32019R1700[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1700 RENDELETE

(2019. október 10.)

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) A felelős, bizonyítékokon alapuló szakpolitikák gerincét statisztikai adatok és mutatók alkotják. Az Európa 2020 stratégiának és a gazdasági kormányzás erősítésének összefüggésében a szociális mutatók alapvető szerepet játszanak abban, hogy az Unió kulcsfontosságú prioritásainak megvalósítása kellő mértékű információszolgáltatás és támogatás mellett történjen. E prioritások elsősorban az inkluzív és fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez, a társadalmi kohézióhoz, a szegénység, az egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztődés csökkentéséhez, a fogyatékossággal élők befogadásához és az egyenlő bánásmódhoz, valamint a készségekhez, a mobilitáshoz és a digitális gazdasághoz kapcsolódnak. A szociális mutatóknak szilárd statisztikai alapot szükséges biztosítaniuk különösen az Unió és a tagállamok által az említett prioritások megvalósítása céljából alkalmazott szakpolitikák fejlesztéséhez és nyomon követéséhez. Jó minőségű társadalomstatisztikai adatokra van szükség az Unió ellenálló képességének és kohéziós céljainak javítása, valamint jóléti szintjének megőrzése érdekében. A megbízható adatok rendkívül fontosak, mert védelmet jelentenek a félrevezető információkkal szemben.

(2) A társadalomstatisztikáknak kiemelkedő szerepük van a szociális célok európai szemeszteren belüli megerősítése szempontjából, emellett alapvető fontosságú a szociális mutatók elérhetőségének javítása ahhoz, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a vonatkozó szakpolitikai keretek számára. Az európai szemeszter szociális dimenziójának megerősítése javítaná az Unió ellenálló képességét és kohéziós céljait, valamint szavatolná a jóléti szint fennmaradását.

(3) A "GDP-n túl" elnevezésű kezdeményezéssel összhangban fontos, hogy a fejlődés szociális aspektusait olyan hathatós mutatókkal fedjük le, amelyek középpontjában az állampolgárok helyzete áll, és amelyek az anyagi életfeltételek és az egyenlőtlenségek eloszlását írják le, valamint jobban megvizsgálják az életminőség különféle dimenzióit.

(4) Az európai társadalomstatisztikákat a felhasználók összes típusával - így a szakpolitikai döntéshozókkal, a közigazgatási szervekkel, a kutatókkal, a szakszervezetekkel, az egyetemi hallgatókkal, a civil társadalom képviselőivel (pl. a nem kormányzati szervezetekkel és a polgárokkal) - szembeni egyenlő bánásmód mellett kell biztosítani, továbbá a felsoroltaknak térítés- és akadálymentes módon kell tudniuk hozzáférni a statisztikákhoz a Bizottság (Eurostat) honlapján és kiadványaiban található adatbázisokon keresztül. E tekintetben tovább kell növelni a Bizottság (Eurostat)honlapjának időszerűségét és felhasználóbarát jellegét.

(5) Kiemelkedő fontosságú ezért, hogy a szociális mutatók kellően jó minőségűek legyenek, különösen pontosságuk, időszerűségük, felhasználhatóságuk és hozzáférhetőségük, relevanciájuk, a felhasználók újabb kéréseihez való adaptálhatóságuk, valamint összehasonlíthatóságuk, koherenciájuk és hatékonyságuk tekintetében. Különösen fontos a szociális mutatók időszerűségének javítása annak érdekében, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a vonatkozó szakpolitikai keretek, többek között az európai szemeszter számára. Ezen túlmenően a pontos és időben rendelkezésre álló mutatók rendkívül hasznosak lennének az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak nyomon követése szempontjából is.

(6) A háztartások és a magánszemélyek helyzetének felmérése érdekében fontos a jövedelem mérése és a társadalom életében való megfelelő részvételhez minimálisan szükséges erőforrások meghatározása. Ennélfogva alapvető jelentőségű az adatgyűjtésnek és a szabványosított mutatók módszertanának javítása ahhoz, hogy regionális alapon referencia-költségvetési becsléseket lehessen biztosítani, valamint jobban le lehessen fedni az érintett lakossági csoportokat. A statisztikai adatoknak szilárd alapot kell nyújtaniuk a különféle lehetséges felhasználókhoz igazított mutatók kidolgozásához.

(7) A jövedelmet széles körben alkalmazzák a háztartások helyzetének értékelésekor. A fogyasztást, a vagyont és az adósságokat - beleértve adott esetben a devizában fennálló eladósodást - azonban szintén fontos mérni mind a háztartások, mind a makrogazdaság szintjén. A szegénység - különösen a gyermekszegénység - sokrétű jelenség, amely nemcsak az olyan anyagi életkörülményeket foglalja magában, mint a jövedelmi szint, a fogyasztás, a vagyon vagy az adósság, hanem az egészséget, az oktatást, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét is. Ezen túlmenően annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk kezelni a munkanélküliség - elsősorban az ifjúsági munkanélküliség - és az új foglalkoztatási tendenciák jelentette problémákat - különösen a digitális gazdaság összefüggésében -, fontos, hogy kiterjedt, megbízható és összevethető statisztikai adatok álljanak rendelkezésre.

(8) A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákat jelenleg a személyek és háztartások felméréséről, a demográfiai statisztikákról, a nép- és lakásszámlálásról szóló számos jogszabály, valamint elsősorban közigazgatási forrásokból gyűjtött adatok alapján állítják össze. Egyes adatok üzleti felmérések eredményei. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás ellenére a személyek és háztartások tekintetében átfogó szemlélet alkalmazásával végzett felméréseken alapuló statisztikai adatgyűjtésnek további integrálása és észszerűsítése szükséges Unió-szerte. A kutatást és a szakpolitikai döntéshozatalt segítő, megbízható adatok rendelkezésre állása érdekében növelni kell a jó minőségű, pontosabb és átfogóbb adatok gyűjtésébe való beruházásokat, mivel a megbízható adatok a felelős szakpolitikai döntéshozatal egyik előfeltételét alkotják.

(9) Az adatok minőségének és hatékonyságának javítása érdekében elő kell mozdítani a közigazgatási nyilvántartások lehető legnagyobb mértékű használatát. A technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővült a statisztikai célra felhasználható közigazgatási adatforrások használatának lehetősége. Még aktívabban elő kell mozdítani a közigazgatási adatforrások használatát a társadalomstatisztikák területén, de eközben mindvégig biztosítani kell e statisztikák minőségét, különösen pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát. A személyes adatok védelméhez való jog megőrzése mellett szintén fenn kell tartani a személyekhez vagy releváns témákhoz igazított olyan egyéb adatbázisokat is, amelyekhez a közigazgatási nyilvántartásokon keresztül nem lehet hozzáférni.

(10) A Bizottság a 2009. augusztus 10-i, "Az európai statisztikák előállításának módszeréről - kitekintés az elkövetkező évtizedre" című közleménye hangsúlyt fektet a többféle adatforrás és az innovatív adatgyűjtési módszerek egyre terjedő használatára, valamint a statisztikai fogalmak és módszerek harmonizálásának növekvő fontosságára valamennyi tárgykört érintően. A statisztikai témájú jogszabályok olyan új generációjának létrehozására hívott fel, amely szélesebb területeket foglal magában.

(11) Az 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által 2011-ben létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) jóváhagyta a háztartások és társadalomstatisztikák új koncepciós tervéről szóló wiesbadeni memorandumot, amely szerint a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos adatokat szolgáltató európai felméréseket észszerűsíteni kell, és további, kevésbé gyakori mikroadatgyűjtést kell alkalmazni az említett társadalmi alapfelmérések kiegészítésére. Emellett a közigazgatási adatokhoz való hozzáférést meg kell erősíteni, továbbá uniós és nemzeti szinten egyaránt fejleszteni kell a meglévő adatforrások újbóli használatát, valamint az új adatforrásokhoz való hozzáférést.

