra is felelős marad a gazdasági szervezet sikeréért. (Ebben az összefüggésben a "gazdasági szervezet" kifejezés az egyszemélyes vállalkozásokat is magában foglalja.) A szabadidős tevékenységért kapott díjazás önálló vállalkozói tevékenységnek tekintendő.

Ha a gyűjtött vagy más forrásból összeállított jövedelemadatok a referencia-időszakot megelőző időszakra vonatkoznak, az adatokon alapvető kiigazításokat kell végezni, hogy azok a jövedelmi referencia-időszaknak megfelelően naprakészek legyenek.

Az önálló vállalkozói jövedelem a következőkből áll:

(1) Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G);

(2) Saját fogyasztásra termelt áruk értéke (HY170G).

1.2.1. Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G)

Ez az alábbiakat foglalja magában:

- a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet dolgozó tulajdonosaira vagy üzlettársakra háruló nettó (értékcsökkenési leírás utáni) működési nyereség vagy veszteség, levonva ebből az üzleti kölcsönök kamatait,

- írásos művek, találmányok stb. után járó jogdíjak, amely nem képezi részét a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyereségének/veszteségének,

- bérleti díjak üzleti célú épületekből, járművekből, létesítményekből stb., amelyek nem képezik részét a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyereségének/veszteségének, a bérbeadással kapcsolatos költségek, mint a kölcsönkamatok, javítási, karbantartási és biztosítási díjak levonása után.

Nem foglalja magában a következőket:

- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek tulajdonosai által keresett igazgatói díjak (amelyek a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)),

- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek által fizetett osztalékok (amelyek a "Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség" alá tartoznak (HY090G)),

- olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetbe fektetett tőkéből származó nyereség, amelyben a személy nem végez munkát ("csendestárs") (ez a nyereség a "Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség" alá tartozik (HY090G)),

- földterület bérleti díja és a kosztosoktól vagy albérlőktől kapott bevétel (amely a "Jövedelem ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából" alá tartozik (HY040G)),

- lakás bérleti díja, amely nem tartozik a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások nyeresége/vesztesége közé (amely a "Jövedelem ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából" alá tartozik (HY040G)).

Az önálló vállalkozásból származó jövedelem kiszámítása az alábbiak szerint történik:

- piaci kibocsátás (bruttó árbevétel, ideértve a gazdasági szervezet által termelt, az önálló vállalkozó vagy háztartása által elfogyasztott áruk értékét),

- hozzáadva a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet által vásárolt, a vállalkozó és háztartásának tagjai által felhasznált áruk és szolgáltatások piaci értékét,

- hozzáadva a gazdasági szervezethez tartozó pénzügyi és egyéb eszközökkel kapcsolatban kapott tulajdonból származó jövedelmet,

- levonva a folyó termelőfelhasználást (anyagköltség, értékesítések költségei, forgalmazási költségek, karbantartási költségek, adminisztrációs kiadások stb.),

- levonva a munkavállalói jövedelmet (munkavállalók bérei, fizetései és társadalombiztosítási hozzájárulásai),

- levonva a termelési adókat és importadókat,

- levonva az üzleti hitelekre fizetett kamatokat,

- levonva a gazdasági szervezet által bérbevett földterület és egyéb nem saját termelésű tárgyi eszközök után fizetett bérleti díjat,

- levonva az állóeszközök értékcsökkenését,

- hozzáadva a támogatásokat.

A gyakorlatban, ha az önálló vállalkozó személy vagy vállalkozás adózási célokra éves mérleget készít, a nyereségből/veszteségből származó bruttó jövedelmet az utolsó 12 hónapos időszakra ebben a mérlegben feltüntetett nettó (értékcsökkenési leírás utáni) működési nyereség/veszteség alapján kell kiszámítani, a jövedelemadók és kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások levonása előtt.

Ha az akár adózási célból, akár mérlegként elkészített éves beszámolók nem állnak rendelkezésre, az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelmek meghatározása a vállalkozásból személyes célokra (fogyasztásra vagy megtakarítási célból, beleértve a vállalkozás által előállított vagy vásárolt, de személyes felhasználásra kivett áruk piaci értékével együtt) kivett pénz (és áru) alapján történik.

1.2.2. Saját fogyasztásra termelt áruk értéke (HY170G)

A saját fogyasztásra termelt áruk értéke a háztartásban előállított és ugyanabban a háztartásban elfogyasztott élelmiszerek és italok értékére vonatkozik.

A saját fogyasztásra termelt áruk értéke a termelt áruk piaci értéke mínusz az előállítási folyamat során felmerült kiadások.

Ide tartozik az élelmiszerek és italok értéke, ha azok nemzeti szinten vagy háztartások bizonyos csoportjai számára jelentős jövedelem-komponenst képeznek.

Ez az érték nem tartalmazza az alábbiakat:

- háztartási szolgáltatások értéke,

- önálló vállalkozó által eladásra végzett termelés vagy a vállalkozásból történő kivétel (ezek az értékek az "Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség, (jogdíjakkal együtt)" alá tartoznak (PY050G)).

1.3. Tulajdonból származó jövedelem

A tulajdonból származó jövedelem az a felmerült költségeket nem tartalmazó jövedelem, amit pénzügyi eszközök vagy nem termelt tárgyi eszköz (földtulajdon) tulajdonosa annak ellenszolgáltatásaként kap a jövedelmi referencia-időszak alatt, hogy a pénzügyi eszközöket vagy a nem termelt tárgyi eszközöket egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátotta.

A tulajdonból származó jövedelem a következőkből áll:

(1) Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség (HY090G);

(2) Jövedelem ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából (HY040G)

(3) Egyéni magánnyugdíjrendszerből (kivéve az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszere (ESSPROS) alá tartozókat) kapott nyugdíjak (PY080).

