32014R0254[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 254/2014/EU rendelete ( 2014. február 26. ) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves fogyasztóvédelmi programról és az 1926/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 254/2014/EU RENDELETE

(2014. február 26.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves fogyasztóvédelmi programról és az 1926/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 169. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A Bizottság 2010. március 3-i"Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" című közleménye (a továbbiakban: Európa 2020) arra szólít fel, hogy az európai polgárok lehetőséget kapjanak arra, hogy teljes mértékben részesei legyenek a belső piacnak, ehhez pedig erősíteni kell az azzal kapcsolatos lehetőségeiket, hogy a határon túlról vásároljanak árukat és szolgáltatásokat - különösen online úton -, valamint elő kell segíteni, hogy nagyobb bizalommal legyenek az ilyen vásárlások iránt.

(2) Az Unió - azáltal, hogy törekszik annak biztosítására, hogy a polgárok maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket, és ennek érdekében konkrét intézkedésekkel védi a polgárok biztonságát, illetve jogi és gazdasági érdekeit, ezzel támogatva és kiegészítve a tagállami szakpolitikákat - hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, és ahhoz, hogy a fogyasztókat helyezze a belső piac középpontjába.

(3) A 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves fogyasztóvédelmi programnak (a továbbiakban: a program) elő kell segítenie a magas szintű fogyasztóvédelmet, és teljes körűen támogatnia kell az Európa 2020 stratégia növekedési és versenyképességi céljait azáltal, hogy integrálja az Európa 2020 stratégiában azonosított, a digitális menetrendre (annak biztosítása érdekében, hogy a digitalizáció valóban a fogyasztók fokozottabb jólétét eredményezze), a fenntartható növekedésre (a fogyasztás fenntarthatóbb irányba terelése), a társadalmi befogadásra (a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók sajátos helyzetének és az elöregedő népesség szükségleteinek figyelembevétele), valamint az intelligens szabályozásra (többek között a fogyasztói piac monitoringja az intelligens és célzott szabályozás elősegítése érdekében) vonatkozó egyes aggályokat.

(4) A Bizottság 2012. május 22-i"Az európai fogyasztóvédelmi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése" című közleménye (a továbbiakban: a fogyasztóvédelmi stratégia) az elkövetkező évekre meghatározza az Unió fogyasztóvédelmi politikájának stratégiai keretét, mégpedig úgy, hogy a fogyasztói érdekek védelmét valamennyi uniós szakpolitika részévé teszi. A fogyasztóvédelmi stratégia célja egy olyan stratégia kidolgozása, amelynek köszönhetően a politikai fellépés hatékonyan és érdemben, egész életükben szolgálja a fogyasztókat a rendelkezésükre álló termékek és szolgáltatások biztonságosságának garantálása, tájékoztatás és szemléletformálás, a fogyasztókat képviselő szervezetek támogatása, a fogyasztók jogainak védelme, az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférésük és a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásának biztosítása révén.

(5) A közelmúltbeli gazdasági visszaesés rávilágított a belső piac számos hiányosságára és következetlenségére, melyek csökkentették a fogyasztók és a polgárok bizalmát. Jóllehet el kell ismerni az Unió jelenlegi működését meghatározó költségvetési korlátokat, az Uniónak megfelelő pénzügyi eszközöket kell biztosítania ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek a program célkitűzései, és ezért támogatnia kell az Európa 2020 megvalósítását.

(6) A belső piac kiteljesítéséhez elengedhetetlen a belső piac megfelelő működését továbbra is gátló indokolatlan és aránytalan akadályok megszüntetése, valamint különösen határokon átnyúló vásárlás esetén a polgárok rendszerbe vetett hitének és bizalmának javítása. Az Uniónak törekednie kell a fogyasztói jogok érvényesítéséhez megfelelő feltételek megteremtésére, azáltal, hogy megfelelő eszközöket biztosít a fogyasztóknak, valamint megfelelő ismeretekkel és kompetenciákkal ruházza fel őket megfontolt és megalapozott döntések meghozatalához, és előmozdítja a fogyasztói tudatosságot.

(7) E rendelet figyelembe veszi a gazdasági, társadalmi és műszaki környezetet, valamint az azokkal kapcsolatban felmerülő kihívásokat. A program által finanszírozott intézkedések különösen a globalizációval, a digitalizációval, a fogyasztók által hozandó döntések egyre bonyolultabbá válásával, a fogyasztás fenntarthatóbb irányba terelésének szükségességével, a népesség elöregedésével, a társadalmi kirekesztéssel és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók kérdésével kapcsolatos problémák megoldását tűzik ki célul. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 12. cikke értelmében a fogyasztói érdekek valamennyi uniós politikába történő integrálása kiemelt feladat. A más uniós szakpolitikákkal és programokkal való koordináció kulcsfontosságú elem annak biztosítása szempontjából, hogy a fogyasztói érdekeket más szakpolitikák teljes mértékben figyelembe vegyék. A szinergiák elősegítése és a párhuzamos munka elkerülése érdekében azonban a többi uniós alap és program keretében gondoskodni kell arról, hogy megfelelő pénzügyi támogatás álljon rendelkezésre a fogyasztói érdekeknek az érintett területeken történő integrálásához.

(8) A programnak magas szintű védelmet kell biztosítania valamennyi fogyasztó számára, ezen belül is sajátos szükségleteik figyelembevétele és képességeik megerősítése érdekében különös tekintettel kell lennie a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra, amint azt a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók jogainak megerősítésére irányuló stratégiáról szóló 2012. május 22-i állásfoglalásában (4) az Európai Parlament is kérte. A programnak biztosítania kell különösen, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók is hozzáférhessenek a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információkhoz, és ezáltal egyenlő esélyük legyen szabad és megalapozott döntéseket hozni, különös tekintettel arra, hogy számukra külön nehézséget jelent a fogyasztói információkhoz való hozzáférés és azok megértése, és ezért könnyen félrevezethetők.

(9) A program keretében különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, többek között az érdekelt felekkel együttműködve abból a célból, hogy biztosított legyen a kisgyermekek irányában az érdekelt felek általi felelősségteljes reklámozás, különösen ami a félrevezető online reklámok elleni küzdelmet illeti.