(12) Az európai statisztikai rendszer (ESR) elkötelezetten törekszik egyrészt arra, hogy az összes felhasználó igényeire reszponzív módon reagáljon és proaktív módon bevonja őket a tevékenységekbe, másrészt arra, hogy megerősítse az együttműködést a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok, a nemzeti központi bankok, az európai statisztikai tanácsadó bizottság, valamint az uniós ügynökségek között. Kiemelkedően fontos ezért, hogy a társadalmi felmérések kiigazítása és korszerűsítése során kellően figyelembe vegyék az összes érdekelt fél hozzájárulását, ide számítva a szakpolitikai és a tudományos világ képviselőit, az adatok előállítóit, a civil társadalmat és egyéb érdekcsoportokat is.

(13) Az említett folyamatokat fokozatosan észszerűsíteni kell, a statisztikai jogszabályokat pedig korszerűsíteni kell a társadalomstatisztikák területén annak érdekében, hogy a jó minőségű szociális mutatók integráltabb, adaptálhatóbb, rugalmasabb és hatékonyabb módon, illetve kellő időben jöhessenek létre azért, hogy lépést lehessen tartani a társadalomban zajló változásokkal. Kellő figyelmet kell fordítani ugyanakkor a felhasználók igényeire, a válaszadókra háruló terhekre, a tagállamok kapacitásaira és erőforrásaira, az alkalmazott módszerek pontosságára, a statisztikák előállításának technikai megvalósíthatóságára, arra, hogy mennyi időn belül állnak ezen statisztikák rendelkezésre, valamint az eredmények megbízhatóságára.

(14) Ki kell emelni, hogy e rendelet alkalmazása során hozott egyetlen intézkedés sem járhat olyan jelentős további költségekkel, amelyek aránytalan és indokolatlan terhet rónak a válaszadókra és a tagállamokra.

(15) A 223/2009/EK rendelet létrehozta az európai statisztikák általános jogi keretét, a 13. cikkében pedig az európai statisztikai programot. E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten, minta útján gyűjtött adatokon alapuló európai statisztika külön keretét. Meghatározza a tagállamok által gyűjtendő és a Bizottság (Eurostat) részére megküldendő adatokat és információkat, valamint az adatokra vonatkozó alapvető minőségi követelményeket. Rendelkezik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban megadandó részletesebb technikai előírásokról. Lehetővé teszi, hogy a különféle adatgyűjtéseket - közigazgatási nyilvántartások felhasználása mellett - egyesítsék egymással, a hatályos jogszabályokat pedig egységes szerkezetbe foglalják és egyszerűsítsék, összhangban az európai statisztikai programmal.

(16) Az egyedi szintű adatokon alapuló társadalomstatisztikákról szóló uniós szabályozás elfogadására bizonyos, az elfogadás idején fennálló szakpolitikai igények teljesítéseként került sor. A szociális területet azonban új és gyorsan változó viszonyok jellemzik. Új társadalmi körülmények és jelenségek alakulnak ki, ami szükségessé teszi a hatályos jogi keret naprakésszé tételét uniós szinten. Ezért e rendeletnek olyan átfogó statisztikai alapról kell rendelkeznie, amely megfelelően lefedi és tükrözi a jelenlegi szükségleteket, emellett lehetővé teszi olyan statisztikai adatok kifejlesztését és előállítását, amelyek megfelelnek a szakpolitikai döntéshozók, a felhasználók és általánosságban a nyilvánosság jövőbeli igényeinek, figyelembe véve a nemzetközi szintű statisztikai összehasonlíthatóságot. E rendeletnek nagy fokú rugalmasságot kell előírnia a magánszemélyekkel és a háztartásokkal kapcsolatos statisztikák területének további fejlődéséhez. Szintén alapvető fontosságú, hogy az adatgyűjtés a legfrissebb technológiai változások figyelembevétele mellett történjen.

(17) A mintavételi adatokon alapuló európai társadalomstatisztikák referenciakeretének fokozottabb egyszerűsítése és racionalizálása érdekében a magánszemélyekre és a háztartásokra vonatkozó, egyedi szintű adatokon alapuló jelenlegi európai statisztikákat egyetlen keretbe kell foglalni. Ez garantálná azt, hogy a többek között a "Munkaerő", a "Jövedelem és életkörülmények", az "Egészség", az "Oktatás és képzés", az "Információs és kommunikációs technológiák használata", az "Időfelhasználás", valamint a "Fogyasztás" tárgykörből vett, mintavételi adatokon alapuló társadalomstatisztikákat egységesebb és koordináltabb módon készítsék el.

(18) E rendelet célkitűzéseinek megfelelően az adatállományok és a társadalomstatisztikai mutatók minőségének javítása érdekében a Bizottságnak megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat kell készítenie. E tanulmányokban ki kell térni az adatok összevethetőségére, az új módszertanok kidolgozására, az adatgyűjtés korszerűsítésére és a felhasználók új igényeinek teljesítésére, különösen a nehezen elérhető sokaságok jelentette probléma megoldására, továbbá egyes alsokaságok - különösen a legkiszolgáltatottabbak - adataira, a statisztikák NUTS2 területi szinten történő elérhetővé tételére, valamint a részletesebb adatok helyi szinten, költséghatékony és reszponzív módon való szolgáltatására. A tagállamoknak együtt kell működniük az említett megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok tekintetében, a Bizottság számára pedig biztosítani kell annak lehetőségét, hogy pénzügyi támogatást nyújtson ezek végrehajtásához.

(19) A felhasználói szükségletekhez és új elvárásokhoz való alkalmazkodás céljából a "Munkaerő", valamint a "Jövedelem és életkörülmények" tárgykörben adott időpontokban eseti tárgyak vonatkozásában is lehetővé kell tenni az adatgyűjtést, hogy ezáltal a rendszeresen gyűjtött változókat kiegészítő változókkal lehessen bővíteni, rávilágítva ezzel a munkaerő, valamint a jövedelmek és az életkörülmények még fel nem tárt vonatkozásaira. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy indokolt esetben ezek az adatok az e rendeletben nem szereplő témákra is kiterjedhessenek.

(20) A Bizottság (Eurostat) rendelkezésére álló adatok jobb kihasználása és terjesztése céljából - és különösen az adatok összevethetőségének és több szakterületet érintő elemzésének előfeltételeként - minden egyes tárgykörben biztosítani kell a harmonizált változók alapkészletét. Az említett gyakorlat - modellezési technikák alkalmazása révén - valószínűsíthetően hozzájárul az adatállományok elemezhetőségének növeléséhez, és segíteni fogja a méretgazdaságosság elérését.

(21) Az "Időfelhasználás" és a "Fogyasztás" tárgykörbe tartozó, uniós szintű adatgyűjtések fontos, több célra felhasználható adatokat biztosítanak a polgárok életét érintő uniós szakpolitikákhoz. Az időfelhasználásra vonatkozó adatok rendkívül fontosnak bizonyultak többek között egyrészt annak értékeléséhez, hogy miként érvényesül a nemek közötti egyenlőség a munkamegosztásban és a gondozási feladatokban, másrészt pedig a nem fizetett munka méréséhez is. A fogyasztás ugyancsak fontos elemét képezi a polgárok anyagi életkörülményeinek. Számos tagállam mindkét területen önkéntes adatgyűjtést végez - megállapodások és általános iránymutatások alapján -, amely tevékenységet fejleszteni és korszerűsíteni kell. A "Fogyasztás" tárgykört illetően kötelezőnek, az "Időfelhasználás" tárgykörben pedig önkéntesnek kell lennie az adatgyűjtésnek. Mindazonáltal amennyiben az "Időfelhasználás" tárgykörben ilyen adatgyűjtésre sor kerül, azt az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében e rendelettel összhangban kell végezni. Hosszú távon minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy részt vegyen az "Időfelhasználás" tárgykörre vonatkozó adatgyűjtésben. Lehetőség szerint uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani a "Fogyasztás" és az "Időfelhasználás" tárgykörben végzett adatgyűjtés korszerűsítéséhez és végrehajtásához.

(22) Az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében a demográfiai statisztikák, a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében a nép- és lakásszámlálások, az üzleti felmérések és az alapvetően közigazgatási forrásokon alapuló statisztikák - a sajátosságaiknál fogva - nem tartoznak e rendelet hatálya alá, és azokat külön, a jellemzőiknek megfelelő konkrét keretek útján kell szabályozni.