1.3.1. Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség (HY090G)

A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat (amely nem képezi részét a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyereségének/veszteségének), osztalék és nyereség változó magába foglalja a jövedelmi referencia-időszak alatt bankszámlák, letéti jegyek, kötvények és egyéb eszközök után kapott kamatokat, valamint az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó nyereséget és osztalékokat, amelyben a személy nem végez munkát, levonva ezekből a felmerült költségeket.

1.3.2. Jövedelem ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából (HY040G)

A jövedelmi referencia-időszak alatt kapott, tulajdon bérbeadásából származó, a költségek, pl. jelzáloghitelre fizetett kamatok, kisebb javítások, karbantartási költségek, biztosítási és egyéb díjak levonása utáni jövedelem (pl. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyeresége/vesztesége közé nem tartozó lakás bérbeadásából származó bérleti díj, kosztosoktól vagy bérlőktől kapott bevételek vagy földtulajdon bérbeadásából származó bevétel).

1.3.3. Egyéni magánnyugdíjrendszerből kapott nyugdíjak (kivéve az ESSPROS alá tartozó rendszereket) (PY080)

A magánnyugdíjrendszerből (kivéve azokat, amelyek az ESSPROS alá tartoznak) kapott rendszeres nyugdíjak a jövedelmi referencia-időszak alatt kamat- vagy osztalékjövedelem formájában egyéni magánbiztosítási rendszerektől, azaz olyan teljeskörűen megszervezett alapoktól kapott nyugdíjak és járadékok, ahol a hozzájárulás a befizető döntésén múlik, és független a befizető munkáltatóitól vagy az államtól.

Ide tartoznak a következők:

- egyéni magánbiztosítási rendszerből kamatként vagy osztalékként kapott öregségi, túlélő hozzátartozói, betegségi, rokkantsági vagy munkanélküli nyugdíjak.

Nem foglalja magában a következőket:

- kötelező állami biztosítási rendszerektől kapott nyugdíjak,

- kötelező foglalkoztatói biztosítási rendszerektől kapott nyugdíjak.

1.4. Kapott folyó transzferek

1.4.1. Társadalmi juttatások

A társadalmi juttatások (1) a háztartások által a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott folyó transzferek (2), amelyeknek célja, hogy csökkentsenek egyes kockázatokból vagy szükségletekből származó pénzügyi terheket a kollektív ellátási rendszereken keresztül vagy ezeken kívül kormányzati szervek és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények útján.

A társadalmi juttatások részét képezi a kedvezményezett által a társadalombiztosítás vagy az adóhatóság felé az ellátás után fizetendő bármilyen társadalombiztosítási hozzájárulás és jövedelemadó értéke.

A társadalmi juttatásként történő besorolás céljából a kifizetésnek meg kell felelnie az alábbi két kritérium egyikének:

- az érintett csoportra nézve kötelező biztosítási jellege van (a jogszabályok, szabályzatok vagy kollektív szerződés alapján),

- a társadalmi szolidaritás alapelvén alapul (azaz a biztosításalapú nyugdíj esetében a biztosítási díj és a jogosultságok nincsenek arányban a biztosított személyek egyéni kockázatával).

A társadalmi juttatások közé a következők tartoznak:

(1) Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G);

(2) Lakhatási támogatások (HY070G);

(3) Munkanélküli ellátások (PY090G);

(4) Öregségi ellátások (PY100G);

(5) Túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G);

(6) Betegbiztosítási ellátások (PY120G);

(7) Rokkantsági ellátások (PY130G);

(8) Iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G);

(9) Társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások (HY060G).

A társadalmi juttatások rászorultság alapján vagy nem rászorultság alapján nyújtott ellátásokként, valamint járulékfizetésen alapuló vagy nem járulékfizetésen alapuló ellátásokként csoportosíthatók.

A járulékfizetésen alapuló rendszerek olyan szociális védelmi rendszerek, amelyek a juttatásokhoz való egyéni jogosultság biztosítása érdekében járulékfizetést írnak elő a védelemben részesülő személyek vagy a nevükben más felek számára.

A nem járulékfizetésen alapuló rendszerek olyan szociális védelmi rendszerek, amelyekben az ellátásokra való jogosultság nem függ attól, hogy a védett személyek vagy a nevükben más felek fizetnek-e járulékot.

A rászorultság alapján nyújtott ellátások olyan társadalmi juttatásokat jelentenek, amelyek közvetve vagy közvetlenül függenek attól, hogy a kedvezményezett jövedelme és/vagy vagyona elér-e egy bizonyos szintet.

A nem rászorultság alapján nyújtott ellátások olyan társadalmi juttatásokat jelentenek, amelyek nem függenek attól, hogy a kedvezményezett jövedelme és/vagy vagyona elér-e egy bizonyos szintet.

A társadalmi juttatások nem tartalmazzák az alábbiakat:

- olyan alapokból fizetett ellátások, amelyekbe a jogosult kizárólag önkéntes befizetéseket teljesített, függetlenül a munkáltatójától vagy az államtól (ezek az alapok az "Egyéni magánnyugdíjrendszerből kapott nyugdíjak (kivéve az ESSPROS alá tartozó rendszereket)" alá tartoznak (PY080G)).

1.4.1.1. Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G)

A család/gyermek funkció az olyan ellátásokra vonatkozik, amelyek:

- gyermeknevelés céljából pénzügyi támogatást nyújtanak háztartások részére,

- pénzügyi segítséget nyújtanak olyan személyeknek, akik gyermekektől eltérő rokonokat támogatnak.

