2/2021. (III. 19.) KKM utasítás

a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzataival kapcsolatos eljárási rendet és hatásköröket tartalmazó szabályzatot az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. §[1]

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. § Jelen utasítás szabályait a szakmai kezelő szervezeti egység ez irányú döntése esetén az utasítás hatálybelépését megelőzően folyamatban lévő, de hatályos támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal még nem rendelkező ügyekben is alkalmazni kell.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

1. melléklet a 2/2021. (III. 19.) KKM utasításhoz

A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rend és hatáskörök szabályzata

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

1. § (1) A Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzataival kapcsolatos eljárási rendet és hatásköröket tartalmazó belső szabályzat hatálya

a) a központi költségvetésről szóló törvénynek a minisztérium fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzataira,[2]

b) a központi költségvetésről szóló törvénynek a Gazdaság-újraindítási Alap fejezetébe sorolt azon fejezeti és központi kezelésű előirányzataira, amelyek vonatkozásában a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a minisztérium, valamint a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. §-a szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter),[3]

c) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított, valamint a b) pont szerinti költségvetési fejezetbe és annak jogelődjébe sorolt, a miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és[4]

d) az Ávr. alapján az a) és b) pont szerinti költségvetési fejezetben - a b) pont szerinti esetben kizárólag a miniszter irányítása alá tartozó előirányzatként - a költségvetési évben megállapított új előirányzatokra[5]

[az a)-d) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési címén belül a visszterhes kötelezettségvállalásokra a minisztérium mindenkori hatályos Gazdálkodási Keretszabályzatának (a továbbiakban: Gazdálkodási Keretszabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Gazdálkodási Keretszabályzat és jelen utasítás ugyanazon szabályozási tárgykörre vonatkozó rendelkezései közötti eltérés esetén ugyanakkor jelen utasítás rendelkezései az irányadók.

(3) Külön szabályozás rendelkezik

a) a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló Korm. rendelet alapján nyújtható támogatások esetén alkalmazandó eljárásrendről,

b) a minisztérium fejezetnél a Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés előirányzattal kapcsolatos eljárási rendről,

c) a minisztérium kezelésében lévő határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatáskezelési rendjéről,

d) az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól,[6]

e) a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról, valamint[7]

f) a minisztérium kezelésében lévő Stipendium Hungaricum és Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram támogatáskezelési rendjéről.[8]

(4) A (3) bekezdésben felsorolt külön ügyrendi szabályozások keretei között nem szabályozott kérdésekben a jelen utasításban foglaltak az irányadók.

(5) A 12/A. § (3) és (4) bekezdését, 12/B. §-át, valamint az V. fejezet 2. alcímét a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvény Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetének a Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása és a Külképviseletek igazgatása cím előirányzataira is alkalmazni kell.[9]

(6) A 20. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvény jelen utasítás 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetén kívüli, egyéb fejezetébe sorolt azon központi és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében is, amelyeknél a nemzeti hatóság vezetője a Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 481/2021. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: GUA rendelet) és a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtási intézményrendszeréről szóló 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a miniszter, vagy amelyeknél a kötelezettségvállaló vagy a teljesítésigazoló a GUA rendelet 35. §-a rendelkezései alapján a miniszter vagy az általa írásban kijelölt személy.[10]

2. Értelmező rendelkezések

2. § A jelen utasítás alkalmazásában

1. előirányzat-finanszírozási terv: az éves kiadási előirányzatot és a tárgyhónapi kiadásokat havi részletezésben lebontó tervdokumentum;

2. érvényesítés: a teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentummal való egyeztetése, a fedezet megléte és az érvényesítést megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az Ávr. és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai betartásának ellenőrzése, különösen a szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyzők nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzése;

3. fedezetigazolás: az előzetes kötelezettségvállaláshoz a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum;

4. lebonyolító szerv: a Beruházás ösztönzési célelőirányzat tekintetében a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet szerint kijelölt szervezet; a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás tekintetében a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról szóló 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet szerint kijelölt szervezet; a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatása tekintetében a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet szerint kijelölt szervezet, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló KKM rendeletben (a továbbiakban: KKM rendelet) kijelölt, az Áht. 49. §-a szerinti egyéb szervezet;

5. kezelő szerv: az a szerv, amelyet a fejezetet irányító szerv a feladatainak - ide nem értve a tervezést, előirányzatok módosítását, átcsoportosítását és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyását - ellátására az egyes előirányzatok tekintetében az Áht. alapján kijelöl;

6. kötelezettségvállalás: az előirányzatok felhasználását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, amely kizárólag írásos formában történhet;

7. kötelezettségvállalás szakmai szempontú ellenjegyzése: a kötelezettségvállalás szakmai szempontú megfelelőségének írásban történő tanúsítása. A szakmai ellenjegyző aláírásával igazolja, hogy a kötelezettségvállalás az előirányzat céljához illeszkedik, valamint a dokumentumtervezetben és annak mellékleteiben foglaltak szakmailag indokoltak és megalapozottak, az észszerű és hatékony forrásfelhasználás követelményének megfelelnek. A szakmai ellenjegyzésért a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatával (a továbbiakban: SzMSz) összhangban, az előirányzatot érintő szakmai feladatok ellátását végző szervezeti egység alkalmazásában álló személy felel;

8. kötelezettségvállalás jogi szempontú ellenjegyzése: annak írásbeli igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum és a kötelezettségvállalást kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak. A Jogi Főosztály (a továbbiakban: JFO) a jogi szempontú ellenjegyzés során a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum mellékletét képező dokumentumok, valamint az ahhoz kapcsolódó, az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok szakmai, pénzügyi részleteit nem vizsgálja. A jogi szempontú ellenjegyzés ugyanakkor kiterjed annak igazolására, hogy a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum és annak mellékletei hiánytalanok, és az irányadó jogszabályokban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelnek, ideértve a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötött szerződéseket érintő rendelkezéseit is;

9. kötelezettségvállalás pénzügyi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, a tervezett kifizetés időpontjában megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) rendelkezésre áll, a kötelezettségvállalási jogkör fennáll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KFO) a pénzügyi szempontú ellenjegyzés során a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokon kívüli irányadó jogszabályokban foglalt formai és tartalmi követelményeknek való megfelelést nem vizsgálja;

10. kötelezettségvállaló: a miniszter, illetve a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által az előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosultként felhatalmazott személy;

11. külföldi szervezet: nem magyarországi székhelyű jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

12. szakmai kezelő szervezeti egység: az SzMSz-szel összhangban, az előirányzatot érintő szakmai felügyelet és feladatok ellátását, ideértve különösen az előirányzatok tervezéséhez, felhasználásához, szükség esetén módosításához, átcsoportosításához, kötelezettségvállalások rögzítéséhez, pénzügyi teljesítéshez, beszámoló elfogadásához és egyéb szakmai szempontú ellenjegyzésekhez, adatszolgáltatásokhoz szükséges intézkedések megtételét végző szervezeti egység;

13. teljesítés igazolása: a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak teljesítésének írásban történő igazolása;

14. teljesítésigazoló: a kötelezettségvállaló vagy az általa - az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - írásban kijelölt személy, ideértve a kezelő vagy lebonyolító szerv képviseletét ellátó személyt, valamint a helyettesítés esetét is. Ha a helyettesítés nem jogszabályon alapul, azt írásbeli meghatalmazással igazolni szükséges;

15. utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, valamint elszámolásának elrendelése.

II. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

3. § (1) Az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért, a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatok ellátásáért, valamint azok ellenőrzéséért a kötelezettségvállaló, a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv felel.

(2) Az előirányzatok szakmai kezelő szervezeti egységeit, valamint szakmai felügyeletet gyakorló vezetőit miniszteri utasítás, ennek hiányában a kötelezettségvállaló jelöli ki.

(3) A kötelezettségvállaló, a kezelő vagy lebonyolító szerv - az éves beszámoló elkészítése és a zárszámadás keretében - szöveges értékelést készít az általa kezelt előirányzatok felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról, a nevesített feladatok végrehajtásáról és a költségvetési maradványról.

4. § A közigazgatási államtitkár vagy a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár eltérő rendelkezése hiányában az előirányzatok tartalmazzák a felhasználásukkal kapcsolatosan felmerülő költségek, így különösen a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj, rendelkezésre állási díj, a postaköltség, a fordítási, tolmácsolási, szakértői költség fedezetét, valamint a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő, az Ávr. 172/A. § (1) bekezdése szerinti előrejelzésre vonatkozó adatszolgáltatással összefüggő esetleges költségeket is.[11]

5. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz a támogatott szervezet által készített és a támogatott szervezet képviselője (vagy meghatalmazottja) által hitelesített magyar nyelvű fordítást is csatolni kell, vagy az idegen nyelven kiállított bizonylatra rá kell vezetni a fordítást. A fordításban szereplő adatok valódiságát a támogatott szervezet képviselője - vagy meghatalmazottja - aláírásával igazolja.

6. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 49. §-a alapján a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet bízhat meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

(2) A lebonyolító szerv által ellátott adminisztratív jellegű feladatokat - így különösen a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos technikai jellegű feladatokat, a beszámolók, részbeszámolók összesítését, a támogató döntéseit előkészítő, illetve végrehajtó jellegű feladatokat -, az azokkal kapcsolatos felelősséget, a lebonyolító szerv rendelkezésére bocsátott összeg felhasználási határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat a minisztérium és a lebonyolító szerv közötti megállapodásban szükséges meghatározni.[12]

(3) A lebonyolító szerv a rendelkezésére bocsátott összeg tekintetében a lebonyolítói megállapodásban rögzített feladatokért felel, így különösen

a) az elkülönített pénzügyi számla kezeléséért;

b) a rendelkezésére bocsátott összeg terhére történő kötelezettségvállalásért, azok megalapozottságáért, nyilvántartásáért, a teljesítés igazolásáért, az utalványozásért, a pénzügyi lebonyolítás körében a pénzügyi ellenjegyzésért és az érvényesítésért, a pénzügyi, számviteli elszámolásért és a feladat ellátására kötött megállapodásban foglaltak teljesítéséért;

c) pályázatok kiírásáért, a dokumentumokkal alátámasztott döntési javaslat összeállításáért;

d) a támogatási döntés elleni kifogás tárgyában hozott döntésben foglaltakból adódó, a lebonyolító szerv feladatkörébe tartozó pénzügyi, adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó feladatok teljesítéséért;

e) a pályázatokhoz és egyedi támogatási kérelmekhez kapcsolódó, az Áht. 56/C. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért.

(4) A fejezetet irányító szerv a lebonyolítás céljából a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.

(5) A lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

(6) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.

(7) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel köteles elszámolni. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget a lebonyolító szervnek vissza kell utalnia a forrást biztosító fizetési számlára.

7. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht.-ban meghatározott feladatainak - ide nem értve a tervezést, előirányzatok módosítását, átcsoportosítását és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyását - ellátására az előirányzatok tekintetében kezelő szervet jelölhet ki.[13]

(2) A kezelő szerv által ellátott feladatok köre és az azokkal kapcsolatos felelősség a kezelő szerv és a minisztérium között kötött kezelő szervi megállapodásban kerül rögzítésre.

III. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK TERVEZÉSE

8. § (1) Az előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján történik.

(2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kötelezettségvállalók a felügyeletük alá tartozó egyes előirányzatokért tartoznak felelősséggel.

(3) Az előirányzatok tervezésének koordinálásáért a KFO vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztató - az abban szereplő határidők - ismeretében szervezi a tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátását.

(4) Az egyes előirányzatok éves költségvetési javaslatának összeállításához szükséges információkat a közigazgatási államtitkár iránymutatásának megfelelően adják meg a kötelezettségvállalók a KFO részére.

(5) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a KFO vezetője megállapítja az egyes előirányzatok költségvetési előirányzatait.

(6) Az előirányzatok elemi költségvetését a KFO a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el és nyújtja be feldolgozásra.

(7) Az előirányzatok elemi költségvetését a minisztérium SzMSz-ben meghatározott gazdasági vezetője (a továbbiakban: a minisztérium gazdasági vezetője) - amennyiben az elemi költségvetésről készült beszámoló aláírására az elemi költségvetés jóváhagyásának időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján az Ávr. 12. § (2) bekezdésének alkalmazásával kerül sor, a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy -, valamint a közigazgatási államtitkár mint a szerv vezetője aláírásával hagyja jóvá. Az előirányzatok elemi költségvetését továbbá az irányító szerv részéről a KFO vezetője hagyja jóvá.[14]

IV. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS ÁTCSOPORTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

9. § A Kormány és az Országgyűlés, valamint a fejezetet irányító szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosításokra a Gazdálkodási Keretszabályzat rendelkezései irányadóak a 10-12. §-ban foglalt kiegészítésekkel. Az előirányzatok felhasználása a KKM rendeletben meghatározott célokra történhet.[15]

10. § Az átcsoportosított előirányzatot a megvalósító intézmény köteles előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni, és annak igénybevételéről - a feladat elvégzését követően - az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni.[16]

11. § A KFO az előirányzatok átcsoportosításáról, a felhasználás jogcíméről, a felhasználás időtartamáról, valamint az elszámolási kötelezettség feltételeiről értesíti az érintett költségvetési szerv gazdasági szervezetét.

12. § (1) Az előirányzat-átcsoportosítások kezdeményezéséről az átcsoportosítással érintett előirányzat szakmai kezelő szervezeti egysége - a KFO bevonásával - gondoskodik.[17]

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást a szakmai kezelő szervezeti egység készíti elő a KFO közreműködésével, és a közigazgatási államtitkár nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter, illetve a Kormány részére.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igény érvényesítéséhez önálló, a minisztérium által készített kormány-előterjesztés készítése szükséges, úgy annak elkészítéséről a szakmai kezelő szervezeti egység a KFO közreműködésével gondoskodik.

(4) Az előirányzat-átcsoportosításokról és módosításokról a KFO a FORRÁS.NET integrált ügyviteli rendszerben (a továbbiakban: FORRÁS rendszer) analitikus nyilvántartást vezet.

(5) A KFO a fejezeti hatáskörben végrehajtandó előirányzat-átcsoportosítások jóváhagyására irányuló belső feljegyzésben az előirányzat-átcsoportosítás Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti jogcímét minden esetben feltünteti.

12/A. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatainak - és azzal összefüggésben a kiadási előirányzatainak - módosítását - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a KFO javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.[18]

(2) Ha a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak módosítása az előző évi költségvetési maradvány igénybevétele miatt szükséges, úgy a módosítást a KFO vezetője hagyja jóvá.

(3) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat Ávr. 35. § (1) bekezdése szerinti többletbevétele - az irányító szerv részéről - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetes engedélyével használható fel, azzal, hogy a többletbevétel felhasználásának engedélyezése ebben az esetben kiterjed a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű bevételi és kiadási előirányzat-módosítás végrehajtásának jóváhagyására is.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti többletbevétel felhasználásához az Ávr. 35. § (2) bekezdése alapján az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges, úgy az engedély megadása iránt a KFO intézkedik. Amennyiben az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználásával egyetért, úgy a bevétel felhasználásával összefüggő bevételi és kiadási előirányzat-módosítás jóváhagyása a KFO vezetőjének jogköre.

12/B. § A 12/A. § szerinti előirányzat-módosítások technikai végrehajtása a KFO feladata.[19]

V. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. Általános rendelkezések

13. § (1) Az előirányzatok felhasználása magában foglalja a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére elszámolt kiadások teljesítését és a jóváhagyott bevételi előirányzat teljesítésének kötelezettségét.

(2) Ha az előirányzatok felhasználása visszterhes polgári jogi szerződés vagy megrendelés alapján történik, a szerződés megkötésére és az azt megelőző eljárásra a Gazdálkodási Keretszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A várható kiadások és bevételek adatszolgáltatás elkészítése

14. § (1) Az Ávr. 172/A. § (1) bekezdése alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról évente hat alkalommal - március, június, szeptember, október, november és december hónapokban - adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrejelzés), amelyet a fejezetet irányító szerv a tárgyhónap 10. napjáig jóváhagy. Az előrejelzést tárgyhónap, valamint a tárgyév egésze bontásban kell megadni.

(2) A minisztérium az előrejelzést a Kincstár által működtetett adatszolgáltatási rendszeren keresztül teljesíti.

(3) Az előirányzatok szakmai kezelő szervezeti egységei adatszolgáltatásukat a KFO által részükre az adott hónap 5. napjáig kiküldött Excel táblázat kitöltésével és annak az adott hónap 9. napján munkaidő végéig történő visszaküldésével teljesítik. A kapott táblázatokban szereplő adatokat a KFO tölti fel, majd hagyja jóvá az adatszolgáltatási rendszerben.[20]

(4) A minisztériumot mint fejezetet irányító szervet befizetési kötelezettség terheli abban az esetben, ha

a) az október 10-ig és a december 10-ig elkészítendő előrejelzésben az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait tekintve a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai és költségvetési bevételei különbségének (e § alkalmazásában a továbbiakban: fejezeti egyenleg) tárgyév egészére előrejelzett, az előrejelzés leadása után a Kormány egyedi döntéseivel biztosított és pénzügyileg teljesített (kifizetett) források összegével korrigált összege és a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolói összesített adatai szerinti tényleges fejezeti egyenleg közötti eltérés abszolút értéke legalább a tényleges fejezeti egyenleg abszolút értékének 3%-a,

b) két egymást követő előrejelzéssel érintett hónap előrejelzésében az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait tekintve a fejezeti egyenleg tárgyhónapra előrejelzett összege és azok tárgyhónapra elkészített időközi költségvetési jelentésben kimutatott, könyvelési adatokon alapuló tényleges teljesítése közötti eltérés abszolút értéke legalább a tényleges teljesítés abszolút értékének 3%-a.

(5) Ha a december hónapban teljesített előrejelzések után a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint is el kellene járni, a minisztériumot mint fejezetet irányító szervet csak a (4) bekezdés a) pontja szerinti befizetési kötelezettség terheli.

(6) A befizetési kötelezettség mértéke

a) a (4) bekezdés a) pontja esetében az eltérés abszolút értékének és a fejezeti egyenleg abszolút értéke 3%-ának különbözete abszolút értékének 0,6%-a, legfeljebb az érintett költségvetési fejezet tényleges összes éves kiadásának 1/1000-ed része,

b) a (4) bekezdés b) pontja esetében a második előrejelzéssel érintett hónaptól kezdve az eltérés abszolút értékének és a fejezeti egyenleg abszolút értéke 3%-ának különbözete abszolút értékének 0,2%-a. Ha a tárgyhónapra elkészített időközi költségvetési jelentést a fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat határidőben nem tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltatási rendszerben, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait a hiányzó adatok tekintetében a kincstári pénzforgalmi adatok alapján kell számítani.[21]

(6a) A december havi előrejelzés esetében a befizetési kötelezettség alapjának meghatározása során - az előrejelzés teljesítését követően - a Kormány egyedi döntésével a tárgyév decemberében biztosított és pénzügyileg teljesített (kifizetett) források összegével a már teljesített december havi előrejelzés korrigálható.[22]

(7) A KFO a költségvetési szerveket és a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelő szervezeti egységeit tájékoztatja az esetleges büntetések összegéről (azok Kincstár általi közzétételét követően), melyek az adott költségvetési szerveket és a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelik.[23]

(8) A (7) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítése a minisztérium rendelkezésére álló szabad előirányzatai és a KFO javaslatának figyelembevételével, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése szerinti előirányzatról történik.

