13/2011. (XI. 10.) ONYF utasítás

egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú utasítások módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörömben és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakmai irányítói jogkörében eljárva, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése, valamint a 2/A. § (2) bekezdésében foglalt kijelölés alapján, a 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésére és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-i) pontjára figyelemmel - az alábbi utasítást adom ki:

1. A NYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI SZERVEK NYUGELLÁTÁSI SZAKTERÜLETÉNEK ÜGYVITELI ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 39/2009. ONYF UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA

1. § A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek nyugellátási szakterületének ügyviteli eljárásáról szóló 39/2009. ONYF utasítás (a továbbiakban: NYUT) "1. Általános rendelkezések" fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Általános rendelkezések

Az utasítás hatálya

- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (a továbbiakban: ONYF), továbbá

- az ONYF központi igazgatási szerveire: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra (a továbbiakban: NYUFIG) és a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságra (a továbbiakban: KNYI), valamint

- a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveire (a továbbiakban: igazgatóság) terjed ki. (Ahol az utasítás hatálya a központi igazgatási szervekre és az igazgatóságokra is kiterjed, a továbbiakban együtt: igazgatási szervek.)

Az utasításban meghatározott ügyviteli eljárás rendjének kialakításáért, valamint a céloknak és a követelményeknek megfelelő hatékony működtetéséért a központi igazgatási szervek és az igazgatóságok vezetői, továbbá az ONYF Jogorvoslati Főosztályának és a Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztályának vezetői felelősek.

A munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében folyamatosan vizsgálni kell az igényelbírálás, illetve a folyósítás jogszerűségét és az eljárási utasításban előírtak betartását.

A felelősségi szabályok alkalmazásáról, a visszafizetési és megtérítési igények érvényesítésének eljárási rendjéről, a nyugdíjbiztosítással összefüggő perviteli feladatok ellátásáról, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek késedelmi kamattal kapcsolatos eljárásáról, a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátásának ügyviteli eljárásáról, a Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága területi szakellenőrzési feladatainak ellátásáról, a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodások ügyviteli eljárásáról, továbbá az elektronikus ügyintézés eljárási szabályairól külön utasítás rendelkezik.

A NYUGDMEG-rendszer és a KELEN-rendszer használata tekintetében a Képes Kezelési Útmutatóban, illetve a Felhasználói Kézikönyvben, az LN Nyomtatvány-adatbázis tekintetében az annak kezelésére vonatkozó kézikönyvben foglaltak az irányadóak."

2. § A NYUT "1.1. Hatáskör" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1. Hatáskör

Az igazgatási szervek hatáskörébe a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.), valamint a külön jogszabályokban meghatározott nyugellátások és egyéb, rendszeres pénzellátások iránti igények elbírálása, folyósítása, továbbá az ellátásra való jogosultság fennállásának vizsgálata tartozik.

A hivatásos szolgálatot teljesítők és hozzátartozóik igényének elbírálása - jogszabály rendelkezése alapján - az alábbi szervek hatáskörébe tartozik:

- a Magyar Honvédség esetén: a Honvédelmi Minisztérium,

- rendvédelmi szervek, vagyis az Országos Rendőr-főkapitányság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közül a Magyar Köztársaság Alkotmányvédelmi Hivatala és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetén: a KNYI,

- a Magyar Köztársaság Információs Hivatala esetén: a Hivatal.

A rendvédelmi szervektől és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól nyugdíjba vonultak jogán előterjesztett hozzátartozói nyugdíjigények elbírálása a NYUFIG hatáskörébe tartozik.

A volt munkásőr szolgálati nyugdíjast a 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet 41. §-a alapján esetleg megillető utólagos nyugdíjkiegészítés megállapítása a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf. 50l.896/2006/2. számú végzése alapján az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatóság hatáskörébe tartozik. A lakóhely szerint illetékes igazgatóság köteles elbírálni

- a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint járó ellátásra jogosultságot, ha a kérelmező utoljára a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos vagy szerződéses állományú tagja volt, és az igény elbírálása nem tartozik a KNYI kizárólagos hatáskörébe, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) rendelkezései alapján nyugellátásra nem jogosult,

- a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt, ha a jogszerző korábban fegyveres szervnél teljesített szolgálatot, de a halála időpontjában a Hjt. rendelkezései alapján nyugdíjra jogosultságot nem szerzett,

- a Tny. 22/A. §-a szerinti növelésre vonatkozó kérelmet, ha az igénylő "civil" foglalkozású szolgálati nyugdíjas, ideértve azt az esetet is, ha a szolgálati nyugdíjast "civil foglalkozásúként" valamelyik fegyveres szerv alkalmazta (a Honvédelmi Minisztérium nyugdíj-megállapító szervének hatáskörébe azon kérelmek elbírálása tartozik, ahol a nyugdíjas hivatásos testületi tagként volt foglalkoztatva),

- a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény hatálya alá tartozó ösztöndíjas hallgató baleseti járadék, rokkantsági nyugdíj és baleseti rokkantsági nyugdíj igényét, valamint az ösztöndíjas hallgató jogán alapuló hozzátartozói igényeket.

A nemzeti szabályok alkalmazásával kell az igényt a lakóhely szerinti igazgatóságnak elbírálnia, ha az igénylő/jogszerző magyarországi lakóhellyel rendelkezik (rendelkezett) és

- nem EU/EGT-tagállamban, Svájcban vagy egyezményben részes országban, hanem ún. harmadik országban (pl. USA, Kína, Ausztrália, Izrael) szerzett szolgálati időt, vagy

- EU/EGT-tagállamban, Svájcban vagy egyezményben részes országban a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásának ügyviteli szabályzatában meghatározott szervek valamelyikében dolgozott, vagy

- EU/EGT-tagállamban, Svájcban vagy egyezményben részes országban, de a nemzetek feletti nemzetközi szerveknél (pl. ENSZ, NATO, ILO) szerzett szolgálati időt, vagy

- az EU szerződéses személyzetének tagjaként az 1408/71/EGK rendelet 16. cikk (3) bekezdésében, illetve a 883/2004 EK rendelet 15. cikkében foglaltaknak megfelelően a magyar jogot választotta alkalmazandó jogként, vagy

- a magyar szolgálati időn túl kizárólag a 259/68/EGK rendelet hatálya alá tartozó EU-intézményeknél szerzett szolgálati időt.

Nemzetközi vonatkozású ügynek kell az igényt tekinteni, ha az ügyfél jelzi, hogy a magyar szolgálati időn túl EU/EGT-tagállamban, Svájcban vagy egyezményben részes országban is szerzett szolgálati vagy biztosítási időt, illetve az igénylő nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel.

Ha az ügy nemzetközi jellege egyértelműen nem állapítható meg, akkor az igényt a KNYI-hez kell áttenni. A KNYI nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kizárólagos feladatai

a) Nemzetközi jogintézménnyel érintett saját jogú nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyek, a külföldön élő vagy tartózkodó személyek saját jogú nyugellátásának megállapításával kapcsolatos hatósági ügyek, a fegyveres szervek tagjai saját jogú nyugellátásának megállapításával kapcsolatos hatósági ügyek elbírálása első fokon, továbbá "A NYUFIG nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kizárólagos feladatai" a) pontjában szereplő hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyek elbírálása első fokon;

b) a szolgálati idő igazolása a nemzetközi jogintézmények alkalmazásában;

c) a szociális járadékokra való jogosultság vizsgálatához szükséges adategyeztetés a külföldi illetékes intézményekkel;

d) a nyugellátás megállapítása iránti igény elbírálása, ha a magyar-szovjet egyezmény hatálya alá tartozó államban fegyveres testület tagja részére nyugellátást állapítottak meg, és áttelepülését követően Magyarországon fegyveres testület tagjaként szolgálati időt nem szerzett;

e) a lakóhely/tartózkodási hely külföldre történő áthelyezése miatt a NYUFIG által megszüntetett, és előzőleg rokkantság címén megállapított ellátások (rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, hozzátartozói nyugellátások) újbóli megállapítására vonatkozó igények elbírálása, ha a soros orvosi felülvizsgálat a külföldre távozás miatti megszüntetést követő időpontra (igénylő külföldön tartózkodásának idejére) esik (esett);

f) ha az igénylő a magyar és a 259/68/EGK rendelet alapján szerzett szolgálati időn túl más EU/EGT vagy egyezményes országban is szerzett szolgálati időt;

g) határozathozatal a Tny. 22/A. §-a alapján történő nyugdíjnövelésről, ha

- az igénylő a magyar nyugdíj mellett EU/EGT vagy egyezményes országban is rendelkezik megállapított nyugdíjjal, vagy ez utóbbiakban a jogosultság hiánya miatt nem állapítottak meg még ellátást/ellátásrészt,

- az igénylő magyar nyugdíjjal, nyugdíjrésszel nem rendelkezik, hanem kizárólag EU/EGT vagy egyezményes országban állapítottak meg számára ellátást vagy ellátásrészt,

- a külföldi lakóhellyel rendelkező igénylő magyar nyugellátásban részesül.

A NYUFIG nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kizárólagos feladatai

a) Nemzetközi jogintézménnyel érintett nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személyek nyugellátásának megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben a hozzátartozói és baleseti hozzátartozói nyugdíjigények elbírálása első fokon, ha az elhunyt ugyanazon nemzetközi jogintézmény alapján vagy a magyar jogszabályok szerint saját jogú nyugellátásban részesült (ide nem értve a rehabilitációs járadékot), illetve ha az elhunyt jogán ugyanazon nemzetközi jogintézmény alapján vagy a magyar jogszabályok szerint a hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került;

b) "A KNYI nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kizárólagos feladatai" e) pontjában megjelölt okok miatt megszüntetett saját és/vagy hozzátartozói ellátás határozattal történő visszaállítása és folyósítása, amennyiben a nyugdíjas külföldre történő távozását megelőzően már véglegesen rokkant volt;

c) ha a jogszerző a magyar és a 259/68/EGK rendelet alapján szerzett szolgálati időn túl más EU/EGT vagy egyezményes országban is szerzett szolgálati időt;

d) külföldi illetékes intézmény által kért, nyugdíjfolyósításra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése (nemleges válasz esetén is)."

3. § A NYUT "2.1. Ügyfélszolgálati tevékenység" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1. Ügyfélszolgálati tevékenység

A személyesen történő igénybejelentés felvételére és az érintettek tájékoztatása céljából minden igazgatási szerv ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni. Biztosítani kell, hogy az ügyfelek folyamatosan - lehetőleg a hét minden munkanapján - intézhessék ügyeiket az igazgatási szervnél.

Az ügyfélfogadás rendjét, a kihelyezett ügyfélszolgálatok működtetését az igazgatóság vezetője saját hatáskörben a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítja ki, és erről belső szabályzatban rendelkezik.

Az ügyfélszolgálati tevékenység megszervezése és a szakmai feltételek (képzés, továbbképzés, információk folyamatos átadása stb.) biztosítása az igazgatási szerv vezetőjének, illetve az általa kijelölt vezetőnek a felelősségi körébe tartozik.

Törekedni kell az ügyfél kérdéseinek korrekt megválaszolására, problémájának - a lehetőségek szerint teljes körű, helyben történő - megoldására. Ennek során kerülni kell az ügyfél másik igazgatási szervhez irányítását még akkor is, ha ügyében az eljárás más igazgatási szervnél van folyamatban (pl. a határozat már elkészült, de annak foganatosítása folyamatban van, vagy az ügyben másodfokú eljárás folyik). Ilyen esetben az ügyfélszolgálati munkatársnak kell a felvilágosításhoz szükséges információt beszereznie.

Minden igazgatási szervnek lehetősége van a NYUFIG Bázis Ügyviteli Nézegető rendszerének (BÜN) és Millennium adatbázisának használatára, ha az igénybejelentés során vizsgálni kell a folyósítási előzményeket, vagy az igénylő személyes megjelenésekor folyósítással kapcsolatos kérdést tesz fel. A BÜN igazolási funkciójához hozzáféréssel rendelkezők - kizárólag e rendszerben található adatokat felhasználva - a folyósításra vonatkozó igazolást is kiadhatnak.

2.1.1. A nemzetközi igényérvényesítés általános szabályai (az igénybejelentés helye, napja, módja)

A magyarországi lakóhellyel rendelkező és a nemzetközi jogintézmények hatálya alá tartozó személyek nyugdíjigényüket bármely nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél előterjeszthetik, az igénybejelentés átvétele nem utasítható vissza.

- Az igény nemzetközi jogintézmény alapján történő benyújtása esetén az igénybejelentés időpontjának a külföldi igénybejelentés napját kell tekinteni.

- A rokkantsági nyugdíjigény elutasítását követően állapotrosszabbodás címén benyújtott kérelem vonatkozásában, amennyiben a külföldi illetékes intézmény a kérelem továbbítására rendszeresített nyomtatványon az igénybejelentés dátumaként a korábbi igénybejelentés időpontját jelöli meg, az igénybejelentés napjának a megfelelő E nyomtatvány kiállításának dátumát kell tekinteni."

4. § A NYUT "2.2. Igénybejelentés" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.2. Igénybejelentés

Az igényeket az alább felsorolt jelzésű igénybejelentő lapokon, űrlapokon kell előterjeszteni:

- (előrehozott) öregségi nyugdíj, öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, korengedményes öregségi nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, bányásznyugdíj: ONYF. 3515-270. vagy K03,

- (előrehozott) öregségi nyugdíj, öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, korengedményes öregségi nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, bányásznyugdíj, ha az igénylő szolgálati idő elismerési kérelmet vagy nyugdíjigényt már előterjesztett: ONYF. 3515-272/B. vagy K02,

- szolgálati idő elismerési kérelem: ONYF. 3515-271/A. vagy K01,

- özvegyi nyugdíj: ONYF. 3515-275. vagy K08,

- árvaellátás: ONYF. 3515-275/B. vagy K11,

- szülői nyugdíj: ONYF. 3515-276/A. vagy K12,

- baleseti járadék: ONYF. 3515-274. vagy K05,

- baleseti rokkantsági nyugdíj: ONYF. 3515-274. vagy K05 és ONYF. 3515-270/D. vagy K26,

- baleseti özvegyi nyugdíj: ONYF. 3515-274. vagy K24 és ONYF. 3515-275. vagy K08,

- baleseti árvaellátás: ONYF. 3515-274. vagy K24 és ONYF. 3515-275/B. vagy K11,

- baleseti szülői nyugdíj: ONYF. 3515-274. vagy K24 és ONYF. 3515-276/A. vagy K12,

- özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, ha az elhalt nyugdíjas vagy mg. szövetkezeti, mg. szakszövetkezeti, mg. növelt összegű szakszövetkezeti járadékos volt: KET-3300-399. vagy K13, KET-3300-279/1. vagy K14, KET-330-377/2. vagy K23, KET-3300-400/2., továbbá a kivándorolt/külföldön élő özvegyek/szülők esetében a KET-3300-384/2.,

- egészségkárosodáson alapuló ellátás (rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék): ONYF. 3515-270/D. vagy K26.

A saját jogú nyugellátás összegének a Tny. 22/A. §-a alapján történő 0,5 százalékos mértékű növeléséhez rendszeresített űrlap száma: K27. Az elhunyt jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos mértékű növelését a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a KET- 3300-427. számú kérelem (letölthető az ONYF honlapjának Nyomtatványok>További nyomtatványok>Nyugdíjfolyósítás menüpontjából) kitöltésével a NYUFIG-nál kezdeményezheti.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátás megállapításához rendszeresített igénybejelentő lapon vagy űrlapon az ügyfélnek meg kell jelölnie, hogy elsősorban és másodsorban milyen ellátás elbírálását kéri. Amennyiben az igénybejelentés postán érkezik és az igénylő nem jelölt meg konkrét ellátástípust, azt hiánypótlás keretében soron kívül pótoltatni kell.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátás megállapítása iránti igénybejelentő lap mellett az igénylőnek ki kell töltenie, és mellékelnie kell az ONYF. 3515-278. (N16) számú "Nyilatkozat" nyomtatványt, továbbá csatolnia kell:

- az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt ("Orvosi beutaló az NRSZH szakértői bizottságához ." elnevezésű nyomtatvány),

- az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,

- amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) a tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

Ha az igénylő a 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésében felsorolt mellékletek közül valamelyik egészségügyi dokumentációt a hiánypótlásra meghatározott határidőben sem csatolja, a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő megjelenésre - pl.: "Beutaló" hiányában is - kötelezhető.

A nemzetközi nyugellátási igények előterjesztéséhez rendszeresített nyomtatványok az ONYF honlapjának Nemzetközi Ügyek>Nemzetközi nyomtatványok menüpontjából tölthetők le. Ha az igénylő nem az előírt nyomtatványon szeretné a kérelmet előterjeszteni, akkor fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a nemzetközi eljáráshoz szükséges adatokat hiánypótlás útján fogja tőle a KNYI, illetve adott esetben a NYUFIG bekérni, ami az ügyének elhúzódásával járhat.

Ha az igénylő a tájékoztatás ellenére sem a megfelelő nyomtatványon szeretné benyújtani a kérelmét, azt át kell venni tőle és a tájékoztatást jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet az ügyirathoz kell csatolni.

A külföldön élő - valamely nemzetközi jogintézmény hatálya alá nem tartozó - személy öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj igényléséhez az ONYF. 3515-407, özvegyi nyugdíj, árvaellátás igényléséhez az ONYF. 3515-408 számú igénybejelentő lapok kiállítása szükséges.

Az uniós rendeletek hatálya alá tartozó nyugdíjigény esetén az ONYF. 3515-504-től ONYF. 3515-510-ig terjedő számozású nyomtatványok használhatók.

A magyar-jugoszláv, a magyar-szovjet, a magyar-montenegrói és a magyar-bosnyák szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személy nyugdíjigényét az előbbiekben felsorolt, az igény tárgyának megfelelő, nemzeti igénybejelentő lapon kell előterjeszteni. A magyar-szovjet és a magyar-montenegrói egyezményen alapuló igények esetén az erre a célra rendszeresített "Pótlapot" is ki kell tölteni.

A québeci egyezmény esetében a QUÉ/HU 1.1 és 1.2, illetve HU/QUÉ 3 nyomtatvány használható.

A magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó Magyarországon élő személy igényét öregségi, özvegyi és szülői nyugdíjhoz a GE-CAN1 (ISP-5054-00E számú angol, ISP-5054-00F számú francia nyelvű), rokkantsági nyugdíjhoz a GE-CAN1 (DI), gyermekellátási igényhez és saját jogon kért árvaellátáshoz a GE-CAN3 jelzésű igénybejelentéseken kell előterjeszteni. A Kanadában élő személyek saját jogú ellátás igénylését a CA/HU 1.1, hozzátartozói ellátás igénylését pedig a CA/HU 1.2 jelzésű igénybejelentéseken kell előterjeszteni.

A magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó, Magyarországon élő személy öregségi, egészségkárosodáson alapuló, illetve hozzátartozói nyugdíj igénye esetén a nemzeti igénybejelentő lapon kívül a H/Hr 13 számú nyomtatványt is ki kell töltetni az igénylővel.

A magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó, Magyarországon élő személy öregségi, egészségkárosodáson alapuló, illetve hozzátartozói nyugdíj igénye esetén a nemzeti igénybejelentő lapon kívül a HUN-KOR 2. számú nyomtatványt is ki kell töltetni az igénylővel.

A személyi adatok hitelesítésétől - kivéve a nemzetközi jogintézmény hatálya alá tartozó ügyeket, valamint az elektronikus úton érkezett igénybejelentéseket - csak akkor lehet eltekinteni, ha az adatot tartalmazó okmány bekérésére vonatkozó felhívás eredménytelen, azonban a rendelkezésre álló adatokból (nyilvántartás, okmányok stb.) az azonosság kétséget kizáróan megállapítható.

Amennyiben az igénylő elmulasztotta az igénybejelentő lap, űrlap (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) aláírását, az igényként történő iktatást akkor is el kell végezni, és az igénylőt megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felszólítani.

Nemzetközi jogintézmény hatálya alá tartozó ügyben, magyarországi igénybejelentés esetén az igénylőtől kérni kell:

- a külföldi illetékes intézmény nevének és címének közlését, valamint az igénylő biztosítási számát, kivéve a nemzetközi jogintézmény hatálya alá nem tartozó, harmadik országban élő által benyújtott igényeket,

- valamennyi saját, illetve a háztartásában felnevelt gyermek felsorolását és születési anyakönyvi kivonatuk (vagy azok hiteles másolatainak) csatolását.