Ide tartoznak a következők:

- jövedelem-szintentartási ellátás szülés esetén: átalány- vagy jövedelemfüggő kifizetések, amelyek célja, hogy a szülő számára megtérítse a szülést megelőző és/vagy az utáni időben a gyermek születése miatti vagy az örökbefogadással kapcsolatos távollétből fakadó jövedelemkiesést,

- szülési támogatás: gyermek születésekor vagy örökbefogadáskor normál esetben egy összegben vagy részletekben fizetett ellátás,

- szülői szabadság esetén nyújtott ellátás: az anyának vagy az apának, általában fiatalkorú gyermek nevelése céljából a munka megszakítása vagy a munkaidő csökkentése esetében fizetett ellátás,

- családi vagy gyermektámogatás: eltartott gyermekkel rendelkező háztartás tagjának a gyermeknevelés költségeihez való hozzájárulás céljából fizetett rendszeres támogatás,

- vagy (központi vagy helyi) kormány által akkor fizetett támogatás, ha a házastárs valamilyen oknál fogva nem fizeti a tartásdíjat vagy gyermektámogatást. A kormány által kifizetett összeg nem sorolható a HY080 és a HY081változókhoz,

- egyéb pénzbeli ellátás: a családi támogatásoktól függetlenül a háztartás támogatása olyan meghatározott költségek fedezésére, mint amelyek például az egyedülálló szülős családok vagy fogyatékos gyermekeket nevelő családok különleges szükségleteiből adódnak. Ezt a támogatást rendszeresen vagy egy összegben folyósíthatják.

Nem tartoznak ide a következők:

- a munkáltató által a munkavállalók részére társadalombiztosítási rendszerekből bér és fizetés helyett, szülési szabadság miatti munkaképtelenség miatt fizetett összegek, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)),

- a munkáltató által a munkavállaló részére társadalombiztosítási rendszerből a szülési szabadságra fizetett ellátás kiegészítéseként fizetett összegek, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)).

1.4.1.2. Lakhatási támogatások (HY070G)

A lakhatási funkció a hatóságok részéről történő olyan beavatkozásokra vonatkozik, amelynek célja segítséget nyújtani a háztartásoknak abban, hogy fedezni tudják a lakhatási költségeiket. A lakhatási támogatás alkalmazási köre meghatározásának lényeges kritériuma a támogatásra való jogosultságot jelentő rászorultság megléte.

Ide tartoznak a következők:

- lakbér-hozzájárulás: a rászorultság ellenőrzésén alapuló, a hatóságok által a lakóknak ideiglenesen vagy hosszú távon a bérleti díjhoz hozzájárulásként nyújtott folyó kifizetés,

- tulajdonos lakóknak nyújtott ellátás: a hatóságok által a tulajdonos lakóknak a rászorultság ellenőrzése alapján nyújtott támogatás a lakhatási költség enyhítése céljából: a gyakorlatban általában a jelzáloghitelek és/vagy kamatok fizetésében nyújtott támogatást jelent.

Nem tartoznak ide a következők:

- költségvetési rendszeren keresztül kialakított szociális lakhatási politika (pl. adókedvezmények),

- bármilyen tőkeátutalás (különösen beruházási célú támogatás).

1.4.1.3. Munkanélküli ellátások (PY090G)

A munkanélküli ellátások azok az ellátások, amelyek részben vagy egészben pótolják a keresőtevékenységüket elvesztő munkanélküliek kiesett jövedelmét; a munkaerőpiacra belépő vagy ismételten belépő személyeknek biztosítják a minimum (vagy annál magasabb) jövedelmet; kompenzálják a részleges munkanélküliség miatti keresetkiesést; részben vagy egészben helyettesítik az olyan idősebb munkavállaló által elvesztett jövedelmet, akit a keresőtevékenységéből a törvényileg szabályozott nyugdíjkorhatár előtt küldenek nyugdíjba gazdasági okok miatti leépítés során; hozzájárulnak a munkát kereső egyének képzésének vagy átképzésének költségeihez; vagy segítenek a munkanélkülieknek fedezni a munkaszerzést célzó utazások vagy lakhelyváltások költségeit.

Ide tartoznak a következők:

- teljes munkanélküli ellátás: a kereset elvesztését pótló ellátás olyan személy esetében, aki munkaképes és munkavégzésre rendelkezésre áll, de nem tud megfelelő munkát találni, ideértve a korábban még nem foglalkoztatott személyeket,

- részleges munkanélküli ellátás: munkamegállapodásban megállapított csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás és/vagy időszakos foglalkoztatás miatt elveszett bért vagy fizetést pótló ellátás az októl függetlenül (gazdasági recesszió vagy lassulás, üzemzavar, éghajlati viszonyok, balesetek stb.), amennyiben a munkáltató/munkavállaló viszony továbbra is fennáll,

- munkaerőpiaci okok miatti korengedményes nyugdíj: rendszeres kifizetés olyan idősebb dolgozók részére, akik munkanélküliség vagy gazdasági intézkedések, például ipari ágazat vagy gazdasági szervezetek átstrukturálása miatti leépítések következtében az előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulnak nyugdíjba. Ezek a kifizetések szokásos esetben megszűnnek, ha a kérdéses személy jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra,

- szakképzési támogatás: társadalombiztosítási alapok vagy állami szervezetek által olyan meghatározott munkaerőpiaci csoportok részére nyújtott kifizetések, amelyek a foglalkoztatási potenciáljuk fejlesztése érdekében szakképzésben vesznek részt,

- mobilitás és beilleszkedés: társadalombiztosítási alapok vagy állami szervezetek által munkanélküli személyek részére nyújtott kifizetések a jövőbeni foglalkozásra tekintettel történő lakhelyváltás vagy foglalkozásváltás ösztönzése érdekében,

- végkielégítés (az adott foglalkozásban szokásos nyugdíjkorhatár elérése előtt elbocsátott munkavállalók kompenzálását célzó ellátás),

- leépítéskor fizetett kompenzáció: önhibájukon kívül, megszűnőben lévő vagy tevékenységeit szűkítő gazdasági szervezet által elbocsátott munkavállalóknak fizetett átalányösszeg,

- egyéb pénzbeli ellátás: egyéb pénzügyi támogatás, különösen a tartósan munkanélküliek részére.