(10) Intézkedéseket kell meghatározni az intézkedések uniós finanszírozási keretét biztosító programban. A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 54. cikkének megfelelően e rendelet célja, hogy jogalapot biztosítson az említett intézkedésekhez és a program végrehajtásához. E rendelet az 1926/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (6) épül, és az annak keretében finanszírozott intézkedéseket folytatja.

(11) Fontos a fogyasztóvédelem javítása. Ezen általános célkitűzés megvalósítása érdekében egyedi célkitűzéseket kell meghatározni a biztonság, a fogyasztói tájékoztatás és szemléletformálás, illetve az uniós szintű fogyasztói szervezetek támogatása, a jogok és jogorvoslat, valamint a fogyasztói jogok érvényesítése tekintetében. A program keretében meghozott intézkedések értékét és hatását a szakpolitika megfelelőbb kialakításának elősegítése céljából, a fogyasztók érdekében rendszeresen monitoring alá kell vonni, és értékelni kell. A fogyasztóvédelmi politika értékelése és különösen a meghozott intézkedések pontos hatásának mérése érdekében mutatókat kell kidolgozni, amelyek értékét mindazonáltal tágabb összefüggésben kell meghatározni.

(12) Fontos a fogyasztói bizalom növelése. E célkitűzés elérése érdekében meg kell erősíteni a fellépési képességeket, elsősorban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtása révén uniós szintű fogyasztói szervezetek és európai fogyasztói központok részére, figyelembe véve a fogyasztóknak a jogaikkal kapcsolatos tájékoztatásában és segítésében, a fogyasztók fogyasztói jogvitákban - különösen a megfelelő vitarendezési mechanizmusokhoz való hozzáférés tekintetében - való támogatásában, valamint a belső piac megfelelő működése során a fogyasztói érdekek képviseletében betöltött jelentős szerepüket. E szervezeteknek és központoknak képesnek kell lenniük fokozni a fogyasztók védelmét és erősíteni a fogyasztók bizalmát azáltal, hogy a helyszínen intézkednek, illetve a segítségnyújtást, a tájékoztatást és a szemléletformálást az egyéni igényekhez igazítják.

(13) Rendelkezni kell azokról a támogatható tevékenységekről, amelyek révén ezeket a célkitűzéseket meg lehet valósítani.

(14) Meg kell határozni a támogatásra jogosult lehetséges kedvezményezettek csoportjait.

(15) A rendelet - az EUMSZ-ben az Európai Parlament és a Tanács tekintetében meghatározott költségvetési hatáskörök sérelme nélkül - tartalmazza a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében a programhoz rendelt pénzügyi referenciaösszeget.

(16) A program végrehajtása során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság és a rugalmasság elvének a szellemében engedélyezni kell a végrehajtó ügynökség további működését, amennyiben az 58/2003/EK tanácsi rendeletben (8) foglalt valamennyi követelmény teljesül.

(17) A fogyasztói biztonság, a szemléletformálás, a fogyasztói jogok és a végrehajtás terén felmerülő, uniós és tagállami alapokból finanszírozott kiadásokat jobban össze kell hangolni, a kiegészítő jelleg, a nagyobb hatékonyság és a jobb láthatóság biztosítása, valamint jobb költségvetési szinergiák elérése érdekében.

(18) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás rendelkezik a fogyasztóvédelem területén egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai közötti együttműködésről. Rendelkezni kell arról is, hogy a program nyitott legyen más országok, különösen az Unió szomszédságában fekvő, valamint az uniós tagságot kérelmező, tagjelölt vagy csatlakozó országok részvételére is.

(19) A program végrehajtásának összefüggésében, valamint a termelési lánc globalizálódására és a piacok egymástól való egyre fokozottabb függőségére tekintettel bátorítani kell az együttműködést a programban részt nem vevő harmadik országokkal, figyelembe véve az ezen országok és az Unió között fennálló vonatkozó megállapodásokat.

(20) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben foglalt mutatók kiigazítására vonatkozóan a fogyasztóvédelem területén a jogalkotási keretben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében, valamint az I. mellékletnek egyes érintett cselekvések eltávolításával történő, a Bizottság által készítendő értékelési jelentés eredményének figyelembevételén alapuló módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, valamint időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(21) Annak érdekében, hogy a rendeletet egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, az éves munkaprogramok elfogadása tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni. Mivel a program nem határoz meg termékbiztonsági kritériumokat, hanem pénzügyi támogatást kíván biztosítani a termékbiztonsági politika végrehajtására szolgáló eszközökhöz, továbbá tekintettel arra, hogy a támogatás összege viszonylag alacsony, helyénvaló a tanácsadó bizottsági eljárást alkalmazni.

(22) Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban igazgatási és pénzügyi bírságok kiszabását.

(23) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az érintett kérdéskörök határokon átnyúló jellege miatt, az Unió szintjén azonban az intézkedések hatékonyabb volta miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(24) Az 1926/2006/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(25) Helyénvaló a fogyasztóvédelmi politika területén a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, az 1926/2006/EK határozattal létrehozott közösségi cselekvési program és e program között megszakítás nélküli és zavartalan átmenetet biztosítani, különösen a több évre kiterjedő intézkedések folyamatosságának, valamint az előző program sikereinek, illetve a nagyobb figyelmet igénylő területeknek az értékelése tekintetében. Helyénvaló továbbá, hogy összhangban legyen ezen program időtartama az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (10) létrehozott 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamával. Ennek megfelelően e programot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Szükség esetén 2021. január 1. után a technikai és adminisztratív segítségre vonatkozó előirányzatnak tartalmaznia kell a 2020 végéig be nem fejezett intézkedések kezelésére vonatkozó kiadásokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A többéves fogyasztóvédelmi program

Ez a rendelet többéves fogyasztóügyi programot (a továbbiakban: a program) hoz létre a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra.