(9) A minisztérium mint fejezetet irányító szerv az Ávr. 172/B. § (1) bekezdése alapján a Kincstár által közölt befizetési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését (a továbbiakban: fizetési könnyítés) kezdeményezheti annak közlésétől számított húsz munkanapon belül az államháztartásért felelős miniszternél a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett, ha a befizetési kötelezettség teljesítése a közfeladatai ellátását aránytalanul megnehezítené, illetve veszélyeztetné.[24]

(10) A fejezetet irányító szerv a befizetési kötelezettségét az államháztartásért felelős miniszter egyet nem értéséről szóló értesítést, illetve - ha az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén a fizetési könnyítés tárgyában a Kormány dönt - a Kormány fizetési könnyítés tárgyában hozott döntéséről szóló értesítést követő tíz munkanapon belül köteles teljesíteni.[25]

14/A. § (1) Az Ávr. által előírt, a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő, a bevételek és kiadások várható alakulásáról szóló, 14. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a KFO teljesíti.[26]

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előrejelzéssel kapcsolatosan felmerülő esetleges befizetési kötelezettségekkel összefüggésben (befizetés, mérséklés, illetve elengedés kérése) szintén a KFO jár el.

3. Az előirányzat-finanszírozási terv elkészítése

15. § (1) Az előirányzatok terhére - előirányzat-módosítás nélkül közvetlenül - teljesítendő kifizetések előirányzatfinanszírozási terv alapján történnek. Az előirányzat-finanszírozási terv az éves kiadási előirányzatot és a tárgyhavi kiadásokat havi részletezésben bontja le. Az előirányzat-finanszírozási tervnek nem képezik részét a központi kezelésű előirányzatok terhére teljesített kifizetések.

(2) A KFO a január havi előirányzat-finanszírozási tervet a tárgyévet megelőző év december 22. napjáig, az éves előirányzat-finanszírozási tervet tárgyév január 15. napjáig, majd ezt követően havonta, a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig nyújtja be a Kincstárhoz. Az előirányzat-finanszírozási tervet a szakmai kezelő szervezeti egységek által megküldött, a 14. §-ban részletezett előrejelzés alapján a KFO állítja össze.

(3) A benyújtott előirányzat-finanszírozási terv a Kincstár engedélyével változtatható. A részletes indokolással ellátott módosítási kérelmet a módosítást kezdeményező szakmai kezelő szervezeti egység vezetőjének indítványára a KFO továbbítja a Kincstár részére, a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig. A szakmai kezelő szervezeti egység módosításra vonatkozó feljegyzésének a Kincstárhoz való beérkezésre előírt határnapot megelőző 8. napig kell a KFO-ra e-mailben megérkeznie.

(4) A szakmai kezelő szervezeti egység adatszolgáltatása hiányában a KFO az előirányzat-finanszírozási tervet a kötelezettségvállalásoknak a FORRÁS rendszerben rögzített, a megelőző hónap 10. napján fennálló kifizetési ütemezése alapján állítja össze.

(5) Az előirányzat-finanszírozási tervben bejelentett kiadási ütemezéstől való eltérés esetén, a "Magyar Államkincstár pénzforgalmi szolgáltatásai után felszámított díjakról, jutalékokról és egyéb költségekről szóló szabályzata" alapján, rendelkezésre állási díj fizetendő a Kincstár részére. Amennyiben az előirányzat-finanszírozási tervben bejelentett kiadások a ténylegesen teljesített kiadásoktól eltérnek, és ebből a minisztériumnak rendelkezésre állási díjfizetési kötelezettsége keletkezik, a szükséges összegű rendelkezésre állási díjat a Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása cím éves kerete terhére kell biztosítani.

4. Az előirányzat-felhasználás nyomon követése

16. § A KFO - a szakmai kezelő szervezeti egységek bevonásával - figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználásának és a fejezet likviditásának helyzetét, a kötelezettségvállalások dokumentumaiban rögzített beszámolási és utalási kötelezettségek teljesítését, valamint az előirányzatok tervszerű felhasználását szolgáló tervek érvényesülését.

17. § (1) A pénzügyi ellenjegyzésre, a szakmai ellenjegyzésre, kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az érvényesítésre, és az utalványozásra felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a KFO naprakész nyilvántartást vezet.[27]

(2) Az előirányzatok felhasználása során keletkező kötelezettségvállalási dokumentum szakmai kezelő szervezeti egység által megküldött példányát, valamint a kapcsolódó számlát/írásbeli lehívást, a teljesítésigazolást, továbbá az utalványrendeletet a banki bizonylatok mögé a KFO fűzi le eredeti vagy hitelesített másolat formájában. Több részletben történő utalás esetén a kötelezettségvállalás eredeti vagy hitelesített dokumentuma az első banki utalás bizonylataihoz csatolandó.[28]

(2) Ha a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső ügymenetének széles körű elektronikus intézéséről és ezzel összefüggésben egyes miniszteri utasítások módosításáról szóló 17/2021. (XII. 10.) KKM utasítás rendelkezéseivel összhangban papír alapon kerül sor a kötelezettségvállalásra, az előirányzatok felhasználása során keletkező kötelezettségvállalási dokumentum szakmai kezelő szervezeti egység által megküldött példányát, valamint a kapcsolódó számlát, a teljesítésigazolást, továbbá az utalványrendeletet a banki bizonylatok mögé a KFO fűzi le eredeti vagy hitelesített másolat formájában. Több részletben történő utalás esetén a kötelezettségvállalás eredeti vagy hitelesített dokumentuma az első banki utalás bizonylataihoz csatolandó.[29]

18. §[30]

5. A kötelezettségvállalás

19. § (1) Kötelezettségvállalásra a miniszter, az 1. függelékben szereplő személyek, valamint a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár által erre írásban felhatalmazott személy jogosult, ideértve a helyettesítés esetét is. Ha a helyettesítés nem jogszabályon alapul, azt írásbeli meghatalmazással igazolni szükséges.

(2) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek kijelölése a jogosult személyek SzMSz-ben meghatározott feladat- és hatáskörének megfelelő terjedelemben történhet. A kötelezettségvállalói jogosultsághoz kapcsolódó értékhatárt és a jogosultság időtartamát a közigazgatási államtitkári felhatalmazás tartalmazza.

(3) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek aláírásmintáját a 3. függelékben szereplő nyomtatvány alkalmazásával a felhatalmazást követően haladéktalanul meg kell küldeni a KFO részére.

(4)[31]

(5) A kötelezettségvállalásokról a KFO a FORRÁS rendszerben analitikus nyilvántartást vezet.[32]

(6) Az előzetes kötelezettségvállaláshoz (pl. pályázati kiírás) a kötelezettségvállaló köteles beszerezni a KFO által kiadott fedezetigazolást.

6. Az ellenjegyzés

20. § (1) A szakmai, jogi és pénzügyi ellenjegyzésre a kötelezettségvállalást megelőzően kerül sor. Kötelezettségvállalásra akkor kerülhet sor, ha a szakmai, jogi és pénzügyi ellenjegyzés a dokumentumon megtörtént.[33]

(2) Szakmai ellenjegyzésre a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy jogosult. A szakmai ellenjegyző kijelölését és aláírásmintáját a 2. függelékben szereplő nyomtatvány alkalmazásával kell elkészíteni, és a kijelölést követően haladéktalanul meg kell küldeni a KFO részére.

21. § Jogi ellenjegyzésre a JFO vezetője, akadályoztatása esetén osztályvezetője jogosult. Mindkettőjük akadályoztatása esetén, jogi ellenjegyzés tekintetében a JFO vezetőjét és osztályvezetőjét a közigazgatási államtitkár által írásban kijelölt jogtanácsos vagy jogi szakvizsgával rendelkező munkatárs helyettesíti.

22. § A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a minisztérium gazdasági vezetője által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jogosult.

23. § (1) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy ellenőrzi

a) a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét,

b) a kötelezettségvállaló, a szakmai, pénzügyi és jogi ellenjegyzők jogosultságának meglétét,

c) azt, hogy a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumtervezet tartalmazza-e

ca) a minisztérium nevét, székhelyét (címét), adószámát, képviselőjének nevét, PIR számát,

cb) a szerződő fél nevét, székhelyét (címét), adószámát, képviselőjének nevét,

cc) a szerződő fél számlavezető bankjának SWIFT kódját, számlájának IBAN kódját,

cd) a szerződő fél számlavezető bankjának pontos nevét (külföldi bank esetén a bank pontos nevét és címét az adott ország nyelvén is),

ce) a támogatás/ellentételezés összegét, annak forrását jelentő fejezeti kezelésű előirányzat pontos megnevezését, címrendi besorolását és államháztartási azonosítóját, költségvetési támogatás esetén a támogatás intenzitását,

cf) a kormányzati funkció szerinti besorolást (COFOG kód),

cg) a kifizetés pontos ütemezését, határidejét, részletekben történő kifizetés esetén az egyes finanszírozási időszakokat, a több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén az évenkénti ütemezést.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül támogatási szerződés esetén a pénzügyi ellenjegyző az alábbiakat köteles megvizsgálni

a) a támogatási szerződés biztosítékadási kötelezettségének előírása esetén a támogatási szerződésben szereplő bankszámlaszám(ok) és a támogatási szerződés mellékleteként szereplő banki felhatalmazó levélben szereplő bankszámlaszám(ok) összhangját, egyezőségét,

b) a támogatási szerződésben szereplő bankszámlaszám devizanemének a támogatási szerződésben meghatározott folyósítási devizanemmel való összhangját,

c) a költségterv számszaki helyességét, költségtételeinek kiemelt előirányzatonkénti elkülönülését (a költségterv tételeinek megalapozottságát, szükségességét, azok mértékének megfelelőségét a szakmai kezelő szervezeti egység és a kötelezettségvállaló vizsgálja),

d) a költségterv és a támogatási szerződés számszaki egyezőségét,

e) a támogatási szerződés biztosítékadási kötelezettségének előírása esetén a biztosíték meglétét.