Nem foglalja magában a következőket:

- eltartott gyermekek után fizetett családi támogatás (amely a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)).

1.4.1.4. Öregségi ellátások (PY100G)

Az öregségi ellátási funkció az öregkorral kapcsolatos kockázatok - jövedelem elvesztése, nem megfelelő jövedelem, a napi feladatok elvégzésében a függetlenség hiánya, a társadalmi életben történő csökkent részvétel stb. - elleni szociális védelem nyújtására vonatkozik.

Az öregségi ellátások közé azok az ellátások tartoznak, amelyek akkor biztosítják a jövedelem pótlását, amikor az idős személy nyugdíjba vonul a munkaerőpiacról, vagy egy bizonyos jövedelmet garantálnak egy meghatározott kor elérésekor.

Ide tartoznak a következők:

- öregségi nyugdíjak: a kereső foglalkozásból az előírt nyugdíjkorhatáron nyugdíjba vonult jogosult jövedelemszintjének fenntartását vagy koros személyek jövedelmének támogatását célzó rendszeres kifizetések,

- korkedvezményes öregségi nyugdíj: a vonatkozó rendszerben vagy a referenciarendszerben meghatározott előírt kort megelőzően nyugdíjba vonult jogosultak jövedelemszintjének fenntartását célzó rendszeres kifizetések. Ezek megvalósulhatnak a szokásos nyugdíj csökkentésével vagy anélkül,

- részleges nyugdíj: a teljes összegű nyugdíj egy részének időszakos kifizetése olyan idős dolgozóknak, akik csökkentett munkaidőben tovább dolgoznak, vagy akiknek a szakmai tevékenységéből származó jövedelme egy meghatározott határérték alatt marad,

- ápolási támogatás: időskorú személyeknek fizetett ellátás, amely segít a gyakori vagy állandó ápolásra szorulók többletköltségeinek (nem orvosi költségeinek) fedezésében, amennyiben az ellátás nem az igazolt kiadások megtérítése,

- az előírt nyugdíjkorhatár után fizetett pénzbeli rokkantsági ellátás,

- a szokásos nyugdíjkorhatárkor elérésekor teljesített egyösszegű kifizetések,

- egyéb pénzbeli ellátás: nyugdíjazáskor vagy idős korra való tekintettel fizetett egyéb időszakos vagy egyösszegű ellátások, mint pl. átalányösszeg fizetése olyan személyeknek, akik a rendszeres öregségi nyugdíj követelményeit teljeskörűen nem teljesítik vagy akik a nyugdíjba vonuláskor kizárólag átalányösszeget biztosító rendszernek voltak tagjai.

Nem tartoznak ide a következők:

- eltartott gyermekek után fizetett családi támogatás (amely a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)),

- munkaerőpiaci okokból vagy korlátozott munkaképesség miatti korengedményes nyugellátás (ezek a "Munkanélküli ellátások" (PY090G) vagy a "Rokkantsági ellátások" alá tartoznak (PY130G)),

- olyan időskorú egyéneknek fizetett ellátás, akik gyakori vagy állandó segítségre szorulnak a gondozás többletköltségeinek fedezésében, amennyiben az ellátás az igazolt költségek megtérítését jelenti.

1.4.1.5. Túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G)

A túlélő hozzátartozói ellátás az az ellátás, amely a nyugdíjkorhatár alatti személyeknek a házastársuk, élettársuk vagy legközelebbi rokonuk elhalálozása esetén ideiglenes vagy állandó jövedelmet biztosít, az esetek többségében akkor, ha az elhalálozott személy volt a fő kereső.

Az ellátásra az elhalálozott személy házastársa vagy egykori házastársa, gyermekei, unokái, szülei vagy más rokonai lehetnek jogosultak. Bizonyos esetekben a családon kívül álló személy is jogosult lehet az ellátásra.

Szokásos esetben a túlélő hozzátartozói ellátást származtatott jog alapján nyújtják, azaz olyan jog alapján, amely eredetileg azon másik személy joga volt, akinek az elhalálozása az ellátásra való jogosultság feltétele.

Ide tartoznak a következők:

- túlélő hozzátartozói nyugdíj: akár az előírt nyugdíjkorhatár elérése után teljesített rendszeres kifizetés olyan személy részére, akinek jogosultsága a biztosított, elhalálozott személlyel való kapcsolatából származik (özvegyek, árvák és hasonlók),

- haláleseti juttatás: egyszeri kifizetés olyan személy részére, akinek a jogosultsága az elhalálozott személlyel való kapcsolatából származik (özvegyek, árvák és hasonlók),

- egyéb pénzbeli ellátások: a túlélő személy származtatott joga alapján nyújtott egyéb rendszeres vagy egyösszegű kifizetések.

Nem tartoznak ide a következők:

- eltartott gyermekek utáni családi támogatás (amely a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)),

- temetési kiadások,

- a munkáltató által egyéb jogosultak részére teljesített további kifizetések a társadalombiztosítási rendszerből a túlélő hozzátartozói ellátás kiegészítése céljából, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)).

1.4.1.6. Betegbiztosítási ellátások (PY120G)

A betegbiztosítási ellátás az a pénzbeli ellátás, amely a betegség vagy baleset miatti ideiglenes munkaképtelenség időszaka alatt kiesett keresetet egészben vagy részben helyettesíti.

Ide tartoznak a következők:

- fizetett betegszabadság: betegség vagy baleset által okozott ideiglenes munkaképtelenség miatt kiesett kereset teljes vagy részleges kompenzációja a biztosítottnak folyósított átalány vagy keresetfüggő kifizetések útján. Ezt az ellátást fizethetik független társadalombiztosítási rendszerek, de nyújthatja a munkáltató is a betegség időtartama alatt a bér vagy fizetés folyamatos folyósításával,

- fizetett szabadság eltartott gyermek betegsége vagy balesete esetén,

- egyéb pénzbeli ellátások: a biztosított személyek részére betegséggel vagy balesettel kapcsolatosan teljesített egyéb kifizetések.

Nem tartoznak ide a következők:

- terhesség miatti ideiglenes munkaképtelenség okán kiesett kereset helyettesítését szolgáló pénzbeli ellátások (amelyek a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartoznak (HY050G)),

- rokkantság miatti ideiglenes munkaképtelenség okán kiesett kereset helyettesítését szolgáló pénzbeli ellátások (amelyek a "Rokkantsági ellátások" alá tartoznak (PY130G)),

- a munkáltató által a munkavállaló részére a társadalombiztosítási rendszerből bér vagy fizetés helyett fizetett összeg betegség miatti munkaképtelenség esetén, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)),

- a munkáltató által a munkavállalók részére a társadalombiztosítási rendszerből betegbiztosítási ellátásként fizetett összeget kiegészítő összegek, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)).

1.4.1.7. Rokkantsági ellátások (PY130G)

A rokkantsági ellátás az az ellátás, amely jövedelmet biztosít azoknak az előírt nyugdíjkorhatárt még el nem érő személyeknek, akiknek a munka- és keresőképessége testi vagy szellemi fogyatékosság miatt a jogszabályokban megállapított legalacsonyabb szint alá csökkent.

A fogyatékosság az az előreláthatóan állandó vagy egy megállapított legrövidebb időszakot meghaladóan fennálló testi vagy szellemi károsodás, amely részben vagy egészben lehetetlenné teszi a gazdasági tevékenységben való részvételt vagy a normális életvitelt.

Ide tartoznak a következők:

- rokkantsági nyugdíj: rendszeres kifizetés, amelynek célja, hogy fenntartsa vagy támogassa az előírt nyugdíjkorhatárt el nem érő olyan személy jövedelmét, akit rokkantsága megakadályoz abban, hogy munka- vagy keresőképessége meghaladja a jogszabályokban megállapított legalacsonyabb szintet,

- korengedményes nyugdíjazás csökkent munkaképesség esetén: rendszeres kifizetések idősebb munkavállalók részére, akik az előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulnak nyugdíjba csökkent munkaképesség miatt. Szokásos esetekben ezeknek a nyugdíjaknak a folyósítása megszűnik akkor, amikor a kedvezményezett jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra,

- ápolási támogatás: az előírt nyugdíjbavonulási korhatár alatti olyan rokkant személyeknek fizetett ellátás, akiknek gyakori vagy folyamatos segítségre van szükségük az ápolás (nem orvosi) többletköltségeinek fedezéséhez. Az ellátás nem lehet igazolt költségek térítése,

- a fogyatékosok gazdasági integrációja: fogyatékos személyek részére fizetett támogatások a körülményeiknek megfelelő munka felvételekor (általában fogyatékosok számára fenntartott védett műhelyekben), vagy ha szakképzésben vesznek részt,

- rokkantsági ellátás fogyatékos gyermekeknek saját jogon, függetlenül attól, hogy eltartottak-e vagy sem,

- egyéb pénzbeli ellátások: a fenti címek alá nem tartozó rendszeres és egyösszegű kifizetések, mint például az alkalmankénti jövedelemtámogatás stb.

Nem tartoznak ide a következők:

- betegség vagy serülés miatti időszakos munkaképtelenség alatti jövedelmet részben vagy egészben helyettesítő ellátás (amely a "Betegbiztosítási ellátások" alá tartozik (PY120G)),

- rokkantsági ellátás jogosultjai részére fizetett családi támogatás (amely a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)),

- fogyatékos személyek által eltartott túlélő személyek részére fizetett ellátások, például nyugdíj (amelyek a "Túlélő hozzátartozói ellátások" alá tartoznak (PY110G)),

- igazolt kiadások megtérítését szolgáló ellátás,

- az előírt nyugdíjkorhatár után fizetett rokkantsági pénzbeli ellátások (amelyek az "Öregségi ellátások" alá tartoznak (PY100G)),

- a munkáltató által munkavállaló vagy volt munkavállaló részére rokkantság miatti munkaképtelenség esetén bér és fizetés helyett társadalombiztosítási rendszer keretein belül fizetett összegek, amennyiben az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)),

- a munkáltató által a munkavállaló vagy volt munkavállaló részére a társadalombiztosítási rendszerből a rokkantsági ellátás kiegészítésére fizetett további összegek, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásokként (ezek az összegek a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)).

1.4.1.8. Iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G)

Az iskoláztatással kapcsolatos támogatások ösztöndíjakra és a hallgatók által kapott egyéb oktatási célú támogatásokra vonatkoznak.

1.4.1.9. Társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások (HY060G)

A "Társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások" alá tartozó társadalmi juttatások a "társadalmilag kirekesztettekre" vagy a "társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettekre" vonatkoznak. A következő célcsoportok tartoznak ide: szegények, bevándorlók, menekültek, kábítószerfüggők, alkoholisták és erőszakos bűncselekmények áldozatai.

Ide tartoznak a következők:

- jövedelemtámogatás: nem elégséges erőforrásokkal rendelkező személyek részére folyósított rendszeres kifizetések. A jogosultság feltételei nemcsak a személyes anyagi eszközökre vonatkozhatnak, hanem állampolgárságra, lakhelyre, korra, munkára való alkalmasságra és családi állapotra is. Az ellátás lehet korlátozott vagy korlátlan időtartamú, fizethetik az egyénnek vagy a családnak és nyújthatja a központi kormányzat vagy a helyi önkormányzat,

- egyéb pénzbeli ellátások: támogatások szegényeknek és védelemre szorulóknak ahhoz, hogy enyhítsenek a szegénységükön vagy segítséget kapjanak a nehéz helyzetekben. Ez az ellátás magánkézben lévő non-profit szervezetektől is származhat.