2. cikk

Általános cél

A program általános célja, hogy egy intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó, átfogó stratégia keretében magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítson, megfelelő eszközöket adjon a fogyasztók kezébe, és a fogyasztókat a belső piac középpontjába helyezze. A program a fogyasztók egészsége, biztonsága és a jogi és gazdasági érdekei védelmének, valamint a tájékoztatáshoz, szemléletformáláshoz és az érdekeik védelme céljából történő önszerveződéshez való joguk előmozdításával fogja ezt biztosítani, támogatva a fogyasztói érdekek más szakpolitikai területekbe való integrálását. A programnak ki kell egészítenie, támogatnia kell és monitoring alá kell vonnia a tagállamok szakpolitikáit.

3. cikk

Egyedi célkitűzések és mutatók

(1) A 2. cikkben említett általános célkitűzést a következő egyedi célkitűzések révén kell megvalósítani:

a) I. célkitűzés - biztonság: a termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és javítása Unió-szerte.

E célkitűzést különösen a veszélyes fogyasztási cikkek uniós riasztási rendszerének (RAPEX) tevékenysége és hatékonysága révén értékelik majd;

b) II. célkitűzés - a fogyasztókat célzó tájékoztatás és szemléletformálás, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása: a fogyasztóvédelmi szemlélet formálásának, valamint a fogyasztók tájékoztatásának és a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteinek javítása, a fogyasztóvédelmi politika tudományos alapjának megteremtése és a fogyasztói szervezetek támogatása, ideértve a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók sajátos igényeinek a figyelembevételét.

c) III. célkitűzés - jogok és jogorvoslat: a fogyasztói jogok kidolgozása és megerősítése mindenekelőtt intelligens szabályozási intézkedések, valamint az egyszerű, hatékony, gyors és kis költségű jogorvoslathoz, többek között az alternatív vitarendezéshez való hozzáférés javítása révén.

E célkitűzést különösen az alternatív vitarendezés határokon átnyúló viták rendezéséhez történő igénybevétele, egy uniós szintű internetes vitarendezési rendszer tevékenysége, illetve a valamely probléma miatt fellépő fogyasztók százalékaránya alapján értékelik majd;

d) IV. célkitűzés - fogyasztói jogok érvényesítése: a fogyasztói jogok érvényesítésének támogatása a nemzeti jogérvényesítési szervek közötti együttműködés megerősítése és a fogyasztóknak történő tanácsadás révén.

E célkitűzést különösen a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton belüli információáramlás szintje és együttműködés hatékonysága, valamint az európai fogyasztói központok tevékenysége és a fogyasztók általi ismertségének mértéke alapján értékelik majd.

A fogyasztók színvonalas tájékoztatása és részvétele ágazatokon átnyúló prioritás, ezért a program keretében finanszírozott minden ágazati célkitűzésben és fellépés kapcsán - a lehetőségek szerint - kifejezetten rendelkezni kell ezekről.

(2) A mutatók leírása a II. mellékletben olvasható.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő mutatók módosítása érdekében.

4. cikk

Támogatható intézkedések

A 3. cikkben említett egyedi célkitűzéseket a következő felsorolásban szereplő támogatható intézkedésekkel kell teljesíteni:

a) I. célkitűzés - biztonság:

1. a nem élelmiszer jellegű termékek és szolgáltatások fogyasztókra vonatkozó egészségügyi és biztonsági szempontjaival kapcsolatos tudományos tanácsadás és kockázatelemzés, beleértve a 2008/721/EK bizottsági határozattal (11) létrehozott független tudományos bizottságok feladatainak támogatását;

2. a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott, termékbiztonsággal kapcsolatos piacfelügyeleti és jogérvényesítési intézkedések koordinálása, valamint a fogyasztói szolgáltatások biztonságát javító intézkedések koordinálása;

3. kozmetikai termékek adatbázisainak karbantartása és továbbfejlesztése;

b) II. célkitűzés - a fogyasztókat célzó tájékoztatás és szemléletformálás, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása:

4. a fogyasztókat érintő területeken a szakpolitikai döntéshozatal tudományos alapjának kialakítása és a tudományos bizonyítékokhoz való hozzáférés javítása az intelligens és célzott szabályozás létrehozása, a piac esetleges működési zavarainak azonosítása, valamint a fogyasztói igények változásának felismerése érdekében, amely alapként szolgálhat a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásához, a fogyasztók számára legproblémásabb területek meghatározásához, valamint a fogyasztói érdekeknek más uniós szakpolitikákba történő integrálásához;

5. támogatás az uniós szintű fogyasztói szervezetek finanszírozása, a kapacitásaik uniós, nemzeti és regionális szintű bővítése, az átláthatóság javítása, valamint a bevált gyakorlatok és a szakismeretek cseréjének fokozása révén;

6. a fogyasztói piacok és a fogyasztók tájékoztatásának átláthatóbbá tétele, a fogyasztók részére összevethető, megbízható és könnyen hozzáférhető információk biztosítása, többek között a határokon átnyúló esetekben, segítendő őket abban, hogy ne csak a termékek és szolgáltatások árát, hanem azok minőségét és fenntarthatóságát is összehasonlíthassák;

7. a fogyasztói szemlélet egész életen át tartó formálásának előmozdítása, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra;

c) III. célkitűzés - jogok és jogorvoslat:

8. fogyasztóvédelmi jogszabályok és egyéb szabályozási kezdeményezések Bizottság által történő előkészítése, a tagállamok által történő átültetés monitoringja, majd az átültetés hatásának értékelése, valamint társszabályozási és önszabályozási kezdeményezések elősegítése, továbbá az említett kezdeményezések fogyasztói piacokra gyakorolt tényleges hatásainak monitoringja;

9. a fogyasztóvédelmi vitarendezési mechanizmusokhoz - különösen az alternatív vitarendezési rendszerekhez - való hozzáférés megkönnyítése, többek között egy uniós szintű online rendszeren és a nemzeti alternatív vitarendezési szervek hálózatba szervezésén keresztül, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók igényeivel és jogaival kapcsolatos megfelelő intézkedésekre; a fogyasztóvédelmi vitarendezési mechanizmusok működésének és eredményességének monitoringja, többek között a megfelelő informatikai eszközök kialakítása és üzemeltetése, valamint a tagállamok meglévő bevált gyakorlatainak és tapasztalatainak cseréje révén;

d) IV. célkitűzés - fogyasztói jogok érvényesítése:

10. a felügyeleti és jogérvényesítési intézkedések összehangolása, tekintettel a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (13);

11. pénzügyi hozzájárulás azon, uniós hálózatba szerveződött közjogi szervek vagy más nonprofit szervezetek közös intézkedéseihez, amelyek tájékoztatást és segítséget nyújtanak a fogyasztóknak jogaik gyakorlásában és a megfelelő vitarendezési fórumokhoz való hozzáférésben - beleértve a peren kívüli internetes vitarendezési fórumokat is (az európai fogyasztói központok hálózata).