(3) A visszterhes kötelezettségvállalás esetén (ideértve a megrendelést) a pénzügyi ellenjegyző köteles megvizsgálni a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumtervezet összegszerűségét, áfabontását, részletezettségét, valamint a Gazdálkodási Keretszabályzatnak való megfelelőségét.

24. § Ha a kötelezettségvállalás a pénzügyi ellenjegyezhetőség követelményeinek nem felel meg, az Ávr. 54. § (3) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről feljegyzés formájában kell tájékoztatnia az adott előirányzat kötelezettségvállalóját, a minisztert és a minisztérium gazdasági vezetőjét. Ha a pénzügyi ellenjegyző a tájékoztatás ellenére írásban utasítást kap az ellenjegyzésre, köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben az okmányt "a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt" záradékkal látja el, és erről a minisztert írásban haladéktalanul értesíti.

7. A teljesítés igazolása

25. § (1) A teljesítés igazolására jogosult személynek a kiadások teljesítésének elrendelése előtt - az Ávr. 57. §-a szerint - ellenőrizhető okmányok alapján ellenőriznie és igazolnia kell azok teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését. Az esetleges hiányosságok megszüntetésére intézkedést kell kezdeményeznie, és érvényesítenie kell a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentumban rögzített szankciókat.

(2) A teljesítés igazolására jogosult személy meggyőződik arról, hogy

a) a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentumban foglaltak szerint történt,

b) az ellenérték megfizetése megalapozott, és

c) az ellenérték megfizetése a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentumban meghatározottaknak megfelelően igazolt.

(3) A teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.

(4) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolását végző személy felelőssége, hogy dokumentált módon ellenőrizze a szakmai feladatellátásról szóló szöveges szakmai tartalmi jelentés és pénzügyi elszámolás megfelelőségét, különös tekintettel a támogatás kedvezményezettje által vállalt feladatok teljes körű ellátására, a feladatellátás színvonalára, a feladatok határidőre történő elvégzésére és a pénzügyi elszámolásnak a szakmai teljesítéssel való összhangjára.

(5) Teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló vagy az általa - az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - írásban kijelölt személy jogosult, ideértve a kezelő vagy lebonyolító szerv képviseletét ellátó személyt, valamint a helyettesítés esetét is.

(6) A teljesítés igazolására kijelölt személyek aláírásmintáját a 3. függelékben szereplő nyomtatvány alkalmazásával a kijelölést követően - de legkésőbb az első teljesítésigazoláskor - meg kell küldeni a KFO részére.

(7) A teljesítésigazolás kiállítása az 5/A. függelékben foglalt (a teljesítésigazoló által aláírt és a KFO részére megküldött), vagy az 5/B. függelékben foglalt (a FORRÁS rendszerből a KFO által generált és a teljesítésigazoló részére aláírásra megküldött) teljesítésigazolási minták alkalmazásával történhet.

(8) Teljesítésigazolási kötelezettség a bevételek tekintetében, a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a Kincstár által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadások és kamatbevételek, továbbá a 6. § (4) bekezdése szerinti, a lebonyolítás céljából a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára történő pénzeszköz átvezetés, valamint a központi kezelésű előirányzatok közül az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése esetében nem áll fenn.[34]

8. Az érvényesítés

26. § Érvényesítésre a minisztérium gazdasági vezetője által írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében meghatározott képzettségi feltételeknek megfelelő, a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jogosult.

27. § (1) A teljesítésigazolás alapján a kiadás utalványozása előtt az érvényesítésre jogosult személy ellenőrzi

a) a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének meglétét,

b) a kötelezettségvállaló, a szakmai, pénzügyi és jogi ellenjegyzők jogosultságának meglétét, megfelelőségét,

c) a kötelezettségvállaló, a szakmai, pénzügyi és jogi ellenjegyzők aláírásmintáinak meglétét, egyezőségét,

d) a kiadás összegszerűségének, jogcímének helyességét,

e) azt, hogy a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum tartalmazza-e

ea) a minisztérium nevét, székhelyét (címét), adószámát, képviselőjének nevét, PIR számát,

eb) a szerződő fél nevét, székhelyét (címét), adószámát, képviselőjének nevét (külföldi szerződő fél esetén a szerződő fél cégnevét/nevét, székhelyét/címét az adott ország nyelvén is),

ec) a szerződő fél számlavezető bankjának SWIFT kódját, számlájának IBAN kódját,

ed) a szerződő fél számlavezető bankjának pontos nevét, címét (külföldi szerződő fél esetén a szerződő fél számlavezető bankjának pontos nevét, címét az adott ország nyelvén is),

ee) a támogatás/ellentételezés összegét, annak forrását jelentő fejezeti kezelésű előirányzat pontos megnevezését, címrendi besorolását és államháztartási azonosítóját, költségvetési támogatás esetén a támogatás intenzitását,

ef) a kormányzati funkció szerinti besorolást (COFOG kód),

eg) a kifizetés pontos ütemezését, határidejét, részletekben történő kifizetés esetén az egyes finanszírozási időszakokat, a több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén az évenkénti ütemezést.

(2) Az érvényesítő az (1) bekezdésben foglaltakon felül támogatási szerződés esetén a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum vizsgálata körében az alábbiakat köteles megvizsgálni:

a) a támogatási szerződés biztosítékadási kötelezettségének előírása esetén a támogatási szerződésben szereplő bankszámlaszám és a támogatási szerződés mellékleteként csatolt banki felhatalmazó levél összhangját, egyezőségét,

b) a támogatási szerződésben szereplő bankszámlaszám devizanemének a támogatási szerződésben meghatározott folyósítási devizanemmel való összhangját,

c) a költségterv és a támogatási szerződés számszaki egyezőségét,

d) a támogatási szerződés mellékleteinek meglétét,

e) a teljesítésigazolás meglétét, az (1) bekezdés b) pontja szerinti megfelelőségét.

(3) Az érvényesítő a teljesítésigazolás vizsgálata körében az alábbiakat köteles megvizsgálni:

a) a kifizetéshez kapcsolódóan a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását, az előirányzat felhasználását bemutató előrejelzésben történő megjelenést,

b) a kifizetés összegét,

c) a teljesítésigazoló jogosultságának meglétét, a jelen utasításban, illetve a Gazdálkodási Keretszabályzatban meghatározott teljesítésigazolás alaki megfelelőségét, adatainak számszaki helyességét,

d) a teljesítésigazolás teljes körű kitöltöttségét,

e) bankszámlaszám helyességét a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum alapján.

(4) A visszterhes kötelezettségvállalás esetén (ideértve a megrendelést) az érvényesítő a teljesítésigazolás vizsgálata körében köteles megvizsgálni, továbbá

a) a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentum, a teljesítésigazolás és a számla összegszerűségének összhangját, megfelelőségét,

b) a teljesítésigazoláson a kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentumra történő hivatkozás megfelelőségét,

c) a teljesítésigazoláson a számlára történő hivatkozás megfelelőségét.

28. § Az érvényesítő - a kiadás utalványozását megelőző vizsgálat megfelelősége esetén - a FORRÁS rendszerben rögzíti a számlát, az egyéb pénzbekérőt, melynek keretében biztosítja a kinyomtatott kiadási utalványnak a szervezeti egységre, keretgazdára, pénzforráskódra, ügyletkódra vonatkozó adatai helyességét.[35]

29. § A KFO a teljesítésigazolást tartalmazó akta KFO-ra történő hiánytalan beérkezésétől számított 5 (azaz öt) banki napon belül intézkedik a pénzügyi teljesítés indításáról.

30. § Amennyiben az érvényesítő a 27. §-ban foglaltak vizsgálata alapján az Ávr. 58. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt az utalványozónak jelezni. Az érvényesítő az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha a szabálytalanság jelzését követően az utalványozó erre írásban utasítja.

9. Az utalványozás

31. § (1) Utalványozásra a miniszter, valamint a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár által erre írásban felhatalmazott, a minisztérium alkalmazásában álló személy, továbbá a kezelő vagy lebonyolító szerv alkalmazásában álló személy jogosult.

(2) Az utalványozó az érvényesítővel azonos szempontok alapján köteles ellenőrzést végezni az utalványozással összefüggésben.

(3) Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(4) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni[36]

a) a költségvetési évet,

b) az "Utalvány" szót,

c) a befizető, kedvezményezett megnevezését és címét, pénzforgalmi számlaszámát,

d) a fizetés időpontját, módját, összegét és devizanemét,

e) a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését,

f) a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,

g) a kötelezettségvállalás-nyilvántartási számát,

h) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását,

i) az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását és

j) a könyvelő keltezéssel ellátott aláírását.

(5) A költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a költség forintban vagy más pénznemben keletkezett, vagy a költségvetési támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy a szállító mely pénznemben kéri. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani.[37]

10. Összeférhetetlenség

32. § (1) Az Ávr. 60. § (1)-(2) bekezdésének a kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő, valamint a teljesítésigazolásra és az utalványozásra jogosult személyek összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél a 4. függelékben foglalt táblázat nyújt értelmezési segítséget.