1.4.2. Háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek

A háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek a jövedelmi referencia-időszak alatt más háztartásoktól vagy személyektől rendszeres jelleggel kapott pénzösszegek.

A "rendszeres" nem feltétlenül jelent pontos ütemezést vagy szigorú periodicitást. Két különböző időtávról lehet szó:

- vonatkozhat minden évben vagy több éven át kapott éves összegre,

- vagy a rendszeres (pl. havi) bevételekre is egy rövid időtartamon át a jövedelmi referencia-időszakon belül (pl. hat hónapon át).

1.4.2.1. Háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek (HY080G)

A háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek a (rendszeres) fogyasztási kiadások finanszírozására rendelkezésre álló kapott rendszeres kifizetésekre vonatkoznak, melyek akár éves rendszerességűek is lehetnek.

Ide tartoznak a következők:

- kötelező tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel kapott önkéntes tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel kapott pénzbeli támogatás a háztartás tagjain kívüli személyektől,

- rendszeres jelleggel kapott pénzbeli támogatás más országokban lévő háztartásoktól.

Nem tartoznak ide a következők:

- más háztartás által rendelkezésre bocsátott ingyenes vagy támogatott lakhatás (amely a "Imputált bérleti díj" alá tartozik),

- örökség és egyéb tőketranszferek, azaz az egyéb háztartásoktól kapott olyan transzferek, amelyeket a háztartás nem tekint úgy, mint amely teljes egészében a fogyasztás céljára rendelkezésre áll a jövedelmi referencia-időszakban,

- ajándékok és egyéb jelentős, egyszeri és előre nem látható cash flow-k, például gépkocsi, ház vagy hasonló termék vásárlására vagy hosszú távú (több mint egy éves időszakra történő) fogyasztást finanszírozó megtakarításra,

- (központi vagy helyi) kormányzat által akkor fizetett tartásdíj vagy támogatás, ha a házastárs valamilyen oknál fogva nem fizeti a tartásdíjat vagy gyermektámogatást. A kormányzat által fizetett ilyen összeg családi támogatásnak minősül ("HY050" változó).

1.4.2.2. Kapott tartásdíj (HY081G)

Ide tartoznak a következők:

- kötelező tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel kapott önkéntes tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak.

A tartásdíj gyermekeknek és/vagy volt házastársnak címzett, ugyanabból az országból vagy egy másik országból származó bevétel.

Nem tartoznak ide a következők:

- rendszeres jelleggel kapott pénzbeli támogatás a háztartás tagjain kívüli személyektől (kivéve a tartásdíjat),

- rendszeres jelleggel kapott pénzbeli támogatás más országokban lévő háztartásoktól (kivéve a tartásdíjat),

- más háztartás által rendelkezésre bocsátott ingyenes vagy támogatott lakhatás (amely a "Imputált bérleti díj" alá tartozik),

- örökség és egyéb tőketranszferek, azaz az egyéb háztartásoktól kapott olyan transzferek, amelyeket a háztartás nem tekint úgy, mint amely teljes egészében a fogyasztás céljára rendelkezésre áll a jövedelmi referencia-időszakban,

- ajándékok és egyéb jelentős, egyszeri és előre nem látható cash flow-k, például gépkocsi, ház vagy hasonló termék vásárlására vagy hosszú távú (több mint egy éves időszakra történő) fogyasztást finanszírozó megtakarításra,

- (központi vagy helyi) kormányzat által akkor fizetett tartásdíj vagy támogatás, ha a házastárs valamilyen oknál fogva nem fizeti a tartásdíjat vagy gyermektámogatást. A kormányzat által fizetett ilyen összeg családi támogatásnak minősül ("HY050" változó).

1.5. Egyéb kapott jövedelem

1.5.1. A 16. életévüket be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110G)

A 16. életévüket be nem töltött személyek által kapott jövedelem az a bruttó jövedelem, amelyet a háztartás 16. életévet be nem töltött összes tagja a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott.

Nem tartoznak ide a következők:

- a háztartás tagjai közötti transzferek,

- a háztartás szintjén összegyűjtött jövedelem (azaz a HY040G, HY050G, HY060G, HY070G, HY080G és HY090G változók).

1.6. Kamatfizetések

1.6.1. Jelzáloghitelre fizetett kamat (HY100G)

A jelzáloghitelre fizetett kamat a háztartás fő lakhelyén fennálló jelzáloghitelre a jövedelmi referencia-időszakban fizetett kamat teljes bruttó összege, adójóváírást vagy adókedvezmény levonását megelőzően.

Nem tartoznak ide a következők:

- bármely egyéb, egy időben, a jelzáloghitellel kapcsolatban teljesített tőke- vagy kamatfizetés, mint például jelzálogtörlesztési biztosítás vagy lakás- és vagyonbiztosítás,

- lakhatási célú (pl. javítások, renoválás, karbantartás stb.) vagy nem lakhatási célú ismételt elzálogosításból származó összegek törlesztései,

- a hitel tőkeösszegének törlesztése.

1.7. Kifizetett folyó transzferek

Ide tartoznak a következők:

(1) Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140G);

(2) Rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G);

(3) Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G);

(4) Háztartások közötti rendszeres, kifizetett készpénztranszferek (HY130G).

1.7.1. Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140G)

A jövedelemadó a jövedelemre, nyereségre és tőkenyereségre vonatkozó adó. Kiszámítása az egyének, háztartások és adózási egységek tényleges vagy feltételezett jövedelmén alapul. Tartalmazza a vagyon, föld- és ingatlantulajdon után megállapított adókat is, ha ezeket a tulajdonos jövedelmének becslése alapjául használják. Az egyéni magánnyugdíjrendszerekből (kivéve az ESSPROS alá tartozókból) folyósított nyugdíjakkal kapcsolatos adókat is figyelembe kell venni.

