A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve (ORAC, 1740 B/5 oldal, 2022)

Kiadással kapcsolatos információk

Nyolcadik, hatályosított kiadás

Írta és a bírói gyakorlatot összegyűjtötte:

JUHÁSZ LÁSZLÓ

ny. táblabíró, c. egyetemi docens

a Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda munkatársa

© Juhász László, 2022

© ORAC Kiadó Kft., 2022

Kézirat lezárva: 2022. január 1.

A kötetet érintő jövőbeni jogszabályi változásokat kövesse a Kiadó honlapján:

orac.hu/csodjog

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet,

illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 434 8

ISBN 978 963 258 435 5 I. kötet

Budapest, 2022

Az ORAC Kiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.orac.hu

E-mail: info@orac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Tördelés: ORAC Kiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

I. Cstv. Novella - Az 1993. évi LXXXI. törvény a Cstv. módosításáról

II. Cstv. Novella - Az 1997. évi XXVII. törvény a Cstv. módosításáról

III. Cstv. Novella - A 2004. évi XXVII. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

IV. Cstv. Novella - A 2006. évi VI. törvény a Cstv. módosításáról

V. Cstv. Novella - A 2009. évi LI. törvény a Cstv., valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról

VI. Cstv. Novella - A 2017. évi XLIX. törvény a Cstv., valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról

2011. évi Módtv. - A 2011. évi CXCVII. törvény a Cstv., a Ctv. és a Gt. módosításáról

AB - Alkotmánybíróság

Are. tv. - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

Art. (régi) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Art. (új) - Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Áfa. törvény - Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Átm.tv. - A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

Áht. - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Bat. - A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

Be. - A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

régi Be. - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Bpnp. - A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény

Büsz. - A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

Ctv. - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Ctv. (régi) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény

Cstv. - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Ectv. - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

E-ügyintézési törvény - Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Ftvr. - A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet

Gt. - A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Gt. (régi) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Hartv. - A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény

Helyi adó tv. - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Hpt. (régi) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Hpt. (új) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

Inytv. - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Itv. - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Ket. - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Közjegyzői törvény - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Kvt. - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Mny. tv. - A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

Módtv. (Pp.) - A 2017. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

Mt. (régi) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mt. (új) - A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Öpt. - Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

Pénzmos.tv. (új) - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Posta tv. - A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

Pp. - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Ptk. - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Ptké. - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény

Ptkm. - A 2016. évi LXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról

rPp. - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

rPtk. - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Számv. tv. - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Szát. - A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény

Tbj. (régi) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Tbj. (új) - A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

Tpt. - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Tpvt. - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

Usztv. - A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény

Ütv. - Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

Vbtv. - A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény

Vbtv. (régi) - A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

Vht. - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Előszó a nyolcadik kiadáshoz

A koronavírus okozta világjárvány berobbanása előtti utolsó békeévben, 2019-ben jelent meg a kézikönyv hetedik kiadása. A kézikönyv lezárásakor még joggal gondolhatták a fizetésképtelenséggel foglalkozó szakértők, hogy az Igazságügyi Minisztérium gondozásában 2018-ban elindult csődjogi kodifikáció hamarosan egy új csődtörvény megalkotását hozza magával. Számomra ismeretlen okból a kodifikáció lelassult, majd az első, 2020-ban kihirdetett veszélyhelyzet alatt megindult a rendeleti jogalkotás, amely pont a csődjog veszélyhelyzetben leginkább fontos rendelkezéseit alig érintette. Majd 2021-ben ismét előtérbe került a rendeleti jogalkotás (ebben az évben a koronavírus-járvány kapcsán 822 kormányrendelet született). A csődjog területén is azt a jogtechnikai megoldást alkalmazta a kormányzat, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben adott szabályozást törvényben is elhelyezte, azzal, hogy a törvény a veszélyhelyzet megszűnése esetén lép hatályba. Sokszor nehéz megállapítani, hogy a különböző rendelkezések mikortól meddig alkalmazhatók. Példának említem a 2021. évi CXV. törvényt, amely a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről rendelkezett, de még hatályba sem léptek a rendelkezések, a 2021. évi CXXX. törvény módosította a majd hatályba lépő szabályokat. Mindez oda vezet, hogy a jogalkalmazóknak az átlagosnál is nehezebb dolga van a hatályos szabályok megállapításánál, s ez vonatkozik a kézikönyv szerzőjére is. A kézikönyv a 2022. január 1-jén hatályos szabályokat tartalmazza, s most fokozottan igaz az a felhívás, hogy egy konkrét előírás alkalmazásánál az átlagosnál is nagyobb figyelemmel kell eljárni.

A másik jellegzetesség, amely markánsan megjelent a rendeleti jogalkotásban a csődjog területén, az új jogintézmények bevezetése. Ennek legtipikusabb példája a reorganizációs eljárás szabályainak a megalkotása, amely egy új jogintézményt vezetett be - igaz, átmeneti jelleggel - ahelyett, hogy a csődeljárás szabályait korszerűsítette volna. A 2018. évi kodifikációban felbukkant üzletág-értékesítés mind a reorganizációs eljárásban, mind a Cstv.-ben szabályozott eljárásokban felbukkan. A veszélyhelyzet ideje alatt történt a bűnügyi zárlat miatt a csődjogban kialakult feszültségek megoldására új rendelkezések bevezetése, részben veszélyhelyzeti rendeletben, majd egy törvényi szabályozásban.