Az arcképes igazolványokról fénymásolat csak az arcképmás letakarásával készíthető, kivéve a magyar-koreai egyezmény alkalmazásának céljára készített fénymásolatot.

Ha az igénylő valamely okmány hitelesítés nélküli másolatát küldi meg, azt az eljárás során figyelembe venni nem lehet, illetve szükség esetén (pl. külföldi anyakönyvikivonat-másolat, munkakönyvmásolat stb.) hitelesíttetés céljából vissza kell küldeni részére. Magyarországon lakó ügyfelek esetén a hitelesítést bármely nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél el lehet végezni. EU/EGT vagy egyezményes országban élő igénylő esetén az okmányok hitelesítését az adott állam illetékes nyugdíj-biztosítási szervétől kell kérni.

Ha az igénylő harmadik államban rendelkezik lakóhellyel, akkor az okmányok hitelesítésére az alábbi szervek vagy hatóságok jogosultak:

- Magyar Köztársaság külképviseleti szerve,

- közjegyző, bíróság,

- polgármesteri hivatal, közigazgatási szervek, az egészségi állapot vagy szociális helyzet miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodó személyek esetében az intézmény vagy annak orvosa,

- pénzforgalmi szolgáltató,

- külföldi nyugdíj-biztosítási szerv.

Nemzetközi jogintézmények hatálya alá tartozó országok illetékes intézményén keresztül megküldött igénybejelentő lapot/értesítést a külföldi illetékes intézmény hitelesíti. A koordinációs eljárások során a más EU/EGT-országban benyújtott igénybejelentő lap helyett az uniós rendeletek által erre rendszeresített nyomtatványokon történik az adatok közlése és hitelesítése.

Amennyiben az igénybejelentés (akár az illetékes intézményen keresztül, akár közvetlenül az igénylőtől) hitelesítés nélkül érkezik, azt a külföldi illetékes intézménynek, illetve a harmadik országban élő igénylőnek hitelesítés céljából az alábbiak szerint vissza kell küldeni.

Ha az igénylő a beérkezett igénybejelentő lapot hiányosan töltötte ki és/vagy az igényelbíráláshoz szükséges összes adatot, okmányt nem csatolta, ezek pótlására határidő kitűzésével fel kell hívni. A hiánypótlási határidő kitűzésére a 3.6. pontban foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

Ha a nemzetközi jogintézmények hatálya alá tartozó igénylő más EU/EGT vagy egyezményes ország területén rendelkezik lakóhellyel (szokásos tartózkodási hellyel), a hiányzó adatok pótlására elsődlegesen az illetékes külföldi illetékes intézményt kell felkérni. Az adatok az igénylőtől közvetlenül is beszerezhetők, amennyiben ezzel a gyorsabb ügyintézés biztosítható.

Ha a nemzetközi jogintézmény hatálya alá nem tartozó, harmadik országban élő személy igénybejelentése postai úton, hitelesítés nélkül érkezik, akkor az igénylőt megfelelő határidő tűzésével az ügy iktatását követően haladéktalanul fel kell hívni a hiány pótlására. Ha 90 napon belül nem érkezik meg a hitelesített igénybejelentő lap, az átvételt vélelmezni kell, és az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja vagy 31. § (2) bekezdése alapján végzéssel meg kell szüntetni.

A nemzetközi jogintézmények hatálya alá nem tartozó, harmadik országban élő személyek nyugdíjügyében a postai úton érkezett igénybejelentőn a hitelesítés kizárólag az igénylő személyazonosságára és aláírására vonatkozik. A hitelesítést közjegyző vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve végezheti. Ha nem hitelesített igénybejelentő lap érkezik, akkor a fentiek szerint kell eljárni."

5. § A NYUT "3.2. A nyilvántartási okmányok adatainak figyelembevétele, a hiányzó okmányok beszerzésének rendje" pont 11-14. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A 2009. december 31-ét követő szolgálati időre és keresetre vonatkozó adatokat az előadónak kell beszereznie a foglalkoztatótól, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV).

Ezen kívül a NAV megkeresése kizárólag az alábbi esetekben indokolt:

- egyéni vagy társas vállalkozó esetében a járuléktartozás tisztázása érdekében,

- a nyugdíjas, járadékos keresetvizsgálattal érintett ügyében érkezett fellebbezésre tekintettel a Jogorvoslati Főosztályhoz történő átadást megelőzően, ha a fellebbezésben az érintett vitatja a NAV által közölt adat helytállóságát,

- a magánszemélyek 2006. évet megelőző jövedelme beszerzése érdekében (a kontrolladat-szolgáltatásban és/vagy az SZJA bevallásban szereplő munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adatkéréshez az LN Nyomtatvány-adatbázisban hozzáférhető, "A_APEH megkeresés" elnevezésű nyomtatványt kell használni),

- amennyiben a foglalkoztatótól a 2009. december 31-ét követő szolgálati időre és keresetre vonatkozó adatok beszerzése eredménytelen volt (az adatkéréshez az LN Nyomtatvány-adatbázisban hozzáférhető, "A_NAV_II. megkeresés" elnevezésű nyomtatványt kell használni).

Azoknak az okmányoknak a beszerzése, felkutatása iránt is a nyugellátási szakegységnek kell haladéktalanul intézkednie, amelyeket a KELEN-rendszer nem tartalmaz, mert jogszabály nem írta elő, vagy külön megállapodás alapján nem kellett adatszolgáltatást teljesíteni (pl.: 1988 előtti kereseti adatok).

2010. január 1-jét megelőző szolgálati időre és keresetre vonatkozó adatokat a nyugellátási szakegység az igényelbírálás időpontjában működő, "élő" foglalkoztatótól nem szerezhet be. Ilyen esetben a nyilvántartási szakegységet kell felkérni, hogy a foglalkoztatót az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésére felszólítsa."

6. § A NYUT "3.11. Szakmai iránymutatás, állásfoglalás kérése az ONYF-től" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.11. A szakmai irányítást ellátó szerv megkeresése

Ha az igény elbírálása során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntéséhez az ONYF szakmai álláspontjának megismerésére van szükség, illetve felmerül az egységes gyakorlat kialakításának igénye, a tényállás részletes ismertetését, továbbá az igazgatási szerv vezetőjének véleményét, javaslatát tartalmazó felterjesztéssel az iratanyag egyidejű megküldése mellett az ONYF érintett főosztályához kell fordulni.

Az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya jogalkalmazást érintő kérdésben, konkrét ügyben és a jelen utasítás alkalmazásával összefüggően, az ONYF Ügyvitelszervezési és Alkalmazásfejlesztési Főosztálya a NYUGDMEG-rendszer és a KELEN-rendszer, valamint a Nyomtatvány-adatbázis használatára vonatkozó kérdésben, az ONYF Közgazdasági Elemzések Főosztálya pedig statisztikai kérdésben kereshető meg."

7. § A NYUT "3.12. A rendkívüli felülvizsgálat" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.12. A rendkívüli (soron kívüli) felülvizsgálat

Ha olyan tény vagy körülmény jut az igazgatási szerv tudomására, amely alapján valószínűsíthető, hogy az egészségkárosodáson alapuló ellátásban részesülő személy korábban megállapított munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű, az ellátásban részesülő személy felülvizsgálat céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Soron kívüli felülvizsgálat elrendelése az igazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ezeket az ügyeket a NYUGDMEG-rendszer jelenleg nem kezeli, az eljárás lefolytatásához és a döntéshez szükséges nyomtatványok az LN Nyomtatvány-adatbázisban találhatók.

Soron kívüli felülvizsgálat kezdeményezésére elsősorban akkor kerülhet sor, ha (egészségügyi, rendőrhatósági, bírósági stb.) iratok alapján merül fel aggály az igazgatási szerv által megállapított ellátásra való jogosultsággal kapcsolatban.

A soron kívüli felülvizsgálat kezdeményezése során az igazgatási szerv vezetője a felülvizsgálatot végző szakértői bizottság kijelölése céljából az NRSZH regionális igazgatóját köteles megkeresni, aki meghatározza a vizsgálat időpontját is. A kijelölést követően az érintett személyt a nyugellátási szakegység idézi felülvizsgálatra, mert csak így biztosítható, hogy a távolmaradás jogkövetkezményeiről az ügyfél a korrekt tájékoztatást megkapja.

Az NRSZH eljárásával, szakértői bizottságainak tevékenységével, az általuk készített orvosi és komplex szakvéleményekkel, szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatban érkezett panaszokat vagy közérdekű bejelentéseket kivizsgálás céljából az NRSZH regionális igazgatójának kell megküldeni. Az NRSZH regionális igazgatója írásban tájékoztatja a megkereső igazgatási szervet a vizsgálat eredményéről, vagy javasolja a soron kívüli felülvizsgálat elrendelését az NRSZH főigazgatójánál, aki dönt a felülvizsgálat indokoltságáról, illetve a felülvizsgálat elrendelése esetén kijelöli az eljáró szakértői bizottságot."

8. § A NYUT "3. Az igényelbírálás megkezdése, a KELEN-rendszer használata és egyéb eljárási szabályok" fejezete a következő "3.18. A nyugdíjiratanyagok szkennelése" ponttal egészül ki:

"3.18. A nyugdíjiratanyagok szkennelése

A nyugdíj iratanyagok tárolásának megoldását jelentheti a még nem selejtezhető ügyiratok szkennelése. A nyugdíjiratanyagokban az iratokat tárgyuk szerint kell csoportosítani. Az iratborítóban érdemi és nem érdemi iratokat elkülönítetten kell kezelni. A szolgálati időt és béradatot igazoló (érdemi) okmányokat időrendi sorrendben - a határozatot azon igénybejelentő lap előtt, amely igény elbírálására vonatkozik - kell tárolni.

Általánosságban arra kell tekintettel lenni, hogy a szkennelt dokumentumok alapján az ügyben hozott határozatok jogszerűsége ne legyen kétségbe vonható, továbbá, hogy akár évek, évtizedek elteltével is biztonságosan eldönthető legyen, hogy a nyugellátás összegének meghatározása során egy-egy jogviszony beszámítására, illetve beszámításának elutasítására milyen okból került sor.

Szkennelni azokat az iratokat, dokumentumokat kell, amelyek az adott ügy jövőbeli megítélése, a tényállás megőrzése szempontjából feltétlenül indokoltak.

Feltétlenül szkennelni kell:

- az iratborítón feltüntetett alszámokat és bejegyzéseket,

- az igénybejelentő lapot, az ahhoz tartozó pótlapot,

- az okmánynyugtát, különösen ha az hiánypótlási felhívást tartalmaz,

- az ügyfél által (az igénybejelentéskor vagy az eljárás későbbi szakaszában) benyújtott egykorú bizonyítéko(ka)t, különösen a munkakönyvről, katonakönyvről, ipari tanulói munkakönyvről, szakmunkás-bizonyítványról, leckekönyvről, diplomáról, anyakönyvi kivonat(ok)ról, a foglalkoztató vagy jogutódja által kiállított jogviszony-igazolás(ok)ról készített fénymásolatokat (ha valamelyikről külön lapon vagy az iratborítón kivonat készült, akkor azt),

- a központi nyilvántartásban fellelt (esetleg még a KELEN-rendszer bevezetése vagy a papír alapú nyilvántartási okmányok tömeges szkennelése előtt keletkezett ügyiratokban elhelyezett), papír alapú nyilvántartó lapokat, ideértve a kereseti (jövedelmi) adatok nyilvántartására szolgáló papír alapú okmányokat is,

- a központi nyilvántartásban nem található, foglalkoztatótól, jogutódjától vagy egyéb szervtől beszerzett, a nyugellátásra, egyéb ellátásra jogosultság, illetve az összegszerűség szempontjából releváns igazolásokat,

- az egyedi ügyben kiadott ONYF-állásfoglalást,

- a korkedvezményes igazolást,

- a korengedményes megállapodást,

- az orvos szakértői véleményt (üzemi baleseten vagy foglalkozási megbetegedésen alapuló ellátás esetén az annak elismeréséről szóló döntést),

- a szakhatósági állásfoglalást,

- az előlegértesítést,

- valamennyi döntést (teljesítő, elutasító, módosító, másodfokú, megszüntető határozat),

- az ügyfélnek a tényállás megítélése szempontjából lényeges beadványait,

- a tértivevényt, tudakozványt.

A nemzetközi nyugdíj ügyiratok tekintetében feltétlenül szkennelni kell még a következőket:

- EU-tagállamba, egyezményes országba irányuló megkeresés, igénybejelentések továbbítása, E 202 HU, E 203 HU, E 204 HU, E 205 HU, E 207 HU, E 213 HU (a kitöltési útmutató és az érdemi információt nem tartalmazó pótlapok kivételével) és ehhez tartozó okmányok, kétnyelvű adatlapok,

- érdemi adatot tartalmazó E 001-es megkeresések, illetve tagállami válaszok,

- tagállamból érkező E 202, E203, E204, E 205, E 207, E 210, E 211, P1, P1000 (a kitöltési útmutató és az érdemi információt nem tartalmazó pótlapok kivételével), E 213 és esetlegesen egyéb, orvosi döntést tartalmazó iratok (például kiegészítő vizsgálatok eredményei), valamint azok fordításai,

- egyezményes országból érkező adatszolgáltatások,

- területi elven alapuló szociálpolitikai egyezmény esetén a nyugdíjfolyósítás megszüntetéséről az illetékes külföldi szerv által kiállított igazolás,

- külföldi munkakönyvmásolat fordítással együtt,

- egyezményes ügyeknél állampolgárságot és magyarországi lakóhelyet igazoló okmány,

- magyar-szovjet egyezményes ügyeknél munkaköri leírások,

- a döntést megalapozó számítások, különös tekintettel a nemzetközi adatlapra,

- NYUFIG-levelezés,

- végzések,

- feljegyzések,

- ONYF-re való felterjesztés,

- fellebbezés, keresetlevél,

- peres eljárás során keletkezett igazságügyi orvos szakértői vélemények, NRSZH állásfoglalása a szakértői véleményről,

- bírósági ítéletek, végzések,

- felülvizsgálati kérelmek, ellenkérelmek, ONYF hozzájárulása,

- a Legfelsőbb Bíróság döntései.

Amennyiben egy adott ügyben csatolt előzmény található, az előzményből is szükséges a felsorolt dokumentáció szkennelése.

Szkennelésre nem kerülhetnek az egyébként a felhasználói rendszerekben (NYUGDMEG, KELEN) fellelhető - és nyomtatási tilalom alá eső - próbaszámítást tartalmazó határozatok, okmánymásolatok.

A szkennelésre történő előkészítést, illetve a többoldalas dokumentumok kapocsmentesítését az ügyben született döntés jogerőre emelkedését követően kell elvégezni.

A lezárt és jelenleg irattárban tárolt ügyek szkennelésre történő előkészítését a 2010. évi iratoktól célszerű elkezdeni és a korábbi években iktatottakkal folytatni.

A szkennelés az irattározáshoz kapcsolódó feladat, így azoknak az ügyeknek a szkennelésre történő előkészítését is az igazgatási szerveknek kell elvégezniük, amelyek másodfokú döntéssel zárultak. A Jogorvoslati Főosztály munkatársainak feladata, hogy a másodfokú eljárás során keletkezett iratok közül - a döntés postázás céljából történő átadása előtt - kiemeljék azokat, amelyeknek további tárolása, illetve későbbi szkennelése nem indokolt.

Amennyiben az ügyben peres eljárás folyt, a nyugdíj iratanyagból a peres dossziét ki kell emelni, azt elkülönítetten kell tárolni. A megtérítési, valamint visszafizetési eljárás során keletkezett, nyugdíjügyiratban elhelyezett iratokat a nyugdíjügyiratban kell hagyni, és azokat a későbbiekben be kell szkennelni."

9. § A NYUT "4.7. Az indokolásról általában" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.7. Az indokolásról általában

A határozat indokolásának - a jogszabályi háttérrel együtt - minden olyan adatot és tényt tartalmaznia kell, amely megalapozza a rendelkező részben foglalt döntést.

A határozat indokolásának tartalmaznia kell különösen azt, hogy ha az igénylőnek járuléktartozása van, a járuléktartozás megfizetése után jelentkezzen az igazgatási szervnél a tartozás befizetésének egyidejű igazolásával. Az indokolás részét képezik az elismert szolgálati időtartamokat és a figyelembe vett bér- és jövedelemadatokat tartalmazó adatlapok. Az igénylő kérelmére a részletes bérszámítást is meg kell részére küldeni.

Ha az igénylő korábban már részesült nyugellátásban és nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységére tekintettel a nyugdíjjogosultság megszűnéséig 0,5 százalékos növelést is folyósítottak részére, az újabb nyugdíjjogosultságot megállapító határozat indokolási részében - a 999. kódon rögzítésre kerülő szabad indokolásban - a 0,5 százalékos mértékű növelés megállapításkori összegét fel kell tüntetni. Az igénylő az utóbb megállapításra kerülő nyugellátás folyósításának kezdő időpontjától a növelésre ismét jogosult. A növelés összegére járó időközi esedékes emelés(eke)t a NYUFIG hajtja végre.

Amennyiben a szakhatóság állásfoglalása szerint az igénylő az egészségkárosodásának mértéke alapján a kért ellátásra nem jogosult, az igényt a figyelembevehető szolgálati időre is vonatkozó részletes indokolással kell elutasítani. A határozat és az eljárást megszüntető végzés indokolása tartalmazza továbbá az ügyintézési határidőre vonatkozó adatokat."

10. § A NYUT "4. Döntéshozatal" pontja a következő "4.7.1. A határozat indokolása és a követendő eljárás, ha az igénylő az elbírálás időtartama alatt elhunyt" ponttal egészül ki:

"4.7.1. A határozat indokolása és a követendő eljárás, ha az igénylő az elbírálás időtartama alatt elhunyt Ha az igénylő az elbírálás során meghal és a halála előtt jogosulttá vált az ellátásra, az elhalálozást bejelentő személlyel részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben ki kell térni a bejelentő és az elhunyt közötti - rokoni vagy egyéb -kapcsolatra is. Ilyen esetben a határozat indokolásában rögzíteni kell

- az elhalálozás időpontját,

- azt, hogy az igénylő mely időszakra szerzett jogosultságot az ellátásra, valamint

- a bejelentő adatait, illetve azoknak a személyeknek a körét, akik az ellátás felvételére jogosultak lehetnek.

A bejelentővel felvett jegyzőkönyv eredeti példányát a határozat mellékleteként a NYUFIG-nak kell megküldeni."

11. § A NYUT "5. Döntés-felülvizsgálat alapeljárásban" pontja a következő "5.1.1. Felülvizsgálat és átszámítás a nemzetközi jogintézményekkel érintett ügyekben" ponttal egészül ki:

"5.1.1. Felülvizsgálat és átszámítás a nemzetközi jogintézményekkel érintett ügyekben

A nemzetközi jogintézményekkel érintett nyugdíjügyekben a felülvizsgálat hivatalból vagy kérelemre, az átszámítás kizárólag hivatalból történhet. A felülvizsgálat és az átszámítás közötti lényeges különbség, hogy:

- a felülvizsgálat egy új jogintézmény alapján, az átszámítás ugyanazon jogintézmény alapján történik, továbbá

- a felülvizsgálat következtében az ellátás összege nem csökkenhet, az átszámítás során viszont igen."

12. § A NYUT "5.3. A döntés kérelemre történő módosítása és visszavonása első fokú eljárásban" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.3. A döntés kérelemre történő módosítása és visszavonása első fokú eljárásban

Az igénylő kérelmét/fellebbezését az első fokú igazgatási szerv köteles érkeztetni és megvizsgálni abból a szempontból, hogy

- határidőben érkezett-e,

- a jogosulttól származott-e,

- a döntés ellen önálló fellebbezésnek volt-e helye,

- a sérelem módosító határozat kiadásával orvosolható-e.

Az alaprendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazása során az igénylő a nemzeti határozat ellen önálló fellebbezéssel élhet. A határozat indokolásában rögzíteni kell, hogy a koordinációs eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat esetén kizárólag a koordinációs eljárások, és az ellátások kölcsönhatása vitatható.

A jogorvoslati határidő a határozat kézhezvételétől nyílik meg.