A jövedelemadók részét képezik az alábbiak:

- a jövedelmi referencia-időszak alatt a természetes személy, háztartás vagy adózási egység jövedelmére kivetett adók (foglalkoztatásból, vagyonból, vállalkozói tevékenységből, nyugdíjból stb. származó jövedelem), ideértve a munkáltatók által levont adókat, más forrásadókat és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetek tulajdonosainak a jövedelme után fizetett adókat,

- a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott adó-visszatérítés, amely a jövedelmi referencia-időszakban vagy korábbi években kapott jövedelmek után befizetett adókra vonatkozik. Ezt az értéket a kifizetett adókból le kell vonni,

- fizetendő adóhátralékra kivetett késedelmi kamat és az adóhatóság által kivetett bírság.

Kivételként a nyilvántartásokból származó adatokat felhasználó tagállamok és azon más tagállamok, amelyek esetében ez a legmegfelelőbb eljárás, a jövedelmi referenciaévben "kapott jövedelem" után fizetett adókat is jelenthetik, ha ez az összehasonlíthatóságot alig érinti.

A jövedelemadók nem tartalmazzák az alábbiakat:

- vadászengedélyért, fegyverviselési engedélyért vagy horgászengedélyért fizetett díjak.

A társadalombiztosítási hozzájárulások a jövedelmi referencia-időszakban állami, kötelező biztosítási rendszerek vagy vállalati társadalombiztosítási rendszerek (nyugdíj, egészségbiztosítás stb.) felé teljesített munkavállalói, önálló vállalkozói, munkanélküli, nyugdíj vagy (adott esetben) más hozzájárulások.

1.7.2. Rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G)

A rendszeresen fizetett vagyonadó az az adó, amelyet a tulajdonosoknak rendszeres időközönként kell fizetniük földterület vagy épületek tulajdona vagy használata után, valamint a nettó vagyoni értékek illetve egyéb eszközök (ékszerek, luxuscikkek) után fizetendő adó. A bejelentendő rendszeresen fizetett vagyonadók azok, amelyeket a jövedelmi referencia-időszakban fizettek.

Ide tartoznak a következők:

- a háztartás fő lakásának tulajdonlása után rendszeresen fizetett adó,

- egyéb ingatlanok tulajdonlása után rendszeresen fizetett adó,

- fizetendő adóhátralékra kivetett késedelmi kamat és az adóhatóság által kivetett bírság,

- a bérlők által közvetlenül az adóhatóságnak fizetett ingatlanadók.

Nem tartoznak ide a következők:

- időszakos adók, úgy mint örökösödési adók, elhalálozási illetékek és inter vivos ajándékok utáni adók,

- vagyon, földtulajdon vagy ingatlan után megállapított adó, ha ezeket a tulajdonos jövedelmének becslése alapjául használják (ezek az adók a "Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások" alá tartoznak (HY140G)),

- gazdasági szervezetek tulajdonában lévő vagy általuk bérelt és termelési célra használt földtulajdon, épületek vagy más vagyontárgyak utáni adók (ezek az adók termelési adók, és azokat az önálló vállalkozás jövedelmének piaci kibocsátásából kell levonni az "Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt)" (PY050G) komponens kiszámításához).

1.7.3. A háztartás fő lakásának tulajdonlása után rendszeresen fizetett adó (HY121G)

Ez azokra az adókra vonatkozik, amelyeket rendszeresen fizetnek azon földterület vagy épületek tulajdonjoga vagy használata után, ahol a lakást annak tulajdonosa lakja. A bejelentendő rendszeresen fizetett adók azok, amelyeket a jövedelmi referencia-időszakban fizettek.

1.7.4. Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G)

A munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai a munkavállalói jövedelem alatt kerülnek meghatározásra.

1.7.5. Háztartások közötti rendszeres, kifizetett készpénztranszferek

Ez azokra a rendszeres pénztranszferekre vonatkozik, amelyeket a jövedelmi referencia-időszak alatt más háztartásoknak fizettek ki.

A "rendszeres" nem feltétlenül jelent pontos ütemezést vagy szigorú periodicitást. Két különböző időtávról lehet szó:

- vonatkozhat minden évben vagy több éven át kapott éves összegre,

- vagy a rendszeres (pl. havi) bevételekre is a jövedelmi referencia-időszakon belüli rövid időszakon át (pl. hat hónapon át).

1.7.5.1. Háztartások közötti rendszeres, kifizetett készpénztranszferek (HY130G)

Ez azokra a rendszeres pénztranszferekre vonatkozik, amelyeket a jövedelmi referencia-időszak alatt más háztartásoknak fizettek ki. A jövedelmekből rendszeresen, akár évente egyszer teljesített kifizetésekre vonatkozik.

Ide tartoznak a következők:

- kötelező tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel fizetett önkéntes tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel fizetett pénzbeli támogatás a háztartás tagjain kívüli személyek részére,

- más országokban lévő háztartások részére rendszeresen fizetett pénzbeli támogatás.

Nem tartoznak ide a tőketranszferek és a megtakarításokból származó pénzösszegek.

1.7.5.2 Fizetett tartásdíj (HY131G)

A tartásdíj ugyanabban az országban vagy egy másik országban élő gyermekeknek és/vagy volt házastársnak teljesített kifizetés.

Ide tartoznak a következők:

- kötelező tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel fizetett önkéntes tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

Nem tartoznak ide a következők:

- rendszeres jelleggel fizetett pénzbeli támogatás a háztartás tagjain kívüli személyeknek (kivéve a tartásdíjat),

- rendszeres jelleggel fizetett pénzbeli támogatás más országokban lévő háztartásoknak (kivéve a tartásdíjat),

- tőketranszferek és megtakarításokból származó pénzösszegek.