Az e cikk első bekezdésében foglalt támogatható tevékenységeket adott esetben az I. melléklet tovább pontosítja, konkrét intézkedéseket rendelve azokhoz.

5. cikk

Támogatásra jogosult kedvezményezettek

(1) Az uniós szintű fogyasztóvédelmi szervezetek működéséhez nyújtott támogatásokban azok az európai fogyasztóvédelmi szervezetek részesülhetnek, amelyek a következő feltételek mindegyikét teljesítik:

a) az ipari, kereskedelmi és üzleti vagy más ütköző érdekektől mentes nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljuk, illetve tevékenységük az Unióban a fogyasztók egészségének, biztonságának, gazdasági és törvényes érdekeinek az előmozdítása és védelme;

b) a tagállamok legalább felében működő, a nemzeti szabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően reprezentatív, és regionális vagy nemzeti szinten aktív szervezetek által a fogyasztói érdekek uniós szintű képviseletével megbízott szervezetek.

(2) A program célkitűzéseinek végrehajtását előmozdító elveket és politikákat ösztönző nemzetközi szervek működéséhez nyújtott támogatásban azok a szervezetek részesülhetnek, amelyek a következő feltételek mindegyikét teljesítik:

a) ipari, kereskedelmi, illetve üzleti vagy más összeférhetetlenségtől mentes nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljuk, illetve tevékenységük a fogyasztók egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek az előmozdítása és védelme;

b) a következő tevékenységek mindegyikét végzik: formális mechanizmust biztosítanak az uniós, illetve harmadik országbeli fogyasztók képviselői számára a politikai vitákhoz és a szakpolitikákhoz való hozzájárulás érdekében; a fogyasztói érdekek állami hatóságok körében történő népszerűsítése és szorgalmazása érdekében találkozókat szerveznek a szakpolitika-területen dolgozó tisztviselőkkel és szabályozókkal; megállapítják a leggyakoribb fogyasztói problémákat és kihívásokat, az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú kapcsolatok keretében népszerűsítik a fogyasztóvédelmi szempontokat; részt vesznek a fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatos szakértelem és ismeretek Unióban és harmadik országokban történő cseréjében és terjesztésében, valamint szakpolitikai ajánlásokat készítenek.

(3) A termékbiztonság területéhez tartozó intézkedések végrehajtásának összehangolásáért felelős uniós szintű szervek működéséhez nyújtott támogatásokban azok a szervek részesülhetnek, amelyeket uniós jogszabály erre a célra elismer.

(4) Az uniós szintű szervek részére a magatartási kódexek, a bevált gyakorlatok, valamint az árak, a termékminőség és a fenntarthatóság összehasonlítására vonatkozó iránymutatások kidolgozásához nyújtott támogatásban azok a szervek részesülhetnek, amelyek a következő feltételek mindegyikét teljesítik:

a) ipari, kereskedelmi, illetve üzleti vagy más összeférhetetlenségtől mentes nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljai, illetve tevékenységei között szerepel a fogyasztói érdekek előmozdítása és védelme;

b) legalább a tagállamok felében működnek.

(5) Az Unió fogyasztóvédelmi szakpolitikájával kapcsolatos elnökségi rendezvények szervezéséhez támogatást lehet nyújtani a Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, betöltő tagállam, vagy az e tagállam által kijelölt szervek részére.

(6) A fogyasztóvédelmi ügyekért felelős tagállami és az azoknak megfelelő harmadik országbeli hatóságok intézkedéseihez nyújtott támogatásban a valamely tagállam vagy az e rendelet 7. cikkében említett harmadik ország által a 2006/2004/EK rendelet vagy a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően a Bizottsághoz bejelentett hatóságok, illetve az e hatóságok által erre a célra kifejezetten kijelölt nonprofit szervezetek részesülhetnek.

(7) A jogérvényesítés területén dolgozó tagállami és harmadik országbeli tisztviselők számára nyújtott támogatásban a valamely tagállam vagy az e rendelet 7. cikkében említett harmadik ország által a 2006/2004/EK rendelettel és a 2001/95/EK irányelvvel összhangban a Bizottsághoz bejelentett hatóságok tisztviselői részesülhetnek.

(8) Intézkedési támogatásban a valamely tagállam vagy a 7. cikkben említett harmadik ország által kijelölt olyan szerv részesülhet, amely vagy közjogi szerv vagy egy átlátható eljárás keretében kiválasztott nonprofit szervezet. A kijelölt szervnek olyan uniós hálózat tagjának kell lennie, amely tájékoztatást és segítséget nyújt a fogyasztóknak jogaik gyakorlásában és a megfelelő vitarendezési fórumokhoz való hozzáférésben (az európai fogyasztói központok hálózata). A Bizottság és az európai fogyasztói központok hálózata és/vagy annak szervei között keretpartnerséget lehet létrehozni hosszú távú együttműködési mechanizmusként.

(9) Az Unió tagállamaiban és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országokban létrehozott, valamint azokban működő olyan panaszkezelő szervek részesülhetnek intézkedési támogatásban, amelyek a fogyasztói panaszok összegyűjtésével foglalkoznak, megkísérlik megoldani a fogyasztók problémáit, illetve a fogyasztók panaszaival vagy kérdéseivel kapcsolatban tanácsadást vagy tájékoztatást nyújtanak, és a fogyasztó kereskedőt illető panasza vagy kérdése szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ezek nem foglalják magukban sem a kereskedők által működtetett panaszkezelési mechanizmusokat, amelyek a fogyasztók panaszait vagy kérdéseit közvetlenül kezelik, sem a kereskedők által vagy nevében működtetett panaszkezelő szolgáltatásokat.

6. cikk

Pénzügyi keret

(1) A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keret a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan folyó árakon 188 829 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret határain belül az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi.

