142/2011. (XII. 2.) AB határozat

Mikepércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a közterület használat és igénybevétel szabályozására alkotott 3/2006. (I. 13.) KT rendelete alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Mikepércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a közterület használat és igénybevétel szabályozására alkotott 3/2006. (I. 13.) KT rendelet 4. § n). pontjába és 1. számú mellékletének 14. pontjába foglalt rendelkezések alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

Az indítványozó a Mikepércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a közterület használat és igénybevétel szabályozására alkotott 3/2006. (I. 13.) KT rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. számú mellékletének 14. pontjába foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Ör. vitatott szabálya - amelynek alapján a közterület-használati díj a politikai párt, vagy ahhoz kapcsolódó szervezet által szervezett, rendezett vagy tartott rendezvény, műsor, reklám, bemutató és egyéb tevékenység esetén 250 000 Ft/m2/nap - az indítványban kifejtett álláspont szerint sérti az Alkotmány 62. § (1) bekezdését, 70/A. § (1) bekezdését, valamint a 71. § (1) és (3) bekezdésével összefüggésben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdés d) pontját. Az indítványozó szerint - mivel a pártok az Ör.-ben szabályozott kirívóan magas összegű közterület-használati díjat nem tudják megfizetni - az Ör. gyakorlatilag kizárja, hogy a pártok a gyülekezési szabadsággal élve közterületen gyűlést szervezzenek. A vitatott szabály hátrányos megkülönböztetést is alkalmaz a pártokkal és a hozzájuk kapcsolódó szervezetekkel szemben, mert a közterület-használat más eseteiben lényegesen alacsonyabb összegű díjat állapít meg. A közterület-használati díj magas összege a választási kampányok időszakában is jelentősen korlátozza a pártok tevékenységét, így az sérti a Ve. 3. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

II.

Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg határozatát:

1) Az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott szabályai:

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(... )

(3) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

2) A Ve.-nek az indítványozó által hivatkozott szabálya:

"3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

(... )

d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,"

3) Az Ör.-nek az Alkotmánybíróság által felülvizsgált rendelkezései:

"4. § Közterület használati engedélyt kell beszerezni:

(... )

n. Politikai párt, vagy ahhoz kapcsolódó szervezet által szervezett, rendezett, vagy tartott rendezvény, műsor, reklám, bemutató és egyéb tevékenység esetére."

"1. számú melléklet: A közterület használat díjairól:

(... )

14. Politikai párt, vagy ahhoz kapcsolódó szervezet által szervezett, rendezett, vagy tartott rendezvény, műsor, reklám, bemutató és egyéb tevékenység esetére: 250 000 Ft/m2/nap"

III.

Az indítvány megalapozott.

Bár az indítványozó kifejezetten nem támadta, azonban, mivel a az Ör. alapján a közterület-használati díj fizetési kötelezettség az engedélyhez kötött közterület-használathoz kapcsolódik, az Alkotmánybíróság - gyakorlatának megfelelően - a szoros tárgyi összefüggés okán az alkotmányossági vizsgálatot kiterjesztette az Ör.-nek a politikai pártok rendezvényeit közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységgé nyilvánító 4. § n. pontjára is. [3/1992. (I. 23.) AB határozat, ABH 1992, 329, 330.; 26/1995. (V. 15.) AB határozat, ABH 1995, 123, 124.; 2/1998. (II. 4.) AB határozat, ABH 1998, 41, 46.; 16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 153.; 5/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 75, 77.; 67/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006, 971, 978.; 51/2010. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2010, 328, 343.].

Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör. 4. § n. pontja és 1. számú mellékletének 14. pontja alapján sérelmet szenved-e az Alkotmány 62. § (1) bekezdésében szabályozott alapvető jog.

Az Alkotmány 62. § (1) bekezdése szabadságjogként szabályozza a békés gyülekezéshez való jogot. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a kommunikációs jogok egyikeként fogja fel a gyülekezéshez való jogot, amely az egyéneknek azt a jogát védi, hogy a közügyekben másokkal együtt kinyilváníthassák véleményüket. [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.; 55/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 442, 449.; 4/2007. (II. 13.) AB határozat, ABH 911, 914.; 75/2008. (V. 29.) AB határozat, ABH 2008, 651, 662-663.)

A pártok által közterületen szervezett rendezvények a közügyek megvitatásának olyan fórumai, amelyek lehetőséget nyújtanak a részt vevő polgárok számára a párt közügyekben kialakított álláspontjának megismerésére, azzal kapcsolatos nézeteik kifejtésére, közös vélemény kialakítására, s így a gyülekezéshez való jog gyakorlása körébe tartoznak. Az Ör. 4. § n. pontja, valamint mellékletének 14. pontja - azzal, hogy közterület-használati engedélyhez és díjhoz kötik az ilyen rendezvényeket - olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek az Alkotmány 62. § (1) bekezdésében szabályozott gyülekezéshez való jogot érintik, azt korlátozzák.

Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani, alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Az Alkotmány 62. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az önkormányzatnak volt-e hatásköre a vizsgált szabályok megalkotására.

A helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §-a szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete feladatkörében alkothat rendeletet, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-a alapján a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, és törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására alkothat rendeletet.

A gyülekezési jog gyakorlásának részletes szabályait a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) tartalmazza, amely meghatározza a közterületi rendezvények szervezésének, megtartásának feltételeit. Tekintettel arra, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése és 62. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési jog szabályozása kizárólagos törvényhozási tárgy, a helyi önkormányzat a Gytv.-ben meghatározott feltételrendszert nem módosíthatja, nem egészítheti ki.

A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok körében a közterület-használat szabályozása az Alkotmány és az Ötv. idézett rendelkezései alapján az önkormányzat jogalkotó hatáskörébe tartozik, azonban ez a jogköre nem terjed ki arra, hogy a közterület-használat szabályozása során Alkotmányban szabályozott alapvető jogok gyakorlását érintő, azokat korlátozó szabályokat állapítson meg.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Mikepércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör. 4. § n. pontjába és mellékletének 14. pontjába foglalt rendelkezések megalkotásával túllépte a hatáskörét. Így az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. e szabályai alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság Ör. 4. § n. pontjába és mellékletének 14. pontjába foglalt rendelkezések alkotmányellenességét - az képviselő-testület szabályozási jogkörének hiánya miatt - megállapította, e szabályoknak az indítványban felhívott további alkotmányi rendelkezésekkel fennálló ellentétét - állandó gyakorlatának megfelelően - már nem vizsgálta. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.]

Budapest, 2011. november 29.

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 517/B/2010.