Amennyiben a magyar intézmény a kapcsolattartó intézmény, valamennyi illetékes intézmény által meghozott határozat beérkezését követően az igénylőnek és az érintett intézményeknek összefoglalót küld (P1).

Az összefoglaló határozat kézhezvételét követően a jogorvoslati határidő csak az abban foglalt nemzeti határozatok egymás közötti kölcsönhatásának vonatkozásában nyílik meg.

Képviselőtől származó fellebbezés esetén - a fentieken túl - a képviseleti jogosultságot is vizsgálni kell.

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, ezért szükséges lehet az első fokú eljárás során kiegészítő bizonyítás lefolytatása és az eredményének a feldolgozása. Az első fokon eljáró igazgatási szerv a fellebbezési határidőben beérkezett kérelmet automatikusan nem terjesztheti fel az ONYF Jogorvoslati Főosztályához, hanem minden esetben köteles saját hatáskörben felülvizsgálni a fellebbezéssel megtámadott döntést. Amennyiben a vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy döntése jogszabálysértő, akkor azt saját hatáskörben módosítja, vagy visszavonja, illetve ha a döntése nem jogszabálysértő, de a kérelemben foglaltakkal egyetért, akkor a döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja vagy visszavonhatja.

Ha a fellebbező kifogásai módosító határozat kiadásával teljes mértékben orvosolhatók, az iratanyagot nem kell az ONYF Jogorvoslati Főosztályához felterjeszteni.

Az általános szabály alól kivételt képeznek azok a fellebbezések, amelyek kizárólag a rokkantságot, illetve az egészségkárosodás mértékét vitatják. Ilyen tárgyú fellebbezés esetén az első fokon eljáró szervnek az ügyiratot anélkül kell felterjesztenie másodfokra, hogy a döntést saját hatáskörében felülvizsgálná.

Az állapotrosszabbodás miatt beadott kérelmek kezelése ugyanolyan módon történik, mint bármely módosítás iránt beadott kérelemé. (Nem tévesztendő össze a soros orvosi felülvizsgálattal!) A beérkezett kérelmet (kórházi zárójelentést, orvosi igazolást, levelet stb.) az eredeti ügyben a következő alszámon kell felvezetni és a felülvizsgálat eredményétől függően kell határozatot hozni."

13. § A NYUT "5.3.1. Igényvisszavonás a Tny. alapján járó ellátásokban, teljesítő határozat után" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.3.1. Igényvisszavonás

Az igényvisszavonásra irányuló kérelmet mindig írásba kell foglalni, a szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. Mind az írásban érkezett, mind pedig a jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli kérelmet csak akkor lehet teljesíteni, ha azt olyan napon adták postára, vagy olyan napon mondták jegyzőkönyvbe, amelyen a határozat még nem volt jogerősnek tekinthető, azaz az első fokú határozat kézbesítése óta 15 nap nem telt el, illetve a másodfokú határozat még nem került átvételre. Az ügyfélnek nyilatkoznia kell, hogy ellátást nem vett fel, vagy felvétel esetén igazolnia kell (postai csekkel, bank igazolásával) a felvett összeg visszafizetését.

A visszavonó határozat kiadása előtt minden esetben meg kell keresni a NYUFIG-ot annak tisztázására, hogy a kérelmező a nyugdíjat nem vette fel, illetve felvétel esetén azt határidőben visszafizette. Az azonban, hogy az ügyfél a visszafizetési kötelezettségének még nem tett eleget, nem lehet oka a kérelem elutasításának.

Nemzetközi jogintézmény hatálya alá tartozó ügyekben az igénylőt minden esetben nyilatkoztatni kell (a jogkövetkezményekről való tájékoztatással egyidejűleg) arra vonatkozóan, hogy az igény visszavonását Magyarországon kívül mely országok vonatkozásában kívánja érvényesíteni. A nyilatkozat alapján az eljárásban részt vevő összes tagállam nyugdíj-biztosítási szervét tájékoztatni kell az igényvisszavonás tényéről."

14. § A NYUT "5.4. A kérelemre történő módosítás, visszavonás hiányában ellátandó feladatok" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.4. A fellebbezéssel érintett ügyekben követendő eljárás

Az ügyfél kérelmét/fellebbezését az igazgatási szerv köteles érkeztetni és megvizsgálni abból a szempontból, hogy

- határidőben érkezett-e,

- a jogosulttól származott-e,

- a döntés ellen önálló fellebbezésnek volt-e helye,

- a sérelem módosító (visszavonó) határozat kiadásával orvosolható-e,

- az ügy az 5.4.1. pontban meghatározott feladatmegosztással érintett ügynek minősül-e.

Képviselőtől származó fellebbezés esetén a képviseleti jogosultságot is vizsgálni kell.

A fellebbezés értékelésére jogosult munkatárs személyét (szuperrevizor vagy osztályvezető) az igazgatási szerv vezetője jelöli ki.

A fellebbezés előzetes értékelését követően haladéktalanul gondoskodni kell az ügy továbbításáról, vagy a módosító (visszavonó) határozat elkészítése érdekében az eljárás megindításáról.

A fellebbezések elbírálásához kapcsolódó egyes ügyviteli feladatok megoszlanak az igazgatóság, a KNYI és az ONYF Jogorvoslati Főosztálya között. A feladat ellátása érdekében az igazgatóság és a KNYI vezetője gondoskodik megfelelő számú kapcsolattartó ügyintéző kijelöléséről és a jogorvoslati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatokhoz szükséges informatikai jogosultságok biztosításáról. Az informatikai jogosultságokat - a vonatkozó szabályoknak megfelelően - az erre rendszeresített nyomtatványon a szervezeti egység vezetője kéri meg az Informatikai Főosztálytól. A kitöltött jogosultságigénylő nyomtatványt a Jogorvoslati Főosztály vezetője jóváhagyólag írja alá.

A kapcsolattartó munkatársakról a Jogorvoslati Főosztály nyilvántartást vezet. Ennek érdekében az érintett munkatársak nevét, elérhetőségét, valamint a kapcsolattartó ügyintéző személyében bekövetkezett változást az igazgatóság/KNYI vezetője megküldi a Jogorvoslati Főosztály vezetőjének.

5.4.1. A feladatmegosztással érintett ügyek

a) Az esedékes vagy állapotrosszabbodás címén történt felülvizsgálat eredményéről vagy meghiúsulásáról szóló döntés elleni fellebbezés esetén az igazgatóság és a KNYI feladatkörébe tartozik

- az ügyfél értesítése a másodfokú eljárás megindításáról, valamint az orvosi vizsgálat időpontjáról,

- az NRSZH megkeresése szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében,

- a szakhatósági állásfoglalás alapján a döntéstervezet elkészítése.

A döntéstervezet jóváhagyása és kiadmányozása a Jogorvoslati Főosztályon történik az SZMSZ szerint.

b) Az új indítású egészségkárosodáson alapuló ügyek esetében az igazgatóság és a KNYI

- értesíti az ügyfelet az eljárás megindításáról, valamint az orvosi vizsgálat időpontjáról, és

- gondoskodik az NRSZH megkereséséről.

Fentieken túlmenően a másodfokú döntéshez szükséges tényállás tisztázása és a döntés kiadmányozása az ONYF Jogorvoslati Főosztályon történik az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően.

Az a)-b) pont hatálya alá tartozó - a szakhatósági állásfoglalásban megállapítottakat vitató - fellebbezéssel érintett ügyirat átvételét követően a kapcsolattartó ügyintézőnek listát kell készítenie. A listának tartalmaznia kell

- az ügyszámot,

- az igénylő nevét,

- az igénylő társadalombiztosítási azonosító jelét,

- az igénylő születési helyét és idejét,

- a szakhatósági állásfoglalás számát.

A listát naponta - amennyiben ezt a fellebbezések száma nem indokolja, esetleg ritkábban, de feltétlenül a törvényes határidőn belül - faxon meg kell küldeni az NRSZH kijelölt, a lista átvételére jogosult munkatársának. A rehabilitációs szakértői szerv a lista alapján megvizsgálja, hogy szükséges-e az érintett szakhatósági állásfoglalások kijavítása, kiegészítése, esetleg saját hatáskörben történő módosítása.

Ha az NRSZH a törvényes határidőn belül jelzi, hogy az első fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat fenntartja, illetve az előírt határidőn belül nem jelez vissza, a kapcsolattartó ügyintéző gondoskodik az érintett ügy(ek)nek a NYUGDMEG-rendszerben soron kívül történő iktatásáról úgy, hogy a másodfokú eljárás megindításának időpontjaként az ügy másodfokra történő átminősítésének napját rögzíti. Ezt követően intézkedik a másodfokú eljárás megindításáról szóló értesítés elkészítése és kiküldése, az NRSZH illetékes másodfokú bizottságának megkeresése, valamint a vizsgálat időpontjáról szóló értesítés elkészítése és kiküldése iránt.

Az igazgatóság a feladatkörébe tartozó ügyviteli intézkedésekhez a központi informatikai rendszereket (NYUGDMEG, LN nyomtatvány-adatbázis) használja. Az értesítéseken és a szakhatósági megkeresésen a kapcsolattartó ügyintéző nevét, telefonszámát és az igazgatóság címét kell feltüntetni. Az iratokat a Jogorvoslati Főosztály nevében a kapcsolattartó írja alá és látja el az igazgatóság körbélyegzőjével.

5.4.2. A döntéstervezet elkészítése a feladatmegosztással érintett ügyekben

Az 5.4.1. pont a) alpontjában hivatkozott ügyekben a másodfokú szakhatósági állásfoglalás beérkezését követően, az abban foglaltak alapján a döntéshez szükséges adatokat fel kell vezetni a NYUGDMEG orvosi moduljába központilag rögzített megfelelő döntésmintára. Az így előkészített döntéstervezetet a Jogorvoslati Főosztály hagyja jóvá és kiadmányozza az SZMSZ szerint.

A döntéstervezet jóváhagyásához szükséges iratokat, így különösen a szakhatósági állásfoglalást, a fellebbezést és az adott ügy elbírálása szempontjából jelentős iratokat szkennelni kell, és a másodfokú ügyszám megjelölésével a "Másodfok" könyvtárban az adott megye megnevezését tartalmazó alkönyvtárba kell elhelyezni. A KNYI és a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága (ideértve a ceglédi és váci működési helyeket is) a döntés jóváhagyása érdekében a nyugdíjügyiratot átadja a Jogorvoslati Főosztálynak.

Az egy napon elkészült határozattervezetekről készült listát az igazgatási szerv megküldi a modulosugyek_onyf@onyf.hu e-mail címre.

Azokban a rendszeres szociális járadék/átmeneti járadék esedékes felülvizsgálattal érintett ügyekben, amikor az első fokú szerv egyszerűsített határozata ellen benyújtott fellebbezésében az ügyfél magasabb mértékű egészségkárosodás megállapítását kéri, az eljárást az 5.4.1. pont a) alpontjában foglaltak szerint kell lefolytatni.

Amennyiben a másodfokú szakhatósági állásfoglalás szerint az igénylő egészségkárosodásának mértéke megegyezik az első fokú szakhatósági állásfoglalásban meghatározott mértékkel, illetve kizárólag a folyósított ellátás továbbfolyósításához elegendő, úgy a másodfokú eljárás során kizárólag az első fokú határozat helybenhagyásáról kell rendelkezni.

Ha a másodfokú szakhatósági állásfoglalásban 50 %-ot elérő, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást határoznak meg, úgy - az előzményben elismert szolgálati idő áttekintését követően - az első fokú határozat helybenhagyásával az igénylőt tájékoztatni kell arról, hogy figyelemmel a másodfokú szakhatósági állásfoglalásban meghatározott egészségkárosodása mértékére, saját jogú nyugellátásra - rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjra, rehabilitációs járadékra - lehet jogosult. A határozat indokolásában tájékoztatást kell nyújtani a saját jogú nyugellátásra való jogosultsági feltételekről, és a határozattal egyidejűleg az igényérvényesítéshez szükséges nyomtatványt is meg kell küldeni az igénylőnek.

Ilyen esetekben a folyósított ellátás - rendszeres szociális járadék/átmeneti járadék - megszüntetéséről kizárólag a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megállapítását követően kell intézkedni.

Ha az ügyfél a másodfokú orvosi vizsgálat napját megelőzően jelzi, hogy a vizsgálaton nem tud megjelenni, kimentés címén új vizsgálati időpontot kell részére biztosítani.

Ha az ügyfél a távolmaradását előre nem mentette ki és a másodfokú vizsgálaton nem jelent meg, úgy igazolási kérelemnek kell tekinteni azt a beadványát, amelyben mulasztásának magyarázatát adja. Ha ez a beadvány a másodfokú határozattervezetet tartalmazó lista átadása előtt érkezik, akkor a kapcsolattartó ügyintézőnek kell vizsgálnia, hogy az ügyfél a beadványban felhozottak alapján önhibáján kívül mulasztotta-e el a vizsgálatot. Méltányosan és ügyfélbarát módon kell elbírálni az igazolási kérelmeket. Ha az igazolási kérelem elfogadhatóságát illetően aggály merül fel, úgy azt a Jogorvoslati Főosztály vezetője felé haladéktalanul jelezni kell a Lotus Notes levelezőrendszerben.

Ha az igazolási kérelem elfogadható, annak elbírálásáról nem kell formális döntést hozni, hanem az ügyfelet új időpontra kell idézni. Az igazolási kérelem elutasításáról és az elsőfokú döntés helybenhagyásáról az ONYF egybefoglalt döntést hoz.

Ha az igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a másodfokú döntéstervezetet tartalmazó lista már megküldésre került a Jogorvoslati Főosztály részére, akkor az igazolási kérelmet a Jogorvoslati Főosztály bírálja el. Ilyen esetben a Jogorvoslati Főosztály vezetőjét soron kívül értesíteni kell igazolási kérelem érkezéséről a Lotus Notes levelezőrendszerben. Az igazolási kérelem elfogadásáról a Jogorvoslati Főosztály értesíti az igazgatási szervet. Az újabb felülvizsgálat iránt az igazgatási szerv intézkedik.

Ha a másodfokú határozat kiadmányozását követően érkezik igazolási kérelem, akkor - amennyiben az igazolási kérelem alapos - a másodfokú határozatot vissza kell vonni és az igazgatási szervet meg kell keresni újabb felülvizsgálat kezdeményezése érdekében. A megalapozatlan igazolási kérelem elutasításáról jogorvoslattal nem támadható végzést kell hozni.

Az 5.4.1. pont b) alpontjában hivatkozott, új indítású egészségkárosodáson alapuló ügyek esetében a kapcsolattartó munkatárs a felülvizsgálat időpontjáról szóló értesítés tértivevényének visszaérkezését követően az ügyiratot haladéktalanul megküldi a Jogorvoslati Főosztályra. Amennyiben az ügyfél kizárólag a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen él fellebbezéssel, úgy az ügyiratokat formális felterjesztés nélkül, listába foglalva kell megküldeni és ezzel egyidejűleg gondoskodni kell az ügyfélkarton átadásáról az LN Nyomtatvány-adatbázisban. Amennyiben az ügyfél a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak mellett mást (pl. szolgálati időt) is vitat, az ügyiratot felterjesztéssel kell a Jogorvoslati Főosztályra megküldeni.

5.4.3. Az egyéb fellebbezéssel érintett ügyekben követendő eljárás

Az 5.4.1. pont a)-b) alpontjának hatálya alá nem tartozó, ún. szakmai jellegű ügyekben a jogorvoslati tevékenység ügyviteli feladatai nem kerülnek megosztásra, az eljárás lefolytatása a Jogorvoslati Főosztály feladata. Ezeket az ügyeket az igazgatási szerv nem minősítheti át másodfokú üggyé a NYUGDMEG-rendszerben. Az igazgatási szerv a fellebbezési határidőben beérkezett kérelem alapján minden esetben köteles saját hatáskörben felülvizsgálni a döntését. Amennyiben a vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy döntése jogszabálysértő, akkor azt saját hatáskörben módosítja, vagy visszavonja, illetve ha a döntése nem jogszabálysértő, de a kérelemben foglaltakkal egyetért, akkor a döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosítja, vagy visszavonja.

Ha a fellebbezés olyan időpontban érkezett, amikor a jogerősített határozat a NYUFIG részére már megküldésre került, az igazgatási szerv - a fellebbezés felterjesztésével egyidejűleg - a jogerő és a végrehajthatóság törlése érdekében köteles erről a NYUFIG-ot értesíteni.

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Amennyiben a fellebbezésben foglaltak kiegészítő bizonyítás lefolytatása nélkül nem teljesíthetők, az ügyet a Jogorvoslati Főosztályhoz kell felterjeszteni. (Ha a fellebbezésben foglaltak módosító határozat kiadásával teljes mértékben orvosolhatók, az iratanyagot nem kell a Jogorvoslati Főosztályhoz felterjeszteni.)

Ha a másodfokú eljárás során az kerül megállapításra, hogy a döntés meghozatalához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, vagy a tényállás nem teljeskörűen tisztázott, illetve a fellebbezés kiegészítő bizonyítás lefolytatása nélkül nem bírálható el, a Jogorvoslati Főosztály - az elsőfokú döntés megsemmisítése mellett - az első fokon eljárt igazgatási szervet új eljárás lefolytatására utasítja.

5.4.4. A másodfokú döntés kiadmányozása

A másodfokú döntést a Jogorvoslati Főosztály kiadmányozza az SZMSZ szerint.

A döntés fogalmazvány példányán utasítást kell adni a postázást végző személy részére arra vonatkozóan, hogy a döntést

- ki(k)nek, illetve mely szerv(ek) részére,

- hány példányban, és

- milyen mellékletekkel kell kézbesíteni.

A kiadói utasításon külön fel kell tüntetni azt is, hogy ki(k)nek, mely szerv(ek) részére kell értesítést küldeni a nyugdíj megállapításának a tényéről és milyen címre.

A Jogorvoslati Főosztálynak az iratanyag további kezelésére vonatkozó irattári utasítást (pl.: irattározható, jogerőre emelkedést követően kísérőjegyzékbe kell foglalni, további intézkedés megtételére az arra illetékes munkatársnak, szervezeti egységnek kell továbbítani) nem kell adnia.

5.4.5. A másodfokú döntést követő eljárás

A másodfokú döntés kézbesítése az első fokon eljárt igazgatási szerv feladata. A kézbesítés részét képezi a döntésnek a NYUFIG részére - kísérőjegyzékkel - történő megküldése, valamint a kézbesítés járulékos feladatai, így különösen a jogerő megállapítása, hirdetményi kézbesítés, értesítés a kézbesítési vélelem beálltáról.

A másodfokú eljárás során hozott közbenső döntések és a jogosultságról szóló értesítések kézbesítése a Jogorvoslati Főosztály feladata.

Az igazgatási szervnek a másodfokú döntés kézbesítéséhez kapcsolódóan az alábbi feladatai vannak a NYUFIG értesítése terén:

- Nem végrehajtható elsőfokú döntés helybenhagyása esetén a másodfokú döntés ügyfél részére történt kézbesítésével beáll a jogerő. Az igazgatóságnak azokat az elsőfokú - jogerősítő záradékkal ellátott - határozatokat kell kísérőjegyzékbe foglalnia és megküldenie a NYUFIG részére, amelyek azonos napon emelkedtek jogerőre.

- Nem végrehajtható másodfokú döntés esetén a fentiekkel azonos módon kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az azonos napon jogerőre emelkedett másodfokú határozatokat kell kísérőjegyzékbe foglalni.

- Azonnal végrehajtható másodfokú határozatok kísérőjegyzékét a Jogorvoslati Főosztály állítja össze, ellenőrzi és hagyja jóvá. Az elkészített jegyzéket az ügyiratokkal együtt küldi meg az igazgatóság részére kézbesítés céljából.

- Ha a másodfokú döntést a NYUFIG-nak nem kell megküldeni, úgy a felülvizsgálat esetleg megváltozott időpontjáról

az igazgatási szerv értesíti a NYUFIG-ot. Az igazgatási szerv postázási feladatait ellátó munkatársának a döntés ügyiratban elhelyezendő példányán szereplő kezelői utasításnak megfelelően kell a döntéspéldányok mellé csatolnia az előírt mellékleteket, valamint az értesítéseket postáznia.

A postázás után a véglegesen elintézett ügyiratokat külön kell választani az azonnal nem végrehajtható döntést tartalmazó ügyiratoktól, az előadónak vagy más személynek kiosztandó ügyiratoktól, és azokat irattárba kell helyezni. Az azonnal nem végrehajtható döntést tartalmazó ügyiratokat a döntés jogerőre emelkedéséig elkülönítetten kell tárolni. A kiosztandó ügyiratokat a NYUGDMEG-rendszer Ügyiratkövetés menüpontjának használatával kell átadni az iratborítón megjelölt személy részére, akinek át kell vennie a rendszerben, és a határidős ügyeket elkülönítve kell tárolni.

5.4.6. Ügyiratok továbbítása a másodfokon eljáró hatósághoz

A fellebbezéssel érintett ügyeket postai szállítózsákban hetente két alkalommal az alábbi rendben kell a Jogorvoslati Főosztályra továbbítani:

- a kelet-magyarországi igazgatóságok: hétfőn és szerdán,

- a nyugat-magyarországi igazgatóságok: kedden és csütörtökön.

Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága, a NYUFIG és a KNYI továbbra is napi rendszerességgel terjeszti fel az ügyeket.

A folyamatban lévő másodfokú ügyhöz, de tévesen nem a Jogorvoslati Főosztályhoz érkezett küldeményeket - a NYUGDMEG-rendszerben történt előzményezést követően - a másodfokú ügyiratszám feltüntetésével soron kívül továbbítani kell a címzetthez.

(A NYUGDMEG rendszer "Előzményezés" menüpontjában a folyamatban lévő másodfokú ügyek piros jelzéssel szerepelnek, amelyekben az "5"-ös opcióval az 55-ös vezérszám megtekinthető.)

Az egyéb küldeményeket - külön listával - a felterjesztésre kerülő ügyiratokkal együtt kell megküldeni.

A jogorvoslati integráció következtében fokozott figyelmet kell fordítani a NYUGDMEG-rendszer Ügyiratkövetés menüjének, különösen az Ügy átadása-átvétel menüpontok használatára. Ezen kívül a felterjesztésre kerülő ügyiratok tekintetében gondoskodni kell az LN-ügyfélkarton másodfokra történő átadásáról.

A tárgyhónap utolsó munkanapján az igazgatóságon lévő, orvosi idézésre váró ügyiratok számáról (modulos ügy és új indítású ügy megbontásban) a tárgyhónapot követő első munkanapon tájékoztatást kell adni a Jogorvoslati Főosztály vezetője részére.

Az NRSZH területi igazgatója által rendelkezésre bocsátott másodfokú felülvizsgálati helyek számáról - a tudomásra jutást követően - haladéktalanul tájékoztatni kell a Jogorvoslati Főosztály vezetőjét."

15. § A NYUT "7.1. Iratanyag előkészítése perképviseletre" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.1. Iratanyag előkészítése perképviseletre

A perképviselet ellátása az igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Ha a per tárgya szolgálati idő figyelembevétele, akkor tételes kimutatást kell készíteni a bíróság részére az igénylő elismert és beszámítani kért szolgálati idejéről, jelölve, hogy mely időszakban, hol és milyen jogviszonyban állt.

Az igazgatási szerv a keresetlevelet a nyilatkozatával együtt továbbítja az illetékes munkaügyi bírósághoz. Amennyiben a keresetlevél alapján az ügy előkészítése során a másodfokú döntés jogszerűségét illetően kétség merül fel, úgy az igazgatási szerv vezetője, illetve a jogi szakterület vezetője álláspontjáról - az okok és a konkrét jogszabálysértés megjelölésével - tájékoztatja a Jogorvoslati Főosztály vezetőjét. A másodfokú döntés esetleges módosításáról a Jogorvoslati Főosztály vezetője dönt, döntéséről értesíti az igazgatási szervet.

A peres eljárás során felmerülő jogi, szakmai kérdésekben a Jogorvoslati Főosztály véleménye, szakmai álláspontja abban az esetben kérhető, ha az adott kérdésben az igazgatási szerv első fokú döntését megváltoztatta."

16. § A NYUT "7.2. Intézkedések a bíróság jogerős ítélete alapján" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.2. Intézkedések a bíróság jogerős ítélete alapján

Amennyiben a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, de az eljáró szervet új eljárás lefolytatására nem kötelezte, az ítélet végrehajtása iránt külön határozatban intézkedni nem kell, mivel a hatályon kívül helyezés folytán a korábbi határozat válik ismét hatályossá. Ebben az esetben gondoskodni kell a korábbi határozatban foglaltak szerinti állapot visszaállításáról.

Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az eljáró szervet új eljárás lefolytatására kötelezi, meg kell vizsgálni, hogy a bíróság hatályon kívül helyező ítélete kiterjed-e az első fokú határozatra is, vagy az csupán a másodfokú határozatot érinti. Abban az esetben, ha a hatályon kívül helyezés csak a másodfokú határozatot érinti, a megismételt eljárásban csak a másodfokú eljárást kell lefolytatni, és másodfokú határozatot kell hozni. Ellenkező esetben az első fokon eljárt szervnek kell eljárnia és határozatot hoznia.

A megismételt eljárásban nincs lehetőség az ítélettől való eltérésre, kivéve új tények felmerülése, vagy az ügyben alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén.

Ha a bíróság ítélete a határozatot megváltoztatja, a bíróság által eldöntött kérdésben az igazgatási szerv nem folytathat le új eljárást, nem hozhat újabb, az ügyfél számára az adott kérdésben jogorvoslatot biztosító határozatot. Ilyen esetben a bíróság által megváltoztatott határozat az ítélettel együtt minősül jogerős döntésnek. A határozatot megváltoztató ítélet esetén csak a döntést igénylő kérdésben van helye eljárás lefolytatásának és ennek megfelelő határozat meghozatalának.

Ha a másodfokú határozatot a bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, az első fokon eljárt szervnek a határozat kézbesítését követően intézkednie kell a határozat végrehajtása iránt.

Amennyiben a bíróság megváltoztatja a másodfokú közigazgatási határozatot, azonban a rokkantsági nyugdíjjogosultság rehabilitációra vonatkozó kritériumáról nem történt rendelkezés, az igényelt rokkantsági nyugellátás megállapítására, rehabilitációs vélemény hiányában, nincs lehetőség. Ezen ügyekben minden esetben - még akkor is, ha az ítélet új másodfokú eljárás lefolytatására vonatkozó utasítást nem tartalmaz - kezdeményezni kell az újabb NRSZH vizsgálatot a rehabilitáció véleményezése céljából.

Ennek során az alábbiak szerint kell eljárni:

- Ha kizárólag a másodfokú közigazgatási határozat megváltoztatásáról döntő ítéletben a megállapított legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás kezdő időpontja visszamenőlegesen, a korábbi első fokú NRSZH szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás időpontjától kerül meghatározásra, új eljárásra kötelező végzést kell hozni, és az első fokú szerv köteles intézkedni az NRSZH fentiek szerinti megkereséséről, majd az NRSZH által, kizárólag a rehabilitációra vonatkozó, újonnan kiadott szakhatósági állásfoglalás alapján az igazgatási szervnek kell az érdemi döntést meghoznia az igényelt nyugellátás tárgyában.

- Ha az ítéletben megállapított legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás kezdő időpontja, visszamenőlegesen, csupán a korábbi másodfokú NRSZH szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás időpontjától kerül meghatározásra, az NRSZH rehabilitációs vélemény vonatkozásában történő megkereséséről a Jogorvoslati Főosztálynak kell intézkednie. Amennyiben az NRSZH újonnan kiadásra kerülő szakhatósági állásfoglalása szerint az igénylő nem rehabilitálható, az igényelt rokkantsági nyugellátás tárgyában az érdemi döntést az ONYF-nek kell meghoznia. Ezt az eljárást az ún. soros felülvizsgálat során megszüntetésre kerülő rokkantsági nyugellátások esetén kell alkalmazni, ezen esetekben tehát másodfokú visszaállító határozat kiadása az indokolt. Amennyiben a peres eljárás új igény felülvizsgálatára irányult, és a rokkantsági nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, célszerű az érdemi határozat - nyugellátás megállapítása - másodfokon történő kiadása.

Az NRSZH új szakhatósági állásfoglalásának beérkezéséig, amennyiben az első fokú eljárás során az igénylők szolgálati ideje, valamint béreik teljeskörűen nem kerültek kivizsgálásra, a másodfokon eljáró ügyintéző köteles azokat kivizsgálni, beszerezni.

Amennyiben a rehabilitáció tárgyában az NRSZH megkeresése másodfokon történik és a szakhatósági állásfoglalás szerint az igénylő rehabilitálhatónak tekinthető, a másodfokú eljárásban a bírósági ítélet végrehajtásaként ennek megfelelő érdemi döntést (rokkantsági nyugdíjigény elutasítása) kell hozni, az ügyfél rehabilitációs járadék iránti igényét pedig alapeljárásban kell elbírálni."

17. § A NYUT "7.4. Felülvizsgálati kérelem" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.4. Felülvizsgálati kérelem

Az érdemi kérdésben jogszabálysértő ítélet Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálatát megelőzően a Jogorvoslati Főosztály álláspontjának beszerzése nem szükséges.

Ha az igazgatási szerv a jogerős bírósági ítélet jogszabálysértő volta miatt annak felülvizsgálatát kezdeményezi, akkor ezirányú javaslatával, a felülvizsgálati kérelem tervezetével, valamint az ügyirat megküldésével megkeresi az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztályát a felülvizsgálati kérelem indokoltságának eldöntése, valamint a felülvizsgálati kérelem tervezetének jóváhagyása végett. A jogerős bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemre vonatkozóan is szükséges a kellő alaposságú indokolás.

A felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz történő benyújtását követően az ítéletben előírt új eljárást a Legfelsőbb Bíróság döntéséig fel kell függeszteni.

Ha a munkaügyi bíróság az igazgatási szervet nem kötelezte új eljárás lefolytatására, az ítélet végrehajtásának felfüggesztése - indokolt esetben - a Legfelsőbb Bíróságtól kérhető.

Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban végzéssel elrendelte a jogerős bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztését, akkor a végzés kézhezvételét követően az igazgatási szerv soron kívül köteles a végzés egy példányának megküldésével kezdeményezni a NYUFIG-nál a felülvizsgálat alatt álló határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Abban az esetben, ha a Legfelsőbb Bíróság az igazgatási szerv felülvizsgálati kérelmét elutasítja, az erről szóló határozat kézhezvételét követően az igazgatási szervnek - a határozat egy másolati példányának megküldésével -haladéktalanul tájékoztatnia kell a NYUFIG-ot a szüneteltetett ellátás egy összegben történő kiutalása, valamint az ellátás továbbfolyósítása érdekében.

Az igazgatási szerv vezetője a Legfelsőbb Bíróság által megküldött határozat egy másolati példányát tájékoztatás céljából köteles felterjeszteni az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztályára. Ha az ügyben másodfokú közigazgatási határozat született, a Legfelsőbb Bíróság határozatának másolati példányát a Jogorvoslati Főosztálynak is meg kell küldeni."

18. § A NYUT a "7. Bírósági felülvizsgálat" fejezetét követően a következő "7/A. Felügyeleti eljárás" fejezettel egészül ki:

"7/A. Felügyeleti eljárás

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hatósági ügyeiben a felügyeleti szerv az ONYF. Az ONYF felügyeleti jogkörébe tartozó feladatokat a Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) látja el. A felügyeleti jogkör alapján hozott döntéseket a Főosztály vezetője kiadmányozza. A felügyeleti eljárás lefolytatásával kapcsolatos intézkedések megtétele a Nyugdíjjogi és Hatósági-felügyeleti Osztály, a felügyeleti jogkörrel kapcsolatos perképviselet ellátása a Főigazgatói Titkársági Főosztály Jogi és Perképviseleti Osztálya feladatkörébe tartozik.

A felügyeleti eljárás megindításáról, illetve a felügyeleti intézkedés megtételének szükségességéről az ONYF szervezeti egységeitől, más szerv jelzéséből, vagy az ügyfél beadványából tudomásra jutó tények mérlegelése alapján hivatalból kell dönteni.

Felügyeleti eljárás lefolytatásának kizárólag az igazgatási szervek első fokon hozott jogerős döntéseivel szemben van helye.

7/A.1. Intézkedések az igazgatási szerv mulasztása esetén

Az ONYF a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát, illetve a mulasztást sérelmező kérelem megalapozottságát, ha tudomására jut, hogy az igazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az eljárási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. Ennek keretében az ONYF az érintett igazgatási szerv vezetőjét haladéktalanul igazolási jelentés készítésére hívja fel. Az igazolási jelentésben számot kell adni a megtett és az elmulasztott eljárási cselekményekről, a mulasztás okáról, körülményeiről.

Indokolt esetben a Főosztály határidő kitűzésével az eljárás lefolytatására utasítja az igazgatási szerv vezetőjét, és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket az ügyintézést akadályozó esetleges körülmények elhárítására.

Az eljárás lefolytatását kérelmező, illetve a késedelem miatt panasszal élő ügyfelet a Főosztály tájékoztatja a kivizsgálás eredményéről, valamint az ügy lezárásának várható időpontjáról. Az érintett igazgatási szerv vezetője az eljárás előírt határidőben történt befejezéséről és a megtett intézkedésekről értesíti az ONYF-et.

A másodfokú döntés jogszabálysértés esetén történő felülvizsgálatáról a Jogorvoslati Főosztály intézkedik.

7/A.2. Ismételt mulasztás

Az igazgatási szerv vezetője haladéktalanul értesíti a Főosztályt, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek következtében az igazgatási szerv a kitűzött határidőre nem tud eleget tenni eljárási kötelezettségének.

A mulasztás körülményeitől függően az ONYF

- az ügy kivizsgálásával megbízhatja az ONYF Ellenőrzési Főosztályát,

- dönthet a mulasztóval azonos hatáskörű igazgatási szerv kijelöléséről,

- egyéb célszerű intézkedést tehet az eljárás lezárása érdekében.

Ha a felügyeleti eljárásban kitűzött határidő eredménytelenül telik el, és az ellenőri eljárás megállapításai alátámasztják az indokoltságát, a Főosztály javaslatot tesz a főigazgatónak a mulasztó igazgatási szerv vezetője elleni fegyelmi eljárásra.

7/A.3. Intézkedés jogszabálysértés észlelése esetén

Ha az ONYF szervezeti egysége saját eljárása során, vagy más szerv jelzése, illetve az érintett ügyfél beadványa alapján azt állapítja meg, hogy az igazgatási szerv eljárása vagy valamely hatósági döntése jogszabályt sért, felügyeleti eljárást kell lefolytatni.

Amennyiben az ONYF valamely szakfőosztálya észleli hivatalból, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben felügyeleti eljárás lefolytatása és ennek keretében felügyeleti döntés szükséges, a döntésre irányuló javaslatát részletes indoklással és az ügy iratait a Főosztály részére megküldi. A Főosztály az ügyet megvizsgálja, és dönt a felügyeleti eljárás megindításáról, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Amennyiben a Főosztály a felügyeleti eljárás lefolytatását nem tartja indokoltnak, erről az eljárást kezdeményező főosztályt - és szükség esetén az ügyfelet -tájékoztatja.

Ha a jogszabálysértés a másodfokú szerv eljárásával összefüggésben merült fel, az ügy iratait, illetve az ügyfél beadványát vagy egyéb szerv észrevételét a jogszabálysértést észlelő szakfőosztálynak - a döntés módosítására vagy visszavonására vonatkozó javaslatával együtt - a Jogorvoslati Főosztályhoz kell továbbítania.

A bizonyítékok mérlegelésével hozott döntéseknél (pl.: szolgálati idő tanúvallomással vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyítása esetén) a felügyeleti eljárás megindítása csak abban az esetben indokolt, ha az igényt elbíráló igazgatási szerv ügyintézője a mérlegelés során kirívóan okszerűtlenül, iratellenesen, vagy esetlegesen bűncselekményt elkövetve járt el. Egyéb esetben - hatáskörelvonás elkerülése érdekében - a mérlegelés körében hozott döntés felülbírálata felügyeleti eljárás keretében nem indokolt.

7/A.4. A felügyeleti eljárás lefolytatása

Az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, kivéve, ha az eljárás megindítására az ügyfél kérelmére került sor. A felügyeleti eljárás során, ha valamely kérdés tisztázása szükségessé teszi, be kell szerezni az érintett igazgatási szerv, vagy az ONYF szakfőosztályának állásfoglalását. A felügyeleti eljárásban bizonyítást nem kell lefolytatni, mivel a felülvizsgálat célja egy már lefolytatott eljárás jogszerűségének a vizsgálata. Az új eljárásra utasító végzésben azonban az eljáró igazgatási szerv bizonyítási eljárás lefolytatására kötelezhető.

A felügyeleti eljárás keretében hozott döntést közölni kell az ügyféllel, valamint a határozatot hozó igazgatási szervvel. Az igazgatási szerv a felügyeleti döntés végrehajtásáról köteles gondoskodni, és az eljárás lezárásáról a Főosztályt tájékoztatni.

A felügyeleti jogkörének gyakorlása során az ONYF a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és az ügyben eljárt igazgatási szervet végzésben új eljárás lefolytatására utasítja.

Az új eljárásra utasító végzés indokolási részében meg kell állapítani a jogszabálysértés tényét, annak okát, hivatkozni kell az irányadó jogszabályi rendelkezésekre, helyes értelmezésükre, illetve alkalmazásukra, valamint iránymutatást kell adni az esetlegesen lefolytatandó bizonyítási eljárásra, a bizonyítandó tényekre vonatkozóan.

7/A.5. A felügyeleti eljárást követő intézkedések

Az igazgatási szerv a határozatában köteles intézkedni a jogszabálysértő döntés nyomán kialakult helyzet rendezéséről, illetve a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. Az igazgatási szerv köteles az új eljárásban hozott döntés végrehajtásáról intézkedni, a határozatot vagy végzést - ha az ellátás folyósítását is érinti - a NYUFIG részére megküldeni. Az új eljárás során hozott határozat vagy végzés egy példányát a Főosztály részére is meg kell küldeni.

Az ügyfél által sérelmesnek vélt, első fokú döntést megsemmisítő határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az első fokú határozat megsemmisítéséről szóló döntést a folyósítás beszüntetése céljából meg kell küldeni a NYUFIG-nak, a megsemmisítő első fokú döntést hozó szervnek, valamint az ügyfélnek."

19. § A NYUT "8. Záró rendelkezések" fejezete a következő harmadik bekezdéssel egészül ki:

"Az utasításnak az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú utasítások módosításáról szóló 13/2011. (XI. 10.) ONYF utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított rendelkezéseit a Módut. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

20. § A NYUT "8. Záró rendelkezés" fejezet jelenlegi negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nemzetközi szakterületre vonatkozóan az egyes ellátástípusok elbírálásának részletes szabályait, valamint a jelen utasításban nem szabályozott ügyviteli folyamatokat módszertani útmutatók tartalmazzák.

Az igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások elbírálásával kapcsolatos, gyakorlati alkalmazást elősegítő módszertani útmutatók elkészítéséről és szükség szerinti aktualizálásáról az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya gondoskodik."

21. § (1) A NYUT

a) 2.3.1. pontjában és a 3.1. pont negyedik bekezdésében a "KMRNYI" szövegrész helyébe a "KNYI" szöveg,

b) 3.2.1. pont hatodik bekezdésében, a 4.8.5. pont második francia bekezdésében az "az APEH" szövegrész helyébe az "a NAV" szöveg,

c) 3.2.1. pont hatodik bekezdésében az "az APEH-ot" szövegrész helyébe az "a NAV-ot" szöveg,

d) 3.4. pontjában az "ONYF Szakigazgatási és a Rendszerfejlesztési és -felügyeleti Főosztálya" szövegrész helyébe az "ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya, valamint az ONYF Ügyvitelszervezési és Alkalmazásfejlesztési Főosztály" szöveg

e) 3.5.3. pontjában az "ORSZI" szövegrész helyébe az "NRSZH" szöveg,

f) 4.8.3. pontjában az "az RMK-nak" szövegrész helyébe az "a megyei/fővárosi kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervének" szöveg

lép.

(2) A NYUT 6.2. pontjának második mondata hatályát veszti.