7. cikk

Harmadik országok részvétele a programban

A programban az alábbiak vehetnek részt:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országok, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően;

b) harmadik országok, különösen a csatlakozó és tagjelölt, illetve lehetséges tagjelölt országok és az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok, az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános elveknek, valamint általános feltételeknek és rendelkezéseknek megfelelően.

8. cikk

A támogatás típusai és a társfinanszírozás legmagasabb szintje

(1) A 966/2012/EU, Euratom rendelet értelmében az Unió pénzügyi hozzájárulása történhet támogatás vagy közbeszerzés, illetve az e rendelet 2. és 3. cikkében említett célkitűzések megvalósításához szükséges bármely egyéb beavatkozás formájában.

(2) Az Unió által nyújtott támogatások és azok legmagasabb szintje a következő:

a) az 5. cikk (1) bekezdése szerinti uniós szintű fogyasztói szervezetek működéséhez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 50 %-a;

b) az 5. cikk (2) bekezdése értelmében, a fogyasztóvédelmi program célkitűzéseinek végrehajtását előmozdító elveket és politikákat ösztönző nemzetközi szervek működéséhez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 50 %-a;

c) az 5. cikk (3) bekezdése értelmében a termékbiztonság területén a jogérvényesítési intézkedések összehangolásáért felelős, uniós jogszabály által erre a célra elismert uniós szintű szervek működéséhez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 95 %-a;

d) az 5. cikk (4) bekezdése értelmében uniós szintű szerveknek a magatartási kódexek, a bevált gyakorlatok, valamint az árak, a termékminőség és a fenntarthatóság összehasonlítására vonatkozó iránymutatások kidolgozásához nyújtott intézkedési támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 50 %-a;

e) a Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, betöltő tagállam, vagy az e tagállam által kijelölt szervek részére az Unió fogyasztóvédelmi szakpolitikájával kapcsolatos elnökségi rendezvények szervezéséhez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 50 %-a;

f) az 5. cikk (6) bekezdése értelmében a tagállamok fogyasztói ügyekért felelős hatóságainak és a 7. cikk szerint részt vevő harmadik országok megfelelő hatóságainak intézkedéseihez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 50 %-a, kivéve az éves munkaprogramokban meghatározott kivételesen hasznos intézkedéseket, amelyek esetében az elszámolható költségekhez való uniós hozzájárulás mértéke legfeljebb 70 % lehet;

g) az 5. cikk (7) bekezdése értelmében a tagállamokban és a 7. cikk szerint részt vevő harmadik országokban a jogérvényesítés területén dolgozó tisztviselők cseréjéhez kapcsolódó utazási költségekhez és napidíjakhoz nyújtott támogatás;

h) az 5. cikk (8) bekezdése értelmében egy tagállam vagy a 7. cikkben említett harmadik ország által kijelölt szervek intézkedéseihez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 70 %-a;

i) az 5. cikk (9) bekezdése szerint a nemzeti fogyasztói panaszkezelő szervek tevékenységéhez nyújtott támogatás, legfeljebb az elszámolható költségek 50 %-a.

(3) Egy intézkedés a következő esetekben minősül a (2) bekezdés f) pontja szerinti kivételesen hasznos intézkedésnek:

a) a 2006/2004/EK rendelettel összhangban a Bizottságnak bejelentett hatóságok részére nyújtott támogatás esetében akkor, ha az intézkedésben legalább hat tagállam vesz részt, vagy az olyan szabálysértéssel kapcsolatos, amely legalább két tagállamban kárt okoz vagy okozhat;

b) a fogyasztási cikkek biztonságosságáért felelős hatóságoknak nyújtott támogatás esetében akkor, ha az intézkedés legalább tíz olyan tagállam bevonásával zajlik, amely részt vesz a tagállamok termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes hatóságainak a 2001/95/EK irányelv 10. cikkében említett európai hálózatában, vagy ha az intézkedés hozzájárul az uniós jogi aktusokban meghatározott, a fogyasztási cikkek biztonságossága területén zajló piacfelügyeleti tevékenységek végrehajtásához.

9. cikk

Adminisztratív és technikai segítségnyújtás

(1) A program pénzügyi kerete fedezheti a program irányításához és a célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, monitoring-, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységhez tartozó költségeket is, ideértve minden, az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációt - amennyiben azok kapcsolódnak a rendelet általános célkitűzéséhez -, továbbá minden, a Bizottság által a program irányítására fordított technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadást.

(2) Az előkészítő, monitoring-, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységhez, továbbá az (1) bekezdésben említett technikai és adminisztratív segítségnyújtáshoz kapcsolódó költségek fedezésére szánt teljes összeg nem haladhatja meg a program részére elkülönített pénzügyi keret 12 %-át.

10. cikk

Végrehajtási módszerek

A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkében említett irányítási módszerek alkalmazásával hajtja végre a programot.

11. cikk

Összhang és egymást kiegészítő jelleg más politikákkal

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az összhangot és az egymást kiegészítő jelleget a program és más kapcsolódó uniós politikák, eszközök és cselekvések között, különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, többéves "Jogok, egyenlőség és polgárság" program (14) keretében.

12. cikk

Éves munkaprogramok

A Bizottság a programot éves munkaprogramokkal hajtja végre. Az éves munkaprogramok révén - következetes módon - végre kell hajtani a 2. és a 3. cikkben kitűzött célokat, valamint a 4. cikkben foglalt és az I. mellékletben tovább pontosított intézkedéseket.

A Bizottság az éves munkaprogramokat végrehajtási jogi aktusok formájában fogadja el, az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. A végrehajtási jogi aktusoknak magukban kell foglalniuk a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott elemeket, különösen pedig a következőket:

a) az e rendelet 4. cikke és I. melléklete szerinti intézkedések végrehajtása, valamint a pénzügyi források indikatív elosztása;

b) a tervezett ajánlattételi és pályázati felhívások ütemezése.

13. cikk

Értékelés és terjesztés

(1) A Bizottság kérésére a tagállamok információkat szolgáltatnak a program végrehajtásáról és hatásairól.