(23) A statisztikák már nemcsak a szakpolitikai döntéshozatal céljára szolgáló számos információforrás egyikének számítanak, hanem központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A bizonyíték-alapú döntéshozatalhoz olyan, magas minőségi követelményeket teljesítő, az általuk szolgált céloknak megfelelő statisztikákra van szükség, mint amelyeket a 223/2009/EK rendelet határoz meg.

(24) A jó minőségű társadalmi adatok nem csupán szakpolitikai, hanem kutatási célokat is szolgálnak, és azokra az erős információs infrastruktúra elemeként is szükség van. Azok a kutatók, akik a bizalmas adatokhoz való, közvetlen azonosítók nélküli tudományos célú hozzáférés tekintetében az 557/2013/EU bizottsági rendelet (5) alapján tudományos célokra mikroadatokhoz jutnak hozzá, jelentős előnyökre tesznek szert a statisztikai adatállományok jobb összekapcsolása révén.

(25) A jövedelem, a fogyasztás és a vagyoni helyzet a háztartások anyagi jólétét meghatározó három tényező. Törekedni kell arra, hogy a meglévő adatforrások megfelelőbben mutassák be ezeket a tényezőket, valamint a háztartások közötti egyenkénti, illetve együttes megoszlásukat, nagyobb figyelmet fordítva arra, hogy több adatforrás létezik, valamint törekedve együttes használatuk megerősítésére. Ezért e rendeletben szerepeltetni kell és meg kell erősíteni a "Fogyasztás" tárgykört, valamint az említett három tényező közötti kapcsolatokat.

(26) A 223/2009/EK rendelet megköveteli a tagállamoktól az említett rendeletben meghatározott statisztikai elvek és minőségi kritériumok betartását. A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság az említett rendelet 12. cikkével összhangban ESR-szabványt fogadott el a minőségjelentések szerkezetére vonatkozóan. Az európai statisztika gyakorlati kódexe az európai statisztikai rendszer közös minőségbiztosítási keretének gerincét képezi, és meghatározza az európai statisztikák fejlesztésére, elkészítésére és terjesztésére vonatkozó szabványokat. Ennek hozzá kell járulnia a minőségjelentések e rendelet szerinti harmonizálásához.

(27) A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok Bizottság (Eurostat) felé továbbítására és felhasználására vonatkozóan, a bizalmas adatok továbbítását és védelmét illetően is. Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok továbbítására és felhasználására a 223/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkével összhangban, kizárólag statisztikai célokból kerüljön sor.

(28) Az (EU) 2016/679 (6) és az (EU) 2018/1725 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó személyes adatokra. Ezzel összefüggésben jelentős közérdekből kezelt adatoknak kell tekinteni azokat a statisztikai adatokat, amelyekre az uniós és tagállami intézkedéseknek és stratégiáknak a közegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság területén történő kialakítása és nyomon követése érdekében van szükség.

(29) Nemzeti és regionális szinten egyaránt szükség van megbízható statisztikákra. Ahol követelmény a jobb összehasonlíthatóság, ott fontos, hogy az összesített adatokat összehasonlítható területi egységek - például NUTS 2 szintű régiók - szerint bocsássák rendelkezésre, figyelembe véve ugyanakkor a költségeket és megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítva a tagállamoknak. Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében a tagállamok által a Bizottság (Eurostat) részére továbbított minden olyan statisztika esetében, amelyet területi egységek szerint kell lebontani, a NUTS nómenklatúrát kell alkalmazni. Következésképpen annak érdekében, hogy összehasonlítható regionális statisztikák készüljenek, a területi egységekre vonatkozó adatokat a NUTS nómenklatúra szerint kell biztosítani. Hosszabb távon arra kell törekedni, hogy a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) felállított infrastruktúra alapján részletesebb helyi adatok álljanak rendelkezésre.

(30) A gazdasági, társadalmi és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az I. mellékletben meghatározott részletes témákat, hogy a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal kiigazítsa az e rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtésekre vonatkozó, nyolcéves időszakra szóló gördülő tervet, valamint hogy meghatározza a változók számát és megnevezését. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a változók leírása; az egyes adatállományokra vonatkozó technikai előírások; a technikai részletek, ha azok egyszerre több adatállományra vonatkoznak; a tagállamoktól származó információk Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításának megkönnyítéséhez szükséges technikai formátumok; a mintavételi keretek - különösen azok minimumkövetelményeinek meghatározása -; a minőségjelentések szabályai és tartalma; valamint bármilyen eltérés. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(32) Amennyiben e rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállamok számára. Az ilyen jelentős kiigazítások mindenekelőtt abból adódhatnak, hogy javítani kell az időszerűséget, hogy ki kell igazítani az adatgyűjtések elrendezését - többek között ami a közigazgatási források igénybevételét illeti -, illetve hogy új, innovatív eszközöket kell kifejleszteni az adatok előállítására. Emellett adott esetben, vissza nem térítendő támogatás formájában uniós pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a tagállamok részére, különösen kapacitásépítési célokra, az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletével (13) összhangban.

(33) Az EUMSZ 338. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai társadalomstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a hatóságok közötti együttműködést és koordinációt az európai statisztikai rendszer (ESR) keretében. Az e rendeletben említett szereplőkön túl más uniós szervek - mindenekelőtt uniós ügynökségek -, valamint a tudományos közösség is végeznek adatgyűjtést. Ezért a szinergiák hasznosítása érdekében erősíteni kell az e szereplők és az ESR-ben részt vevő szereplők közötti együttműködést.

(34) Mivel e rendelet célját - nevezetesen a személyekre és háztartásokra vonatkozó, egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretének létrehozását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció, az adatminőség és az összehasonlíthatóság miatt e cél jobban megvalósítható, továbbá amiatt, hogy a harmonizált módon készített, magas színvonalú statisztikák jelentős értéktöbbletet képviselnek a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából az Unió és a tagállamok szintjén, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35) A mintavételi adatok alapján készülő európai társadalomstatisztikáknak és az adatgyűjtési folyamatnak hatékonyabbá és relevánsabbá kell válniuk. A személyekre és háztartásokra vonatkozó egyéni szintű, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikákat jelenleg számos különálló jogalkotási aktus szabályozza, amelyeket e rendelettel kell felváltani. Ezért hatályon kívül kell helyezni az 577/98/EK tanácsi rendeletet (14) és az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15), valamint módosítani kell a 808/2004/EK (16), a 452/2008/EK (17) és az 1338/2008/EK (18) európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó részeit.

(36) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti ás tanácsi rendelet (19) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. március 1-én nyilvánított véleményt (20).

(37) Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, e személyek és háztartások mintáiból egyedi szinten gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretét.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a 763/2008/EK rendelet szerinti nép- és lakásszámlálásra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "mikroadatok": egyedi egységekre vonatkozó olyan nem összesített megfigyelések vagy mért jellemzők, amelyek nem tartalmaznak közvetlen azonosítót;

2. "előzetesen ellenőrzött összesített adatok" vagy "előzetesen ellenőrzött mikroadatok": a tagállamok által közös validálási szabályok - amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak - alapján ellenőrzött, közvetlen azonosítót nem tartalmazó adatok vagy mikroadatok;

3. "tárgykör": adott témákra vonatkozó egy vagy több adatállomány;

4. "megfigyelési egység": olyan azonosítható entitás, amelyről adatok szerezhetők be;

5. "téma": a megfigyelési egységekről gyűjtendő információk tartalma; az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

6. "részletes téma": a megfigyelési egységekről egy adott témához kapcsolódóan gyűjtendő információk részletes tartalma, ahol minden részletes téma több változót fed le;

7. "változó": egy adott megfigyelési egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel;

8. "közigazgatási nyilvántartás": nem statisztikai forrás - általában közigazgatási szerv - által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok;

9. "eseti téma": olyan téma, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, a hagyományos adatállományokban azonban nem szerepel;

10. "kiemelt mutató": olyan, széles körben használt információ, amely egy adott uniós szakpolitika központi célkitűzésének nyomon követésére szolgál;

11. "szokásos lakóhely": az a hely, ahol az egyén rendszerint napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, barát- és rokonlátogatás, üzleti tevékenység, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre, amennyiben kizárólag azok a személyek tekinthetők egy adott földrajzi területen szokásos lakóhellyel rendelkezőknek, akik: Ha az a) vagy b) alpontban leírt körülmények nem állapíthatók meg, akkor a "szokásos lakóhely" a jogszerű vagy bejegyzett lakóhelyként értelmezhető;

a) a referencia-időpontot megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan a szokásos lakóhelyükön éltek; vagy

b) a referencia-időpontot megelőző 12 hónap során azzal a szándékkal érkeztek szokásos lakóhelyükre, hogy legalább egy évig ott tartózkodjanak.

