Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

32010D0182[1]

2010/182/: A Tanács határozata ( 2010. február 16. ) Görögországnak a túlzott hiány orvoslása érdekében a hiánycsökkentésre irányuló, szükségesnek ítélt intézkedések meghozatalára történő felszólításáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. február 16.)

Görögországnak a túlzott hiány orvoslása érdekében a hiánycsökkentésre irányuló, szükségesnek ítélt intézkedések meghozatalára történő felszólításáról

(2010/182/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (9) bekezdésére, összefüggésben a 136. cikkével,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 126. cikkének (1) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2) A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3) A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul, továbbá azt, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(4) A Tanács 2009. április 27-én - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően - határozatában megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn, és - összhangban az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikke (4) bekezdésével - ajánlást bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb 2010-ig történő megszüntetéséről. A Tanács ajánlásában 2009. október 27-ét jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(5) A Görögország által 2009 áprilisában benyújtott, az államháztartási hiányra és az adósság szintjére vonatkozó tervezett és tényleges adatokat a 2009. októberi bejelentésben nagymértékben felfelé módosították. A 2008-as hiány a GDP 7,75 %-ára nőtt (a 2009 áprilisában közölt 5 %-hoz képest), míg az adóssághányad 2008 végére elérte a GDP 99 %-át (a 2009. áprilisában közölt 97,6 %-kal szemben). Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) fenntartását fejezte ki a Görögország által jelentett adatokkal kapcsolatban, mivel azokban "lényeges bizonytalanságokat" találtak. A Bizottság (Eurostat) által a görög kormány pénzügyi statisztikáival kapcsolatban kifejezett fenntartást azóta sem vonták vissza, ezért a görög kormány pénzügyi statisztikáinak jóváhagyása egyelőre nem történt meg, és azokat további felülvizsgálatnak vetik alá. A Bizottság szolgálatai által készített 2009. őszi előrejelzések és a stabilitási program 2010. januári naprakésszé tett változata (a továbbiakban: a 2010. januári naprakésszé tett változat) szerint az államháztartási hiány 2009-ben elérte a GDP 12,75 %-át, szemben a stabilitási program 2009. januári naprakésszé tett változatában szereplő 3,7 %-os költségvetési céllal. A 2010-re vonatkozó hivatalos becslésekben szereplő - 0,25 %-os reál-GDP-csökkenés alapján a 2010. évi költségvetési cél a GDP 8,7 %-a, ami jelentősen meghaladja a GDP 3 %-ában kifejezett referenciaértéket.

(6) A Tanács 2009. december 2-án az EUMSz. 126. cikkének (8) bekezdésének megfelelően megállapította, hogy Görögország az EUMSz. 104. cikke (7) bekezdése szerinti 2009. április 27-i tanácsi ajánlásra (a továbbiakban a 2009. április 27-i tanácsi ajánlás) válaszul nem tett hatékony intézkedéseket.

(7) 2010. február 11-én az Európai Tanács áttekintette a görögországi költségvetési helyzetet, támogatta a görög kormány erőfeszítéseit és kötelezettségvállalásait, hogy megtegyen bármely szükséges intézkedést, beleértve további intézkedések elfogadását a stabilitási programba foglalt nagyratörő célok elérésének biztosítása érdekében, és felszólította Görögországot arra, hogy valamennyi intézkedést szigorú és határozott módon hajtsa végre a költségvetési hiánynak 2010-re a GDP 4 százalékponttal való hatékony csökkentése érdekében.

(8) A EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdése szerint, ha a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány csökkentésére. Ez nem az első eset, hogy a Tanács az EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdése alapján felszólítást intéz Görögországhoz. 2005. február 17-én a Tanács az EK-Szerződés 104. cikkének (9) bekezdésével összhangban felszólította Görögországot a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiány csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalára.

