BH 2019.8.233 Ha a nem közösségi áru tényleges szállítójának lebonyolítója - beleértve az alfuvarozót is - az árut más fuvarozónak az árutovábbítási okmánnyal együtt átadta, és a következő útszakasz alkalmával azt újból átvette, az áru újbóli átvételekor csak akkor köteles meggyőződni az áru bemutatásáról, és a bemutatás elmaradásáért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha ekkor tudta, hogy az árutovábbítási eljárás nem fejeződött be szabályszerűen [2913/92/EGK tanácsi rendelet (Közösségi Vámkódex) 96. cikk (2) bek., 2454/93/EGK rendelet (Vhr.) 181b. cikk., 361. cikk. 362. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2008. november 7-én egy kínai székhelyű cég egy olasz székhelyű cégnek ruházati cikkeket értékesített. Az áru a szlovéniai Koper kikötőjébe hajón, konténerben érkezett.

[2] A felperest mint vámügynököt a magyarországi székhelyű I. Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: főfuvarozó) bízta meg a közösségi külső árutovábbítási eljárás lefolytatásával. A felperes 2008. december 11-én kezdeményezte ezen eljárást a koperi vámhivatalban. Az árut a vámeljárás lefolytatására a bécsi vámhivatalnál kellett bemutatni 2008. december 18. napjáig.

[3] A főfuvarozó 2008. december 8-án az alperest bízta meg alfuvarozóként az árunak Koperből Bécsbe, majd a vámeljárás lefolytatása után Rómába történő nemzetközi fuvarozásával. Az alperes a konténert Koperben átvette a felperes által kiállított okmányokkal (CMR-fuvarlevél, a közösségi árutovábbítási eljárás során használandó T-okmány), és az árut Bécsbe fuvarozta, oda 2008. december 12-én érkezett meg.

[4] Bécsben a főfuvarozó képviselője az alperestől a vámeljárás lefolytatásához szükséges iratokat átvette, majd azt átadta a vámeljárás lefolytatására általa megbízott osztrák speditőrcégnek. Az árut a bécsi vámhivatalnál vámeljárásra nem mutatták be.

[5] Az alperes a konténert 2008. december 18-án az osztrák speditőr által kiállított újabb CMR-fuvarlevéllel az olaszországi rendeltetési helyre fuvarozta, ahol a címzettnek kiszolgáltatta.

[6] A szlovén vámhatóság az általa lefolytatott nyomozás eredményeként megállapította, hogy a főfuvarozó képviselője és társai több esetben is fiktív módon lezárt tranziteljárásokat követően kínai árut vámellenőrzés, vám- és egyéb illetékfizetés nélkül hoztak be az Európai Közösség vámterületére, és a vámeljárás lezárását hamis vámhivatali bélyegzővel ellátott alternatív igazolással igazolták a fő alany (felperes) és a vámhivatal felé. A szlovén vámhatóság a felperest mint a vámeljárás főkötelezettjét összesen 11 196,49 euró vám és járulékai megfizetésére kötelezte, amely azt 2009. október 16-án megfizette.

[7] A főfuvarozót 2012. november 21. napjával felszámolást követően törölték a cégjegyzékből.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8] A felperes keresetében 11 196,49 euró és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, elsődlegesen szerződésszegéssel, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár megtérítése jogcímén.

[9] Arra hivatkozott, az alperes a felperestől a T-okmány átvételével kötelezettséget vállalt arra, hogy az árut a bécsi rendeltetési vámhivatalnál vámolásra bemutatja. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 96. cikkének (2) bekezdése alapján fennáll az áru bemutatására kötelezett fuvarozóként az alperes felelőssége.

[10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság a Kúria Gfv.X.30.343/2011/5. számú végzésével elrendelt új eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította.

[12] Határozata indokolásában megállapította, hogy nem jött létre szerződéses kapcsolat a peres felek között, mindkét peres fél a főfuvarozóval állt szerződéses jogviszonyban, ezért a felperes szerződésszegésre alapítottan az alperessel szemben nem léphet fel kárigénnyel. A szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelmet azon az alapon találta megalapozatlannak, hogy megítélése szerint a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdésének értelmezésében az alfuvarozót nem lehet fuvarozónak tekinteni, ezért a hivatkozott rendelkezés alapján nem áll fenn az alfuvarozóként eljáró alperes kárfelelőssége.

[13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - a Kúria Gfv.VII.30 016/2017/5. számú végzésével elrendelt új másodfokú eljárás lefolytatását követően hozott - Gf.II.20.164/2017/10/I. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[14] Határozata indokolásában rögzítette, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) a Kúria által a felülvizsgálati eljárás során kezdeményezett C-547/15. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletében az első kérdésre azt a választ adta, hogy a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdésében meghatározott fuvarozó fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az az alfuvarozót is beleértve minden olyan személyt magában foglal, aki a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vont áru tényleges szállítását lebonyolítja, és aki ezt az árut abban a tudatban vette át, hogy azt ezen eljárás alá vonják. A második kérdésre - amelyben a Kúria arra kereste a választ, hogy a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az alfuvarozó, aki egyrészt a rendeltetési vámhivatal parkolójában a főfuvarozónak az árut az árutovábbítási okmánnyal együtt átadta, másrészt a következő útszakasz alkalmával azt újból átvette, köteles-e meggyőződni arról, hogy a rendeltetési vámhivatalnál az árut bemutatták-e, és a bemutatás elmaradásáért felelős-e - végső következtetésként az EU Bíróság azt a választ adta, hogy az alfuvarozó az áru újbóli átvételekor csak akkor köteles meggyőződni az áru bemutatásáról, és a bemutatás elmaradásáért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha az említett áru átvételekor tudta, hogy az árutovábbítási eljárás nem fejeződött be szabályszerűen. Ezt a kérdést a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia.

A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, az ítélőtáblának abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és körülmények alapján az alperes tudott, vagy tudnia kellett-e a vámáru bemutatásának elmaradásáról. Amennyiben igen, úgy döntenie kell a kereset összegszerűségéről.

[15] Az ítélőtábla megállapította, az elsőfokú bíróság, valamint az ítélőtábla a korábbi, a felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezett ítéletében tévesen foglalt állást akként, hogy a Közösségi Vámkódex vonatkozó rendelkezése az alfuvarozót nem teszi felelőssé az áru rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatásáért. Tekintettel arra, hogy a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti perben az alperes jogellenes károkozó magatartásának bizonyítása a felperest terheli, az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a Kúria által meghatározott körben felhívta a felperest a bizonyítási indítványa előterjesztésére. A felperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, de ténybeli és jogi álláspontját részletesen kifejtette. Úgy ítélte meg, a perben rendelkezésre álló bizonyítékok kellőképpen igazolják, hogy az alperes a bécsi vámudvarban a kellő gondosságot elmulasztva, hanyagul járt el, a tőle elvárható magatartás tanúsítása esetén az árutovábbítási eljárás befejezésének hiányáról tudnia kellett volna.