12. "metaadatok": olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írják le az adatokat;

13. "minőségjelentés": olyan jelentés, amely információkat közöl egy adott statisztikai termék vagy folyamat minőségéről;

14. "mintavételi keret": azoknak az egységeknek a jegyzéke, térképe vagy más meghatározása, amelyek azonosítanak egy olyan sokaságot, amelynek minden egyes elemét teljeskörűen meg kell számlálni vagy amelyből mintát kell venni;

15. "magánháztartás": olyan egyedül élő személy vagy együtt élő személyek olyan csoportja, aki, illetve amely ellátja magát a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel.

3. cikk

Tárgykörök és adatállományok

(1) Az 1. cikkben említett, tagállamok által végzett adatgyűjtést az alábbi tárgykörök szerinti felosztásban kell végezni:

a) munkaerő;

b) jövedelem és életkörülmények;

c) egészség;

d) oktatás és képzés;

e) információs és kommunikációs technológiák használata;

f) időfelhasználás;

g) fogyasztás.

(2) Az 1. cikkben említett, tagállamok által végzett adatgyűjtés az "Időfelhasználás" tárgykörben önkéntes jelleggel zajlik. Amennyiben valamely tagállam az "Időfelhasználás" tárgykörben adatgyűjtést végez, azt az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében e rendelettel összhangban végzi. Hosszú távon minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy adatgyűjtést végezzen az "Időfelhasználás" tárgykör vonatkozásában.

(3) Az adatállományoknak minden, az (1) bekezdésben említett tárgykör esetében le kell fedniük az I. mellékletben részletezett alábbi közös témákat:

a) technikai részletek;

b) személyek és háztartások jellemzői;

c) egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az egészségügyi ellátás rendelkezésre állása és igénybevétele, valamint az egészséget meghatározó tényezők;

d) munkaerőpiaci részvétel;

e) iskolázottság és iskolai végzettség.

Egyes tárgykörök esetében az adatállományoknak az I. mellékletben meghatározottak szerint tovább kell részletezniük az említett közös témákat.

(4) Az összes tárgykör esetében megjelenő, a (3) bekezdésben említett témákon túl az adatállományoknak az I. mellékletben meghatározott alábbi témákat is le kell fedniük:

a) a foglalkoztatás időtartama, korábbi munkahelyek és korábbi munkatapasztalat;

b) munkakörülmények, a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is beleértve;

c) oktatásban és képzésben való részvétel;

d) jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, az adósságokat is beleértve;

e) életkörülmények, az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is beleértve;

f) életminőség, a társadalmi, polgári, gazdasági és kulturális részvételt, valamint a társadalmi befogadást és a jóllétet is beleértve;

g) részvétel az információs társadalomban; valamint

h) időbeosztás (önkéntes).

(5) A pontossági követelményeket és az egyes tárgykörök esetében használatos minták jellemzőit a II., illetve a III. melléklet határozza meg.

(6) Az e cikk értelmében végzett adatgyűjtésnek tartalmaznia kell olyan információkat, amelyek a releváns részsokaság leírása érdekében lehetővé teszik az adatok lebontását, és az adatoknak adott esetben tükrözniük kell az egyenlőtlenségeket.

Az olyan kellően indokolt esetek kivételével, amikor ez minőségi okokból kifolyólag nem lehetséges, a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) olyan információkat is előállítanak, amelyek lehetővé teszik a NUTS 2 területi szinten érvényes információk levezetését, hogy ezáltal - a költségek figyelembevétele mellett - javítani lehessen az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságát.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányok alapján a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt részletes témák módosítása céljából, annak érdekében, hogy azok tükrözzék a releváns jogalkotási, műszaki, társadalmi, szakpolitikai és gazdasági fejleményeket, valamint alkalmazkodjanak az új felhasználói igényekhez. E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy:

a) ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra, illetve a válaszadókra;

b) a "Munkaerő" tárgykörben, valamint a "Jövedelem és életkörülmények" tárgykörben az I. mellékletben felsorolt részletes témáknak tárgykörönként legfeljebb 5 %-a módosuljon bármely négy éves időszakban, hacsak az ettől való eltérést kivételes körülmények nem indokolják kellőképpen

c) az(1) bekezdésben említett, de az ezen albekezdés b) pontjában nem említett tárgykörök esetében az I. mellékletben felsorolt részletes témák legfeljebb 10 százaléka módosítható tárgykörönként két egymást követő adatgyűjtés közötti időszakra vonatkozóan;

d) az I. mellékletben nem szereplő részletes témák megvalósíthatóságát a tagállamok által a 14. cikkel összhangban végzett kísérleti tanulmányok útján megfelelően értékeljék;

e) a biztosítandó változók teljes száma ne lépje túl a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében említett értéket.

Az első albekezdés b) és c) pontja esetében a módosítható részletes témák számát a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.

4. cikk

Többéves gördülő terv

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a többéves gördülő terv kialakításával vagy kiigazításával kiegészítse ezt a rendeletet.

(2) Ami a többéves gördülő tervet illeti:

a) azt nyolcéves időtartamra kell elfogadni;

b) azt az e rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtésre kell alkalmazni;

c) annak összhangban kell állnia a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal;

d) abban meg kell határozni az alábbiakra vonatkozó adatgyűjtések időtartamát:

i. a tárgykörökhöz rendelt részletes témák az I. mellékletben felsoroltak szerint,

ii. a "Munkaerő", valamint a "Jövedelem és életkörülmények" tárgykörhöz kapcsolódóan a felhasználók által igényelt eseti tárgyak a IV. mellékletben meghatározottak szerint.

Az első albekezdés d) pontjának ii. alpontja tekintetében az említett adatok indokolt esetekben az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő részletes témákra is kiterjedhetnek.

(3) A többéves gördülő terv (1) bekezdés szerinti kiigazításainak alkalmazását az éves vagy évközi adatgyűjtések vonatkozásában legkésőbb az egyes adatgyűjtési időszakoknak a tervben meghatározott kezdő időpontja előtt 24 hónappal, az egyéb adatgyűjtések vonatkozásában pedig legkésőbb az említett kezdő időpont előtt 36 hónappal kell hatályba lépniük. Az említett kiigazítások célja a terv hatékonyságának, valamint annak biztosítása, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tiszteletben tartsák az arányosság elvét, és ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra, illetve a válaszadókra.

5. cikk

Statisztikai sokaság és megfigyelési egységek

(1) A statisztikai sokaságot az egyes tagállamokban szokásos lakóhellyel rendelkező, magánháztartásokban élő személyek alkotják.

(2) Az adatgyűjtést minden tagállamban magánháztartásokból vagy magánháztartásokhoz tartozó olyan személyekből álló megfigyelési egységek mintáján kell végezni, akik az adott tagállamban szokásos lakóhellyel rendelkeznek.

(3) A tagállamok törekednek arra, hogy e rendelet hatályának keretei között az adatgyűjtéseket olyan megfigyelési egységekre is kiterjesszék, amelyek nem magánháztartásokhoz tartoznak, feltéve hogy a továbbított adatok lehetővé teszik az ilyen megfigyelési egységek, valamint az érintett személyek azonosítását, akik az adott tagállamban szokásos lakóhellyel rendelkeznek.