Minden fizetésképtelenségi kérdésekkel foglalkozó szakember számára megnyugtató lenne, ha a jogalkotás ismét megkezdené egy új csődtörvény kodifikációját, amely világos helyzetet termtene ezen a jogterületen. Ebben a reményben zárom az előszót.

Köszönettel tartozom mindazon kollégáimnak, akik szakmai anyagokkal segítették a munkámat. Külön köszönetem dr. Kovács Ildikónak, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma vezetőjének, akinek a vezetésével fizetésképtelenségi műhely alakult ki az ítélőtáblán, jogértelmezési megoldásaik nagyon sokat segítenek a vonatkozó jogszabályok megismerésénél.

Köszönöm Tóth Szilárdnak, az ItJump Kft. vezetőjének azt a sok segítséget, amelyet a technikai és informatikai kérdésekben kaptam tőle.

Pécs, 2022

A szerző

Első rész

A CSŐDJOG ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

I. Fejezet

Bevezetés

1. A csőd és a csődjog fogalma, helye a magyar jogrendszerben

1.1. A csőd (fizetésképtelenség) fogalma

Csődjogról beszélhetünk tágabb és szűkebb értelemben. A tágabb értelemben vett csődjog részét képezi a csőd-, a felszámolási, a reorganizációs, a kényszertörlési eljárás, a természetes személyek és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, a vagyonrendezési eljárás és a végelszámolás. Ezeket az eljárásokat az köti össze, hogy nagyobbrészt a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódnak (felszámolás, végelszámolás, megszűnési eljárás), kisebbrészt a társaságok és az önkormányzatok reorganizációját segítik (reorganizációs és csődeljárás, az önkormányzati adósságrendezési eljárás), és végül a vagyonrendezési eljárás a jogutód nélkül megszűnő vállalkozások utóbb előkerült, nyilvántartásokban szereplő vagyona sorsának rendezését szolgálja.

A szűkebb értelemben vett csődjog tulajdonképpen a vállalkozásokat és a magánszemélyeket érintő fizetésképtelenség szabályait tartalmazza, ide a reorganizációs eljárás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a természetes személyek és az önkormányzatok adósságrendezési eljárása tartozik. Ezek az eljárásoki képezik a magyar csődjog rendszerét. 2022-ben lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.), amely az Európai Parlament és a Tanács szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló (EU) 2019/1023 irányelve (a továbbiakban: Irányelv) I-II. címének (az "Általános rendelkezések" és a "Megelőző szerkezetátalakítási keretek") magyar jogba történő átültetését valósítja meg. Az Irányelv gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása, az eljárás ezért a szűkebb értelemben vett csődjog körébe tartozik.

"Az adós abba a helyzetbe, amelyben minden kötelezettségének eleget nem tehet, vagy azért jut, mert tartozásai tényleges vagyonát meghaladják, vagy azért, mert bizonyos időben minden hitelezőjét kielégíteni nem képes. Az adós ez állapotát csődnek nevezzük, melyet az első esetben vagyonhiány, az utóbbiban, pedig fizetési tehetetlenség von maga után. Habár ez állapotnak kétségtelen jogi hatásai vannak, a szó tulajdonképpeni értelmében csődnek azt a jogi állapotot kell tekintenünk, amelyben a kétségen kívül helyezett vagyonhiány, vagy fizetési tehetetlenség alapján az adós vagyona bírói határozattal folyamatba tett eljárás mellett és bizonyos szabályok szerint készpénzzé téve, a hitelezők kielégítésére fordíttatik. A csőd ez értelemben csődeljárásnak vagy csődpernek szokott neveztetni". A múlt század híres csődjogásza, dr. Apáthy István máig is érvényes (és sokszor ismertetett) definíciót ad a csődről és a csődeljárásról.[1]

A fenti fogalommeghatározás alapján megkülönböztetjük a csődöt (konkurs, faillite, banqueroute, banco rotto, bankruptcy) a csődeljárástól, továbbá meg kell különböztetni a csőd jogi fogalmát a vállalkozás tényleges gazdasági helyzetétől.

A lexikonok, szótárak ezt a megkülönböztetést jelzik, amikor elhatárolják a csőd jogi fogalmát annak átvitt, köznapi értelmétől. Az Új Magyar Lexikon szerint "közkeletű értelemben csődnek nevezik, ha egy vállalat vagy vállalkozó tönkremegy. Átvitt értelemben (például csődöt mond) általában bukást, összeomlást, teljes sikertelenséget jelent"[2].

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára az alábbi fogalommeghatározást adja: "a) fizetésképtelenné válik, b) (átv.) a teljes tehetetlenség, képtelenség, eredménytelenség, kudarc állapotába jut"[3].

A csőd szó eredetét az első magyar csődtörvény (1840. évi XXII. törvénycikk De concursu: a Csődületről) címéből eredeztetik, amely a hitelezők tömeges jelentkezését, összecsődülését (concursus creditorum) jelenti. Az adós fizetésképtelensége esetében ugyanis a hitelezőket összecsődítették, s ezen kifejezés rövidített változata a csőd szó. Gyakorlatilag ettől kezdve a csőd kifejezés hétköznapi és jogi szaknyelvben használt tartalma egybeesett. A később ismertetésre kerülő 1881. évi XVII. törvénycikk, a korabeli csődtörvény 1948-ig volt hatályban, s ugyanilyen tartalommal használta a csőd kifejezést. Ezzel a magánjogi szabályozással összhangban állt a büntetőjogi (csődbűntett), valamint más jogterület szabályozása.