2. A KÉRELEMRE INDULT HATÓSÁGI ELJÁRÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ TÚLLÉPÉS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 6/2010. ONYF UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA

22. § A kérelemre indult hatósági eljárás során bekövetkezett ügyintézési határidő túllépés esetén követendő eljárás rendjéről szóló 6/2010. ONYF utasítás (a továbbiakban: 6/2010. ONYF utasítás) "1. Általános rendelkezések" pont 5. és 6. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Az utasítás hatálya

- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (a továbbiakban: ONYF),

- a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra (a továbbiakban: NYUFIG),

- a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságra (a továbbiakban: KNYI), valamint

- kizárólag az 1. és 2.1. pont vonatkozásában a megyei/fővárosi kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságaira

terjed ki.

A jelen utasításban szabályozott ügyviteli és pénzügyi eljárás rendjének betartásáért a NYUFIG, illetve a KNYI, valamint az ONYF Jogorvoslati Főosztályának vezetője (a továbbiakban együtt: Vezető) a felelős."

23. § A 6/2010. ONYF utasítás "3.3. A fizetési kötelezettség teljesítése, elszámolása" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.3. A fizetési kötelezettség teljesítése, elszámolása

Az ügyintézési határidő túllépésén alapuló fizetési kötelezettség az ONYF, a NYUFIG és a KNYI jóváhagyott működési költségvetését terheli, és azt a dologi kiadások kiemelt előirányzatán kell elszámolni."

24. § A 6/2010. ONYF utasítás "Záró rendelkezések" része a következő második, harmadik és negyedik bekezdéssel egészül ki:

"Az utasításnak az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú utasítások módosításáról szóló 13/2011. (XI. 10.) ONYF utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított rendelkezéseit a Módut. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A jelen utasításban nem szabályozott ügyviteli folyamatokat módszertani útmutatók tartalmazzák.

A gyakorlati alkalmazást elősegítő módszertani útmutatók elkészítéséről és szükség szerinti aktualizálásáról az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya gondoskodik."

3. A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI SZERVEK HIVATALOS IRATAINAK KÉZBESÍTÉSÉRŐL ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS ÜGYVITELI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 35/2005. (Nyb.K.8.) ONYF UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA

25. § A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítéséről és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló 35/2005. (Nyb.K.8.) ONYF utasítás (a továbbiakban: 35/2005. ONYF utasítás) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva,

- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra, továbbá

- az ONYF központi igazgatási szerveire: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra és a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságra, valamint

- a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíj-biztosítási igazgatóságaira (a továbbiakban együtt: nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek)

kiterjedő hatállyal a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítésével kapcsolatos eljárási rendet az alábbiak szerint szabályozom:"

26. § A 35/2005. ONYF utasítás "I. A kézbesítés módja" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. A kézbesítés módja

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek döntéseiket, valamint más, az eljárás során keletkezett iratokat - amennyiben az ügyfél más kapcsolattartási formát nem jelöl meg - postai úton kézbesítik. Amennyiben a postai kézbesítés nem lehetséges vagy a késedelem helyrehozhatatlan, illetve jelentős kárral járna, illetve a kézbesítés sikertelen volt, a döntés a hatóság kézbesítője, kézbesítési ügygondnok vagy hirdetmény útján is kézbesíthető. Az ügyfél a részére kézbesítendő iratot ügyfélfogadási időben az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknél személyesen is átveheti."

27. § A 35/2005. ONYF utasítás "II. A postai kézbesítés" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A postai kézbesítés

Hivatalos iratként (tértivevényes levélben) kell kézbesíteni azokat az iratokat, amelyek kézbesítésének megtörténtéről és annak időpontjáról a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknek tudomást kell szereznie, mivel jogszabály a kézbesítés megtörténtéhez jogkövetkezményt fűz (így különösen: a felszólítás, nyilatkozattételre való felhívás, hiánypótlásra felhívás, bírósághoz küldött beadványok stb.), illetve a fontos vagy nehezen pótolható iratot (okiratot) tartalmazó küldeményt (pl.: az igénylőnek visszaküldött eredeti okiratokat). A tértivevényes levél csak könyvelt küldeményként (ajánlottan) adható fel.

Az első bekezdésben nem említett (egyéb) iratok egyszerű levélként is feladhatók.

A postára adás módját az ügy dokumentációjában fel kell jegyezni. Azon esetekben, amikor a tértivevény használata nem kötelező, a postára adás módját az ügy előadója határozza meg azzal, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzés, illetve belső ellenőrzés során ezt is vizsgálni kell.

Amennyiben az ügyfélnek képviselője, belföldi meghatalmazottja, vagy - külföldi ügyfél esetében - kézbesítési meghatalmazottja van, az iratokat a képviselő, belföldi meghatalmazott vagy kézbesítési meghatalmazott részére kell megküldeni, kivéve, ha a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező ügyfél kifejezetten nyilatkozik arról, hogy az iratokat közvetlenül a részére küldjék meg. A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére megküldendő iratok kizárólag a kézbesítési meghatalmazottja részére továbbíthatók."

28. § A 35/2005. ONYF utasítás "III. A címzés, a tértivevény használata és kiállítása, valamint a postára adás" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. A címzés, a tértivevény használata és kiállítása, valamint a postára adás

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek részére rendszeresített borítékon jól olvasható módon a következő adatokat kell szerepeltetni:

- a feladó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megnevezését, címét, valamint az ügyirat iktatószámát;

- a címzett nevét, illetve elnevezését;

- a küldemény rendeltetési helyét: a település nevét és irányítószámát, az utca nevét, a házszámot (esetlegesen a helyrajzi számot), és ha van, a lépcsőház számát, az emelet és ajtószám megjelölését;

- ha a címzett fiókbérlő: a rendeltetési helyet - a helység nevét és a fiókbérletet biztosító postahivatal irányítószámát -és a postafiók számát;

- ha a küldemény külföldre szól, úgy a rendeltetési ország nevét is;

- az igényelt külön szolgáltatás megjelölését (ajánlott és tértivevényes, elsőbbségi küldemény, saját kezéhez stb.).

A tértivevényen a feladóra, a kézbesítendő iratra és a címzettre vonatkozó adatokat, a hátrahagyandó figyelmeztetés jelzését - a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV.19.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésének megfelelően (A/1. vagy A/2.) - az erre a célra szolgáló rovatokba jól olvashatóan kell feltüntetni. Az irat feladója, száma, fajtája, mellékletei rovatba a feladó megjelölése mellett az iratot kiadó osztályt (főosztályt) is fel kell tüntetni. E célra bélyegzőt csak akkor lehet használni, ha az az egyéb adatok olvashatóságát nem gátolja. Ebben a rovatban kell még feltüntetni az ügyirat iktatószámát - alszámmal együtt - (a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság esetében a törzsszámot), az irat nemének meghatározását (pl.: idézés, jegyzőkönyv, I. fokú határozat, II. fokú határozat stb.), valamint az esetleges mellékleteit is.

A kötelező adatok mellett egyéb adat is feltüntethető ebben a rovatban, ha az az olvashatóságot nem gátolja. A feladó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megnevezését és annak pontos címét (postafiókját) a tértivevény hátlapján kell feltüntetni; ez a tértivevény visszaküldésekor címzésként szolgál. Erre a célra körbélyegzőt használni nem lehet.

A kézbesítő a címzett távolléte esetén otthagyandó figyelmeztetést a tértivevény adatai alapján tölti ki, ezért különösen fontos, hogy a kötelezően előírt adatokat (így az irat fajtáját is, pl.: I. fokú határozat) a tértivevény hiánytalanul tartalmazza.

A tértivevényt a feladónak úgy kell a borítékhoz erősítenie, hogy a küldeménytől mind az irat, mind a tértivevény megrongálódása nélkül elválasztható legyen, de a postai szállítás alatt szét ne váljon.

A tértivevényen a ragszámot is fel kell tüntetni. Az ajánlott tértivevényes küldeményeket a postaküldemények feladókönyvével kell postára adni, melyet olyan módon kell vezetni, hogy a későbbiekben az adott küldemény feladása visszakereshető (igazolható) legyen a tértivevény visszaérkezésének hiányában is.

Ajánlott küldemények esetén mindezek értelemszerű figyelembevételével kell eljárni.

A közönséges leveleket is a feladókönyvben kell szerepeltetni, de nem szükséges visszakereshető módon való feltüntetésük.

A postaküldemények feladókönyvét az iratkezelési szabályok szerint meg kell őrizni."

29. § A 35/2005. ONYF utasítás "IV. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek eljárása a tértivevények, illetve az iratok visszaérkezése után" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek eljárása a tértivevények, illetve az iratok visszaérkezése után

A küldemény átvételét igazoló tértivevény visszaérkezése után ellenőrizni kell a küldemény átvételét igazoló tértivevény helyességét és szabályosságát. Csak a szabályosan kitöltött, illetve a jogosult átvevő által aláírt, átvételt igazoló tértivevény alapján, valamint az alábbiak szerint a "nem kereste" vagy az "átvételt megtagadta" jelzéssel visszaérkezett küldemény esetén lehet az iratot kézbesítettnek tekinteni.

Ha a tértivevény adatai szerint a kézbesítő levélszekrénybe kézbesítette a tértivevényes iratot, vagy nem a jogosult átvevőnek (helyettes átvevőnek) kézbesítette azt, illetve más kézbesítési szabálytalanságot követett el, úgy a szabályszerű kézbesítés, valamint a szükséges kiegészítés vagy pótlás iránt a postához kell fordulni.

Amennyiben a tértivevény egyéb okból (például név, szám, lakcím elírás stb.) hiányos, ennek kijavítását követően a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni.

A "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett hivatalos iratokat - az ellenkező bizonyításáig - akkor lehet a kézbesítés második megkísérlésének, illetve a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki, és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki.

Amennyiben az eljárást befejező érdemi határozat - ide értve az előleget megállapító végzést is - érkezik vissza "nem kereste" jelzéssel, a kézbesítési vélelem beállásáról szóló értesítést ajánlott levél formájában (tértivevény szolgáltatás nélkül) kell a címzett részére kipostázni és annak megtörténtét az ügyiraton fel kell jegyezni.

Ha a tértivevény adatai szerint a címzett más belföldi címre költözött, vagy erről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv más módon értesül, és a posta az utánküldés iránt nem intézkedett, úgy a visszaérkezett iratot az új címre kiállított új borítékkal és tértivevénnyel ajánlottan ismételten kézbesíteni kell. A visszaérkezett borítékra fel kell jegyezni az ismételt postázás idejét és az új címet is. Lejárt, vagy 8 napon belüli határnapot tartalmazó idézés stb. esetén új határnapot kell a címzettnek megjelölni.

Az "átvételt megtagadta" jelzéssel visszaérkező iratot akkor lehet - a kézbesítés megkísérlésének napján -kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki (lásd: III. 4. pont), és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki.

Ha a küldemény "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezik vissza az igazgatási szervhez, úgy ellenőrizni kell a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv nyilvántartása alapján, hogy a címzés helyes volt-e, illetve, hogy a címzettnek más címe nem szerepel-e a nyilvántartásban.

- Ha a nyilvántartás szerint más alkalmas címe is van a címzettnek, úgy a visszaérkezett iratot e címre újból kézbesíteni kell.

- Ha a nyugdíj-biztosítási szerv nyilvántartásaiban egyéb cím nem szerepel, úgy a természetes személy címzett esetén intézkedni kell az új cím megismerése iránt. Ilyen esetben az ügyfél utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35., levélcím: 1450 Budapest, Pf. 81) kell adatszolgáltatás céljából megkeresni, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és a végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével.

Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az újcím megismerése érdekében gazdasági társaságok esetében a cégbíróságot, egyéb szervezetnél pedig a nyilvántartásukat vezető megyei bíróságot kell megkeresni. Az e szervezetek által megjelölt címre a visszaérkezett iratot újból kézbesíttetni kell.

Amennyiben az egyéb szervezetek nyilvántartását vezető megyei bíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, akkor erről a tényről a szervezet felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget értesíteni kell.

Ha a küldemény "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza, és a címzettnek más alkalmas címe nem volt felderíthető, akkor a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a küldeményt hirdetmény útján kézbesíti, illetve a kötelezést megállapító döntést tartalmazó küldemény kézbesítése kézbesítési ügygondnok útján megkísérelhető.

Ha a küldemény azzal érkezett vissza, hogy a címzett meghalt, úgy e tény igazolása érdekében a megfelelő eljárást meg kell indítani, azaz az elhunyt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt meg kell keresni.

Ha sem a tértivevény, sem a küldemény nem érkezett vissza a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez az általában szokásos időn belül, úgy a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 34. §-a alapján az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a postánál kell tudakozódni. Tudakozódás kérésére a feladás napját követő tizenötödik naptól, a feladás napjától számított hat hónapon belül van mód.

Ha a tudakozódás eredményeként a posta nem tudta kimutatni, hogy a küldeményt a jogosult átvevő részére kézbesítette, úgy a küldeményt ismételten postázni kell. Az ismételt postázás tényét és idejét a visszaérkezett tudakozványra fel kell jegyezni.

Ha a posta igazolta, hogy a küldeményt a jogosult átvevőnek kézbesítette, és a későbbiekben ezt az ügyfél vitatja, úgy meg kell keresni a postát, hogy a rendelkezésére álló kézbesítési okiratnak a másolatával - melyet a tértivevény mellett az átvevőnek szintén alá kell írnia a kézbesítéskor - igazolja a tudakozványon közölt adatait. A posta a szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi okiratát egy évig köteles megőrizni.

A kézbesítésre vonatkozó valamennyi iratot, így a kézbesítést igazoló tértivevényt - ideértve az "átvételt megtagadta", vagy a "nem kereste" jelzéssel visszaküldött irat tértivevényét és borítékát is, továbbá az egyéb jelzéssel visszaérkezett irat borítékát és tértivevényét, valamint a visszaérkezett tudakozványt - a küldemény irattári példányához kell tűzőgéppel erősíteni és azt meg kell őrizni."

30. § A 35/2005. ONYF utasítás "VI. A nem postai úton történő kézbesítés" pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"VI. A nem postai úton történő kézbesítés

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek irataikat (határozataikat, végzéseiket) a postai kézbesítés mellőzésével saját kézbesítő útján is kézbesíthetik, ha azt a sürgősség indokolja vagy egyéb okból szükséges. Személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával az irat másodpéldányán igazolja, egyidejűleg - amennyiben a küldeményt nem a címzett veszi át - igazolja az átvételi jogosultságát.

A kézbesítés megtörténtét - valamint a helyettes átvevőre vonatkozó információt - az ügyiratban is fel kell jegyezni."

31. § A 35/2005. ONYF utasítás "Záró rendelkezések" része a következő második, harmadik és negyedik bekezdéssel egészül ki:

"Az utasításnak az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú utasítások módosításáról szóló 13/2011. (XI. 10.) ONYF utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított rendelkezéseit a Módut. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A jelen utasításban nem szabályozott ügyviteli folyamatokat módszertani útmutatók tartalmazzák.

A gyakorlati alkalmazást elősegítő módszertani útmutatók elkészítéséről és szükség szerinti aktualizálásáról az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya gondoskodik."

32. § (1) Hatályát veszti a 35/2005. ONYF utasítás "Záró rendelkezések" részének utolsó mondata.

(2) A 35/2005. ONYF utasítás "V. A kézbesítési vélelem megdöntése" pont 4. pont második mondatában az "eljáró igazgatási szervek" szövegrész helyébe az "eljáró nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek" szöveg lép.

(3) A 35/2005. ONYF utasítás "V. A kézbesítési vélelem megdöntése" pont 5. pont első bekezdés második mondatában az "az igazgatási szerv" szövegrész helyébe az "a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv" szöveg lép.

(4) A 35/2005. ONYF utasítás 3. számú mellékletében a "10 munkanapon belül" szövegrészek helyébe a "15 napon belül" szöveg lép.

4. A NYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁGOK NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ MEGÁLLAPODÁSOK MEGKÖTÉSÉNEK ÜGYVITELI ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 8/2010. ONYF UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA

33. § A nyugdíj-biztosítási igazgatóságok nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodások megkötésének ügyviteli eljárásáról szóló 8/2010. ONYF utasítás (a továbbiakban: MEGÁLL utasítás) "Általános rendelkezések" fejezet első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az utasítás hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíj-biztosítási igazgatóságaira és a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságra (a továbbiakban együtt: nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek) terjed ki."

34. § A MEGÁLL utasítás 1.2. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A megállapodást kötő személy/szerv nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötését kezdeményezheti és megállapodást köthet az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél. A megállapodások folyószámla-kezelési feladatait a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervén belül működő gazdasági egység látja el."

35. § A MEGÁLL utasítás 1.2.1. pontjában és annak címében az "A Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság" szövegrész helyébe a "Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság" szöveg lép.

36. § A MEGÁLL utasítás 1.3. pont harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ügyfél, illetve a képviseletet ellátó személy azonosságát a szakügyintézőnek a személyazonosságot igazoló okirat (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyi azonosságot igazoló igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély stb.) alapján, a képviseleti jogosultságot az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell."

37. § A MEGÁLL utasítás 1.4. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A postán érkezett kérelmeket a MEGÁLL programba a postabontás napján, legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni."

38. § A MEGÁLL utasítás 1.5.1. pont harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon - a hatáskör és illetékesség meglétének vizsgálata mellett - ellenőrizni kell, hogy az a szükséges adatokat (pl. név, TAJ-szám) tartalmazza-e, illetve az előírt okmányok csatolása hiánytalanul megtörtént-e.

Ha az ügyfél a megállapodás megkötésére irányuló kérelmét hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétől számított 8 naptári napon belül iktatott levélben fel kell kérni, hogy a hiányzó adatokat 15 naptári napon belül pótolja. Tájékoztatni kell arról is, hogy amennyiben az adatokat a megjelölt határidőig nem pótolja, a kezdeményezett megállapodás megkötésére nincs lehetőség. Határidő leteltét követően érkezett hiánypótlás esetén a kezdeményezés napja az ügyfél újbóli jelentkezésének napja lesz."

39. § A MEGÁLL utasítás 1.7. pont harmadik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"- az ügyfelet az őt terhelő kötelezettségekről, illetve azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről - a vonatkozó jogszabályok alapján és a rendelkezésre álló adatok birtokában - tájékoztatni."

40. § A MEGÁLL utasítás 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek a személyesen megjelenő ügyfelek tájékoztatása és nyugdíjbiztosítással összefüggő ügyeinek intézése céljából ügyfélszolgálatot működtetnek. Ennek keretében a nyugdíjszolgáltatásra irányuló megállapodást végző szakterület ügyfélszolgálatának úgy kell működnie, hogy - az általános ügyfélforgalom ellátásán túl - a teljes megállapodáskötési eljárás az ügyfél jelenlétében lefolytatható legyen."

41. § A MEGÁLL utasítás 3. pont utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az ügyfél a megállapodás megkötésére irányuló kérelmét hiányosan nyújtotta be, az 1.5.1. pontban foglaltak szerint kell eljárni."

42. § A MEGÁLL utasítás 4.2. pont második bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- záradékolt belépési nyilatkozat."

43. § A MEGÁLL utasítás 4.2. pont tizenkettedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén:

- a szervezet nevét, székhelyét (ennek hiányában telephelyét) igazoló cégjegyzék vagy társasági szerződés,

- adószámot igazoló cégjegyzék vagy a NAV által kiállított hiteles igazolás,

- az eljáró képviselő adatait, valamint képviseleti jogát igazoló okmány,

- egyéni vállalkozó esetén nyilatkozat vagy vállalkozói igazolvány."

44. § A MEGÁLL utasítás 4.3. pontja a következő két bekezdéssel egészül ki:

"A megállapodáskötő/jogszerző természetes személyt a KELEN-rendszer személyi adatbázisában kell megkeresni, és adatait a MEGÁLL-rendszerbe az erre a célra kialakított funkcióval átemelni.

Amennyiben az ügyfél a KELEN személyi adatbázisában nem található, illetve igazoltan érvényes TAJ-számmal nem rendelkezik, a megállapodást kötő szakegység az okmányok másolatának megküldésével új személy, új személy előfordulás felvitele, illetve a korábban újonnan felvitt személyek esetében az adatok módosításának elvégzése céljából a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságának nyilvántartási szakegységét soron kívül megkeresi."

45. § A MEGÁLL utasítás 4.3.3. pont második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a megállapodást kötő (kedvezményezett) a megállapodás megkötését követően lép be magánnyugdíj-pénztárba vagy a magánnyugdíj-péntári tagságát megszünteti, az ezt igazoló okmányt be kell mutatnia, vagy a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére meg kell küldenie."

46. § A MEGÁLL utasítás 4.3.3. pont utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény rendelkezései alapján a magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik, s a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás is megszűnik.

Ezen esetekben a megállapodásokat 2011. február 28-ai dátummal (amennyiben a befizetések az eddigi időpontig fedezetet nyújtanak) le kell zárni és - a szolgálati idő elismerése mellett - a jogszerzőket értesíteni kell arról, hogy új megállapodást köthetnek, mint nem magán-nyugdíjpénztári tagok."

47. § A MEGÁLL utasítás 4.3.4. pont harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a megállapodás megkötésekor a megállapodáskötő a minimálbérnél magasabb összeget határoz meg, de a minimálbér összegének változása következtében az általa meghatározott összeg már nem éri el az aktuális évi minimálbér összegét, akkor a megállapodást le kell zárni, amelyről az ügyfelet értesíteni, és az új megállapodás megkötésének feltételeiről tájékoztatni kell."

48. § A MEGÁLL utasítás 4.5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.5.1. A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése érdekében megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és akinek a biztosítása a Tbj. 8. §-a alapján szünetel.

2010. január 1-jétől szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Ebben az esetben megállapodás köthető nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére azzal, hogy a megkötés legkorábbi időpontja 2009. december 31-ét követő nap lehet, illetve legkorábban e naptól kezdődő időtartamra szólhat.

Ha az egyéni vállalkozó a megállapodást az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időtartamára kívánja megkötni, a szünetelés kezdetét az ügyiratban rögzíteni kell, és az erről szóló nyilatkozatot az ügyiratban el kell helyezni.

Ha a megállapodást fizetés nélküli szabadság időtartamára kívánják megkötni, a fizetés nélküli szabadság időtartamát a megállapodás ügyiratában rögzíteni kell, és a fizetés nélküli szabadságról szóló foglalkoztatói engedély másolatát az ügyiratban el kell helyezni. Fel kell hívni a megállapodást kötő személy figyelmét arra, hogy amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje meghosszabbításra kerül a megállapodásban rögzített időn túli időtartamra, új megállapodást kell kötni.

Az előzetes letartóztatás elrendelésére, a szabadságvesztés időtartamára, illetve annak kezdetére vonatkozó bírósági döntés egy másolati példányát az ügyiratban kell elhelyezni. Amennyiben a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, a már megkötött megállapodást érvényteleníteni kell."

49. § A MEGÁLL utasítás 4.5.2. pont ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Abban az esetben, ha az adott személy az említett országok valamelyikében biztosított volt és e biztosításának megszűnése után kéri utólag az érintett országban fennállt nyugdíjbiztosítás időtartamára a megállapodás alapján befizetett járulék visszafizetését, a biztosításra vonatkozó igazolást az igazgatási szervnek az ONYF Nemzetközi Nyugdíjügyek Osztályán keresztül kell megkérnie."

50. § A MEGÁLL utasítás 4.5.2. pont kilencedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a külföldi partner igazolásából a nyugdíj-biztosítási járulékfizetés időtartama egyértelműen nem állapítható meg, úgy azt állásfoglalás céljából az ONYF Nemzetközi Nyugdíjügyek Osztálya részére meg kell küldeni."

51. § A MEGÁLL utasítás 4.6. pontja a következő két bekezdéssel egészül ki:

"A lezárt megállapodásból generált MEGÁLL-lapon található adatokat ellenőrizni kell, a KELEN felé a feladás ezt követően történhet meg. A feladásra kizárólag revideálást követően kerülhet sor.

A megállapodás lezárását követően a MEGÁLL-lapot azonnal fel kell adni a KELEN felé 3E típusú megállapodás esetén, illetve ha a megállapodás lezárására nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás megállapítása miatt kerül sor. Minden egyéb esetben a megállapodás lezárását követően a MEGÁLL-lapot 5 munkanapon belül kell feladni a KELEN felé."

52. § A MEGÁLL utasítás 4.7. pontja a következő bekezdéssel egészül ki:

"Ha egy megállapodás érvénytelenítésre kerül, azt a MEGÁLL-rendszer automatikusan átvezeti a KELEN-rendszerbe, így a korábban feladott MEGÁLL-lap a KELEN-rendszerben is érvénytelenné válik."

53. § A MEGÁLL utasítás a következő 4.9. ponttal egészül ki:

"4.9. MEGÁLL-KELEN kapcsolat

A megállapodások releváns adatainak átadása (folyamatban lévő és lezárt megállapodások esetében) a MEGÁLL-rendszerből a KELEN-rendszerbe a KELEN-rendszer által létrehozott "Megállapodásos nyilvántartó lap" formájában valósul meg.

A MEGÁLL-rendszerből származó nyilvántartó lapok védett okmányok, KELEN oldalról azok érvénytelenítése, a személyhez rendelt okmányok más személyhez rendelése nem kezdeményezhető. "Megállapodásos nyilvántartó lapot" érvényteleníteni csak a MEGÁLL-rendszerből származó újabb adatszolgáltatással lehet."

54. § A MEGÁLL utasítás 5.4.1. pontja a következő harmadik bekezdéssel egészül ki:

"A folyamatban lévő megállapodások vonatkozásában, ahol a jogszerző egyéni folyószámláján két havinál nagyobb tartozás mutatkozik, és ennek következtében a MEGÁLL-rendszerben a MEGÁLL-lap automatikus generálása nem történik meg, soron kívül az e pont szerinti eljárást kell alkalmazni."

55. § A MEGÁLL utasítás 6.1. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A megállapodásról - amennyiben az adatok a KELEN-rendszerben még nem szerepelnek - a nyugellátási szakterület részéről érkező adatkéréseknek az adatkérés szakterülethez érkezését követő 5 munkanapon belül eleget kell tenni."

56. § A MEGÁLL utasítás 6.2. pontja a következő harmadik bekezdéssel egészül ki:

"A megállapodásról - amennyiben az adatok a KELEN-rendszerben még nem szerepelnek - a nyugellátási szakterület részéről érkező adatkéréseknek az adatkérés szakterülethez érkezését követő 5 munkanapon belül eleget kell tenni."

57. § A MEGÁLL utasítás "7. Hatálybaléptetés" része a következő második, harmadik és negyedik bekezdéssel egészül ki:

"Az utasításnak az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú utasítások módosításáról szóló 13/2011. (XI. 10.) ONYF utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított rendelkezéseit a Módut. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A jelen utasításban nem szabályozott ügyviteli folyamatokat módszertani útmutatók tartalmazzák.

A gyakorlati alkalmazást elősegítő módszertani útmutatók elkészítéséről és szükség szerinti aktualizálásáról az ONYF Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya gondoskodik."

58. § A MEGÁLL utasítás

a) "Általános rendelkezések" fejezet második bekezdésében, 1.2. pont harmadik és negyedik bekezdésében a "regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe a "nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv" szöveg,

b) "Általános rendelkezések" fejezet ötödik bekezdésében, 1.1. pontjában a "regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok" szövegrész helyébe a "nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek" szöveg,

c) 1.2. pont francia bekezdéseiben a "regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságot" szövegrész helyébe a "nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet" szöveg,

d) 1.2. pont ötödik bekezdésében a "regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál" szövegrész helyébe a "nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél" szöveg,

e) 1.4. pont negyedik bekezdésében az "A Dokumentum Kapu" szövegrész helyébe az "Az ügyfélkapu" szöveg,

f) 3. pont első bekezdésében az "a Dokumentum Kapun" szövegrész helyébe az "az ügyfélkapun" szöveg,

g) 3.2. pont első bekezdésében az "a Dokumentum Kapu" szövegrész helyébe az "az ügyfélkapu" szöveg,

h) 4.5.2. pont harmadik bekezdés első francia bekezdésében a "Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztálya" szövegrész helyébe a "Nemzetközi és Európai Uniós Főosztálya" szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti a MEGÁLL utasítás

a) 1. pont első bekezdés első mondata,

b) 1.5.5. pont második bekezdése,

c) 1.9. pontja,

d) 3.1. pont második bekezdés második mondata,

e) 3.1. pont negyedik bekezdése,

f) 4.3.1. pont második bekezdése,

g) 4.3.2. pont címében az "adóazonosító jel" szövegrész,

h) 4.3.2. pont első bekezdése,

i) 4.3.3. pont első bekezdés utolsó mondata,

j) 5.3. pont második bekezdés 3-5. mondata,

k) 5.3.5. pont negyedik bekezdése és hetedik bekezdésének második francia bekezdése,

l) 6.3-6.5. pontja.

5. A NYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁGOK NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLATÁSI FELADATAI ELLÁTÁSÁNAK ÜGYVITELI ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 36/2010. ONYF UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSA

60. § A nyugdíj-biztosítási igazgatóságok nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai ellátásának ügyviteli eljárásáról szóló 36/2010. ONYF utasítás (a továbbiakban: nyilvántartási utasítás) "Általános rendelkezések" fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az utasítás hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíj-biztosítási igazgatóságainak hatáskörébe tartozó nyugdíj-biztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, a nyugellátások és egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos, közreműködést igénylő ügyek intézésére terjed ki.

A nyilvántartás és adatszolgáltatás kialakításáért, a céloknak és a követelményeknek megfelelő, hatékony működtetéséért, szakszerűségéért, illetve az utasításban foglaltak maradéktalan betartásáért az igazgatóság vezetője a felelős.

Az igazgatóság vezetője köteles a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátását szakmai ellenőrzés keretében vizsgáltatni, így különösen e tevékenység szervezettségét és hatékonyságát."

61. § A nyilvántartási utasítás 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az eljárás általános szabályai

A nyilvántartásra kötelezett - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Tny. 97. § (3) bekezdésének 2010. december 31-ig hatályos b) pontjában meghatározott, elmaradt nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatását a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, illetve Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton teljesítheti.

A lakóhely szerinti illetékesség alkalmazása során a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. Az igazgatóságok közül az ügyfél lakóhelye szerint illetékes igazgatóság köteles eljárni, kivéve, ha az ügyfél a tartózkodási helye szerint illetékes igazgatóság eljárását kéri. Hajléktalan személy ügyében az az igazgatóság köteles eljárni, amelynek területén a hajléktalan személy kérelmének benyújtásakor tett nyilatkozatában megjelölt elérhetőség (cím, tartózkodási hely stb.) található.

Az illetékesség megállapítása során a cég székhelyére (telephelyére, fióktelepére) vonatkozóan a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. és 7/A. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

A Tny. 97-98. §-ának alkalmazása szempontjából - elmaradt adatszolgáltatás teljesítése esetén - területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság alatt

a) a Tbj. 4. § a)-b) pontja szerinti foglalkoztató és egyéni vállalkozó székhelye, ennek hiányában telephelye,

b) az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy foglalkoztató, a mezőgazdasági őstermelő, a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti felszolgáló esetében a foglalkoztatott lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye, valamint

c) a (volt) biztosított lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye

szerint illetékes igazgatóságot kell érteni.

Amennyiben a Tbj. 56/A. §-a szerinti munkavállaló magyarországi foglalkoztatására kirendelés alapján került sor, adatszolgáltatási kötelezettség a Tbj. 56/A. § (4) bekezdésében meghatározott munkáltatót, illetve belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

A kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon a hatáskör és illetékesség vizsgálata mellett ellenőrizni kell, hogy az a szükséges adatokat tartalmazza-e (pl. név, TAJ-szám, székhely), illetve az előírt okmányok csatolása hiánytalanul megtörtént-e.

1.1. Hatáskör és illetékesség

A titkos ügykezelés hatálya alá tartozó megkeresésekre a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben, továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Külföldi szerv vagy személy megkeresése ügyében a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága (a továbbiakban: BFKHNYI) kizárólagos illetékességgel jár el.

A BFKHNYI szolgáltat adatot az alábbi okmányokból:

a) 1947-1948. évi mezőgazdasági bélyeglapok és a bevonó szerv jegyzékei,

b) 1949. január 1-jétől 1956. december 31-ig az Állami Ellenőrző Központ nyilvántartási dokumentumai,

c) 1954. január 29-től 1956. december 31-ig a Város és Községgazdálkodási Minisztérium és Intézményei alkalmazottairól vezetett biztosítotti nyilvántartás.

1.2. Ügyfél, eljárási képesség, képviselet

Az ügyfél és az eljárási képesség meghatározására a Ket. 15. §-ában foglaltak az irányadók.

A nyilvántartási szakterület eljárásában az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy ügyében helyette törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy járjon el. Meghatalmazás, képviselet esetében a Ket. 40. és 40/A. §-a rendelkezései az irányadók. A meghatalmazás eredeti példányát vagy hitelesített másolatát az ügyiratban kell elhelyezni.

A képviseletet ellátó személy azonosságát a szakügyintézőnek a személyazonosságot igazoló okirat (személyi igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély stb.) alapján az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell. A meghatalmazott képviseleti jogának vizsgálata kiterjedhet (adott esetben ki kell, hogy terjedjen) arra is, hogy a képviselet általános vagy eseti jellegű.

A meghatalmazotti képviselet körében vizsgálni kell, hogy az adott eljárási cselekményre nézve megengedett-e a képviselet, illetve a meghatalmazottként fellépő személy jogosult-e képviseletre, továbbá a meghatalmazott eljárási képessége az adott eljárási cselekmény esetében megállapítható-e. Az igazgatóság a jogosultság ellenőrzésénél a megfelelő dokumentumok, gazdasági társaságoknál hiteles aláírási címpéldány másolatának bemutatását kérheti. A gazdálkodó szervezet más munkavállalójának a képviseleti jogosultságát megfelelő írásos felhatalmazással kell igazolnia. A felhatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy a munkavállaló az ügyek mely csoportjára kap felhatalmazást. A képviseletre való eljárási képesség hiánya esetén a kizárásról a szakterület vezetője dönt. A döntéséről jegyzőkönyvet (feljegyzést) kell készíteni, amelyet az ügy dokumentációjához kell csatolni. Amennyiben az eljáró személy az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy a jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, az igazgatóságnak az eljárást a Ket. 40. § (4) bekezdése alapján végzéssel vissza kell utasítania. Az elmaradt nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8-9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé történő bejelentkezést is elmulasztotta, a Tny. 97. §-a szerinti (elmaradt) adatszolgáltatás teljesítésére a Tbj. 56/A. § (3) bekezdésében meghatározott foglalkoztatott természetes személy kötelezett.

Felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet esetében a vezető tisztségviselő képviseleti joga megszűnik, a képviselői jogokat a felszámolás kezdetétől a felszámoló gyakorolja. Végelszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet esetén, ha a képviselőt a cégbíróság rendeli ki, a képviselet végzésen alapul, egyéb esetben a végelszámolói minőséget taggyűlési, közgyűlési határozattal kell igazolni.

1.3. Az iratkezelés és az iktatás általános rendje

A belső iratkezelés rendjének kialakítását, valamint a határidős iratok kezelését, a kiadmányozást és az irattározást, a selejtezést, illetve a levéltárba adást a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatban leírtak szerint kell elvégezni. A szakterületet érintő iratokat a LOTUS NOTES iktatórendszerben, az irattári terv tételszámának és megnevezésének megfelelően kell iktatni.

A nyugdíj-biztosítási ágazatban az ONYF által működtetett ügyfélkapurendszeren keresztül elektronikus ügyintézés (a továbbiakban: e-ügyintézés) keretében beérkező beadványok esetében az értesítő levelet és az elektronikus űrlapot ki kell nyomtatni, és minden oldalát "az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat" záradékkal a másolatot készítő ügyintéző aláírásával, dátummal és szervezeti körbélyegzővel kell ellátni. Ezt követően kell intézkedni a dokumentum iktatásáról. A nemleges nyilatkozatokat (nemleges jelentés) iktatni nem kell.

1.3.1. A LOTUS NOTES-rendszerben iktatásra nem kerülő iratok

A Lotus Notes iktatórendszerben a következő okmányokat nem kell iktatni:

a) a nyilvántartásra kötelezettek 2010. január 1-je előtti időszakra vonatkozóan beérkezett nemleges jelentéseit,

b) a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozók nyilatkozatait arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettségük a 2010. január 1-jét megelőző időszakban nem állt fenn,

c) a feldolgozott Cégközlöny, illetve a CD, DVD változat alkalmazása esetén a rögzített adatokat tartalmazó kinyomtatott oldalakat (változásjelentés),

d) a KELEN-rendszer által előállított adatszolgáltatásra történő felhívások kiküldött példányait,

e) a nyilvántartásra kötelezettektől érkezett adatmódosítást (címváltozás, székhelyáthelyezés stb.) közlő beadványokat,

f) a Bejelentő lapokat,

g) a meghatalmazást, képviseletet igazoló bizonylatokat.

A felsorolt okmányok közül csak a következő okmányok tárolásáról kell intézkedni az alábbiak szerint:

1. az a)-b) pontban felsorolt okmányokat a beérkezési nap és adószám szerinti sorrendben,

2. a c) pontban felsoroltakat a feldolgozás dátuma szerinti növekvő sorrendben,

3. az e) pontban megjelölt okmányokat a KELEN-rendszerben történő rögzítést követően érkezési sorrendben,

4. a Bejelentő lapokat a KELEN-rendszer adatbázisában történő rögzítést követően a rendszer által adott ügyszám felvezetése után ügyszám szerinti sorrendben,

5. a g) pontban megjelölt okmányokat a bejelentő laphoz rögzítve, illetve egyéb esetben a meghatalmazás eredeti példányát vagy hitelesített másolatát az ügyiratban.

1.3.2. A LOTUS NOTES-rendszerben iktatásra kerülő iratok

A következő ügyeket/iratokat/dokumentumokat a Lotus Notes iktatórendszerben - a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően - iktatni kell:

a) általános bejövő/kimenő levelezések (tájékoztatás stb.);

b) hatósági ügyek döntései, hatósági bizonyítvány(ok), igazolások;

c) kérelmek, jegyzőkönyvek, feljegyzések, ügyfél nyilatkozatai, idézések, határozatok, fizetésre kötelező határozatok;

d) panaszok, közérdekű bejelentések;

e) biztosítási jogviszony igazolása iránti beadványok;

f) az elbírálási szakegységtől érkezett ún. dokumentált adatkérések;

g) a járulék- és folyószámla iratanyagból történő adatszolgáltatás iránti kérelmek;

h) a nyilvántartásra kötelezett számára kötelezést előíró ellenőrzési jegyzőkönyvek/hivatalos feljegyzések;

i) külső szervek (bíróság, ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a munkaügyi és szociális igazgatási szervek) adatkérései;

j) a NAV és a fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztára által megküldött, biztosítási jogviszonyt megállapító, módosító, illetve törlő határozatok;

k) adatszolgáltatás során a nyilvántartási szakegység által észlelt típushibák, hiányosságok miatt kért ellenőrzések és az ezekre érkező válaszok.

1.4. Az eljárás dokumentumai

Az adott ügy dokumentációjához tartozó, ugyanazon eljárásban kiadott dokumentumokat az ügyiratban kell tárolni.

Az ügyiratnak tartalmaznia kell a más szervezeti egységnek, illetve szervnek megküldött iratok másolati példányát, illetve annak előadói íven történő felsorolását.

Az eljárás dokumentumai a következők lehetnek:

a) a Ket. 34-38/C. §-a szerinti kérelem,

b) a Ket. 39. §-ában foglaltak szerinti jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés, feljegyzés

[az eljárást érintő érdemi intézkedésről, eljárási cselekményről - amelyről jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés nem készül, vagy olyanok a körülmények, hogy nincs lehetőség jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés készítésére -feljegyzést (az iratborító belső részén megjegyzést) kell készíteni],

c) az ügyfél Ket. 51. §-a szerinti nyilatkozata,

d) idézés,

e) értesítés,

f) határozat és végzés,

g) tértivevény

(a visszaérkezett tértivevényt az ügy dokumentációjában ahhoz az irathoz kell csatolni, amely kézbesítésének az igazolására szolgál; ha a kézbesítésre személyes átvétellel kerül sor, a kötelezett vagy képviselőjének aláírását, valamint az átvétel tényét és időpontját az ügyiratban tárolt példánynak tartalmaznia kell; a visszaérkezés tényét az iratborítón rögzíteni kell),

h) átadás-átvételi elismervény

(az eredeti okmányról kivonatot, vagy hitelesített másolatot kell készíteni, és az eredeti okmányt az ügyfélnek vissza kell adni),

i) Bejelentő lap

(a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez, valamint az adatszolgáltatás Art. rendelkezéseinek alkalmazásával papír alapon, illetve számítástechnikai adathordozón történő teljesítéséhez rendszeresített lapot az adatok KELEN-rendszer meghatalmazotti adatbázisába történő rögzítését követően a megbízást, képviseletet igazoló eredeti meghatalmazással együtt lefűzve, ügyszám szerinti sorrendben kell tárolni).

1.5. Vezetői, illetve munkafolyamatba épített ellenőrzés

A szakegység munkájának közvetlen ellenőrzését vezetői ellenőrzés keretében kell ellátni. A szakmai hiányosságok kiszűrése, a feladatellátás színvonalának javítása mellett az ellenőrzésnek fontos szerepe van az esetleges munkafegyelmi vétségek, mulasztások megállapításában, a visszaélések megakadályozásában.

A vezetői ellenőrzés rendszeres és célirányos, amely átfogja az irányított szervezeti egység tevékenységének egészét.

Az ellenőrzéseket a vezető éves munkaterv alapján köteles elvégezni.

A vezetői ellenőrzésnek ki kell terjednie:

a) a nyilvántartási és adatszolgáltatási szakügyintézők szakmai tevékenységére;

b) a határidők betartására, szükség esetén a közbeeső intézkedés előírására és annak végrehajtására;

c) a szakegység belső nyilvántartásainak vezetésére, az adatszolgáltatásokra, az adminisztrációs feladatok ellátására, és

d) a munkafegyelmi előírások betartására.

Az ellenőrzést végző vezetőnek az általa tett megállapításokról, intézkedési javaslatairól vezetőjének írásbeli jelentést kell készítenie. A jelentést az ellenőrzési tervhez kell csatolni. A vezetőnek intézkednie kell a hibák, hiányosságok megszüntetése, a felelősség megállapítása és a hasonló problémák megelőzése iránt.

Munkafolyamatba épített ellenőrzést a vezető, illetve az általa erre a feladatra kijelölt személy végezhet. A munkafolyamatba épített ellenőrzés magában foglalja a kiadott dokumentáció (ügyiratok, értesítések, határozatok stb.) jogi, szakmai, számszaki és alaki felülvizsgálatát. A felülvizsgálat tényét és dátumát az ügyirati példányon az ellenőrzést végző személynek aláírásával kell igazolnia.

A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók (saját biztosításával, és az általa alkalmazott biztosítottakkal összefüggésben), természetes személyek adatainak nyugdíj-biztosítási nyilvántartásba vétele során tételes revíziónak kell alávetni a bejelentésre kötelezett szervek (szervezetek) és természetes személyek adatainak a felszámolásra, végelszámolásra tekintettel végzett ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján történő adatfeldolgozást. A munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében folyamatosan vizsgálni kell a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátásának jogszerűségét, a jelen, valamint az egyéb kapcsolódó ONYF utasításokban foglaltak betartását. Az adatfeldolgozás további eseteire szúrópróbaszerű revíziónak kell kiterjednie."

62. § A nyilvántartási utasítás 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Belföldi jogsegély- és hatósági ügyek a szakterületi eljárásban

2.1. Belföldi jogsegély

A fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíj-biztosítási igazgatóságai közötti megkeresést minden esetben belföldi jogsegélyként kell kezelni. Belföldi jogsegélynek kell tekinteni továbbá minden olyan ügyet, amely a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásából történő adatfelhasználásra irányul. A megkeresésben minden esetben meg kell jelölni az adat, irat felhasználásának célját.

Amennyiben a belföldi jogsegély keretében érkezett ügyben hatósági eljárást kell indítani, és az nem vezet eredményre, mert a nyilvántartásra kötelezett a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesítette, az ellenőrzési szakterületet kell felkérni intézkedésre, és erről a belföldi jogsegélyt kérő szervet tájékoztatni kell. A ellenőrzési szakterület részére küldött megkeresésben rögzíteni kell, hogy az ellenőrzés eredményéről közvetlenül a belföldi jogsegélyt kérő szervet kell tájékoztatni. Ezzel egyidejűleg az ügyiratot le kell zárni.

2.2. Igazolás felszámoló/végelszámoló részére adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről

A felszámolók, végelszámolók részére kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Igazolást kizárólag a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről lehet kiadni.

A 2010. január 1-je előtti időszakra vonatkozó nyugdíj-biztosítási (ún. NYENYI) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadásának esetei a következők:

a) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 53. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint

b) a Ctv. 112. § (2) pontjában és 1. számú melléklet V. pont 1/e) alpontjában foglaltak

alapján igazolás kiadása a cég (volt) biztosítottai adatainak átadásáról, a nyugdíj-biztosítási/társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről.

A hatósági bizonyítvány kiadását a felszámoló, illetve a végelszámoló az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérheti. A kérelem alaki kötöttség nélkül is elfogadható, amennyiben a szükséges adatokat tartalmazza.

A nyilvántartási szakterületnek a kérelem kézhezvételét követően meg kell vizsgálnia a teljesített adatszolgáltatásokat, nemleges jelentéseket, és ha történt záróellenőrzés, annak megállapításait. Amennyiben a záróellenőrzés megtartását követően a foglalkoztató adatszolgáltatása rendezett, ismételt ellenőrzés megtartására az ellenőrzési szakterületet nem kell felkérni. Ha azonban a záróellenőrzést követően eltelt időtartamra az adatszolgáltatás teljesítése hiányos, az ismételt záróellenőrzés lefolytatását kezdeményezni kell.

Az igazolás/határozat kiállítása során a "megszűnt" státuszú jogelőd adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését is vizsgálni kell. Az igazolást/határozatot két példányban kell elkészíteni, amelyekből egyet a kérelmet előterjesztő felszámoló/végelszámoló részére kell postázni/átadni, az expediálást igazoló példányt pedig az iktatott ügyiratban kell elhelyezni.

2.3. Elmaradt adatszolgáltatás teljesítésére történő felszólítás

Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette, a teljesítésre hivatalból indított eljárásban, végzéssel fel kell szólítani. A végzésben a kötelezett valamennyi, a 2010. január 1-je előtti időszakra vonatkozó elmaradt adatszolgáltatását meg kell jelölni.

A végzésnek tartalmaznia kell a hiányzó adatszolgáltatás tizenöt napon belül történő teljesítésének előírását, valamint a teljesítés elmaradása esetén mulasztási bírság kiszabásának kilátásba helyezését.

Amennyiben a kötelezett a kötelezettségének - az előírt határidőn belül - maradéktalanul eleget tesz, az ügy további intézkedést nem igényel, lezárható.

Ha a hatósági eljárás alá vont kötelezett adatszolgáltatási kötelezettségének a végzésben előírt határidőig nem tesz eleget, részére - a Tny. 91. §-ában foglaltak alapján - mulasztási bírságot megállapító fizetésre kötelező határozatot kell kibocsátani. A határozatnak az adatszolgáltatás - jogerőre emelkedést követő - tizenöt napon belül történő pótlására irányuló felszólítást is tartalmaznia kell.

Amennyiben a kötelezett az elmaradt adatszolgáltatást a fizetésre kötelező határozatban előírt határidőn belül sem pótolja, az ellenőrzési szakterületet hatósági ellenőrzésre fel kell kérni.

Ha az ellenőrzési szakterületről érkezett, jogszerű állapot helyreállítására vonatkozó végzésben, jegyzőkönyvben a teljesítésre meghatározott határidőig a nyilvántartásra kötelezett az adatszolgáltatási (javítás, pótlás) kötelezettségét nem teljesítette, annak pótlására fel kell szólítani. Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett az elmaradt adatszolgáltatást az ellenőrzés által előírt intézkedéseket követően sem teljesíti, az ügyet le kell zárni, és az ellenőrzési szakterületet ismételten nem kell megkeresni.

2.4. Az adatszolgáltatás pótlása, javíttatása

Biztosítási jogviszony megállapítására vonatkozó jogerős határozat alapján az adatszolgáltatás teljesítése, rendezése érdekében az "élő" kötelezettel szemben hatósági eljárás keretében kell intézkedni. Megszűnt kötelezett esetén a határozatban foglaltak alapján a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzést a nyilvántartási szakterület végzi.

Amennyiben a papíralapú adatszolgáltatás esetében (az átvételt követően, vagy a feldolgozás során) az eljáró nyilvántartási ügyintéző hibát, hiányosságot észlel, a javíttatásról, illetve a hiányosságok pótoltatásáról intézkednie kell. A nyilvántartásra kötelezettet végzés kiküldésével tizenöt napon belül történő javításra, pótlásra kell felszólítani. Mellékelni kell a hibás bizonylat(ok) fénymásolatát, a javításhoz szükséges, megfelelő számú új nyomtatványt, hiányos nyomtatvány esetén - kiegészítés céljából - az eredeti okmányt. A kötelezettet az adatszolgáltatás elektronikus úton történő módosításának lehetőségéről, illetve kötelezettségéről is tájékoztatni kell.

Amennyiben a kötelezett az előírt kötelezettségének a végzésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, mulasztási bírság kiszabásáról kell intézkedni.

2.5. A nyugdíj-biztosítási hatósági nyilvántartásából való törlés

Az okmány érvénytelenítése esetén a nyugdíj-biztosítási hatósági nyilvántartásból való törlésről határozatot kell hozni.

2.6. Mulasztási bírság kiszabása, mérséklése és elengedése

A Tny. 91. § (1) bekezdése alapján a mulasztási bírság megállapításakor a nyilvántartási szakegység vezetőjének mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, súlyát és gyakoriságát, valamint azt, hogy az adatszolgáltató, illetve képviselője, megbízottja, alkalmazottja vagy tagja az adott helyzetben elvárható körültekintéssel járt-e el.

A mulasztási bírság kiszabásának feltétele az igazgatóság szankcionálási lehetőségét tartalmazó végzés igazolt átvétele. A határozat indokolási részének tartalmaznia kell a végzés átvételének pontos dátumát, valamint mindazon körülményeket, amelyeket a döntést hozó szerv a bírság összegének megállapítása során figyelembe vett és mérlegelt.

A kiszabott mulasztási bírság jogerőre emelkedését követő tizenötödik nap leteltét követően az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését vizsgálni kell. Amennyiben a teljesítés nem történt meg, az ügyben további intézkedés céljából az ellenőrzési szakterületet meg kell keresni.

A fizetési kedvezményre irányuló kérelem a mulasztási bírság összegére, illetve - annak határidőben történő meg nem fizetése esetén - a kétszeres összegre is vonatkozhat. A kérelem elbírálása, a döntés elkészítése során tekintettel kell lenni arra, hogy az ügyfél a kérelmét a jogerőre emelkedett határozatban megjelölt fizetési határidőn belül, vagy azon túl terjesztette-e elő. Amennyiben a kérelem a fizetési határidőn túl érkezett, és a bírság kétszeres összegére irányul, a Tny. 91. § (5) bekezdésének rendelkezése ismételten nem alkalmazható.

Abban az esetben, ha a határozat ellen benyújtott beadvány a határozat jogalapját érintő szempontokat és méltányossági, illetve fizetési könnyítés iránti kérelmet egyaránt tartalmaz, a jogalapot érintően hozott másodfokú döntést követően - kivéve, ha az a megtámadott határozatot megsemmisíti - a méltányossági kérelmet, fizetési könnyítést érintően is dönteni kell.

2.7. A nyilvántartási szakegység fellebbezési eljárással összefüggő feladatai

A fellebbezés elkésettségét az elsőfokú döntés átvételét igazoló tértivevény alapján kell megállapítani. A fellebbezésre jogosult szóban történő lemondását jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A fellebbezést az ügy összes iratával - az előző bekezdésben foglalt feladatok ellátását követően - a fellebbezés elbírálására jogosult szervezeti egységhez, az ONYF Jogorvoslati Főosztályához a beérkezést követő három munkanapon belül fel kell terjeszteni. Kivétel ez alól, ha az elsőfokú döntést hozó igazgatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja, vagy a Ket. 102. § (3) bekezdésének megfelelően érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Amennyiben az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a fellebbezést az igazolási kérelemnek helyt adó döntés jogerőre emelkedését követően kell haladéktalanul - az ügy összes iratával együtt - a fellebbezés elbírálására jogosult szervezeti egységhez felterjeszteni. A felterjesztésben az elsőfokú döntést hozó igazgatóságnak a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkoznia kell."

63. § A nyilvántartási utasítás 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az illetékfizetési kötelezettség

Illetékfizetésre a nyilvántartási szakterület feladatkörébe tartozó ügyek közül a hatósági bizonyítvány - ideértve a felszámoló/végelszámoló részére kiadandó igazolást is - kiállítása, illetve a fizetésre kötelező döntések elleni méltányossági (mérséklésre, elengedésre, illetve fizetési könnyítésre irányuló) kérelem esetén kerül sor.

A hatósági bizonyítvány igénylése során a kérelmezőnek az illetéket az eljárás megindításakor - a Tny. 81. § (2) bekezdésében foglaltak alapján - illetékbélyeggel kell lerónia, és azt az eljárást kezdeményező iraton elhelyeznie. Az illeték megfizetését az Itv. 75. §-ában foglaltak alapján a kérelem beérkezését követően haladéktalanul ellenőrizni, és az illetékbélyeget értékteleníteni kell.

Ha az illeték megfizetése nem történt meg, a kérelmezőt a Ket. 37. § (3) bekezdésében foglaltak szerint hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben a kérelmező az illetéket felhívás ellenére sem fizette meg - továbbá természetes személy esetében teljes vagy részleges költségmentességben nem részesült -, az eljárást végzéssel meg kell szüntetni.

A természetes személy jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintettel az eljárási illeték viselése alól teljes vagy részleges mentességet kérhet. Az igazgatóság vezetője mérlegelési jogkörében eljárva a költségmentesség engedélyezéséről végzésben dönt. A kérelem elutasítása, továbbá a már kiadott végzés módosítása és visszavonása esetén az ügyfelet a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni kell."

64. § A nyilvántartási utasítás 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A nyilvántartási szakterület feladata a nyilvántartott adatokból történő ügyfél-tájékoztatás során

Amennyiben a (volt) biztosított, vagy írásban meghatalmazott képviselője - a Tbj. 43. § (4) bekezdése és a Tny. 96. § (7) bekezdése alapján - a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásába történő betekintési jogával kíván élni, a nyilvántartott adatairól felvilágosítást, illetve kérésére az iratokról másolatot kell adni.

A KELEN-rendszerben létrehozott elektronikus dossziéhoz "fűzött" okmányok tisztázását el kell végezni, az ügyfélre vonatkozó okmányokat személyhez kell rendelni. E tényt, illetve a (volt) biztosított azonosításra vonatkozó nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A Tny. 96. § (8) bekezdése értelmében a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a (volt) biztosított kérelmére a Tny.R. 66/A. § (3) bekezdése szerint tizenöt munkanapon belül hatósági ügy keretében igazolást állít ki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és a keresetekre, jövedelmekre vonatkozóan a nyilvántartásba bejelentett adatokról.

Postai és elektronikus úton érkezett kérelem esetében - az ügyfél által megadott adatok alapján - a természetes azonosító adatok, a TAJ-szám és a lakóhely egyezését a KELEN-rendszer személyi adatbázisban (a továbbiakban: SZAB) vizsgálni kell. Amennyiben az adatok eltérést mutatnak, vagy az ügyfél az adatbázisban nem szerepel, illetve nem azonosítható, a kérelmet tilos teljesíteni. Az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani a természetes azonosító adatainak és TAJ-számának megadása, pótlása, lakóhely eltérése esetén annak rendezése céljából. A megkeresést a SZAB-ban megtalálható lakóhelyre kell postázni. Amennyiben az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni."

65. § A nyilvántartási utasítás 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Elmaradt adatszolgáltatás befogadása

A visszamenőleges (elmaradt) adatszolgáltatás teljesítésére, illetve módosítására papír alapon vagy elektronikus ügyintézés keretében ügyfélkapun keresztül van lehetőség. A papír alapú teljesítésnél azonban a TnyR. 2010. december 31-ig hatályos 88. § (2) bekezdését is figyelembe kell venni.

7.1. Az elmaradt adatszolgáltatások papír alapon történő befogadásának szabályai

A papír alapon teljesített visszamenőleges adatszolgáltatások esetén minden adatszolgáltatási időszak vonatkozásában az eljáró szakügyintézőnek vizsgálnia kell az adatszolgáltatás módjának megfelelő kísérő okmányok meglétét.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség abban az esetben is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást szerződés, megállapodás alapján más szerv vagy személy teljesíti. A nyilvántartólapot, továbbá a jegyzéket a nyilvántartásra kötelezett (a meghatalmazott, illetve a képviselő) aláírással (cégszerű aláírással) látja el. Ennek hiányában az adatszolgáltatás nem vehető át, a hiányosság pótlására a figyelmet fel kell hívni.

Az átvett nyilvántartó lapokhoz, illetve számítástechnikai adathordozón érkezett adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó jegyzéken (konszignációs listán) el kell helyezni az érkeztető bélyegzőt, amelyből megállapítható, hogy az adatszolgáltatást az ügyfélfogadás során mikor vették át, illetve a posta mely napon kézbesítette, és mely ügyintéző vette azt át.

Papíralapú okmány érkezhet a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez a nyugellátási szakegység kérésére nyugdíjügyben a Tny. 97. § (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás, illetve elmaradt, vagy javított NYENYI adatszolgáltatás pótlólag történő teljesítése esetén. A nyugellátási szakegység megkeresésére érkezett adatszolgáltatást az érintett szakegységnek haladéktalanul meg kell küldeni.

Papíralapú bizonylatok átvételénél ellenőrizni kell, hogy a regisztrációs igazoló lapon, a konszignációs listán és a bizonylatokon a nyilvántartásra kötelezett természetes és mesterséges azonosítói megegyeznek-e. A konszignációs listának tartalmaznia kell a nyilvántartó lap sorszámát és a biztosított adatait (név, anyja neve, születési dátum, TAJ-szám). A két példányban előállított listát a nyilvántartásra kötelezettnek (cégszerű) aláírással kell záradékolnia.

Papíralapú adatszolgáltatás kizárólag az ONYF által az adott adatszolgáltatás teljesítésére rendszeresített nyomtatványon fogadható el. Fénymásolt, megrongálódott, olvashatatlanul kitöltött, nem hitelesített, átfestéssel javított okmányokat elfogadni nem lehet. A foglalkoztatói (NYENYI-kód, adószám, megnevezés) és biztosítotti (természetes és mesterséges azonosítók, illetve lakcím) adatoknak minden okmányon kitöltöttnek kell lenniük.

A bizonylatokat a KELEN-rendszerbe be kell érkeztetni. A beérkeztetés során a rendszer által nyomtatott fedlapot a beérkezett papíralapú okmányokkal együtt a fedlapon szereplő tárolási szám szerinti sorrendben kell tárolni.

Amennyiben a kötelezett a regisztrációs igazoló lapon adatainak változását jelezte, a változásokat a KELENrendszerben rögzíteni kell. Az átvett bizonylatkötegre a program által nyomtatott fedlapot fel kell erősíteni, vagy ha ez nem lehetséges, más módon, de jól láthatóan az azon szereplő adatokat a kötegen fel kell tüntetni.

Ha a nyilvántartásra kötelezett kipótló/javító adatszolgáltatást ad le, az így beérkezett bizonylatköteget a kötelezett korábban leadott okmánykötege mellett kell elhelyezni.

Az adatbefogadás megtörténtének igazolásaként a konszignációs lista másodpéldányát a kötelezettnek aláírva és lepecsételve vissza kell adni, illetve postai úton vissza kell küldeni.