6. cikk

Az adatállományokra vonatkozó előírások

(1) A Bizottság a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy a különböző adatállományok alább felsorolt részleteinek - az egyszerre több adatállományra vonatkozó részleteket is beleértve - a meghatározásával kiegészítése ezt a rendeletet abból a célból, hogy eleget tegyen a kapcsolódó részletes témákban megfogalmazott igényeknek:

a) a változók száma; valamint

b) a változók megnevezése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében a változók száma az egyes tárgykörök vonatkozásában legfeljebb 5 %-kal haladhatja meg azoknak a változóknak a számát, amelyeket a Bizottság (Eurostat) 2019. november 3-án már kötelezően előírt az egyes tárgykörök vonatkozásában.

(3) A "Fogyasztás" tárgykör esetében a változók száma legfeljebb 5 %-kal haladhatja meg az említett tárgykör vonatkozásában az (1) bekezdés értelmében elfogadott első felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott változók számát.

(4) A felhasználói igényekhez való alkalmazkodás és bizonyos fokú rugalmasság biztosítása érdekében a Bizottság - amennyiben új adatokra van szükség - a 3. cikk (1) bekezdésében felsorolt minden egyes tárgykör esetében módosíthatja az e cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint előírt változók legfeljebb 10 %-át.

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésétől eltérve az "Információs és kommunikációs technológiák használata" tárgykör esetében az e cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint előírt változók több mint 10 %-át is módosíthatja, feltéve hogy az ilyen módosítások összhangban vannak a 808/2004/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján 2021. január 1. előtt elfogadott végrehajtási intézkedésekkel.

Az e bekezdés első albekezdésében említett százalékos határérték a "Munkaerő", valamint a "Jövedelem és életkörülmények" tárgykör esetében bármely négy egymást követő év időszakában, a többi tárgykör esetében pedig két egymást követő adatgyűjtés közötti időszakban alkalmazandó. A változók száma egyik esetben sem haladhatja meg a (2) és a (3) bekezdésben említett határértéket.

7. cikk

Az adatállományokra vonatkozó technikai előírások

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az egyes adatállományok alábbi technikai részleteinek a meghatározása céljából:

a) a változók leírása;

b) a statisztikai osztályozások;

c) a statisztikai sokaságok és a megfigyelési egységek pontos jellemzői, valamint a válaszadókra vonatkozó szabályok;

d) a referencia-időszakok és referencia-időpontok;

e) a földrajzi lefedettséggel kapcsolatos követelmények, részletes mintajellemzők a III. melléklettel összhangban, az almintákat is beleértve, közös adatgyűjtési időszakok, a szerkesztésre és beszámításra, a súlyozásra, a becslésre és a varianciabecslésre vonatkozó közös standardok;

f) az összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságát biztosító módszertan, amely kellően indokolt esetekben a kérdések sorrendjét meghatározó folyamatábrákat is magában foglalhat annak érdekében, hogy szükség esetén teljesíteni lehessen azt a közös célt, hogy a "Munkaerő" tárgykörben nagymértékben összehasonlítható foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok álljanak rendelkezésre.

(2) Ha a részletek egyszerre több adatállományra vonatkoznak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az adatállományok alábbi technikai jellemzőinek a meghatározásához:

a) a változók leírása;

b) a statisztikai osztályozások;

c) a statisztikai sokaságok és a megfigyelési egységek pontos jellemzői.

(3) A Bizottság a "Munkaerő" tárgykörrel kapcsolatos, havi munkanélküliségi adatállományok vonatkozásában végrehajtási jogi aktusokat fogad el a továbbítandó idősorok változóinak, hosszának, minőségi követelményeinek és részletessége mértékének a leírása céljából.

(4) Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat legalább 12 hónappal az adatgyűjtési időszak kezdete előtt kell elfogadni, az "Információs és kommunikációs technológiák használata" tárgykör kivételével, amely esetében a végrehajtási jogi aktusokat legalább hat hónappal az adatgyűjtési időszak kezdete előtt kell elfogadni.

8. cikk

Információtovábbítási formátumok

(1) A tagállamoktól származó információk Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításának megkönnyítése érdekében technikai formátumokat kell bevezetni, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikákkal kapcsolatos minőségirányítás és folyamatdokumentálás támogatása céljából.

(2) A technikai formátumoknak statisztikai fogalmakra, folyamatokra és termékekre kell kiterjedniük, az adatokat és metaadatokat is beleértve.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett technikai formátumok meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktusokat legalább 12 hónappal az adatgyűjtési időszak kezdete előtt kell elfogadni, az "Információs és kommunikációs technológiák használata" tárgykör kivételével, amely esetében a végrehajtási jogi aktusokat legalább hat hónappal az adatgyűjtési időszak kezdete előtt kell elfogadni.

9. cikk

Adatforrások és módszerek

(1) A tagállamok az 1. cikkben említett adatokat az alábbi források egyikének vagy azok kombinációjának felhasználásával biztosítják a Bizottság (Eurostat) részére, feltéve hogy azok megfelelnek a 13. cikkben előírt minőségi követelményeknek:

a) a válaszadók által közvetlenül szolgáltatott információk;

b) közigazgatási nyilvántartások és más adatforrások, módszerek vagy innovatív megközelítések, amennyiben olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók és megfelelnek az e rendeletben meghatározott vonatkozó sajátos követelményeknek.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett módszerek a területi sokféleség figyelembevételére hivatott, kis területeket érintő becsléseket is magukban foglalhatnak, amennyiben azok teljesítik a II. mellékletben meghatározott pontossági követelményeket.

(2) A tagállamok a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban megküldik a Bizottságnak (az Eurostatnak) a felhasznált forrásokra és módszerekre vonatkozó részletes információkat.

10. cikk

Az adatállományok gyűjtésének gyakorisága

A tagállamok az 1. cikkben említett adatokat a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal gyűjtik.

11. cikk

Adattovábbítás és határidők

(1) A tagállamok az 1. cikkben említett adatokat az V. melléklettel összhangban továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére.

(2) A tagállamok - biztonságos átviteli csatornákon keresztül - minden adatállomány tekintetében megküldik a Bizottságnak (az Eurostatnak) a közvetlen azonosítót nem tartalmazó, előzetesen ellenőrzött mikroadatokat.

(3) A havi munkanélküliségi statisztikák összeállításához előzetesen ellenőrzött összesített adatokat kell továbbítani.

(4) A tagállamok az e rendelettel összhangban végzett adatgyűjtést és -továbbítást 2021-től kezdik meg.

(5) A Bizottság (Eurostat) az összesített adatokat a tagállamokkal együttműködésben, felhasználóbarát módon a lehető leghamarabb, de legkésőbb a továbbítási határidőtől számított 6 hónapon belül (az éves és az évközi adatgyűjtések esetében), illetve 12 hónapon belül (az egyéb adatgyűjtések esetében) közzéteszi a Bizottság (Eurostat) honlapján, kivéve a megfelelően indokolt eseteket.

12. cikk

Mintavételi keretek

(1) Az e rendelet alapján gyűjtött adatoknak olyan, nemzeti szinten létrehozott mintavételi keretekből származó reprezentatív mintákon kell alapulniuk, amelyek lehetővé teszik személyek vagy háztartások véletlenszerű kiválasztását a kiválasztás ismert valószínűsége alapján. A mintavételi keret esetében törekedni kell arra, hogy az beazonosítsa és - a lefedettségre vonatkozó szokásos megengedett hibahatáron belül - kimerítően lefedje a célsokaságot, és a keretet rendszeresen frissíteni kell. A mintavételi keretnek tartalmaznia kell a mintavételi tervhez szükséges valamennyi, például a rétegzésre vonatkozó és a személyekkel vagy háztartásokkal való kapcsolatfelvételhez szükséges információt. A mintavételi keretnek azokat az információkat is tartalmaznia kell, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személyeket más közigazgatási nyilvántartásokhoz hozzárendeljék, amennyiben az ilyen egyéb nyilvántartásokhoz történő hozzárendelés szükséges és arányos, és amennyiben ezt kifejezetten engedélyezi az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog, amelynek hatálya alá a 2016/679/EU rendelet szerint meghatározott adatkezelő tartozik, és amely az érintettek jogait, szabadságait és jogos érdekeit védő megfelelő intézkedéseket is meghatároz.