2. NETTÓ JÖVEDELEMKOMPONENSEK

A nettó jövedelemkomponensek a megfelelő bruttó jövedelemkomponensekből származnak a forrásnál fizetett jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások levonását követően.

A nettó komponensek megadhatók:

(1) A forrásnál fizetett jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások értékének levonásával;

(2) A forrásnál fizetett jövedelemadó értékének levonásával;

(3) A társadalombiztosítási hozzájárulások értékének levonásával.

3. A HÁZTARTÁS ÖSSZES BRUTTÓ ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELME

3.1. A háztartás összes bruttó jövedelmének (HY010) kiszámítása a következőképpen történik:

A háztartás összes tagja bruttó személyi jövedelemkomponenseinek összege (bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G); cégautó (PY021G); önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G); egyéni magánnyugdíjrendszerből kapott nyugdíjak (kivéve az ESSPROS alá tartozó rendszereket) (PY080G), munkanélküli ellátások (PY090G); öregségi ellátások (PY100G); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G); betegbiztosítási ellátások (PY120G); rokkantsági ellátások (PY130G) és iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G)), plusz a háztartás szintű bruttó jövedelemkomponensek (jövedelem ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából (HY040G); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G); társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások (HY060G) lakhatási támogatások (HY070G); háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek (HY080G); kamat, osztalék, nyereség jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből (HY090G); és a 16. életévüket be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110G)).

3.2. A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelmének (HY020) kiszámítása a következőképpen történik:

A háztartás összes tagja bruttó személyi jövedelemkomponenseinek összege (bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G); cégautó (PY021G); önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G); egyéni magánnyugdíjrendszerből kapott nyugdíjak (kivéve az ESSPROS alá tartozó rendszereket) (PY080G), munkanélküli ellátások (PY090G); öregségi ellátások (PY100G); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G); betegbiztosítási ellátások (PY120G); rokkantsági ellátások (PY130G) és iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G)), plusz a háztartás szintű bruttó jövedelemkomponensek (jövedelem ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából (HY040G); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G); társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások (HY060G) lakhatási támogatások (HY070G); háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek (HY080G); kamat, osztalék, nyereség jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből (HY090G); és a 16. életévüket be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110G)), mínusz rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G); háztartások közötti rendszeres, kifizetett készpénztranszferek (HY130G); és jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140G)).

Ebből következően: HY020 = HY010 - HY120G - HY130G - HY140G.

A HY140G változó magában foglalja a jövedelemadó utólagos fizetését/megtérítését, a forrásnál fizetett jövedelemadót és a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (ha alkalmazandó).

3.3. A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelme, az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátásokat nem tartalmazó szociális transzferek nélkül (HY022) a következőképpen határozandó meg:

Teljes rendelkezésre álló jövedelem (HY020) mínusz a teljes nettó transzferek, plusz öregségi ellátások (PY100N) és túlélő hozzátartozói ellátások (PY110N) (azaz a teljes rendelkezésre álló jövedelem (HY020) mínusz munkanélküli ellátások (PY090N); betegbiztosítási ellátások (PY120N); rokkantsági ellátások (PY130N); iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140N); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050N); társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások (HY060N) és lakhatási támogatások (HY070N)).

3.4. A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelme, az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátásokat is tartalmazó szociális transzferek nélkül (HY023) a következőképpen határozandó meg:

Teljes rendelkezésre álló jövedelem (HY020) mínusz a teljes nettó transzferek (munkanélküli ellátások (PY090N); öregségi ellátások (PY100N); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110N); betegbiztosítási ellátások (PY120N); rokkantsági ellátások (PY130N); iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140N); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050N); társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások (HY060N) és lakhatási támogatások (HY070N)).

3.5. A rendelkezésre álló ekvivalens jövedelem meghatározása a következő:

A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelmének és "ekvivalens méretének" hányadosa.

3.6. Ekvivalens méret

Az OECD módosított ekvivalenciaskálájára utal (amely 1,0 értékű súlyt rendel az első felnőtthöz, 0,5 értékűt a háztartásban élő többi olyan személyhez, aki 14. életévét betöltötte, és 0,3 értékűt minden 14 év alatti gyermekhez).

4. A JÖVEDELEM RÉSZÉNEK NEM TEKINTETT EGYÉB ELEMEK

4.1. Egyéni magánnyugdíjrendszerhez való hozzájárulás (PY035G)

A jövedelmi referencia-időszakban teljesített e befizetések az egyéni háztartások által, saját kezdeményezésükre és saját érdekükből, a munkáltatótól vagy az államtól függetlenül és bármely más társadalombiztosítási rendszer keretein kívül kötött nyugdíjbiztosítási szerződésekre vonatkoznak.

Ezek a hozzájárulások az egyéni magánnyugdíjrendszerből (kivéve az ESSPROS alá tartozó rendszerekből) kapott nyugdíjak komplementer párját képezik (PY080G).

Ide tartoznak az egyéni magánnyugdíjrendszerbe öregségi, túlélő hozzátartozói, betegbiztosítási, rokkantsági és munkanélküli ellátások céljából befizetett hozzájárulások.

(1) Az EU-SILC részét képező társadalmi juttatások a lakhatási támogatás kivételével pénzbeli juttatásokra korlátozódnak.

(2) Ahhoz, hogy a háztartás jólétéről pontosabb képet kapjunk, a jövedelmi referencia-időszak alatt nyújtott egyösszegű juttatásokat az Eurostat technikai ajánlásainak megfelelően kell kezelni. Hasonlóképpen a jövedelmi referencia-időszakot megelőzően kapott egyösszegű kifizetések az Eurostat ajánlásai szerint vehetők figyelembe és imputálhatók.

II. MELLÉKLET

A változók technikai jellemzői