(9) Az EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás tartalmának, valamint a túlzott hiány korrekciójára kitűzött határidőnek a meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni. Először is, a 2009. évi becsült hiány lényegesen magasabb, mint amire a 2009. április 27-i tanácsi ajánlás elfogadásakor számítottak, valamint a kiadások elcsúszása és a bevételek csökkenése jóval meghaladja a 2009 során végrehajtott költségvetési konszolidációs intézkedések hatásait. A túlzott hiány korrekciójához szükséges teljes kiigazítás GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 9,75 százalékpontot. Másodszor, a 2009. januári naprakésszé tett változatban meghatározott nominális költségvetési korrekció GDP-arányosan 4 százalékpontot tett ki, amelynek kétharmada a görög hatóságok szerint a tartós intézkedésekből adódik.

(10) E tényezők fényében úgy tűnik, hogy a 2009. április 27-i tanácsi ajánlásban a görögországi túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan meghatározott határidőt a 2010. januári naprakésszé tettt változatnak megfelelően két évvel, 2012-ig meg kell hosszabbítani a szükséges konszolidáció mértéke következtében.

(11) A Tanács 2010. február 16-án elfogadta a görögországi gazdaságpolitika és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások közötti összeegyeztethetetlenség, valamint a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését veszélyeztető kockázatok megszüntetéséről szóló, Görögországhoz intézett ajánlást (3) (a továbbiakban: a 2010. február 16-i tanácsi ajánlás).

(12) A Bizottság szolgálatainak a 2010. és 2011. évekre vonatkozó, 2009. őszi előrejelzése alapján a reál-GDP növekedése - 0,25 % és 0,75 %-ot tesz ki, valamint a költségvetési kilátásokra ható kockázatok miatt a 2010. évi költségvetés szigorú végrehajtása alapvető fontosságú lesz a görög költségvetés túlzott hiányának 2012-ig történő korrekciójához. 2011 és 2012 során konkrét és tartós intézkedéseket kell elfogadni ahhoz, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg 2011-ben az 5,6 %-ot, valamint 2012-ben a 2,8 %-ot. A strukturális költségvetési korrekcióra 2010-ben és 2011-ben legalább a GDP 3,5 %-át, 2012-ben pedig 2,5 %-át kitevő hiánycsökkentési pályát kell meghatározni.

(13) A túlzott hiány korrekciója számos különös kormányzati kiadáscsökkentési (beleértve különösen a bértömeg, a szociális transzferek és a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentését) és bevételnövelési (beleértve különösen az adóreformot, a jövedéki és ingatlanadók növelését) intézkedést, valamint a görög költségvetési keretek javítását (például középtávú költségvetés-készítés, költségvetési szabályok elfogadása és intézményi változtatások) teszi szükségessé. Ezen intézkedések többségét maguk a görög hatóságok is felvázolták a 2010. januári naprakésszé tett változatban. Valamennyi szükséges intézkedés meghatározott határidőkön belüli teljes végrehajtását kifejezetten elő kell írni, mivel ezek szükségesek a görög államháztartás hiteles és fenntartható módon történő helyreállításához. A tervezett költségvetési konszolidációs pályához kapcsolódó kockázatokra tekintettel Görögországnak - a stabilitási programban bejelentettek szerint - készen kell állnia arra, hogy szükség esetén további intézkedéseket fogadjon el és valósítson meg a kiigazítási pálya követésének biztosítása érdekében.

(14) A görögországi költségvetési statisztikák elkészítése során jelentkező súlyos és visszatérő hiányosságokra tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a görög államháztartás helyzetét megfelelően figyelemmel lehessen kísérni, további erőfeszítésekre van szükség a jelenlegi jogi keret között megkövetelt államháztartási adatok összegyűjtésének és feldolgozásának javítására, nevezetesen az ilyen adatok gyors és helyes rendelkezésre bocsátását biztosító mechanizmusok megerősítése által. Ez magában foglalja a kormányzati pénzügyi statisztikák negyedéves és éves összeállítását a 2223/96/EK (4), 264/2000/EK (5), 1221/2002/EK (6), 501/2004/EK (7), 1222/2004/EK (8), 1161/2005/EK (9) és 479/2009/EK rendelet alapján, a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos adatok havi közzétételével és a szociális biztonságra vonatkozó, az önkormányzati és a költségvetési körön kívüli alapok pénzügyi adatainak rendelkezésre bocsátásával együtt. Figyelembe véve azonban, hogy a megbízható és valós statisztikák készítéséhez szükséges igazgatási változtatások végrehajtása időbe telik, fontos rendszeresen nyomon követni az államadósság szintjének változását, és meg kell győződni arról, hogy mind a hiányra, mind az adósságszint csökkentésére vonatkozóan politikai célokat határoztak meg.

(15) A bruttó államadósság 2009 végére várhatóan meghaladja a GDP 113 %-át. Az Unió tagállamai között ez a legmagasabb GDP-hez viszonyított adósságszint, és igencsak meghaladja az EUMSz.-ben meghatározott 60 %-os referenciaértéket. A piaci fejlemények és a kockázati felárak ebből adódó változásai következtében ez nem pusztán a további államadósság-kibocsátás finanszírozását drágítja meg, de a már meglévő államadósság refinanszírozási költségeit is növeli. Ezen túlmenően a nettó finanszírozási igénytől eltérő tényezők is nagyban hozzájárulnak az adósságszint változásához. Az adósságráta kielégítő ütemben történő csökkentése érdekében fontos, hogy Görögország - az államháztartási egyenlegre, valamint a nominál-GDP növekedésére vonatkozó prognózisokkal összhangban - továbbra is kellő figyelmet fordítson ezekre a tényezőkre. Az államháztartási hiány 2010 és 2012 közötti éves változásának összhangban kell lennie a hiánycélokkal, valamint a 2010., 2011. és 2012. években az SFA-tételek a GDP 0,25 %-ában meghatározott mértékével.

(16) Görögországnak 2010. március 16-ig jelentést kell előterjesztenie, amely tartalmazza a 2010. évi költségvetési célok eléréséhez szükséges intézkedéseket és azok ütemtervét. Görögországnak ezen túlmenően rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak és a Bizottságnak az e határozatban felvázolt intézkedések végrehajtásáról. Tekintettel a görögországi költségvetési helyzet súlyosságára, ezeket a jelentéseket 2010. május 15-től rendszeresen be kell nyújtani és közzé kell tenni. Ezeknek a jelentéseknek különösen tartalmazniuk kell a végrehajtott és a 2010-ben végrehajtandó, az államháztartás konszolidációjára és hosszú távú fenntarthatóságának javítására szolgáló intézkedések leírását. A költségvetési konszolidáció és a szükséges strukturális reformok, valamint a versenyképesség javítása közötti kölcsönhatásra tekintettel Görögországnak ezekben a jelentésekben ki kell térnie a 2010. február 16-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekre is. A jelentéseknek ezenkívül tartalmazniuk kell a következőket: a központi költségvetés havi végrehajtásával kapcsolatos információk; a szociális biztonsági és az önkormányzati alapok költségvetésének végrehajtása; adósságkibocsátás; a foglalkoztatottság alakulása a közszférában; kifizetésre váró kiadások, és a közvállalatok pénzügyi helyzetének éves áttekintése. A költségvetési konszolidáció és a szükséges strukturális reformok, valamint a versenyképesség javítása közötti kölcsönhatásra tekintettel a Tanács felkérte Görögországot, hogy a 2010. február 16-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről az e határozatban meghatározott negyedéves jelentések keretében számoljon be. A Bizottság és a Tanács a jelentéseket elemezni fogja a túlzott hiány kiigazításának irányába tett haladás értékelése céljából.

(17) Az Európai Unió állam vagy kormányfőinek 2010. február 11-i nyilatkozata felkérte a bizottságot, hogy az EKB-val együttműködésben különös figyelemmel kísérje e határozat végrehajtását, és tegyen javaslatot további szükséges intézkedésekre.

(18) A túlzott hiány megszüntetését követően Görögországnak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a strukturálisan kiegyensúlyozott költségvetés középtávú költségvetési célkitűzésének minél hamarabbi megvalósításához. A görög hatóságoknak ezért tartós intézkedéseket kell végrehajtaniuk, hogy ellenőrzés alá vonják az elsődleges folyó kiadásokat, többek között a bértömeget, a szociális transzfereket, támogatásokat és egyéb transzfereket. Ezen túlmenően a görög hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a költségvetési konszolidáció az átfogó reformprogram keretében az államháztartás minőségének fokozására és a versenyképesség visszanyerésére is irányuljon, miközben mihamarabb elindítja az adóigazgatás további reformját célzó szakpolitikákat. Tekintettel az adósságszint és a nyugdíjkiadások várható növekedésére, a görög hatóságoknak az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát is javítaniuk kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Görögországnak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 2012-ig meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt.

(2) A túlzott hiány korrekciója felé mutató kiigazítási pályának 2010-ben és 2011-ben a GDP-hez viszonyítva legalább évi 3,5 százalékpontos, 2012-ben legalább évi 2,5 százalékpontos strukturális kiigazítást kell tartalmaznia.

(3) A (2) bekezdésben említett kiigazítási pálya megkívánja, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg 2010-ben a 21 270 millió EUR, 2011-ben a 14 170 millió EUR és 2012-ben a 7 360 millió EUR összeget.

(4) A (2) bekezdésben említett kiigazítási pálya megkívánja, hogy a konszolidált bruttó államadósság éves változása ne haladja meg 2010-ben a 21 760 millió EUR, 2011-ben a 14 680 millió EUR és 2012-ben a 7 880 millió EUR összeget.

(5) A hiány csökkentését fel kell gyorsítani, ha a gazdasági és költségvetési feltételek a vártnál kedvezőbben alakulnak.

2. cikk

A túlzott hiány megszüntetése és a kiigazítási pálya követelményeinek teljesítése érdekében Görögországnak számos költségvetési konszolidációs intézkedést kell végrehajtania, beleértve a stabilitási programban meghatározottakat, különösen a következőket:

A. 2010. MÁJUS 15-IG VÉGREHAJTANDÓ SÜRGŐS INTÉZKEDÉSEK

A stabilitási programban felvázoltak szerint, ideértve a 2010. február 2-án bejelentett költségvetési intézkedéseket Görögország a következő intézkedéseket hajtja végre:

Kiadások

a) átcsoportosítja a minisztériumok költségvetési előirányzatainak (a béreken és nyugdíjakon kívül) 10 %-át a költségvetés rendkívüli tartalékába, a minisztériumok közötti átcsoportosítások és a racionalizálandó kiadási programok meghatározása révén, ezáltal is lényeges mértékben és tartósan csökkentve a kiadásokat;

b) csökkenti a bértömeget, ideértve a nominálbérek befagyasztását a központi kormányzatban, a helyi önkormányzatokban, az állami ügynökségekben és más közjogi intézményekben és csökkenti a foglalkoztatottak számát; 2010-ben leállítja az új munkaerő felvételét és nem tölti be a kormányzati szektorban már meglévő álláshelyeket, még ideiglenes szerződésekkel sem; és különösen nem vesz fel új munkaerőt a nyugdíjba vonuló állandó tisztviselők pótlására;

c) a teljes javadalmazás csökkentése céljából a közalkalmazotti bérrendszer javításának és a közalkalmazotti bértábla áramvonalasításának első lépéseként mérsékli a kormányzati szektorban a köztisztviselőknek fizetett speciális juttatásokat (beleértve a költségvetésen kívüli számlákról fizetetteket is);

d) csökkenti a társadalombiztosítás által fizetett transzferek nominálértékét, többek között a juttatások és kiegészítések indexálásának szigorítására szolgáló intézkedésekkel;

Bevétel

e) progresszív adósávot vezet be minden jövedelemforrásra vonatkozóan, valamint horizontálisan egységes módon fogja kezelni a bér- és tőkejövedelmet;

f) megszünteti az adózási rendszerbben található mentességeket és autonóm adózási rendelkezéseket, beleértve a köztisztviselőknek fizetett különleges juttatásokból származó jövedelemre vonatkozóakat is;

g) vélelmezett jövedelemre épülő adózást vezet be az egyéni vállalkozókra vonatkozóan;

h) állandó illetéket vet ki az épületekre és a 2009. december 31-én érvényes adókulcsokhoz képest növeli az ingatlanokra kivetett adókat;

i) a 2009. december 31-én érvényes adókulcsokhoz képest emeli a dohánytermékekre, szeszes italokra és tüzelőanyagokra kivetett jövedéki adó mértékét;

j) 2010. március végéig részletesen kidolgozza és végrehajtja az adórendszer jelenleg tervezett reformját és az esetleges hatékonyságnövelést a hiány további csökkentésére használja fel.

B. A 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI CÉLOK TISZTELETBEN TARTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

a) Az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott hiány- és adósságplafon teljesítéséhez kapcsolódó számos kockázat megvalósulásának mértékében Görögország a 2010. március 16-ig benyújtandó jelentésben az A. szakasz 2. cikkében felsorolt intézkedéseken kívüli, további intézkedéseket jelent be a 2010. évi költségvetési cél teljesítése érdekében. A további intézkedéseknek a kiadáscsökkentésre kell irányulniuk (például az állandó és a tőkekiadások további csökkentése, ideértve a kockázati tartalékokra vonatkozó költségvetési előirányzatok törlését), de tartalmazniuk kell bevételnövelő intézkedéseket is (például a héából származó bevétel növelése, jövedéki adó kivetése a luxuscikkekre, a magánjárműveket is beleértve, valamint az energia jövedéki adójának emelése). Az e tekintetben végzett első értékelést a 2010. március 16-i első jelentés alkalmából kell elvégezni.

C. 2010 VÉGÉIG ELFOGADANDÓ EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

Kiadások

a) A társadalom elöregedése által a költségvetésre gyakorolt hatások csökkentése az egészségügyi és nyugdíjrendszernek a Gazdaságpolitikai Bizottság szakértői értékelési folyamata által ellenőrzött reformja által és különösen a nyugdíjrendszer parametrikus reformja, amely a nyugdíjrendszert a társadalom elöregedése mellett is pénzügyileg fenntarthatóvá teszi. Ennek érdekében a reformnak magában kell foglalnia a nyugdíjplafon mérséklését, a nők és férfiak törvényes nyugdíjkorhatárának fokozatos emelését, a nyugdíj összegének kiszámítására szolgáló módszer módosítását úgy, hogy jobban tükrözze a munkavégzéssel töltött időtartam folyamán befizetett járulékokat, javítsa a generációk közötti méltányosságot és racionalizálja az alacsony összegű nyugdíjak mellé fizetett különjuttatások rendszerét;

b) a kormányzati szektorban foglalkoztatott közalkalmazottak számának csökkentése a határozott idejű szerződések további visszafogásával, és olyan szabályozás végrehajtása, amely alapján öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jutna;

c) a közvetlenül a közigazgatásban dolgozók bérrendszerének reformja, amely egységes alapokra helyezi a bérek megállapítását és tervezését; a bértábla áramvonalasítása tekintettel a bértömeg csökkentésének céljára; helyi szinten is bérmegtakarítást kell elérni; az új, egységes közigazgatási bértábla érvényességét ki kell terjeszteni a helyi önkormányzatokra és más állami ügynökségekre, valamint a bértáblát differenciálni kell a közszféra legjobb teljesítményt nyújtó dolgozóinak megtartása érdekében;

Bevétel

d) az adóelkerülés és csalások elleni küzdelem komoly erősítése (különösen a hozzáadottérték-adóra, társasági adóra és az önfoglalkoztatók jövedelemadójára vonatkozóan), valamint az adók behajtására vonatkozó jogi keretek megerősítése, és az ebből keletkező bevétel felhasználása a hiány további csökkentésére;

e) az adóigazgatás modernizációja többek között a következőkkel: teljes mértékben elszámoltatható adóbeszedési osztály létrehozása, amely éves célokat tűz ki, és teljesítményértékelési rendszer keretében működik; a magas szintű személyzeti, infrastrukturális és tárgyieszköz-támogatáshoz, valamint a vezetői szervezeti felépítéshez és az információmegosztási rendszerekhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, amely megfelelő biztosítékokkal rendelkezik a politikai beavatkozás ellen;

Pénzügyi keret

f) a stabilitási program 2010. januári naprakésszé tett változatában levő célok teljesítéséhez szükséges, 2011-ben és 2012-ben végrehajtandó intézkedések részletes ismertetése;

g) a pénzügyminisztérium pozíciójának megerősítése a többi minisztériummal szemben az éves költségvetési jogszabályok előkészítése során, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó ellenőrzési mechanizmusainak megerősítése; ezen túlmenően a programalapú költségvetés-tervezés hatékony megvalósítása;

h) a költségvetési hivatal reformja többek között a következők által: teljes mértékben elszámoltatható költségvetési osztály létrehozása, amely többéves kiadási célkitűzéseket határoz meg, és teljesítményértékelési rendszer keretében működik; a magas szintű személyzeti, infrastrukturális és tárgyieszköz-támogatáshoz, a vezetői szervezeti felépítéshez és az információmegosztási rendszerekhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, amely megfelelő biztosítékokkal rendelkezik a politikai beavatkozás ellen;

i) középtávú költségvetési keret elfogadása, amely magában foglalja a többéves kiadási szabályokon alapuló kötelező kiadási plafonok meghatározását és egy független költségvetés-politikai ügynökség létrehozását, amely rendszeres időközönként nyilvános jelentést tesz közzé a kormányzat összes költségvetési szervének költségvetési tervezéséről és annak végrehajtásáról;

j) az i) pontban említett említett középtávú költségvetési kereten belül késedelem nélkül további, tartós középtávú kiadáscsökkentési intézkedéseket jelentenek be;

k) a közigazgatáson belüli korrupció elleni küzdelem komoly erősítése, különös tekintettel a közszféra béreire és juttatásaira, a közbeszerzésre, valamint az adókivetésre és -beszedésre;

l) az államadósság átlagos futamidejének csökkenésének elkerüléséhez szükséges lépések megtétele;

m) megkülönböztetett figyelem az adósság szintjének változásához - a nettó finanszírozási igényen túlmenően - hozzájáruló tényezőkre.

D. 2012-IG ELFOGADANDÓ EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZKEDÉSEK

Kiadások

a) Tartós, főként a folyó kiadásokra összpontosító kiigazító intézkedések végrehajtása 2011-ben és 2012-ben; különösen az állami fogyasztási kiadások tartós csökkentését célzó kiadáscsökkentések, többek között a bértömeg és szociális transzferek csökkentése, valamint a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése;

Bevétel

b) az adóigazgatási reform szigorú végrehajtása a középtávú költségvetési keretnek megfelelően, az esetleges többletbevételt a hiány csökkentésére fordítva;

Pénzügyi keret

c) a megbízható és hiteles, a végrehajtás legújabb fejleményeit és tendenciáit figyelembe vevő hivatalos költségvetési előrejelzések készítésére szolgáló intézményi mechanizmusok megerősítése. E célból a hivatalos makrogazdasági előrejelzéseket külső szakértőkkel kell felülvizsgáltatni. A Bizottság szolgálatai által készített előrejelzések tekintendők kiindulási alapnak;

d) tartózkodni kell az egyszeri jellegű hiánycsökkentő intézkedések költségvetési célokba történő bevonásától;

e) további tartós költségcsökkentő intézkedések elfogadása a középtávú költségvetési keretek között, a költségvetési egyensúly vagy többlet középtávú megvalósítása érdekében.

3. cikk

A bevételek és kiadások időben és hatékonyan történő ellenőrzése, valamint a költségvetési fejlemények megfelelő nyomon követése érdekében Görögország:

a) 2010. május 15-ig jogszabályt fogad el, amely kötelezővé teszi a költségvetés havi végrehajtásáról szóló jelentés közzétételét legkésőbb az adott hónap végét követő tíz napon belül;

b) betartatja a társadalombiztosítási alapokra és kórházakra jelenleg is vonatkozó, éves beszámoló és mérleg közzétételével kapcsolatos jogszabályi kötelezettséget;

c) tovább folytatja az államháztartási adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítására szolgáló erőfeszítéseket, különösen a statisztikai hatóságok és a költségvetési hivatal ellenőrzési mechanizmusainak megerősítésével és a téves jelentésekre vonatkozó tényleges személyi felelősségvállalás bevezetésével, a 2223/96/EK, 264/2000/EK, 1221/2002/EK, 501/2004/EK, 1222/2004/EK, 1161/2005/EK, 223/2009/EK és 479/2009/EK (10) rendelet által előírt megfelelő minőségű államháztartási adatok időben történő biztosítása érdekében;

d) együttműködik a Bizottsággal (Eurostattal) a statisztikai, intézményi és kormányzati hiányosságok megoldásával kapcsolatos cselekvési terv mihamarabbi elfogadása érdekében;

e) együttműködik a Bizottsággal (Eurostattal) és megfelelő helyszíni technikai segítségnyújtást vesz igénybe a költségvetési és egyéb makrogazdasági statisztikák elkészítéséhez.

4. cikk

(1) Görögország legkésőbb 2010. március 16-ig jelentést tesz közzé és nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak az e határozat 2. cikkében meghatározott, a 2010. évi költségvetési célok eléréséhez szükséges intézkedések megvalósításának menetrendjéről, amely tartalmazza a 2. cikk B. pontjában tervezett szükséges intézkedéseket is.

(2) Görögország legkésőbb 2010. május 15-ig jelentést tesz közzé és nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak az e határozatnak való megfelelés céljából hozott szakpolitikai intézkedésekről. Ezt követően Görögország negyedévente nyújtja be és teszi közzé ezeket a jelentéseket.

(3) A (2) bekezdésben említett jelentések a következőkről tartalmaznak részletes információkat:

a) az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítéséig végrehajtott különös intézkedések, ideértve ezek számszerűsített költségvetési kihatását;

b) az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítése után végrehajtandó különös intézkedések, azok végrehajtásának ütemterve és ezek becsült költségvetési kihatása;

c) a központi költségvetés havi szintű végrehajtása;

d) évközi adatok a társadalombiztosítási, önkormányzati és költségvetési körön kívüli alapok költségvetésének végrehajtásáról;

e) a kormány adósságkibocsátása és -visszafizetése;

f) a közszférában tartósan és ideiglenesen foglalkoztatottak számának alakulása;

g) kifizetésre váró kormányzati kiadások (felhalmozódott hátralék);

h) a közvállalatok és más közjogi jogalanyok pénzügyi helyzete (az ilyen tájékoztatást éves gyakorisággal kell nyújtani).

(4) A Bizottság és a Tanács elemzi a jelentéseket azzal a céllal, hogy értékelje, Görögország megfelel-e a határozatnak.

Ezen értékelésekkel összefüggésben a Bizottság jelezheti az e határozatban előírt kiigazítási pálya betartásához és a túlzott hiány orvoslásának céljából szükséges intézkedéseket.

5. cikk

Az e határozatnak való megfelelés céljából Görögország 2010. május 15-ig eredményes intézkedéseket hoz.

6. cikk

Ez a határozat az erről szóló értesítés napján lép hatályba.

7. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. február 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. SALGADO

(1) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2) HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 65 oldalát.

(4) A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.).

(5) A Bizottság 2000. február 3-i 264/2000/EK rendelete a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövid távú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról (HL L 29., 2000.2.4., 4. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 1221/2002/EK rendelete az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról (HL L 179., 2002.7.9., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 501/2004/EK rendelete az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról (HL L 81., 2004.3.19., 1. o.).

(8) A Tanács 2004. június 28-i 1222/2004/EK rendelete a negyedéves államadósság adatainak összeállításáról és továbbításáról (HL L 233., 2004.7.2., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. július 6-i 1161/2005/EK rendelete a gazdasági szektoronkénti negyedéves, nem pénzügyi számlák összeállításáról (HL L 191., 2005.7.22., 22. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32010D0182 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32010D0182&locale=hu