(2) Amennyiben ilyen mintavételi keret nem áll rendelkezésre az adott tagállamban, az alábbi kritériumoknak megfelelő egyéb mintavételi kereteket kell alkalmazni. Ezen egyéb mintavételi kereteket illetően követelmény, hogy azok:

a) meghatározzák a mintavételi egységeket, amelyek lehetnek személyek, háztartások, lakások vagy lakcímek;

b) alkalmasak legyenek a kiválasztás valószínűségének biztosítására;

c) rendszeresen frissítésre kerüljenek.

Az "Időfelhasználás" és a "Fogyasztás" tárgykörben kivételes és kellően indokolt esetekben - minőségi okokból - egyéb mintavételi módszerek is alkalmazhatók, így például a kvótás mintavétel.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a mintavételi keretekre vonatkozó egységes feltételek - különösen a minimumkövetelmények - meghatározása érdekében, a lefedettségre vonatkozó szokásos megengedett hibahatárt is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Minőség

(1) A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi kritériumokat kell alkalmazni.

(3) A Bizottság (Eurostat) értékeli az előírásokkal kapcsolatos metaadatok, a továbbított adatok és a mintavételi keretek minőségét, arra is figyelmet fordítva, hogy azokat a Bizottság (Eurostat) honlapján felhasználóbarát módon tegye közzé.

(4) Az e cikk (3) bekezdése alkalmazásában a tagállamok a 11. cikkben felsorolt adatok és mikroadatok tekintetében továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az alábbiakat:

a) az alkalmazott módszertant - ideértve a 9. cikkben említett adatforrásokat és módszereket is -, valamint azt ismertető metaadatok, hogy az e rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b) az alkalmazott mintavételi keretekre vonatkozóan e rendeletben előírt minimumkövetelmények teljesítésére - a mintavételi keretek kialakítását és aktualizálását is beleértve - vonatkozó információk;

c) információk az adatgyűjtés által el nem ért részsokaságokról.

(5) A tagállamok a metaadatokat és a (4) bekezdésben meghatározott információkat az adatok és mikroadatok továbbítására előírt határidő leteltét követő három hónapon belül továbbítják. Az említett kiegészítő információkat olyan minőségjelentések formájában kell megadni, amelyekből kitűnik különösen az, hogy a továbbított adatok és mikroadatok, valamint metaadatok és információk miként felelnek meg a minőségi követelményeknek. A Bizottság (Eurostat) a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban nyilvánosságra hozza a szóban forgó információkat.

(6) A Bizottság minőségjelentések szabályait és tartalmát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek a pontossági követelmények betartásának értékeléséhez használandó módszerrel kapcsolatos javaslatokat is tartalmazhatnak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet, illetve -költséget a tagállamokra.

(7) A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos olyan változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét.

(8) A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő pontosítást megadnak.

14. cikk

Megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok

(1) E rendelet célkitűzéseit tiszteletben tartva, valamint az adatállományok és a társadalomstatisztikai mutatók javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) szükség esetén megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat végez, amelyekben a tagállamok részt vehetnek.

A tagállamok a Bizottsággal (Eurostat) együtt biztosítják az említett tanulmányok uniós szintű reprezentativitását. A tanulmányok céljául az alternatív módszertanoknak a technológiai fejlődés figyelembevételével való értékelését és fejlesztését kell kitűzni, különösen a következők érdekében:

a) az adatállományok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása;

b) az adatgyűjtések lefedettségének kiterjesztése a nem magánháztartásokban élő személyekre, vagy nehezen elérhető részsokaságokra;

c) olyan technikák kidolgozása, értékelése és végrehajtása, amelyek lehetővé teszik a területi sokféleség jobb lefedését a NUTS2 szintjén és helyi szinten;

d) a lakóhelyüket egy másik országba áttevő polgárok nyomon követése a statisztikákban;

e) új részletes témák kidolgozása és tesztelése az adatgyűjtéshez;

f) hozzájárulás az "Időfelhasználás" és a "Fogyasztás" tárgykör korszerűsítéséhez, a fogyasztás mennyiségi adatait is beleértve;

g) új módszerek feltárása és alkalmazása a felhasználói igényekre való reagálás javítása érdekében;

h) az adatgyűjtésnek és az egyéb adatforrások alkalmazásának a fokozottabb integrálása; valamint

i) a tagállamok által végzett adatgyűjtés hatékonyságának növelése és az adatgyűjtési eszközök javítása a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében.

A Bizottság (Eurostat) a 16. cikkel összhangban megfelelő finanszírozást biztosít a megvalósíthatósági vagy kísérleti tanulmányokat elkészítő tagállamok számára.

(2) A Bizottság (Eurostat) adott esetben felkéri az ESR keretén kívüli európai társadalmi felméréseket készítő uniós ügynökségeket, hogy szakértelmükkel járuljanak hozzá új mutatók kidolgozásához és a IV. mellékletben említett vagy az ESR érdeklődésére a későbbiekben számot tartó témákban kísérleti adatok gyűjtéséhez.

(3) A Bizottság (Eurostat) az (1) bekezdésben említett megvalósíthatósági vagy kísérleti tanulmányok eredményeit a tagállamokkal és az adatállományok főbb felhasználóival együttműködve értékeli.

15. cikk

Tudományos célú hozzáférés bizalmas adatokhoz

A Bizottság (Eurostat) - tudományos célból és az 557/2013/EU rendeletben megállapított feltételekkel - a helyiségeiben hozzáférést biztosíthat bizalmas adatokhoz és a 3. cikkben említett tárgykörökben az adatállományokból származó anonimizált mikroadat állományokat hozhat nyilvánosságra.

16. cikk

Finanszírozás

(1) E rendelet végrehajtása céljából az Unió támogatást nyújt a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a) az e rendelet szerinti statisztikákhoz szükséges adatgyűjtés, adatgyűjtési módszerek, mintavételi keretek és adatkezelés fejlesztése és/vagy végzése valamint időszerűségének javítása az adatgyűjtés első négy éve során az e rendelettel szabályozott minden egyes tárgykör vonatkozásában;

b) az e rendelet szerinti statisztikákhoz szükséges módszertanok kidolgozása, ezen belül a tagállamok részvétele a 14. cikk szerinti reprezentatív megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokban;

c) a IV. mellékletben foglaltak szerint a felhasználók által igényelt eseti tárgyú statisztikák, valamint először használt új és kiigazított változók és jellemzők gyűjtése és összeállítása.

Amennyiben ez a rendelet olyan feladatokat ruház nemzeti statisztikai hivatalokra és egyéb nemzeti hatóságokra, amelyeket azok korábban nem végeztek, az Uniónak elegendő pénzügyi forrást kell biztosítania számukra a szóban forgó feladatok elvégzésének céljára. A pénzügyi forrásokat az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos fejlemények tükrében újra kell majd értékelni.

(2) A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti, az e cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtása a 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 7. cikkével, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 6. cikkével, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 58. cikkével, a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 5. cikkével, illetve az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 6. cikkével összhangban történik.

(3) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (7) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2019. november 3-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (7) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (7) bekezdésének, a 4. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

19. cikk

Eltérések és engedélyek

(1) Ha e rendeletnek vagy az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási jogi aktusoknak az alkalmazása egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet. Biztosítani kell a tagállami adatok összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges - reprezentatív és megbízható - európai összesített adatok, köztük a kiemelt mutatók kellő időben történő kiszámítását. Az ilyen eltéréseket nem lehet a (3) és a (4) bekezdésben említett engedélyek indokolásával azonos indokok alapján megadni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eltérés annak az időszaknak a végén, amelyre azt engedélyezték, elegendő bizonyíték alapján továbbra is indokolt, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján újabb, legfeljebb két évre szóló eltérést engedélyezhet.

(3) Amennyiben valamely tagállam a szükséges adatállományt az e rendeletben vagy az annak megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban meghatározottaktól eltérő módszerekkel tudja csak előállítani, a Bizottság kivételesen, legfeljebb ötéves időszakra, végrehajtási jogi aktus útján engedélyezheti ilyen eltérő módszerek alkalmazását. Az ilyen engedélyeket nem lehet az (1) vagy a (2) bekezdésben említett eltérések indokolásával azonos indokok alapján megadni.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti engedélyezés annak az időszaknak a végén, amelyre azt megadták, elegendő bizonyíték alapján még mindig indokolt, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb három évre további engedélyt adhat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett eltérés vagy engedélyezés céljából, a tagállamok 2020. február 4-ig, az érintett felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónapon belül vagy annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal, amelyre az aktuális eltérés engedélyezve volt vagy az engedély szólt, megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A (3) és (4) bekezdés szerinti engedély kérésekor az érintett tagállam részletesen ismerteti az alkalmazott módszereket, és bemutatja, hogy azok összehasonlítható eredményekhez vezetnek.

(6) A Bizottság az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.

20. cikk

A 808/2004/EK rendelet módosításai

A 808/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A statisztikákat a melléklettel összhangban kell csoportosítani."

2. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"4. cikk

Terület

Ez a rendelet a mellékletben meghatározottak szerinti »Vállalkozások és az információs társadalom« területre terjed ki."

3. A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A mellékletben meghatározott terület végrehajtására vonatkozó intézkedések magukban foglalják a tárgykörök és változóik kiválasztását és leírását, kiigazítását és módosítását, a lefedettséget, a referencia-időszakot és a változók bontását, az adatok rendelkezésre bocsátásának időszakosságát és ütemtervét, valamint az eredmények továbbításának határidejét."

4. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) az "I. melléklet" címsor helyébe a "Melléklet" szó lép, az "1. Modul: Vállalkozások és az információs társadalom" cím helyébe pedig a "»Vállalkozások és az információs társadalom« terület" cím lép;

b) az 1. és 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. Célok

Az e területen végzett adatgyűjtés célja a vállalatokra és az információs társadalomra vonatkozó statisztikák időben történő rendelkezésre bocsátása. Ez az adatgyűjtés a lefedettségre, az időszakra és rendszerességre, az érintett tárgykörökre, az adatszolgáltatás bontásaira és típusára, valamint a szükséges próbafelvételekre vagy megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó követelményekhez biztosít keretrendszert.

2. Lefedettség

Ez a terület az Európai Közösségben végzett gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának (NACE REV. 2) C-N. és R. nemzetgazdasági ágán, valamint a 95. ágazaton belüli gazdasági tevékenységekre vonatkozik.".

5. A II. mellékletet el kell hagyni.

21. cikk

A 452/2008/EK rendelet módosításai

A 452/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: "3. cikk Területek E rendelet két területen alkalmazandó a statisztikák előállítására: a) az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában; b) a 2. terület az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikákat foglalja magában, így a humántőkével, az oktatás társadalmi és gazdasági előnyeivel kapcsolatos statisztikákat, amelyekre az 1. terület, illetve az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet* nem terjed ki. *Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261 I., 2019.10.14., 1. o.)." E területeken a statisztikákat a melléklettel összhangban kell előállítani.

2. A 4. cikk (1) bekezdésében az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

‘a) az 1. területen a tagállamok rendszeres, az előírt határidőkön belüli adatszolgáltatása az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák tekintetében;

b) egyéb statisztikai információs rendszerek és felmérések alkalmazása annak érdekében, hogy az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatosan további, a 2. területnek megfelelő statisztikai változók és mutatók álljanak rendelkezésre;'

3. A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: ‘(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor figyelembe kell venni az alábbiakat: a) mindkét terület vonatkozásában az oktatási intézményekre és az egyénekre háruló potenciális teher; b) mindkét terület vonatkozásában a 4. cikk (3) bekezdésében említett kísérleti tanulmányok eredményei; c) az 1. terület vonatkozásában az UIS, az OECD és a Bizottság (Eurostat) között létrejött, a koncepciókat, a fogalommeghatározásokat, a gyűjtendő adatok formátumát, az adatkezelést, az eredmények továbbításának gyakoriságát és határidejét érintő legújabb megállapodások; d) a 2. terület vonatkozásában valamennyi meglévő adatforrás teljes körű vizsgálatát követően a meglévő közösségi adatforrások elérhetősége, megfelelősége és jogi háttere.'

4. A melléklet a következőképpen módosul:

a) a "2. terület: A felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele" című részt el kell hagyni;

b) a "3. terület: Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák" című rész a következőképpen módosul:

i. a cím helyébe a következő szöveg lép:

"2. terület: Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák";

ii. az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. Cél

Ezen adatgyűjtés célja, hogy további összehasonlítható adatokat biztosítson az oktatásról és az egész életen át tartó tanulásról annak érdekében, hogy támogassa azokat a közösségi szintű konkrét politikákat, amelyekre nem terjed ki az 1. terület.".

22. cikk

Az 1338/2008/EK rendelet módosításai

Az 1338/2008/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1. A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) Hatály

E terület egyrészt az egészségi állapotra és az egészséget meghatározó tényezőkre vonatkozó, önértékelésen alapuló és lakossági felmérésekből összeállított statisztikákra - a háztartásokra és a személyekre vonatkozó, az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletben* említett adatgyűjtésekből származó statisztikák kivételével -, másrészt pedig közigazgatási források segítségével készített egyéb, például a morbiditásra vagy a balesetekre és sérülésekre vonatkozó statisztikákra terjed ki. Az e területre vonatkozó statisztikákba az előzetes kísérleti tanulmányok sikerétől függően adott esetben és ad hoc módon, megfelelő időközönként intézetekben élő személyeket, valamint a legfeljebb 14 éves korú gyermekeket is be kell vonni. *Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261 I., 2019.10.14., 1. o.)."

2. 2.A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) Adatszolgáltatási tárgyidőszakok, időközök és határidők

Az adatszolgáltatásra vonatkozó első tárgyévvel, időközzel és határidővel kapcsolatos intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni."

3. A d) pont harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"A vizsgálattal egybekötött egészségfelmérés végrehajtása e rendelet keretében nem kötelező. A felmérési modulok esetében az adatfelvétel átlagos hossza háztartásonként nem haladhatja meg a 20 percet.".

23. cikk

Átmeneti rendelkezések a végrehajtási intézkedések meghozatalához

A 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK rendeletben foglalt rendelkezések alapján, 2021. január 1. előtt elfogadott végrehajtási intézkedések lejártukig, felváltásukig, illetve hatályon kívül helyezésükig továbbra is alkalmazandók.

Az adatok és metaadatok - köztük a minőségjelentések - továbbítására az említett rendeletekben előírt követelmények továbbra is alkalmazandók azon referencia-időszakok tekintetében, amelyek részben vagy teljesen a 2021. január 1. előtti időszakra esnek.

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 577/98/EK és az 1177/2003/EK rendelet 2020. december 31-én hatályát veszti, ami nem érinti az adatok és metaadatok, köztük a minőségjelentések azon referencia-időszakok tekintetében történő továbbítására vonatkozóan az említett rendeletekben előírt kötelezettségeket, amelyek részben vagy teljesen az említett dátum előtti időszakra esne

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

25. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 3. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott tárgykörök vonatkozásában azonban a rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 10-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. október 7-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1260/2013/EU rendelete (2013. november 20.) az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).

(5) A Bizottság 557/2013/EU rendelete (2013. június 17.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2013.6.18. 16. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(14) A Tanács 577/98/EK rendelete (1998. március 9.) a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2003/EK rendelete (2003. június 16.) a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 143., 2004.4.30., 49. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 452/2008/EK rendelete (2008. április 23.) az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (HL L 145., 2008.6.4., 227. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete (2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK RENDELETE (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 12.1.2001., 1. o.).

