64/2004. (XII. 14.) AB határozat

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Városközpont-bővítés részletes rendezési terve módosításáról a Rákóczi-Sport-Bacsó B.-Somogyi B.-Alsómalom utak által határolt tömbre alkotott 1995. évi 53. számú önkormányzati rendelete 2. számú mellékletének 2. § (2)-(3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására, és a Baranya Megyei Bíróság előtt II.P.21.358/2000. szám alatt folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Városközpont-bővítés részletes rendezési terve módosításáról a Rákóczi-Sport-Bacsó B.-Somogyi B.-Alsómalom utak által határolt tömbre alkotott 1995. évi 53. számú önkormányzati rendelete 2. számú mellékletének 2. § (2) bekezdés második mondata és (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Városközpont-bővítés részletes rendezési terve módosításáról a Rákóczi-Sport-Bacsó B.-Somogyi B.-Alsómalom utak által határolt tömbre alkotott 1995. évi 53. számú önkormányzati rendelete 2. számú mellékletének 2. § (2) bekezdés második mondata és (3) bekezdése a Baranya Megyei Bíróság előtt II.P.21.358/2000. szám alatt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Baranya Megyei Bíróság bírája az előtte II.P.21.358/2000. szám alatt folyamatban lévő, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Városközpont-bővítés részletes rendezési terve módosításáról a Rákóczi-Sport-Bacsó B.-Somogyi B.-Alsómalom utak által határolt tömbre alkotott 1995. évi 53. számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. számú melléklet 2. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenessége megállapítását.

Az indítványozó az elsőfokú építésügyi hatóságot a területfelhasználási övezeteket elválasztó szabályozási vonal módosítására felhatalmazó rendelkezéseket tartja alkotmányellenesnek, több okból. Az Ör. megalkotásakor hatályos, az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet melléklete (a továbbiakban: OÉSZ) 1. § (2) bekezdése értelmében a területfelhasználási egységeket és ezek határvonalait általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi önkormányzati rendelet állapítja meg. Az indítványozó álláspontja szerint egyrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskör átruházás tilalmába ütközik ennek a jogkörnek építésügyi hatósági hatáskörbe utalása, továbbá a támadott rendelkezések tartalma sem felel meg a magasabb szintű jogszabálynak - az OÉSZ-nek -, ezért a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-ában foglalt rendelkezésekkel is ellentétes. Mindezek miatt az Ör. 2. számú mellékletének 2. § (2) és (3) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, az indítványozó véleménye szerint.

II.

1. Az Alkotmány rendelkezése:

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Az Ötv. hivatkozott rendelkezése:

"10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;"

3. A Jat. hivatkozott rendelkezései:

"1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés törvényt, b)

c) a Kormány rendeletet,

d) a miniszterelnök és Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

e)

f) az önkormányzat rendeletet.

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

4. Az OÉSZ - az Ör. megalkotásakor hatályos - hivatkozott rendelkezése:

"1. § (2) A területfelhasználási egységeket és ezek határvonalait általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi önkormányzati rendelet állapítja meg, melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendelkezéseket is alkalmazni kell."

5. Az Ör. támadott rendelkezései:

"2. sz. melléklet

Helyi Városrendezési / Építési Előírások a városközpont bővítés részletes rendezési terve módosításához

2. § (2) A kötelező erejű elemek közül a közterületeket határoló szabályozási vonal változtatása a közterület irányába csak a részletes rendezési terv módosítása alapján történhet.

A terület-felhasználási övezeteket elválasztó szabályozási vonal beépítési terv alapján is módosítható.

(3) A beépítési terv jóváhagyása az I. fokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik."

III.

A bírói kezdeményezésben foglalt indítvány megalapozott.

Az önkormányzat jogalkotási hatáskörét az Alkotmány, a Jat. és az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A Jat. meghatározza a jogforrási hierarchiát [1. § (1)-(2) bekezdése] és megállapítja az önkormányzati rendeletalkotás kereteit is, miszerint az önkormányzat törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján, illetve a magasabb szintű jogszabályban nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére alkothat rendeletet (10. §) . Az Ötv. 16. § (1) bekezdése - tartalmát tekintve - ez utóbbi szabályozást ismétli meg.

Jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezésekkel érintett tárgyban van-e törvényi vagy más magasabb jogforrási szintű szabályozás; illetőleg azok megalkotására az önkormányzatnak volt-e felhatalmazása.

Az Alkotmánybíróság megállapította: korábban miniszteri rendelet, jelenleg törvény szabályozza azokat a társadalmi viszonyokat, amelyeket a támadott önkormányzati rendelkezések érintenek. Az Ör. megalkotásakor hatályos OÉSZ értelmében ugyanis az egyes (lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari és raktár-, közlekedési, zöld-, erdőterületek, valamint mezőgazdasági és egyéb rendeltetésű területeket magukban foglaló) területfelhasználási egységeket és ezek határvonalait általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi önkormányzati rendelet állapíthatta meg [1. § (1)-(2) bekezdés]. Az egyes területfelhasználási egységek építési övezetekre, illetőleg övezetekre tagolását pedig rendezési terv, illetőleg ennek hiányában - a fejlesztési célkitűzések, valamint a kialakult helyzet figyelembevételével - helyi önkormányzati rendelet határozhatta meg [10. § (3) bekezdés].

Az OÉSZ-t 1998. január 1-jével hatályon kívül helyezte az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. Az ugyancsak 1998. január 1-jén hatályba lépett, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) azonban változatlanul az önkormányzati rendeleti formában megalkotott szabályozási terv és helyi építési szabályzat szabályozási körébe utalja a területfelhasználási egységek és az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását [12. § (5) bekezdés b) pont, 13. § (2) bekezdés b) -c) pont]. Sem az OÉSZ, sem az Ét. nem adott felhatalmazást az önkormányzatoknak az eltérő szabályozásra.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ör. 2. számú melléklete 2. § (2) bekezdés második mondatában és

(3) bekezdésében a területfelhasználási övezetek módosításának építésügyi hatósági hatáskörbe utalásával megsértette az Ötv. 10. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskör átruházás tilalmát, és túllépte a Jat. 10. §-ában valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási jogkörét. A felhatalmazás nélkül, magasabb szintű jogszabályokkal ellentétes önkormányzati rendeleti rendelkezések az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütköznek [55/1992. (XI. 4.) AB határozat, ABH 1992, 398, 400.; 39/1993. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1993, 474, 476.; 17/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995, 467, 469.; 6/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 217, 219.; 43/1996. (X. 22.) AB határozat, ABH 1996, 311, 313.; 57/1997. (X. 31.) AB határozat, ABH 1997, 525, 527.; 9/1998. (III. 27.) AB határozat, ABH 1998, 421, 427-428.]. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 2. számú melléklete 2. § (2) bekezdés második mondatát és (3) bekezdését megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben történő közzétételt az Abtv. 41. §-a alapján rendelte el.

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 56/B/2002.