(2) A Bizottság:

a) 2017. szeptember 30-ig:

i. áttekinti az intézkedések céljainak teljesítésében elért eredményeket (az eredmények és hatások szintjén), a 4. cikkben foglalt támogatható intézkedések és az I. mellékletben említett egyedi intézkedések végrehajtásának aktuális helyzetét, a pénzeszközöknek a kedvezményezettek részére történő kiosztását az 5. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően, a források felhasználásának hatékonyságát és európai többletértékét, a fogyasztóvédelem területén lezajlott fejleményekre tekintettel, az intézkedések megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala céljából;

ii. értékelési jelentést nyújt be az elvégzett áttekintésről az Európai Parlament és a Tanács részére;

b) 2017. december 31-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be vagy - a (3) bekezdésre is figyelemmel - felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

Az értékelési jelentésnek ki kell térnie az egyszerűsítési lehetőségekre, azok belső és külső koherenciájára, valamint arra is, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, és hogy az intézkedések hozzájárulnak-e az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós prioritásainak megvalósításához. Figyelembe kell vennie az előző program hosszú távú hatásának értékelésekor kapott eredményeket.

A program hosszabb távú eredményei és hatásainak fenntarthatósága is értékelésre kerül, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi program megújításával, módosításával vagy felfüggesztésével kapcsolatos döntés során.

(3) Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azt is, ha a (2) bekezdésben említett értékelési jelentés azt állapítja meg, hogy az I. mellékletben foglalt egyedi intézkedések végrehajtására 2016. december 31-ig nem került sor, és azokat a program lezárultáig nem lehet végrehajtani, beleértve azt is, hogy a szóban forgó egyedi intézkedések már nem relevánsak a 2. és a 3. cikkben kitűzött célok teljesítése szempontjából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet oly módon történő módosítására, hogy az érintett egyedi intézkedéseket törli a mellékletből.

(4) A Bizottság az e rendelet alapján végrehajtott intézkedések eredményeit nyilvánosan hozzáférhető formában közzéteszi.

14. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (16) foglalt eljárásoknak megfelelően - nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e rendelet alapján finanszírozott szerződéssel összefüggésben az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást, korrupciót vagy más jogellenes cselekményt.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és nyomozásokat.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktusról szóló értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időszak lejárta előtt értesíti a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság egy, a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságot jelent.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Az 1926/2006/EK határozat 6. cikkét továbbra is alkalmazni kell a határozat hatálya alá tartozó, 2013. december 31-ig le nem záruló intézkedések esetében. Tehát a programra vonatkozó pénzügyi keret fedezheti továbbá a program és az 1926/2006/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítséggel kapcsolatos kiadásokat.

(2) Szükség esetén előirányzatok vehetők fel a 2020. december 31. utáni költségvetésbe a 9. cikkben meghatározott kiadások fedezésére, hogy kezelni lehessen a 2020. december 31-ig le nem záruló intézkedéseket.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1926/2006/EK határozat 2014. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

19. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás dátuma

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követőnapon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 181., 2012.6.21., 89. o.

(2) HL C 225., 2012.7.27., 217. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. január 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 11-i határozata.

(4) HL C 264. E, 2013.9.13., 11. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1926/2006/EK határozata a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról (HL L 404., 2006.12.30., 39. o.).

(7) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8) A Tanács 2002. december 19-i 58/2003/EK rendelete a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(11) A Bizottság 2008. augusztus 5-i 2008/721/EK határozata a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 241., 2008.9.10., 21. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről ("Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről") (HL L 364., 2004.12.9., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1381/2013/EU rendelete a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

I. MELLÉKLET

AZ INTÉZKEDÉSEK TÍPUSAI

I. célkitűzés

Biztonság: a termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és javítása Unió-szerte

1. A nem élelmiszer jellegű termékek és szolgáltatások fogyasztókra vonatkozó egészségügyi és biztonsági szempontjaival kapcsolatos tudományos tanácsadás és kockázatelemzés, beleértve a 2008/721/EK határozattal létrehozott független tudományos bizottságok feladatainak támogatását.

2. A 2001/95/EK irányelvben előírt, termékbiztonsággal kapcsolatos piacfelügyeleti és jogérvényesítési intézkedések koordinálása, valamint a fogyasztói szolgáltatások biztonságát javító intézkedések:

a) informatikai eszközök (például adatbázisok, információs és kommunikációs rendszerek) kialakítása, korszerűsítése és karbantartása, különösen annak lehetővé tétele érdekében, hogy az adatok átvitelével és csoportosításával, valamint a statisztikai kivonatok készítésével kapcsolatos lehetőségek gyarapításának köszönhetően javuljon a meglévő rendszerek hatékonysága, és könnyebb legyen az adatok tagállamok közötti elektronikus cseréje és felhasználása;

b) a termékbiztonsággal kapcsolatos előadások, konferenciák, munkaértekezletek és a kockázatkezelés és jogérvényesítés területén dolgozó érintett felek és szakértők találkozóinak szervezése;

c) a jogérvényesítéssel foglalkozó tisztviselők csereútjai és képzése egy kockázatalapú megközelítés integrálására összpontosítva;

d) a nem élelmiszer jellegű termékek és szolgáltatások biztonsága területén megvalósított célzott közös együttműködési intézkedések a 2001/95/EK irányelv értelmében;

e) a nem élelmiszer jellegű termékek és szolgáltatások biztonságának monitoringja és elemzése, beleértve a további normák tudásbázisát vagy egyéb biztonsági teljesítménymutatók kidolgozását, valamint a nyomonkövethetőségi követelmények egyértelműsítése;

f) együttműködés az igazgatás, a jogérvényesítés, a termékek nyomon követése és a megelőzési intézkedések kidolgozása terén az e rendelet 7. cikkének hatálya alá nem tartozó harmadik országokkal, többek között azon harmadik országokkal, amelyekből az uniós jogszabályoknak való megfelelőség hiánya miatt bejelentett termékek többsége származik;

g) a jogérvényesítési intézkedések tagállamok közötti koordinálásáért felelős, uniós jogszabály által elismert szerveknek nyújtott támogatás.

3. Kozmetikai termékek adatbázisainak karbantartása és továbbfejlesztése

a) az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében létrehozott, kozmetikai termékek bejelentésére szolgáló portál karbantartása;

b) a kozmetikai termékek összetevőire vonatkozó adatbázis karbantartása az 1223/2009/EK rendelet végrehajtásának támogatása érdekében.