(20) HL C 87., 2017.3.21., 1. o.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013-2017) (HL L 39., 2019.2.9., 12. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014-2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/825 rendelete (2017. május 17.) a strukturálisreform-támogató program 2017-2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 129., 2017.5.19., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Feldolgozandó témák

II. MELLÉKLET

Pontossági követelmények

1. A pontossági követelmények valamennyi adatállomány esetében standard hibák formájában kerülnek kifejezésre, és a tényleges becslések, valamint egy ország vagy egy NUTS 2 régió statisztikai populációja méretének folyamatos függvényeiként határozandók meg.

2. Adott becslés becsült standard hibája nem lehet nagyobb az alábbi összegnél:

3. Az f(N) függvény meghatározása: f(N)=a√N+b

4. A következő N, a és b paraméterértékeket kell alkalmazni:

5. Amennyiben az országok a fentiekben kifejezett paraméterek alapján negatív f(N) értékeket érnek el, mentesülnek a megfelelő követelmény alól.

6. Az egyes NUTS 2 régiókban a becsült munkanélküliségnek a 15 és 74 év közötti népességhez viszonyított aránya tekintetében az f(N) függvény az alábbiak szerint határozandó meg:

7. Az egyes NUTS 2 régiókban a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők becsült aránya tekintetében az említett a követelmények nem kötelezőek a 0,500 milliónál kevesebb lakosú NUTS 2 régiók esetében, feltéve, hogy a megfelelő NUTS 1 régió megfelel ennek a követelménynek. A 100 000 lakosnál kevesebb lakosú NUTS 1 régiók mentesülnek e követelmény alól.

8. Az "Időfelhasználás" és a "Fogyasztás" tárgykör tekintetében a pontossági követelmények teljesíthetők legfeljebb három egymást követő évre vonatkozó mikroadatok kombinálásával. Az említett tárgykörök esetében a pontosság releváns alternatív módszerekkel is megbecsülhető és értékelhető.

III. MELLÉKLET

Mintajellemzők

1. A "Munkaerő" tárgykör mintajellemzői: A 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának sérelme nélkül az adatokat a teljes mintára vonatkozóan meg kell adni.

a) a referencia-negyedévre (az egymást követő referenciahetek összességére) vonatkozó nemzeti mintát egységesen kell elosztani a negyedév valamennyi hetére. A referencia-negyedévre vonatkozó mintát (minden egyes NUTS 2 régióban) a 3 hónapon belül az egyes hónapokban lévő hetek számával arányosan kell elosztani;

b) a mintának egy éven belüli rotációs rendszerűnek kell lennie. 20%-os minimális mintaátfedést kell mutatnia az egymást követő évek azonos negyedévei között és 50%-os minimális mintaátfedést az egymást követő negyedévek között, a lemorzsolódás (attríció) figyelembevétele nélkül.

2. A "Jövedelem és életkörülmények" tárgykör mintajellemzői:

a) a mintára vonatkozóan legalább négyéves rotációs rendszert kell alkalmazni. Ha a tagállam ezt lehetségesnek ítéli meg, a mintára vonatkozóan hat- vagy annál több éves rotációs rendszert kell alkalmaznia;

b) a mintát - az attríció figyelembevétele nélkül - egyenletesen kell elosztani a rotációs rendszer évei között, kivéve a minta méretváltozásainak időszakát.

3. Az "Időfelhasználás" tárgykör mintajellemzői: a mintaegységekre megállapított jelentési időszakok:

a) egy egymást követő tizenkét hónapból álló időszakra osztandók el,

b) magában foglalják a munkaszüneti napokat is,

c) véletlenszerű mintavételezésen alapulnak.

4. A "Fogyasztás" tárgykör mintajellemzői: a mintával fedett egységekre megállapított jelentési időszakokat egy egymást követő tizenkét hónapból álló időszakra kell elosztani.

IV. MELLÉKLET

Az adatgyűjtés gyakorisága

1. A "Munkaerő" tárgykör tekintetében az adatállományokat negyedévente, évente, kétévente és nyolcévente kell gyűjteni. Az eseti tárgyakkal kapcsolatos változók tekintetében négyévente kell adatokat gyűjteni.

2. A "Jövedelem és életkörülmények" tárgykör tekintetében az adatállományokat évente, háromévente és hatévente kell gyűjteni. Az eseti témákkal kapcsolatos változók tekintetében kétévente kell adatokat gyűjteni.

3. Az "Egészség" tárgykör tekintetében hatévente kell adatokat gyűjteni.

4. Az "Oktatás és képzés" tárgykör tekintetében hatévente kell adatokat gyűjteni.

5. Az "Információs és kommunikációs technológiák használata" tárgykör tekintetében évente kell adatokat gyűjteni.

6. Az "Időfelhasználás" tárgykör tekintetében tízévente kell adatokat gyűjteni.

7. A "Fogyasztás" tárgykör tekintetében ötévente kell adatokat gyűjteni.

8. Annak elkerülése érdekében, hogy egyes adatgyűjtési időszakokban túlságosan sokféle adatot kelljen begyűjteni, a 4. cikk szerinti többéves gördülő tervben az e melléklet 3., 4., 6. és 7. pontjában említett tárgyköröket illetően adott esetben legfeljebb egy évvel el lehet térni a megadott adatgyűjtési időszakoktól.

V. MELLÉKLET

Adattovábbítási határidők

A tagállamok a szükséges adatokat az e mellékletben meghatározott határidőkkel összhangban továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére.

1. A "Munkaerő" tárgykör tekintetében:

1) a tagállamok továbbítják a közvetlen azonosítók nélküli, előzetesen ellenőrzött mikroadatokat az alábbi kétlépcsős eljárásban: Amennyiben a fenti határidők szombatra vagy vasárnapra esnek, a tényleges határidő a következő hétfő. A "Munkából származó jövedelem" részletes témára vonatkozó adatok a referencia-időszak végétől számított tizenöt hónapon belül továbbíthatók a Bizottságnak (Eurostat).

a) e rendelet végrehajtásának első három évében a 10. cikk (4) bekezdése szerint:

- negyedéves adatok: a referencia-időszak végétől számított tíz héten belül,

- egyéb adatok: a következő év március 31-ig.

b) a végrehajtás negyedik évétől kezdődően a következőképpen:

- negyedéves adatok: a referencia-időszak végétől számított nyolc héten belül,

- rendszeresen továbbított egyéb adatok: a következő év március 15-ig,

- eseti témákra vonatkozó egyéb adatok: a következő év március 31-ig.

2) A tagállamok havi munkanélküliségi statisztikák összeállítása céljából összesített eredményeket az esetnek megfelelően a referencia-hónapot vagy a naptári hónapot követő 25 napon belül továbbítják. Ha az adatokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározásaival összhangban továbbítják, ez a határidő 27 napra meghosszabbítható.

2. A "Jövedelem és életkörülmények" tárgykör tekintetében a tagállamok a közvetlen azonosítók nélküli, előzetesen ellenőrzött mikroadatokat a következő határidőkkel összhangban továbbítják:

a) az N. évi adatgyűjtésre vonatkozó változók tekintetében az N. év végéig, kivételes esetekben azonban a jövedelemre vonatkozó ideiglenes mikroadatok az N. év végéig, módosított adatok pedig az N+1. év február 28-áig továbbíthatók;

b) az N. évben záruló rotációs rendszer éveire vonatkozó megfigyeléshez kapcsolódó változók tekintetében a továbbítás határideje az N+1. év október 31-e.

3. Az "Egészség" tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítók nélküli mikroadatokat a nemzeti adatgyűjtési időszak végét követő kilenc hónapon belül továbbítják.

4. Az "Oktatás és képzés" tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítók nélküli mikroadatokat a nemzeti adatgyűjtési időszak végét követő hat hónapon belül továbbítják.

5. Az "Információs és kommunikációs technológiák használata" tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítók nélküli mikroadatokat az N. vizsgálati év október 5-éig továbbítják.

6. Az "Időfelhasználás" tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítók nélküli mikroadatokat a terepmunka befejezését követő tizenöt hónapon belül továbbítják.

7. A "Fogyasztás" tárgykör tekintetében a tagállamok az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítók nélküli mikroadatokat az adatgyűjtésre meghatározott referenciaév végét követő tizenöt hónapon belül továbbítják.