VI. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

33. § (1) Ha a KKM rendeletben meghatározott előirányzatok támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal kerülnek felhasználásra, akkor az e fejezetben meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az előirányzat felhasználásában más szerv közreműködése esetén, a szervvel kötött megállapodásban foglaltak alapján, az e fejezet rendelkezéseitől - a jogszabályok keretei között - eltérő eljárásrend is alkalmazható.

1. A pályázati eljárás

34. § Költségvetési támogatás pályázat vagy egyedi írásos kérelem (a továbbiakban együtt: támogatási kérelem) alapján nyújtható.

35. § (1) A pályázati eljárás lefolytatása pályázati eljárásrend kezdeményezésével lehetséges.

(2) A pályázati eljárásrend elkészítéséről a szakmai kezelő szervezeti egység közreműködésével a kötelezettségvállaló köteles gondoskodni.

(3) A pályázati eljárásrend tartalmazza

a) a pályázati kiírást;

b) a döntés-előkészítésben részt vevő szervezeti egységeket és a minisztérium által más ország minisztériumával kötött megállapodás alapján kiírt pályázat esetén a döntéshozatallal felruházott személyt;

c) a döntéshozatal módját és tervezett határidejét, figyelemmel a bírálati szempontokra;

d) egyéb szakmai elvárásokat, paramétereket.

(4) A pályázati kiírást, támogatási kérelmet - ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást vagy csekély összegű állami támogatást tartalmaz - az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] alapján előzetesen meg kell küldeni az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére. A kapcsolódó állásfoglalást megelőzően a pályázati kiírás nem tehető közzé, a támogatási szerződés nem köthető meg, illetve a támogatói okirat nem bocsátható ki.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséért a pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat forrását biztosító előirányzat szakmai kezelő szervezeti egysége felelős.

(6) A szakmai kezelő szervezeti egység a támogatási szerződés megkötésére, illetve a támogatói okirat kibocsátására irányuló kezdeményezéséhez köteles mellékelni a (4) bekezdés szerinti állásfoglalást.

36. § (1) A pályázati kiírás az Ávr. 66. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a pályázati kiírást az Ávr. 66. § (1) bekezdése alapján közzé kell tenni.

(3) A pályázati kiírás közzététele és annak közvetlen megküldése ajánlattételi felhívásnak minősül, amellyel kapcsolatosan a minisztérium a változtatási jogát fenntarthatja.

37. § (1) Tervezett pályázati kiírás esetén a szakmai kezelő szervezeti egység a pénzügyi fedezetigazolás kiadását és a jogi ellenőrzést követően a szakmai felügyeletet ellátó helyettes államtitkár részére jóváhagyás céljából írásban megküldi a pályázati eljárásrendet.

(2) A pályázati kiírás közzétételéről és lebonyolításáról a szakmai kezelő szervezeti egység köteles gondoskodni.

(3) A pályázati kiírás közzététele kizárólag - a feltételekhez kötött pályázatkiírás kivételével - a pénzügyi forrás rendelkezésre állásának igazolását követően lehetséges.

38. § Pályázati eljárás lefolytatása nélkül, egyedi írásos kérelem alapján is nyújtható költségvetési támogatás a kérelem elbírálásakor már megvalósult vagy a kérelem benyújtásakor folyamatban lévő tevékenységre, projektre is.

2. A támogatási kérelem

39. § (1) A támogatási szerződés útján biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási kérelemhez csatolni kell, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig, vagy - ha a pályázati kiírás lehetővé teszi - legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően be kell nyújtani

a) nem természetes személy igénylő esetén a jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának, alapító okiratának vagy az igénylő létesítő okiratának eredeti példányát vagy az eredeti példány hitelesített másolatát,

b) az igénylő nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját vagy az aláírásminta hitesített másolatát,

c) külföldi személy, szervezet támogatási kérelme esetén - amennyiben a támogatás átutalása másként nem megoldható - a magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatát,

d) az igénylő írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyeket a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóval egyidejűleg megküldi a támogatónak.

(2) Ha az igénylő három éven belül több alkalommal nyújt be támogatási kérelmet ugyanahhoz a támogatóhoz, és az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott okiratokat a legkorábban benyújtott támogatási kérelemhez kell csatolni, a további támogatási kérelmekben pedig nyilatkozni arról, hogy az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak.

(3) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell az Ávr. 69. § (1) bekezdésében foglaltakat, különösen a támogatandó program, feladat szakmai leírását, a megvalósítás tervezett folyamatának bemutatását, továbbá a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket.

(4) A támogatási kérelemhez csatolni kell, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig be kell nyújtani a támogatandó program, feladat 10. függelék szerinti teljes költségtervét, amely tartalmazza az általános forgalmi adót, a megvalósításhoz igényelt költségvetési támogatás, a támogató előírása esetén a saját forrás, illetve az egyéb forrásból származó bevétel összegét, a várható kifizetések ütemezését.

(5) A támogatási kérelemmel együtt, illetve a támogatási szerződés megkötéséig benyújtandó dokumentumok beszerzése a szakmai kezelő szervezeti egység feladata.

(6) A támogató jogosult a támogatási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.[38]

40. § (1) A támogatási kérelem hiányos benyújtása esetén a támogató az igénylőt az általa megadott elérhetőségen, írásban, elektronikus úton vagy telefaxon hívja fel hiánypótlásra. Kézbesítettnek kell tekinteni a hiánypótlásra történő felhívást telefaxon vagy elektronikusan történő továbbítás esetén a telefax-berendezés vagy az elektronikus levelezőrendszer által megjelölt sikeres elküldés időpontjában.

(2) A hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell az igénylőt arról, hogy a hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a támogatási kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását eredményezheti.

(3) Ha a támogatási kérelem benyújtója a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a támogatási kérelem további vizsgálat nélkül elutasítható.

(4) Ha a benyújtott és befogadott támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a támogató által meghatározott formai követelményeknek, vagy tartalmi szempontból hiányos, a támogatási kérelem benyújtójának körülményeit (így különösen annak székhelye, telephelye földrajzi távolságát és a kérelem benyújtásához rendelkezésére álló feltételeket) figyelembe vevő határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - fel kell hívni a támogatási kérelem benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására.[39]

3. A támogatási döntés

41. § (1) A támogatási döntést a támogató egyedileg vagy pályázati kiírás esetén az előzetesen meghatározott pályázati eljárásrend alapján hozza meg.[40]

(2) A támogatási döntés meghozatala során figyelembe kell venni, hogy a tervezett tevékenység milyen mértékben

a) illeszkedik a külgazdasági, külpolitikai stratégiához,

b) alkalmas az előirányzat céljának megvalósítására,

c) felel meg a pályázati kiírásban megfogalmazott konkrét követelményeknek,

d) erősíti a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a nemzetközi civil szféra közötti kapcsolatot,

e) alkalmas Magyarország külföldi megítélésének, a hiteles Magyarország-kép kialakításának elősegítésére,

f) igényel saját forrást (ha saját forrás biztosítása szükséges).

42. § (1) Költségvetési támogatás az igénylő által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható. Ebben az esetben az igénylőnek a tényleges költségvetési támogatási összegnek megfelelő költségvetési tervet kell benyújtania.

(2) Pályázati kiírás esetén a pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a benyújtott pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére.

(3) Nem ítélhető meg költségvetési támogatás olyan igénylő részére, továbbá nem köthető támogatási szerződés azzal, illetve nem bocsátható ki támogatói okirat annak részére, akivel szemben a költségvetési támogatás nyújtásának jogszabályban meghatározott vagy jelen utasítás hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésből, vagy kibocsátott támogatói okiratból eredő akadálya van.

43. § (1) A 35-39. §-ban foglaltak figyelembevételével a támogató a támogatási döntésről szóló értesítésben a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges - az Ávr.-ben meghatározott nyilatkozatokon és dokumentumokon túl - következő nyilatkozatok, dokumentumok benyújtására hívja fel a kedvezményezettet:[41]

a) csekély összegű (de minimis) támogatás esetén a 16. függelék szerinti nyilatkozat,

b) 18. függelék szerinti adatlap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a támogatási döntést, pályázati kiírás esetén a benyújtott pályázatban megjelöltnél alacsonyabb összegű költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirat kibocsátása esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés napja alatt a támogatói okirat kibocsátásának dátuma értendő.[42]

(3)[43]

4. A támogatási szerződés, támogatói okirat előkészítése

44. § (1) A támogatási szerződés és támogatói okirat tervezetét a 7/A. és 7/B. függelékben található minta alkalmazásával kell elkészíteni, a Nemzetközi Fejlesztési Főosztály és a Regionális Gazdaságfejlesztési Főosztály feladatkörében, továbbá a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban részt vevő nem állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában előkészítendő támogatási szerződés és támogatói okirattervezetek kivételével. A támogatási szerződés mintájában mellékletként feltüntetett dokumentumokat a szakmai kezelő szervezeti egység fizikailag is csatolja a támogatási szerződéshez. A JFO a jogi ellenjegyzés során ellenőrzi ezek meglétét az ügyiratban. A mellékletek elkészítéséhez alkalmazandó mintákat a 8-14. és a 16. függelék tartalmazza. A 7/B. függelék szerinti támogatóiokirat-minta 7. számú mellékletét képező nyilatkozat mintáját a 17. függelék tartalmazza.