II. célkitűzés

a fogyasztói szemlélet formálásának, valamint a fogyasztók tájékoztatásának és a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteinek javítása, a fogyasztóvédelmi politika tudományos alapjának megteremtése és a fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók sajátos igényeit is A fogyasztókat célzó tájékoztatás és szemléletformálás, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása:

4. A fogyasztókat érintő területeken a szakpolitikai döntéshozatal tudományos alapjának kialakítása és a tudományos bizonyítékokhoz való hozzáférés javítása az intelligens és célzott szabályozás létrehozása, a piac esetleges működési zavarainak azonosítása, valamint a fogyasztói igények változásának felismerése érdekében, amely alapként szolgálhat a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásához, a fogyasztók számára legproblémásabb területek meghatározásához, valamint a fogyasztói érdekeknek más uniós szakpolitikákba történő integrálásához, ideértve a következőket:

a) a fogyasztókról és a fogyasztói piacokról készített uniós szintű tanulmányok és elemzések, amelyek célja az intelligens és megfelelően célzott szabályozás létrehozása, a piac esetleges működési zavarainak azonosítása, valamint a fogyasztói igények változásának felismerése;

b) adatbázisok kialakítása és karbantartása különösen abból a célból, hogy az összegyűjtött adatokat az érdekelt felek, például a fogyasztóvédelmi szervezetek, a nemzeti hatóságok és a kutatók rendelkezésére bocsássák;

c) nemzeti statisztikai és más vonatkozó bizonyítékok létrehozása és elemzése. A tagállami adatoknak és mutatóknak különösen az árakra, panaszokra, végrehajtásra, jogorvoslatra vonatkozó gyűjtését a nemzeti érdekelt felekkel együttműködésben végzik.

5. Támogatás az uniós szintű fogyasztóvédelmi szervezetek finanszírozása, a kapacitásaik uniós, nemzeti és regionális szintű bővítése, az átláthatóság javítása, valamint a bevált gyakorlatok és a szakismeretek cseréjének fokozása révén:

a) pénzügyi hozzájárulás a fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő uniós szintű fogyasztói szervezetek működéséhez, az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésével összhangban;

b) kapacitásépítés a regionális, nemzeti és európai fogyasztóvédelmi szervezetek számára, különösen a személyzetnek különböző nyelveken, az Unió egészében biztosított képzés, valamint a bevált gyakorlatok és szakértelem cseréje révén, különösen az olyan tagállamokban működő fogyasztóvédelmi szervezetek számára, ahol az ilyen szervezetek nem jutottak megfelelő fejlettségi szintre, vagy ahol a fogyasztói piacok és a tagállami fogyasztói környezet monitoringjából származó adatok szerint viszonylag alacsony szintű a fogyasztói bizalom és tudatosság;

c) az átláthatóság, valamint a bevált gyakorlatok és a szakértelem cseréje, különösen a fogyasztóvédelmi szervezetek általi használatra szánt internetes portál létrehozása által elősegített, fokozott hálózatépítés révén, interaktív teret adva az információcseréhez és a hálózattá szerveződéshez, és ingyenesen rendelkezésre bocsátva a képzések során létrejött anyagokat;

d) a program célkitűzéseivel összhangban lévő elveket és politikákat ösztönző nemzetközi szerveknek nyújtott támogatás.

6. A fogyasztói piacok és a fogyasztók tájékoztatásának átláthatóbbá tétele, a fogyasztók részére összevethető, megbízható és könnyen hozzáférhető információk biztosítása, többek között a határokon átnyúló esetekben, segítendő őket abban, hogy ne csak a termékek és szolgáltatások árát, hanem azok minőségét és fenntarthatóságát is összehasonlíthassák:

a) a fogyasztókat érintő kérdésekkel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok, többek között a tagállamokkal közös intézkedések keretében;

b) a fogyasztói piacok átláthatóságát növelő intézkedések, például a lakossági pénzügyi termékek, az energiaügyek, a digitális kommunikáció és távközlés vagy a közlekedés tekintetében;

c) a fogyasztók termékekkel, szolgáltatásokkal és piacokkal, különösen az áruk és szolgáltatások árával, minőségével és fenntarthatóságával kapcsolatos hasznos, összevethető, megbízható és könnyen hozzáférhető információkhoz való, akár offline, akár online hozzáférését elősegítő intézkedések, például a - határokon átnyúló vásárlásokra is alkalmazható - összehasonlító honlapok és tevékenységek magas színvonalának és megbízhatóságának biztosítása révén;

d) a termékek és szolgáltatások fenntartható fogyasztásával, illetve igénybevételével kapcsolatos információkhoz való fogyasztói hozzáférést javító intézkedések;

e) a Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével betöltő tagállam által a már meghatározott uniós szakpolitikai prioritásokkal összhangban álló kérdésekről szervezett, az uniós fogyasztóvédelmi politikát érintő események támogatása;

f) a fogyasztói panaszok és kérdések osztályozására és bejelentésére szolgáló harmonizált módszer alkalmazását segítő, nemzeti panaszkezelő szervek számára nyújtott pénzügyi hozzájárulás;

g) magatartási kódexek, bevált gyakorlatok, valamint az árak, a termékminőség és a fenntarthatóság - többek között összehasonlító honlapokon keresztüli - összehasonlítására vonatkozó iránymutatások kidolgozásához uniós szintű szerveknek nyújtott támogatás;

h) a fogyasztói kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció támogatása, többek között a fogyasztói kérdésekre vonatkozó helyes és releváns információk média általi terjesztésének ösztönzése révén.

7. A fogyasztói szemléletformálás mint egész életen át tartó folyamat előmozdítása, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra:

a) a bevált gyakorlatoknak és a fogyasztói szemlélet egész életen át tartó formálása keretében használt anyagoknak a cseréjét lehetővé tevő interaktív platform létrehozása, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra, akik számára nehézséget jelent a fogyasztói információkhoz való hozzáférés és azok megértése, ezzel biztosítva, hogy ne vezethessék őket félre;

b) szemléletformálási intézkedések és anyagok kidolgozása az érdekelt felekkel, mint például nemzeti hatóságokkal, tanárokkal, fogyasztóvédelmi szervezetekkel, valamint helyi szereplőkkel együttműködve, különösen a különböző médiában, így a digitális médiában, pl. a fogyasztók jogairól nemzeti szinten vagy előző kezdeményezések céljára előállított anyagok felhasználásával (pl. összegyűjtésével, összeállításával, fordításával és terjesztésével), beleértve a határokon átnyúló kérdéseket, az egészséget és a biztonságot, az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, a fenntartható és etikus fogyasztás kérdését, az uniós tanúsítási rendszerekre, valamint a pénzügyi és digitális jártasságra is kiterjedően.

III. célkitűzés

Jogok és jogorvoslat: a fogyasztói jogok kidolgozása és megerősítése, mindenekelőtt intelligens szabályozási intézkedések, valamint az egyszerű, hatékony, gyors és kis költségű jogorvoslathoz, többek között az alternatív vitarendezéshez való hozzáférés javítása révén

8. Fogyasztóvédelmi jogszabályok és egyéb szabályozási kezdeményezések Bizottság által történő előkészítése, a tagállamok által történő átültetés monitoringja, majd az átültetés hatásának értékelése, valamint társszabályozási és önszabályozási kezdeményezések elősegítése, továbbá az említett kezdeményezések fogyasztói piacokra gyakorolt tényleges hatásainak monitoringja, többek között az alábbiak révén:

a) tanulmányok és intelligens szabályozási intézkedések, például előzetes és utólagos értékelések, hatásvizsgálatok, nyilvános konzultációk, valamint a hatályos jogszabályok értékelése és egyszerűsítése;

b) előadások, konferenciák, munkaértekezletek és az érintett felek és a szakértők találkozói;

c) az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos, egyszerűen és nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok létrehozása és karbantartása;

d) a program keretében végrehajtott intézkedések értékelése.

9. A fogyasztóvédelmi vitarendezési mechanizmusokhoz - különösen az alternatív vitarendezési rendszerekhez - való hozzáférés megkönnyítése, többek között egy uniós szintű online rendszeren és a nemzeti alternatív vitarendezési szervek hálózatba szervezésén keresztül, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók igényeivel és jogaival kapcsolatos megfelelő intézkedésekre; a fogyasztóvédelmi vitarendezési mechanizmusok működésének és eredményességének monitoringja, többek között a megfelelő informatikai eszközök kialakítása és üzemeltetése, valamint a tagállamok meglévő bevált gyakorlatainak és tapasztalatainak cseréje révén:

a) informatikai eszközök létrehozása és karbantartása;

b) uniós szintű internetes vitarendezési rendszer létrehozásának és karbantartásának támogatása, beleértve a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, például a fordításhoz nyújtott támogatást;

c) a nemzeti alternatív fogyasztóvédelmi vitarendezési szervek hálózatba szerveződésének, és körükben a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjének és terjesztésének a támogatása;

d) egyedi eszközök kidolgozása a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, ők ugyanis kevésbé hajlanak e jogorvoslati lehetőségek igénybevételére.

IV. célkitűzés

Fogyasztói jogok érvényesítése: a fogyasztói jogok érvényesítésének támogatása a nemzeti jogérvényesítési szervek közötti együttműködés megerősítése és a fogyasztóknak történő tanácsadás révén

10. A felügyeleti és jogérvényesítési intézkedések összehangolása, tekintettel a 2006/2004/EK rendeletre, ideértve a következőket:

a) informatikai eszközök, mint például adatbázisok, információs és kommunikációs rendszerek létrehozása és karbantartása;

b) a hatóságok közötti együttműködés javítását célzó intézkedések, valamint a monitoring és jogérvényesítés összehangolása, például a jogérvényesítés területén dolgozó tisztviselők cseréje, közös tevékenységek, valamint a jogérvényesítés területén és az igazságszolgáltatásban dolgozó tisztviselők képzése;

c) előadások, konferenciák, munkaértekezletek és a jogérvényesítés területén dolgozó érintett felek és szakértők találkozóinak szervezése;

d) igazgatási és jogérvényesítési együttműködés a programban részt nem vevő harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

11. Pénzügyi hozzájárulás azon, uniós hálózatba szerveződött közjogi szervek vagy nonprofit szervezetek közös intézkedéseihez, amelyek tájékoztatást és segítséget nyújtanak a fogyasztóknak jogaik gyakorlásában és a megfelelő vitarendezési fórumokhoz - köztük a peren kívüli internetes vitarendezési fórumokhoz - való hozzáférésben (az európai fogyasztói központok hálózata), beleértve a következőket is:

a) az európai fogyasztói központok hálózatának megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen informatikai eszközök, mint például adatbázisok, információs és kommunikációs rendszerek létrehozása és karbantartása;

b) az európai fogyasztói központok láthatóságának és a fogyasztók körében való ismertségének növelésére irányuló intézkedések.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

II. MELLÉKLET

AZ E RENDELET 3. CIKKÉNEK MEGFELELŐ MUTATÓK

I. célkitűzés

Biztonság: a termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és javítása Unió-szerte

II. célkitűzés

A fogyasztókat célzó tájékoztatás és szemléletformálás, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása: a fogyasztói szemlélet formálásának, valamint a fogyasztók tájékoztatásának és a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteinek javítása, a fogyasztóvédelmi politika tudományos alapjának megteremtése és a fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók sajátos igényeit is

III. célkitűzés

Jogok és jogorvoslat: a fogyasztói jogok fejlesztése és megerősítése mindenekelőtt intelligens szabályozási intézkedések, valamint az egyszerű, hatékony, gyors és kis költségű jogorvoslathoz, többek között az alternatív vitarendezéshez való hozzáférés javítása révén

IV. célkitűzés

A fogyasztói jogok érvényesítésének támogatása a nemzeti jogérvényesítési szervek együttműködésének megerősítése és a fogyasztóknak történő tanácsadás révén

Ezek a mutatók vizsgálhatók az általános környezeti, illetve horizontális mutatókkal együtt értelmezve is.

(1) Egy bejelentésre számos reakció érkezhet más tagállamok hatóságaitól.