387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

A Kormány az egészségkárosodott személyek szociális biztonságának érdekében az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének g) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet személyi hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárra,

b) a Magyar Köztársaság területén élő bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyre, valamint

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv. -ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) egészségkárosodás: a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott kedvezőtlen változás,

b) szakmai munkaképesség: az Rjtv. 1. §-ának e) pontjában meghatározott alkalmasság,

c) keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység, függetlenül attól, hogy annak folytatására a Magyar Köztársaság területén vagy más olyan államban kerül-e sor, ahol a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeleteket és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményeket alkalmazni kell,

d) kereset, jövedelem: az Rjtv. 1. §-ának c) pontjában meghatározott jövedelem, járulékalap,

e) saját jogú nyugellátás: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott ellátások, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján más államokban megállapított saját jogú nyugellátások,

f)[1] rendszeres pénzellátás: a gyermekgondozási díj; a terhességi-gyermekágyi segély; a gyermeknevelési támogatás; a rokkantsági járadék; az Flt. szerinti pénzbeli ellátások, ideértve a foglalkoztatást elősegítő támogatások közül a keresetkiegészítést, a képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatást, az önfoglalkoztatás támogatását és az Flt. 19/B. § (2) bekezdése szerinti egységes támogatást is; a táppénz, a baleseti táppénz, kivéve a jogosultat az e rendelet szerinti ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység alapján megillető táppénzt, baleseti táppénzt; a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Átmeneti járadék

3. §

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Flt. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

c)[2] saját jogú nyugellátásra a 9. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve nem jogosult, és

d) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és

e) keresőtevékenységet nem folytat, vagy az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

4. §

Az átmeneti járadék havi összege a jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.

Rendszeres szociális járadék

5. §

(1) Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Flt. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

a) a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában

aa) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és

ab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és

b)[3] saját jogú nyugellátásra a 9. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve nem jogosult, és

c) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és

d)[4] keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

(2)[5] Azon személy esetén, aki aa rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi központ) a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség alól mentesül az, aki

a) keresőtevékenységet folytat, vagy

b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy

c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri.

6. §

A rendszeres szociális járadék havi összegét külön jogszabály határozza meg.

Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka

7. §

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és

a)[6] saját jogú nyugellátásra a 9. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve nem jogosult, és

b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és

c) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és

d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

8. §

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi összege a megállapításkor megegyezik a 7. § d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.

Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegére vonatkozó közös szabályok

9. §

(1) Akinek átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban együtt: járadék) és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg.

(2) Ha az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni.

(4)[7] A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra jogosult személyt - akinek a járadékra és a saját jogú nyugellátásra való jogosultsága egyaránt fennáll - a járadék a saját jogú nyugellátás összegével csökkentett összegben illeti meg.

(5)[8] A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra és az özvegyi nyugdíjra vagy annak megfelelő ellátásra egyaránt jogosult személy esetén a járadékot úgy kell megállapítani, hogy a (4) bekezdés szerint csökkentett összegű ellátásra kell az (1)-(2) bekezdés szerinti korrekciót megfelelően alkalmazni.

Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításának, folyósításának közös szabályai

10. §

(1) A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, rendszeres emelésére, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)[9] A járadék iránti kérelmet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-a szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság) az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele

a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama,

b) az Flt. szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama,

c)[10] a rehabilitációs járadék és a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj iránti kérelem bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak, a rehabilitációs járadékra és a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság időtartama.

d)[11] a rendszeres szociális járadék iránti kérelem bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak és a rendszeres szociális járadékra jogosultság időtartama.

(4) Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál a (2) bekezdés szerinti határidőbe - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama.

(5) A szolgálati idő számításánál a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) A folyósított járadék összegét a központi költségvetés a folyósító szerv számára megtéríti.

11. §

(1)[12]

(2)[13]

(3)[14] Ha a rendszeres szociális járadék iránt kérelmet benyújtó ügyfél rehabilitálhatónak minősül, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság - határidő tűzésével - felhívja, hogy kezdeményezze álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, kivéve, ha

a) az erről szóló igazolást vagy nyilatkozatot már a járadék iránti kérelem benyújtásakor csatolta, illetve

b) az 5. § (3) bekezdése alapján mentesül az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel alól.

(4)[15] A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak nem kell megkeresnie a szakhatóságot, ha a kérelmező a szakhatóság által elbírálandó szakkérdésben érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatolt.

12. §[16]

A járadék a jogosultsági feltételek - ide nem értve az 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételt - bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.

13. §[17]

A járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át.

Együttműködési kötelezettség

14. §

(1) Az 5. § (2) bekezdése szerinti személy a munkaügyi központtal a külön jogszabályban meghatározottak szerint együttműködésre köteles (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett járadékos) .