Az okmányt átvételkor és a KELEN-rendszerben történő rögzítés végrehajtását megelőzően formai és tartalmi szempontból ellenőrizni kell. Amennyiben az okmány formai vagy tartalmi szempontból hibásnak bizonyul, vagy a KELEN SZAB-ban végzett személyazonosítás eredménytelen, illetve a lapon feltüntetett adatok nem egyeznek a SZAB-ban található adatokkal, az okmányt tilos rögzíteni. Ez alól kivételt képez az a nyilvántartólapon történő adatszolgáltatás, amelyben a természetes azonosító adatok a nyilvántartólap egyéb adatai alapján korrigálhatók, vagy a rendelkezésre álló adatbázisokból pótolhatók. Ebben az esetben a lap adatait a nyilvántartásra kötelezett bevonása nélkül is ki lehet javítani, hogy azok feldolgozhatók (rögzíthetők) legyenek. A kijavított adatokról a nyilvántartásra kötelezettet tizenöt napon belül értesíteni kell. Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett a kijavítással nem ért egyet, a rendszerben az általa bizonyított adatokat kell rögzíteni.

A már korábban átvett, illetve postai úton érkezett hibás okmányok esetén a kötelezettet végzéssel kell felszólítani az adatszolgáltatás megismétlésére. A végzésben a kötelezettet mulasztási bírság kirovásának lehetőségéről tájékoztatni kell. Amennyiben a határidő leteltét követően kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztási bírság kirovásáról intézkedni szükséges.

Az okmányon szereplő TAJ-szám alapján a (volt) biztosított keresését a KELEN-rendszer személyi adatbázisában el kell végezni. Amennyiben a megadott TAJ-számmal a személy nem található, vagy a megtalált személy adatai a lapon feltüntetett adatokkal nem egyeznek, a kötelezettet az adatok korrekciójára fel kell szólítani.

Az adatok KELEN rendszerben történő rögzítését harminc napon belül el kell végezni.

7.2. Az elektronikus úton történő adatszolgáltatások befogadásának szabályai

A nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez a nyilvántartásra kötelezettnek, valamint a 2009. december 31-ét követően létrejött adatszolgáltatónak a Tny. 97. § (1) bekezdése szerinti adatok (a Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Program letöltésével) elektronikus úton történő közléséhez, illetve kötelezett/meghatalmazott esetében Bejelentő lap kitöltése elengedhetetlen. A KELEN-rendszer meghatalmazotti moduljában a kötelezett adatainak rögzítését a nyilvántartási szakegység végzi.

A Bejelentő lap adatait az adatbázisba a nyomtatvány beérkezését követően azonnal, de legkésőbb az átvételt/beérkezést követő munkanapon rögzíteni kell. Az olvashatatlanul vagy hiányosan kitöltött, illetve a nem hiteles Bejelentő lap adatait rögzíteni nem szabad, a hiánypótlásról soron kívül intézkedni kell. A hibásan (hiányosan) kitöltött Bejelentő lapot személyes megjelenés esetén a kötelezett vagy meghatalmazottja/képviselője részére vissza kell adni.

A Bejelentő lapon az elektronikus adatszolgáltatás teljesítésére megjelölt személy a KELEN-rendszer személyi adatbázisában (személyi adatok, illetve személy-előfordulási adatok között) a nyomtatványon közölt adatokkal megegyezően kell, hogy szerepeljen. Ellenkező esetben a Bejelentő lapot elfogadni nem lehet, illetve csak azoknak a megjelölt személyeknek a vonatkozásában, akik a személyi adatbázisban szerepelnek. Adatok hiánya esetén a személyt új személyként vagy személy-előfordulásként nem lehet rögzíteni. A nyilvántartásra kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy az adott személy e-ügyintézés keretében adatszolgáltatást nem teljesíthet.

Ha a kötelezett vagy meghatalmazottja, képviselője a Bejelentő lapon adatváltozást közöl, és nem tünteti fel a korábbi

Bejelentő lap ügyszámát, az eredeti ügyszámot a módosított adatokat tartalmazó lapra fel kell vezetni. A módosítást tartalmazó Bejelentő lap új ügyszámot nem kap, azt az eredeti Bejelentő laphoz kell csatolni.

Abban az esetben, ha a kötelezett ugyanarra a tárgyévre vonatkozóan korábban papíralapú, vagy számítástechnikai adathordozón történő adatszolgáltatásra regisztrált, és a Bejelentő lapon elektronikus ügyintézési szándékát jelzi, a kötelezettel, illetve meghatalmazottjával (képviselőjével) az adatszolgáltatás választott módját tisztázni kell.

Amennyiben a Bejelentő lapot tévesen rögzítették, a lap törlését a meghatalmazotti modulban el kell végezni.

A meghatalmazás megszűnik a meghatalmazás érvényességi idejének elteltével, illetve a meghatalmazás visszavonásának vagy felmondásának bejelentésével. A meghatalmazás felmondását a meghatalmazott is bejelentheti.

A Bejelentő lapok adatai alapján a meghatalmazotti modulban rögzített adatok közül azoknak a személyeknek az elektronikus adatszolgáltatásra való jogosultsága, akik az év utolsó napján érvényes jogosultsággal rendelkeznek, a KELEN-rendszerben a jogosultságuk a következő évre automatikusan kiterjesztésre kerül. Ez vonatkozik a 2009. december 31-ét követő időszakra is, tekintettel a Tny. 97. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

7.3. Az adatszolgáltatásra kötelezett nemleges jelentése

Az a szerv, szervezet vagy személy, aki nyilvántartó lap kiállítására nem volt kötelezett, az a 2001-2009. évekre vonatkozóan "nemleges nyilatkozatot" teljesített.

A nemleges nyilatkozattételi kötelezettség nem terjedt ki azokra a munkáltatókra, akik az adatszolgáltatás időszakában biztosításra kötelezett személyt nem foglalkoztattak, ezért a Tbj. rendelkezéseinek értelmében nem minősültek foglalkoztatónak. A foglalkoztatónak nem minősülő munkáltató nemlegesség tényére vonatkozó nyilatkozata alaki kötöttség nélkül fogadható el (pl. személyes megjelenésekor jegyzőkönyvbe vett nyilatkozat, postai úton küldött értesítés).

Az adatszolgáltatás nemlegesként fogadható el továbbá, ha

a) az Adatlap nyomtatványon a biztosítottak száma rovat áthúzással vagy egyéb elfogadható módon érvénytelenítésre került;

b) az adatközlő írásban, cégszerűen nyilatkozik a nemlegesség tényéről, illetve arról, hogy nem minősül foglalkoztatónak.

Kétség esetén a társas vállalkozások, illetve - a 2003-2007 közötti időszak vonatkozásában - az egyéni vállalkozók részére adategyeztető lapot kell kiküldeni.

A "nemleges nyilatkozat" papír alapon és elektronikus ügyintézés keretében egyaránt teljesíthető. A formanyomtatvány az ONYF honlapjáról letölthető. A "nemleges nyilatkozat" elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítése esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy az a nyilatkozattételére jogosult személytől érkezett-e, tekintettel arra, hogy az e-ügyintézés keretében érkező dokumentumok minden esetben természetes személyhez kötődnek.

7.4. Egyéni vállalkozó saját személyére vonatkozó adatszolgáltatása

A biztosítási kötelezettség alá eső egyéni vállalkozók saját magukra vonatkozóan 2000. január 1-jétől 2009. december 31-ig voltak kötelesek "E" jelű NYENYI lapot kiállítani és az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság felé megküldeni. Az egyéni vállalkozó saját magára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésénél az ún. nemleges adatszolgáltatás - jogszabályi előírás hiányában - nem követelhető meg. A 2000., a 2001. és a 2002. évre vonatkozóan a "nemleges jelentés" beállításához az egyéni vállalkozó írásban tett nyilatkozata egyenértékű a formanyomtatványon teljesített nemleges jelentéssel.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a saját biztosítási adataival összefüggésben adatszolgáltatásra minden esetben kötelezett. 2003. évtől kezdődően a "nemleges" adatszolgáltatás helyett "nullás" tartalmú NYENYI lapon köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatatási kötelezettsége saját magára vonatkozóan akkor is fennáll, ha társadalombiztosítási járulék megfizetésére nem volt kötelezett.

A 2003-2009. évi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a heti 36 órát elérő munkaviszony, illetve középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok mellett egyéni vállalkozást folytatónak, amennyiben ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme nem volt, saját magára vonatkozóan ennek megfelelő tartalmú adatszolgáltatást kell teljesítenie.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék fizetését 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra vállalhatta, 2007. április 1-jétől pedig a vállalkozói kivét (átalányadózó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem) után köteles a nyugdíjjárulékot megfizetni. Az adatszolgáltatás szempontjából meghatározó az, hogy a vállalkozó mely időponttól saját jogú nyugdíjas, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mely időpontban szüntette meg tevékenységét. Nem kötelezett adatszolgáltatásra az a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki vállalkozói kivét hiányában a nyugdíjjárulékot nem fizette meg. Ezekben az esetekben - az ügyfél visszajelzése alapján - a KELEN-rendszerben a "kötelezettség" jelzést az adott évre manuálisan meg kell szüntetni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó elhalálozásának ténye a szakterület tudomására jut, az ellenőrzési szakegységet kell felkérni az adatok beszerzésére, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi (örökösi) jogon más személy - a vállalkozó halálát követő naptól - tovább folytatja. Ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettség a vállalkozói tevékenységet folytató személyt terheli, amelynek pótlásáról a nyilvántartási szakterület hatósági ügy keretében intézkedik.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszűnt, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő harminc napon belül volt köteles teljesíteni. Ezen kötelezettség az egyéni vállalkozóra utolsó alkalommal a 2009. évi adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában terjedt ki.

Amennyiben az egyéni vállalkozó 2010. január 1-jét követően egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve - ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét - az átruházás napján az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik. Amennyiben az egyéni vállalkozó az adatszolgáltatási kötelezettségének a megszűnést követő harminc napon belül nem tett eleget, azt ugyanez a személy egyéni cég képviselőjeként - mint jogutód - teljesítheti."

66. § A nyilvántartási utasítás 8.1. pont első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A Tbj. 54. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a biztosítási jogviszony utólagos megállapítására, törlésére a járulék utólagos megállapítása nélkül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és területi igazgatási szervei, a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. Amennyiben az egészségbiztosítási szervtől, illetve az állami adóhatóságtól biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról, törléséről hozott jogerős határozat érkezik, és az érintett jogviszonyra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában a határozatban foglaltaktól eltérő adat szerepel, a nyilvántartásban szereplő adat módosítására/javíttatására, törlésére a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

Ha a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában fellelhető biztosítási jogviszonyt igazoló bizonylatról nyugdíjügy elbírálásakor kiderül, hogy a jogosultság szempontjából az okmány nem vehető figyelembe, illetve az adatszolgáltatás jogszerűtlen, a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában található okmányt érvényteleníteni kell."

67. § A nyilvántartási utasítás 9. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. A nyilvántartási szakterület adatszolgáltatása és kapcsolata más szervekkel és szakegységekkel"

68. § A nyilvántartási utasítás 9.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9.1. A nyugellátási szakegység megkeresése

A "belső TB célú" KELEN-dossziékkal kapcsolatos feladat az igazgatóság nyugellátási szakterületének hatáskörébe tartozik. Amennyiben a nyugellátási szakterület az igénylőre - az általa megjelölt időszakokra és foglalkoztatókra - vonatkozóan a KELEN-rendszerben nem talált meg minden okmányt, adatkéréssel fordul a nyilvántartási szakegység felé.

Ha az okmányt a nyilvántartási szakegység a KELEN-rendszerben megtalálta, az okmányazonosító-számot a nyugellátási szakegységgel a válaszlevélben közli. Ha a rendszerben történő keresés során olyan dokumentum kerül elő, amelyről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az az adott nyugdíjigénylőre vonatkozik-e, a válaszlevélben a nyugellátási szakterület figyelmét az azonosítási eljárás lefolytatására fel kell hívni.

Amennyiben a nyugellátási szakterület által kért adat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában sem elektronikus formában, sem papír alapon nem lelhető fel, annak beszerzése iránt - a nyugellátás megállapítására irányuló igény elbírálásához - a szükséges intézkedéseket meg kell tenni a nyugellátási szakegység tájékoztatása mellett.

Ha a nyilvántartásra kötelezett a kért adatszolgáltatást papír alapon teljesíti, az okmány adatait a KELEN-rendszerben legkésőbb a beérkezést követő munkanapon rögzíteni, és erről a nyugellátási szakterületet - az ügyiratszámra történő hivatkozással - haladéktalanul értesíteni kell.

Amennyiben a kötelezett az adatszolgáltatást a felhívásban megjelölt határidő leteltéig nem teljesíti, a mulasztási bírság kiszabásáról intézkedni kell. Amennyiben az adatszolgáltatás a mulasztási bírság kiszabása ellenére sem érkezik meg, az adatok beszerzésére az ellenőrzési szakegységet elektronikus úton fel kell kérni. A megkeresésen jelezni kell, hogy az ellenőrzés hatósági ügyben ("HÜ") történik és azt, hogy az ügyben a nyilvántartási szakterület részéről milyen intézkedések történtek.

Az elmaradt adatszolgáltatásra történő felhívással egyidejűleg meg kell vizsgálni, hogy az adatszolgáltatás kizárólag az érintett személyre (a nyugdíjigénylőre vagy a jogszerzőre) vonatkozóan maradt-e el, vagy a nyilvántartásra kötelezett egyéb adatszolgáltatási kötelezettségét is elmulasztotta-e teljesíteni. Az utóbbi esetben az elmaradt adatszolgáltatások teljesítésére a kötelezettet fel kell szólítani, szükség esetén a mulasztási bírság jogszabályi lehetőségével is élni kell.

Az ellenőrzési szakegység a jegyzőkönyvet/hivatalos feljegyzést közvetlenül a nyugellátási szakegység részére küldi meg, amelyet másolatban - további intézkedés céljából - a nyilvántartási szakegységnek is eljuttat."

69. § A nyilvántartási utasítás 9.3. pont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Közigazgatási és egyéb szervtől érkezett, adatszolgáltatásra irányuló megkeresés teljesítése esetén a megkereséseket a rendelkezésre álló és a Tbj. 43. §-ában és a Tny. 96. §-ában foglaltak alapján átadható adatoknak megfelelően, belföldi jogsegély keretében írásban kell teljesíteni."

70. § A nyilvántartási utasítás 9.4. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kigyűjtött adatokból kérésre adatszolgáltatást kell teljesíteni igényérvényesítéshez a nyugellátási szakterület, illetve más igazgatási szerv, illetve az ONYF részére. A NAV illetékes igazgatóságának megkeresésére a kért iratot eredetiben át kell adni, az átadott irat helyére ellenlapot kell tenni, majd az ügy rendezése után azt visszavételezni."

71. § A nyilvántartási utasítás 9.5.1. pont harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Az ellenőrzési szakterület jegyzőkönyve alapján a teljes vagy részleges adatvesztést a KELEN-rendszerben rögzíteni, illetve a korábban rögzített adatvesztést módosítani kell. A nem adatvesztés tényét megállapító ellenőri jegyzőkönyvek adatait a KELEN-rendszer Megjegyzés rovatában rögzíteni kell.

Az ellenőrzési szakterület által átadott azon dokumentumot, amely a nyilvántartásra kötelezett számára kötelezést tartalmaz, minden esetben iktatni és határidőzni kell az ellenőrzési szakterület által megadott dátum szerint. Amennyiben az ellenőrzött nyilvántartásra kötelezett az előírtakat határidőben nem hajtja végre, az adatszolgáltatás pótlására hatósági ügyet kell indítani. Az ellenőrzési szakterülettől érkezett azon megkeresés esetében, amelyben korábban ellenőri eljárás történt és a nyilvántartási szakterület eljárása sem vezetett eredményre, az ügyet az ellenőrzési szakterület részére újabb ellenőri eljárásra visszaadni nem kell."

72. § A nyilvántartási utasítás 9.5.2. pont harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nyilvántartási szakterület által kért ellenőrzések elektronikus úton átadott ügyiratához csatolni kell az összes rendelkezésre álló, az ügy elbírálása szempontjából fontos adatot és iratot. Az ellenőrzési szakegység a KELEN-rendszerben az okmányokhoz hozzáfér, ezért azokat kinyomtatott formában nem kell a megkereséshez mellékelni, arra a megkeresésben kell utalni. A KELEN-rendszerben nem található, papíralapú iratokat az elektronikus megkereséshez szkennelt formában kell mellékelni. Ha az okmány szkennelése (pl. a terjedelme miatt) nem lehetséges, azt papír alapon kell az ellenőrzési szakegység felé - a megkeresésre hivatkozással - továbbítani. Amennyiben a nyilvántartási szakterület írásos megkeresései a kötelezettel szemben eredménytelenek voltak, az ellenőrzési szakterületet erről is tájékoztatni kell.

Az ellenőrzési szakegység felé történő megkeresésen fel kell tüntetni, hogy az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek az ellenőrizni kívánt évet megelőzően volt-e alkalmazottja."

73. § A nyilvántartási utasítás 9.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9.7. A nyilvántartási szakegységhez a jogügyi szakterülettől, folyamatban lévő peres ügyben érkezett megkeresésre három munkanapon belül választ kell adni."

74. § A nyilvántartási utasítás 10. pont jelenlegi harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A jelen utasításban nem szereplő, a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátásának speciális szabályai, illetve az eljárásnál alkalmazott nyomtatványok módszertani útmutatóban kerülnek szabályozásra."

75. § A nyilvántartási utasítás 10. pontja a következő új harmadik bekezdéssel egészül ki:

"Az utasításnak az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú utasítások módosításáról szóló 13/2011. (XI. 10.) ONYF utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított rendelkezéseit a Módut. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

76. § Hatályát veszti a nyilvántartási utasítás

a) 5. pontja,

b) 6. pontja,

c) 9.2. pontja,

d) 9.4. pont 4. bekezdése,

e) 9.4. pont 8. bekezdés utolsó mondata,

f) 9.5.2. pont második bekezdés utolsó mondata,

g) 9.5.2. pont negyedik bekezdése.

77. § A nyilvántartási utasítás

a) 9.1.1. pont első bekezdésében a "régiók" szövegrész helyébe az "igazgatóságok" szöveg, az "5 munkanapon" szövegrész helyébe a "15 munkanapon" szöveg;

b) 9.1.1. pont második bekezdésében az "5 munkanapon" szövegrész helyébe az "5 napon" szöveg;

c) 9.1.1. pont második bekezdésében, 9.4. pontja előtti címben az "az APEH" szövegrész helyébe az "a NAV" szöveg;

d) 9.4. pont ötödik bekezdésében az "az APEH-tól" szövegrész helyébe az "a NAV-tól" szöveg;

e) 9.4. pont utolsó bekezdésében az "Az APEH" szövegrész helyébe az "A NAV" szöveg, az "5 munkanapon" szövegrész helyébe a "15 munkanapon" szöveg;

f) 9.5.3. pont negyedik bekezdés utolsó mondatában a "feljegyzéseket elkülönítve kell tárolni" szövegrész helyébe a "feljegyzéseket elkülönítve kell tárolni, annak adatait a KELEN-rendszer Megjegyzés rovatában rögzíteni kell" szöveg;

g) 9.6. pont első és második bekezdésében a "pénzügyi szakterület" szövegrész helyébe a "Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya" szöveg

lép.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

78. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

79. § Hatályát veszti:

a) a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 7/2006. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás,

b) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítéséről és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló 35/2005. (Nyb.K.8.) ONYF utasítás módosításáról szóló 11/2006. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás,

c) a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 7/2006. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás módosításáról szóló 8/2007. (Nyb.K.2) ONYF utasítás,

d) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítéséről és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló 35/2005. (Nyb.K.8.) ONYF utasítás módosításáról szóló 11/2007. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás,

e) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítéséről és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló 35/2005. (Nyb.K.8.) ONYF utasítás módosításáról szóló 9/2008. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás,

f) a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 7/2006. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás módosításáról szóló 33/2008. (Nyb.K.3.) ONYF utasítás,

g) a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásának ügyviteli eljárásáról szóló 7/2006. (Nyb.K.2.) ONYF utasítás módosításáról szóló 12/2009. ONYF utasítás,

h) a hatósági felügyeleti jogkör gyakorlásáról, valamint a felügyeleti eljárás lefolytatásáról szóló 32/2009. ONYF utasítás,

i) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak kézbesítéséről és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárásról szóló 35/2005. (Nyb.K.8.) ONYF utasítás módosításáról szóló 33/2009. ONYF utasítás,

j) a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálásáról szóló 37/2010. ONYF utasítás.

Prof. dr. Mészáros József s. k.,

főigazgató