(2) Költségvetési támogatás annak a szervezetnek nyújtható, amely átlátható szervezetnek minősül. Az átláthatósági kritériumnak való megfelelés érdekében a kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni. Az átláthatósági nyilatkozat megtehető a támogatási szerződés szövegébe foglaltan vagy külön nyilatkozat csatolásával. Külön átláthatósági nyilatkozat csatolása esetén a 15. függelékben található átláthatósági nyilatkozat-minta alkalmazandó.[44]

(3) A támogató az Ávr. 84. § (1) bekezdése, nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és nemzetközi humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott költségvetési támogatás esetén a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, illetve határon túli költségvetési támogatás esetén a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdése alapján a biztosíték kikötésétől eltekinthet.

(4) Ha a támogatási szerződés előkészítése során a költségterv átdolgozása szükséges, a kedvezményezett a megítélt támogatáshoz képest alacsonyabb végösszegű költségtervet is benyújthat, azzal a kitétellel, hogy a megítélt támogatás összege is csökken.

(5) A költségvetési támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje - azaz a támogatott tevékenység időtartama - kizárólag annak lejártát megelőzően beérkezett, indokolással ellátott írásbeli kérelem vagy a támogató kezdeményezése alapján módosítható, oly módon, hogy a módosítást eredményező megállapodást valamennyi félnek alá kell írnia a teljesítési határidő lejártát megelőzően. A módosítás - az Ávr. 95. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítására.[45]

45. § Ha a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat magyar nyelven kívül más nyelven vagy nyelveken is megkötésre vagy kibocsátásra kerül, a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat értelmezése során a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

46. § A támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat módosítására az Ávr. 95. § (6) bekezdésében foglalt esetekben nem kerül sor, azzal, hogy ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben foglaltakban vállaltaktól, illetve a támogatói okiratban foglaltaktól való eltérést nem jelenti be írásban a támogató számára a 44. § (5) bekezdésében megjelölt határidőben, úgy a támogató jogosult a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazására. Egyebekben a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat módosítására a támogatási szerződés megkötésére, illetve a támogatói okirat kibocsátására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § A támogató nyilvántartja a kedvezményezettel kötött támogatási szerződés, illetve a kibocsátott támogatói okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat teljesítésével és a költségvetési támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.

48. § (1) Támogatási szerződést, illetve támogatói okiratot a kötelezettségvállaló kezdeményezhet, kizárólag a támogatás pénzügyi forrását igazoló, a KFO által kiállított bizonylat alapján.

(2) A kezdeményező irathoz mellékelni kell a támogatási kérelmet, valamint a támogatási döntést tartalmazó dokumentumot.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címzett támogatás esetében a támogatási szerződés megkötését, illetve a támogatói okirat kibocsátását a szakmai kezelő szervezeti egység a támogatás fedezetéről a KFO vezetőjével történő egyeztetést követően a támogatási kérelem benyújtása nélkül kezdeményezheti, a kezdeményezéshez azonban a fedezetigazolást mellékelni kell.

(4) A kezdeményezést megelőzően tett intézkedések szabályszerűségéért, továbbá - ha a kezdeményezés pályázati kiíráson alapul - a kezdeményezésnek a pályázati kiírás tartalmával és eredményével való összhangjáért a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat pénzügyi fedezetét képező fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában a kötelezettségvállaló a felelős.

49. § A támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat előkészítését a szakmai kezelő szervezeti egységek végzik.

50. § (1) A támogatási szerződést, illetve a támogatói okiratot előkészítő szakmai kezelő szervezeti egység a kezdeményező iratot a KFO részére továbbítja.

(2) A KFO a kezdeményező irat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kiállítja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló igazolást.

(3) A kötelezettségvállaló az (1) bekezdésben szereplő kezdeményező irattal egyidejűleg - lebonyolító szerv kijelölését kivéve - az 56. §-ban részletezett beszámoló pénzügyi elszámolásának ellenőrzési szintjének meghatározására szolgáló kockázatelemzést és helyszíni ellenőrzés szükségességére vonatkozó állásfoglalást kérhet.[46]

(4) Amennyiben a támogatási szerződés megkötésére, illetve támogatói okirat kibocsátására pályázati eljárásban meghozott támogatási döntést követően kerül sor, az adott pályázati konstrukcióra a pénzügyi ellenőrzési szempontokat egységesen kell alkalmazni.[47]

(5) Kiemelt projektek esetén a pénzügyi elszámolás ellenőrzési szintjét a KFO javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár határozza meg.

(6) Ha a kezdeményezés - a gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírásaira tekintettel - módosításra szorul, a KFO vezetője - szükség szerint a szakmai felügyeletet ellátó személlyel történt egyeztetést követően -az előkészítést végző szakmai kezelő szervezeti egységet tájékoztatja.

(7) Ha a támogatási szerződés megkötéséhez, illetve a támogatói okirat kibocsátásához az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, az előzetes állásfoglalás beszerzéséről az előkészítést végző szakmai kezelő szervezeti egység gondoskodik.

51. § (1) Az előkészített szerződéstervezetet, illetve okirattervezetet az előkészítést végző szakmai kezelő szervezeti egység elektronikus úton előzetes véleményezésre küldi meg a KFO és a JFO részére.

(2) A projektspecifikus támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szövegének elkészítése során a 7/A. függelékben foglalt szerződésmintához, illetve a 7/B. függelékben szereplő okiratmintához képest eszközölt módosításokat a szerződés-, illetve okirattervezet szövegében korrektúrával kell jelölni, hogy azok a véleményezők számára egyértelműen láthatók legyenek.

(3) A KFO és a JFO észrevételeiket, illetve jóváhagyásukat elektronikus úton 5 munkanapon belül jelzik.

(4) A szerződés-, illetve okirattervezet kedvezményezettel történő egyeztetését az előkészítést végző szakmai kezelő szervezeti egység látja el.

52. § (1) Az egyeztetett támogatási szerződést, illetve a támogatói okiratot az előkészítést végző szakmai kezelő szervezeti egység 3 munkanapon belül szakmai ellenjegyzéssel látja el, majd továbbítja a JFO részére. A szerződés-, illetve okirattervezetet a JFO 3 munkanapon belül jogi ellenjegyzéssel látja el, majd soron kívül továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre a KFO részére, amire a KFO-nak 5 munkanap áll rendelkezésére.

(2) A támogatási szerződésnek a kedvezményezett által történő aláírásáról az előkészítést végző szakmai kezelő szervezeti egység gondoskodik.

53. § (1) A szakmai kezelő szervezeti egység a felek által aláírt támogatási szerződés, illetve az aláírt támogatói okirat 1-1 példányát az aláírást követően haladéktalanul megküldi a kedvezményezett, illetve az ellenjegyzők részére.

(2) A KFO részére a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat eredeti példányát eredeti mellékleteivel meg kell küldeni.

(3) A döntés-előkészítés dokumentációjának a szakmai kezelő szervezeti egységnél kell rendelkezésre állnia.

5. A költségvetési támogatás folyósítása, beszámoló

54. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban foglalt formában, mértékben és időpontban kerül sor.

(2) A költségvetési támogatás beszámoló vagy részbeszámoló elfogadását megelőző folyósítására - ha jogszabály vagy jelen utasítás a támogatási előleg folyósítását kifejezetten ki nem zárja - a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat ilyen rendelkezése esetén van lehetőség.

55. § A támogatási szerződések, illetve a támogatói okiratok pénzügyi teljesítését a KFO végzi a részére megküldött, aláírt teljesítésigazolás alapján.

56. § (1) A kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználásával megvalósított programról, fejlesztésről a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban rögzített határidőn belül beszámolót köteles benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló pénzügyi elszámolásból és szöveges szakmai tartalmi jelentésből áll.

(3) A KFO a FORRÁS rendszer adatai alapján minden hónap 15. napjáig feljegyzés keretében tájékoztatja a szakmai kezelő szervezeti egységeket az általuk kezelt előirányzatokat érintően a tárgyhónapot követő hónapban lejáró beszámoló benyújtási határidőkről.[48]

(4) A KFO feljegyzése alapján a szakmai kezelő szervezeti egység - amennyiben a beszámoló benyújtása az eredeti benyújtási határidőig nem történik meg - legkésőbb a határidő lejártát követő 5 munkanapon belül határidő megjelölésével a beszámoló benyújtására irányuló felszólító levelet küld a kedvezményezett részére.

57. § (1) Az 56. § (1) bekezdése szerinti beszámoló ellenőrzését - a lebonyolító szerv által lebonyolított előirányzatok terhére megkötött támogatási szerződések és kibocsátott támogatói okiratok kivételével - az SzMSz-ben meghatározott szervezeti egységek végzik.

(2) A szakmai kezelő szervezeti egység a beszámoló szöveges szakmai tartalmi jelentését a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban meghatározott szempontok szerint köteles ellenőrizni.

(3) A szakmai kezelő szervezeti egység a beérkező beszámoló pénzügyi elszámolását

a) - amennyiben annak ellenőrzéséért az 1. függelék alapján a KFO felelős - feljegyzés kíséretében, a beérkezést követő 3 munkanapon belül köteles továbbítani a KFO részére, vagy

b) - amennyiben annak ellenőrzése az 1. függelék alapján saját feladatkörébe tartozik - a támogatási szerződésben, illetve támogatói okiratban foglaltak alapján ellenőrzi, majd a pénzügyi elszámolás - és egyúttal a beszámoló - elfogadásáról vagy elutasításáról az 5/A., az 5/B. vagy a 6. függelékben található teljesítésigazolás-minták alkalmazásával tájékoztatja a KFO-t.

(4) A pénzügyi elszámolás ellenőrzése a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban meghatározottak szerint történik. A 12. függelékben foglalt "A pénzügyi elszámolás kiemelten kezelt követelményei" című dokumentum a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat kötelező mellékletét képezi.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a pénzügyi elszámolás ellenőrzésének eredményéről a KFO feljegyzésben értesíti az illetékes szakmai kezelő szervezeti egységet.

58. § (1) A költségvetési támogatás felhasználását a miniszter, valamint jogszabályban, a pályázati kiírásban és a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban foglaltak alapján helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

59. § (1) A beszámoló a szöveges szakmai tartalmi jelentés és a pénzügyi elszámolás együttes jóváhagyásával fogadható el.

(2) A teljesítést igazoló - a teljesítés igazolásával egyidejűleg - aláírásával nyilatkozik a beszámoló elfogadásáról, annak a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat szerinti megfelelőségéről is. A teljesítésigazolási mintákat utófinanszírozás formájában nyújtott támogatás esetén az 5/A. és 5/B. függelék, támogatási előleg formájában nyújtott támogatás esetén a 6. függelék tartalmazza.

6. Az előirányzatok támogatási rendszeréből való kizárás

60. § A miniszter írásbeli döntésével a kedvezményezett meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre kizárható az előirányzatok támogatási rendszeréből, ha az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a) a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a költségvetési támogatást,

b) felszólítás ellenére nem tesz eleget beszámolási, jelentéstételi kötelezettségének,

c) nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ezért a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,

d) támogatási igénye során valótlan, hamis adatot szolgáltatott,

e) a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást nem fizette vissza,

f) a kedvezményezettnek felróható okból került sor a támogatási szerződéstől való elállásra, illetve a támogatói okirat visszavonására,

g) az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatási szerződésben, illetve a támogatói okiratban foglalt kötelezettségét megszegve nem számolt el.

7. A támogatási szerződések megszüntetése, a támogatói okiratok visszavonása

61. § (1) A támogatási szerződés megszüntetésére, az elállásra, a szerződés felmondására, illetve a támogatói okirat visszavonására irányuló jognyilatkozatot a támogatási szerződést, illetve a támogatói okiratot előkészítő szakmai kezelő szervezeti egység készíti elő.

(2) A kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a szakmai kezelő szervezeti egység a KFO-t haladéktalanul értesíti, egyben javaslatot tesz az ügy megoldására. Az értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés

a) a kedvezményezett magatartására, eljárására vezethető-e vissza, valamint

b) a felek együttműködése szempontjából milyen súlyt képvisel.

(3) A kedvezményezett szerződésszegése nyomán szükséges intézkedésekről a kötelezettségvállaló dönt a KFO és a JFO állásfoglalása alapján.

VII. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁSOK

1. Költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatások

62. § (1) A támogatási kérelmekkel, pályázati kiírásokkal, támogatási döntésekkel és a támogatási szerződésekkel, illetve a támogatói okiratokkal kapcsolatos, az Áht. 56/B-56/C. §-a és az Ávr. 102/E-102/F. §-a által előírt, a Kincstár által működtetett monitoringrendszer (Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer) felé szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szerv teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített adatszolgáltatás teljesítése a KFO iránymutatása alapján történik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítését a KFO ellenőrzi. Amennyiben hiányosságot tapasztal a rögzített adatokban, feljegyzésben értesíti erről az illetékes szakmai kezelő szervezeti egységet.

(4) A Kincstárral kapcsolatot tartó szervezeti egység a KFO.

63. § (1) A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése értelmében a támogatást nyújtók minden év április 30-ig kötelesek adatot szolgáltatni az előző évben odaítélt támogatásokról. A SARI internetes felületen keresztül történő adatszolgáltatási kötelezettséget a KFO teljesíti.

(2) A KFO az (1) bekezdés szerinti feladat ellátását a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek által minden év legkésőbb március 15. napjáig a részére megküldött adatok összesítését követően látja el. Amennyiben a KFO részére megküldött adatokban változás áll be, úgy arról a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül kötelesek tájékoztatni a KFO-t.[49]

(2a) A támogatást nyújtók a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/A-18/D. §-a szerint, az ott meghatározott értékhatár feletti egyedi támogatásokról négyhavonta kötelesek adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást a KFO a részére a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek által a KFO által kitűzött határidőig megküldött adatok figyelembevételével teljesíti a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére. Amennyiben a KFO részére megküldött adatokban változás áll be, úgy arról a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül kötelesek tájékoztatni a KFO-t.[50]

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek azok a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek, amelyek jelen utasítás hatálybalépése előtt is önállóan teljesítették az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségüket.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget önállóan teljesítik.

64. § A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet szerinti, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget - a KFO iránymutatása és koordinációja mellett - a szakmai kezelő szervezeti egységek, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervek teljesítik.

2. Az előirányzatokat érintő adatszolgáltatások

65. § Az előirányzatokat érintő havi finanszírozási terv elkészítéséről és a Kincstár részére történő benyújtásáról a KFO gondoskodik.

66. § (1) A kötelezettségvállalónak, illetve a kezelő vagy lebonyolító szervnek - az éves költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadás keretében - szöveges értékelést kell adnia az általa szakmailag felügyelt, illetve kezelt előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról.

(2) A kötelezettségvállaló a beszámolót (értékelést) a KFO által - a zárszámadás elkészítéséhez igazodóan -meghatározott határidőre készíti el és küldi meg.

67. § (1) A KFO a nyilvántartásában szereplő, függő követelésekről minden év december 15. napjáig feljegyzésben értesíti a követeléssel érintett előirányzat szakmai kezelő szervezeti egységét.

(2) A szakmai kezelő szervezeti egység az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 8 munkanapon belül gondoskodik a követelés kötelezettjeinek a függő követelésekről való értesítéséről.

68. § A 65-67. §-ban foglaltakon túlmenően az előirányzatokkal kapcsolatban felmerülő minden egyéb adatszolgáltatási kötelezettséget a KFO iránymutatása és koordinációja mellett, a szakmai kezelő szervezeti egység, illetve a kezelő vagy lebonyolító szerv teljesíti."

1. függelék[51]

A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan kötelezettségvállalásra és teljesítés igazolására jogosultak

* Előirányzat, amely a hatályos költségvetési törvényben nem rendelkezik eredeti/módosított előirányzattal, azonban az előirányzathoz kapcsoló élő kötelezettségvállalásra (követelésre) tekintettel még fennáll a teljesítésigazolói jogkör gyakorlásának szükségessége.

2. függelék

3. függelék[55]

4. függelék

Segédlet az Ávr. 60. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásához

1 Protokollfeladatok kivételével.

2 Protokollfeladatok kivételével.

5/A. függelék

5/B. függelék

6. függelék

7/A. függelék

7/B. függelék

8. függelék[56]

Projektleírás

A feladat szakmai leírása (1. sz. melléklet)

Kedvezményezett neve:

Projekt címe:

A projekt megvalósításának időszaka:

9. függelék

10. függelék

11. függelék

12. függelék

A PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS KIEMELTEN KEZELT KÖVETELMÉNYEI

5. sz. melléklet a KKM/.../20.../Adm. számú támogatási szerződéshez

Kedvezményezett a támogatás pénzügyi elszámolásakor az alábbi szempontokat köteles figyelembe venni:

a) A számlaösszesítőt a teljes költségterv tekintetében kell elkészíteni a szerződés 3. sz. mellékletét képező költségtervben szereplő költségekre vetítve.

b) Az elszámoláskor követelmény, hogy a benyújtott számlák, illetve számviteli bizonylatok megfeleljenek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak, különösen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §-ában és a 167. § (1) bekezdés a), b), d), g) és j) pontjában, valamint (2)-(7) bekezdésében foglaltaknak. Ennek a követelménynek való megfelelőségről a Kedvezményezett a számlaösszesítő aláírásával nyilatkozik.

c) A költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a költség forintban vagy más pénznemben keletkezett, vagy a költségvetési támogatás folyósítását a Kedvezményezett vagy a szállító mely pénznemben kéri. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Az árfolyamnyereséget a Kedvezményezettnek vissza kell fizetnie Támogató részére.

ca) Piaci ár változása esetén keletkező többletköltség árfolyamvesztesége külföldi Kedvezményezett esetében a költségvetési támogatás terhére elszámolható, egyéb esetben az árfolyamveszteséggel járó költségek a Kedvezményezettet terhelik.

cb) A ca) alpontban foglaltaktól eltérően az ahhoz szükséges forrás rendelkezésre állása és a Támogató ez irányú döntése esetén az árfolyamveszteség nem külföldi Kedvezményezett esetében is elszámolásra kerülhet a támogatási összeg terhére, ha a támogatási összeg a támogatási szerződésben devizában is meghatározásra került és annak felhasználása során a Kedvezményezett a támogatási szerződésben foglaltakat, valamint a támogatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartotta.

d) Eszközbeszerzés esetén, amennyiben az nem szolgálja közvetlenül a projekt célját, a költségvetési támogatás terhére történő elszámolásra nincs lehetőség.

e) A támogatásból vásárolt eszközöket a Kedvezményezett a pénzügyi elszámolás és a szöveges szakmai tartalmi jelentés (együttesen: beszámoló) Támogató általi elfogadásától számított 5 éven belül kizárólag a Támogató előzetes engedélyével idegenítheti el, adhatja bérbe, vagy terhelheti meg. Az eszközök aktiválását a Tárgyi eszközök nyilvántartó kartonja hitelesített másolatának becsatolásával kell a Kedvezményezettnek igazolnia.

f) A költségvetési támogatás összege csak abban az esetben használható fel az egyes költségek után megfizetendő áfa kifizetésére, ha a Kedvezményezett nem jogosult áfa levonására a támogatással fedezett projekttel kapcsolatban, vagy ha jogosult áfa levonására a költségvetési támogatás tekintetében, de a támogatási szerződésben úgy nyilatkozik, hogy azzal nem kíván élni, a költségvetési támogatás tekintetében adólevonást nem érvényesít, a fizetendő adóját másra nem hárítja át. Amennyiben a szerződés megkötését követően a Kedvezményezett adólevonási jogosultságában változás következik be, a változás bejelentéséig igénybe vett áfaösszeget köteles visszafizetni a Támogató részére.

g) A költségvetési támogatás nem használható fel adók módjára behajtandó köztartozás törlesztésére, más közterhek, illetékek, a költségtervben nem szereplő további egyéb adónemek, adójellegű kötelezettségek, jövedéki adó, vám megfizetésére, kivéve ha a költségvetési támogatás ilyen jellegű felhasználását a támogatott tevékenység jellege kötelezővé, illetve uniós jogi norma, vagy egyéb speciális jogszabályi rendelkezés fennállása lehetővé teszi.

h) Kedvezményezett tudomásul veszi, hogy az elszámolási kötelezettség akkor is terheli, ha a támogatásból az őt terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül.

i) A számlaösszesítő költségtételek szerinti bontásban tartalmazza:

- a számviteli bizonylat sorszámát (amely azt kétséget kizáróan azonosítja),

- a számviteli bizonylat típusát (pl. számla, bérkifizetési összesítő, számlakivonat),

- a számviteli bizonylat kiállításának keltét,

- a termék értékesítőjének / a szolgáltatás nyújtójának (számviteli bizonylat kiállítójának) nevét,

- a termék értékesítőjének / a szolgáltatás nyújtójának (számviteli bizonylat kiállítójának) adószámát,

- a számla tartalmát (a termék / szolgáltatás (gazdasági esemény) megnevezését),

- a termék / szolgáltatás teljesítésének dátumát,

- a pénzügyi teljesítés (kifizetés) időpontját,

- az áfaalapot (nettó összeg),

- az áfatartalmat (áfa összege),

- a bruttó összeget,

- a bizonylat összegéből az elszámolni kívánt összeget,

- annak megjelölését, hogy a kiadás elszámolása mely forrás terhére történt (költségvetési támogatás / saját forrás / egyéb forrás).

j) A számlaösszesítőt úgy kell elkészíteni, hogy tételes ellenőrzés esetén a kifizetések - a költségtervvel összevethető módon - egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A számlaösszesítőt cégszerű aláírással kell ellátni, és Támogató részére elszámoláskor átadni egy darab eredeti példányban átadni. Abban az esetben, ha a cégszerű aláírás a támogatási szerződésben alkalmazottól eltérő, akkor az elszámoláshoz a számlaösszesítőn szereplő cégszerű aláíráshoz kapcsolódó eredeti aláírási címpéldányt is csatolni kell.

k) A Támogató által biztosított költségvetési támogatási összeg felhasználásáról - a számlaösszesítőn túl -a pénzügyi elszámoláshoz csatolni kell a gazdasági esemény elszámolását alátámasztó, az eredetivel mindenben megegyező számviteli bizonylatok [számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, jogszabályi rendelkezés, megrendelő (200 000 Ft felett), egyéb ilyennek minősíthető irat, pénzügyi teljesítést igazoló bankkivonat, kiadási pénztárbizonylat] minden oldalon hitelesített másolatait, a számlaösszesítőben szereplő sorszámozásnak megfelelően összerendezve. A pénzügyi elszámolás részeként a Kedvezményezett nevére és címére kiállított számla, számviteli bizonylat, vagy számlával egy tekintet alá eső okirat fogadható el.

l) A gazdasági események kiadásait igazoló eredeti számviteli bizonylatokat elszámolási záradékkal kell ellátni, és az ezekről készült hitelesített másolatokat kell benyújtani a pénzügyi elszámolás részeként. A záradékolás és a hitelesítés a következő módon történik:

- az eredeti számviteli bizonylaton szöveges formában fel kell tüntetni az adott pályázat pályázati azonosítóját, valamint az elszámolni kívánt összeget az "... Ft elszámolva a KKM/.../20.../Adm. számú támogatási szerződés terhére" szöveg rávezetésével, értelemszerűen kitöltve;

- az elszámolási záradékkal ellátott eredeti számviteli bizonylatot ezt követően le kell fénymásolni, majd a másolatra rá kell vezetni a következő szöveget: "A másolat az eredetivel mindenben megegyezik.", ezután a másolatot a szervezet hivatalos képviseletére jogosult személynek vagy meghatalmazottnak cégszerű aláírásával, bélyegzővel és dátummal kell ellátnia.

m) Ha a számviteli bizonylat teljes összege nem számolható el, vagy a Kedvezményezett nem kívánja elszámolni a teljes összeget a támogatás terhére, akkor az elszámolási záradéknak az elszámolásba beállított összeget kell tartalmaznia.

n) Az elszámoláshoz csatolni kell továbbá:

- a saját és egyéb forrás k) pont szerinti bizonylatainak és dokumentumainak hitelesített másolatát;

- személyi juttatást érintő kifizetések esetében a számfejtési, valamint az adó- és járulékbefizetési bizonylatok hitelesített másolatát;

- bérköltség elszámolása esetén az elszámolandó összeg meghatározását, valamint a számítás alapjául szolgáló módszer leírását (szükség esetén segédtáblázattal);

- átutalással történt teljesítés esetén a bankszámla terheléséről szóló hitelesített bankszámlakivonatmásolatot (megjelölve a vonatkozó tételt). Amennyiben a bankszámla terheléséről szóló bankszámlakivonat valamely tétele az elszámolandó összegen kívül egyéb kifizetést is tartalmaz (azaz a tétel és az elszámolandó összeg nem egyezik meg, jellemzően bér- és járulékkifizetések esetén), az azonosíthatóság és megfeleltethetőség végett az érintett tételt is záradékolni kell.

o) Külföldi bizonylat akkor tekinthető szabályszerűnek, ha azt mind alakilag, mind tartalmilag a vonatkozó (adott esetben külföldi) jogszabályoknak megfelelően állították ki. Az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylat, szerződés Kedvezményezett képviselője (vagy annak meghatalmazottja) által elkészített és hitelesített magyar fordítását is csatolni kell a pénzügyi elszámoláshoz.

p) A Kedvezményezett - amennyiben a támogatási cél megvalósítását nem veszélyezteti - a költségtervben meghatározott, a Támogató által nyújtott támogatási összeg egyes költségtételeinek összesítő sorai (Személyi juttatások, Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, Dologi kiadások és Felhalmozási kiadások) között a támogatás teljes összegének 10%-áig átcsoportosítást hajthat végre, amelyről a Támogatót legkésőbb a pénzügyi elszámolásban tájékoztatni köteles. A 10%-ot meghaladó mértékű átcsoportosításhoz a Támogató előzetes tájékoztatása és írásbeli engedélye szükséges.

A pénzügyi elszámoláskor figyelemmel kell lenni valamennyi adó- és egyéb jogszabályi előírásból következő nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettségre is, mely szerves részét kell, hogy képezze az elszámolásnak. A nyilvántartásoknak alkalmasnak kell lenniük a törvényi feltételek fennállásának bizonyítására.

Kiemelt gondot kell fordítani a pénzügyi elszámolás során a következőkre:

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §-a alapján kiállított és befogadott idegen nyelvű számlákon legalább azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek, - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően -belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

2. Tekintettel kell lenni valamennyi jogszabályi előírásból származó nyilvántartási kötelezettségre is.

3. Nem fogadható el az alátámasztó dokumentumok nélkül az olyan adattartalmú számla, amelynek "Termék (szolgáltatás) megnevezése és besorolási száma" oszlopában a következő adattartalom található:

a) szerződés szerint

b) marketing tevékenység

c) üzletviteli tanácsadás

d) reklámtevékenység

e) stb.

Ilyen esetekben minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni az elküldött és visszaigazolt megrendelőt, szerződést, teljesítésigazolást, amiből egyértelműen kitűnik, hogy ezen "gyűjtőfogalmakba" tartozó teljesítések konkrétan mit takarnak. Különös tekintettel a reklámszolgáltatások, hirdetések esetében szükséges, hogy csatolásra kerüljön pl. újságból kivágott hirdetés, tv-reklám esetében a tv-társaság műsoridő-igazolása vagy maga a reklám stb.

4. Szintén nem fogadhatók el alátámasztó dokumentumok nélkül az olyan étkezési, élelmezési, szállodai és éttermi számlák, amelyeken nincs feltüntetve, hogy ki, mikor és miért fogyasztott, lakott.

5. Az elszámolásban benyújtott bizonylatoknak összhangban kell lenniük a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 69. §-ának előírásaiból következő nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettséggel.

6. Többnapos rendezvények esetében a rendezvény költségeinek az elszámolásához az időpontokat feltüntető rendezvény-programot is be kell csatolni, a résztvevők teljes listájával együtt (jelenléti ív).

7. Kiküldetési, utazási és szállodai számlákhoz csatolni kell a pontosan kitöltött kiküldetési rendelvényeket is, az Szja. tv. 3. § 83. pontja előírásainak megfelelően.

8. A saját gépjármű hivatali célú használatának elszámolását csak belföldi kiküldetési rendelvényen lehetséges elszámolni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal iránymutatása alapján, az Szja. tv. 3. § 83. pontja előírásainak megfelelően.

9. A telefonköltség esetében csak a Kedvezményezett nevére szóló számla fogadható be, valamint a számla legfeljebb 80%-os értékben számolható el, vélelmezve a 20%-os magáncélú használatot.

A fentiekben megfogalmazott követelmények elmulasztása a pénzügyi elszámolás elutasítását vonja maga után."

13. függelék

14. függelék

15. függelék

16. függelék

17. függelék

18. függelék