(2)[18] Az együttműködésre kötelezett járadékossal a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres szociális járadékot megállapító határozatát közli a munkaügyi központtal, valamint tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről.

15. §[19]

A munkaügyi központ az együttműködésre kötelezett járadékosnak az álláskeresési nyilvántartásból való törléséről szóló határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal, ha a törlésre az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor.

Felülvizsgálat

16. §

(1)[20] A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető.

(2)[21] A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat) .

(3)[22]

Az átmeneti járadékra, a rendszeres szociális járadékra és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnése, megszüntetése

17. §

(1) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult

a) meghalt,

b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,

c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket,

e) keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át,

f)[23] saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,

g) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,

h) a munkaügyi központtal együttműködésre kötelezett és az álláskeresési nyilvántartásból való törlésére - a járadék megállapításától számított 24 hónapon belül - az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor,

i) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

j) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

(2) Az átmeneti járadékra való jogosultság - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - megszűnik, ha az átmeneti járadékra jogosult eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

(3)[24] A munkaügyi központ az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, valamint ha a járadékra jogosultnak az Flt. szerinti pénzbeli ellátást állapítanak meg, határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal.

(4) A járadéknak az (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni.

(5) A járadékot az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni.

(6) A járadékot az (1) bekezdés b)-e) és h)-j) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.

18. §

(1)[25] A járadékra való jogosultság a 17. § (1) bekezdésének b)-j) pontja szerinti megszüntetés után - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - újból megállapítható, ha a 3., 5., illetve 7. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak. A járadék újbóli megállapítása iránti kérelmet a jogosultsági feltételek ismételt fennállásától számított 24 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a 17. § (1) bekezdésének h)-j) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból.

(3) A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik.

(4) A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok és az együttműködési kötelezettségre előírt rendelkezések megfelelően irányadók, azzal, hogy a 10. § (2) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(5)[26] Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére a 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján került sor, a 17. § (6) bekezdése szerinti időponttól visszaszámított 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.

Egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása

19. §[27]

20. §[28]

21. §[29]

Záró rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (2) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén kell alkalmazni.

(4) Azon személy esetében,

a) akinek átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy

b) aki az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot, illetve a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani, illetve tovább folyósítani.

(5) A (4) bekezdésben foglalt személynek a 2007. december 31-ét követő valamennyi felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ha az egészségkárosodás mértéke eléri az e rendelet 3. §-ában, 5. §-ának (1) bekezdésében, illetve 7. §-ában meghatározott mértéket, a járadékot tovább kell folyósítani.

(6) A (4) bekezdésben foglalt személyek járadékra való jogosultságának megszüntetésére e rendelet 17. §-a (1) bekezdésének a)-d), f)-g) és i)-j) pontjait, 17. §-ának (2)-(6) bekezdését és 18. §-át kell alkalmazni.

(7)[30] A (4) bekezdésben foglalt személyek járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2012. január 1-jét megelőzően a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket, azt követően e rendelet 17. §-a (1) bekezdésének e) pontját, 17. §-ának (6) bekezdését és 18. §-át kell alkalmazni.

(8) A munkaügyi központnak azzal az együttműködésre köteles járadékossal kell álláskeresési megállapodást kötnie, akinek rendszeres szociális járadékra való jogosultságát 2008. december 31-ét követően állapítják meg.

(9) Azon személy esetében, akinek átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint megállapították és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - 2007. december 31-ét követően válik jogosulttá, e rendelet 9. §-át kell alkalmazni.

(10)[31] A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés megállapítása során felhasznált, szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel rendelkezik, a szakvélemény hatálya alatt az egészségkárosodást nem kell vizsgálni.

(11) A rendszeres szociális járadékra jogosult hozzátartozója utáni növelést a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell felülvizsgálni és folyósítani.

(12) A 2008. március 31-éig átmeneti járadékra, rendszeres szociális járadékra, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára igényt benyújtó, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2007. december 31-én hatályos 2. §-ának (1) bekezdése szerint megváltozott munkaképességű dolgozónak minősülő személyek esetén az e rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(13)[32] A Magyar Államkincstár illetékes területi szerve (a továbbiakban: igazgatóság) a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint állapítja meg a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést, jövedelemkiegészítést, átmeneti jövedelemkiegészítést (a továbbiakban együtt: kiegészítés), ha a kiegészítés iránti igényt 2008. március 31-éig benyújtották. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni azokra a személyekre, akik 2007. december 31-ét követően az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján nyújtanak be keresetkiegészítés iránt igényt.

(14) Az igazgatóság a kiegészítést 2008. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/D-5/E. §-ában foglaltak szerint folyósítja, illetve szünteti meg.

(15) A (14) bekezdést az e rendelet hatálybalépésekor szünetelő kiegészítés ismételt folyósítása során is alkalmazni kell.

23. §

(1)[33]

(2)[34]

24. §[35]

25. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk (1) bekezdés,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök